ÉPÍTÉSÜGYI VIZSGA FELKÉSZÍTŐ ANYAG. Lezárva: október 7. Készítette: Belügyminisztérium Építésügyi Főosztály

ÉPÍTÉSÜGYI VIZSGA FELKÉSZÍTŐ ANYAG Lezárva: 2013. október 7. Készítette: Belügyminisztérium Építésügyi Főosztály Tartalomjegyzék I. RÉSZ Az építésügyi vizsga-követelményekhez tartozó jogszabályok jegyzéke .................... 4 II. RÉSZ A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról a vonatkozó jogszabályokkal egységes szövegbe foglalva .............................................................................. 10 I. FEJEZET ................................................................................................................................... 11 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ............................................................................................. 11 1. A rendelet alkalmazási köre ................................................................................................................ 11

II. FEJEZET ................................................................................................................................. 12 AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK SZABÁLYAI ......................................... 12 2. Elektronikus tárhely biztosítása........................................................................................................... 12 3. Építésügyi hatósági szolgáltatás .......................................................................................................... 13

III. FEJEZET ................................................................................................................................ 14 ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÉPÍTÉSFELÜGYELETI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI ........................................................................................................................................................ 14 4. Ügyféli kör .......................................................................................................................................... 14 5. Hatósági közvetítő ............................................................................................................................... 15 6. Helyszíni szemle.................................................................................................................................. 16 7. Az engedély iránti kérelem tartalma.................................................................................................... 18 8. Az eljárás megindítása......................................................................................................................... 18 9. Az eljárás megindulása és értesítés az eljárás megindulásáról ............................................................ 21 10. Hiánypótlás........................................................................................................................................ 23 11. Szakhatóság közreműködése ............................................................................................................. 24 12. Az építészeti-műszaki tervtanácsi és a településképi vélemény ........................................................ 26 13. Elektronikus ügyintézés .................................................................................................................... 28 14. Kötelezési eljárás ............................................................................................................................... 29

IV. FEJEZET ................................................................................................................................ 30 ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS .................................................................................... 30 15. Az építési engedély iránti kérelem és mellékletei ............................................................................. 30 16. Az építési engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala................................................ 38 17. A döntés közlése................................................................................................................................ 47 18. Az építési engedély hatálya, eltérés az építési engedélytől ............................................................... 48

V. FEJEZET .................................................................................................................................. 49 ÖSSZEVONT ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS ............................................................................ 49 19. Az összevont engedélyezési eljárás esetköre..................................................................................... 49 20. Elvi építési keretengedélyezési szakasz ............................................................................................ 49 21. Építési engedélyezési szakasz ........................................................................................................... 56

VI. FEJEZET ................................................................................................................................ 57 ÖSSZEVONT TELEPÍTÉSI ELJÁRÁS ...................................................................................... 57 22. Az összevont telepítési eljárás esetköre és általános szabályai ......................................................... 57 23. Építésügyi hatósági szolgáltatás igénybevétele az összevont telepítési eljárás megindítása előtt .... 67

1

24. Az összevont telepítési eljárás megindítása ...................................................................................... 67 25. Telepítési hatásvizsgálati szakasz...................................................................................................... 68 26. Integrált építési engedélyezési szakasz ............................................................................................. 73

VII. FEJEZET............................................................................................................................... 77 AZ ORSZÁGOS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉNYEKTŐL VALÓ ELTÉRÉS ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA .................................................................................................................................... 77 27. Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem és mellékletei ..... 77 28. Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala ............................................................................................................................................. 78 29. A döntés közlése................................................................................................................................ 79

VIII. FEJEZET ............................................................................................................................. 80 HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS ........................................................ 80 30. A használatbavételi engedély iránti kérelem és mellékletei .............................................................. 80 31. A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala ................................ 81 32. A döntés közlése................................................................................................................................ 88

IX. FEJEZET ................................................................................................................................ 88 FENNMARADÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS ................................................................... 88 33. A fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékletei .................................................................... 88 34. A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala ...................................... 98

X. FEJEZET ................................................................................................................................ 106 BONTÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS ................................................................................ 106 35. A bontási engedély iránti kérelem és mellékletei ............................................................................ 106 36. A bontási engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala .............................................. 107 37. A döntés közlése.............................................................................................................................. 110 38. A bontási engedély hatálya.............................................................................................................. 111

XI. FEJEZET .............................................................................................................................. 111 AZ ENGEDÉLY HATÁLYÁNAK MEGHOSSZABBÍTÁSI ELJÁRÁSA ................................ 111 39. Hatósági ellenőrzés az engedély hatályának lejárta előtt ................................................................ 111 40. Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem és mellékletei....................................... 111 41. Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala ......... 112

XII. FEJEZET............................................................................................................................. 115 AZ EGYES ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI TUDOMÁSULVÉTELI ELJÁRÁSOK .................... 115 42. Jogutódlás tudomásulvétele ............................................................................................................. 115 43. Használatbavétel tudomásulvétele................................................................................................... 115 44. Veszélyhelyzet esetén építési tevékenység tudomásulvétele .......................................................... 116

XIII. FEJEZET ........................................................................................................................... 117 HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY KIÁLLÍTÁSA........................................................................... 117 XIV. FEJEZET ........................................................................................................................... 118 AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁG SZAKHATÓSÁGI ELJÁRÁSA ................................................ 118 XV. FEJEZET ............................................................................................................................. 122 AZ ÉPÍTÉSI FOLYAMAT FELÜGYELETE............................................................................ 122 45. Építésfelügyeleti hatósági tevékenység ........................................................................................... 123 46. A bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvétele ............................................................... 131 47. Építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés .............................................................................................. 138 48. Építésfelügyeleti hatósági intézkedések .......................................................................................... 142 49. Építésrendészeti eljárás ................................................................................................................... 143 50. Jókarbantartási kötelezési eljárás .................................................................................................... 146

XVI. FEJEZET ........................................................................................................................... 149 JOGORVOSLATI ELJÁRÁS ..................................................................................................... 149 XVII. FEJEZET .......................................................................................................................... 155 2

AZ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ .................................................................... 155 XVIII. FEJEZET ........................................................................................................................ 156 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ........................................................................................................ 156 1. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez ................................................................... 156 Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek ........................................................... 156 2. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez ................................................................... 159 3. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez ................................................................... 161 Statisztikai adatlap épület építési engedélyezéséhez ................................................................... 161 4. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez ................................................................... 162 Épület használatbavételi engedélyezéséhez és használatbavételi tudomásulvételéhez statisztikai adatlap .......................................................................................................................................... 162 5. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez ................................................................... 164 Szakhatósági dokumentációk tartalma építésügyi hatósági engedélyezéshez ........................... 164 6. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez ................................................................... 168 Az egyes építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok ............. 168 I. Az összevont telepítési eljárásban az ügydöntő szakhatóságokhoz benyújtandó mellékletek ........... 176 II. Az összevont telepítési eljárásban közreműködő szakhatóságok ..................................................... 176 1. szakasz: telepítési hatásvizsgálati szakaszban ................................................................................... 176 2. szakasz: integrált építési engedélyezési szakaszban közreműködő szakhatóság .............................. 178

8. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez ................................................................... 178 Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalma............................................................................ 178 9. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez ................................................................... 188 Statisztikai adatlap épület bontásának engedélyezéséhez és tudomásulvételéhez ..................... 188 III. RÉSZ A kötelezési- és az építésrendészeti eljárások osztott hatásköre az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok között............................................................................................. 189 IV. RÉSZ Egyes építésügyi vizsga-témakörök kidolgozott tananyaga.................................. 226 11. 4. A nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások esetén ......................................................... 226 20.14. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházások speciális eljárási szabályai .......... 226 18. Kiegészítő, utólagos eljárások ......................................................................................................... 226 18.1. Jogutódlás ..................................................................................................................................... 226 18.2. Engedély hatályának meghosszabbítása ....................................................................................... 226 18.3. Teljesítési határidő meghosszabbítása .......................................................................................... 226 18.4. Határozat kijavítása ...................................................................................................................... 226 18.5. Határozat visszavonása................................................................................................................. 226 18.4. Határozat kijavítása ...................................................................................................................... 226 18.5. Határozat visszavonása................................................................................................................. 226 18.6. Határozat módosítása ................................................................................................................... 226 11. 4. A nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások esetén.................................................... 227 20.14. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházások speciális eljárási szabályai .. 229 18. Kiegészítő, utólagos eljárások....................................................................................................... 237 18.1. Jogutódlás.................................................................................................................................... 237 18.2. Engedély hatályának meghosszabbítása................................................................................... 239 18.3. Teljesítési határidő meghosszabbítása ...................................................................................... 242 18.4. Határozat kijavítása ................................................................................................................... 244 18.5. Határozat visszavonása .............................................................................................................. 244 18.6. Határozat módosítása................................................................................................................. 249

3

I. RÉSZ Az építésügyi vizsga-követelményekhez tartozó jogszabályok jegyzéke 1. Az építésügy alkotmányos alapjai Magyarország Alaptörvénye 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2. Az Országgyűlés építésüggyel kapcsolatos feladatai 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 3. A Kormány építésüggyel kapcsolatos feladatai 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 212/2010. (VII. 1.) Kormányrendelet az egyes miniszterek, valamint Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről 4. Az építésügyért felelős miniszter építésüggyel kapcsolatos feladatai 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 212/2010. (VII. 1.) Kormányrendelet az egyes miniszterek, valamint Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről 5. A sajátos építményfajták szerinti miniszterek építésüggyel kapcsolatos feladatai 212/2010. (VII. 1.) Kormányrendelet az egyes miniszterek, Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről

valamint

a

a

a

7. Az önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatai 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 343/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről 218/2012. (VIII. 13.) Kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról 190/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet a főépítészi tevékenységről 393/2012. (XII. 20.) Kormányrendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 8. A fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalának építésüggyel kapcsolatos feladatai 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 288/2010. (XII. 21.) Kormányrendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról 218/2012. (VIII. 13.) Kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról 343/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről 4

393/2012. (XII. 20.) Kormányrendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 9. Az építésügyi igazgatás anyagi jogi követelményrendszere 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 393/2012. (XII. 20.) Kormányrendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 10. Az építészeti értékek védelmének eszközei 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 190/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet a főépítészi tevékenységről 252/2006. (XII. 7.) Kormányrendelet a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról 393/2012. (XII. 20.) Kormányrendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 11. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági rendszer 343/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről 393/2012. (XII. 20.) Kormányrendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 218/2012. (VIII. 13.) Kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról 12. Szakhatóságok köre 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 24/2011. (VII. 21.) BM rendelet az építésügyi hatóságot mint szakhatóságot a szakhatósági eljárásért megillető, továbbá az építési, a bontási és a használatbavételi bejelentésre vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjról 13. Építésügyi hatósági eljárások 14. Építésügyi hatósági engedélyezési eljárások Magyarország Alaptörvénye 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról 5

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelet az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban (Finnország), 1991. február 26. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a szabályairól Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 24/2011. (VII. 21.) BM rendelet az építésügyi hatóságot mint szakhatóságot a szakhatósági eljárásért megillető, továbbá az építési, a bontási és a használatbavételi bejelentésre vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjról 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról (Tt.) 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló (OTÉK) 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 6

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet a felvonók és a mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről 85/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról 275/2013. (VII. 16.) Kormányrendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól 15. Építésügyi hatósági kötelezések 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 16. Építésügyi hatósági végrehajtási eljárások 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 17. Építésügyi bírság, eljárási bírság megállapítása, behajtása 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) 7

312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól 18. Közbülső eljárások 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 19. Kiegészítő, utólagos eljárások 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 20. Az építés résztvevői, feladataik, felelősségük szankcionálása 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról 275/2013. (VII. 16.) Kormányrendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól 21. Építésügyi hatósági eljárási ismeretek 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló (OTÉK) 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 8

313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a szabályairól Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról 22. Az építészeti-műszaki és a kivitelezési tervek tartalma 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 275/2013. (VII. 16.) Kormányrendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól 23. Az építési-bontási hulladék kezelésének szabályai 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól 24. Az építésügyi hatósági ellenőrzés szabályai 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 25. Az építésfelügyeleti intézkedések 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról 26. Szakmai kamarák jogosultságok megállapításával, névjegyzékvezetéssel, etikai és fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos feladatai, a szakmagyakorlási jogosultságok ellenőrzése 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.) 1996. évi LVIII. törvény a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 9

103/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet az építésüggyel kapcsolatos egyes szabályozott szakmák gyakorlásához kapcsolódó szakmai továbbképzési rendszer részletes szabályairól 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről 27. Jogorvoslati lehetőségek 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 28. Másodfokú eljárás lefolytatásának szabályai 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról

II. RÉSZ A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról a vonatkozó jogszabályokkal egységes szövegbe foglalva

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 3., 12.3., 12.4., 17. és 25. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében, a 75. § c) pontja tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: Étv. 62. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy 3. az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság, a szakmai kamarák és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által az építési folyamat résztvevői tevékenységére vonatkozó szabályok be nem tartása esetén kiszabható bírság mértékét és a szabálytalan tevékenység jogkövetkezménye megállapításának részletes szabályait, 12.3. az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítését, a döntés meghozatalát, végrehajtását ellátó személyek szakirányú felsőfokú végzettségét és szakmai gyakorlatát, 12.4. az építésügyi hatósági engedélyezési és kötelezési eljárások, valamint az építésügyi hatósági ellenőrzés részletes szakmai szabályait, a hatósági határozatok és végzések, valamint az építészeti-műszaki tervek részletes tartalmi követelményeit, továbbá 17. az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági tevékenység, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági engedélyezési, tudomásulvételi, kötelezési és végrehajtási eljárások, a hatósági bizonyítvány kiállításának, valamint

10

az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés részletes szakmai szabályait, a hatósági határozatok és végzések tartalmi követelményeinek részletes szabályait, az elektronikus építésügyi hatósági ügyintézés részletes szabályait, a szolgáltatásnyújtás részletes szabályait, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetében a keresetlevél építésügyi hatóság általi, bírósági felülvizsgálat céljából történő továbbításának szabályait, az építésügyi hatósági eljáráshoz kötött építési tevékenységek körét, 25. az összevont telepítési eljárás szabályait, Ket. 174/A. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a közigazgatási hatósági eljárásokban a) közreműködő szakhatóságokat kijelölje, b) meghatározza a szakhatóságnak azt a hatáskörét, amelynek keretei között az állásfoglalását kialakítja, ezek között ba) az egyedi szakhatósági előírás vagy feltétel tartalmi követelményeit, bb) a szakhatóság által a szakhatósági állásfoglalás kialakítása során vizsgált szempontokat, továbbá c) meghatározza a szakhatósági közreműködésre, az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság és a szakhatóság közötti együttműködésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat. 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról 31. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) - ha arra kormányrendelet adott felhatalmazást, vagy ha a törvényben arra adott felhatalmazás hatályát vesztette és a tárgykör szabályozására új felhatalmazó rendelkezést nem alkottak - a Kormány tagjának rendeletét, Magyarország Alaptörvénye A Kormány 15. cikk (1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős.

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet alkalmazási köre 1. § (1) E rendeletet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság építési és építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos eljárásaira és ellenőrzéseire, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokra kell alkalmazni. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki a) a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti vízimunkával, 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1. számú melléklet az 1995. évi LVII. törvényhez Fogalommeghatározások E törvény alkalmazásában 25. vízimunka: az a tevékenység, amelynek az a rendeltetése, hogy a víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrét, partját a vizek kártételeinek elhárítása, a víz hasznosítása, minőségének és mennyiségének megfigyelése, ásványi és földtani kutatások végzése, ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja; 26. vízilétesítmény: az a mű (víziközmű), műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát, a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása - ideértve a víziközművekkel végzett közüzemi tevékenységgel nyújtott szolgáltatást -, minőségének és mennyiségének megfigyelése, illetve ásványi és földtani kutatások végzése céljából vagy ásványi nyersanyag kitermelése céljából befolyásolja:

b) a robbantóanyagok tárolására szolgáló építményekkel, c) az építménynek minősülő földmérési jelekkel és a földmérés céljára szolgáló műszerállásokkal és észlelő pillérekkel, 11

d) a barlangban történő építési tevékenységgel kapcsolatos építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokra és ellenőrzésekre. (3) Eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában e rendelet rendelkezéseit a) a sajátos építményfajtákkal, valamint b) ha annak létesítéséhez építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység szükséges, a felvonóval, mozgólépcsővel és mozgójárdával kapcsolatos építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokra és ellenőrzésekre is alkalmazni kell. II. FEJEZET AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK SZABÁLYAI 2. Elektronikus tárhely biztosítása 2. § (1) Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtásához, papír alapon történő benyújtása esetén a kérelem és jogszabályban előírt mellékleteinek feltöltéséhez az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (a továbbiakban: ÉTDR) az építtető részére közvetlenül a kérelem benyújtása előtt elektronikus feltöltő tárhelyet biztosít. (2) Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem elektronikus úton történő benyújtását megelőzően az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az építtető az építésügyi hatósághoz benyújtott külön kérelmére, az abban kérelmezett időtartamra a) a kérelem és jogszabályban előírt mellékletei, b) előzetes szakhatósági állásfoglalások, valamint c) építésügyi hatósági szolgáltatás kérelmezéséhez szükséges dokumentumok összegyűjtése és előzetes tárolása céljából a kérelmező részére az ÉTDR elektronikus gyűjtő tárhelyet biztosít. (3) Az elektronikus tárhely igényléséhez - a papír alapon történő benyújtás esetét kivéve az építtetőnek vagy meghatalmazottjának a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezése szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatással történt azonosítása alapján regisztrálnia kell az ÉTDR-ben. Az építtető vagy meghatalmazottja regisztrációval - külön bírálat és döntés nélkül - automatikusan hozzáférést kap a saját tárhelyéhez. Ügyfél-regisztrációs eljárás Ket. 168/A. § (1) Ha valamely elektronikus ügyintézési szolgáltatás igénybevétele előzetes regisztrációhoz kötött, a regisztrációs eljárás (a továbbiakban: ügyfél-regisztrációs eljárás) során az ügyfél ennek az alcímnek a rendelkezései szerint a) elektronikusan regisztrálhat olyan azonosítás szolgáltatás használatával, amelynek alapjául szolgáló regisztráció megfelel a jelen alcím szerinti követelményeknek, vagy amelynek használatát az ügyfél egyébként az ügyintézési rendelkezésében lehetővé tette, vagy b) személyes megjelenéssel a jelen alcím szerinti követelményeknek megfelelő eljárásban regisztrálhat. (2) A regisztrációt megelőzően az ügyfélnek vagy az ügyfél képviseletében eljáró természetes személynek (a továbbiakban együtt: igénylő) személyesen meg kell jelennie a regisztrációt végző szervezet előtt. A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltató által meghatározott esetben a személyes megjelenéssel egyenértékű a regisztrációt végző szervezet külső helyszínen lefolytatott eljárása is, ha azonos biztonsági körülmények között biztosítható az ügyfél személyazonosságának az e §-ban meghatározott ellenőrzése. (3) A természetes személy személyes megjelenése esetén az ügyfél-regisztrációs szerv a felhasználó által bemutatott, a külön jogszabályban meghatározott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban szereplő adatok alapján az ügyfelet azonosítja; megadott adatait összeveti a) a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, b) olyan külföldi esetén, aki abban nem szerepel, a központi idegenrendészeti nyilvántartás,

12

c) ha a természetes személy az a) és b) pont szerinti nyilvántartásban sem szerepel, az általa bemutatott útlevél vagy a schengeni övezetbe tartozó EGT részes állam polgára esetén az adott állam által kibocsátott személyazonosításra alkalmas okmány adataival. Az ügyfél-regisztrációs szerv az azonosítási tevékenység során az adatokat kizárólag személyazonosításra és a jogosult adatkezelők által megküldött természetes személyazonosító adatokkal való egyezés vagy eltérés megállapítására használhatja fel. (4) Az azonosítás sikere esetén az ügyfél-regisztrációs szerv a) átemeli az igénylő természetes személyazonosító adatait a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartásból, b) a (3) bekezdés c) pont szerinti esetben a bemutatott okmányból a természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságot emeli át az ügyfél-regisztrációs adatbázisba. Az azonosítás és ellenőrzés sikertelensége esetén az ügyfél-regisztrációs szerv az ügyfél-regisztrációt megtagadja, és az esetleg már rögzített adatokat helyreállíthatatlanul törli. (5) A regisztráció és a személyazonosság ellenőrzése alapjául szolgáló, rögzítendő adatok helyességét az igénylő nyilatkozatban, saját kezű aláírásával ellátva igazolja. (6) A (3) bekezdés szerinti hatósági igazolvány azonosító adatait, az igénylő adatainak egyezését és a hatósági igazolvány érvényességét a regisztrációs szervezet az igazolványt nyilvántartó szerv közhiteles nyilvántartásában ellenőrzi. (7) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti ellenőrzés nem vezetett eredményre - adategyezőség nem volt megállapítható vagy a hatósági igazolvány érvénytelen volt, illetve az ellenőrzés a hatósági nyilvántartásban egyéb okból nem volt végrehajtható - a regisztráció nem hozható létre.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti elektronikus tárhely dokumentumaiba az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtása előtt csak a tárhely gazdájaként az építtető vagy meghatalmazottja, továbbá az építtető vagy meghatalmazottja hozzájárulásával az eljáró építésügyi hatóság vagy a szakhatóság tekinthet bele vagy tölthet fel dokumentumokat. (5) Az építtető az előzetes szakhatósági állásfoglalás megkéréséhez szükséges dokumentumokat az elektronikus gyűjtő tárhelyre tölti fel, amelyhez a szakhatóságnak hozzáférést biztosít. A szakhatóság ugyanezen tárhelyre tölti fel szakhatósági állásfoglalását is és záradékolja elektronikusan a véleményezett dokumentációt. (6) Az (1) és (2) bekezdés szerinti tárhely az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtásáig áll az építtető rendelkezésére. (7) Az építészeti-műszaki dokumentáció, az előzetes szakhatósági állásfoglalás, az építészetiműszaki tervtanács véleménye, valamint a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleménye és az egyéb dokumentumok elektronikus tárhelyre történő feltöltése önmagában az engedélyezési eljárást nem indítja meg. 3. Építésügyi hatósági szolgáltatás 3. § (1) Az építtető az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem tervezett benyújtása előtt építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelmet terjeszthet elő az építésügyi hatósághoz elektronikusan a 2. § (2) bekezdése szerinti tárhely igénybevételével vagy papír alapon. (2) Az építtető az építésügyi hatósági szolgáltatás keretében kérheti a) annak vizsgálatát, hogy a 2. § (2) bekezdése szerinti tárhelyen gyűjtött dokumentumainak tartalma és a rendelkezésre álló előzetes szakhatósági állásfoglalások megfelelnek-e az általa kérelmezni szándékozott eljárásra vonatkozó előírásoknak, b) tájékoztatást arról, hogy szükséges-e ba) további melléklet, dokumentum beszerzése, vagy bb) további szakhatósági közreműködés, c) tájékoztatást az általa kérelmezni szándékozott eljárás és az ahhoz szükséges szakhatósági közreműködés eljárási, igazgatási szolgáltatási díjának vagy illetékének mértékéről, 13

d) a leendő ügyféli kör előzetes tisztázását, e) annak vizsgálatát, hogy az engedély hatályának meghosszabbítását milyen módon érinti vagy akadályozza-e valamely építésügyi jogszabály változása, valamint f) az általa kérelmezni szándékozott eljárásra vonatkozó szabályokról egyéb tájékoztatás nyújtását. (3) Az építésügyi hatóság - függetlenül attól, hogy a szolgáltatás iránti kérelem milyen módon érkezett - az építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelem benyújtását követő munkanaptól számított tizenöt napon belül szakmai nyilatkozatot fogalmaz meg, melynek tartalma nem köti az építtetőt az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmének benyújtásában és nem kötelezi az építtetőt az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtására. (4) Az építésügyi hatóság a (3) bekezdés szerinti szakmai nyilatkozatát az elektronikus úton indított kérelem esetén, a tárhelyen vagy a kérelemben a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésnek megfelelően küldi meg az építtetőnek. (5) Az építésügyi hatósági szolgáltatást az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtása előtt többször is igénybe lehet venni. (6) Az építésügyi hatóságot a szolgáltatása körében kiadott szakmai nyilatkozata azokban a kérdésekben köti, amelyekről nyilatkozott, mindaddig, amíg a vonatkozó jogszabályok vagy az engedély iránti kérelem típusa, tartalma és mellékletei nem változnak meg.

III. FEJEZET ÉPÍTÉSÜGYI ÉS ÉPÍTÉSFELÜGYELETI HATÓSÁGI ELJÁRÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI 4. Ügyféli kör Ket. 15. § (1) Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. (2) (3) Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában megállapíthatja azon személyek körét, akik az (1) bekezdésben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősülnek. Az (1) bekezdésben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül jogszabály rendelkezése esetén az abban meghatározott hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. (4) Az ügyfél jogai megilletik az ügy elbírálásában hatóságként vagy szakhatóságként részt nem vevő szervet is, amelynek feladatkörét az ügy érinti. (5) Meghatározott ügyekben jogszabály ügyféli jogosultságokat, illetve ügyféli jogállást biztosíthat azoknak a civil szervezeteknek, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul. (5a) A hatósági eljárásban azokat a civil szervezeteket, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul, az eljárás során megilleti a nyilatkozattételi jog. A nyilatkozat az eljáró hatóságot nem köti. (6) Az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogainak gyakorlását törvény ahhoz a feltételhez kötheti, hogy az ügyfél az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot tesz vagy kérelmet nyújt be. A nyilatkozat, illetve a kérelem tartalmi követelményeit a törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet meghatározhatja. (6a) Törvény előírhatja, hogy a hatósági döntés jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított, a törvényben meghatározott, legalább hat hónapos határidőn túl további ügyfél nem vehet részt az eljárásban. Ebben az esetben a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. (7) A természetes személy ügyfélnek akkor van eljárási képessége, ha a polgári jog szabályai szerint cselekvőképességgel rendelkezik. Jogszabályban meghatározott esetben a korlátozott cselekvőképességgel rendelkező személyt is megilleti az eljárási képesség. Ha eziránt kétség merül fel, az eljáró hatóság hivatalból vizsgálja az eljárási képesség meglétét, és ha annak hiányát állapítja meg, úgy az ügyfél helyett törvényes képviselőjét vonja be az eljárásba, illetve az erre vonatkozó iratok csatolásával ügygondnok kirendelését kéri, vagy

14

ha törvény vagy kormányrendelet lehetővé teszi - az ügygondnok kirendelésére vonatkozó részletes szabályok meghatározásával -, maga gondoskodik ügygondnok kirendeléséről. (8) Az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfélen kívüli ügyféli jogállást megtagadó végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

4. § (1) Az építésügyi hatóság engedélyezési és tudomásulvételi eljárásában, az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti és a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételi eljárásban külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül az építtető és az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokban minden esetben vizsgálni kell az ügyféli jogállását annak, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. (3) A szakhatóságok állásfoglalásuk tartalma erejéig ügyféli kört, hatásterületet állapíthatnak meg a jogszabályokban foglaltak szerint. (4) Nincs ellenérdekű ügyfél az eljárásban, ha az építtető benyújtotta az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát. 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 196. § (1) A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll: a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta; b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni; c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van; d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták; e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik; f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást helyezett el.

(5) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 53/C. § (7) bekezdése alkalmazása során nyilatkozatnak kell tekinteni a tényállás tisztázására felhasználható tényekről, bizonyítékokról nyújtott ismereteket, vagy a tanúvallomással, a szakértői véleménnyel, a helyszíni szemlén vagy az ellenőrzés során tett megállapítással kapcsolatos észrevételt. Étv. 53/C. § (7) Az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait akkor gyakorolhatja, ha az ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be.

5. Hatósági közvetítő Ket. 41. § (1) A hatóság és az ügyfél, valamint az ellenérdekű ügyfelek közötti vita rendezése érdekében a hatóság hatósági közvetítőt vehet igénybe. (3) A hatósági közvetítő

15

a) gondoskodik arról, hogy az érintettek hiteles, szakszerű és közérthető tájékoztatást kapjanak mind az eljárás céljáról, mind az annak megvalósulása kapcsán várható következményekről, illetve az esetleges kedvezőtlen változások (hatások) megelőzésére vagy mérséklésére irányuló intézkedésekről, b) tájékoztatja az ügyfeleket az ügyben irányadó jogszabályok rendelkezéseiről, az anyagi jogi és eljárásjogi jogszabályokban meghatározott jogaikról, c) közvetít a hatóság és az ügyfelek, illetve az ellenérdekű ügyfelek között annak érdekében, hogy az eljárás céljának eléréséhez kölcsönösen elfogadható megoldási módot találjanak, d) összegyűjti és rendszerezett formában a hatóság rendelkezésére bocsátja az ügyfelektől beérkezett, az eljárás tárgyára vonatkozó észrevételeket. (4) A hatóság - ha törvény azt nem zárja ki vagy nem korlátozza - lehetővé teszi a hatósági közvetítő számára eljárási feladatainak ellátásához szükséges mértékben az iratokba való betekintést, továbbá megad számára minden olyan segítséget, amely szükséges a tevékenységének ellátásához. (5) A hatósági közvetítő köteles megőrizni a tevékenysége során tudomására jutott védett adatot, és köteles gondoskodni a személyes adatok védelméről. (6) Ha a hatósági közvetítő a neki felróható okból nem teljesíti feladatát, eljárási bírsággal sújtható, és a felmerült költségek viselésére kötelezhető. (7) A hatósági közvetítőt munkájáért díj illeti meg, és a költségviselés szabályai szerint igényt tarthat költségeinek megtérítésére. (8) A fővárosi és megyei kormányhivatal hatósági közvetítőkről vezetett nyilvántartása tartalmazza a hatósági közvetítő természetes személyazonosító adatait, képesítését, az elérhetőségéhez szükséges adatokat, valamint azt a tevékenységi kört, amelyben hatósági közvetítőként eljárhat. (9) A (8) bekezdés szerinti nyilvántartásnak a hatósági közvetítő nevére, elérhetőségére, képesítésére, valamint tevékenységi körére vonatkozó adatai nyilvánosak.

5. § (1) Az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági eljárásban - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - hatósági közvetítőként járhat el a felsőfokú szakképzettséggel, építésügyi igazgatási ismeretekkel és építésügyi vizsgával rendelkező személy. (2) Nem lehet hatósági közvetítő az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági eljárásban a) az engedélyezés tárgyát képező építési tevékenység aa) építészeti-műszaki tervezője, ab) beruházás lebonyolítója, ac) építési műszaki ellenőre, ad) építésügyi igazgatási szakértője, ae) építésügyi műszaki szakértője, af) építtetője, b) a tervezett építési tevékenység helye ba) szerint illetékes építésügyi, építésfelügyeleti hatóság köztisztviselője, bb) szerinti települési önkormányzat főépítésze. Ket. 41. § (2) Nem lehet hatósági közvetítő: a) az ügyfél, az eljárásban ügyfélként részt vevő szervezet tulajdonosa, tisztségviselője, alkalmazottja, illetve az ügyféllel munkavégzésre irányuló szerződéses kapcsolatban álló személy, b) a hatósággal vagy a hatóság felügyeleti szervével közszolgálati vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy, c) az, aki személyében vagy hozzátartozója révén érintett az ügyben, d) akitől más okból nem várható elfogulatlan közreműködés.

6. Helyszíni szemle 6. § (1) A helyszíni szemlére vonatkozó, ezen alcímben foglalt szabályokat az egyes hatósági eljárások szabályaira vonatkozó eltérésekkel kell alkalmazni. Értesítés

16

Ket. 49. § (1) Ha a hatóság nem tartja szükségesnek az ügyfél idézését, köteles az ügyfelet a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről és a tárgyalásról értesíteni azzal a tájékoztatással, hogy a meghallgatáson részt vehet, de megjelenése nem kötelező. Az értesítést - ha az ügy körülményeiből más nem következik - úgy kell közölni, hogy azt az ügyfél legalább öt nappal korábban megkapja. (2) Nincs helye az ügyfél értesítésének és zárt meghallgatást vagy szemlét kell tartani, ha a meghallgatandó tanú, szakértő vagy a szemletárgy birtokosa természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését rendelték el, és a meghallgatás vagy szemle során a zártan kezelt adatok védelme nem biztosítható. (3) A szakhatóságot - ha az a feladat- és hatáskörét érinti - a tanú és a szakértő meghallgatásáról, a szemléről, a tárgyalásról és a közmeghallgatásról legalább öt nappal korábban értesíteni kell.

(2) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság képviselője a helyszíni szemlén köteles ellenőrzési jogosultságát az igazolványának felmutatásával igazolni. Az igazolvány tartalmazza az építésügyi, építésfelügyeleti hatóság képviselőjének nevét, besorolását, fényképét, aláírását, az őt foglalkoztató hivatal megnevezését, bélyegzőlenyomatát, az igazolvány kiállításának dátumát, érvényességi idejét, valamint az igazolvány sorszámát. (3) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság a döntés meghozatalához szükséges tényállás tisztázásának keretében az építési tevékenység helyszínén, annak környezetében vizsgálja a döntés meghozatalának feltételeit, különösen a) az illeszkedés követelményeit, b) hogy a meglévő állapotot rögzítő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma a valóságnak megfelel-e, c) hogy az érintett telken az építési, bontási tevékenység megvalósítható-e, a tevékenységet megkezdték-e és a terveknek megfelelően folytatják-e, d) hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, valamint e) hogy a megvalósult építmény, építményrész - az engedély nélkül megvalósítható eltérések figyelembevétele mellett - az építési engedélynek és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően valósult-e meg. (4) Az építésügyi, építésfelügyeleti hatóság a helyszíni szemlén tapasztaltakról feljegyzést vagy jegyzőkönyvet és a helyszínről, annak környezetéről dátummal ellátott fényképfelvételt készít. Jegyzőkönyv, egyszerűsített jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés Ket. 39. § (1) A hatóság jegyzőkönyvet készít b) a szemle lefolytatásáról, ha a hatóság hatósági tanút alkalmaz, f) a jogszabályban meghatározott eljárási cselekményről. (3) A jegyzőkönyv tartalmazza a) a hatóság megnevezését, az ügyintéző nevét, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot, b) az eljárási cselekményben érintett személy nevét és lakcímét, eljárásjogi helyzetét és - ha azt a hatóság tudomására hozta - egyéb elérési lehetőségét, c) az alkalmazott hatósági tanú nevét, d) az eljárási cselekményben érintett személy jogaira és kötelességeire való figyelmeztetés megtörténtét, e) az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, az (1) és (2) bekezdésben felsorolt eljárási cselekmények során tapasztalt, az ügy eldöntése szempontjából lényeges körülményeket és megállapításokat, ideértve a hatósági tanú észrevételeit is, f) a jegyzőkönyv készítésének helyét és időpontját, valamint g) az eljárási cselekményben érintett személy, az eljárási képességgel nem rendelkező személy képviselője, a hatósági tanú, az eljáró ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető oldalankénti aláírását. (4) Az eljárási cselekményben érintett személy indokolt kérelmére nyilatkozatát, vallomását, szakértői véleményét vagy azok egyes részét a jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza. (6) A hatóság a költségtakarékosság és a hatékonyság követelményének megfelelően választja ki a jegyzőkönyv készítésének formáját. Az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője az ezzel járó költségek megtérítése mellett kérheti az általa megjelölt jegyzőkönyvezési forma alkalmazását.

17

(7) A hatóság egyszerűsített jegyzőkönyvet készít, ha jegyzőkönyv - az ügyfél vagy az eljárási cselekményben érintett személy erre irányuló kérelme vagy a jegyzőkönyvkészítést indokolttá tévő körülmények hiányában - nem készül. Az egyszerűsített jegyzőkönyv tartalmazza felvételének helyét és időpontját, az ügy tárgyát és az ügyiratszámot, az eljárási cselekményben érintett nevét és eljárásjogi helyzetét, a jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetés megtörténtét, az eljárási cselekmény megnevezését és rövid összefoglalását, az eljáró ügyintéző nevét és aláírását, valamint az eljárási cselekményben érintett személy aláírását. A szóbeli kérelemről készült egyszerűsített jegyzőkönyv ezenkívül tartalmazza az ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, valamint a kérelem tartalmát. (8) A több hatóság részvételével végzett eljárási cselekményről közös jegyzőkönyv vagy közös egyszerűsített jegyzőkönyv készíthető, amely együttesen tartalmazza az egyes eljáró hatóságok megnevezését, a képviseletükben eljáró valamennyi ügyintéző nevét és aláírását, valamint az eljáró hatóságoknál folyamatban lévő ügyek ügyiratszámait.

7. Az engedély iránti kérelem tartalma Ket. 35. § (1) Ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem tartalmazza az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget. (2) Ha jogszabály előírja, a kérelemben az ügyfél azonosíthatósága érdekében fel kell tüntetni az ügyfélnek az ügy jellege szerinti és az eljáró hatóság által törvény alapján kezelhető azonosítóját. 36. § (1) A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket. Mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni.

7. § (1) Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem a Ket. 35. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza: a) az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, b) a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtáját, c) a kérelem tárgyát és annak rövid leírását, d) a kérelem tárgyával összefüggésben da) az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott, a 3. § (3) bekezdése szerinti, fél évnél nem régebbi szakmai nyilatkozatnak az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját, db) a korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját, dc) a hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás megnevezését, az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját, e) a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását, f) - a használatbavételi engedély iránti kérelem kivételével - az építtető vagy meghatalmazottjának a rendelkezését arról, hogy a jogerős engedélyhez tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció papír alapú hitelesített másolatát kéri-e, ha igen, hány példányban, g) meghatalmazott esetén az építtető meghatalmazását és h) az építtető aláírását. (2) A kérelmet az ÉTDR által biztosított elektronikus vagy papírformátumú formanyomtatványon lehet benyújtani, mely egyben a külön jogszabályban meghatározott kísérőlap is 8. Az eljárás megindítása

18

Ket. 29. § (1) A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére vagy hivatalból indul meg. Ket. 34. § (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kérelmet a hatósághoz írásban vagy szóban lehet előterjeszteni.

8. § (1) Kérelemre induló eljárás esetén a kérelem előterjeszthető elektronikusan és papír alapon is. (2) Kérelemre induló eljárás esetén a kérelmező, építtető a kérelmet az eljáró hatósághoz címezve nyújtja be a) papír alapon vagy b) elektronikusan ba) párbeszédre épülő (online), bb) amennyiben információtechnológiai feltételei fennállnak, nem párbeszédre épülő (offline). (3) Ha az építtető vagy a Ket. szerinti meghatalmazottja a papír alapú vagy elektronikus adathordozón rendelkezésre álló kérelmét személyesen kívánja benyújtani, azt a területileg illetékes eljáró építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóságnál, az integrált ügyfélszolgálaton vagy kormányrendeletben meghatározott önkormányzati jegyzőnél vagy az Építésügyi Szolgáltató Pont feladatait ellátó önkormányzati jegyzőnél terjesztheti elő. A kérelmet fogadó szerv – a kérelem adathordozó anyagától függetlenül – a beérkezett iratról hiteles elektronikus másolatot készít, majd a másolatot a kérelem és mellékleteinek beérkezésekor, de – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – legkésőbb az azt követő munkanapon feltölti ügyintézésre az ÉTDR-be. A benyújtás és a feltöltés dátumát a kérelmen és azok mellékletein rögzíteni kell. Ket.28/A. § (1) A hatóság ad) kézbesítési meghatalmazott útján, tart kapcsolatot az ügyféllel. Ket. 40. § (1) Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Az ellenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy. (2) Ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja. A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát a 40/A. §-ban meghatározott módon köteles igazolni. (3) (4) A hatóság visszautasítja a meghatalmazott eljárását, ha az nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, vagy ha képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja. A meghatalmazott visszautasítása esetén a hatóság felhívja az ügyfelet, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjék a képviselet ellátására alkalmas képviselőről.

(4) Eredeti iratot a szerv csak jogszabály kifejezett előírása esetén őriz meg, minden egyéb esetben azt visszaszolgáltatja a benyújtónak. Kérelem és mellékletei alatt – ha már benyújtásra került – mindig az ÉTDR-ben rögzített kérelmet és mellékleteit (az eredeti elektronikus másolatát) kell érteni. (5) Az engedély iránti kérelmet mellékleteivel egy időben kell benyújtani. Az építészetiműszaki dokumentációt kizárólag elektronikus formában, adathordozón vagy az ÉTDR rendszerbe való feltöltéssel lehet benyújtani. Ket. 167/A. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hatóság papír alapon beérkező irat esetén is jogosult az eljárását a papír alapú irat elektronikus másolata alapján folytatni, ha a papír alapú iratról elektronikus úton történő másolat készítésének jogszabályban foglalt követelményeit teljesíti.

19

(2) Ha az elektronikus ügyintézés során egyes eljárási cselekmények teljesítéséhez elektronikus iratot az ügyfél rendelkezése vagy jogszabály alapján nem lehet felhasználni, és az adott elektronikus irat információtartalma papír alapon megjeleníthető, a hatóság az eljárási cselekmény teljesítéséhez az elektronikus iratról jogszabályban meghatározottak szerint papír alapú kiadmányt vagy másolatot készíthet.

9. § (1) Az építtető a kérelmét elektronikus úton a 2. § (3) bekezdése szerinti tárhelyen keresztül nyújthatja be. (2) Ha az építtető kérelme benyújtásakor már rendelkezik elektronikus gyűjtő tárhellyel, a) kérelmében meg kell jelölnie, hogy az elektronikus gyűjtő tárhelyén tárolt dokumentumok közül melyeket rendeli (mellékeli) hozzá építésügyi hatósági engedély iránti kérelméhez, b) egyidejűleg hozzáférést biztosít az eljáró hatóságnak és a szakhatóságnak az a) pontban megjelölt dokumentumokhoz. (3) A kérelem és mellékletei beérkezésüket követően elektronikus mappába kerülnek. Az elektronikus tárhelyen lévő dokumentumoknak a kérelem benyújtása előtt a kérelmező, építtető a gazdája, a kérelem benyújtását követően az elektronikus mappa gazdája az eljáró építésügyi hatóság, mely mappához és tartalmához csak a Ket. és e rendelet szabályai szerint biztosít hozzáférést és betekintést. Az eljárás irataiba való betekintés Ket. 68. § (1) Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. Ez a jog akkor is megilleti az ügyfelet, ha korábban nem vett részt az eljárásban. (2) A tanú a vallomását tartalmazó iratba, a szemletárgy birtokosa a szemléről készített iratba tekinthet be. (3) Harmadik személy akkor tekinthet be a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, valamint ha a védett adat megismerésének törvényi feltételei fennállnak. Az iratbetekintési jog – a személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételéért, valamint az ilyen módon kivonatolt iratról való másolat készítéséért – kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében gyakorolható. (4) Törvény egyes ügyfajtákban meghatározhatja a (3) bekezdés alapján iratbetekintésre jogosult személyek körét. 69. § (1) Nem lehet betekinteni a) a döntés tervezetébe, b) az olyan iratba, amelyből következtetés vonható le annak a személynek a kilétére, akire vonatkozóan a hatóság a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezelését rendelte el, c) felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba, d) az egyéb védett adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza az iratbetekintésre jogosult személyt törvényben biztosított jogai gyakorlásában. (2) Az ügyfél az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más méltányolható magánérdekének védelmében. A hatóság a kérelemnek – a körülmények körültekintő mérlegelése alapján – akkor ad helyt, ha az adatok megismerésének hiánya az iratbetekintésre jogosultakat nem akadályozza jogaik gyakorlásában. (2a) A hatóság a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes ügyfél védelme érdekében erre irányuló kérelem nélkül is dönthet az iratbetekintési jog korlátozásáról. (3) Az iratbetekintési jog biztosítása érdekében a hatóság megismerhetetlenné teszi azokat a személyes és védett adatokat, valamint a (2) bekezdés szerinti adatokat, amelyek megismerésére az iratbetekintésre jogosult személy egyébként nem jogosult. (4) A hatóság a 68. § szerinti személy kérelmére – annak vizsgálata mellett, hogy az (1)-(3) bekezdés szerinti okok a kérelem elbírálásakor fennállnak-e – az iratbetekintést biztosítja, vagy végzésben dönt az iratbetekintési kérelem elutasításáról. A végzés ellen az iratbetekintést kérő személy önálló fellebbezéssel élhet. (5) Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. A másolatot és a kivonatot a hatóság kérelemre hitelesíti. (6) Az iratbetekintésre jogosult – az (1)-(5) bekezdés szerint – az eljárás jogerős lezárását követően is betekinthet a hatóság kezelésében lévő iratokba. 69/A. § (1) Ha törvény a döntés nyilvánosságát nem korlátozza vagy nem zárja ki, az eljárás jogerős befejezését követően a személyes adatot és védett adatot nem tartalmazó jogerős határozatot, valamint az első fokú határozatot megsemmisítő és az első fokú határozatot hozó hatóságot új eljárásra utasító végzést bárki korlátozás nélkül megismerheti, és arról kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében másolatot kérhet.

20

(2) Az (1) bekezdés szerinti döntés megismerése iránti igényt a jogerős döntést hozó hatóság nyolc napon belül, a döntésben szereplő személyes adatok és a védett adatok megismerhetetlenné tételét követően teljesíti. A döntésben szereplő természetes személyt az eljárásban betöltött szerepének megfelelően kell megjelölni, de ha a természetes személy azonosíthatóságának kizárására ez nem alkalmas, az azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne járjon a megállapított tényállás sérelmével. (3) A döntésben nem tehető megismerhetetlenné a közérdekből nyilvános adat. (4) Nem tehető megismerhetetlenné a személyes vagy védett adat, ha az igénylő – az adat megjelölésével – igazolja, hogy annak megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, valamint a védett adat megismerésének törvényi feltételei fennállnak. 69/B. § Ha a hatóság hivatalból nem tudja megállapítani, hogy az iratbetekintési kérelem benyújtásakor az iratbetekintés 69. § (2) bekezdés szerinti korlátozásának az okai fennállnak-e, az üzleti és más méltányolható magánérdek alapján védelemre jogosultat nyilatkozattételre hívja fel. Az iratbetekintés nem tagadható meg, ha a jogosult határidőben nem nyilatkozik.

(4) Több építtető esetén az építtetők Ket. szerinti meghatalmazottja az építtetőtársak nevében járhat el, a (2) bekezdésben meghatározottak szerint. Képviselet Ket. 40. § (1) Ha törvény nem írja elő az ügyfél személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy az általa vagy törvényes képviselője által meghatalmazott személy, továbbá az ügyfél és képviselője együtt is eljárhat. Az ellenérdekű ügyfelek képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy. (2) Ha az ügyfél nem személyesen jár el, a hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja. A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát a 40/A. §-ban meghatározott módon köteles igazolni. (6) Jogszabály a képviselet egyéb módját is meghatározhatja, és a képviseleti jogosultság igazolását meghatározott formához kötheti. (7) Ha az ügyfélnek képviselője van, az iratokat a hatóság a képviselő részére küldi meg; a személyes megjelenésre szóló idézés kézbesítése azonban a megidézett részére történik, képviselőjének egyidejű értesítésével. Az eljárási képességgel rendelkező ügyfél kérheti, hogy a hatóság akkor is a számára kézbesítse az iratokat, ha az ügyben képviselője van. 40/A. § (1) A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni. (2) Az írásbeli meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Az ügyvédnek adott meghatalmazáshoz, ha azt az ügyfél saját kezűleg írta alá, tanúk alkalmazása nem szükséges; az ügyvédi meghatalmazásra egyebekben az erre vonatkozó külön jogszabályok irányadók. (3) A külföldön kiállított meghatalmazást közokiratba vagy hitelesített magánokiratba kell foglalni, és felülhitelesítéssel kell ellátni. (4) A meghatalmazás a teljes hatósági eljárásra vagy egyes eljárási cselekményekre szólhat. (5) A teljes hatósági eljárásra szóló meghatalmazás kiterjed az eljárással kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre, ideértve a biztosítási intézkedést és a végrehajtási eljárást. (6) A meghatalmazás korlátozása csak annyiban hatályos, amennyiben az magából a meghatalmazásból kitűnik. (7) A meghatalmazásnak visszavonás, felmondás vagy az ügyfél halála folytán való megszűnése a hatósággal szemben a hatóságnak való bejelentéstől, a többi ügyféllel szemben pedig a vele való közléstől hatályos.

(5) Az eljárást megindító kérelem iktatása és szignálása az ÉTDR-be történt feltöltést követően történik. 9. Az eljárás megindulása és értesítés az eljárás megindulásáról 10. § (1) Az elektronikus mappában lévő kérelem automatikusan ÉTDR-azonosítót kap, amely alkalmas a beérkezett irat és mellékletei azonosítására, valamint tartalmazza az ügy azonosítóját, amely biztosítja az ügyhöz később csatolt dokumentumok azonosíthatóságát. Az ÉTDR az azonosítókról a kérelem és mellékletei feltöltésekor automatikusan értesítést küld a kérelmezőnek, építtetőnek.

21

(2) A kérelemre induló eljárás a kérelemnek az ÉTDR-be való érkeztetését követő első munkanapon indul. Ket. 29. § (3) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindításáról b) a kérelemre indult eljárásban - az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve - az ismert ügyfelet a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül értesíteni kell.

(3) Az ügyintéző az eljárás (2) bekezdés szerinti megindulásától számított három napon belül az ÉTDR-ben kiállított dokumentummal az ügyfél kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően értesíti az eljárás megindulásáról az építtetőt és a már ismert ügyfelet. (4) A (3) bekezdés szerinti értesítés a Ket. 29. § (5) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza Ket. 29. § (5) Az értesítésnek tartalmaznia kell: a) az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét, b) az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást, c) hivatalból indult eljárásban az erre történő utalást, kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél nevét,

a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, b) ha e rendelet alapján helyszíni szemle lefolytatására kerül sor, annak időpontját, továbbá figyelmeztetést a részvétel elmulasztásának, a helyszíni szemle akadályozásának a jogkövetkezményére, c) tájékoztatást a kapcsolattartás lehetséges formáiról, a kapcsolattartási forma választási lehetőségéről, d) az elektronikus iratbetekintés módját, e) tájékoztatást arról, hogy ha több mint ötven ügyfél érintett az eljárásban, az építésügyi hatóság hirdetményi úton tart kapcsolatot, f) tájékoztatást arról, hogy ha az ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot nem tesz, vagy kérelmet nem nyújt be, ügyféli jogát nem gyakorolhatja, 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Elj. Kódex) 4.§ (5) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 53/C. § (7) bekezdése alkalmazása során nyilatkozatnak kell tekinteni a tényállás tisztázására felhasználható tényekről, bizonyítékokról nyújtott ismereteket, vagy a tanúvallomással, a szakértői véleménnyel, a helyszíni szemlén vagy az ellenőrzés során tett megállapítással kapcsolatos észrevételt. Étv. 53/C. § (7) Az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait akkor gyakorolhatja, ha az ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be.

g) tájékoztatást az ügyre vonatkozó minden egyéb lényeges információról, a szakhatósági megkeresés szükségességéről, annak idejéről, h) tájékoztatást arról, hogy a Ket. 28/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottakon túl, ha a kapcsolattartás módjáról (papír alapú vagy elektronikus) nyolc napon belül nem nyilatkozik, az eljárással kapcsolatos érdemi döntésről az ÉTDR felületén milyen módon értesülhet. Ket. 28/A. § (1) A hatóság a) írásban aa) postai úton, ab) írásbelinek minősülő elektronikus úton, ideértve a telefaxot,

22

ac) személyesen átadott irat útján, ad) kézbesítési meghatalmazott útján, ae) a hatóság kézbesítője útján, af) kézbesítési ügygondnok útján, ag) hirdetményi úton, vagy tart kapcsolatot az ügyféllel. Ügyintézési rendelkezés Ket. 162. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a hatóság köteles az ügyfél ügyintézési rendelkezését az elektronikus kapcsolattartás során figyelembe venni. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a hatóság az ügyféltől elektronikus nyilatkozatot csak akkor fogadhat el és elektronikus nyilatkozatot az ügyfélnek csak akkor küldhet, ha az ügyfél az ügyintézési rendelkezésében vagy az ügyintéző személyes közreműködésével történő eljárási cselekmények esetében az adott eljárás során ezt nem zárta ki. (2) Az ügyfél ügyintézési rendelkezésének tartalmáról a nyilvántartó szerv a hatóságot jogszabályban meghatározott módon tájékoztatja, ha a hatóság megadja az ügyfél azonosításához szükséges adatokat. A nyilvántartó szerv a hatóságot csak az ügyfél azon ügyintézési rendelkezésének tartalmáról tájékoztatja, amelyet jogszabály számára lehetővé tesz, vagy az ügyfél az ügyintézési rendelkezése szerint az adott hatósággal meg kívánt osztani. (3) Az ügyfél ügyintézési rendelkezésében nyilatkozhat úgy, hogy az eljárást lefolytató hatóság elektronikus úton időszakonként összesítve tájékoztassa az ügyfelet érintően lezajlott, jogszabályban meghatározott eljárási cselekményekről, feltéve, hogy az adott hatóság ezt a szolgáltatást biztosítja. Ha az ügyfél kéri, a nyilvántartó szerv a tájékoztatást a hatóságok nevében együttesen adja meg az ügyfélnek. (4) Az ügyfél ügyintézési rendelkezésében nyilatkozhat úgy, hogy az adatainak változásáról a nyilvántartó szerv az ügyintézési rendelkezésben meghatározott hatóságot automatikusan vagy az ügyfél eseti előzetes hozzájárulásával elektronikus úton értesítse. A hatóság a nyilvántartó szerv általi szabályszerű értesítés esetén az ügyfél adatait a változásnak megfelelően módosítja, és erről a nyilvántartó szervet és az ügyfelet értesíti. (5) Ha valamely személy törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott - az e törvény hatálya alá nem tartozó - elektronikus ügyintézési szolgáltatások tekintetében tesz ügyintézési rendelkezést, arra - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - e törvénynek az ügyintézési rendelkezésre vonatkozó szabályait alkalmazni kell azzal, hogy hatóság alatt az elektronikus ügyintézési szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, ügyfél alatt az azt igénybe vevő személy kell érteni.

(5) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság az értesítendők adatait - ha azok a kérelem benyújtásakor nem állnak rendelkezésre a) az ingatlan-nyilvántartásból, b) az országos lakcímnyilvántartásból vagy c) az elektronikus elérhetőségi adatai tekintetében az ügyintézési rendelkezési nyilvántartásból elektronikus úton közvetlen lekérdezés útján a vonatkozó jogszabályok szerint szerzi be. (6) Az építésügyi hatóság az ÉTDR általános tájékoztatási felületén mindenki által hozzáférhető módon - személyes adatot nem tartalmazva - általános tájékoztatást ad az elindult eljárás következő főbb ismérveiről: a) az építési tevékenységgel érintett telek címe, ennek hiányában helyrajzi száma, b) az építési tevékenység tárgya, c) a kérelmezett eljárás típusa és az eljárás megindulásának időpontja, d) a 8. mellékletben meghatározott tartalmú utcai homlokzati terv vagy látványterv. 10. Hiánypótlás Ket. 35. § (1) Ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem tartalmazza az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget. (2) Ha jogszabály előírja, a kérelemben az ügyfél azonosíthatósága érdekében fel kell tüntetni az ügyfélnek az ügy jellege szerinti és az eljáró hatóság által törvény alapján kezelhető azonosítóját.

23

Ket. 36. § (1) A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket. Mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni. Ket. 37. § (3) Ha a kérelem nem felel meg a 35. §-ban, továbbá a 36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. Nem bocsátható ki hiánypótlási felhívás olyan adat igazolására vagy melléklet csatolására, amelyet a 36. § (2) bekezdése alapján a hatóságnak kell beszereznie, továbbá akkor sem, ha az ügyfél a tartalmilag hiánytalan kérelmet azért nem formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon nyújtja be, mert a formanyomtatvány kitölthető és letölthető változatát a hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint nem tette közzé. (4) Törvény vagy kormányrendelet a hiánypótlási felhívás kibocsátására nyolc napnál hosszabb határidőt is megállapíthat. (5) Hiánypótlási felhívás az eljárás során akkor is kibocsátható, ha a kérelem megfelelt a 35. §-ban, továbbá a 36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges. képviselője van.

11. § (1) Az építésügyi hatóság legfeljebb húsz napos teljesítési határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett, ha a) a kérelem hiányos, haladéktalanul, de legkésőbb az eljárás megindulásától számított öt napon belül, b) az ügyfél az a) pont szerinti hiányokat pótolta, de kérelme a pótolt mellékletek tartalma tekintetében hiányos, az a) pont szerinti hiánypótlást követően haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül ismételten hiánypótlásra hívja fel az építtetőt. (2) A hiánypótlási felhívást az építtetőnek vagy meghatalmazottjának kell címezni és továbbítani a kérelemben meghatározott rendelkezésnek megfelelő módon. 11. Szakhatóság közreműködése Ket. 44. § (1) Törvény vagy kormányrendelet az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) kötelező állásfoglalását kell beszereznie. A szakhatóság olyan szakkérdésben ad ki állásfoglalást, amelynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörébe tartozik, ennek hiányában törvény vagy kormányrendelet annak vizsgálatát szakhatósági ügyként a hatáskörébe utalja. (1a) Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben és szempontok alapján a hatóság mérlegeli a szakhatóság megkeresését és maga dönt a szakkérdésben. Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben és szempontok alapján a hatóság mellőzi a szakhatóság megkeresését. Ha a hatóság maga dönt a szakkérdésben, ehhez szakértőt nem rendelhet ki, és az adott szakkérdésre vonatkozó szakhatósági eljárásért illeték és díj nem kérhető. Ha mérlegelés esetén a hatóság úgy dönt, hogy megkeresi a szakhatóságot, a szakhatóság állásfoglalása kötelező a hatóságra nézve. (5) Nem kell a szakhatóságot megkeresni, ha a hatóság tíz napon belül megállapítja, hogy a kérelmet a szakhatósági állásfoglalástól függetlenül el kell utasítani. (8) Ha törvény vagy kormányrendelet azt lehetővé teszi, az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt - a szakhatósági eljárásért fizetendő illeték vagy díj megfizetése mellett - benyújtott kérelmére a szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - az ügyfél meghatározott joga érvényesítésére irányuló eljárásban, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott időpontig felhasználható - előzetes szakhatósági állásfoglalást (a továbbiakban: előzetes szakhatósági hozzájárulás) ad ki. A hatóság a kérelemhez benyújtott előzetes szakhatósági hozzájárulást szakhatósági állásfoglalásként használja fel azzal, hogy a 44. § (7) bekezdése nem alkalmazható. (9) A szakhatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása, állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.

24

12. § (1) Az építésügyi hatóság 6. mellékletben felsorolt első és másodfokú eljárásában, az ott meghatározott feltételek fennállása esetén és az ott megjelölt szakkérdésben, a 6. melléklet szerinti hatóságok szakhatóságként vesznek részt. (2) A szakhatóság állásfoglalásában csak a hatáskörébe tartozó szakkérdés jogszabályban meghatározott követelményeit jogosult érvényre juttatni azzal, hogy az állásfoglalásban meg kell jelölni a követelmény jogszabályi hivatkozását is. (3) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban az építtető által a kérelemhez csatolt vagy a szakhatóság által az elektronikus tárhelyre feltöltött, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalást az építésügyi hatóság elfogadja, ha az előzetes szakhatósági állásfoglaláshoz tartozó záradékolt dokumentáció, valamint a hozzá benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma azonos. Étv. 53/A. § (2) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban az építésügyi hatóság és az eljáró szakhatóság az eljárást és annak eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés keretében folytatja le. A megkeresett szakhatóság elektronikus úton küldi meg állásfoglalását az építésügyi hatóság számára.

(4) Előzetes szakhatósági állásfoglalás nélkül benyújtott építésügyi hatósági engedély iránti kérelem esetén a szakhatóságot szakhatósági állásfoglalás beszerzése érdekében az építésügyi hatóság a) hiánytalan kérelem és mellékletek esetén az eljárás megindulását követően haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül, b) hiányzó szakhatósági dokumentáció esetén a hiánypótlást követően haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül az ÉTDR alkalmazásával, elektronikus úton keresi meg, biztosítva a szakhatóság számára a kérelem, az építészeti-műszaki dokumentáció és az 5. mellékletben meghatározott dokumentáció ÉTDR-ben történő megtekintésének, elérésének és véleményezésének lehetőségét. (5) A szakhatósági megkeresés tartalmazza a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, b) az építtető nevét és az ismert elérhetőségét, c) a kérelem tárgyát és a kérelmezett engedély típusát, d) a kérelemmel érintett telek címét és helyrajzi számát, e) az arról való tájékoztatást, hogy amennyiben ellenérdekű ügyfél az első fokú építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban nem vesz részt, és a szakhatóság az ügyintézési határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, valamint f) az építésügyi hatóság által a szakhatósági állásfoglalás megadásához szükségesnek ítélt egyéb információkat. (6) A szakhatóság állásfoglalásának kialakítását és az általa vizsgált dokumentáció záradékolását a számára biztosított ÉTDR-ben végzi. Étv. 53/C. § (4) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a részt vevő szakhatóságok ügyintézési határideje a szakhatósági állásfoglalás és az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadása során egységesen harminc nap, kivéve, ha az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályokat megállapító jogszabály rövidebb határidőt állapít meg. (5) A használatbavételi engedélyezésben részt vevő szakhatóságok állásfoglalásukban nem írhatnak elő újabb feltételt vagy követelményt az építési engedélyezéshez adott szakhatósági véleményükben meghatározottakhoz képest és nem tagadhatják meg szakhatósági állásfoglalásuk megadását azzal az indokkal, hogy időközben a szakterületre vonatkozó szabályok megváltoztak. (6) Ha a szakhatóság a (4) bekezdésben foglalt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, és ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vesz részt, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

25

13. § (1) A szakhatóság ügyintézési határideje az elektronikus megkeresésnek a szakhatósághoz történő - az ÉTDR alkalmazás által rögzített - megérkezést követő munkanapon indul, és az állásfoglalásnak az ÉTDR-be történő feltöltése napjáig tart. (2) Módosított építési engedélyezési eljárás során, ha a kérelmezett módosítás érinti az első fokú építésügyi hatósági eljárásban részt vett szakhatóság szakkérdését, vagy ha a kérelmezett módosítással a 6. melléklet szerinti szakhatósági közreműködés és bevonás feltételei megvalósulnak, az első fokú építésügyi hatóság az érdekelt szakhatóság ismételt megkeresésével beszerzett vagy a módosított építési engedély iránti kérelem mellékleteként rendelkezésre álló szakhatósági állásfoglalás alapján dönt. (3) A fellebbezési eljárásban, ha a fellebbezés az első fokú építésügyi hatóság határozatában foglalt szakhatósági állásfoglalás tartalma ellen irányul, a másodfokú építésügyi hatóság a másodfokú szakhatóság állásfoglalása alapján dönt. Egyéb esetben a szakhatóságot megkeresni nem kell. (4) A szakhatóság az építésügyi hatósággal elektronikus úton az ÉTDR-ben tart kapcsolatot. 12. Az építészeti-műszaki tervtanácsi és a településképi vélemény 14. § (1) Az építési engedélyezési, az összevont és kormányrendeletben meghatározott esetekben a fennmaradási engedélyezési eljárást a) a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben meghatározott esetben tervtanácsi, valamint 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról Az építészeti-műszaki tervtanácsok feladatköri és működési területre vonatkozó szabályai 9. § (1) A központi építészeti-műszaki tervtanács működési területe az egész ország területére kiterjed. (2) A központi építészeti tervtanács feladata, hogy a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben a másodfokú építésügyi hatóság megkeresésére véleményezze az első fokú építésügyi hatósági eljárásban a döntés alapjául szolgáló, a területi tervtanács által véleményezett építészeti-műszaki dokumentációt, valamint b) véleményezze a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építési beruházás épületeinek építészeti-műszaki dokumentációját, ha a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet erre kijelöli. (2a) A 2/A. §-ban meghatározott dokumentációk tárgyalása során a központi tervtanács feladata, hogy véleményezze a) a jogszabály szerinti I. és II. bírsági kategóriába tartozó műemlékeket érintő építési tevékenységek építészetiműszaki, továbbá b) az a) pont szerinti épületeket érintő, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott tevékenységek örökségvédelmi dokumentációját. (3) A területi építészeti-műszaki tervtanács működési területe - a 10. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - megegyezik a területi főépítész illetékességi területével. (4) A területi építészeti-műszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze a) a főpolgármester településképi véleménye hiányában a fővárosi helyi építészeti örökségvédelem alatt aa) álló területen az építéssel érintett telek közterülettel határos, vagy a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 20 méterre álló új épület építéséhez vagy ilyen helyen álló meglévő épület településképet érintő felújításához, átalakításához, bővítéséhez, továbbá ab) nem álló területen fővárosi helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épület településképet érintő felújításához, átalakításához, bővítéséhez szükséges építészeti-műszaki dokumentációt, b) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben a másodfokú építésügyi hatóság megkeresésére az első fokú eljárásban a döntés alapjául szolgáló, az önkormányzat polgármestere által - a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontjára alapozott - véleményezett építészeti-műszaki dokumentációt, továbbá

26

c) a jogszabály szerint III. bírság kategóriába tartozó műemléki épületen végzett építési tevékenység végzéséhez szükséges építészeti-műszaki dokumentációt, d) a jogszabály szerint III. bírság kategóriába tartozó műemléki épületen végzett, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott tevékenységek örökségvédelmi dokumentációját, e) az önkormányzat polgármesterének településképi véleménye hiányában a világörökségi területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló új épület építésével vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítésével vagy átalakításával kapcsolatos építészeti-műszaki dokumentációt, valamint f) az önkormányzat polgármesterének településképi véleménye hiányában a műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló új épület építésével vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítésével vagy átalakításával kapcsolatos építészeti-műszaki dokumentációt. 10. § (1) Az állami főépítész területi építészeti-műszaki tervtanácsként az építészeti és a beépítési jellegzetességek figyelembevételével összefüggő világörökségi területeken tájegységi tervtanácsokat működtethet a 9. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott körben. (2) Ugyanazon ténybeli állapot mellett azonos építészeti megoldást tartalmazó építészeti-műszaki dokumentáció ismételten nem bírálható el.

b) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben településképi véleményezési eljárás előzi meg. Településképi véleményezési eljárás Étv. 30/C. § (1) A települési önkormányzat polgármestere a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül az illeszkedési követelmények teljesítésével kapcsolatban - az összevont telepítési eljárással nem érintett, valamint az építészeti-műszaki tervtanácsról szóló kormányrendelet által nem szabályozott körben - véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez. (2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti véleményének kialakításához az önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint kikéri az önkormányzati főépítész vagy a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét. Ha a polgármester az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. (3) Az épített környezettel kapcsolatos értékvédelem ellátása érdekében a polgármester - e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet keretei között, e tárgyban hozott önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint szakmai tanácsadó testületként helyi építészeti-műszaki tervtanácsot működtethet. (4) A helyi építészeti-műszaki tervtanács feladata a) az illeszkedési szabályok érvényesülésének elősegítése, b) a települési környezet, a táj- és településkép, a beépítési vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme, valamint c) a helyi építészeti értékek és örökség védelme. 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 21. § (1) Az építési tevékenységgel érintett telek helye szerinti település polgármestere településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytathat le a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott azon engedélyezési eljárásokat megelőzően, aa) amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és ab) amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető; és b) ha az eljárás lefolytatásának részletes szabályairól az önkormányzat rendeletet alkotott, amelyben meghatározta, hogy ba) véleményét mely esetekben alapozza önkormányzati főépítész vagy helyi építészeti-műszaki tervtanács (a továbbiakban: helyi tervtanács) szakmai álláspontjára, bb) melyek a véleményezés részletes szempontjai, és bc) helyi tervtanács működtetése esetén melyek a működés és az eljárás részletes szabályai.

27

(2) A polgármester építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz adhat településképi véleményt. A fővárosban az Étv. rendelkezései alapján fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében az első fokú építésügyi hatósági eljárásokhoz a főpolgármester adhat településképi véleményt.

(2) Az építésügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti véleményt a döntése meghozatalához szükséges tényállás tisztázása érdekében - különös tekintettel az építészeti minőségre, a helyi építészeti örökségre, az építészeti értékvédelemre, valamint a településképre és a környezethez való illeszkedésre - az építésügyi hatósági engedélykérelem benyújtásakor rendelkezésre álló és jogszabályon alapuló bizonyítékként veszi figyelembe. 13. Elektronikus ügyintézés 15. § (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság az ÉTDR űrlap-sablon segítségével hozza meg az eljárás folyamán szükséges intézkedést, a közbenső, valamint az érdemi döntést, amelyeket a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezés szerint közöl az ügyféllel, az egyéb értesítettekkel, és ehhez az ÉTDR mint zárt rendszer adatbázisába menti le a kiadmányokat és a kézbesítési adatokat is. (2) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság (1) bekezdés szerinti dokumentumai az ÉTDRben a Ket. zárt informatikai rendszerre vonatkozó rendelkezései szerint elektronikusan hitelesek, elektronikus kapcsolattartás esetén közlésük a Ket. szabályai szerint elektronikusan - az ügyfél kapcsolattartási rendelkezésének megfelelő értesítés mellett - az ÉTDR felületén történik, kérés, rendelkezés vagy szükség esetén a Ket. szabályai szerinti papír alapú hiteles másolat kézbesítésével, átadásával, hirdetményezésével. Ket. 160. § (4) A külön jogszabályban foglaltakon túl a közigazgatási hatósági eljárásban az okiratról az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása, papír alapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá, valamint elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítése szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai szerint a hatóság, valamint a kormány által kijelölt szervezet által készített okirat bizonyító ereje megegyezik az eredeti okiratéval.

(3) Az ÉTDR-ből a kérelmező, az építtető vagy meghatalmazottjának ilyen tartalmú rendelkezése esetén a) a kézbesítés elektronikus úton, az elektronikus kézbesítés szabályai szerint történik, és ilyen módon kerül kézbesítésre az értesítés arról, hogy a kézbesített iratot a kérelmező, az építtető vagy a meghatalmazottja az ÉTDR felületéről letöltheti, vagy b) az építésügyi hatóság a papír alapú hiteles másolatot postán, személyesen, faxon, vagy hivatali kézbesítő útján kézbesíti. (4) Az építésügyi és építésfelügyeleti eljárásokban közreműködő hatóságok regisztrációja az ÉTDR keretében történik. A közreműködő szakhatóságoknak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárás lefolytatásához szükséges adatait a közreműködő szakhatóság tartja karban. (5) Az ÉTDR útján történő elektronikus kapcsolattartásra a Ket. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezései irányadók azzal, hogy az ÉTDR-ben feltöltésre kerülő valamennyi dokumentum gépi elektronikus aláírással automatikus hitelesítésre kerül, kivéve a hatósági felhasználók által készített, de kiadmányozásra nem került dokumentumokat. A záradékolás során az ÉTDR az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tartalommal és módon gépi aláírást és időbélyegzőt alkalmaz. (6) A kérelemhez benyújtott mellékleteknek meg kell felelniük a 8. mellékletben meghatározott technikai és formai követelményeknek. 28

14. Kötelezési eljárás Étv. 47. § (1) Jogszabályban meghatározott esetekben és módon az építésügyi hatóság elrendelheti a telek bekerítését, az engedély nélküli építményhasználat megszüntetését. (2) Az építésügyi hatóságnak külön kormányrendeletben foglaltak szerint el kell rendelnie: a) az építmény, építményrész részleges vagy teljes átalakítását, - amennyiben ez nem lehetséges, vagy ha az építtető ezt nem vállalja - a lebontását vagy az újraépítését, ha a kivitelezés az állékonyságot, az életet és egészséget, a közés vagyonbiztonságot veszélyeztető módon történik, b) az építmény, építményrész állékonyságát, az életet, egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot és használat megszüntetését, c) az építmény, építményrész hibáinak, hiányosságainak megszüntetését, ca) ha azt rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas módon építették meg, vagy ezáltal idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett, cb)-cc) d) jogszerűtlen építési tevékenység esetében az építési tevékenység végzésének megszüntetését vagy a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelő állapot kialakítását, e) az építmény környezetéből az építési tevékenység során keletkezett építési hulladék, maradék építőanyag és építési segédeszközök elszállítását, a környezetnek és a terep felszínének az eredeti vagy az engedélyezett állapotban történő kialakítását, a környezetben okozott károk megszüntetését, valamint f) energetikai tanúsítvány elkészíttetését. (3) Az építésügyi hatóság megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba az (1)-(2) bekezdés szerint elrendelt jogerős és végrehajtható kötelezettséget be kell jegyezni. (4) Az építésügyi hatóság, amennyiben a végrehajtható kötelezettséget - annak nem teljesítése miatt a kötelezett terhére hatósági úton, a felmerülő költségeket megelőlegezve - maga végezteti el, a költségek erejéig, azok megtérítéséig az érintett ingatlanra jelzálogjogot jegyeztethet be az ingatlan-nyilvántartásba.

16. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság a kötelezési eljárást a) hivatalból, b) kérelemre vagy c) más hatóság megkeresésére folytatja le. (2) Az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság az érintett telek vagy építmény, építményrész tulajdonosát kötelezi. Ha az elvégzett szabálytalan tevékenységet nem a telek vagy az építmény, építményrész tulajdonosa végezte, az építtetőt vagy az építési tevékenység végzőjét kell kötelezni. (3) Az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárással összefüggésben, az építésfelügyeleti hatóság ennek hiányában a) a közbiztonsági, közlekedésbiztonsági, továbbá más közérdekből a telek határain kerítés építését elrendelheti vagy megtilthatja, b) közérdeknek minősülő közbiztonsági, közlekedésbiztonsági érdekből elrendelheti a meglévő kerítés lebontását vagy átláthatóvá átalakítását, c) helyi építési szabályzat vagy annak rendelkezése hiányában a telek határain támfal építését elrendelheti. (4) Több személy együttes kötelezése esetén, a) ha a kötelezettség teljesítése osztható, az egyes kötelezettek részkötelezettségeit - a polgári jog szabályai szerint - külön-külön kell meghatározni, b) ha a kötelezettség teljesítése oszthatatlan, a kötelezés egyetemleges. (5) A kötelezettség teljesítéséhez szükséges építési tevékenységek és az ezzel kapcsolatos cselekmények elvégzése ütemekre és szakaszokra bontva is előírható. 29

(6) A kötelezettség teljesítésének határidejét - azonnali beavatkozást igénylő veszélyhelyzet esetének kivételével - az összes körülmény figyelembevételével kell megállapítani. IV. FEJEZET ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS 15. Az építési engedély iránti kérelem és mellékletei 17. § (1) Az építési tevékenység végzésére - az 1. mellékletben felsoroltak kivételével jogszabályban meghatározott építésügyi hatóságtól építési engedélyt kell kérni. 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről Az építésügyi hatóság 1. § (1) A Kormány - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott építésügyi hatósági ügyek, a sajátos építményfajták és a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott hatósági ügyek kivételével - az első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként (a továbbiakban: első fokú építésügyi hatóság) az építmények, építési tevékenységek tekintetében a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjét és a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét jelöli ki. A járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjének illetékessége a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott településekre terjed ki. (2) A Kormány a) a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben - a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában -, b) eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben, c) ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására, d) a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben, e) az Étv. 4. § (3a) bekezdésében meghatározott ügyben, valamint f) az első fokú építésügyi hatóságot érintő kizárási ügyben az első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként (a továbbiakban: első fokú kiemelt építésügyi hatóság) - a sajátos építményfajták, valamint a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak kivételével - az építmények, építési tevékenységek tekintetében az 1. melléklet I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatalt - a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel -, illetve járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalt jelöli ki az 1. melléklet I. és II. részében felsorolt járásokra, fővárosi kerületekre kiterjedő illetékességgel. (3) Az 1. melléklet II. részében felsorolt járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal az 1. melléklet II. részében meghatározott illetékességi területén - a (2) bekezdésben meghatározott feladatok mellett - ellátja a műemlékekkel kapcsolatos első fokú építésügyi hatósági feladatokat. (4) A Kormány a fővárosban - az (1) bekezdésben meghatározott feladatok mellett - az Étv. rendelkezései alapján a helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében az első fokú építésügyi hatósági feladatok ellátására a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét jelöli ki. (5) A Kormány a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként, valamint a műemlékvédelem területén a külön jogszabályban meghatározott másodfokú feladatok ellátására az építmények, építési tevékenységek tekintetében - a sajátos építményfajták, valamint a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak kivételével - a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatalának építésfelügyeleti hatósági és örökségvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat is ellátó önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységét (a továbbiakban: másodfokú építésügyi hatóság) jelöli ki.

30

(6) A Kormány a hírközlési sajátos építményfajták közül az antennák, antennatartó szerkezetek, az azokhoz tartozó műtárgyak tekintetében első fokú építésügyi hatóságként a (2) bekezdés, másodfokú építésügyi hatóságként az (5) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésügyi hatóságot jelöli ki. (7) A sajátos építményfajták tekintetében az építésügyi hatósági feladatokat ellátó hatóságot külön jogszabály jelöli ki. Ilyen jogszabály hiányában ezen építményfajtákat és építményeket érintő építésügyi hatósági ügyekben a (2) és az (5) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésügyi hatóság jár el.

(1a) Építmény, építményrész rendeltetésének építési engedély köteles építési munkával nem járó megváltoztatásához nem kell az építésügyi hatóság engedélye. (2) Az építési engedélyt egy telekre - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az egy időben megvalósuló építési tevékenység egészére kell kérni. (3) Egy telken több ütemben megvalósuló építési tevékenységre az építési engedélyt a) az összes ütemre egyszerre, de az egyes ütemeket megjelölve, vagy b) a teljes építési beruházás bemutatása mellett ütemenként is meg lehet kérni. (4) Az építési engedély iránti kérelemmel egy időben a) az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére, b) bontás engedélyezésére, c) fennmaradási engedélyezésre, valamint d) a műemlékileg védett építmény esetén, az örökségvédelmi engedélyre irányuló kérelem is előterjeszthető. (5) Az építésügyi hatóság a (4) bekezdés szerinti kérelmek elbírálását összevonja, döntéseit egybefoglalja. Ket.35. § (1) Ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem tartalmazza az ügyfélnek és képviselőjének a nevét, lakcímét vagy székhelyét, az ügyfélnek a hatóság döntésére való kifejezett kérelmét, továbbá meg lehet adni az elektronikus levélcímet, a telefax számát vagy a telefonos elérhetőséget. (2) Ha jogszabály előírja, a kérelemben az ügyfél azonosíthatósága érdekében fel kell tüntetni az ügyfélnek az ügy jellege szerinti és az eljáró hatóság által törvény alapján kezelhető azonosítóját. Ket. 36. § (1) A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket. Mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni. (2) Az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Az adatszolgáltatás iránti kérelmet nyolc nap alatt kell teljesíteni.

(6) Az építési engedély iránti kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni kell a) jogszabályban előírt esetekben aa) a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét, vagy Településképi véleményezési eljárás Étv. 30/C. § (1) A települési önkormányzat polgármestere a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül az illeszkedési követelmények teljesítésével kapcsolatban - az összevont telepítési eljárással nem érintett, valamint az építészeti-műszaki tervtanácsról szóló kormányrendelet által nem szabályozott körben - véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez. (2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti véleményének kialakításához az önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint kikéri az önkormányzati főépítész vagy a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét. Ha a polgármester az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. (3) Az épített környezettel kapcsolatos értékvédelem ellátása érdekében a polgármester - e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet keretei között, e tárgyban hozott önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint szakmai tanácsadó testületként helyi építészeti-műszaki tervtanácsot működtethet. (4) A helyi építészeti-műszaki tervtanács feladata a) az illeszkedési szabályok érvényesülésének elősegítése,

31

b) a települési környezet, a táj- és településkép, a beépítési vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme, valamint c) a helyi építészeti értékek és örökség védelme. 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 21. § (1) Az építési tevékenységgel érintett telek helye szerinti település polgármestere településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytathat le a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott azon engedélyezési eljárásokat megelőzően, aa) amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és ab) amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető; és b) ha az eljárás lefolytatásának részletes szabályairól az önkormányzat rendeletet alkotott, amelyben meghatározta, hogy ba) véleményét mely esetekben alapozza önkormányzati főépítész vagy helyi építészeti-műszaki tervtanács (a továbbiakban: helyi tervtanács) szakmai álláspontjára, bb) melyek a véleményezés részletes szempontjai, és bc) helyi tervtanács működtetése esetén melyek a működés és az eljárás részletes szabályai. (2) A polgármester építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz adhat településképi véleményt. A fővárosban az Étv. rendelkezései alapján fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében az első fokú építésügyi hatósági eljárásokhoz a főpolgármester adhat településképi véleményt.

ab) a településrendezési és építésügyi-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét, 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról Az építészeti-műszaki tervtanácsok feladatköri és működési területre vonatkozó szabályai 9. § (1) A központi építészeti-műszaki tervtanács működési területe az egész ország területére kiterjed. (2) A központi építészeti tervtanács feladata, hogy a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben a másodfokú építésügyi hatóság megkeresésére véleményezze az első fokú építésügyi hatósági eljárásban a döntés alapjául szolgáló, a területi tervtanács által véleményezett építészeti-műszaki dokumentációt, valamint b) véleményezze a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építési beruházás épületeinek építészeti-műszaki dokumentációját, ha a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet erre kijelöli. (2a) A 2/A. §-ban meghatározott dokumentációk tárgyalása során a központi tervtanács feladata, hogy véleményezze a) a jogszabály szerinti I. és II. bírsági kategóriába tartozó műemlékeket érintő építési tevékenységek építészetiműszaki, továbbá b) az a) pont szerinti épületeket érintő, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott tevékenységek örökségvédelmi dokumentációját. (3) A területi építészeti-műszaki tervtanács működési területe - a 10. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - megegyezik a területi főépítész illetékességi területével. (4) A területi építészeti-műszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze a) a főpolgármester településképi véleménye hiányában a fővárosi helyi építészeti örökségvédelem alatt aa) álló területen az építéssel érintett telek közterülettel határos, vagy a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 20 méterre álló új épület építéséhez vagy ilyen helyen álló meglévő épület településképet érintő felújításához, átalakításához, bővítéséhez, továbbá ab) nem álló területen fővárosi helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épület településképet érintő felújításához, átalakításához, bővítéséhez szükséges építészeti-műszaki dokumentációt,

32

b) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben a másodfokú építésügyi hatóság megkeresésére az első fokú eljárásban a döntés alapjául szolgáló, az önkormányzat polgármestere által - a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontjára alapozott - véleményezett építészeti-műszaki dokumentációt, továbbá c) a jogszabály szerint III. bírság kategóriába tartozó műemléki épületen végzett építési tevékenység végzéséhez szükséges építészeti-műszaki dokumentációt, d) a jogszabály szerint III. bírság kategóriába tartozó műemléki épületen végzett, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott tevékenységek örökségvédelmi dokumentációját, e) az önkormányzat polgármesterének településképi véleménye hiányában a világörökségi területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló új épület építésével vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítésével vagy átalakításával kapcsolatos építészeti-műszaki dokumentációt, valamint f) az önkormányzat polgármesterének településképi véleménye hiányában a műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló új épület építésével vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítésével vagy átalakításával kapcsolatos építészeti-műszaki dokumentációt. 10. § (1) Az állami főépítész területi építészeti-műszaki tervtanácsként az építészeti és a beépítési jellegzetességek figyelembevételével összefüggő világörökségi területeken tájegységi tervtanácsokat működtethet a 9. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott körben. (2) Ugyanazon ténybeli állapot mellett azonos építészeti megoldást tartalmazó építészeti-műszaki dokumentáció ismételten nem bírálható el.

b) az Étv. 53/F. § (1) bekezdésében meghatározott kereskedelmi építmény létesítése esetén az Étv. 53/F. § (2) bekezdése szerinti felmentést, 2 Étv. 53/F. § (1) 300 m -nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmény nem létesíthető vagy ezt meghaladó méretre nem bővíthető. (2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól a kereskedelemért, a környezetvédelemért és a vidékfejlesztésért felelős miniszterek részvételével működtetett Bizottság véleményének kikérésével a kereskedelemért felelős miniszter felmentést adhat.

c) az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről XV. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárás illetéke I. Az építésügyi hatóságnál indított 1. építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás alapilletéke 5 000 forint, melyen felül az illeték a) új - más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó - egylakásos lakóépület építése esetén 20 000 forint, b) új - más önálló rendeltetési egységet is tartalmazó - épület építése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység esetén 2 ba) önálló rendeltetési egységenként 250 m hasznos alapterületig 20 000 forint, 2 bb) a 250 m -nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint, 2 c) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m -ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint, d) meglévő építmény bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett 2 da) hasznos alapterület minden megkezdett 100 m -ként 10 000 forint, vagy 2 db) az érintett felület minden megkezdett 200 m -ként 10 000 forint, 2 e) egyéb építési tevékenység esetén 50 m -ként 10 000 forint, f) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény IV. fejezete szerinti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemhez vagy veszélyes létesítményhez tartozó építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor

33

2 minden megkezdett 100 m -ként 50 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 30 000 forint, de legfeljebb 3 000 000 forint, g) ha az építményben felvonó, mozgólépcső és mozgójárda is létesül, az építési engedélyezés az a)-f) pontokban foglaltakon felül 15 000 forint, 2. módosított építési engedélyezés esetén a módosítással érintett építményrész tekintetében az illeték az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű, 3. összevont eljárás esetén az alapilleték 10 000 forint, melyen felül a) az elvi keretengedélyezési szakasz illetéke 20 000 forint, b) az építési engedélyezési szakasz illetéke alapilleték nélkül az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű, 4. összevont telepítési eljárás esetén az alapilleték 50 000 forint, melyen felül a) az integrált hatásvizsgálati szakaszba bevont hatósági eljárásonként 20 000 forint, b) az építési engedélyezési szakasz illetéke alapilleték nélkül az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű, 5. az integrált eljárásért az eljárásba bevont társhatóságonként 20 000 forint, a közreműködő építésügyi hatóságnak az eljárásért az 1. pontban foglaltakon felül 50 000 forint, 6. az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyezése esetén 20 000 forint, 2 7. a bontási engedélyezési eljárás esetén a bontandó építmény hasznos alapterülete 100 m -ként 10 000 forint, vagy folyóméterenként 1000, vagy darabonként 10 000 forint, 8. a fennmaradási engedélyezési eljárás (engedély nélkül végzett bontás tudomásulvétele) esetén az illeték az 1. pont, a 3-5. pont vagy a 7. pont szerint megállapított illeték másfélszerese, 9. a használatbavételi engedélyezés esetében az illeték az 1-5. pontban megállapított illetékkel megegyező mértékű, 10. a használatbavétel tudomásul vétele 10 000 forint, 11. az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez, vagy tény, állapot, egyéb adat igazolásához az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó hatósági bizonyítvány kiadása 20 000 forint, 12. az építésügyi hatósági intézkedés kezdeményezése 15 000 forint, 13. az 1-12. pont alá nem eső első fokú építésügyi hatósági eljárás 10 000 forint. II. Az építésfelügyeleti hatóságnál indított eljárás illetéke 1. bontás tudomásul vételi eljárása esetén 5 000 forint, 2. építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásul vételi eljárása esetén 5 000 forint, 3. az építésrendészeti hatósági intézkedés kezdeményezése esetén 15 000 forint. III. Az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági eljárásban hozott döntés elleni fellebbezés illetéke 30 000 forint. IV. Illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő bontási, építési, módosított építési és használatbavételi engedélyezési eljárás, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárása. V. Ha az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatósághoz egyszerre többféle eljárás lefolytatása iránti kérelem kerül beadásra és azok a külön jogszabály szerint összevonhatóak, vagy egy kérelemmel is benyújthatóak, az illetéket az összevonásra kerülő eljárásonként kell megfizetni. VI. Az építésügyi hatóságnál indított eljárás illetéke antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó műtárgyak esetén, az eljárás tárgyát képező távközlési építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve, megkezdett méterenként 50 000 forint.

(7) Amennyiben a kérelmező birtokában van a) a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Khvr.) meghatározott esetekben jogerős környezetvédelmi vagy jogerős egységes környezethasználati engedély kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -, illetve az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen,

34

314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 1. számú melléklet Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek 2. számú melléklet Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek 3. számú melléklet A felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek

b) erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság engedélye - kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -, 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 6. § (1) E törvény alkalmazásában erdő: a) az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) erdőként nyilvántartott terület; b) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fa- és cserjefajokból, illetve azok államilag elismert mesterséges vagy természetes hibridjeiből (a továbbiakban együtt: erdei fafajok) álló faállomány, melynek ba) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább ötven százalékos mértékben fedi; bb) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább harminc százalékos mértékben fedi, valamint legfontosabb szerepe a talaj védelme; c) az időlegesen igénybe vett erdő területe; 27. § (1) Az erdő rendeltetésének, illetve rendeltetéseinek megváltoztatását az erdőgazdálkodó kérelmére az erdészeti hatóság engedélyezheti, melyhez a tulajdonos, illetve közös tulajdon esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított 2/3 részének hozzájárulása szükséges. (2) Az erdő rendeltetésének közérdekből történő megváltoztatását feladat- és hatáskörén belül kezdeményezheti a) a miniszter, b) a környezetvédelemért felelős miniszter, c) a természetvédelemért felelős miniszter, d) az oktatásért felelős miniszter, e) az egészségügyért felelős miniszter, f) a honvédelemért felelős miniszter, g) a határrendészetért felelős miniszter, h) a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter, i) a közlekedésért felelős miniszter, j) az érintett települési önkormányzat jegyzője, k) a kultúráért felelős miniszter, l) a bányászati ügyekért felelős miniszter. 79. § (1) Az erdő igénybevételére vonatkozó engedély négy évre szól. Amennyiben a megadott határidőn belül az engedélyezett nagyságú erdő igénybevétele nem történik meg, vagy az engedély jogosultja írásban nyilatkozik arról, hogy az engedélyben foglalt jogosultságáról lemond, az engedély az igénybe nem vett részre érvényét veszti és a területen továbbra is az e törvény előírásai szerinti erdőgazdálkodást kell folytatni. (2) Bányászati célú igénybevétel esetén az engedély időbeli hatályát az erdészeti hatóság négy évnél hosszabb időtartamban, de legfeljebb a bányászati hatóság által jóváhagyott műszaki üzemi terv érvényességének lejártáig is megállapíthatja. (3) Az erdő igénybevétele iránti kérelemhez csatolni kell a tulajdonos hozzájárulását, vagy az igénybevétel céljára vonatkozó, más jogcímen fennálló rendelkezési jogot igazoló okiratot. (4) Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágban nyilvántartott földterület igénybevétele esetén az erdő igénybevételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 80. § (1) Az erdő igénybevételének engedélyezését az erdészeti hatóság az erdő csökkenésével, illetve az erdő rendeltetésszerű használatának akadályozásával járó kedvezőtlen környezeti változások megszüntetése vagy mérséklése érdekében feltételekhez kötheti. (2) Az erdő igénybevételének végrehajtását, annak megkezdésétől számított harminc napon belül az igénybevevő köteles bejelenteni az erdészeti hatóságnak.

35

(3) Az erdő tervezett igénybevételéhez - kérelemre - az erdészeti hatóság legfeljebb négy évig érvényes elvi engedélyt adhat. Ez esetben a kérelemnek nem feltétele az erdőre vonatkozó tulajdonjogon vagy más jogcímen fennálló rendelkezési jog igazolása. (4) Az elvi engedély érvényességi idején belül kezdeményezett igénybevételi eljárás során az erdészeti hatóságot, szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságot az elvi engedély azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, akkor is köti, ha időközben a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások megváltoztak. Az elvi engedély alapján az erdő igénybevétele nem kezdhető meg. 81. § (1) Erdő igénybevétele esetén az igénybevevő erdővédelmi járulékot köteles fizetni. 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról Az erdő igénybevételére vonatkozó szabályok 54. § (1) Az erdő igénybevételének engedélyezés iránti kérelemhez csatolni kell: a) az erdőtervnek a tervezett igénybevétel engedélyezése kapcsán felmerülő módosításához szükséges, a 21. § (3) és (4) bekezdéseiben rögzített dokumentumokat, b) az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéshez szükséges az ingatlan-nyilvántartásról szóló külön jogszabályokban meghatározott, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzot és területkimutatást, illetve abban az esetben, ha az igénybevétel teljes földrészletet, vagy teljes alrészletet érint, az ingatlan-nyilvántartási térkép 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát a tervezett igénybevétel határainak és föld-, illetve alrészletenkénti területének feltüntetésével, c) az Evt. 79. § (3) bekezdés alkalmazásában az igénybevétellel érintett ingatlan tulajdonosának (tulajdonosainak) és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog, valamint teher jogosultjának (jogosultjainak) közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, az igénybevételhez való hozzájárulását, vagy az igénybevétel céljára vonatkozó, más jogcímen fennálló rendelkezési jogot igazoló okiratot, 56. § Az Evt. 79. § (3) bekezdése szerinti más jogcímen fennálló rendelkezési jogot közokirattal, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirattal kell igazolni. 57. § (1) Az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére vonatkozó kérelmet egy, szakhatósági közreműködés esetén kettő példányban kell benyújtani, melyhez csatolni kell: a) a tervezett igénybevétellel érintett erdő ingatlan-nyilvántartás szerinti (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészletjel) és erdészeti (helység, tagszám, részlet jel) területazonosító adatait, b) a tervezett igénybevétel területét föld-, illetve alrészletenként kéttized hektáros pontossággal, c) az igénybevételre tervezett terület beazonosítására alkalmas helyszínrajzot, melynek méretaránya nem lehet kisebb mint 1: 10 000, valamint d) érintettség esetén a csereerdősítésre tervezett terület megjelölését, e) a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló - a Khvr. meghatározott - adatlapot, ha az engedélyezési eljárás a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül. (2) Az erdő igénybevételének erdészeti magánút, vagy épített közelítő nyom építése céljából történő elvi engedélyezésére vonatkozó kérelemhez az (1) bekezdésben foglaltakon felül valamennyi nyomvonal változathoz tartozóan csatolni kell a tervezett út a) nyomvonalát ábrázoló erdészeti nyilvántartási térkép 1:10 000 méretarányú másolatát, b) általános műszaki leírását, c) minta-keresztszelvényeit. (3) Az (1) bekezdés szerinti kérelemben az Evt. 78. § (1) bekezdésének megfelelően pontosan meg kell határozni a tervezett igénybevétel közérdekkel való összhangját, és alá kell támasztani annak indokoltságát. (4) Erdő időleges igénybevételének, illetve a rendeltetésszerű használata öt évnél rövidebb időtartamú akadályozásának elvi engedélyezésére vonatkozó kérelemben a kérelmezőnek meg kell adnia az igénybevétel tervezett időtartamát. 58. § Amennyiben az erdő igénybevételének engedélyezése során az erdészeti hatóság megállapítja, hogy a kérelemben igénybe venni nem szándékozott erdő a kérelmezett igénybevétel megvalósítása nyomán az Evt. 12. § (1) bekezdése szerinti fásítássá válik, úgy annak területe után is erdővédelmi járulék fizetésére kötelezi az igénybevevőt. Ez esetben az erdővédelmi járulék összegét az Evt. 81. § (2) bekezdés b) pontja szerint kell meghatározni. 59. § (1) A szabad rendelkezésű erdő mezőgazdasági művelésbe vonását az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell bejelenteni, a mezőgazdasági művelésbe vonásra irányuló munkálatok megkezdése előtt 30 nappal:

36

a) a terület erdőgazdálkodójának vagy jogszerű használójának neve, erdőgazdálkodó esetén erdőgazdálkodói kódszáma, b) a bejelentéssel érintett szabad rendelkezésű erdő ingatlan-nyilvántartás szerinti területazonosító adatai (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel), c) az erdőgazdálkodó vagy a jogszerű használó aláírása. (2) A bejelentéshez csatolni kell az érintett ingatlan tulajdonosának és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog, valamint teher jogosultjának közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a szabad rendelkezésű erdő mezőgazdasági művelésbe vonására vonatkozó hozzájárulását. (3) Amennyiben a szabad rendelkezésű erdőnek csak egy részét érinti a mezőgazdasági művelésbe vonás, a bejelentéshez csatolni kell egy 30 napnál nem régebbi, hiteles ingatlan-nyilvántartási térkép másolatot, melyen fel kell tüntetni a bejelentéssel érintett területet. (4) Abban az esetben, ha a mezőgazdasági művelésbe vonásra tervezett szabad rendelkezésű erdő jogszerű használóját az erdészeti hatóság korábban erdőgazdálkodóként nem vette nyilvántartásba, a mezőgazdasági művelésbe vonást és az ehhez kapcsolódó fakitermelést a terület jogszerű használója erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel nélkül is bejelentheti az erdészeti hatósághoz. 60. § Az Evt. 85. § (2) bekezdése szerinti esetben az erdőt engedély nélkül igénybe vevőnek az erdővédelmi járulékot is meg kell fizetnie.

c) termőföld igénybevétele esetén a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős hatósági határozat - kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -, d) a természet védelméről szóló törvényben meghatározott esetekben a természetvédelmi hatóság engedélye, az iktatószám megjelölésével nyilatkozhat ezek meglétéről vagy mellékelheti azokat a kérelemhez. 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről A természeti értékek és a természeti területek védelmével kapcsolatos eljárási szabályok 21. § (1) Természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges: a) a gyep és nádas művelési ág megváltoztatásához; b) a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez. (4) A körzeti vadgazdálkodási terv természeti területet érintő részének kiadásához a miniszter egyetértése szükséges. (5) A kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló természeti értékekre és természeti területekre - a 6-21. §-ban foglaltakon túl - külön rendelkezések vonatkoznak.

(8) Ha a kérelemhez a (7) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott döntéseket nem csatolták, azokat az építésügyi hatóság belföldi jogsegély keretében beszerzi a társhatóságtól. (9) A kérelemhez adathordozón vagy az ÉTDR-be történő feltöltéssel mellékelni kell a) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt, b) ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges, 5. melléklet szerinti dokumentációt. (10) A kérelemhez mellékelni lehet a) ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre, b) a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát. Elj. Kódex 4.§ (4) Nincs ellenérdekű ügyfél az eljárásban, ha az építtető benyújtotta az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát.

37

1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 196. § (1) A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll: a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta; b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni; c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van; d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;

16. Az építési engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala 18. § (1) Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem elbírálása során, helyszíni szemle megtartása mellett vizsgálja, hogy a) a tervezett építmény elhelyezése megfelel-e az Étv. 18-22. §-ában és 31. § (1) bekezdésében előírtaknak, Étv. 18. § (1) Építési tevékenységet végezni az e törvényben foglaltak, valamint az egyéb jogszabályok megtartásán túl, csak a helyi építési szabályzat, szabályozási terv előírásainak megfelelően szabad. (2) Ha egy adott területre vonatkozóan nincs hatályban helyi építési szabályzat, illetőleg szabályozási terv, vagy azok nem szabályoznak - a 13. § (2) bekezdésében előírt, illetőleg azok végrehajtására vonatkozó egyéb jogszabályokban rögzített követelményeknek megfelelően - teljeskörűen, építési munkát és egyéb építési tevékenységet végezni csak e törvény, valamint az építésügyi követelményekre vonatkozó egyéb jogszabályok megtartásával és csak akkor lehet, ha a célzott hasznosítás jellege, a kialakuló telek mérete, a tervezett beépítés mértéke - beépítettség és építménymagasság - valamint módja, rendeltetése (területfelhasználása) illeszkedik a meglévő környezethez. 19. § (1) Beépítésre szánt területen épület csak építési telken helyezhető el. (2) Beépítésre nem szánt területen új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha az a) a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja, b) közérdeket nem sért, különösen ba) nem érinti károsan a környezet természeti, táji és építészeti értékei védelmének érdekeit, bb) nem veszélyezteti a talaj- és a vízgazdálkodást, bc) nem befolyásolja hátrányosan a terület rendeltetésszerű felhasználását, bd) a megfelelő megközelítés biztosított, illetőleg biztosítható, továbbá c) építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el, illetve d) a korábbi gazdálkodó ottlakását biztosító második lakóépület céljára szolgál, és amennyiben biztosított a gazdálkodás folytatása, valamint azt a gazdaság meglévő építményeinek közvetlen közelében építik fel, e) helyhez kötött, továbbá a környezetével szemben támasztott különleges védelmi igény miatt, illetőleg a környezetére kifejtett hatása miatt beépítésre szánt területen nem helyezhető el, f) közösségi építmény vagy köztárgy. 20. § (1) Az érintett területre a) változtatási tilalom rendelhető el a helyi építési szabályzat, a szabályozási terv készítésének időszakára annak hatálybalépéséig, b) telekalakítási, illetve építési tilalom rendelhető el ba) a településrendezési feladatok megvalósítása, végrehajtása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése, bb) a természet-, illetve a környezet védelméről szóló törvényekben foglaltak érvényre juttatása érdekében. (2) A tilalmat a feltétlenül szükséges mértékre és időtartamra kell korlátozni, s azt haladéktalanul meg kell szüntetni, ha az elrendelésének alapjául szolgáló okok már nem állnak fenn. A tilalmak felülvizsgálatát a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási tervek felülvizsgálatával együtt el kell végezni. (3) A településrendezési feladatok megvalósulása érdekében az önkormányzati rendelettel elrendelt tilalomról, korlátozásról vagy ezek megszüntetéséről - a változtatási tilalom kivételével - a települési önkormányzat képviselő-

38

testülete (a fővárosban a fővárosi önkormányzat közgyűlése, illetőleg a kerületi önkormányzat képviselő-testülete) a főjegyző, illetőleg a jegyző útján tájékoztatja az érintetteket. (4) A természeti és a környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében a telekalakítási vagy építési tilalmat elrendelő határozatot tájékoztatásul az érintett építésügyi hatósággal, és - amennyiben a veszélyeztetettség közigazgatási határon átnyúló - az érintett települési önkormányzattal is közölni kell. (5) A határozatban meg kell jelölni azt az érdeket, amelynek érvényre juttatását a tilalom szolgálja, továbbá azt, akinek az érdekében a tilalmat elrendelik. (6) A tilalmat az azt elrendelő megkeresésére - a változtatási tilalom kivételével - az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. (7) A tilalom nem terjed ki: a) a tilalom hatálybalépésekor hatályos építésügyi hatósági engedéllyel megvalósuló építési javítási-karbantartási és a jogszabályokban megengedett más építési munkákra, b) a korábban gyakorolt használat folytatására, c) az állékonyságot, életet és egészséget, köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető kármegelőzési, kárelhárítási tevékenységre, továbbá d) az a) pont szerinti, hatósági engedélyhez kötött építési munkáknak a településrendezési követelményeket nem érintő módosítására irányuló építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra, e) a honvédelmi és a kiemelt fontosságú honvédelmi területre. 21. § (1) A helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv készítésére vonatkozó írásos megállapodás megléte esetén a helyi építési szabályzat, illetőleg a szabályozási terv készítésének időszakára azok hatálybalépéséig, de legfeljebb három évig az érintett területre a települési önkormányzat rendelettel változtatási tilalmat írhat elő. (2) A változtatási tilalom - ha az azt elrendelő önkormányzati rendelet rövidebb időről nem rendelkezik - három év eltelte után külön rendelkezés nélkül megszűnik. 22. § (1) A változtatási tilalom alá eső területen - a 20. § (7) bekezdésében foglalt esetek kivételével - telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, továbbá elbontani, illetőleg más, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött értéknövelő változtatást végrehajtani nem szabad. (2) Az építési tilalom alá eső területen a) a jövőbeni rendeltetésnek megfelelő terület-előkészítő építési munkák, b) a bontási munkák, c) az építészeti örökség védelme, a régészet, illetőleg a környezet- vagy a természetvédelem érdekében szükséges építési munkák, d) a meglévő építménynek állagmegóvási, valamint a terület jövőbeni rendeltetésének megfelelő átalakításával, korszerűsítésével, bővítésével kapcsolatos építési munkák, továbbá 2 e) a meglévő lakóépület új, önálló lakást nem eredményező átalakítása, legfeljebb egy alkalommal 25 m -rel történő bővítése és felújítása kivételével más építési munkát végezni nem szabad. 31. § (1) Az építmény elhelyezése során biztosítani kell: a) az építmény, továbbá a szomszédos ingatlanok és építmények rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát, b) az építmény közszolgálati (tűzoltó, mentő stb.) járművel történő megközelíthetőségét, c) a környezetvédelem és a természetvédelem sajátos követelményeit és érdekeit, d) a közhasználatú építmények esetében a mindenki számára biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget; e) a rendeltetésszerű telekhasználatot.

b) az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása - kivéve az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszában - az Étv. 23-24. §-ában, a településrendezési tervekben és a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e, a telek rendezett-e, Étv. 23. § (1) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és megközelíthetősége a jogszabályoknak megfeleljen. (2) A telekalakítás a 24. § (1) bekezdése szerinti változás megvalósítására irányuló, a telekalakítási hatóság által lefolytatott közigazgatási eljárás, amely a telekingatlan adataiban történő, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában ezáltal bekövetkező változásnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlannyilvántartásban történő átvezetésével zárul. (3)-(4) 24. § (1) A telekalakítás lehet: a) telekcsoport újraosztása (2. § 22. pont), b) telekfelosztás (2. § 24. pont),

39

c) telekegyesítés (2. § 23. pont), és d) telekhatárrendezés (2. § 25. pont). (2) Új beépítésre szánt, vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő (pl. rehabilitációs) területek esetében a területre vonatkozó helyi építési szabályzat elfogadása után a beépíthetőség feltételeként a telkeket az előírásoknak megfelelő építési telekké, telekké kell alakítani az érintett telekcsoport - legalább telektömbönként történő - újraosztásával. (3) (4) A telekalakítás során érintett tulajdoni jogviszonyokban a polgári jog szabályai szerint kell eljárni. 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól TELEKALAKÍTÁSI ELJÁRÁS 17/A. § (1) A telekalakítási eljárás kérelemre induló eljárás. A kérelem tartalma szerint a telekalakítási eljárás típusai a következők: a) telekalakítási engedélyezési eljárás, b) egyesített telekalakítási eljárás. (2) Az egyesített telekalakítási eljárás lefolytatására vonatkozó kérelem alapján a) a telekalakítás engedélyezésére és b) a telekalakítási engedély jogerőre emelkedését követően a telek adataiban, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában a telekalakítással bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére (e fejezet alkalmazásában: változásátvezetési eljárás) irányuló eljárás indul meg. 17/C. § (1) A Kormány a földhivatal telekalakítási eljárásában a 4. melléklet szerinti feltételek fennállása esetén, és az ott megjelölt szakkérdés elbírálása kérdésében a 4. melléklet szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság - hat hónapig felhasználható - előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki. Az előzetes szakhatósági állásfoglalás csak a földhivatal által záradékolt változási vázrajz és területkimutatás alapján kérhető. 4. melléklet a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez A földhivatal telekalakítási eljárásában közreműködő szakhatóságok 1. 2. 3.

1.

Bevonás és közreműködés feltétele Telekcsoport újraosztása, telek megosztása, telkek egyesítése és telekhatár rendezése esetén, kivéve termőföldek birtok összevonási céllal történő telekalakítását 50 hektárig, azzal a feltétellel, hogy a kialakítandó földrészletek területe nem lehet kisebb a változás előtti területtől.

Szakkérdés Az építmény elhelyezése megfelel-e a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak.

Első fokú eljárásban az építési tevékenység helye szerinti települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője

4. Másodfokú eljárásban

fővárosi és megyei kormányhivatal

85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról

c) a tervezett építmény és az alkalmazott építészeti-műszaki megoldás megfelel-e ca) az Étv. 31. § (2)-(5) bekezdésében előírt követelményeknek, Étv.31. § (2) Az építmények és azok részeinek építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során érvényre kell juttatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott alapvető követelményeket. (3) Az országos építési szakmai követelményektől - külön jogszabályban meghatározott esetekben és módon - lehet eltérni. (4) Az építménynek és részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, felújítása, átalakítása, bővítése, helyreállítása, korszerűsítése során biztosítani kell:

40

a) a rendszeres karbantartás lehetőségét, b) hogy az építmény rendeltetésszerű használatával járó környezeti terhelés az adott helyen megengedett mértéket ne lépje túl, valamint c) mindenki számára a közhasználatú építmények esetében a biztonságos és akadálymentes használatot, d) a terület geológiai, hidrológiai és szeizmológiai sajátosságainak való megfelelést. (5) Mind az építmény elhelyezése, mind pedig a külső megjelenését befolyásoló kialakítása, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása során különös figyelmet kell fordítani a táj- és településkép, a beépítési vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelmére, az épített örökség védett értékeinek érvényesülésére.

cb) az általános érvényű szakmai és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek, cc) az egyes építményekre, területekre védettséget elrendelő jogszabályoknak és az építési tevékenységre vonatkozó, az építésügyi hatósági eljárást megelőzően lefolytatott más hatósági eljárásokban meghatározott követelményeknek, cd) az építészeti minőség- és értékvédelem jogszabályban meghatározott szempontjainak, d) az építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz-e a környezetében olyan káros hatást, amely da) a terület rendeltetésének megfelelő és jogszabályban meghatározott mértéket meghaladná, db) az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, e) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságához szükséges ea) járulékos építmények telken belül, eb) közlekedési hálózathoz való csatlakozás és ec) a közműellátás a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható-e, f) a tervezőként megjelölt személy (ideértve a társtervezőt, szakági tervezőt is) jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezésre, 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól

g) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak-e és tartalmuk megfelel-e az a)-e) pont előírásainak, h) a tervezett építészeti-műszaki megoldásnak az országos építési követelményektől való eltérése engedélyezett-e vagy engedélyezhető-e, valamint OTÉK 111. § (3) A IV. fejezetben szereplő előírásoktól eltérni csak a (4) bekezdésben foglaltak tekintetében és az ott meghatározott feltételekkel lehet akkor, ha a tervezett megoldás: a) az élet és az egészség védelmével, a biztonságos használhatósággal kapcsolatos érdeket nem sért, b) veszélyhelyzetet nem teremt, c) a szomszédos önálló rendeltetési egységekhez fűződő használati jogokat nem korlátozza. (4) Az eltérő megoldás a) az egészségvédelem, valamint a természeti erőforrások fenntartható használatának biztosítása szempontjából az 56/B. §, a 66. §, a 70. §, a 71. §, a 72. § (7) bekezdése, a 73. §, a 77. § (4)-(5) bekezdése, a 79. § (2) bekezdés b) pontja, a 82. § (2) bekezdés a)-b) pontja, a 82. § (9) bekezdése, a 85. §, a 86. § (1) bekezdése, a 88. § (3) bekezdése, a 89. § (2) bekezdése, a 90. § (2)-(4) bekezdése, a 92. § (5)-(6) bekezdése, a 99. § és a 103. § (1)-(2) bekezdése, továbbá a honvédelmi, katonai, és a nemzetbiztonsági célú építmények esetében a 46. § (1) bekezdése tekintetében az egészségügyi követelmények figyelembevételével, b) a tűzvédelem biztosítása szempontjából a 62. § (4) bekezdése, a 64. § (6) bekezdése, a 73. § (1) bekezdése, a 85. § (9) bekezdése, a 88. § (4) bekezdése, a 90. § (2) bekezdése, a 96. § (2) bekezdés b)-d) pontja tekintetében a tűzvédelmi követelmények figyelembevételével,

41

c) az építmények használati feltételeinek biztosítása szempontjából a 64. § (2) és (4) bekezdése, a 65. § (1)-(4) bekezdése, a 68. § (1)-(3) bekezdése, a 85. § (2) bekezdés a) pontja, valamint a 98. § (2) bekezdése tekintetében a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek figyelembevételével valósítható meg.

i) az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési munkálatok megvalósíthatóak-e. (2) Műemlék esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túl az építésügyi hatóság vizsgálja, hogy a tervezett építési tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 4. A védett műemléki értékekre vonatkozó követelmények 4. § (1) A 3. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott tevékenységeket a (2)-(12) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni. (2) A műemléket fizikai valójában kell megőrizni. A műemléket érintő tevékenységeket jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott esetekben jellegüktől függő szakági kutatásoknak kell megalapozniuk. A műemlék anyagát érintő tevékenységek során a műemlék történeti értékeit fel kell tárni, és dokumentálni kell. (3) Műemlék átalakítását a műemléki értékek fenntartása, érvényre juttatása szempontjainak szem előtt tartásával lehet végezni, olyan módon és mértékig, ami nem sérti az értékek összességének (tömegalakítás, térkapcsolatok, arányviszonyok, szimbolikus tartalom, felületek kialakítása, díszítmények), valamint a történeti korok emlékeinek megtartását. A történeti korok emlékeinek megtartása nem jelent kötelezettséget ezek bemutatására. (4) Műemlékhez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy műemlék telkén új építmény, építményrész építése a műemléki érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét nem sértheti. (5) Műemlék alkotórészének, tartozékának javítása vagy korszerűsítése során az eredeti vagy meglévő alkotórész, tartozék, megőrzésére, felújítására kell törekedni. Amennyiben ez a pusztulás mértéke vagy a használat ellehetetlenülése miatt már nem lehetséges, úgy engedélyezhető a részleges csere, részleges vagy teljes pótlás azonos vagy hasonló anyagból, valamint kivitellel, és csak kivételes esetben az eltérő anyagból való pótlás. (6) Történeti kertben vagy műemlék telkén lévő parkban szakági kutatásokon kell alapulnia a kert, park helyreállítására, felújítására irányuló munkáknak. Növények eltávolítása, áttelepítése, fás szárú növények kivágása, valamint építmények építése és bontása, továbbá új növényzet telepítése, a történeti kert és más műemlék, műemléki együttes érvényesülését, hitelességének, értékeinek helyreállítását nem sértheti. (7) A műemlék rendeltetése, használata nem járhat a műemléki értékek veszélyeztetésével. (8) Műszaki, gazdasági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a műemléki értékek fennmaradását, érvényre jutását jobban szolgáló és visszafordítható megoldásokat. (9) Műemlék alkotórészét, tartozékát képező képző- vagy iparművészeti alkotás áthelyezése csak restaurátor szakember közreműködésével végezhető. (10) A tulajdonosi érdekek figyelembe vétele mellett törekedni kell a műemlék nagyközönség számára történő bemutatására. (11) Műemléki jelentőségű területen végzett tevékenységek során nem sérülhet a védett településrész történelmileg kialakult szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei, utcaképei és az építmények együttesének összefüggő rendszere. (12) Történeti táj esetén biztosítani kell a védetté nyilvánításról szóló miniszteri rendeletben védendő értékként meghatározott jellemzők fennmaradását és érvényesülését.

(3) Az építési tevékenységgel érintett telek az (1) bekezdés b) pontja szerint akkor minősül rendezettnek, ha a helyi építési szabályzat, ennek hiányában az illeszkedés szabályai szerint alakították ki és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. (4) Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a tervezett építési tevékenység a) az (1) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, b) műemlék esetén a (2) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, vagy c) engedélyezését a polgármester a településképi véleményében nem javasolta.

42

(5) Az építési engedély iránti kérelemmel egy időben előterjesztett, a 17. § (4) bekezdése szerinti kérelmek esetén, a rájuk vonatkozó eljárási szabályokat az e fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni. Elj. Kódex 17.§ (4) Az építési engedély iránti kérelemmel egy időben a) az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére, b) bontás engedélyezésére, c) fennmaradási engedélyezésre, valamint d) a műemlékileg védett építmény esetén, az örökségvédelmi engedélyre irányuló kérelem is előterjeszthető.

(6) Az építésügyi hatóság azt a személyt, aki tervezői jogosultság nélkül végzett építési engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, 100 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja. 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól A közigazgatási bírság, a helyszíni bírság és az elkobzás alkalmazásának eljárásjogi alapjai 94/A. § (1) Ha jogszabály bírság kiszabását teszi lehetővé - ide nem értve a 61. § szerinti eljárási bírságot -, a hatóság az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - mérlegeli különösen: a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, d) a jogsértő állapot időtartamát, e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(7) Az építésügyi hatóság a Ket. alapján az eljárást felfüggeszti, ha az eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek. A felfüggesztésről szóló végzésnek tartalmaznia kell a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség megnevezését, valamint állásfoglalása rendelkező részét és indokolását. Ket. 32. § (1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a hatóság az eljárást felfüggeszti. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a hatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

19. § (1) Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem tárgyában az érdemi döntést a) ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától, b) ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot kell bevonni, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tizenöt napon belül meghozza. 43

(2) Az építésügyi hatóság, ha a helyszíni szemléjén megállapítja, hogy a tervezett építési tevékenységet engedély nélkül megkezdték, haladéktalanul, de legkésőbb a szemlét követő a) három napon belül építésrendészeti eljárást kezdeményez és b) nyolc napon belül az építési engedély iránti kérelmet elutasítja. (3) Az építési engedélyre vonatkozó határozat három fő részből áll: a) rendelkező rész, b) indokolási rész, c) figyelmeztető és tájékoztató rész. (4) A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza: Ket. 72. § (1) A határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét, b) a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá az ügyfél által a kérelemben megadott, személyazonosítására szolgáló adatot, c) az ügy tárgyának megjelölését, d) a rendelkező részben da) a hatóság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást, db) a szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét, dc) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak az ügyfél vagy központi költségvetés részére történő megfizetésre vonatkozó döntést, dd) az eljárási költség megállapítását, ha arról a hatóság nem külön dönt, de) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést, ha arról a hatóság nem külön dönt, df) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást, dg) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték vagy díj mértékéről és megfizetésének, lerovásának módjairól szóló tájékoztatást,

a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, b) a tervezett építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, c) az építési tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését, d) a telken már meglévő építmény későbbi - kártalanítási igény nélküli - átalakításának vagy lebontásának esetleges kötelezettségét, megjelölve, hogy milyen feltétel bekövetkeztekor esedékes a kötelezettség teljesítése, e) a tervezett építési tevékenység végzésével kapcsolatban szükségessé váló járulékos építmények építésére, meglévő építmény bontására, tereprendezés (környezetrendezés) végzésére, illetve kötelezettségére vonatkozó rendelkezést, f) az engedély megadásának egyéb feltételeit, g) a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét vagy az építészetiműszaki tervtanács véleményét, h) az engedély hatályát. (5) A határozat indokolási része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, a rendelkezéstől függően tartalmazza: Ket. 72. § (1) A határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell e) az indokolásban ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, eb) az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait,

44

ec) a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket, ed) a szakhatósági állásfoglalás indokolását, ee) az ügyintézési határidő túllépése esetén az ügyintézési határidő leteltének napját, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy az ügyintézési határidőt mely, az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének felróható okból nem tartotta be, vagy hogy a 33/A. § alkalmazásának van helye, ef) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta, eg) a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást, f) a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával, g) a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát.

a) a szakértői véleménynek, a települési önkormányzat polgármestere településképi véleményének vagy az építészeti-műszaki tervtanács véleményének figyelembevételi módját, annak indokolását, b) a döntés kikötéseinek és az építési engedély megadása feltételeinek indokolását, c) az építési engedély iránti kérelem elutasításának indokolását, d) az ügyféli kör megállapításának módját, indokolását, e) az országos építési követelményektől való eltérés tárgyában hozott döntés indokolását. (6) A határozat az engedély tárgyától függően tartalmaz: a) figyelmeztetést arra, hogy az építtető építési tevékenységet csak a jogerős és végrehajtható építési engedély és az ahhoz tartozó - engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére végezhet, b) figyelmeztetést arra, hogy az építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el, c) figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy a létrehozott építmény csak használatbavételi engedély kiadását vagy tudomásulvételt követően használható, d) figyelmeztetést arra, hogy műemléken az egyes, építési engedély nélkül végezhető tevékenységekhez a kulturális örökségvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott engedélye is szükséges, 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 3. § (1) Az örökségvédelmi hatóság engedélye (a továbbiakban: örökségvédelmi engedély) szükséges a (2)-(4) bekezdésben meghatározott tevékenységekhez, kivéve, ha azokhoz az építésügyi hatóság engedélye vagy más hatóság - örökségvédelmi szakhatóság hozzájárulásával kiadott - engedélye szükséges. (4) A műemléket érintő alábbi tevékenységekhez örökségvédelmi engedély szükséges, ha az (5) bekezdés eltérően nem rendelkezik: a) kémény, tetőszerelvény, tetőfelépítmény, díszítmény, tetőhéjazat felújítása, építése, bontása, átalakítása; b) járda, térburkolat készítése, teljes cseréje, eltávolítása; c) külső és belső burkolat, díszítmény felújítása, átalakítása, elhelyezése, eltávolítása, cseréje, átszínezése; d) épületgépészeti és elektromos rendszer elhelyezése, átalakítása, cseréje, eltávolítása; e) beépített berendezés, bútor, liturgikus berendezési tárgy elhelyezése, felújítása, átalakítása, átszínezése; f) lépcsők átalakítása, felújítása; g) védett kerítés felújítása, átalakítása, eltávolítása; h) homlokzati vagy belső fal kívülről vagy belülről végzett utólagos hő-, vagy talajnedvesség elleni szigetelése; i) válaszfal, térhatároló, korlát átalakítása, felújítása, építése, bontása; j) külső, belső nyílászáró cseréje, felújítása; k) falfelület és födém színezése, felületképzésének megváltoztatása, felújítása, cseréje; l) épület bármely külső felületén reklámtábla, reklám, felirat, dísz, szerelvény, gépészeti egység, napkollektor, napelem elhelyezése, cseréje, átalakítása, bontása (eltávolítása), eltakarása; m) történeti kertben vagy műemlék telkén végzett építési vagy kertépítészeti munkák (építmény, kertépítészeti alkotóelemek építése); n) történeti kertben vagy műemlék telkén lévő parkban fás szárú növényzet telepítése és eltávolítása;

45

o) a műemlék falfelületeinek vagy szerkezeteinek, továbbá alkotórészeinek és tartozékainak tudományos vagy műszaki célú kutatására, feltárására irányuló alábbi tevékenységek: oa) műemléki védelem alatt álló építmények fizikai beavatkozással, mintavétellel, roncsolással járó vizsgálata, ob) a műemlék alkotórészét, tartozékát képező képző- vagy iparművészeti alkotás roncsolásos vizsgálata; p) a műemlék rendeltetésének megváltoztatása; q) a műemlékkel és annak képző- vagy iparművészeti alkotórészével, tartozékával, beépített berendezési tárgyával kapcsolatos megóvási, konzerválási, restaurálási munkák; r) a műemlék jellegét és megjelenését befolyásoló megvilágítása, fényforrás elhelyezése, üzemeltetése; s) műemléknek vagy egyes részeinek, szerkezeti elemeinek elmozdítása, szabadtéri múzeum keretében készülő rekonstrukcióba történő beépítése. (5) A (4) bekezdésben meghatározott tevékenységek közül az alábbiak esetében az örökségvédelmi engedélyezésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal előzetes nyilatkozatában a tevékenység elvégzéséhez hozzájárult: a) kémény, tetőszerelvény felújítása, átalakítása; b) járda, térburkolat részleges cseréje; c) külső és belső fal-, padló, födémburkolat, álmennyezet, díszítmény felújítása, átalakítása, átszínezése; d) épületgépészeti és elektromos szerelvény cseréje, eltávolítása; e) beépített berendezés, bútor elhelyezése, felújítása, átalakítása, átszínezése; f) lépcsők szerkezeti beavatkozással nem járó átalakítása, felújítása; g) védett kerítés felújítása, átalakítása; h) válaszfal, térhatároló, korlát, rács átalakítása, felújítása; i) falfelület és födém színezése; j) épület bármely külső felületén reklámtábla, reklám, felirat, szerelvény, gépészeti egység; napkollektor, napelem cseréje, átalakítása, bontása (eltávolítása), eltakarása; k) műemlék telkén végzett kertépítészeti munkák; l) műemlék telkén lévő parkban fás szárú növényzet telepítése és eltávolítása; m) a műemlék rendeltetésének megváltoztatása.

e) tájékoztatást arról, hogy a tervezett építési tevékenység megkezdését az építésfelügyeleti hatósághoz előzetesen be kell-e jelenteni és hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozik-e, 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről Előzetes bejelentés 29. § (1) Az Étv. 39/A. § (4) bekezdése szerint az építőipari kivitelezési tevékenység tervezett megkezdésére irányuló kérelmét az építtető a) az építésügyi hatósági engedélyhez kötött és az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló jogszabály szerint számított, 50 millió forint számított építmény-értéket meghaladó vagy integrált építési engedély alapján végzendő, b) a Kbt. hatálya alá tartozó, c) a továbbépítésre vonatkozóan az a) és b) pont szerinti értéket elérő, fennmaradási és továbbépítési engedély birtokában elvégzendő, vagy d) az építtetői fedezetkezelés hatálya alá eső építési tevékenység esetén a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal nyújtja be a (2) bekezdés és a 4. melléklet szerinti tartalommal elektronikus úton az ÉTDR rendszeren keresztül az építésfelügyeleti hatósághoz. (2) A kivitelezés megkezdésének tudomásulvételére irányuló kérelem tartalmazza, illetve ahhoz az építtetőnek mellékelnie kell a) az építőipari kivitelezési tevékenységben részt vevő aa) fővállalkozó kivitelező (több fővállalkozó vagy alvállalkozó kivitelező esetén a kezdéskor ismert összes vállalkozó kivitelező), ab) felelős műszaki vezető (több felelős műszaki vezető esetén a kezdéskor ismert összes felelős műszaki vezető), ac) ha jogszabály építési műszaki ellenőr alkalmazását előírja vagy építési műszaki ellenőr alkalmazására kerül sor, az építési műszaki ellenőr Étv. 58. § (10) bekezdés a)-f) pontja szerinti adatait, b) c) az építőipari kivitelezési tevékenységet végző fővállalkozó kivitelező (és a már ismert alvállalkozó kivitelező) e rendelet szerinti építőipari kivitelezői nyilvántartási számát, d) közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő megnevezését.

46

(3) A (2) bekezdés szerinti adatoknak az építésfelügyeleti hatósághoz, vagy a kormányablakhoz történő bejelentésével egyidejűleg az építtető az építés helye szerint illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak bejelenti az építési tevékenységre vonatkozó teljes kivitelezési értéket (szerződéses érték), az építés helyszínének címét és helyrajzi számát. Építtetői fedezetkezelés Étv. 39/B. § (1) Az építtetői fedezetkezelés célja - az építtető és a vállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződés teljesítése érdekében - az építőipari kivitelezési tevékenység fedezete célhoz kötött felhasználásának biztosítása. (2) Az építtetői fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alatt álló elkülönített számlán kell - egy összegben, vagy több szakaszra bontott építkezés esetén a szerződés szerinti teljesítési szakaszonként - elhelyezni az építőipari kivitelezési tevékenység kormányrendeletben meghatározott ellenértékének fedezetét és a kivitelező által nyújtott, kormányrendeletben meghatározott biztosítékok összegét. 39/C. § A Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében határozza meg az építtetői fedezetkezelés alkalmazásának eseteit, az építtetői fedezetkezelést végzők körét, az építtetői fedezetkezelés résztvevői feladatait, az eljárás szabályait, a fedezetkezelő megbízásának, feladatellátásának, díjának és a fedezetkezelői számla kezelésének szabályait. Az építtetői fedezetkezelés és az építtetői fedezetkezelő 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 17. § (1) Az építtetői fedezetkezelő az építtető és a fővállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződés mindkét fél általi teljesítését segíti elő. (2) Az építőipari kivitelezési tevékenység fedezete és a kivitelező által nyújtott biztosíték célhoz kötött felhasználásának biztosítása érdekében építtetői fedezetkezelő működik közre a) b) a Kbt. hatálya alá nem tartozó, de a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó - (3) bekezdés szerint számított - értékű építőipari kivitelezési tevékenység megvalósítása esetén.

f) tájékoztatást arról, hogy az építésügyi hatósági engedély nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól, g) tájékoztatást az engedély hatálya meghosszabbításának módjáról, feltételeiről, h) tájékoztatást arról, hogy a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészeti-műszaki dokumentációba milyen módon tekinthet be. (7) Az építésügyi hatóság a határozaton feltünteti az értesítettek körét a 20. § (2) bekezdésében foglaltak szerint. 17. A döntés közlése 20. § (1) Az építési engedély iránti kérelemben hozott döntés szóban nem közölhető. (2) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont, ad) a szakhatóságok által megállapított ügyféli körrel, b) tájékoztatásul ba) azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik, bb) az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat polgármesterével, c) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott. 47

(3) A jogerős döntést közölni kell a) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, b) az építésfelügyeleti hatósággal az ÉTDR-en keresztül, c) az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséggel, ha az építési engedélyezési eljárás környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély köteles építményre vonatkozott, d) a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségével, ha az építési tevékenységgel érintett építmény azbesztet tartalmaz, e) mindazokkal, akiknek értesítését jogszabály előírja. (4) Az építésügyi hatóság a kérelemnek helyt adó jogerős döntést követően haladéktalanul tájékoztatást ad az ÉTDR mindenki által látható felületén a jogerős engedély tárgyáról és típusáról. (5) Az építési engedély jogerőre emelkedése esetén az építésügyi hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzíti és az engedélyezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus engedélyezési záradékkal látja el. (6) Az építési engedélyezési eljárás során hozott jogerős döntés a hozzátartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos. (7) Az építésügyi hatóság - az építési engedélykérelemben erre irányuló külön kérelem esetén - a jogerős építési engedélyt és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációt a jogerőre emelkedés időpontjának tudomásra jutásától számított három napon belül az építtető vagy meghatalmazottjának a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően megküldi. 18. Az építési engedély hatálya, eltérés az építési engedélytől 21. § (1) Az építési engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított három évig hatályos, kivéve, ha a) a hatályossága alatt az építtető kezdeményezte a hosszabbítást és az építési engedély hatályát az építésügyi hatóság az 52. §-ban meghatározottak szerint meghosszabbította, vagy b) az építési tevékenységet a hatályossága alatt (az építési napló megnyitásával igazoltan) megkezdték és az építési tevékenység megkezdésétől számított öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására vagy használatbavétel tudomásulvételére alkalmassá válik. (2) Az építésügyi hatóság az építési engedély hatályát az engedély megadására vonatkozó határozatában három évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatja. Az engedély meghosszabbítására ebben az esetben is az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (3) Az építési engedély módosítása esetén az engedély hatálya csak akkor módosul, ha arra a módosítási kérelem is kiterjed és a módosított építési engedély erről kifejezetten rendelkezett. 22. § (1) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével jogerős és végrehajtható építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól a kivitelezés során eltérni csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével, módosított építési engedéllyel lehet, kivéve, ha a) az eltérés építési engedélyhez kötött, a jogszabályi előírásoknak megfelel, és nem változtatja meg az építmény aa) tömegét, befoglaló méreteit, magasságát, alaprajzi kontúrját, ab) helyét, telepítési paramétereit, és a telek beépítési paramétereit, 48

ac) tartószerkezetének rendszerét, ad) - helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épület esetén - településképet meghatározó homlokzati elemeit, b) az eltérés építési engedélyhez kötött, a jogszabályoknak megfelel és nem változtatja meg az építmény a) pontban foglalt jellemzőit, elemeit, de az építmény teherviselési tulajdonságait, képességét érinti, de az építési naplóval igazoltan az építmény teherviselési tulajdonságai továbbra is megfelelőek, vagy c) az eltérés tartalma önmagában nem építési engedélyhez kötött építési tevékenység. (2) Műemlék esetén a jogerős és végrehajtható építési engedélytől, a hozzá tartozó jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól a kivitelezés során a) építési engedélyhez, vagy b) örökségvédelmi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységgel eltérni csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével, módosított építési engedéllyel lehet. (3) Az (1) bekezdés szerinti eltérés esetén legkésőbb a használatbavételi engedélyezésig az építési naplóhoz kell csatolni a megvalósult állapotról készült az eltérést ábrázoló tervrajzot, valamint annak ismertető munkarészét. V. FEJEZET ÖSSZEVONT ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS 19. Az összevont engedélyezési eljárás esetköre 23. § (1) Azokban az esetekben, amikor az építési engedélyezési eljárás megindítása előtt a) a telek beépítésére vonatkozó telepítési követelmények, b) a településképpel, az építészeti kialakítással kapcsolatos követelmények, c) a kulturális örökségvédelmi követelmények előzetes tisztázása is szükséges, az építésügyi hatóságtól összevont engedélyezési eljárás lefolytatása kérhető. (2) Az összevont engedélyezési eljárás (a továbbiakban: összevont eljárás) a) a megvalósítással kapcsolatos követelmények előzetes tisztázása céljából elvi építési keretengedélyezési és b) építési engedélyezési szakaszból áll. (3) Az összevont eljárás megindítására irányuló kérelem az összevont eljárás mindkét szakaszára vonatkozik, azonban mellékletként az eljárás megindításakor csak az elvi építési keretengedélyezési szakasz megindításához szükséges mellékleteket kell benyújtani. 20. Elvi építési keretengedélyezési szakasz 24. § (1) Az összevont eljárás elvi építési keretengedélyezési szakaszának (a továbbiakban: elvi keretengedélyezés) megindításához a kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni kell: a) jogszabályban előírt esetekben aa) a 23. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott esetben a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét, vagy Településképi véleményezési eljárás Étv. 30/C. § (1) A települési önkormányzat polgármestere a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül az illeszkedési követelmények teljesítésével kapcsolatban - az összevont telepítési eljárással nem érintett, valamint az

49

építészeti-műszaki tervtanácsról szóló kormányrendelet által nem szabályozott körben - véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez. (2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti véleményének kialakításához az önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint kikéri az önkormányzati főépítész vagy a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét. Ha a polgármester az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. (3) Az épített környezettel kapcsolatos értékvédelem ellátása érdekében a polgármester - e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet keretei között, e tárgyban hozott önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint szakmai tanácsadó testületként helyi építészeti-műszaki tervtanácsot működtethet. (4) A helyi építészeti-műszaki tervtanács feladata a) az illeszkedési szabályok érvényesülésének elősegítése, b) a települési környezet, a táj- és településkép, a beépítési vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme, valamint c) a helyi építészeti értékek és örökség védelme. 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 21. § (1) Az építési tevékenységgel érintett telek helye szerinti település polgármestere településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytathat le a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott azon engedélyezési eljárásokat megelőzően, aa) amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és ab) amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető; és b) ha az eljárás lefolytatásának részletes szabályairól az önkormányzat rendeletet alkotott, amelyben meghatározta, hogy ba) véleményét mely esetekben alapozza önkormányzati főépítész vagy helyi építészeti-műszaki tervtanács (a továbbiakban: helyi tervtanács) szakmai álláspontjára, bb) melyek a véleményezés részletes szempontjai, és bc) helyi tervtanács működtetése esetén melyek a működés és az eljárás részletes szabályai. (2) A polgármester építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz adhat településképi véleményt. A fővárosban az Étv. rendelkezései alapján fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében az első fokú építésügyi hatósági eljárásokhoz a főpolgármester adhat településképi véleményt.

ab) a településrendezési és építésügyi-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét, 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról Az építészeti-műszaki tervtanácsok feladatköri és működési területre vonatkozó szabályai 9. § (1) A központi építészeti-műszaki tervtanács működési területe az egész ország területére kiterjed. (2) A központi építészeti tervtanács feladata, hogy a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben a másodfokú építésügyi hatóság megkeresésére véleményezze az első fokú építésügyi hatósági eljárásban a döntés alapjául szolgáló, a területi tervtanács által véleményezett építészeti-műszaki dokumentációt, valamint b) véleményezze a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építési beruházás épületeinek építészeti-műszaki dokumentációját, ha a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet erre kijelöli. (2a) A 2/A. §-ban meghatározott dokumentációk tárgyalása során a központi tervtanács feladata, hogy véleményezze a) a jogszabály szerinti I. és II. bírsági kategóriába tartozó műemlékeket érintő építési tevékenységek építészetiműszaki, továbbá b) az a) pont szerinti épületeket érintő, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott tevékenységek örökségvédelmi dokumentációját.

50

(3) A területi építészeti-műszaki tervtanács működési területe - a 10. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - megegyezik a területi főépítész illetékességi területével. (4) A területi építészeti-műszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze a) a főpolgármester településképi véleménye hiányában a fővárosi helyi építészeti örökségvédelem alatt aa) álló területen az építéssel érintett telek közterülettel határos, vagy a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 20 méterre álló új épület építéséhez vagy ilyen helyen álló meglévő épület településképet érintő felújításához, átalakításához, bővítéséhez, továbbá ab) nem álló területen fővárosi helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épület településképet érintő felújításához, átalakításához, bővítéséhez szükséges építészeti-műszaki dokumentációt, b) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben a másodfokú építésügyi hatóság megkeresésére az első fokú eljárásban a döntés alapjául szolgáló, az önkormányzat polgármestere által - a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontjára alapozott - véleményezett építészeti-műszaki dokumentációt, továbbá c) a jogszabály szerint III. bírság kategóriába tartozó műemléki épületen végzett építési tevékenység végzéséhez szükséges építészeti-műszaki dokumentációt, d) a jogszabály szerint III. bírság kategóriába tartozó műemléki épületen végzett, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott tevékenységek örökségvédelmi dokumentációját, e) az önkormányzat polgármesterének településképi véleménye hiányában a világörökségi területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló új épület építésével vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítésével vagy átalakításával kapcsolatos építészeti-műszaki dokumentációt, valamint f) az önkormányzat polgármesterének településképi véleménye hiányában a műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló új épület építésével vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítésével vagy átalakításával kapcsolatos építészeti-műszaki dokumentációt. 10. § (1) Az állami főépítész területi építészeti-műszaki tervtanácsként az építészeti és a beépítési jellegzetességek figyelembevételével összefüggő világörökségi területeken tájegységi tervtanácsokat működtethet a 9. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott körben. (2) Ugyanazon ténybeli állapot mellett azonos építészeti megoldást tartalmazó építészeti-műszaki dokumentáció ismételten nem bírálható el.

b) az Étv. 53/F. § (1) bekezdésében meghatározott kereskedelmi építmény létesítése esetén az Étv. 53/F. § (2) bekezdése szerinti felmentést, 2 Étv. 53/F. § (1) 300 m -nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmény nem létesíthető vagy ezt meghaladó méretre nem bővíthető. (2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól a kereskedelemért, a környezetvédelemért és a vidékfejlesztésért felelős miniszterek részvételével működtetett Bizottság véleményének kikérésével a kereskedelemért felelős miniszter felmentést adhat.

c) az eljárási illeték befizetésének igazolását. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről XV. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárás illetéke I. Az építésügyi hatóságnál indított 1. építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás alapilletéke 5 000 forint, melyen felül az illeték a) új - más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó - egylakásos lakóépület építése esetén 20 000 forint, b) új - más önálló rendeltetési egységet is tartalmazó - épület építése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység esetén 2 ba) önálló rendeltetési egységenként 250 m hasznos alapterületig 20 000 forint, 2 bb) a 250 m -nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint, 2 c) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m -ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint,

51

d) meglévő építmény bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett 2 da) hasznos alapterület minden megkezdett 100 m -ként 10 000 forint, vagy 2 db) az érintett felület minden megkezdett 200 m -ként 10 000 forint, 2 e) egyéb építési tevékenység esetén 50 m -ként 10 000 forint, f) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény IV. fejezete szerinti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemhez vagy veszélyes létesítményhez tartozó építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor 2 minden megkezdett 100 m -ként 50 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 30 000 forint, de legfeljebb 3 000 000 forint, g) ha az építményben felvonó, mozgólépcső és mozgójárda is létesül, az építési engedélyezés az a)-f) pontokban foglaltakon felül 15 000 forint, 2. módosított építési engedélyezés esetén a módosítással érintett építményrész tekintetében az illeték az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű, 3. összevont eljárás esetén az alapilleték 10 000 forint, melyen felül a) az elvi keretengedélyezési szakasz illetéke 20 000 forint, b) az építési engedélyezési szakasz illetéke alapilleték nélkül az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű, 4. összevont telepítési eljárás esetén az alapilleték 50 000 forint, melyen felül a) az integrált hatásvizsgálati szakaszba bevont hatósági eljárásonként 20 000 forint, b) az építési engedélyezési szakasz illetéke alapilleték nélkül az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű, III. Az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági eljárásban hozott döntés elleni fellebbezés illetéke 30 000 forint. IV. Illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő bontási, építési, módosított építési és használatbavételi engedélyezési eljárás, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárása. V. Ha az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatósághoz egyszerre többféle eljárás lefolytatása iránti kérelem kerül beadásra és azok a külön jogszabály szerint összevonhatóak, vagy egy kérelemmel is benyújthatóak, az illetéket az összevonásra kerülő eljárásonként kell megfizetni. VI. Az építésügyi hatóságnál indított eljárás illetéke antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó műtárgyak esetén, az eljárás tárgyát képező távközlési építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve, megkezdett méterenként 50 000 forint.

(2) A kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt. (3) A kérelemhez mellékelni lehet a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát. Elj. Kódex 4.§ (4) Nincs ellenérdekű ügyfél az eljárásban, ha az építtető benyújtotta az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát. 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 196. § (1) A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll: a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta; b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni; c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van; d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;

52

(4) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során, annak tartalmától függően helyszíni szemle megtartása mellett vizsgálja, hogy a) a tervezett építmény elhelyezése, beépítési paraméterei, építészeti kialakítása megfelel-e a helyi építési szabályzatban és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: OTÉK) meghatározott követelményeknek, b) a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleménye alapján a tervezett építészeti kialakítás megfelel-e a településképi követelményeknek, c) a tervezett építési tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. (5) Műemlék esetén a (4) bekezdésben foglaltakon túl az építésügyi hatóság vizsgálja, hogy a tervezett építési tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 4. A védett műemléki értékekre vonatkozó követelmények 4. § (1) A 3. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott tevékenységeket a (2)-(12) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni. (2) A műemléket fizikai valójában kell megőrizni. A műemléket érintő tevékenységeket jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott esetekben jellegüktől függő szakági kutatásoknak kell megalapozniuk. A műemlék anyagát érintő tevékenységek során a műemlék történeti értékeit fel kell tárni, és dokumentálni kell. (3) Műemlék átalakítását a műemléki értékek fenntartása, érvényre juttatása szempontjainak szem előtt tartásával lehet végezni, olyan módon és mértékig, ami nem sérti az értékek összességének (tömegalakítás, térkapcsolatok, arányviszonyok, szimbolikus tartalom, felületek kialakítása, díszítmények), valamint a történeti korok emlékeinek megtartását. A történeti korok emlékeinek megtartása nem jelent kötelezettséget ezek bemutatására. (4) Műemlékhez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy műemlék telkén új építmény, építményrész építése a műemléki érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét nem sértheti. (5) Műemlék alkotórészének, tartozékának javítása vagy korszerűsítése során az eredeti vagy meglévő alkotórész, tartozék, megőrzésére, felújítására kell törekedni. Amennyiben ez a pusztulás mértéke vagy a használat ellehetetlenülése miatt már nem lehetséges, úgy engedélyezhető a részleges csere, részleges vagy teljes pótlás azonos vagy hasonló anyagból, valamint kivitellel, és csak kivételes esetben az eltérő anyagból való pótlás. (6) Történeti kertben vagy műemlék telkén lévő parkban szakági kutatásokon kell alapulnia a kert, park helyreállítására, felújítására irányuló munkáknak. Növények eltávolítása, áttelepítése, fás szárú növények kivágása, valamint építmények építése és bontása, továbbá új növényzet telepítése, a történeti kert és más műemlék, műemléki együttes érvényesülését, hitelességének, értékeinek helyreállítását nem sértheti. (7) A műemlék rendeltetése, használata nem járhat a műemléki értékek veszélyeztetésével. (8) Műszaki, gazdasági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a műemléki értékek fennmaradását, érvényre jutását jobban szolgáló és visszafordítható megoldásokat. (9) Műemlék alkotórészét, tartozékát képező képző- vagy iparművészeti alkotás áthelyezése csak restaurátor szakember közreműködésével végezhető. (10) A tulajdonosi érdekek figyelembe vétele mellett törekedni kell a műemlék nagyközönség számára történő bemutatására. (11) Műemléki jelentőségű területen végzett tevékenységek során nem sérülhet a védett településrész történelmileg kialakult szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei, utcaképei és az építmények együttesének összefüggő rendszere. (12) Történeti táj esetén biztosítani kell a védetté nyilvánításról szóló miniszteri rendeletben védendő értékként meghatározott jellemzők fennmaradását és érvényesülését.

25. § (1) Az építésügyi hatóság a helyszíni szemléje során feltárt tények és nyilatkozatok alapján az elvi építési keretengedélyben megállapítja az építési engedély iránti kérelem benyújtásának feltételeit és kereteit. (2) Az építésügyi hatóság az elvi építési keretengedély megadásáról - önálló jogorvoslattal meg nem támadható - végzésben dönt. Az elvi építési keretengedély iránti kérelem elutasításáról az építésügyi hatóság végzéssel dönt. 53

(3) Az építésügyi hatóság az elvi építési keretengedélyt nem adja meg, ha a tervezett építési tevékenység engedélyezését a polgármester a településképi véleményében nem javasolta. (4) Az elvi építési keretengedély építési tevékenység végzésére nem jogosít. (5) Az építésügyi hatóság az érdemi döntést a) ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától, b) ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot kell bevonni, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tizenöt napon belül meghozza. (6) Az érdemi döntés három fő részből áll: a) rendelkező rész, b) indokolási rész, c) figyelmeztető és tájékoztató rész. (7) Az érdemi döntés rendelkező része végzés esetén a Ket. 72. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza: Ket. 72. § (1) A határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét, b) a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá az ügyfél által a kérelemben megadott, személyazonosítására szolgáló adatot, c) az ügy tárgyának megjelölését, d) a rendelkező részben da) a hatóság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást, db) a szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét, dc) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak az ügyfél vagy központi költségvetés részére történő megfizetésre vonatkozó döntést, dd) az eljárási költség megállapítását, ha arról a hatóság nem külön dönt, de) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést, ha arról a hatóság nem külön dönt, df) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást, dg) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték vagy díj mértékéről és megfizetésének, lerovásának módjairól szóló tájékoztatást, (2) A végzésnek - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell az (1) bekezdés a)-c) pontjában, d) pont da), df) és dg) alpontjában, e) pont ec), ef) és eg) alpontjában, f) és g) pontjában meghatározott tartalmi elemeket. Az eljárást megszüntető végzésnek tartalmaznia kell az (1) bekezdés d) pont dc)-de) alpontjában, valamint e) pont ee) alpontjában meghatározott tartalmi elemeket is.

a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, b) a tervezett építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, c) az építési tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését, d) az engedély megadásának egyéb feltételeit, e) a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét vagy az építészetiműszaki tervtanács véleményét, f) az engedély hatályát. (8) A döntés indokolási része végzés esetén a Ket. 72. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül, a rendelkezéstől függően tartalmazza: 54

Ket. 72. § (1) A határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell e) az indokolásban ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, eb) az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, ec) a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket, ed) a szakhatósági állásfoglalás indokolását, ee) az ügyintézési határidő túllépése esetén az ügyintézési határidő leteltének napját, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy az ügyintézési határidőt mely, az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének felróható okból nem tartotta be, vagy hogy a 33/A. § alkalmazásának van helye, ef) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta, eg) a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást, f) a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával, g) a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát. (2) A végzésnek - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell az (1) bekezdés a)-c) pontjában, d) pont da), df) és dg) alpontjában, e) pont ec), ef) és eg) alpontjában, f) és g) pontjában meghatározott tartalmi elemeket. Az eljárást megszüntető végzésnek tartalmaznia kell az (1) bekezdés d) pont dc)-de) alpontjában, valamint e) pont ee) alpontjában meghatározott tartalmi elemeket is.

a) a települési önkormányzat polgármestere településképi véleményének vagy az építészetiműszaki tervtanács véleményének figyelembevételi módját, annak indokolását, b) az engedély megadása feltételeinek indokolását, c) az engedély iránti kérelem elutasításának indokolását, d) az ügyféli kör megállapításának módját, indokolását. (9) A döntés az engedély tárgyától függően tartalmazza a) a figyelmeztetést arra, hogy az engedély építési tevékenység végzésére nem jogosít, b) tájékoztatást az engedély hatálya meghosszabbításának módjáról, feltételeiről, c) a tájékoztatást arról, hogy a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészeti-műszaki dokumentációba milyen módon tekinthet be. (10) Az építésügyi hatóság a döntésén az értesítettek körét a 26. § (2) bekezdésében foglaltak szerint feltünteti. 26. § (1) Az elvi építési keretengedély tárgyában hozott döntés szóban nem közölhető. (2) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell: a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont, b) tájékoztatásul ba) azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik, bb) az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat polgármesterével. (3) A jogerős döntést közölni kell az építtetővel vagy meghatalmazottjával. (4) A jogerős döntést követően az építésügyi hatóság haladéktalanul tájékoztatást ad az ÉTDR mindenki által látható felületén a jogerős engedély tárgyáról és típusáról. (5) Az építésügyi hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzíti és az engedélyezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus engedélyezési záradékkal látja el. (6) Az elvi építési keretengedélyezési eljárás során hozott jogerős döntés a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos. 55

27. § Az elvi építési keretengedély a jogerőssé válásának napjától számított egy évig hatályos, kivéve, ha a hatályossága alatt az építtető kezdeményezte a) az engedély hatályának meghosszabbítását és az elvi építési keretengedély hatályát az építésügyi hatóság az 52. §-ban meghatározottak szerint ez idő alatt meghosszabbította, vagy b) a mellékletek benyújtásával az építési engedélyezési szakasz lefolytatását. 21. Építési engedélyezési szakasz 28. § (1) Az összevont engedélyezési eljárás építési engedélyezési szakaszában az építtető az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezését kérheti. OTÉK 111. § (3) A IV. fejezetben szereplő előírásoktól eltérni csak a (4) bekezdésben foglaltak tekintetében és az ott meghatározott feltételekkel lehet akkor, ha a tervezett megoldás: a) az élet és az egészség védelmével, a biztonságos használhatósággal kapcsolatos érdeket nem sért, b) veszélyhelyzetet nem teremt, c) a szomszédos önálló rendeltetési egységekhez fűződő használati jogokat nem korlátozza. (4) Az eltérő megoldás a) az egészségvédelem, valamint a természeti erőforrások fenntartható használatának biztosítása szempontjából az 56/B. §, a 66. §, a 70. §, a 71. §, a 72. § (7) bekezdése, a 73. §, a 77. § (4)-(5) bekezdése, a 79. § (2) bekezdés b) pontja, a 82. § (2) bekezdés a)-b) pontja, a 82. § (9) bekezdése, a 85. §, a 86. § (1) bekezdése, a 88. § (3) bekezdése, a 89. § (2) bekezdése, a 90. § (2)-(4) bekezdése, a 92. § (5)-(6) bekezdése, a 99. § és a 103. § (1)-(2) bekezdése, továbbá a honvédelmi, katonai, és a nemzetbiztonsági célú építmények esetében a 46. § (1) bekezdése tekintetében az egészségügyi követelmények figyelembevételével, b) a tűzvédelem biztosítása szempontjából a 62. § (4) bekezdése, a 64. § (6) bekezdése, a 73. § (1) bekezdése, a 85. § (9) bekezdése, a 88. § (4) bekezdése, a 90. § (2) bekezdése, a 96. § (2) bekezdés b)-d) pontja tekintetében a tűzvédelmi követelmények figyelembevételével, c) az építmények használati feltételeinek biztosítása szempontjából a 64. § (2) és (4) bekezdése, a 65. § (1)-(4) bekezdése, a 68. § (1)-(3) bekezdése, a 85. § (2) bekezdés a) pontja, valamint a 98. § (2) bekezdése tekintetében a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek figyelembevételével valósítható meg.

(2) Az összevont eljárás építési engedélyezési szakasza - külön kérelem benyújtása nélkül a) az építési engedély iránti kérelemhez előírt műszaki tartalmú dokumentáció és mellékletek, valamint b) az (1) bekezdés esetén, az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem mellékleteinek - az elvi keretengedély hatálya alatt - az ÉTDR-be történő feltöltésével kezdődik. (3) Az építési engedélyezési szakaszban az elvi építési keretengedélyben foglaltak az építésügyi hatóságot és a szakhatóságot - azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, illetve amelyekről az elvi építési keretengedélyezési szakaszban nyilatkozott akkor is kötik, ha az elvi építési keretengedély megadását követően az elvi építési keretengedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások megváltoztak. (4) Az összevont eljárás építési engedélyezési szakaszára, a kérelem tartalmától függően az építési valamint az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárásának szabályait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (5) Az építésügyi hatóság - az építtetőnek az összevont eljárás iránti kérelmébe foglalt erre irányuló külön kérelme alapján - a jogerős építési engedélyt és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációt a jogerőre emelkedés

56

tudomásra jutásától számított három napon belül az építtető erről szóló rendelkezésének megfelelő módon megküldi az építtetőnek vagy meghatalmazottjának. VI. FEJEZET ÖSSZEVONT TELEPÍTÉSI ELJÁRÁS 22. Az összevont telepítési eljárás esetköre és általános szabályai 29. § (1) Az építtető kérelmére - a sajátos építményfajták kivételével - összevont telepítési eljárást kell lefolytatni, ha az építési beruházás megvalósításához szükséges követelmények tisztázásához az alábbi eljárások, vagy azok egy részének lefolytatása szükséges: a) a településrendezési eszköz módosításának, elfogadásának egyeztetési szakasza, b) a telek beépítésével kapcsolatos követelmények tisztázására szolgáló elvi építési keretengedélyezési eljárás, c) a környezetvédelem vonatkozásában a Khvr. szerinti ca) környezeti hatásvizsgálati eljárás, vagy cb) egységes környezethasználati engedélyezési eljárás, 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 1. számú melléklet Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek 2. számú melléklet Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek 3. számú melléklet A felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről A természeti értékek és a természeti területek védelmével kapcsolatos eljárási szabályok 21. § (1) Természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges: a) a gyep és nádas művelési ág megváltoztatásához; b) a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez. (4) A körzeti vadgazdálkodási terv természeti területet érintő részének kiadásához a miniszter egyetértése szükséges. (5) A kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló természeti értékekre és természeti területekre - a 6-21. §-ban foglaltakon túl - külön rendelkezések vonatkoznak.

d) a földvédelem vonatkozásában, ha az építési beruházás termőföld igénybevételével is jár, a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezési eljárása, 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről 3. § A termőföld művelési ágának megváltoztatását - az erre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően - be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak, amely a bejelentés elmulasztása esetén földvédelmi bírsággal sújtja a földhasználót. 4. § Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a földvédelmi bírságot a tulajdonossal (az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervvel, vagyonkezelővel) szemben kell kiszabni. Ha az érintett földrészletnek a földhasználati nyilvántartás szerint több földhasználója van, illetőleg az érintett földrészlet közös tulajdonban áll, a földvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége a földhasználókat, illetőleg a tulajdonosokat egyetemlegesen terheli. Hasznosítási kötelezettség, ideiglenes hasznosítás, mellékhasznosítás 5. § (1) A földhasználó - ha e törvény másként nem rendelkezik, választása szerint - köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni (hasznosítási kötelezettség). (2) Szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani.

57

(3) Ha a termőföld más célú hasznosítását engedélyezték, a földhasználó köteles a termőföld engedélyezett célú felhasználásáig a hasznosítási kötelezettségét teljesíteni (ideiglenes hasznosítás). Az újrahasznosítás 6. § (1) A más célú hasznosítás megszüntetése után az igénybevevő köteles a területet mező- vagy erdőgazdasági művelésre alkalmassá tenni, és annak hasznosításáról gondoskodni (újrahasznosítás). (2) A más célú hasznosítás megszüntetését az igénybevevő köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell az újrahasznosítás érdekében elvégzendő munkákra készített tervet. A bejelentés elmulasztása esetén az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírsággal sújtja az igénybevevőt. (3) Művelés alól kivett terület újrahasznosítására készített tervet - a bányaterületekre vonatkozó tervek kivételével az ingatlanügyi hatóság hagyja jóvá, és az erről szóló határozatában a) megállapítja az újrahasznosítás célját, valamint b) előírja az újrahasznosítás érdekében az igénybevevő kötelezettségeit. (4) Az újrahasznosítást az ingatlanügyi hatóság a talajvédelmi hatósággal lefolytatott közös helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrzi. 7. § (1) A földvédelmi eljárást az ingatlanügyi hatóság folytatja le. 9. § (1) Ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. (2) Más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén a hatóságnak az eljárást fel kell függesztenie. (3) A más célú hasznosítás megkezdésének napját az igénybevevő köteles előzetesen az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén az ingatlanügyi hatóság az igénybevevőt földvédelmi bírsággal sújtja. 10. § (1) Termőföld más célú hasznosításának minősül: a) a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik; b) termőföld belterületbe vonása; c) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásítás igénybevétele. (2) Nem minősül a termőföld más célú hasznosításának a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény hatálya alá tartozó, a részarány földkiadási eljárás során, továbbá a részarány földkiadási eljárásban keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetése során keletkező új földrészletek megközelítését szolgáló utak kialakítása. (3) A termőföld más célú hasznosítása időleges vagy végleges lehet. 12. § (1) A más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: (2) A kérelemhez mellékelni kell: c) a talajvédelmi tervet, amennyiben a kérelemben - az (1) bekezdés c) pontja szerint - megjelölt cél az 50. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltak megvalósítására irányul. Talajvédelmi hatósági eljáráshoz kötött tevékenységek 49. § (1) A talajvédelmi hatóság engedélye szükséges: a) talajjavításhoz, b) mezőgazdasági célú tereprendezéshez, c) a 36. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott talajvédelmi műszaki beavatkozásokhoz, létesítmények megvalósításához, amennyiben az engedélyezés nem tartozik más hatóság hatáskörébe, d) hígtrágya termőföldön történő felhasználásához az állattartás során keletkező egyéb szervestrágya kivételével, e) szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásához, f) nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához, g) mezőgazdasági termelés során keletkező nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához, kivéve a mezőgazdasági táblán keletkező növényi maradványokat. (2) Az (1) bekezdés d)-g) pontja esetén, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az engedély legfeljebb öt évre adható meg, amelynek letelte után a tevékenység ismételten ötévi időtartamra engedélyezhető a külön jogszabály szerinti ellenőrző vizsgálatok alapján. (3) Az (1) bekezdés a)-f) pontjában írt tevékenységek engedélyezéséhez a földügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott talajvédelmi terv, az (1) bekezdés b)-c) pontjában írt tevékenységhez kiviteli terv is szükséges. Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott tevékenység engedélyezése a földügyért felelős miniszter rendelete szerinti talajvizsgálat, továbbá a felhasználni kívánt, az (1) bekezdés g) pontja szerinti hulladék beltartalmára vonatkozó vizsgálat alapján történik.

58

50. § (1) A talajvédelmi hatóság a külön jogszabályokban meghatározott engedélyezési eljárások során az e törvényben foglalt talajvédelmi előírásokat érvényesíti.

90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól 1. § (1) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 49. § (3) bekezdésében és az 50. §-ában felsorolt, termőföldön folytatott mezőgazdasági tevékenységekkel, illetve beavatkozásokkal, valamint a termőföld igénybevételével járó vagy arra hatást gyakorló beruházásokkal és tevékenységekkel kapcsolatos talajvédelmi követelmények meghatározásához talajvédelmi terv készítése szükséges a következő esetekben: a) a savanyú, a szikes és a homoktalajok javításához, b) a mezőgazdasági célú tereprendezéshez, c) szőlő, gyümölcs, bogyós gyümölcs, illetve - ha jogszabály úgy rendelkezik - egyéb ültetvények telepítéséhez, 2 d) a talajszint végleges megváltoztatásával járó, beruházásnak nem minősülő 1000 m -nél nagyobb 2 területnagyságú tevékenység, illetve 400 m -t meghaladó területigényű beruházások megvalósítása során a humuszos termőréteg mentéséhez, e) a mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő rekultivációhoz, újrahasznosításhoz, f) az öntözéshez, g) a hígtrágya termőföldön történő felhasználásához az állattartás során keletkező egyéb szervestrágya kivételével, h) a szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásához, i) a mezőgazdasági területek vízrendezéséhez, j) a nem mezőgazdasági eredetű, nem veszélyes hulladékok termőföldön történő felhasználásához, k) az erózió elleni műszaki talajvédelmi beavatkozások megvalósításához.

e) az erdővédelem vonatkozásában, ha az építési beruházás erdőterület igénybevételével is jár ea) az erdőterület igénybevételének engedélyezési eljárása, vagy 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 6. § (1) E törvény alkalmazásában erdő: a) az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) erdőként nyilvántartott terület; b) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fa- és cserjefajokból, illetve azok államilag elismert mesterséges vagy természetes hibridjeiből (a továbbiakban együtt: erdei fafajok) álló faállomány, melynek ba) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább ötven százalékos mértékben fedi; bb) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább harminc százalékos mértékben fedi, valamint legfontosabb szerepe a talaj védelme; c) az időlegesen igénybe vett erdő területe; 27. § (1) Az erdő rendeltetésének, illetve rendeltetéseinek megváltoztatását az erdőgazdálkodó kérelmére az erdészeti hatóság engedélyezheti, melyhez a tulajdonos, illetve közös tulajdon esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított 2/3 részének hozzájárulása szükséges. (2) Az erdő rendeltetésének közérdekből történő megváltoztatását feladat- és hatáskörén belül kezdeményezheti a) a miniszter, b) a környezetvédelemért felelős miniszter, c) a természetvédelemért felelős miniszter, d) az oktatásért felelős miniszter, e) az egészségügyért felelős miniszter, f) a honvédelemért felelős miniszter, g) a határrendészetért felelős miniszter, h) a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter, i) a közlekedésért felelős miniszter, j) az érintett települési önkormányzat jegyzője, k) a kultúráért felelős miniszter, l) a bányászati ügyekért felelős miniszter.

59

79. § (1) Az erdő igénybevételére vonatkozó engedély négy évre szól. Amennyiben a megadott határidőn belül az engedélyezett nagyságú erdő igénybevétele nem történik meg, vagy az engedély jogosultja írásban nyilatkozik arról, hogy az engedélyben foglalt jogosultságáról lemond, az engedély az igénybe nem vett részre érvényét veszti és a területen továbbra is az e törvény előírásai szerinti erdőgazdálkodást kell folytatni. (2) Bányászati célú igénybevétel esetén az engedély időbeli hatályát az erdészeti hatóság négy évnél hosszabb időtartamban, de legfeljebb a bányászati hatóság által jóváhagyott műszaki üzemi terv érvényességének lejártáig is megállapíthatja. (3) Az erdő igénybevétele iránti kérelemhez csatolni kell a tulajdonos hozzájárulását, vagy az igénybevétel céljára vonatkozó, más jogcímen fennálló rendelkezési jogot igazoló okiratot. (4) Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágban nyilvántartott földterület igénybevétele esetén az erdő igénybevételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 80. § (1) Az erdő igénybevételének engedélyezését az erdészeti hatóság az erdő csökkenésével, illetve az erdő rendeltetésszerű használatának akadályozásával járó kedvezőtlen környezeti változások megszüntetése vagy mérséklése érdekében feltételekhez kötheti. (2) Az erdő igénybevételének végrehajtását, annak megkezdésétől számított harminc napon belül az igénybevevő köteles bejelenteni az erdészeti hatóságnak. (3) Az erdő tervezett igénybevételéhez - kérelemre - az erdészeti hatóság legfeljebb négy évig érvényes elvi engedélyt adhat. Ez esetben a kérelemnek nem feltétele az erdőre vonatkozó tulajdonjogon vagy más jogcímen fennálló rendelkezési jog igazolása. (4) Az elvi engedély érvényességi idején belül kezdeményezett igénybevételi eljárás során az erdészeti hatóságot, szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságot az elvi engedély azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, akkor is köti, ha időközben a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások megváltoztak. Az elvi engedély alapján az erdő igénybevétele nem kezdhető meg. 81. § (1) Erdő igénybevétele esetén az igénybevevő erdővédelmi járulékot köteles fizetni.

153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról Az erdő igénybevételére vonatkozó szabályok 54. § (1) Az erdő igénybevételének engedélyezés iránti kérelemhez csatolni kell: a) az erdőtervnek a tervezett igénybevétel engedélyezése kapcsán felmerülő módosításához szükséges, a 21. § (3) és (4) bekezdéseiben rögzített dokumentumokat, b) az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéshez szükséges az ingatlan-nyilvántartásról szóló külön jogszabályokban meghatározott, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzot és területkimutatást, illetve abban az esetben, ha az igénybevétel teljes földrészletet, vagy teljes alrészletet érint, az ingatlan-nyilvántartási térkép 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát a tervezett igénybevétel határainak és föld-, illetve alrészletenkénti területének feltüntetésével, c) az Evt. 79. § (3) bekezdés alkalmazásában az igénybevétellel érintett ingatlan tulajdonosának (tulajdonosainak) és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog, valamint teher jogosultjának (jogosultjainak) közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, az igénybevételhez való hozzájárulását, vagy az igénybevétel céljára vonatkozó, más jogcímen fennálló rendelkezési jogot igazoló okiratot, 56. § Az Evt. 79. § (3) bekezdése szerinti más jogcímen fennálló rendelkezési jogot közokirattal, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirattal kell igazolni. 57. § (1) Az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére vonatkozó kérelmet egy, szakhatósági közreműködés esetén kettő példányban kell benyújtani, melyhez csatolni kell: a) a tervezett igénybevétellel érintett erdő ingatlan-nyilvántartás szerinti (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészletjel) és erdészeti (helység, tagszám, részlet jel) területazonosító adatait, b) a tervezett igénybevétel területét föld-, illetve alrészletenként kéttized hektáros pontossággal, c) az igénybevételre tervezett terület beazonosítására alkalmas helyszínrajzot, melynek méretaránya nem lehet kisebb mint 1: 10 000, valamint d) érintettség esetén a csereerdősítésre tervezett terület megjelölését, e) a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló - a Khvr. meghatározott - adatlapot, ha az engedélyezési eljárás a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül.

60

(2) Az erdő igénybevételének erdészeti magánút, vagy épített közelítő nyom építése céljából történő elvi engedélyezésére vonatkozó kérelemhez az (1) bekezdésben foglaltakon felül valamennyi nyomvonal változathoz tartozóan csatolni kell a tervezett út a) nyomvonalát ábrázoló erdészeti nyilvántartási térkép 1:10 000 méretarányú másolatát, b) általános műszaki leírását, c) minta-keresztszelvényeit. (3) Az (1) bekezdés szerinti kérelemben az Evt. 78. § (1) bekezdésének megfelelően pontosan meg kell határozni a tervezett igénybevétel közérdekkel való összhangját, és alá kell támasztani annak indokoltságát. (4) Erdő időleges igénybevételének, illetve a rendeltetésszerű használata öt évnél rövidebb időtartamú akadályozásának elvi engedélyezésére vonatkozó kérelemben a kérelmezőnek meg kell adnia az igénybevétel tervezett időtartamát. 58. § Amennyiben az erdő igénybevételének engedélyezése során az erdészeti hatóság megállapítja, hogy a kérelemben igénybe venni nem szándékozott erdő a kérelmezett igénybevétel megvalósítása nyomán az Evt. 12. § (1) bekezdése szerinti fásítássá válik, úgy annak területe után is erdővédelmi járulék fizetésére kötelezi az igénybevevőt. Ez esetben az erdővédelmi járulék összegét az Evt. 81. § (2) bekezdés b) pontja szerint kell meghatározni. 59. § (1) A szabad rendelkezésű erdő mezőgazdasági művelésbe vonását az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell bejelenteni, a mezőgazdasági művelésbe vonásra irányuló munkálatok megkezdése előtt 30 nappal: a) a terület erdőgazdálkodójának vagy jogszerű használójának neve, erdőgazdálkodó esetén erdőgazdálkodói kódszáma, b) a bejelentéssel érintett szabad rendelkezésű erdő ingatlan-nyilvántartás szerinti területazonosító adatai (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel), c) az erdőgazdálkodó vagy a jogszerű használó aláírása. (2) A bejelentéshez csatolni kell az érintett ingatlan tulajdonosának és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog, valamint teher jogosultjának közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a szabad rendelkezésű erdő mezőgazdasági művelésbe vonására vonatkozó hozzájárulását. (3) Amennyiben a szabad rendelkezésű erdőnek csak egy részét érinti a mezőgazdasági művelésbe vonás, a bejelentéshez csatolni kell egy 30 napnál nem régebbi, hiteles ingatlan-nyilvántartási térkép másolatot, melyen fel kell tüntetni a bejelentéssel érintett területet. (4) Abban az esetben, ha a mezőgazdasági művelésbe vonásra tervezett szabad rendelkezésű erdő jogszerű használóját az erdészeti hatóság korábban erdőgazdálkodóként nem vette nyilvántartásba, a mezőgazdasági művelésbe vonást és az ehhez kapcsolódó fakitermelést a terület jogszerű használója erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel nélkül is bejelentheti az erdészeti hatósághoz. 60. § Az Evt. 85. § (2) bekezdése szerinti esetben az erdőt engedély nélkül igénybe vevőnek az erdővédelmi járulékot is meg kell fizetnie.

f) telekalakítási engedélyezési eljárás, ha az építési beruházáshoz a településrendezési eszköz módosítása nem szükséges, Étv. 23. § (1) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége és megközelíthetősége a jogszabályoknak megfeleljen. (2) A telekalakítás a 24. § (1) bekezdése szerinti változás megvalósítására irányuló, a telekalakítási hatóság által lefolytatott közigazgatási eljárás, amely a telekingatlan adataiban történő, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában ezáltal bekövetkező változásnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlannyilvántartásban történő átvezetésével zárul. (3)-(4) 24. § (1) A telekalakítás lehet: a) telekcsoport újraosztása (2. § 22. pont), b) telekfelosztás (2. § 24. pont), c) telekegyesítés (2. § 23. pont), és d) telekhatárrendezés (2. § 25. pont). (2) Új beépítésre szánt, vagy jelentős mértékben átépítésre kerülő (pl. rehabilitációs) területek esetében a területre vonatkozó helyi építési szabályzat elfogadása után a beépíthetőség feltételeként a telkeket az előírásoknak megfelelő építési telekké, telekké kell alakítani az érintett telekcsoport - legalább telektömbönként történő - újraosztásával.

61

(3) (4) A telekalakítás során érintett tulajdoni jogviszonyokban a polgári jog szabályai szerint kell eljárni. 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól TELEKALAKÍTÁSI ELJÁRÁS 17/A. § (1) A telekalakítási eljárás kérelemre induló eljárás. A kérelem tartalma szerint a telekalakítási eljárás típusai a következők: a) telekalakítási engedélyezési eljárás, b) egyesített telekalakítási eljárás. (2) Az egyesített telekalakítási eljárás lefolytatására vonatkozó kérelem alapján a) a telekalakítás engedélyezésére és b) a telekalakítási engedély jogerőre emelkedését követően a telek adataiban, továbbá a bejegyzett jogok és feljegyzett tények vonatkozásában a telekalakítással bekövetkező változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére (e fejezet alkalmazásában: változásátvezetési eljárás) irányuló eljárás indul meg. 17/C. § (1) A Kormány a földhivatal telekalakítási eljárásában a 4. melléklet szerinti feltételek fennállása esetén, és az ott megjelölt szakkérdés elbírálása kérdésében a 4. melléklet szerinti hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság - hat hónapig felhasználható - előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki. Az előzetes szakhatósági állásfoglalás csak a földhivatal által záradékolt változási vázrajz és területkimutatás alapján kérhető. 4. melléklet a 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez A földhivatal telekalakítási eljárásában közreműködő szakhatóságok 1. 2. 3.

1.

Bevonás és közreműködés feltétele Telekcsoport újraosztása, telek megosztása, telkek egyesítése és telekhatár rendezése esetén, kivéve termőföldek birtok összevonási céllal történő telekalakítását 50 hektárig, azzal a feltétellel, hogy a kialakítandó földrészletek területe nem lehet kisebb a változás előtti területtől.

Szakkérdés Az építmény elhelyezése megfelel-e a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak.

Első fokú eljárásban az építési tevékenység helye szerinti települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője

4. Másodfokú eljárásban

fővárosi és megyei kormányhivatal

85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról

g) a régészet vonatkozásában ga) a próbafeltárás vagy a megelőző régészeti feltárás engedélyezési eljárása, vagy gb) a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint nagyberuházásnak minősülő építési beruházás esetén a próbafeltárás bejelentésének tudomásulvételére irányuló eljárás és a további régészeti feladatellátás meghatározására irányuló eljárás, 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről Értelmező rendelkezések 7. § E törvény alkalmazásában: 6. Megelőző feltárás: írásbeli szerződés alapján végzett olyan régészeti szolgáltatási tevékenység (régészeti megfigyelés, próbafeltárás, teljes felületű feltárás), amely a földmunkával járó fejlesztések, beruházások által érintett régészeti lelőhelyek feltárására irányul.

62

15. Próbafeltárás: a régészeti lelőhelyek állapotfelmérését, jellegük, térbeli kiterjedésük és rétegsoraik megállapítását célzó régészeti szolgáltatási tevékenység. 18. Régészeti feltárás: tudományos módszerrel végzett tevékenység (régészeti megfigyelés, terepbejárás, próbafeltárás, megelőző feltárás, mentő feltárás, tervásatás, műszeres lelet- és lelőhely-felderítés), melynek célja a régészeti örökség elemeinek felkutatása. 31. Nagyberuházás: a Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított beruházás, a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény hatálya alá tartozó beruházás, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kezelt egyéb beruházás, és a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló beruházás, továbbá az a beruházás, amelynek megvalósítási költségeit teljes egészében a központi költségvetés fedezi, vagy amely tekintetében az Évt. szerint összevont telepítési eljárást kezdeményeztek, vagy amely tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerint összevont integrált eljárást kezdeményeztek.

h) az építési engedélyezési eljárás, 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 1. számú melléklet Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek 2. számú melléklet Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek 3. számú melléklet A felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek

j) az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti eljárás. (2) Az összevont telepítési eljárás a) az (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti eljárásokat összevonó telepítési hatásvizsgálati szakaszból (a továbbiakban: THSZ) és b) az (1) bekezdés h)-j) pontja szerinti eljárásokat összevonó integrált építési engedélyezési szakaszból (a továbbiakban: IÉSZ) áll. (3) Az összevont telepítési eljárásban a) az (1) bekezdés c)-e) pontja szerinti önálló engedélyezési eljárásokat lefolytató hatóságok szakhatóságként (a továbbiakban: ügydöntő szakhatóság), b) az (1) bekezdés b)-j) pontja szerinti önálló engedélyezési eljárásokban - külön jogszabályok szerint - egyébként érintettség esetén részt vevő szakhatóságok és az (1) bekezdés a) pontja szerinti településrendezési eszköz egyeztetési eljárásában véleménynyilvánításra jogosult államigazgatási szervek is - ha nem ügydöntő szakhatóságok szakhatóságként (a továbbiakban: megalapozó szakhatóság) vesznek részt. (4) Az (1) bekezdés a), b), f), h) és j) pontja szerinti eljárásokat az összevont telepítési eljárásra kormányrendeletben kijelölt építésügyi hatóság, ha az összevont telepítési eljárásban az (1) bekezdés g) pontja szerinti eljárást is le kell folytatni, akkor a kormányrendeletben meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala (a továbbiakban: ügydöntő építésügyi hatóság) folytatja le. Az ügydöntő és a megalapozó szakhatóságokat az ügydöntő építésügyi hatóság keresi meg és szerzi be állásfoglalásukat. 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről Az építésügyi hatóság

63

1. § (1) A Kormány - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott építésügyi hatósági ügyek, a sajátos építményfajták és a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott hatósági ügyek kivételével - az első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként (a továbbiakban: első fokú építésügyi hatóság) az építmények, építési tevékenységek tekintetében a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjét és a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét jelöli ki. A járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjének illetékessége a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott településekre terjed ki. (2) A Kormány a) a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben - a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában -, b) eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben, c) ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására, d) a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben, e) az Étv. 4. § (3a) bekezdésében meghatározott ügyben, valamint f) az első fokú építésügyi hatóságot érintő kizárási ügyben az első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként (a továbbiakban: első fokú kiemelt építésügyi hatóság) - a sajátos építményfajták, valamint a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak kivételével - az építmények, építési tevékenységek tekintetében az 1. melléklet I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatalt - a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel -, illetve járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalt jelöli ki az 1. melléklet I. és II. részében felsorolt járásokra, fővárosi kerületekre kiterjedő illetékességgel. (3) Az 1. melléklet II. részében felsorolt járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal az 1. melléklet II. részében meghatározott illetékességi területén - a (2) bekezdésben meghatározott feladatok mellett - ellátja a műemlékekkel kapcsolatos első fokú építésügyi hatósági feladatokat. (4) A Kormány a fővárosban - az (1) bekezdésben meghatározott feladatok mellett - az Étv. rendelkezései alapján a helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében az első fokú építésügyi hatósági feladatok ellátására a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét jelöli ki. (5) A Kormány a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként, valamint a műemlékvédelem területén a külön jogszabályban meghatározott másodfokú feladatok ellátására az építmények, építési tevékenységek tekintetében - a sajátos építményfajták, valamint a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak kivételével - a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatalának építésfelügyeleti hatósági és örökségvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat is ellátó önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységét (a továbbiakban: másodfokú építésügyi hatóság) jelöli ki. (6) A Kormány a hírközlési sajátos építményfajták közül az antennák, antennatartó szerkezetek, az azokhoz tartozó műtárgyak tekintetében első fokú építésügyi hatóságként a (2) bekezdés, másodfokú építésügyi hatóságként az (5) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésügyi hatóságot jelöli ki. (7) A sajátos építményfajták tekintetében az építésügyi hatósági feladatokat ellátó hatóságot külön jogszabály jelöli ki. Ilyen jogszabály hiányában ezen építményfajtákat és építményeket érintő építésügyi hatósági ügyekben a (2) és az (5) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésügyi hatóság jár el.

(5) Ha az építtető az (1) bekezdés c)-g) vagy j) pontja szerinti jogerős hatósági engedélyek bármelyikét már külön eljárásban megszerezte, az az összevont telepítési eljárásban - az engedély hatálya alatt - felhasználható. (6) Az építtető az eljárás tárgyát képező építési beruházás alapján határozza meg, hogy a THSZ-ben az (1) bekezdés a)-g) pontjában felsorolt eljárások közül mely eljárások lefolytatását kéri. Elj. Kódex 29.§(2) Az összevont telepítési eljárás

64

a) az (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti eljárásokat összevonó telepítési hatásvizsgálati szakaszból (a továbbiakban: THSZ) és b) az (1) bekezdés h)-j) pontja szerinti eljárásokat összevonó integrált építési engedélyezési szakaszból (a továbbiakban: IÉSZ) áll.

(7) Összevont telepítési eljárás kezdeményezhető a beruházással érintett telekre vonatkozó településrendezési eszköz elkészítésével vagy módosításával párhuzamosan is. Ebben az esetben építtető kérelméhez csatolni kell a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet szerint elkészített - az építési beruházásra vonatkozó teljesítmény és kibocsátási adatokat, hatásvizsgálatokat, valamint részletes technológiai leírást és előzetes régészeti dokumentációt is tartalmazó, továbbá a földmunkákat is bemutató - telepítési tanulmánytervet. 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről Étv. 2. § E törvény alkalmazásában: 12. Integrált településfejlesztési stratégia: a településfejlesztési koncepcióban foglalt környezeti, társadalmi és gazdasági célok megvalósítását egyidejűleg szolgáló középtávú fejlesztési program. 27. Településfejlesztési koncepció: a település környezeti, társadalmi, gazdasági adottságaira alapozó, a település egészére készített, a változások irányait és a fejlesztési célokat hosszú távra meghatározó dokumentum. A településrendezés feladata és eszközei 9/B. § (1) A településrendezés feladata, hogy a település területének, telkeinek felhasználására és az építés helyi rendjére vonatkozó szabályok kialakításával a) meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli-fizikai kereteit, b) a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett, c) biztosítsa a település működéséhez szükséges infrastruktúra-hálózatot, valamint d) biztosítsa a település, településrészek megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes szerkezetének, beépítésének, építészeti, természeti és tájképi arculatának védelmét. (2) A településrendezés eszközei a) a településszerkezeti terv, amelyet a településfejlesztési koncepció alapján a települési önkormányzat képviselőtestülete dolgoztat ki és állapít meg, b) a helyi építési szabályzat, amelyet a településszerkezeti terv alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete dolgoztat ki és állapít meg. A településszerkezeti terv 10. § (1) A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. (2)-(4) A helyi építési szabályzat 13. § (1) Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania. (2)-(7) A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények 17. § A településrendezési feladatok megvalósítását a következő sajátos jogintézmények biztosítják: a) építésjogi követelmények, b) tilalmak, c) telekalakítás,

65

d) elővásárlási jog, e) kisajátítás, f) helyi közút céljára történő lejegyzés, g) útépítési és közművesítési hozzájárulás, h) településrendezési kötelezések, i) kártalanítási szabályok, j) településrendezési szerződés, k) összevont telepítési eljárás, l) településképi véleményezési eljárás, m) településképi bejelentési eljárás, n) közterület-alakítás.

(8) Az összevont telepítési eljárás iránti kérelem az eljárás mindkét szakaszára vonatkozik, azonban a kérelem benyújtásakor csak az első szakasz megindításához előírt mellékleteket kell benyújtani. (9) A hatóságok ügydöntő szakhatóságként való közreműködése nem módosítja a hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozó ágazati jogszabályokban foglalt előírások és követelmények betartásának, illetve az eljárásban hozott szakhatósági állásfoglalásban előírt feltételek és kötelezettségek végrehajtásának, betartatásának kötelezettségét, nem szűkíti ezen jogszabályok alapján megállapítható ügyféli kört és az ehhez kapcsolódó jogorvoslati jogot. Az összevont telepítési eljárásban minden érintett hatóság csak egyszer vesz részt szakhatóságként, de több követelmény érvényre juttatására is jogosult. (10) Az ügydöntő szakhatóságok szakhatósági eljárásuk során - az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó és az e fejezetben foglalt eltérésekkel - az (1) bekezdésben felsorolt eljárásokra vonatkozó jogszabályok szerint járnak el és alakítják ki állásfoglalásukat. Az állásfoglalásuknak tartalmaznia kell - a (7) bekezdés szerinti esetben a településrendezési eszközzel kapcsolatos véleményüket is. (11) A megalapozó szakhatóság szakhatósági állásfoglalását harminc napon belül - kivéve, ha a rá vonatkozó jogszabályi előírások ennél rövidebb időtartamot állapítanak meg -, de legkésőbb az utolsó hiányzó dokumentum beérkezésétől számított öt napon belül hozza meg. (12) Az ügydöntő szakhatóság állásfoglalását az adott eljárásra vonatkozó külön jogszabályban előírt határidőn belül, ennek hiányában negyvenöt napon belül, több ügydöntő szakhatóság közreműködése esetén a leghosszabb ügyintézési határidőn belül hozza meg. Amennyiben a hiánypótlások elhúzódása miatt ez az ügyintézési határidő nem tartható, úgy az utolsó hiányzó dokumentum beérkezésétől számított öt napon belül hozza meg a döntését a szakhatóság. (13) Az építésügyi hatósági eljárásban az ügydöntő szakhatóságként eljáró hatóságok külön eljárásaira vonatkozó illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat az (1) bekezdésben felsorolt eljárásokra vonatkozó jogszabályok szerint kell megfizetni. (14) Az eljáró építésügyi hatóságnak az összevont telepítési eljárásban az elvi építési keretengedélyezési és az integrált építési engedélyezési eljárás lefolytatására a III. fejezetben foglalt, valamint az építési engedélyezési és összevont engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseit, a telekalakítási eljárás lefolytatására az e rendelet elektronikus ügyintézésre vonatkozó, valamint a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló kormányrendelet telekalakításra vonatkozó rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a szabályairól Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól

66

(15) Az összevont telepítési eljárásban az ügydöntő építésügyi hatóság és a szakhatóságok a tényállás tisztázása érdekében kötelesek a legszélesebb körű együttműködésre és az egymás közötti hatékony kommunikáció biztosítására. 23. Építésügyi hatósági szolgáltatás igénybevétele az összevont telepítési eljárás megindítása előtt 30. § (1) Az építtető az összevont telepítési eljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtása előtt hatósági szolgáltatás iránti kérelmet terjeszthet elő az összevont telepítési eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező építésügyi hatósághoz. (2) Az építtető az építési beruházás helyétől, jellegétől függően a hatósági szolgáltatás keretében - elektronikus kérelem és gyűjtőtárhely igénybevétele esetén az elektronikus gyűjtőtárhelyen tárolt dokumentumaihoz való hozzáférés biztosításával - az eljáró hatóságtól és annak útján az érintett szakhatóságoktól a) tájékoztatást kérhet aa) az erdő igénybevételének feltételeiről, a benyújtandó mellékletekről, azok tartalmáról, ab) a beruházással érintett telekre vonatkozóan a termőföld minőségéről, a más célú hasznosítás engedélyezéséhez benyújtandó mellékletekről, azok tartalmáról, ac) előzetes régészeti dokumentáció és a földmunkákat bemutató tervek benyújtásával a beruházással érintett telek régészeti érintettségéről és a régészeti örökség védelme érdekében elvégzendő régészeti feladatokról, ad) arról, hogy van-e a tevékenységnek jelentős hatása a környezetre, ettől függően milyen további környezetvédelmi engedélyek lefolytatásra kerüljön sor és annak mi a tartalma, b) kérheti továbbá ba) annak vizsgálatát, hogy az elektronikus gyűjtőtárhelyen gyűjtött kérelmének, dokumentumainak tartalma, mellékletei és a rendelkezésre álló előzetes szakhatósági állásfoglalások megfelelnek-e a THSZ lefolytatásához, Elj. Kódex 29.§(2) Az összevont telepítési eljárás a) az (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti eljárásokat összevonó telepítési hatásvizsgálati szakaszból (a továbbiakban: THSZ

bb) tájékoztatását arról, hogy az összevont telepítési eljárás lefolytatásához szükséges-e további melléklet becsatolása vagy szakhatósági közreműködés, bc) tájékoztatását az összevont telepítési eljárás és a szakhatósági közreműködés illetékének, illetve igazgatási szolgáltatási díjának mértékéről, bd) tájékoztatását a leendő ügyféli körről és a várható hatásterületről. (3) Az építésügyi hatóság a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül az ÉTDR alkalmazásával megkeresi a vizsgálatra hatáskörrel rendelkező - az összevont telepítési eljárásban ügydöntő szakhatóságként részt vevő - hatóságot. A szakhatóság ügyintézési határideje tizenöt nap. Az építésügyi hatóság a szakhatóság véleményére, illetve saját véleményére alapozva szakmai nyilatkozatot ad a vizsgálatra hatáskörrel rendelkező hatóság véleményének beérkezését követő munkanaptól számított tíz napon belül. 24. Az összevont telepítési eljárás megindítása

67

31. § (1) Az összevont telepítési eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezésétől számított öt napon belül az ügydöntő építésügyi hatóság az eljárás megindításáról a) elektronikusan értesíti aa) az építéssel vagy településrendezéssel érintett illetékes önkormányzatot, ab) az eljárásban részt vevő szakhatóságokat, ac) nemzetközi eljárás esetén - a környezetvédelmért felelős miniszter útján - a hatásviselő felet, b) a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően, ennek hiányában papír alapon értesíti ba) az építtetőt és bb) az ismert ügyfelet. (2) Az összevont telepítési eljárás lefolytatására irányuló kérelemnek - a kiváltott eljárásoktól függően - tartalmaznia kell a) azt, hogy a 29. § (1) bekezdésében felsoroltak közül mely hatóságok milyen eljárásainak integrálását kérik az összevont telepítési eljárásban, b) a beruházással érintett telek címét, helyrajzi számát, c) a termőföld végleges más célú hasznosításának, erdő esetén annak termelésből történő kivonásának pontos célját, a szükséges teljes területigényt, d) a kérelmezett telekalakítás célját, e) az építési beruházás jellegét és - a 29. § (3) bekezdése szerinti jellemzőkre utalással rövid ismertetését, f) a kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét, vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját, g) annak felsorolását, hogy a THSZ egyes szakhatósági eljárásaihoz milyen mellékletek kerülnek benyújtásra, h) a kérelmező aláírását. 25. Telepítési hatásvizsgálati szakasz 32. § (1) A THSZ a 29. § (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti, az építési beruházás megvalósításához szükséges önálló eljárásokat válthatja ki. (2) A THSZ megindításához - érintettségtől függően - mellékelni kell a) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki és egyéb dokumentációt, b) a szakhatóság megkereséséhez szükséges, a szakhatósági eljárások lefolytatásához alkalmas, a 7. mellékletben felsorolt dokumentációt, c) a telekalakítás engedélyezéséhez szükséges hatályos záradékkal ellátott változási vázrajzot, d) az előzetes régészeti dokumentációt és a földmunkákat bemutató terveket, vagy az örökségvédelemi hatóság nyilatkozatát a terület régészeti érintettségéről, valamint a régészeti örökség védelme érdekében elvégzendő régészeti feladatokról, e) ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll a 29. § (1) bekezdése szerinti eljárásokban hozott döntések megnevezését, iktatószámát és keltét, vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját, f) az Étv. 53/F. § (1) bekezdésében meghatározott kereskedelmi építmény létesítése esetén az Étv. 53/F. § (2) bekezdése szerinti felmentést, 2 Étv. 53/F. § (1) 300 m -nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmény nem létesíthető vagy ezt meghaladó méretre nem bővíthető.

68

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól a kereskedelemért, a környezetvédelemért és a vidékfejlesztésért felelős miniszterek részvételével működtetett Bizottság véleményének kikérésével a kereskedelemért felelős miniszter felmentést adhat.

g) az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását, 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről XV. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárás illetéke I. Az építésügyi hatóságnál indított 1. építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás alapilletéke 5 000 forint, melyen felül az illeték a) új - más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó - egylakásos lakóépület építése esetén 20 000 forint, b) új - más önálló rendeltetési egységet is tartalmazó - épület építése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység esetén 2 ba) önálló rendeltetési egységenként 250 m hasznos alapterületig 20 000 forint, 2 bb) a 250 m -nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint, 2 c) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m -ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint, d) meglévő építmény bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett 2 da) hasznos alapterület minden megkezdett 100 m -ként 10 000 forint, vagy 2 db) az érintett felület minden megkezdett 200 m -ként 10 000 forint, 2 e) egyéb építési tevékenység esetén 50 m -ként 10 000 forint, f) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény IV. fejezete szerinti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemhez vagy veszélyes létesítményhez tartozó építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor 2 minden megkezdett 100 m -ként 50 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 30 000 forint, de legfeljebb 3 000 000 forint, g) ha az építményben felvonó, mozgólépcső és mozgójárda is létesül, az építési engedélyezés az a)-f) pontokban foglaltakon felül 15 000 forint, 2. módosított építési engedélyezés esetén a módosítással érintett építményrész tekintetében az illeték az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű, 3. összevont eljárás esetén az alapilleték 10 000 forint, melyen felül a) az elvi keretengedélyezési szakasz illetéke 20 000 forint, b) az építési engedélyezési szakasz illetéke alapilleték nélkül az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű, 4. összevont telepítési eljárás esetén az alapilleték 50 000 forint, melyen felül a) az integrált hatásvizsgálati szakaszba bevont hatósági eljárásonként 20 000 forint, b) az építési engedélyezési szakasz illetéke alapilleték nélkül az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű, 5. az integrált eljárásért az eljárásba bevont társhatóságonként 20 000 forint, a közreműködő építésügyi hatóságnak az eljárásért az 1. pontban foglaltakon felül 50 000 forint, 6. az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyezése esetén 20 000 forint, 2. építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásul vételi eljárása esetén 5 000 forint,

h) a településrendezési szerződés másolatát és a településrendezési eszköz egyeztetéséhez - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben - előírt telepítési tanulmánytervet, ha az építési beruházás megvalósítása érdekében településrendezési eszköz készítése vagy módosítása szükséges. (3) A THSZ-ben a hatóságon kívül a szakhatóságok szakhatósági eljárásukban a Ket. szerinti egyszeri tartalmi hiánypótlási felhívást bocsáthatnak ki a szakterületükre 69

vonatkozó dokumentáció hiányossága esetén a szakhatósági megkeresésétől számított öt napon belül. Ket. 36. § (1) A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket. Mellékletként nem lehet az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági hozzájárulás csatolását kérni. 37. § (3) Ha a kérelem nem felel meg a 35. §-ban, továbbá a 36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. Nem bocsátható ki hiánypótlási felhívás olyan adat igazolására vagy melléklet csatolására, amelyet a 36. § (2) bekezdése alapján a hatóságnak kell beszereznie, továbbá akkor sem, ha az ügyfél a tartalmilag hiánytalan kérelmet azért nem formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon nyújtja be, mert a formanyomtatvány kitölthető és letölthető változatát a hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint nem tette közzé. (4) Törvény vagy kormányrendelet a hiánypótlási felhívás kibocsátására nyolc napnál hosszabb határidőt is megállapíthat. (5) Hiánypótlási felhívás az eljárás során akkor is kibocsátható, ha a kérelem megfelelt a 35. §-ban, továbbá a 36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges.

(4) A THSZ-ben a településrendezési eszköz módosításának, elfogadásának egyeztetési szakaszát a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet szerint e fejezetben foglalt eltérésekkel kell lefolytatni. 33. § (1) Az építésügyi hatóság a THSZ-ben a döntést a) hiánytalan kérelem esetén az utolsó szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől, b) hiányos kérelem esetén az utolsó hiányzó dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tizenöt napon belül hozza meg. (2) Ha a településrendezési eszköz véleményezési eljárása is a THSZ-ben kerül lefolytatásra, akkor a szakhatóságok állásfoglalásának a településrendezési eszköz elfogadásával kapcsolatos - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti tartalmú - véleményt is tartalmaznia kell. (3) A telepítési engedélyben az építésügyi hatóság a helyszíni szemle és az eljárás során feltárt tények és nyilatkozatok, továbbá a szakhatóságok állásfoglalása alapján megállapítja a tervezett beruházás telepítési feltételeit és követelményeit, az építési engedély megadásának telepítési kereteit, a tervezett tevékenység folytatásának környezetvédelmi feltételeit, továbbá a településrendezési eszköz módosítása esetén a településrendezési eszközzel kapcsolatos megállapításait és jóváhagyásának szakmai feltételeit. (4) A telepítési engedély az összevont eljárások fajtáitól függően egyben a) elvi építési keretengedély, b) telekalakítási engedély, c) termőföld végleges más célú hasznosításának engedélye, d) az erdő területi igénybevételének engedélye, e) régészeti feltárási engedély, f) környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély, g) a településrendezési eszközzel kapcsolatos vélemény. (5) A telepítési engedély tárgyában hozott döntés rendelkező része a Ket. 72. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül - a (4) bekezdés szerinti tartalomtól függően - tartalmazza: Ket. 72. § (1) A határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét,

70

b) a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá az ügyfél által a kérelemben megadott, személyazonosítására szolgáló adatot, c) az ügy tárgyának megjelölését, d) a rendelkező részben da) a hatóság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást, db) a szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét, dc) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak az ügyfél vagy központi költségvetés részére történő megfizetésre vonatkozó döntést, dd) az eljárási költség megállapítását, ha arról a hatóság nem külön dönt, de) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést, ha arról a hatóság nem külön dönt, df) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást, dg) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték vagy díj mértékéről és megfizetésének, lerovásának módjairól szóló tájékoztatást, (2) A végzésnek - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell az (1) bekezdés a)-c) pontjában, d) pont da), df) és dg) alpontjában, e) pont ec), ef) és eg) alpontjában, f) és g) pontjában meghatározott tartalmi elemeket. Az eljárást megszüntető végzésnek tartalmaznia kell az (1) bekezdés d) pont dc)-de) alpontjában, valamint e) pont ee) alpontjában meghatározott tartalmi elemeket is.

a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, b) a tervezett építési beruházás, a beruházásra vonatkozó teljesítmény és kibocsátási adatok, valamint technológia rövid leírását, a tervezett építmény rendeltetését, az ismert és vizsgált önálló rendeltetési egységek számát és rendeltetésük megjelölését, c) a döntéssel érintett valamennyi telek címét, helyrajzi számát, d) az eljáró hatóság - kérelemtől függően - elvi építési keretengedély, telekalakítási engedély, régészeti feltárási engedély tárgyában hozott döntését, az engedély feltételeit, e) az eljáró hatóságnak a 29. § (1) bekezdésében felsorolt, a kérelem tárgyát képező kiváltott eljárásokban az ügydöntő szakhatóságok állásfoglalása alapján hozott döntését, f) az építési beruházás megvalósításának jogszabályban és az ügydöntő szakhatóságok állásfoglalásában előírt feltételeit, azaz fa) a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezési feltételeire, a földvédelmi járulék megfizetésére vonatkozó előírásokat, fb) az erdő igénybevételének engedélyezésére, feltételeire, az erdővédelmi járulék megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket, g) az engedély hatályát, meghosszabbításának módját, feltételeit, h) a megalapozó szakhatóságok állásfoglalását és kikötéseit, i) a szakhatóságok településrendezési eszközzel kapcsolatos - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti - véleményét, jóváhagyásuk szakmai feltételeit. (6) A döntés az engedély tárgyától függően tartalmazza: a) a tájékoztatást arról, hogy aa) a telepítési engedély megadásáról szóló végzés ellen fellebbezésnek helye nincs, az abban foglaltak csak az integrált építési engedély elleni jogorvoslatban támadhatók, ab) a telepítési engedély a környezethasználat megkezdésére, építési tevékenység végzésére nem jogosít, ac) a régészeti feltárás a telepítési engedély kézhezvétele után megkezdhető, ad) az engedélyezett végleges más célú termőföld felhasználást, erdő igénybevételt, környezethasználatot és a kérelmezett tevékenységet, a telepítési engedélyben 71

meghatározott időn belül és csak a jogerős integrált építési engedély birtokában szabad megkezdeni és folytatni, ae) a telekalakítási engedély alapján a változás ingatlan-nyilvántartáson való átvezetése csak az integrált építési engedély végrehajthatóvá válása után kérhető, és az átvezetés megtörténtét az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor igazolni köteles, af) a telepítési engedély nem mentesíti az építtetőt a környezethasználat és az építési tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól, ag) az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező dokumentációba mikor, hol és milyen módon tekinthet be, b) a figyelmeztetést arra, hogy ba) a földvédelmi és az erdővédelmi járulékot az előírt határidőre be kell fizetni, bb) az előírt régészeti feltárást a kivitelezés megkezdéséig be kell fejezni. 34. § (1) A telepítési engedély egy évig hatályos, kivéve, ha a hatályossága alatt a) az építtető kezdeményezte az engedély hatályának meghosszabbítását és a telepítési engedély hatályát az építésügyi hatóság az 52. §-ban meghatározottak szerint ez idő alatt meghosszabbította, vagy b) az IÉSZ lefolytatását a mellékletek benyújtásával kezdeményezték. Elj. Kódex 29.§(2) Az összevont telepítési eljárás a) az (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti eljárásokat összevonó telepítési hatásvizsgálati szakaszból (a továbbiakban: THSZ) és b) az (1) bekezdés h)-j) pontja szerinti eljárásokat összevonó integrált építési engedélyezési szakaszból (a továbbiakban: IÉSZ) áll.

(2) A telepítési engedély a) környezethasználat megkezdésére, b) építési tevékenység végzésére nem jogosít, és nem mentesíti az építtetőt a környezethasználat és az építési beruházás megvalósításához, az építési tevékenység megkezdéséhez a jogszabály szerint szükséges más hatósági engedélyek vagy hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól. (3) A régészeti feltárás a telepítési engedély kézhezvétele után megkezdhető. (4) Az engedélyezett végleges más célú termőföld felhasználást, erdő igénybevételt, környezethasználatot és a kérelmezett tevékenységet a telepítési engedélyben meghatározott időn belül és csak a jogerős integrált építési engedély birtokában szabad megkezdeni és folytatni. (5) A telekalakítási engedély alapján a változás ingatlan-nyilvántartáson való átvezetése csak az integrált építési engedély végrehajthatóvá válása után kérhető, és az átvezetés megtörténtét az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor - az építési naplóban történő rögzítéssel is - igazolni köteles. (6) A telepítési engedélyről szóló, iratazonosítóval ellátott végzést közölni kell: a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont, ad) az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban (Finnország), 1991. február 26. napján aláírt egyezmény (a továbbiakban: Espooi egyezmény) szerinti nemzetközi eljárás esetén a hatásviselő félnek, 72

b) tájékoztatásul ba) azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik, bb) az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat polgármesterével, bc) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott, bd) az eljáró ingatlanügyi hatósággal, ha az engedély egyben telekalakítási engedély is, be) a Magyar Nemzeti Múzeummal, ha az engedély egyben régészeti feltárási engedély is. 26. Integrált építési engedélyezési szakasz 35. § (1) Az IÉSZ a következő önálló eljárásokat válthatja ki: a) egységes környezethasználati engedélyezési eljárás, b) építési engedélyezési eljárás, c) az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárása. (2) Az IÉSZ megindítását a telepítési engedély jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül külön kérelem nélkül, a 29. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az érintett településrendezési eszköz hatálybalépését követően lehet kezdeményezni az előírt mellékletek benyújtásával. (3) Az IÉSZ megindításához - a tartalomtól függően - mellékelni kell a) a telepítési engedélyben tett kikötés, feltétel teljesítésének igazolását, b) az építési beruházás megvalósításához még szükséges a 29. § (1) bekezdés c)-g) pontja szerinti önálló eljárásban kiadott jogerős engedély megnevezését, iktatószámát és keltét, vagy az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját, Elj.Kódex 29. § (1) bek. c) a környezetvédelem vonatkozásában a Khvr. szerinti ca) környezeti hatásvizsgálati eljárás, vagy cb) egységes környezethasználati engedélyezési eljárás, d) a földvédelem vonatkozásában, ha az építési beruházás termőföld igénybevételével is jár, a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezési eljárása, e) az erdővédelem vonatkozásában, ha az építési beruházás erdőterület igénybevételével is jár ea) az erdőterület igénybevételének engedélyezési eljárása, vagy eb) az erdőterület igénybevételének elvi engedélyezési eljárása, f) telekalakítási engedélyezési eljárás, ha az építési beruházáshoz a településrendezési eszköz módosítása nem szükséges, g) a régészet vonatkozásában ga) a próbafeltárás vagy a megelőző régészeti feltárás engedélyezési eljárása, vagy gb) a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint nagyberuházásnak minősülő építési beruházás esetén a próbafeltárás bejelentésének tudomásulvételére irányuló eljárás és a további régészeti feladatellátás meghatározására irányuló eljárás, i) az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás, ha a Khvr. előírása alapján a tervezett építményben folytatott tevékenység egységes környezethasználati engedélyhez kötött,

c) az Étv. 53/F. § (1) bekezdésében meghatározott kereskedelmi építmény létesítése esetén az Étv. 53/F. § (2) bekezdése szerinti felmentést, 2 Étv. 53/F. § (1) 300 m -nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmény nem létesíthető vagy ezt meghaladó méretre nem bővíthető. (2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól a kereskedelemért, a környezetvédelemért és a vidékfejlesztésért felelős miniszterek részvételével működtetett Bizottság véleményének kikérésével a kereskedelemért felelős miniszter felmentést adhat.

73

d) ha az építtető kérte, az építésügyi hatóság szolgáltatása körében kiadott hat hónapnál nem régebbi szakmai nyilatkozatát. (4) A kérelemhez mellékelni kell továbbá az e rendeletben meghatározott digitális formátumban adathordozón vagy az ÉTDR-be történő feltöltéssel a) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt, b) az ügydöntő szakhatósági állásfoglalás beszerzéséhez szükséges 7. melléklet szerinti dokumentációt. (5) Az IÉSZ megindulásáról az építésügyi hatóság a mellékletek beérkezésétől számított öt napon belül a) elektronikusan értesíti aa) az építéssel vagy településrendezéssel érintett illetékes önkormányzatot, ab) az eljárásban részt vevő szakhatóságokat, ac) ha az építési tevékenység és az építményben folytatott tevékenység alapján országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése - különösen az Espooi egyezmény III. függelékében szereplő ismérvek alapján - feltételezhető, az Espooi egyezmény szerinti értesítés küldése érdekében a környezetvédelemért felelős minisztert, 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelet az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban (Finnország), 1991. február 26. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről III. FÜGGELÉK Az I. Függelékben nem szereplő tevékenységek környezeti jelentőségének meghatározását segítő általános kritériumok 1. Azon tervezett tevékenységek tekintetében, amelyekre a 2. Cikk 5. bekezdése vonatkozik, az érdekelt felek főként a következő kritériumok valamelyike alapján vehetik fontolóra, hogy azok várhatóan együtt járnak-e jelentős mérvű ártalmas, országhatáron átterjedő hatással: a) méret: tervezett tevékenységek, amelyek a tevékenység típusához képest nagynak számítanak; b) telepítési hely: tervezett tevékenységek, amelyeket egy környezetileg különösen érzékeny vagy fontos területen, vagy ahhoz közel telepítenek (pl. a Ramsari Egyezmény alapján kijelölt vizes területek, nemzeti parkok, természetvédelmi területek, különös tudományos fontosságú helyek, illetve régészeti, kulturális vagy történelmi jelentőségű helyek); valamint tervezett tevékenységek olyan helyeken, ahol a tervezett fejlesztés jellegénél fogva várhatóan jelentős hatást gyakorolna a lakosságra; c) hatások: különösen bonyolult és potenciálisan ártalmas hatásokkal járó tervezett tevékenységek, beleértve azokat, amelyek az emberekre vagy értékes fajokra vagy élő szervezetekre gyakorolnak nagy hatást, valamint azokat, amelyek valamely érintett terület meglévő vagy potenciális használatát veszélyeztetik, és azokat, amelyek olyan többletterhelést okoznak, amely meghaladja a környezet teherbíró képességét. 2. Az érdekelt felek ezzel a céllal mérlegelik az olyan tervezett tevékenységeket, amelyek a nemzetközi határokhoz közel helyezkednek el, valamint az olyan távolabb tervezett tevékenységeket, amelyek a fejlesztés helyétől távol érvényesülő, országhatáron átterjedő jelentős hatásokat idézhetnek elő.

b) a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően, ennek hiányában papír alapon értesíti ba) a kérelmezőt, bb) az ismert ügyfelet. (6) Az integrált építési engedély iránti kérelem elbírálása során a telepítési engedélyben foglaltak az építésügyi hatóságot és a szakhatóságokat - azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkeztek, illetve amelyekről az telepítési hatásvizsgálati szakaszban nyilatkoztak - akkor is kötik, ha a telepítési engedély megadását követően a telepítési engedély lényeges tartalmát érintő jogszabályok, illetve a kötelező hatósági előírások megváltoztak. (7) Ha a THSZ kiváltotta a telekalakítási engedélyezési eljárást, akkor az integrált építési engedély megadásának nem feltétele a telek rendezettsége. A telekalakítási engedély alapján 74

a változás ingatlan-nyilvántartáson való átvezetéséről az építtető köteles a kivitelezés megkezdéséig gondoskodni. (8) Ha a THSZ kiváltotta a településrendezési eszköz jóváhagyási eljárásának egyeztető szakaszát is, akkor integrált építési engedély iránti kérelem csak a településrendezési eszköz elfogadása és hatálybalépése esetén bírálható el. (9) A határozat rendelkező része, az építési engedélyezési eljárásban hozott döntés 19. § (4) bekezdésében meghatározott tartalmi elemein kívül tartalmazza: Ket. 72. § (1) A határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét, b) a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá az ügyfél által a kérelemben megadott, személyazonosítására szolgáló adatot, c) az ügy tárgyának megjelölését, d) a rendelkező részben da) a hatóság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást, db) a szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét, dc) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak az ügyfél vagy központi költségvetés részére történő megfizetésre vonatkozó döntést, dd) az eljárási költség megállapítását, ha arról a hatóság nem külön dönt, de) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést, ha arról a hatóság nem külön dönt, df) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást, dg) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték vagy díj mértékéről és megfizetésének, lerovásának módjairól szóló tájékoztatást, Elj. Kódex 19.§ (4) A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza: a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, b) a tervezett építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, c) az építési tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését, d) a telken már meglévő építmény későbbi - kártalanítási igény nélküli - átalakításának vagy lebontásának esetleges kötelezettségét, megjelölve, hogy milyen feltétel bekövetkeztekor esedékes a kötelezettség teljesítése, e) a tervezett építési tevékenység végzésével kapcsolatban szükségessé váló járulékos építmények építésére, meglévő építmény bontására, tereprendezés (környezetrendezés) végzésére, illetve kötelezettségére vonatkozó rendelkezést, f) az engedély megadásának egyéb feltételeit, g) a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét vagy az építészeti-műszaki tervtanács véleményét, h) az engedély hatályát.

a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, b) a tervezett építési beruházás, a beruházásra vonatkozó teljesítmény és kibocsátási adatok, valamint technológia rövid leírását, a tervezett építmény rendeltetését, az ismert és vizsgált önálló rendeltetési egységek számát és rendeltetésük megjelölését, c) a hatóságnak a környezetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban hozott döntését, d) az egységes környezethasználati engedély feltételeit. (10) A határozat az engedély tárgyától függően tartalmazza a tájékoztatást arról, hogy a) a telepítési engedély megadásáról szóló végzésben hozott döntés a határozat elleni jogorvoslati eljárásban támadható, 75

b) a telekalakítási engedély alapján a változást az ingatlan-nyilvántartáson az integrált építési engedély végrehajthatóvá válása után, az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdése előtt át kell vezetni, és annak megtörténtét építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor igazolni köteles. (11) Az integrált építési engedélyről hozott, iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell: a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont, ad) az Espooi egyezmény szerinti nemzetközi eljárás esetén a hatásviselő félnek, b) tájékoztatásul ba) azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik, bb) az építési tevékenység helye szerinti települési önkormányzat polgármesterével, c) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott. (12) A jogerős döntést közölni kell: a) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, b) az építésfelügyeleti hatósággal az ÉTDR-en keresztül, c) a fővárosi és megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségével, ha az építési tevékenységgel érintett építmény azbesztet tartalmaz, d) az eljáró ingatlanügyi hatósággal, ha a THSZ-ben telekalakítási engedély kiadására is sor került. (13) Az építésügyi hatóság a) a jogerős döntést követően haladéktalanul tájékoztatást ad az ÉTDR mindenki által látható felületén a jogerős engedély tárgyáról és típusáról, továbbá b) jogerőre emelkedésére tekintet nélkül a Ket. szabályai szerint nyilvánosan közzéteszi azt az integrált építési engedély tárgyában hozott határozatot a telepítési engedély tárgyában hozott végzéssel együtt, valamint a felfüggesztés tárgyában hozott végzést és a szakhatósági állásfoglalást, amit az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem tárgyában olyan eljárásban hozott, amelyben a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálta. A döntés közlése és nyilvános közzététele Ket. 80/A. § (1) A hatóság közzéteszi azt a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, amelyet a) állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy ügyfélnek e tevékenységével kapcsolatban hozott, b) közérdekű keresetindítással meg lehet támadni, c) olyan ügyben hozott, amelyben jogszabály alapján a hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa és az ingatlannyilvántartásba bejegyzett használati jogosultja ügyfélnek minősült, d) amelyben több mint ötven ügyfél vagy ötnél több, a 15. § (5) bekezdésében meghatározott szervezet vesz részt, e) korlátozottan rendelkezésre álló természeti erőforrás elosztásáról, illetve felhasználásáról hozott, f) olyan ügyben hozott, amelyben az ügyfél számára kizárólagos vagy különleges jogot biztosított, g) személyek széles vagy pontosan meg nem határozható köre számára életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése érdekében hozott, h) a közbiztonság fenntartása érdekében vagy fontos közrendvédelmi okból hozott, i) jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységének hatósági ellenőrzésével kapcsolatban hozott, vagy j) törvény rendelkezése szerint nyilvánosan közzé kell tenni. (2) A hatóság a határozatot a hirdetményi közlés szabályai szerint teszi közzé azzal, hogy a hirdetményben a határozat rendelkező részének és indokolásának kivonata vagy indokolásának kivonata is közzétehető. Ha törvény

76

eltérően nem rendelkezik, a hatóság a személyes adatokat a 69/A. § (2) bekezdésének megfelelően megismerhetetlenné teszi.

VII. FEJEZET AZ ORSZÁGOS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉNYEKTŐL VALÓ ELTÉRÉS ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSA 27. Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem és mellékletei 36. § (1) Az OTÉK IV. Fejezetében foglalt előírásoktól eltérő műszaki megoldás tervezése esetén az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezésére az OTÉK 111. § (4) bekezdésében foglaltak tekintetében - figyelemmel a természeti erőforrások fenntarthatóságának biztosítására vonatkozó követelményekre - az építésügyi hatóságtól engedély kérhető. OTÉK 111. § (3) A IV. fejezetben szereplő előírásoktól eltérni csak a (4) bekezdésben foglaltak tekintetében és az ott meghatározott feltételekkel lehet akkor, ha a tervezett megoldás: a) az élet és az egészség védelmével, a biztonságos használhatósággal kapcsolatos érdeket nem sért, b) veszélyhelyzetet nem teremt, c) a szomszédos önálló rendeltetési egységekhez fűződő használati jogokat nem korlátozza. (4) Az eltérő megoldás a) az egészségvédelem, valamint a természeti erőforrások fenntartható használatának biztosítása szempontjából az 56/B. §, a 66. §, a 70. §, a 71. §, a 72. § (7) bekezdése, a 73. §, a 77. § (4)-(5) bekezdése, a 79. § (2) bekezdés b) pontja, a 82. § (2) bekezdés a)-b) pontja, a 82. § (9) bekezdése, a 85. §, a 86. § (1) bekezdése, a 88. § (3) bekezdése, a 89. § (2) bekezdése, a 90. § (2)-(4) bekezdése, a 92. § (5)-(6) bekezdése, a 99. § és a 103. § (1)-(2) bekezdése, továbbá a honvédelmi, katonai, és a nemzetbiztonsági célú építmények esetében a 46. § (1) bekezdése tekintetében az egészségügyi követelmények figyelembevételével, b) a tűzvédelem biztosítása szempontjából a 62. § (4) bekezdése, a 64. § (6) bekezdése, a 73. § (1) bekezdése, a 85. § (9) bekezdése, a 88. § (4) bekezdése, a 90. § (2) bekezdése, a 96. § (2) bekezdés b)-d) pontja tekintetében a tűzvédelmi követelmények figyelembevételével, c) az építmények használati feltételeinek biztosítása szempontjából a 64. § (2) és (4) bekezdése, a 65. § (1)-(4) bekezdése, a 68. § (1)-(3) bekezdése, a 85. § (2) bekezdés a) pontja, valamint a 98. § (2) bekezdése tekintetében a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek figyelembevételével

(2) Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelmet elő lehet terjeszteni a) önálló kérelemként, b) az építési vagy a fennmaradási engedély iránti kérelemmel együtt, c) az összevont engedélyezési eljárás második szakaszában az építési engedélyezési szakaszban, vagy d) az összevont telepítési eljárás második szakaszában az integrált építési engedélyezési szakaszban. (3) A kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell a) a 8. mellékletben meghatározott azon építészeti-műszaki dokumentáció részeket, amelyeket az eltérés műszaki tartalma érint, b) a műszaki leírásban az eltérés műszaki szükségességének bemutatását, c) ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges 5. melléklet szerinti dokumentációt, d) az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. 77

(4) A kérelemhez mellékelni lehet a) ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását - amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre - és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, b) a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát. 28. Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala 37. § (1) Az eljárás megindításáról nem kell értesítést kibocsátani. (2) Az eljárásban a kérelem tartalmától függően mellőzhető a helyszíni szemle lefolytatása. (3) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja, hogy a tervezett eltérés, az érintett szakhatóság állásfoglalása, illetve a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek figyelembevételével engedélyezhető-e. (4) Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem tárgyában az érdemi döntést a) ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától, b) ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot kell bevonni, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tizenöt napon belül hozza meg. (5) A határozat három fő részből áll: a) rendelkező rész, b) indokolási rész, c) figyelmezető és tájékoztató rész. (6) Az önállóan előterjesztett kérelem ügyében hozott határozat rendelkező része, a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza: Ket. 72. § (1) A határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét, b) a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá az ügyfél által a kérelemben megadott, személyazonosítására szolgáló adatot, c) az ügy tárgyának megjelölését, d) a rendelkező részben da) a hatóság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást, db) a szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét, dc) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak az ügyfél vagy központi költségvetés részére történő megfizetésre vonatkozó döntést, dd) az eljárási költség megállapítását, ha arról a hatóság nem külön dönt, de) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést, ha arról a hatóság nem külön dönt, df) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást, dg) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték vagy díj mértékéről és megfizetésének, lerovásának módjairól szóló tájékoztatást, (2) A végzésnek - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell az (1) bekezdés a)-c) pontjában, d) pont da), df) és dg) alpontjában, e) pont ec), ef) és eg) alpontjában, f) és g) pontjában meghatározott tartalmi elemeket. Az eljárást megszüntető végzésnek tartalmaznia kell az (1) bekezdés d) pont dc)-de) alpontjában, valamint e) pont ee) alpontjában meghatározott tartalmi elemeket is.

78

a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, b) az érintett telek címét, helyrajzi számát, c) a tervezett és engedélyezett eltérés rövid leírását, d) az engedély hatályát. (7) Az önállóan előterjesztett kérelem ügyében hozott határozat tartalmazza a tájékoztatást arról, hogy a) az eltérési engedély önmagában építési tevékenység végzésére nem jogosít, és nem mentesíti építtetőt az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól, b) az eltérési engedély hatálya nem hosszabbítható meg, c) az építésügyi hatóságot kizárólag a hatályossága alatt benyújtott építési vagy fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során köti az általa engedélyezett eltérés tekintetében, d) a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészetiműszaki dokumentációba milyen módon tekinthet be. (8) A 36. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben, az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem ügyében az építésügyi hatóság az építési, illetve a fennmaradási engedély, a 36. § (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben az integrált építési engedély tárgyában hozott határozatában dönt. (9) Az építésügyi hatóság a határozaton feltünteti az értesítettek körét a 38. § (2) bekezdésében foglaltak szerint. (10) Az önállóan előterjesztett kérelemben hozott jogerős eltérési engedély egy évig hatályos és a hatálya nem hosszabbítható meg.

29. A döntés közlése 38. § (1) Az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem ügyében hozott döntés szóban nem közölhető. (2) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell: a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, b) tájékoztatásul azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik, c) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott. (3) A jogerős döntést közölni kell az építtetővel vagy meghatalmazottjával, a jogerőre emelkedéstől számított három napon belül a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően. (4) A döntés jogerőre emelkedése esetén az építésügyi hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzíti és az engedélyezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus engedélyezési záradékkal látja el. (5) A jogerős döntés a hozzá tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos.

79

VIII. FEJEZET HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS 30. A használatbavételi engedély iránti kérelem és mellékletei 39. § (1) Használatbavételi engedély alapján vehető használatba a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel érintett építmény, építményrész, ha a) műemlék, vagy b) annak használatbavételi engedélyezési eljárásába szakhatóságot szükséges bevonni. (2) Szakhatóságot kell bevonni a használatbavételi engedélyezési eljárásba, ha az építési engedélyezési eljárás lefolytatásához a szakhatóság kikötéssel vagy feltételekkel járult hozzá, vagy ha az építési tevékenység folyamán az engedélyezett tervektől eltértek és az eltérés a szakhatóság állásfoglalásának tartalmát érinti. (3) A használatbavételi engedély iránti kérelemmel egy időben a fennmaradási engedélyezésre irányuló kérelem is előterjeszthető. (4) A használatbavételi engedély iránti kérelmet az építtető az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor, az építési munkaterület építtető részére történő, építési naplóban igazolt átadását követően, az építési engedély hatályossága alatt – a használatbavétel előtt – nyújtja be az építésügyi hatósághoz. (5) Új épület építése vagy meglévő épület – az ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező – bővítése esetén a használatbavételi engedély iránti kérelem előterjesztésével egyidőben a földhivatal által hatályos záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez külön jogszabályban előírt változási vázrajzot az Országos Építésügyi Nyilvántartásba (a továbbiakban: OÉNY) elektronikusan fel kell tölteni. 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott változási vázrajz feltöltésének hiánya a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatását és a használatbavételi engedély kiadását nem akadályozza, azonban ha az (5) bekezdésben foglaltaknak a kérelmező nem tett eleget, az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély rendelkező részében határidő megjelölésével kötelezi az építtetőt a változási vázrajznak az OÉNY-be történő elektronikus feltöltésére. (7) Egy telken, egy építésügyi hatósági engedély alapján ütemezetten megépült több építményre vagy önálló rendeltetési egységre külön-külön ütemenként is lehet használatbavételi engedélyt kérelmezni. (8) A használatbavételi engedély iránti kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni kell a) papír alapon vezetett építési napló esetében aa) az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott építési napló összesítő lapját, ab) a 4. melléklet szerint kitöltött statisztikai lapot, b) a szakhatóság megkereséséhez szükséges 5. melléklet szerinti dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, valamint c) az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. (9) A kérelemhez mellékelni lehet

80

a) az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását - amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre - és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, b) a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát. Elj. Kódex 4.§ (4) Nincs ellenérdekű ügyfél az eljárásban, ha az építtető benyújtotta az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát. 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 196. § (1) A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll: a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta; b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni; c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;

31. A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala 40. § (1) Az eljárás megindításáról nem kell értesítést kibocsátani. (2) A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során, helyszíni szemle megtartása mellett az építésügyi hatóság meggyőződik arról, hogy a) az építési tevékenységet az építési engedélynek, módosított építési engedélynek, az ahhoz tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően végezték-e el, b) a tapasztalt eltérések ba) építésügyi hatósági engedélyhez kötöttek-e, bb) műemlék esetén örökségvédelmi engedélyhez kötöttek-e, 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 3. Örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek 3. § (1) Az örökségvédelmi hatóság engedélye (a továbbiakban: örökségvédelmi engedély) szükséges a (2)-(4) bekezdésben meghatározott tevékenységekhez, kivéve, ha azokhoz az építésügyi hatóság engedélye vagy más hatóság - örökségvédelmi szakhatóság hozzájárulásával kiadott - engedélye szükséges. (2) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen örökségvédelmi engedély szükséges a) az 50 cm mélységet meghaladó gépi földmunkához, valamint b) a régészeti emlékek megóvási, konzerválási munkálataihoz. (3) Műemléki jelentőségű területen örökségvédelmi engedély szükséges a telek közterületi határához legközelebbi építmény közterület felé eső homlokzatának az építmény megjelenését érintő átalakításához, felújításához. (4) A műemléket érintő alábbi tevékenységekhez örökségvédelmi engedély szükséges, ha az (5) bekezdés eltérően nem rendelkezik: a) kémény, tetőszerelvény, tetőfelépítmény, díszítmény, tetőhéjazat felújítása, építése, bontása, átalakítása; b) járda, térburkolat készítése, teljes cseréje, eltávolítása; c) külső és belső burkolat, díszítmény felújítása, átalakítása, elhelyezése, eltávolítása, cseréje, átszínezése; d) épületgépészeti és elektromos rendszer elhelyezése, átalakítása, cseréje, eltávolítása; e) beépített berendezés, bútor, liturgikus berendezési tárgy elhelyezése, felújítása, átalakítása, átszínezése; f) lépcsők átalakítása, felújítása; g) védett kerítés felújítása, átalakítása, eltávolítása; h) homlokzati vagy belső fal kívülről vagy belülről végzett utólagos hő-, vagy talajnedvesség elleni szigetelése;

81

i) válaszfal, térhatároló, korlát átalakítása, felújítása, építése, bontása; j) külső, belső nyílászáró cseréje, felújítása; k) falfelület és födém színezése, felületképzésének megváltoztatása, felújítása, cseréje; l) épület bármely külső felületén reklámtábla, reklám, felirat, dísz, szerelvény, gépészeti egység, napkollektor, napelem elhelyezése, cseréje, átalakítása, bontása (eltávolítása), eltakarása; m) történeti kertben vagy műemlék telkén végzett építési vagy kertépítészeti munkák (építmény, kertépítészeti alkotóelemek építése); n) történeti kertben vagy műemlék telkén lévő parkban fás szárú növényzet telepítése és eltávolítása; o) a műemlék falfelületeinek vagy szerkezeteinek, továbbá alkotórészeinek és tartozékainak tudományos vagy műszaki célú kutatására, feltárására irányuló alábbi tevékenységek: oa) műemléki védelem alatt álló építmények fizikai beavatkozással, mintavétellel, roncsolással járó vizsgálata, ob) a műemlék alkotórészét, tartozékát képező képző- vagy iparművészeti alkotás roncsolásos vizsgálata; p) a műemlék rendeltetésének megváltoztatása; q) a műemlékkel és annak képző- vagy iparművészeti alkotórészével, tartozékával, beépített berendezési tárgyával kapcsolatos megóvási, konzerválási, restaurálási munkák; r) a műemlék jellegét és megjelenését befolyásoló megvilágítása, fényforrás elhelyezése, üzemeltetése; s) műemléknek vagy egyes részeinek, szerkezeti elemeinek elmozdítása, szabadtéri múzeum keretében készülő rekonstrukcióba történő beépítése. (5) A (4) bekezdésben meghatározott tevékenységek közül az alábbiak esetében az örökségvédelmi engedélyezésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal előzetes nyilatkozatában a tevékenység elvégzéséhez hozzájárult: a) kémény, tetőszerelvény felújítása, átalakítása; b) járda, térburkolat részleges cseréje; c) külső és belső fal-, padló, födémburkolat, álmennyezet, díszítmény felújítása, átalakítása, átszínezése; d) épületgépészeti és elektromos szerelvény cseréje, eltávolítása; e) beépített berendezés, bútor elhelyezése, felújítása, átalakítása, átszínezése; f) lépcsők szerkezeti beavatkozással nem járó átalakítása, felújítása; g) védett kerítés felújítása, átalakítása; h) válaszfal, térhatároló, korlát, rács átalakítása, felújítása; i) falfelület és födém színezése; j) épület bármely külső felületén reklámtábla, reklám, felirat, szerelvény, gépészeti egység; napkollektor, napelem cseréje, átalakítása, bontása (eltávolítása), eltakarása; k) műemlék telkén végzett kertépítészeti munkák; l) műemlék telkén lévő parkban fás szárú növényzet telepítése és eltávolítása; m) a műemlék rendeltetésének megváltoztatása.

c) az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, d) az elkészült építmény a vonatkozó jogszabályoknak, előírt követelményeknek megfelel-e, valamint e) az építmény zavartalan használatához az építési engedélyben előírt szükséges járulékos építmények megvalósultak-e, a felvonulási épület elbontásra került-e, a környezetrendezést elvégezték-e. (3) A használatbavételi engedély akkor adható meg, ha az építmény az OTÉK-ban meghatározott rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek, az építési engedélynek és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelel és a) az eltérések nem építésügyi hatósági engedélyhez kötöttek, b) az eltérés műemlék esetén a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek vagy további feltétel előírása mellett megfelel. 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 4. A védett műemléki értékekre vonatkozó követelmények 4. § (1) A 3. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott tevékenységeket a (2)-(12) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni.

82

(2) A műemléket fizikai valójában kell megőrizni. A műemléket érintő tevékenységeket jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott esetekben jellegüktől függő szakági kutatásoknak kell megalapozniuk. A műemlék anyagát érintő tevékenységek során a műemlék történeti értékeit fel kell tárni, és dokumentálni kell. (3) Műemlék átalakítását a műemléki értékek fenntartása, érvényre juttatása szempontjainak szem előtt tartásával lehet végezni, olyan módon és mértékig, ami nem sérti az értékek összességének (tömegalakítás, térkapcsolatok, arányviszonyok, szimbolikus tartalom, felületek kialakítása, díszítmények), valamint a történeti korok emlékeinek megtartását. A történeti korok emlékeinek megtartása nem jelent kötelezettséget ezek bemutatására. (4) Műemlékhez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy műemlék telkén új építmény, építményrész építése a műemléki érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét nem sértheti. (5) Műemlék alkotórészének, tartozékának javítása vagy korszerűsítése során az eredeti vagy meglévő alkotórész, tartozék, megőrzésére, felújítására kell törekedni. Amennyiben ez a pusztulás mértéke vagy a használat ellehetetlenülése miatt már nem lehetséges, úgy engedélyezhető a részleges csere, részleges vagy teljes pótlás azonos vagy hasonló anyagból, valamint kivitellel, és csak kivételes esetben az eltérő anyagból való pótlás. (6) Történeti kertben vagy műemlék telkén lévő parkban szakági kutatásokon kell alapulnia a kert, park helyreállítására, felújítására irányuló munkáknak. Növények eltávolítása, áttelepítése, fás szárú növények kivágása, valamint építmények építése és bontása, továbbá új növényzet telepítése, a történeti kert és más műemlék, műemléki együttes érvényesülését, hitelességének, értékeinek helyreállítását nem sértheti. (7) A műemlék rendeltetése, használata nem járhat a műemléki értékek veszélyeztetésével. (8) Műszaki, gazdasági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a műemléki értékek fennmaradását, érvényre jutását jobban szolgáló és visszafordítható megoldásokat. (9) Műemlék alkotórészét, tartozékát képező képző- vagy iparművészeti alkotás áthelyezése csak restaurátor szakember közreműködésével végezhető. (10) A tulajdonosi érdekek figyelembe vétele mellett törekedni kell a műemlék nagyközönség számára történő bemutatására. (11) Műemléki jelentőségű területen végzett tevékenységek során nem sérülhet a védett településrész történelmileg kialakult szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei, utcaképei és az építmények együttesének összefüggő rendszere. (12) Történeti táj esetén biztosítani kell a védetté nyilvánításról szóló miniszteri rendeletben védendő értékként meghatározott jellemzők fennmaradását és érvényesülését.

(4) Ha a használatbavételi engedélyezéskor az építésügyi hatóság a rendeltetésszerű és biztonságos építményhasználatot nem gátló hiányosságokat tapasztal, a használatbavételi engedélyt megadja és ezzel egyidejűleg megfelelő teljesítési határidő megjelölésével és a nem teljesítés esetén alkalmazható szankciók alkalmazására való figyelmeztetéssel - a kötelezésre vonatkozó, e rendeletben foglalt előírások szerint - kötelezi az építtetőt a még fennálló hibák, hiányosságok megszüntetésére, a kulturális örökség védelme érdekében szükséges munkálatok elvégzésére. (5) Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedély megadását csak akkor tagadhatja meg és az építmény használatát csak akkor tilthatja meg, ha az észlelt hibák, hiányosságok, kikötések és feltételek teljesítésének hiánya az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát gátolja vagy akadályozza. (6) Az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyezési eljárásban az érdemi döntést, ha a) a kérelem hiánytalan és a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül, b) a kérelem hiányos vagy szakhatóságot kell bevonni az eljárásba, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tíz napon belül hozza meg. (7) A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza: Ket. 72. § (1) A határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét,

83

b) a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá az ügyfél által a kérelemben megadott, személyazonosítására szolgáló adatot, c) az ügy tárgyának megjelölését, d) a rendelkező részben da) a hatóság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást, db) a szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét, dc) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak az ügyfél vagy központi költségvetés részére történő megfizetésre vonatkozó döntést, dd) az eljárási költség megállapítását, ha arról a hatóság nem külön dönt, de) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést, ha arról a hatóság nem külön dönt, df) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást, dg) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték vagy díj mértékéről és megfizetésének, lerovásának módjairól szóló tájékoztatást, (2) A végzésnek - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell az (1) bekezdés a)-c) pontjában, d) pont da), df) és dg) alpontjában, e) pont ec), ef) és eg) alpontjában, f) és g) pontjában meghatározott tartalmi elemeket. Az eljárást megszüntető végzésnek tartalmaznia kell az (1) bekezdés d) pont dc)-de) alpontjában, valamint e) pont ee) alpontjában meghatározott tartalmi elemeket is.

a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, b) az építési engedély számát, keltét, c) a használatbavételi engedély kikötéseit, d) - eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezése mellett - kötelezést da) a rendeltetésszerű és biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetén a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében, határidő kitűzése mellett a szükséges építési munkák elvégzésére, db) arról, hogy az építtetőnek az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint az engedély közlését követő, de legkésőbb a döntésben előírt munkálatok teljesítésétől számított kilencven napon belül az épületről az energetikai tanúsítványt el kell készíttetnie és gondoskodnia kell annak az OÉNY-be történő feltöltéséről, 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról 3. § (1) Az 5. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel az energetikai tanúsítványt (a továbbiakban: tanúsítvány) alátámasztó számítást az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: Rend.) alapján kell elkészíteni. (2) Új épület építése esetén a tanúsítvány elkészíttetéséről az építtető gondoskodik a használatbavételi engedély kiadását, vagy a használatbavétel tudomásulvételét követő 90 napon belül. 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

dc) arról, hogy a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követő hatvan napon belül - amennyiben erre korábban nem került sor - a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése, valamint az OÉNY-ben történő feltüntetés érdekében a megvalósult állapotról a hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzot kell az OÉNY-be feltölteni. (8) A határozat tájékoztatást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő harminc napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) - jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén - köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék 84

nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól 2. § E rendelet alkalmazásában a) építési és bontási hulladék: az építmények építőipari kivitelezése során keletkező, jelen rendelet 1. számú mellékletében felsorolt hulladék; A hulladékkezelés szabályozása az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során 10. § (1) Az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti bontási hulladék nyilvántartó lapot. (2) (3) Az (1) bekezdés szerinti bontási hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását az építtető köteles a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak benyújtani. Ennek hiányában a környezetvédelmi hatóság szabálysértési eljárást kezdeményezhet, valamint az adott területre új építési engedélyhez a külön jogszabályban meghatározott szakhatósági hozzájárulást nem adhat. 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 13. § (3) A felelős műszaki vezető feladata: i) az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor, az építési napló alapján az 5. melléklet szerinti hulladék nyilvántartó lap kitöltése és az építtetőnek történő átadása, n) értesíteni az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget arról, hogy az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége eléri az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló jogszabályban előírt küszöbértéket, 14. § Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építőipari kivitelezési tevékenységek befejezését követően a fővállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetője az építési naplóban arról nyilatkozik, hogy g) az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége elérte-e a külön jogszabályban előírt mértéket, az előírások szerint kezelték és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a külön jogszabályban foglaltak szerint elszállították, 33. § (1) A műszaki átadás-átvételi eljáráson felmerült és jegyzőkönyvbe vett hibák, hiányosságok kijavítását, valamint az e rendeletben meghatározott esetekben az építtetői fedezetkezelői elszámolás és az építési műszaki ellenőri teljesítésigazolás, továbbá a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékének kézhezvételét követően a fővállalkozó kivitelező az építtető birtokába adja az építményt, építményrészt, továbbá átadja b) az építési-bontási hulladék tárolására, elszállítására vonatkozó 5. mellékletnek megfelelő tartalmú hulladéknyilvántartó lapot, f) az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során naponta keletkező építési-bontási hulladék mennyiségének, fajtájának megnevezése, EWC kódja [a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján], elszállításának ténye, helye, bizonylata a hulladék kezeléséhez igénybe vett létesítmény neve, címe, KÜJ, KTJ száma (idecsatolandók az átvételt igazoló számlák is) a külön jogszabályban foglaltak szerint. 5. melléklet a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez I. ÉPÍTÉSI HULLADÉK NYILVÁNTARTÓ LAP az építési tevékenység végzése során keletkező hulladékhoz Az építtető adatai: A vállalkozók adatai: Dátum: Neve: Neve, címe: ............................................... ....................................... KÜJ, KTJ száma: .............................. Címe: Neve, címe: .............................................. ....................................... KÜJ, KTJ száma:

85

.............................. Neve, címe: ....................................... KÜJ, KTJ száma: .............................. Az építési hely adatai: Címe: .................................................................................................................................................................................. Helyrajzi száma: ................................................................................................................................................................. A végzett tevékenység: épület építése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, továbbépítése. (A kívánt rész aláhúzandó!) Építési hulladék

Kezelési mód

Sorszám A hulladék anyagi minősége szerinti csoportosítás 1.

Kitermelt talaj

2.

Betontörmelék

3.

Aszfalttörmelék

4.

Fahulladék

5

Fémhulladék

6.

Műanyag hulladék

7.

Vegyes építési és bontási hulladék

8.

Ásványi eredetű építőanyaghulladék

EWC kódszám

Tömeg (t)

Megnevezése

Helyszíne

Összese n:

86

II. BONTÁSI HULLADÉK NYILVÁNTARTÓ LAP a bontási tevékenység végzése során keletkező hulladékhoz Az építtető adatai: A vállalkozók adatai: Dátum: Neve: Neve, címe: ............................................... ....................................... KÜJ, KTJ száma: .............................. Címe: Neve, címe: .............................................. ....................................... KÜJ, KTJ száma: .............................. Neve, címe: ....................................... KÜJ, KTJ száma: .............................. A bontási terület adatai: Címe: .............................................................................................................................................................................. .... Helyrajzi száma: ................................................................................................................................................................. A végzett tevékenység: épület részleges vagy teljes lebontása. (A kívánt rész aláhúzandó!) Bontási hulladék

Kezelési mód

Sorszám A hulladék anyagi minősége szerinti csoportosítás 1.

Kitermelt talaj

2.

Betontörmelék

3.

Aszfalttörmelék

4.

Fahulladék

5

Fémhulladék

6.

Műanyag hulladék

7.

Vegyes építési és bontási hulladék

EWC kódszám

Tömeg (t)

Megnevezése

Helyszíne

87

8.

Ásványi eredetű építőanyaghulladék

Összese n:

(9) Az építésügyi hatóság a határozaton a 41. § (2) bekezdésében foglaltak szerint feltünteti az értesítettek körét. 32. A döntés közlése 41. § (1) A használatbavételi engedély iránti kérelemben hozott döntés szóban nem közölhető. (2) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell: a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont, b) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott. (3) A jogerős döntést közölni kell: a) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, b) az ingatlan-nyilvántartást vezető első fokú ingatlanügyi hatósággal. (4) A használatbavételi engedély jogerőre emelkedése esetén az építésügyi hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzíti. (5) Az építésügyi hatóság a jogerős használatbavételi engedélyt a jogerőre emelkedés időpontjának tudomásra jutásától számított három napon belül megküldi az építtetőnek vagy meghatalmazottjának a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően. (6) A használatbavételi engedély határozatlan ideig hatályos. (7) A hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajznak az OÉNY-be történt feltöltését követően a jogerős használatbavételi engedély papír alapon történő megküldésével az építésügyi hatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes első fokú ingatlanügyi hatóságot a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése iránt. IX. FEJEZET FENNMARADÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS 33. A fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékletei 42. § (1) Az építésügyi hatóság - a bontás tudomásulvétele nélkül és a tudomásulvételtől eltérően végzett jogszerűtlen bontási tevékenységek kivételével - az Étv. 48. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott jogszerűtlen és az Étv. 48. § (5) bekezdésében meghatározott szakszerűtlen építési tevékenységek esetén, amennyiben annak jogszabályi feltételei

88

fennállnak, az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére fennmaradási engedélyt ad. Étv. 48. § (1) Szabálytalan a (2) Jogszerűtlen az építési vagy bontási tevékenység, ha a jogszabály alapján engedélyhez vagy tudomásul vételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet a) engedély vagy tudomásul vétel nélkül, b) az engedélytől vagy tudomásul vételtől eltérően, c) az engedély jogerőssé válása nélkül - kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik -, d) a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére végzik. (5) Szakszerűtlen a 16. §, a 32. §, a 33/A. §, a 38/A. §, a 38/B. §, a 38/C. § és a 38/D. § szerinti tevékenység, valamint a kivitelezői tevékenység, ha azt a helyi építési szabályzat és az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez. Étv. 16. § (1) Településtervezési tevékenységnek minősül a településrendezési eszköz elkészítése. Az építési beruházások támogatására kiírt, terület-igénybevétellel járó településfejlesztési pályázatok elbírálása során azok tartalma és a településrendezési eszközökben foglaltak összhangjának igazolása településrendezési szakértői tevékenységként végezhető. (2) A településtervezési tevékenységet, valamint a településrendezési szakértői tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (a továbbiakban: településtervezési, illetve településrendezési szakértői jogosultság). A névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt. (3) A névjegyzéket vezető szerv annak engedélyezi településtervezési, illetve településrendezési szakértői tevékenység folytatását, aki büntetlen előéletű és nem áll szakértői foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek. (4) (5) A településrendezési eszközök készítője a tervezés során birtokába jutott adatokat, információkat - ha azok nem minősülnek közérdekű adatoknak - más célra nem használhatja fel, azokat harmadik személynek nem adhatja át. (6) A településrendezési eszközöket - azok jóváhagyásra kerülő és alátámasztó munkarészeivel együtt - magyar nyelven kell dokumentálni. Étv. 32. § (1) Építészeti-műszaki tervezési tevékenységnek minősül az építmény, építményrész, építményegyüttes megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, átalakításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, rendeltetésének megváltoztatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció elkészítése és kormányrendeletben foglaltak szerinti ellenőrzése, továbbá a 33. § (4) bekezdés szerinti tevékenység. (2) Építésügyi műszaki szakértői tevékenység az épített környezet alakításával és védelmével kapcsolatos műszaki jelenségek ok-okozati összefüggéseinek magas szakmai színvonalú értékelése, ezen belül a vitatott esetek megítélése; a hibák, károk, illetve ezek okainak feltárása; és mindezekkel kapcsolatban szakértői vélemények készítése, továbbá a külön jogszabály szerinti esetenként kapcsolódó tevékenységek. (3) A 34. § (1) bekezdésében meghatározott eljárások lefolytatásához és az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges építészeti-műszaki tervezési, valamint építésügyi műszaki szakértői tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (a továbbiakban: tervezői, illetve műszaki szakértői jogosultság). A névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt. (4) A névjegyzéket vezető szerv annak engedélyezi az építészeti-műszaki tervezési, illetve építésügyi műszaki szakértői tevékenység folytatását, aki nem áll az ilyen tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, továbbá rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek. (5) Az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői tevékenységet folytató személy csak olyan szakterületen végezhet tervezési vagy szakértői munkát, amelyhez e törvény szerint megfelelő tervezői vagy szakértői jogosultsággal rendelkezik. (6) (7) Az építészeti-műszaki tervpályázat a (8) bekezdésben meghatározott tervezési feladatok előkészítésére szolgáló sajátos tervezési versenyforma, és az építészeti-műszaki pályamű alapján a tervező kiválasztásának egyik módja.

89

(8) A településrendezés, valamint az építmény (épület és műtárgy) és a rendeltetéséhez szorosan kapcsolódó technológia, továbbá a belsőépítészet, a táj- és kertépítés építési-műszaki tervezésére - jogszabályban meghatározott esetekben és módon - építészeti-műszaki tervpályázatot lehet, illetőleg kell kiírni. (9)-(10) (11) Az építészeti-műszaki dokumentáció az építési tevékenység megvalósításához - pályázathoz, tervpályázathoz, tervtanácshoz, engedélyezéshez, ajánlatkéréshez, építőipari kivitelezéshez, állapotfelméréshez, állapot vagy megvalósítás dokumentálásához - szükséges tervezési programot, terveket, dokumentumokat tartalmazza. Étv. 33/A. § (1) Az építésügyi igazgatási szakértői tevékenység az építésügyi hatósági engedélykérelem és mellékleteinek benyújtásra történő előkészítésének folytatása. (2) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály építésügyi igazgatási szakértő közreműködését írja elő vagy építésügyi igazgatási szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (a továbbiakban: igazgatási szakértői jogosultság) rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az igazgatási szakértői jogosultsággal rendelkező személy igénybevételéhez fűződnek. (3) Az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenység folytatását a névjegyzéket vezető szerv annak engedélyezi, aki nem áll szakértői foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek, és ennek alapján birtokában van az építési beruházás megvalósításához szükséges építésügyi és egyéb hatósági eljárások rendje, követelményei, összefüggései magas szakmai színvonalú ismeretének. (4) A névjegyzéket vezető szerv a szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről névjegyzéket vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A névjegyzékből kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat. Étv. 38/A. § (1) (2) Az építési műszaki ellenőri tevékenység a 43. § (1) bekezdés e), g), h), i) és k) pontjában, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feladatok ellátása. Építési műszaki ellenőr alkalmazását vagy megbízását törvény és kormányrendelet kötelezővé teheti. (3) A felelős műszaki vezetői tevékenység az építőipari kivitelezési tevékenység irányítása a 40. § (2) bekezdésében meghatározott felelősséggel. (4) Építési műszaki ellenőri, illetve felelős műszaki vezetői tevékenységet az folytathat, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (a továbbiakban: műszaki ellenőri, illetve műszaki vezetői jogosultság). A névjegyzéket vezető szerv az engedély megadásával egyidejűleg névjegyzékbe veszi a jogosultságot szerzett természetes személyt. (5) A névjegyzéket vezető szerv annak engedélyezi építési műszaki ellenőri, illetve felelős műszaki vezetői tevékenység folytatását, aki nem áll az ilyen tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek. (6) Étv. 38/B. § (1) A beruházáslebonyolítói tevékenység az építtető megbízásából a 43. § (1) bekezdés c)-d), f), j) és k) pontjában és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott feladatok ellátása. (2) Beruházáslebonyolítói tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenység keretében az folytathat, aki nem áll beruházáslebonyolítói foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, büntetlen előéletű, rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szakirányú végzettséggel és szakmai gyakorlattal, valamint megfelel az abban meghatározott egyéb feltételeknek (a továbbiakban: beruházáslebonyolítói jogosultság). (3) Ha jogszabály beruházáslebonyolító kötelező közreműködését írja elő, vagy beruházáslebonyolító igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, beruházáslebonyolítóként kizárólag az vehető igénybe, illetve a jogkövetkezmények annak az igénybevételéhez fűződnek, aki a (2) bekezdés szerinti beruházáslebonyolítói jogosultsággal rendelkezik. (4) Aki beruházáslebonyolítói tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait. 38/D. § (1) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet akkor végezhet a 16. §, a 32. §, a 33/A. § és a 38/A-38/C. § szerinti tevékenységet, ha tagja vagy alkalmazottja rendelkezik településtervezési, településrendezési szakértői, építészeti-műszaki tervezői, építésügyi műszaki szakértői, beruházáslebonyolítói, építésügyi igazgatási szakértői, felelős műszaki vezetői, építési műszaki ellenőri vagy energetikai tanúsítói jogosultsággal, és ezt a tevékenységet a jogosultsággal rendelkező személy végzi. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezetnek az ott meghatározott tevékenysége folytatásához kormányrendelet felelősségbiztosítást, referenciát vagy a teljesítésre való alkalmasságát igazoló vállalkozásminősítést írhat elő.

90

(2) Az építésügyi hatóság a bontás tudomásulvétele nélkül és a tudomásulvételtől eltérően végzett bontási tevékenység esetén a jogszerűtlenül végzett bontási tevékenységet a) az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére, b) az a) pontban meghatározottak hiányában hivatalból tudomásul veszi. (3) A fennmaradási engedély iránti kérelemben a) az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére, b) a műemlékileg védett építmény esetén az örökségvédelmi engedélyre, c) az (1) bekezdés szerinti jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépített építmény ca) továbbépítésére vagy cb) használatbavételére irányuló kérelem is előterjeszthető. (4) A fennmaradási engedély iránti kérelemhez, a tartalmától függően mellékelni kell: a) jogszabályban előírt esetekben aa) a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét vagy Településképi véleményezési eljárás Étv. 30/C. § (1) A települési önkormányzat polgármestere a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül az illeszkedési követelmények teljesítésével kapcsolatban - az összevont telepítési eljárással nem érintett, valamint az építészeti-műszaki tervtanácsról szóló kormányrendelet által nem szabályozott körben - véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez. (2) A polgármester az (1) bekezdés szerinti véleményének kialakításához az önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint kikéri az önkormányzati főépítész vagy a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét. Ha a polgármester az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. (3) Az épített környezettel kapcsolatos értékvédelem ellátása érdekében a polgármester - e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet keretei között, e tárgyban hozott önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint szakmai tanácsadó testületként helyi építészeti-műszaki tervtanácsot működtethet. (4) A helyi építészeti-műszaki tervtanács feladata a) az illeszkedési szabályok érvényesülésének elősegítése, b) a települési környezet, a táj- és településkép, a beépítési vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme, valamint c) a helyi építészeti értékek és örökség védelme.

ab) a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben előírt esetekben az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét, 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról Az építészeti-műszaki tervtanácsok feladatköri és működési területre vonatkozó szabályai 9. § (1) A központi építészeti-műszaki tervtanács működési területe az egész ország területére kiterjed. (2) A központi építészeti tervtanács feladata, hogy a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben a másodfokú építésügyi hatóság megkeresésére véleményezze az első fokú építésügyi hatósági eljárásban a döntés alapjául szolgáló, a területi tervtanács által véleményezett építészeti-műszaki dokumentációt, valamint b) véleményezze a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képező építési beruházás épületeinek építészeti-műszaki dokumentációját, ha a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet erre kijelöli. (2a) A 2/A. §-ban meghatározott dokumentációk tárgyalása során a központi tervtanács feladata, hogy véleményezze a) a jogszabály szerinti I. és II. bírsági kategóriába tartozó műemlékeket érintő építési tevékenységek építészetiműszaki, továbbá

91

b) az a) pont szerinti épületeket érintő, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott tevékenységek örökségvédelmi dokumentációját. (3) A területi építészeti-műszaki tervtanács működési területe - a 10. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - megegyezik a területi főépítész illetékességi területével. (4) A területi építészeti-műszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze a) a főpolgármester településképi véleménye hiányában a fővárosi helyi építészeti örökségvédelem alatt aa) álló területen az építéssel érintett telek közterülettel határos, vagy a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 20 méterre álló új épület építéséhez vagy ilyen helyen álló meglévő épület településképet érintő felújításához, átalakításához, bővítéséhez, továbbá ab) nem álló területen fővárosi helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épület településképet érintő felújításához, átalakításához, bővítéséhez szükséges építészeti-műszaki dokumentációt, b) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben a másodfokú építésügyi hatóság megkeresésére az első fokú eljárásban a döntés alapjául szolgáló, az önkormányzat polgármestere által - a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontjára alapozott - véleményezett építészeti-műszaki dokumentációt, továbbá c) a jogszabály szerint III. bírság kategóriába tartozó műemléki épületen végzett építési tevékenység végzéséhez szükséges építészeti-műszaki dokumentációt, d) a jogszabály szerint III. bírság kategóriába tartozó műemléki épületen végzett, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott tevékenységek örökségvédelmi dokumentációját, e) az önkormányzat polgármesterének településképi véleménye hiányában a világörökségi területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló új épület építésével vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítésével vagy átalakításával kapcsolatos építészeti-műszaki dokumentációt, valamint f) az önkormányzat polgármesterének településképi véleménye hiányában a műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló új épület építésével vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítésével vagy átalakításával kapcsolatos építészeti-műszaki dokumentációt. 10. § (1) Az állami főépítész területi építészeti-műszaki tervtanácsként az építészeti és a beépítési jellegzetességek figyelembevételével összefüggő világörökségi területeken tájegységi tervtanácsokat működtethet a 9. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott körben. (2) Ugyanazon ténybeli állapot mellett azonos építészeti megoldást tartalmazó építészeti-műszaki dokumentáció ismételten nem bírálható el.

b) az Étv. 53/F. § (1) bekezdésében meghatározott kereskedelmi építmény létesítése esetén az Étv. 53/F. § (2) bekezdése szerinti felmentést, 2 Étv. 53/F. § (1) 300 m -nél nagyobb alapterületű kereskedelmi építmény nem létesíthető vagy ezt meghaladó méretre nem bővíthető. (2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól a kereskedelemért, a környezetvédelemért és a vidékfejlesztésért felelős miniszterek részvételével működtetett Bizottság véleményének kikérésével a kereskedelemért felelős miniszter felmentést adhat.

c) az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről XV. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárás illetéke I. Az építésügyi hatóságnál indított 1. építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás alapilletéke 5 000 forint, melyen felül az illeték a) új - más önálló rendeltetési egységet nem tartalmazó - egylakásos lakóépület építése esetén 20 000 forint, b) új - más önálló rendeltetési egységet is tartalmazó - épület építése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység esetén 2 ba) önálló rendeltetési egységenként 250 m hasznos alapterületig 20 000 forint, 2 bb) a 250 m -nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000 forint,

92

2 c) műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m -ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1000 forint, d) meglévő építmény bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési tevékenységgel érintett 2 da) hasznos alapterület minden megkezdett 100 m -ként 10 000 forint, vagy 2 db) az érintett felület minden megkezdett 200 m -ként 10 000 forint, 2 e) egyéb építési tevékenység esetén 50 m -ként 10 000 forint, f) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény IV. fejezete szerinti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemhez vagy veszélyes létesítményhez tartozó építmény építése, bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor 2 minden megkezdett 100 m -ként 50 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 30 000 forint, de legfeljebb 3 000 000 forint, g) ha az építményben felvonó, mozgólépcső és mozgójárda is létesül, az építési engedélyezés az a)-f) pontokban foglaltakon felül 15 000 forint, 2. módosított építési engedélyezés esetén a módosítással érintett építményrész tekintetében az illeték az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű, 3. összevont eljárás esetén az alapilleték 10 000 forint, melyen felül a) az elvi keretengedélyezési szakasz illetéke 20 000 forint, b) az építési engedélyezési szakasz illetéke alapilleték nélkül az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű, 4. összevont telepítési eljárás esetén az alapilleték 50 000 forint, melyen felül a) az integrált hatásvizsgálati szakaszba bevont hatósági eljárásonként 20 000 forint, b) az építési engedélyezési szakasz illetéke alapilleték nélkül az 1. pontban foglaltakkal megegyező mértékű, 5. az integrált eljárásért az eljárásba bevont társhatóságonként 20 000 forint, a közreműködő építésügyi hatóságnak az eljárásért az 1. pontban foglaltakon felül 50 000 forint, 6. az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól eltérő műszaki megoldás engedélyezése esetén 20 000 forint, 2 7. a bontási engedélyezési eljárás esetén a bontandó építmény hasznos alapterülete 100 m -ként 10 000 forint, vagy folyóméterenként 1000, vagy darabonként 10 000 forint, 8. a fennmaradási engedélyezési eljárás (engedély nélkül végzett bontás tudomásulvétele) esetén az illeték az 1. pont, a 3-5. pont vagy a 7. pont szerint megállapított illeték másfélszerese, 9. a használatbavételi engedélyezés esetében az illeték az 1-5. pontban megállapított illetékkel megegyező mértékű, 10. a használatbavétel tudomásul vétele 10 000 forint, 11. az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez, vagy tény, állapot, egyéb adat igazolásához az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó hatósági bizonyítvány kiadása 20 000 forint, IV. Illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő bontási, építési, módosított építési és használatbavételi engedélyezési eljárás, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárása. V. Ha az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatósághoz egyszerre többféle eljárás lefolytatása iránti kérelem kerül beadásra és azok a külön jogszabály szerint összevonhatóak, vagy egy kérelemmel is benyújthatóak, az illetéket az összevonásra kerülő eljárásonként kell megfizetni. VI. Az építésügyi hatóságnál indított eljárás illetéke antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó műtárgyak esetén, az eljárás tárgyát képező távközlési építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve, megkezdett méterenként 50 000 forint.

(5) Amennyiben a kérelmező birtokában van a) a Khvr.-ben meghatározott esetekben jogerős környezetvédelmi vagy jogerős egységes környezethasználati engedély - kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -, illetve az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat, több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az összes szakaszra együttesen,

93

314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 1. számú melléklet Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek 2. számú melléklet Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek 3. számú melléklet A felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek

b) erdőterület igénybevétele esetén az erdészeti hatóság engedélye - kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -, 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 6. § (1) E törvény alkalmazásában erdő: a) az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) erdőként nyilvántartott terület; b) az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fa- és cserjefajokból, illetve azok államilag elismert mesterséges vagy természetes hibridjeiből (a továbbiakban együtt: erdei fafajok) álló faállomány, melynek ba) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább ötven százalékos mértékben fedi; bb) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább harminc százalékos mértékben fedi, valamint legfontosabb szerepe a talaj védelme; c) az időlegesen igénybe vett erdő területe; 27. § (1) Az erdő rendeltetésének, illetve rendeltetéseinek megváltoztatását az erdőgazdálkodó kérelmére az erdészeti hatóság engedélyezheti, melyhez a tulajdonos, illetve közös tulajdon esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított 2/3 részének hozzájárulása szükséges. (2) Az erdő rendeltetésének közérdekből történő megváltoztatását feladat- és hatáskörén belül kezdeményezheti a) a miniszter, b) a környezetvédelemért felelős miniszter, c) a természetvédelemért felelős miniszter, d) az oktatásért felelős miniszter, e) az egészségügyért felelős miniszter, f) a honvédelemért felelős miniszter, g) a határrendészetért felelős miniszter, h) a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter, i) a közlekedésért felelős miniszter, j) az érintett települési önkormányzat jegyzője, k) a kultúráért felelős miniszter, l) a bányászati ügyekért felelős miniszter. 79. § (1) Az erdő igénybevételére vonatkozó engedély négy évre szól. Amennyiben a megadott határidőn belül az engedélyezett nagyságú erdő igénybevétele nem történik meg, vagy az engedély jogosultja írásban nyilatkozik arról, hogy az engedélyben foglalt jogosultságáról lemond, az engedély az igénybe nem vett részre érvényét veszti és a területen továbbra is az e törvény előírásai szerinti erdőgazdálkodást kell folytatni. (2) Bányászati célú igénybevétel esetén az engedély időbeli hatályát az erdészeti hatóság négy évnél hosszabb időtartamban, de legfeljebb a bányászati hatóság által jóváhagyott műszaki üzemi terv érvényességének lejártáig is megállapíthatja. (3) Az erdő igénybevétele iránti kérelemhez csatolni kell a tulajdonos hozzájárulását, vagy az igénybevétel céljára vonatkozó, más jogcímen fennálló rendelkezési jogot igazoló okiratot. (4) Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló, erdő művelési ágban nyilvántartott földterület igénybevétele esetén az erdő igénybevételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 80. § (1) Az erdő igénybevételének engedélyezését az erdészeti hatóság az erdő csökkenésével, illetve az erdő rendeltetésszerű használatának akadályozásával járó kedvezőtlen környezeti változások megszüntetése vagy mérséklése érdekében feltételekhez kötheti. (2) Az erdő igénybevételének végrehajtását, annak megkezdésétől számított harminc napon belül az igénybevevő köteles bejelenteni az erdészeti hatóságnak.

94

(3) Az erdő tervezett igénybevételéhez - kérelemre - az erdészeti hatóság legfeljebb négy évig érvényes elvi engedélyt adhat. Ez esetben a kérelemnek nem feltétele az erdőre vonatkozó tulajdonjogon vagy más jogcímen fennálló rendelkezési jog igazolása. (4) Az elvi engedély érvényességi idején belül kezdeményezett igénybevételi eljárás során az erdészeti hatóságot, szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságot az elvi engedély azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, akkor is köti, ha időközben a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások megváltoztak. Az elvi engedély alapján az erdő igénybevétele nem kezdhető meg. 81. § (1) Erdő igénybevétele esetén az igénybevevő erdővédelmi járulékot köteles fizetni. 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról Az erdő igénybevételére vonatkozó szabályok 54. § (1) Az erdő igénybevételének engedélyezés iránti kérelemhez csatolni kell: a) az erdőtervnek a tervezett igénybevétel engedélyezése kapcsán felmerülő módosításához szükséges, a 21. § (3) és (4) bekezdéseiben rögzített dokumentumokat, b) az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéshez szükséges az ingatlan-nyilvántartásról szóló külön jogszabályokban meghatározott, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzot és területkimutatást, illetve abban az esetben, ha az igénybevétel teljes földrészletet, vagy teljes alrészletet érint, az ingatlan-nyilvántartási térkép 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát a tervezett igénybevétel határainak és föld-, illetve alrészletenkénti területének feltüntetésével, c) az Evt. 79. § (3) bekezdés alkalmazásában az igénybevétellel érintett ingatlan tulajdonosának (tulajdonosainak) és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog, valamint teher jogosultjának (jogosultjainak) közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, az igénybevételhez való hozzájárulását, vagy az igénybevétel céljára vonatkozó, más jogcímen fennálló rendelkezési jogot igazoló okiratot, 56. § Az Evt. 79. § (3) bekezdése szerinti más jogcímen fennálló rendelkezési jogot közokirattal, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirattal kell igazolni. 57. § (1) Az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére vonatkozó kérelmet egy, szakhatósági közreműködés esetén kettő példányban kell benyújtani, melyhez csatolni kell: a) a tervezett igénybevétellel érintett erdő ingatlan-nyilvántartás szerinti (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészletjel) és erdészeti (helység, tagszám, részlet jel) területazonosító adatait, b) a tervezett igénybevétel területét föld-, illetve alrészletenként kéttized hektáros pontossággal, c) az igénybevételre tervezett terület beazonosítására alkalmas helyszínrajzot, melynek méretaránya nem lehet kisebb mint 1: 10 000, valamint d) érintettség esetén a csereerdősítésre tervezett terület megjelölését, e) a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló - a Khvr. meghatározott - adatlapot, ha az engedélyezési eljárás a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül. (2) Az erdő igénybevételének erdészeti magánút, vagy épített közelítő nyom építése céljából történő elvi engedélyezésére vonatkozó kérelemhez az (1) bekezdésben foglaltakon felül valamennyi nyomvonal változathoz tartozóan csatolni kell a tervezett út a) nyomvonalát ábrázoló erdészeti nyilvántartási térkép 1:10 000 méretarányú másolatát, b) általános műszaki leírását, c) minta-keresztszelvényeit. (3) Az (1) bekezdés szerinti kérelemben az Evt. 78. § (1) bekezdésének megfelelően pontosan meg kell határozni a tervezett igénybevétel közérdekkel való összhangját, és alá kell támasztani annak indokoltságát. (4) Erdő időleges igénybevételének, illetve a rendeltetésszerű használata öt évnél rövidebb időtartamú akadályozásának elvi engedélyezésére vonatkozó kérelemben a kérelmezőnek meg kell adnia az igénybevétel tervezett időtartamát. 58. § Amennyiben az erdő igénybevételének engedélyezése során az erdészeti hatóság megállapítja, hogy a kérelemben igénybe venni nem szándékozott erdő a kérelmezett igénybevétel megvalósítása nyomán az Evt. 12. § (1) bekezdése szerinti fásítássá válik, úgy annak területe után is erdővédelmi járulék fizetésére kötelezi az igénybevevőt. Ez esetben az erdővédelmi járulék összegét az Evt. 81. § (2) bekezdés b) pontja szerint kell meghatározni. 59. § (1) A szabad rendelkezésű erdő mezőgazdasági művelésbe vonását az erdészeti hatóság központi szerve által rendszeresített, és a honlapján közzétett, az alábbi adatokat tartalmazó formanyomtatványon kell bejelenteni, a mezőgazdasági művelésbe vonásra irányuló munkálatok megkezdése előtt 30 nappal:

95

a) a terület erdőgazdálkodójának vagy jogszerű használójának neve, erdőgazdálkodó esetén erdőgazdálkodói kódszáma, b) a bejelentéssel érintett szabad rendelkezésű erdő ingatlan-nyilvántartás szerinti területazonosító adatai (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészlet jel), c) az erdőgazdálkodó vagy a jogszerű használó aláírása. (2) A bejelentéshez csatolni kell az érintett ingatlan tulajdonosának és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog, valamint teher jogosultjának közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, a szabad rendelkezésű erdő mezőgazdasági művelésbe vonására vonatkozó hozzájárulását. (3) Amennyiben a szabad rendelkezésű erdőnek csak egy részét érinti a mezőgazdasági művelésbe vonás, a bejelentéshez csatolni kell egy 30 napnál nem régebbi, hiteles ingatlan-nyilvántartási térkép másolatot, melyen fel kell tüntetni a bejelentéssel érintett területet. (4) Abban az esetben, ha a mezőgazdasági művelésbe vonásra tervezett szabad rendelkezésű erdő jogszerű használóját az erdészeti hatóság korábban erdőgazdálkodóként nem vette nyilvántartásba, a mezőgazdasági művelésbe vonást és az ehhez kapcsolódó fakitermelést a terület jogszerű használója erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel nélkül is bejelentheti az erdészeti hatósághoz. 60. § Az Evt. 85. § (2) bekezdése szerinti esetben az erdőt engedély nélkül igénybe vevőnek az erdővédelmi járulékot is meg kell fizetnie.

c) termőföld igénybevétele esetén a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős hatósági határozat - kivéve, ha az az összevont telepítési eljárásban került kiadásra -, az iktatószám megjelölésével nyilatkozhat ezek meglétéről vagy mellékelheti azokat a kérelemhez. 2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről 3. § A termőföld művelési ágának megváltoztatását - az erre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően - be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak, amely a bejelentés elmulasztása esetén földvédelmi bírsággal sújtja a földhasználót. 4. § Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a földvédelmi bírságot a tulajdonossal (az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervvel, vagyonkezelővel) szemben kell kiszabni. Ha az érintett földrészletnek a földhasználati nyilvántartás szerint több földhasználója van, illetőleg az érintett földrészlet közös tulajdonban áll, a földvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége a földhasználókat, illetőleg a tulajdonosokat egyetemlegesen terheli. Hasznosítási kötelezettség, ideiglenes hasznosítás, mellékhasznosítás 5. § (1) A földhasználó - ha e törvény másként nem rendelkezik, választása szerint - köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni (hasznosítási kötelezettség). (2) Szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani. (3) Ha a termőföld más célú hasznosítását engedélyezték, a földhasználó köteles a termőföld engedélyezett célú felhasználásáig a hasznosítási kötelezettségét teljesíteni (ideiglenes hasznosítás). Az újrahasznosítás 6. § (1) A más célú hasznosítás megszüntetése után az igénybevevő köteles a területet mező- vagy erdőgazdasági művelésre alkalmassá tenni, és annak hasznosításáról gondoskodni (újrahasznosítás). (2) A más célú hasznosítás megszüntetését az igénybevevő köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell az újrahasznosítás érdekében elvégzendő munkákra készített tervet. A bejelentés elmulasztása esetén az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírsággal sújtja az igénybevevőt. (3) Művelés alól kivett terület újrahasznosítására készített tervet - a bányaterületekre vonatkozó tervek kivételével az ingatlanügyi hatóság hagyja jóvá, és az erről szóló határozatában a) megállapítja az újrahasznosítás célját, valamint b) előírja az újrahasznosítás érdekében az igénybevevő kötelezettségeit. (4) Az újrahasznosítást az ingatlanügyi hatóság a talajvédelmi hatósággal lefolytatott közös helyszíni ellenőrzés keretében ellenőrzi. 7. § (1) A földvédelmi eljárást az ingatlanügyi hatóság folytatja le.

96

9. § (1) Ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet más célra hasznosítani. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól. (2) Más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén a hatóságnak az eljárást fel kell függesztenie. (3) A más célú hasznosítás megkezdésének napját az igénybevevő köteles előzetesen az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén az ingatlanügyi hatóság az igénybevevőt földvédelmi bírsággal sújtja. 10. § (1) Termőföld más célú hasznosításának minősül: a) a hasznosítási kötelezettségtől történő olyan időleges vagy végleges eltérés, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik; b) termőföld belterületbe vonása; c) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásítás igénybevétele. (2) Nem minősül a termőföld más célú hasznosításának a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény hatálya alá tartozó, a részarány földkiadási eljárás során, továbbá a részarány földkiadási eljárásban keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetése során keletkező új földrészletek megközelítését szolgáló utak kialakítása. (3) A termőföld más célú hasznosítása időleges vagy végleges lehet. 12. § (1) A más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell: (2) A kérelemhez mellékelni kell: c) a talajvédelmi tervet, amennyiben a kérelemben - az (1) bekezdés c) pontja szerint - megjelölt cél az 50. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltak megvalósítására irányul. Talajvédelmi hatósági eljáráshoz kötött tevékenységek 49. § (1) A talajvédelmi hatóság engedélye szükséges: a) talajjavításhoz, b) mezőgazdasági célú tereprendezéshez, c) a 36. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott talajvédelmi műszaki beavatkozásokhoz, létesítmények megvalósításához, amennyiben az engedélyezés nem tartozik más hatóság hatáskörébe, d) hígtrágya termőföldön történő felhasználásához az állattartás során keletkező egyéb szervestrágya kivételével, e) szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásához, f) nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához, g) mezőgazdasági termelés során keletkező nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához, kivéve a mezőgazdasági táblán keletkező növényi maradványokat. (2) Az (1) bekezdés d)-g) pontja esetén, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az engedély legfeljebb öt évre adható meg, amelynek letelte után a tevékenység ismételten ötévi időtartamra engedélyezhető a külön jogszabály szerinti ellenőrző vizsgálatok alapján. (3) Az (1) bekezdés a)-f) pontjában írt tevékenységek engedélyezéséhez a földügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott talajvédelmi terv, az (1) bekezdés b)-c) pontjában írt tevékenységhez kiviteli terv is szükséges. Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott tevékenység engedélyezése a földügyért felelős miniszter rendelete szerinti talajvizsgálat, továbbá a felhasználni kívánt, az (1) bekezdés g) pontja szerinti hulladék beltartalmára vonatkozó vizsgálat alapján történik. 50. § (1) A talajvédelmi hatóság a külön jogszabályokban meghatározott engedélyezési eljárások során az e törvényben foglalt talajvédelmi előírásokat érvényesíti. 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól 1. § (1) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 49. § (3) bekezdésében és az 50. §-ában felsorolt, termőföldön folytatott mezőgazdasági tevékenységekkel, illetve beavatkozásokkal, valamint a termőföld igénybevételével járó vagy arra hatást gyakorló beruházásokkal és tevékenységekkel kapcsolatos talajvédelmi követelmények meghatározásához talajvédelmi terv készítése szükséges a következő esetekben: a) a savanyú, a szikes és a homoktalajok javításához, b) a mezőgazdasági célú tereprendezéshez, c) szőlő, gyümölcs, bogyós gyümölcs, illetve - ha jogszabály úgy rendelkezik - egyéb ültetvények telepítéséhez,

97

2 d) a talajszint végleges megváltoztatásával járó, beruházásnak nem minősülő 1000 m -nél nagyobb 2 területnagyságú tevékenység, illetve 400 m -t meghaladó területigényű beruházások megvalósítása során a humuszos termőréteg mentéséhez, e) a mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő rekultivációhoz, újrahasznosításhoz, f) az öntözéshez, g) a hígtrágya termőföldön történő felhasználásához az állattartás során keletkező egyéb szervestrágya kivételével, h) a szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásához, i) a mezőgazdasági területek vízrendezéséhez, j) a nem mezőgazdasági eredetű, nem veszélyes hulladékok termőföldön történő felhasználásához, k) az erózió elleni műszaki talajvédelmi beavatkozások megvalósításához.

(6) A kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell: a) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt, b) ha a kérelem benyújtásakor előzetes szakhatósági állásfoglalás nem áll rendelkezésre, a szakhatóság megkereséséhez szükséges, 5. melléklet szerinti dokumentációt. (7) A kérelemhez mellékelni lehet a) ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását - amennyiben az nem az ÉTDR igénybevételével került beszerzésre - és a hozzá tartozó, a szakhatóság által záradékolt építészeti-műszaki dokumentációt, b) a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, és az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát. Elj. Kódex 4.§ (4) Nincs ellenérdekű ügyfél az eljárásban, ha az építtető benyújtotta az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát. 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 196. § (1) A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll: a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta; b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni; c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van; d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;

34. A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala 43. § (1) A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása során, valamint a hivatalból történő intézkedés esetén az építésügyi hatóság a tényállás tisztázása, így különösen a készültségi fok megállapítása érdekében helyszíni szemlét tart. (2) Az építésügyi hatóság a helyszíni szemle megtartásának idejéről és tényéről az eljárás megindulásáról szóló értesítésben ad tájékoztatást. (3) Az építésügyi hatóság - az építésügyi monitoring alkalmazás (a továbbiakban: ÉMO) előzetes igénybevételével - a helyszíni szemlén vizsgálja, hogy a) adottak-e a döntés meghozatalának szakmai feltételei, b) a meglévő állapotot rögzítő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma megfelel-e a valóságnak, továbbá c) az érintett telken folytatnak-e építési tevékenységet. (4) Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyezési eljárásban a tényállás tisztázása érdekében az ÉMO-ból adatokat szerez be. 98

(5) Ha az építtető vagy a tulajdonos a kérelmet hiányosan nyújtotta be és a 11. § szerinti hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tett eleget, az építésügyi hatóság elrendeli az építmény bontását. Elj. Kódex 11. § (1) Az építésügyi hatóság legfeljebb húsz napos teljesítési határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett, ha a) a kérelem hiányos, haladéktalanul, de legkésőbb az eljárás megindulásától számított öt napon belül, b) az ügyfél az a) pont szerinti hiányokat pótolta, de kérelme a pótolt mellékletek tartalma tekintetében hiányos, az a) pont szerinti hiánypótlást követően haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül ismételten hiánypótlásra hívja fel az építtetőt. (2) A hiánypótlási felhívást az építtetőnek vagy meghatalmazottjának kell címezni és továbbítani a kérelemben meghatározott rendelkezésnek megfelelő módon.

(6) A fennmaradási engedélyben elrendelt szabályossá tételi vagy bontási kötelezettség teljesítésének határideje a döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított legfeljebb hat hónap, mely határidő a kötelezett kérelmére indokolt esetben egyszer három hónappal meghosszabbítható. (7) A szabályossá tételi kötelezettség elrendelése esetén az építményrész továbbépítése csak a kötelezettség teljesítése után folytatható. (8) A szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén az építésügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a bontásról. 44. § (1) A fennmaradási engedély iránti kérelem tárgyában az építésügyi hatóság az érdemi döntést a) az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül hozza meg, ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, b) az utolsó beérkezett hiánypótlástól vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tizenöt napon belül hozza meg, ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot be kell vonni. (2) Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha az építési tevékenység engedélyezését a polgármester a településképi véleményében nem javasolta. (3) A fennmaradási engedélyt megadó határozatában az építésügyi hatóság egyidejűleg rendelkezik az építésügyi bírság kiszabásáról - az Étv. 49. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével -, a szükséges átalakítási kötelezettség elrendeléséről, teljesítési határidejéről és a 42. § (3) bekezdése szerinti kérelmek elbírálásáról. Étv. 49. § (1) Ha az építésügyi hatóság a 48. § szerint a fennmaradási engedélyt megadja, illetőleg a lebontást tudomásul veszi, ezzel egyidejűleg - a Kormány rendeletében meghatározott mértékben és módon - építésügyi bírságot szab ki. (2) Ha az építtető a szabálytalanul megépített építményt, építményrészt a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt lebontja, vagy a szabálytalanságot megszünteti, az építésügyi hatóság a bírságot elengedi. Egyéb esetekben a kiszabott építésügyi bírság nem engedhető el. (4) Nem szabható ki bírság az olyan jogerős és végrehajtható építési, illetve bontási engedély alapján elvégzett építési tevékenységgel összefüggésben, amelynek az alapját képező határozatot utóbb az építésügyi hatóság a saját hatáskörében vagy az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás folytán visszavonta, vagy amelyet a bíróság hatályon kívül helyezett, illetve az Alkotmánybíróság határozata alapján az építésügyi hatóság felügyeleti szerve megváltoztatta vagy megsemmisítette kivéve, ha az építtető a visszavonásra (megváltoztatásra, megsemmisítésre, hatályon kívül helyezésre) alapot adó ok tekintetében rosszhiszeműen járt el. (5) Veszélyes állapotú építmények, épületszerkezetek jogszerűtlen építési tevékenységgel történő veszélyelhárítása vagy részleges elbontása esetén kiadott fennmaradási engedéllyel vagy bontás tudomásulvételével egyidejűleg az építésügyi hatóság építésügyi bírságot nem szab ki.

99

245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól Az építésügyi bírság kiszabásának esetei 2. § Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság a jogszerűtlen, vagy szakszerűtlen építési tevékenység esetében építésügyi bírsággal (a továbbiakban: bírság) sújtja az építtetőt vagy az ingatlan tulajdonosát. 2/A. § A műemléki védelem alatt álló építményt érintő építési és bontási tevékenység esetén az építésügyi bírság mértékét az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet mérlegelési szempontrendszere szerint, annak megfelelő módon és mértékben kell megállapítani. Elj. Kódex 42. § (3) A fennmaradási engedély iránti kérelemben a) az országos építési követelményektől eltérő műszaki megoldás engedélyezésére, b) a műemlékileg védett építmény esetén az örökségvédelmi engedélyre, c) az (1) bekezdés szerinti jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül megépített építmény ca) továbbépítésére vagy cb) használatbavételére irányuló kérelem is előterjeszthető.

(4) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül bontották le, az építésügyi hatóság azt építésügyi bírság megállapítása mellett - határozattal tudomásul veszi. (5) Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény befejezése (rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmas állapotának elérése) előtt kerül sor, a továbbépítésre - amennyiben a fennmaradó munkálatok elvégzése építési engedélyezéshez kötött - is engedélyt kell kérni. Ebben az esetben a fennmaradási és a továbbépítési engedélykérelmet egyszerre kell benyújtani, és az építésügyi hatóság a két kérelem tárgyában döntéseit egybefoglalja. (6) Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotában kerül sor, a fennmaradási engedély egyben használatbavételi engedély is, arra külön kérelmet benyújtani és a tárgyban külön döntést hozni nem szükséges. (7) Az építésügyi hatóság jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építési tevékenység esetén az építésügyi bírság mértékét az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint állapítja meg és rögzíti az elektronikus építésügyi bírságnyilvántartó alkalmazásban. 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól A bírság mértéke és számítása 3. § (1) A bírság mértéke az alapbírság és a számított építményérték (4) bekezdés és a 2. melléklet figyelembevételével meghatározott értékének az összege. A bírság mértékét a 3. melléklet szerint - a kerekítés szabályai alkalmazva - 10 000 forintra való kerekítéssel kell megállapítani. (2) Az alapbírság mértéke a) műemléki területen álló, nem védett építményen jogszerűtlenül végzett építési tevékenység esetén: 300 000 forint, b) helyi védelem alatt álló építményen jogszerűtlenül végzett építési tevékenység esetén: 250 000 forint, c) építési engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően végzett építési tevékenység esetén: 200 000 forint, d) engedélytől eltérően meg nem épült építményrész esetén, ha annak hiányában a megvalósult építmény anyagi jogi jogszabályt sért: 100 000 forint, e) az építési engedély jogerőre emelkedése előtt megkezdett, vagy az építési engedély végrehajthatóságának felfüggesztése alatt végzett építési tevékenység esetén, ha az építtető az engedélyezett tervtől nem tért el: 50 000 forint, f) kezdés bejelentés nélkül végzett bontási tevékenység esetén: 50 000 forint, g) építési engedély nélkül végezhető, de anyagi jogi jogszabályt sértő módon végzett építési tevékenység esetén: 50 000 forint. (3) A számított építményérték az elkészült, kivitelezés alatt álló, vagy elbontott a) építményhez, építményrészhez, megmozgatott földmennyiséghez hozzárendelt, az 1. melléklet szerinti egységár, valamint b) az építmény, építményrész, - építésügyi hatósági engedély, építészeti-műszaki tervdokumentáció vagy felmérés alapján számított - nettó alapterületének, bruttó (határoló szerkezetekkel együtt mért) térfogatának, felületének,

100

hosszának vagy darabszámának, a megmozgatott földmennyiség tervdokumentáció vagy felmérés alapján számított térfogatának szorzata, több különböző mértékegységű vagy egységáru építményrész esetében e szorzatok összege. (4) A bírság meghatározásakor a (3) bekezdés szerinti számított építményértéknek az alábbi százalékos értékét kell figyelembe venni: a) engedély nélküli építés esetén 50%, b) engedélytől eltérő építés esetén 40%, c) engedély nélkül végzett bontás esetén 30%, d) kezdés bejelentés nélkül végzett bontás esetén 20%, e) helyi védelem alatt álló épületen végzett jogszerűtlen építési tevékenység esetén 70%, ha a szabálytalanság a védettség elrendelésének alapjául szolgáló építményt (építményrészt) érinti, f) világörökségi területen és műemléki védelem alatt álló ingatlanon meglévő, nem védett építményen történő jogszerűtlen építési tevékenység esetén 80%. (5) Amennyiben a számított építményérték (4) bekezdés szerinti összege nem éri el a (2) bekezdés szerinti alapbírság értékét, úgy a bírság mértéke a (2) bekezdés szerinti alapbírság összegével egyezik meg. (6) A bírság mértékének meghatározásánál nem kell figyelembe venni a számított építményértéket a (2) bekezdés d), e) és g) pontja esetében. Ez esetben a bírság mértéke a (2) bekezdés szerinti alapbírság összegével egyezik meg. (7) A jogszerűtlenül végzett bontást követően új építmény jogszerűtlen vagy szakszerűtlen létesítése esetén a bírságot a bontásra és az építésre külön ki kell szabni. (8) A fizetendő bírság összege az (1) bekezdés szerint megállapított bírságérték a) 150%-a, ha kiszabására olyan személlyel vagy szervezettel szemben kerül sor, akit 3 éven belül egy alkalommal, b) 200%-a, ha kiszabására olyan személlyel vagy szervezettel szemben kerül sor, akit 3 éven belül legalább két alkalommal jogerősen építésügyi bírsággal sújtottak. 7. § (4) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság a bírság kiszabásával kapcsolatos minden döntését és intézkedését az - az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendelet szerinti - elektronikus építésügyi bírságnyilvántartó (e-bírság) alkalmazásban rögzíti.

(8) A határozat rendelkező része - a döntéstől függően - az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemein túl tartalmazza: Ket. 72. § (1) A határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét, b) a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá az ügyfél által a kérelemben megadott, személyazonosítására szolgáló adatot, c) az ügy tárgyának megjelölését, d) a rendelkező részben da) a hatóság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást, db) a szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét, dc) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak az ügyfél vagy központi költségvetés részére történő megfizetésre vonatkozó döntést, dd) az eljárási költség megállapítását, ha arról a hatóság nem külön dönt, de) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést, ha arról a hatóság nem külön dönt, df) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást, dg) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték vagy díj mértékéről és megfizetésének, lerovásának módjairól szóló tájékoztatást, Elj. Kódex (építési engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemei) 19.§ (4) A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza: a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, b) a tervezett építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, c) az építési tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését,

101

d) a telken már meglévő építmény későbbi - kártalanítási igény nélküli - átalakításának vagy lebontásának esetleges kötelezettségét, megjelölve, hogy milyen feltétel bekövetkeztekor esedékes a kötelezettség teljesítése, e) a tervezett építési tevékenység végzésével kapcsolatban szükségessé váló járulékos építmények építésére, meglévő építmény bontására, tereprendezés (környezetrendezés) végzésére, illetve kötelezettségére vonatkozó rendelkezést, f) az engedély megadásának egyéb feltételeit, g) a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményét vagy az építészeti-műszaki tervtanács véleményét, h) az engedély hatályát. Elj. Kódex (használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemei) 40. § (7) A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza: a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, b) az építési engedély számát, keltét, c) a használatbavételi engedély kikötéseit, d) - eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezése mellett - kötelezést da) a rendeltetésszerű és biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetén a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében, határidő kitűzése mellett a szükséges építési munkák elvégzésére, db) arról, hogy az építtetőnek az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint az engedély közlését követő, de legkésőbb a döntésben előírt munkálatok teljesítésétől számított kilencven napon belül az épületről az energetikai tanúsítványt el kell készíttetnie és gondoskodnia kell annak az OÉNY-be történő feltöltéséről, dc) arról, hogy a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követő hatvan napon belül - amennyiben erre korábban nem került sor - a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése, valamint az OÉNY-ben történő feltüntetés érdekében a megvalósult állapotról a hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzot kell az OÉNY-be feltölteni.

a) a bírság kiszabásának alapját képező fennmaradási, bontást tudomásul vevő rendelkezést, az építésügyi bírság összegét, b) az e-bírság elektronikus alkalmazással generált egyedi bírság-azonosító kódot, c) az építésügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott készpénzátutalási megbízáson vagy a banki átutalási megbízáson az egyedi bírság-azonosító kódnak, a határozat számának, a kötelezett és a bírság megnevezésének feltüntetésére vonatkozó figyelmeztetést, d) az építésügyi bírság befizetésének határidejét, e) a befizetés megtörténtének nyolc napon belüli igazolására vonatkozó figyelmeztetést, f) az építmény átalakításának vagy részleges bontásának esetleges kötelezettségét, teljesítési határidejét és elmaradásának jogkövetkezményét, g) az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély megadása esetén az építmény továbbépítéséről történő rendelkezést, h) a fellebbezés tekintetében a bírságra vonatkozó, eltérő ügyfélkörre vonatkozó megállapítást. (9) A határozat indokolási része - a rendelkezéstől függően - az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemein túl tartalmazza: Ket. 72. § (1) A határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell e) az indokolásban ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, eb) az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, ec) a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket, ed) a szakhatósági állásfoglalás indokolását, ee) az ügyintézési határidő túllépése esetén az ügyintézési határidő leteltének napját, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy az ügyintézési határidőt mely, az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének felróható okból nem tartotta be, vagy hogy a 33/A. § alkalmazásának van helye, ef) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta,

102

eg) a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást, f) a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával, g) a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát. Elj. Kódex (építési engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemei) 19. § (5) A határozat indokolási része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, a rendelkezéstől függően tartalmazza: a) a szakértői véleménynek, a települési önkormányzat polgármestere településképi véleményének vagy az építészeti-műszaki tervtanács véleményének figyelembevételi módját, annak indokolását, b) a döntés kikötéseinek és az építési engedély megadása feltételeinek indokolását, c) az építési engedély iránti kérelem elutasításának indokolását, d) az ügyféli kör megállapításának módját, indokolását, e) az országos építési követelményektől való eltérés tárgyában hozott döntés indokolását. (6) A határozat az engedély tárgyától függően tartalmaz: a) figyelmeztetést arra, hogy az építtető építési tevékenységet csak a jogerős és végrehajtható építési engedély és az ahhoz tartozó - engedélyezési záradékkal ellátott - építészeti-műszaki dokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére végezhet, b) figyelmeztetést arra, hogy az építési engedély polgári jogi igényt nem dönt el, c) figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy a létrehozott építmény csak használatbavételi engedély kiadását vagy tudomásulvételt követően használható, d) figyelmeztetést arra, hogy műemléken az egyes, építési engedély nélkül végezhető tevékenységekhez a kulturális örökségvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott engedélye is szükséges, 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 3. § (1) Az örökségvédelmi hatóság engedélye (a továbbiakban: örökségvédelmi engedély) szükséges a (2)-(4) bekezdésben meghatározott tevékenységekhez, kivéve, ha azokhoz az építésügyi hatóság engedélye vagy más hatóság - örökségvédelmi szakhatóság hozzájárulásával kiadott - engedélye szükséges. (4) A műemléket érintő alábbi tevékenységekhez örökségvédelmi engedély szükséges, ha az (5) bekezdés eltérően nem rendelkezik: a) kémény, tetőszerelvény, tetőfelépítmény, díszítmény, tetőhéjazat felújítása, építése, bontása, átalakítása; b) járda, térburkolat készítése, teljes cseréje, eltávolítása; c) külső és belső burkolat, díszítmény felújítása, átalakítása, elhelyezése, eltávolítása, cseréje, átszínezése; d) épületgépészeti és elektromos rendszer elhelyezése, átalakítása, cseréje, eltávolítása; e) beépített berendezés, bútor, liturgikus berendezési tárgy elhelyezése, felújítása, átalakítása, átszínezése; f) lépcsők átalakítása, felújítása; g) védett kerítés felújítása, átalakítása, eltávolítása; h) homlokzati vagy belső fal kívülről vagy belülről végzett utólagos hő-, vagy talajnedvesség elleni szigetelése; i) válaszfal, térhatároló, korlát átalakítása, felújítása, építése, bontása; j) külső, belső nyílászáró cseréje, felújítása; k) falfelület és födém színezése, felületképzésének megváltoztatása, felújítása, cseréje; l) épület bármely külső felületén reklámtábla, reklám, felirat, dísz, szerelvény, gépészeti egység, napkollektor, napelem elhelyezése, cseréje, átalakítása, bontása (eltávolítása), eltakarása; m) történeti kertben vagy műemlék telkén végzett építési vagy kertépítészeti munkák (építmény, kertépítészeti alkotóelemek építése); n) történeti kertben vagy műemlék telkén lévő parkban fás szárú növényzet telepítése és eltávolítása; o) a műemlék falfelületeinek vagy szerkezeteinek, továbbá alkotórészeinek és tartozékainak tudományos vagy műszaki célú kutatására, feltárására irányuló alábbi tevékenységek: oa) műemléki védelem alatt álló építmények fizikai beavatkozással, mintavétellel, roncsolással járó vizsgálata, ob) a műemlék alkotórészét, tartozékát képező képző- vagy iparművészeti alkotás roncsolásos vizsgálata; p) a műemlék rendeltetésének megváltoztatása; q) a műemlékkel és annak képző- vagy iparművészeti alkotórészével, tartozékával, beépített berendezési tárgyával kapcsolatos megóvási, konzerválási, restaurálási munkák; r) a műemlék jellegét és megjelenését befolyásoló megvilágítása, fényforrás elhelyezése, üzemeltetése; s) műemléknek vagy egyes részeinek, szerkezeti elemeinek elmozdítása, szabadtéri múzeum keretében készülő rekonstrukcióba történő beépítése.

103

(5) A (4) bekezdésben meghatározott tevékenységek közül az alábbiak esetében az örökségvédelmi engedélyezésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal előzetes nyilatkozatában a tevékenység elvégzéséhez hozzájárult: a) kémény, tetőszerelvény felújítása, átalakítása; b) járda, térburkolat részleges cseréje; c) külső és belső fal-, padló, födémburkolat, álmennyezet, díszítmény felújítása, átalakítása, átszínezése; d) épületgépészeti és elektromos szerelvény cseréje, eltávolítása; e) beépített berendezés, bútor elhelyezése, felújítása, átalakítása, átszínezése; f) lépcsők szerkezeti beavatkozással nem járó átalakítása, felújítása; g) védett kerítés felújítása, átalakítása; h) válaszfal, térhatároló, korlát, rács átalakítása, felújítása; i) falfelület és födém színezése; j) épület bármely külső felületén reklámtábla, reklám, felirat, szerelvény, gépészeti egység; napkollektor, napelem cseréje, átalakítása, bontása (eltávolítása), eltakarása; k) műemlék telkén végzett kertépítészeti munkák; l) műemlék telkén lévő parkban fás szárú növényzet telepítése és eltávolítása; m) a műemlék rendeltetésének megváltoztatása.

a) a szabálytalanság tudomásra jutásának időpontját, b) a szabálytalan építési tevékenység előzményének, az építmény rendeltetésének, műszaki tartalmának és készültségi fokának pontos leírását, c) a tényállás tisztázásának folyamatát, a bizonyítékok ismertetését, d) az elrendelt szabályossá tételi kötelezettség műszaki szükségességét, tartalmát alátámasztó szakmai indokolást, e) a bírság összegének tételes kiszámítását, feltüntetve az alapbírságot, és számított építményérték meghatározása esetén a szabálytalan építmény mértékének számítását, a szabálytalan építménytípusnak megfelelő egységárat, a készültségi fokot és a bírság százalékát. Elj. Kódex (építési engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemei folyt.) 19. § (6) A határozat az engedély fajtájától függően tartalmaz: e) tájékoztatást arról, hogy a tervezett építési tevékenység megkezdését az építésfelügyeleti hatósághoz előzetesen be kell-e jelenteni és hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozike, 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről Előzetes bejelentés 29. § (1) Az Étv. 39/A. § (4) bekezdése szerint az építőipari kivitelezési tevékenység tervezett megkezdésére irányuló kérelmét az építtető a) az építésügyi hatósági engedélyhez kötött és az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló jogszabály szerint számított, 50 millió forint számított építmény-értéket meghaladó vagy integrált építési engedély alapján végzendő, b) a Kbt. hatálya alá tartozó, c) a továbbépítésre vonatkozóan az a) és b) pont szerinti értéket elérő, fennmaradási és továbbépítési engedély birtokában elvégzendő, vagy d) az építtetői fedezetkezelés hatálya alá eső építési tevékenység esetén a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal nyújtja be a (2) bekezdés és a 4. melléklet szerinti tartalommal elektronikus úton az ÉTDR rendszeren keresztül az építésfelügyeleti hatósághoz. (2) A kivitelezés megkezdésének tudomásulvételére irányuló kérelem tartalmazza, illetve ahhoz az építtetőnek mellékelnie kell a) az építőipari kivitelezési tevékenységben részt vevő aa) fővállalkozó kivitelező (több fővállalkozó vagy alvállalkozó kivitelező esetén a kezdéskor ismert összes vállalkozó kivitelező), ab) felelős műszaki vezető (több felelős műszaki vezető esetén a kezdéskor ismert összes felelős műszaki vezető),

104

ac) ha jogszabály építési műszaki ellenőr alkalmazását előírja vagy építési műszaki ellenőr alkalmazására kerül sor, az építési műszaki ellenőr Étv. 58. § (10) bekezdés a)-f) pontja szerinti adatait, b) c) az építőipari kivitelezési tevékenységet végző fővállalkozó kivitelező (és a már ismert alvállalkozó kivitelező) e rendelet szerinti építőipari kivitelezői nyilvántartási számát, d) közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő megnevezését. (3) A (2) bekezdés szerinti adatoknak az építésfelügyeleti hatósághoz, vagy a kormányablakhoz történő bejelentésével egyidejűleg az építtető az építés helye szerint illetékes Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak bejelenti az építési tevékenységre vonatkozó teljes kivitelezési értéket (szerződéses érték), az építés helyszínének címét és helyrajzi számát.

Az építtetői fedezetkezelés és az építtetői fedezetkezelő 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 17. § (1) Az építtetői fedezetkezelő az építtető és a fővállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződés mindkét fél általi teljesítését segíti elő. (2) Az építőipari kivitelezési tevékenység fedezete és a kivitelező által nyújtott biztosíték célhoz kötött felhasználásának biztosítása érdekében építtetői fedezetkezelő működik közre a) b) a Kbt. hatálya alá nem tartozó, de a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó - (3) bekezdés szerint számított - értékű építőipari kivitelezési tevékenység megvalósítása esetén. Építtetői fedezetkezelés Étv. 39/B. § (1) Az építtetői fedezetkezelés célja - az építtető és a vállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződés teljesítése érdekében - az építőipari kivitelezési tevékenység fedezete célhoz kötött felhasználásának biztosítása. (2) Az építtetői fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alatt álló elkülönített számlán kell - egy összegben, vagy több szakaszra bontott építkezés esetén a szerződés szerinti teljesítési szakaszonként - elhelyezni az építőipari kivitelezési tevékenység kormányrendeletben meghatározott ellenértékének fedezetét és a kivitelező által nyújtott, kormányrendeletben meghatározott biztosítékok összegét. 39/C. § A Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében határozza meg az építtetői fedezetkezelés alkalmazásának eseteit, az építtetői fedezetkezelést végzők körét, az építtetői fedezetkezelés résztvevői feladatait, az eljárás szabályait, a fedezetkezelő megbízásának, feladatellátásának, díjának és a fedezetkezelői számla kezelésének szabályait. Elj. Kódex (építési engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemei folyt.) 19. § (6) A határozat az engedély fajtájától függően tartalmaz: f) tájékoztatást arról, hogy az építésügyi hatósági engedély nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól, g) tájékoztatást az engedély hatálya meghosszabbításának módjáról, feltételeiről, h) tájékoztatást arról, hogy a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészetiműszaki dokumentációba milyen módon tekinthet be. Elj. Kódex (használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemei folyt.) 40.§. (8) A határozat tájékoztatást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő harminc napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) - jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania.

(10) A határozat - az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tájékozató részének tartalmi elemein túl - tájékoztatást tartalmaz arra, hogy a szabálytalanság a bírság befizetésének határidején belül történő megszüntetése esetén az építésügyi bírság elengedhető. 105

(11) A fennmaradási engedélyezési eljárásra az építési, a használatbavételi és országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárás szabályait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. X. FEJEZET BONTÁSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS 35. A bontási engedély iránti kérelem és mellékletei 45. § (1) Bontási engedély alapján végezhető a) a műemléket érintő, b) a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő, c) a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő bontási tevékenység. (2) A bontási engedély iránti kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell a) a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt, valamint b) az eljárási illeték befizetésének igazolását. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről XV. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárás illetéke I. Az építésügyi hatóságnál indított 2 7. a bontási engedélyezési eljárás esetén a bontandó építmény hasznos alapterülete 100 m -ként 10 000 forint, vagy folyóméterenként 1000, vagy darabonként 10 000 forint, III. Az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági eljárásban hozott döntés elleni fellebbezés illetéke 30 000 forint. IV. Illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő bontási, építési, módosított építési és használatbavételi engedélyezési eljárás, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárása. V. Ha az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatósághoz egyszerre többféle eljárás lefolytatása iránti kérelem kerül beadásra és azok a külön jogszabály szerint összevonhatóak, vagy egy kérelemmel is benyújthatóak, az illetéket az összevonásra kerülő eljárásonként kell megfizetni. VI. Az építésügyi hatóságnál indított eljárás illetéke antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó műtárgyak esetén, az eljárás tárgyát képező távközlési építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve, megkezdett méterenként 50 000 forint.

(3) A kérelemhez mellékelni lehet a 4. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozatokat, illetve az ügyben érintett összes ismert ügyfélnek a fellebbezési jogról lemondó nyilatkozatát. Elj. Kódex 4. § (4) Nincs ellenérdekű ügyfél az eljárásban, ha az építtető benyújtotta az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát.

106

36. A bontási engedély iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala 46. § (1) A bontási engedélyezési eljárás során az építésügyi hatóság helyszíni szemle megtartása mellett méri fel, hogy a) adottak-e a döntés meghozatalának feltételei, b) az érintett telken megkezdték-e a bontási tevékenységet, c) a tervezett bontási tevékenység nem veszélyeztetheti-e a csatlakozó építmény, építményrész vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát. (2) A bontási engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság a kérelem és mellékletei, valamint a helyszíni szemle tapasztalatai alapján vizsgálja, hogy a) a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, építészeti, örökségvédelmi, műszaki és egyéb követelményeket, b) az építmény, építményrész elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e, c) a tervezett bontási tevékenység nem veszélyezteti-e a csatlakozó építmény, építményrész, vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát, d) a tervezőként megjelölt személy jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos dokumentáció elkészítésére, 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól

e) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak-e és tartalmuk megfelel-e az a)-d) pont előírásainak. (3) Műemlék esetén a (2) bekezdésben foglaltakon túl az építésügyi hatóság azt is vizsgálja, hogy a tervezett bontási tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 4. § (1) A 3. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott tevékenységeket a (2)-(12) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni. (2) A műemléket fizikai valójában kell megőrizni. A műemléket érintő tevékenységeket jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott esetekben jellegüktől függő szakági kutatásoknak kell megalapozniuk. A műemlék anyagát érintő tevékenységek során a műemlék történeti értékeit fel kell tárni, és dokumentálni kell. (3) Műemlék átalakítását a műemléki értékek fenntartása, érvényre juttatása szempontjainak szem előtt tartásával lehet végezni, olyan módon és mértékig, ami nem sérti az értékek összességének (tömegalakítás, térkapcsolatok, arányviszonyok, szimbolikus tartalom, felületek kialakítása, díszítmények), valamint a történeti korok emlékeinek megtartását. A történeti korok emlékeinek megtartása nem jelent kötelezettséget ezek bemutatására. (4) Műemlékhez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy műemlék telkén új építmény, építményrész építése a műemléki érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét nem sértheti. (5) Műemlék alkotórészének, tartozékának javítása vagy korszerűsítése során az eredeti vagy meglévő alkotórész, tartozék, megőrzésére, felújítására kell törekedni. Amennyiben ez a pusztulás mértéke vagy a használat ellehetetlenülése miatt már nem lehetséges, úgy engedélyezhető a részleges csere, részleges vagy teljes pótlás azonos vagy hasonló anyagból, valamint kivitellel, és csak kivételes esetben az eltérő anyagból való pótlás. (6) Történeti kertben vagy műemlék telkén lévő parkban szakági kutatásokon kell alapulnia a kert, park helyreállítására, felújítására irányuló munkáknak. Növények eltávolítása, áttelepítése, fás szárú növények kivágása, valamint építmények építése és bontása, továbbá új növényzet telepítése, a történeti kert és más műemlék, műemléki együttes érvényesülését, hitelességének, értékeinek helyreállítását nem sértheti. (7) A műemlék rendeltetése, használata nem járhat a műemléki értékek veszélyeztetésével. (8) Műszaki, gazdasági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a műemléki értékek fennmaradását, érvényre jutását jobban szolgáló és visszafordítható megoldásokat. (9) Műemlék alkotórészét, tartozékát képező képző- vagy iparművészeti alkotás áthelyezése csak restaurátor szakember közreműködésével végezhető.

107

(4) Az építésügyi hatóság, ha a bontási kérelem a (2)-(3) bekezdésben foglalt feltételeket megsérti, a kérelmet határozattal elutasítja. (5) Az építésügyi hatóság azt a személyt, aki tervezői jogosultság nélkül végez bontási engedélyhez kötött építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, 100 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja. A közigazgatási bírság, a helyszíni bírság és az elkobzás alkalmazásának eljárásjogi alapjai Ket. 94/A. § (1) Ha jogszabály bírság kiszabását teszi lehetővé - ide nem értve a 61. § szerinti eljárási bírságot -, a hatóság az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - mérlegeli különösen: a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát, c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát, d) a jogsértő állapot időtartamát, e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(6) A bontási engedély iránti kérelem tárgyában az érdemi döntést a) ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától, b) ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot kell bevonni, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tizenöt napon belül meghozza. (7) Ha az építésügyi hatóság a helyszíni szemlén megállapítja, hogy a tervezett bontási tevékenységet engedély nélkül megkezdték, a bontási engedély iránti kérelmet nyolc napon belül elutasítja és a) teljes építménybontás esetén, az engedély nélküli bontási tevékenység elvégzésének tényét tizenöt napon belül tudomásul veszi és egyidejűleg építésügyi bírságot szab ki, 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól Az építésügyi bírság kiszabásának esetei 2. § Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság a jogszerűtlen, vagy szakszerűtlen építési tevékenység esetében építésügyi bírsággal (a továbbiakban: bírság) sújtja az építtetőt vagy az ingatlan tulajdonosát. 2/A. § A műemléki védelem alatt álló építményt érintő építési és bontási tevékenység esetén az építésügyi bírság mértékét az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet mérlegelési szempontrendszere szerint, annak megfelelő módon és mértékben kell megállapítani.

b) részleges építménybontás esetén az engedély nélküli bontási tevékenység elvégzésének tényét tizenöt napon belül tudomásul veszi és építésügyi bírságot szab ki, a fennmaradt bontási tevékenységre - ha annak a feltételei fennállnak - bontási engedélyt ad ki. (8) Az építésügyi hatóság a (7) bekezdésben meghatározott döntéseit egybefoglalja. 47. § (1) A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza: Ket. 72. § (1) A határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét,

108

b) a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá az ügyfél által a kérelemben megadott, személyazonosítására szolgáló adatot, c) az ügy tárgyának megjelölését, d) a rendelkező részben da) a hatóság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást, db) a szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét, dc) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak az ügyfél vagy központi költségvetés részére történő megfizetésre vonatkozó döntést, dd) az eljárási költség megállapítását, ha arról a hatóság nem külön dönt, de) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést, ha arról a hatóság nem külön dönt, df) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást, dg) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték vagy díj mértékéről és megfizetésének, lerovásának módjairól szóló tájékoztatást,

a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját, b) a bontási tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, c) a bontási tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését, d) az engedély hatályát, meghosszabbításának módját, feltételeit. (2) A határozat indokolási része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza: Ket. 72. § (1) A határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell e) az indokolásban ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, eb) az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, ec) a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket, ed) a szakhatósági állásfoglalás indokolását, ee) az ügyintézési határidő túllépése esetén az ügyintézési határidő leteltének napját, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy az ügyintézési határidőt mely, az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének felróható okból nem tartotta be, vagy hogy a 33/A. § alkalmazásának van helye, ef) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta, eg) a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást, f) a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával, g) a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát.

a) összefoglalóan az elfogadott, figyelembe vett szakértői véleményt, b) az ügyféli kör megállapításának módját, indokolását. (3) A határozat tájékoztatást tartalmaz arról, hogy a) az építésügyi hatósági engedély nem mentesíti az építtetőt, a bontási tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól, b) a bontási engedély polgári jogi igényt nem dönt el, c) a jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészetiműszaki dokumentációba milyen módon tekinthet be, d) az építtető a bontási tevékenységet csak a jogerős és végrehajtható bontási engedély és az ahhoz tartozó - engedélyezési záradékkal ellátott - építészeti-műszaki dokumentáció 109

alapján, az engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére végezhet, e) tájékoztatást arról, hogy a tervezett bontási tevékenység megkezdését az építésfelügyeleti hatósághoz előzetesen be kell-e jelenteni és hogy az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozik-e, f) az építtető a bontási tevékenység befejezését követően - a külön jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén - köteles elkészíteni a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania, g) a bontási tevékenység befejezését követően harminc napon belül az ingatlannyilvántartási változás átvezetése, valamint az OÉNY-ben történő feltüntetés érdekében a megvalósult állapotról hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajzot kell az OÉNY-be feltölteni. (4) Az építésügyi hatóság a bontás tényéről és a (3) bekezdés g) pontjának teljesítéséről a változás átvezetése iránt végzéssel megkeresi az első fokú ingatlanügyi hatóságot. 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról

37. A döntés közlése 48. § (1) A bontási engedély iránti kérelem tárgyában hozott döntés szóban nem közölhető. (2) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell: a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont, b) tájékoztatásul azzal, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik. (3) A jogerős döntést közölni kell: a) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, b) az építésfelügyeleti hatósággal az ÉTDR-en keresztül, c) a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséggel. (4) Az építésügyi hatóság a jogerős döntést követően haladéktalanul tájékoztatást ad az ÉTDR mindenki által látható felületén a jogerős engedély tárgyáról és típusáról. (5) A bontási engedély jogerőre emelkedése esetén az építésügyi hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzíti és az engedélyezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus engedélyezési záradékkal látja el. (6) A bontási engedélyezési eljárás során hozott jogerős döntés a hozzátartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt hatályos. (7) Az építésügyi hatóság - az építtetőnek a bontási engedélykérelembe foglalt erre irányuló külön kérelme alapján - a jogerős bontási engedélyt és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációt a jogerőre emelkedés tudomásra jutásától számított három napon belül megküldi az építtetőnek vagy meghatalmazottjának a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésnek megfelelően.

110

38. A bontási engedély hatálya 49. § (1) A bontási engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított egy évig hatályos. A bontási engedély hatálya meghosszabbodik, ha a hatályossága alatt a) a bontási engedély hatályát az építésügyi hatóság meghosszabbította, vagy b) a tényleges bontási tevékenységet megkezdték, azt folyamatosan végzik és a bontási tevékenység megkezdésétől számított három éven belül befejezik. (2) Az építtetőnek a bontási tevékenység befejezését a befejezéstől számított tizenöt napon belül közölnie kell az építésügyi hatósággal. (3) Az építésügyi hatóság jogosult a bontási tevékenység elvégzését, a bontási tevékenység befejezésének közlésétől, de legkésőbb a bontási engedély hatályának lejártát követő tizenöt napon belül helyszíni szemlén ellenőrizni. XI. FEJEZET AZ ENGEDÉLY HATÁLYÁNAK MEGHOSSZABBÍTÁSI ELJÁRÁSA 39. Hatósági ellenőrzés az engedély hatályának lejárta előtt 50. § (1) Az építésügyi hatósági engedély hatályának lejárta előtt az ÉTDR legalább kilencven nappal automatikus figyelmeztetést küld az építtetőnek. (2) Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági engedély hatályának lejárta előtt - az elvi keretengedély és a telepítési engedély kivételével - legalább hatvan nappal köteles helyszíni szemlét tartani, ha az építtető az (1) bekezdés szerinti időpontig az engedély hatályának meghosszabbítását megkérte. (3) Ha az építtető az (1) bekezdés szerinti figyelmeztetésre kérelmet nem nyújtott be, az építésügyi hatóság az engedély hatályának lejárta előtt legalább negyvenöt nappal figyelembe véve az építésügyi hatósági engedély hatályának lejárta előtt megtartott helyszíni szemléjén tapasztaltakat a) ismételten felhívja az építtető figyelmét az engedély hatályának közelgő lejártára és annak jogkövetkezményeire, b) tájékoztatja az építtetőt az engedély hatályának meghosszabbítási lehetőségéről, és arról, hogy ba) az építésügyi jogszabályok változtak-e, bb) az építésügyi jogszabály változása milyen módon érinti, vagy akadályozza az engedély hatályának meghosszabbítását, c) ha az építésügyi jogszabályváltozás az engedély hatályának meghosszabbítását nem tenné lehetővé, a módosított építési engedély és egyben az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem benyújtásának lehetőségéről ad tájékoztatást, d) ha az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van, a használatbavételi engedélyezés feltételeiről ad tájékoztatást. 40. Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem és mellékletei 51. § (1) Az építtető az építésügyi hatósági engedély hatályának lejárta előtt előterjesztett kérelmében a jogerős a) építési engedély, b) elvi építési keretengedély, c) telepítési engedély, 111

d) bontási engedély hatályának meghosszabbítását kérheti. (2) Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelemhez mellékelni kell az eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről XV. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárás illetéke I. Az építésügyi hatóságnál indított 13. az 1-12. pont alá nem eső első fokú építésügyi hatósági eljárás 10 000 forint. III. Az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági eljárásban hozott döntés elleni fellebbezés illetéke 30 000 forint. IV. Illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő bontási, építési, módosított építési és használatbavételi engedélyezési eljárás, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárása. V. Ha az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatósághoz egyszerre többféle eljárás lefolytatása iránti kérelem kerül beadásra és azok a külön jogszabály szerint összevonhatóak, vagy egy kérelemmel is benyújthatóak, az illetéket az összevonásra kerülő eljárásonként kell megfizetni. VI. Az építésügyi hatóságnál indított eljárás illetéke antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó műtárgyak esetén, az eljárás tárgyát képező távközlési építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve, megkezdett méterenként 50 000 forint.

(3) Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelemhez mellékelni lehet, ha a kérelem benyújtásakor rendelkezésre áll, az ügyben érintett szakhatóság előzetes állásfoglalását. 41. Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem elbírálása, a döntés meghozatala 52. § (1) Az engedély hatályának meghosszabbítására irányuló eljárás megindulásáról értesítést nem kell küldeni. (2) Az építésügyi hatóság az 51. § (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott engedélyek esetén helyszíni szemlén vizsgálja, hogy az építési vagy bontási tevékenységet megkezdték-e, a megkezdett építési vagy bontási tevékenységet jogszerűen végzik-e és az elkészült építmény, építményrész készültsége milyen mértékű. (3) Ha az építésügyi hatóság az építési engedély hatályának lejárta előtt vagy lejártakor megtartott helyszíni szemlén megállapítja, hogy az elkészült építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van - függetlenül a még fennmaradó nem építésiengedély-köteles építési tevékenységekre - az engedély hatályát nem hosszabbítja meg, hanem az építtetőt az építési, bontási, vagy a használatbavételi engedély megkérésére és a hiányzó munkálatok határidőre történő elvégzésére szólítja fel. (4) Az építésügyi hatóság az engedély hatályát annak lejárta előtt a (6) bekezdésben foglalt feltételek mellett a) az építési tevékenység végzésének megkezdése előtt, b) a megkezdett építési tevékenység esetén egyszer egy évvel meghosszabbítja. (5) Az elvi építési keretengedély és a telepítési engedély a hatályának lejárta előtt, kérelemre, egy ízben, legfeljebb fél évvel hosszabbítható meg. 112

(6) Az építésügyi hatóság az engedély hatályát annak lejárta előtt a) a (4) bekezdés a) pontja, és az (5) bekezdés szerinti esetben akkor hosszabbítja meg, ha az engedélyezett építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok aa) nem változtak meg, vagy ab) megváltoztak, de a jogszabályváltozás az engedélyezett tevékenységet nem érinti, vagy ha érinti, akkor a jogszabályváltozásból eredő újabb követelmények - kivéve, ha azok tartalma építési engedélyhez kötött építési tevékenységet érint - az engedély feltételeként előírva teljesíthetők, b) a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben akkor is meghosszabbítja, ha az építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok időközben megváltoztak, feltéve, ha ba) az engedélyezett építési tevékenység – a bontás kivételével - legalább tartószerkezet kész, vagy azt meghaladó állapotban van, bb) az elkészült építmény, építményrész, az elvégzett építési tevékenység szabályos, és bc) az engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció legfeljebb tíz éven belül készültek. bd) az engedélyezett bontási tevékenység végzésének készültségi foka meghaladja az 50%ot. (7) Az építésügyi hatóság az építési engedély hatályát meghosszabbítja akkor is, ha az építési tevékenységet az engedély hatályán belül megkezdték, az építményre, építményrészre, építési tevékenységre használatbavételi engedély még nem adható vagy a használatbavétel még nem vehető tudomásul, de a) a fennmaradó építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött függetlenül attól, hogy az engedély megadásakor hatályos építésügyi jogszabályok vagy kötelező hatósági előírások megváltoztak-e -, b) a fennmaradó építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez kötött, és az engedély megadásakor hatályos szabályok vagy kötelező hatósági előírások változása az építésügyi hatósági engedély tartalmát nem érinti. (8) Ha az építtető az építési engedély hatályának meghosszabbítását nem kérelmezte, vagy az engedély hatálya jogszerűen nem hosszabbítható meg, és az építmény használatbavétel megadására, illetve használatbavétel tudomásulvételére nem alkalmas, a fennmaradó engedélyhez kötött - építési tevékenységre ismételten építési engedélyt kell kérni. A fennmaradó munkálatokra vonatkozó ismételt engedélykérelmet a benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. (9) Az építésügyi hatóság az engedély hatályának meghosszabbítási eljárásában a határozatot, ha a) a kérelem hiánytalan és a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától, b) a kérelem hiányos vagy szakhatóságot kell bevonni az eljárásba, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tíz napon belül hozza meg. (10) A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül az engedély tárgyától függően tartalmazza: Ket. 72. § (1) A határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét, b) a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá az ügyfél által a kérelemben megadott, személyazonosítására szolgáló adatot, c) az ügy tárgyának megjelölését,

113

d) a rendelkező részben da) a hatóság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást, db) a szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét, dc) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak az ügyfél vagy központi költségvetés részére történő megfizetésre vonatkozó döntést, dd) az eljárási költség megállapítását, ha arról a hatóság nem külön dönt, de) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést, ha arról a hatóság nem külön dönt, df) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást, dg) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték vagy díj mértékéről és megfizetésének, lerovásának módjairól szóló tájékoztatást,

a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, b) a határozattal érintett telek címét, helyrajzi számát, c) meghosszabbított építésügyi hatósági engedély típusát, számát, keltét, d) az engedélyezett tevékenység rövid leírását, e) rendelkezést arról, hogy a meghosszabbított engedélyben foglaltak továbbra is érvényben maradnak, f) az engedély megadásának egyéb feltételeit, g) az engedély meghosszabbított hatályát. (11) A határozat indokolási része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, a rendelkezéstől függően tartalmazza az engedély megadása feltételeinek indokolását. Ket. 72. § (1) A határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell e) az indokolásban ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, eb) az ügyfél által felajánlott, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, ec) a mérlegelési, méltányossági jogkörben hozott határozat esetén a mérlegelésben, a méltányossági jogkör gyakorlásában szerepet játszó szempontokat és tényeket, ed) a szakhatósági állásfoglalás indokolását, ee) az ügyintézési határidő túllépése esetén az ügyintézési határidő leteltének napját, valamint az arról szóló tájékoztatást, hogy az ügyintézési határidőt mely, az ügyfélnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének felróható okból nem tartotta be, vagy hogy a 33/A. § alkalmazásának van helye, ef) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta, eg) a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást, f) a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával, g) a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát.

(12) A határozat tájékoztatást tartalmaz a további hosszabbítás lehetőségéről vagy arról, hogy az engedély hatálya tovább nem hosszabbítható. (13) A határozatot közölni kell mindazokkal, akikkel az építésügyi hatóság a meghosszabbított engedélyt korábban közölte. (14) Az építésügyi hatóság az engedély jogerőre emelkedése napját az ÉTDR-ben rögzíti. (15) Az építésügyi hatóság az építtetőt elektronikus értesítéssel tájékoztatja a határozat jogerőre emelkedéséről, továbbá erre irányuló kérelem esetén a jogerős határozatot a jogerőre emelkedés tudomásra jutásától számított három napon belül megküldi az építtetőnek vagy a meghatalmazottjának a rendelkezésének megfelelő módon. 114

XII. FEJEZET AZ EGYES ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI TUDOMÁSULVÉTELI ELJÁRÁSOK 42. Jogutódlás tudomásulvétele Ket. 16. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, vagy ha a hatósági ügy személyes jellege vagy a kötelezettség tartalma nem zárja ki, a polgári jog szerinti jogutódja lép a) hivatalból indított eljárásban a kieső ügyfél vagy b) kérelemre indult eljárásban - az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve - a kieső ügyfél helyébe. (2) Kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél jogutódja - az eljárásról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a jogutódlástól számított hat hónapon belül - kérheti a jogutódlás megállapítását. (3) Jogszabály lehetővé teheti, hogy a jogerős határozat alapján jogosított ügyfél helyébe jogutódja lépjen. Ha a jogerős határozattal megállapított kötelezettség tekintetében a kötelezett helyébe jogutód lép, számára - indokolt kérelmére új teljesítési határidő megállapításával - lehetőséget kell biztosítani a kötelezettség önkéntes teljesítésére. (4) A hatóságnak a jogutódlás előtt hozott végzése hatályos a jogutóddal szemben, kivéve a) a jogelőd természetes személy ügyféllel szemben az eljárás akadályozása vagy az idézésről való távolmaradás miatt kötelezettséget megállapító végzést, b) a jogelőd számára fizetési kedvezményt megállapító végzést, ideértve a késedelmi pótlék elengedéséről vagy mérsékléséről szóló végzést is és c) a jogelőd természetes személy ügyfél számára költségmentességet engedélyező végzést. (5) Jogutód hiányában a jogszabálysértő, illetve a közérdeket sértő vagy veszélyeztető állapot megszüntetéséről az eljáró hatóság hivatalból intézkedik. (6) A jogutódlás, valamint az új teljesítési határidő megállapítása kérdésében hozott végzést az ügyféllel közölni kell. A jogutódlás tárgyában hozott és az új teljesítési határidő megállapítását megtagadó végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

53. § (1) Az építésügyi hatóság - a használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési eljárás kivételével - az engedélyek és kötelezettségek tekintetében a jogutódlásról végzéssel dönt, döntéséről az építésfelügyeleti hatóságot értesíti. (2) A jogutódlás megállapítására irányuló eljárás során az építésügyi hatóság az eljárás megindításáról értesítést és hiánypótlási felhívást nem bocsát ki, és a szakhatóságot nem keresi meg.

43. Használatbavétel tudomásulvétele 54. § (1) Az építtető kérelmére az építésügyi hatóság tudomásulvételi eljárásával vehető használatba - a 39. § (1) bekezdése szerint használatbavételi engedélyhez kötött építmények kivételével - az építési engedélyhez kötött építmény, építményrész, építési tevékenység. Elj. Kódex 39. § (1) Használatbavételi engedély alapján vehető használatba a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas építési engedélyhez kötött építési tevékenységgel érintett építmény, építményrész, ha a) műemlék, vagy b) annak használatbavételi engedélyezési eljárásába szakhatóságot szükséges bevonni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott körben az építmény – ingatlan-nyilvántartásban változást eredményező – építése, bővítése esetén a használatbavétel tudomásulvételi kérelem előterjesztésével egyidőben a hatályos földhivatali záradékkal ellátott, a változás ingatlannyilvántartási átvezetéséhez jogszabályban előírt változási vázrajzot az OÉNY-be elektronikusan fel kell tölteni. 115

313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról

(3) A (2) bekezdésben meghatározott változási vázrajz feltöltésének hiánya a használatbavétel tudomásulvételi eljárásának lefolytatását és a használatbavétel tudomásulvételét nem akadályozza, azonban ha a (2) bekezdésben foglaltaknak a kérelmező nem tett eleget, az építésügyi hatóság a használatbavétel tudomásulvételével egyidejűleg, határidő megjelölésével és eljárási bírság kiszabásának kilátásba helyezésével kötelezi az építtetőt a változási vázrajznak az OÉNY-be történő elektronikus feltöltésére. (4) A hatályos földhivatali záradékkal ellátott változási vázrajznak az OÉNY-be történt feltöltését követően a) ha az építtető a (2) bekezdésben előírtak szerint teljesítette a vázrajz feltöltését, a használatbavétel tudomásulvételével egyidejűleg, b) ha az építtető a (3) bekezdésben foglaltak szerint teljesítette kötelezettségét e tényről és a használatbavétel tudomásulvételéről történő tájékoztatás érdekében az építésügyi hatóság végzéssel, annak papír alapon történő megküldéssel hivatalból megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes első fokú ingatlanügyi hatóságot a változás ingatlannyilvántartási átvezetése iránt. (5) Az építésügyi hatóság helyszíni szemlén tisztázza a tényállást, ha a kérelem elbírálásához szükséges információk, adatok és dokumentumok nem állnak a rendelkezésére. (6) Az építésügyi hatóság a használatbavétel tudomásulvételével kapcsolatos eljárás megindulásától számított tíz napon belül a használatbavétel tudomásulvételét megtagadja és az építmény, építményrész használatát megtiltja, ha a rendeltetésszerű és biztonságos használat feltételei nem állnak fenn. (7) Az építésügyi hatóság – a (6) és (7a) bekezdésben meghatározott eset kivételével – a használatbavételt hallgatással tudomásul veszi, egyidejűleg határidő megjelölésével az esetlegesen hiányzó munkálatok elvégzésére kötelezi az építtetőt. (8) Az eljárás során az építésügyi hatóság az eljárás megindításáról értesítést és hiánypótlásra felhívás nem bocsát ki, és a szakhatóságot nem keresi meg.

44. Veszélyhelyzet esetén építési tevékenység tudomásulvétele 55. § (1) Az építésügyi hatóság a veszélyhelyzet elhárítása érdekében vagy a kihirdetett veszélyhelyzet következtében végzett, az Étv. 48. § (2) bekezdése szerint jogszerűtlen építési tevékenységgel Étv. 48. § (2) Jogszerűtlen az építési vagy bontási tevékenység, ha a jogszabály alapján engedélyhez vagy tudomásul vételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet a) engedély vagy tudomásul vétel nélkül, b) az engedélytől vagy tudomásul vételtől eltérően, c) az engedély jogerőssé válása nélkül - kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik -, d) a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére végzik.

a) megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet, fennmaradását, b) az építmény, építményrész, építményszerkezet elbontását,

építési

tevékenység

116

c) veszélyes állapotú építmények, építményrészek, építményszerkezetek jogszerűtlen építési tevékenységgel történő halasztást nem tűrő veszélyelhárítása, vagy részleges elbontása esetén a megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet fennmaradását az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére - ha az elvégzett építési tevékenység az előírásoknak megfelel - építésügyi bírság kiszabásának mellőzésével hallgatással tudomásul veszi. (2) A tudomásulvételi eljárásra a fennmaradási engedélyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Az eljárás során az építésügyi hatóság az eljárás megindításáról értesítést és hiánypótlásra felhívást nem bocsát ki, a szakhatóságot nem keresi meg. (4) Az építésügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti kérelemben az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül az előírt feltételek fennállása esetén a) az elutasításról határozatban dönt, vagy b) a szabálytalanságot - bírság kiszabásának mellőzésével - hallgatással tudomásul veszi. XIII. FEJEZET HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY KIÁLLÍTÁSA 56. § (1) Adat, tény, állapot igazolása céljából az Étv. 34. § (5) bekezdése alapján az építésügyi hatóság az ügyfél kérelmére, vagy az ingatlan-nyilvántartást vezető első fokú ingatlanügyi hatóság hivatalból folytatott eljárása esetén hatósági bizonyítványt állít ki. (2) Az építésügyi hatóság az Étv. 34. § (5) bekezdése szerinti hatósági bizonyítvány kiadásához szükséges dokumentumokat, és a személyes adatok kivételével az OÉNY által nem tartalmazott adatokat és dokumentumokat bekérheti az ügyféltől. Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás Közös szabályok Ket. 82. § (1) E törvény rendelkezéseit a hatósági bizonyítvánnyal, igazolvánnyal és nyilvántartással kapcsolatos eljárásokban az e fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni. A hatósági nyilvántartással kapcsolatos eljárásokban e törvényt akkor kell alkalmazni, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik. (2) A hatóság által valamely tény, adat, jogosultság vagy állapot igazolására kiállított okiratot, mindezek más hasonló módon történő igazolását, valamint a hatósági nyilvántartásba történt bejegyzést határozatnak kell tekinteni. (3) A hatósági bizonyítvány és a hatósági igazolvány kiadásának megtagadásáról, valamint a hatósági nyilvántartásba való bejegyzés megtagadásáról a hatóság határozatot hoz. (4) (5) Az eljárás megindításáról az ügyfelet a hatósági bizonyítvánnyal, igazolvánnyal és nyilvántartással kapcsolatos eljárásokban nem kell értesíteni. Hatósági bizonyítvány Ket. 83. § (1) Az ügyfél kérelmére a hatóság tény, állapot vagy egyéb adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki. (2) A hatósági bizonyítvány kiadására a 21. §-ban meghatározott hatóságok, továbbá az a hatóság is illetékes, amelynek a) területén a bizonyítandó tény bekövetkezett, illetve az állapot tartott vagy megszűnt, b) területén a bizonyítással kapcsolatos dolog van, vagy a bizonyítani kívánt időszakban volt, c) nyilvántartása az adatot tartalmazza. (3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított tíz napon belül kell kiadni, illetve az ügyfél által benyújtott iratot záradékkal ellátni. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági bizonyítványban fel kell tüntetni, hogy azt kinek és milyen bizonyítékok alapján adták ki. A hatósági bizonyítvány alakiságára is irányadók a 72. § (1) bekezdésének a) és f) pontjában foglalt követelmények. (4) A hatósági bizonyítvány tartalmát - az ellenkező bizonyításáig - mindenki köteles elfogadni. (5) A hatósági bizonyítvány ellen az ellenérdekű ügyfél nem élhet fellebbezéssel, de a hatósági bizonyítvány felhasználási célja szerinti eljárásban bizonyíthatja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan.

117

(6) Ha a hatósági bizonyítvány tartalmának valótlanságát az a hatóság vagy más szerv állapítja meg, amelynek eljárásában az ügyfél a hatósági bizonyítványt felhasználta, a hatósági bizonyítványban foglaltak valótlanságáról az általa feltárt bizonyítékok ismertetésével tájékoztatja a hatósági bizonyítványt kiadó hatóságot. (7) Ha a hatósági bizonyítványt kiállító hatóság a (6) bekezdés szerinti tájékoztatást követően vagy egyéb esetben hivatalból megállapítja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan, a hatóság a hatósági bizonyítványt kijavítja, visszavonja vagy módosítja. A határozatot annak a hatóságnak, szervnek is megküldi, amelynek eljárásában tudomása szerint az ügyfél a hatósági bizonyítványt felhasználta vagy fel kívánta használni. (8) A hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, ha kiadása jogszabályba ütközik, vagy az ügyfél valótlan vagy olyan adat, tény, állapot igazolását kéri, amelyre vonatkozóan a hatóság adattal nem rendelkezik. Étv. 34. § (5) Az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából a) a tervezés elősegítése érdekében, vagy b) az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlannyilvántartásban történő átvezetéséhez helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítványt állít ki. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről XV. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárás illetéke I. Az építésügyi hatóságnál indított 11. az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez, vagy tény, állapot, egyéb adat igazolásához az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó hatósági bizonyítvány kiadása 20 000 forint,

(3) A hatósági bizonyítványt - az e rendelet szerinti hivatalbóli intézkedés kivételével - az eljárás megindulásától számított tíz napon belül vagy önálló határozattal, vagy az ügyfél által beadott irat záradékolásával kell kiadni. XIV. FEJEZET AZ ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁG SZAKHATÓSÁGI ELJÁRÁSA

Ket. 37. § (1) A kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel. (2) Az eljáró hatóság a kérelem megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy a) a hatóságnak van-e joghatósága, hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására, b) ideiglenes intézkedés vagy ideiglenes biztosítási intézkedés alkalmazásának van-e helye, c) a kérelem megfelel-e a 35. §-ban, továbbá a 36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek. (3) Ha a kérelem nem felel meg a 35. §-ban, továbbá a 36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. Nem bocsátható ki hiánypótlási felhívás olyan adat igazolására vagy melléklet csatolására, amelyet a 36. § (2) bekezdése alapján a hatóságnak kell beszereznie, továbbá akkor sem, ha az ügyfél a tartalmilag hiánytalan kérelmet azért nem formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon nyújtja be, mert a formanyomtatvány kitölthető és letölthető változatát a hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint nem tette közzé. (4) Törvény vagy kormányrendelet a hiánypótlási felhívás kibocsátására nyolc napnál hosszabb határidőt is megállapíthat. (5) Hiánypótlási felhívás az eljárás során akkor is kibocsátható, ha a kérelem megfelelt a 35. §-ban, továbbá a 36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges. Ket. 44. § (1) Törvény vagy kormányrendelet az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) kötelező állásfoglalását kell beszereznie. A szakhatóság olyan szakkérdésben ad ki állásfoglalást, amelynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörébe tartozik, ennek hiányában törvény vagy kormányrendelet annak vizsgálatát szakhatósági ügyként a hatáskörébe utalja.

118

(1a) Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben és szempontok alapján a hatóság mérlegeli a szakhatóság megkeresését és maga dönt a szakkérdésben. Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott ügyekben és szempontok alapján a hatóság mellőzi a szakhatóság megkeresését. Ha a hatóság maga dönt a szakkérdésben, ehhez szakértőt nem rendelhet ki, és az adott szakkérdésre vonatkozó szakhatósági eljárásért illeték és díj nem kérhető. Ha mérlegelés esetén a hatóság úgy dönt, hogy megkeresi a szakhatóságot, a szakhatóság állásfoglalása kötelező a hatóságra nézve. (2) Törvény vagy kormányrendelet meghatározott szakkérdésben tudományos vagy szakmai testületet, illetve szakértői szervet jelölhet ki szakhatóságként. (3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szakhatóságra a hatóságra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. (4) Ha az ügyfél az alapeljárás illetékével vagy díjával egyidejűleg nem vagy csak részben fizeti meg a szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket vagy díjat, a hatóság haladéktalanul - valamennyi szakhatóság tekintetében hiánypótlásra szólítja fel. A hatóság akkor keresi meg a szakhatóságot, ha az ügyfél a hiánypótlást teljesítette. (5) Nem kell a szakhatóságot megkeresni, ha a hatóság tíz napon belül megállapítja, hogy a kérelmet a szakhatósági állásfoglalástól függetlenül el kell utasítani. (6) A szakhatósági állásfoglalás tartalmára a határozat tartalmára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az állásfoglalás a) tartalmazza a szakhatóság megnevezését és a szakhatóság ügyintézőjének nevét is, b) rendelkező része tartalmazza a szakhatósági hozzájárulást, az egyedi szakhatósági előírást, feltételt vagy a hozzájárulás megtagadását, c) nem tartalmazza az eljárási költségek viseléséről szóló döntést. (7) Ha a szakhatóság megállapítja, hogy állásfoglalása jogszabályt sért, állásfoglalását a hatóság határozatának vagy eljárást megszüntető végzésének jogerőre emelkedéséig egy alkalommal módosíthatja. (8) Ha törvény vagy kormányrendelet azt lehetővé teszi, az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt - a szakhatósági eljárásért fizetendő illeték vagy díj megfizetése mellett - benyújtott kérelmére a szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - az ügyfél meghatározott joga érvényesítésére irányuló eljárásban, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott időpontig felhasználható - előzetes szakhatósági állásfoglalást (a továbbiakban: előzetes szakhatósági hozzájárulás) ad ki. A hatóság a kérelemhez benyújtott előzetes szakhatósági hozzájárulást szakhatósági állásfoglalásként használja fel azzal, hogy a 44. § (7) bekezdése nem alkalmazható. (9) A szakhatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása, állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Ket. 45. § (1) Törvény vagy kormányrendelet egyes ügyfajtákban kötelezheti a hatóságot és a szakhatóságot az engedélyezési feltételek egyeztetés útján való megállapítására; az egyeztetés módjáról és határidejéről a szakhatóságokat a szakhatósági megkeresés megküldésével kell értesíteni. (2) Ha a hatóság és a szakhatóság vagy a szakhatóságok egymással - egészben vagy részben - ellentétes egyedi előírást állapítanak meg vagy feltételt írnak elő, a hatóság és az érintett szakhatóságok álláspontjukról - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a hatóság erre irányuló felhívásától számított nyolc napon belül egyeztetnek, és a szakhatóságok az egyeztetés eredményeként felülvizsgált állásfoglalásukat haladéktalanul közlik a hatósággal. (3) Ha a hatóság megítélése szerint a szakhatóság a hatáskörét túllépte, vagy állásfoglalása ellentétes a 44. § (6) bekezdésében foglalt követelményekkel, a hatóság a szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított nyolc napon belül egyeztet a szakhatósággal. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a hatóság az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett a szakhatóság felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményez. A felügyeleti szerv tizenöt napon belül dönt. (4) A szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásának figyelmen kívül hagyása vagy törvényben vagy kormányrendeletben előírt eljárásának mellőzése esetén az erről való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül egyeztet a hatósággal, ennek eredménytelensége esetén a hatóság felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményez. A felügyeleti szerv tizenöt napon belül dönt. (5) Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a szakhatóság jogszabálysértő állásfoglalása miatt helyezte hatályon kívül vagy változtatta meg a határozatot, a szakhatóság megtéríti a hatóságnak a jogszabálysértő állásfoglalással okozott költségeket. (6) Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság azért helyezte hatályon kívül vagy változtatta meg a határozatot, mert a hatóság figyelmen kívül hagyta a szakhatósági állásfoglalást, a hatóság megtéríti a szakhatóságnak az ezzel okozott költségeket. Ket. 45/A. § (1) Ha a szakhatóságnak olyan tény vagy körülmény jut a tudomására, amely a) ideiglenes biztosítási intézkedést, b) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, c) az eljárás megszüntetését,

119

d) az eljárás felfüggesztését vagy e) az eljárás akadályozása jogkövetkezményeinek alkalmazását teszi szükségessé, erről haladéktalanul tájékoztatja a hatóságot. (2) A szakhatóság a megkeresés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy van-e hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására. (3) Ha a szakhatóság megállapítja hatásköre hiányát, erről a megkeresés megérkezésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja a hatóságot, és megszünteti a szakhatósági eljárást. (4) Ha a szakhatóság megállapítja illetékessége hiányát, a megkeresést a megérkezésétől számított nyolc napon belül az ügy összes iratával együtt az illetékességgel rendelkező hatósághoz - a hatóság egyidejű tájékoztatása mellett átteszi. (5) Ha a szakhatóság megállapítja, hogy változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett a megkeresés szerinti ugyanazon jog érvényesítésére irányuló kérelemről - az előzetes szakhatósági hozzájárulás kivételével - korábban szakhatósági állásfoglalást adott ki, haladéktalanul megküldi a hatóságnak a korábbi szakhatósági állásfoglalását, és megszünteti a szakhatósági eljárást. Nincs lehetőség a megkeresésnek a korábbi szakhatósági állásfoglalás megküldésével történő teljesítésére újrafelvételi eljárásban. (6) A szakhatóság szükség esetén a 37. §-nak megfelelően hiánypótlásra hívhatja fel az ügyfelet, amiről a hatóságot haladéktalanul értesíti. Ha az ügyfél a kérelemre indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tesz eleget, a szakhatóság a hiánypótlás elmulasztásáról értesíti a hatóságot, amely - ha az eljárás hivatalbóli folytatásának nincs helye - az eljárást megszünteti. 24/2011. (VII. 21.) BM rendelet az építésügyi hatóságot mint szakhatóságot a szakhatósági eljárásért megillető, továbbá az építési, a bontási és a használatbavételi bejelentésre vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjról 2. § (1) Az építésügyi hatóság számára az építtető a) a szakhatóságként való eljárásért aa) az ab)-ac) alpontban meghatározott esetek kivételével 20 000 forint, ab) a repülőtér területén lévő, a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet szerinti, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyben szakhatóságként való eljárásért 50 000 forint, igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) fizet. (2) A jogorvoslati eljárás díja az (1) bekezdésben meghatározott díjjal megegyező mértékű. 3. § (1) A díjat az építtető a) a 2. § (1) bekezdés a) pontja eseteiben az engedélyező hatóság számlájára átutalással, vagy az engedélyező hatóság által kiadott készpénz-átutalási megbízással „igazgatási szolgáltatási díj” jogcím megjelöléssel az alapeljárás illetékével vagy igazgatási szolgáltatási díjával egyidejűleg, köteles megfizetni. (2) Elektronikus ügyintézés esetén a díjat az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározott módon és határidőn belül kell megfizetni. (3) Az építésügyi hatóság a számlájának megnevezését és számát a honlapján közzéteszi. 4. § (1) Az építésügyi hatóság túlfizetés esetén a díjtöbbletet hivatalból, annak észlelésétől számított tizenöt napon belül visszatéríti, ha a kérelem, és a befizetést igazoló iratok alapján megállapítható, hogy az építtető az e rendeletben meghatározott mértéket meghaladó összegű díjat fizetett. (2) A jogorvoslati eljárásban megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az építtetőnek teljes mértékben vissza kell téríteni, ha megállapítást nyer, hogy az első fokú döntés vagy intézkedés az építtető hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértő volt. (3) A díj visszatérítését a jogorvoslati eljárás során hozott határozatban kell elrendelni, a visszatérítéséről az első fokon eljárt hatóság a jogerős határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül gondoskodik. (4) Az engedélyező hatóság a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, és az építtető által befizetett díj összegét a beérkezéstől számított tizenöt napon belül a szakhatóságként eljáró építésügyi hatóság számlájára utalja át. (5) Ha az engedélyező hatóság megállapítja, hogy a kérelmet a szakhatósági állásfoglalástól függetlenül elutasítja, akkor az engedélyező hatóság a jogerős elutasító döntéstől számított 15 napon belül a 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott díjat visszafizeti az építtető számára. 5. § Az e rendelet szerint befizetett díj az építésügyi hatóság bevétele. A díjak nyilvántartására és elszámolására az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló jogszabály előírásait kell alkalmazni. A díjról elkülönített nyilvántartást kell vezetni az építésügyi hatóság pénzügyi kezelését végző szervezeti egységnek. 6. § Az e rendeletben meghatározott díjak tekintetében az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) a) 28. § (2) és (3) bekezdését a díjfizetési kötelezettségre,

120

b) 31. §-át a díjfizetésre kötelezettek tekintetében értelemszerűen kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ahol az Itv. illetéket említ, azon díjat kell érteni.

57. § (1) Az építésügyi hatóság kérelemre előzetes szakhatósági állásfoglalást ad. (2) Az építésügyi hatóság szakhatóságként történő közreműködése során a) helyszíni szemlét tart, b) vizsgálja ba) építési engedélyezési eljárásban a 18. § (1) és (2) bekezdésében, Elj. Kódex 18. § (1) Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelem elbírálása során, helyszíni szemle megtartása mellett vizsgálja, hogy a) a tervezett építmény elhelyezése megfelel-e az Étv. 18-22. §-ában és 31. § (1) bekezdésében előírtaknak, b) az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása - kivéve az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszában - az Étv. 23-24. §-ában, a településrendezési tervekben és a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e, a telek rendezett-e, c) a tervezett építmény és az alkalmazott építészeti-műszaki megoldás megfelel-e ca) az Étv. 31. § (2)-(5) bekezdésében előírt követelményeknek, cb) az általános érvényű szakmai és a jogszabályokban meghatározott követelményeknek, cc) az egyes építményekre, területekre védettséget elrendelő jogszabályoknak és az építési tevékenységre vonatkozó, az építésügyi hatósági eljárást megelőzően lefolytatott más hatósági eljárásokban meghatározott követelményeknek, cd) az építészeti minőség- és értékvédelem jogszabályban meghatározott szempontjainak, d) az építmény megépítése, rendeltetése, használata, fenntartása nem okoz-e a környezetében olyan káros hatást, amely da) a terület rendeltetésének megfelelő és jogszabályban meghatározott mértéket meghaladná, db) az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztetné, e) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságához szükséges ea) járulékos építmények telken belül, eb) közlekedési hálózathoz való csatlakozás és ec) a közműellátás a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható-e, f) a tervezőként megjelölt személy (ideértve a társtervezőt, szakági tervezőt is) jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos építészeti-műszaki tervezésre, g) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak-e és tartalmuk megfelel-e az a)-e) pont előírásainak, h) a tervezett építészeti-műszaki megoldásnak az országos építési követelményektől való eltérése engedélyezett-e vagy engedélyezhető-e, valamint i) az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési munkálatok megvalósíthatóak-e. (2) Műemlék esetén az (1) bekezdésben foglaltakon túl az építésügyi hatóság vizsgálja, hogy a tervezett építési tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

bb) használatbavételi engedélyezési eljárásban a 40. § (2)-(4) bekezdésében, Elj. Kódex 40. § (2) A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során, helyszíni szemle megtartása mellett az építésügyi hatóság meggyőződik arról, hogy a) az építési tevékenységet az építési engedélynek, módosított építési engedélynek, az ahhoz tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően végezték-e el, b) a tapasztalt eltérések ba) építésügyi hatósági engedélyhez kötöttek-e, bb) műemlék esetén örökségvédelmi engedélyhez kötöttek-e, c) az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, d) az elkészült építmény a vonatkozó jogszabályoknak, előírt követelményeknek megfelel-e, valamint e) az építmény zavartalan használatához az építési engedélyben előírt szükséges járulékos építmények megvalósultak-e, a felvonulási épület elbontásra került-e, a környezetrendezést elvégezték-e.

121

(3) A használatbavételi engedély akkor adható meg, ha az építmény az OTÉK-ban meghatározott rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek, az építési engedélynek és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelel és a) az eltérések nem építésügyi hatósági engedélyhez kötöttek, b) az eltérés műemlék esetén a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek vagy további feltétel előírása mellett megfelel. (4) Ha a használatbavételi engedélyezéskor az építésügyi hatóság a rendeltetésszerű és biztonságos építményhasználatot nem gátló hiányosságokat tapasztal, a használatbavételi engedélyt megadja és ezzel egyidejűleg megfelelő teljesítési határidő megjelölésével és a nem teljesítés esetén alkalmazható szankciók alkalmazására való figyelmeztetéssel - a kötelezésre vonatkozó, e rendeletben foglalt előírások szerint - kötelezi az építtetőt a még fennálló hibák, hiányosságok megszüntetésére, a kulturális örökség védelme érdekében szükséges munkálatok elvégzésére.

bc) bontási engedélyezési eljárásban a 46. § (2) és (3) bekezdésében, Elj. Kódex 46. § (2) A bontási engedély iránti kérelem elbírálása során az építésügyi hatóság a kérelem és mellékletei, valamint a helyszíni szemle tapasztalatai alapján vizsgálja, hogy a) a tervezett bontási munka kielégíti-e a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, építészeti, örökségvédelmi, műszaki és egyéb követelményeket, b) az építmény, építményrész elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e, c) a tervezett bontási tevékenység nem veszélyezteti-e a csatlakozó építmény, építményrész, vagy a szomszédos telkeken lévő építmények állapotát, d) a tervezőként megjelölt személy jogosult-e a kérelemben megjelölt építési tevékenységgel kapcsolatos dokumentáció elkészítésére, e) az építésügyi hatósági engedélykérelem jogszabályban előírt mellékletei rendelkezésre állnak-e és tartalmuk megfelel-e az a)-d) pont előírásainak. (3) Műemlék esetén a (2) bekezdésben foglaltakon túl az építésügyi hatóság azt is vizsgálja, hogy a tervezett bontási tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

bd) fennmaradási engedélyezési eljárásban a 42. § (1) és (2), valamint a 43. § (3) bekezdésében, Elj. Kódex 42. § (1) Az építésügyi hatóság - a bontás tudomásulvétele nélkül és a tudomásulvételtől eltérően végzett jogszerűtlen bontási tevékenységek kivételével - az Étv. 48. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott jogszerűtlen és az Étv. 48. § (5) bekezdésében meghatározott szakszerűtlen építési tevékenységek esetén, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak, az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére fennmaradási engedélyt ad. (2) Az építésügyi hatóság a bontás tudomásulvétele nélkül és a tudomásulvételtől eltérően végzett bontási tevékenység esetén a jogszerűtlenül végzett bontási tevékenységet a) az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére, b) az a) pontban meghatározottak hiányában hivatalból tudomásul veszi. 43. § (3) Az építésügyi hatóság - az építésügyi monitoring alkalmazás (a továbbiakban: ÉMO) előzetes igénybevételével - a helyszíni szemlén vizsgálja, hogy a) adottak-e a döntés meghozatalának szakmai feltételei, b) a meglévő állapotot rögzítő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma megfelel-e a valóságnak, továbbá c) az érintett telken folytatnak-e építési tevékenységet.

be) egyéb hatósági eljárásban a településrendezési és építésügyi követelményekben előírtakat. XV. FEJEZET AZ ÉPÍTÉSI FOLYAMAT FELÜGYELETE

122

45. Építésfelügyeleti hatósági tevékenység Étv. 46. § (1) Az építésfelügyeleti tevékenység ellátása állami feladat. (2) Az építésfelügyeleti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellátja az építési folyamat felügyeletét, ellenőrzi az építmény műszaki állapotát, valamint feltárja a szabálytalan építkezéseket. Ennek keretében a) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésével összefüggő építésfelügyeleti hatósági eljárásokat folytat le, b) a helyszínen ellenőrzi az építőipari kivitelezési tevékenység ba) végzésének szakszerűségét, jogszerűségét, bb) résztvevőinek jogosultságát, bc) végzéséhez előírt építési napló vezetésének módját és tartalmát, bd) folytatásához előírt kivitelezési dokumentáció(rész) meglétét, c) a jókarbantartási kötelezettség teljesítése körében ellenőrzést és eljárást folytat le, d) a szabálytalan építési tevékenység feltárása érdekében az építésügyi monitoring igénybevételével építésrendészeti ellenőrzést és eljárást folytat le, e) az ellenőrzései alapján szankciót állapít meg, ennek keretében ea) építésfelügyeleti intézkedést tesz, eb) építésfelügyeleti bírságot szab ki, ec) megkeresi az intézkedésre hatáskörrel rendelkező hatóságot, f) szakhatósági eljárást folytat le. (3) Az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott módon a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatkörében az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését vagy annak folytatását megtilthatja, feltételhez kötheti vagy tudomásul veszi, b) a (2) bekezdés b) pont ba), bc), bd) alpontja, és a (2) bekezdés e) pontja szerinti feladatkörében az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását ba) megtilthatja és építésfelügyeleti bírságot szabhat ki, ha ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység szakszerűségére, az építési napló vezetésére vagy a kivitelezési tevékenység folytatásához szükséges kivitelezési dokumentációra vonatkozó szabályokat súlyosan megsértették, bb) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtiltja és a szabálytalan állapot megszüntetését elrendeli, továbbá építésfelügyeleti bírságot szabhat ki, ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az állékonyságot, az életet és az egészséget vagy a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti, c) a (2) bekezdés b) pont bb) alpontja és a (2) bekezdés e) pontja szerinti feladatkörében hatósági eljárást folytat le, építésfelügyeleti bírságot szabhat ki, vagy a szükséges intézkedések megtétele érdekében megkeresi az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságot vagy szervet, ha az ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a résztvevők nem rendelkeznek az előírt jogosultsággal, nem megfelelő a jogosultságuk, nem rendelkeznek az előírt regisztrációval vagy nem a regisztrációjuknak megfelelő tevékenységet végeznek, d) a (2) bekezdés c) pontja szerinti feladatkörében jogszabályban meghatározott ellenőrzést végez a meglévő építmények körében, az ellenőrzésen tapasztaltak eredményeképpen da) kötelezheti az építmény tulajdonosát a szükséges munkálatok elvégzésére, db) elrendeli az építmény felülvizsgálatát, a szükség szerinti építési munkák elvégzését, ha az építmény állapota az állékonyságot, az életet és az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti. e) a (2) bekezdés d) pontja szerinti feladatkörében az ellenőrzésen tapasztaltak eredményeképpen ea) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtilthatja, eb) a szabálytalan állapot megszüntetése érdekében bontást, átalakítást rendel el, vagy a fennmaradási engedélyezés feltételeinek fennállása esetén megkeresi az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóságot. (4) Az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzés során feltárt szabálytalan tevékenységről való tudomásszerzésétől számított 90 napon belül indítja meg a (2) bekezdés szerinti intézkedések megtételére irányuló eljárást. Ezen intézkedéseknek a) a (2) bekezdés a)-c) pontja esetében a szabálytalan tevékenységtől számított öt éven belül, b) a (2) bekezdés d)-e) pontja esetében a szabálytalan tevékenységtől számított tíz éven belül van helyük.

58. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott feladatait hivatalból, más közigazgatási szerv megkeresésére vagy kérelemre folytatja le. (2) Az építésfelügyeleti hatóság 123

a) kérelemre hatósági eljárást folytat le aa) az építőipari kivitelezési tevékenység, ab) a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételére, b) a 62. §-ban foglaltak szerint ellenőrzi vagy ellenőrizheti Elj. Kódex 62. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (2) bekezdés b) pontja és az 58. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzése alkalmával ellenőrzi, hogy a) a vállalkozó kivitelező, a kivitelezési dokumentáció tervezője, az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, a beruházáslebonyolító rendelkezik-e a kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal, regisztrációval, b) az Étv. 39/A. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat teljesítették-e, c) az építőipari kivitelezési tevékenység a jogerős építésügyi hatósági engedély, a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció és az az alapján készített kivitelezési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történt-e, d) az építési napló a jogszabályban meghatározottak szerint és módon rendelkezésre áll-e, az építmény szerkezetére, a kivitelezés módszerére és technológiájára vonatkozó követelményeket betartották-e, e) az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzése esetén a fedezetkezelőt igénybe vették-e. (2) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (2) bekezdés b) pontja és az 58. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzése alkalmával ellenőrizheti, hogy a) az építési termékek beépítésére vonatkozó jogszabályokat, szabványokat és szakmai szabályokat az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során megtartották-e, b) az építtető a jogszabályban meghatározott esetekben és módon bejelentette-e az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését, vagy az építőipari kivitelezési tevékenység végzését az építésfelügyeleti hatóság nem tiltotta-e meg, c) az építési szerződésre vonatkozó előírások teljesültek-e.

ba) a bontási tevékenység megkezdésének bejelentése nélkül vagy az építésfelügyeleti hatóság tiltása ellenére végzett építési tevékenységet, bb) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását, bc) azt, hogy az építési folyamat résztvevői rendelkeznek-e a tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal, bd) az építőipari kivitelezési dokumentáció meglétét, 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 9. § (1) Az építtető, vagy nevében a beruházáslebonyolító, illetve erre irányuló megállapodás esetén a fővállalkozó kivitelező a jogosultsággal rendelkező tervezővel a kivitelezési dokumentáció elkészítésére írásbeli tervezési szerződést köt. (4) A tervező a jogerős építésügyi hatósági engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció alapján szakszerű műszaki tartalmú kivitelezési dokumentációt készít. (5) A tervező a kivitelezési dokumentáció részeként műszaki leírást készít, amely tartalmazza a) a tervezett építési tevékenység aa) helyét, címét, helyrajzi számát, az ingatlan jogszabályi védettségére való utalást, ab) megnevezését, rövid leírását (tartalmát), jellemzőit, b) a környezet meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését, c) az építészeti-műszaki tervező és a szakági tervezők nevét, címét, aláírását, tervezői jogosultságuk igazolását, az általuk tervezett dokumentáció(rész) megnevezését, d) annak kinyilvánítását, hogy da) az általa tervezett műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, így különösen az Étv. 31. § (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, az országos településrendezési és építési követelményeknek, valamint az eseti hatósági előírásoknak, db) a vonatkozó szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű, dc) az építési engedélyezési terv és a kivitelezési terv összhangban van,

124

dd) de) műemléki védettség esetén az örökségvédelmi hatósági engedély rendelkezésre áll, e) a betervezett építési termékek megfelelőség igazolására vonatkozó nyilatkozatot, továbbá f) annak ismertetését, ha az engedélyezési dokumentációtól - a jogszabályok keretein belül - a kivitelezési dokumentáció eltér. (6) A tervező szakmagyakorlási jogosultságát a kivitelezési dokumentáció aláíró lapján a névjegyzéki száma feltüntetésével igazolja. (7) A tervező az Étv. 33. § (1) bekezdésében foglaltak mellett felelős az általa készített kivitelezési dokumentáció technológiai megvalósíthatóságáért. (8) A kivitelezési dokumentációt a tervező, szerződésben meghatározottak szerint felhasználás céljából az (1) bekezdés szerinti szerződő fél birtokába adja. (9) Aki tervezői, beruházáslebonyolítói és építési műszaki ellenőri jogosultsággal is rendelkezik, az e három feladatkört együtt - külön jogszabály szerint szabályozott – beruházási tanácsadó címen láthatja el. (10) A tervező a kivitelezési tervek készítése során a tervezési programban vagy az építési engedélyezési építészetiműszaki dokumentációban meghatározott elvárt műszaki teljesítményeket - az építtető egyetértése mellett - legalább az elvárt teljesítményadatokkal rendelkező építési termékek kiválasztásával teljesíti. (11) Ha a tervezési program vagy az építési engedélyezési építészeti-műszaki dokumentáció nem vagy nem teljes körűen tartalmaz információt az alkalmazandó építési termékek elvárt műszaki teljesítményére vagy azok nem felelnek meg a szabványokban vagy jogszabályokban foglalt követelményeknek, a kivitelezési terveket készítő tervező az építményre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése érdekében jogosult az elvárt teljesítményadatok módosítására. A KIVITELEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ 22. § (1) Az építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi eljárásához kötött építési tevékenység - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az 1. mellékletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáció alapján végezhető. (2) A kivitelezési dokumentáció az Étv. 31. § (2) bekezdésében meghatározott alapvető követelmények és egyéb előírások kielégítését bizonyító, az építmény megvalósításához - minden munkarészre kiterjedően az építők, szerelők, gyártók számára kellő részletességgel - szükséges információt, utasítást tartalmazza, továbbá meghatározza az építmény részévé váló összes anyag, szerkezet, termék, berendezés helyzetét, méretét, minőségét, mérettűrését. (3) A kivitelezési dokumentáció tartalma - a (4) bekezdés kivételével - az építési engedélyezési dokumentációból, költségvetési kiírásból és - jogszabályban meghatározott esetekben - jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi tervből áll a) a legfeljebb 2 aa) 300 m szintterületű, ab) három építményszinttel rendelkező, vagy 3 ac) 1000 m bruttó térfogatú építményt, építményrészt érintő építőipari kivitelezési tevékenység vagy b) a 1,5 m-t meg nem haladó magasságú támfal építése esetén. (4) A (3) bekezdésben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentáción túlmenően a) tartószerkezeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha a (3) bekezdés szerinti jellemzők teljesülése mellett aa) az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbeton, kivéve a 6,6 m-es fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút, ab) az aa) alpontban foglaltak kivételével a teherhordó szerkezet 5,4 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb kiváltást tartalmaz, ac) előregyártott födémszerkezet 6,6 m-es fal- vagy oszlopköznél nagyobb, vagy ad) a tetőszerkezetben a talpszelemenek távolsága, vagy bárhol lévő megtámasztás nélküli áthidalás meghaladja a 6,0 m-t, b) épületgépészeti kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha a (3) bekezdés szerinti jellemzők teljesülése mellett az építménybe 30 kW-nál nagyobb hőtermelő berendezés kerül beépítésre, c) épületvillamossági kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha a (3) bekezdés szerinti jellemzők teljesülése mellett 7 kW-nál nagyobb az építmény elektromos áram teljesítményfelvétele, d) energetikai számítást kell készíteni a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az ott meghatározottak szerint. (5) Az építményekre vonatkozó követelmények teljes körére kiterjedő kivitelezési dokumentációt kell készíteni, mely az építők, szerelők, gyártók számára a gyártmányterv elkészítéséhez, a megvalósításhoz szükséges és elégséges

125

minden közvetlen információt, utasítást tartalmaz, továbbá tanúsítja az építési engedélyezési és a külön jogszabály szerinti ajánlatkérési műszaki dokumentációban részletezett követelmények teljesítését a) a (3) bekezdésben meghatározott jellemzőt illetve méretet meghaladó építményt, b) építési engedélyhez kötött külön jogszabályban meghatározott védelemmel érintett műemléki területen álló meglévő építményt, c) közhasználatú épületet, d) a tömegtartózkodásra szolgáló építményre, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény hatálya alá tartozó építményre, valamint a honvédelmi és katonai célú építményre vagy e) üzemeléstechnológiai (gyártás-, javítás-, vizsgálat-, konyha-, egészségügyi technológiai stb.) tervet igénylő épületet érintő építőipari kivitelezési tevékenység esetén. (6) A kivitelezési dokumentáció tartalma nem térhet el a jogerős építésügyi hatósági engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott és engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól vagy a tudomásulvételhez mellékelt dokumentáció tartalmától kivéve, ha maga az eltérés nem engedélyhez vagy tudomásulvételhez kötött építési tevékenység. Ennek betartásáért a tervező felel. 22/A. § (1) A kivitelezési dokumentációban az Étv. 31. § (2) bekezdésében és 41. §-ában meghatározott követelmények teljesítéséről a tervezőnek nyilatkozni kell. (2) A kivitelezőnek az építési tevékenység megvalósítása során legalább a tervdokumentációban meghatározott, elvárt műszaki teljesítménnyel rendelkező építési terméket kell beépítenie. (3) Annak az építési terméknek a kiválasztásáról, amelynek a tervdokumentációban nem került meghatározásra az elvárt teljesítménye, az építményre vonatkozó alapvető követelmények teljesülése mellett a tervező, a kivitelező és az építtető közösen gondoskodik. (4) Ha a tervdokumentációban meghatározott építési terméket a kivitelezés során más építési termékkel szükséges helyettesíteni, akkor a helyettesítő építési terméket a 13. § (3) bekezdés p) pontjában előírtak szerint kell megválasztani. A tervdokumentációban meghatározott építési termék helyettesítésének tényét és körülményeit az építési naplóban rögzíteni kell. 23. § (1) A megkezdett építési-szerelési munkákra vonatkozó, az Étv. 38. §-ában előírt terveknek és a kivitelezési dokumentációnak az építési munkaterületen rendelkezésre kell állniuk. (2) A kivitelezési dokumentációt elektronikusan és magyar nyelven kell összeállítani. A dokumentációt címlappal, aláírólappal, tartalomjegyzékkel és tervjegyzékkel kell ellátni. A címlap a megvalósítás tárgyát képező építési tevékenység szabatos megnevezésén és az ingatlan azonosító adatain túl tartalmazza az építtető nevét megnevezését, valamint a tervező nevét, megnevezését. Az aláírólap tartalmazza a tervezésben részt vett minden tervező nevét, megnevezését, a tervezési jogosultság (névjegyzéki bejegyzés) számát és a tervező saját kezű aláírását. (3) Az egyes különálló tervlapokon szerepeltetni kell az adott tervrajz pontos megnevezését és méretarányát, önálló ábránként.

be) az építési napló vezetését és annak tartalmát, 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről Az építési napló 24. § (1) Minden építésügyi hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött, valamint a Kbt. hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni. (2) Az építési napló az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett, hatósági és bírósági eljárásban felhasználható dokumentáció, amely időrendben tartalmazza a szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait, továbbá a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket. (3) Az építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén elektronikus adathordozón az építési napló részét képezi az építési napló lezárásakor az elektronikus alvállalkozói nyilvántartásban rögzített alvállalkozó kivitelezők 27. § (9) bekezdése szerinti adatai. (4) Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői egymást az építési naplóba történő bejegyzéssel értesítik azokról a tudomásukra jutott, az építést érintő veszélyhelyzetekről, tényekről és körülményekről, amelyek az építési szerződésen alapuló kötelezettségeik szerződésszerű teljesítését befolyásolják vagy veszélyeztetik. (5) Az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési szerződésben meghatározott időközönként, de legalább 10 naponként a) a fővállalkozó kivitelező által vezetett építési naplót az építtető, építtető megbízása alapján az építési műszaki ellenőr vagy a beruházáslebonyolító, b) az alvállalkozó kivitelező által vezetett építési naplót a vállalkozó (fővállalkozó) kivitelező ellenőrzi, illetve abban észrevételeit rögzíti.

126

(6) Az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően az építési naplót megőrzi, illetve ha nem azonos az építtető az ingatlan tulajdonosával, az építmény használatbavételi engedélyét, tudomásulvételét követően abba - az építmény jókarbantartási munkálatainak elvégzéséhez - az építmény tulajdonosának betekintést biztosít. (7) Az építési naplót a munkaterület átvételekor meg kell nyitni, az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően le kell zárni, és azt a munkák megkezdésekor, illetve befejezésekor az építtetőnek is alá kell írnia. Az építési naplót és mellékleteit a kivitelezőnek a munka befejezését követően tíz évig meg kell őriznie. Az építési napló vezetésének szabályai 25. § (1) Az építési naplót a 2. melléklet szerinti tartalommal és formában kell vezetni. (2) Az építési naplót magyar nyelven egy eredeti és egy másolati példányban kell vezetni. Az építési napló első példánya a fővállalkozó kivitelezőt, másodpéldánya az építtetőt illeti meg. (3) Ha az alvállalkozó kivitelező vezeti az építési naplót, az építési napló első példánya az alvállalkozó kivitelezőt, másodpéldánya a vállalkozó (fővállalkozó) kivitelezőt illeti meg. A naplópéldány átvételét a naplóban el kell ismerni. (4) Az építési naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhető helyen kell őrizni, innen a napló csak hatósági, bírósági eljárásban való felhasználás céljából vihető el. A hatósági, bírósági eljárás ideje alatt a bejegyzéseket külön íven kell vezetni, majd azokat az építési naplóhoz kell mellékelni. (5) Ha az építési napló elvész vagy megsemmisül, akkor erről jegyzőkönyvet kell felvenni és a naplót a rendelkezésre álló adatok alapján haladéktalanul újra fel kell fektetni. (6) A vállalkozó (fővállalkozó) kivitelező, ha a köztük megkötött szerződésben erről állapodtak meg, az alvállalkozói építési napló vezetését átvállalhatja. Az erről szóló megállapodást mindkét fél aláírásával az építési naplóban kell rögzíteni. 26. § (1) Az építési naplóba és mellékleteibe bejegyzést tehet a) az építtető, a beruházáslebonyolító, b) az építési műszaki ellenőr, a tervezői művezető, c) a vállalkozó (fővállalkozó) kivitelező, illetve az alvállalkozó kivitelező, d) a felelős műszaki vezető, e) a külön jogszabályban meghatározott esetekben az építésfelügyeleti hatóság, valamint az ellenőrzésre és bejegyzésre külön jogszabállyal feljogosított más hatóság, f) a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor. (2) Az építtető, illetve az építtető megbízása alapján az építési műszaki ellenőr a fővállalkozó kivitelezőnek vagy a felelős műszaki vezetőjének az építőipari kivitelezési tevékenység végzésével kapcsolatban az építési naplóban utasítást adhat. (3) Az alvállalkozó kivitelező által vezetett építési naplóban a vállalkozó (fővállalkozó) kivitelező, illetve annak felelős műszaki vezetője adhat utasítást az építési-szerelési munkával kapcsolatosan. (4) Az építési naplóba bejegyzésre jogosult a korábbi bejegyzésekre ellenészrevételt tehet, és a bejegyzések tudomásulvételét aláírásával igazolja. (5) Az építési naplóba és mellékleteibe betekinthet a) az építésügyi (létesítési, műemlék esetén az örökségvédelmi) hatóság, b) az ellenőrzésre jogszabályban feljogosított más hatóság, c) a helyszíni ellenőrzést folytató munkavédelmi és munkaügyi hatóság, d) az építés helye szerint illetékes Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) és ennek területi szervei, e) az építtetői fedezetkezelő. (6) Az építési napló mellékletei: a) a jogerős építésügyi hatósági (műemlék esetén örökségvédelmi hatósági) engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció, b) az ellenőrző hatóságok által készített okiratok, c) a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat, d) a felmérési napló, e) a vállalkozó, illetve alvállalkozó kivitelező által vezetett vagy vezettetett egyéb naplók, f) a tervezői művezető által átadott tervrajzok, g) a megfelelőség igazolások nyilvántartása, h) a kivitelezéssel kapcsolatos mérési jegyzőkönyveket, felülvizsgálati jegyzőkönyveket, elvégzett üzempróbák jegyzőkönyveit, üzembehelyezési vizsgálati tanúsítványokat, egyéb jegyzőkönyvek, tervrajzok, számítások és okiratok, i) az alvállalkozó kivitelező kötelezettsége teljesítésében közreműködő - vele szerződéses viszonyban álló - további alvállalkozó kivitelező 27. § (9) bekezdés szerinti adatai.

127

27. § (1) Az építési napló címoldalból, sorszámozott és azonosító jellel ellátott nyilvántartási rész lapokból és folyamatosan számozott naplórészből áll. (2) Az építési naplóba a bejegyzéseket úgy kell megtenni, hogy azon később észrevehetetlenül ne lehessen változtatni vagy a bejegyzést eltávolítani. (3) Az építési napló nyilvántartási rész lapjait az építési napló megnyitásakor kell kitölteni és a nyilvántartási rész tartalomjegyzékébe sorszám és azonosító jel szerint nyilvántartásba venni. A még nem ismert adatokat azok tudomásra jutásakor kell felvezetni és a nyilvántartási részhez csatolni. A nyilvántartási rész lapjait annak kitöltésekor dátummal kell ellátni, valamint az építtetőnek és a fővállalkozó kivitelezőnek - ha az építési naplót az alvállalkozó kivitelező vezeti a vállalkozó kivitelezőnek és az alvállalkozó kivitelezőnek - alá kell írnia. (4) Az építési napló mellékleteiről az építési napló nyilvántartási részében sorszámozott jegyzéket kell vezetni. (5) A naplórészt naponta kell vezetni, naprakész állapotban kell tartani. A naplórész „napi jelentés” rovatának adatait akkor is minden nap ki kell tölteni, ha az építési munkahelyen bejegyzést igénylő esemény nem történt. Az egyéb bejegyzéseket az esemény bekövetkezése napján kell megtenni. (6) Ha egy építmény építőipari kivitelezése során több egymást követő naplórész megnyitására van szükség, mert a naplórész betelt, a naplórész köteteket folytatólagosan római számmal kell sorszámozni, és minden naplórész oldalon a sorszámozás előtt a kötet sorszámát is fel kell tüntetni. A betelt naplórész kötet lezárásának, valamint az új kötet megnyitásának dátumát a nyilvántartási rész tartalomjegyzékébe be kell jegyezni. (7) A naplórészt hézag és margó kihagyása nélkül úgy kell vezetni, hogy utólagos bejegyzésnek ne legyen helye. Az ábrák mellett üresen maradt részeket át kell húzni. A bejegyzéseket az aláírás után naponta vízszintes vonallal le kell zárni. (8) A naplórész a 2. melléklet szerinti napi jelentésből és eseti bejegyzésekből áll. (9) Az építési napló alvállalkozókról vezetett nyilvántartási része tartalmazza a vállalkozó (fővállalkozó) kivitelező szerződéses kötelezettsége teljesítésében részt vevő, vele szerződéses viszonyban álló alvállalkozó kivitelező megnevezését, székhelyét, adószámát, vállalkozói engedélyének vagy cégbírósági bejegyzésének számát, nyilvántartási számát, az általuk vállalt kivitelezési tevékenység rövid meghatározását, a kivitelezési tevékenység megkezdésének és befejezésének időpontját, a fizetési határidőt, az adatok helyességének igazolásaként az alvállalkozó cégszerű aláírását. A vállalkozó (fővállalkozó) kivitelező a vele szerződött alvállalkozó kivitelezők nyilvántartását - azok tevékenysége megkezdésétől - köteles vezetni, melyből egy példányt a vállalkozó kivitelező a kivitelezési tevékenységéért ellenszolgáltatási kötelezettséget vállaló szerződő félnek köteles átadni. (10) Az építőipari kivitelezési tevékenységben részt vevő minden vállalkozó kivitelező építési naplója a közreműködő alvállalkozókról tartalmazza a) a vállalkozó kivitelező által szerződésben vállalt kötelezettsége teljesítésében közreműködő, vele szerződéses viszonyban álló alvállalkozó kivitelező (9) bekezdés szerinti adatait (építési napló nyilvántartási rész), és b) a vállalkozó kivitelezővel szerződéses viszonyban álló alvállalkozó kivitelező kötelezettsége teljesítésében közreműködő, vele szerződéses viszonyban álló további alvállalkozó kivitelező (9) bekezdés szerinti adatait (építési napló melléklete). Felmérési napló 28. § (1) Az építési-szerelési munka mennyiségének folyamatos ellenőrzése céljából - az építési napló mellékleteként - a kivitelező a 3. melléklet szerinti tartalommal felmérési naplót vezet, ha az építtetővel kötött szerződésben a felmérést tekintik az elvégzett munkák mennyiségének elszámolási alapjául. (2) Nem kell felmérési naplót vezetni, ha a) az elvégzett munkák mennyisége egyszeri felméréssel vagy az építési napló bejegyzéseiből megfelelően megállapítható, b) a felmérési napló a kivitelezési dokumentáció idom- és méretjegyzékével helyettesíthető, vagy c) a felmérési adatokat a szintezési jegyzőkönyv, a keresztszelvényrajzok és a tömegszámítások tartalmazzák.

bf) az építtetői fedezetkezelőre vonatkozó előírások betartását. Az építtetői fedezetkezelés és az építtetői fedezetkezelő 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 17. § (1) Az építtetői fedezetkezelő az építtető és a fővállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződés mindkét fél általi teljesítését segíti elő. (2) Az építőipari kivitelezési tevékenység fedezete és a kivitelező által nyújtott biztosíték célhoz kötött felhasználásának biztosítása érdekében építtetői fedezetkezelő működik közre a) b) a Kbt. hatálya alá nem tartozó, de a Kbt. szerinti közösségi értékhatárt elérő vagy azt meghaladó - (3) bekezdés szerint számított - értékű építőipari kivitelezési tevékenység megvalósítása esetén. Építtetői fedezetkezelés

128

Étv. 39/B. § (1) Az építtetői fedezetkezelés célja - az építtető és a vállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződés teljesítése érdekében - az építőipari kivitelezési tevékenység fedezete célhoz kötött felhasználásának biztosítása. (2) Az építtetői fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alatt álló elkülönített számlán kell - egy összegben, vagy több szakaszra bontott építkezés esetén a szerződés szerinti teljesítési szakaszonként - elhelyezni az építőipari kivitelezési tevékenység kormányrendeletben meghatározott ellenértékének fedezetét és a kivitelező által nyújtott, kormányrendeletben meghatározott biztosítékok összegét. 39/C. § A Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében határozza meg az építtetői fedezetkezelés alkalmazásának eseteit, az építtetői fedezetkezelést végzők körét, az építtetői fedezetkezelés résztvevői feladatait, az eljárás szabályait, a fedezetkezelő megbízásának, feladatellátásának, díjának és a fedezetkezelői számla kezelésének szabályait.

(3) Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi a meglévő építmények körében a jogszabályban előírt jókarbantartási kötelezettség teljesítését, valamint - az építésügyi és örökségvédelmi hatósággal együttműködve - azt, hogy a műemlékek műszaki állapota nem veszélyezteti-e a műemléki értékeket. 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 7. § E törvény alkalmazásában: 9. Műemlékfenntartás: a műemlék rendeltetésszerű és biztonságos használatához, illetve értékei megőrzéséhez szükséges jókarbantartási tevékenység, a műemléket érintő szakszerű állagmegóvás, felújítás, építészeti, képző- és iparművészeti beavatkozás. A műemlékek fenntartása 41. § (1) A műemlék fenntartásáról, jókarbantartásáról a műemlék tulajdonosa, vagyonkezelője, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: Tv.) meghatározott ingyenes használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) az Évt.-ben meghatározottak, valamint e törvény szerint köteles gondoskodni. (2) A műemlékeket épségben, jellegük megváltoztatása nélkül kell fenntartani. A fenntartási, jó karban tartási kötelezettség a műemlékek esetében a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges műszaki állapot fenntartásán túlmenően kiterjed az azok sajátos értékeit képező építészeti, képző- és iparművészeti, valamint kertépítészeti alkotórészeire és tartozékaira, felszerelési tárgyaira.

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 2. § E rendelet alkalmazásában d) jókarbantartó tevékenység: a meglévő építmény, építményrész kármegelőzésére, kárelhárítására, karbantartására, helyreállítására, felújítására, javítására, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tételére, illetve ennek és üzembiztonságának megtartására irányuló építési-szerelési munka, A tulajdonos jókarbantartási kötelezettsége és a szervizkönyv 34. § (1) Az építmény szervizkönyve igazolja a) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságára, b) a (6) bekezdésben meghatározott követelmények teljesülése érdekében végzett építési-szerelési munkákra, és c) az építmény állapotára vonatkozó tényeket, megállapításokat és szakértői véleményeket. (2) Szervizkönyvet kell vezetni a 10. § (1) bekezdésben meghatározott építményekre vonatkozóan. Egyéb esetben a szervizkönyv vezetéséről az építmény tulajdonosa dönt. (3) Az építmény tulajdonosa vagy az általa megbízott személy az építmény szervizkönyvét az építési napló lezárásának, illetve legkésőbb a használatbavételi engedély megszerzésének vagy a használatbavétel tudomásulvételének a napján nyitja meg. Több tulajdonos esetén a szervizkönyv tartalmáért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelnek. (4) A külön jogszabályban meghatározott esetekben elkészített energetikai tanúsítvány a szervizkönyv mellékletét képezi. (5) Az építmény tulajdonosa jókarbantartási kötelezettsége teljesítésének keretében köteles az építmény

129

a) jó műszaki állapotához szükséges munkálatokat elvégeztetni, és b) rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát folyamatosan biztosítani. (6) Az (5) bekezdésben meghatározottak teljesítése érdekében az építmény tulajdonosa köteles az építmény állapotát szükség szerint - arra külön jogszabály szerint jogosultsággal rendelkező szakértővel - felülvizsgáltatni a) a tűzbiztonság, b) a higiénia, egészség- és környezetvédelem, c) a használati biztonság, d) a zaj és rezgés elleni védelem, e) az energiatakarékosság és hővédelem, f) az életvédelem és katasztrófavédelem követelményeire vonatkozóan a külön jogszabályban foglaltak szerint. (7) A felülvizsgálatot a mechanikai ellenállás és stabilitás (állékonyság) követelményeire vonatkozóan a tömegtartózkodásra szolgáló építmény, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény hatálya alá tartozó építmény, valamint a honvédelmi és katonai célú építmény esetében legalább 20 évenként el kell végezni. Egyéb építmények esetében a felülvizsgálatot az építmény állapotát figyelembe véve kell lefolytatni. (8) Az építmény felülvizsgálatát igazoló szakértői vélemények, javaslatok, megállapítások és az építmény fennállása alatt az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatát befolyásoló vagy a tartószerkezetét érintő építésiszerelési munkák elvégzésének igazolása, leírása a szervizkönyv részét képezik, ennek hiányában ezeket az ingatlan tulajdonosa köteles megőrizni. (9) A szervizkönyv az építmény tartozéka, tulajdonosváltáskor az új tulajdonos részére át kell adni. 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról 4. A Dokumentációs Központ üzemeltetői és adatszolgáltatási feladatai 5. § (1) Az Üzemeltető b) vezeti a bauxitcementtel épült építmények központi nyilvántartását, mely tartalmazza: bc) a jókarbantartásra vagy szakértői vizsgálatra vonatkozó hatósági intézkedés időpontját, műszaki tartalmát, OTÉK 50. § (4) Az építményt és részeit, szerkezeteit, beépített berendezéseit úgy kell megvalósítani, utólagosan átalakítani, hogy azok d) jókarbantartásuk, esetleges cseréjük céljából - a csatlakozó szerkezetek állékonyságának veszélyeztetése nélkül - hozzáférhetők legyenek.

(4) Az építésfelügyeleti hatóság felkutatja a) a szabálytalan építési tevékenységeket, Étv. 48. § (1) Szabálytalan a a) jogszerűtlenül, b) jogosulatlanul vagy c) szakszerűtlenül megkezdett és végzett tevékenység. (2) Jogszerűtlen az építési vagy bontási tevékenység, ha a jogszabály alapján engedélyhez vagy tudomásul vételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet a) engedély vagy tudomásul vétel nélkül, b) az engedélytől vagy tudomásul vételtől eltérően, c) az engedély jogerőssé válása nélkül - kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik -, d) a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére végzik. (3) Nem minősül jogszerűtlen építési tevékenységnek az építési engedélytől a jogszabályban meghatározott szabvány szerinti tűréshatáron belüli eltérés, valamint ha a bíróság a jogerős építési engedély alapján végzett építési tevékenység végrehajthatóságát nem függeszti fel. (4) Jogosulatlan a 16. §, a 32. §, a 33/A. §, a 38/A. §, a 38/B. § és a 38/D. § szerinti tevékenység, továbbá a vállalkozó kivitelezői tevékenység, ha az építési folyamat e törvényben és kormányrendeletben meghatározott résztvevője az általa folytatott tevékenység végzéséhez nem rendelkezik megfelelő jogosultsággal vagy szakképesítéssel, vagy a vállalkozó nem rendelkezik kivitelezői névjegyzéki nyilvántartási számmal.

130

(5) Szakszerűtlen a 16. §, a 32. §, a 33/A. §, a 38/A. §, a 38/B. §, a 38/C. § és a 38/D. § szerinti tevékenység, valamint a kivitelezői tevékenység, ha azt a helyi építési szabályzat és az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez.

b) az építési vagy bontási engedély nélkül vagy bontási tudomásulvétel nélkül végzett építési tevékenységeket, c) az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településrendezési tervek, valamint a helyi építési szabályzat és az országos építési követelmények megsértésével végzett építési tevékenységeket. (5) Az építésfelügyeleti hatóság a (4) bekezdésben meghatározott ellenőrzéséhez, a tényállás tisztázásához az ÉMO alkalmazásával adatokat szerezhet be, előzmény iratokat és állapotdokumentumokat vizsgálhat. (6) A helyszíni ellenőrzést egyidejűleg legalább két fő végzi. Az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzésbe más - jogszabályban erre felhatalmazott - szervet, szervezetet is bevonhat, az építési helyszín ellenőrzését az építésfelügyelő a bevont szerv, szervezet képviselőjével is lefolytathatja. (7) A speciális vizsgálatok elvégzése érdekében az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 53/A. § (3) bekezdésében meghatározott szakértő vagy minőség-ellenőrző szerv közreműködését is igénybe veheti. Étv. 53/A. § (3) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzési feladatokba szakértőként a területi építész és területi mérnöki kamarákat, valamint az országos építész és országos mérnöki kamarákat (a továbbiakban együtt: szakmai kamarák) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát vagy jogosult szakintézményt, valamint jogszabályban meghatározottak szerint egyéb szakértőt vehet igénybe. Ha az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság eljárásában szakértőt hallgat meg, szakértői véleményt kér, ellenőrzésébe szakértőt von be, a hatóság az ügyfelet a szakértői vizsgálatban való közreműködésre kötelezheti.

46. A bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvétele 59. § (1) Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Épkiv.) meghatározott építési, bontási tevékenység, valamint a 60. § (1) bekezdésében meghatározott bontás tudomásulvételéhez kötött bontási tevékenység csak akkor kezdhető meg, ha az engedély jogosultja vagy a bontást kérelmező a tevékenység tervezett megkezdése előtt legalább tizenöt nappal az építési vagy bontási szándékára irányuló kérelmét az építésfelügyeleti hatósághoz benyújtotta, és az építésfelügyeleti hatóság azt jogszerű hallgatással tudomásul véve a) az építőipari kivitelezési tevékenység, b) a bontási tevékenység megkezdését az eljárás megindulásától számított tíz napon belül nem tiltotta meg. (2) Az Épkiv.-ben meghatározott, engedélyezett építési, bontási tevékenység végzésének megkezdését az Épkiv.-ben meghatározott tartalmú kérelemmel és mellékletekkel az ott meghatározott módon kell az építésfelügyeleti hatósághoz benyújtani. (3) Összevont telepítési eljárásban kiadott integrált építési engedély esetén, ha a THSZ-ben telekalakítási engedélyt is magába foglaló telepítési engedély kiadására került sor, a kivitelezés megkezdésének kérelméhez csatolni kell a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésének megtörténtét igazoló okiratot. (4) 131

Elj. Kódex 29.§(2) Az összevont telepítési eljárás a) az (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti eljárásokat összevonó telepítési hatásvizsgálati szakaszból (a továbbiakban: THSZ

(5) Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére irányuló kérelem tudomásulvétele során – a 60. § (1) bekezdésében foglalt esetet kivéve – az eljárás megindulásáról szóló értesítés mellőzhető. (6) Az építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését határozattal megtiltja, ha a) a kérelem nem elégíti ki az Épkiv.-ben előírtakat, 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről Előzetes bejelentés 29. § (1) Az Étv. 39/A. § (4) bekezdése szerint az építőipari kivitelezési tevékenység tervezett megkezdésének tudomásulvételére irányuló kérelmét az építtető a) az építésügyi hatósági engedélyhez kötött és az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló jogszabály szerint számított, 50 millió forint számított építmény-értéket meghaladó vagy integrált építési engedély alapján végzendő, b) a Kbt. hatálya alá tartozó, c) a továbbépítésre vonatkozóan az a) és b) pont szerinti értéket elérő, fennmaradási és továbbépítési engedély birtokában elvégzendő, vagy d) az építtetői fedezetkezelés hatálya alá eső építési tevékenység esetén a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal nyújtja be a (2) bekezdés és a 4. melléklet szerinti tartalommal elektronikus úton az ÉTDR rendszeren keresztül az építésfelügyeleti hatósághoz. (2) A kivitelezés megkezdésének bejelentése tartalmazza, illetve ahhoz az építtetőnek mellékelnie kell a) az építőipari kivitelezési tevékenységben részt vevő aa) fővállalkozó kivitelező (több fővállalkozó vagy alvállalkozó kivitelező esetén a kezdéskor ismert összes vállalkozó kivitelező), ab) felelős műszaki vezető (több felelős műszaki vezető esetén a kezdéskor ismert összes felelős műszaki vezető), ac) ha jogszabály építési műszaki ellenőr alkalmazását előírja vagy építési műszaki ellenőr alkalmazására kerül sor, az építési műszaki ellenőr Étv. 58. § (10) bekezdés a)-f) pontja szerinti adatait, b) c) az építőipari kivitelezési tevékenységet végző fővállalkozó kivitelező (és a már ismert alvállalkozó kivitelező) e rendelet szerinti építőipari kivitelezői nyilvántartási számát, d) közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő megnevezését. 4. melléklet a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez Az építési tevékenység megkezdésének előzetes bejelentése Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló jogszabály alapján az építésügyi hatósági (létesítési) engedélyhez kötött és az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló jogszabály szerint számított 50 millió forint építmény-értéket meghaladó vagy integrált építési engedély alapján végzendő, valamint az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozó, illetve a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó építési tevékenységek esetén. 1. Építési engedély adatai a) engedélyező hatóság neve: .................................................................................................. b) engedélyező hatóság címe: ................................................................................................... c) építési engedély száma: ........................................................................................................ d) építési engedély jogerőre emelkedése: ................................................................................. 2. Építtető adatai a) neve (elnevezése): ................................................................................................................ b) címe (település, utca, házszám, emelet, ajtó vagy Pf.): ........................................................ 3. Építési helyszín adatai a) címe (település, utca, házszám): ........................................................................................... b) helyrajzi száma: ............................................................................................................ ........

132

c) az ingatlan védettségére vonatkozó adatok (műemlék, műemléki terület, régészeti lelőhely): ...................................................................................................................................... 4. Kivitelezés kezdésének tervezett időpontja (csak az első bejelentésnél) .......... év ................................... hó .......... nap 5. Vállalkozó kivitelező adatai: tevékenysége kezdete (dátum) □ vége (dátum) □ a) neve (elnevezése): .......................................................................................................... ...... b) címe (irányítószám, település, utca, házszám, emelet, ajtó vagy Pf.): ................................................................................................................................................... c) vállalkozói engedély vagy cégbírósági bejegyzés száma: .................................................... d) adóazonosító száma: □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ e) kivitelezői nyilvántartási száma 6. Felelős műszaki vezető adatai: tevékenysége kezdete (dátum) □ vége (dátum) □ a) neve (elnevezése): ................................................................................................................ b) címe (irányítószám, település, utca, házszám, emelet, ajtó vagy Pf.): ................................................................................................................................................... c) névjegyzéki száma: FMV-..................................................................................................... 7. Építési műszaki ellenőr adatai (ha tevékenységét jogszabály kötelezően előírja, vagy az építtető önként megbízza): tevékenysége kezdete (dátum) □ vége (dátum) □ a) neve (elnevezése): .......................................................................................................... ...... b) címe (irányítószám, település, utca, házszám, emelet, ajtó vagy Pf.): ................................................................................................................................................... c) névjegyzéki száma: ME-....................................................................................................... A közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó építési munkák esetén kitöltése kötelező, egyéb esetben, ha van építési műszaki ellenőr, az adatszolgáltatás megadása önkéntes, ha nincs, kérjük a rovatokat kihúzni. 8. Kivitelezési dokumentáció tervezőjének adatai: tevékenysége kezdete (dátum) □ vége (dátum) a) neve (elnevezése): ................................................................................................................ b) címe (irányítószám, település, utca, házszám, emelet, ajtó vagy Pf.): ................................................................................................................................................... c) névjegyzéki száma: ME-....................................................................................................... 9. Ha rendelkezésre áll, a kivitelezési tervdokumentáció tartószerkezeti munkarészének ellenőrzéséről szóló nyilatkozat, tömegtartózkodásra szolgáló építmény, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény hatálya alá tartozó építmény, valamint a honvédelmi és katonai célú építmény esetén. 10. Építtetői fedezetkezelő adatai (ha jogszabály előírja építtetői fedezetkezelő közreműködését) a) neve: b) címe: 11. Az építtető, beruházó, mint adatszolgáltató nyilatkozata: Kelt: ........................... , ........ év .............................. hó .......... nap

b) a kivitelezés megkezdésére, végzésére vonatkozó előírások nem teljesülnek, c) az építtető kérelméhez nem csatolta a (3) bekezdésben foglaltakat, d) Elj. Kódex 59. § (3) Összevont telepítési eljárásban kiadott integrált építési engedély esetén, ha a THSZ-ben telekalakítási engedélyt is magába foglaló telepítési engedély kiadására került sor, a kivitelezés megkezdésének bejelentéséhez csatolni kell a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésének megtörténtét igazoló okiratot.

60. § (1) Bontás tudomásulvételéhez kötött minden olyan bontási tevékenység, amely nem tartozik a 45. § (1) bekezdésében felsorolt bontási engedély köteles és a 2. mellékletben felsorolt - bontási engedélyhez vagy bontás tudomásulvételéhez nem kötött - bontási tevékenységek körébe. Elj. Kódex 45. § (1) Bontási engedély alapján végezhető a) a műemléket érintő, b) a helyi építészeti örökségvédelemmel érintett építményt, építményrészt érintő,

133

c) a zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén az építmény alapozását, vagy csatlakozó tartószerkezetét is érintő bontási tevékenység.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bontási tevékenységet az építésfelügyeleti hatóság bontás tudomásul vételéről szóló döntésétől számított egy évig lehet végezni. (3) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység tudomásulvételére irányuló kérelmet papíralapon vagy elektronikus úton az ÉTDR rendszeren keresztül lehet benyújtani. (4) A bontási tevékenység tudomásulvételére irányuló kérelem tartalmáról az eljárás megindulásától számított három napon belül értesíteni kell az építmény tulajdonosát, ha az nem egyezik a bontást kérő személyével. (5) A bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételére irányuló kérelem tartalmazza: a) az építtető nevét, megnevezését, lakcímét, szervezet esetén székhelyét, az Épkiv. 29. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat, 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 29. § (2) A kivitelezés megkezdésének bejelentése tartalmazza, illetve ahhoz az építtetőnek mellékelnie kell a) az építőipari kivitelezési tevékenységben részt vevő aa) fővállalkozó kivitelező (több fővállalkozó vagy alvállalkozó kivitelező esetén a kezdéskor ismert összes vállalkozó kivitelező), ab) felelős műszaki vezető (több felelős műszaki vezető esetén a kezdéskor ismert összes felelős műszaki vezető), ac) ha jogszabály építési műszaki ellenőr alkalmazását előírja vagy építési műszaki ellenőr alkalmazására kerül sor, az építési műszaki ellenőr Étv. 58. § (10) bekezdés a)-f) pontja szerinti adatait, b) c) az építőipari kivitelezési tevékenységet végző fővállalkozó kivitelező (és a már ismert alvállalkozó kivitelező) e rendelet szerinti építőipari kivitelezői nyilvántartási számát, d) közreműködése esetén az építtetői fedezetkezelő megnevezését.

b) a bontási tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, c) a bontandó építmény, építményrész megnevezését, rendeltetését, d) a kérelemhez csatolt mellékletek felsorolását, e) az építtető aláírását. (6) A bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételére irányuló kérelemhez mellékelni kell a) a 8. melléklet III. rész 6. pontjában meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt, b) műemléki jelentőségű területen végzett bontás tudomásulvételéhez kötött tevékenységek esetében az örökségvédelmi hatóság hozzájáruló nyilatkozatát, c) az illeték befizetésének igazolását. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről XV. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárás illetéke II. Az építésfelügyeleti hatóságnál indított eljárás illetéke 1. bontás tudomásul vételi eljárása esetén 5 000 forint, V. Ha az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatósághoz egyszerre többféle eljárás lefolytatása iránti kérelem kerül beadásra és azok a külön jogszabály szerint összevonhatóak, vagy egy kérelemmel is benyújthatóak, az illetéket az összevonásra kerülő eljárásonként kell megfizetni. III. Az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági eljárásban hozott döntés elleni fellebbezés illetéke 30 000 forint. IV. Illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő bontási, építési, módosított építési és használatbavételi engedélyezési eljárás, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárása.

134

(7) A bontási tevékenység megkezdésére irányuló kérelem tudomásulvétele során az építésfelügyeleti hatóság helyszíni szemlén és az ÉMO, vagy az OÉNY más elektronikus szolgáltatása alkalmazásával vizsgálja, hogy a) a tervezett bontási tevékenység során betartják-e a vonatkozó biztonsági, műszaki és egyéb követelményeket, b) a tervezett bontási tevékenység nem veszélyezteti-e az életet vagy a vagyonbiztonságot, nem jár a közérdek jelentős sérelmével, továbbá c) az építmény elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés nem tiltja-e. (8) Az építésfelügyeleti hatóság a bontási tevékenység megkezdését határozattal megtiltja, ha a) a kérelem nem elégíti ki az Épkiv.-ben előírtakat, b) a kivitelezés megkezdésére, végzésére vonatkozó előírások nem teljesülnek. c) építtető kérelme nem tartalmazza, illetve kérelméhez nem csatolta az (5)-(6) bekezdésben foglaltakat, d) megállapítja, hogy da) a tervezett bontási tevékenység során nem tartják be a vonatkozó biztonsági, műszaki és egyéb követelményeket, db) a tervezett bontási tevékenység veszélyezteti-e az életet vagy a vagyonbiztonságot, vagy a közérdek jelentős sérelmével jár, vagy dc) az építmény elbontását jogszabály vagy ingatlan-nyilvántartási bejegyzés tiltja. (9) A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza: Ket. 72. § (1) A határozatnak - ha jogszabály további követelményt nem állapít meg - tartalmaznia kell a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét, b) a jogosult vagy kötelezett ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá az ügyfél által a kérelemben megadott, személyazonosítására szolgáló adatot, c) az ügy tárgyának megjelölését, d) a rendelkező részben da) a hatóság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást, db) a szakhatóság megnevezését és állásfoglalása rendelkező részét, dc) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak az ügyfél vagy központi költségvetés részére történő megfizetésre vonatkozó döntést, dd) az eljárási költség megállapítását, ha arról a hatóság nem külön dönt, de) az eljárási költségek viseléséről szóló döntést, ha arról a hatóság nem külön dönt, df) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit, ideértve a fizetési kötelezettséget megállapító döntésben a késedelmipótlék-fizetési kötelezettségről és annak mértékéről szóló tájékoztatást, valamint a 131. § (1a) bekezdés szerinti esetben a közérdekű munkával való megváltás szabályaival kapcsolatos tájékoztatást, dg) a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték vagy díj mértékéről és megfizetésének, lerovásának módjairól szóló tájékoztatást,

a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítóját, b) a bontási tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, c) a bontási tevékenység rövid leírását, az építmény rendeltetését, az önálló rendeltetési egység számát és rendeltetésének megjelölését, (10) A határozat szóban nem közölhető. (11) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell: a) ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett 135

aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont, b) tájékoztatásul azzal, ba) akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és ügyféli jogállással nem rendelkezik, bb) műemléki jelentőségű terület esetén az örökségvédelmi hatósággal. 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 2. § (1) A Kormány Kötv.-ben, valamint a jogszabályokban meghatározott, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével (a továbbiakban: örökségvédelem) kapcsolatos hatósági feladatok ellátására - a (2) bekezdésben foglaltak, valamint a Kötv.-ben meghatározott, örökségvédelemmel összefüggő nyilvántartásokkal kapcsolatos feladatok kivételével -, a) első fokú örökségvédelmi hatóságként az 1. mellékletben felsorolt illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalát (a továbbiakban: járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal) az 1. mellékletben meghatározott illetékességi területtel, b) a műemléki érték védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében másodfokú örökségvédelmi hatóságként az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalának önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységét, c) a régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében másodfokú örökségvédelmi hatóságként országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységét (a továbbiakban együtt: örökségvédelmi hatóság) jelöli ki. (3) Az örökségvédelmi hatóság illetékességét valamely ügyben az érintett telek fekvése határozza meg. A járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok és illetékességi területük A B C Sorszám

Megye

Járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal központja

Járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal illetékességi területe

1.

Baranya

Pécs

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

2.

Bács-Kiskun

Kecskemét

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

3.

Békés

Békéscsaba

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

4.

Borsod-Abaúj-Zemplén

Miskolc

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

5.

Csongrád

Szeged

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

6.

Fejér

Székesfehérvár

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

7.

Győr-Moson-Sopron

Győr

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

8.

Hajdú-Bihar

Debrecen

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

9.

Heves

Eger

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

10.

Jász-Nagykun-Szolnok

Szolnok

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

11.

Komárom-Esztergom

Tatabánya

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

12.

Nógrád

Salgótarján

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

13.

Pest

Érd

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

14.

Somogy

Kaposvár

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

15.

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Nyíregyháza

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

16.

Tolna

Szekszárd

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

17.

Vas

Szombathely

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

18.

Veszprém

Veszprém

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

19.

Zala

Zalaegerszeg

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

136

20. I. kerület Budapest

V. kerület

örökségvédelmi feladatok tekintetében: I. kerület, II. kerület, III. kerület, XI. kerület, XII. kerület, XX. kerület, XXI. kerület, XXII. kerület, XXIII. kerület örökségvédelmi feladatok tekintetében: IV. kerület, V. kerület, VI. kerület, VII. kerület, VIII. kerület, IX. kerület, X. kerület, XIII. kerület, XIV. kerület, XV. kerület, XVI. kerület, XVII. kerület, XVIII. kerület, XIX. kerület

(12) Az építésfelügyeleti hatóság a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzíti. (13) A jogerős döntést az építtetővel vagy meghatalmazottjával, a jogerőre emelkedés időpontjának tudomásra jutásától számított három napon belül a rendelkezésének megfelelő módon kell közölni. (14) Az építésfelügyeleti hatóság bontás, vagy az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének tudomásulvétele esetén: a) a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3/A. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat a bontás, vagy az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi felügyelőségének továbbítja, 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről 3/A. § (1) A munkaügyi hatóság az építőipari kivitelezési tevékenységet folytató foglalkoztatók munkaügyi ellenőrzése céljából az építésügyi hatóság által - külön törvény szerint - továbbított, (2) bekezdésben leírt adatokat is felhasználhatja. (2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés érdekében a munkaügyi hatóság az építőipari kivitelezési tevékenységek megkezdésének bejelentéssel történő adatszolgáltatásából származó következő adatokat használhatja fel: a) az építési helyszín címe, helyrajzi száma, b) a kivitelező (vállalkozó) neve (elnevezése), címe (székhelye), kivitelezési jogosultságának (vállalkozói engedély, cégbírósági bejegyzés) külön jogszabály szerinti igazolása, továbbá c) a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr neve, címe (székhelye), jogosultságának igazolása.

b) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 3. számú melléklete G) részének 6. pontja szerinti adatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak minden hónap 5. napjáig megküldi és egyidejűleg a lakás bontásának tudomásulvétele esetén a Központi Statisztikai Hivatalt, továbbá a Magyar Állam javára szóló jelzáloggal terhelt lakás bontásának tudomásulvétele esetén a Magyar Államkincstárt tájékoztatja. 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 3. számú melléklet Adatszolgáltatás A törvény 52. §-a alapján az adatszolgáltatást a következők szerint kell teljesíteni: G) Hatósági adatszolgáltatás 6. Az építésfelügyeleti hatóság az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésével kapcsolatban bejelentett adatok közül az alábbi tartalommal - elektronikus úton - adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak: a) az építési helyszín címe, helyrajzi száma, b) a kivitelező (vállalkozó) neve (elnevezése), címe (székhelye), adóazonosító száma, kivitelezési jogosultságának (vállalkozói engedély, cégbírósági bejegyzés) külön jogszabály szerinti igazolása.

(15) Az építtető a bontási tevékenység befejezésének tényét, a befejezéstől számított tizenöt napon belül az építésfelügyeleti hatósággal közli, és azt a hatóság az ÉTDR rendszerben nyilvántartja. A közlésnek melléklete nincs. 137

47. Építésfelügyeleti hatósági ellenőrzés 61. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság köteles évente legalább egyszer ellenőrzést tartani a tudomásulvételi eljárás alapján megkezdett építőipari kivitelezési tevékenység helyszínén. Az e körbe nem tartozó építési tevékenységek ellenőrzését szúrópróbaszerűen vagy a (4) bekezdés szerinti ellenőrzési utasításban foglaltak szerint végzi. (2) Az építésfelügyeleti hatóság szükség esetén, de évente legalább két alkalommal az építésügyi hatósággal (ideértve a sajátos építményfajták szerinti hatóságokat is), más illetékességi területen működő építésfelügyeleti hatósággal, az illetékes területi építész-, illetve mérnöki kamara, területi kereskedelmi és iparkamara, vagy más - ellenőrzésre jogosult - hatósággal vagy szervezettel közös ellenőrzés végzését kezdeményezi. (3) Az építőipari kivitelezési tevékenységet folytató az építésfelügyeleti hatóságtól kérheti tevékenysége szakszerűségének ellenőrzését. (4) Az építésügyért felelős miniszter az 58. § (2) bekezdés b) pontja, az 58. § (3) és (4) bekezdése szerinti ellenőrzésre az ellenőrzési időszakot megelőző 45. napig a tárgyévre vonatkozóan ellenőrzési utasítást ad ki, amelyben Elj. Kódex 58. § (2) Az építésfelügyeleti hatóság b) a 62. §-ban foglaltak szerint ellenőrzi vagy ellenőrizheti (3) Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi a meglévő építmények körében a jogszabályban előírt jókarbantartási kötelezettség teljesítését, valamint - az építésügyi és örökségvédelmi hatósággal együttműködve - azt, hogy a műemlékek műszaki állapota nem veszélyezteti-e a műemléki értékeket. (4) Az építésfelügyeleti hatóság felkutatja a) a szabálytalan építési tevékenységeket, b) az építési vagy bontási engedély nélkül vagy bontási tudomásulvétel nélkül végzett építési tevékenységeket, c) az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településrendezési tervek, valamint a helyi építési szabályzat és az országos építési követelmények megsértésével végzett építési tevékenységeket.

a) meghatározza aa) a tárgyi évben tartandó építésfelügyeleti célvizsgálatok szempontrendszerét, ab) azokat a településeket, településrészeket, ahol összevont építésfelügyeleti hatósági ellenőrzést kell tartani; és b) az előző évi nyilvántartási adatok alapján javaslatot tesz utóvizsgálati ellenőrzésre azokon a településeken, településrészeken, Budapesten kerületekben, ahol a szabálytalanságok száma növekedett. (5) Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzéseit - az építésügyi hatóság, az illetékes területi építész-, illetve mérnöki kamara, valamint területi ipar- és kereskedelmi kamara, továbbá az építtetői fedezetkezelők javaslatát is figyelembe véve - a (4) bekezdés szerinti ellenőrzési utasítás figyelembevételével az ellenőrzési időszakot megelőző 15. napjáig elkészített éves munkaterv szerint végzi. (6) Az előző évi építésfelügyeleti ellenőrzések megállapításait összefoglaló jelentést az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzési időszakot követő 30. napig megküldi az építésügyért felelős miniszternek. (7) Az építésfelügyeleti hatóság megkeresésre más hatóság ellenőrzésében is részt vesz. 62. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (2) bekezdés b) pontja és az 58. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzése alkalmával ellenőrzi, hogy Elj. Kódex 58. § (2) Az építésfelügyeleti hatóság b) a 62. §-ban foglaltak szerint ellenőrzi vagy ellenőrizheti (4) Az építésfelügyeleti hatóság felkutatja

138

a) a szabálytalan építési tevékenységeket, b) az építési vagy bontási engedély nélkül vagy bontási tudomásulvétel nélkül végzett építési tevékenységeket, c) az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településrendezési tervek, valamint a helyi építési szabályzat és az országos építési követelmények megsértésével végzett építési tevékenységeket.

a) a vállalkozó kivitelező, a kivitelezési dokumentáció tervezője, az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, a beruházáslebonyolító rendelkezik-e a kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal, regisztrációval, b) az Étv. 39/A. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat teljesítették-e, Étv. 39/A. § (1) Az építőipari kivitelezési tevékenység - a (2) bekezdés kivételével - csak olyan felelős műszaki vezető irányításával folytatható, aki a kivitelezési tevékenység szakirányának megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, továbbá az építési tevékenységet végzők vonatkozásában közvetlen utasítási joggal rendelkezik. (3) Építési szakmunkát csak az végezhet, aki az adott tevékenység végzésének megfelelő, jogszabályban meghatározott szakképesítéssel, részszakképesítéssel rendelkezik.

c) az építőipari kivitelezési tevékenység a jogerős építésügyi hatósági engedély, a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció és az az alapján készített kivitelezési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történt-e, d) az építési napló a jogszabályban meghatározottak szerint és módon rendelkezésre áll-e, az építmény szerkezetére, a kivitelezés módszerére és technológiájára vonatkozó követelményeket betartották-e, e) az építtetői fedezetkezelés hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzése esetén a fedezetkezelőt igénybe vették-e. (2) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (2) bekezdés b) pontja és az 58. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzése alkalmával ellenőrizheti, hogy Elj. Kódex 58. § (2) Az építésfelügyeleti hatóság b) a 62. §-ban foglaltak szerint ellenőrzi vagy ellenőrizheti (4) Az építésfelügyeleti hatóság felkutatja a) a szabálytalan építési tevékenységeket, b) az építési vagy bontási engedély nélkül vagy bontási tudomásulvétel nélkül végzett építési tevékenységeket, c) az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településrendezési tervek, valamint a helyi építési szabályzat és az országos építési követelmények megsértésével végzett építési tevékenységeket.

a) az építési termékek beépítésére vonatkozó jogszabályokat, szabványokat és szakmai szabályokat az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során megtartották-e, b) az építtető a jogszabályban meghatározott esetekben és módon kérelmezte-e az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését, vagy az építőipari kivitelezési tevékenység végzését az építésfelügyeleti hatóság nem tiltotta-e meg, c) az építési szerződésre vonatkozó előírások teljesültek-e. 63. § Az építésfelügyeleti hatóság az építmények 58. § (3) bekezdése szerinti hatósági ellenőrzésén Elj. Kódex 58. § (3) Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi a meglévő építmények körében a jogszabályban előírt jókarbantartási kötelezettség teljesítését, valamint - az építésügyi és örökségvédelmi hatósággal együttműködve - azt, hogy a műemlékek műszaki állapota nem veszélyezteti-e a műemléki értékeket.

a) az Épkiv. 34. § (5) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítését, 139

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 34. § (5) Az építmény tulajdonosa jókarbantartási kötelezettsége teljesítésének keretében köteles az építmény a) jó műszaki állapotához szükséges munkálatokat elvégeztetni, és b) rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát folyamatosan biztosítani.

b) tömegtartózkodásra szolgáló építmény, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény hatálya alá tartozó építmény, valamint a honvédelmi és katonai célú építmény esetén OTÉK 1. számú melléklet Fogalommeghatározások 83. Tömegtartózkodásra szolgáló építmény: amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség vagy tér van. 84. Tömegtartózkodásra szolgáló helyiség: egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadóképességű helyiség.

2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 4. § (1) E törvényt kell alkalmazni Magyarország területén katasztrófa megelőzése érdekében, Magyarország területén végzett katasztrófaveszélyes tevékenységre, veszélyhelyzetben, katasztrófaveszély esetén, továbbá akkor, ha a katasztrófa károsító hatása ellen Magyarország területén védekezés szükséges (beleértve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezést is). (2) A törvény IV. fejezetének hatálya kiterjed a Magyarország területén működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekre, küszöbérték alatti üzemekre, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésében, az ellenük való védekezésben érintett közigazgatási szervekre és gazdálkodó szervezetekre, helyi önkormányzatokra, természetes személyekre. d) a hulladéklerakókra, kivéve az ásványi nyersanyagok kitermeléséből származó hulladékok, meddők feldolgozására szolgáló létesítményeket (beleértve a derítő- és ülepítőmedencét is), ahol a külön jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségű veszélyes anyag van jelen, különösen abban az esetben, ha a tevékenység a hulladékok vegyi és termikus feldolgozásával jár együtt, e) a katonai célból üzemeltetett veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményekre. IV. FEJEZET VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS 25. § (1) Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemre, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményre építési engedély csak a hivatásos katasztrófavédelmi szerv (a IV. fejezet alkalmazásában: hatóság) katasztrófavédelmi engedélye alapján adható. Veszélyes tevékenység kizárólag a hatóság katasztrófavédelmi engedélyével végezhető. Az építési engedélyezéshez és a veszélyes tevékenység végzéséhez szükséges katasztrófavédelmi engedély iránti kérelemhez az üzemeltetőnek csatolni kell a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés két példányát. 27. § (1) A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek megvalósítását, jelentős változtatását, megszüntetését, illetve azok veszélyességi övezeti határait fel kell tüntetni a külön jogszabály szerinti településrendezési tervben. A településrendezési terv módosításának költségeit az üzemeltető viseli. A veszélyességi övezeten belüli fejlesztésekkel kapcsolatos eljárási rendet, a polgármester feladatát és hatáskörét a biztonsági követelmények figyelembevételével külön jogszabály határozza meg. (2) Az üzemeltető a hatóság számára köteles haladéktalanul bejelenteni a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény, küszöbérték alatti üzem bezárását. 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. Honvédelmi és katonai célú építmény, építményrész, építményegyüttes, ideértve az ezekhez az ingatlanokhoz közvetlenül tartozó nyomvonal jellegű építményeket is (a továbbiakban együtt: építmény): az az építmény, amely sajátos honvédelmi vagy katonai rendeltetésére tekintettel - beleértve a nemzetközi katonai szerződésekből eredő kötelezettséget is - honvédségi szolgálati viszonyon kívüli használata korlátozott, kivéve, ha az kizárólag sport-, üdülés-, lakás-, kulturális, művelődési, oktatási, igazgatási célra szolgál, vagy abban szociális, illetve egészségügyi tevékenységet végeznek. 2. Építtető: a honvédelmi miniszter által építtetői feladatra feljogosított szervezet.

140

3. Honvédelmi és katonai célú ingatlan: az ingatlan-nyilvántartás szerint a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében álló földrészlet.

ba) a szervizkönyv meglétét, 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 34. § (1) Az építmény szervizkönyve igazolja a) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságára, b) a (6) bekezdésben meghatározott követelmények teljesülése érdekében végzett építési-szerelési munkákra, és c) az építmény állapotára vonatkozó tényeket, megállapításokat és szakértői véleményeket. (2) Szervizkönyvet kell vezetni a 10. § (1) bekezdésben meghatározott építményekre vonatkozóan. Egyéb esetben a szervizkönyv vezetéséről az építmény tulajdonosa dönt. (3) Az építmény tulajdonosa vagy az általa megbízott személy az építmény szervizkönyvét az építési napló lezárásának, illetve legkésőbb a használatbavételi engedély megszerzésének vagy a használatbavétel tudomásulvételének a napján nyitja meg. Több tulajdonos esetén a szervizkönyv tartalmáért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelnek. (4) A külön jogszabályban meghatározott esetekben elkészített energetikai tanúsítvány a szervizkönyv mellékletét képezi.

bb) a 20 évenkénti felülvizsgálatának teljesítését, a megállapítások szerinti munkálatok elvégzését és a szervizkönyvben való dokumentálását ellenőrzi. 64. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzésen a jegyzőkönyvében rögzíti: a) az ellenőrzésben az Étv. 53/A. § (3) bekezdése szerinti közreműködők megnevezését, Étv. 53/A. § (3) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzési feladatokba szakértőként a területi építész és területi mérnöki kamarákat, valamint az országos építész és országos mérnöki kamarákat (a továbbiakban együtt: szakmai kamarák) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát vagy jogosult szakintézményt, valamint jogszabályban meghatározottak szerint egyéb szakértőt vehet igénybe. Ha az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság eljárásában szakértőt hallgat meg, szakértői véleményt kér, ellenőrzésébe szakértőt von be, a hatóság az ügyfelet a szakértői vizsgálatban való közreműködésre kötelezheti.

b) az építési engedélyezési tervek építészeti-műszaki tervezőjének nevét, lakcímét, névjegyzéki számát, c) a kivitelezési tervek építészeti-műszaki tervezőjének nevét, lakcímét, névjegyzéki számát, d) az építőipari kivitelező nevét, telephelyét, cégjegyzékszámát, vállalkozási engedély számát, kivitelezési regisztrációs számát, e) a felelős műszaki vezető nevét, lakcímét, névjegyzéki számát, f) az építési műszaki ellenőr nevét, lakcímét, névjegyzéki számát, g) az építmény rendeltetését, jellegét, h) az építési engedély számát, i) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére irányuló kérelem benyújtásának teljesítését. (2) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzésen a jegyzőkönyvében a szabálytalan állapotról ábrázolást vagy rajzot és fényképfelvételt készít. Elj. Kódex 58. § (4) Az építésfelügyeleti hatóság felkutatja a) a szabálytalan építési tevékenységeket, b) az építési vagy bontási engedély nélkül vagy bontási tudomásulvétel nélkül végzett építési tevékenységeket,

141

c) az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településrendezési tervek, valamint a helyi építési szabályzat és az országos építési követelmények megsértésével végzett építési tevékenységeket.

(3) Az építésfelügyeleti ellenőrzés során feltárt, az építésfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó szabálytalanságokat is rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. (4) A hatósági ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendelet szerint az OÉNY-ben kell rögzíteni. 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról

48. Építésfelügyeleti hatósági intézkedések 65. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság, ha az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását az Étv. 46. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontja alapján a helyszínen végzéssel megtiltotta, annak tényét az építési naplóba is bejegyzi. Étv. 46. § (3) Az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott módon bb) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtiltja és a szabálytalan állapot megszüntetését elrendeli, továbbá építésfelügyeleti bírságot szabhat ki, ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az állékonyságot, az életet és az egészséget vagy a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti,

(2) Az építésfelügyeleti hatóság a jegyzőkönyv vagy a közbenső végzés egy példányát a helyszínen a kötelezett vagy a képviselője részére átadja. Ha ez nem lehetséges, azt a kötelezettel hivatalos úton közli. (3) Az építésfelügyeleti hatóság, ha az építési tevékenység végzését az (1) bekezdés szerint megtiltotta az ellenőrzés napjától számított nyolc napon belül a helyszínen felvett jegyzőkönyv megállapításai alapján, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozattal elrendeli a szabálytalan állapot megszüntetését. A kivitelezési tevékenységet tovább folytatni csak a szabálytalan állapot megszüntetése után lehet. (4) A (3) bekezdés szerinti kötelezés végrehajtásának teljesítését az építésfelügyeleti hatóság a helyszínen ellenőrzi és dokumentálja. (5) Az Étv. 46. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti szabályok súlyos megsértésének minősül Étv. 46. § (3) Az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott módon ba) megtilthatja és építésfelügyeleti bírságot szabhat ki, ha ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység szakszerűségére, az építési napló vezetésére vagy a kivitelezési tevékenység folytatásához szükséges kivitelezési dokumentációra vonatkozó szabályokat súlyosan megsértették,

a) az építési napló vezetésére vonatkozóan, ha az építtetői fedezetkezelő kötelező közreműködésének elmaradása miatt hiányzik az elektronikus alvállalkozói nyilvántartás, b) az építőipari kivitelezési tevékenység szakszerűségére vonatkozóan, ha az építőipari kivitelezési tevékenységet ba) az építési napló megnyitása, vagy bb) a kivitelezési dokumentáció, dokumentáció-rész nélkül végzik.

142

(6) Az építésfelügyeleti hatóság az építési folyamat résztvevőivel szemben bírságot kiszabó jogerős döntése ellen újrafelvételi kérelem nem nyújtható be. 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról 1/A. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság jogosulatlan, szakszerűtlen tevékenység folytatása esetén az építési folyamat résztvevőjével szemben - a (2) bekezdés kivételével - a 1/A-2/A. § szerint megállapított építésfelügyeleti bírságot alkalmazza. (2) Az építésfelügyeleti hatóság - az 1. mellékletében foglalt I. táblázat 15-17. és 23. pontjában, továbbá a II. táblázat 9-10. és 14-15. pontjában meghatározott jogsértések kivételével - az építésfelügyeleti bírság megállapítását mellőzi, ha az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott figyelmeztetés feltételei fennállnak.

(7) Az építésfelügyeleti hatóság az építési folyamat résztvevőinek jogosultságát az OÉNY szolgáltatásának alkalmazásával ellenőrzi. 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról

66. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság a hatáskörébe nem tartozó szabálytalanság esetén a jegyzőkönyv, valamint az egyéb bizonyítékok megküldésével a szükséges intézkedések megtételét az ellenőrzés napjától számított nyolc napon belül kezdeményezi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál. (2) A beruházáslebonyolító, az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, az építészeti-műszaki tervező, az építőipari kivitelező (a továbbiakban együtt: szakmagyakorló) személy kötelezésekor és bírságolásakor az építésfelügyeleti hatóság a jogerős és végrehajtható döntése egyidejű megküldésével a szakmagyakorlóról névjegyzéket vezető szervnél a jogszabály szerinti eljárást kezdeményezi. 244/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól 192/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről

(3) Ha az építészeti-műszaki tervező által készített kivitelezési dokumentáció szakszerűtlen vagy tartalma valótlan, akkor az építésfelügyeleti hatóság eljárást kezdeményez a tervezői jogosultságról névjegyzéket vezető szervnél. 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól

49. Építésrendészeti eljárás 67. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást a (2) bekezdésben meghatározott esetekben hivatalból, valamint az építésügyi hatóság megkeresésére és bejelentés alapján folytat le. (2) Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást folytat le, ha az ellenőrzésen megállapítja, hogy a) az építőipari kivitelezési tevékenység végzését a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól eltérően, b) az építőipari kivitelezési tevékenység végzését építési vagy bontási engedély nélkül, 143

c) a bontási tevékenységet a tevékenység megkezdésének bejelentése nélkül vagy az építésfelügyeleti hatóság tiltása ellenére, d) az engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat vagy az országos építési követelmények megsértésével (a továbbiakban együtt: szabálytalanul) végezték. (3) Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárása keretében a szabálytalan építési tevékenységről történő tudomásszerzésétől számított hatvan napon belül tisztázza a tényállást, melynek keretében a) vizsgálja, hogy a jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építési tevékenységgel megépített építmény, építményrész fennmaradási engedély megadásának az Étv. 48/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e, Étv. 48/A. § (1) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg, az építésügyi hatóság arra az építtető vagy a tulajdonos kérelme alapján fennmaradási engedélyt ad, ha a) egyébként az építési engedélyezéshez előírt, a 36. §-ban és az egyéb jogszabályban meghatározott műszaki és egyéb feltételek teljesülnek, b) az építmény, építményrész átalakítással, visszabontással vagy egyéb módon szabályossá tehető, c) azt a műemléki védett érték megőrzése megkívánja, vagy d) a szabálytalanság közérdeket nem sért, vagy az érdeksérelem a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható. (2) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg az építésügyi hatóság vagy jogszabályban meghatározott esetekben az építésfelügyeleti hatóság elrendeli: a) a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy b) - ha az építmény fennmaradása az (1) bekezdés alapján nem engedélyezhető - a lebontását. (3) Ha az építményt, építményrészt az építésfelügyeleti hatóság eljárása nélkül bontották le, az építésügyi hatóság azt tudomásul veszi. (4) Veszélyhelyzet elhárítása érdekében történő vagy kihirdetett veszélyhelyzet következtében szükségessé váló építési tevékenységek, valamint az építmények, építményszerkezetek veszélyes állapotának jogszerűtlen építési tevékenységgel történő, halasztást nem tűrő elhárítása vagy részleges elbontása esetén az építésügyi hatóság a megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet fennmaradását vagy elbontását - ha az az (1) bekezdésben előírtaknak, jogszabályban meghatározottak szerint megfelel - kérelemre tudomásul veszi. (5) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott esetekben és módon az ellenőrzés során feltárt szabálytalan tevékenységről való tudomásszerzéstől számított 90 napon belül indítja meg az (1)-(4) bekezdés szerinti intézkedések megtételére irányuló eljárást. Az eljárás megindításának legkésőbb az építés befejezésétől - ha az nem állapítható meg, akkor az építmény használatbavételétől - számított tíz éven belül van helye. (6) Az (5) bekezdés szerinti 90 napos időtartam újrakezdődik a) a fennmaradási engedélykérelem benyújtására való felhívás nem teljesítése esetén, a teljesítési határidő lejártát követő napon, b) ha az építtető a fennmaradási engedély iránti kérelmét visszavonja, a visszavonást követő napon, c) a fennmaradási és továbbépítési engedélyben előírt szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén, a teljesítési határidő lejártát követő napon, d) az új eljárás lefolytatását elrendelő döntés eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon. (7) A fennmaradási engedélyezés feltételeit új eljárás elrendelése esetén az eredeti eljárás megindításakor hatályos építésügyi szabályok szerint kell figyelembe venni, kivéve, ha az új eljárás lefolytatásakor hatályos szabályok az építtető számára kedvezőbbek. (8) Amennyiben a fennmaradás engedélyezésének feltételei fennállnak - kérelemre - a fennmaradási engedély kiadható akkor is, ha az (5) bekezdésben meghatározott intézkedési határidő már letelt. Ebben az esetben azonban átalakítási kötelezettséget előírni és építésügyi bírságot megállapítani már nem lehet.

b) a feltételek megléte esetén végzésben értesíti az építtetőt, vagy ha az építtető személye nem ismert, a tulajdonost a fennmaradási engedély feltételeiről, valamint jogkövetkezményeiről, és egyben

144

c) legfeljebb hatvan napon belüli határidő kitűzésével felhívja az építtetőt, vagy ha az építtető személye nem ismert, a tulajdonost a fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékleteinek az építésügyi hatósághoz történő benyújtására. (4) A fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására felhívó végzés rendelkező részének tartalmaznia kell: a) a fennmaradási engedély iránti kérelem mellékleteinek felsorolását (ideértve az építészeti-műszaki dokumentáció szabálytalan állapot megszüntetésére vonatkozó részeit is), b) az építésügyi hatósági eljárás illetékének mértékét, c) a kérelem benyújtásnak lehetőségeit, d) tájékoztatást a kérelem benyújtása előtti építésügyi hatósági szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről. (5) Ha a szabálytalan építési tevékenység eredményeként létrejött építményre, építményrészre fennmaradási engedély nem adható, az építésfelügyeleti hatóság elrendeli: a) a szabályossá tétel érdekében a szükséges munkálatok elvégzését, vagy b) a lebontását, ha az építmény fennmaradása átalakítással sem engedélyezhető. (6) Az építésfelügyeleti hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtási határidejétől számított öt napon belül információt kér az illetékes építésügyi hatóságtól arról, hogy az építtető vagy a tulajdonos az építésügyi hatósághoz a fennmaradási engedély iránti kérelmét benyújtotta-e. 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről Az építésügyi hatóság 1. § (1) A Kormány - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott építésügyi hatósági ügyek, a sajátos építményfajták és a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott hatósági ügyek kivételével - az első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként (a továbbiakban: első fokú építésügyi hatóság) az építmények, építési tevékenységek tekintetében a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjét és a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét jelöli ki. A járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjének illetékessége a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott településekre terjed ki. (2) A Kormány a) a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben - a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában -, b) eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben, c) ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására, d) a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben, e) az Étv. 4. § (3a) bekezdésében meghatározott ügyben, valamint f) az első fokú építésügyi hatóságot érintő kizárási ügyben az első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként (a továbbiakban: első fokú kiemelt építésügyi hatóság) - a sajátos építményfajták, valamint a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak kivételével - az építmények, építési tevékenységek tekintetében az 1. melléklet I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatalt - a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel -, illetve járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalt jelöli ki az 1. melléklet I. és II. részében felsorolt járásokra, fővárosi kerületekre kiterjedő illetékességgel. (3) Az 1. melléklet II. részében felsorolt járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal az 1. melléklet II. részében meghatározott illetékességi területén - a (2) bekezdésben meghatározott feladatok mellett - ellátja a műemlékekkel kapcsolatos első fokú építésügyi hatósági feladatokat.

145

(4) A Kormány a fővárosban - az (1) bekezdésben meghatározott feladatok mellett - az Étv. rendelkezései alapján a helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében az első fokú építésügyi hatósági feladatok ellátására a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét jelöli ki. (5) A Kormány a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként, valamint a műemlékvédelem területén a külön jogszabályban meghatározott másodfokú feladatok ellátására az építmények, építési tevékenységek tekintetében - a sajátos építményfajták, valamint a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak kivételével - a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatalának építésfelügyeleti hatósági és örökségvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat is ellátó önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységét (a továbbiakban: másodfokú építésügyi hatóság) jelöli ki. (6) A Kormány a hírközlési sajátos építményfajták közül az antennák, antennatartó szerkezetek, az azokhoz tartozó műtárgyak tekintetében első fokú építésügyi hatóságként a (2) bekezdés, másodfokú építésügyi hatóságként az (5) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésügyi hatóságot jelöli ki. (7) A sajátos építményfajták tekintetében az építésügyi hatósági feladatokat ellátó hatóságot külön jogszabály jelöli ki. Ilyen jogszabály hiányában ezen építményfajtákat és építményeket érintő építésügyi hatósági ügyekben a (2) és az (5) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésügyi hatóság jár el.

(7) Amennyiben az építésfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy az építtető vagy a tulajdonos a végzésben megállapított teljesítési határidőig az építésügyi hatósághoz nem nyújtotta be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, a szabálytalan állapot megszüntetése érdekében az építtetőt vagy a tulajdonost a szabálytalan építmény, építményrész bontására, átalakítására kötelezi. (8) A bontási, átalakítási kötelezettség teljesítésének határideje a döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított legfeljebb hat hónap lehet. (9) Az építésfelügyeleti hatóság a teljesítési határidőt a kötelezett kérelmére indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítja. 68. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárását az építtetővel szemben, ha az építtető személye nem ismert, az építkezéssel érintett telek tulajdonosával szemben folytatja le. (2) Az építésfelügyeleti hatóság döntése meghozatalához szükséges azon személyek adatait, akiknek a telekre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, az ingatlannyilvántartásból szerzi be. (3) Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárását megszünteti, ha a) az építtető vagy a tulajdonos a fennmaradási engedély iránti kérelmét határidőben benyújtotta az építésügyi hatósághoz, vagy b) az építtető vagy a tulajdonos a szabálytalan állapotot a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtása vagy a bontás elrendelése előtt önként megszüntette. 50. Jókarbantartási kötelezési eljárás 69. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (3) bekezdése szerinti ellenőrzésén tapasztaltak alapján Elj. Kódex 58. § (3) Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi a meglévő építmények körében a jogszabályban előírt jókarbantartási kötelezettség teljesítését, valamint - az építésügyi és örökségvédelmi hatósággal együttműködve - azt, hogy a műemlékek műszaki állapota nem veszélyezteti-e a műemléki értékeket. 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 7. § E törvény alkalmazásában:

146

9. Műemlékfenntartás: a műemlék rendeltetésszerű és biztonságos használatához, illetve értékei megőrzéséhez szükséges jókarbantartási tevékenység, a műemléket érintő szakszerű állagmegóvás, felújítás, építészeti, képző- és iparművészeti beavatkozás. A műemlékek fenntartása 41. § (1) A műemlék fenntartásáról, jókarbantartásáról a műemlék tulajdonosa, vagyonkezelője, illetve a tulajdonosi jogok gyakorlója, továbbá az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: Tv.) meghatározott ingyenes használója (a továbbiakban együtt: tulajdonos) az Évt.-ben meghatározottak, valamint e törvény szerint köteles gondoskodni. (2) A műemlékeket épségben, jellegük megváltoztatása nélkül kell fenntartani. A fenntartási, jó karban tartási kötelezettség a műemlékek esetében a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges műszaki állapot fenntartásán túlmenően kiterjed az azok sajátos értékeit képező építészeti, képző- és iparművészeti, valamint kertépítészeti alkotórészeire és tartozékaira, felszerelési tárgyaira. 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 2. § E rendelet alkalmazásában d) jókarbantartó tevékenység: a meglévő építmény, építményrész kármegelőzésére, kárelhárítására, karbantartására, helyreállítására, felújítására, javítására, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tételére, illetve ennek és üzembiztonságának megtartására irányuló építési-szerelési munka, A tulajdonos jókarbantartási kötelezettsége és a szervizkönyv 34. § (1) Az építmény szervizkönyve igazolja a) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságára, b) a (6) bekezdésben meghatározott követelmények teljesülése érdekében végzett építési-szerelési munkákra, és c) az építmény állapotára vonatkozó tényeket, megállapításokat és szakértői véleményeket. (2) Szervizkönyvet kell vezetni a 10. § (1) bekezdésben meghatározott építményekre vonatkozóan. Egyéb esetben a szervizkönyv vezetéséről az építmény tulajdonosa dönt. (3) Az építmény tulajdonosa vagy az általa megbízott személy az építmény szervizkönyvét az építési napló lezárásának, illetve legkésőbb a használatbavételi engedély megszerzésének vagy a használatbavétel tudomásulvételének a napján nyitja meg. Több tulajdonos esetén a szervizkönyv tartalmáért a tulajdonostársak egyetemlegesen felelnek. (4) A külön jogszabályban meghatározott esetekben elkészített energetikai tanúsítvány a szervizkönyv mellékletét képezi. (5) Az építmény tulajdonosa jókarbantartási kötelezettsége teljesítésének keretében köteles az építmény a) jó műszaki állapotához szükséges munkálatokat elvégeztetni, és b) rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát folyamatosan biztosítani. (6) Az (5) bekezdésben meghatározottak teljesítése érdekében az építmény tulajdonosa köteles az építmény állapotát szükség szerint - arra külön jogszabály szerint jogosultsággal rendelkező szakértővel - felülvizsgáltatni a) a tűzbiztonság, b) a higiénia, egészség- és környezetvédelem, c) a használati biztonság, d) a zaj és rezgés elleni védelem, e) az energiatakarékosság és hővédelem, f) az életvédelem és katasztrófavédelem követelményeire vonatkozóan a külön jogszabályban foglaltak szerint. (7) A felülvizsgálatot a mechanikai ellenállás és stabilitás (állékonyság) követelményeire vonatkozóan a tömegtartózkodásra szolgáló építmény, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény hatálya alá tartozó építmény, valamint a honvédelmi és katonai célú építmény esetében legalább 20 évenként el kell végezni. Egyéb építmények esetében a felülvizsgálatot az építmény állapotát figyelembe véve kell lefolytatni. (8) Az építmény felülvizsgálatát igazoló szakértői vélemények, javaslatok, megállapítások és az építmény fennállása alatt az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatát befolyásoló vagy a tartószerkezetét érintő építésiszerelési munkák elvégzésének igazolása, leírása a szervizkönyv részét képezik, ennek hiányában ezeket az ingatlan tulajdonosa köteles megőrizni. (9) A szervizkönyv az építmény tartozéka, tulajdonosváltáskor az új tulajdonos részére át kell adni. 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról 4. A Dokumentációs Központ üzemeltetői és adatszolgáltatási feladatai

147

5. § (1) Az Üzemeltető b) vezeti a bauxitcementtel épült építmények központi nyilvántartását, mely tartalmazza: bc) a jókarbantartásra vagy szakértői vizsgálatra vonatkozó hatósági intézkedés időpontját, műszaki tartalmát, OTÉK 50. § (4) Az építményt és részeit, szerkezeteit, beépített berendezéseit úgy kell megvalósítani, utólagosan átalakítani, hogy azok d) jókarbantartásuk, esetleges cseréjük céljából - a csatlakozó szerkezetek állékonyságának veszélyeztetése nélkül - hozzáférhetők legyenek. 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról 1. Az élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén az értesítendő hatóságok és a kötelező értesítés esetei 1. § (1) A közszolgáltató a) nem megfelelő tömörségű égéstermék-elvezető, vagy b) az égéstermék-elvezető nem megfelelő állékonysága miatti veszély esetében soron kívül értesíti az elsőfokú építésfelügyeleti hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót.

a) elrendelheti az építmény, építményrész kötelező jókarbantartás körét meghaladó felújítását, ha azt az építészeti örökség védelmének érdekei megkövetelik, vagy annak elmaradása az épület stabilitását, használati biztonságát veszélyeztetheti, b) elrendeli az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, c) elrendeli a 63. § b) pontjában meghatározott építmények esetén a b) pontban foglaltakon túl ca) a szervizkönyv pótlását, cb) a kötelező felülvizsgálat elmaradása miatti építmény felülvizsgálat elvégzését és a megállapításoktól függően a szükséges munkálatok elvégzését.

1. melléklet a 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelethez A járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok és illetékességi területük A B C

1.

Baranya

Járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal központja Pécs

2.

Bács-Kiskun

Kecskemét

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

3.

Békés

Békéscsaba

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

4.

Borsod-Abaúj-Zemplén

Miskolc

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

5.

Csongrád

Szeged

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

6.

Fejér

Székesfehérvár

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

7.

Győr-Moson-Sopron

Győr

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

8.

Hajdú-Bihar

Debrecen

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

9.

Heves

Eger

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

Sorszám

Megye

Járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal illetékességi területe örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

148

10.

Jász-Nagykun-Szolnok

Szolnok

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

11.

Komárom-Esztergom

Tatabánya

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

12.

Nógrád

Salgótarján

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

13.

Pest

Érd

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

14.

Somogy

Kaposvár

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

15.

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Nyíregyháza

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

16.

Tolna

Szekszárd

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

17.

Vas

Szombathely

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

18.

Veszprém

Veszprém

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

19.

Zala

Zalaegerszeg

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

20. I. kerület Budapest

V. kerület

örökségvédelmi feladatok tekintetében: I. kerület, II. kerület, III. kerület, XI. kerület, XII. kerület, XX. kerület, XXI. kerület, XXII. kerület, XXIII. kerület örökségvédelmi feladatok tekintetében: IV. kerület, V. kerület, VI. kerület, VII. kerület, VIII. kerület, IX. kerület, X. kerület, XIII. kerület, XIV. kerület, XV. kerület, XVI. kerület, XVII. kerület, XVIII. kerület, XIX. kerület

XVI. FEJEZET JOGORVOSLATI ELJÁRÁS

Ket. 96. § A hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény lehetővé teszi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható. 97. § (1) A jogorvoslati eljárás kérelemre, a döntés felülvizsgálata hivatalból indul meg. (2) Kérelemre induló jogorvoslati eljárások a) a fellebbezési eljárás, b) a bírósági felülvizsgálat, c) az újrafelvételi eljárás, d) az Alkotmánybíróság határozata alapján indítható eljárás. (3) Hivatalból kerül sor a közigazgatási döntés felülvizsgálatára a) a döntést hozó hatóság saját hatáskörében indított eljárás keretében, b) a felügyeleti eljárás keretében, c) az ügyészi felhívás nyomán. (4) (5) A 12. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott eljárásban a 112. § és a 115. § (1) bekezdésének a) pontja nem alkalmazható. A) Jogorvoslati eljárások kérelem alapján Fellebbezés 98. § (1) Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja. (1a) Törvény a fellebbezés benyújtásához indokolási kötelezettséget írhat elő. Törvény azt is előírhatja, hogy fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. (2) Végzés csak a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg, kivéve a (3) és (4) bekezdésben szabályozott eseteket. Törvény az önálló fellebbezést egyéb esetekben is lehetővé teheti. (3) Önálló fellebbezésnek van helye a) az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló,

149

b) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító, c) az eljárást megszüntető, d) az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott, e) a 33/A. §-ban meghatározott fizetési kötelezettséggel kapcsolatos, f) g) az eljárási bírságot kiszabó, h) a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító, i) az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott és j) a fizetési kedvezménnyel kapcsolatos, az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló első fokú végzés ellen. (4) Az eljárás egyéb résztvevője önálló fellebbezéssel élhet az elsőfokú határozat rá vonatkozó rendelkezése, illetve a rá vonatkozó elsőfokú végzés ellen. (5) A másodfokú döntést hozó hatóság által hozott első fokú végzésekkel szembeni fellebbezésre a (2)-(4) bekezdést kell alkalmazni. 99. § (1) A fellebbezést - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. (2) A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról szóban vagy írásban lemondhat, a szóban történő lemondást jegyzőkönyvbe kell foglalni. A fellebbezési jogról történő lemondó nyilatkozat nem vonható vissza. 100. § (1) Nincs helye fellebbezésnek a) a döntés ellen, ha az ügyben törvény azt kizárja, b) az ügyfelek részéről az egyezségüket jóváhagyó határozat ellen, c) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában valamely adatnak, ténynek vagy jogosultságnak a hatósági nyilvántartásba hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésével szemben, d) ha az elsőfokú döntést miniszter, autonóm államigazgatási szerv, önálló szabályozó szerv vagy kormányhivatal vezetője hozta, e) törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az első fokú döntést központi államigazgatási szerv vezetője hozta, f) a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen, g) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 51. § (4) bekezdésében meghatározott közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos eljárásokban az átruházott hatáskörben hozott határozatok ellen, h) a 98. § (1a) bekezdése alapján benyújtott fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása esetén. (2) Az (1) bekezdés a), c)-h) pontjában meghatározott esetben az elsőfokú döntés bírósági felülvizsgálatának van helye. 101. § (1) A fellebbezéssel megtámadott döntésben foglalt jogok nem gyakorolhatók és a fellebbezésnek a döntés végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha a döntés e törvény alapján fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, vagy a hatóság nyilvánította a döntést a fellebbezés halasztó hatályának kizárásával végrehajthatónak. (2) A döntésben foglaltakat a fellebbezésre tekintet nélkül teljesíteni kell, ha az ügyfél javára megállapított egyszeri vagy rendszeres pénzkifizetést, pénzbeli ellátást - ideértve a pénzegyenértékben kifejezhető természetbeni ellátást tartalmaz, és az ügyfél fellebbezése csak a megállapított összegen felüli többletigényre vonatkozik. (3) Az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló, valamint az iratbetekintési jog korlátozása iránti kérelemnek helyt adó végzés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. (4) Az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos döntés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya a döntés fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezése tekintetében. (5) A döntés akkor nyilvánítható fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak, ha a) életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges, b) nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekből vagy a közbiztonság fenntartása érdekében, illetve fontos közrendvédelmi okból szükséges, c) a végrehajtás késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna, d) a döntés valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik, e) azt törvény élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos, továbbá közegészségügyi, járványügyi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi, munkaügyi, munkavédelmi, fogyasztóvédelmi, kulturális örökségvédelmi, termőföld-, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében lehetővé teszi, vagy f) a hatósági nyilvántartásba történő haladéktalan bejegyzést törvény írja elő.

150

(6) A hatóság a döntésében a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságot külön kimondja, és megindokolja, valamint a döntésben rendelkezik a végrehajtásról és a foganatosítás módjáról. Ha az ilyen döntésben a hatóság teljesítési határidőt állapított meg, a végrehajtás megindítására csak e határidő eredménytelen eltelte után kerülhet sor. 102. § (1) A fellebbezést annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. Ha a fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnál nyújtják be, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a fellebbezést megküldi az első fokú döntést hozó hatóság részére. Elkésettség címén a fellebbezés nem utasítható el, ha a fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőben a fellebbezést az elbírálására jogosult hatóságnál terjeszti elő. (2) A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. (3) Az elsőfokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a) az elkésett fellebbezést, b) a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, c) az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést és d) a 98. § (1a) bekezdése megsértésével benyújtott fellebbezést. (3a) Ha az ügyfél a (3b) bekezdés szerinti hiánypótlásra nyitva álló határidőben nyújt be kérelmet a fellebbezési eljárásban való költségmentessége iránt, azt az elsőfokú döntést hozó hatóság bírálja el. (3b) A fellebbezési kérelmet az elsőfokú döntést hozó hatóság abban az esetben is érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ha az ügyfél a fellebbezési eljárásért fizetendő illeték- vagy díjfizetési kötelezettségének az elsőfokú hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget, és költségmentességben sem részesül. (4) Az elsőfokú döntést hozó hatóság megküldi a fellebbezést a szakhatóságnak. Ha a fellebbezés nem érinti a szakhatóság állásfoglalását, az elsőfokú döntést hozó hatóság mellőzi a fellebbezés szakhatóságnak való megküldését. (5) Az első fokú döntést hozó hatóság a fellebbezést a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc - szakhatóság közreműködése esetén tizenöt - napon belül terjeszti fel a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz, kivéve, ha a hatóság a megtámadott döntést a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja, visszavonja vagy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, valamint ha a fellebbezést a felterjesztést megelőzően visszavonták. A fellebbezést az első fokú döntést hozó hatóság az ügy összes iratával együtt terjeszti fel és a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozik. (6) Ha az ügyfél a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet nyújtott be, a határidő az ennek helyt adó döntés jogerőssé válását követően kezdődik. Ha az ügyfél költségmentesség iránti kérelmet nyújtott be, a határidő a döntés jogerőssé válását követően kezdődik. Ha a fellebbezést a fellebbezés elbírálására jogosult hatóságnál nyújtották be, a felterjesztésre nyitva álló határidő a fellebbezésnek az első fokú döntést hozó hatósághoz érkezésével kezdődik. (7) Az első fokú döntést hozó hatóság az ügyfél erre irányuló kérelme esetén a fellebbezés és az iratok felterjesztését követően tájékoztatja a nem fellebbező ügyfelet arról, hogy a döntés fellebbezés benyújtása folytán nem vált jogerőssé. A döntés módosítása vagy visszavonása fellebbezés alapján 103. § (1) Ha a fellebbezés alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. (2) A hatóság a fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő döntést akkor is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. (3) Ha a fellebbezés alapján a szakhatóság megállapítja, hogy a szakhatósági állásfoglalás jogszabályt sért, állásfoglalását módosítja. (4) A szakhatóság a fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő szakhatósági állásfoglalást a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. (5) A hatóság a szakhatósági állásfoglalás (3) és (4) bekezdés szerinti módosítása esetén módosítja döntését. (6) A fellebbezés nyomán hozott döntést közölni kell a fellebbezővel, továbbá azokkal, akikkel a megtámadott döntést közölték. (7) A visszavonó, illetve módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a visszavont, illetve a módosított döntés ellen volt. Fellebbezési eljárás 104. § (1) Ha a fellebbezésnek megfelelően a hatósági döntést a 103. §-ban foglaltak szerint nem módosítják vagy nem vonják vissza, a fellebbezésről az annak elbírálására jogosult hatóság dönt. (2) A másodfokú döntést hozó hatóság beszerzi a másodfokú eljárásban kijelölt szakhatóság állásfoglalását. Ha a fellebbezés nem érinti az elsőfokú szakhatóság állásfoglalását, a másodfokú döntést hozó hatóság mellőzi a szakhatóság megkeresését. Ha törvény vagy kormányrendelet a másodfokú eljárásban szakhatóságot nem jelöl ki, a hatóság maga dönt a fellebbezésnek a szakhatósági állásfoglalás ellen irányuló részében is.

151

(3) A másodfokú döntést hozó hatóság a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja; ennek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. (4) A másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezési eljárást megszünteti, ha valamennyi fellebbező a fellebbezési kérelmét visszavonta. 105. § (1) A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Jogszabályban meghatározott esetben a másodfokú döntést hozó hatóság a mérlegelési jogkörben hozott első fokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem állapíthat meg. Az erre irányuló fellebbezés hiányában is a másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezési eljárásban a teljesítésre új határidőt állapíthat meg, ha ez a fellebbezési eljárás miatt indokolt. (1a) A másodfokú döntés végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánítható, ha a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánítás feltételei fennállnak. A végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánításra a 101. § (6) bekezdése alkalmazandó. (2) Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az első fokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a döntés megsemmisítése mellett az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt. (3) Ha a másodfokú döntést hozó hatóság megállapítja, hogy az eljárásba további ügyfél bevonása szükséges, az első fokú döntést végzésben megsemmisíti, és az ügyben első fokú döntést hozó hatóságot új eljárásra utasítja. (4) A megismételt eljárásban az első fokú döntést hozó hatóságot a másodfokú végzés rendelkező része és indokolása köti. (5) Az (1)-(3) bekezdés szerinti döntést közölni kell a fellebbezővel és azzal, akivel az első fokú döntést közölték. (6) (7) A másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat az (1)-(3) bekezdés szerinti döntés meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt az első fokú döntést hozó hatósághoz, amely intézkedik a döntés kézbesítése iránt. A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság 106. § (1) Azokban a hatósági ügyekben, ahol törvény alapján fellebbezésnek van helye, a) az első fokú döntést hozó hatóság és a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság nem lehet ugyanazon szerv, b) a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és annak vezetője - feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására irányuló utasítás kivételével - az első fokú döntést hozó hatóság vezetőjét vagy ügyintézőjét akkor sem utasíthatja, ha erre egyébként külön jogszabály alapján hatásköre van. (2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában szervnek minősül különösen - a szerv jogi személyiségétől vagy annak hiányától függetlenül - a központi államigazgatási szerv központi, területi és helyi szerve. (3) Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a hatóság döntése ellen irányuló fellebbezést a döntést hozó hatóság döntésének megsemmisítésére, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítására jogosult irányító, felügyelő vagy szakmai irányító személy vagy szerv bírálja el.

70. § (1) E fejezet rendelkezéseit az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában együtt: hatósági) jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni. (2) Az ügyfél fellebbezését a másodfokon eljáró hatósághoz címezve az első fokú hatóságnál, az integrált ügyfélszolgálaton vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál nyújtja be. 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről 1. § (9) Építésügyi Szolgáltatási Pontként az 1. melléklet III. részében meghatározott városi és 5000 fő lakosságszám feletti települési önkormányzat a következő építésügyi szolgáltatási feladatokat látja el: a) információszolgáltatás az állampolgárok részére az építésügyi hatósági ügyintézésük elősegítése érdekében, b) az építésügyi feladatok intézéséhez az állampolgári kérelmek átvételének és továbbításának, hiánypótlás befogadásának, nyilatkozatok felvételének és továbbításának, digitalizálásának és feltöltésének biztosítása az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe (a továbbiakban: ÉTDR), c) kérelmek papír alapon vagy elektronikus adathordozón való fogadása, szükség szerinti szkennelése és az ÉTDRbe történő feltöltésének biztosítása, d) az építésügyi hatósági eljárás illetékének és az építésügyi igazgatási szolgáltatási díjak befizetésének lehetővé tétele, továbbá e) települési önkormányzati egyéb műszaki, üzemeltetési feladatok.

152

(3) Ha a fellebbező fellebbezése benyújtásakor már rendelkezik az ÉTDR rendszerben elektronikus tárhellyel, akkor a) fellebbezésében meg kell jelölnie, hogy az elektronikus tárhelyén tárolt dokumentumok közül melyeket mellékeli fellebbezéséhez, b) hozzáférést kell biztosítania az első- és másodfokon eljáró hatóságnak az a) pontban megjelölt dokumentumokhoz. (4) A fellebbezés és mellékletei beérkezésüket követően elektronikus mappába kerülnek. Az elektronikus tárhelyen lévő dokumentumoknak a fellebbezés benyújtása előtt a fellebbező a gazdája, a fellebbezés benyújtását követően az elektronikus mappa gazdája az eljáró első fokú hatóság, mely a mappához és tartalmához csak a Ket. és e rendelet szabályai szerint biztosít hozzáférést és betekintést. Elj. Kódex 9. § (1) Az építtető a kérelmét elektronikus úton a 2. § (3) bekezdése szerinti tárhelyen keresztül nyújthatja be. (3) A kérelem és mellékletei beérkezésüket követően elektronikus mappába kerülnek. Az elektronikus tárhelyen lévő dokumentumoknak a kérelem benyújtása előtt a kérelmező, építtető a gazdája, a kérelem benyújtását követően az elektronikus mappa gazdája az eljáró építésügyi hatóság, mely mappához és tartalmához csak a Ket. és e rendelet szabályai szerint biztosít hozzáférést és betekintést. Az eljárás irataiba való betekintés Ket. 68. § (1) Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. Ez a jog akkor is megilleti az ügyfelet, ha korábban nem vett részt az eljárásban. (2) A tanú a vallomását tartalmazó iratba, a szemletárgy birtokosa a szemléről készített iratba tekinthet be. (3) Harmadik személy akkor tekinthet be a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, valamint ha a védett adat megismerésének törvényi feltételei fennállnak. Az iratbetekintési jog - a személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételéért, valamint az ilyen módon kivonatolt iratról való másolat készítéséért - kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében gyakorolható. (4) Törvény egyes ügyfajtákban meghatározhatja a (3) bekezdés alapján iratbetekintésre jogosult személyek körét. 69. § (1) Nem lehet betekinteni a) a döntés tervezetébe, b) az olyan iratba, amelyből következtetés vonható le annak a személynek a kilétére, akire vonatkozóan a hatóság a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zárt kezelését rendelte el, c) felhasználói vagy megismerési engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba, d) az egyéb védett adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja, vagy ha a védett adat megismerésének hiánya nem akadályozza az iratbetekintésre jogosult személyt törvényben biztosított jogai gyakorlásában. (2) Az ügyfél az adatok megjelölésével kérheti az iratbetekintési jog korlátozását üzleti és más méltányolható magánérdekének védelmében. A hatóság a kérelemnek - a körülmények körültekintő mérlegelése alapján - akkor ad helyt, ha az adatok megismerésének hiánya az iratbetekintésre jogosultakat nem akadályozza jogaik gyakorlásában. (2a) A hatóság a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes ügyfél védelme érdekében erre irányuló kérelem nélkül is dönthet az iratbetekintési jog korlátozásáról. (3) Az iratbetekintési jog biztosítása érdekében a hatóság megismerhetetlenné teszi azokat a személyes és védett adatokat, valamint a (2) bekezdés szerinti adatokat, amelyek megismerésére az iratbetekintésre jogosult személy egyébként nem jogosult. (4) A hatóság a 68. § szerinti személy kérelmére - annak vizsgálata mellett, hogy az (1)-(3) bekezdés szerinti okok a kérelem elbírálásakor fennállnak-e - az iratbetekintést biztosítja, vagy végzésben dönt az iratbetekintési kérelem elutasításáról. A végzés ellen az iratbetekintést kérő személy önálló fellebbezéssel élhet. (5) Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. A másolatot és a kivonatot a hatóság kérelemre hitelesíti. (6) Az iratbetekintésre jogosult - az (1)-(5) bekezdés szerint - az eljárás jogerős lezárását követően is betekinthet a hatóság kezelésében lévő iratokba. 69/A. § (1) Ha törvény a döntés nyilvánosságát nem korlátozza vagy nem zárja ki, az eljárás jogerős befejezését követően a személyes adatot és védett adatot nem tartalmazó jogerős határozatot, valamint az első fokú határozatot

153

megsemmisítő és az első fokú határozatot hozó hatóságot új eljárásra utasító végzést bárki korlátozás nélkül megismerheti, és arról kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében másolatot kérhet. (2) Az (1) bekezdés szerinti döntés megismerése iránti igényt a jogerős döntést hozó hatóság nyolc napon belül, a döntésben szereplő személyes adatok és a védett adatok megismerhetetlenné tételét követően teljesíti. A döntésben szereplő természetes személyt az eljárásban betöltött szerepének megfelelően kell megjelölni, de ha a természetes személy azonosíthatóságának kizárására ez nem alkalmas, az azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne járjon a megállapított tényállás sérelmével. (3) A döntésben nem tehető megismerhetetlenné a közérdekből nyilvános adat. (4) Nem tehető megismerhetetlenné a személyes vagy védett adat, ha az igénylő - az adat megjelölésével - igazolja, hogy annak megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, valamint a védett adat megismerésének törvényi feltételei fennállnak. 69/B. § Ha a hatóság hivatalból nem tudja megállapítani, hogy az iratbetekintési kérelem benyújtásakor az iratbetekintés 69. § (2) bekezdés szerinti korlátozásának az okai fennállnak-e, az üzleti és más méltányolható magánérdek alapján védelemre jogosultat nyilatkozattételre hívja fel. Az iratbetekintés nem tagadható meg, ha a jogosult határidőben nem nyilatkozik.

71. § (1) Az első fokú hatóság a fellebbezés elektronikus felterjesztése előtt, ha a határozatát nem vonja vissza, nem változtatja meg vagy érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el, akkor a fellebbezést és az ügyben keletkezett iratokat az ÉTDR-ben a másodfokú hatósághoz felterjeszti, és erről a fellebbezőt értesíti. (2) A másodfokú hatóságnál a fellebbezési eljárás az (1) bekezdés szerinti felterjesztést követő első munkanapon indul. (3) Az ÉTDR-ben a fellebbezési eljárás (2) bekezdés szerinti megindulásától számított három napon belül az ÉTDR-ben kiállított dokumentummal papír alapon vagy elektronikus úton értesíteni kell az eljárás megindulásáról a) a fellebbezőt, b) építtetőt, valamint c) a már ismert ügyfelet. (4) A másodfokú hatóság a jogorvoslati eljárásban, amennyiben a jogorvoslati kérelem az első fokú hatóság határozatába foglalt szakhatósági állásfoglalás tartalma ellen irányul, az eljárás megindulását követően öt napon belül megkeresi a 6. melléklet szerinti, másodfokon eljáró szakhatóságot az állásfoglalásának beszerzése érdekében. (5) A másodfokú építésügyi hatóság az eljárás megindulását követően öt napon belül, amennyiben a fellebbezés tartalma a) érinti a települési önkormányzat polgármesterének az első fokú határozatba beépült településképi véleményét, kikéri az állami főépítész, b) érinti a területi építészeti-műszaki tervtanácsnak vagy a központi műemlékvédelmi tervtanácsnak az első fokú határozatba beépült véleményét, kikéri az országos főépítész véleményét, aki azt tizenöt napon belül köteles megadni. (6) A másodfokú építésügyi hatóság az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti véleményt az eljárásában bizonyítékként veszi figyelembe. (7) Ha a döntés meghozatalához szükséges adat nem áll rendelkezésre, a másodfokú hatóság legfeljebb nyolcnapos teljesítési határidő kitűzésével, egy alkalommal az eljárás megindulásától számított öt napon belül hiánypótlásra hívja fel a fellebbezőt. (8) A másodfokú hatóság a jogorvoslati eljárásban a döntését a) a jogorvoslati eljárás megindulásától számított harminc napon belül hozza meg, ha az eljárásba a (4) bekezdés szerint szakhatóságot nem kell bevonni és a tényállás tisztázásához minden rendelkezésre áll, b) az utolsó szakhatósági állásfoglalás vagy dokumentum beérkezésétől számított tizenöt napon belül hozza meg, ha az eljárásba a (4) bekezdés szerinti szakhatóságot be kell vonni.

154

XVII. FEJEZET AZ ÉPÍTÉSZETI-MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ 72. § (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások lefolytatásához az e rendelet szerinti összetételű és műszaki tartalmú, elektronikus formában előállított építészetiműszaki dokumentáció szükséges. (2) A tervezett építési és bontási tevékenység építészeti-műszaki dokumentációját a tervezett építmény helyének, környezetének, rendeltetésének, a tervezett építési tevékenység jellegének, a tervfajtának, valamint az építésügyi hatósági eljárás jellegének megfelelő - a 8. mellékletben meghatározott - tartalmú és részletezettségű dokumentumokból magyar nyelven kell összeállítani. (3) A tervező az építészeti-műszaki dokumentáció összeállítása során gondoskodik arról, hogy az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság rendelkezésére álljon a helyszínről, annak környezetéről készített minden olyan hitelt érdemlő dokumentum (terv, képfelvétel, hivatalos feljegyzés, egyéb okirat, nyilatkozat stb.), amely a tervezés alapját képezte, és amely lehetővé teszi a döntés meghozatalát, az építésügyi hatósági engedély megadása és a tudomásulvétel feltételeinek vizsgálatát, igazolását. (4) Az építészeti-műszaki dokumentációnak kötelező része a látványterv a) a műemléken és más, jogszabállyal védett építményen vagy területen történő építési tevékenység esetén, vagy b) ha azt külön jogszabály előírja. (5) A dokumentációban az OTÉK 50. § (2) bekezdésében meghatározott követelmények teljesítését igazolni szükséges. Ez történhet vonatkozó szabványok alkalmazásával, vagy ezek hiányában más igazolt műszaki megoldás alkalmazásával. OTÉK 50. § (1) Az építményeket és részeit tervezési program (üzemeléstechnológia) alapján kell tervezni és megvalósítani, a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően. A rendeltetési célnak megfelelő létesítési követelményeket tervezési programban kell meghatározni. (2) Az építményeket és azok részeit a rendeltetési céljuknak megfelelően, a helyszíni adottságok figyelembevételével úgy kell megvalósítani, hogy feleljenek meg a) az állékonyság és mechanikai szilárdság, b) a tűzbiztonság, c) a higénia, az egészség- és a környezetvédelem, d) a használati biztonság, e) a zaj- és rezgés elleni védelem, f) az energiatakarékosság és a hővédelem, g) az életvédelem és a más jogszabályok szerint vonatkozó követelményeknek, és ne akadályozzák a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek zavartalan rendeltetésszerű használatát, továbbá illeszkedjenek a környezet és a környező beépítés adottságaihoz, építészeti megoldásaikkal járuljanak hozzá a táj- és a településkép esztétikus alakításához. (3) Építési célra szolgáló anyagot, szerkezetet, berendezést építménybe beépíteni csak az erre vonatkozóan meghatározott feltételek szerint szabad. (4) Az építményt és részeit, szerkezeteit, beépített berendezéseit úgy kell megvalósítani, utólagosan átalakítani, hogy azok a) a tervezett vagy becsült élettartamuk alatt a rendeltetési céljuknak megfelelően az állékonyság és a biztonság követelményeinek megfeleljenek, b) a várható hatások (nedvesség, szél, levegőszennyeződés, hang, rezgés, földrengés, sugárzás, napfény, hő stb.) okozta ártalmak ellen az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges mértékű védelmet nyújtsanak, c) a várható mértékű terheléseknek, hatásoknak [pl. mechanikai, (nap)fény, oldó, vegyi, hő, tűz, robbanás, korróziós és biológiai] az előírt mértékben ellenálljanak, illetőleg azoknak megfeleljenek, d) jókarbantartásuk, esetleges cseréjük céljából - a csatlakozó szerkezetek állékonyságának veszélyeztetése nélkül hozzáférhetők legyenek.

155

(6) Az építészeti-műszaki dokumentációt aláírólappal kell ellátni. Az aláíró címlapot a 8. melléklet szerinti formátumban kell elkészíteni. A címlap az engedélyezés tárgyát képező építési, bontási tevékenység szabatos megnevezésén és a telek azonosító adatain túl tartalmazza az építtető nevét, cég megnevezését, a tervező nevét. Az aláírólap tartalmazza a tervezésben részt vett összes tervező nevét, a tervezési jogosultság számát és a tervező sajátkezű aláírását. (7) Az egyes különálló tervlapokon szerepeltetni kell: a) az adott tervrajz szabatos megnevezését és méretarányát önálló ábránként, b) a tervezés időpontját. XVIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 73. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2013. január 1jén lép hatályba. (2) A 76. § 2013. július 1-jén hatályba. (3) A 77. § 2014. december 31-én lép hatályba. 74. § (1) E rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépése után indult első és másodfokú eljárásban kell alkalmazni. (2) A 2013. január 1-jén folyamatban lévő eljárások esetén a döntést az ÉTDR rendszer által biztosított sablon alkalmazásával kell meghozni. (3) A 2013. január 1-jén folyamatban lévő építésügyi hatósági engedélykérelmek tekintetében a kérelmező építtető kérheti az építésügyi hatóságtól eljárásának az ÉTDR-ben történő folytatását és a továbbiakban az elektronikus kapcsolattartást. 75. § 76. § 77. § 78. § E rendelet a) 8. melléklet I. rész 1.9. pontja az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk (2) bekezdésének, b) 40. § (7) bekezdés d) pont db) alpontja az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikkének, valamint c) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv 2. cikkének és 4. cikk (2) bekezdésének, valamint II. és III. mellékletének való megfelelést szolgálja. 1. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek 1. A műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló meglévő épület átalakításának kivételével az építési engedéllyel építhető építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell a) megváltoztatni, 156

b) átalakítani, c) elbontani, d) kicserélni, e) megerősíteni vagy f) változatlan formában újjáépíteni. 2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró - áthidalóját nem érintő cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása. 3. Meglévő építményben - alapozást nem igénylő - új égéstermék-elvezető kémény létesítése, ha annak megvalósítása nem jár a meglévő építmény tartószerkezetének megbontásával, átalakításával, megerősítésével. 4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg. 5. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell a) megváltoztatni, b) átalakítani, c) megbontani, d) kicserélni, e) megerősíteni vagy f) újjáépíteni. 6. Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása. 7. Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet, kivéve műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló új épület építését, vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítését vagy átalakítását. 8. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot. 9. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m magasságot, b) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot. 10. Temető területén: a) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot, b) urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése. 11. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t. 12. Emlékfal építése, melynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t. 13. Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal és műszaki specifikációval rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése. 14. Megfelelőség igazolással vagy teljesítmény-nyilatkozattal és jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, vagy tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, vagy legfeljebb 180 napig fennálló 157

a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), d) ideiglenes fedett lovarda építése. 15. Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek legmagasabb pontja az építési tevékenység után sem haladja meg a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t, b) beépítésre szánt területen a nettó 100,0 m2 alapterületet és a 4,5 m-t. 16. Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek legmagasabb pontja az építési tevékenység után sem haladja meg a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t, b) beépítésre szánt területen a nettó 500,0 m2 alapterületet és a 4,5 m-t. 17. A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése. 18. A bruttó 50,0 m3-nél nem nagyobb térfogatú vagy a 1,5 m-nél nem mélyebb magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése. 19. A telek természetes terepszintjének - építési tevékenységgel összefüggő - 1,0 m, vagy annál kisebb mértékű végleges jellegű megváltoztatása. 20. Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,0 m magasságot. 21. Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése. 22. Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése. 23. Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit a) megváltoztatni, b) átalakítani, c) elbontani, d) kicserélni, e) megerősíteni vagy f) újjáépíteni. 24. Építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő és -tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése. 25. Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy építése. 26. Telken belüli geodéziai építmény építése. 27. Utasváró fülke építése. 158

28. Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, melynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg. 29. Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat mérethatár nélkül, bruttó 50 m3 térfogatot meg nem haladó felvonulási építmény építése. 30. Magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg. 31. Elektronikus hírközlési építmény: a) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha annak bármely irányú mérete a bruttó 6,0 m-t nem haladja meg, vagy b) az antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelése, ha az antenna bármely irányú mérete a 4,0 m-t nem haladja meg. 32. Közforgalom elől elzárt, telken belüli, 3,0 m vagy annál kisebb fesztávú áteresz, bejáró-, átjáró-híd építése. 33. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

2. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez Bontási engedély és bontás tudomásulvétele nélkül végezhető bontási tevékenységek 1. A bruttó 300,0 m3 térfogatot vagy a rendezett terepcsatlakozástól mért 4,0 m épületmagasságot meg nem haladó egyszintes építmény bontása, kivéve a) a műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló meglévő épületet, b) valamint a lakást tartalmazó, a zártsorú vagy ikres beépítésű épületet. 2. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince bontása. 3. Meglévő építményben - alapozás nélküli - égéstermék-elvezető bontása, ha az nem jár a meglévő építmény tartószerkezetének megbontásával, átalakításával, megerősítésével. 4. Önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény bontása, melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg. 5. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet bontása, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell: a) megváltoztatni, b) átalakítani, c) megbontani, d) kicserélni, e) megerősíteni vagy f) újjáépíteni. 6. Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület bontása, melynek mérete nem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet. 7. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény bontása, melynek mérete nem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot, kivéve a műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló meglévő épület bontását. 8. Önálló reklámtartó építmény bontása, melynek mérete nem haladja meg a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m magasságot, b) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot. 159

9. Temető területén: a) sírbolt, urnasírbolt bontása, melynek mérete nem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet vagy a 3,0 m magasságot. b) urnafülke, sírhely, sírjel bontása. 10. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel bontása, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t, kivéve, ha az műemléki jelentőségű területen áll. 11. Emlékfal bontása, ha annak magassága nem haladja meg a 3,0 m-t - kivéve, ha az műemléki jelentőségű területen áll. 12. Park - kivéve, ha az műemléki jelentőségű területen van -, játszótér, sportpálya műtárgyainak bontása. 13. Tömegtartózkodás céljára nem alkalmas, vagy legfeljebb 180 napig fennálló a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek) bontása. 14. Növénytermesztésre szolgáló üvegház bontása, melynek legmagasabb pontja nem haladja meg a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t, b) beépítésre szánt területen a nettó 100,0 m2 alapterületet és a 4,5 m-t. 15. Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor bontása, melynek legmagasabb pontja nem haladja meg a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t, b) beépítésre szánt területen a nettó 500,0 m2 alapterületet és a 4,5 m-t. 16. A 6,0 m vagy annál kisebb gerincmagasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló bontása. 17. A bruttó 50,0 m3-nél nem nagyobb térfogatú vagy a 1,5 m-nél nem mélyebb magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó bontása. 18. Támfal bontása, melynek mérete nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,0 m magasságot. 19. Kerítés, kerti építmény, tereplépcső és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács bontása. 20. Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó áttelepítése, árnyékszék bontása. 21. Építményen vagy építményben lévő napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó bontása, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit: a) megváltoztatni, b) átalakítani, c) elbontani, d) kicserélni, e) megerősíteni vagy f) újjáépíteni. 22. Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy bontása. 23. Telken belüli geodéziai építmény bontása. 24. Utasváró fülke bontása. 160

25. Zászlótartó oszlop (zászlórúd) bontása, melynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg. 26. Építési tevékenység végzéséhez szükséges állványzat elbontása. 27. Bruttó 50 m3 térfogatot meg nem haladó felvonulási épület bontása. 28. Magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó bontása, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg. 29. Elektronikus hírközlési építmény körében műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet bontása, ha annak bármely irányú mérete a bruttó 6,0 m-t nem haladja meg. 30. Közforgalom elől elzárt, telken belüli 3,0 m vagy annál kisebb fesztávú áteresz, bejáró-, átjáró-híd bontása.

3. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez Statisztikai adatlap épület építési engedélyezéséhez Az épület rendeltetése

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

10.

11. 12. 13. 14. 15. 16.

A B C A léte- Az épület sítendő hasznos Létesítendő épületek alapterülete lakások száma * (üdülő (m2) egységek) száma (db)

Lakóépület Egylakásos lakóépület Kétlakásos lakóépület Három- és többlakásos lakóépület Közösségi (szálló jellegű) lakóépület (otthon, szállás) Üdülőépület Nem lakóépület hivatali (iroda)épület kereskedelmi (nagy- és kiskereskedelmi) épület (bevásárlóközpont, önálló üzlet, fedett piac, lakossági fogyasztásicikk-javító hely, szervizállomás) szálláshely szolgáltató és vendéglátó épület (szálloda, motel, panzió, fogadó, egyéb nyaraló-pihenő otthon, tábor, valamint étterem, kávéház, büfé) oktatási, egészségügyi ellátást szolgáló, valamint szórakoztatásra, közművelődésre használt épület közlekedési és hírközlési épület ipari épület, raktár (gyár, műhely, szerelőüzem, csarnok, vágóhíd, sörfőzde, siló) mezőgazdasági célra használt gazdasági és raktárépület (istálló, magtár, pince, üvegház) egyéb nem lakóépület nem új épület (épületbővítés, átalakítás stb. során építendő új lakások) 161

Gazdasági szervezet építkezése esetén az építtető törzsszáma (az adószám első nyolc számjegye): * Lakóépület hasznos alapterülete: a lakás (lakások) összes helyiségeinek területe, továbbá többlakásos házakban a házak közös használatú helyiségeinek területe is. Nem lakóépület hasznos alapterülete: az épület rendeltetésének megfelelő célú területek összessége; a hasznos alapterületbe nem tartozik bele az épületszerkezetek által elfoglalt terület, a segédberendezések üzemi területe (fűtő- és légkondicionáló berendezések, áramfejlesztők területe) és az átjárók területe. 17.

4. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez Épület használatbavételi engedélyezéséhez és használatbavételi tudomásulvételéhez statisztikai adatlap 1. A használatba vett lakás(ok) címe: ..................................... helység ........... kerület ...................... településrész, ....................................... utca, ..... hsz, ..... hrsz, ....... épület, ...... emelet, ...... ajtó (1) Központi belterület (2) Egyéb belterület (3) Külterület 2. A telek területe: ........................................ m2 3. Az új lakásba költöző előző lakóhelye ........................ helység (kerület) 4. Az építtető: (10) Természetes személy (21) Helyi önkormányzati költségvetési szerv (22) Központi költségvetési szerv (30) Vállalkozás (40) Egyéb (nonprofit szervezet) 5. Az építés célja: (1) Saját használat (2) Bérbeadás (3) Értékesítés (4) Szolgálati használatra átadás (5) Megbízás 6. Az építés jellege: (10) Új épület építése (20) Épület-helyreállítás (31) Emeletráépítés (32) Tetőtér-, padlástér-beépítés (33) Toldaléképítés (41) Lakássá alakítás (42) Lakás műszaki megosztása (43) Lakásösszevonás 7. Az épület rendeltetése: (11) Egylakásos lakóépület (12) Kétlakásos lakóépület (13) Három és annál több lakásos lakóépület (14) Közösségi lakóépület (30) Nem lakóépület (40) Nem új épület 8. Az épület formája (1) Családi ház (2) Csoportház (3) Többszintes, többlakásos épület (4) Lakóparki épület (5) Lakótelepi épület (6) Nem lakóépület 9. a) Az első építési engedély kiadásának éve ........ b) Az építés (kivitelezés) időtartama: ......... év ......... hónaptól ......... év ......... hónapig 10. A kivitelező (1) Jogi személyiségű gazdasági társaság (2) Szövetkezet (3) Egyéni vállalkozás (4) Egyéb jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (5) Lakossági házilagos 11. Az épület / lakás függőleges teherhordó szerkezete (01) Beton falazóelemből készült falszerkezet (02) Tégla falszerkezet (03) Előregyártott teherhordó vázszerkezet (04) Helyszínen készült vázszerkezet (05) Favázszerkezet (06) Vályog falszerkezet (07) Panel falszerkezet 162

(08) Hőszigetelt zsaluzatba öntött fal (09) Öntött fal (10) Blokkfal (11) Egyéb, éspedig.................. 12. Az épülethez / lakáshoz tartozó gépkocsitárolók száma ........... férőhely 13. Az épület / lakás felszereltsége: (1) Klímaberendezés (2) Mesterséges szellőzés (3) Központi porszívó (4) Napkollektor (5) Parabolaantenna (6) Komplett kábelszolgáltatás (7) Lift (8) Elektronikus vagyonvédelem (9) Automata öntözőberendezés 14. Az épület közműellátottsága: a) (1) Közüzemi vízzel ellátott (2) Házi vízvezetékkel ellátott b) (1) Közműves csatornahálózatba kapcsolt (2) Házi csatornával ellátott c) (1) Vezetékes gázzal ellátott (2) Tartályos gázzal ellátott (0) Nincs gázellátása Új épület építése esetén: 15. A lakóépület szintjei: Pince területe ....................... m2 Alagsor területe ........................ m2 Földszint területe ..................... m2 Emeletszintek száma ............... db 16. A lakóépület funkciója: (1) Kizárólag lakást tartalmaz (2) Nem kizárólag lakást tartalmaz 17. A tetőtér beépítettsége: (1) Csak padlástér (2) Tetőtérbeépítésre műszakilag előkészített (3) Beépített 18. A tetőfedés anyaga: (1) Betoncserép (2) Mázas cserép (3) Mázatlan cserép (4) Bitumenes zsindely (5) Mesterséges síkpala (6) Hullámpala (7) Acéllemez (8) Egyéb, éspedig ........................ 19. A tetőszerkezet formája: (1) Lapostető (2) Sátortető (3) Nyeregtető (4) Tagolt (5) Erősen tagolt 20. A homlokzati felületképzés anyaga: (1) Nem készült el (2) Festésre előkészített sima vakolat (3) Kőporos (4) Nemesvakolat (5) Hőszigetelő vakolatrendszer (6) Kerámia, tégla vagy kőburkolat (7) Egyéb, éspedig ................... 21. A lakások kényelmét szolgáló egyéb építmény (1) Úszómedence (2) Télikert (3) Egyéb, éspedig ..................... 22. Az épített lakások területe, helyiségei lakástípusonként: 1

2

3

4

5

6 Összes

lakás 1 2 3 4 5 6 7 8 9

Lakások száma (db) Ebből: duplakomfortos (db) Lakás alapterülete (m2) A szobák alapterülete (m2) Helyiségek száma összesen (db) Szobák száma -12,0 m2 alapter. (db) 12,1-17,0 m2 alapter. (db) 17,1-25,0 m2 alapter. (db) 25,1-m2 alapter. (db) 163

Főzőhelyiségek száma 10 -4,0 m2 alapter. (db) 11 4,1-10,0 m2 alapter. (db) 12 10,1-m2 alapter. (db) 13 Gardróbhelyiség (db) 14 fürdőszoba (db) 15 mosdó, zuhanyozó (db) 16 külön WC-helyiség (db) 17 szauna (db) A lakás fűtési rendszere (db): 1 Távfűtés 2 Egyedi központi fűtés 3 Etázsfűtés 4 Helyiségfűtés A hőleadás módja (db): 1 Légfűtés 2 Padlófűtés 3 Radiátor 4 Konvektor 5 Kályha A fűtés energiája (db): 1 Gáz 2 Villany 3 Olaj 4 Szilárd 5 Egyéb

5. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez Szakhatósági dokumentációk tartalma építésügyi hatósági engedélyezéshez I. A természet- és tájvédelmi szakhatóság állásfoglalásának megkéréséhez szükséges dokumentumok Antenna létesítésének építési, vagy fennmaradási engedélyezési eljárása esetén Az antennát befogadó ingatlan és a szomszédos ingatlanok helyszínrajza 1:1000 léptékben. Az antenna szerkezeti vázrajza oldalnézetben. Az antennát övező táj 4 km-es sugarú körön belüli vázrajza, 1:5000 léptékű vázrajz, amelyen ábrázolni kell mindazon építményt és természeti képződményt (jellemző magassági adatokkal), amelyek befolyásolják az antenna láthatóságát. 1.4. Az antenna esetleges álcázási módja. 1.5. Az antenna és a vele távközlési kapcsolatban lévő szomszédos antennák elhelyezkedésének vázrajza értelemszerű léptékben. 2. Épület építési, bontási és fennmaradási engedélyezési eljárása esetén 2.1. Természetvédelmi oltalom alatt álló ingatlanok esetén: 2.1.1. az érintett és a szomszédos telkek beépítési jellemzőinek bemutatása (tervrajzzal vagy 1. 1.1. 1.2. 1.3.

164

vázrajzzal, fotókkal dokumentálva), beépítésre szánt területen az utcakép, homlokzat, épületmagasság, telekbeépítés jellemzőinek összevetése az engedélyezendő építési tevékenységgel, 2.1.3. a telek tényleges beépítési mértéke a tervezett út- és térburkolatokkal, kerti építményekkel együtt a beépítés után (a természetes, termett talajjal borított ingatlanrész méretének feltüntetésével), 2.1.4. az építési tevékenység látványhatása a tájra, (adottságoktól függően) legfeljebb 4 km sugarú távolságig, 1:5000 léptékű vázrajz, amelyen ábrázolni kell mindazon építményt (jellemző adatokkal, fotókkal), amelyek befolyásolják, vagy hatást gyakorolhatnak az építményre, 2.1.5. a tájba illesztés megoldása látványterven ábrázolva, 2.1.6. az építési tevékenységgel érintett, valamint a szomszédos területre vonatkozó természetvédelmi oltalom megjelölése, 2.1.7. a területen előforduló természeti értékek, valamint a Natura 2000 hálózatba tartozó fajok, élőhelyek felsorolása, 2.1.8. a természeti állapot (felszíni borítottság, növényzet, vízviszonyok, domborzat) változásának módja és várható mértéke. 2.2. Természetvédelmi oltalom alatt nem álló külterületi ingatlan esetében csak a 2.1.1-2.1.5. pontban foglalt dokumentáció szükséges. 2.1.2.

II. A környezetvédelmi szakhatóság állásfoglalásának megkéréséhez szükséges dokumentáció Ha zajjal járó tevékenységekre irányuló hatósági engedélyezési eljárásokban a környezetvédelmi hatóság szakhatóságként jár el, akkor az építészeti-műszaki dokumentációnak a zaj- és rezgésvédelmi szabályozás tekintetében a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott tartalmú zaj elleni védelemről szóló munkarészt kell tartalmaznia.

III. A közlekedési szakhatóság állásfoglalásának megkéréséhez szükséges dokumentáció az építési, fennmaradási engedélyezési eljárás esetén 1. Közúti közlekedési szakterületi szempontból: 1.1. Közút területén, az alatt vagy felett építmény, belterületen a közút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény, külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút és főútvonal esetén 100 méteren belül építmény építése esetén a dokumentációban fel kell tüntetni 1.1.1. az építési tevékenységgel érintett telekkel határos utak esetén, hogy az 1.1.1.1. országos közút (út megnevezése, száma, érintett szakaszának szelvényszáma, helyrajzi száma), 1.1.1.2. helyi közút (út megnevezése, a telek házszáma, helyrajzi száma), 1.1.1.3. közforgalom elől el nem zárt magánút (út megnevezése, a telek házszáma, helyrajzi száma, tulajdonos, kezelő megnevezése), vagy 1.1.1.4. közforgalom elől elzárt magánút (út megnevezése, száma, jele, helyrajzi száma, tulajdonos, kezelő megnevezése, az út elzárásának módja), 1.1.2. közterületi rakodás (árufeltöltés) esetén a közterületi parkolás megoldását, 1.1.3. a tervezett építményrendeltetés forgalomvonzó hatásaira vonatkozó becsléseket, 1.1.4. a hirdetési vagy reklámcélú építmény elhelyezését, 165

helyszínrajzi szinten a tervezett építmény járműforgalmi be- és kijáratainak közúthoz való csatlakozásának módját, 1.1.6. a tervezett építménnyel összefüggésben szükségessé váló, a közutat érintő és a közlekedési hatóság engedélyezési hatáskörébe tartozó tervezett építési tevékenységek felsorolását (járda építése, átépítése, buszmegálló áthelyezése, átalakítása, útcsatlakozás kiépítése, átalakítása, kapcsolódó útépítés stb.). 1.2. Mellékelni kell a telek közúti csatlakozása kialakításának műszaki dokumentációját (műszaki leírás, helyszínrajzi és forgalomtechnikai kialakítás). 1.3. A fenti esetekben a közútkezelő hozzájárulását is csatolni szükséges. 2. Vasúti közlekedési szakterületi szempontból Vasút területén, az alatt vagy felett építmény, belterületen a vasút mellett ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény, külterületen a vasút pálya szélső vágányának tengelyétől számított 50 méteren, állomások esetén 100 méteren belül építmény építése esetén a dokumentációban fel kell tüntetni a következőket: 2.1. az építési tevékenységgel érintett telekkel határos 2.1.1. vasúti pálya megnevezése, vonalszáma, az érintett vonalszakasz szelvényei, 2.1.2. a vasúti pálya működtetőjének megnevezése, 2.2. a tervezett építményrendeltetéséből származó a vasúti közlekedés lebonyolítását befolyásoló hatások elemzése, 2.3. helyszínrajzi elrendezés a vasúti pálya feltüntetésével, 2.4. a tervezett építménnyel összefüggésben szükségessé váló, a vasutat érintő és a közlekedési hatóság engedélyezési hatáskörébe tartozó tervezett építési tevékenységek felsorolása (vasúti pálya, peron, pályatartozékok, utaskényelmi berendezések stb.), 2.5. a tervezett létesítményt kiszolgáló, vasutat keresztező, vagy megközelítő utak, járdák, feltüntetése a helyszínrajzon, valamint a keresztezésekre biztosítási módjára vonatkozó közúti hatóság által kiadott döntés, 2.6. a vasúti pálya működtetőjének állásfoglalása. 1.1.5.

IV. A műszaki biztonsági szakhatóság állásfoglalásának megkéréséhez szükséges dokumentáció 1. Az építési engedélyezési eljárás esetén 1.1. Az építészeti-műszaki dokumentáció gépészeti tervfejezet, mely tartalmazza a telepíteni kívánt technológia rövid leírását, a telepíteni kívánt berendezések rövid leírását (műszaki adatok, fizikai jellemzők), a műszaki biztonsági hatósági felügyelet alá tartozó berendezések rövid leírását és a tervező nyilatkozatát arra vonatkozólag, hogy nincs a műszaki biztonsági hatóság felügyelete alá tartozó egyéb berendezés. 1.2. Villamos tervfejezet, mely tartalmazza a tervezett összes villamos berendezés teljesítményét és névleges villamos feszültségszintjét, a villamos berendezések tervezésénél figyelembe vett, vonatkozó jogszabályokat és szabványokat. 2. A használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési eljárás esetén 2.1. Az építmény, létesítmény, villamos berendezés helyének meghatározása [cím, helyrajzi szám, egyéb azonosító (üzem, csarnok, stb.)]. 2.2. A beépített összes villamos berendezés teljesítménye [kVA] és a névleges villamos feszültségszint [V]. 2.3. A közcélú villamos hálózat és a villamos felhasználói berendezés csatlakozási pontja. 2.4. A villámvédelmi és érintésvédelmi dokumentáció másolata. 166

2.5. A műszaki-biztonsági hatósági felügyelet alá tartozó berendezések alengedélyeinek száma. 2.6. Nyilatkozat az építtetőtől a nem megvalósított berendezésekről (más berendezések beépítéséről). V. A sugár-egészségügyi dokumentumok

szakhatóság

állásfoglalásának

megkéréséhez

szükséges

1. Antenna létesítésének építési és összevont engedélyezési eljárása esetén 1.1. A létesítendő antenna (antennák) gyártója, típusa, működési frekvenciája, teljesítménye ERP-ben, nyeresége. 1.2. Az antennatartó szerkezeten már működő antenna (antennák) gyártója, típusa, működési frekvenciája, teljesítménye ERP-ben, nyeresége. 1.3. Az 1.1. és az 1.2. pontban szereplő adatok figyelembevételével végzett, részletes számításon alapuló becslés arra vonatkozóan, hogy az antenna (antennák) környezetében, az emberek lehetséges tartózkodási helyén mekkora Seq ekvivalens síkhullám teljesítménysűrűség várható. 1.4. Az 1.1. és az 1.2. pontban szereplő adatok figyelembevételével végzett, részletes számításon alapuló becslés arra vonatkozóan, hogy az antenna (antennák) környezetében, az antennától (antennáktól) számított mekkora távolságban teljesülnek a 0 Hz–300 GHz közötti frekvenciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről szóló 63/2004. (VII. 26.) ESZCSM rendelet 1. számú mellékletében szereplő vonatkoztatási határértékek. 1.5. Az antennát befogadó ingatlan és a szomszédos ingatlanok helyszínrajza 1:1000 léptékben. 1.6. Az antenna elhelyezkedése az ingatlanon. 1.7. Az antenna esetleges álcázási módja. 2. Antenna használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési eljárás esetén 2.1. Az engedélyezési eljárás tárgyát képező antenna (antennák) környezetében az antenna (antennák) üzemeltetőjétől független, akkreditált szervezet által végzett sugár-egészségügyi mérések jegyzőkönyve arról, hogy a lakosság lehetséges tartózkodási helyein a mérések időpontjában 2.1.1. milyen volt az elektromágneses sugárzás frekvencia szerinti eloszlása, továbbá 2.1.2. mekkora volt az Seq ekvivalens síkhullám teljesítménysűrűség, vagy más, a 0 Hz–300 GHz közötti frekvenciatartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről szóló 63/2004. (VII. 26.) ESZCSM rendelet 1. számú mellékletében szereplő vonatkoztatási elektromos paraméter. VI. A tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalásának megkéréséhez szükséges dokumentáció Az építési, a fennmaradási és az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárás esetén A tűzvédelmi dokumentáció tartalma 1.1. Műszaki leírás, ami tartalmazza: 1.1.1. az építmény tűzveszélyességi osztályba sorolására, az építmény, tűzszakaszok tűzállósági fokozatára, 1.1.2. a technológia tűzvédelmére, 1.1.3. az alkalmazott épületszerkezetek tűzvédelmi paramétereire, 1.1.4. a tűzterhelés meghatározására, 1.1.5. a tűzszakaszolásra, a tűzterjedés gátlására, a tűztávolságra, 1.1.6. a hő és füst elleni védelem kialakítására, 1.

167

a hasadó, hasadó-nyíló felületekre a tűzoltósági beavatkozási feltételekre, a kiürítésre, mentésre, az épületgépészeti, valamint a villamos és villámvédelmi berendezések tűzvédelmi követelményeinek teljesülésére, 1.1.11. a beépített automatikus tűzjelző és tűzoltó berendezések kialakítására, 1.1.12. a biztonsági jelzésekre vonatkozó megoldásokat. 1.2. Rajzi munkarészek a tűzvédelmi követelmények teljesítését bemutató 1.2.1. helyszínrajz, 1.2.2. alaprajz, 1.2.3. homlokzati rajz, 1.2.4. metszetrajz. 1.3. Melléklet: 1.3.1. Az oltóvízellátás biztosítására vonatkozó közműszolgáltatói nyilatkozat. 1.1.7. 1.1.8. 1.1.9. 1.1.10.

2.

Az összevont építési engedélyezési eljárás elvi építési keretengedélyezési eljárása esetén

A tűzvédelmi dokumentáció tartalma 2.1. Írásos munkarész, mely tartalmazza az épület azon építészeti és tűzvédelmi tulajdonságait, amelyek a tűztávolság vonatkozó jogszabály szerinti megállapításához szükségesek. 2.2. Helyszínrajz, melyen feltüntetik az engedélyezéssel érintett építményt és a szomszédos építményeket, valamint a közöttük lévő távolságot. 6. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez Az egyes építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok A

B

C

1.

Bevonás és közreműködés feltétele

2.

a) építési, b) összevont, A termőföld minőségi védelmére Ha az új épület, meglévő épület c) az engedély hatályának vonatkozó jogszabályi terepszint alatti vagy terepszintet is meghosszabbítási, követelmények érvényre juttatása, érintő bővítése termőföldön valósul d) használatbavételi (erdő valamint az erdőre gyakorolt hatások meg esetében), vizsgálata. e) fennmaradási engedélyezési eljárás a) építési, A nemzeti és közösségi jogi, a nem b) összevont (építési emberi fogyasztásra szánt állati Állatrakodó, állattartó és forgalmazó engedélyezési szakaszában), melléktermékekre vonatkozó rendeltetésű építmény, önálló c) az engedély hatályának egészségügyi előírásoknak, az rendeltetési egységet tartalmazó meghosszabbítási, állategészségügyi szabályoknak és építmény, építményrész esetén. d) használatbavételi, állatjóléti követelményeknek való e) fennmaradási megfelelés. engedélyezési eljárás Állatklinika, állatkórház, állatorvosi A nemzeti és közösségi jogi rendelő, laboratórium, országos, illetve élelmiszer-higiéniai nemzetközi részvétellel tartott követelményeknek, a) építési, állatkiállítás, állatbemutató, takarmányhigiéniai és más, a b) összevont (építési állatverseny, állatkert, vadaspark, takarmányok előállítására, engedélyezési szakaszában), kegyeleti állattemető hullaégetője, forgalomba hozatalára és c) az engedély hatályának állati tetem-hulladékgyűjtő, gyűjtőfelhasználására vonatkozó meghosszabbítási, átrakó, kezelő és feldolgozó üzem, követelményeknek, a nem emberi d) használatbavételi, élelmiszer előállító és forgalmazó fogyasztásra szánt állati e) fennmaradási illetve tároló, takarmány előállító, melléktermékekre vonatkozó engedélyezési eljárás mesterséges megtermékenyítő, egészségügyi előírásoknak, az embrióátültető, baromfi- és halkeltető állategészségügyi szabályoknak és az állomás, méhanya-nevelő rendeltetésű állatjóléti követelményeknek való

3.

4.

Szakkérdés

Hatósági eljárás

D Első fokon eljáró hatóság

E Másodfokon eljáró hatóság

termőföld minőségi védelme tekintetében: a fővárosi és megyei kormányhivatal Nemzeti növény- és talajvédelmi Élelmiszerláncigazgatósága; erdőre gyakorolt biztonsági Hivatal hatások tekintetében: a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága fővárosi és megyei fővárosi és megyei kormányhivatal kormányhivatal járási élelmiszerlánchivatalának állat-egészségügyi biztonsági és és élelmiszer-ellenőrző állategészségügyi hivatala igazgatósága

fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága

Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal

168

5.

6.

7.

8.

9.

építmény, önálló rendeltetési egységet megfelelés. tartalmazó építmény, építményrész esetén. A higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési szilárd - Munkavégzés céljára szolgáló és folyékony hulladékkal kapcsolatos a) építési, építmény építése, bővítése, átalakítása közegészségügyi, járványügyi b) összevont (építési esetén. vonatkozású követelményeknek való engedélyezési szakaszában), - Az OTÉK szerint az egyes megfelelés. c) az engedély hatályának területfelhasználási egységeken Munkavégzés céljára szolgáló meghosszabbítási, kivételesen elhelyezhető építmény építmények esetében a kémiai d) használatbavételi, építése esetén. biztonságra vonatkozó jogszabályi e) fennmaradási, - Hulladékledobót, gyógykezelés előírásoknak való megfelelés. f) országos építési céljára szolgáló önálló rendeltetési Az egészségvédelem biztosítása az követelményektől való eltérési egységet tartalmazó épület építése OTÉK-ban meghatározott egyes engedélyezési eljárás esetén. épületszerkezetek és helyiségek létesítési követelményeitől való eltéréshez hozzájárulás. a) építési, b) összevont (építési engedélyezési szakaszában), A sugár-egészségügyi Vezeték nélküli távközlési építmény c) az engedély hatályának követelményeknek való megfelelés, esetén. meghosszabbítási, annak feltételei. d) használatbavételi, e) fennmaradási engedélyezési eljárás A következő esetekben: - „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek esetén; - „A”-„B” tűzveszélyességi osztályú helyiségeket tartalmazó épületek esetén; - tömegtartózkodásra szolgáló építmény esetén; - 500 m2 - szintenkénti összesített alapterület feletti, 50 m2-t meghaladó alapterületű közösségi helyiséget a) építési, tartalmazó épület esetén; b) összevont, - 500 m2 - szintenkénti összesített c) az engedély hatályának alapterület feletti „D”-„E” Az épület, építmény kialakítására meghosszabbítási, tűzveszélyességi osztályba tartozó vonatkozó tűzvédelmi előírások d) használatbavételi, ipari, mezőgazdasági és tároló betartatása. e) fennmaradási, épületek, épületrészek esetén; f) országos építési - mozgásukban, cselekvő követelményektől való eltérési képességükben korlátozott személyek engedélyezési eljárás tartós elhelyezésére szolgáló helyiséget tartalmazó épületek esetén; - pinceszintek kivételével a kétszintesnél nagyobb szintszámú lakóés üdülőépületek esetén; - terepszint alatt két szintnél több pinceszinttel rendelkező építmény esetén; - zenés, táncos rendezvény helyszínéül szolgáló építmény, építményrész esetén. a) építési, b) összevont (építési Polgári védelmi követelmények engedélyezési szakaszában), Életvédelmi rendeltetésű építmények, érvényre juttatása és a c) az engedély hatályának óvóhelyek esetén. katasztrófavédelmi feladatok ellátása meghosszabbítási, érdekében. d) fennmaradási engedélyezési eljárás Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység Annak elbírálása, hogy az építési a) építési, nem környezeti hatásvizsgálat vagy tevékenység - ide nem értve az 1. § b) bontási, nem egységes környezethasználati (2) bekezdés d) pontja szerinti c) összevont, engedély köteles és az építési esetkört -, illetve az építményben d) az engedély hatályának tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység a természet és meghosszabbítási, folytatott tevékenység külterületen, a táj védelmére vonatkozó nemzeti e) használatbavételi, valamint belterület esetén természeti és közösségi jogi követelményeknek f) fennmaradási területen, országos jelentőségű védett a kérelemben foglaltak szerint vagy engedélyezési eljárás természeti területen, Natura 2000 további feltételek mellett megfelel-e. területen, barlang védőövezetén folyik,

járási (fővárosi kerületi) hivatal járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete

fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve

fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve Sugáregészségügyi Decentruma

Országos Tisztifőorvosi Hivatal

a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló kormányrendelet szerinti első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság

a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáró l szóló kormányrendelet szerinti másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság

az építmény helye szerint illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság

megyei (fővárosi ) katasztrófavédelmi igazgatóság

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

169

10.

11.

12.

13.

14.

továbbá ha barlangot, egyedi táj értéket közvetlenül érint. Ha az építési tevékenység, illetve az építményben folytatott tevékenység nem környezeti hatásvizsgálat, vagy nem egységes környezethasználati engedély köteles, és - a felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabály szerinti szennyező anyag elhelyezésével, a földtani közegbe Annak elbírálása, hogy az építési történő közvetlen bevezetésével, a tevékenység, illetve az építményben felszín alatti vízbe történő közvetett folytatott tevékenység a felszín alatti bevezetésével, beleértve az időszakos a) építési, vizek, a felszíni vizek, valamint az vízfolyásokba történő bevezetést is, a b) összevont, ivóvízbázis védelmére vonatkozó felszín alatti vízbe történő közvetlen c) az engedély hatályának követelményeknek a kérelemben bevezetésével jár együtt, vagy meghosszabbítási, foglaltak szerint vagy további - a felszíni vizekbe, illetve azok d) használatbavételi, feltételek mellett megfelel-e, továbbá medrébe bármilyen halmazállapotú, e) fennmaradási annak elbírálása, hogy az építési vízszennyezést okozó anyag engedélyezési eljárás tevékenység az árvíz és a jég juttatásával jár együtt, vagy levonulására, a mederfenntartásra - az építmény, illetve a tevékenység a milyen hatást gyakorol. vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló külön jogszabályban a védőterületek és védőidomok övezeteire vonatkozó mellékletben szerepel, vagy - arra parti sávban, nagyvízi mederben kerül sor. a) építési, Ha az építési tevékenység, illetve az b) bontási, építményben folytatott tevékenység Annak elbírálása, hogy milyen c) összevont, nem környezeti hatásvizsgálat, vagy hulladék keletkezik és annak d) az engedély hatályának nem egységes környezethasználati kezelése megfelel-e a meghosszabbítási, engedély köteles, a hulladék hulladékgazdálkodási előírásoknak. e) használatbavételi, kezelésével kapcsolatos építmény f) fennmaradási esetén. engedélyezési eljárás Ha az építési tevékenység, illetve az a) építési, építményben folytatott tevékenység b) összevont (építési nem környezeti hatásvizsgálat, vagy Annak elbírálása, hogy az építmény engedélyezési szakaszában), nem egységes környezethasználati zajkibocsátása megfelel-e a c) az engedély hatályának engedély köteles, és az építmény a környezeti zaj és rezgés elleni meghosszabbítási, kistérségi székhely település védelem követelményeinek. d) használatbavételi, jegyzőjének hatáskörébe nem tartozó e) fennmaradási zaj- vagy rezgéskibocsátással üzemel. engedélyezési eljárás Ha az építési tevékenység, illetve az a) építési, építményben folytatott tevékenység Annak elbírálása, hogy az b) összevont (építési nem környezeti hatásvizsgálat, vagy építménybe tervezett tevékenység engedélyezési szakaszában), nem egységes környezethasználati megfelel-e az elérhető legjobb c) az engedély hatályának engedély köteles, és az építmény a technika alapján meghatározott meghosszabbítási, kistérségi székhely település levegővédelmi követelményeknek és d) használatbavételi, jegyzőjének hatáskörébe nem tartozó előírásoknak, valamint a védelmi e) fennmaradási légszennyező anyag kibocsátással övezet kijelölési szabályainak. engedélyezési eljárás üzemel. Ha a Khvr. 1. § (3) bekezdésében foglalt vizsgálatra az eljárást megelőzően más hatósági eljárásban nem került sor: 1. intenzív állattartó telep vízbázis védőövezetén, védett természeti területen, Natura 2000 területen, Annak elbírálása kérdésében, hogy a barlang védőövezetén baromfi esetén Khvr. 5. számú mellékletében foglalt a) építési, 10 számosállat alatt, egyéb állat esetén követelmények alapján az építési b) összevont, 50 számosállat alatt; tevékenység és az építményben c) az engedély hatályának 2. nem vízbázis védőövezetén, nem folytatott tevékenység alapján meghosszabbítási védett természeti területen, nem Natura jelentős környezeti hatások engedélyezési eljárás 2000 területen, nem barlang feltételezhetők-e. védőövezetén: a) broilerek számára 100 számosállat alatt, b) tojók számára 200 számosállat alatt, c) sertéshízók számára 500 számosállat alatt, d) sertéskocák számára 150

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

170

számosállat alatt, e) egyéb állatok számára hígtrágyás technológia alkalmazása esetén 200 számosállat alatt; 3. húsfeldolgozó üzem 10 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 4. önállóan létesített vágóhíd 25 t/nap vágottsúly-kapacitás alatt; 5. halfeldolgozó üzem 10 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 6. gyümölcs-, zöldségfeldolgozó üzem 40 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 7. növényi-, állatiolaj-gyártó üzem 40 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 8. tejtermék-gyártó üzem 200 t/nap beérkezett tejmennyiség alatt; 9. keményítőgyártó üzem 100 t/nap késztermék előállítása alatt; 10. cukorgyár 5 ezer t/nap répafeldolgozó-kapacitás alatt; 11. édességgyártó üzem 10 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 12. sörgyár 30 millió l/év kapacitás alatt; 13. malátagyártó üzem 25 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 14. egyéb élelmiszergyártó üzem 40 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 15. textilkikészítő üzem (előkezelés, festés, nyomás, vegyi kezelés) 10 t/nap textil kikészítése alatt; 16. nyersbőrcserző üzem 12 t/nap kikészített bőr előállítása alatt; 17. papír- és kartongyártó üzem 20 t/nap késztermék gyártása alatt; 18. kőolajból kenőanyagot előállító üzem 15 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 19. vegyi anyagot (kivéve a peroxidokat) előállító üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 20. peroxidokat gyártó üzem 1000 t/év késztermék előállítása alatt; 21. műtrágyagyártó üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 22. peszticidet és más növényvédő- és gyomirtószereket gyártó, formáló és kiszerelő üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 23. lakk- és festékgyártó üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 24. gyógyszer-készítmény-gyártó üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 25. mosó- és tisztítószergyártó üzem 20 ezer t/év késztermék előállítása alatt; 26. szénszálgyártó üzem 20 t/nap késztermék előállítása alatt; 27. 10%-nál több oldószert tartalmazó gumioldatot készítő és felhasználó üzem 5 ezer t/év gumioldat alatt; 28. gumikeverék-gyártó vagy feldolgozó üzem 20 ezer t/év gumikeverék előállítása vagy feldolgozása alatt; 29. üveg- és üvegszál-gyártó üzem 20 t/nap olvasztókapacitás alatt; 30. kerámiatermék, kerámiacsempe és -lap-, égetettagyag-építőanyag-gyártó üzem 75 t/nap gyártási kapacitás alatt, illetve ahol a kemence térfogata a 4 m3-t, és abban az árusűrűség a

171

300 kg/m3-t nem haladja meg; 31. ásványi anyagokat olvasztó üzem, beleértve az ásványi szál gyártását is 20 t/nap olvasztókapacitás alatt; 32. vas és acél (elsődleges vagy másodlagos) olvasztására szolgáló üzem, beleértve a folyamatos öntést 2,5 t/óra kapacitás alatt; 33. meleghengermű - 20 t/óra nyersacél feldolgozás alatt - üzemeltetésére szolgáló építmény; 34. kovácsoló üzem 50 kJ/kalapács energiafogyasztás alatt vagy 20 MW hőteljesítmény-felvétel alatt; 35. nem vas fémeket olvasztó, ötvöző, visszanyerő, finomító üzem 2 t/nap kapacitás alatt; 36. vas- és acélöntöde 20 t/nap termelési kapacitás alatt; 37. bevonatolt termékeket gyártó üzem 2 t/óra nyersacélfeldolgozó-kapacitás alatt; 38. fémeket és műanyagokat elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal felületkezelő üzem 20 ezer m2/év felület kezelése alatt, vagy ahol az összes kezelőkád térfogata a 30 m3 alatt van; 39. közútigépjármű-gyártó (gyártás, összeszerelés, motorgyártás) üzem 5000 db/év késztermék előállítása alatt; 40. közútigépjármű-javító telep 5-20 db egy időben javítható gépjármű szám között; 41. bevásárlóközpont a parkoló területe nélkül számított 3000-10 000 m2 nettó összterület szint között vagy 100-300 parkolóhely között; 42. mező-, erdő-, vízgazdálkodási célra használt területen szálláshelyszolgáltató épület vagy épületegyüttes (a kapcsolódó létesítményekkel együtt) település külterületén lévő védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 50 szálláshely alatt vagy 0,5 ha területfoglalás alatt; nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 500 szálláshely alatt vagy 3 ha terület felhasználása alatt; 43. kemping megvalósítását szolgáló építmény védett természeti területen, Natura 2000 területen vagy barlang védőövezetén 50 sátor-, illetve lakókocsi, lakóautó hely alatt; 44. autóbusz-pályaudvar vagy -garázs önálló kialakításnál 20 (induló és érkező) gépkocsiállás alatt; 45. szén, lignit önálló felszíni tárolását szolgáló építmény nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén és nem vízbázis védőövezetén 1000-100 000 t össztároló-kapacitás között; 46. vegyitermék tárolását szolgáló építmény nem védett természeti területen 300-30 000 m3 össztárolókapacitás között; 47. nem veszélyes hulladék-lerakó építmény nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén napi 10 t

172

hulladéklerakás alatt vagy 25 000 t teljes befogadó-kapacitás alatt; 48. nem veszélyes hulladékot égetéssel, kémiai kezeléssel, biológiai kezeléssel ártalmatlanító építmény nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 10 t/nap kapacitás alatt; 49. nem veszélyes hulladék-hasznosító építmény nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 10 t/nap kapacitás alatt; 50. fémhulladék-gyűjtő, -feldolgozó és -újrahasznosító telep (beleértve az autóroncs telepeket) nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 5 t/nap kapacitás alatt; 51. veszélyeshulladéktároló vagy hasznosító építmény nem önálló telepként (listán nem szereplő, más tevékenység részeként) 2 ezer t/év kapacitás alatt; 52. stadion, sportcsarnok vízbázis védőövezetén, védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 500 fő befogadóképesség alatt, 0,5 ha területfoglalástól; nem vízbázis védőövezetén, nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 10 000 fő befogadó képesség alatt, 0,5 ha területfoglalástól; 53. szabadidő eltöltésére szolgáló állandó szabadtéri építmények védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 ha alatt; nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 5000 fő egyidejű befogadóképesség alatt, vagy 3 ha területfoglalás alatt vagy 300 db parkolóhely alatt; 54. golfpálya nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 18-nál kevesebb lyukú pálya esetén; 55. szabadtéri építmény motorok, turbinák és reaktív motorok próbapadon történő vizsgálatához 500 kN tolóerő alatt vagy 10 MW egyidejű kapacitás alatt, legalább 300 kW motorteljesítménytől; 56. más célra használt területen ipari, raktározási célú építmények elhelyezésére szolgáló terület kialakítása (műszaki infrastruktúrával való ellátása) védett természeti területen, vízbázis védőövezetén, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 0,5 ha alatt; nem természeti területen, nem vízbázis védőövezetén, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 0,5-3 ha között; 57. egyéb építmény, amely a Khvr. 3. számú mellékletében meghatározott tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, védett természeti területen, Natura 2000 területen,

173

15.

barlang védőövezetén 0,5 ha és 1 ha területfoglalás között, vagy 10 és 50 parkolóhely között; nem védett természeti területen, nem Natura 2000 területen, nem barlang védőövezetén 0,5 ha és 3 ha területfoglalás között, vagy 100 és 300 parkolóhely között. Ha az építési tevékenység a) felszínmozgás-veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg; vagy b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/A. § (8) bekezdése szerint egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által a 19/A. § (10) bekezdése alapján az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja.

16. Az államhatártól számított - 100 méteren belül épülő építmény, - 10 kilométeren belül épülő lőtér építménye esetén. 17.

18.

19.

20. 21. 22.

Az a) pont esetében az építési engedély iránti kérelem földtani szempontú megalapozottságának vizsgálata. A b) pont esetében annak megállapítása, hogy az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő-e.

a) építési, b) összevont, c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási engedélyezési eljárás

bányakapitányság

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

A határrend fenntartásához, a határrend sértések és határesemények megelőzéséhez szükséges jogszabályban meghatározott feltételek meghatározása kérdésében.

a) építési, b) összevont, c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási engedélyezési eljárás

megyei, fővárosi rendőrkapitányság

Országos Rendőrfőkapitányság

1. Ha az építési tevékenység 1.1. hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezést, 1.2. éghető vagy veszélyes folyadék tartályt, a) építési, 1.3. ipari vagy mezőgazdasági A bevonás feltételeként b) összevont, gázfogyasztó készüléket, meghatározott építményekkel, c) az engedély hatályának 1.4. legalább 50 kVA beépített berendezésekkel összefüggő meghosszabbítási, összteljesítményű és 0,4 kV vagy jogszabályban meghatározott d) használatbavételi, nagyobb feszültségű villamos műszaki biztonsági követelmények. e) fennmaradási berendezést, rendszert érint. engedélyezési eljárás 2. Felvonó, mozgólépcső vagy mozgójárda létesítése esetén, amennyiben a létesítéséhez építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység szükséges. A repülőtér és a repülés biztonságát A polgári célú repülés biztonsága a) építési, szolgáló jogszabályban meghatározott érdekében az építmény elhelyezése, b) összevont, földi berendezések jogszabályban magassága közvetlen és közvetett c) az engedély hatályának meghatározott biztonsági övezetén hatásainak vizsgálata a meghosszabbítási, belül létesített minden építmény építése légiközlekedésre, a földi telepítésű d) használatbavételi, esetén, a repülőtér telekhatárától mért berendezések működésére és a e) fennmaradási 15 kilométer távolságon belül 40 légiközlekedés biztonságára. engedélyezési eljárás méternél, bárhol másutt a beépítésre szánt területen 100 méternél, beépítésre nem szánt Az állami célú repülés biztonsága területen 50 méternél magasabb érdekében az építmény elhelyezése, építmény építése, építménymagasságot magassága közvetlen és közvetett növelő bővítése, kizárólag helikopterhatásainak vizsgálata a leszállóhellyel rendelkező repülőtér légiközlekedésre, a földi telepítésű telkének szélétől mért 500 méteren berendezések működésére és a belül 40 méternél magasabb építmény légiközlekedés biztonságára. építése, építménymagasságot növelő bővítése esetén. A közút és közforgalom elől el nem Annak elbírálása, hogy az építmény, a) építési, zárt magánút területén, az alatt vagy felett, vagy ahhoz kapcsolódóan a közút b) összevont, a közutak külterületi szakaszán a közút területének nem közlekedési célú c) az engedély hatályának tengelyétől számított 50 méteren, igénybevétele a közúti forgalom meghosszabbítási, autópálya, autóút, valamint kijelölt biztonságára, a közút fejlesztési d) használatbavételi, főútvonal esetén terveinek végrehajtására, a e) fennmaradási

Magyar fővárosi és megyei Kereskedelmi kormányhivatal mérésügyi és Engedélyezési műszaki biztonsági hatósága Hivatal

Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

honvédelemért felelős miniszter

1. Országos közút esetén 1.1. gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei esetén: Nemzeti Közlekedési Nemzeti Hatóság Útügyi, Vasúti és Közlekedési Hajózási Hivatala Hatóság Központja

174

23. 24.

25. 26.

100 méteren belüli építmény, valamint közútkezelő fenntartási, engedélyezési eljárás belterületen ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, vagy egyéb üzemeltetési feladatainak szolgáltatási célú építmény építése, bővítése esetén, ha ellátására, a közút állagára gyakorolt - az építményhez kapcsolódó közúti hatása alapján engedélyezhető-e a forgalom út, vagy az építmény kérelemben foglaltak szerint építéséhez szükséges, közforgalom elöl elzárt parkoló vagy további feltételek mellett. építését teszi szükségessé, - az építtető a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásában előírt

27. feltételeket sérelmesnektartja. 28. 29.

30. 31.

32.

33.

34.

35.

Zajra vagy rezgésre érzékeny építmények, valamint környezeti Annak elbírálása, hogy a vasúti hatásvizsgálathoz kötött, illetve külön pálya területének és jogszabályban meghatározott veszélyes védőtávolságának nem közlekedési anyagok gyártására, feldolgozására, célú igénybevétele a kérelemben a) építési, tárolására szolgáló építmények építése, foglaltak szerint vagy további b) összevont, elhelyezése, megszüntetése esetén a feltételek mellett - a tervezett c) az engedély hatályának vasúti pálya szélső vágányának igénybevétel a vasút állagára, a meghosszabbítási, tengelyétől számított 100 méteren vasúti forgalom biztonságára, a d) használatbavételi, belüli, egyéb építmények esetében 50 vasúti pályahálózat működtetője e) fennmaradási méteren belüli övezetben, ha az fenntartási, üzemeltetési feladatainak engedélyezési eljárás engedélyes a vasúti pályahálózat ellátására, fejlesztési terveinek működtetője hozzájárulásának a végrehajtására gyakorolt hatása megtagadását vagy a hozzájárulásban alapján -engedélyezhető-e. előírt feltételeket sérelmesnek tartja. A víziutak medrétől és a kikötők, átkelések, parti és vízterületétől 50 méternél kisebb távolságban épülő tűz, és 100 méternél kisebb távolságban a) építési, épülő robbanásveszélyes anyagok A tervezett építmény nem b) összevont, gyártását, tárolását, forgalmazását korlátozza-e indokolatlanul vagy c) az engedély hatályának szolgáló, valamint az 50 méternél indokolatlan mértékben a polgári meghosszabbítási, kisebb távolságban épülő hajózási parti célú vízi közlekedést, illetve a d) használatbavételi, jelzések láthatóságát befolyásoló, a hajózási létesítmények működését. e) fennmaradási jelentős fénykibocsátású, a hajók part engedélyezési eljárás mellé kikötését és a partra történő kijárást korlátozó építmények építése esetén. A kormányrendeletben meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala, a) építési, illetve a fővárosi és megyei Annak elbírálása kérdésében, hogy b) bontási, kormányhivatal építésügyi és az építési, bontási tevékenység a c) összevont (elvi építési örökségvédelmi hivatala hatáskörébe régészeti örökség védelme keretengedélyezési tartozó ügyek kivételével a hatósági jogszabályban rögzített szakaszában), nyilvántartásban szereplő régészeti követelményeinek a kérelemben d) az engedély hatályának lelőhelyen foglaltak szerint vagy további meghosszabbítási, - új épület építése, feltételek mellett megfelel-e. e) fennmaradási - a meglévő épület terepszint alatti engedélyezési eljárás vagy terepszintet is érintő bővítése, bontása esetén. a) építési, Honvédelmi és katonai célú építmény A Magyar Honvédség nemzeti és b) összevont, működési vagy védőterületén belüli szövetségi védelmi feladatai c) az engedély hatályának építmény építése esetén. biztosíthatóak-e. meghosszabbítási,

1.2. egyéb országos közút esetén: illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelősége

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

2. Helyi közút esetén 2.1. a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén: Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja 2.3. a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén: Budapest Főváros fővárosi kormányhivatal V. Kormányhivatala kerületi hivatala Közlekedési Felügyelősége 2.4. a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén: Budapest Főváros Nemzeti Kormányhivatala Közlekedési Közlekedési Felügyelősége Hatóság Központja megyei kormányhivatal közlekedési felügyelősége

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

Budapest Főváros kormányrendeletben Kormányhivatalána meghatározott járási (fővárosi k Építésügyi és kerületi) hivatal építésügyi és Örökségvédelmi örökségvédelmi hivatala Hivatala

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetője

honvédelemért felelős miniszter

175

d) használatbavételi, e) fennmaradási engedélyezési eljárás 36. A gyógykezelés céljára szolgáló építmény, illetve önálló rendeltetési egység esetén.

37.

A biztonságos betegellátáshoz szükséges orvosszakmai és ápolásszakmai feltételek meglétének vizsgálatával, valamint az épület egyéb, önálló rendeltetési egységei higiénés, közegészségügyi járványügyi biztonsága megteremtésével kapcsolatos szakkérdések.

A kormányrendeletben meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala, illetve a fővárosi és megyei Annak elbírálása kérdésében, hogy kormányhivatal építésügyi és az építési tevékenység a kulturális örökségvédelmi hivatala hatáskörébe örökség vagy a világörökség tartozó ügyek kivételével a műemléki védelme jogszabályban rögzített jelentőségű területen vagy követelményeinek a kérelemben világörökségi területen a telek foglaltak szerint vagy további közterületi határához legközelebb, de feltételek mellett megfelel-e. legfeljebb 10 méterre álló új épület építése vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítése vagy átalakítása esetén.

a) építési, b) összevont (építési engedélyezési szakaszában), c) az engedély hatályának meghosszabbítási, d) használatbavételi, e) fennmaradási engedélyezési eljárás

járási (fővárosi kerületi) hivatal járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete

a) építési, b) összevont (építési engedélyezési szakaszában), c) fennmaradási engedélyezési eljárás

fővárosi és megyei kormányrendeletben kormányhivatal meghatározott járási (fővárosi építésügyi és kerületi) hivatal építésügyi és örökségvédelmi örökségvédelmi hivatala hivatala

fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve

7. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez I. Az összevont telepítési eljárásban az ügydöntő szakhatóságokhoz benyújtandó mellékletek 1. 2.

3.

4. 5. 6.

A Milyen szakhatósági eljáráshoz Termőföld végleges más hasznosításának engedélyezéséhez

B Benyújtandó mellékletet előíró ágazati jogszabályi rendelkezés célú a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 12. § (2) bekezdés; a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 1. § (2) bekezdés, 1-2. melléklet (400 m2-t meghaladó területigényű beruházások megvalósítása esetén) Erdő igénybevételéhez az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 79. § (3) bekezdés; az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet 54. § (1) bekezdés Környezeti hatásvizsgálathoz Khvr. 6. és 7. számú melléklet (hatástanulmány) Egységes környezethasználati Khvr. 8., 9. és 10. számú melléklet engedélyhez Régészeti érdekeltség eldöntéséhez, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos régészeti feltárási engedélyhez szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 23. §, 37. § (2) bekezdés, 5. melléklet

II. Az összevont telepítési eljárásban közreműködő szakhatóságok 1. szakasz: telepítési hatásvizsgálati szakaszban 1.

2. 3.

A Milyen esetben

B C Milyen (jogszabályban Első fokú szakhatóság meghatározott) szakkérdésben

Ügydöntő szakhatóságok Ha a tervezett beruházás a termőföld termőföldön valósul meg védelmének juttatása

D Másodfokú szakhatóság

mennyiségi járási földhivatal, több megyei kormányhivatal érvényre járási földhivatal földhivatala, a fővárosban a illetékességi területét érintő fővárosi kormányhivatal

176

4.

5.

6.

7. 8. 9.

esetekben a megyei földhivatala, ha első fokon kormányhivatal a fővárosi és megyei földhivatala, a fővárosban a kormányhivatal fővárosi kormányhivatal földhivatala járt el, akkor a földhivatala földügyért felelős miniszter Erdő igénybevételének az erdőre gyakorolt megyei kormányhivatal Nemzeti szükségessége esetén hatások vizsgálata, az erdő erdészeti igazgatósága Élelmiszerlánc-biztonsági igénybevételének Hivatal lehetősége Ha a tervezett tevékenység a tervezett tevékenység környezetvédelmi, Országos a hatóság előzetes milyen hatást gyakorol a természetvédelmi és Környezetvédelmi, vizsgálatától függően, vagy környezeti elemekre, azok vízügyi felügyelőség Természetvédelmi és a Khvr. előírásai alapján rendszereire, folyamataira, Vízügyi Főfelügyelőség környezeti és e hatások következtében hatásvizsgálathoz kötött, a az érintett népesség környezeti hatásvizsgálati társadalmi, gazdasági eljárásra vonatkozó helyzetében milyen szabályok szerint változások várhatók Ha a tervezett tevékenység a tervezett tevékenység környezeti milyen hatást gyakorol a hatásvizsgálathoz és környezeti elemekre, azok egységes rendszereire, folyamataira, környezethasználati és e hatások következtében engedélyhez kötött, az az érintett népesség összevont eljárás szabályai társadalmi, gazdasági szerint helyzetében milyen változások várhatók, valamint a tervezett tevékenység esetén a környezetszennyezés megelőzése, a környezet terhelésének csökkentése érdekében mi az elérhető legjobb technika Kormányrendeletben a terület régészeti kormányrendeletben Budapest Főváros meghatározott járási érintettségének eldöntése meghatározott járási Kormányhivatalának (fővárosi kerületi) hivatal kérdésében, a régészeti (fővárosi kerületi) hivatal Építésügyi és építésügyi és lelőhelyek jellegének, építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala örökségvédelmi hivatala kiterjedésének, a örökségvédelmi hivatala hatáskörébe tartozó ügyek veszélyeztető források és a kivételével megelőző feltárás - ha a területen régészeti mértékének meghatározása próbafeltárást kell végezni, kérdésében, abban a - ha a területen megelőző szakkérdésben, hogy a régészeti feltárást kell tervezett feltárási végezni tevékenység az örökségvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e Megalapozó szakhatóságok Milyen kiváltott eljárás Az alábbi ágazati jogszabályi rendelkezés szerinti szakhatóságok az eljárásban esetén egyébként ügydöntő szakhatóságként, hatóságként részt vevő hatóságok kivételével Összevont eljárás elvi 6. melléklet keretengedélyezési szakasza, építési

177

10.

11.

12. 13.

14. 15.

engedélyezési és országos építési követelményektől való eltérési engedélyezési eljárásban Telekalakítási a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév engedélyezési eljárás Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. melléklet Termőföld végleges más a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév célú hasznosításának Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló engedélyezése esetén 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. melléklet II. rész erdő igénybevétele esetén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 30-31. § környezeti hatásvizsgálati a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat és az egységes ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú környezethasználati melléklet engedélyezési eljárásban régészeti feltárási a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló engedélyezési eljárásban 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdés a településrendezési eszköz a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a módosításának, településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos elfogadásának egyeztetési jogintézményekről szóló kormányrendeletben a településrendezési eszközök eljárásában egyeztetési eljárásában részt vevő szervként kijelölt államigazgatási szervek

2. szakasz: integrált építési engedélyezési szakaszban közreműködő szakhatóság 1.

2. 3.

4. 5. 6.

7.

A Milyen esetben

B C Milyen jogszabályban Első fokú szakhatóság meghatározott szakkérdésben

D Másodfokú szakhatóság

Ügydöntő szakhatóságok Egységes a tervezett tevékenység környezetvédelmi, Országos környezethasználati esetén a természetvédelmi és Környezetvédelmi, engedélyhez kötött tervezett környezetszennyezés vízügyi felügyelőség Természetvédelmi és tevékenység esetén megelőzése, a környezet Vízügyi Főfelügyelőség terhelésének csökkentése érdekében mi az elérhető legjobb technika Megalapozó szakhatóságok Milyen kiváltott eljárás Az alábbi ágazati jogszabályi rendelkezés szerinti szakhatóságok az eljárásban esetén egyébként ügydöntő szakhatóságként, hatóságként részt vevő hatóságok kivételével építési engedélyezési és 6. melléklet országos építési követelményektől való eltérési engedélyezési eljárásban egységes a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat környezethasználati ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. számú engedélyezési eljárásban melléklet

8. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez Az építészeti-műszaki dokumentáció tartalma 1.

Műszaki leírások

Alfabetikusan kereshető szöveges dokumentum, melyben szükség szerint ábrák is szerepelhetnek. Az ábrák esetében törekedni kell a vektorgrafikus ábrák alkalmazására, 178

amennyiben elkerülhetetlen, úgy a maximum 150 (szöveget vagy vékony vonalas részeket tartalmazó ábrák esetén 300) DPI felbontású pixeles ábrák is elfogadhatóak. A műszaki leírás fejezetekre bontva, több fájldokumentumban is benyújtható. Formátuma PDF/A, nyomtatási mérete A4 (szükség esetén egyes oldalak lehetnek A3). A műszaki leírásnak szürkeárnyalatosan nyomtatva is értelmezhetőnek kell maradnia. 1.1. Építészeti műszaki leírás Ismerteti az építményre vonatkozó, a tervlapok tartalmát kiegészítő információkat: 1.1.1. a teljes építmény eredeti rendeltetésének, valamint az átalakított, bővített építmény új rendeltetésének leírását, 1.1.2. a telekre, a tervezett és a meglévő építményekre vonatkozó jogszabályban előírt azon paramétereket (telek beépített területe, beépített területek aránya a zöldfelülethez, épületmagasság, építmények egymástól való távolsága, elő-, hátsó-, oldalkertek mérete) melyek nem szerepelnek az egyes tervlapokon, 1.1.3. a tartószerkezeti, az épületgépészeti, villamos, villámvédelmi, zaj és rezgés elleni védelmi megoldásokat, az energetikai követelmények teljesítésének módját, 1.1.4. a közlekedési útvonalak akadálymentesítését, 1.1.5. jogszabályban előírtak szerint az építménybe betervezett építési termékekre vonatkozó teljesítmény-jellemző meghatározását, 1.1.6. az égéstermék-elvezetés megoldásának részletes leírását, 1.1.7. építmény bontása esetén az építmény által tartalmazott azbeszt bontásának és kezelésének módját, a bontási technológia leírását, 1.1.8. a tervezett építési tevékenységhez előírt és az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges közművesítettséget, a közművesítés megoldását, 1.1.9. az építmény tervezésekor alkalmazott műszaki megoldásnak az OTÉK 50. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek való megfelelőségét, 1.1.10. az érintett közműszolgáltatókkal történt egyeztetésre vonatkozó információkat. 1.2. Gépészeti műszaki leírás 1.2.1. Tartalmazza a vízellátási, szennyvíz-, és csapadékvíz elvezetési, gázellátási és égéstermék elvezetési; fűtési és hűtési, valamint légtechnikai rendszerek bemutatását, illetve összefoglalását, a szakági igényekkel együtt. 1.2.2. Bemutatja az építmény általános gépészeti kialakítását, kitérve a jogszabályi előírások megfelelőségére. 1.3. Tartószerkezeti műszaki leírás 1.3.1. Az engedélyezési döntés megalapozásához szükséges kidolgozottsággal tartalmazza az építmény megvalósításához szükséges, a tartószerkezetek kialakítására és megépítésére hatással bíró kiinduló adatok ismertetését, így különösen a tervezési programból és a technológiai igényekből adódó terhek, hatások és követelmények ismertetését, figyelembe vett értékeit, megjelöli az alkalmazott szabványokat. 1.3.2. Az elvégzett erőtani számítások alapján ismerteti az építmény tartószerkezetének rendszerét, az alkalmazott fesztávokat, a fő teherhordó elemek kialakítását, jellemző fő méreteit, a betervezett anyagok, gyártmányok minőségi és teljesítmény követelményeit, szükség esetén kitérve a megvalósíthatóságot biztosító technológiai leírásokra. 1.3.3. Meglévő épület esetén tartalmazza az előírt tartószerkezeti és anyagvizsgálati szakvéleményeket, az építmény környezetében szükségessé váló intézkedések leírását. 1.3.4. Tartószerkezeti műszaki leírás szükséges: 1.3.4.1. új építmény esetén, 179

1.3.4.2. meglévő építmény esetén az idővel változó (romló) jellemzőjű anyagból készült, 80 évnél idősebb tartószerkezetekről (pl. fa, salakbeton, bauxitbeton), 1.3.4.3. meglévő építmény esetén a tehernövekedéssel érintett függőleges és vízszintes teherhordó szerkezetéről, valamint a meglévő teherhordó szerkezetek megfelelőségéről, illetve megerősítésére vonatkozó, az elemek beazonosítását is biztosító tartószerkezeti megoldásokról. 1.4. Épületvillamossági műszaki leírás Bemutatja az építmény villamos energiával történő ellátását, erős- és gyengeáramú rendszereit, kitér a villámvédelemre, érintés(hiba) védelemre és egyéb megvalósítandó villamos rendszerekre. 1.5. Technológiai leírás Az engedélyezéshez szükséges technológiákat.

mértékben

bemutatja

az

építménybe

telepítendő

1.6. Belsőépítészeti leírás szükség szerint Tartalmazza az építmény belső tereinek berendezésére, anyag- és színvilágára vonatkozó leíró részeket. 1.7. Rétegrendi kimutatás Meghatározza az összes egymástól eltérő vízszintes és függőleges rétegfelépítést. 1.8. Helyiségkimutatás Meg kell nevezni az egyes helyiségek rendeltetését (elnevezését), alapterületét és burkolatát. 1.9. Alternatív energiaellátás megvalósíthatósági elemzése az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben meghatározott esetekben és annak 4. melléklete szerint. 1.10. Környezetvédelmi, környezeti és kertépítészeti leírás Jogszabályban előírt esetekben tartalmazza a környezet ismertetését, a különböző funkciók és az általános telepítés előírásait, a kertkialakítás koncepcióját, a megvédendő és új növényzet bemutatását, a választott anyagok és növényzet leírását, és fakivágás esetén a fapótlás meghatározását, a tervezett építmény környezetre gyakorolt hatásait (levegőtisztaság-védelem, víz- és földvédelem, hulladékgazdálkodás, zaj- és rezgésvédelem, élővilág és természetvédelem, fényszennyezés) a vonatkozó ágazati jogszabályok előírásai szerint. 2.

Tervlapok

A tervlapok formátuma PDF/A. A tervlap összeállításánál törekedni kell arra, hogy a tervlap vagy annak egységnyi területe szükség esetén arányosan, értelmezhető módon A3 méretben szürkeárnyalatosan nyomtatható legyen. Az önálló tervlapokat önálló fájldokumentumonként kell benyújtani vektorgrafikus vagy 300 DPI felbontású pixeles formátumban. 2.1. A tervező által készített helyszínrajz, hiteles földhivatali térképszelvény alapján, amely tartalmazza: 2.1.1. 2.1.2. 2.1.3.

az égtájjelölést, a tervezéssel érintett és a közvetlenül szomszédos – az ingatlannal közös határvonalú – telkek ábrázolását, a tervezéssel érintett telken valamennyi meglévő terepszint feletti és alatti építményt, valamint a tervezett építményt, méretarányos ábrázolással (építmények 180

2.1.4.

2.1.5.

2.1.6. 2.1.7. 2.1.8. 2.1.9.

körvonalrajzát, tetőidomok ábrázolásával, rendeltetések megjelölésével), a meglévő építmények telekhatártól és egymástól való távolsági és épületmagassági méretét, valamint az elbontásra kerülő vezetékek jelölését, a tervezéssel érintett telekkel közvetlenül szomszédos telkeken valamennyi épület méretarányos körvonalrajzát, tetőidomait, továbbá a tervezéssel érintett telek felőli oldalkertben lévő föld alatti és feletti építmények körvonalrajzának ábrázolását, rendeltetése megjelölését, a tervezési területre vonatkozó jogszabályban előírt paraméterek teljesítését igazoló mutatószámokat, jellemzőket (telek területe, beépítettség mértéke, épületmagasság, zöldfelület aránya, építmények egymástól való távolsága, elő-, hátsó-, oldalkertek mérete), az építmény személy- és gépkocsiforgalmára szolgáló be- és kijáratok közúthoz való csatlakozását, valamint a gépkocsik telken belüli elhelyezésének ábrázolását, a 0,00 kiinduló relatív szintmagasságnak megfelelő abszolút szintmagassági értéket, a tervezéssel érintett telken meglévő 15 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű meglévő és kivágandó faállomány jelölését és a fa fajtájának megnevezését, a meglévő terepviszonyok ábrázolását a jellemző szintmagasságok értékeivel, 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetén az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal.

2.2. Eltérő szintek alaprajzai 2.2.1. Ábrázolni és méretekkel kell ellátni: 2.2.1.1. az elmetszett és a nézet irányába eső nem teljes szintmagasságú szerkezeteket, 2.2.1.2. a beépített berendezési tárgyakat, 2.2.1.3. a nyílásokat, 2.2.1.4. az ábrázolt szintek szintváltását és szintmagasságát, a szintáthidalók emelkedési irányát, mindkét végének szintmagasságát, 2.2.1.5. a szerkezeti dilatációk helyét, 2.2.1.6. a földszinti alaprajzon a csatlakozó véglegesen rendezett terepet, az épület körüli járdát, az előlépcsőt és egyéb szerkezeteket, 2.2.1.7. az égéstermék-elvezetőket. 2.2.2. Jelölni kell az északi irányt, a metszetek helyét, esetleges törését és nézetének irányát. 2.2.3. Az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajzai – a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével – a tervdokumentációban összevonhatóak. A megértéshez szükséges számú, de legalább két egymással szöget bezáró módon felvett metszet, amelyeken 2.3.1. ábrázolni kell és méretadatokkal kell ellátni: 2.3.1.1. az elmetszett, a nézet irányába eső látható, indokolt esetben a nézet irányába eső, de a más szerkezetek által takart szerkezeteket, 2.3.1.2. zártsorú beépítés esetén a szomszéd épületek alapsíkját, 2.3.1.3. az építményhez csatlakozó, véglegesen rendezett terepet és járdát, 2.3.2. meg kell határozni az összes egymástól eltérő vízszintes és függőleges rétegfelépítést. 2.3.

2.4. Terepmetszet 2.5. Az építmény valamennyi jellemző külső nézetét ábrázoló homlokzati terv, amelyek tartalmazzák: 2.5.1. az építmény külső megjelenését meghatározó homlokzati elemeket, így különösen a 181

2.5.2. 2.5.3. 2.5.4.

nyílásokat, rácsokat, korlátokat, reklám- és hirdetőberendezéseket, antennákat, cégtáblákat, esővíz- és légcsatornákat, égéstermék-elvezetőt, díszítőelemeket, lépcsőket, valamint a terepszint alatti vagy a terep által takart építményrészeket, a csatlakozó végleges terep, járda, tetőgerinc, tetőfelépítmény stb. szintmagasságát, az egyes homlokzati felületek kiképzését, anyagát és színét, zártsorú, ikres vagy oldalhatáron álló beépítés esetén – a környezetbe illesztés bemutatására – a szomszédos épületek nézeteit.

2.6. Kertépítészeti terv szükség szerint 2.7. Tereprendezési terv szükség szerint 2.8. A végleges terep szintmagasságainak ábrázolásával, a szükséges számú szelvényrajzzal és a 10 százaléknál nagyobb lejtésű terület esetén az 1 m szintkülönbséget ábrázoló rétegvonalakkal, a végleges terep szintmagasságainak ábrázolásával. 2.9. Tartószerkezeti terv szükség szerint Ha szükséges, a tartószerkezet alábbi elemeiről tartalmaz rajzi munkarészeket: 2.9.1. 2.9.2. 2.9.3. 2.9.4.

alapozás, zártsorú beépítés esetén a szomszédos, meglévő épületek feltárás útján meghatározott alapsíkjának megadása, teherhordó falak és pillérek, monolit és előre gyártott födémek és azok elemei, szintek áthidalására szolgáló szerkezetek.

2.10. Belsőépítészeti terv szükség szerint Tartalmazza az építmény belső tereinek berendezését, anyag- és színvilágát. 3.

Környezeti állapotadat

3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 3.5. 3.6. 3.7. 3.8. 3.9.

fotó, fotómontázs, utcakép (axonometria, perspektíva, egyéb), látványterv, kilátási-rálátási terv, színterv, tömegvázlat, álcázási terv, tájba illesztési terv, egyéb dokumentum.

4.

Számítás

A számítás szöveges és numerikus dokumentum, amelyben szükség szerint ábrák is szerepelhetnek. Az ábrák esetében törekedni kell a vektorgrafikus ábrák alkalmazására, amennyiben elkerülhetetlen, úgy a maximum 150 (szöveget vagy vékony vonalas részeket tartalmazó ábrák esetén 300) DPI felbontású ábrák is elfogadhatóak. A számítás fejezetekre bontva, több dokumentumban is benyújtható. Formátuma PDF/A, nyomtatási mérete A4 (szükség esetén egyes oldalak lehetnek A3 méretűek). A számításoknak szürkeárnyalatosan nyomtatva is értelmezhetőnek kell maradnia. 4.1. Számított építményérték 4.2. Épületmagasság-számítás 4.3. Telek beépítettségének számítása 4.4. Tartószerkezeti számítás szükség szerint 4.5. Épületenergetikai számítás 182

4.6. Kiürítésiszámítás. 5.

Igazolások

Igazolás csak olyan formában nyújtható be, amelynek nyomtatási formátuma legfeljebb A4. Elektronikus igazolás csak olyan információtechnikai rendszerektől fogadható el, amely hiteles átadásának információtechnológiai feltételei fennállnak. 5.1. Aláírólap a tervezők megnevezésével, jogosultságuk megjelölésével, elérhetőségükkel és aláírásukkal, amely benyújtható elektronikusan aláírt PDF formátumban, papír alapú formátumban, illetve amennyiben információtechnológiai feltételei fennállnak, úgy az aláíró saját nevében kitöltött és saját személyi azonosításával benyújtott elektronikus űrlap útján. 5.2. Tervezési program a külön jogszabályban meghatározott tartalommal. 5.3. Földhivatali térképmásolat PDF formátumban. 5.4. A 3., 4. és 9. melléklet szerinti statisztikai lapok. 6. Vélemények A vélemények technikai és formai követelményei megegyeznek az 1. pontban a műszaki leírásoknál leírtakkal. Amennyiben a vélemény műszaki rajzot is tartalmaz, úgy annak technikai és formai követelményei a 2. pontban a tervlapoknál leírt követelményeknek kell megfelelnie. 6.1. Geotechnikai jelentés kell: a következő építményeknél: a négy beépített szintnél nagyobb, a 10 m-es épületmagasságnál magasabb, az 1000 m2-nél nagyobb alapterületű, a 7 m-nél nagyobb szerkezeti fesztávolságú, előre gyártott vagy vázas tartószerkezetű építmény esetén az építmény szerkezeti rendszerétől függetlenül, vagy ha az alapozás várható szintje a környező terepszint alatt 4 m-nél mélyebbre ér, továbbá 6.1.2. a következő esetekben: 6.1.2.1. jogszabályban meghatározott veszélyes üzemnél, 6.1.2.2. jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetben: csúszás-, omlás- és barlangveszélyes, illetve alábányászott, valamint árvíz- és földrengésveszélyes területen, 6.1.2.3. ha egynél több szint kerül a terepszint alá, 6.1.2.4. 5 m-nél nagyobb szabad magasságú, földet megtámasztó építményekhez (támfal) építési, fennmaradási engedélyezésekor. 6.1.3. Tartalmazza az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot, a tervezési fázisnak, a geotechnikai kategóriának, és az esetleges különleges körülményeknek (csúszás- és omlásveszélyes a terület, illetve a talajkörnyezet, alábányászottság, illetve barlangok miatt felszínmozgásoktól kell tartani, mocsaras, bel- és/vagy árvízveszélyes a terület, az altalaj térfogatváltozó, feltöltéses, agresszív vagy más ok miatt különösen kedvezőtlen) a figyelembevételével. 6.1.1. 6.1.1.1. 6.1.1.2. 6.1.1.3. 6.1.1.4.

7.

Geodéziai felmérés szükség szerint

II. Általános előírások 183

1.

Az adott anyag vagy szerkezet jelölésére vonatkozó hatályos szabvány hiányában, egyedileg meghatározott, egyértelmű jelkulcsot kell alkalmazni.

Közhasználatú építmény esetén, a helyszínrajzon és a vonatkozó tervlapokon méretadatok megadásával ábrázolni kell az akadálymentes és biztonságos közlekedési lehetőséget biztosító megoldásokat a telek közterületi csatlakozási pontjától az épület bejáratáig. 3. Az építési tevékenységgel érintett telken, ha az építési tevékenység a telek természetes terepviszonyainak a megváltoztatását is eredményezi, a csapadékvíz-elvezetésének műszaki megoldását is ábrázolni kell. A telek természetes terepviszonyának feltöltéssel vagy terepbevágással történő megváltoztatása esetén a telek eredeti és a megváltoztatott, végleges állapotát a terep szintmagasságának ábrázolásával méretezett terepmetszeten kell bemutatni. 4. Több ütemben megvalósuló építési tevékenység esetében a tervrajzokon az egyes ütemeket egyértelműen jelölni kell. 5. A tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó dokumentáció-részek elhagyhatók. 6. A tűzvédelmi dokumentáció tartalmazza a tűzvédelmi követelmények teljesítésére szolgáló megoldásokat. 6.1. A tűzvédelmi dokumentációt az 5. melléklet VI. részében foglaltak alapján kell összeállítani. 6.2. A tűzvédelmi munkarész célja és feladata, hogy az engedélyező hatóságok részére bemutassa az építmény tűzvédelmi koncepcióját, beleértve az építmény átfogó tűzvédelmi kategorizálását, a kapcsolódó és a szomszédos építményekkel való tűzvédelmi kapcsolatát, az elsőrendű szerkezeti elemeinek tűzvédelmi követelményeit, a beépített tűzvédelmi berendezéseknek főbb paramétereit és funkcionális ismertetését, a menekülés illetve mentés, valamint a tűzoltói beavatkozás feltételeinek elvi megoldási módjait. 2.

7.

Az építészeti-műszaki dokumentáció tervező általi hitelesítése

7.1. Az építészeti-műszaki dokumentációt és részeit a tervező az alábbiak valamelyikével hitelesíti: 7.1.1. aláírólap csatolásával, 7.1.2. saját elektronikus azonosítás útján történő benyújtással, az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szabályai szerint, 7.1.3. elektronikus aláírással. 7.2. A dokumentáció tartalma együtt és dokumentumrészenként is hitelesíthető. 7.3. A papír alapú dokumentum elektronikus irattá alakítása digitalizálás útján történik truecolor és 300 DPI minőségben PDF/A formában. 8.

E rendelet keretei között az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében a dokumentáció egyes munkarészeinek kidolgozottságára, tartalmára és léptékére a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara vonatkozó szakmai követelményeket megállapító – a kamarai honlapokon és az ÉTDR-ben is rendelkezésre álló – szabályzatait figyelembe kell venni.

III. Az egyes engedélyezési eljárásokhoz benyújtandó munkarészek 184

1.

Helyiséget tartalmazó új építmény építése esetén

1.1. Az építési engedélyezési dokumentációnak különösen az alábbiakat kell tartalmaznia: 1.1.1. a tervező által készített helyszínrajzot, 1.1.2. tereprendezési tervet a telek természetes terepszintjének építésügyi hatósági engedély-köteles megváltoztatása esetén, 1.1.3. alaprajzot a tervezett építmény valamennyi eltérő szintjéről, a méretaránynak megfelelő műszaki tartalommal, 1.1.4. metszeteket a megértéshez szükséges számú, de legalább két egymással szöget bezáró módon felvéve, 1.1.5. homlokzati terveket az építmény minden nézetéről, 1.1.6. az építési engedélyhez kötött támfalak, terepbiztosítási építmények és kerítések terveit, 1.1.7. műszaki leírást. 1.2. A dokumentáció minden esetben tartalmazza – az ÉTDR általános felületén történő tájékoztatás érdekében – a 10. § (6) bekezdés d) pontjában meghatározott dokumentumokat: I. rész 2.1. pontjában meghatározott tartalmú helyszínrajzot és az I. rész 2.5. pontjában meghatározott tartalmú utcai homlokzati tervet, vagy az utcaképet bemutató látványtervet. 2.

Helyiséget tartalmazó meglévő korszerűsítése, helyreállítása esetén

építmény

átalakítása,

bővítése,

felújítása,

2.1. Az építési engedélyezési dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia: 2.1.1. a tervező által készített helyszínrajzot a meglévő építmény befoglaló tömegét megváltoztató esetekben, 2.1.2. alaprajzot (alaprajzokat) a meglévő építmény jellemző, de legalább az átalakítani szánt, valamint az az alatti-fölötti építményszintjeiről, 2.1.3. alaprajzot (alaprajzokat) az építmény átalakított építményszintjeiről, 2.1.4. homlokzati tervet (terveket) és fotódokumentációt a meglévő építmény megjelenése szempontjából meghatározó nézeteiről, 2.1.5. homlokzati tervet (terveket) az átalakított homlokzatról (homlokzatokról), 2.1.6. metszetet (metszeteket) a meglévő építmény szintszáma szempontjából meghatározó helyen (helyeken), a befoglaló méretre jellemző méretadatokkal és szintmagasságokkal, 2.1.7. szintszám-, belmagasság- vagy tetőforma-változtatást eredményező átalakítás esetén metszetet (metszeteket) a tervezett állapotról a változtatás szempontjából meghatározó helyen (helyeken), a változásra jellemző méretadatokkal és szintmagasságokkal, 2.1.8. műszaki leírást, 2.1.9. egy évnél nem régebbi szakértői véleményeket: 2.1.9.1. az időtávlatban változó teljesítmény-jellemzőjű szerkezeteket tartalmazó (pl. fa, salakbeton, bauxitbeton) épületszerkezetekről, és 2.1.9.2. a 80 évesnél idősebb építmények tartószerkezeteiről. 2.2. A dokumentáció minden esetben tartalmazza – az ÉTDR általános felületén történő tájékoztatás érdekében – a 10. § (6) bekezdés d) pontjában meghatározott dokumentumokat: I. rész 2.1. pontjában meghatározott tartalmú helyszínrajzot és I. rész 2.5. pontjában meghatározott tartalmú utcai homlokzati tervet, vagy az utcaképet bemutató látványtervet. 3.

A jogerős és végrehajtható építési engedélyezési dokumentációtól való eltérésre 185

irányuló kérelem (módosított építési engedély iránti kérelem) mellékletét szolgáló dokumentációnak csak az eltérést ábrázoló tervrajzokat, valamint az azokat ismertető munkarészeket (pl. műszaki leírást és számításokat) kell tartalmaznia. A műszaki leírásban egyértelműen meg kell nevezni és fel kell sorolni az eltéréseket. 4.

Helyiséget nem tartalmazó műtárgy építése, átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése, helyreállítása esetén

4.1. Az építési engedélyezési dokumentációnak az alábbiakat kell tartalmaznia: 4.1.1. a tervező által készített, a tervezett állapotot ábrázoló helyszínrajzot, 4.1.2. homlokzati tervet a tervezett, és fotódokumentációt a meglévő építmény megjelenése szempontjából meghatározó nézeteiről, 4.1.3. tereprendezési tervet a telek természetes terepszintjének építésügyi hatósági engedély-köteles megváltoztatása esetén, 4.1.4. műszaki leírást. 4.2. A dokumentáció minden esetben tartalmazza – az ÉTDR általános felületén történő tájékoztatás érdekében – a 10. § (6) bekezdés d) pontjában meghatározott dokumentumokat: az I. rész 2.1. pontjában meghatározott tartalmú helyszínrajzot és az I. rész 2.5. pontjában meghatározott tartalmú utcai homlokzati tervet, vagy az utcaképet bemutató látványtervet. 5.

Műemléki védelem alatt álló építmény átalakítása, bővítése, felújítása, korszerűsítése, helyreállítása esetén az építészeti műszaki dokumentációnak – az 1-4. pontban meghatározottakon túl – alábbiakat kell tartalmaznia:

5.1. az építmény teljes helyreállítása, felújítása esetében külön jogszabályban meghatározott tartalmú építéstörténeti kutatási dokumentációt, 5.2. építmény részleges, a történeti térszerkezetet, illetve részleteket érintő terv esetén a beavatkozással érintett részre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott tartalmú építéstörténeti kutatási dokumentációt, 5.3. külső és belső nyílászárók cseréje esetén a meglévő (a változtatás előtti) állapotra vonatkozó, elemenkénti 5.3.1. fotódokumentációt, 5.3.2. állapotvizsgálatot, 5.4. műemlék épületszerkezetének nedvesedése vagy sók által okozott károk elhárítása esetén faldiagnosztikai szakvéleményt, amely tartalmazza az előzetes adatgyűjtés eredményeit, a helyszíni szemle megállapításait, a faldiagnosztikai minták vizsgálatainak ismertetését, a kár-okok teljes körű bemutatását, elemzését, a nedvesség és sószennyezés elleni védelmi technikák alkalmazhatóságának elemzését, fotó- és rajzi dokumentációt, 5.5. építmény tetőszerkezetének megerősítése, terhének növekedésével járó átalakítása esetén az 1950 előtti tetőszerkezetek helyreállítása esetén az elemek teljes vagy részleges cseréjét, megerősítését tételesen, rajzi mellékleteken is fel kell tüntetni, 5.6. helyiséget nem tartalmazó építmény esetén a 4. pontban meghatározottakon túl az átalakítás előtti és a tervezett állapotot ábrázoló nézetrajzok és – amennyiben releváns – alaprajzok, metszetek. 6.

Bontási engedélyezési és tudomásulvételi dokumentáció

6.1. A veszély elhárítását is megoldó tartószerkezeti műszaki leírás szükséges az érzékeny szerkezetű építmény (bontás során állékonyságát veszti, életveszély léphet fel) 186

bontásakor. 6.2. A bontási engedélyezési dokumentációnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: 6.2.1. műszaki leírást, mely ismerteti az építmény rendeltetését, főbb és jellemző méreteit, szükség szerint anyagait és szerkezeteit, a csatlakozó közművek fajtáját, állapotát és helyzetét, 6.2.2. a bontáshoz tervezett technológiai leírást, amely tartalmazza a bontáshoz felhasználandó eszközöket, segédszerkezeteket, a műveletek sorrendjét, a közművezetékek leválasztási módját, a munkavédelmi és környezetvédelmi előírásokat, valamint az elbontásra kerülő szerkezetek, anyagok további sorsának meghatározását, 6.2.3. helyi védelem alá tartozó építmény, illetve egyedi tájértékké minősített építmény elbontása vagy műemlék részleges bontása esetén fényképeket az építmény valamennyi nézetéről, 6.2.4. műemlék részleges bontásához a beavatkozással érintett részre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott tartalmú építéstörténeti kutatási dokumentációt, 6.2.5. zártsorú beépítés esetén tartószerkezeti szakértői véleményt különös tekintettel a szomszédos ingatlanokra és az azokon lévő építmények állagvédelmére. 6.3. Bontás tudomásulvételéhez szükséges dokumentáció a 6.2.1-6.2.3. pontban foglaltakat, továbbá műemléki jelentőségű területen álló építmény esetén a meglévő (a változtatás előtti) állapotra vonatkozó fotódokumentációt és az érintett környezet fényképi ábrázolását tartalmazza. 7.

Fennmaradási engedélyezési dokumentáció

7.1. A dokumentáció tartalmára vonatkozó követelmények azonosak az építési engedélyezési dokumentációnál leírtakkal. A szabálytalanul megépített vagy befejezetlen építmény esetében a jelenlegi állapotot és a szándékolt továbbépített állapotot külön-külön kell ábrázolni. 7.2. A fennmaradási engedélyezési tervben egyértelműen ábrázolni kell, hogy 7.2.1. miben nyilvánult meg a szabálytalanság (méretekkel), és 7.2.2. a szabálytalanságot milyen módon szüntetik meg (átalakítással vagy egyéb módon). 7.3. Műemléki területen épült építmény esetén fotódokumentáció is szükséges. 8. Használatbavételi engedélyezési, tudomásulvételi dokumentáció Ha a kivitelezés során – építési naplóba bejegyzetten – módosított építési engedélyezést nem igénylő eltérés történik, a használatbavételi engedélyezéshez, tudomásulvételhez a megépült állapotot dokumentálni szükséges. Irányadó az építési engedélyezési dokumentáció tartalma. 9. A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet szerinti általános építésügyi szakhatósági eljáráshoz szükséges építészet-műszaki dokumentáció 9.1. Az adott rendeltetéssel érintett építmény, építményrész alaprajza M=1:200-as méretaránynak megfelelő műszaki tartalommal. 9.2. Metszetek M=1:100-as méretarányban. 9.3. Műszaki leírás, az I. rész 1.1.1-1.1.4. pontja szerinti tartalommal. 9.4. Tartószerkezeti műszaki leírás, amely tartalmazza az építmény tartószerkezetének leírását, jellemzőit, így különösen a következőket: 9.4.1. a szerkezet alapvető rendszerének leírása, 9.4.2. az alkalmazott számítási modell, 9.4.3. a szerkezet típusa és méretei, 187

9.4.4. 9.4.5. 9.4.6. 9.4.7. 9.4.8. 9.4.9.

a felelős tervező és szakági tervező neve, címe, jogosultsági száma, az építmény, építményrész az adott rendeltetésre megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak, a jogszabályokban meghatározottaktól eltérés engedélyezése szükséges-e, a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű, az adott rendeltetéssel érintett építmény, építményrész az OTÉK 50. § (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelel, az adott rendeltetéssel érintett építmény, építményrész tartalmaz-e azbesztet.

9. melléklet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelethez Statisztikai adatlap épület bontásának engedélyezéséhez és tudomásulvételéhez 1. A bontási, bontást is magában foglaló építési engedély, illetve eltérő használat esetén a használatbavételi engedély száma és kelte ................................................. 2. A megszűnt épület, lakás helye (pontos címe): ........................ helység, ......... kerület .............. irányítószám ............................. településrész ....................................................... utca ............... házszám .......................................... helyrajzi szám ..................... épület Többlakásos épületben történő lakásmegszűnésnél (a fentieken túl) ........... lépcsőház; földszint/ .......... emelet ......... ajtó 3. A megszűnt épület, lakás helye a településen belül: (1) Központi belterület (2) Egyéb belterület (3) Külterület 4. A megszűnés oka: (1) Avulás (2) Elemi csapás (3) Településrendezés (4) Lakásépítés (5) Lakás műszaki megosztása (6) Lakásösszevonás (7) Egyéb 5. A megszűnt lakások tulajdoni jellege szerint: Állami, önkormányzati tulajdonú lakások száma ........... Személyi tulajdonú lakások száma ......... Egyéb tulajdonú lakások száma ......... 6. A megszűnt épület (lakás) építésének éve: (1) -1899; (2) 1900-1919; (3) 1920-1944; (4) 1945-1960; (5) 1961-1980; (6) 1981-2000; (7) 20017. A megszűnt épület (lakás) falazata: (1) Vályog (2) Fa (3) Terméskő (4) Tégla (5) Beton falazóelem (6) Blokk, öntött beton (7) Bauxitbeton (8) Panel (9) Egyéb, vegyes, éspedig.......................................................... 8. A megszűnt épület rendeltetése (11) Egylakásos lakóépület (12) Kétlakásos lakóépület (13) Három és annál több lakásos lakóépület (14) Közösségi lakóépület (30) Nem lakóépület (40) Nem egész épület megszűnése 9. A megszűnt lakóépület szintjeinek száma (00) (Csak egész épület megszűnése esetén kell kitölteni!) földszint .............. emelet A megszűnt lakások összes nagysága száma helyisé(szobák (db) geinek száma) száma 1 2 10. 1 szoba 11. 2 szoba

összes alapterülete (m2) 3 4

felszereltsége 5

főző- mosdó-,

6

7

fürdő-

WC-vel vezetékes házi

szobával

8 gázzal

9

10 közüzemi

vízveze- vízveze-

11

12 közműves házi csatornacsator- hálózatba

188

12. 13. 14. 15.

3 szoba 4 szoba 5 szoba 6 és több szoba 16. Összesen

zuhanyozóhelyiséggel ellátott lakások száma

tékkel

tékkel

nával

bekapcsolt

III. RÉSZ A kötelezési- és az építésrendészeti eljárások osztott hatásköre az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok között

Építésfelügyeleti hatóságok kötelezési- és építésrendészeti eljárása osztott hatáskörben Témakörök  Kötelezési

eljárás  Építésrendészeti eljárás  Elévülés  Jókarbantartási kötelezés  Eljárás megindulása  Hatáskör  Jogorvoslati eljárás

1

189

Építésfelügyeleti hatóságok kötelezési- és építésrendészeti eljárása osztott hatáskörben  Az

építésügyi hatóság jogosult az építési tevékenység jogszerűségének ellenőrzésére. (Étv. 34.§ (1) bek.) Csak az engedélyezési eljárások körében!!!!

 Az

építésfelügyeleti hatóság ellátja az építési folyamat felügyeletét, ellenőrzi az építmény műszaki állapotát, valamint feltárja a szabálytalan építkezéseket. (Étv. 46.§ (2) bek. ) ba) kivitelezés szakszerűségi és jogszerűségi c) jókarbantartási kötelezettség d) szabálytalan építési tevékenység

EljR. 58.§ (2) bek ba); (3) bek; (4) bek; 67.§. meghatározott körben Amennyiben hatáskörébe nem tartozó szabálytalanságot fedez fel , akkor 8 napon belül át kell tennie a hatáskörrel rendelkező szervhez (EljR. 66.§ (1) 2 bek.)

Étv. 34.§ (1) Építési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához jogszabályban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság eljárásának lefolytatása szükséges. Az építésügyi hatóság jogosult az építési tevékenység jogszerűségének ellenőrzésére.

Az Étv. fenti szabályának első mondata utal arra, hogy ezt az ellenőrzést az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági engedélyezéssel összefüggésben végzi. Az Étv. 46.§ (2) bek. Az építésfelügyeleti hatóság ellátja az építési folyamat felügyeletét, ellenőrzi az építmény műszaki állapotát, valamint feltárja a szabálytalan építkezéseket. … ba) végzésének szakszerűségét, jogszerűségét, … c) a jókarbantartási kötelezettség teljesítése körében ellenőrzést és eljárást folytat le, d) a szabálytalan építési tevékenység feltárása érdekében az építésügyi monitoring igénybevételével építésrendészeti ellenőrzést és eljárást folytat le,

A fentiek alapján egyértelműen az építésfelügyeleti hatóság feladata és hatásköre a szabálytalan építkezések és a rossz műszaki állapotú épületek feltárása és az azokkal kapcsolatos intézkedések megtétele. EljR. 58.§ (2) Az építésfelügyeleti hatóság … b) a 62. §-ban foglaltak szerint ellenőrzi vagy ellenőrizheti ba) a bontási tevékenység megkezdésének bejelentése nélkül vagy az építésfelügyeleti hatóság tiltása ellenére végzett építési tevékenységet, … (3) Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi a meglévő építmények körében a jogszabályban előírt jókarbantartási kötelezettség teljesítését, valamint - az építésügyi és örökségvédelmi hatósággal együttműködve - azt, hogy a műemlékek műszaki állapota nem veszélyezteti-e a műemléki értékeket. (4) Az építésfelügyeleti hatóság felkutatja a) a szabálytalan építési tevékenységeket, b) az építési vagy bontási engedély nélkül vagy bontási tudomásulvétel nélkül végzett építési tevékenységeket,

190

c) az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településrendezési tervek, valamint a helyi építési szabályzat és az országos építési követelmények megsértésével végzett építési tevékenységeket. … 62. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (2) bekezdés b) pontja és az 58. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzése alkalmával ellenőrzi, hogy … c) az építőipari kivitelezési tevékenység a jogerős építésügyi hatósági engedély, a hozzátartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció és az az alapján készített kivitelezési dokumentáció alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történt-e, … 67. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást a (2) bekezdésben meghatározott esetekben hivatalból, valamint az építésügyi hatóság megkeresésére és bejelentés alapján folytat le. (2) Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást folytat le, ha az ellenőrzésen megállapítja, hogy a) az építőipari kivitelezési tevékenység végzését a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól eltérően, b) az építőipari kivitelezési tevékenység végzését építési vagy bontási engedély nélkül, c) a bontási tevékenységet a tevékenység megkezdésének bejelentése nélkül vagy az építésfelügyeleti hatóság tiltása ellenére, d) az engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat vagy az országos építési követelmények megsértésével (a továbbiakban együtt: szabálytalanul) végezték.

Többnyire a kötelezési- és építésrendészeti eljárás lefolytatásának hatásköre az építésfelügyeleti hatóságé lesz, hiszen a kivitelezés folyamatának ellenőrzése elsősorban az Ő feladata, DE!! Ha az építésfelügyeletnek olyan szabálytalanság jut a tudomására, amelyben nem Ő az eljárni illetékes (pld. engedély nélküli használat), akkor azt át kell tennie a területileg illetékes általános vagy kiemelt építésügyi hatósághoz. EljR. 66. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság a hatáskörébe nem tartozó szabálytalanság esetén a jegyzőkönyv, valamint az egyéb bizonyítékok megküldésével a szükséges intézkedések megtételét az ellenőrzés napjától számított nyolc napon belül kezdeményezi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál.

Kötelezési eljárás - osztott hatáskör Építésfelügyelet (EljR.16.§)

Építésügyi hatóság

1. Jogszabályban meghatározott estekben elrendelheti a telek bekerítését. (Étv. 47.§ (1) bek)

1. Jogszabályban meghatározott estekben elrendelheti a telek bekerítését. (Étv.

Engedélyezési eljárás hiányában (EljR. 16.§ (3) bek.)  Kerítés

építését elrendelheti, megtilthatja (közbiztonsági, közlekedésbiztonsági, más közérdekből  Kerítés lebontását átalakítását elrendelheti (közérdeknek minősülő közbiztonsági, közlekedésbiztonsági érdekből)  Támfal építését elrendelheti a telek határain (helyi építési szabályzat vagy annak rendelkezése hiányában)

47.§ (1) bek) Engedélyezési eljárással összefüggésben (EljR.16.§ (3) bek.)  Kerítés

építését elrendelheti, megtilthatja (közbiztonsági, közlekedésbiztonsági, más közérdekből)  Kerítés lebontását átalakítását elrendelheti (közérdeknek minősülő közbiztonsági, közlekedésbiztonsági érdekből)  Támfal építését elrendelheti a telek határain (helyi építési szabályzat alapján vagy annak hiányában) 3

191

Kötelezési eljárás –osztott hatáskör 1. Az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetben és módon elrendelheti a telek bekerítését. (Étv. 47.§ (1) bek.) Az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárással összefüggésben, az építésfelügyeleti hatóság ennek hiányában (EljR. 16.§ (3) bek.) o a közbiztonsági, közlekedésbiztonsági, továbbá más közérdekből a telek határain kerítés építését elrendelheti vagy megtilthatja, o közérdeknek minősülő közbiztonsági, közlekedésbiztonsági érdekből elrendelheti a meglévő kerítés lebontását vagy átláthatóvá átalakítását, o helyi építési szabályzat vagy annak rendelkezése hiányában a telek határain támfal építését elrendelheti. Étv 47. § (1) Jogszabályban meghatározott esetekben és módon az építésügyi hatóság elrendelheti a telek bekerítését, az engedély nélküli építményhasználat megszüntetését. EljR. 16.§ (3) Az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárással összefüggésben, az építésfelügyeleti hatóság ennek hiányában a) a közbiztonsági, közlekedésbiztonsági, továbbá más közérdekből a telek határain kerítés építését elrendelheti vagy megtilthatja, b) közérdeknek minősülő közbiztonsági, közlekedésbiztonsági érdekből elrendelheti a meglévő kerítés lebontását vagy átláthatóvá átalakítását, c) helyi építési szabályzat vagy annak rendelkezése hiányában a telek határain támfal építését elrendelheti.

Kötelezési eljárás - osztott hatáskör Építésfelügyeleti hatóság

Építésügyi hatóság

2. Nem feladata 3. El kell rendelnie: Étv.46.§ (2) bek.ba)pont; (3) bek. bb) pont, EljR. 61.§ (3) bek.)  Építmény részleges vagy teljes átalakítását, ha ezt építtető nem vállalja, akkor a lebontását (ha a kivitelezés állékonyságot, életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető módon történik) Az EljR. Az építésfelügyeletet nevesíti a feladatellátásra.

2. Elrendelheti az engedély nélküli használat megszüntetését (Étv. 47.§ (1) bek; 44.§ (4) bek.) 3. El kell rendelnie: Étv.47.§ (2) a.)  Építmény részleges vagy teljes átalakítását, ha ezt építtető nem vállalja, akkor a lebontását (ha a kivitelezés állékonyságot, életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető módon történik) Fennmaradási engedélyezési eljárás során, vagy annak hiányában ideiglenes intézkedés az közvetlen veszélyelhárítás mértékéig (Ket.22.§ (3)-(5)

Az EljR. 65.§ (3) bek. szerint az építésfelügyelet intézkedik olyan esetben is , amikor nem engedélyhez kötött kivitelezés folyik veszélyes módon.

4

2. Az építésügyi hatóság elrendelheti: az engedély nélküli használat megszüntetését. (Étv.47.§ (1) bek.; 44.§ (4) bek.) Étv. 44. § (1) Az építtetőnek minden olyan építményről, építményrészről, amelyre építési engedélyt kellett kérnie annak használatbavétele előtt - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály eltérő rendelkezése hiányában használatbavételi engedélyt kell kérnie, vagy az építmény elkészültét be kell jelentenie. …

192

(4) Az (1) bekezdésben előírt használatbavételi engedély hiányában az építményt nem szabad használni. … Étv. 47. § (1) Jogszabályban meghatározott esetekben és módon az építésügyi hatóság elrendelheti a telek bekerítését, az engedély nélküli építményhasználat megszüntetését.

3. Az építésügyi hatóságnak –külön kormányrendeletben foglaltak szerint - el kell rendelnie (Étv.47.§ (2) bek.) a. Ha a kivitelezés az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető módon történik: az építmény részleges vagy teljes átalakítását, ha ezt az építtető nem vállalja, akkor a lebontását (Étv. 47.§ (2) bek a) –engedélyezési eljárásban érvényesíti Osztott hatáskör!! (Étv. 46.§ (2) bek. ba); (3) bek. bb.) Annak kell megtennie a szükséges intézkedést, akinek először a tudomására jut a veszélyhelyzet!!.(EljR. 65.§ (3) bek. szerint az építésfelügyelet intézkedik a szabályossá tételről olyan esetben is, amikor nem engedélyhez kötött kivitelezés folyik veszélyes módon (EljR. 61.§ (1) bek.) A külön kormányrendelet az építésfelügyeleti hatóságot nevesíti a feladatellátásra!!! Étv. 47.§ (2) Az építésügyi hatóságnak külön kormányrendeletben foglaltak szerint el kell rendelnie: az építmény, építményrész részleges vagy teljes átalakítását, - amennyiben ez nem lehetséges, vagy ha az építtető ezt nem vállalja - a lebontását vagy az újraépítését, ha a kivitelezés az állékonyságot, az életet és egészséget, a közés vagyonbiztonságot veszélyeztető módon történik, … Étv. 46. § (1) Az építésfelügyeleti tevékenység ellátása állami feladat. (2) Az építésfelügyeleti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellátja az építési folyamat felügyeletét, ellenőrzi az építmény műszaki állapotát, valamint feltárja a szabálytalan építkezéseket. Ennek keretében … b) a helyszínen ellenőrzi az építőipari kivitelezési tevékenység ba) végzésének szakszerűségét, jogszerűségét, … e) az ellenőrzései alapján szankciót állapít meg, ennek keretében ea) építésfelügyeleti intézkedést tesz, (3) Az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott módon … b) a (2) bekezdés b) pont ba), bc), bd) alpontja, és a (2) bekezdés e) pontja szerinti feladatkörében az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását bb) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtiltja és a szabálytalan állapot megszüntetését elrendeli, továbbá építésfelügyeleti bírságot szabhat ki, ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az állékonyságot, az életet és az egészséget vagy a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti, EljR. 65. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság, ha az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását az Étv. 46. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontja alapján a helyszínen végzéssel megtiltotta, … (3) Az építésfelügyeleti hatóság, ha az építési tevékenység végzését az (1) bekezdés szerint megtiltotta az ellenőrzés napjától számított nyolc napon belül a helyszínen felvett jegyzőkönyv megállapításai alapján, fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható határozattal elrendeli a szabálytalan állapot megszüntetését. A kivitelezési tevékenységet tovább folytatni csak a szabálytalan állapot megszüntetése után lehet.

Figyelem! A Ket.22.§ (3)-(5) bekezdése értelmében a közvetlen veszély elhárítása elsősorban annak a hatóságnak a kötelessége, aki azt felfedezi (tudomására jut)!!!

193

Ket. 22. § (2) Hatáskör vagy illetékesség hiányában a hatóság a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat - az ügyfél egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem megérkezésétől, folyamatban levő ügyben a hatáskör és illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc napon belül átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. (3) A hatóság - tekintet nélkül a joghatóságára, valamint a hatáskörére és az illetékességére - hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna.

Kötelezési eljárás - osztott hatáskör Építésfelügyeleti hatóság

Építésügyi hatóság

4. El kell rendelnie: Étv. 46.§ (3) bek. d) pont; EljR. 69.§ (1) bek. a)-b) pont  Az építmény, építményrész állékonyságát, az életet, egészséget, a köz-és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot és használat megszüntetését. Jókarbantartási kötelezés körébe tartozó eljárás Figyelem!! Módosult!! 2013.február 20-tól  A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 347/2012. (XII. 11.) Korm. rend. 1.§.

4. El kell rendelnie: (Étv.47.§ (2) bek. b) pont)  Az építmény, építményrész állékonyságát, az életet, egészséget, a köz-és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot és használat megszüntetését.

ha a kémények ellenőrzése során hatósági intézkedés szükséges a kéményseprőnek az építésfelügyeleti hatóságot kell megkeresnie!!

Ha először jut a tudomására a meglévő építmény veszélyes állapota, akkor a közvetlen veszélyhelyzet azonnali elhárításáról ideiglenes intézkedést kell tennie. (Ket. 22.§ (3)-(5) bek.)!! 10 éven túl épült, jó műszaki állapotú, de a közérdeket- vagy közbiztonságot veszélytető kialakítású építményekkel szemben az építésügyi hatóság jár el (Az EljR. nem ad 5 felhatalmazást az építésfelügyeletnek.

4. El kell rendelnie az építésügyi hatóságnak az építmény, építményrész állékonyságát, az életet, egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot és használat megszüntetését (Étv.47.§ (2) bek b) Osztott hatáskör: Az építésfelügyeleti hatóság hatásköre is az Étv. 46.§ (3) bek. d), EljR. 69.§ (1) bek. a)-b) alapján Étv. 47.§ (2) Az építésügyi hatóságnak külön kormányrendeletben foglaltak szerint el kell rendelnie: … b) az építmény, építményrész állékonyságát, az életet, egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot és használat megszüntetését … Étv.46.§ (3) Az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott módon .. d) a (2) bekezdés c) pontja szerinti feladatkörében jogszabályban meghatározott ellenőrzést végez a meglévő építmények körében, az ellenőrzésen tapasztaltak eredményeképpen da) kötelezheti az építmény tulajdonosát a szükséges munkálatok elvégzésére, db) elrendeli az építmény felülvizsgálatát, a szükség szerinti építési munkák elvégzését, ha az építmény állapota az állékonyságot, az életet és az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti. … EljR. 69. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (3) bekezdése szerinti ellenőrzésén tapasztaltak alapján a) elrendelheti az építmény, építményrész kötelező jókarbantartás körét meghaladó felújítását, ha azt az építészeti örökség védelmének érdekei megkövetelik, vagy annak elmaradása az épület stabilitását, használati biztonságát veszélyeztetheti,

194

b) elrendeli az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti,

Eljárási rend:  Ha az építésügyi hatóságnak jut először a tudomására a meglévő építmény veszélyes állapota, akkor – engedélyezési eljárás hiányában - a közvetlen veszélyhelyzet azonnali elhárításáról intézkednie kell (ha szükséges a használatot is megtiltja) és további tényállás tisztázását és a szükséges intézkedés megtételére már átteszi az építésfelügyeletnek.  Azonban, ha nem az építmény állapota veszélyes önmagában, hanem annak műszaki kialakítása (mérete, beépítése, elhelyezkedése stb,) jelenti a közérdekre, vagy a közbiztonságra nézve a veszélyt, vagy veszélyes helyzet kialakulását idézheti elő Pld. árvízi területen a szabálytalan beépítés a vizek lefolyását, áramlását veszélyesen befolyásolja) akkor az építésügyi hatóság rendeli el a veszélyeztető helyzetet jelentő állapot átalakítását, az építmény bontását. (ez ugyanis már nem a jókarbantartás köre.!! Ket. 22. § (2) Hatáskör vagy illetékesség hiányában a hatóság a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat - az ügyfél egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem megérkezésétől, folyamatban levő ügyben a hatáskör és illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc napon belül átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. (3) A hatóság - tekintet nélkül a joghatóságára, valamint a hatáskörére és az illetékességére - hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna.

Figyelem!! 2013. február 20-tól módosult!! A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében az „építésügyi hatóságot, ” szövegrész helyébe az „építésfelügyeleti hatóságot, ” szöveg lép. (Módosult: 46/2013. (II.19.) Korm. rendelet 5.§-val) Azaz a kéményseprő nem az építésügyi-, hanem az építésfelügyeleti hatóságot kell, hogy megkeresse, ha a kémények ellenőrzése során hatósági intézkedés szükséges!! 347/2012. (XII. 11.) Korm. rendelet 1. § (1) A közszolgáltató a) nem megfelelő tömörségű égéstermék-elvezető, vagy b) az égéstermék-elvezető nem megfelelő állékonysága miatti veszély esetében soron kívül értesíti az elsőfokú építésfelügyeleti hatóságot, valamint gázfogyasztó készülék esetében a földgázelosztót.

195

Kötelezési eljárás - osztott hatáskör Építésfelügyeleti hatóság 5. El kell rendelnie (Étv.46.§ (2) bek ba) pont; 48/A§ (2) bek. a) pont; EljR. 58.§ (4) bek. a) pont; 62.§ (2) bek. a) pont Szakszerűségi ellenőrzési és intézkedési hatáskörében jár el.)  Az építmény , építményrész hibáinak, hiányosságainak megszüntetését

Építésügyi hatóság 5. El kell rendelnie: (Étv.47.§ (2) bek. c) pont; EljR. 40.§ (4)-(5) bek.) A használatbavételi engedélyezéssel összefüggésben  Az építmény , építményrész hibáinak, hiányosságainak megszüntetését o Ha, azt a rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas módon építették, vagy o Ezáltal idegen ingatlant veszélyeztető helyzet keletkezett

6

5. El kell rendelnie az építésügyi hatóságnak az építmény, építményrész hibáinak, hiányosságainak megszüntetését,(Étv. 47.§ (2) bek. c) pontja, EljR. 40.§ (4) bek.) o ha azt rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas módon építették meg, vagy o ezáltal idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett, (Használatbavételi engedélyezéssel összefüggésben) Osztott hatáskörben: Az építésfelügyelet a szakszerűségi ellenőrzési és intézkedési hatáskörében jár el. (Étv.46.§ (2) bek ba) pont; 48/A. § (2) bek. a) pont; EljR. 58.§ (4) bek. a) pont; 62.§ (2) bek. a) pont) Étv. 47.§ (2) Az építésügyi hatóságnak külön kormányrendeletben foglaltak szerint el kell rendelnie: … c) az építmény, építményrész hibáinak, hiányosságainak megszüntetését, ca) ha azt rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas módon építették meg, vagy ezáltal idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett, EljR. 40.§ (4) Ha a használatbavételi engedélyezéskor az építésügyi hatóság a rendeltetésszerű és biztonságos építményhasználatot nem gátló hiányosságokat tapasztal, a használatbavételi engedélyt megadja és ezzel egyidejűleg megfelelő teljesítési határidő megjelölésével és a nem teljesítés esetén alkalmazható szankciók alkalmazására való figyelmeztetéssel - a kötelezésre vonatkozó, e rendeletben foglalt előírások szerint - kötelezi az építtetőt a még fennálló hibák, hiányosságok megszüntetésére, a kulturális örökség védelme érdekében szükséges munkálatok elvégzésére. Étv. 46. § (2) Az építésfelügyeleti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellátja az építési folyamat felügyeletét, ellenőrzi az építmény műszaki állapotát, valamint feltárja a szabálytalan építkezéseket. Ennek keretében … b) a helyszínen ellenőrzi az építőipari kivitelezési tevékenység ba) végzésének szakszerűségét, jogszerűségét, … Étv. 48/A. § (2) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg az építésügyi hatóság vagy jogszabályban meghatározott esetekben az építésfelügyeleti hatóság elrendeli:

196

a) a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy EljR. 58. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott feladatait hivatalból, más közigazgatási szerv megkeresésére vagy kérelemre folytatja le. … (4) Az építésfelügyeleti hatóság felkutatja a) a szabálytalan építési tevékenységeket, … EljR. 62. § (2) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (2) bekezdés b) pontja és az 58. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzése alkalmával ellenőrizheti, hogy a) az építési termékek beépítésére vonatkozó jogszabályokat, szabványokat és szakmai szabályokat az építőipari kivitelezési tevékenység végzése során megtartották-e,

Kötelezési eljárás - osztott hatáskör Építésfelügyeleti hatóság

Építésügyi hatóság

6. El kell rendelnie  A jogszerűtlen építési tevékenység esetében a tevékenység végzésének megszüntetését vagy a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelő állapot kialakítását, (Étv. 46.§ (2) bek.d); (3) bek e); Étv 48/A.§ (2) bek; Étv. 52.§ (5) bek; EljR. 58.§ (4) bek; 67.§-68.§)

6. El kell rendelnie (Étv.47.§ (2) bek. d) pont; Étv. 52.§ (5) bek.) A jogszerűtlen építési tevékenység esetében a tevékenység végzésének megszüntetését vagy a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelő állapot kialakítását,



Ha az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzése során tárja fel a jogszerűtlen építkezést, akkor a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásáig Ő tisztázza a tényállást, vagy rendeli el a szabályossá tételt.

 



Fennmaradási engedélyezési eljárás keretében Fennmaradási engedély iránti kérelem visszavonása esetén hivatalból Ha az építésügyi hatóságnak jut először tudomására, akkor a kivitelezés leállítását követően megkeresi az építésfelügyeleti hatóságot 7

6. El kell rendelnie az építésügyi hatóságnak a jogszerűtlen építési tevékenység esetében az építési tevékenység végzésének megszüntetését (ha ellenőrzése során, tárja fel Étv. 52.§ (1) bek c) pont; (5) bek.), vagy a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelő állapot kialakítását, (fennmaradási engedélyezési eljárás során, annak eredményeként Étv.47.§ (2) bek. d) pont; 48/A.§ (2) bek.; EljR. 40.§ (2) bek. a) pont; 43.§ (5) és (8) bek.; 44.§ (3) bek.) Étv. 52. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság az építési folyamat résztvevőivel szemben - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben, a 48. § szerinti szabálytalanságok esetén - a következő jogkövetkezményeket alkalmazza: … c) a tevékenység megkezdésének, folytatásának megtiltása vagy leállítása, … (5) Az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság a tényállás tisztázása és a további szükséges intézkedések megállapítása érdekében ellenőrzése során az építési tevékenység folytatását a helyszínen - alkalmanként legfeljebb egyszer - 30 napra Étv. 47. § ( (2) Az építésügyi hatóságnak külön kormányrendeletben foglaltak szerint el kell rendelnie: ..

197

d) jogszerűtlen építési tevékenység esetében az építési tevékenység végzésének megszüntetését vagy a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelő állapot kialakítását, … Étv. 48/A. § (2) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg az építésügyi hatóság vagy jogszabályban meghatározott esetekben az építésfelügyeleti hatóság elrendeli: a) a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy b) - ha az építmény fennmaradása az (1) bekezdés alapján nem engedélyezhető - a lebontását. … EljR. 40. § (1) Az eljárás megindításáról nem kell értesítést kibocsátani. (2) A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során, helyszíni szemle megtartása mellett az építésügyi hatóság meggyőződik arról, hogy a) az építési tevékenységet az építési engedélynek, módosított építési engedélynek, az ahhoz tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelően végezték-e el, … EljR. 43. § (5) Ha az építtető vagy a tulajdonos a kérelmet hiányosan nyújtotta be és a 11. § szerinti hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tett eleget, az építésügyi hatóság elrendeli az építmény bontását. … (8) A szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén az építésügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a bontásról. EljR. 44. § (3) A fennmaradási engedélyt megadó határozatában az építésügyi hatóság egyidejűleg rendelkezik az építésügyi bírság kiszabásáról - az Étv. 49. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével -, a szükséges átalakítási kötelezettség elrendeléséről, teljesítési határidejéről és a 42. § (3) bekezdése szerinti kérelmek elbírálásáról.

Osztott hatáskör!! Az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzése (hivatalból, más szerv megkeresésére, bejelentésre) során feltárt jogszerűtlen és a szakszerűtlen építési tevékenység esetében jár el.(Étv. 46.§ (2) bek.d);(3) bek. e) pont; Étv. 48/A.§ (2) bek; EljR.58.§(4) bek., 67.§) Étv. 46. § (2) Az építésfelügyeleti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellátja az építési folyamat felügyeletét, ellenőrzi az építmény műszaki állapotát, valamint feltárja a szabálytalan építkezéseket. Ennek keretében … d) a szabálytalan építési tevékenység feltárása érdekében az építésügyi monitoring igénybevételével építésrendészeti ellenőrzést és eljárást folytat le, … (3) Az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott módon … e) a (2) bekezdés d) pontja szerinti feladatkörében az ellenőrzésen tapasztaltak eredményeképpen ea) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtilthatja eb) a szabálytalan állapot megszüntetése érdekében bontást, átalakítást rendel el, vagy a fennmaradási engedélyezés feltételeinek fennállása esetén megkeresi az eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező építésügyi hatóságot. Étv 48/A.§ (2) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg az építésügyi hatóság vagy jogszabályban meghatározott esetekben az építésfelügyeleti hatóság elrendeli: a) a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy b) - ha az építmény fennmaradása az (1) bekezdés alapján nem engedélyezhető - a lebontását. Étv. 52.§ (5) Az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság a tényállás tisztázása és a további szükséges intézkedések megállapítása érdekében ellenőrzése során az építési tevékenység folytatását a helyszínen alkalmanként legfeljebb egyszer - 30 napra a) megtilthatja, ha azt állapítja meg, hogy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeket súlyosan megsértették, vagy b) megtiltja és a szabálytalan állapot megszüntetését elrendeli, ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az állékonyságot, az életet és az egészséget vagy a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti,

198

amely idő alatt az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóságnak döntenie kell az eljárás megszüntetéséről vagy folytatásáról. EljR. 58. § (4) Az építésfelügyeleti hatóság felkutatja a) a szabálytalan építési tevékenységeket, b) az építési vagy bontási engedély nélkül vagy bontási tudomásulvétel nélkül végzett építési tevékenységeket, c) az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településrendezési tervek, valamint a helyi építési szabályzat és az országos építési követelmények megsértésével végzett építési tevékenységeket. EljR. 67. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást a (2) bekezdésben meghatározott esetekben hivatalból, valamint az építésügyi hatóság megkeresésére és bejelentés alapján folytat le. (2) Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást folytat le, ha az ellenőrzésen megállapítja, hogy a) az építőipari kivitelezési tevékenység végzését a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól eltérően, b) az építőipari kivitelezési tevékenység végzését építési vagy bontási engedély nélkül, c) a bontási tevékenységet a tevékenység megkezdésének bejelentése nélkül vagy az építésfelügyeleti hatóság tiltása ellenére, d) az engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat vagy az országos építési követelmények megsértésével (a továbbiakban együtt: szabálytalanul) végezték.

Eljárási rend:  Fennmaradási engedélyezési eljárás keretében az építésügyi hatóság, azt megelőzően, illetve annak hiányában az építésfelügyeleti hatóság.  A kérelem visszavonása esetén hivatalból folytatott eljárással az építésügyi hatóság rendeli el a szabályossá tételt, vagy a bontást.  Ha az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzése során tárja fel a jogszerűtlen építkezést, akkor a fennmaradási engedély benyújtásáig Ő tisztázza a tényállást, vagy rendeli el a szabályossá tételt.  Ha az építésügyi hatóságnak jut először tudomására (akár ellenőrzése során, akár feljelentés alapján), akkor a kivitelezés leállítását követően megkeresi az építésfelügyeleti hatóságot a tényállás további tisztázására és a szükséges intézkedések megtételére.

Kötelezési eljárás - osztott hatáskör

Építésfelügyeleti hatóság

Építésügyi hatóság A használatbavételi engedélyezési eljárással összefüggésben

7. El kell rendelnie: (Étv. 47.§ (2) bek.e); EljR. 40.§ (2) bek. e pont)  Az építmény környezetéből az építési tevékenység során keletkezett építési hulladék, maradék építőanyag és építési segédeszközök elszállítását,  a környezetnek és a terep felszínének az eredeti vagy az engedélyezett állapotban történő kialakítását,  a környezetben okozott károk megszüntetését 8. energetikai tanúsítvány elkészíttetését 8

199

7. Az építésügyi hatóságnak el kell rendelnie az építmény környezetéből az építési tevékenység során keletkezett építési hulladék, maradék építőanyag és építési segédeszközök elszállítását, a környezetnek és a terep felszínének az eredeti vagy az engedélyezett állapotban történő kialakítását, a környezetben okozott károk megszüntetését, melyet a használatbavételi-fennmaradási engedélyezés során érvényesít (Étv.47.§ (2) bek. e) pontja, EljR. 40.§ (2) bek. e) pontja)Étv. 47.§ (2) Az építésügyi hatóságnak külön kormányrendeletben foglaltak szerint el kell rendelnie: … e) az építmény környezetéből az építési tevékenység során keletkezett építési hulladék, maradék építőanyag és építési segédeszközök elszállítását, a környezetnek és a terep felszínének az eredeti vagy az engedélyezett állapotban történő kialakítását, a környezetben okozott károk megszüntetését, valamint EljR. 40. § (2) A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során, helyszíni szemle megtartása mellett az építésügyi hatóság meggyőződik arról, hogy … e) az építmény zavartalan használatához az építési engedélyben előírt szükséges járulékos építmények megvalósultak-e, a felvonulási épület elbontásra került-e, a környezetrendezést elvégezték-e,

8. Az építésügyi hatóságnak el kell rendelnie az energetikai tanúsítvány elkészíttetését. (Étv. 47.§ (2) bek. f) pont) Étv. 47. § (2) Az építésügyi hatóságnak külön kormányrendeletben foglaltak szerint el kell rendelnie: … f) energetikai tanúsítvány elkészíttetését. 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról 1.§ (1) E rendeletet a (3) bekezdésben meghatározott esetekben és a (2) bekezdés szerinti kivételekkel a jogszabályban vagy a technológiai utasításban előírt légállapot, illetve komfortállapot biztosítására energiát használó épület energetikai jellemzőinek tanúsítási eljárására kell alkalmazni. ... (3) Az épület energetikai jellemzőit e rendelet előírásai szerint - amennyiben nem rendelkezik érvényes energetikai tanúsítvánnyal - tanúsítani kell a rendelet hatálya alá tartozó a) új épület építése; b) meglévő épület (önálló rendeltetési egység, lakás) ba) ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy bb) egy évet meghaladó bérbeadása; c) 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén. 2. § E rendelet alkalmazásában a) energetikai tanúsítvány: igazoló okirat, amely az épületnek (önálló rendeltetési egységnek, lakásnak) a külön jogszabály szerinti számítási módszerrel meghatározott energetikai teljesítőképességét tartalmazza; …. 3. § (1) Az 1. § (3) bekezdés a) pontja esetében az energetikai tanúsítványt (a továbbiakban: tanúsítvány) az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (a továbbiakban: Rend.) hatálybalépését követően indult eljárásban kiadott, jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedéllyel megvalósuló új épület építésekor kell elkészíteni. 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 1.§ (1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdés szerinti kivételekkel - a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó épületre (épületrészre), terjed ki, amelyben a jogszabályban vagy a technológiai utasításban előírt légállapot biztosítására energiát használnak. …. 3. § (1) Épületet úgy kell tervezni, kialakítani, megépíteni, hogy annak energetikai jellemzői megfeleljenek az 1. mellékletben foglaltaknak. (3) Az épületek energetikai megfelelőségét igazoló számítást az épület egészére kell elvégezni.

200

….. 7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, rendelkezéseit a 2006. szeptember 1-je után induló építési engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni.

Kötelezési eljárás általános szabályai  Milyen

módon indulhat

Hivatalból (ellenőrzésen feltárt) Kérelemre (pld. Tűrésre kötelezés , szakszerűségi ellenőrzés kérése (Étv.51.§ (3) bek.) EljR. 61.§ (3) bek;  Más hatóság megkeresésére (pld. építésügyi hatóság, település jegyzője/polgármestere, szakhatóság, kéményseprő, munkavéd.stb.) folytatja le (Étv. 47.§; 46.§ (2) bek. c) és d); EljR. 16.§ (1) bek., 58.§ (1) bek.)  



Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság 

Az ellenőrzés során a tényállás tisztázása érdekében az építkezést a helyszínen 30 napra o Megtilthatja,

ha a követelményeket súlyosan megsértették és a szabálytalan állapotot megszüntetését elrendeli, ha a kivitelezés állékonyságot, az életet és egészséget vagy a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti

o Megtiltja

Ez idő alatt az eljáró hatóságnak döntenie kell az eljárás folytatásáról, vagy megszüntetéséről (Étv.52.§ (5) bek)

9

A kötelezési eljárás általános szabályai: Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság a kötelezési eljárást o hivatalból, (ellenőrzésen feltárt) (EljR. 16.§ (1) bek.;67.§ (1)-(2) bek.) o kérelemre (pld. tűrésre kötelezés- szakszerűségi ellenőrzés (Étv.51.§ (3) bek.; EljR. 61.§ (3) bek) o más hatóság megkeresésére (pld. építésügyi hatóság, település jegyzője/polgármestere, szakhatóság, kéményseprő, munkavéd.stb.) folytatja le. (Étv. 46.§ (2) bek. c) és d); Étv. 47.§; EljR. 16.§ (1) bek., 58.§ (1) bek.) EljR. 16. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság a kötelezési eljárást a) hivatalból, b) kérelemre vagy c) más hatóság megkeresésére folytatja le. EljR. 67. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást a (2) bekezdésben meghatározott esetekben hivatalból, valamint az építésügyi hatóság megkeresésére és bejelentés alapján folytat le. (2) Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást folytat le, ha az ellenőrzésen megállapítja, hogy a) az építőipari kivitelezési tevékenység végzését a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól eltérően, b) az építőipari kivitelezési tevékenység végzését építési vagy bontási engedély nélkül, c) a bontási tevékenységet a tevékenység megkezdésének bejelentése nélkül vagy az építésfelügyeleti hatóság tiltása ellenére, d) az engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat vagy az országos építési követelmények megsértésével (a továbbiakban együtt: szabálytalanul) végezték.

201

Étv. 51.§ (3) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság azt, aki az elrendelt munkálatok elvégzését akadályozza, a munkálatok tűrésére kötelezheti. EljR. 61.§ (3) Az építőipari kivitelezési tevékenységet folytató az építésfelügyeleti hatóságtól kérheti tevékenysége szakszerűségének ellenőrzését. Étv. 46. § (1) Az építésfelügyeleti tevékenység ellátása állami feladat. (2) Az építésfelügyeleti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellátja az építési folyamat felügyeletét, ellenőrzi az építmény műszaki állapotát, valamint feltárja a szabálytalan építkezéseket. Ennek keretében c) a jókarbantartási kötelezettség teljesítése körében ellenőrzést és eljárást folytat le, d) a szabálytalan építési tevékenység feltárása érdekében az építésügyi monitoring igénybevételével építésrendészeti ellenőrzést és eljárást folytat le, EljR. 58. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott feladatait hivatalból, más közigazgatási szerv megkeresésére vagy kérelemre folytatja le.

Az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság a tényállás tisztázása és a további szükséges intézkedések megállapítása érdekében ellenőrzése során az építési tevékenység folytatását a helyszínen - alkalmanként legfeljebb egyszer - 30 napra o megtilthatja, ha azt állapítja meg, hogy a követelményeket súlyosan megsértették, vagy o megtiltja és a szabálytalan állapot megszüntetését elrendeli, ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az állékonyságot, az életet és az egészséget vagy a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti, Ez idő alatt az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóságnak döntenie kell az eljárás megszüntetéséről vagy folytatásáról. (Étv. 52.§ (5) bek.) Étv 52. § (5) Az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság a tényállás tisztázása és a további szükséges intézkedések megállapítása érdekében ellenőrzése során az építési tevékenység folytatását a helyszínen alkalmanként legfeljebb egyszer - 30 napra a) megtilthatja, ha azt állapítja meg, hogy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott követelményeket súlyosan megsértették, vagy b) megtiltja és a szabálytalan állapot megszüntetését elrendeli, ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzése az állékonyságot, az életet és az egészséget vagy a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti, amely idő alatt az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóságnak döntenie kell az eljárás megszüntetéséről vagy folytatásáról.

202

Kötelezési eljárás általános szabályai  Ki  



kötelezethető Főszabályként az ingatlan tulajdonosát, Ha a szabálytalan tevékenységet nem a tulajdonos végezte, akkor az építtetőt, vagy az építési tevékenység végzőjét, (Étv.51.§ (1)-(2); EljR.16.§ (2) bek.) Ha az építtető nem ismert, akkor a tulajdonost (EljR. 67.§ (3) bek .b) pontja; 68.§ (1) bek.)

 Kötelezettség  

módja több személy együttes kötelezése esetén

Ha osztható külön-külön kell meghatározni a részkötelezettségeket Ha oszthatatlan, akkor a kötelezés egyetemleges (EljR. 16.§ (4) bek.)

A

kötelezettség ütemekre és szakaszokra bontva is előírható (EljR. 16.§ (5) bek.)  Teljesítés határideje  

Veszélyhelyzet esetén azonnal Összes körülmény figyelembe vételével, hogy a teljesítésre megfelelő idő álljon rendelkezésre (Elj.R. 16.§ (6) bek.) 10

Az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság az érintett telek vagy építmény, építményrész tulajdonosát kötelezi. Ha az elvégzett szabálytalan tevékenységet nem az ingatlan vagy az építmény, építményrész tulajdonosa végezte, az építtetőt vagy az építési tevékenység végzőjét kell kötelezni.(Étv. 51.§ (1)-(2) bek; EljR. 16.§ (2) bek.) Ha az építtető nem ismert, akkor a tulajdonost kell kötelezni. (EljR.67.§ (3) bek b) pont; 68.§ (1) bek) Étv. 51. § (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság az általa elrendelt munkálatok elvégzésére - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az ingatlan tulajdonosát kötelezi. Ha a szabálytalan építési munkát más végeztette, a munkálatok elvégzésére az építtetőt kell kötelezni. (2) Ha az építési munka végzése során, vagy annak következtében az állékonyságot, az életet és egészséget, a közés vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett, az ezzel kapcsolatban szükségessé vált munkálatok elvégzésére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a kivitelezőt is kötelezni kell. EljR. 16. § (2) Az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság az érintett telek vagy építmény, építményrész tulajdonosát kötelezi. Ha az elvégzett szabálytalan tevékenységet nem a telek vagy az építmény, építményrész tulajdonosa végezte, az építtetőt vagy az építési tevékenység végzőjét kell kötelezni. EljR. 67. § (3) Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárása keretében a szabálytalan építési tevékenységről történő tudomásszerzésétől számított hatvan napon belül tisztázza a tényállást, melynek keretében b) a feltételek megléte esetén végzésben értesíti az építtetőt, vagy ha az építtető személye nem ismert, a tulajdonost a fennmaradási engedély feltételeiről, valamint jogkövetkezményeiről, és egyben EljR. 68. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárását az építtetővel szemben, ha az építtető személye nem ismert, az építkezéssel érintett telek tulajdonosával szemben folytatja le.

Több személy együttes kötelezése esetén, o ha a kötelezettség teljesítése osztható, az egyes kötelezettek részkötelezettségeit – a polgári jog szabályai szerint – külön-külön kell meghatározni, o ha a kötelezettség teljesítése oszthatatlan, a kötelezés egyetemleges. (EljR. 16.§ (4) bek.) 203

EljR. 16. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság a kötelezési eljárást (4) Több személy együttes kötelezése esetén, a) ha a kötelezettség teljesítése osztható, az egyes kötelezettek részkötelezettségeit - a polgári jog szabályai szerint - külön-külön kell meghatározni, b) ha a kötelezettség teljesítése oszthatatlan, a kötelezés egyetemleges.

A kötelezettség teljesítéséhez szükséges építési tevékenységek és az ezzel kapcsolatos cselekmények elvégzése ütemekre és szakaszokra bontva is előírható. (EljR. 16.§ (5) bek.) EljR. 16.§ (5) A kötelezettség teljesítéséhez szükséges építési tevékenységek és az ezzel kapcsolatos cselekmények elvégzése ütemekre és szakaszokra bontva is előírható

A kötelezettség teljesítésének határidejét – azonnali beavatkozást igénylő veszélyhelyzet esetének kivételével – az összes körülmény figyelembevételével úgy kell megállapítani, hogy az előírt kötelezettség biztonságos és teljes mértékű teljesítésére megfelelő idő álljon a kötelezett rendelkezésére. (EljR. 16.§ (6) bek.) EljR. 16.§ (6) A kötelezettség teljesítésének határidejét - azonnali beavatkozást igénylő veszélyhelyzet esetének kivételével - az összes körülmény figyelembevételével kell megállapítani.

Kötelezési eljárás általános szabályai

Az építésügyi hatóság 

Megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a jogerősen elrendelt és végrehajtható kötelezettség ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése érdekében.(Étv. 47.§ (3) bek.)



Amennyiben a végrehajtható kötelezettséget - annak nem teljesítése miatt a kötelezett terhére hatósági úton, a felmerülő költségeket megelőlegezve maga végezteti el, a költségek erejéig, azok megtérítéséig az érintett ingatlanra jelzálogjogot jegyeztethet be az ingatlan-nyilvántartásba. (Étv.47.§ (4) bek.

11

A jogerősen elrendelt és végrehajtható kötelezettséget az építésügyi hatóság megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. (Étv. 47.§ (3) bek.) Étv. 47.§ (3) Az építésügyi hatóság megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba az (1)-(2) bekezdés szerint elrendelt jogerős és végrehajtható kötelezettséget be kell jegyezni.

Az építésügyi hatóság, amennyiben a végrehajtható kötelezettséget - annak nem teljesítése miatt a kötelezett terhére hatósági úton, a felmerülő költségeket megelőlegezve - maga végezteti el, a költségek erejéig, azok megtérítéséig az érintett 204

ingatlanra jelzálogjogot jegyeztethet be az ingatlan-nyilvántartásba.(Étv.47.§ (4) bek.) Étv. 47.§ (4) Az építésügyi hatóság, amennyiben a végrehajtható kötelezettséget - annak nem teljesítése miatt a kötelezett terhére hatósági úton, a felmerülő költségeket megelőlegezve - maga végezteti el, a költségek erejéig, azok megtérítéséig az érintett ingatlanra jelzálogjogot jegyeztethet be az ingatlan-nyilvántartásba.

Építésrendészeti eljárás – osztott hatáskör Építésfelügyeleti hatóság

Építésügyi hatóság

Jogszerűtlen, szakszerűtlen kivitelezés következményeként kötelez

Jogszerűségi és szakszerűségi ellenőrzése következményeként, az engedélyezéssel összefüggő körben kötelez Engedélyben előírt kötelezettségek, engedélyben előírt feltételek nem teljesítése esetén (Étv. 48.§ (2) bek. a)-d) pont; 48.§ (5) bek., 48/A.§ (1)-(2) bek; EljR. 42.§ (1) bek.); 44.§)

Szabálytalan tevékenység:  Jogszerűtlen

(Étv.48.§ (2) bek); EljR.

67.§ (2) bek.) Nem minősül jogszerűtlen építési tevékenységnek az építési engedélytől a jogszabályban meghatározott szabvány szerinti tűréshatáron belüli eltérés, valamint ha a bíróság a jogerős építési engedély alapján végzett építési tevékenység végrehajthatóságát nem függeszti fel  Szakszerűtlen

(Étv. 48.§ (5) bek; EljR. 58.§ (4) bek; 67.§.)

A helyi építési szabályzat és az alapvető követelmények megsértésével végzett építési tevékenység

12

Az építésügyi hatóság jogszerűségi ellenőrzés következményeként (engedélyben előírt kötelezettségek, engedélyben előírt feltételek nem teljesítése miatt) kötelez, az építésfelügyeleti hatóság pedig jogszerűségi, szakszerűségi és jogosulatlan kivitelezés következményeként. (Étv. 48.§ (2) bek. a)-d) pont; 48/A.§ (1)-(2) bek.; EljR. 42.§ (1) bek.; 44. §) Étv 48. § (2) Jogszerűtlen az építési vagy bontási tevékenység, ha a jogszabály alapján engedélyhez vagy tudomásul vételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet a) engedély vagy tudomásul vétel nélkül, b) az engedélytől vagy tudomásul vételtől eltérően, c) az engedély jogerőssé válása nélkül - kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik -, d) a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére végzik. … (5) Szakszerűtlen a 16. §, a 32. §, a 33/A. §, a 38/A. §, a 38/B. §, a 38/C. § és a 38/D. § szerinti tevékenység, valamint a kivitelezői tevékenység, ha azt a helyi építési szabályzat és az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez. … Étv. 48/A. § (1) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg, az építésügyi hatóság arra az építtető vagy a tulajdonos kérelme alapján fennmaradási engedélyt ad, ha a) egyébként az építési engedélyezéshez előírt, a 36. §-ban és az egyéb jogszabályban meghatározott műszaki és egyéb feltételek teljesülnek, b) az építmény, építményrész átalakítással, visszabontással vagy egyéb módon szabályossá tehető, c) azt a műemléki védett érték megőrzése megkívánja, vagy

205

d) a szabálytalanság közérdeket nem sért, vagy az érdeksérelem a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható. (2) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg az építésügyi hatóság vagy jogszabályban meghatározott esetekben az építésfelügyeleti hatóság elrendeli: a) a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy b) - ha az építmény fennmaradása az (1) bekezdés alapján nem engedélyezhető - a lebontását.

EljR. 42. § (1) Az építésügyi hatóság - a bontás tudomásulvétele nélkül és a tudomásulvételtől eltérően végzett jogszerűtlen bontási tevékenységek kivételével - az Étv. 48. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott jogszerűtlen és az Étv. 48. § (5) bekezdésében meghatározott szakszerűtlen építési tevékenységek esetén, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak, az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére fennmaradási engedélyt ad. EljR. 44. § (1) A fennmaradási engedély iránti kérelem tárgyában az építésügyi hatóság az érdemi döntést a) az eljárás megindulásától számított tizenöt napon belül hozza meg, ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, b) az utolsó beérkezett hiánypótlástól vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tizenöt napon belül hozza meg, ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot be kell vonni. (2) Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha az építési tevékenység engedélyezését a polgármester a településképi véleményében nem javasolta. (3) A fennmaradási engedélyt megadó határozatában az építésügyi hatóság egyidejűleg rendelkezik az építésügyi bírság kiszabásáról - az Étv. 49. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével -, a szükséges átalakítási kötelezettség elrendeléséről, teljesítési határidejéről és a 42. § (3) bekezdése szerinti kérelmek elbírálásáról. (4) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül bontották le, az építésügyi hatóság azt - építésügyi bírság megállapítása mellett - határozattal tudomásul veszi. (5) Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény befejezése (rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmas állapotának elérése) előtt kerül sor, a továbbépítésre - amennyiben a fennmaradó munkálatok elvégzése építési engedélyezéshez kötött - is engedélyt kell kérni. Ebben az esetben a fennmaradási és a továbbépítési engedélykérelmet egyszerre kell benyújtani, és az építésügyi hatóság a két kérelem tárgyában döntéseit egybefoglalja. (6) Ha az építmény fennmaradási engedélyezésére az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotában kerül sor, a fennmaradási engedély egyben használatbavételi engedély is, arra külön kérelmet benyújtani és a tárgyban külön döntést hozni nem szükséges. (7) Az építésügyi hatóság jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építési tevékenység esetén az építésügyi bírság mértékét az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint állapítja meg és rögzíti az elektronikus építésügyi bírságnyilvántartó alkalmazásban. (8) A határozat rendelkező része - a döntéstől függően - az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemein túl tartalmazza: a) a bírság kiszabásának alapját képező fennmaradási, bontást tudomásul vevő rendelkezést, az építésügyi bírság összegét, b) az e-bírság elektronikus alkalmazással generált egyedi bírság-azonosító kódot, c) az építésügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott készpénzátutalási megbízáson vagy a banki átutalási megbízáson az egyedi bírság-azonosító kódnak, a határozat számának, a kötelezett és a bírság megnevezésének feltüntetésére vonatkozó figyelmeztetést, d) az építésügyi bírság befizetésének határidejét, e) a befizetés megtörténtének nyolc napon belüli igazolására vonatkozó figyelmeztetést, f) az építmény átalakításának vagy részleges bontásának esetleges kötelezettségét, teljesítési határidejét és elmaradásának jogkövetkezményét, g) az építményrészre vonatkozó fennmaradási engedély megadása esetén az építmény továbbépítéséről történő rendelkezést, h) a fellebbezés tekintetében a bírságra vonatkozó, eltérő ügyfélkörre vonatkozó megállapítást. (9) A határozat indokolási része - a rendelkezéstől függően - az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tartalmi elemein túl tartalmazza: a) a szabálytalanság tudomásra jutásának időpontját,

206

b) a szabálytalan építési tevékenység előzményének, az építmény rendeltetésének, műszaki tartalmának és készültségi fokának pontos leírását, c) a tényállás tisztázásának folyamatát, a bizonyítékok ismertetését, d) az elrendelt szabályossá tételi kötelezettség műszaki szükségességét, tartalmát alátámasztó szakmai indokolást, e) a bírság összegének tételes kiszámítását, feltüntetve az alapbírságot, és számított építményérték meghatározása esetén a szabálytalan építmény mértékének számítását, a szabálytalan építménytípusnak megfelelő egységárat, a készültségi fokot és a bírság százalékát. (10) A határozat - az építési, használatbavételi engedélyezési eljárásban hozott döntés tájékozató részének tartalmi elemein túl - tájékoztatást tartalmaz arra, hogy a szabálytalanság a bírság befizetésének határidején belül történő megszüntetése esetén az építésügyi bírság elengedhető. (11) A fennmaradási engedélyezési eljárásra az építési, a használatbavételi és országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárás szabályait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

Szabálytalan tevékenység (Étv. 48.§ (1) bek.) a) jogszerűtlenül, (Étv. 48.§ (2) bek.)- osztott hatáskör (kötelezés/engedélyezés) b) jogosulatlanul (Étv. 48.§ (4), EljR. 58.§ -65.§ ) vagy c) szakszerűtlenül (Étv.48.§ (5) bek; EljR. 58.§ -65.§.)- részben osztott hatáskör (kötelezés/engedélyezés) megkezdett és végzett tevékenység. Étv. 48. § (1) Szabálytalan a a) jogszerűtlenül, b) jogosulatlanul vagy c) szakszerűtlenül megkezdett és végzett tevékenység. (2) Jogszerűtlen az építési vagy bontási tevékenység, ha a jogszabály alapján engedélyhez vagy tudomásul vételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet a) engedély vagy tudomásul vétel nélkül, b) az engedélytől vagy tudomásul vételtől eltérően, c) az engedély jogerőssé válása nélkül - kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik -, d) a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére végzik. … Étv.48.§ (4) Jogosulatlan a 16. §, a 32. §, a 33/A. §, a 38/A. §, a 38/B. § és a 38/D. § szerinti tevékenység, továbbá a vállalkozó kivitelezői tevékenység, ha az építési folyamat e törvényben és kormányrendeletben meghatározott résztvevője az általa folytatott tevékenység végzéséhez nem rendelkezik megfelelő jogosultsággal vagy szakképesítéssel, vagy a vállalkozó nem rendelkezik kivitelezői névjegyzéki nyilvántartási számmal. (5) Szakszerűtlen a 16. §, a 32. §, a 33/A. §, a 38/A. §, a 38/B. §, a 38/C. § és a 38/D. § szerinti tevékenység, valamint a kivitelezői tevékenység, ha azt a helyi építési szabályzat és az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez.

207

Építésrendészeti eljárás – osztott hatáskör Mérettűrések és mérések az építőiparban (Szabványok közül néhány pld:)  MSZ ISO 7976-1:1992 Építészeti tűrések. (Épületek és épületelemek mérési módszerei és eszközei)  MSZ ISO 7976-2:1990 Építészeti tűrések. (Épületek és épületszerkezetek mérési pontjai)  MSZ KGST 2045:1979 Építőipari mértani paraméterek pontosságának általános előírásai  MSZE 7658-1:2012. Építőipari tűrések. (Építőipari mértani paraméterek pontosságának általános előírásai)  MSZ 7658-2:1982 Építőipari tűrések. (Pontossági osztályok- Az épületelemek (épületszerkezeteknek) 

méreteire, alaki és felületi egyenetlenségeire, az épületelemek helyének kitűzésére és szerkezeti elhelyezésére, az épületelemek illesztésére (csatlakoztatására), és építmények méreteire vonatkozó tűrések előírásaira vonatkozó pontossági osztályok) 

MSZ 7658-3:1984 Építőipari tűrések. (Technológiai és funkcionális tűrések - Az épületszerkezeti elemek összeszerelésekor a különböző méretváltozások összeadódnak.)



MSZ 20162:1985 Építőipari mértani paraméterek pontosságának ellenőrzése

(Online szabványkönyvtár a www.mszt.hu web oldal jobb felső sarokban az online szabványkönyvtárra kattintva érhető el. Az ott megnyíló ablakban: regisztrált belépés az online szabványkönyvtárba. A szabványok megnyitásához szükséges a Java alkalmazás telepítése.) 13

Nem minősül jogszerűtlen építési tevékenységnek az építési engedélytől a jogszabályban meghatározott szabvány szerinti tűréshatáron belüli eltérés, valamint ha a bíróság a jogerős építési engedély alapján végzett építési tevékenység végrehajthatóságát nem függeszti fel. (Étv. 48.§ (3) bek.) Étv. 48.§ (3) Nem minősül jogszerűtlen építési tevékenységnek az építési engedélytől a jogszabályban meghatározott szabvány szerinti tűréshatáron belüli eltérés, valamint ha a bíróság a jogerős építési engedély alapján végzett építési tevékenység végrehajthatóságát nem függeszti fel.

Építésfelügyelet építésrendészeti eljárása jogszerűtlen építés esetén Építésfelügyeleti hatóság (EljR.67.§ (1) bek.) 

Hivatalból induló o

Építésrendészeti ellenőrzés során tárja fel (Étv. 46.§ (2) bek.;EljR. 58.§ (4) bek.) o Jegyzőkönyv,

állapot ábrázolás,rajz, fényképfelvétel (ElR. 64.§ (2) bek) alkalmazása (adatbeszerzés), előzményi iratok, állapotdokmentumok stb.(313/2012.(XI.8.) Korm.rend. 2.§ 3.h) pontja) o Személyes adatok beszerzése (EljR. 68.§ (2( bek.) o ÉMO

 Építésügyi o

o

o

hatóság megkeresésére induló

Ha az építésügyi hatóság hivatalból tárja fel a jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építkezést, akkor a kivitelezést leállítja (Étv, 47.§ (2) bek.d) pont) és a helyszínen felvett jegyzőkönyv megküldésével keresi meg az építésfelügyeleti hatóságot Amennyiben bejelentéssel (hatósági intézkedés kérés) hozzák az építésügyi hatóság tudomására a szabálytalanságot, akkor azt hatáskör hiányában átteszi az építésfelügyeleti hatósághoz. (Ket. 22. § (2) bek.) Amennyiben a bejelentés veszélyhelyzet kialakulását is tartalmazza, úgy az építésügyi hatóság köteles a helyszínen azt ellenőrizni és a veszélyelhárítás mértékéig ideiglenes 14 intézkedést hozni az áttétel előtt. (Ket.22.§. (3) bek.)

208

Építésrendészeti eljárás Eljárás megindítása: Az építésrendészeti eljárás a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet hatálya alatt hivatalból indul és csak a szabálytalan építési tevékenység esetén van helye. A szabálytalanság tényét a hatóságnak meg kell állapítania ahhoz, hogy építésrendészeti eljárást indítson. Ezért csupán az „építésrendészeti eljárás iránti kérelemre” illetve „bejelentés/feljelentés alapján” a hatóság nem indít építésrendészeti eljárást (ezért az ilyen „kérelmet”, „bejelentést” az Itv. szóhasználatának megfelelően „hatósági intézkedés kezdeményezése” megnevezés illeti). A „hatósági intézkedés kezdeményezése” iránti kérelem a hivatalbóli eljárások megindulásának alapjául szolgáló egyik ok lehet.(EljR. 67.§ (1) bek). A kezdeményezésre a hatóság a Ket. 33.§ (1) bekezdése értelmében – amennyiben szükséges - 8 napon belül helyszíni szemlét tart (első eljárási cselekmény) és a Ket. 29. § (3) bekezdés a) pontja alapján a tényleges első eljárási cselekménytől számított 8 napon belül dönt az eljárás megindításáról. A Ket. rendszere egyértelműen elválasztja egymástól a hatósági ellenőrzést és az annak alapján induló hatósági eljárást, ezt erősíti az Elj.R. 67.§ (2) bekezdése is, miszerint az építésfelügyeleti hatóság akkor folytat le építésrendészeti eljárást, ha a hivatalból/ más szerv megkeresésére/bejelentésre tartott ellenőrzésen szabálytalanságot állapít meg. Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást folytat le: (EljR. 67.§ (1) bek.) EljR. 67. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást a (2) bekezdésben meghatározott esetekben hivatalból, valamint az építésügyi hatóság megkeresésére és bejelentés alapján folytat le.

Hivatalból o Építésrendészeti ellenőrzés keretében feltárja a jogszerűtlen építkezéseket. (Étv. 46.§ (2) bek. d) pontja, EljR. 58.§ (4) bek ) Étv. 46. § .(2) Az építésfelügyeleti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellátja az építési folyamat felügyeletét, ellenőrzi az építmény műszaki állapotát, valamint feltárja a szabálytalan építkezéseket. Ennek keretében … d) a szabálytalan építési tevékenység feltárása érdekében az építésügyi monitoring igénybevételével építésrendészeti ellenőrzést és eljárást folytat le, EljR. 58. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az Étv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott feladatait hivatalból, más közigazgatási szerv megkeresésére vagy kérelemre folytatja le. … (4) Az építésfelügyeleti hatóság felkutatja a) a szabálytalan építési tevékenységeket, b) az építési vagy bontási engedély nélkül vagy bontási tudomásulvétel nélkül végzett építési tevékenységeket, c) az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településrendezési tervek, valamint a helyi építési szabályzat és az országos építési követelmények megsértésével végzett építési tevékenységeket.

o Melynek során jegyzőkönyvet, állapot ábrázolást, rajzot és fényképfelvételt készíthet (EljR. 64.§ (2) bek.) EljR. 64. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzésen a jegyzőkönyvében rögzíti:

209

(2) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzésen a jegyzőkönyvében a szabálytalan állapotról ábrázolást vagy rajzot és fényképfelvételt készít.

o Az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzéséhez, a tényállás tisztázásához az ÉMO alkalmazásával adatokat szerezhet be, előzmény iratokat és állapotdokumentumokat vizsgálhat. (313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 2.§ 3.h) pontja) 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról 2. § E rendelet alkalmazásában 3. Nyilvántartás működését elősegítő elektronikus alkalmazások: az alábbi elektronikus alkalmazások: h) építésügyi monitoring (ÉMO): településrendezési és építésügyi feladatokat támogató elektronikus térinformatikai alkalmazás, amely a tervezett, az engedélyezett és a valós állapot összehasonlításával, az időbeli változások kiszűrésével, a Nyilvántartás adatainak és a Dokumentációs Központ átvett dokumentumainak - egyéb elektronikus alkalmazások segítségével történő - igénybevételével elősegíti a terület- és településrendezési, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatok végrehajtását, a szabálytalan építési tevékenységek felkutatását és szankcionálását.

o A döntése meghozatalához szükséges azon személyek adatait, akiknek a telekre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, az ingatlannyilvántartásból szerzi be.(EljR. 68.§ (2) bek.) EljR. 68.§ (2) Az építésfelügyeleti hatóság döntése meghozatalához szükséges azon személyek adatait, akiknek a telekre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték, az ingatlan-nyilvántartásból szerzi be.

az építésügyi hatóság megkeresésére Eljárási rend:  Amennyiben az építésügyi hatóság hivatalból tárja fel ellenőrzésén a jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építkezést, akkor a helyszínen felvett jegyzőkönyvvel megkeresi az építésfelügyeleti hatóságot.  2013.január 1. után az építésrendészeti eljárást már csak az építésfelügyeleti hatóság folytathat le, ezért az építésügyi hatósághoz érkezett megkeresést/bejelentést hatáskör hiányában végzéssel át kell adni az építésfelügyeleti hatóságnak és erről értesíteni a bejelentőt. (Ket. 22.§ (2) bek.)  Az építésügyi hatóság köteles a helyszínen észlelt veszélyhelyzet elhárítása mértékéig az ideiglenes intézkedést megtenni az áttétel előtt. (Ket. 22.§ (3) bek.) Ket. 22.§ (2) Hatáskör vagy illetékesség hiányában a hatóság a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat - az ügyfél egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem megérkezésétől, folyamatban levő ügyben a hatáskör és illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc napon belül átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. (3) A hatóság - tekintet nélkül a joghatóságára, valamint a hatáskörére és az illetékességére - hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna.

210

Építésfelügyelet építésrendészeti eljárása jogszerűtlen építés esetén

Bejelentésre induló (hatósági intézkedés iránti kérelem) 

 





az építésfelügyeleti hatóság megvizsgálja, hogy a bejelentés/hatósági intézkedés iránti kérelem illetékét befizették-e ha nem, hiánypótlást ír ki és egyben kitűzi az ellenőrzés időpontját ha az ellenőrzés során szabálytalanságot tapasztal, vagy annak megállapítása további tényállás tisztázást igényel, akkor megindítja az építésrendészeti eljárást (Ket.29.§ (3) bek a) pont) ha a bejelentő nem fizeti meg az eljárási illetéket, akkor az eljárást hivatalból folytatnia kell és az illeték utólagos leletezéséről/behajtásáról kell rendelkeznie ha a tényállás tisztázásának eredményként jogsértést nem tárt fel, akkor a Ket. 31. § (1) bek. j) pontja alapján a hivatalbóli eljárást meg kell szüntetni, vagy a hatósági intézkedés iránti kérelmet határozattal el kell utasítani. (Ket. 71.§ (1) bek.) 15

bejelentésre (hatósági intézkedés iránti kérelem-feljelentés) Eljárási rend: o az építésfelügyeleti hatóság megvizsgálja, hogy a bejelentés/hatósági intézkedés iránti kérelem illetékét befizették-e (Itv.1. melléklet XV.) Itv. 1. melléklet XV. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárás illetéke I. Az építésügyi hatóságnál indított 12. az építésügyi hatósági intézkedés kezdeményezése 15 000 forint, II. Az építésfelügyeleti hatóságnál indított eljárás illetéke 3. az építésrendészeti hatósági intézkedés kezdeményezése esetén 15 000 forint.

o ha nem, hiánypótlást ír ki és egyben kitűzi az ellenőrzés időpontját (Ket. 37.§ (3) bek.) Ket. 36. § (1) A kérelemhez csatolni kell a jogszabályban előírt mellékleteket. Ket. 37. § (3) Ha a kérelem nem felel meg a 35. §-ban, továbbá a 36. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet.

o ha az ellenőrzés során szabálytalanságot tapasztal, vagy annak megállapítása további tényállás tisztázást igényel, akkor megindítja az építésrendészeti eljárást A hatóság a hivatalbóli eljárást kezdeményező személyt vagy szervet kérelmére tájékoztatja az eljárás megindításáról. Ez a rendelkezés arra az eljárást kezdeményező személyre is vonatkozik, aki a Ket. 15. §-a értelmében nem minősül ügyfélnek. Ekkor jut a tudomására a szabálytalanság, ekkortól indul az 90 napos jogvesztő határidő számítása. (Ket. 29.§ (3) bek. a) pont; (8) bek.; Étv. 48/A. § (5) bek.) Ket. 29.§ (3) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az eljárás megindításáról a) a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az első eljárási cselekmény elvégzésétől, … (8) A hatóság a hivatalbóli eljárást kezdeményező személyt vagy szervet kérelmére tájékoztatja az eljárás megindításáról, valamint a foganatosított hatósági intézkedésről.

211

Étv. 48/A.§ (5) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott esetekben és módon az ellenőrzés során feltárt szabálytalan tevékenységről való tudomásszerzéstől számított 90 napon belül indítja meg az (1)-(4) bekezdés szerinti intézkedések megtételére irányuló eljárást. Az eljárás megindításának legkésőbb az építés befejezésétől - ha az nem állapítható meg, akkor az építmény használatbavételétől - számított tíz éven belül van helye.

o ha a bejelentő a felhívás ellenére nem fizeti meg az eljárási illetéket, és eljárás megindításának oka fennáll, akkor a hatóságnak hivatalból le kell folytatnia az építésrendészeti eljárást és az illeték utólagos leletezéséről/behajtásáról kell intézkednie. o ha a tényállás tisztázásának eredményként az építésfelügyeleti hatóság jogsértést nem tárt fel, akkor a hivatalbóli eljárást meg kell szüntetni, vagy a hatósági intézkedés iránti kérelmet határozattal el kell utasítani. Ket. 33. § (2) bek. j) pont,; Ket. 71.§ (1) bek,) Ket. 31. § (1) A hatóság az eljárást megszünteti, ha j) a hivatalbóli eljárás jogsértést nem tárt fel. Ket. 71. § (1) A hatóság - az (5) és (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki.

Építésfelügyelet építésrendészeti eljárása jogszerűtlen építés esetén-osztott hatáskör Építésfelügyeleti hatóság

Építésügyi hatóság

Ha az ellenőrzés során megállapítja

Engedélyezési eljárás keretében (Elj.R. 42.§44.§)  Ha a jogszerűtlen ép. tevékenység az építtető fennmaradási kérelmének benyújtásával jut a hatóság tudomására  Ha az építésfelügyeleti hatóság felhívására az építtető benyújtja a fennmaradási engedély iránti kérelmét  A kérelem elbírálása során szükségessé váló szabályossá tétel elrendelése  Az engedélyben előírt átalakítás nem teljesítése miatti bontás elrendelése  Kérelem elutasítása esetén bontás, szabályossá tétel  Ha a fennmaradási eng. kérelmet visszavonták hivatalból folytatja  Ha az építésügyi hatóság fedezi fel a jogszerűtlen építési-, bontási tevékenysége.

Jogerős engedélytől és záradékolt tervtől eltérően  Építési és bontási engedély nélkül  Bontási tevékenységet kezdés bejelentés nélkül, vagy tiltás ellenére  Az engedély nélkül végezhető építési tevékenységet a vonatkozó építési követelmények megsértésével végezték (EljR. 67.§ (2) bek) építésrendészeti eljárást folytat le (EljR. 67.§ (2) bek.) Ha a fennmaradási kérelmet az építésfelügyeletnél nyújtják be 

16

Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást folytat le, ha az ellenőrzésen (Étv. 46.§ (2) bek d) pontja, EljR. 58.§ (4) bek; 67.§ (2) bek.) megállapítja, hogy o az építőipari kivitelezési tevékenység végzését a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól eltérően, o az építőipari kivitelezési tevékenység végzését építési vagy bontási engedély nélkül, o a bontási tevékenységet a tevékenység megkezdésének bejelentése nélkül vagy az építésfelügyeleti hatóság tiltása ellenére,

212

o az engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat vagy az országos építési követelmények megsértésével o az engedély jogerőssé válása nélkül (kivéve ha azonnal végrehajthatóvá nyilvánították) o a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére végezték Étv. 46. § (2) Az építésfelügyeleti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellátja az építési folyamat felügyeletét, ellenőrzi az építmény műszaki állapotát, valamint feltárja a szabálytalan építkezéseket. Ennek keretében … d) a szabálytalan építési tevékenység feltárása érdekében az építésügyi monitoring igénybevételével építésrendészeti ellenőrzést és eljárást folytat le, … EljR. 58. § (4) Az építésfelügyeleti hatóság felkutatja a) a szabálytalan építési tevékenységeket, b) az építési vagy bontási engedély nélkül vagy bontási tudomásulvétel nélkül végzett építési tevékenységeket, c) az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településrendezési tervek, valamint a helyi építési szabályzat és az országos építési követelmények megsértésével végzett építési tevékenységeket. EljR. 67. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást a (2) bekezdésben meghatározott esetekben hivatalból, valamint az építésügyi hatóság megkeresésére és bejelentés alapján folytat le. (2) Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást folytat le, ha az ellenőrzésen megállapítja, hogy a) az építőipari kivitelezési tevékenység végzését a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációtól eltérően, b) az építőipari kivitelezési tevékenység végzését építési vagy bontási engedély nélkül, c) a bontási tevékenységet a tevékenység megkezdésének bejelentése nélkül vagy az építésfelügyeleti hatóság tiltása ellenére, d) az engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat vagy az országos építési követelmények megsértésével (a továbbiakban együtt: szabálytalanul) végezték.

Az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzésen a jegyzőkönyvében a feltárt szabálytalan állapotról ábrázolást vagy rajzot és fényképfelvételt készít. (EljR. 64.§ (2) bek,) EljR, 64. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzésen a jegyzőkönyvében rögzíti: (2) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzésen a jegyzőkönyvében a szabálytalan állapotról ábrázolást vagy rajzot és fényképfelvételt készít.

Az építésfelügyeleti ellenőrzés során feltárt, az építésfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó szabálytalanságokat is rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. (EljR. 64.§ (3) bek) EljR 64.§ (3) Az építésfelügyeleti ellenőrzés során feltárt, az építésfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó szabálytalanságokat is rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

A hatósági ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet az OÉNY-ben kell rögzíteni.(EljR. 64.§ (4) bek.) EljR. 64.§ (4) A hatósági ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendelet szerint az OÉNY-ben kell rögzíteni.

213

Amennyiben az építésfelügyeleti hatósághoz nyújtják be a fennmaradási engedély iránti kérelmet, akkor azt az át kell tennie a kérelem elbírálására hatáskörrel rendelkező illetékes építésügyi hatósághoz. (Ket. 22.§ (2) bek.) Ket. 22.§ (2) Hatáskör vagy illetékesség hiányában a hatóság a kérelmet és az ügyben keletkezett iratokat - az ügyfél egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem megérkezésétől, folyamatban levő ügyben a hatáskör és illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc napon belül átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.

Ha az építésügyi hatóság az építési- a bontási- és a használatbavételi engedélyezési eljárás keretében tartott ellenőrzései során tár fel jogszerűtlen építési tevékenységet, akkor megkeresi az építésfelügyeleti hatóságot az építésrendészeti eljárás lefolytatására. (EljR. 67.§ (1) bek.) 67. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást a (2) bekezdésben meghatározott esetekben hivatalból, valamint az építésügyi hatóság megkeresésére és bejelentés alapján folytat le.

Az építésügyi hatóság a szabálytalan építési tevékenységgel kapcsolatosan a fennmaradási engedélyezési eljárás keretében dönt (engedélyezés, szabályossá tétel, bontás elrendelése, bontás tudomásul vétele), alkalmazva értelemszerűen az építési- és használatbavételi engedélyezési eljárásra vonatkozó szabályokat is.(EljR. 44.§ (11) bek.) EljR. 44.§ (11) A fennmaradási engedélyezési eljárásra az építési, a használatbavételi és országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárás szabályait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

Építésfelügyelet építésrendészeti eljárása jogszerűtlen építés esetén Építésfelügyeleti hatóság  A feltárt jogszerűtlen építési tevékenység tudomására jutásától számított 60 napon belül

tisztázza a tényállást (EljR. 67.§ (3) bek.) Vizsgálja, hogy a fennmaradási engedély megadásának feltételei fennállnak-e (Étv. 48/A.§ (1) bek) A fennmaradás a korábbi szabályozáshoz képest feltételei nem változtak!  Értesíti az építtetőt (ha nem ismert a tulajdonost) a fennmaradás feltételeiről, a szabálytalanság megszüntetésének lehetőségéről, a jogkövetkezményekről  Egyben felhívja a fennmaradási kérelem és mellékleteinek benyújtására (Hi: max 60 napépítésügyi hatósághoz)  A benyújtási határidő lejárta után öt nappal megkeresi az építésügyi hatóságot, hogy a kérelmet benyújtották-e? (Elj.R.67.§ (6) bek.) 

Az építésrendészeti eljárást az építésfelügyeleti hatóság megszűnteti (EljR.68.§ (3) bek.) Ha a fennmaradási kérelem benyújtásra került  Ha a kérelem benyújtása előtt a jogszerűtlen állapotot önként megszüntették 

17

Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárása keretében a szabálytalan építési tevékenységről történő tudomásszerzésétől számított hatvan napon belül tisztázza a tényállást, melynek keretében • vizsgálja, hogy a jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építési tevékenységgel megépített építmény, építményrész fennmaradási engedély megadásának az 214

Étv. 48/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e, (EljR. 67.§ (3) bek.) Étv. 48/A. § (1) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg, az építésügyi hatóság arra az építtető vagy a tulajdonos kérelme alapján fennmaradási engedélyt ad, ha a) egyébként az építési engedélyezéshez előírt, a 36. §-ban és az egyéb jogszabályban meghatározott műszaki és egyéb feltételek teljesülnek, b) az építmény, építményrész átalakítással, visszabontással vagy egyéb módon szabályossá tehető, c) azt a műemléki védett érték megőrzése megkívánja, vagy d) a szabálytalanság közérdeket nem sért, vagy az érdeksérelem a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható. EljR. 67.§ (3) Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárása keretében a szabálytalan építési tevékenységről történő tudomásszerzésétől számított hatvan napon belül tisztázza a tényállást, melynek keretében a) vizsgálja, hogy a jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építési tevékenységgel megépített építmény, építményrész fennmaradási engedély megadásának az Étv. 48/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételei fennállnak-e vagy megteremthetőek-e, b) a feltételek megléte esetén végzésben értesíti az építtetőt, vagy ha az építtető személye nem ismert, a tulajdonost a fennmaradási engedély feltételeiről, valamint jogkövetkezményeiről, és egyben c) legfeljebb hatvan napon belüli határidő kitűzésével felhívja az építtetőt, vagy ha az építtető személye nem ismert, a tulajdonost a fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékleteinek az építésügyi hatósághoz történő benyújtására.

A fennmaradási engedély megadásának feltételei nem változtak!!!! o Étv.36.§, és egyéb műszaki feltételek  szakszerűségi követelmények  településkép o átalakítással , visszabontással, vagy egyéb módon szabályossá tehető o műemléki védett érték megőrzés megkívánja o közérdeket nem sért, vagy az határidőn belül elhárítható Étv. 36. § (1) Építésügyi hatósági engedély törvényben, kormányrendeletben meghatározottak szerint akkor adható, ha a kérelem és mellékletei, valamint a kérelmezett tevékenység megfelel a jogszabályokban meghatározott szakszerűségi követelményeknek. (2) A településképet, egyedi tájértékeket érintő építésügyi hatósági engedélyezés során az építésügyi hatóság előírhatja különösen: a) a jellemző helyi építőanyag használatát, jellegzetes építészeti forma vagy tömeg helyreállítását, illetve visszaállítását, továbbá b) az építménynek az értékvédelem és a környezethez való illeszkedés követelményeinek megfelelő kialakítását, valamint c) az építmény külső helyreállítását (pl. homlokzat- és nyílászárók színezését, egységes kialakítását, cseréjét) és az építmény előnyösebb építészeti megjelenését szolgáló egyéb munkákat. (3) Jogorvoslati eljárás során elrendelt új eljárás keretében az alapeljárás megindításakor hatályos építésügyi szabályok szerint kell eljárni a (4) bekezdésben foglalt kivétellel. (4) A (3) bekezdésben említett jogorvoslati eljárás során, ha az új eljárás megindításakor hatályban lévő építésügyi előírások az építtető számára kedvezőbbek, akkor azokat kell az eljárás során alkalmazni.

• •

a feltételek megléte esetén végzésben értesíti az építtetőt, vagy ha az építtető személye nem ismert, a tulajdonost a fennmaradási engedély feltételeiről, valamint jogkövetkezményeiről, és egyben legfeljebb hatvan napon belüli határidő kitűzésével felhívja az építtetőt, vagy ha az építtető személye nem ismert, a tulajdonost a fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékleteinek az építésügyi hatósághoz történő benyújtására. (EljR. 67.§ (3) bek) 215

•

A bontási tevékenység megkezdésének tudomásul vételéhez kötött, de bejelentés nélkül, vagy attól eltérően végzett bontási tevékenység feltárása esetén az építésfelügyeleti hatóság felhívja az építtetőt, vagy annak ismerete hiányában a tulajdonost, hogy a szabálytalan bontási tevékenységet is 60 napon belül be kell jelenteni a szükséges mellékletekkel az építésügyi hatóságnak. Ez az EljR.67.§ (2) bek.c) pontjából és az Étv. 48/A.§ (3) bek.-ből következik. A 42.§ (1) bek. alapján nem kell fennmaradási kérelem, de ugyanakkor a 42.§ (2) bek. szerint kérelemre – még bontási tudomásul vételi dokumentáció is kell (8.melléklet III.6.pontja),- vagy annak hiányában az építésügyi hatóság hivatalból veszi tudomásul határozattal (44.§ (4) bek), tehát döntenie kell!!! az építésügyi hatóságnak.

Étv. 48/A.§ (3) Ha az építményt, építményrészt az építésfelügyeleti hatóság eljárása nélkül bontották le, az építésügyi hatóság azt tudomásul veszi. EljR. 67. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást a (2) bekezdésben meghatározott esetekben hivatalból, valamint az építésügyi hatóság megkeresésére és bejelentés alapján folytat le. (2) Az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti eljárást folytat le, ha az ellenőrzésen megállapítja, hogy c) a bontási tevékenységet a tevékenység megkezdésének bejelentése nélkül vagy az építésfelügyeleti hatóság tiltása ellenére, EljR. 42. § (1) Az építésügyi hatóság - a bontás tudomásulvétele nélkül és a tudomásulvételtől eltérően végzett jogszerűtlen bontási tevékenységek kivételével - az Étv. 48. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott jogszerűtlen és az Étv. 48. § (5) bekezdésében meghatározott szakszerűtlen építési tevékenységek esetén, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak, az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére fennmaradási engedélyt ad. (2) Az építésügyi hatóság a bontás tudomásulvétele nélkül és a tudomásulvételtől eltérően végzett bontási tevékenység esetén a jogszerűtlenül végzett bontási tevékenységet a) az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére, b) az a) pontban meghatározottak hiányában hivatalból tudomásul veszi. EljR. 44. § (1) A fennmaradási engedély iránti kérelem tárgyában az építésügyi hatóság az érdemi döntést (4) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül bontották le, az építésügyi hatóság azt - építésügyi bírság megállapítása mellett - határozattal tudomásul veszi. EljR. 8. melléklet III. Az egyes engedélyezési eljárásokhoz benyújtandó munkarészek 6. Bontási engedélyezési és tudomásulvételi dokumentáció 6.1. A veszély elhárítását is megoldó tartószerkezeti műszaki leírás szükséges az érzékeny szerkezetű építmény (bontás során állékonyságát veszti, életveszély léphet fel) bontásakor. 6.2. A bontási engedélyezési dokumentációnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia: 6.2.1. műszaki leírást, mely ismerteti az építmény rendeltetését, főbb és jellemző méreteit, szükség szerint anyagait és szerkezeteit, a csatlakozó közművek fajtáját, állapotát és helyzetét, 6.2.2. a bontáshoz tervezett technológiai leírást, amely tartalmazza a bontáshoz felhasználandó eszközöket, segédszerkezeteket, a műveletek sorrendjét, a közművezetékek leválasztási módját, a munkavédelmi és környezetvédelmi előírásokat, valamint az elbontásra kerülő szerkezetek, anyagok további sorsának meghatározását, 6.2.3. helyi védelem alá tartozó építmény, illetve egyedi tájértékké minősített építmény elbontása vagy műemlék részleges bontása esetén fényképeket az építmény valamennyi nézetéről, 6.2.4. műemlék részleges bontásához a beavatkozással érintett részre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott tartalmú építéstörténeti kutatási dokumentációt, 6.2.5. zártsorú beépítés esetén tartószerkezeti szakértői véleményt különös tekintettel a szomszédos ingatlanokra és az azokon lévő építmények állagvédelmére. 6.3. Bontás tudomásulvételéhez szükséges dokumentáció a 6.2.1-6.2.3. pontban foglaltakat, továbbá műemléki jelentőségű területen álló építmény esetén a meglévő (a változtatás előtti) állapotra vonatkozó fotódokumentációt és az érintett környezet fényképi ábrázolását tartalmazza.

216

A fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására felhívó végzés rendelkező részének tartalmaznia kell: (EljR. 67.§ (4) bek.) • a fennmaradási engedély iránti kérelem mellékleteinek felsorolását (ideértve az építészeti-műszaki dokumentáció szabálytalan állapot megszüntetésére vonatkozó részeit is), • az építésügyi hatósági eljárás illetékének mértékét, • a kérelem benyújtásnak lehetőségeit, • tájékoztatást a kérelem benyújtása előtti építésügyi hatósági szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről. EljR. 67.§ (4) A fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtására felhívó végzés rendelkező részének tartalmaznia kell: a) a fennmaradási engedély iránti kérelem mellékleteinek felsorolását (ideértve az építészeti-műszaki dokumentáció szabálytalan állapot megszüntetésére vonatkozó részeit is), b) az építésügyi hatósági eljárás illetékének mértékét, c) a kérelem benyújtásnak lehetőségeit, d) tájékoztatást a kérelem benyújtása előtti építésügyi hatósági szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről.

Az építésfelügyeleti hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtási határidejétől számított öt napon belül információt kér az illetékes építésügyi hatóságtól arról, hogy az építtető vagy a tulajdonos az építésügyi hatósághoz a fennmaradási engedély iránti kérelmét benyújtotta-e. (EljR. 67.§ (6) bek.) EljR. 67.§ (6) Az építésfelügyeleti hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtási határidejétől számított öt napon belül információt kér az illetékes építésügyi hatóságtól arról, hogy az építtető vagy a tulajdonos az építésügyi hatósághoz a fennmaradási engedély iránti kérelmét benyújtotta-e.

Eljárási rend:  A szabálytalanság tudomására jutásától számított 60 napon belül az építésfelügyeleti hatóságnak el kell döntenie, hogy a fennmaradási kérelem benyújtására szólítja-e fel, és az erre vonatkozó felhívást és tájékoztatást ki kell küldenie.  Ha fennmaradási kérelemmel jut a hatóság tudomására a szabálytalanság, akkor az építésügyi hatóságé valamennyi intézkedési jogkör-(Építkezés leállítása, elutasítás esetén bontás, szabályossá tétel stb.). Az építésfelügyelet a véletlenül nála benyújtott kérelmet átadja az építésügyi hatóságnak.  A fennmaradási kérelem elbírálásáról, illetve a szabálytalan bontás tudomásul vételéről –a benyújtott kérelem alapján - már az építésügyi hatóság dönt az EljR. 42.§ 43.§-44.§-ai alapján.  A határidő eredménytelen letelte esetén az építésügyi hatóság az építésfelügyeleti hatóság értesítésére hivatalból veszi tudomásul a szabálytalan bontást. (Elj.R.42.§ (2) bek b) pontja. EljR. 42.§ (2) Az építésügyi hatóság a bontás tudomásulvétele nélkül és a tudomásulvételtől eltérően végzett bontási tevékenység esetén a jogszerűtlenül végzett bontási tevékenységet a) az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére, b) az a) pontban meghatározottak hiányában hivatalból tudomásul veszi.

Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárását megszünteti, ha • az építtető vagy a tulajdonos a fennmaradási engedély iránti kérelmét határidőben benyújtotta az építésügyi hatósághoz, vagy 217

•

az építtető vagy a tulajdonos a szabálytalan állapotot a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtása vagy a bontás elrendelése előtt önként megszüntette. (EljR. 68.§ (3) bek.)

EljR. 68.§ (3) Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárását megszünteti, ha a) az építtető vagy a tulajdonos a fennmaradási engedély iránti kérelmét határidőben benyújtotta az építésügyi hatósághoz, vagy b) az építtető vagy a tulajdonos a szabálytalan állapotot a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtása vagy a bontás elrendelése előtt önként megszüntette.

Építésrendészeti eljárás jogszerűtlen építés esetén – osztott hatáskör Építésfelügyeleti hatóság

Építésügyi hatóság

Amennyiben az előírt határidőn belül nem nyújtják be a fennmaradási kérelmet





Az elbírálás, az azzal összefüggésben szükségessé váló szabályossá tételi, illetve átalakítási kötelezettség, vagy bontási kötelezés és az építésügyi bírság megállapítása már az építésügyi hatóság hatásköre.(Étv. 48/A.§ (1) bek; EljR. 42.§-44.§)

Építtetőt (vagy a tulajdonost) a jogszerűtlen építmény, építményrész bontására, átalakítására kötelezi (EljR. 67.§ (7) bek.)

Ha a fennmaradás feltételei nem állnak fenn: Elrendeli a szabályossá tétel érdekében szükséges munkák elvégzését, vagy a bontást (Étv. 48/A.§ (2) bek.; EljR. 67.§ (5) bek.) Teljesítési határidő: max. 6 hónap (EljR. 67.§ (8) bek.) egyszer max 3 hónapra meghosszabbítható (EljR. 67.§ (9) bek.)

A fennmaradási engedély iránti kérelmet benyújtották.



Engedély nélküli bontás esetében – kérelem hiányában – az építésügyi hatóság hivatalból folytatja le a tudomásul vételi eljárást és hoz döntést. (EljR. 42.§ (2) bek. b) pont)





Ha a kérelmet visszavonják, akkor az építésügyi hatóság hivatalból rendeli el a szabályossá tételt. (Ket. 31.§ (1) bek c); Étv.47.§ (2) bek d) )

18

Amennyiben az építésfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy az építtető vagy a tulajdonos a végzésben megállapított teljesítési határidőig az építésügyi hatósághoz nem nyújtotta be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, a szabálytalan állapot megszüntetése érdekében az építtetőt vagy a tulajdonost a szabálytalan építmény, építményrész bontására, átalakítására kötelezi. (EljR. 67.§ (7) bek.) EljR. 67.§ (7) Amennyiben az építésfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy az építtető vagy a tulajdonos a végzésben megállapított teljesítési határidőig az építésügyi hatósághoz nem nyújtotta be a fennmaradási engedély iránti kérelmét, a szabálytalan állapot megszüntetése érdekében az építtetőt vagy a tulajdonost a szabálytalan építmény, építményrész bontására, átalakítására kötelezi.

Amennyiben az építésfelügyeleti hatóság egyértelműen megállapítja a rendelkezésére álló adatok birtokában, hogy nem lehet fennmaradást adni, akkor 90 napon belül (a fennmaradó 30 napon belül) meg kell hoznia a bontási, vagy a szabályossá tételre vonatkozó kötelező határozatát.(Étv. 48/A.§ (2) bek.; EljR. 67.§ (5) bek.) Étv. 48/A.§ (2) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg az építésügyi hatóság vagy jogszabályban meghatározott esetekben az építésfelügyeleti hatóság elrendeli: a) a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy b) - ha az építmény fennmaradása az (1) bekezdés alapján nem engedélyezhető - a lebontását.

218

EljR. 67.§ (5) Ha a szabálytalan építési tevékenység eredményeként létrejött építményre, építményrészre fennmaradási engedély nem adható, az építésfelügyeleti hatóság elrendeli: a) a szabályossá tétel érdekében a szükséges munkálatok elvégzését, vagy b) a lebontását, ha az építmény fennmaradása átalakítással sem engedélyezhető.

A bontási, átalakítási kötelezettség teljesítésének határideje a döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított legfeljebb hat hónap lehet. (EljR. 67.§ (8) bek.) EljR. 67.§ (8) A bontási, átalakítási kötelezettség teljesítésének határideje a döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított legfeljebb hat hónap lehet.

Az építésfelügyeleti hatóság a teljesítési határidőt a kötelezett kérelmére indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítja. EljR. 67.§ (9) bek.) EljR. 67.§ (9) Az építésfelügyeleti hatóság a teljesítési határidőt a kötelezett kérelmére indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbítja.

Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárását az építtetővel szemben, ha az építtető személye nem ismert, az építkezéssel érintett telek tulajdonosával szemben folytatja le. (EljR. 68.§ (1) bek.) EljR. 68. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárását az építtetővel szemben, ha az építtető személye nem ismert, az építkezéssel érintett telek tulajdonosával szemben folytatja le.

Az építésügyi hatóság hatáskörében elrendelt kötelezettségek (meghatározott cselekmény, vagy fizetési köztelezettség) végrehajtását az építésügyi hatóság, míg az építésfelügyeleti hatóság hatáskörében előírt kötelezettségeket az építésfelügyeleti hatóság indítja meg/foganatosítja. (Ket. 127.§-128.§ ) Ket. 127. § (1) Az elsőfokú hatóság hivatalból indult eljárásban hivatalból, kérelemre indult eljárásban az ügyfél kérelmére vizsgálja, illetve - ha a kérelemre indult eljárásban az ügyfél erre irányuló kérelmet nem terjesztett elő, a hatóság azonban az eljárást hivatalból is lefolytathatta volna - vizsgálhatja a végrehajtható döntésben elrendelt kötelezettség teljesítését. Ha a teljesítés a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg, szükség esetén a hatóság a teljesítési határidő leteltét, kérelemre indult eljárásban az ellenőrzés iránti kérelem beérkezését követő nyolc napon belül hatósági ellenőrzést tart. (2) Az elsőfokú hatóság megindítja a végrehajtást, ha megállapította, hogy a végrehajtható döntésben elrendelt kötelezettség teljesítése határidőre nem vagy csak részben, vagy nem az előírásoknak megfelelően történt. (3) Ha az elsőfokú hatóság foganatosítja a végrehajtást, a végrehajtás megindításáról nem kell külön végzést hozni, hanem a foganatosítást az önkéntes teljesítés elmaradásának megállapításától számított nyolc napon belül meg kell kezdeni. (4) Ha a végrehajtást nem az elsőfokú hatóság foganatosítja, a végrehajtás megindításáról az elsőfokú hatóság - a rendelkezésére álló adatok vagy a hatósági ellenőrzés eredménye alapján - végzést hoz, amelyet közöl a végrehajtást foganatosító szervvel is. Ilyen esetben a végrehajtás a végrehajtást foganatosító szervvel való közlést követő napon indul meg. … 128. § (1) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a végrehajtást az elsőfokú hatóság foganatosítja. (2) A végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtásra önálló bírósági végrehajtóval szerződést köthet, a végrehajtás során azonban csak a végrehajtást megindító hatóság jogosult végzést hozni. (3) Törvény vagy kormányrendelet elrendelheti, hogy ha nem az elsőfokú hatóság foganatosítja a végrehajtást, akkor a döntés végrehajtását a végrehajtást foganatosító szerv az elsőfokú hatóság bevonásával foganatosítsa, ha

219

ehhez olyan szakmai ismeretek vagy egyéb feltételek szükségesek, amelyekkel a végrehajtást foganatosító szerv nem rendelkezik.

A fennmaradási kérelem benyújtása után Építésügyi hatóság A

fennmaradási kérelem benyújtása már az építésügyi hatósághoz történik. Annak elbírálása, az azzal összefüggésben szükségessé váló szabályossá tételi, illetve átalakítási kötelezettség, vagy bontási kötelezés és az építésügyi bírság megállapítása már az építésügyi hatóság hatásköre.(Étv. 48/A.§ (1) bek; EljR. 42.§-44.§)  A fennmaradási engedély iránti kérelem elutasítása esetén, az eredeti állapot helyreállítási-, az engedélyezett terveknek megfelelő állapot kialakítási-, illetve a bontási kötelezettséget (egységesen: szabályossá tétel) az elutasító határozatában hozza meg. (Étv.48/A.§(2) bek;)  Ha a szabálytalan bontásra az építtető, vagy a tulajdonos nem nyújt be kérelmet, akkor hivatalból határozattal veszi tudomásul a bontás tényét és az ismert építtetőt, annak hiányában a tulajdonost sújtja építésügyi bírsággal. (EljR. 42.§ (2) bek.; 44.§ (4) bek.)  Ha fennmaradási engedély iránti kérelmet visszavonták, a kérelemre indult eljárást nem szünteti meg (Ket.31.§ c) pont), hanem hivatalból folytatja és rendeli el a szabályossá tételt, vagy a bontást. (Étv.47.§ (2) bek d) pont) 21

A fennmaradási kérelem benyújtása után  Amennyiben

a fennmaradási kérelem hiányos és a hiánypótlásnak sem tettek eleget, akkor a kérelem elutasítása mellett elrendeli a bontást. (EljR. 43.§ (5) bek.)  Amennyiben a fennmaradási engedélyben előírt szabályossá tételi vagy bontási kötelezettséget az előírt határidőn belül az építtető nem teljesíti, haladéktalanul elrendeli a bontást. (EljR. 43.§ (8) bek.)  Veszélyhelyzet elhárítása érdekében történő vagy kihirdetett veszélyhelyzet következtében szükségessé váló építési tevékenységek, valamint az építmények, építményszerkezetek veszélyes állapotának jogszerűtlen építési tevékenységgel történő, halasztást nem tűrő elhárítása vagy részleges elbontása esetén a megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet fennmaradását vagy elbontását - ha a jogszabályi feltételek fennállnak - kérelemre tudomásul veszi. (Étv. 48/A.§ (4) bek.; 49.§ (5) bek.)  A fennmaradási engedélyben elrendelt szabályossá tételi vagy bontási kötelezettség teljesítésének határideje a döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított legfeljebb hat hónap, mely határidő a kötelezett kérelmére indokolt esetben egyszer három hónappal meghosszabbítható. (EljR. 43.§ (6) bek.) 22

A fennmaradási kérelem benyújtása utáni építésügyi hatáskör: 1. A fennmaradási kérelem benyújtása már az építésügyi hatósághoz történik. A fennmaradási engedély iránti kérelem elbírálása, az azzal összefüggésben 220

szükségessé váló szabályossá tételi, illetve átalakítási kötelezettség, vagy bontási kötelezés és az építésügyi bírság megállapítása már az építésügyi hatóság hatáskörében történik.(Étv. 48/A.§ (1) bek; EljR. 42.§-44.§) Étv. 48/A. § (1) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg, az építésügyi hatóság arra az építtető vagy a tulajdonos kérelme alapján fennmaradási engedélyt ad, ha a) egyébként az építési engedélyezéshez előírt, a 36. §-ban és az egyéb jogszabályban meghatározott műszaki és egyéb feltételek teljesülnek, b) az építmény, építményrész átalakítással, visszabontással vagy egyéb módon szabályossá tehető, c) azt a műemléki védett érték megőrzése megkívánja, vagy d) a szabálytalanság közérdeket nem sért, vagy az érdeksérelem a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható.

2. Ha a fennmaradási engedély iránti kérelmet az építésügyi hatóság elutasítja, akkor az eredeti állapot helyreállítási-, az engedélyezett terveknek megfelelő állapot kialakítási-, illetve a bontási kötelezettséget (egységesen: szabályossá tétel) az építésügyi hatóság az elutasító határozatában hozza meg. (Étv.48/A.§(2) bek;) Étv. 48/A.§ (2) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg az építésügyi hatóság vagy jogszabályban meghatározott esetekben az építésfelügyeleti hatóság elrendeli: a) a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy b) - ha az építmény fennmaradása az (1) bekezdés alapján nem engedélyezhető - a lebontását.

3. Ha a szabálytalan bontást az építtető, vagy a tulajdonos nem jelenti be, akkor az építésügyi hatóság hivatalból határozattal veszi tudomásul a bontás tényét és az ismert építtetőt, annak hiányában a tulajdonost sújtja építésügyi bírsággal. (EljR. 42.§ (2) bek.; 44.§ (4) bek.) EljR. 42.§ (2) Az építésügyi hatóság a bontás tudomásulvétele nélkül és a tudomásulvételtől eltérően végzett bontási tevékenység esetén a jogszerűtlenül végzett bontási tevékenységet a) az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére, b) az a) pontban meghatározottak hiányában hivatalból tudomásul veszi. EljR. 44.§ (4) Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül bontották le, az építésügyi hatóság azt - építésügyi bírság megállapítása mellett - határozattal tudomásul veszi.

4. Ha fennmaradási engedély iránti kérelmet visszavonták, az építésügyi hatóság a kérelemre indult eljárást nem szünteti meg (Ket.31.§ c) pont), hanem hivatalból folytatja és rendeli el a szabályossá tételt, vagy a bontást. (Étv.47.§ (2) bek d) pont) Ket. 31. § (1) A hatóság az eljárást megszünteti, ha c) az eljárás kérelemre indult és az ügyfél kérelmét visszavonta, kivéve ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és nem mindegyikük vonta vissza kérelmét, Étv. 47.§ (2) Az építésügyi hatóságnak külön kormányrendeletben foglaltak szerint el kell rendelnie: d) jogszerűtlen építési tevékenység esetében az építési tevékenység végzésének megszüntetését vagy a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelő állapot kialakítását,

5. Amennyiben a fennmaradási kérelem hiányos és a hiánypótlásnak sem tettek eleget, akkor az építési hatóság a kérelem elutasítása mellett elrendeli a bontást. (EljR. 43.§ (5) bek.) EljR. 43.§ (5) Ha az építtető vagy a tulajdonos a kérelmet hiányosan nyújtotta be és a 11. § szerinti hiánypótlási felhívásnak a megadott határidőben nem tett eleget, az építésügyi hatóság elrendeli az építmény bontását.

6. Amennyiben a fennmaradási engedélyben előírt szabályossá tételi vagy bontási kötelezettséget az előírt határidőn belül az építtető nem teljesíti, az építésügyi hatóság haladéktalanul elrendeli a bontást. (EljR. 43.§ (8) bek.) EljR. 43.§ (8) A szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén az építésügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a bontásról.

221

7. Veszélyhelyzet elhárítása érdekében történő vagy kihirdetett veszélyhelyzet következtében szükségessé váló építési tevékenységek, valamint az építmények, építményszerkezetek veszélyes állapotának jogszerűtlen építési tevékenységgel történő, halasztást nem tűrő elhárítása vagy részleges elbontása esetén az építésügyi hatóság a megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet fennmaradását vagy elbontását - ha az az (1) bekezdésben előírtaknak, jogszabályban meghatározottak szerint megfelel - kérelemre tudomásul veszi. (Étv. 48/A.§ (4) bek.; 49.§ (5) bek.) Étv. 48/A.§ (4) Veszélyhelyzet elhárítása érdekében történő vagy kihirdetett veszélyhelyzet következtében szükségessé váló építési tevékenységek, valamint az építmények, építményszerkezetek veszélyes állapotának jogszerűtlen építési tevékenységgel történő, halasztást nem tűrő elhárítása vagy részleges elbontása esetén az építésügyi hatóság a megvalósult építmény, építményrész, építményszerkezet fennmaradását vagy elbontását - ha az az (1) bekezdésben előírtaknak, jogszabályban meghatározottak szerint megfelel - kérelemre tudomásul veszi. Étv. 48.§ (5) Veszélyes állapotú építmények, épületszerkezetek jogszerűtlen építési tevékenységgel történő veszélyelhárítása vagy részleges elbontása esetén kiadott fennmaradási engedéllyel vagy bontás tudomásulvételével egyidejűleg az építésügyi hatóság építésügyi bírságot nem szab ki.

A fennmaradási engedélyben elrendelt szabályossá tételi vagy bontási kötelezettség teljesítésének határideje a döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított legfeljebb hat hónap, mely határidő a kötelezett kérelmére indokolt esetben egyszer három hónappal meghosszabbítható. (EljR. 43.§ (6) bek.) EljR. 43.§ (6) A fennmaradási engedélyben elrendelt szabályossá tételi vagy bontási kötelezettség teljesítésének határideje a döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított legfeljebb hat hónap, mely határidő a kötelezett kérelmére indokolt esetben egyszer három hónappal meghosszabbítható.

Építésfelügyelet építésrendészeti eljárása jogszerűtlen építés esetén Elévülés A

szabálytalanság tudomására jutásától számított 90 napon belül meg kell indítani az építésrendészeti eljárást  Az eljárás megindításának legkésőbb az építés befejezésétől – ha az nem állapítható meg - a használatbavételtől számított 10 éven belül van helye (Étv.48/A.§ (5) bek.)  A jogvesztő 90 nap újra indul: Étv. 48.§ (6) bek.   



A fennmaradási kérelem benyújtási határidejének lejártát követő napon A fennmaradási kérelem visszavonását követő napon A fennmaradási engedélyben előírt szabályossá tételi kötelezettség teljesítési határidejét követő napon, ha az eredménytelenül telik el (ekkor az ép. hat. intézkedik EljR. 43.§ (8) bek.) Új eljárás lefolytatását elrendelő II. fokú döntés eljáró hatósághoz való megérkezését követő napon 19

ELÉVÜLÉS! Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzés során feltárt szabálytalan tevékenységről való tudomásszerzéstől számított 90 napon belül indítja meg az intézkedések megtételére irányuló eljárást. Az Étv. módosítása szerint 2013. január 1-től a törvény az elévülési határidőt nem az eljárás befejezéséhez, hanem a megindításához köti, az építésügyi (építésfelügyeleti) hatóság jogszerűtlen és szakszerűtlen építési tevékenység miatt a szabálytalanság tudomásra jutásától 222

számított 90 napon belül indíthatja meg az Étv. 48/A. § szerinti intézkedések megtételére irányuló eljárást. Az objektív határidő maradt: a hatóság legkésőbb az építés befejezésétől - ha nem állapítható meg, az építmény használatbavételétől - számított tíz éven belül indíthatja meg az eljárását. (Étv. 48/A.§ (5) bek., 46.§ (4) bek b) pontja). Jókarbantartási kötelezési eljárás esetében ez öt év. (Étv. 46.§ (4) bek. a) pont) Étv. 46..§ (4) Az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzés során feltárt szabálytalan tevékenységről való tudomásszerzésétől számított 90 napon belül indítja meg a (2) bekezdés szerinti intézkedések megtételére irányuló eljárást. Ezen intézkedéseknek a) a (2) bekezdés a)-c) pontja esetében a szabálytalan tevékenységtől számított öt éven belül, b) a (2) bekezdés d)-e) pontja esetében a szabálytalan tevékenységtől számított tíz éven belül van helyük. Étv. 48/A. .§ (5) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott esetekben és módon az ellenőrzés során feltárt szabálytalan tevékenységről való tudomásszerzéstől számított 90 napon belül indítja meg az (1)-(4) bekezdés szerinti intézkedések megtételére irányuló eljárást. Az eljárás megindításának legkésőbb az építés befejezésétől - ha az nem állapítható meg, akkor az építmény használatbavételétől - számított tíz éven belül van helye.

A 90 napos időtartam újrakezdődik (Étv. 48/A.§ (6) bek.) a) a fennmaradási engedélykérelem benyújtására való felhívás nem teljesítése esetén, a teljesítési határidő lejártát követő napon, b) ha az építtető a fennmaradási engedély iránti kérelmét visszavonja, a visszavonást követő napon, c) a fennmaradási és továbbépítési engedélyben előírt szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén, a teljesítési határidő lejártát követő napon. (EljR. 43.§ (8) bek.) d) az új eljárás lefolytatását elrendelő döntés eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon. Étv.48/A.§ 6) Az (5) bekezdés szerinti 90 napos időtartam újrakezdődik a) a fennmaradási engedélykérelem benyújtására való felhívás nem teljesítése esetén, a teljesítési határidő lejártát követő napon, b) ha az építtető a fennmaradási engedély iránti kérelmét visszavonja, a visszavonást követő napon, c) a fennmaradási és továbbépítési engedélyben előírt szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén, a teljesítési határidő lejártát követő napon, d) az új eljárás lefolytatását elrendelő döntés eljáró hatósághoz történő megérkezését követő napon. EljR. 43.§ (8) A szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén az építésügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a bontásról.

223

Jókarbantartási kötelezés eljárás Építésfelügyeleti hatóság ellenőrzése állami feladata(Étv.46.§ (2) bek. c) pont, EljR. 58.§ (3) bek.)  Feltárja

az elhanyagolt, rossz állapotú, állékonyságában, műemléki értékében és egyéb okból veszélyeztetett meglévő építményeket  Elrendelheti: (Elj.R.69.§ (1) bek.a) pont) A jókarbantartás körét meghaladó felújítást (örökségvédelmi érdek, stabilitás, használati biztonság  El kell rendelnie: (EljR.69.§ (1) bek.b) –c) pont) o

o

Az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását (állékonyságot, életet és egészséget, közbiztonságot és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet) Tömegtartózkodásra szolgáló, a 2011.évi CXXVIII. Tv hatálya alá tartozó Katasztrófavédelem) és a honvédelmi és katonai építmények esetében (EljR. 63.§ b) pont)  A szervízkönyv pótlását, a kötelező felülvizsgálat elmaradása miatti felülvizsgálatot, és a szükségessé váló munkák elvégzését. 20

Jókarbantartási kötelezési eljárás 2013.01.01-től építésfelügyeleti hatóság feladata ellenőrzése során feltárni az elhanyagolt, rossz állapotú, állékonyságában, műemléki értékében és egyéb okból veszélyeztetett meglévő építményeket (Étv. 46.§ (2) bek. c) pont, EljR. 58.§ (3) bek.) Étv. 46.§ (2) Az építésfelügyeleti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint ellátja az építési folyamat felügyeletét, ellenőrzi az építmény műszaki állapotát, valamint feltárja a szabálytalan építkezéseket. Ennek keretében c) a jókarbantartási kötelezettség teljesítése körében ellenőrzést és eljárást folytat le, EljR. 58.§ (3) Az építésfelügyeleti hatóság ellenőrzi a meglévő építmények körében a jogszabályban előírt jókarbantartási kötelezettség teljesítését, valamint - az építésügyi és örökségvédelmi hatósággal együttműködve azt, hogy a műemlékek műszaki állapota nem veszélyezteti-e a műemléki értékeket.

Az építésfelügyeleti hatóság az ellenőrzésén tapasztaltak alapján (EljR. 69.§ (1) bek) elrendelheti a kötelező jókarbantartás körét meghaladó felújítását, ha azt az építészeti örökség védelmének érdekei megkövetelik, vagy annak elmaradása az épület stabilitását, használati biztonságát veszélyeztetheti, el kell rendelnie az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, el kell rendelnie a tömegtartózkodásra szolgáló építmény, a katasztrófavédelemről szóló 2011. évi CXXVIII. tv. hatálya alá tartozó építmények, a honvédelmi és katonai célú építmények esetében (EljR. 63.§ b) pont) o a szervizkönyv pótlását, o a kötelező felülvizsgálat elmaradása miatti építmény felülvizsgálat elvégzését és a megállapításoktól függően a szükséges munkálatok elvégzését. EljR. 69. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság az 58. § (3) bekezdése szerinti ellenőrzésén tapasztaltak alapján a) elrendelheti az építmény, építményrész kötelező jókarbantartás körét meghaladó felújítását, ha azt az építészeti örökség védelmének érdekei megkövetelik, vagy annak elmaradása az épület stabilitását, használati biztonságát veszélyeztetheti,

224

b) elrendeli az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, c) elrendeli a 63. § b) pontjában meghatározott építmények esetén a b) pontban foglaltakon túl ca) a szervizkönyv pótlását, cb) a kötelező felülvizsgálat elmaradása miatti építmény felülvizsgálat elvégzését és a megállapításoktól függően a szükséges munkálatok elvégzését. EljR. 63. § Az építésfelügyeleti hatóság az építmények 58. § (3) bekezdése szerinti hatósági ellenőrzésén b) tömegtartózkodásra szolgáló építmény, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény hatálya alá tartozó építmény, valamint a honvédelmi és katonai célú építmény esetén ba) a szervizkönyv meglétét, bb) a 20 évenkénti felülvizsgálatának teljesítését, a megállapítások szerinti munkálatok elvégzését és a szervizkönyvben való dokumentálását ellenőrzi.

A jókarbantartási kötelezési eljárás során is alkalmazni kell a kötelezési eljárás általános szabályait: (EljR. 16.§) kötelezett személye osztott kötelezés, egyetemleges kötelezés ütemezett kötelezés Teljesítési határidő megállapítása Fontos! Amennyiben az építésügyi hatóság az ellenőrzése során, vagy bejelentéssel tudomást szerez a jókarbantartási kötelezettség elmulasztásáról, akkor a közvetlen veszélyhelyzet elhárításáról azonnal ideiglenes intézkedést tesz (Ket. 22.§) és ezzel egyidejűleg megkeresi az építésfelügyeleti hatóságot. (EljR.69.§ ) Ket. 22. § (3) A hatóság - tekintet nélkül a joghatóságára, valamint a hatáskörére és az illetékességére - hivatalból köteles megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. (4) A hatóság az ideiglenes intézkedéséről szóló végzését közli az ügyféllel, valamint a joghatósággal és hatáskörrel rendelkező illetékes hatósággal, amely az ideiglenes intézkedés szükségességét felülvizsgálja, és szükség esetén megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedést.

225

IV. RÉSZ Egyes építésügyi vizsga-témakörök kidolgozott tananyaga 11. 4. A nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások esetén 20.14. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházások speciális eljárási szabályai 20.14.1. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházások fogalma 20.14.2. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások engedélyezésénél eljáró hatóságok, szakhatóságok 20.14.3. Ügyintézési határidők a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások engedélyezésénél 20.14.4. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások speciális eljárási szabályai 18. Kiegészítő, utólagos eljárások 18.1. Jogutódlás 18.2. Engedély hatályának meghosszabbítása 18.3. Teljesítési határidő meghosszabbítása 18.3.1. Fellebbezés, másodfokú eljárás, esetén: 18.3.2. Elsőfokon jogerőre emelkedett kötelezettség esetén 18.3.3. Jogutódlás esetén 18.4. Határozat kijavítása 18.5. Határozat visszavonása 18.4. Határozat kijavítása 18.5. Határozat visszavonása 18.5.1. Határozat visszavonásának esetei az eljárás folyamán 18.5.1.1. Megelőzés alapján történő intézkedés esete 18.5.1.2. Hatásköri, illetékességi vita 18.5.1.3. Igazolási kérelem 18.5.1.4. Hatósági bizonyítvány 18.5.1.5. Határozat visszavonása jogorvoslati kérelem alapján 18.5.1.6.Újrafelvételi eljárás 18.5.1.7. Hivatalbóli döntés-felülvizsgálat 18.6. Határozat módosítása 18.6.1. Határozat módosításának esetei az eljárás folyamán 18.6.1.1. Igazolási kérelem 18.6.1.2. Hatósági bizonyítvány 18.6.1.3. Határozat módosítása jogorvoslati kérelem alapján 18.6.1.4. Újrafelvételi eljárás 18.6.2. Hivatalbóli döntés-felülvizsgálat

226

11. 4. A nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházások esetén A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsítása és egyszerűsítése érdekében Ket. eljárási szabályaitól eltérő, speciális engedélyezési eljárási szabályokat állapít meg a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (továbbiakban: Ngtv.) Ez az eltérés nemcsak az eljárási rendre, hanem az építésügyi hatósági rendszerre is kihat. A Ngtv. célja, hogy előmozdítsa a nemzetgazdasági szempontból jelentős beruházások által támasztott speciális igényeknek megfelelő szabályozási környezet kialakítását. Ezért a törvény a kockázatok kiküszöbölése, valamint az építésügyi engedélyezési eljárások felgyorsítása, és a hatóság hatékonyságának növelése érdekében számos eltérő rendelkezést tartalmaz az általános eljárási szabályoktól. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházások speciális eljárási szabályait részletesen a 21.14. pont tartalmazza. Az engedélyezési eljárást lefolytató elsőfokú hatóságot, szakhatóságot a Kormány, az ügyet kiemeltté nyilvánító külön rendeletében jelöli ki beruházásonként. (felhatalmazó jsz.: Ngtv. 2.§, Kijelölés hiányában pedig az ügyben járási építésügyi hivatal, illetve a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal jár el. Kiemelt jelentőségű ügyben másodfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala jár el. Ngtv. 2. § (1) Kiemelt jelentőségű ügyben első fokon a) a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok szerint a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, b) szakhatóságként a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok szerint a másodfokú eljárásban szakhatóságként kijelölt hatóság jár el. (2) Kiemelt jelentőségű ügyben a fellebbezés elbírálására jogosult a) az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásával első fokon eljáró hatóság felett felügyeleti jogkört gyakorló hatóság, illetőleg a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, b) szakhatóságként az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásával első fokon eljáró szakhatóság felett felügyeleti jogkört gyakorló hatóság, illetőleg a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság. 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) A Kormány a) a Kormány által rendeletben kiemelt jelentőségű üggyé (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben - a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában -, az első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként (a továbbiakban: első fokú kiemelt építésügyi hatóság) - a sajátos építményfajták, valamint a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak kivételével - az építmények, építési tevékenységek tekintetében az 1. melléklet I. és II. részében meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatalt - a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel -, illetve járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalt 227

jelöli ki az 1. melléklet I. és II. részében felsorolt járásokra, fővárosi kerületekre kiterjedő illetékességgel. (3) Az 1. melléklet II. részében felsorolt járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal az 1. melléklet II. részében meghatározott illetékességi területén - a (2) bekezdésben meghatározott feladatok mellett - ellátja a műemlékekkel kapcsolatos első fokú építésügyi hatósági feladatokat. (5) A Kormány a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként, valamint a műemlékvédelem területén a külön jogszabályban meghatározott másodfokú feladatok ellátására az építmények, építési tevékenységek tekintetében - a sajátos építményfajták, valamint a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak kivételével - a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatalának építésfelügyeleti hatósági és örökségvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat is ellátó önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységét (a továbbiakban: másodfokú építésügyi hatóság) jelöli ki.

228

20.14. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházások speciális eljárási szabályai Étv. 34. § (6) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokra eltérő eljárási szabályok állapíthatók meg. 20.14.1. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházások fogalma A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsítása és egyszerűsítése érdekében Ket. eljárási szabályaitól eltérő, speciális engedélyezési eljárási szabályokat állapít meg a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (továbbiakban: Ngtv.) A Ngtv. célja, hogy előmozdítsa a nemzetgazdasági szempontból jelentős beruházások által támasztott speciális igényeknek megfelelő szabályozási környezet kialakítását. Ezért a törvény a kockázatok kiküszöbölése, valamint az építésügyi engedélyezési eljárások felgyorsítása, és a hatóság hatékonyságának növelése érdekében számos eltérő rendelkezést tartalmaz az általános eljárási szabályoktól. A kiemelt beruházások gyors és hatékony elbírálása azért fontos, hogy az Európai Unió által a Kohéziós Alapból és a strukturális alapokból biztosított támogatások teljes egészében lehívhatók legyenek, hazánk társadalma és gazdasága így a csatlakozásból a lehető legtöbbet profitálhasson. A törvény az európai uniós, illetőleg a magyar központi költségvetési forrásokból finanszírozott beruházások mellett a teljes mértékben magánforrásokból finanszírozott beruházások hatékonyabb engedélyezésének elősegítését is célul tűzi ki azzal, hogy objektív követelményeknek történő megfeleléshez köti ezen beruházásoknak a törvény által meghatározott speciális eljárási rendbe történő vonását. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt építési beruházás: Ngtv.1. § (1) A törvény hatálya az egyes, a) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósítandó, b) részben vagy egészben központi költségvetési támogatásból megvalósítandó, c) a koncessziós, illetve az egyes kizárólagos állami tevékenységek gyakorlása jogának átengedése érdekében lefolytatott árverési és pályázati eljárások keretében létrejött szerződések alapján megvalósítandó és ahhoz szorosan kapcsolódó, összesen legalább öt milliárd forint teljes költségigényű, d) részben vagy egészben egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatásból megvalósítandó, e) legalább 90 millió forint teljes költségigényű és legalább 15 új munkahely megteremtését biztosító, vagy f) környezetvédelmi, kutatás-fejlesztési, oktatási, valamint egészségügyi és szociális célok megvalósítását elősegítő nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági engedélyezési ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra terjed ki. g) kiemelt nemzeti emlékhely fenntartásához, bemutatásához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági engedélyezési ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra terjed ki. 229

(2) A kiemelt jelentőségű ügyekben az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló jogszabály és az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályok rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az Ngtv. hatálya az e törvény 1.§-ban felsorolt – a törvény hatálybalépése óta jelentősen kibővített körbe tartozó - beruházások közül, kormányrendelettel nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított közigazgatási hatósági engedélyezési ügyek közigazgatási hatósági engedélyezési eljárásaira terjed ki. Néhány „kiemeltté nyilvánító” kormányrendelet – tájékoztatásul - a teljesség igénye nélkül: 192/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet a Kecskemét közigazgatási területén megvalósuló nagyberuházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról 153/2008. (VI. 6.) Korm. rendelet a Budapest Ferihegy Nemzetközi Repülőtér rövid távú fejlesztése projekthez tartozó egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról 91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet az M4 autópálya/autóút és a 4. számú főút fejlesztéseihez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról 74/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet a „Pécs 2010 - Európa Kulturális Fővárosa” program fejlesztési kulcsprojektjeihez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról 89/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a budapesti 4-es metróvonal Kelenföldi pályaudvarBosnyák tér közötti szakasza megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról 16/2011. (II. 24.) Korm. rendelet az AUDI HUNGÁRIA MOTOR KFT. Győr közigazgatási területén megvalósuló nagyberuházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról 311/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet a Várbazár, valamint a budavári királyi kertek rekonstrukciójához kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról 100/2012. (V. 16.) Korm. rendelet a Budapest V. kerület Kossuth Lajos téri beruházási programmal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről 20.14.2. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások engedélyezésénél eljáró hatóságok, szakhatóságok A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (továbbiakban: Ket.) eljárási szabályaitól eltérő nemzetgazdaságilag kiemelt építési beruházásokra. Ez rendre, hanem az építésügyi hatósági rendszerre is kihat.

beruházások megvalósításának törvény (Ngtv.) a közigazgatási szóló 2004. évi CXL. törvény szabályokat állapít meg a az eltérés nemcsak az eljárási 230

Az eljárást lefolytató elsőfokú hatóságot a Kormány, az ügyet kiemeltté nyilvánító rendeletében jelöli ki. Kijelölés hiányában pedig az ügyben egyéb esetben másodfokon eljáró szerv jár el. Tehát főszabályként a törvény egy szinttel magasabbra helyezi a hatáskört, de ha több másodfokú szerv van, a hatóságok leterheltsége, az ügy specialitása stb. függvényében dönthet a Kormány melyik szervet jelölje ki. Építési engedélyezési eljárás esetén az elsőfokú hatósági jogkört járási építésügyi hivatal, illetve a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal a másodfokú hatósági jogkört fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal gyakorolja. Ngtv. 2. § (1) Kiemelt jelentőségű ügyben első fokon a) a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok szerint a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, b) szakhatóságként a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, ennek hiányában az ügyfajtára vonatkozó különös eljárási szabályok szerint a másodfokú eljárásban szakhatóságként kijelölt hatóság jár el. (2) Kiemelt jelentőségű ügyben a fellebbezés elbírálására jogosult a) az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásával első fokon eljáró hatóság felett felügyeleti jogkört gyakorló hatóság, illetőleg a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság, b) szakhatóságként az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásával első fokon eljáró szakhatóság felett felügyeleti jogkört gyakorló hatóság, illetőleg a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság. 20.14.3. Ügyintézési határidők a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások engedélyezésénél Az Ngtv. alapvető céljának – gyors hatósági eljárás, minél rövidebb idő alatt – teljesítése érdekében a törvény az egyik alapvető specialitása az általánostól eltérő, rövidebb ügyintézési határidők megállapítása, ezen kívül a beruházások koordinációja is fontos szerepet kap, mely feladatot a kiemeltté nyilvánító kormányrendeletben kijelölt kormánymegbízott lát el. A Ket. szabályozásától eltérően Ngtv.-ben meghatározott határidőktől való eltérés nem lehetséges, a meghatározott határidőnél hosszabbat sem törvény, sem pedig kormányrendelet nem állapíthat meg. Ngtv.2/A. § (1) A Kormány a kiemelt jelentőségű ügyben rendeletével jelölheti ki a koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottat. (2) A kiemelt jelentőségű ügyben a Kormány rendeletében határozza meg azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket az (1) bekezdés szerint kijelölt kormánymegbízott gyakorolhat. (3) Az (1) bekezdés szerint kijelölt kormánymegbízott a (2) bekezdés szerinti feladatat- és hatásköreit a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró valamennyi hatóság, illetve szakhatóság tekintetében - az általa vezetett kormányhivatalnak a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló kormányrendeletben meghatározott illetékességi területén kívül is - gyakorolhatja. (4) Az (1) bekezdés szerint kijelölt kormánymegbízott a (2) bekezdésben meghatározott feladatés hatásköröket nem gyakorolhatja az önálló szabályozó szervek, az autonóm államigazgatási szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendvédelmi szervek tekintetében. 2/B. § (1) A 2/A. § (1) bekezdése szerint kijelölt kormánymegbízott jogosult a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok vezetőjét - a Kormány tagjai, az önálló 231

szabályozó szervek, az autonóm államigazgatási szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendvédelmi szervek kivételével - írásban soron kívüli feladat elvégzésére, vagy mulasztás pótlására utasítani a kiemelt jelentőségű üggyel összefüggő feladatokkal kapcsolatban. (2) A kormánymegbízott az (1) bekezdés szerinti írásbeli utasítást - annak kiadásával egyidejűleg - megküldi a kiemelt jelentőségű ügyben eljáró hatóságok és szakhatóságok irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervének. (3) A kormánymegbízott a kiemelt jelentőségű üggyel összefüggésben a kiemelt jelentőségű ügyben hatóságként vagy szakhatóságként kijelölt kormánytag felé írásban jelzéssel élhet, mellyel összefüggésben az érintett kormánytag öt munkanapon belül tájékoztatást ad a kormánymegbízottnak. Ngtv.3. § (1) Kiemelt jelentőségű ügyben a kérelmet soron kívül kell elbírálni, az ügyintézési határidő azonban - az (5) bekezdésben meghatározott, valamint az általános építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő kivételével - legfeljebb két hónap lehet. (2)-(4) (5) Az ügyintézési határidő a) a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény szerinti előzetes vizsgálati eljárás esetén az ott meghatározott határidő, b) c) a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti közlekedési hatósági engedélyezési eljárások esetén harminc nap, d) a villamos energiáról szóló törvény szerinti villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárások esetén harminc nap. (6) A hatóság vezetője indokolt esetben az ügyintézési határidőt legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. 4. § 4/A. § 4/B. § 5. § (1) Kiemelt jelentőségű ügy engedélyezési eljárásában a szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő tizenöt nap, amelyet a szakhatóság vezetője indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb nyolc nappal meghosszabbíthat. (2) 6. § (1) A hiánypótlásra történő felhívás, illetőleg a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadására csak egy-egy alkalommal kerülhet sor. Különösen indokolt esetben a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívás kiadása még egy alkalommal megismételhető. (2) (3) 6/A. § A kiemelt jelentőségű ügyben hozott elsőfokú határozat elleni fellebbezést soron kívül, de legfeljebb harminc napon belül el kell bírálni. 6/C. § (1) Kiemelt jelentőségű ügyben a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet vagy az ügyfajtára vonatkozó különös hatósági eljárási szabályokat megállapító jogszabály az e törvényben foglalt határidőknél rövidebbet is megállapíthat. A törvény a közigazgatási hatósági eljárás mellett a meghozott érdemi határozatok elleni bírósági felülvizsgálat rendjét is szabályozza. A hatósági eljárást a közigazgatási perek általános szabályainál gyorsabb elbírálást lehetővé tevő bírói jogorvoslat követi. A törvény soron kívüli, szigorú határidőkhöz kötött eljárási rendet ír elő a hatóság, valamint a bíróság 232

számára az ügy iratainak a bírósághoz történő továbbítása, valamint a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem tárgyában történő döntés tekintetében. A szakhatóságoknak az alperes hatóság általi perbehívása szintén időben korlátozott. Különös eljárási határidők a Ngtv. alapján Eljárási cselekmények Kérelem elbírálása az általános építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő kivételével Az ügyintézési határidő meghosszabbítása kizárólag indokolt esetben a hatóság vezetője jogosult haladéktalanul értesíteni kell az eljárás megindításáról értesítetteket A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő

Ügyintézési határidő soron kívül, legfeljebb két hónap Legfeljebb tizenöt nappal

tizenöt nap

A szakhatóság eljárására vonatkozó ügyintézési határidő nyolc nap meghosszabbítása kizárólag indokolt esetben, egy alkalommal a hatóság vezetője jogosult haladéktalanul értesíteni kell a kérelmező ügyfelet, valamint az eljáró hatóságot Kivéve összevont eljárás esetén! Fellebbezés elbírálása

soron kívül, de legfeljebb harminc nap A hatóság keresettovábbítása - a keresetlevélben 3 nap foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt - a bíróság felé A bíróságnak meg kell vizsgálnia a keresetlevelet 5 napon belül A bíróságnak a határozat végrehajtásának 3 munkanapon belül felfüggesztésében döntenie kell (Ngtv.8.§ (5) bek.) (itt maradt a munkanap!) Az első tárgyalást meg kell tartani – amennyiben erre 30 napon belül sor kerül – az iratoknak a bírósághoz való beérkezésétől számított (Ngtv.9.§ (4) bek.) Ha nincs szükség bizonyítási eljárás lefolytatására, ill. 30 napon belül tárgyaláson kívüli eljárás esetén a keresetet el kell bírálni, a keresetet az iratoknak a bírósághoz való beérkezésétől számított (Ngtv.9.§ (4) bek.) A bírósági a határozatot a felek részére kézbesíteni kell 8 napon belül a meghozatalától számított (Ngtv.9.§ (7) bek.) A Kúria az ügy érdemében dönt a felülvizsgálati 90 napon belül ellenkérelemnek (csatlakozó felülvizsgálati kérelemnek) az előterjesztésétől számított. (Ngtv.10.§

233

20.14.4. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások speciális eljárási szabályai Az általánostól rövidebb ügyintézési határidőn túl egyéb speciális szabállyal kívánta elérni a jogalkotó a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások minél egyszerűbb, gördülékenyebb megvalósítását. Melyek a következők: 1. A másodfokú eljárás speciális szabályai 2. A határozat bírósági felülvizsgálata 3. Eljárási illeték

Másodfokú eljárás különös szabályai A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások engedélyezése során a másodfokú eljárással kapcsolatban csak egy speciális szabály meghozatalára került sor, ami az ügyintézési határidőre vonatkozik. Egységesen harminc napot állapít meg a törvény. A határozat bírósági felülvizsgálata A nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánított ügyekben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének rendelkezéseit az Ngtv.8-10. §-aiban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Melyek a következők: A jogi képviselet kötelező A keresetlevél elektronikus úton is benyújtható. Az eljárási határidők meghatározottak a per valamennyi szereplője (a hatóság, a felperes, a szakhatóság esetleges perbehívás esetén, a bíróság) részére és ezek rendkívül rövidek (lsd. fentebb a táblázatot) A per nem szüneteltethető A bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, de a felek bármelyikének kérelmére tárgyalást tart Ngtv.7. § A törvény hatálya alá tartozó hatósági ügyekben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XX. fejezetének rendelkezéseit az e törvény 8-10. §-aiban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. 8. § (1) A perben a jogi képviselet kötelező. (2)-(3) (2) A keresetlevél a hatósághoz elektronikus úton is benyújtható. A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt három napon belül továbbítja a bírósághoz, a továbbításra elektronikus úton is sor kerülhet. (3) A perben a beadványok benyújtása és a hivatalos iratok kézbesítése a Pp.-ben meghatározottak szerint, elektronikus úton is történhet. (3a) Az ingatlanügyi hatóság eljárásával kapcsolatban a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni. (4) A bíróság a keresetlevelet legkésőbb annak beérkezését követő öt napon belül megvizsgálja, valamint ezen belül a jogszabálynak megfelelő keresetlevelet a közigazgatási szerv nyilatkozatával együtt megküldi a felperes jogi képviselője részére.

234

(5) Ha a keresetlevél a határozat végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában az iratoknak a bírósághoz érkezését követő három munkanapon belül határoz, és határozatát haladéktalanul megküldi a feleknek. (6) Az alperes hatóság a szakhatóságot csak a keresetlevélben foglaltakra tett nyilatkozatában hívhatja perbe. A bíróság a perbe hívást haladéktalanul közli a szakhatósággal, mely a közlést követő három napon belül nyilatkozik a perbe hívás elfogadása tárgyában. (7) Az ellenérdekű felet a bíróság a (4) bekezdésben meghatározott határidőig értesíti a beavatkozás lehetőségéről azzal, hogy a beavatkozást az értesítés kézhezvételét követő nyolc napon belül kell bejelenteni a bíróságnak, mely határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. (8) A keresetet csak a perindításra nyitva álló határidőn belül lehet megváltoztatni, illetve kiterjeszteni. A Pp. 335/A. §-ának (2) bekezdését ebben az esetben is alkalmazni kell. 9. § (1) A perben a beadványok hiányosságainak pótlására legfeljebb nyolc napos határidő adható, melyet indokolt esetben egyszer, további, legfeljebb nyolc nappal lehet meghosszabbítani. (2) A perben szünetelésnek nincs helye. (3) A bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes pedig a keresetlevélre tett nyilatkozatában kérheti. Az ellenérdekű fél beavatkozó tárgyalás tartását a Pp. 338. §-ának (2) bekezdése szerint kérheti. A tárgyaláson kívüli elbírálásra a Pp. 338. §-ának (3), (5) és (6) bekezdését alkalmazni kell. (4) A Pp. 332/B. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az első tárgyalást az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő 30 napon belül kell megtartani, és ha nincs szükség bizonyítási eljárás lefolytatására, vagy tárgyaláson kívüli eljárás esetén, e határidőn belül elbírálni. A határidő számításakor a hiánypótlásra fordított idő nem vehető figyelembe. (5) (6) Amennyiben a bíróság a keresettel megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi és új eljárás lefolytatását rendeli el, határozatának tartalmaznia kell a hatóság megismételt eljárására vonatkozó utasításokat. (7) A bíróság határozatát a meghozatalától számított nyolc napon belül a felek részére kézbesíteni kell. 10. § A Kúria a felülvizsgálati ellenkérelem előterjesztésére legfeljebb tizenöt napos határidőt állapít meg. A felülvizsgálati ellenkérelemnek (csatlakozó felülvizsgálati kérelemnek) a Kúriához való érkezését, illetve a felülvizsgálati ellenkérelem előterjesztésére megállapított határidő eredménytelen leteltét követő kilencven napon belül a Kúria az ügy érdemében dönt.

Eljárási illeték A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő hatósági eljárások esetén az eljárásra egyébként irányadó illetékmérték kétszeresét kell fizetni. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről, melléklet XI. fejezet A külön jogszabály szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő hatósági eljárások illetéke: A külön jogszabály szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő hatósági eljárások esetén az eljárásra egyébként irányadó illetékmérték kétszeresét kell fizetni. 235

236

18. Kiegészítő, utólagos eljárások

18.1. Jogutódlás A jogutódlás általános szabályairól a Ket., az építésügyi hatósági eljárásra vonatkozó speciális szabályait pedig a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szabályozza. Jogutódlás esetei: 1. Jogutódlás az eljárás folyamatában a döntéshozatal előtt Kérelemre indult eljárás esetén Jogutód kérelme alapján – a hatóság a tényállás tisztázását követően, végzéssel dönt Ha a jogutód kiléte vitás, ennek eldöntéséig - eljárás felfüggesztése Eljárás megszüntetése végzéssel - az ügyfél halála vagy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése következtében okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett be Hivatalból indított eljárás esetén A kieső ügyfél helyébe annak polgárjog szerinti jogutódja lép - a jogutódlásról a hatóság határozattal dönt 2. Jogutódlás az ügy érdemében hozott határozat jogerőre emelkedése után Jogosultságot megállapító határozat pld.: építési engedély - jogutód kérelme alapján a hatóság a jogosultság igazolását követően végzéssel dönt Kötelezettséget megállapító határozat A kötelezettség a jogutódot terheli Lehetőséget kell adni a jogutódnak az önkéntes tejesítésre – a teljesítési határidő egy alkalommal indokolt esetben meghosszabbítható Végrehajtási szakaszban o jogutód esetén végrehajtás felfüggesztése kérelemre elrendelhető - az önkéntes teljesítés érdekében o jogutód hiányában végrehajtás megszüntetése – ha jogutód hiányában a végrehajtás nem folytatható hatóság hivatalból intézkedik – jogszabálysértő, közérdeket sértő, vagy veszélyeztető állapot megszüntetéséről Ket. 16. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, vagy ha a hatósági ügy személyes jellege vagy a kötelezettség tartalma nem zárja ki, a polgári jog szerinti jogutódja lép a) hivatalból indított eljárásban a kieső ügyfél vagy b) kérelemre indult eljárásban - az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfelet kivéve - a kieső ügyfél helyébe. (2) Kérelemre indult eljárásban a kérelmező ügyfél jogutódja - az eljárásról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a jogutódlástól számított hat hónapon belül - kérheti a jogutódlás megállapítását. (3) Jogszabály lehetővé teheti, hogy a jogerős határozat alapján jogosított ügyfél helyébe jogutódja lépjen. Ha a jogerős határozattal megállapított kötelezettség tekintetében a kötelezett helyébe jogutód lép, számára - indokolt kérelmére új teljesítési határidő megállapításával lehetőséget kell biztosítani a kötelezettség önkéntes teljesítésére. 237

(4) A hatóságnak a jogutódlás előtt hozott végzése hatályos a jogutóddal szemben, kivéve a) a jogelőd természetes személy ügyféllel szemben az eljárás akadályozása vagy az idézésről való távolmaradás miatt kötelezettséget megállapító végzést, b) a jogelőd számára fizetési kedvezményt megállapító végzést, ideértve a késedelmi pótlék elengedéséről vagy mérsékléséről szóló végzést is és c) a jogelőd természetes személy ügyfél számára költségmentességet engedélyező végzést. (5) Jogutód hiányában a jogszabálysértő, illetve a közérdeket sértő vagy veszélyeztető állapot megszüntetéséről az eljáró hatóság hivatalból intézkedik. (6) A jogutódlás, valamint az új teljesítési határidő megállapítása kérdésében hozott végzést az ügyféllel közölni kell. A jogutódlás tárgyában hozott és az új teljesítési határidő megállapítását megtagadó végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 42. Jogutódlás tudomásulvétele 53. § (1) Az építésügyi hatóság – a használatbavételi és a fennmaradási engedélyezési eljárás kivételével – az engedélyek és kötelezettségek tekintetében a jogutódlásról végzéssel dönt, döntéséről az építésfelügyeleti hatóságot értesíti. (2) A jogutódlás megállapítására irányuló eljárás során az építésügyi hatóság az eljárás megindításáról értesítést és hiánypótlási felhívást nem bocsát ki, és a szakhatóságot nem keresi meg. Ket. 31. § (1) A hatóság az eljárást megszünteti, ha d) az ügyfél halála vagy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett be, Ket. 32. § (5) Ha a jogutód kiléte vitás, ennek eldöntéséig a hatóság a folyamatban levő eljárást a kérelmező ügyfél kiesése esetén felfüggeszti, egyéb esetekben felfüggesztheti. Ket. 140. § (2) A végrehajtást fel kell függeszteni, ha c) a kötelezett meghalt vagy megszűnt, a jogutódlás tárgyában hozott végzés jogerőre emelkedéséig, Ket. 141. § (1) A végrehajtást megindító hatóság a végrehajtást megszünteti, ha b) jogutód hiányában a végrehajtás nem folytatható, A jogutódlás kérdésében meghozandó döntés ügyintézési határideje a döntés fajtájától, illetve tartalmától függően harminc nap, illetve nyolc nap a Ket. 33.§-a alapján. Ket. 33. § (1) A határozatot, az eljárást megszüntető végzést, valamint a másodfokú döntést hozó hatóságnak az első fokú döntést megsemmisítő és új eljárásra utasító végzését az (5) bekezdésben meghatározott időponttól számított harminc napon belül kell meghozni és gondoskodni a döntés közléséről. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. Ha e törvény valamely eljárási cselekmény teljesítésének határidejéről nem rendelkezik, a hatóság haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik arról, hogy az eljárási cselekményt teljesítse. 238

(5) Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon, hivatalbóli eljárás esetén az első eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik. Ezt a szabályt kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor a magyar hatóság eljárásának megindításához szükséges kérelmet nem magyar hatóságnál lehet benyújtani. 18.2. Engedély hatályának meghosszabbítása Az építésügyi hatóság által kiadott engedélyek hatálya jogszabályban meghatározott. Egyes építésügyi hatóság által kiadott engedély hatálya, annak lejárta előtt – kérelemre - bizonyos jogszabályi feltételek teljesülése esetén egyízben meghosszabbítható.

Az építésügyi hatóság által kiadott engedély hatálya meghosszabbításának esetei Engedély fajtája érvénye Elvi építési egy év keretengedély

Építési engedély

három év, illetve, az építési tevékenységet a hatályossága alatt (az építési napló megnyitásával igazoltan) megkezdték és az építési tevékenység megkezdésétől számított öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására vagy használatbavétel tudomásulvételére alkalmassá válik.

Bontási engedély

Egy év

Meghosszabbítás időtartama

Meghosszabbítás feltételei

Az engedély hatálya a 312/2012. (XI.8.) egy ízben, legfeljebb Kormr. 52.§ (6) bekezdésben fél évvel foglaltak esetén hosszabbítható meg. egyszer egy évvel Az engedély hatálya a 312/2012. (XI.8.) Kormr. 52.§ (6) bekezdésben foglaltak esetén hosszabbítható meg.

egyszer egy évvel

Az engedély hatálya a 312/2012. (XI.8.) Kormr. 52.§ (6) bekezdésben foglaltak esetén hosszabbítható meg. 239

Használatbavételi engedély

határozatlan hatályos

ideig

312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 18. Az építési engedély hatálya, eltérés az építési engedélytől 21. § (1) Az építési engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított három évig hatályos, kivéve, ha a) a hatályossága alatt az építtető kezdeményezte a hosszabbítást és az építési engedély hatályát az építésügyi hatóság az 52. §-ban meghatározottak szerint meghosszabbította, vagy b) az építési tevékenységet a hatályossága alatt (az építési napló megnyitásával igazoltan) megkezdték és az építési tevékenység megkezdésétől számított öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására vagy használatbavétel tudomásulvételére alkalmassá válik. (2) Az építésügyi hatóság az építési engedély hatályát az engedély megadására vonatkozó határozatában három évnél rövidebb időtartamban is megállapíthatja. Az engedély meghosszabbítására ebben az esetben is az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (3) Az építési engedély módosítása esetén az engedély hatálya csak akkor módosul, ha arra a módosítási kérelem is kiterjed és a módosított építési engedély erről kifejezetten rendelkezett. 27. § Az elvi építési keretengedély a jogerőssé válásának napjától számított egy évig hatályos, kivéve, ha a hatályossága alatt az építtető kezdeményezte a) az engedély hatályának meghosszabbítását és az elvi építési keretengedély hatályát az építésügyi hatóság az 52. §-ban meghatározottak szerint ez idő alatt meghosszabbította, vagy b) a mellékletek benyújtásával az építési engedélyezési szakasz lefolytatását. 41. § (6) A használatbavételi engedély határozatlan ideig hatályos. 38. A bontási engedély hatálya 49. § (1) A bontási engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított egy évig hatályos. A bontási engedély hatálya meghosszabbodik, ha a hatályossága alatt a) a bontási engedély hatályát az építésügyi hatóság meghosszabbította, vagy b) a tényleges bontási tevékenységet megkezdték, azt folyamatosan végzik és a bontási tevékenység megkezdésétől számított három éven belül befejezik. (2) Az építtetőnek a bontási tevékenység befejezését a befejezéstől számított tizenöt napon belül közölnie kell az építésügyi hatósággal. (3) Az építésügyi hatóság jogosult a bontási tevékenység elvégzését, a bontási tevékenység befejezésének közlésétől, de legkésőbb a bontási engedély hatályának lejártát követő tizenöt napon belül helyszíni szemlén ellenőrizni. 40. Az engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem és mellékletei 51. § (1) Az építtető az építésügyi hatósági engedély hatályának lejárta előtt előterjesztett kérelmében a jogerős 240

a) építési engedély, b) elvi építési keretengedély, c) telepítési engedély, d) bontási engedély hatályának meghosszabbítását kérheti. 52. § (1) Az engedély hatályának meghosszabbítására irányuló eljárás megindulásáról értesítést nem kell küldeni. (2) Az építésügyi hatóság az 51. § (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott engedélyek esetén helyszíni szemlén vizsgálja, hogy az építési vagy bontási tevékenységet megkezdték-e, a megkezdett építési vagy bontási tevékenységet jogszerűen végzik-e és az elkészült építmény, építményrész készültsége milyen mértékű. (3) Ha az építésügyi hatóság az építési engedély hatályának lejárta előtt vagy lejártakor megtartott helyszíni szemlén megállapítja, hogy az elkészült építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban van – függetlenül a még fennmaradó nem építési engedély-köteles építési tevékenységekre – az engedély hatályát nem hosszabbítja meg, hanem az építtetőt az építési, bontási, vagy a használatbavételi engedély megkérésére és a hiányzó munkálatok határidőre történő elvégzésére szólítja fel. (4) Az építésügyi hatóság az engedély hatályát annak lejárta előtt a (6) bekezdésben foglalt feltételek mellett a) az építési tevékenység végzésének megkezdése előtt, b) a megkezdett építési tevékenység esetén egyszer egy évvel meghosszabbítja. (5) Az elvi építési keretengedély és a telepítési engedély a hatályának lejárta előtt, kérelemre, egy ízben, legfeljebb fél évvel hosszabbítható meg. (6) Az építésügyi hatóság az engedély hatályát annak lejárta előtt a) a (4) bekezdés a) pontja, és az (5) bekezdés szerinti esetben akkor hosszabbítja meg, ha az engedélyezett építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok aa) nem változtak meg, vagy ab) megváltoztak, de a jogszabályváltozás az engedélyezett tevékenységet nem érinti, vagy ha érinti, akkor a jogszabályváltozásból eredő újabb követelmények – kivéve, ha azok tartalma építési engedélyhez kötött építési tevékenységet érint – az engedély feltételeként előírva teljesíthetők, b) a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben akkor is meghosszabbítja, ha az építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok időközben megváltoztak, feltéve, ha ba) az engedélyezett építési tevékenység – a bontás kivételével – legalább tartószerkezet kész, vagy azt meghaladó állapotban van, bb) az elkészült építmény, építményrész, az elvégzett építési tevékenység szabályos, és bc) az engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentáció, valamint a kivitelezési dokumentáció legfeljebb tíz éven belül készült és bd) az engedélyezett bontási tevékenység végzésének készültségi foka meghaladja az 50 %-ot. (7) Az építésügyi hatóság az építési engedély hatályát meghosszabbítja akkor is, ha az építési tevékenységet az engedély hatályán belül megkezdték, az építményre, építményrészre, építési tevékenységre használatbavételi engedély még nem adható vagy a használatbavétel még nem vehető tudomásul, de a) a fennmaradó építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött – függetlenül attól, hogy az engedély megadásakor hatályos építésügyi jogszabályok vagy kötelező hatósági előírások megváltoztak-e –, 241

b) a fennmaradó építési tevékenység építésügyi hatósági engedélyhez kötött, és az engedély megadásakor hatályos szabályok vagy kötelező hatósági előírások változása az építésügyi hatósági engedély tartalmát nem érinti. (8) Ha az építtető az építési engedély hatályának meghosszabbítását nem kérelmezte, vagy az engedély hatálya jogszerűen nem hosszabbítható meg, és az építmény használatbavétel megadására, illetve használatbavétel tudomásulvételére nem alkalmas, a fennmaradó – engedélyhez kötött – építési tevékenységre ismételten építési engedélyt kell kérni. A fennmaradó munkálatokra vonatkozó ismételt engedélykérelmet a benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. (9) Az építésügyi hatóság az engedély hatályának meghosszabbítási eljárásában a határozatot, ha a) a kérelem hiánytalan és a kérelem elbírálásához szükséges, hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától, b) a kérelem hiányos vagy szakhatóságot kell bevonni az eljárásba, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tíz napon belül hozza meg. (10) A határozat rendelkező része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül az engedély tárgyától függően tartalmazza: a) az ÉTDR ügy- és iratazonosítót, b) a határozattal érintett telek címét, helyrajzi számát, c) meghosszabbított építésügyi hatósági engedély típusát, számát, keltét, d) az engedélyezett tevékenység rövid leírását, e) rendelkezést arról, hogy a meghosszabbított engedélyben foglaltak továbbra is érvényben maradnak, f) az engedély megadásának egyéb feltételeit, g) az engedély meghosszabbított hatályát. (11) A határozat indokolási része a Ket. 72. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, a rendelkezéstől függően tartalmazza az engedély megadása feltételeinek indokolását. (12) A határozat tájékoztatást tartalmaz a további hosszabbítás lehetőségéről vagy arról, hogy az engedély hatálya tovább nem hosszabbítható. (13) A határozatot közölni kell mindazokkal, akikkel az építésügyi hatóság a meghosszabbított engedélyt korábban közölte. (14) Az építésügyi hatóság az engedély jogerőre emelkedése napját az ÉTDR-ben rögzíti. (15) Az építésügyi hatóság az építtetőt elektronikus értesítéssel tájékoztatja a határozat jogerőre emelkedéséről, továbbá erre irányuló kérelem esetén a jogerős határozatot a jogerőre emelkedés tudomásra jutásától számított három napon belül megküldi az építtetőnek vagy a meghatalmazottjának a rendelkezésének megfelelő módon. 18.3. Teljesítési határidő meghosszabbítása 18.3.1. Fellebbezés, másodfokú eljárás, esetén: Az ügyfél a fellebbezésében a teljesítési határidőt, illetve a részletekben történő teljesítést vagy e lehetőség hiányát is sérelmezheti. A másodfokon eljáró szerv az erre irányuló fellebbezési kérelem hiányában is megvizsgálja, hogy a fellebbezési eljárás miatt indokolt-e új határidőt megállapítani a teljesítésre.

242

Ket. 105. § (1) A másodfokú döntést hozó hatóság a döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. Jogszabályban meghatározott esetben a másodfokú döntést hozó hatóság a mérlegelési jogkörben hozott első fokú döntésben meghatározott kötelezettségnél súlyosabb kötelezettséget nem állapíthat meg. Az erre irányuló fellebbezés hiányában is a másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezési eljárásban a teljesítésre új határidőt állapíthat meg, ha ez a fellebbezési eljárás miatt indokolt. 18.3.2. Elsőfokon jogerőre emelkedett kötelezettség esetén Az ügyfél a teljesítési határidő lejárta előtt kérheti a jogerős döntést meghozó hatóságtól a teljesítési határidő megváltoztatását, ha rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést. Az ügyfél a teljesítési határidő lejárta után igazolási kérelem benyújtása mellett csak akkor kérheti a teljesítési határidő megváltoztatását, ha a végrehajtást még nem rendelték el. A végrehajtás elrendelése után új határidő vagy határnap megállapítására csak a végrehajtási eljárásra vonatkozó rendelkezések alapján kerülhet sor Ket. 136. § A végrehajtás módjáról a végrehajtást foganatosító szerv – szükség esetén a jogosult, illetve a kötelezett meghallgatása után – dönt. A végrehajtást foganatosító szervnek azt az intézkedést kell megtennie, amely – az eset összes körülményét mérlegelve – a leghatékonyabban biztosítja a kötelezettség teljesítését. Ket. 74. § (1) Ha a kötelezés jellege megengedi, a hatóság részletekben történő teljesítést is megállapíthat. (2) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. A fizetési kedvezményre vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni meghatározott cselekmény teljesítésére és meghatározott ingóság kiadására irányuló kötelezettség esetén is. (3) A határidő lejárta után az ügyfél – feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg – a (2) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt. Ha a hatóság elutasítja az igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg dönt a végrehajtás megindításáról is. (4) A hatóság meghallgathatja az ellenérdekű ügyfelet, illetve a jogosultat a fizetési kedvezmény engedélyezésével kapcsolatos álláspontjukról. (5) Jogszabály a fizetési kedvezmény nyújtására a (2)–(4) bekezdésben foglaltaknál kedvezőbb feltételeket állapíthat meg, továbbá a feltételek meghatározásával rendelkezhet a kötelezettség mérséklésének és elengedésének lehetőségéről. 18.3.3. Jogutódlás esetén A jogerős határozattal megállapított kötelezettség esetén lehetőséget kell adni a jogutódnak a kötelezettség önkéntes teljesítésére, ennek érdekében indokolt esetben a teljesítési határidő egy alkalommal meghosszabbítható.

243

Ket. 16. § (3) Jogszabály lehetővé teheti, hogy a jogerős határozat alapján jogosított ügyfél helyébe jogutódja lépjen. A jogerős határozattal megállapított kötelezettség esetén - indokolt esetben a teljesítési határidő egy alkalommal történő meghosszabbításával - lehetőséget kell adni a jogutódnak a kötelezettség önkéntes teljesítésére. Ha a végrehajtási eljárás során az építésügyi hatóság jogutódlás esetén a kötelezettség teljesítési határidejét meghosszabbítja a végrehajtást megszünteti. Ket. 141.§ (1) A végrehajtást elrendelő hatóság a végrehajtást megszünteti, ha g) a hatóság a jogutódlásra tekintettel a teljesítési határidőt a végrehajtás elrendelését követően meghosszabbította, 18.4. Határozat kijavítása Ket. 81/A. § (1) Ha a döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a hatóság a hibát - szükség esetén az ügyfél meghallgatása után - kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére, az eljárási költség mértékére vagy a költségviselési kötelezettségre. (2) A kijavítást a hatóság a) a döntés eredeti példányára és - ha rendelkezésre állnak - kiadmányaira történő feljegyzéssel, b) a hibás döntés bevonása mellett a döntés kicserélésével vagy c) kijavító döntés meghozatalával teljesíti. (3) A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye. A számítási hibát tartalmazó döntés kijavítására, kicserélésére csak akkor kerülhet sor, ha a számítási hiba kijavítása nem hat ki az ügy érdemére vagy az eljárási költség mértékére, illetve a költségviselési kötelezettségre. A döntés kijavítása vagy kicserélése ellen jogorvoslatnak nincs helye. Ettől nem csorbul a jogorvoslathoz való alkotmányos jog, mivel csak abban az esetben lehet egy határozatot kijavítani, ha a hiba kijavítása nem hat ki az ügy érdemére, ill. az eljárási költség mértékére. Ezzel tulajdonképpen egy esetleges „sajtóhiba” korrigálására ad lehetőséget a törvény. A döntés kijavítására, kicserélésére bármikor sor kerülhet. 18.5. Határozat visszavonása A közigazgatási hatósági eljárásban a törvény keretei között a hivatalból való eljárás elve érvényesül. A közigazgatási hatóság hivatalból intézkedhet a döntésének kijavításáról, kiegészítéséről, módosításáról és visszavonásáról. 18.5.1. Határozat visszavonásának esetei az eljárás folyamán 18.5.1.1. Megelőzés alapján történő intézkedés esete 244

Ket. 21. § (6) Ha a hatóság megállapítja, hogy az ügyben más hatóság a megelőzés alapján már eljárt, vagy más hatóság előtt eljárás van folyamatban, saját eljárását megszünteti, illetve szükség esetén a döntést visszavonja, és erről szóló döntését a korábban eljárt, illetve a folyamatban lévő ügyben eljáró hatósággal és az ügyféllel közli. Az eljárást megszüntető és a döntést visszavonó döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. 18.5.1.2. Hatásköri, illetékességi vita Ket. 23. § (1) Ha ugyanabban az ügyben a) több hatóság állapította meg hatáskörét és illetékességét, b) több hatóság állapította meg hatáskörének és illetékességének hiányát, és emiatt az eljárás nem indulhat meg vagy nincs folyamatban, c) több illetékes hatóság előtt indult az eljárás, és a megelőzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik hatóság jogosult az eljárásra, az érdekelt hatóságok kötelesek egymás között hivatalból vagy kérelemre megkísérelni a vita eldöntését. (5) Ha az egyeztetés sikerrel járt, az (1) bekezdés a) és c) pontja esetében az a hatóság, amely a továbbiakban nem jár el, az előtte folyamatban lévő eljárást megszünteti, az eljárás során hozott döntését visszavonja, egyúttal az ügy iratait és bizonyítékait átteszi az eljárást lefolytató hatósághoz. Az eljárást megszüntető végzés és a döntést visszavonó döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Az érdekelt hatóságok kötelesek egymás között megkísérelni a vita eldöntését, ha ugyanabban az ügyben több hatóság állapította meg hatáskörét vagy illetékességét, ha több illetékes hatóság előtt indult az eljárás, és a megelőzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik hatóság jogosult az eljárásra, Ha az egyeztetés sikerrel járt, az a hatóság, amely a továbbiakban nem jár el, az előtte folyamatban lévő eljárást végzéssel megszünteti, az eljárás során hozott döntését visszavonja, egyúttal az ügy iratait és bizonyítékait átteszi az eljárást lefolytató hatósághoz. 18.5.1.3. Igazolási kérelem Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. Ket. 67. § (1) Ha a hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az igazolási kérelmet benyújtó személyt eljárásjogi szempontból olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna. Ennek érdekében a hatóság a döntését módosítja vagy visszavonja, az eljárást megszüntető döntésének visszavonása esetén az eljárást folytatja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel. A döntésnek az igazolási kérelem alapján történő módosítására vagy visszavonására nem irányadók a 114. §-ban meghatározott korlátozások. 18.5.1.4. Hatósági bizonyítvány 245

A hatóság tény, állapot vagy egyéb adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki. Ket.82. § (1) E törvény rendelkezéseit a hatósági bizonyítvánnyal, igazolvánnyal és nyilvántartással kapcsolatos eljárásokban az e fejezetben szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni. A hatósági nyilvántartással kapcsolatos eljárásokban e törvényt akkor kell alkalmazni, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik. (2) A hatóság által valamely tény, adat, jogosultság vagy állapot igazolására kiállított okiratot, mindezek más hasonló módon történő igazolását, valamint a hatósági nyilvántartásba történt bejegyzést határozatnak kell tekinteni. (3) A hatósági bizonyítvány és a hatósági igazolvány kiadásának megtagadásáról, valamint a hatósági nyilvántartásba való bejegyzés megtagadásáról a hatóság határozatot hoz. (4) (5) Az eljárás megindításáról az ügyfelet a hatósági bizonyítvánnyal, igazolvánnyal és nyilvántartással kapcsolatos eljárásokban nem kell értesíteni. Ket. 83. § (1) Az ügyfél kérelmére a hatóság tény, állapot vagy egyéb adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki. (2) A hatósági bizonyítvány kiadására a 21. §-ban meghatározott hatóságok, továbbá az a hatóság is illetékes, amelynek a) területén a bizonyítandó tény bekövetkezett, illetve az állapot tartott vagy megszűnt, b) területén a bizonyítással kapcsolatos dolog van, vagy a bizonyítani kívánt időszakban volt, c) nyilvántartása az adatot tartalmazza. (3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított tíz napon belül kell kiadni, illetve az ügyfél által benyújtott iratot záradékkal ellátni. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a hatósági bizonyítványban fel kell tüntetni, hogy azt kinek és milyen bizonyítékok alapján adták ki. A hatósági bizonyítvány alakiságára is irányadók a 72. § (1) bekezdésének a) és f) pontjában foglalt követelmények. (4) A hatósági bizonyítvány tartalmát – az ellenkező bizonyításáig – mindenki köteles elfogadni. (5) A hatósági bizonyítvány ellen az ellenérdekű ügyfél nem élhet fellebbezéssel, de a hatósági bizonyítvány felhasználási célja szerinti eljárásban bizonyíthatja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan. (6) Ha a hatósági bizonyítvány tartalmának valótlanságát az a hatóság vagy más szerv állapítja meg, amelynek eljárásában az ügyfél a hatósági bizonyítványt felhasználta, a hatósági bizonyítványban foglaltak valótlanságáról az általa feltárt bizonyítékok ismertetésével tájékoztatja a hatósági bizonyítványt kiadó hatóságot. (7) Ha a hatósági bizonyítványt kiállító hatóság a (6) bekezdés szerinti tájékoztatást követően vagy egyéb esetben hivatalból megállapítja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan, a hatóság a hatósági bizonyítványt kijavítja, visszavonja vagy módosítja. A határozatot annak a hatóságnak, szervnek is megküldi, amelynek eljárásában tudomása szerint az ügyfél a hatósági bizonyítványt felhasználta vagy fel kívánta használni. (8) A hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, ha kiadása jogszabályba ütközik, vagy az ügyfél valótlan vagy olyan adat, tény, állapot igazolását kéri, amelyre vonatkozóan a hatóság adattal nem rendelkezik. 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

246

56. § (1) Adat, tény, állapot igazolása céljából az Étv. 34. § (5) bekezdése alapján az építésügyi hatóság az ügyfél kérelmére, vagy az ingatlan-nyilvántartást vezető első fokú ingatlanügyi hatóság hivatalból folytatott eljárása esetén hatósági bizonyítványt állít ki. (2) Az építésügyi hatóság az Étv. 34. § (5) bekezdése szerinti hatósági bizonyítvány kiadásához szükséges dokumentumokat, és a személyes adatok kivételével az OÉNY által nem tartalmazott adatokat és dokumentumokat bekérheti az ügyféltől. (3) A hatósági bizonyítványt - az e rendelet szerinti hivatalbóli intézkedés kivételével - az eljárás megindulásától számított tíz napon belül vagy önálló határozattal, vagy az ügyfél által beadott irat záradékolásával kell kiadni. Étv. 34. § (5) Az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából a) a tervezés elősegítése érdekében, vagy b) az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítványt állít ki. Itv. 33. § (2) Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások: 41. az építésügyi hatóság által a használatbavétel tudomásulvételről kiállított hatósági bizonyítvány; Itv. Melléklet XV. fejezet: Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárás illetéke I. Az építésügyi hatóságnál indított 11. az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez, vagy tény, állapot, egyéb adat igazolásához az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó hatósági bizonyítvány kiadása 20 000 forint, 18.5.1.5. Határozat visszavonása jogorvoslati kérelem alapján Ket. 103. § (1) Ha a fellebbezés alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. (2) A hatóság a fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő döntést akkor is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. (6) A fellebbezés nyomán hozott döntést közölni kell a fellebbezővel, továbbá azokkal, akikkel a megtámadott döntést közölték. (7) A visszavonó, illetve módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a visszavont, illetve a módosított döntés ellen volt. 18.5.1.6.Újrafelvételi eljárás Ket. 112. § (6) Az újrafelvételi eljárásban a hatóság a jogerős határozatot módosíthatja, visszavonhatja, vagy az utóbb ismertté vált tényállásnak megfelelő új döntést hozhat. E döntést közölni kell azzal, akivel a jogerős döntést közölték, ellene jogorvoslatnak az általános szabályok szerint van helye. 18.5.1.7. Hivatalbóli döntés-felülvizsgálat 247

Ket. 114. § (1) Ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. A döntést közölni kell azzal, akivel a módosított vagy visszavont döntést közölték. (2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására - az Alkotmánybíróság határozata vagy ügyészi óvás alapján indított eljárás kivételével - a hatóság csak egy ízben, és ha törvény eltérően nem rendelkezik, a döntés közlésétől számított egy éven belül jogosult. Ha a döntés bírósági felülvizsgálata van folyamatban, a hatóság az érdemi ellenkérelem előterjesztéséig vonhatja vissza a döntését. (3) A döntést a hatósági nyilvántartásba, illetve a hatósági igazolványba felvett téves bejegyzés, valamint az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapítása kivételével nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. (4) A döntés módosítását vagy visszavonását jogszabály kizárhatja vagy feltételhez kötheti. (5) A döntés ügyészi intézkedés nyomán történő módosítására vagy visszavonására a 120. §-ban foglaltak irányadók. (6) A hatóság döntésének semmisségi ok alapján történő visszavonására a 121. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Költségmentesség A költségmentességhez alapul szolgáló feltételeknek az eljárás folyamán történő bekövetkezése, illetve megváltozása esetén költségmentesség engedélyezhető, illetve az módosítható vagy visszavonható. Az erről szóló végzés ellen fellebbezésnek van helye. Ket. 159. § (1) A hatóság annak a természetes személy ügyfélnek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére költségmentességet engedélyezhet. (2) A költségmentesség az illeték, a díj és az egyéb eljárási költség előlegezése és viselése alóli teljes vagy részleges mentességet jelenti. (3) A költségmentesség a kérelem előterjesztésétől kezdve az eljárás egész tartamára és a végrehajtási eljárásra terjed ki. Az ügyfél által első alkalommal előterjesztett költségmentesség iránti kérelem benyújtásától a költségmentességről szóló döntés jogerőre emelkedéséig terjedő időszakban felmerült olyan eljárási költséget, amelynek előlegezése az ügyfelet terhelné, a hatóság előlegezi. (4) A költségmentességhez alapul szolgáló feltételeknek az eljárás folyamán történő bekövetkezése, illetve megváltozása esetén költségmentesség engedélyezhető, illetve az módosítható vagy visszavonható. (5) A költségmentességet engedélyező, a költségmentesség módosításáról és visszavonásáról szóló végzést a hatóság közli az eljárásban részt vevő azon hatóságokkal, amelyek eljárása illeték vagy díjfizetési kötelezettség alá esik. (6) Törvény költségmentességet gazdálkodó szervezet, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére is megállapíthat. (7) Az illeték vagy díj tekintetében nem részesíthető költségmentességben az egyetemleges fizetési kötelezettség alapján fizetésre kötelezett ügyfél, kivéve, ha egyébként költségmentességben részesült. Ügyészi óvás Ha az ügyész a jogerős, illetve végrehajtható és a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által felül nem vizsgált közigazgatási határozatban jogszabálysértést állapít meg, a 248

jogszabálysértés kiküszöbölése végett a határozatot hozó hatóság felügyeleti szervéhez felhívást nyújthat be, melyben indítványozza a döntés megsemmisítését, és új eljárás elrendelését. A felhívásnak helyt adva a felügyeleti szervként eljáró hatóság, a jogsértés megszüntetése érdekében döntésé t a döntést megsemmisíti, és új eljárást rendel el. Semmisségi ok esetén történő visszavonás a Ket. 121.§ rendelkezéseinek figyelembevételével 18.6. Határozat módosítása A közigazgatási hatósági eljárásban a törvény keretei között a hivatalból való eljárás elve érvényesül. A közigazgatási hatóság hivatalból intézkedhet a döntésének kijavításáról, kiegészítéséről, módosításáról és visszavonásáról. 18.6.1. Határozat módosításának esetei az eljárás folyamán 18.6.1.1. Igazolási kérelem Ket. 67. § (1) Ha a hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az igazolási kérelmet benyújtó személyt eljárásjogi szempontból olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna. Ennek érdekében a hatóság a döntését módosítja vagy visszavonja, az eljárást megszüntető döntésének visszavonása esetén az eljárást folytatja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel. A döntésnek az igazolási kérelem alapján történő módosítására vagy visszavonására nem irányadók a 114. §-ban meghatározott korlátozások. Aki az eljárás során valamely határnapot, határidőt önhibáján kívül elmulasztott, igazolási kérelmet terjeszthet elő. Ha a hatóság az igazolási kérelemnek helyt ad, az ügyfelet eljárásjogi szempontból olyan helyzetbe kell hozni, mintha nem mulasztott volna. Ennek érdekében a hatóság a döntését módosítja vagy visszavonja, az eljárást megszüntető döntésének visszavonása esetén az eljárást folytatja, illetve egyes eljárási cselekményeket megismétel. Tehát, ha az építésügyi hatóság azért szünteti meg az eljárást, mert a kérelmező valamely hiányzó iratot, dokumentumot az előírt határidőre nem pótolt, de utóbb az igazolási kérelemnek helyt ad, az eljárást megszüntető végzést visszavonja és folytatja az eljárást, amennyiben annak egyéb jogszabályi feltételei adottak. 18.6.1.2. Hatósági bizonyítvány A hatóság tény, állapot vagy egyéb adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki. Ket. 83. § (6) Ha a hatósági bizonyítvány tartalmának valótlanságát az a hatóság vagy más szerv állapítja meg, amelynek eljárásában az ügyfél a hatósági bizonyítványt felhasználta, a hatósági bizonyítványban foglaltak valótlanságáról az általa feltárt bizonyítékok ismertetésével tájékoztatja a hatósági bizonyítványt kiadó hatóságot. (7) Ha a hatósági bizonyítványt kiállító hatóság a (6) bekezdés szerinti tájékoztatást követően vagy egyéb esetben hivatalból megállapítja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan, a 249

hatóság a hatósági bizonyítványt kijavítja, visszavonja vagy módosítja. A határozatot annak a hatóságnak, szervnek is megküldi, amelynek eljárásában tudomása szerint az ügyfél a hatósági bizonyítványt felhasználta vagy fel kívánta használni. 18.6.1.3. Határozat módosítása jogorvoslati kérelem alapján Ket. 103. § (1) Ha a fellebbezés alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. (2) A hatóság a fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő döntést akkor is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. (6) A fellebbezés nyomán hozott döntést közölni kell a fellebbezővel, továbbá azokkal, akikkel a megtámadott döntést közölték. (7) A visszavonó, illetve módosító döntés ellen ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amilyen a visszavont, illetve a módosított döntés ellen volt. 18.6.1.4. Újrafelvételi eljárás Ket. 112. § (6) Az újrafelvételi eljárásban a hatóság a jogerős határozatot módosíthatja, visszavonhatja, vagy az utóbb ismertté vált tényállásnak megfelelő új döntést hozhat. E döntést közölni kell azzal, akivel a jogerős döntést közölték, ellene jogorvoslatnak az általános szabályok szerint van helye. 18.6.2. Hivatalbóli döntés-felülvizsgálat Ket. 114. § (1) Ha a hatóság megállapítja, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. A döntést közölni kell azzal, akivel a módosított vagy visszavont döntést közölték. (2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására - az Alkotmánybíróság határozata vagy ügyészi óvás alapján indított eljárás kivételével - a hatóság csak egy ízben, és ha törvény eltérően nem rendelkezik, a döntés közlésétől számított egy éven belül jogosult. Ha a döntés bírósági felülvizsgálata van folyamatban, a hatóság az érdemi ellenkérelem előterjesztéséig vonhatja vissza a döntését. (3) A döntést a hatósági nyilvántartásba, illetve a hatósági igazolványba felvett téves bejegyzés, valamint az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapítása kivételével nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. (4) A döntés módosítását vagy visszavonását jogszabály kizárhatja vagy feltételhez kötheti. (5) A döntés ügyészi intézkedés nyomán történő módosítására vagy visszavonására a 120. §-ban foglaltak irányadók. (6) A hatóság döntésének semmisségi ok alapján történő visszavonására a 121. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Költségmentesség A költségmentességhez alapul szolgáló feltételeknek az eljárás folyamán történő bekövetkezése, illetve megváltozása esetén költségmentesség engedélyezhető, illetve az módosítható vagy visszavonható. Az erről szóló végzés ellen fellebbezésnek van helye. 250

Ket. 159. § (1) A hatóság annak a természetes személy ügyfélnek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagy egy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére költségmentességet engedélyezhet. (2) A költségmentesség az illeték, a díj és az egyéb eljárási költség előlegezése és viselése alóli teljes vagy részleges mentességet jelenti. (3) A költségmentesség a kérelem előterjesztésétől kezdve az eljárás egész tartamára és a végrehajtási eljárásra terjed ki. Az ügyfél által első alkalommal előterjesztett költségmentesség iránti kérelem benyújtásától a költségmentességről szóló döntés jogerőre emelkedéséig terjedő időszakban felmerült olyan eljárási költséget, amelynek előlegezése az ügyfelet terhelné, a hatóság előlegezi. (4) A költségmentességhez alapul szolgáló feltételeknek az eljárás folyamán történő bekövetkezése, illetve megváltozása esetén költségmentesség engedélyezhető, illetve az módosítható vagy visszavonható. (5) A költségmentességet engedélyező, a költségmentesség módosításáról és visszavonásáról szóló végzést a hatóság közli az eljárásban részt vevő azon hatóságokkal, amelyek eljárása illeték vagy díjfizetési kötelezettség alá esik. (6) Törvény költségmentességet gazdálkodó szervezet, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére is megállapíthat. (7) Az illeték vagy díj tekintetében nem részesíthető költségmentességben az egyetemleges fizetési kötelezettség alapján fizetésre kötelezett ügyfél, kivéve, ha egyébként költségmentességben részesült.

Ügyészi óvás Ha az ügyész a jogerős, illetve végrehajtható és a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által felül nem vizsgált közigazgatási határozatban jogszabálysértést állapít meg, a jogszabálysértés kiküszöbölése végett a határozatot hozó hatóság felügyeleti szervéhez felhívást nyújthat be, melyben indítványozza a döntés megsemmisítését, és új eljárás elrendelését. A felhívásnak helyt adva a felügyeleti szervként eljáró hatóság, a jogsértés megszüntetése érdekében döntésé t a döntést megsemmisíti, és új eljárást rendel el. Semmisségi ok esetén történő visszavonás a Ket. 121.§ rendelkezéseinek figyelembevételével Ebben indítványozta a végzés megsemmisítését és az új eljárás lefolytatásának elrendelését 18.6.3. Építési engedély módosítása Építési engedély módosításakor a már engedélyezett, jogerős záradékkal ellátott tervek - az építtetői szándék, műszaki vagy egyéb ok miatti - módosulása miatt van szükség az építési engedély „módosítására”, ha a változás építési engedélyhez kötött, kivéve a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 22. § - ban foglaltakat. Ilyenkor nem a határozat módosításáról, hanem egy módosított tervdokumentáció alapján indított építési engedélyezési eljárásról van szó. Tehát a módosított építési engedély határozat meghozatala nem tartozik a határozat módosítással járó, jelen fejezetben tárgyalt eljárások közé 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 22. § (1) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével jogerős és végrehajtható építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott építészetiműszaki dokumentációban foglaltaktól a kivitelezés során eltérni csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével, módosított építési engedéllyel lehet, kivéve, ha 251

a) az eltérés építési engedélyhez kötött, a jogszabályi előírásoknak megfelel, és nem változtatja meg az építmény aa) tömegét, befoglaló méreteit, magasságát, alaprajzi kontúrját, ab) helyét, telepítési paramétereit, és a telek beépítési paramétereit, ac) tartószerkezetének rendszerét, ad) – helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épület esetén – településképet meghatározó homlokzati elemeit, b) az eltérés építési engedélyhez kötött, a jogszabályoknak megfelel és nem változtatja meg az építmény a) pontban foglalt jellemzőit, elemeit, de az építmény teherviselési tulajdonságait, képességét érinti, de az építési naplóval igazoltan az építmény teherviselési tulajdonságai továbbra is megfelelőek, vagy c) az eltérés tartalma önmagában nem építési engedélyhez kötött építési tevékenység. (2) Műemlék esetén a jogerős és végrehajtható építési engedélytől, a hozzá tartozó jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációban foglaltaktól a kivitelezés során a) építési engedélyhez, vagy b) örökségvédelmi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységgel eltérni csak az építésügyi hatóság újabb előzetes engedélyével, módosított építési engedéllyel lehet. (3) Az (1) bekezdés szerinti eltérés esetén legkésőbb a használatbavételi engedélyezésig az építési naplóhoz kell csatolni a megvalósult állapotról készült az eltérést ábrázoló tervrajzot, valamint annak ismertető munkarészét.

252