építenek meg 5300 m 3 összkapacitással, és 10 meglévőt újítanak fel, 3 szivattyúállomás 3930 db fővezetékhez

KÜRTÖS

s Q t r W k VI. évfolyam 5. szám

Közéleti havilap

EG

2 0 0 8 . május

É S Z S É G E S J Á R Á S U N K D É L I Járásunk falvainak vezetékes ivóvízzel való ellátása minden összehasonlítási vonatkozásban az átlag alatt mozog. Ez annyit jelent, hogy a lakosság egy része a fogyasztott vizek fizikális, vegyi és higiéniai összetételét tekintve nem megfelelő vízzel van ellátva. Ezek a tények vezették a kezdeményezőket ahhoz, hogy 2002-ben a 36 községből álló szerveződés kérvényt adjon be egy, a járás déli részét átfogó vezetékes ivóvízrendszer megépítéséhez és finanszírozásához. Ezt 2003-ban jóvá is hagyták 28 millió euró értékben, melynek 70 %-át az EU, 25 %-át az állami költségvetés és 5 %-át pedig a Középszlovákiai Vízművek biztosította volna azzal az elképzeléssel, hogy 2006-ig megépítik. A rendszert a hriňovái víztároló látja el vízzel.Az építkezés 6 önálló szakaszra van felosztva. Ezen belül a fővezeték rekonstrukcióját több mint 34 km-en végzik el, a hálózatok hossza a falvakban 240 km, 15 új víztárolót

I V Ó V Í Z R É S Z É N

építenek meg 5300 m3 összkapacitással, és 10 meglévőt újítanak fel, 3 szivattyúállomás és 3930 db fővezetékhez való kapcsolódás épül. Ezek értéke 28 millió euró lett volna. A versenykiírás, ill. a projektek elkészítése után fokozatosan 78 építkezési engedélyt adtak ki. A pontosított költségvetés azonban rámutatott a hiányosságokra is, ill. reagált az inflációra és a projektben történt módosításokra. Mindezzel együtt az összeg majd 48 és fél millió euróra növekedett, ami 20 millió euróval több, mint amit az eredeti pénzügyi terv előírt. A különbséget a Középszlovákiai Vízművek állja saját költségvetéséből. A vízművek ezen pozitív

MEGHÍVÓ A Magyar Koalíció Pártja Nagykürtösi Járási Elnöksége tisztelettel hívja és várja Önt 2008. május 25-én, vasárnap 14.30 órára Nagycsalomjára a Béke parkba a 10 éves az MKP címmel tartandó nagyszabású járási ünnepi rendezvényre. Műsor: 14.30 Ünnepi vers 14.35 Ünnepi köszöntő 14.45 SULIBULI - gyermekműsor 15.15 A járás magyar politikusainak bemutatkozása 15.45 AJÁNDÉKKOSÁR - vidám szórakoztató program 17.00 Vivát, Via Nova-ICS! - fiatalok műsora 17.30 SZABAD A SZÍNPAD! - zenés szórakoztató összeállítás 19.00 Tombolahúzás 19.30 Zárszó 20.00 Szabadtéri nosztalgiabuli Zene: Fénix Belépő: díjtalan A rendezvény ideje alatt ingyenes étel- és italkóstoló! Mindenkit szeretettel vár a rendezőség!

Ára 10,- korona

I S

hozzáállása, mondhatjuk úgy is: gesztusa teszi megvalósíthatóvá az eredeti terv kivitelezését. Ugyanis veszélyben volt a hatból három szakasz megépítése. Megépítésük elmaradása járásunk zömében magyarlakta területeit érintette volna.

M AT E R

(Folytatás a 3. oldalon)

EST…

Tehát szokássá vált, hogy a legtöbb településen május valamelyik vasárnapján lámpalázás óvodások, kisiskolások az anyák napi ünnepségen megható versekkel, szép énekkel és tetszetős táncokkal köszöntik az egybegyűlt édesanyákat, nagymamákat. A műsor után pedig egy-egy szál virággal, rajzlapból kivágott pirosra festett szívvel, vagy egyéb, saját maguk készítette apró ajándékkal kedveskednek cuppanós puszi kíséretében a megilletődött anyukáknak. És egy röpke időre felhőtlenül boldog anya és gyermeke egyaránt. Valóban lélekemelően gyönyörűek és felejthetetlenek az anyák napi ünnepélyek… És milyen kár, hogy az esetek többségében csak az édesanyák, a nagymamák számára felejthetetlenek. Mert ahogy nő a gyerek, úgy feledkezik meg - tisztelet a kivételnek - az anyák napjáról. Igen, a tizenéves kamaszok, a huszonéves fiatalok és bizony a már felnőtt gyerekek közül is sokan rendre elmulasztják anyák napján köszönteni szülőanyjukat. Mentegetőzhetnek a köszöntő nélkül maradt /édes/anyák, hát nem is csoda, hogy megfeledkeznek róla a gyerekek, mert hát a régi rendszerben nem volt szokás anyák napját tartani. Meg hogy mifelénk új keletű ünnepről van szó, nem ivódott még igazán a szívükbe stb. (Folytatás a 6. oldalon)

Közélet

2 Kürtös

2008. május

SZL OVÁK - MAGYAR VASUTASN APOK SZÉCSÉNY 2008. április 26 - május 1. Szécsény Város Önkormányzata, Szécsénykovácsi Önkormányzata és az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás szervezéseben vált valóra a címben említett rendezvény. A szárny- és mellékvonalokon való személyforgalom megszüntetésének a veszélye adta azt az impulzust, hogy felhívjuk a figyelmet a közös szlovákmagyar Ipoly-völgyi vasút fontosságára. Ennek az eseménynek a megszervezése nem kevés szervezési munkát igényelt. Március elején ült össze a kis csapat, és próbált együttgondolkodni. Az eredmény a „Civilek a vasútért, vasút az olimpiáért“ című rendezvény. Az Ipoly-völgyi vasút is összeköt bennünket, hiszen ez a rendkívül gyönyörű tájon futó (ami majdnem túlzás, mert valójában a 20 km/ó sebességet sem éri el a vonat) vasútvonal nemzeti értékünk, közel 120 éves.

Az Ipoly-völgyi vasút 1951-ben egy pár vonallal bővült Kissztrácinig, majd 1973-ban Nagykürtösig, ezt az akkori csehszlovák állam építette meg, és azóta is használja, sajnos, ahogy a barnaszénbánya kitermelése stagnált, majd lassan megszűnőben van, úgy szűnt meg a személyforgalom 1992-ben. Addig motorvonattal lehetett eljutni Nagykürtösről Losoncra (Magyarországon keresztül). Ez az egyezmény 1951-ben köttetett, és ennek alapján a csehszlovák állam 60 millió forinttal járult hozzá a Magyar Államvasutak költségvetéséhez. Sajnos a pálya minőségén ez látszik, nagyon rossz körülmények között van a vasúti pálya ezen a szakaszon. De visszakanyarodva a rendezvény apropójához, szerettük volna felhívni a figyelmet a regionális vasút fontosságára, főként manapság, amikor a környezetvédelemre nagy súlyt kell fektetnünk.

A rendezvény 2008. április 26-án kezdődött egy színvonalas konferenciával. A vasutas szakma színe-java részt vett a tanácskozáson. Szó volt többek közt: - az EU-s határon átnyúló regionális együttműködési alapok lehetőségeinek a kihasználásáról, - a közös Ipoly-völgyi vasút működésének a lehetőségeiről, - a vasúti összeköttetések fontosságáról Besztercebánya és a Nógrád megyében, - Magyarország északi és Szlovákia déli része vasúti kapcsolatának fontosságáról, - a börzsönyi erdei vasút sikertörténetéről. A konferencia résztvevői, valamint a további lelkes érdeklők a délutáni órákban megtekinthették „A vasút és gazdaság“ c. kiállítást. A kiállítás színvonalát nagyban emelte a Baranyai János modellező klub terepasztala, valamint „kis vonata“. Bemutatkoztak civil szervezetek, utazási irodák, magáncégek, valamint a kiállítás fényét a gyerekrajzok csodája ragyogta be. A rajzversenyre 10 iskola és egy óvoda jelentkezett, közel 120 rajz érkezett, 20 díjazottat választottak ki. (A csábi alapiskola 2. A osztálya, bussai diákok, a varbói és az ipolynyéki iskola 1. osztálya, a nagykürtösi és a losonci diákok, a szécsényi óvodások, az inámi iskola tanulói.) A május 1-ji ünnepségre Nagykürtösről motorvonat indult, s ugyanúgy Losoncról is egy másik motorvonat indult el Szécsénybe. A nagykürtösi vonalon rojtokban lógtunk a vonaton, csodálatos érzés volt 16 év után újra vonatfüttyöt hallani. Nógrádszakálban történelmi pillanatnak voltunk részesei, a két motorvonat az állomáson találkozott (azelőtt Szlovákiában sohasem volt erre példa). A „Deziró“ nevű modern vonat Budapestről indult a Nyugati pályaudvarról Szécsény felé. Amikor a szécsényi állomáson találkozott a múlt a jelennel, a modern vonat a 60 éves technikai csodával, egy vágányon nagyon szépen megfértek.

A vasútállomás tele volt emberrel, de a gyerekek csillogó szeme minden várakozást felülmúlt. A hajtánynak is nagy sikere volt, kipróbálták kicsik, nagyok, idősek, fiatalok. A csoportot a polgármester asszony várta, kedves üdvözlő szavai után felsétáltunk a várkertbe. Ott különböző csoportok (futók, természetvédők, vasutasok) próbálták megformálni az olimpia ötkarikát. A látványvonatozás után a tömeg átvonult a történelmi városrészbe. A kultúrműsorok megtekintése után frissítővel és uzsonnával kedveskedtek a szécsényiek ez idelátogató vendégeknek. Volt felfújható ugrálóvár, mézeskalácsos, vattacukor stb. Szóval minden, ami egy majálishoz kell. Az idő is kedvezett a rendezvénynek, köszönjük ezt az égieknek.

Későn délután a vonatból búcsút intettünk Szécsénynek, és elindultunk hazafelé. Ki hinné, hogy vasúton 15 kmre van Szécsény Bussától. Láttuk a vasúti pálya rossz minőségét, de kárpótolt mindenkit a gyönyörű táj, a virágzó fák, zöld bokrok. A motorvonat andalító hangját hallgatva és a sok-sok csillogó szempárt nézve úgy éreztem, érdemes volt megszervezni ezt a rendvényt. Hiszen sokan csak most ültek először vonaton. Reméljük, hogy az emberek kiállnak a vasútért, és fontosnak tartják a regionális vasutakat. Megköszönöm a Szlovák Vasútnak, hogy ezt a rendezvényt ily módon támogatta, hogy a Nagykürtös-Szécsény, valamint a Losonc-Szécsény vonalon a motorvonatot ingyen rendelkezésünkre bocsátotta. Mi, az itt élők nagyon fontosnak tartjuk, hogy az Ipoly-völgyébe a vasúton is visszaálljon az élet. Mert ez itt a mi hazánk, az Ipoly-völgye.... Molnár Katalin, Bussa

Közélet

2008. május

Kürtös 3

Egészséges ivóvíz járásunk déli részén is

Bővült a kórház felszereltsége Kedvező gazdasági eredménnyel zárta a tavalyi évet a Nagykürtösi Kórház és Rendelőintézet. A nonprofitként működő intézmény 2007-ben több mint 4,5 millió korona értékben vásárolt az egészségügyi gondoskodás színvonalának emelésére szolgáló műszaki felszereléseket. Idén pedig egy másfél millió koronát érő videogasztrokolondoszkóppal bővült a kórház technikai eszköztára. -P-

Kigyulladt a tető Május második napjának reggelén Ipolyvarbóról riasztották a tűzoltókat. Ugyanis égni kezdett az egyik családi ház teteje, a házhoz tartozó fából épült fészer és a fóliasátor. A kékkői tűzoltóknak a nehéz körülmények ellenére is sikerült megbirkózniuk a lángokkal. Minden bizonnyal a fóliasátor fűtése okozta a tüzet. -P-

(Befejezés az 1. oldalról)

Az egész építkezés engedélyeztetése, megvalósítása humán beállítottságú. Általánosan és elsősorban mindenütt a szigorú megtérülési mutatók az elfogadottak. Ebben az esetben a gazdaságosság másodlagos volt, mert a befektetés húsz éven belül - a becsült értékszámítások alapján - nem térül meg. Tipikus példája ez azon elv érvényesítésének, hogy az itt élőknek is joguk van egészségük ilyen formán való megőrzéséhez. A víz stratégiai fegyver. Lehet, hogy most sokan még nem tudatosítják az építkezés jelentőségét, de 10-20 év múlva az életkörülmények változásainak és a változó előírások (más adózási szemlélet) függvényében fog ez megmutatkozni. Ezért mindenütt és minden körülmények kőzőtt segítsük elő az építkezési folyamat zökkenőmentességét. Ezt kívánja a pénz merítésének lehetősége, miszerint 2010 végére az építkezést be kell fejezni.

Női holttest az Ipolyban Még jóval az idei fürdési idény kezdete előtt egy nő fulladt az Ipoly vizébe. Április utolsó vasárnapjának délutánján egy fiatal magyarországi horgász Ipolyhidvég és Tesmag között a folyó medrében a fák ágain fennakadó női holttestre lett figyelmes. A helyszínre érkező törvényszéki orvos a folyóból kiemelt holttesten nem talált erőszakra utaló nyomokat, de a halál okának pontos megállapítása végett elrendelte a törvényszéki boncolást. A holtest azonosításából kiderült, hogy egy 37 éves ipolynagyfalui nőről van szó, aki még április első felében tűnt el otthonról. /P/

Sikerrel pályáztak Ipolybalog - A helyi önkormányzat sikerrel pályázott a Szülőföld Alapnál a községi hangszóróhálózat rekonstrukciójára és bővítésére. A pályázaton nyert 500 ezer forint (cca. 60 ezer szlovák korona) öszegből a nagykürtösi REMONT Kft szakemberei két hét alatt elvégezték a falu újtelepi részén a hangosbemondó felújítását és kiszélesítését. -ra-

E nagyszabású terv megérdemelte, hogy elkezdését az alapkőletétellel egybekötött ünnepség keretében valósítsák meg. Erre Nagykürtösön került sor május 6-án, s ahol a magas rendű és rangú képviselet biztosított volt. Az érintett települések lakossága és jövendő vízfogyasztói nevében KÖSZÖNJÜK mindenkinek, aki bármilyen kis mértékben is hozzájárult e mű létrehozásához 2000-től mostanáig. Egyben sikeres folytatást kívánunk! Balogh Gábor

POLGÁRMESTEREK Előző számunkban arra kértük településeink polgármestereit, figyelmesen tanulmányozzák át a TELEPÜLÉSENKÉNTI DEMOGRÁFIAI ELTÉRÉSEK c. írásunkat, s ha jónak, hasznosnak találják kezdeményezésünket, juttassák el szerkesztőségünk címére a cikkben feltüntetett kérdésekre a válaszokat. A teljesség igényét kizáró szociográfiai összeállításunkkal mintegy dokumentálni kívánjuk falvaink „kondícióját“ a 21. század első évtizedében. Mivel lapzártánkig csak egy polgármester küldte el a kért adatokat, ezért újra arra kérjük falvaink vezetőit, legyenek segítségünkre ennek a valóban dokumentumértékű

FIGYELMÉBE!

munkának az elkészítésében. Elképzelhető, hogy ez majd 50 vagy 100 év múlva lesz értékes anyag a kutatók számára. Mire keressük a válaszokat? 1. 2. 3.

4. 5.

Település neve/Lakosság száma Özvegyek száma: nő/férfi Szabad állapotúak száma: nő/férfi 25-től 30, 30-tól 35, 35-től 100 éves korig Elváltak száma: nő/férfi Csonka családok száma /ahol valamelyik szülő egyedül neveli gyermekét, gyermekeit 18 éves korig/

6.

Egygyermekes családok száma /a felmérés idején/ 7. Gyermekek száma /0-tól 18 éves korig/ 8. Nyugdíjasok száma 9. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma: nő/férfi 10. Munkanélküliek száma: nő/férfi A válaszokat kérjük a [email protected] e-mail címre, vagy postai címünkre eljuttatni legkésőbb 2008. június 5-ig. Bodzsár Gyula, főszerkesztő

Közélet

4 Kürtös

2008. május

SORSOK Eg y g y ű j t ő va l l o m á s a i - P i s á k P á l Ezúttal egy olyan embert mutatunk be olvasóinknak, aki megjárta és megélte a 20.század tőrténelmi eseményeit.Beszélgetésűnk alatt nyoma sem volt az őnsajnálatnak vagy a sors hibáztatásának a sok hányatottságért , meghurcoltatásért.Az életben mindig igyekezett helytállni és hasznossá tenni magát, tartalmassá életét.Legyen ővé a szó. A nevem Pisák Pál, Bussán szűlettem 1920.október 17-én.Gyermekéveim egy kicsit nehezebbek voltak a szokásosnál.Edesanyámat jóformán nem is ismertem mert még három éves sem voltam amikor meghalt.Hasonló sorsa volt édesanyámnak is mint nékem.Hárman voltak testvérek, szűleik korán meghaltak és mint árvákat egy család fogadta be, ők adták férjhez is.Halála után édesapám megnősült, született két fiú mostohatestvérem.Nem tudtam teljesen beletörődeni ebbe az új helyzetbe, nem éreztem jól magam.Felnőttem, bevonultam katonának.1938-ban volt aFelvidék visszacsatolása.November 2-án jüttek be a katonák Bussára Csalár felől Pősténypusztán keresztül.1941-ben Kárpátaljára vonultam be, onnan mentem ki a frontra 1943-ban.Amikor a románok átpártoltak a németektől az oroszokhoz, minket levittek Negyenyeden, Torockón keresztül Kolozsváron túlra.Onnan kezdtünk aztán visszavonulni gyalog.Sokszor ki voltunk merülve, alva gyalogoltunk és sokszor fejjel egymásba ütköztünkIgy vonultunk egészen a magyarországi Pásztón túl, amikor megtámadtak bennünket az oroszok.Az árok egyik oldalán mi, a másikon az oroszok.Itt kaptam egy lövést és a Tajtiban lévő ezredkórházba kerültem.Láblövésemet csak akkor vettem észre amikor a bakancsom tele lett vérrel.Ez 1944 őszén volt.Karácsonyhoz hazaengedtek bennünket de utána már nem tudtam visszamenni mert már ott voltak az oroszok, sőt már Salgótarjánt is bevették.Igy itthon maradtam, kivetkőztem a katonaruhából é samit lehetett elrejtettük a ház mellett ásott kis bunkerbe amit igyekeztünk álcázni, hogy ne találjanak rá.1945 őjév virradójára, negyed 2-kor jüttek be az oroszok.Járták a házakat, amit találtak azt elvitték.Volt egy rossz , számlap nélküli óránk, azt is elvitték.1946-ban megnősültem, 1947.január 20-án feleégestől Csehországba, Český Bródba deportáltak mint háborús bűnöst.Megvannak róla

a papírjaim is.Mivel tudtam szlovákul, nem hagytam magam és mindvégig küzdöttem az igazamért, főleg a fizettségért mert nem akarták kifizetni azt ami türvény szerint is járt volna.Megtettem azt is, hogy akkor nem dolgoztamNem tudtak velem mit kezdeni, egyszerűen nem akadályozták meg hogz hazajöjjünk.Igy jöttem haza feleségestül 1947 őszén.Itthon elhelyezkedtünk dohányt simitani, de ez csak rövid idejű munka volt, igy kénytelen voltam visszamenni Csehországba munka után.Dolgoztam Kladnón, Vitkovicén, majd Osztraván a bányában.Innen jöttem haza aztán a Dolina bányába, ahol egészen nyugdijaztatásomig dolgoztam.A sors egy fiúgyermekkel áldott meg minket, megnősült, lett két aranyos unokám, egy fiú és egy lány.Lányunokám férjhez ment, igy lett egy dédunokám. Hát itt tartok.Az évek elmentek felettem, des osem lázadtam a sorsom ellen, sőt amibe be lehetett kapcsolódani abba bekapcsolódtam.A Csemadok alapszervezetének alapitó tagja vagyok, máig is lehetőség szerint bekapcsolódok a munkába.A jövő évi 60-ast is szeretném megünnepelni.Tagja vagyok a templomi karnak is és még a Passióban is szoktam énekelni. Mint mondottam engem az életben minden szép és jó dolog érdekelt.Hosszú éveken-évtizedeken keresztül volt két olyan hobbym, ami kitöltötte a kedvelt szórakozásom nagy részét.Ez a bélyeggyűjtés és a geológia kövek, ásványok gyűjtögetése volt.A bélyegeket mindaddig gyűjtöttem, amig Szlovákia meg nem alakult.Ekkor már nagyon megdrágultak és mint nyugdijas-

nak már ez drága szórakozás lett volna.Hivatalos bélyeggyűjtő voltam, klubbtag, több ország bélyeggyűjtőivel leveleztem (Románia, Lengyelorsz8g, Németország, Anglia, Jugoszlávia, Magyarország, Egzesült Allamok).Volt amikor havonta 600 koronát is kiadtam bélyegekre.Több mint ötezer darab képezi a gyűjteményemet. A másik szenvedélyem ez időigényesebb volt, de mind a mai napig folytatom, ha nem is olyan hévvel mint valamikor.Magán ásatásokat és feltárásokat folytattam, főleg az Ipoly középső szakasza melletti területeken, igy Balassagyarmattól Losoncig.Erdekeltek a kövek, az ásványok, az elhagyott helyek, ahol mindig lehetette valamit felfedezni, akár sirokat is mint pl.Ipolykéren Böhm József zsélyi régésszel talált sirunk.Ez le is van fényképezve a csontvázzal együtt.Ez az úgynevezett "geológiai" munka nagyon érdekelt és úgy is becéztek, hogy a geológus.Ezen a téren teljesen amatőr voltam, de a szakirodalmon és a szakemberekkel való találkozásaim és tapasztalatcseréim alapján szelid alapismeretekre tettem szert.Gyűjteményemben kövek, kövületek, ásványok, lenyomatok vannakPár példát megemlitenék: Balánusok, csoportos balánusok (ezek harmadkori kagylótipusok), ásványok (hegyikristály, füstkristály), amonites, belenites, ortocéras (újkori puhatestűek lenyomatai), pattintott kőszerszámok ún.eolitek, kagylók (Pecten flabelli), az Ipolymenti homokbányákból cápafogak.Mindegyiket tudom hol találtam.Kb.5600 db leletem van itthon.Van egy leletem, ahol mintegy 30 db izelt lábú található.Ipolykéren a zsélyi BhőmVoltak leletek amelyeket eladtam múzeumoknak, vagy cseréltem velük.Nevemet Prágától Pozsonyon keresztül Kassáig mindenütt ismerték.A leletek főbb ismert helyei Felsőesztergály,Priböl, Ipolytarnóc stb..Izgató lehetne még a bussai vár romjainak átkutatása, de már erre én talán nem vállalkozom.A leletek eddig kiállitva nem voltak, mert féltem őket és csak erős biztonsági intézkedések árán kölcsönözném ki.Az utókor számára biztos hasznos volna ezeket a leleteket rendszerezni, leltárazni , katalogizálni és irásos anyagot késziteni róluk.Fontos értékévé v8llhatna a falu közösségénak, főleg ha időnként ha mást nem megtekintésre hozzáférhetővé vállna. Köszönöm a beszélgetést és jó

Közélet

2008. május

I POLYNYÉKEN

ÜLÉSEZETT A

Kürtös 5

C SEMADOK O RSZÁGOS T ANÁCSA

Ipolynyéken tartotta legutóbbi ülését a Csemadok Országos Tanácsa, ahol számos fontos kérdésben hoztak döntést a jelenlévők. Hrubík Béla elnök, aki egyben a házigazda szerepét is betöltötte, összefoglalta az előző OT óta eltelt időszakot. Beszámolója több részből állt. Áttekintette a szervezet idei pályázati lehetőségeit, és összehasonlítva a tavalyi évvel megállapította, hogy ebben az évben a szervezet kevesebb anyagi forrásból tud gazdálkodni. Nemcsak a kulturális minisztérium pályázati rendszerében, hanem a Szülőföld Alap által nyújtott lehetőségekben is visszalépés történt. Értékelésében szó esett az előttünk álló országos rendezvényekről, melyekből már a Tompa Mihály Vers- és Prózamondó verseny mögöttünk van, s melyet az elnök úr is pozitívan értékelt. Szó esett a Csemadok közéleti szerepvállalásáról, s a jelenlévők is egyetértettek abban, hogy a jelenlegi társadalmi élet egyik legfontosabb stabilizáló tényezője a Csemadok lehet, s kell, hogy legyen, utalva egyetlen politikai képviseletünk megosztottságára. Külön figyelmet szentelt az OT az 50. Gombaszögi Kulturális Ünnepélynek, mellyel kapcsolatban az elmúlt időszakban többször is tárgyalt az elnökség. Az idei jubileumi ünnepség Rozsnyón fog megvalósulni, a gombaszögi létesítmény állapota miatt. A beszámoló kitért az ITTHON nehéz anyagi helyzetére, a titkárok munkájára, és megfogalmazódtak a Csemadok rövid és hosszú távú céljai is, mint pl. egy törvény megalkotása a szövetségről, valamint egy szakmai művelődési intézethálózat létrehozása, amely a szakmai munkát erősítené a szervezeten belül. Ebből a célból tárgyalások kezdődnek az

MKP-val és a kormány kisebbségekért felelős alelnökével is a közeljövőben. Szorosabb együttműködést szorgalmaztak a jelenlévők a Pedagógusszövetséggel, valamint a szlovákiai magyar civil szervezetekkel. Az ülésen kiemelten foglalkoztak a Csemadok megalakulása 60. évfordulójának előkészítésével, mely jövőre lesz. A kongresszus irányelveit az őszi OT ülésen véglegesítik. Az Ipolynyéken megtartott OT határozatai alapján fontos kérdésekben hozott döntést, mely remélhetőleg tovább erősíti a szlovákiai magyarság legnagyobb civil szervezetének életét, súlyát a felvidéki magyar közéletben. szerk.

Nemzetközi hegyikerékpár-verseny Szlovákgyarmaton Kétszázötven versenyző érkezett az ország minden részéből, és Szlovákiából is voltak nevezők a Szlovákgyarmaton első ízben megrendezett XCO Magyar Kupafutamra. A Fehér-hegy kanyargó emelkedőin és lejtőin technikás pályát álmodott meg Szász Viktor a Vitalitas SE Hegyikerékpár Szakosztályának elnöke, akinek az elképzelése megvalósulását a sportegyesület számos szakosztálya támogatta, de főleg a fő szponzor, az

EBIKE és a helyiek. Szlovákgyarmat testvértelepüléshez illően példás vendégszeretettel és segítőkészséggel fogadta a sportágat. Árvay Denisza polgármester és a testület tagjai minden követ megmozgattak a verseny megrendezése érdekében, és a tájvédelemben illetékes korponai kerületi erdészet mellett az ügyben illetékes szervek is áldásukat adták rá. Segítő kezek kijelölték az 5,1 km hosszú pályát, és még sátrat is emel-

tek a versenyigazgatóságnak, amelyet a versenyzőkkel egyetemben elkeserített az április 20-i verseny előtti szombaton szakadó eső. De a Mindenható a verseny napjára, vasárnapra már verőfényes, szép időt adott, és a szlovákgyarmati polgármester kétnyelvű köszöntése után Házy Attila szpíker egymás után indíthatta a különböző korosztályok rajtjait. A legkisebbek között majd minden kategóriában a szlovákiai versenyzők arattak, köztük a zsolnaiak és tapolcsányiak, a Szlovák Hegyi Kerékpáros Szövetség jelen lévő képviselőjének nem kis örömére. A gyermek U11-ben a zsolnai Michalickova Lucia és testvére Michalicka Juraj nyertek, az U13-ban a zsolnai Lukac Milan. Az U17-ben a tapolcsányi Hula Dániel tekerte a legjobb időt. A délelőtt induló rövidtávosok még sok helyen tolták a bringát. A férfiaknál Tánczos Gábor nyert Reitenger Gábor és Vertich Tamás előtt. Ezen a távon a nőknél Nagy Ágnes verte a mezőnyt, míg az U19-es férfiaknál a csömöri Zombori Miklós győzött. Az U17-ben Szécsi Tamás mögött a gyarmati Ibrányi Attila futott be. Az U17-es fiúknál Fenyvesi Tamás lett a harmadik két szlovák versenyző mögött. Édesapja, akinek mindkét fia versenyez, úgy ítélte meg, hogy a csodálatos panorámát és

technikás pályát nyújtó szlovákgyarmati versenynek lesz jövője. Az U23-as nőknél Deli Anett verte a mezőnyt. A nagy érdeklődéssel várt elitverseny győztese, Buruczki Szilárd rajt-cél győzelmet aratott, és a leggyorsabb kört is ő futotta. A befutót követően azt nyilatkozta, hogy ritka jó hegyi kerékpáros pálya a szlovákgyarmati, és ide jövőre is szívesen eljönne, de így voltak ezzel a társai is. Valóságos népünnepélyként élték meg a kerékpárosok rendezvényét a helyi szurkolók, akik nemcsak a Pipa kocsmából, hanem a pálya magasabb részein is szlovák és magyar nyelven buzdították a versenyzőket, akikre még a falu egyik legidősebb lakója, a 86 éves, két bottal járó Varga Mihály is kíváncsi volt, merthogy ilyen neves sportesemény még nem volt Szlovákgyarmaton. Szabó Endre

6 Kürtös

Mater est… (Befejezés az 1. oldalról)

Olcsó kifogások ezek, hiszen Valentin/Bálint/-nap sem volt régen szokásban, s lám mégis milyen nagy keletje van gyerekek és felnőttek körében egyformán… A média jóvoltából is. Természetesen tudom, hogy az édesanyánk iránti szeretetünk, figyelmességünk kinyilvánítása nem az év egy napjára anyák napjára - korlátozódik. Ha ezen a napon valamilyen oknál fogva meg is feledkez/t/ünk köszönteni /édes/anyánkat, ez távolról sem jelenti azt, hogy nem szeretjük, vagy nincs szükségünk rá. Mindenesetre az /édes/anyák ne térjenek szótlanul napirendre kiváltképp kamasz lányuk vagy fiuk eme, ha nem is megbocsáthatatlan, de mindenképpen bántó figyelmetlenségük - hadd ne mondjam, bunkóságuk - láttán. Mert ha egyszer is elmulasztják ezt megtenni, ne csodálkozzanak rajta, hogy idővel esetleg szüleik név- és születésnapjáról is simán megfeledkeznek majd, hogy csak a kisebb rosszat említsem. Igenis, a gyereket már kicsi korában meg kell tanítani arra, hogy ragaszkodással szeresse és méltóképpen tisztelje az /édes/anyját. Ugyanis szomorúan tapasztaljuk, hogy a mai gyerekek túlnyomó része bizony tiszteletlen, szófogadatlan, türelmetlen, szemtelen és durva az /édes/anyjával szemben. És az sem megy ritkaságszámba, hogy felnőtt gyerekek, akik már maguk is anyák vagy apák, végképp vagy alig látogatják, vagy ami még ennél is rosszabb, terrorizálják, megfélemlítik az /édes/anyjukat. Vagy sokat esetben kezet emelnek rá… Anya csak egy van. Mondjuk el a költővel /édes/anyánknak, és nem csak anyák napja táján, hogy „A legáldottabb kéz a földön/ A te két kezed, jó Anyám!/ Mindenki áldja közeledben:/ Hát én hogy is ne áldanám?!/ Tudom megáldja Istenünk is,/ Az örök Jóság s Szeretet!/ Némán, nagy, forró áhitattal,/ Csókolom meg a kezedet!“ Apropó, tudunk-e, szoktunke kezet csókolni Édesanyánknak?! Bodzsár Gyula

Közélet

2008. május

A ny á k n a p i ü n n e p s é g I p o l y ke s z i n Május első vasárnapján Ipolykeszin is köszöntötték az édesanyákat és nagymamákat. Az ünnepség a helyi óvodában zajlott, ahol a kis óvodások az óvó néni segítségével szebbnél szebb versekkel, köszöntőkkel és mesékkel lepték meg a szüleiket, nagyszüleiket és a jelenlevőket. Aztán a helyi hangszóróban Kosík Szilvia, a község polgármester asszonya köszöntötte a falu édesanyáit az alábbi gyönyörű verssel: Határtalan a szeretet, fogadd el tőlem, Anyám! Amíg itt vagy, nem talál rám a keserű magány.

Arcodon látom, ott is eljárt az idő, De szívedben él még a küzdő erő. Édes, dolgos kezed drága gyöngyei, Oly sok áldozat, munka verejtékcseppjei. Általuk lett a ház, a család otthona, Mennyi könny, lemondás, hűség záloga. Hallom az imád, érte szól, tudom. Annyi átvirrasztott néma hajnalon. Bocsáss meg, ha volt száz és száz hibám! Határtalan a szeretet, fogadd el tőlem, Anyám!!! GM

Hagyományos anyák napi ünnepség Szécsénkén Ipolyszécsénkén 2008. május 17-én a Csemadok és a polgármesteri hivatal szervezésében tartották meg azt az ünnepséget, amely minden évben megörvendezteti az édesanyákat (idősebbeket, fiatalabbakat egyaránt). A kellemes hangulatú, jól összeállított műsor több mint másfél órán át szórakoztatta a falu lakosságát. Helyet kapott benne a tánc, mese, jelenet, ének, szavalat. Az ovisok és a fiatalok sokrétű tehetségükről adtak bizonyságot. Ezt a tehetséget segített kibontakoztatni, előhívni a műsor összeállítója és mozgatórugója, Refka Ilona óvó néni. Kelemen Mária táncokat és a helyi „Rózsaszirom“ számára dalcsokrot tanított be. Sokan szorgoskodtak a szervezésnél, hogy kellemes estét szerezzenek az édesanyáknak és a szécsénkei lakosoknak. KM

Ipolybalogon is köszöntötték az édesanyákat Május 4-én, vasárnap került sor Ipolybalogon az anyák napi ünnepségre a helyi alapiskola épületében. A szép számban megjelent közönséget, s közöttük is elsősorban az édesanyákat és nagymamákat Balogh Gábor, a Csemadok NTV elnöke köszöntötte, majd következett az óvoda és az alapiskola, valamint a művészeti alapiskola tanulóinak kultúrműsora. A néha kissé megilletődött, máskor bátrabb ovisok, de a verseket, jeleneteket, táncot előadó iskolások műsora is meghatotta a közönség soraiban helyet foglaló anyukákat, akik időnként könnyeikkel küszködve tapsoltak csemetéiknek. A zeneiskolások hangszerszólói üde színfoltot jelentettek az egyes prózai műsorszámok közben. A programot a gyermekkórus fellépése zárta, akik kedves, fülbemászó dalaikkal tették meghittebbé az ünnepséget. -ná-

Egy falu - három hír Valaha szép szokás volt falvainkban a májusfaállítás. Ennek a hagyománynak a felelevenítésére vállalkoztak Kelenyén is, ahol április 30-án este hét órától gyerekek, fiatalok és idősebbek sürögtek-forogtak a kultúrház előtt. Bizony nem kis erőfeszítésükbe került, míg felállították a lányok által feldíszített és kiszalagozott, mintegy 20 méteres májusfát. A járás egyik legszebb, de mindenképpen legmagasabb májusfája Kelenyén található a kultúrház előtt. Május első vasárnapján műsoros anyák napi ünnepséget tartottak a helyi kultúrházban. Az óvodások és iskolások kedves műsora után a községi hivatal minden édesanyát és nagymamát édességgel köszöntött. Benépesedett május 10-én, szombaton este az Urak kertje. Szalonnasütéssel egybekötött tábortűznél fiatalok és idősek egyaránt jól elszórakoztak, kedvükre énekeltek, daloltak. - bégyé-

Kultúra

2008. május

Kürtös 7

Egy országos döntő margójára Április 24-26. között zajlott a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny döntője, amelyet immár 17. alkalommal rendeztek Rimaszombatban. A nyitónapon került sor Tompa Mihály szobrának megkoszorúzására, valamint az esti megnyitóra, melynek keretében átadták a Kulcsár Tibor-díjakat. Ezt az elismerést a szlovákiai magyar versmondó mozgalomban végzett tevékenységért ítélik oda minden évben, s az idén Gál Lívia, marcelházi pedagógus és Burjánszky Jolán a buzitai iskola nyugalmazott pedagógusa kapta meg munkássága elismeréseként. Az idei versenyben is VII kategóriában mérettettek meg a fellépők, a megzenésített versek előadóin és a lírai színpadosokon kívül számuk 148 volt. Csütörtökön szerepeltek a VI. és VII. kategória versenyzői, míg pénteken került sorra a többi kategória. Az idén egy újítással próbálkoztak a szervezők, mégpedig azzal, hogy valamennyi kategória vers- és prózamondói egy helyszínen szerepelnek majd, mégpedig azért, hogy a versenyzőknek és felkészítőiknek lehetőségük legyen egymás produkcióit végignézni, meghallgatni. Mivel azonban ez (legalábbis az első három kategóriában) kategóriánként 18+18 versenyzőt jelent, egyszerű matematikai művelettel kiszámítható, hogy nem férhet bele egy nap programjába. Még akkor sem, ha mindenki betartja a felhívásban megjelölt 5 perces műsoridőt, s pláne nem akkor, ha 7-8 perces szövegek is elhangzanak. És erre is volt példa. Ezért a szervezőknek napközben módosítani kellett elképzelésükön, és az I. kategória után a másodiktól kezdve már két helyszínen folyt a verseny, s még így is az V. kategória versenyzői között volt, aki este fél nyolckor mondhatta el versét. Ez a késői időpont, s tulajdonképpen az egész napos „készenléti állapot“ elég nagy lelki megterhelést jelent még a rutinos versenyzőknek is. A következő napon került sor a szakmai értékelésre, ahol mindenkit személyre szólóan, nyilvánosan értékeltek a zsűritagok. Ez a programpont azonban szintén meglehetősen hosszúra sikeredett, így, akik részt vettek a délután három órakor kezdődő hanvai istentiszteleten és koszorúzáson, lehet, hogy épp saját kategóriájuk értékelését nem hallhatták. Akik

maradtak Rimaszombatban, azok találkozhattak Bettes István költővel, majd folytatódtak az értékelések egészen a kora esti órákig. Egyes vélemények szerint nagyon jó, hogy mindenki meghallgathatta a zsűri - az adott versenyzőről és a többiekről alkotott - véleményét, mások ezt sértődötten vették tudomásul, főleg a negatív kritikák esetében. Az eredmények közlésétől, mivel ezt több sajtóorgánum is hozta, eltekintenék, de mindenképpen kiemelném, hogy a IV. kategória versmondói között a terbegeci Paulenda Mária, aki a rimaszombati kereskedelmi akadémia diákja, a 3. helyen végzett. E szép eredményért elismerés illeti őt, s biztató az is, hogy húga, aki még alapiskolás, szintén ott volt a szavalóverseny rimaszombati döntőjében. A versenyt rengeteg kísérő rendezvény tarkította, mint pl. kiállítások, játszóház, kézműves-foglalkozások, könyvvásár, bábszínház, s ezek mind színesebbé, színvonalasabbá tették az eseményt. Bár a péntek esti, kilenc órakor kezdődő Gryllus Dániel és Vilmos műsoron az alsó tagozatos gyerekek többsége már jobbra-balra, pontosabban a szülő vagy felkészítő vállára dőlve aludt, s az egész napos versenyizgalmak után nemigen élvezte a koncertet. Ezért fokozatosan el is hagyták a termet, ami - gondolom - a színpadon zenélőknek sem okozott felhőtlen boldogságot. (A nézőtér teljesen ki volt világítva.) Egy korábbi időpont, azt hiszem, jobban megfelelne az ilyen jellegű programnak is. Egy ilyen hatalmas, több száz embert befogadó rendezvény megszervezése nem könnyű feladat. Tisztelet és elismerés azoknak, akik ezt teszik, akik ezért dolgoznak hónapokon keresztül. A kritikai észrevételek is csak azért fogalmazódtak meg, hogy felhívják a figyelmet egyes dolgokra, amelyeken lehet és kell is javítani. Hisz szervező és résztvevő közös célja, hogy minden simán, fennakadás nélkül menjen a maga útján. S ha a jövőre sorra kerülő döntő még gazdagabb lesz élményekben s zökkenőmentes a szervezésben, mindannyian csak nyertünk. A rimaszombati döntőbe kerülni eddig is nagy siker, mondhatni dicsőség volt. Maradjon így ezután is! Németh Ágota

ORSZÁGBÍRÓ NAPOK Ipolyvarbón április 27-én XVI. alkalommal emlékeztek meg SzentIványi Ferencz országbíróról és királyi ítélőmesterről. A templomkertben megrendezett emlékünnepségen Zólyomi Károly, Ipolyvarbó polgármestere emlékezett meg a nemes férfiúról, majd Balogh Gábor, a Csemadok TV-nak elnöke mondott rövid köszöntőt. Beszédjeikben példaképül állították életútját, és ennek üzenetét a ma emberének számára. Mi lehet ez az üzenet? Nagyjaink azért is voltak nagyok, mert kellő időben tehetségüket és tudásukat a közösség szolgálatába állították, sokszor az életüket is kockáztatva. Ma ezt senki sem várja el, de vajon életvitelünk ezt a célt szolgálja-e? Kiállunke, ha kell, egymásért, közösségünkért, önmagunkért, létünkért, jövőnkért, megmaradásunkért? Mert a mai hétköz-

napoknak is megvannak a kihívásai. Közéletünk erről nap mint nap gondoskodik. Vegyük csak például az iskolaügyet, a rádió és TV körüli, a kultúrára fordított anyagi eszközök összegének megítélésében és elosztásában, a gazdasági irányvonalak és befektetések meghatározásában és ezáltal a munkanélküliek számának csökkentésében, ezt követően a munkaképes lakosság elvándorlásában mutatkozó problémákat. Ez végső soron falvaink elöregedéséhez, elhalálozáshoz és iskoláink megszűnéséhez vezethet. Mindez nemzetiségi vonalon értendő. Szemmel látható közéletünk képviselőinek belső megosztottsága, megmaradásunk és igényeink hosszabb távú megfogalmazása, amely a jelenlegi problémák megoldását is veszélyezteti. Az üzenet lényege a gondok feltárása, megértése és a megoldásukra való törekvés. Ezt csak együtt, erős közös-

ségben és lankadatlan érdeklődés mellett lehet sikerre vinni. Ez a mai ünnepnap (és más hasonlók) sajnos nem erről tett tanúságot, már ami az érdeklődést illeti. És ez többszörösen érvényes azokra, akiktől jogosan elvárható lett volna a jelenlét a társadalomban (közösségünkben) betöltött szerepüktől fogva. BG

Kultúra

8 Kürtös

2008. május

35 ÉVVEL AZ ŐSBEMUTATÓ UTÁN! Az év elejétől nem múlik el úgy hónap Ipolynyéken, hogy valami új és szép ne történne a kultúrában. Nem csoda, hiszen a régió legnagyobb alapszervezetéről van szó, mely pozitív értelemben kell, hogy példát mutasson a többi, kisebb alapszervezet előtt. Legutóbb, 2004-ben mutatkozott be a helyi Csemadok mellett működő folklórcsoport a Fosztóval. Nos újabb négy évet kellett várni arra, hogy a folklórcsoport valami különlegeset tegyen le az asztalra, de megérte. Május első vasárnapján, mintegy anyák napi meglepetésként mutatták be az Ipolynyéki lakodalmast, melynek ősbemutatója 1973-ban volt, s melyet 1984-ben a Budapesti Népművészeti Múzeum munkatársai filmre vettek. Az akkori folklórcsoport vezetője Korcsog László volt. Nos, részben az ő munkája nyomán, de nagyban új szempontok és koreográfia alapján a mostani bemutató sikere elsősorban a két rendezőnek, Gömöry Máriának és Gömöry Imrének köszönhető, akik valóban a legnagyobb odafigyeléssel és szakérte-

Márai Sándor:

lemmel kutatták fel a régi énekeket, szokásokat. A műsorban több mint 40 szereplő lépett fel, többek között a helyi alapiskola tanulói és a most éppen új műsorára készülő, újjáalakult néptánccsoport tagjai Gömöry Lóránt vezetésével, aki az alapszervezet vezetőségének tagja. Külön dicséretet érdemel az erre az alkalomra összeállt népi zenekar, melynek prímása, Jusztin Imre, az alapiskola igazgatója, nagybőgőse Balázs Ottó, a kultúrház igazgatója, valamint a Leszenyéről érkezett vendég harmonikás, akik a legjobb tudásuk szerint húzták a talpalávalót, megfelelő fokú hangulatot és keretet teremtve a műsorhoz. Külön értéket jelentettek a folklórműsoron belül azok a táncok, pl. a párnástánc, a kakastánc és a körtánc, melyek autentikus dalokkal és kísérő szöveggel körítve idézték fel az egykori lakodalmakra jellemző hangulatot s a népi vallásosság jegyeit. A közel másfél órás előadás alatt senki nem unatkozott. Sőt! Az egyes tréfás jelenetek és fülbemászó dalok után a közönség

nevetése és tapsa sem maradt el, ami jelezte, hogy a nézők és szereplők hamar megtalálták a közös fonalat. Ami az előadás hozadéka, a szép élmények mellett, az az, hogy az anyag filmre került, mely eljut a szakmai adattárakba, melyek megőrzik majd ezt a bemutatót, és így kicsit kijátszottuk az időt, mely könyörtelenül múlik, s mely maga alá temeti lassan, de biztosan azokat a hagyományokat, melyeknek a nagyszüleink, szüleink még részesei voltak, s melyeket emlékeikben, mint ahogyan azt a mostani előadás is bizonyít, megőrizték. Minden elismerés azoknak, akik ezt a nehéz, de szép feladatot felvállalták, színpadra álmodták, betanulták és alőadták. Külön öröm mindenki számára, hogy a csoport meghívást kapott az idei Országos Népművészeti Fesztiválra, melyet Bősön tartanak szeptember első vasárnapján, s ahol méltón képviselhetik az ipolynyékiek az Ipoly mentét és a helyi Csemadok alapszervezetét. Palócz

S z i n b á d h a za m e g y

Csak Szindbád és a hozzá hasonlók tudták, hogy ez az ország szívében szomorú. Volt itt valami az emberek pillantásában, csendes filozofálgatásukban, magános hajlamaikban, sértődöttségükben, amit halandó külországi ember nem értett meg soha. A gáláns, hadaró és sugárzó értelmű francia, a jókedvű, bővérű és szertelen olasz, a faképű, lassú érzésű ánglius, kinek idegei olyan vontatottan mozogtak, mint a mozgóképszínházban a lassított felvételek, a sunyin kíváncsi és verejtékes buzgalomban érzékelő német, a vakarózva Istent kereső és megváltásról locsogó muszka, a lengyel, aki, szegény, hivatásosan búsult és rikkantgatott, mert hazájának az a sajátsága, hogy időnként elvész: egy sem értette meg a magyart. Volt itt valami, varázslat és fertőzés, idegbaj és áhítat, méltóság és nemesség, aminek bűvitalából elég volt néhány nemzedéken át kortyolni, s az idegenből idevándorolt ember fattya egy napon már ezzel a bánattal a szemében ébredt, s megtudta, hogy varázslat történt vele: ivott a titkos bánat nehéz vizéből, és magyar lett. Mi volt ez a bánat igazában? Mi adta Széchenyi kezébe a pisztolyt a döblingi tébolydában, s mifajta nyugtalanság egyengette oda élete útját? Mi volt az értelme e vad és szomorú indulatnak, mellyel szép, egészséges és büszke emberek eldobtak, igaz ok nélkül, pályát és becsületet, otthont és kedvest, s a halálnak, a pusztító szenvedélynek, a balog és suta kalandnak hajítottak oda mindent, amiért élni érdemes? Miből volt több vagy kevesebb a magyar lélekben, mint idegen nációk embereinek lelkében, hol hibázták el a képletet, micsoda vegyítési hiba, örömnek és akaratnak, pusztulásvágynak és sértődöttségnek, önfeláldozásnak és egy ábrándhoz halálig hű konokságnak miféle keveréke volt a titok, melytől a magyar ilyen reménytelenül magyar volt, melytől magyarrá lett mindenki, akinek szívét egyszer átjárta egy Balaton-parti éjszakán

a holdfény, a bor, a rózsák illata és a hegedűszó, hogy aztán soha többé ne találja meg egészen lelke nyugalmát? Mifajta varázslat volt ez, melynek bűvöletében a sváb fegyvert fogott, és elment harcolni Kossuth csapatában Komárom alá az osztrák ellen, zsidó gabonavigécek zergetollat tűztek kalapjuk mellé, papramorgót reggeliztek, ő-zve beszéltek, hegyeset köptek, pofozkodtak és hajnalban részegen sírtak a szegedi resti asztala mellett, mintha őseik is Álmosy ősapjával, a nyírségi vezérrel érkeztek volna egy ezredév előtti hajnalon Vereckére. Miért siratták és temették az írók ezt a nemzetet minden időben, s minden vajákos és baljós prófécia felett milyen titkos erővel élt és hallgatott át ezer évet a nemzet, oly komoran, ahogy csak a hortobágyi pásztor és az állat tud hallgatni a végzettel szemközt, melyet túl kell élni kérdés és felelet nélkül, mert a nemzetnek dolga van a Tisza és a Duna között? Ki értette ezt a szemérmet, mely hallgatott egyfajta szomorúságra, néha felrobbant, mintha minden magyar ekrazittal zsebében élné az életét, néha csak füstölgött, mint a dobra került kastély egyetlen kéménye, de égett és parázslott minden igaz magyar lelkében, fojtott lánggal, mint a bányatűz? Ki értette ezt a bánatot, férfiak és nők szemérmes, elvonult életét, csendes szertartásaikat, cseresznyefa bútorokkal, foszladozó családi képekkel, hímzett emlékjelekkel, pipatóriummal és régies könyvszekrényekkel megrakott lakásaikat, e hosszú és sötét előszobából nyíló, naftalin, alma, széna, befőtt, szitált dohány illatával sűrűn megtömött szobákat, ahol a függöny, a csillár, az almáriom, az ősök üvegszemű, hideg áhítattal bámészkodó arcképe, minden őrizte egyfajta megrettent áhítatban ezt a szomorúságot; mintha a világ veszélyes lenne, s a magyar nem is élhetne elég csendesen, figyelmesen, zaj nélkül és óvatosan, ha meg akarja őrizni élete formáit és lelke sajátságait!

Közélet

2008. május

Kürtös 9

EGY TANINTÉZMÉNY JUBILEUMA Hadd kezdjem személyes visszaemlékezéssel az ipolynyéki iskola épülete fennállásának fél évszázados jubileuma alkalmából rendezett nagyszabású ünnepségről szóló tudósításomat. Csupán csak én tehettem róla, hogy nem tartoztam a tanintézmény kiválóságai közé, ahová az inámi kisiskolából léptem fel ötödik osztályba Gonda Erzsébet tanítónő keze alá. Viszont azon kevés tanulók egyike - ha nem az egyetlen - voltam, aki tanítóim nagy ámulatára egyéni bravúrt hajtottam végre az ott töltött öt év alatt. Talán most is jellemző a gyerekekre, ami akkor volt, vagyis hogy a többség alsó tagozaton még jól teljesít, ám felsőbb osztályokba lépve némileg visszaesik. Nálam mindez fordítva történt. A gyenge közepes ötödikesből először és utoljára 9. osztályban kitüntetett tanuló lett. Túlzás nélkül állíthatom, hogy az egész Palócföld legimpozánsabb iskolaépülete Ipolynyéken áll, immár ötven éve. Szinte hihetetlen, hogy két év alatt 1955-től 1957-ig - épült fel ez a kétemeletes hatalmas létesítmény 9 tanteremmel, tornateremmel, fizikai és kémiai laboratóriummal, tantestületi szobával, vendégszobával, könyvtárral és olvasóteremmel, ülésteremmel, tantárgyanként külön szertárakkal, iskolai konyhával és étkezdével, gondnoki lakással. S ezzel még nincs vége a felsorolásnak. Az alagsorban öltözők, mellékhelyiségek, a tornateremhez külön öltözők és zuhanyozók kaptak helyet. S az sem mellékes, hogy abban az időben már központi fűtéssel, villany- és vízvezeték-

kel, csatornázással épült meg. Teljesen új bútorzattal, táblákkal, padokkal, székekkel, asztalokkal látták el a tantermeket és teljes felszereléssel a tornatermet. Mivel az épület egybeesett a községi villanyhálózat kiépítésével, így az első naptól villannyal lehetett világítani. 1957. szeptember 20-án volt az első tanítási nap. S mindenképpen említést érdemel Virsik Imre akkori igazgató neve, akinek nagy érdemei vannak abban, hogy Ipolynyéken felépült ez a máig modern és mutatós iskola, ahol április 18-án egykori és mai pedagógusok,

valamint volt növendékeik az épület folyosóit, tantermeit járva, a falakon sorjázó iskolai tablókat nézegetve merengve elevenítették fel az elmúlt évek, évtizedek történéseit, emlékeit. Egyébként az ünnepség szentmisével kezdődőtt a helyi plébániatemplomban, ahol az iskola két egykori tanulója, Balík Béla és Refka György plébánosok mutatták be a szentmisét. Homiliájában Refka György többek közt arról beszélt, nem csupán az épület fennállásának 50. évfordulójára, hanem az elmúlt öt évtized szellemi-erkölcsi hagyatékára is szükséges emlékezni és emlékeztetni. Az ünnepség Jusztin Imre iskolaigazgató ünnepi beszédével folytatódott a művelődési ház színháztermében, ahol az iskolások színvonalas programjai váltották egymást a vendégek köszöntőivel, valamint az iskola nyugdíjas pedagógusainak és volt tanulóinak visszaemlékezéseivel. Jelen volt és köszöntötte a jubiláló tanintézményt Szigeti László, az MKP egykori oktatási minisztere, Hamerlik Richárd, az MKP járási elnöke, Tóth István, Ipolynyék polgármestere, Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke, továbbá Hamerlik Mária, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége járási elnöke. Az iskolatanács nevében Nagy Gabriella emelkedett szólásra. A nyugalmazott tanítók közül Gömöryné Molnár Mária Magdaléna és Tóth Mihály emlékezett, míg Korcsog Lászlónak erre az alkalomra írott versét unokája, Korcsog Ágnes adta elő. Az egykori tanítványok közül pedig Balík Béla pap és Fehér Csaba történész osztotta meg gondolatait az ünnepség résztvevőivel. Az ipolynyéki Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola közel százoldalas Jubileumi emlékkönyvet jelentetett meg a jeles évfordulóra. Kiolvas-

ható a kiadványból, hogy az elmúlt ötven év alatt az ipolynyéki iskola tanítványai közül pedagógiai főiskolát, egyetemet 55-en, mezőgazdasági főiskolát 29-en, közgazdasági egyetemet 7-en, orvosi egyetemet és vegyészeti főiskolát 6-6-an végeztek. Továbbá 2-2-en fejezték be tanulmányaikat jogi karon, teológián, katonai főiskolán, a budapesti ELTE-n, tolmácsként és atomfizikusként is 2-2-en tevékenykednek, a prágai Károly Egye-

temen, a színművészeti főiskolán, egészségügyi főiskolán, zeneművészeti főiskolán, a szegedi tudományegyetemen, közlekedési főiskolán, állatorvosi egyetemen pedig egy-egy tanulója végzett a nyéki iskolának. Ez is azt bizonyítja, hogy az anyanyelvi iskola nem hátrány felsőfokú iskolai végzettség megszerzéséhez, feltéve, ha a tudás kellő szorgalommal és kitartással párosul a magyar ajkú diákokban. Arról pedig visszamenőleg csak találgatni lehet, hogy az innen kikerülő és gimnáziumi vagy szakközépiskolai érettségivel rendelkező több száz diák közül miért nem folytatták többen is tanulmányaikat egyetemen, főiskolán. Bevallom, engem annak idején vonzott a pedagógusi pálya, de utólag végképp nem bánom, József Attila szavaival élve, hogy „lehettem volna oktató, s nem ily toltőtoll-koptató.“ Bodzsár Gyula

Ta n u l m á n y

10 Kürtös

2008. május

Nagycsalomja férfi és női keresztnevei Egy nagyobb lélegzetvételű tudományos értekezésből közlünk tanulmányt A keresztnevek rendszerezése az írásmódi alakok bejegyzési módja alapján c. fejezetből. Az alábbi rendszerezés alapjául Vörös Ferenc Nyelvváltás és -tartás a keresztnévhasználat tükrében két Nyitra környéki községben című tanulmánya /2001/ szolgált. Bár az ott felsorolt csoportok közül csak a főcsoportok /magyar, szláv/szlovák, illetőleg neutrális írásmódú alakok a bejegyzési mód alapján/ maradtak meg, ezek is kissé módosítva. Jómagam 4 csoportba osztottam a keresztneveket, külön a férfi és külön a női neveket illetőségük szerint. Az első csoportban a magyar helyesírással bejegyzett nevek vannak, ezeket a keresztneveket a Magyar utónévkönyv is jegyzi, mindegyiknek van szlovák megfelelője is, a keresztnév a Szlovákiában hatályos 300/1993. számú, a család- és keresztnevekről szóló törvény alapján a magyar helyesírás szerint is bejegyeztetésre kerülhet, ha a névviselő magyar, és kérvényezi az átírást. Aki 1993 után született, már a magyar nevet kérheti bejegyeztetésre. A második csoportban szintén magyar nevek találhatók, viszont ezeknek nincs szlovák megfelelőjük, Szlovákiában a névválasztás alapjául szolgáló Vyberte si meno pre svoje dieťa című /1998/ könyv nem tartalmazza ezeket a neveket. Ha mégis előfordul kivétel, azt külön jelzem. A harmadik csoportba a szláv/szlovák nevek kerültek, a szláv eredet nem volt mindig mérvadó, a szlovák helyesírás szerint bejegyzett nevek kerültek ide, a családnév és a névviselő nemzetisége szolgált alapul. A negyedik csoportba azok a nevek jutottak, amelyeket a szlovák és a magyar helyesírás szerint is ugyanúgy írnak, tehát neutrálisak. A nevek betűrendes sorrendben lesznek, zárójelben a névviselők száma. Nagycsalomja férfi keresztnevei 1. csoport: Ádám/1/, Árpád /1/, Balázs /2/, Gábor /1/, Károly /l/, László /3/, Lukács /1/, Márk /1/ 8 név. 11 személy viseli. A férfi lakosság 3,8 százaléka. 2. csoport: Attila /4/, Csaba /4/, Szabolcs /1/, Zsolt /1/. 4 név. 11 személy viseli /3,8 %/ 3. csoport: Dušan /1/, Matúš /1/, Milan /2/, Miloš /1/, Miroslav /2/. Slavomír /1/, Vladimír /1/. 7 név. 9 személy viseli /3,1 %/.

A Matúš magyar megfelelője Máté, de szlovák a névviselő, ezért van itt. A Slavomír keresztnevet csak a Vyberte si meno pre svoje dieťa jegyzi. A többi /Dusán, Milán, Milos, Mirkó/ Miroslav/ Vladimir szerepel a Ladó-féle utónévkönyvben is, természetesen a zárójelben lévő alakban. 4. csoport: Adrián /2/, Dávid /4/, Dominik /1/, Erik /4/, Igor /1/, Kevin /1/, Konrád /1/, Marián /5/, Martin /1/, Norbert /2/, Patrik /4/, René /1/, Róbert /11/, Roland /1/, Rudolf /2/, Teodor /1/, Tibor /7/, Viktor /2/, Xavér /1/, Zoltán /9/. 21 név. 63 személy viseli /21,7 %/. A Viktor keresztnév zerepel Ladónál is, magyarul Győző. A férfi lakosság fennmaradó közel 70 százaléka szlovák helyesírással bejegyzett nevet hord. Ha azt feltételezzük, hogy az 1., 2. és 4. csoport mindegyik képviselője magyar nemzetiségű, akkor is csak 29 százaléknyi magyar lakost feltételezhetnénk a faluban /valójában a lakosság több mint 65 százaléka magyar nemzetiségűnek vallja magát/. Tehát a /férfi/ lakosság nem vállalja nemzetiségét /tisztelet a kevés kivételnek/ a keresztneve anyakönyvezése alapján. A 300/1993-as számú törvény lehetővé teszi a keresztnév magyar megfelelőjének az átírását, amennyiben a névviselő kérvényezi. Az elmúlt 14 évben csak a férfi lakosság 3,8 százaléka élt törvény adta jogával. Nagycsalomja női keresztnevei 1. csoport: Bettina /1/, Edit /1/, Eszter /1/, Etelka /1/, Lúcia /1/, Margit /1/, Noémi /1/, Piroska /2/, Szilvia /1/. 9 név. 10 személy viseli. A női populáció 3,18 %-a. 2. csoport: Ágota /1/, Alexa /1/, Anikó /1/, Boglárka /1/, Csilla /3/, Éda /1/, Fanni /1/, Hajnalka /1/, Ildikó /2/, Réka /1/, Vivien /1/. 11 név. 15 személy viseli /4,7 %/ Az Ágota keresztnév nincs meg a Majtán-Považaj-nál, az Agáta viszont szerepel, de az a forma a Ladó-féle utónévkönyvben is helyet kapott. Ezért soroltam az Ágota keresztnevet a magyar nevek közé. Az Alexa, Éda, Vivien keresztnevek nem magyar eredetűek, ennek ellenére ide kerültek. Nem talál-

hatók meg a Vyberte si meno pre svoje dieťaban. Az Anikó keresztnevet jegyzi az előbb említett munka az Anna név változataként. Mégis úgy gondoltam, magyar eredete, hangzása miatt itt a helye a csoportban. 3 csoport: Alica /1/, Božena /1/, Darina /1/, Ivana /1/, Milada /1/, Slávka /1/, Soňa /1/, Zdenka /1/, Zlata /2/, Zlatica /2/. 11 név. 13 személy /3,5 %/. A Ladó-féle utónévkönyvben nincs Alica, Milada, Slávka, Zlata, Zlatica. Természetesen Majtán-Považaj munkája tartalmazza ezeket a neveket, a Magyar utónévkönyv viszont jegyzi az alábbi neveket a következő formában: Bozsena, Darina, Ivana, Ruzsena, Szonja, Zdenka. A Zlata/Zlatica keresztneveknek van magyar megfelelője Arany/Aranka, de mindkét nevet szlovák nemzetiségű viseli, ezért ide soroltam a szláv nevek közé. 4. csoport: Alexandra /1/, Andrea /2/, Angelika /3/, Anita /2/, Anna /6/, Antónia /1/, Barbara /1/, Bianka /1/, Darina /1//, Dominika /1/, Erika /11/, Jarmila /2/, Júlia /2/, Klára /2/, Klaudia /2/, Lívia /3/, Magda /3/, Mária /45/, Martina /2/, Matilda /2/, Natália /1/, Patrícia /2/, Petra /2/, Rebeka /1/, Renáta /4/, Rozália /4/, Terézia /6/, Tímea /1/, Valéria /6/, Veronika /4/, Viktória /2/. 31 név. 126 személy viseli /40 %/. A Matilda, Terézia alak a Ladó-féle utónévkönyven is szerepel, ezért a semleges nevek közé soroltam. A női populáció 48 százaléka szlovák helyesírás szerint anyakönyveztette a keresztnevét, azóta sem kérte a névváltoztatást. Az 1., 2. és 4. csoport minden tagját magyar nemzetiségűnek tekintjük /47,6 %/, akkor sem tükrözi a falu nemzetiségi arányait (a szlovák nemzetiségűek aránya 35 %). A magyar /2. csoport / és neutrális / 4. csoport/ nevet viselőket felmenthetjük azon vád alól, hogy nem tartják szükségenek keresztneveik magyar alakjának az anyakönyveztetését. Az 1. csoport élt törvény adta jogával / a női populáció 3,18 %-a/, átíratta a keresztnevét, vagy már így anyakönyvezték. Dr. Villant József

Kultúra - Oktatás

2008. május

Magyarként jött, látott, győzött A Besztercebányai Megyei Önkormányzat, a nagykürtösi HontIpoly Művelődési Központ, a losonci Nógrádi Művelődési Központ és Rimakokava község közös szervezésében május 7-én Rimakokaván Gyermekek Zenei Fesztiválja címmel rendezték meg a megye fiatal népdalénekeseinek, hangszerszólistáinak, éneklőcsoportjainak és népi zenekarainak seregszemléjét. Csak úgy, mint az egy hónappal korábban tartott járási fordulóban, Lenicky Erik, az ipolybalogi Ipolyi Arnold Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola 5. osztályos tanulója a hangszerszólisták kategóriájában citerajátékával aranyminősítéssel jutott a Rimaszombatban június 1314-én tartandó országos döntőbe. Eriket az édesapja, Lenicky József készíti fel a versenyekre, aki maga is citerázik, mégpedig a közismert és közkedvelt lukanényei citerazenekar oszlopos tagja.

A járásból az énekes szólisták kategóriájában a hrušovi Klaudia Hajdúchová és az éneklőcsoportok kategóriájában a szintén hrušovi Ragačinka leánykar aranyminősítéssel került az országos versenybe. Az ipolybalogi versenyző ezenkívül május 30-án részt vesz Budapesten a Magyarországi Szlovákok Szövetsége által Slovenské spievanky címmel szervezett gyermek népdalverseny országos döntőjén is. Sok sikert, Lenicky Erik! /-/

JEGYZET Újsagíro az újmagyárban Az iskolaügy reformja feszített tempóban folyik. Szakemberek adják szakembereknek a kilincset, konferenciák konferenciákat, megbeszélések megbeszéléseket követnek. Közép-Európa kis tigrise most végre az oktatás területén is felzárkózhat a fejlett nyugathoz.Nincs kecmec, a magyar nyelv oktatása területén is alapvető reformra van szükség. Valószínűleg a modernizációval magyarázható, hogy egészen új alapokra helyeződik a magyar nyelv oktatása Szlovákiában. Az Állami Pedagógiai Intézet honlapján olvasgatom a magyar nyelv és irodalom tantárgy számára készített programjavaslatot, s ebből kolosszális tervek létére következtetek. Engedjék meg, hogy bejelenthessem: a szlovákiai magyar iskolákban várhatóan az egész magyar nyelvtan új alapokra helyeződik! Nem a megszokott módon fogjuk tárgyalni ezentúl a szófajtant, a mondatrészeket és a helyesírást. Nézzük csak! Például ragozható és nem ragozható szófajokról lesz szó ezentúl, de külön-külön a melléknevek, a névmások és a jelzők is megkapják a magukét. Sőt: ezentúl a magyar nyelvre is érvényes lesz a ritmustörvény, ezt is tanítani kell a magyar nyelvtanon belül! Milyen dallamos is lesz új nyelvünk, gondoljanak bele. Például: újsagíro, meszáros, Karpát-medence. Sőt: ezentúl elöljárószók is lesznek a magyarban, s ezt tanítani és számonkérni kell! Nehéz lesz mindezt megvalósítani, azt már most jelzem, de valószínűleg jól szembenéztek a problémával szakembereink... Olvasgatom tehát az Állami Pedagógiai Intézet honlapján az általános iskolák 5-9. évfolyama számára előírt tanmenetet, pontosabban ennek javaslatát. Ami itt található, az enyhén szólva is botrány. Vagy hanyagság, vagy pofátlanság, vagy teljes szakmai dilettantizmus, amivel itt szembesülhetünk. Mintha a szlovák nyelvtant egy az egyben átkopírozták volna, s föléje írták volna: magyar nyelvtan. Bizonyára olyasvalaki állította össze, aki vagy egyáltalán nem tud magyarul, vagy ha tud is, a magyar nyelvtanról szerzett ismeretei a nullával egyenlőek. Reméljük, a programjavaslattal szemben ellenérzésnek, interpellációnak, felszólamlásnak helye nincs. Németh Zoltán

Kürtös 11

10 éves az MKP A Magyar Koalíció Pártja Nagykürtösi Járási Elnökségének megbízásából a párt megalakulása 10. évfordulója alkalmából indított olvasói játékunk negyedik fordulója kérdéseinek helyes válaszai: 1. A Magyar Koalíció Pártja parlamenti frakciójának vezetője Bárdos Gyula. 2. A Magyar Koalíció Pártjának a Nagykürtösi járásból egy /Jámbor László személyében/ képviselője van a Besztercebányai Megyei Önkormányzatban. Mivel végéhez érkezett az olvasói játék, amely iránt meglehetősen hullámzó érdeklődés mutatkozott, mindenképpen nyilvános dicséretet is érdemel Nagy Amália inámi és Kiss János ipolynyéki játékosunk, akik hónapról hónapra helyes válaszokkal beküldték a játékszelvényt. Kitartásuk eredményeként jutalmat vehetnek át az MKP járási ünnepségen, 2008. május 25-én, vasárnap Nagycsalomján a Béke parkban.

FELHÍVÁS Az ipolybalogi Művészeti Alapiskola értesíti az érdeklődőket, hogy a Nagykürtösi járás magyar tanítási nyelvű alapiskoláiban 2008. szeptember 1-jével kihelyezett osztályokat nyit. Kellő érdeklődés esetén az alábbi szakok indítására nyílik lehetőség: zongora, szintetizátor, gitár, hegedű, klarinét, ének, énekkar, képzőművészet, színház, tánc. Érdeklődni és jelentkezni lehet a 0918-751658-as telefonszámon. Beiratkozási határidő: 2008. június 30.

Sztárvendég a REPUBLIC együttes A település első írásos említésének 750. évfordulója alkalmából nagyszabású falunapi ünnepséget tartanak 2008. június 28-án, szombaton Inámban. A 11 órakor kezdődő szentmisét a falu szülötte, Buday Károly esperes-plébános celebrálja. 14.30-tól a szabadtéri színpadon színes kultúrműsor várja a falunap közönségét. A helyi futballpályán 21 órakor kezdődik a népszerű magyarországi REPUBLIC együttes koncertje. Jegyek a koncertre elővételben is kaphatók a kihelyezendő műsorplakátokon feltüntetett helyeken. Mindenkit szeretettel vár a rendezőség!

12 Kürtös

Kultúra - Múltidézõ

N Y U G D Í JA S O K

2008. május

É V Z Á R Ó TAG G Y Ű L É S E

Ipolynyéken működik járásunk legnagyobb nyugdíjasszervezete, amely április közepén tartotta évzáró közgyűlését. A jól szervezett tevékenység és a mozgalmas szervezeti élet Gömöry Mária Magdaléna elnök asszony rátermettségét dicséri, aki immár kilenc éve irányítja a szervezetet. Különösen az utóbbi években sikerült olyan vezetőségi tagokat is beszervezni, akik jó hozzállásukkal nem fékezik, hanem elősegítik a munkát. Aktívak és kitartóak. Jó munkát végezni csak türelemmel, megértéssel és jóakarattal lehet. Olyan emberekkel, akik nemcsak ígérgetnek, hanem teszik is a dolgukat, mindenütt ott vannak, ahol a szervezetet képviselni kell. A járási vezetőség is csak a legnagyobb elismeréssel nyilatkozik a nyéki nyugdíjasok szervezetének munkájáról. Hasonlóképpen Tóth István polgármester is. A szervezet tagjai szívből örülnek minden elismerésnek, bár nem volt könnyű az eddig megtett út. A vezetőség jó néven venné, ha a tagok nagyobb erkölcsi támogatást tanúsítanának, hogy ki miben tud, abban segítsen. Egy szervezet akkor él igazán, ha a tagjai is aktívan támogatják, és nemcsak néhány embertől várják a csodát. Akik jelen voltak az évzáró taggyűlésen, láthatták a szervezés „csodáját.“ Megismételhetetlen szép élményben volt részük. Hallhatták Rados Tomikát, a jövő tehetségét. Élvezhették Csinger Gabriella, Balázs Anasztázia, Gömöry Mária és Gömöry Imre dalait. Ugyanakkor hiányolták a régiek közül Cseri Ilonát és Zolczer Melániát. Versmondásban bemutatkozott Csernus Károly. A legkedvesebb élmény a sok közül mégis Gömöry Mária Köszöntő c. verse volt, amellyel Dombi Ferenc tanácsos urat

köszöntötte 93. születésnapja alkalmából. De nem kevésbé örültek a nyugdíjasok Parák József helyi plébános úr jelenlétének sem, aki igaz szeretettel törődik idős oltártestvérével. Jelen voltak a rendezvényen Magyarnándor testvérközség nyugdíjasai is Vidó Margit elnök asszonnyal az élen. Kedves feleségével érkezett Koplány Gábor alpolgármester. A nándori nyugdíjas asszonyok egy-egy tálca süteményt is hoztak vendéglátóiknak. Mi több, még egy vidám, szórakoztató jelenettel is gazdagították a műsort. Egyébként a nyékiek a nándoriakkal közösen megnyertek egy alapítványi pénzösszeget. A feltétel az volt, hogy a nyékiek a nándori, a nándoriak pedig a nyéki iskolásoknak meséljenek régi történeteket, amelyeket írásba is kellett foglalni. A nyékiekét Gömöry Mária írta meg. Elmondták: Gömöry Imre, Gömöry Mária, Pásztori Ilona, Cservócs Margit és Rados Margit. Végül egy kis könyvben is megjelentették a történeteket: Elmeséljük nektek... címmel. És a most kimaradó tanulók kapják meg ajándékként, útravalónak. Az eseménysorozat egy szép kirándulással zárult Komáromban. Visszatérve a szervezet tevékenységéhez, feltétlenül szólni kell, hogy kulturális téren járási rendezvényeken is képviseltetik magukat a nyékiek, de azt is szükséges elmondani, hogy a nemrégiben nagy sikerrel bemutatott Nyéki lakodalmas c. összeállítás szereplőinek 70 százaléka nyugdíjas volt. Végezetül az évzáróval kapcsolatosan csak annyit: köszönet illeti Nagypál Ferencet a finom gulyásért, Balázs Ottót a szervezésért, és mindenkit, aki a szervezet munkáját segítette. G.M.

Egy terbegeci nemes családról Vidékünkön kevés az olyan nemesi család, amely az alapítástól akár npjainkig hiánytalanul le tudja vezetni családfáját. Ezen kevesek egyike a terbegeci Draskóczi család. Az utolsó, még élő Draskóczi néven anyakönyvezett személy Draskóczi Mária Julianna - Sebény Lajosné. Ősei évszázadokon át fiúágon vitték ősi nevüket egészen 1242-től napjainkig. Túróc vármegye egyik ősi családja, melynek elődei Mikola és Drasko, akik az említett vármegye várjobbágyai voltak. Jutalmul IV. Béla királytól Túróc megyében Túrócszentmárton és Sklabíňa szomszédságában négy ekényi földet nyertek királyi adományban. Itt falut alapítottak, és Draskorolnak, azaz Draskfalvának nevezték, később Draskócnak /ma Dražkovce/. Az adománylevél keltezése mutatja, hogy a család a tatárjáráskor szerezte nemesi kiváltságait. Draskonak, kitől a család nevezetét vette, négy fia volt: István, András, Lénárd és László. András a Sajó mellett vívott tatárok elleni csatában életét vesztette 1241-ben. A többi a menekülő királyt követte egészen Dalmáciáig. Lénárd ott letelepedett, és tőle származik valószínűleg a Draškovics család. Draskonak csupán István fia terjesztette tovább családját. 1269-ben és 1273-ban a birtokjogot és a nemesi oklevelet a király újra megerősítette. Az Istvántól sarjadzó család idővel elszaporodott, és más megyékben is elterjedt. 1487-ben Mátyás királytól ismét nemesi oklevelet kaptak, és a király megerősítette birtokjogaikat is. Évszázadokon át a család leszármazottai Draskfalván /Dražkovce/ éltek. Tagjai a megyében fontos politikai és társadalmi szerepet töltöttek be. Az 1801-ben elhunyt Draskóczi

Sámuel fiatal korában katonai pályára lépvén vitézsége és jeles érdemeiért tábornoki rangra emelkedett. Emlékét a túrócszentmártoni temetőben sírkő őrzi. Idővel a család szétszéledt Gömör, Borsod, Bereg, Nógrád és más megyékbe. A terbegeci ág Draskóczi Sámuel és Mikovínyi Erzsébet utódaiból származik. Ezek Nógrád megyében telepedtek le. 1818-ban a király újra megerősítette nemesi kiváltságaikat. Pál először a Besztercebánya melletti Radványban, Gábor a Nógrád megyei Kiskürtösön, József pedig Losoncon telepedett le. Gábor családja Kiscsalomjára került. A dokumentumok szerint népes család volt. Ezek közül származik Draskóczi Tamás Sámuel, aki 1854. április 9-én született. Ennek fia Pál, aki 1886. január 6-án született Kiscsalomján. Innen Terbegecre került. Itt született a lánya, Draskóci Margit /Dubraviczkiné 1979-ben halt meg/. Másik lánya, Mária Julianna /Sebény Lajosné/ jelenleg Ipolynyéken él, és 2008. július 18-án lesz 90 éves. Ez az ág fiúutód hiányában megszűnik. Ugyanis Draskóci néven fiú nincs anyakönyvezve. Említésre méltó a nemesi címer. Ketté osztott hadipajzs, jobb oldalán vörös mezőben férfi kar íjat tart. A bal oldali kék alapon zöld mezőben szarvas ágaskodik, nyakán átlőtt nyíllal. Ez utal a király, IV. Béla megmentésére a Sajó menti csatában. A pajzs körül jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös díszítés. Tetején a királyi koronából szarvas emelkedik ki nyakán átlőve. A családi viaszpecsétnyomó az élő személy birtokában van. A családi címer színes másolata 2007-ben Terbegecen a falunapi ünnepség alkalmából volt látható. Juhász Béla

Hitélet

2008. május

E GÉSZEN

Kürtös 13

SZÉP VAGY,

M ÁRIA ! JÓ PALÓCOK A CSÍKSOMLYÓI BÚCSÚN

Az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás immár 4. alkalommal szervezi meg a búcsújárást. Hát így indultunk útnak ez évben is, hogy részt vehessünk a csíksomlyói búcsún, amit 1567 óta szerveznek meg. A pünkösdi búcsúra évről évre százezrek zarándokolnak el a világ minden tájáról, ebbe belegondolva nem is tűnt a mi távolságunk - 850 km - olyan szörnyűnek. Csütörtök reggel izgatottan, pár kisebb szervezési problémát megoldva, indultunk el célunk felé. A társaság tagjait alkották a „stabil“ búcsújárók, de voltak közöttünk „újoncok“ is, akik most vágtak neki először ennek a fárasztó, de egyben nagyon maradandó élményt nyújtó zarándokútnak. Az út Magyarország területén simán ment, a magyar-román határátkelés egy kissé szigorúbb még, mivel Románia még nem tagja a schengeni övezetnek. Románia számunkra egyet jelent Erdéllyel és Székelyfölddel. Nagyváradot magunk mögött hagyva eszünkbe jut Szent László, Ady Endre és még sorolhatnám azokat, akik ehhez a városhoz szorosan kötődnek. A Király-hágónál megcsodáltuk a gyönyörű tájat, és indultunk tovább, végighaladva a falvakon, úton útfélen visszaköszönt a magyar történelem és irodalom, nem csoda: valaha egy ország voltunk. Kolozsvárra érkezve a Szent Kamill idősek otthonában szálltunk meg. A pénteki napot városnézéssel kezdtük, a Házsongárdi temető mellett haladva a Babes-Bolyai Egyetem épületét és parkját tekintettük meg, majd Mátyás király szülőházát, a Szent Mihály-dómot, végül Fadrusz János Mátyás király lovasszobrát. Utunkat délben folytattuk Torda, Marosvásárhely, Segesváron keresztül. Fehéregyházán megálltunk a Petőfi-múzeumnál, elénekeltük a Távolból c. dalt, és elgondolkodtunk, hogy Petőfi is összeköt minket, palócokat és székelyeket, járt Balassagyarmaton, Losoncon, Rimaszombatban. A legmagyarabb várost elhagyva Székelyudvarhelyen a magyarság aránya 98 % - a Hargita hegyein át már megpillantottuk a csíksomlyói nyerget. Csíkszereda mellett szerényen kimagaslanak a kegytemplom tornyai. Az elszállásolás és a vacsora után kisétáltunk a kegytemplomba, ahol is az esti szentmise egy részét még élvezhettük. A szentmise közben a Szűzanya lábaihoz járulhattunk kéréseinkkel. A szentmise után találkoztunk Böjte Csabával, aki barátként üdvözölt bennünket.

A szombati nap a búcsú napja volt. Zászlókkal, feszülettel, lobogókkal és persze „A jó palócok“ felirattal elindultunk az ünnepi szentmisére. Énekelve, egymást segítve jutottunk fel a Hármashalom oltárhoz. A rengeteg ember fegyelmezetten, csoportokban jutott fel a hegyre, már több százezren voltunk ott. A hangosbemondón minden csoportot bejelentettek, hogy honnan, hány emberrel, ki érkezett. A sok-sok hívő ember láttán az embernek valami megmagyarázhatatlan jó érzése támadt, olyan érzés, mint amikor sok-sok idő után az ember egyszer csak hazatér szüleihez, a biztonságba. Igen, a Szűzanya közelségét érezve véghetetlen megnyugvás és mérhetetlen boldogság áradt az arcokból. Mindenki helyet kapott a Szűzanya közelében. Az ünnepi szentmisén Schönberger Jenő szatmárnémeti megyéspüspök szónokolt. A prédikáció kezdetén eleredt az eső, égi Szűzanyánk könnyei voltak ezek, talán siratja nemzetünket? Nehéz szavakba önteni azt a jóleső érzést, azt a lelki nyugalmat árasztó közeget, amit ott azon a helyen kap az ember. Csak nagyon kevés dolog van, amiért ma az emberek, több százezer ember összejönnek. Ez a hit és a Szűzanya mérhetetlen szeretete. Itt érzi az ember az összetartozás, az együttgondolkodás és a szeretet határtalan erejét. Az ünnepi szentmise után szépen, fegyelmezetten hagyta el a hatalmas tömeg a hegyet. Lefelé, egymásra vigyázva, lassan, mert vizes volt a fű, és sár volt, jutottunk le a faluba. Útközben soksok kedves ismerőssel találkoztunk, de legkedvesebb talán Csáky Pál pártelnökünk volt, akit a kordonon belül pillantottunk meg, kedvesen üdvözölt minket, jó érzés volt őt ott látni. A vacsora után a plébániatemplomban volt a csángó mise, ez minden évben felejthetetlen élmény. A csángóknak, akiknek magyar nyelven nem adatott meg az Isten szava, itt egyszer egy évben megadatik. A plébániatemplomban Szent Erzsébet életéről szóló előadást láthattunk. A városban egy jótékonysági koncert volt a Rolle együttes előadásában, egy 8 éves kisfiú gyógyítására ajánlották fel. Néhányunk eredeti terve az volt, hogy a hegyen virrasztunk, sajnos az időjárás ezt nem tette lehetővé. Vasárnap reggel a reggeli szentmisén vettünk részt, a gyönyörű prédikáció mindnyájunkban mély nyomot hagyott. Hangoztatva, hogy vigyük haza csíksomlyó csodáját oda, ahol nincs egyetértés,

és hogy az életben inkább sünik legyünk, mint sunyik. A sünik ugyanis, ha szükségük van egymásra, és ha fáznak, összebújnak, de sohasem szúrják meg a másikat. A reggeli nagy búcsúzkodás megint nagyon könnyesre sikeredett, ugyanis abban a komplexumban, ahol a szállásunk volt, működik egy állami gyerekotthon. Már 4. alkalommal találkozunk az itteni lakókkal, akik véghetetlen örömmel fogadnak minket. Hazafelé tartva a vasárnapi kirándulásunk Szejkefürdőn kezdődött, ott Orbán Balázs sírhelyét koszorúztuk meg. A legnagyobb székely sírján a koszorúnk szalagát fújta a szél a jó palócok felirattal, együtt a legnagyobb palóc és a legnagyobb székely? A következő megálló Farkaslaka volt, Tamási Áron sírhelye. Szállóigévé vált mondata: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.“ De mi Erdélyben is otthon éreztük magunkat. A parajdi sóbányában már sokan voltak közülünk, de mindegyik alkalommal más-más szépséget fedezünk fel benne. Csodálatos élmény. Erős, kissé kaparó illata nagyon jót tesz a légúti betegségben szenvedőknek. Az aktív bánya még 270 m-re van a föld alatt. Korondtól kb. 7 km-re van Szováta, s ott a Medve-tó, melynek sótartalma 1 l/2,5 g, de mi a szovátai gyerekotthonba igyekeztünk. Az otthon így vasárnap délután elég csendesnek tűnt, csak pár gyereket találtunk otthon, sokan kosarazni mentek, a többi pedig a gyimesbükki gyerekotthon megnyitóján vett részt. Itt kb. 100 lánygyermek kap pótszülői nevelést. Fantasztikus a gyerekek szeretete irántunk, mindenki kezét szorítja egy-egy pici kéz. Ajándékainkat átadva búcsúzunk el, könnyeinkkel küszködve, csak az vigasztal bennünket, hogy Csaba atya határtalan szeretete megmenti a kis lelküket. Szovátának búcsút intve elindulunk hazafelé, igaz, fájó szívvel, mert nagyon jó volt, ha rövid időre is, együtt lenni, s erdélyi testvéreinkkel találkozni. A székely himnusz szavai visszacsengenek fülünkben: „Ki tudja merre, merre visz a végzet, göröngyös úton sötét éjjelen....“. Reménykedünk abban, hogy a jó Isten erőt ad nekünk, s jövőre is eljuthatunk a csíksomlyói búcsúra. És ha a kedves olvasó úgy gondolja, szeretné velünk átélni ezeket a pillanatokat, kérem, jövőre tartson velünk. Molnár Katalin

Sport - Felhívás

14 Kürtös

2008. május

Járási pingpongélet - számokban és adatokban Áprilisban befejeződött a 2007/2008-as idény a Nagykürtösi járás asztalitenisz-bajnokságában. Az alapszakaszban résztvevő 13 csapatból tavasszal a legjobb 8 egymás között döntötte el a bajnoki cím sorsát. Végül a Realinvest Nagykürtös „B“ csapata (Róbert Repa, Patrik Vén, Juraj Chrien, Štefan Chrien, Skerlec Gábor) magabiztosan végzett az első helyen, míg a második helyért folyó izgalmas küzdelemből Ipolybalog „A“ kollektívája (Németh Zoltán, Kukučka József, Stricho József, Molnár Dávid, Cibulya Jiří) került ki győztesen, a harmadik helyet pedig Kiscsalomja „A“ csapata szerezte meg (Jakuš Adrián, Marek Špunta, Anton Svatík, Dušan Mäsiar, Ján Šimko). A második hely értéke a továbbjutás szempontjából lehet döntő, hiszen a Realinvest Nagykürtös „A“ csapata már az idén is a kerületi IV. ligában vitézkedett, vagyis a járási bajnokságból minden bizonnyal Ipolybalog „A“ csapata lép tovább a felső osztályba. A járási bajnokság, vagyis az V. liga legeredményesebb játékosa az idén Németh Zoltán (Ipolybalog „A“) lett (42 győzelem/3 vereség, 93,33%-os eredményesség), második helyen a nagykürtösi Juraj Chrien (47/6, 88,68%), harmadik helyen a szintén nagykürtösi Róbert Repa (31/4, 88,57%) végzett. 2007. április 12-én a legjobb 12 játékos részvételével rendezték meg a hagyományos járási TOP-12 asztalitenisztornát. (A három hiányzót, Róbert Repát, Juraj Chrient és Marián Bizovot a sorban következők: az inámi Dobos Péter, az Ipolybalog „B“ csapatában szereplő Bali Károly és a kiscsalomjai Anton Svatík helyettesítették.) A fárasztó és ádáz küzdelem (mindenki játszott mindenkivel) végén a kékkői illetőségű Mészáros Tamás (aki az ŠKST Nagykürtös „C“ csapatát erősítette az idén) szerezte meg a győzelmet 10 győzelemmel és 1 vereséggel, második helyen Németh Zoltán (szintén 10 győzelem és 1 vereség), harmadik helyen pedig Jakuš Adrián végzett (9 győzelem, 2 vereség).

4. 5. 6. 7. 8.

ŠKST Nagykürtös „C“ ŠKP Nagykürtös Slovan Kékkő TJ Inám KPRŠ Alsósztregova

14 14 14 14 14

5 4 4 3 2

1 8 2 8 0 10 2 9 2 10

63:77 59:81 57:83 54:86 48:92

25 24 22 22 20

A járási bajnokság legeredményesebb játékosai: 1. Németh Zoltán 2. Juraj Chrien 3. Róbert Repa 4. Mészáros Tamás 5. Ladislav Fekete 6. Husár Henrich 7. Jakuš Adrián 8. Marián Bizov 9. Marek Špunta 10. Kukučka József 11. Matúš Procházka 12. Patrik Vén

(42gy/ 3v, (47 / 6, (31 / 4, (31 / 5, (38 / 9, (36 / 9, (39 /11, (31 /11, (36 /17, (26 /13, (33 /17, (31 /16,

93,33%) 88,68%) 88,57%) 86,11%) 80,85%) 80,00%) 78,00%) 73,81%) 67,92%) 66,66%) 66,00%) 65,96%)

(10gy/1v, (10 / 1, (9 / 2, (7 / 4, (6 / 5, (6 / 5, (5 / 6, (5 / 6, (4 / 7, (2 / 9, (1 /10, (1 /10,

32: 9,31 pont) 32: 9,31) 27:11,29) 26:19,25) 21:17,23) 24:18,23) 20:25,21) 23:22,21) 15:28,19) 9:20,15) 8:30,13) 9:30,13)

TOP-12:

V. liga - végeredmény a második szakasz eredményeivel:

1. Mészáros Tamás 2. Németh Zoltán 3. Jakuš Adrián 4. Husár Henrich 5. Ladislav Fekete 6. Kukučka József 7. Anton Svatík 8. Marek Špunta 9. Bali Károly 10. Dobos Péter 11. Matúš Procházka 12. Patrik Vén

1. Realinvest Nagykürtös „B“ 2. TJ Ipolybalog „A“ 3. TJ Kiscsalomja „A“

*Azonos pontszám esetén a sorrendről az egymás elleni mérkőzés döntött. nz

14 14 0 0 108:32 42 14 10 1 3 88:52 35 14 9 2 3 85:55 34

I X . Ő S Z I R Ó Z SA magyarnóta-énekesek országos versenye

A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya 2008. május 24-én, szombaton Mikszáth - emléktúrát szervez Szklabonyára. Az emléktúra célja a magyar nemzeti művelődés szolgálata, a Mikszáth-kultusz ápolása, a közös időtöltés öröme, egészséges életmódra szoktatás; Műsora: Megérkezés a szklabonyai Mikszáth Emlékházhoz, koszorúzás, kultúrműsor - lukanényei alapiskola diákjai, filmvetítés, irodalmi séta a faluban, frissítő. Érdeklődők! Jelentkezzetek a Mikszáth - emléktúrára! Cím: Csemadok NTV, 991 28 Vinica, Cesta slobody 457, 0907/856 296. Jó kerekezést, kellemes szórakozást, vidám együttlétet kívánnak a szervezők!

A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya 2008. október 5-én vasárnap, Ipolynyéken rendezi meg a IX. ŐSZIRÓZSA magyarnóta-énekesek országos versenyét. A helyezettek a Duna Televízió Kívánságkosár című műsorában szerepelhetnek. A versenyzőket kíséri Balogh Béla és cigányzenekara Kürtről. A nótaénekesek versenyébe 2008. augusztus 10-ig azok jelentkezését várjuk, akik betöltötték 16. életévüket, felső korhatár nincs. A versenybe 2 magyarnótával - hallgató, csárdás - jelentkezhetenek írásban nevük, lakcímük, telefonszámuk (e-mail címük) és a nóták címének feltüntetésével a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya címén: Oblastný výbor Csemadoku, 991 28 Vinica, Cesta slobody 457. A borítékra írják rá: „ŐSZIRÓZSA“ . Az érdeklődők bővebb tájékoztatást kérhetnek a Csemadok NTV telefonszámán: 0907 85 62 96 vagy 0907 84 22 67. A jeletkezőknek részletes információt időben küldünk.

2008. május

K E RT É S Z E T A bab- és a borsófélék - mind zölden, mind szárazon - ásványi anyagokban, fehérjében, rostokban gazdag élelmiszerek. Tartalmazzák a legfontosabb aminosavakat is. Elkészítési módjuktól függ, milyen az élvezeti értékük. Ma már - a könnyebb emészthetőség miatt - még a csicseri borsót is zölden tanácsolják fogyasztani. A vajbab, a zöldbab, a zöldborsó sokféle elkészítési módját ismerjük. Zsengén finom rostszerkezetük, nagy élvezeti értékük, valamint gazdag B1, B2, C és E-vitamin tartalmuk miatt népszerűbbek. Ma már eltevésük, állaguk megőrzése sem gond, hiszen mélyhűtőbe adagolhatjuk. Viszont tudnunk kell, hogy a száraz hüvelyesek B-vitamin tartalmukat teljesen megőrzik, kalciumtartalmuk, kálium- és vastartalmuk, de legfőképpen a magnéziumtartalmuk pedig jóval magasabb, mint a zöld hüvelyeseké. A növésben lévő gyermekek, csontritkulásra hajlamos idős emberek étrendjéből nem lenne szabad hiányoznia. A szárított babhéj forrázatát a cukorbetegek teaként fogyaszthatják, csökkenti a vér cukorszintjét. A szárított borsófélék hántolva is kaphatók. A levesnek, főzeléknek, salátának elkészíthető babfajták nem okoznak puffadást, ha áztatással, megfelelő fűszerekkel (majoránna, babérlevél, fokhagyma) készítjük el. A babot májustól szakaszosan is vethetjük, főleg a friss fogyasztásra szánt fajtákat. Zöldfogyasztásra szálkamentes fajtát válasszunk. Aki a sárga, széles, húsos hüvelyű vajbabokat részesíti előnyben, azok közül válasszon. A zöld, hengeres, hosszúra növő spárgababok mostanában nagyon népszerűek. A tűzbab sok ház előtt díszítő jellege miatt kapott helyet, pedig ugyancsak fogyasztható. A szakaszos vetés, illetve ültetés lehetővé teszi, hogy előcsíráztatással gyorsítsuk meg a bab növekedésének folyamatát. Ma már sokan alkalmazzák a talajtakaró fóliát, illetve a növényt borító fátyolfóliát. Ennek, főleg a fejlődés első szakaszában, a talaj menti fagyok, valamint a kártevők elleni védelemben van jelentősége. A futóbab, karósbab huzalokra, karós támrendszerre futtatása miatt kis helyet igénylő, mégis nagyobb termést adó jellege miatt, de folyamatosan termő fajtáinak kiválasztása által is több figyelmet igényel, mint pl. a bokorbab. Kerítésre futtatása egyszerűbbnek látszik, viszont bonyolultabbá teheti a szedést.

Koraiból késői Manapság annyi minden lehetséges. Egész télen termeszthető a hagyma, a retek, hajtatható a levélpetrezselyem. És korán, már tavasz elején az újkrumpli is megterem, ha megfelelő fajtából, mint a többi zöldségfélét, a fólia alatt elültetik. Vagy ahogyan kísérletező kertészek ajánlják, aki júniusban ültet a korai fajtákból, az ősszel friss újkrumplit szüretelhet. Persze, az ilyen hagyományostól eltérő termesztési időszakokban nagyon sok elővigyázatosságra van szükség, hogy a növénybetegségek, kártevők támadásától megvédjük a fejlődő burgonyát. -ber-

Szabadidõ

Kürtös 15

FELHÍVÁS A Zsigárdi Polgári Társulás a Kaszás Attila Kulturális Fesztivál keretén belül meghirdeti a népdalénekesek és kamara népdalkörök országos vetélkedőjét. Általános tudnivalók: 1.forduló - a versenyzők a következő tájegységek: Mezőség, Mátyusföld, Liptó dalaiból választanak egy-egy szlovák, ill. magyar népdalt. Maximális műsoridő 5 perc. 2.forduló - szabadon választott népdalok Maximális műsoridő 5 perc. A népdalkörök maximális létszáma 12 személy lehet. Alsó korhatár 10 év. A vetélkedő időpontja 2008. július 3. Jelentkezési határidő 2008. június 10. Jelentkezni név, életkor, telefonszám, ill. e-mail cím feltüntetésével a következő címen lehet: Žihárecké občianske združenie pre rozvoj občianskej iniciatívy Žihárec č. 82, 925 83 Žihárec, e-mail: [email protected]

Nyitva a fürdő Szlovákia egyik legnagyobb és legismertebb termálfürdője Madách Imre szülőfalujában, Alsósztregován található. Idén május 17-én gazdag sport- és kulturális programmal nyitotta meg kapuit járásunk legközkedveltebb fürdője, ahol a tavalyi fürdési idényhez viszonyítva nincsenek jelentős változások, ám ősztől minden bizonnyal elkezdik a létesítmény felújítását, hogy a következő szezonban immár egy modern aquapark fogadja a fürdőzőket, nyaralókat. /-/

Magnómúzeum Egy gépésztechnikus, aki ifjúkori hobbiként megszállottan elkötelezte magát a szalagos hangrögzítés mellett, felnőttként kezdte gyűjteni a magnetofonokat. Egyik célja, a magyar gyártmányú készülékek teljes választékának összegyűjtése, teljes mértékben sikerült. Minden magnetofonon a megjelenés idejében divatos zenei anyag szól. A magnógyűjtemény mellett jelentős hangszalag, mikrofon, magnófej és szakirodalom-gyűjtemény is látható. A múzeum Nógrád megye egyik legszebb falucskájában, Terényben, gyönyörű természeti környezetben az úgynevezett „szőlősoron“ található. Típusválasztékát tekintve a világ legnagyobb működő magángyűjteménye. Egyedülállóságát az biztosítja, hogy a legszélesebb gyűjtemény mind a nyugati, mind a keleti országok gyártmányaiból. A hangrögzítés története, az acélhuzalos magnóktól a stúdiómagnókig több mint 22 különféle típusú működő készülék 50 gyártó cégtől, 14 országból! Az orsósmagnó-múzeum nemcsak működő technikai, hanem zenei bemutató is egyben. A kalauzolás a stúdió szobában egy gyönyörű hangzású sztereó hangbemutatóval fejeződik be. Minden látogatónak felejthetetlen élményt nyújt. A múzeumban bemutatott készülékek a világ bármely táján megállnák a helyüket, és minden helyen csodájára járnának a zeneszerető emberek. A múzeum teljes mértékben magánerőből lett létrehozva, amely alapítvány keretében működik. Alapító: Nagy Vilmos. Társ: Csoknyai György /USA/. Nyitva tartás hétfő kivételével mindennap: 9-12 óráig és 13-18 óráig. Telefonszám: 0036-35-348 261, 06-20-218 73 63 /-/

Hirdetés - Felhívás

16 Kürtös

Boldog születésnapot! Csábon május 27-én ünnepli 5. születésnapját

Híves Bálint.

VESZEM A LAPOT Az áprilisi lapszámunk szelvényét az előző hónaphoz viszonyítva valamivel kevesebben küldték vissza. Sorsolással Laurík Beáta inámi, Gajdács Márta és Villám Margit ipolykeszi, Faggyas Julianna ipolyvarbói és Súth Ákos ipolybalogi olvasónknak kedvezett a szerencse. A vásárlási utalványt postán küldjük el a nyerteseknek. Továbbra is érvényes, hogy azok között a játékos kedvű olvasóink között, akik megszakítás nélkül játszanak velünk, tehát mind a 12 játékszelvényt eljuttatják szerkesztőségünk címére, ezévi karácsonyi számunkban 5 értékes tárgyi nyereményt sorsolunk ki. Az 6. számú szelvényt kérjük szerkesztőségünk címére beküldeni legkésőbb 2008. június 3-ig. Szerkesztőség:

VESZEM A LAPOT NÉV:

KÜRTÖS Cesta slobody 457 991 28 Vinica 6. LAKHELY:

Látogasson el a kékkői várba Sok érdekes látnivalót kínál látogatóinak a kékkői Báb- és Játékmúzeum, ahol május l-jével megkezdődőtt a nyári idény. A néprajzi és régészeti tárlatokon kívül nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek érdeklődését is felkeltik a színházi- és játszóbábok, valamint a korabeli és a mostani játékokat is bemutató kiállítások. A várkápolnában rendszeres időközönként rendeznek képkiállításokat. Tavaly több mint 36 ezren keresték fel a kékkői vármúzeumot, amely nyári idényben hétfő kivételével mindennap látogatható. /-/

2008. május

Kulturális programajánló Balassi-emléknap Balassi Bálintra, reneszánsz nagy költőnkre 2008. május 23-án, 13.00 órai kezdettel immár ötödik alkalommal emlékeznek közösen szlovákok és magyarok a kékkői várban. Idén, akárcsak első alkalommal, magyar részről a kultúrműsort az ipolynyéki Balassi Bálint Magyar Tanítási Nyelvű iskola diákjai készítik.

Mikszáth Napok 2008. május 23-án Nagykürtösön az evangélikus templomnál Mikszáth Kálmán emléktáblájának megkoszorúzásával kezdődnek a Mikszáth Napok, majd folytatódik a hagyományos Mikszáth Irodalmi Kávéházzal a nagykürtösi művelődési házban 18.00 órai kezdettel, melynek vendége Molnár Imre író, történész. A beszélgetés témája a Kegyelem életfogytig címmel nemrégiben megjelent Esterházy Jánosról szóló könyve. Szombaton kerékpáros Mikszáth-emléktúra Szklabonyára, ahol a frissítőkön kívül szellemi felüdülést nyújt a filmvetítés és a lukanényei iskolások rövid kultúrműsora.

Juniális 2008 A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya 2008. június 8-án, vasárnap 14.00 órai kezdettel JUNIÁLIS címmel Területi Kulturális Ünnepélyt rendez Nagycsalomján a fedett szabadtéri színpadon. Fellépnek a régió Csemadok-szervezeteinek népművészeti csoportjai, tánccsoportjai és együttesei. Vendégfellépő a Szőttes Kamara Néptáncegyüttes Pozsonyból a „… s tették szépen, figurásan“ című műsorukkal.

Emlékhangverseny Idén is megrendezik 2008. június 1-jén, vasárnap Nagycsalomján a szabadtéri színpadon a művészeti alapiskolák emlékhangversenyét. A 16 órakor kezdődő zenei rendezvényen bemutatkoznak a nagykürtösi, kékkői, ipolysági és a balassagyarmati zeneiskola növendékei.

Bihari Néptáncegyüttes A Csemadok Ipolysági Alapszervezete 2008. május 24-én, szombaton fogadja a Városháza Színháztermében a Budapesti Bihari János Néptáncegyüttest, amely este 19.00 órai kezdettel ad műsort. A belépődíj személyenként 80.- Sk, amely minimum 20-as létszámú csoport esetében 60.- Sk / személy. A műsor előtt 18.30 órai kezdettel Takács András az Országos Népművészeti Fesztiválok 50 éve című könyvének dedikálással egybekötött bemutatója lesz.

Minden érdeklődőt szeretettel várnak a rendezők!

havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Bodzsár Gyula. Szerkesztõk: Hrubík Béla, Urbán Aladár. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 457. E-mail: [email protected]: 0905/71 77 76. Nyilvántartási szám: OÚ 2003/05297. ISSN 1336-3972. Nyomda: NOVAPRESS Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 10.korona. Megjelenik 1000 példányszámban. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk. A lap a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának támogatásával készül. Realizované s finanènou podporou Ministerstva Kultúry SR - podprogram Kultúra národnostných menšín.