Építési- és bontási hulladékok képződése és lehetséges hasznosításuk

Építési- és bontási hulladékok képződése és lehetséges hasznosításuk Építőipari ásványi- és másodnyersanyagok (Az EU „SARMA” projekt szimpóziuma)

BÁNYÁSZAT ÉS GEOTERMIA 2010. Eger 2010. november 17.

Tartalom

kötelezettségek, tények, lehetőségek, akadályok, megoldások

… kötelezettségek

Első és talán legfontosabb elem az elfogadott 2008/98/EK rendelet és az abban foglaltak:  2020-ra el kell érni a 70%-os újrahasznosítási rátát.  A kitermelt föld kikerül a hulladékkörből.  2010. december 12-ig a hazai jogi szabályozásban meg kell jelennie a keretirányelv előírásai általi módosításoknak

kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások

…

kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások

… tények - 2008/98/EK fogalmak

„hulladék”: olyan anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles; „hulladéktermelő”: akinek a tevékenysége során hulladék keletkezik (eredeti hulladéktermelő) vagy bárki, aki előkezelést, keverést vagy egyéb olyan műveletet végez, ami ezen hulladék jellegében vagy összetételében változást eredményez; „hulladékbirtokos”: a hulladéktermelő vagy az a természetes vagy jogi személy, akinek a hulladék a birtokában van; „közvetítő”: olyan vállalkozás, amely mások nevében intézi a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását, ideértve azokat az közvetítőket is, amelyek nem lesznek fizikailag a hulladék birtokosai;

kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások

… tények – jelenlegi állapot

Jelenlegi állapot Az OHT 1. tervidőszakában (2003-2008) előirányzott újrahasznosítási ráta 2008-ra 50% volt, megvalósult ~20%. Az Európai Unió új Hulladék keretirányelvével kapcsolatosan néhány fontos pontot meg kell említeni: •2020-ra el kell érni a 70%-os újrahasznosítási rátát. •A kitermelt föld kikerült a hulladékkörből. •2010. december 12-ig a hazai jogi szabályozásban meg kell jelennie a keretirányelv előírásai általi módosításoknak. •Az elkövetkezendő tervidőszakra (2009-2014) vonatkozó OHT 2 tervszámai kidolgozás és társadalmi egyeztetés alatt állnak.

kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások

… tények – jelenlegi állapot

kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások

… lehetőségek

birtokosai;

kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások

…akadályok

kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások

…lehetőségek?!

Külföldi példa, amit itthon is megvalósíthatnánk: K+F erősítése a hasznosítási lehetőségek skálájának bővítésre Letárolt „antropogének” hasznosítása Erőforrás-védelem Az újonnan épülő építmények azonosítása Standardok létrehozása •Műszaki specifikálás •Szabályozók igazítása a K+F eredményekhez Azonosságok mentén hasonló alkalmazás

kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások

… akadályok

A hasznosítás előtt az egyik legnagyobb akadály, hogy egyenlőre hiányoznak azok a feldolgozott építési és bontási hulladékokra vonatkozó építőipari szabványok, amelyek egységes minőségi garanciát biztosítanának a másodnyersanyagok felhasználói számára. Az építési és bontási hulladékok másodnyersanyagként történő alkalmazásában főként az elsődleges alapanyagokat bányászó társaságok jelentenek konkurenciát, noha az építési és bontási hulladékok keletkező mennyiségét tekintve nem azonos nagyságrendű anyagáramok. A hasznosított építési és bontási hulladékok felhasználását a kormányzati politika sem könnyíti meg, hiszen az állam adminisztratív és pénzügyi ösztönzőkkel sem sarkallja erre az építőipari kivitelező vállalatokat. Mindeközben az elmúlt években európai uniós társfinanszírozással elkészült építési és bontási hulladék feldolgozó üzemek tisztán piaci környezetben kell, hogy működjenek, az elsődleges alapanyag-kitermelő cégek áraival versenyre kényszerülve.

kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások

… megoldások

kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások

… megoldások

Teljesítés feltételei Ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetben a 2020-ra vonatkozó kötelezést teljesíteni tudjuk az alábbiak megvalósítása mindenképpen szükséges: olyan termékminősítés kidolgozása, mely a piaci igényeket támogatja információs rendszer PPP projektek támogatása (pl.: önkormányzati úthálózat fejlesztése) szankciók és ösztönzők bevezetése (pl.: lerakási díj megemelése) közbeszerzésben kötelező felhasználás előírása

kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások

… megoldások

Szabályozás A Hgt módosítása szükséges a kötelezetti státusz definiálása miatt. A „45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól” helyett kormányrendeleti szinten kell szabályozni e területet. A helyi (HHT) és regionális (RHT) tervekben is meg kell jelennie az építési és bontási hulladékok újrahasznosítására vonatkozó szabályozók által a 2020-as teljesítés biztosító lépéseknek. Szemléletformálás

kötelezettségek – tények – lehetőségek – akadályok - megoldások

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!

1143 Budapest, Stefánia út 75. [email protected]