TSZ.: 7902 G YŐR, K O SSUTH L . U. 28. HRSZ .: 7888 MŰ E MLÉ K I JE L E NTŐ SÉ G Ű T E RÜLE TE N Á LL Ó É PÜLE T – FE LÚJ ÍTÁ S-Á TA LA K ÍT Á S MÓ DO SÍTO TT E NG E DÉ LYE ZÉ SI É S É PÍTÉ SI K IVITE L I TE RVDO K UME NTÁ C IÓ ME G B ÍZ Ó : G YŐRSZO L ZRT , G YŐ R O RG O NA UT C A 10.
ÉPÍTÉSZ MŰSZAKI LEÍRÁS
Előzmények Tárgyi épület építési engedélyezési terveit a Top-Kvalitás Kft készítette 2010-ben, a terv építési engedélyt kapott, majd az engedélyezési terv alapján kiviteli terv készült, de a kiviteli terv már nem jutott el az Örökségvédelmi jóváhagyásig. A korábbi engedélyezési terv a délnyugati szárny hátsó részének lebontásával számolt, ezt a bontási kényszert a mostani vizsgálatok nem támasztották alá, az épületrész állapota azonos az épület, korábbi tervben felújítandónak ítélt részeinek állapotával, így felújíthatónak ítéltük. A Megrendelő időközben készítetett egy javaslattervet az épület Bercsényi liget felé eső részének utcafrontig történő kiépítésével való bővítésére de ez a változat javaslatterv szinten maradt. A Megbízó viszonya az eredeti tervező Top-Kvalitás Kft néven működő céggel időközben megromlott így a további tervezői munkával egy tervezési pályázat eredményeképpen cégünket bízta meg a módosított engedélyezési és a kiviteli tervek elkészítésével, az alábbi tervezési program alapján. A Top-Kvalitás Kft szerzői jogokat ill. a korábbi tervek felhasználási jogát a átadta a Megrendelőnek írásba foglalt megállapodás keretében. Tervezési program, építészeti koncepció Tárgyi épület teljes körű felújítása. A tervezési program első változatában a korábbi engedélyezési tervnek megfelelő alapterület módosított terveinek elkészítésére kaptunk megbízást, ami a délnyugati, hátsó szárny részbeni bontásával számol. A helyszíni vizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy az említett épületrész állapota nem rosszabb az épület többi részénél, így teljes elbontása nem indokolt, a Kulturális Örökségvédelmi Iroda egyébként is 3 éven belüli változatlan állapotban való visszaépítését írta elő. Fentiek értelmében úgy ítéltük meg, hogy gazdasági és építéslogisztikai szempontból előnyösebb lenne ha a történetileg érdekes épületrészek együtt újulnának meg, így kezdeményeztük a módosított program elfogadását a Megbízó GyŐRSzOl Zrt felé. 1
A Sági Géza vezérigazgató és Kerti Csaba műszaki igazgató részvételével zajlott egyeztetés eredményeképpen a tervezési feladat módosult és a meglévő, korábban bontásra ítélt épületrész felújítása is bekerült a tervezési programban, ill. elfogadásra került a régi kapualj tervezett kibontása. Helyszín-beépítés A tervezéssel érintett épület Győr-Újvárosban a Kossuth L. utca első harmadában áll, U alakú beépítéssel. Az U alak északkeleti félnyeregtetős szárnya zártsorúan csatlakozik a szomszédos Kossuth L. u. 26. számú épület emeletes szárnyához, délnyugati nyeregtetős szárnya a Sóház közre néz. Az U alak a Bercsényi liget felé nyitott, az utca felé kapuval kapcsolódik, a délnyugati szárny az utcafronton álló félnyeregtetős melléképülettel záródik. Rövid történeti áttekintés A mai Újváros elején már 1519-ben is állt néhány épület, de népessége főleg a török Dunántúlon való előretörése után növekedett meg a menekülteknek köszönhetően. 1548-ban Újfalunak, 1572-ben már Újvárosnak hívták. A XVII. sz.-ban a törökök elől menekülő Rác sajkások Rába bal partján, a Bécsi út mellett telepedtek le görögkeleti vallású közösséget teremtve a városban. Később 1727-ben építették meg kerített temető közepén ma is álló barokk templomukat a Bálint Mihály utcában. Újváros ebben az időben a török veszély miatt gyorsan lerombolható, az esetleges ostromlók által védőállások építéséhez fel nem használható vályogházakból állt, jelenlegi, belvároshoz közel eső területeit külső védművek és az előttük szabadon hagyott terek foglalták el. Az első katolikus templomot Zichy Pál várkapitány építtette 1638-ban; a kápolnaszerű kerek templom a mai zsinagóga helyén, az akkori Széna téren állt. A jelenlegi Kossuth utcai templomot Fruhmann Antal tervei alapján 1839-41 között építették. A városrész a XVIII. sz. elejére már több nemzetiségű, részben protestáns magyarokból álló lakosságú, akik a belvárosból való 1687-es kiűzésük után 1705-ben templomot iskolát és lelkészlakást is építettek., amelyet azonban a katolikusoknak át kellett adniuk a század közepén. Az átadott templom helyett 1783-ban fatemplom épült, majd 1784-ben a Rába és a Rábca összefolyásánál nagy telket vásároltak és megépítették torony nélküli templomukat, mellette iskolával és paplakkal, amit a XIX. században nagyméretű emeletes iskolává építettek át. A kálvinisták a mai templomuk szomszédságában kaptak telket, a telken épített épület azonban 1713-ban leégett, a jelenleg álló templomot 1843-ban építették. Újváros ez időszakban falusias településnek számított társadalmi és beépítési szempontból is, gerincét az akkori Fő utca, (ma Kossuth Lajos utca) alkotta, később a Rác utcát, (mai Bálint Mihály utcát ) és a Kossuth utcától északra lévő Fazekas utcát építették be. A városrész nyugati végén a Rábca part cigányos településrész volt ebben az időszakban. A városrész a XVIII. sz. vége- XIX. sz. eleje körüli időszakban nyerte el maihoz hasonló városképét, Kossuth Lajos utca tekintetében a városközponthoz közelebb eső részen emeletes polgárházakkal, kereskedőházakkal, betérő vendéglőkkel, míg a többi utca megtartotta mezővárosi jellegét. A századfordulón megépül a neológ zsinagóga a hozzá tartozó iskolával, ekkor még áll az Imaház utca ortodox zsinagógája is.
2
A második világháború utáni időszakban a terület nagy része építési tilalom alá esett, ami egyrészt a régi épületek lerombolásának elkerülését, másrészt állaguk teljes leromlását eredményezte, a terület elszlömösödésével együtt. A tervezéssel érintett Kossuth 28. sz. épület a volt Bárány Szálló, ahol a legenda szerint gróf Széchenyi István utolsó magyarországi éjszakáját töltötte. A Bárány szálló címere, a bárány szobor jelenleg a Rómer Flóris Városi Múzeumban található,a volt kapualj felett jelenleg is látható az épületen a szobrot tartó kő konzol. Az épület alaprajzából arra következtethetünk, hogy több periódusban épült, akár több korábban épült telek összevonásával. A jelenlegi U alakú épület utcai szárnyának keleti sarkán egy régebbi kapualj nyomai találhatóak, ennek a kapualjnak a meglétekor értelemszerűen a jelenlegi északkeleti szárny még nem létezett, és valószínűleg nem létezett még a most kibontandó későbbi kapualj sem, amennyiben egy épületről beszélhetünk. Ha a két kapualj együtt létezett, úgy ez annak bizonyítéka, hogy a jelenlegi épület az utcafront oldaláról is több, legalább kettő telek ill. épület összevonásával jött létre. Az utcafronti pince jelenleg két különböző fesztávú dongából áll, ami szintén feltételezheti a dongák fesztáv váltásánál egy valamikori telek- és épülethatár meglétét. A további pincék nem alkotnak összefüggő rendszert akár különböző épületekhez is tartozhatnak. A tetőszerkezetben a délnyugati szárny és az utcafront bekanyarodó tetőszerkezetének határán találunk egy tűzfalat, ami az utcafronti épület és a délnyugati szárny különböző építési idejére utal, a hátsó szárny emelete alaprajzi rendszerét tekintve ( folyosóról fűthető egyszobás egységek ) valószínűleg már célzottan szállásépület funkcióra tervezett. A fenti néhány, komolyabb kutatás nélküli, az alaprajzokból érzékelhető felvetés jelzi, hogy az épület története egyszerű kialakítása ellenére izgalmas, és megérdemli a teljes kutatást. Az épület általános leírása Az épület jelenlegi formájában Kossuth Lajos utcai főhomlokzattal, U alakú beépítéssel helyezkedik el a Kossuth L. utca és a Bercsényi liget között, a délnyugati oldalon a Sóház köz felé néző külső homlokzattal. Az utcai és a köz felé néző szárnyak nyeregtetősek, a szomszédos Kossuth L. u. 26. sz. ház felőli szárny félnyeregtetős, a szomszédos épülethez épült. Az épület mindhárom szárnya egytraktusos kialakítású, néhány keresztirányú tartó fallal. Az épület egyik korábbi kapualja mellett helyezkedik el a húzott kialakítású kő lépcsőfokokból épült lépcsőház, ami az emeleti elosztást biztosító, mindhárom szárnyat kiszolgáló, kő konzolos függőfolyolyosóra vezet. Az épület hagyományos szerkezetű, nagyméretű téglából, hagyományos fa szerkezetű fedélszékkel épült, néhány helyen a földszinten csehsüveg boltozattal, de jellemzően gerendás fafödémmel. Az épület alatt több kisméretű pincerész helyezkedik el, ezek valószínűleg különböző korábbi építési fázisok maradványai. Az épület korábbi alaprajzi kialakításainak feltételezhető fázisait a történeti áttekintés címszó tartalmazza.
3
Az épület jelenlegi állapota Az épület a nagyon hosszú lakatlan állapotnak köszönhetően a falazatok, a lépcső és a boltozatok kivételével gyakorlatilag minden épületszerkezet tekintetében romosnak tekinthető, felújítása nem lehetséges. Az épületen lévő mozdítható és bontható elemeket: nyílászárókat, födémeket, a tetőfedés egyrészét, a burkolatokat és gépészeti szerelvényeket eltulajdonították, általában a fogadó szerkezetek rombolásával együtt. Az engedélyezési terv készítése óta tapasztalt változások az épület állapotában: Az építési engedélyben előírtakhoz képest az épület állapotában történt romlás miatt a következő előírások nem, vagy csak részben teljesíthetőek: -a belső harántfalak egy részét a födémcsere miatt el kell bontani -a 06 és 07 lakás közötti tartófal a benne lévő mászó kémény miatt olyan rossz állapotú, hogy újra kell falazni -az eredeti fafödémek részben megsemmisültek, részben felújíthatatlan állapotba kerültek ezért megtartásuk nem lehetséges -az eredeti fedélszék szerkezet a fedés hiányossága miatt szintén nem felújítható állapotban van, így új fedélszék építése szükséges -az udvari függőfolyosó deszkaburkolata időközben elpusztult megtartása nem lehetséges -a faszerkezetű nyílászárók az engedélyezési terv készítése óta eltelt időben a nyílászárókat ellopták így mintavétel ezekről nem lehetséges Az építési engedélyben foglaltakhoz képest a jelenlegi tervben műemléki szempontból előnyösebb megoldások: -a két korábbi kapualj közül a jelenleg is használható helyen lévőt visszaállítottuk eredeti funkciójába, a másik, régebbi kapualj bemutatásának lehetőségét a kutatás függvényében szerepeltettük a tervben -az épület előző engedélyezési tervben bontandóként szereplő hátsó szárnya jelen tervünkben megmarad felújítandó épületrészként ( ennek visszaépítését a z építési korábbi építési engedély 3 éven belül tette kötelezővé ) -az épület félnyeregtetős melléképületét az eredetivel közel azonos kialakítással a bontott anyagból visszaépítettük Jogszabályi változás az engedélyezési terv készítése óta A lakásonként egy db 17 m2-nél nagyobb lakó szoba előírás, lakásonként 16 m2-re módosult, a terv módosítása ennek megfelelően készült.
4
Alaprajzi kialakítás Pince: a kisméretű és rossz állapotú, hátsó szárnyakon lévő, részben már korábban betöltött, nagyon kis belmagasságú pincéket megszüntettük -az utcafronton lévő pincében helyeztük el a hőközpontot valamint egy közös tárolót ahova a kerti bútorokat ill. a kert rendbentartásához szükséges eszközöket el lehet helyezni. Földszint: a földszinten visszaállítottuk az eredeti kapualjat valamint terveztünk 1 db garzon jellegű, 1 db egyszoba + félszobás, 3 db kétszobás és 2 db egyszoba + két félszobás lakást Emelet: az emeleten terveztünk 3 db garzon jellegű, 2 db kétszobás és 3 db egyszoba + két félszobás lakást A lakások tervezésénél alpelv volt, hogy az étkező-nappali lehetőség szerint összenyitható legyen, hogy a kisméretű lakások belső tereit nagyítsuk, valamint igyekeztünk elkerülni nyílásokon a felesleges ajtókat, de olyan módon, hogy a főzésre alkalmas helyiségeket a lakó-vagy hálófunkcióra használható helyiségektől legalább egy ajtó el tudja választani ( kivétel a garzon jellegű lakásoknál ) A konyhák ill. a konyha-étkezők minden lakásnál természetes szellőzéssel rendelkeznek, ill. az északkeleti szárny fürdőszobáinak kivételével az összes fürdőszoba természetes szellőzéssel és bevilágítással rendelkezik, ami növeli a komfortérzetet, valamint lecsökkenti a gépészeti módon történő szellőztetés és ezzel kapcsolatban a kiegészítő ablakszellőző berendezések beépítésének szükségességét, A lakások jellegéből adódóan gázüzemű berendezések az épületben nem tervezettek. A földszinti lakások esetében kihasználtuk a nagy belső udvar által adódó lehetőséget, hogy a lakások bejárata előtt egy kis méretű saját terasz alakuljon ki, valamint az emeleti lakók számára is terveztünk egy kis beszélgető terecskét két paddal az udvar közepén. A lakások közlekedő tereit igyekeztünk minimalizálni ill. a minden lakáshoz tartozó beépített szekrénnyel a közlekedőt tárolótérként is hasznosítani. A konyhabútorok tervezésénél szintén a kis alapterületen belül próbáltuk a minden technológiai folyamathoz tartozó helyet biztosítani. A hűtők sehol nem kerültek be a beépített bútorsorba, hogy a bérlők a saját igényeiknek és lehetőségeiknek megfelelő nagyságú típust helyezhessék el, anélkül, hogy a beépített bútorok ezt akadályoznák. A nagyobb lakásoknál az intim zónákat a lehetőségek keretein belül igyekeztünk elkülöníteni a nappali jellegű zónáktól.
5
Homlokzati kialakítások Az épület mind utcai mind udvari homlokzat valamint az épület tömegalakítása tekintetében egyszerű kialakítású, ezen nem kívántunk változtatni. A különböző korban épült épületrészeken némileg különböző ablakok és ajtók voltak, bár ezt már csak a korábbi fényképeken tudtuk megtekinteni. Az ablakok tekintetében teljes mértékben a korábbi ablaktípusokat építettük vissza, homlokzatonként méretben kis mértékben különbözően. ill. egy homlokzatrész tekintetében az eredetileg is más, tíz osztású ablak visszaépítésével. A lakásbejárati ajtók tekintetében több típus is volt az eredeti épületen, itt viszont a korábban legnagyobb számban megtalálható típust vettük alapul és egységesítettük ezeket. ( az ablakokkal ellentétben a bejárati ajtók nem homlokzatrészenként szerepeltek más típusokkal, hanem esetlesgesen ) Az alárendelt ajtók, padlás és pincelejáratok tárt zsalus kialakítással készülnek. A kibontott főkapu tekintetében nem találtunk a kapuról fotót, így az utcában található másik kaput vettünk mintául rekonstrukcióhoz. Amennyiben a későbbi kutatások alkalmával előkerül az épületről egy kaput is ábrázoló fénykép, úgy a fénykép információtartalmától függően a kapu tervét módosítani kell. A hátsó, Bercsényi liget felé eső homlokzat lényegében a jelenlegi állapotnak megfelelő, de a kapu felső összekötő ( nem történeti értékű ) áthidalóját nem terveztük visszaépíteni, hogy teherautó, vagy tűzoltó is be tudjon járni az udvarra. Épületszerkezetek, anyagok: A tartószerkezeti anyagok és minőségek meghatározása részletesen a tartószerkezeti műszaki leírásban szerepel. Alapozás: nm tégla szerkezetek -a tervezés megelőző fázisában talajmechanikai feltárások készültek, a kiviteli tervet ezen vizsgálatok felhasználásával készítettük el -az épület alapozásának állapota kielégítő: a tapasztalható jelentősnek nem mondható repedések a külső főfalakon az épület korábbi mozgásaiból, valamint a több fázisban történő építkezésből adódnak -a falak ill. repedések további mozgása a teljes, monolit vb. szerkezetű koszorúval összefogott, tárcsaként működő szilárd födém beépítésével, valamint a használaton kívüli pincék betöltésével megszűnik -az alapozás megerősítése nem szükséges kivétel ez alól a hőközpontnak használt, kismértékben süllyesztett padlószerkezetű pincerész, ahol a beépített vasbeton szigetelő teknő egyben az alapozás megerősítéseként is szolgál Teherhordó falak: nm tégla szerkezetek közepes állapotban - a tapasztalható jelentősnek nem mondható repedések a külső főfalakon az épület korábbi mozgásaiból, valamint a több fázisban történő építkezésből adódnak 6
-a falak ill. repedések további mozgása a teljes, monolit vb. szerkezetű koszorúval összefogott, tárcsaként működő szilárd födém beépítésével, valamint a használaton kívüli pincék betöltésével megszűnik -a boltozatos szakaszokat alátámasztó teherhordó falak értelemszerűen megmaradnak, ezek állapota jó de utólagos nedvesség elleni szigetelésük szükséges -a vakolat leverése után a megmaradó falazatok állapotát újra át kell vizsgálni és az esetlegesen előtűnő repedéseket cementhabarcs kitöltéssel és szükség esetén a repedésekre merőleges falvarrásokkal meg kell erősíteni, ezekre a munkákra előirányzatot kell szerepeltetni a kiviteli költségekben -a hátsó traktusok harántfalait több helyen átbontották ill. részben romos állapotúak, ezeket újra falaztuk így a vasalt aljzatbeton és az új szigetelés a teljes traktus alatt egységes tárcsaszerkezetet ill. felületet alkot a-a lakáselválasztó falak 30 cm vastagságúra nótázottak, ami lehetővé teszi bontott nagyméretű téglából való kifalazásukat amennyiben megfelelő mennyiségű téglát lehet a bontott falakból kinyerni, he ez nem lehetséges akkor a szabványban előírt 52 db-es előírásnak megfelelő LEIER vagy POROTHERM lakáselválasztó falak építésére készült elemekből kell a falakat megépíteni, ebben az esetben 25 cm-es vastagsággal a-a megmaradt falszerkezetek bontásából származó jó minőségű és állapotú téglákat a befalazásoknál, a kerítés és a melléképület újrafalazásánál kell felhasználni, a nedves téglák beépítését el, kell kerülni Kapualj nyílások a meglévő teherhordó falban: a két kapualj közül az egyik helyreállítandó: a-az lépcsőháztól balra eső helyiséget elválasztó tartófalat kibontottuk, így visszaállítottuk a korábbi kapualj szerkezetét, a kapualj külső és belső kosárgörbe íve is megvan, de számítani kell arra, hogy a felújítás során a boltíveket meg kell erősíteni, elsősorban a téglák kiékelésével és újra habarcsolásával a-az utcai boltív záródása nagyon közel van a födém alsó síkjához, feltételezhetően a boltív beleér a felette lévő parapetfalba így a gerendázás a kapualj tengelyére merőleges -az épület főhomlokzatának keleti oldalán lévő régebbi kapualj kibontása a mögöttes helyiségek miatt nem lehetséges és nem is szükséges, a kapualj valamilyen mértékű, az alaprajzon ábrázolt bemutatása az épület építés közbeni kutatásának függvénye; Teherhordó falak utólagos szigetelése: -a megmaradó teherhordó falak utólagos szigetelésre a terv korábbi változatában kiviteli terv készült ( Zádor Oszkár, építészmérnök, okl. épületszigetelő szakmérnök ) a terv a külső falak tekintetében REVERSION típusú utólagos falszigetelést írt elő a megmaradó belső falak tekintetében pedig injektálásos szigetelést -a REVERSION szigetelésnél a falak sótartalma miatt falszárítási periódussal is kell számolni a kivitelezés során -a kivitelezés megkezdése előtt a korábbi falszigetelési tervet ( ISO-MÉDIA Kft, Zádor Oszkár ) a jelenlegi terveknek megfelelően módosítani kell és ki kell egészíteni a Reversion szigetelő rendszer fúrásterveivel Talajnedvesség elleni szigetelés: az új falszerkezeteket VILLAS OV 4 T/K bitumenes lemez szigeteléssel kell készíteni ugyanez a szigetelés készül a padlószerkezetben mechanikai védőréteggel -a pincei szigetelésnél a fenti szigetelést két rétegben kell készíteni 7
Lábazat: az utcai lábazat tardosi vörös mészkőből készült lángolt felülettel -a tardosi lábazatburkolatot nem tervezzük elbontani, mivel a Reversion típusú vízszigetelés kivitelezése a lábazat felett 45 fokban befúrt szondákkal lehetséges, így a jelenlegi burkolat a felület felújításával megtartható -a kibontott kapualj helyén a lábazat értelemszerűen elbontódik -a többi falszakaszon jelenleg is vakolt lábazat található ezek a felújítás után is megmaradnak -a vakolt lábazatok 1 cm-rel vastagabbak az alapvakolat síkjánál Előlépcsők: a lépcsőház előtti a lépcső készítésénél később beépített romos állapotú lépcsőfokot ki kell cserélni egy új tömbkő lépcsőre Pince födémek, pincék dongaboltozatos pincék közepes állapotban -a pincék állapota, belmagassága és a felújítás során elérhető hasznos terület ill. a gazdaságosság mérlegelésével a kisebb hátsó traktusban lévő pincék betöltéséről ill. döntöttünk, a pince boltozatok felett mindenhol vasalt aljzatok készülnek -az utcai pincébe kerül a hőközpont így itt a padlószint minimális, az redeti alapozási síkhoz képest lehetséges csökkentésével számoltunk a hasznos belmagasság növelésének céljából -az új padlószerkezet vasbeton lemeze egyben alapozás megerősítésként is szolgál -a pince hőközpontként nem használt része a kis belmagasság miatt rekeszes tárolásra nem alkalmas, de közös tárolóként, pl. a kert karbantartására szolgáló szerszámok tárolására alkalmas -a lépcsőházi falak jelenleg a pinceboltozat -minden bizonnyal - megerősített szakaszán, valamint a két nagy keresztmetszetű pilléren állnak; a szerkezet bizonytalansága ill. a szerkezeti kialakítás pontos ismeretének hiánya miatt itt a lépcsőházi falak alatt új tartófalakat terveztünk megerősítésképpen beépíteni Földszint feletti födém: a kapualjtól balra eső részen a meglévő csehsüveg boltozatok megmaradnak, - a boltozatok és vakolatok javítására csak abban az esetben van szükség, ha a bontások során szerkezeti jellegű repedések tűnnek elő, vagy keletkeznek, ilyen repedéseket jelenleg nem tapasztaltunk de mivel az épület a boltozott részek kivételével teljes födémcserével érintett, valamint a fedélszék is teljes bontás után készülő új szerkezet, így a repedések a bontások közben is megjelenhetnek - a repedések javítása a sérült vakolat eltávolítása után cementhabarcs kikenéssel ill. szükség esetén a boltozat összevarrásával történik -a földszint feletti faszerkezetű síkfödémeket állapotuk miatt el kell bontani, helyettük LEIER gerendás födém készül béléstestekkel és felbetonnal 19+ 4 cm vastagságban Emelet feletti födém: a jelenlegi gerendás fafödém elbontandó, romos állapota miatt -az emelet feletti újfödém LEIER mesterpanel födém 5+15 cm vastagságban -a padlásfeljáró a jelenlegi helyén marad új faszerkezetű lépcsővel megközelíthetően
8
Lépcső: az emeletre vezető jelenlegi kő lépcső jó állapotú, de a feltámaszkodási helyeket meg kell vizsgálni és cementhabarcs kiöntéssel stabilizálni kell - a lépcsőfokok felületét újra kell stokkolni ill. le kell tisztítani -a korábbi stilizált ókori oszlop, valamint a kovácsoltvas lépcsőkorlát a műkő fedkő elemmel együtt az épület kifosztásakor eltűnt, ezeket az elemeket a megmaradt korábbi fotók alapján készült részletrajzok szerint újra kell gyártani -a pincébe vezető fa anyagú lépcső helyett acél lépcső készül -a padláslépcső a jelenlegi faszerkezetű lépcső helyett készülő azzal azonos kialakítású falépcső Függőfolyosó: a jelenleg meglévő, kő konzolokra épített kő anyagú függőfolyosó lemezei jó állapotúak, de a jelenleg törmelékkel borított lemezeket a törmelék elbontása után felül kell vizsgálni, hogy nincsenek-e a lemezeken jelenleg nem látható repedések -a kő lemezek illesztésénél a hézagokat rugalmas tömítő anyaggal ki kell tölteni -a kő konzolokon a lemezek illesztése alatt a lefolyó víz hatásaként hajszálrepedések alakultak ki, ezeket kőrestaurátor útmutatása alapján speciális tömítő anyaggal ki kell tölteni, a további károsodások elkerüléséhez -a kő konzolokat az új födém építésével együtt a szerkezetterveken részletezett módon az új vasbeton födémhez vissza kell kötni -a nyugati szárnyon egy függőfolyosó elem acéllemezzel van megoldva egy valószínűleg acél tartószerkezetű konzollal, ezt az utolsó elemet nem értékeltük eredeti szerkezetnek így nem terveztük újjáépítését -a függőfolyosó lemez több helyen, pl a sarkoknál korábban meg lett erősítve acél gerendákkal, de ezeknek a megerősítéseknek az állapotát a fentebb részletezettek miatt jelenleg nincs módunkban értékelni, így a költségvetésben ezeknek a korábbi megerősítéseknek a felülvizsgálatára és szükség szerint megerősítésére előirányzatot kell szerepeltetni Függőfolyosó korlát: -a függőfolyosó kovácsoltvas korláttal készült, de a korlátot már ellopták, ezért a korábbi fotodokumentáció alapján a korlátot rekonstruálni kell -a korlát 11 cm-enként elhelyezett 12 mm-es tömör vas pálcákkal készül, közepén egy gallérral, alul 40×10 mm-es laposacéllal, fogódzóként 40× 12 és 25×10 mm-es laposvasból összehegesztett kézfogóval -a fő oszlopok 25×25 mm-es tömör vas oszlopok, amelyek a terven jelült távolságonként a függőfolyosó járósávja feletti szakaszon a falazathoz vissza lesznek kötve merevítésként -a merevítő oszlopok alsó részén a korlát alsó laposvasára merőlegesen egy merevítő laposvas volt a kőlemezbe bevésve, az új merevítéseket ebbe a vájatba kell elhelyezni -a vájatok helye a törmelékkel fedett függőfolyosón jelenleg nem mérhető fel ezért a folyosó letisztítása után ezeket a helyeket fel kell mérni és a korlát kiosztását ennek megfelelően módosítani kell
9
Fedélszék: a jelenlegi fedélszék állapota miatt elbontandó -az új fedélszék a nyeregtetős szárnyakon üres fedélszék jellegű, de főállásonként alsó fogópárral készülő, -a félnyeregtetős részeken állószékes fedélszéket terveztünk -a fedélszék fa anyagát Tetol rovar és gombamentesítő szerrel, áztatásos módon kell kezelni -a talpszelemeneket max 1,5 m-enként a szerkezettervek szerint kialakított körbefutó koszorúhoz kell M 16-os tőcsavarral erősíteni Tetőfedés: I. osztályú natúr vörös félköríves sima felületű hódfarkú cserépfedés 30/50-es lécezésen, Tondach vagy Creaton gyártmány Kémények: az épületen nem tervezünk használandó kéményeket, a meglévő kéményeket állapotuk miatt ill. a tervezett födémcserék miatt vissza kell bontani, újjáépítésük csak a főhomlokzaton két esetben műemlékileg indokolt esetben tervezett a jelenleg meglévő kéménytest visszabontásával és újjáépítésével -a kéményfej kialakításáról részletrajzot tartalmaz a terv Válaszfalak: LEIER típusú 10 cm-es válaszfallapból Ablakok: pallótokos ablakok a megmaradt fotók alapján tervezett formai kialakítással, homlokzati részenként a korábbi állapotnak megfelelő hat ill. tíz osztásos felülvilágítós kialakítással -a külső szárnyak minta hiányában más, hasonló korú Kossuth utcai épületen mért minta alapján tervezett fix vízszintes és függőleges osztással készülnek hagyományos 4 mm-es síküvegezéssel, az eredetinek megfelelő ráfordító kilincsekkel és szőlőpántokkal -a belső szárnyak fix vízszintes osztással készülő a történelmi szerkezethez hasonló, de 4-6-3 mm-es vékonyított hőszigetelő üvegezésű szárnnyal XIX. századi másolatként, a keresskedelmi forgalomban kapható Alt-Wien típusú sárgaréz anyagú kilincsekkel és szőlőpánttal -a földszinti és a függőfolyosó melletti ablakok egyszerű kovácsoltvas jellegű ráccsal készülnek, mattfekete színre festve Külső bejárati ajtók: a megmaradt fotók alapján kiválasztott minta alapján készülő peremes pallótokos, hőszigetelt kialakítású, négyosztású vésett betétes ajtószárnyakkal készülő, felülvilágítós szerkezetek, külső vésett betétes kitámasztható zsalutáblákkal, széles küszöbbel Kapuk: a főhomlokzaton lévő új kapu, az utcában meglévő kapukból összerakott minták alapján gyártandó, palló-deszka szerkezet, középen lévő személybejárati kiskapuval, kovácsoltvas vasalatokkal, részletrajzok szerint kialakítva -a hátsó udvari kapu szintén a fenti elvek szerint gyártott palló-deszka szerkezet, kovácsoltvas vasalatokkal Pince szellőzők: acél keretes szellőzőráccsal ellátott mattfeketére festett szerkezetek
10
Vakolatok: a földszinti ablakok szemöldökmagasságáig a vakolatot WTA rendszerű szárító vakolatra kell cserélni, felette a vakolatot javított mészvakolattal újra kell vakolni -a WTA rendszerű vakolat felhordása előtt a levert vakolat alatt a téglák fugáit is ki kell kaparni a cementhabarcsot eltávolítva a technológiai előírásoknak megfelelően -a WTA vakolat CAPAROL gyártmány de más típusú azzal egyenértékű vakolat is használható -az egyéb helyeken a vakolatot állapota miatt le kell verni és Hvh 10 minőségű javított mészhabarcs vakolattal újra kell vakolni ( a falak egyenetlensége miatt a vakolatrétegek vastagsága meghaladhatja az általában alkalmazott vastagságokat ) Párkányok, tagozatok, nyíláskeretezések: a falazott vakolt párkányokat, tagozatokat, a jelenleg még meglévő minták kutatásával, minta levételével, majd azok tervezői pontosításával lehet meghatározni a felállványozás után - a párkányok és a nyíláskeretezések újra készítendőek, jelenlegi állapotuk romosnak tekinthető Függő-ereszcsatorna, lefolyócsatorna és kiegészítő szerkezeteik: új VM Zink szerkezetek, öntöttvas, vagy öntöttvas utánzatú, tisztítóidommal rendelkező lefolyó csatlakozó elemmel Hidegburkolatok: a visszaállított kapualjban világos mészkő burkolat készül -az udvaron és a teraszokon TERCA vagy annak megfelelő minőségű kültéri, fagyálló téglaburkolat készül két színárnyalatban ( teraszokon és járdákon más árnyalat ) -a függőfolyosó teljes felületét fel kell stokkolni a csószásgátló felület kialakítása miatt Meleg burkolatok: ragasztott, csaphornyos választott keményfa anyagú parketta ( tölgy vagy akác vagy bükk ) Falburkolatok: világos, törtfehér csempeburkolat Belső udvar kialakítása: a belső udvar hátsó részén helyeztük el a parkolókat, a hátsó gépkocsibejárat mellett ( a kialakítható parkolók száma a rendezési tervben előírt zöldfelületi területi előírás ( min 20 % ) függvénye ) -a hátsó udvari zöldterület a rendezési tervben előírt nagyságú, fűvel ill. gondozást nem igénylő örökzöld berkenyével fedett terület, a földszinti lakások kis teraszait hamisciprus sor választja el a gyalogjárdáktól -az udvar közepén egy padokkal ellátott "találkozóhelyet" alakítottunk ki a két telepítendő hársfa közé -a belső udvar burkolatai Terca vagy azzal azonos kültéri fagyálló téglaburkolatok, a teraszokon és a járdákon eltérő színárnyalattal Kerítés, melléképület: a kerítést és a melléképületet annak állapota miatt újra kell építeni talajnedvesség elleni szigeteléssel , beton sávalappal és erősítő vasalt beton talpgerendával a későbbi mozgások megakadályozására
11
-a kerítés egyszerű kialakítású párkánnyal, hódfarkú cserépfedéssel készül a faszerkezetű kapu mellett falazott kapubálvánnyal -a jelenleg is meglévő melléképület állapota miatt elbontandó és kismértékben alacsonyabb tömegű kialakítással a kerítéssel egybeépítve újjáépül, hódfarkú cseréppel fedett félnyeregtetővel, tároló és kukatároló funkcióval Cégérek, műtárgyak: az épületen a főbejárati kapu felett a jelenleg is látható kő konzolon bárány szobor állt, ami jelenleg a Városi Múzeumban található, és korábban a Bárány Szálló cégéreként szolgált. Az épületen egyéb műtárgy nem található. A vakolaton lévő korábbi belső díszítő festések az elmúlt években a födémek pusztulásával és a beázások miatt lényegében eltűntek. Lámpák: a homlokzaton ill. a függőfolyosón kisméretű egyszerű kialakítású heger alakú, fekete modern lámpákat terveztünk Színezések: Az épület korábbi színezései csak a párkány közeli kutatások során feltárhatóak, amennyiben ezekből valami magmaradt a korábbi vakolatcserék után. A felállványozás elkészültével a korábbi színezéseket fel kell kutatni, a végleges színek meghatározása a kutatás dokumentálása után lehetséges az eredmények figyelembe vételével. Javasolt szín a jelenlegi vakolatszín alapján: A változat
B változat
alapszín
Siena 165
Onix 195
tagozatok
Siena 150
Onix 180
A festésekhez páraáteresztő szilikát alapú festékeket kell alkalmazni, a tervezett festéktípusok: STO, CAPAROL, KEIM ,Remmers festékek lehetnek. Az kapu és a ablakok külső szárnya és kerete RAL 6005 mohazöld színűre tervezett, a korábbi fotókon láthatóan a régebbi ablakok ilyen, ill. hasonló színre festettek. A színezések a Kulturális Örökségvédelmi Iroda képviselője és a Tervező által véglegesíthetőek, felhordott helyszíni minta alapján, figyelembe véve a vakolatok párkány közeli megbontásánál esetleg előkerülő korábbi színezéseket. Parkolómérleg A felmérési terv szerint az épületben 19 lakás található, a jelenleg kialakított lakásszám 15, parkolószám növekedés a felújítás során nem keletkezik. A ténylegesen kialakítható parkolószám 9 szgk.
12
Akadálymentesítés Az épület műemlék és műemléki jelentőségű védett területen helyezkedik el, így a mozgásukban korlátozottak számára az épület akadálymentesítése nem követelmény, ill. a tervezési program szerint ebben az épületben nem tervezett akadálymentes lakás kialakítása. Épületgépészet, épületvillamosság, közmű: Külön, részletes szakági tervdokumentációk szerint. Egyéb Az épület kivitelezése során alkalmazott asztalos szerkezetek esetében mintaprofilok ill. gyártmánytervi egyeztetések szükségesek. Az épület asztalos szerkezeteinek vasalati csak minta bemutatása után véglegesíthetek. Az épület külső- belső- és udvar burkolatainak anyagai csak bemutatott minták alapján, az alkalmazott külső és belső felületképzések lábazati és egyéb burkolatok csak bemutatott ill. felfestett mintafelületek alapján véglegesíthetőek. A kőszobrász munkákhoz kőrestaurátori felügyelet szükséges. Az épületre a kivitelezés első szakaszában erre jogosítvánnyal rendelkező kutatók által elvégzett roncsolásos kutatásokat is tartalmazó építészettörténeti dokumentáció készítendő, amely kismértékbenill. Részletekben jelen tervdokumentáció tartalmát is módosíthatja. A fenti minták,, anyagok felületek véglegesítése a Beruházó, Tervező, Örökségvédelmi Iroda képviselője, Kivitelező és szükség esetén felkért Szakértő közreműködésével, tervezői művezetés keretében lehetséges az Építési Naplóban dokumentált módon Általános épület alapadatok rendezési terv besorolás: Lk 15/Z/60/20 - /090/03 - 20/20/ hrsz.: 7888 telek területe:
1238 m2 - változatlan
beépített terület:
566,18 m2 - 46 %
építménymagasság:
8,70 m - változatlan
zöldterület:
248,0 m2 20 %
+ 0,00:
113.10 mBf
jelenlegi járdavonal:
- 0,02 - 0,35 m
pince pv.:
-2,70
fsz. pv.:
+ 0,00 = 113, 10 mBf
em. pv.:
+ 3,97
13
Hasznos területek: ( részletesen külön helyiségjegyzék szerint ) Pince:
70,12 m2
Közös helyiségek:
58,18 m2
Földszint:
369,34 m2 ( 0-1 - 0-7 = 7 lakás )
Emelet:
378,53 m2
(1-1 - 1-8 = 8 lakás
Összesen:
876,14 m2
15 lakás
Győr, 2013-10 Maráz Péter felelős építész tervező, ügyvezető
14
