ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (TERVEZET)

MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZRT. 1065. Bp., VI. Bajcsy-Zsilinszky út. 31. I. POB: 1368 BP 5. PF 215 TEL: (36-1) 312 4570 FAX: (36-1) 312 2598 E MAIL: [email protected]

BUDAPEST, X. KERÜLET KŐBÁNYA

FEHÉR ÚT KELETI OLDAL KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE (KSZT)

ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (TERVEZET)

A Fehér út – Gyakorló utca – Keresztúri út – MÁV terület által határolt terület Kerületi Szabályozási Terve (KSZT)

BUDAPEST, 2014. MÁRCIUS HÓ

BUDAPEST FŐVÁROS, X. KERÜLET KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

…/2014.(…..) ÖK. SZÁMÚ RENDELETE BUDAPEST X. KERÜLET, FEHÉR ÚT – GYAKORLÓ UTCA – KERESZTÚRI ÚT – MÁV TERÜLET ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a 314/2012.(XI.8.) Kormányrendeletben biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási érdekelt szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1

I. FEJEZET ALKALMAZÁSI ELŐÍRÁSOK 1. A rendelet hatálya és alkalmazása 1.§ (1)

Jelen rendelet hatálya Budapest, X. Kőbánya szabályozási tervben meghatározott területére (a továbbiakban: a terület), azaz a Fehér út – Gyakorló utca – Keresztúri út – MÁV vasútvonal által határolt területre terjed ki.

(2)

A szabályzat csak a mellékelt szabályozási tervvel együtt érvényes (lásd: 1. melléklet).

(1)

2. Értelmező rendelkezések 2.§ A szabályzat szempontjából az alkalmazott és más jogszabályban meg nem határozott fogalmakat az alábbiak szerint kell értelmezni:

a)

más rendeltetés: az övezet elsődleges rendeltetésétől eltérő rendeltetés (funkció).

b)

telek nem beépíthető része: a közművek és a közlekedési építmények elhelyezésére kijelölt, továbbá a távlati közterületek céljára fenntartott, be nem építhető terület.

c)

telek erdőterületként fenntartandó része: erdősült területek, melyeket az üzemtervezett erdőkre vonatkozó előírások szerint kell kialakítani és fenntartani.

d)

kötelező fásítás területe: az SZT-n lehatárolt „kötelező fásítás területe” jelöléssel ellátott területet erdei fákkal kell betelepíteni, oly módon, hogy azon 16m2-ként legalább 1 db közepes vagy nagy lombkoronát nevelő lombhullató fa telepítéséről kell gondoskodni.

2

II. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Telekalakítás 3.§ (1)

A kialakítható új telkek legkisebb méreteit az övezeti előírások rögzítik.

(2)

A telekalakítások ütemezetten is végrehajthatók. 2. Építmények elhelyezésére és kialakítására vonatkozó előírások 4.§

(1)

Az előkert legkisebb mérete – a szabályozási terv rendelkezése hiányában – 10 m.

(2)

Az oldalkert legkisebb mérete legalább az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele (H/2), de legalább 5 m kell, hogy legyen.

(3) A hátsókert legkisebb mérete legalább az arra néző homlokzat tényleges magassága, legalább az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele, és az épületek közötti legkisebb távolság legalább fele kell, hogy legyen (H/2). (4)

A területen sátor, (lakó)kocsi, fóliasátor és más hasonló jellegű építmény nem helyezhető el, kivéve a hátsókertben, a közterület felől nem láthatóan elhelyezett üvegházat.

(5)

A területen tömör kerítés nem létesíthető, legalább 50%-ban áttört kerítés alakítandó ki.

(6)

Szabályozási terv, illetve jogszabály rendelkezése hiányában, az építési hely közterület felőli részén kialakított terepszint alatti garázs rámpája és a telek közterületi határa között, legalább 5 méteres, legfeljebb 5%-os lejtésű terepszakaszt kell kialakítani.

(7)

A terepszint alatt beépíthető területet úgy kell meghatározni, hogy a telken kialakítandó összefüggő zöldfelület részeként, a telekhatárok mentén legalább 5,00 méter széles, fás növényzet telepítésére alkalmas sáv maradjon. Ettől az előírástól – egyéb előírás hiányában – csak akkor szabad eltekinteni, ha a kialakult állapot miatt a növényzet előírt kihelyezése nem lehetséges.

(8)

Közterületen és magánúton a vonatkozó rendelkezések keretei között csak az alábbi melléképítmények, köztárgyak, nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik a külön jogszabályok keretei között helyezhetők el a környezet arculatához illeszkedve: a)

2 m2-t elemeiben vagy összességében meghaladó méretű reklámfelület, reklámhordozó, továbbá „óriás-plakát” („óriás poszter”, „óriás reklám”) – a reklámszabályzat hatályba lépéséig – nem helyezhető el, kivételt képez az építési terület takarására szolgáló és meghatározott időre, de legfeljebb 12 hónapra engedélyezett reklám, valamint az épület részeként kialakított cégfelirat.

b) c) d) e) f) g)

egyéb hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer elemei, utcabútor és köztárgy esővédő pavilon, telefonfülke nyilvános WC.

3

4. Kiegészítő funkciójú épületekre vonatkozó előírások 5.§ (1)

A területen az elhelyezhető fő rendeltetés szerinti épületet kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú a)

építmény – kivételt képeznek a technológiai okokból szükséges építmények (portaépület, ideiglenes jellegű építmény, kiállítási tárgy, szerkezet, berendezés, tárgy) – csak az épületekre vonatkozó szabályoknak megfelelően létesíthető

b)

a fő rendeltetést kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú helyiség, rendeltetési egység: ba) az épületen belül (azzal összeépítve), bb) a terepszint alatt, bc) önálló kiegészítő épületként az épülettel (épületekkel) azonos minőségben jelen szabályzat keretei között létesíthető.

(2)

A területen egyéb különleges építmény, szerkezet, berendezés nem helyezhető el, kivételt képez: a)

az épületnek nem minősülő különleges szerkezet, berendezés, tárgy ideiglenes jelleggel (meghatározott, legfeljebb 90 nap időtartamra), ,

b)

a 90 napnál hosszabb ideig fennmaradó ideiglenes jellegű épületek, kiállított épület, épületnek minősülő kiállítási tárgy. 5. Környezetvédelem 6.§

(1)

Az építményeket, a terepszint, illetve az épületek alatt elhelyezésre kerülő helyiségeket - a talaj szennyezésének elkerülése érdekében - úgy kell kialakítani, hogy az ott keletkező, a környezetet károsító (folyékony) hulladékok és (folyékony) veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba.

(2)

A terület területi érzékenységi besorolása a vonatkozó hatályos előírások szerint „B” Érzékeny területek, intézkedési határérték Ci=C2.

(3)

A levegő tisztaságának védelme érdekében a területen semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó légszennyezést eredményező új épületet elhelyezni nem szabad.

(4)

A közterületek, utcák legalább egyik oldalán fasor telepítéséről kell gondoskodni, kivéve, ha a növényzet kihelyezését a műszaki adottságok nem teszik lehetővé, vagy ha a növényzet kihelyezése veszélyezteti a közlekedés biztonságát.

(5)

A területen bármely építési tevékenység a meglévő erdősült, illetve erdősített területek figyelembe vételével alakítható ki.

(6)

A telek be nem épített és burkolatlan felületeit zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(7)

Burkolt parkolók szennyezett csapadékvizeinek összegyűjtéséről megfelelő tisztítással (olajfogó műtárgy) kell gondoskodni

4

6. Közlekedés 7.§ (1)

A területen a közterületek és a magánutak kialakítását, átalakítását az utcák, terek berendezési tárgyainak - köztárgyak - elhelyezését is tartalmazó egységes terv(ek) szerint kell elvégezni, az információs (tájékoztató) rendszer elemeivel összehangolva.

(2)

A területen a gyalogosközlekedést szolgáló terek, járdák térburkolatát, továbbá berendezését egységes terv alapján kell kialakítani akkor is, ha azok ütemezetten kerülnek megvalósításra.

(3)

A területen kialakítható magánút legkisebb szélessége legalább 10 méter kell, hogy legyen. A telek területe eltérhet az egyes övezetekben előírt legkisebb területtől. Magánút területén csak közlekedési és közmű építmények helyezhetők el. 7. Közművek 8.§

(1) (2)

A területen a telkeket, illetve az épületeket teljes közművesítéssel kell ellátni. A transzformátor(oka)t a szakhatóságok, illetve az üzemeltető által meghatározott hely(ek)en, közterületen vagy közterületről közvetlenül megközelíthetően (önállóan, kiegészítő épületben vagy az épület tömegén belül) kell elhelyezni.

5

III. FEJEZET ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK 1. „I” jelű építési övezetek 8.§ (1)

A „I” jelű építési övezetek az intézményterületek közé tartoznak.

(2)

Az övezetek területén elhelyezhető építmények ütemezetten is megvalósíthatók.

(3)

A telkek és az építmények jellemzőit a 2. táblázat felhasználásával kell meghatározni: 2. táblázat

építési övezet

épület

telek beépítési mód

legnagyobb legnagyobb beépítettség szintterületi mutató

zöldfelület legkisebb aránya

legkisebb területe

legkisebb közterületi szélessége

legnagyobb építménymagassága

legkisebb építménymagassága

(%)

(m2/m2)

(%)

(m2)

(m)

(m)

(m)

„I-X-02”

SZ

30

1,0

35

3000

30,0

10,5

-

„I-X-03”

Z

60

3,0

20

5000

-

30,0*

-

„I-X-04”

Z

50

2,4

25

5000

-

30,0*

-

„I-X-05”

SZ

35

2,0

40

5000

40

20,0**

-

„I-X-06”

SZ

35

2,0

40

10000

80

20,0**

-

„I-X-07”

SZ

35

2,0

40

6000

-

20,0*

-

„I-X-08”

SZ

30

1,0

40

20000

50,0

10,5**

-

„I-X-09”

SZ

30

0,6

35

2000

-

13,0

-

*Az épület legmagasabb pontja 40,0 méter lehet. **Az épület legmagasabb pontja 25,0 méter lehet.

(4)

Az „I-X-02” jelű építési övezetben: a)

a területfelhasználási egység területén elhelyezhető épületek közül az alábbi építmények nem helyezhetők el: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

b)

szálláshely-szolgáltató épületek, 1.000 m2 bruttó szintterületet meghaladó bruttó szintterületű kiskereskedelmi célú épületek, szolgáltató épületek (árubemutató-terem, kiállítóterem), vendéglátás épületei, a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiájú építményei, parkolóházak, üzemanyagtöltő állomás, a környezetet a megengedett határérték alatti mértékben terhelő gazdasági célú építmény.

a területfelhasználási egység területén elhelyezhető épületek közül rendeltetési egységként az alábbiak helyezhetők el: 1. 2. 3.

iroda rendeltetési egység, közintézmények (beleértve a diákszállást, kollégiumot, idősek otthonát), sportépítmények, 6

4. 5. 6. 7. c) (5)

szolgáltatás, kereskedelmi rendeltetési egység legfeljebb bruttó 500 m2 szintterülettel, közösségi szórakoztató rendeltetési egység, szolgálati lakás rendeltetési egység.

az övezet területén üzemanyagtöltő állomás építmény részeként sem helyezhető el.


a területfelhasználási egység területén elhelyezhető épületek közül az alábbiak nem helyezhetők el: 1. 6.000 m2 bruttó kiskereskedelmi célú szintterületet meghaladó épületek, 2. egészségügyi épületek, 3. szociális épületek, 4. oktatási épületek, 5. üzemanyagtöltő állomás,

b)

a területfelhasználási egység területén elhelyezhető rendeltetési egységek közül az alábbiak nem helyezhetők el: 1. lakás, szolgálati lakás, 2. üzemanyagtöltő állomás.

(6)


a területfelhasználási egység területén elhelyezhető épületek közül az alábbiak nem helyezhetők el: 1. 6.000 m2 bruttó kiskereskedelmi célú szintterületet meghaladó épületek, 2. egészségügyi épületek, 3. szociális épületek, 4. oktatási épületek, 5. üzemanyagtöltő állomás,

b)

a területfelhasználási egység területén elhelyezhető rendeltetési egységek közül az alábbiak nem helyezhetők el: 1. lakás, szolgálati lakás, 2. üzemanyagtöltő állomás.

(7)


a területfelhasználási egység területén elhelyezhető épületek közül az alábbiak nem helyezhetők el: 1. 6.000 m2 bruttó kiskereskedelmi célú szintterületet meghaladó épületek, 2. parkolóház, 3. egyéb közösségi szórakoztató épületek, 4. üzemanyagtöltő állomás.

b)

a területfelhasználási egység területén elhelyezhető rendeltetési egységek közül az alábbiak nem helyezhetők el: 1. parkolóház, 2. egyéb közösségi szórakoztatási célú rendeltetési egység, 3. üzemanyagtöltő állomás.

c)

lakófunkció elhelyezhető. 7

(8)



b)


c) (9)

lakófunkció elhelyezhető.



b)


c)

lakófunkció elhelyezhető.

(10) Az „I-X-08” jelű építési övezetben: a)


b)


c)

lakófunkció elhelyezhető,

d)

torony (vallási, egyházi létesítmény tornya) létesítése esetén az építmény legmagasabb pontja legfeljebb 30 méter lehet.

8

(11) Az „I-X-09” jelű építési övezetben: a)

a területfelhasználási egység területén elhelyezhető építmények közül csak az alábbi épületek helyezhetők el: 1. 2. 3. 4.

b)

az övezetek területén – az övezeti előírások keretei között – önálló rendeltetési egységként elhelyezhető: 1. 2. 3. 4. 5.

c)

üzemanyagtöltő állomás, autómosó és kapcsolódó építmények, 1.500 m2-t bruttó szintterületet meg nem haladó kereskedelmi építmények, vendéglátó épület (gyorsétterem, autós étterem), szolgáltató épület.

üzemanyagtöltő állomás, autómosó rendeltetési egység, vendéglátó rendeltetési egység, kiskereskedelmi rendeltetési egység, szolgáltató rendeltetési egység, továbbá iroda rendeltetési egység.

Az övezet területén elhelyezhető melléképítmények: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, kerti víz- és fürdőmedence, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, zászlótartóoszlop, antennaoszlop (GSM torony kivételével).

2. „M” jelű építési övezetek 9.§ (1)

Az „M” jelű építési övezetek a gazdasági, munkahelyi területek közé tartoznak.

(2)


(3)

Az övezetek területén: a)

a területfelhasználási egység területén elhelyezhető építmények közül az alábbi építmények helyezhetők el: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

b)

nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek, valamint: kereskedelem építményei, ellátó, szolgáltató építmények, kutatás, fejlesztés építményei, parkolóházak, valamint az 1-5 pontokban felsorolt épületeket kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épületek, amennyiben azok terhelési határértéke nem haladja meg a területre vonatkozó jogszabályban rögzített határértékeket.

önálló rendeltetési egységként elhelyezhető: 1. 2. 3.

iroda rendeltetési egység, mindenfajta, a környezetet a megengedett határérték alatti mértékben terhelő gazdasági célú építmény. vendéglátó rendeltetési egység, 9

kereskedelmi rendeltetési egység legfeljebb 2.500 m2 bruttó szintterülettel, közösségi szórakoztató rendeltetési egység, legfeljebb 1 db szolgálati lakás rendeltetési egység, parkolóház, épület alatti garázs, továbbá az 1-7 pontokban felsorolt épületeket kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épületek, amennyiben azok terhelési határértéke nem haladja meg a területre vonatkozó jogszabályban rögzített határértékeket.

4. 5. 6. 7. 8.

(4) A telkek és az építmények jellemzőket a 3. táblázat felhasználásával kell meghatározni: 3. táblázat építési övezet

épület

telek beépítési legnagyobb legnagyobb mód beépítettség szintterületi mutató


legkisebb területe


legnagyobb építménymagassága

legkisebb építménymagassága

(%)

(m2/m2)

(%)

(m2)

(m)

(m)

(m)

„M-X-01”

Z

40

1,5

40

2500

-

10,5*

-

„M-X-02”

SZ

30

0,6

40

9000

20

10,5*

-

*Az épület legmagasabb pontja +4,5 méterrel lehet magasabb.

(5)

A 3. táblázatban, illetve szabályozási tervben feltüntetett építménymagasság értékei az új épület(rész)ek homlokzatainak legnagyobb magasságaként is értelmezendő az épület(ek) valamennyi homlokzatán; ettől eltérni legfeljebb a beépített terület 25 %-án és legfeljebb 3,00 méterrel szabad eltérni.

(6)

Az „M-X-01” jelű építési övezetben:

(1) (2)

a)

amennyiben az övezet területén kialakított önálló építési telken csak intézményi övezetnek megfelelő épületek, rendeltetési egységek helyezkednek el, az övezetben megengedett szintterületi mutató 0,5 m2/m2 értékkel növelhető, továbbá a legnagyobb építménymagasság legfeljebb 16,0 méter lehet.

b)

az övezeti jellemzőket a szabályozási tervlapon lehatárolt „területi egységek” területére is érvényesíteni kell.

3. K-TP jelű építési övezetek 10.§ A K-TP jelű építési övezetek a különleges tematikus intézményparkok területei közé tartoznak. Az övezetek területén elhelyezhető kiegészítő és kiszolgáló funkciójú épületek az alábbiak: a) b) c) d) e) f) g)

különböző vásárok, kiállítások, szabadtéri bemutatók, kongresszusi központok, irodaépületek, szálláshely-szolgáltató épületek, szolgáltató rendeltetésű építmények (árubemutató-terem, kiállító-terem), vendéglátás épületei, szabadidőparkok, a szabadidő eltöltését szolgáló építmények, 10

h) i) j) k)

(3)

Az övezetek területén önálló rendeltetési egységként elhelyezhető: a) b) c) d) e)

(4)

sportolási célú építmények (beleértve a sportolási célú lótartás építményeit is), egyéb közösségi szórakoztató építmények, parkolóházak, valamint az a)-k) pontban felsorolt épületeket kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épületek, amennyiben azok terhelési határértéke nem haladja meg az intézményterületekre vonatkozó egyéb jogszabályban rögzített előírt határértékeket. iroda rendeltetési egység, vendéglátó rendeltetési egység, kereskedelmi rendeltetési egység legfeljebb bruttó 2.500 m2 szintterülettel, közösségi szórakoztató rendeltetési egység, továbbá legfeljebb 1 szolgálati lakás rendeltetési egység.

Az övezet területén elhelyezhető melléképítmények: a) b) c) d) e) f)

közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló, kerti építmény, kerti víz- és fürdőmedence, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, zászlótartóoszlop, antennaoszlop (GSM torony kivételével)

(5)


(6)

A telkek és az építmények jellemzőit a 4. táblázat felhasználásával kell meghatározni: 4. táblázat

építési övezet

beépítési legnagyobb legnagyobb mód beépítettség szintterületi mutató

„K-TP-X-01”

épület

telek

SZ


legkisebb területe


legnagyobb legkisebb építmény- építménymagassága magassága

(%)

(m2/m2)

(%)

(m2)

(m)

(m)

(m)

35

2,0

40

10000

40

20,0*

-

*Az épület legmagasabb pontja 25,0 méter lehet. (7)

A „K-TP-X-01” jelű építési övezet telkek szabadonálló építési helyein: a) Az övezet M4 főútvonal, illetve Gyógyszergyári út mentén kialakítható építési telkeinek beépítése során – a terület egységes építészeti arculatának megteremtése érdekében – a környezethez történő illeszkedést a teljes utcaszakasz javasolt építészeti képét bemutató utcaképpel vagy legalább két irányból bemutatott látványtervvel kell igazolni.

11

(1)

4. KV-EN jelű építési övezetek 11.§ A KV-EN jelű építési övezetek a különleges városüzemeltetési területek közé tartoznak, az energiaszolgáltatás területeiként.

(2)


(3)

A telkek és az építmények jellemzőit az 5. táblázat felhasználásával kell meghatározni: 5. táblázat építési övezet


„KV-EN-X-01”

épület

telek

SZ


legkisebb területe

legkisebb legnagyobb legkisebb közterületi építmény- építményszélessége magassága magassága

(%)

(m2/m2)

(%)

(m2)

(m)

(m)

(m)

30

1,0

40

4500

40,0

10,5

-

(4)

Az 5. táblázatban feltüntetett legnagyobb építménymagasság értékétől a technológiai okokból szükséges építmények esetében a szabályzat módosítása nélkül el szabad térni.

(5)

Az 5. táblázatban, illetve szabályozási tervben feltüntetett építménymagasság értékei az új épület(rész)ek homlokzatainak legnagyobb magasságaként is értelmezendő az épület(ek) valamennyi homlokzatán; ettől legfeljebb a beépített terület 25 %-án és legfeljebb 3,00 méterrel szabad eltérni.

(1)

(2)

(3)

(4)

5. KL-KT jelű övezetek 12.§ A „KL-KT-X-01” jelű övezet (közlekedési terület) kizárólag közlekedési célú közterületek, nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények elhelyezésére szolgál. Az övezet területén csak a rendeltetésének megfelelő, a bármely területfelhasználási egység területén elhelyezhető építmények, továbbá közműépítmények helyezhetők el, a jelen szabályzat és a szabályozási terv keretei között. A KL-KT-X-01 jelű övezet területén csak a közterületeken és a területek rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, a szabályozási tervben meghatározott keretek között. A KL-KT-X-02 jelű övezet területén csak üzemanyagtöltő állomás és építményei, valamint a közterületeken és a területek rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. Az övezetben a tel(k)ek a közúti villamosvasút üzemeltetési biztonságának figyelembe vételével építhetők be. A telkek és az építmények jellemzőit a 6. táblázat felhasználásával kell meghatározni: 6. táblázat építési övezet

épület

telek beépítési mód

legnagyob b beépítettsé g

legnagyobb szintterületi mutató


legkisebb területe

(%)

(m2/m2)

(%)

(m2)

(m)

(m)

(m)

legkisebb legnagyobb legkisebb közterületi építmény- építményszélessége magassága magassága

„KL-KT-X-01”

SZ

-

-

-

-

-

-

-

„KL-KT-X-02”

SZ

5

0,6

35

2500

-

13,0

-

12

(1)

6. KL-VA jelű övezetek 13.§ A KV-VA jelű övezetek a vasúti építmények elhelyezésére szolgáló célzott területfelhasználási módú területek (közlekedési területek) közé tartoznak.

(2)

A KL-VA-X-01 jelű építési övezet (MÁV) telkein, azok szabadonálló építési helyein kizárólag a keretövezetben megengedett vasúti közlekedéshez kapcsolódó, illetve azt kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(3)


7. Z-KP jelű övezetek 14.§ (1) A Z-KP jelű övezetek a közpark (zöldterület) célzott területfelhasználási módú területek építményei elhelyezésére szolgálnak. (2) A Z-KP-X-01 jelű övezet területén kizárólag a közpark területén megengedett építmények helyezhetők el. (3) A telkek és az építmények jellemzőit a 7. táblázat felhasználásával kell meghatározni: 7. táblázat építési övezet


„Z-KP-X-01”

(1) (2)

épület

telek

SZ


legkisebb területe


legnagyobb legkisebb építmény- építménymagassága magassága

(%)

(m2/m2)

(%)

(m2)

(m)

(m)

(m)

2

0,04

80

15000

-

4,5

-

8. E-VE jelű övezetek 15.§ Az E-VE jelű övezetek a védelmi célú erdőterület (erdőterület) célzott területfelhasználási módú területek építményei elhelyezésére szolgálnak. Az E-VE-X-01 jelű övezet területén kizárólag a véderdők területén megengedett építmények helyezhetők el. 9. Keretövezetbe nem sorolt közterületek 16.§

(1)

Az övezetek területén a KL-KT keretövezetben megengedett és a közterületen elhelyezhető építmények (fásított parkolók, közmű építmények, tájékoztató- és információs rendszer építményei, reklámhordozók) helyezhetők el.

(2)


13

IV. FEJEZET EGYÉB ELŐÍRÁSOK 1. Vegyes rendelkezések 17.§ A fő infrastrukturális- és környezetvédelmi célú fejlesztéseket – melyekről intézkedni kell – az alábbi a)-k) pontok határozzák meg, mely fejlesztések településrendezési szerződéssel együtt jóváhagyott közlekedésfejlesztési hatástanulmánnyal alátámasztott infrastrukturális fejlesztésekként ütemezetten is megvalósíthatók: a)

a 4-es út bevezető szakaszának legalább 2x1 nyomú kiépítése

b)

Fehér út szervizutakkal bővített keresztmetszetének kiépítése

c)

Gyógyszergyári út szervizútjának kiépítése

d)

Gyógyszergyári út 2x2 nyomú kiépítése

e)

Keresztúri út 2x2 nyomú kiépítése a Gyakorló utca és a MÁV között

f)

a szükséges közúti csomópontok kiépítése, illetve átépítése – a forgalmi igények növekedésének függvényében – forgalmi- és műszaki tanulmány-tervben meghatározott módon: 1.

Fehér út – Gyógyszergyári út csomópont,

2.

Fehér út – FMV RT feltáró út csomópont,

3.

Keresztúri út – Gyógyszergyári út csomópont,

4.

a 4-es út bevezető szakasz – Keresztúri út csomópont,

5.

a 4-es út bevezető szakasz – Keresztúri út összekötő szakasz,

6.

a 4-es út bevezető szakasz – Fehér út csomópont,

7.

4-es út bevezető szakasz és a Budapest-Hatvan vasútvonal különszintű keresztezés kiépítése,

valamint g)

a szabályozási tervben meghatározott közterület-szabályozások végrehajtása

h)

a környezeti állapot javítását szolgáló növényzet kihelyezések (fasorok, stb.)

i)

a környezeti állapot javítását szolgáló talajcserék végrehajtása, továbbá

j)

a felszíni vízelvezetés,

k)

szociális infrastruktúra (egészségügyi, szociális, oktatási intézményellátás stb.)

megoldásának minden ütemben történő biztosítása.

14

2. Záró rendelkezések 18.§ (1)

Jelen önkormányzati rendelet a kihirdetés napját követő 30. napon lép hatályba.

(2)

Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat képviselő-testületének 39/2001.(IX.18.) számú önkormányzati rendelete hatályát veszti.

(3)

E rendeletet a hatályba lépést követően indított építési ügyekben kell alkalmazni.

Budapest, 2014. (…). …………………….. polgármester

…………………….. jegyző

A kihirdetés napja:

Budapest, 2014. (…).

A hatályba lépés napja:

Budapest, 2014. (…).

15

1. MELLÉKLET Szabályozási terv (M=1:2:000)

16

ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (TERVEZET)

Recommend Documents