E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. EED-MU v03 Magasban való munkavégzés Műszaki utasítás

E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt.

Magasban való munkavégzés

MU


EED-MU-99-01-v03 Magasban való munkavégzés – Műszaki utasítás

Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 1/61



EED-MU-99-01-v03 Magasban való munkavégzés Név, munkakör BIR-Gazda (Készítette):

Kocsis Csaba, technológiai területi referens

BIR Véleményezők: BPM részről:

Lukács Edit, belső rendelkezések referens

Jogi szakterület részéről:

Dr. Kovács Magdolna, ügyvéd

Környezetvédelem részéről:

Oroszvári Eszter, környezetvédelmi területi referens

Munkavédelem részéről:

Darázs Henriett, munkavédelmi vezető

Munkavédelmi érdekképviselet:

Tárnai Ferenc, MVB elnök

Munkavállalói érdekképviselet:

Pintér László MVB elnök Csoborkó János MVB elnök Streleczky János, MVB elnök

Szakmai véleményezésre megküldve: 1) Czövek Zoltán, hálózattechnológiai szakreferens 2) Németh Árpád, hálózati szakterület-vezető 3) Varga Berta Tamás, üzemeltetési és technológiai SZV 4) Paluska Zoltán, operatív műszaki vezető 5) Müller Ferenc Róbert, mérnökiroda vezető

Szakmailag ellenőrizte és jóváTorda Balázs, áramhálózati vezető hagyta: Jóváhagyó határozat száma: Bevezetés módja és felelőse:

Oktatás, Kocsis Csaba

Hatályba lépés napja:

2012.01.16.

Hatályon kívül helyezi:

EED-MU-99-01-v02

Jóváhagyom és hatályba léptetem: ……….…………. Gelencsér Lajos az Igazgatóság tagja


Oldalszám: 2/61



Változások követése Verziószám v03

v02 v01

Változtatás Kikötött támasztólétra alkalmazásának részleges engedélyezése. Mélyben való munkavégzési technológiával történő kiegészítés. Kettős létra alkalmazásának engedélyezése közvilágítási oszlopokhoz. E.ON AG irányelveihez igazítás, GAP analízis szerinti módosítás. Az MU-99-01 és az UE-T-1/2007 egyesítése, aktualizálása Eredeti kiadás


Oldalszám: 3/61



Tartalomjegyzék

A rendelkezés célja és hatálya ......................................................................................................................... 7 1.1. Célja....................................................................................................................................................... 7 1.2. A rendelkezés hatálya ............................................................................................................................ 7 2. Értelmező rendelkezések ezen utasítás vonatkozásában.................................................................................. 8 2.1. Általános rész ........................................................................................................................................ 8 2.2. Személyzet, szervezés és kommunikáció ............................................................................................. 11 2.3. Oszlopon végzett munkák speciális előírásai ....................................................................................... 12 3. Személyi feltételek ........................................................................................................................................ 13 3.1. Létszámszükséglet, szakképzettség, gyakorlat ..................................................................................... 13 3.2. Egészségügyi, pályaalkalmassági feltételek ......................................................................................... 13 3.3. A munkavezető feladata, jogköre ........................................................................................................ 14 3.3.1. Alkalmas eszköz kiválasztása, kockázatelemzés......................................................................... 14 3.3.2. A munka visszautasítási feltételei ............................................................................................... 14 3.4. A magasban ill. mélyben való munkával megbízott dolgozó feladata ................................................. 14 4. Védőeszközök ............................................................................................................................................... 15 5. Veszélyforrások, kockázati tényezők ............................................................................................................ 16 5.1. Általános veszélyforrások, kockázati tényezők.................................................................................... 16 5.2. Speciális veszélyforrások, kockázati tényezők a falitartós ill. tetőtartós munkáknál ........................... 17 5.2.1. Elhelyezkedés, kialakítás ............................................................................................................ 17 5.2.2. Tetők kialakítása, terhelhetőségi tényezők .................................................................................. 18 5.2.3. Idegen tulajdonú hely sajátosságaiból adódó tényezők ............................................................... 18 5.2.4. Lezuhanás elleni védelem biztosítása.......................................................................................... 19 5.2.5. Tetőtartók megközelítésére nem használható megoldások.......................................................... 20 5.3. Speciális veszélyforrások, kockázati tényezők a mélyben való munkáknál ......................................... 20 5.3.1. Jellemzők, kialakítás ................................................................................................................... 20 5.3.2. A beesés, becsúszás elleni védelem biztosítása ........................................................................... 20 5.3.3. A munkahely sajátosságaiból adódó további kockázatok: .......................................................... 21 5.4. Veszélyhelyzetek és elkerülésük az oszlopon való munkák során ....................................................... 21 6. Mentés ........................................................................................................................................................... 23 6.1. Műszaki mentés oszlopról, szerelőkosárból......................................................................................... 23 6.1.1. Általános ismertetés .................................................................................................................... 23 6.1.2. A mentő készülék használata oszlopon ....................................................................................... 23 6.1.3. A mentő készülék használata szerelőkosaras gépkocsiban.......................................................... 23 7. A lezuhanás elleni védelem folyamatos biztosítása kötéllel .......................................................................... 24 7.1. Létrákra rendszeresített zuhanás-gátló ................................................................................................. 25 7.2. Vezetőkötélbe bekötött zuhanás-gátló ................................................................................................. 25 7.2.1. Vezetőkötélbe bekötött zuhanás-gátló általános ismertetése ....................................................... 25 7.2.2. Felrakó rúddal felrakható vezető kötél használata ...................................................................... 25 7.2.2.1. Rácsos szerkezetű acéloszlopok esetén: ....................................................................................... 26 7.2.2.2. Áttört gerincű vasbetonoszlopok esetén ....................................................................................... 26 7.3. Y-kötél alkalmazása............................................................................................................................. 26 7.3.1. Y-kötél általános ismertetése ...................................................................................................... 27 7.3.2. Y-kötél használata ....................................................................................................................... 27 7.4. Biztonsági hágcsóba befűzött vezető kötél NAF rácsos acéloszlopon................................................. 27 7.4.1. Biztonsági hágcsóba befűzött vezetőkötél általános ismertetése................................................. 27 7.4.2. Biztonsági hágcsóba befűzött vezetőkötél használata ................................................................. 27 7.5. Gyűrűs biztosítás oszlopon .................................................................................................................. 28 7.5.1. Gyűrűs biztosítás faoszlopon ...................................................................................................... 28 7.5.2. Gyűrűs biztosítás áttört gerincű vasbetonoszlopon (tesztelés alatt) ............................................ 28 7.6. Szerelőkosárban való kikötés............................................................................................................... 29 8. Rendszeresített munkaeszközök .................................................................................................................... 29 8.1. Az eszközök csoportosítása ................................................................................................................. 29 8.2. Az eszközök használatának javasolt prioritási sorrendje: .................................................................... 29 8.2.1. KIF és KÖF áttört gerincű betonoszlopok esetén: ...................................................................... 29 8.2.2. KIF és KÖF pörgetett betonoszlopok esetén: ............................................................................. 30 1.


Oldalszám: 4/61



8.2.3. KIF és KÖF faoszlopok esetén: .................................................................................................. 30 8.2.4. KIF, KÖF és NAF rácsos szerkezetű oszlopok esetén: ............................................................... 30 8.2.5. KIF falitartók, tetőtartók esetén: ................................................................................................. 30 8.2.6. Egyéb magasban elhelyezkedő, nem oszlopszerű munkahelyek esetén: ..................................... 30 8.2.7. Lakóházak belső terében a padlástér megközelítése esetén: ....................................................... 30 8.2.8. Gyengeáramú vezeték beton ill. faoszlopok esetén: .................................................................... 30 8.2.9. Mélyben elhelyezkedő munkahelyek esetén: .............................................................................. 30 8.2.10. Kis magasságú közvilágítási oszlopok esetén: ............................................................................ 30 8.3. Felépíthető létrák oszlopokhoz ............................................................................................................ 30 8.3.1. A felépíthető létrakészlet általános ismertetése ........................................................................... 31 8.3.1.1. A felépíthető EHU létrakészlet jellemzői ..................................................................................... 31 8.3.1.2. A felépíthető TE.M.A. létrakészlet jellemzői ............................................................................... 32 8.3.1.3. A felépíthető FAM létrakészlet jellemzői..................................................................................... 33 8.3.2. A felépíthető létrakészlet használata ........................................................................................... 34 8.3.2.1. A kötélhurkos rögzítésű, felépíthető TE.M.A. létra használata .................................................... 34 8.3.2.2. A hevederes rögzítésű, felépíthető EHU és FAM létra használata ............................................... 35 8.4. Normál támasztólétrák ......................................................................................................................... 36 8.4.1. Normál támasztólétrák általános ismertetése .............................................................................. 36 8.4.2. Normál támasztólétrák használata ............................................................................................... 37 8.4.2.1. Használat előtti ellenőrzés ............................................................................................................ 37 8.4.2.2. A támasztólétra használatba helyezése ......................................................................................... 37 8.4.2.3. A támasztólétra helyes felállítási szöge ........................................................................................ 37 8.4.2.4. A támasztólétra használata. .......................................................................................................... 38 8.5. Kikötött támasztólétrák ........................................................................................................................ 39 8.5.1. A kikötött támasztólétrák általános ismertetése .......................................................................... 39 8.5.2. A kikötött támasztólétrák használata ........................................................................................... 39 8.5.2.1. Használat előtti ellenőrzés ............................................................................................................ 39 8.5.2.2. A kikötött támasztólétra használatba helyezése............................................................................ 40 8.5.2.3. A kikötött támasztólétra használata. ............................................................................................. 40 8.6. Kettős létrák......................................................................................................................................... 40 8.6.1. Kettős létrák általános ismertetése .............................................................................................. 40 8.6.2. Kettős létrák használata .............................................................................................................. 41 8.6.2.1. Használat előtti ellenőrzés ............................................................................................................ 41 8.6.2.2. A kettős létra használatba helyezése ............................................................................................ 41 8.6.2.3. A kettős létra használata. .............................................................................................................. 41 8.7. Szerelőkosaras gépkocsik .................................................................................................................... 42 8.7.1. A szerelőkosaras ill. létrás gépkocsik általános ismertetése ........................................................ 42 8.7.1.1. Szerelő kosár ................................................................................................................................ 42 8.7.1.2. Daruhorogra szerelhető személyemelő fülke ................................................................................ 42 8.7.1.3. Létrás gépkocsik........................................................................................................................... 42 8.7.2. A szerelőkosaras gépkocsik használata ....................................................................................... 43 8.8. Oszlopsajátosságok kihasználása ......................................................................................................... 44 8.8.1. Rácsos acéloszlopok ................................................................................................................... 44 8.8.1.1. NAF rácsos acéloszlopok jellemzői ............................................................................................. 44 8.8.1.2. KIF és KÖF rácsos acéloszlopok jellemzői.................................................................................. 45 8.8.2. Faoszlopok .................................................................................................................................. 45 8.8.2.1. Faoszlopok általános ismertetése ................................................................................................. 45 8.8.2.2. Mászó szerszám használata faoszlophoz ...................................................................................... 45 8.8.3. Áttört gerincű vasbetonoszlopok................................................................................................. 46 8.8.3.1. Áttört gerincű vasbetonoszlopok általános ismertetése ................................................................ 46 8.8.3.2. Köteles biztosítás melletti fel- és lejutás áttört gerincű vasbetonoszlopra .................................... 47 8.9. Munkaállások áttört gerincű vasbetonoszlopokhoz ............................................................................. 48 8.9.1. Kereszttartóra akasztható létra .................................................................................................... 48 8.9.1.1. A kereszttartóra akasztható létra általános ismertetése................................................................. 48 8.9.1.2. A kereszttartóra akasztható létra használata ................................................................................. 49 8.9.2. Áttörésbe akasztható létra ........................................................................................................... 50 8.9.2.1. Az áttörésbe akasztható létra általános ismertetése ...................................................................... 50 8.9.2.2. Az áttörésbe akasztható létra használata ...................................................................................... 50 Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 5/61



8.9.3. Univerzális szerelőállvány .......................................................................................................... 51 8.9.3.1. Az univerzális szerelőállvány általános ismertetése ..................................................................... 51 8.9.3.2. Az univerzális szerelőállvány használata ..................................................................................... 51 8.9.4. Szerelhető állóvas ....................................................................................................................... 52 8.9.4.1. A szerelhető állóvas általános ismertetése .................................................................................... 52 8.9.4.2. A szerelhető állóvas használata .................................................................................................... 52 8.9.5. Egyszerű állóvas ......................................................................................................................... 53 8.9.5.1. Az egyszerű állóvas általános ismertetése .................................................................................... 53 8.9.5.2. Az egyszerű állóvas használata .................................................................................................... 53 8.9.6. Egyszemélyes állószerkezet ........................................................................................................ 53 8.9.6.1. Az egyszemélyes állószerkezet általános ismertetése ................................................................... 53 8.9.6.2. Az egyszemélyes állószerkezet használata ................................................................................... 54 8.9.7. TE.M.A munkaállással ellátott önhordó báziselem..................................................................... 54 8.9.7.1. A TE.M.A önhordó báziselem általános ismertetése .................................................................... 54 8.9.7.2. A TE.M.A önhordó báziselem használata .................................................................................... 54 8.9.8. VÁT-H típusterv szerinti szerkezeti elemek ............................................................................... 54 8.10. Munkaállások NAF rácsos acéloszlopokhoz ....................................................................................... 55 8.10.1. Függesztő létra ............................................................................................................................ 55 8.10.1.1. A függesztő létra általános ismertetése: ..................................................................................... 55 8.10.1.2. A függesztő létra használata ....................................................................................................... 55 8.10.2. Feszítő létra ................................................................................................................................. 56 8.10.2.1. A feszítő létra általános ismertetése ........................................................................................... 56 8.10.2.2. A feszítő létra használata ............................................................................................................ 56 9. Ellenőrzések, szállítás, tárolás ....................................................................................................................... 57 9.1. Ellenőrzések ........................................................................................................................................ 57 9.2. Szállítás, tárolás ................................................................................................................................... 57 10. Hivatkozások és kapcsolatok..................................................................................................................... 58 10.1. Jogszabályok........................................................................................................................................ 58 10.2. Szabványok.......................................................................................................................................... 58 10.3. Típus és iránytervek ............................................................................................................................. 58 10.4. Hivatkozott belső írásos rendelkezések (BIR-ek) ................................................................................ 59 10.5. Kapcsolódó belső írásos rendelkezések (BIR-ek)................................................................................ 59 10.6. Kapcsolódó műszaki specifikációk ...................................................................................................... 59 11. Mellékletek................................................................................................................................................ 61


Oldalszám: 6/61



1. A rendelkezés célja és hatálya 1.1. Célja A rendelkezés célja, hogy az E.ON Hungária Zrt. cégcsoport működésének hatékonyságát és egyszerűsítését, a működés eredményeinek megbízhatóságát, pontosságát, valamint a konszernszintű optimum kialakítását, továbbá a legkisebb költség elvének való megfelelést biztosítsa azáltal, hogy a működési folyamatokhoz kapcsolódó alapelveket, célokat és felelősségi köröket meghatározza, továbbá bemutatja azok lépéseit, és a szabályozási környezetnek való megfelelést. A Műszaki Utasítás (továbbiakban MU) célja a közcélú villamos szabadvezeték-hálózatok oszlopain és az energiaszolgáltatással összefüggő egyéb, magasban illetve mélyben elhelyezkedő munkahelyeken dolgozó szerelők számára az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos és ergonomikus munkavégzés feltételeinek megteremtése, továbbá az 1 m szintkülönbség fölött a folyamatos leesés és lecsúszás elleni védelem biztosítása. A jelen MU bemutatja, és kötelező jelleggel elrendeli a magasban és mélyben üzemelő munkahelyekhez való fel- és lejutás, azokon való munkavégzés és helyváltoztatás, E.ON Hungária Zrt. cégcsoportnál rendszeresített eszközrendszerét és annak használatát. Az MU nem tartalmazza az alállomások területén, magasban elhelyezkedő munkahelyeknél végzendő tevékenységek leírását, mivel azok az MU-02-02 számú, „Technológiai utasítás az alállomási magasban való munkavégzéshez” c. külön utasításban vannak leszabályozva. A BIR gazdája megvizsgálta és megállapítja, hogy a rendelkezés a kapcsolódó Belső Írásos Rendelkezések (KR, RL, IE, SZ, UT, FL és más Műszaki BIR: MK, MV, MU) és a külső jogszabályok követelményeinek maradéktalanul megfelel.

1.2. A rendelkezés hatálya A rendelkezés az MU tárgyát képező munkavégzések biztonsági követelményeknek való megfelelésének alapelveit, illetve ajánlott lépéseit foglalja magában, meghatározza a hazai és nemzetközi szabályozási [unbundling (jogi szétválasztási)] követelményeknek való megfelelést, tisztázza az említett folyamatokban részt vevők feladatát, felelősségi és hatáskörét. A rendelkezés az aláírólapon megadott dátummal lép hatályba és visszavonásig érvényes. A rendelkezés hatálya kiterjed a Társaságra és annak munkavállalóira, ill. mindazokra, akiknek a magasban ill. mélyben történő tevékenységével kapcsolatosan a rendelkezés szabályokat, előírásokat tartalmaz. Ezen meghatározás alatt a következőket kell érteni: • A Társaság és a vele szerződéses jogviszonyban álló cégek munkavállalóinak a Társaság tulajdonában levő berendezéseken való tevékenysége. • A Társaság munkavállalóinak idegen tulajdonú berendezéseken való tevékenysége, amennyiben a munkavégzésre vonatkozó szerződés más (ennél szigorúbb) előírást nem határoz meg. • A Társaság által ellenőrzött helyszíneken, a magasban ill. mélyben végzett munkálatokra.


Oldalszám: 7/61



2. Értelmező rendelkezések ezen utasítás vonatkozásában 2.1. Általános rész 1. Megjegyzés: Az iparágban kialakult gyakorlat szerint, a továbbiakban a kis-, közép- és nagyfeszültségű megnevezés helyett a szokásos KIF, KÖF, NAF elnevezések használatosak. 2. Megjegyzés: Jelen pontban az MSZ 1585:2009 számú, „Villamos berendezések üzemeltetése” című szabványból kiemelésre kerültek egyes, fontos fogalmak. A fogalom megnevezése utáni zárójeles szakasz-számozás a szabványra való hivatkozást jelenti. Bármely egyéb fogalom előírás pontos meghatározását lásd a szabványban.

A „magasban lévő munkahelyen ideiglenesen végzett munka” fogalma (továbbiakban magasban való munka) Az a munka, amelyet a talaj szintjénél 1 méterrel nagyobb magasságban végeznek, nem állandó jelleggel, rövid ideig tartóan, ahol a biztonsági és ergonómiai követelményeknek megfelelő munkahelyi körülmények nem biztosítottak, ezért egyedi kockázatmegelőző intézkedések megtétele szükséges a jelen MU szerint. Megjegyzés: A magasban való munkavégzés helyszíne legtöbbször az oszlop fejszerkezetét érinti, de jelen utasításban ide értendők a tetőtartók, falitartók, nagy kiemelésű NAF betonalapok magasban elhelyezkedő munkahelyei is, az alállomási munkahelyek kivételével.

A „mélyben lévő munkahelyen ideiglenesen végzett munka” fogalma (továbbiakban mélyben való munka) Az a munka, amelyet a talaj szintjénél 1 méterrel nagyobb mélyben végeznek, nem állandó jelleggel, rövid ideig tartóan, ahol a biztonsági és ergonómiai követelményeknek megfelelő munkahelyi körülmények nem biztosítottak, ezért egyedi kockázatmegelőző intézkedések megtétele szükséges a jelen MU szerint. Megjegyzés: A mélyben való munkavégzés helyszíne legtöbbször az oszlopok alapozásával kapcsolatosan kialakított munkagödröket érinti, de jelen utasításban ide értendő bármely olyan, akna, csatorna, tartály stb., ahol a beesés veszélye fennáll és szintkülönbség eléri az 1 m-t. A létesítési technológia szerint kábelfektetésnél, a kábelárok terv szerinti mélysége csak 0,7 m, így a mélyben való munkavégzés szabályai nem vonatkoznak rá. Amennyiben a szintkülönbség meghaladja az 1 m-t (pl. szabályozatlan terepen előfordulhat, hogy 1,0 – 1,2 m mélyen is kell kábelt fektetni, ill. összekötő szerelvényt szerelni), akkor értelemszerűen alkalmazni kell a mélyben való munkavégzésre vonatkozó szabályozást.

A „fel- és lejutás” fogalma A fel- és lejutáson, a magasban vagy mélyben való munka tényleges helyszínének megközelítése értendő, amely történhet pl. faoszlopon mászó szerszámmal, a vasoszlop rácsszerkezetein, vasbeton oszlopok áttörésein, létrán való felmászással illetve szerelőkosaras gépkocsival való megközelítéssel, munkagödörben támasztólétra használatával. (A fel- és lejutás általában függőleges irányú mozgást jelent.) A fel- és lejutáshoz biztosított eszközök nem igénylik az alpintechnikai eszközök és módszerek alkalmazását az esetenkénti hasonlóságok ellenére sem. A „munkaállás” fogalma Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 8/61



A munkaálláson a magasban való munkahelyen, azaz a munkavégzés tényleges helyszínén kiépített állás értendő, ami általánosan lehet pl. rácsszerkezet, oszlopra erősített szerkezeti elem, létrafok, szerelőállvány, mászó szerszám és szerelőkosaras gépkocsi, függesztő létra stb., de ide értendő pl. a nagy kiemelésű NAF betonalapok közlekedésre alkalmas teteje is. A mélyben való munkák esetén a talaj munkaállásnak számít. A „helyváltoztatás” fogalma A helyváltoztatáson a magasban való munkahelyen, a feljutás után, új munkaállás megközelítése értendő, amely történhet pl. a rácsszerkezeten, áttörésen való elmozdulással illetve szerelőkosaras gépkocsival való megközelítéssel. Felépíthető létrák alkalmazása esetén a helyváltoztatás általában együtt jár a létra más pozícióban történő újra építésével. (A helyváltoztatás általában összetett irányú mozgással jár együtt.) A mélyben való munkák esetén a talajon való gyalogos közlekedés a természetes helyváltoztatás módszere. A „köteles biztosítás” fogalma A magasban való munka során a lezuhanás elleni védelem biztosítása kötél alkalmazásával. A mélyben való munka során a mélybe történő beesés elleni védelem biztosítása kötél alkalmazásával. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a dolgozó testhevederét egy biztosító kötél segítségével egy kiválasztott rögzítési ponttal kell összekötni. A „kétköteles biztosítás” fogalma Bármely időpillanatban a dolgozó legalább egy kötéllel ki legyen kötve. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy pl. egy akadályon történő áthaladáskor addig nem szabad kioldani azt a kötelet, amellyel a dolgozó addig biztosította magát, amíg a második kötelet előzetesen be nem kötötte. A „testheveder” fogalma A „testheveder” megnevezés alatt a munkahelyzetet beállító, derékövvel gyárilag egybeszerelt teljes testheveder értendő, amihez tartozik 1 db munkahelyzet beállító, állítható hosszúságú övkötél és 1 db energiaelnyelős (zuhanásgátlós) csatlakozó kötél. A „csatlakozó kötél” fogalma Az energiaelnyelős csatlakozó kötél, a KIF, KÖF hálózatokon végzendő munkáknál lehet fix hosszúságú vagy a NAF hálózatokon különböző hosszúságú, automatikusan visszahúzódó rendszerű (hevederes vagy acélhuzalos) zuhanás gátlós, csatlakozó kötél. Ez utóbbinál energiaelnyelő nem szükséges, mivel ez úgy van tervezve, hogy megakadályozza a szabadesést. A csatlakozó kötél a testheveder mellső vágy hátsó felfüggesztési pontjához csatlakozik. Csatlakozó kötelet munkahelyzet beállító övhöz (deréktájban) csatlakoztatni TILOS! A „munkahelyzet beállító övkötél” fogalma A „munkahelyzet beállító övkötél” a teljes testheveder deréktámasz részén, az erre a célra kialakított fülbe csatlakozó kötél. Az övkötél hossza gyorsállítóval állítható be. A munkahelyzet beállító övkötél segítségével a dolgozó mindkét kezét szabadon tudja használni és a munkavégzéséhez erőt tud kifejteni. Az „Y-kötél” fogalma Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 9/61



A dolgozó testhevederének mellső felfüggesztési pontjába bekötött Y-alakú (kettős ágú) kötél, amelynek a két szabad ága karabinerrel van ellátva. Az Y-kötél egy-egy ágát a dolgozó egymás fölötti rögzítési pontokba köti be egymás után, oly módon, hogy az alsó karabinert csak a felső becsatolása után szabad kioldania. Ezzel a megoldással a dolgozó a két köteles biztosítási elvnek megfelelően, az Y-kötél valamelyik ágával folyamatosan biztosítva van a lezuhanás ellen. A „gyűrűs biztosítás” fogalma Formáját tekintve, a gyűrű egy olyan széles, nyitott gyűrű formájú heveder, amely az oszlopot -a dolgozóval ellentétes oldalon- kerületének kb. a feléig körbefogja. A heveder nyitott végeibe végtelenítetten, de állítható hosszúságban bekötött kötelet a dolgozó testhevederének mellső felfüggesztési pontjába kell bekötni. A heveder két végén ergonomikus fogantyú található, amelyet a dolgozó egy-egy kezével fog és a felmászás során kézzel visz feljebb az oszlopon. A „vezetőkötél” fogalma A függőlegesen a mászó személy mellett lévő, csak erre a célra használható és időszakosan bevizsgált kötél, amely a magasban megfelelő ponthoz csatlakoztatva tudja biztosítani a vezetőkötélre felhelyezett és azon csúszó zuhanás-gátlóval a mászó személy lezuhanás elleni védelmét, annak megtartását. A „rögzítő elem” fogalma A vezetőkötél csatlakoztatására szolgáló szerkezet (karabiner), amelyet az oszlopon vagy más magasban lévő munkahelyen a rögzítési pontra kell helyezni. Kialakítását tekintve két rendszerű lehet. Zsinóros távolról nyitható vagy súlyától önzáróvá váló és ezáltal megemeléssel nyitható kivitelű. Mindkét típus 0,4 kV-ra szigetelt kivitelben is készül. Itt a szigetelés nem az életvédelmet, hanem zárlatmegelőzést biztosítja! A „rögzítési pont” fogalma A biztosító kötél (vezetőkötél, csatlakozó kötél, övkötél, Y-kötél) rögzítő elemének csatlakoztatására alkalmas, erre kialakított és 10 kN terhelő erőre méretezett kikötési pont. Amennyiben ilyen méretezett és külön erre a célra kialakított pont nincs az adott helyen, úgy előzetes mérlegelés után használhatók fel ilyen pontnak a VÁT-H típustervek szerinti hálózati elemek, a rendszeresített létrák létrafokai illetve a munkavégzés helyén levő egyéb szilárd tárgyak. Erre a célra megfelel pl. az oszlopokon lévő jó állapotú és biztonságos rögzítésű kereszttartó oszloptörzs közelében lévő része; a vasoszlopoknál a rácselemek csomópontjai; a szilárdan rögzített, megfelelő teherbírású tetőgerenda stb.. A védőkorlátok vagy más korlátok csak akkor felelnek meg, ha azokat rögzítési pontként történő használatra tervezték. A gyűrűs biztosítás esetén –az eszköz működési elvének megfelelően- ilyen rögzítési pontnak az oszlop anyaga illetve felülete minősül. A rögzítési pont kiválasztásánál törekedni kell arra, hogy az a lezuhanás ellen védett dolgozó feje fölött függőlegesen legyen kiválasztva. Ebben az esetben minimalizálható az esetleges kilendülésből adódó sérülési veszély. (Magyarázat: Amennyiben a rögzítési pont nem függőlegesen a munkaterület fölött van, a dolgozó zuhanás közben kileng. A kilengés miatt neki fog ütődni a mellette levő tárgynak vagy a talajba csapódik.)


Oldalszám: 10/61



Megjegyzés: Gyengeáramú szerelvények ill. olyan erősáramú szerelvények, amelyekből a vezető kötél rögzítési pontja kicsúszhat, vagy amelynek a terhelhetőségéről szemrevételezéssel nem lehet meggyőződni (pl. KIF falihorog) ilyen célra nem vehetők igénybe.

A „vezető köteles zuhanás-gátló” fogalma A kötélre csatlakoztatható szerkezet, amellyel a felfelé irányuló mozgás esetén szabadon, ellenkező irányba lefelé, esetleges zuhanás alkalmával önzáróan a vezető kötélen rögzül, megakadályozva ezzel a leesést. Csak a zuhanás-gátlón maradandó módon beütve megadott átmérőjű vezető kötélen használható! A „kezelőrúd” fogalma Minősítetten szigetelt, időszakos szigetelés vizsgálatra kötelezett villamos biztonsági eszköz. Kialakítását tekintve lehet fix, vagy teleszkóposan állítható hosszúságú. Hosszát a feszültségszint határozza meg. A rúdon feltüntetett feszültségszinten a kezelő villamos védelmét csak teljesen kitolt, kihúzott állapotban tudja biztosítani! Általában feszültségkémlelő és rövidrezáró készlet hálózati elemhez való érintéséhez ill. arra történő felrakásához használatos. Csatlakozó adapter esetén vezetőkötél és rögzítő elem felhelyezéséhez is használható. A rúd hossza miatt általában csak 4-6 m magasságig használható. Külön erre a célra is gyártott kezelőrúd esetén ez akár 10 m is lehet. A „felrakó rúd” fogalma Általában minősítetten nem szigetelt, csak szigetelő anyagból készült, teleszkópos rendszerű rúd. Kötél-felhelyezésénél mechanikai okok miatt, csak függőegesen húzhatók ki és rögzíthetők a rúd elemei egymáshoz. Időszakos felülvizsgálatra kötelezett eszközök. A rúd 7,5 m hossza miatt kb. 10 m-es magasságig használható Megjegyzés: A felrakó rúd fogalmába jelen utasítás vonatkozásában beleértendő a kezelő rúd.

A „szerelőkosaras gépkocsi” fogalma Ebbe a szakmai szóhasználatban elterjedt gyűjtőfogalomba jelen utasítás vonatkozásában beleértendők a szerelőkosaras, a létrás gépkocsik, a daruhorogra szerelhető személyemelők. Megjegyzés: A vonatkozó jogszabály, a 47/1999.(VIII.4.) GM rendelet az „Emelőgép Biztonsági Szabályzat”, a szélesebb körben használható „emelőgép” fogalmat definiálja. „Az emelőgép az a szakaszos üzemű gépi vagy kézi (emberi erő) meghajtású szerkezet vagy berendezés, ami közvetlenül vagy segédeszközzel terhet emelni vagy süllyeszteni képes, azt a kiindulási helyzetéből az érkezési helyére továbbítja.”

2.2. Személyzet, szervezés és kommunikáció Munkavezető (3.2.1.) A munkavégzés irányításával megbízott és azért közvetlen felelősséggel tartozó személy. Ezen felelősségi kör egyes részei szükség esetén más személyre átruházhatóak. Jelen MU vonatkozásában a munkavezető egy adott munkacsoportban dolgozók tevékenységét összehangolja, munkájukat megszervezi, annak során folyamatosan gondoskodik biztonságukról, számukra a munkával kapcsolatos utasítást ad és tevékenységüket ellenőrzi, és ezért felelősséggel tartozik. Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 11/61



A munkavezető jogosult a munka visszautasításra, ha a biztonságos munkavégzés feltételei nem biztosíthatók. A munkavezető alá tartozó munkacsoport szétválása estén (vagy földrajzilag, vagy a munkafolyamat szempontjából) a munkavezetőnek megbízott csoportvezetőt kell kineveznie a tőle elszakadó csoport irányítására. Ezen esetben a vonalfelelős felé történő jelentési kötelezettség, valamint az elvégzett munkáért való felelősség továbbra is az írásban kijelölt munkavezetőt terheli. Létszámmal kapcsolatos előírás (8.100.2.4.1.) „Minden olyan munkát, amelynél az oszlop(szerkezet)re fel kell mászni, és fennáll az áramütés veszélye, legalább két személynek kell végeznie, akik közül az egyik a munkavezető.” Oszlopon végzett munkát felügyelő (8.100.2.4.3.) „Az oszlopon csak addig szabad tartózkodni, amíg a földön, az oszlop közelében az oszlopra mászás és a mentés ismereteire kioktatott és ehhez megfelelő segédeszközökkel ellátott felügyelő van, aki folyamatosan figyeli az oszlopon tartózkodó, munkát végző személyt. Egymás közelében levő oszlopokon végzett, csoportos munka esetén e célra közös felügyelő kijelölése is elegendő, ha elhelyezkedési helyéről az összes, oszlopon tartózkodó, munkát végző személyt meg tudja figyelni.” Jelen MU vonatkozásában az oszlopon végzett munkát felügyelő a földről, az oszlop közelében figyeli az oszlopra mászó illetve azon tartózkodó személyt. Feladata, hogy nem biztonságos mozdulat, szándék esetén figyelmeztesse a társát és tőle telhető módon akadályozza meg a balesethez vezethető cselekedetet. Baleset, rosszullét esetén végezze el az oszlopról való mentést. A Társaságnál megengedett, hogy az oszlopon végzett munkát felügyelő személy ellássa a kiszolgáló személy feladatát is, de ezt abban az időintervallumban kell elvégeznie, amikor az oszlopon levő dolgozó biztonságos helyzetben, nyugalomban van, azaz fel- lejutási, helyváltoztatási, munkavégzési tevékenységet nem végez. A folyamatos figyelést erre az időre, az oszlopon végzett munkát felügyelő személy, az oszlopon dolgozó kiszolgálásának céljából megszakíthatja. Kiszolgáló személyzetről (8.100.2.4.4.) „Az oszlopon végzett munka tartama alatt az oszlop tövében, a tárgyak leesése által veszélyeztetett körzetben csak az oszlopon végzett munka segítésére szabad tartózkodni vagy dolgozni, de csak akkor és addig, amíg az oszlopon tartózkodó munkát végző személlyel közvetlen – szóbeli és szemmel tartási – kapcsolat van.” 2.3. Oszlopon végzett munkák speciális előírásai Mászás során figyelembe veendő szempontok (8.100.2.4.2.) „Szabadvezeték-oszlopra felmászni, függetlenül attól, hogy a szabadvezeték feszültség alatt van vagy sem, a következő követelmények betartása mellett szabad: • az oszlopra mászás előtt ellenőrizni kell azt, hogy annak állékonyságával és szilárdságával szemben nem merül-e fel aggály; nincs-e olyan körülmény, amely az oszlopra való mászás veszélyét növeli, vagy amely a munkát végző, esetleg lecsúszó személy sérülésveszélyét számottevően megnöveli. Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 12/61



MEGJEGYZÉS: Veszélyes lehet a sérült, korrodált, korhadt oszlop. A függőlegestől eltérő szögben álló (dőlt) oszlop veszélyeztetheti a mászás közbeni stabilitást. A tapasztalt veszélyeztető körülményeket meg kell szüntetni, (pl. az oszlopot ki kell támasztani; a veszélyeztető táblát, kerítésrudat stb. el kell távolítani). Ha a veszély nem szüntethető meg, akkor az oszlopra csak speciális biztonsági intézkedések megtétele után, illetve fokozott óvatossággal szabad felmászni.

•

oszlopra csak az oszloptípusnak megfelelően kiválasztott, előre kidolgozott módszerrel szabad felmászni. Ha ilyen módszer nincs, akkor a munkát oszlopra mászás nélkül, pl. létráról, szerelőkosárból kell elvégezni; MEGJEGYZÉS: Általában más-más módszer alkalmas a faoszlopra, az áttört betonoszlopra, az áttörés nélküli betonoszlopra, a vasoszlopra, valamint egyes speciális oszloptípusokra való felmászásra.

•

oszlopra csak olyan személynek szabad felmásznia, aki arra ki van képezve, a mászás megkezdésekor felvette a munkahelyzet beállító derékövvel ellátott teljes testhevederzetet, és a magával vitt szerszámokat és munkadarabokat leesés ellen megfelelő módon biztosította. A munkavégzés teljes ideje alatt (feljutás, helyváltoztatás, lejutás) ki kell kötnie magát az oszlophoz.”

Munkaállás biztosítása (6.3.1.2.) „Gondoskodni kell olyan stabil elhelyezkedés biztosításáról, amely lehetővé teszi, hogy a munkát végző személy mindkét kezét szabadon használhassa.”

3. Személyi feltételek 3.1. Létszámszükséglet, szakképzettség, gyakorlat Minden olyan munkát, amelynél az oszlopra fel kell mászni, és fennáll az áramütés veszélye, legalább két személynek kell végeznie, akik közül az egyik a munkavezető. Kettőnél több dolgozó indokoltságát a munka jellege és összetettsége alapján –a technológia előírásait figyelembe véve– a munkautasítást kiadó személy határozza meg. Jelen MU-ba foglalt, magasban végzendő tevékenység-elemeket gyakorlati oktatás során kioktatott vagy szakképzett személyek végezhetik. Az oszlopra mászáshoz előírt gyakorlat megszerzésének időtartama minimálisan 6 hónap, melynek során a munkavezető fokozott felügyelete alatt kell a gyakorlatlan dolgozónak az oszlopra való feljutást és az oszlopon való biztonságos mozgást begyakorolnia. A magasba való munkahelyre feljutó személy mellett a helyszínen kell lennie az „Oszlopon végzett munkát felügyelő” személynek is. Az utasítás hatályba lépése előtt annak tartalmát - különösen az új előírásokat - dokumentált gyakorlati oktatás keretében kell a fizikai dolgozókkal megismertetni. Ezen túlmenően évente szükséges gyakoroltatni a magasból való mentés technikáját. 3.2. Egészségügyi, pályaalkalmassági feltételek A munkát csak olyan személynek szabad végeznie, aki: • a 18. életévét betöltötte, • a munkára orvosilag alkalmas, • a munkára megfelelően kiképzett, • a munka biztonságos elvégzéséhez szükséges szak- és elsősegély-nyújtási ismeretekkel rendelkezik, Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 13/61



• megfelelő fizikai és szellemi állapotban van. A szerelőkosaras gépkocsival való munkavégzés esetén, a 47/1999.(VIII.4.) GM rendelet, az Emelőgép Biztonsági Szabályzat szerint, a szerelőkosár pozícionálását végző, un. „emelőgépkezelő”-nek az emelőgép kezelésére államilag elismert szakképesítéssel kell rendelkeznie, továbbá helyváltoztatásra is képes emelőgép esetében – ha azt maga vezeti – az ahhoz szükséges vezetői engedéllyel is kell rendelkeznie. Az alkalmassági feltételek betartását külön rendelkezés szerint időszakonként ellenőrizni kell. 3.3. A munkavezető feladata, jogköre 3.3.1. Alkalmas eszköz kiválasztása, kockázatelemzés A munkavezetőnek felelősséggel, önállóan kell döntenie, hogy a magasban, ill. mélyben való munkához rendelkezésére álló eszköztárból milyen eszközöket szükséges használni a munkavégzés során. A döntését az adott helyszín, az elvégzendő feladat, a lehetséges veszélyforrások, kockázati tényezők ismeretében, a lehetőségeket egyedileg mérlegelve kell meghoznia. Mivel az egyes munkavégzési helyek rendkívül eltérők, ezért csak irányadó elvek, általános kockázati tényezők kerülnek felsorolásra, amiket a falitartós, tetőtartós munkáknál illetve a mélyben végzendő munkáknál még speciális kockázati tényezők egészítenek ki. Az adott feladat elvégzéséhez legalkalmasabb eszközt kell választani.

3.3.2. A munka visszautasítási feltételei Olyan esetben, amikor a rendelkezésére álló rendszeresített, ill. idegen tulajdonú eszközökkel (pl. egyedi tetőlétra), a jelen utasításban részletesen felsorolt intézkedésekkel sem biztosítható a biztonságos munkaállás kialakítása, a munkavezető a munkavégzést visszautasíthatja. Ilyen esetben a munka nem végezhető el mindaddig, amíg az érintett rendszerhasználó nem gondoskodik a biztonságos munkaállás kialakításának feltételeiről.

3.4. A magasban ill. mélyben való munkával megbízott dolgozó feladata A dolgozónak: • munkavégzésre fizikailag és szellemileg alkalmas állapotban kell lennie, • tisztában kell lennie azzal, hogy a magasban, ill. mélyben való munkavégzés, a fel- és lejutás, helyváltoztatás veszélyes tevékenység, • tudnia kell, hogy az egyes helyzetekben a számára biztosított lezuhanás elleni egyéni védőeszközök helyes használatával, kellő körültekintéssel, a körülményeket figyelembe véve mindent meg kell tennie a balesetek (pl. lezuhanás) elkerülésére. Amennyiben a dolgozó e feltételek bármelyikének nem felel meg, vagy e feltételek bármelyikét nem tartja be, a munkavezető jogosult és köteles a munkavégzéstől azonnali hatálytól eltiltani.


Oldalszám: 14/61



4. Védőeszközök Munkavégzésnél csak olyan egyéni védőeszköz használható, amelyet • EK típus tanúsítvánnyal rendelkezik életvédelmi eszközök esetén (pl. kötelek, testheveder, zuhanás-gátló) • EK megfelelőségi nyilatkozattal rendelkezik a nem életvédelmi eszközök esetén (pl. kesztyű, esőkabát, stb.) Jelen technológiához a speciálisan itt alkalmazott egyéni védőeszközök az alábbiak: • ipari fejvédő sisak (ívvédős), • védőszemüveg, • munkahelyzet beállító derékövvel egybeépített teljes testheveder, • munkahelyzet beállító övkötél (állítható), • 2 m-es, energiaelnyelővel ellátott csatlakozó kötél, • Y kötél energiaelnyelővel, • gyűrűs biztosítás energiaelnyelővel, • automatikusan visszahúzódó rendszerű hevederes vagy acélhuzalos, zuhanás gátlóval ellátott csatlakozó kötél (különböző hosszúságú), • csatlakozáshoz, kikötéshez kézi biztonsági rögzítő elem(ek) (kis és nagy karabiner), • vezetősínes zuhanás-gátló (TE.M.A létrákhoz), • mászó szerszám faoszlophoz (vas és alumínium), • mentőkötél MSZ 9945 szerinti (30m-es és igény szerinti hosszúságban), • kezelőrúd, • vezető kötél, • felső rögzítő elem a vezető kötélhez), • zuhanás gátló szerkezet (a vezető kötélhez), • önmentő készülék, • Villamos hatások ellen védő bőrfelsőrészű lábbeli • ötujjas mechanikai védőkesztyű. (A szerelőkosaras gépkocsi, létra használatánál a védőkesztyű viselése nem kötelező, de a munkafolyamat igényelheti.) • valamint az időjárásnak megfelelő munka és védőruha. A Társaságnál ezen eszközök biztosítását az SZ-042 számú, „Munkaruha szabályzat” című Szabályzat és az UT-062 számú, „Egyéni védőeszköz, kézvédő, védőital, juttatás rendje” című Utasítás szabályozza. Az egyéni védőeszközöket a feljutás és a munkavégzés megkezdése előtt kell felvennie mind a mászó dolgozónak, mind pedig a földön tartózkodó „oszlopon végzett munkát felügyelő” személynek. A mentőeszköznek a helyszínen, kézközelben, előkészítve kell lennie. • A közutakon és azok közvetlen közelében végzett tevékenységeknél a földön tartózkodó személynek még a jó láthatóságot biztosító közúti védőmellényt vagy védőkantárt is viselnie kell.


Oldalszám: 15/61



5. Veszélyforrások, kockázati tényezők 5.1. Általános veszélyforrások, kockázati tényezők Figyelembe veendő általános veszélyforrások és kockázati tényezők a munkahely megközelítése és a munkavégzés megkezdése előtt. (A felsorolt listát értelemszerűen kell kezelni, az adott feladathoz, munkahelyhez igazítva): • a feladat jellege, mennyisége, várható időtartama, a feladat elvégzéséhez szükséges létszám o pl. komplett szigetelőcsere vagy o csak fogyasztói bekötés javítása vagy o vezetékbontással járó munkák stb. o szivattyúzási, zsaluzási, betonozási munkák stb. • a magasban levő munkahely helyi adottságai o állékonysága, szilárdsága, állapota  pl. korhadt, sérült-e az oszlop,  megdőlt-e az oszlop,  rácsos vasoszlopnál nincs-e csonkfogyás, o típusa  pl. gyámozott vagy tőkezelt faoszlop,  áttört gerincű vagy pörgetett betonoszlop,  rácsos szerkezetű vasoszlop biztonsági mászóhágcsókkal vagy anélkül,  egyes oszlop vagy összetett szerkezet (pl. portál-, bak-, ikeroszlop stb.)  tetőtartó, falitartó,  padlástér,  közvilágítási oszlop kinyúló lámpakarral stb.. o magasság  pl. a rendelkezésre álló felépíthető létrakészlettel elérhető-e a kívánt magasság?  pl. a rendelkezésre álló támasztó létrával elérhető-e a kívánt magasság?  A falitartó magassága meghaladja-e az 5 métert? stb. o zsúfoltság  pl. van-e az oszlopnak létraépítés szempontjából szabad oldala? (Megjegyzés: A közös oszlopsoros hálózatok létesítésére vonatkozó irányterv előírásai szerint ”A létrával való szereléshez 90o-os területet az oszlop bármely oldalán szabadon kell hagyni!” A valóságban ezt az előírást sok területen nem tartották be, így különös gonddal kell megválasztani az adott oszlopnál alkalmazható eszközöket, technológiát.)



•

a fogyasztói lecsatlakozások száma, iránya; gyengeáramú vezetékek, erősáramú kábelfelvezetés, stb.,  felszerelt egyéb szerkezetek (pl. hirdetőtáblák, virágtartók),  közös oszlopsoros ill. többrendszerű oszlopoknál az alsó vagy felső rendszernél kell-e munkát végezni? a mélyben levő munkahely helyi adottságai o a munkagödör falának állékonysága, anyaga, állapota, kialakítása  pl. készült-e rézsű?  van-e beomlási veszély (főleg homokos talajoknál fordul elő), készült-e a talajt megtámasztó támfal?


Oldalszám: 16/61


•

•

•

•

•

• •


 talajvíz elleni védelem megoldása (szivattyúval, szádfallal)?  talajminőség. sáros, laza talaj,  van-e botlásveszély, leesés, lecsúszás elleni védelem biztosítása (lehetséges rögzítési pontok, terhelhetőségi tényezők o pl. van-e olyan terhelhető pont, amihez a vezető kötelet rögzíteni lehet? o van-e a NAF rácsos oszlopon biztonsági hágcsó? az időjárási, látási, környezeti körülmények, o pl. jeges oszlop, csúszós munkahely, sár, o csapadék, zivatar, erős szél, o nagyon kis hőmérséklet, o köd, sötétség, hóesés stb. a rendelkezésre álló eszközök alkalmazhatósága o pl. sáros szántóföldön a szerelőkosaras gépkocsi általában nem alkalmazható ill. esetleg nagy taposási kárt okozna, o a túlzsúfolt un. „karácsonyfa” oszlopnál a létrák felépítése esetenként nem lehetséges, o az oszlopközben levő munkák (pl. NAF fázistávtartók szerelése) kizárólag szerelőkosaras gépkocsi használatával végezhetők el, o portáloszlopok esetén a szélső vagy a középső fázisvezetőnél kell-e munkát végezni? a rendelkezésre álló eszközök műszaki állapota o pl. létra deformációk, o létra rögzítő hevederek állapota, o egyéni védőeszközök állapota stb. a magasban levő munkahely környezeti elhelyezkedése o pl. városi terület, park, o nehezen járható terep, o erdőnyiladék, stb., a környezetben tartózkodó személyek védelme a feszültség-mentesítés kérdése o pl. a vezető kötél felrakó rúddal szigeteletlen rögzítő elemmel csak feszültségmentesített hálózatra helyezhető fel, míg szigetelt csatlakozó elem esetén KIF hálózaton feszültség alatt is felhelyezhető, o a feszültség alatt álló részek lehetséges közelsége stb.,

5.2. Speciális veszélyforrások, kockázati tényezők a falitartós ill. tetőtartós munkáknál 5.2.1. Elhelyezkedés, kialakítás A falitartók és falihorgok kialakítására találhatók a vonatkozó szabványban iránymutató rajzok, de a valóságban (főként régi kivitelűeknél) nem minden esetben felelnek meg a szabvány által megkívánt teherbíró képességnek. Ettől eltérő kivitel is előfordulhat. Függőleges falon, általában tűzfalon, a fal anyagába rögzítve kerültek beépítésre. A rögzítés történhet bevéséssel illetve átmenő falihorog alkalmazásával. A falitartók és falihorgok elhelyezkedési magassága kb. 3-8 m.


Oldalszám: 17/61



A tetőtartókra a vonatkozó szabványban található rajz és előírás, de a valóságban a tetőtartók sokszor a tető peremétől jóval nagyobb távolságra helyezkednek el, mint azt a szabvány vázlatán megadták. Ettől eltérő kivitel is előfordulhat. A kockázati tényezők értékelését bemutató mintapéldát lásd a Mellékletben. 5.2.2. Tetők kialakítása, terhelhetőségi tényezők • Figyelembe kell venni a tető lejtését. A vízszinteshez mért 45º-nál nagyobb emelkedési szög esetén tetőlétrával sem végezhető a munka. • A tetők ferdesége változó, egy adott tetőn belül is eltérhet. (Ha a tetőre fektetett létra csak a végein támaszkodik a tetőre, akkor a tető anyaga (pl. cserép) helyenként eltörhet.) • A tetők teherbírása csak egyedileg dönthető el. A különböző héjazatok teherbírása nem mindig elegendő a dolgozó munkaeszközökkel együttes súlyának elviselésére, mivel a pontszerű erőhatás miatt az betörhet. Emiatt és a csúszásveszély miatt a héjazatra közvetlenül (lábbal) nem szabad ráállni. • A munkaállás kialakításánál további problémát jelent a tetőtartó cső magassága, mivel a munkát általában a tetőtartó cső felső végénél kell elvégezni. A tetőtartó felső végénél, a tetősík fölötti 1,7 m-t meghaladó magasságban átlagos termetű szerelő a tető héjazatán (tetőlétrán) állva sem tud munkát végezni. A tetőtartó csövéhez csak akkor szabad megkapaszkodni, ha a dolgozó előzetesen meggyőződött annak stabilitásáról. Figyelembe kell venni, hogy a tetőtartó nem méretezett kikötési pont, azaz nem biztosítható, hogy a zuhanás esetén a dolgozó zuhanását biztonsággal képes megállítani. • A padlás teherbírása többnyire ismeretlen. Beszakadhat! Elsősorban gerendákra lépve kell a padlástéren közlekedni. o Teljes terjedelmében járható-e a padlástér vagy egyes részein fennáll a beszakadás veszélye? o Megfelelő-e a padlástér teherbírása? o Botlásveszély, lomok. o Darazsak, rágcsálók, por. o Rossz fényviszonyok. o Alacsonyabb illetve változó belmagasság. • A cseréptetőkön kívül többi tetőfajta (bitumenzsindely, pala, hullámpala, nád) a padlástér felöl nem bontható meg. Több helyen, a héjazaton belül hőszigetelés van. o A tulajdonos hozzájárul-e a tető belülről történő megbontásához? o Van-e kibúvó nyílás a tetőn, ahonnan a tetőtartó elérhető? • A tetők szennyezettsége, nedvessége, jegesedése csúszásveszélyt hordoz magában. Kedvezőtlen időjárási körülmények esetén a biztonságra törekedve kell a megfelelő eszközt kiválasztani (elsősorban a tetőktől független kosaras gépkocsi használandó.) • A tetők állapota, életkora (pl. hibás, törött, laza, repedezett). 5.2.3. Idegen tulajdonú hely sajátosságaiból adódó tényezők • Az ingatlan tulajdonosának, bérlőjének szóbeli hozzájárulását a munkavezetőnek kérnie kell a munkavégzéshez. • A munkavégzés helye rendkívül változatos, típustervi megoldás általában nem használható, az egyedi mérlegelés mindig szükséges. Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 18/61


•

•

•

•


Rendszeresített eszközök o Milyen eszközök használhatók? o A tulajdonos megengedi-e a szerelőkosaras gépkocsi, támasztólétra használatát az ingatlanon belül? o Milyen az idegen ingatlan beépítettsége, rendezettsége? o Közlekedési utak biztosítva vannak-e? o Hol, milyen magasságban helyezkedik el a falitartó, falihorog, tetőtartó?  5 méter magasság fölött, a rendszeresített max. 5,5 méteres kitolható támasztó létrákkal már nem érhető el a falitartó. 5 méter magasság fölött már minden esetben szerelőkosaras gépkocsival kell a munkát elvégezni.  Milyen eszközzel érhető el a tetőtartó, falitartó? Idegen eszközök. Egyedi tetőlétra (a tulajdonos által biztosítva). o Van-e az adott tetőre készített, tetőgerincbe akasztható tetőlétra? o A tetőtartó megközelíthető-e a tetőlétra használatával? o A tulajdonos hozzájárul-e a tetőlétra igénybevételéhez? o Megfelelő-e a tetőlétra műszaki állapota? o A tetőlétra teljesen rá tud-e feküdni a tetőre? Változik-e a tető hajlásszöge? Padlásfeljáró. o Van-e kiépített padlásfeljáró lépcső? o Megfelelő-e a műszaki állapota a padlásfeljáró lépcsőnek? o Használható-e a rendszeresített támasztólétra? Háziállatok (pl. kutyák) támadásának lehetősége.

5.2.4. Lezuhanás elleni védelem biztosítása Speciális kockázatot jelent, hogy általában nincs olyan, a házhoz tartozó, magasban levő, megfelelő teherbírású rögzítési pont, amihez a dolgozó a lezuhanás elleni védelmet biztosító eszközét biztonságosan ki tudná kötni. • A lezuhanás elleni biztosítás akkor hatékony, ha a vezetőkötél rögzítési pontja a dolgozó fölött helyezkedik el, mert így az esetleges zuhanási út a legrövidebbre korlátozható. • Nem használhatók a falihorgok, falitartók, mert kiszakadhatnak a falból. Teherbíró képességüket a dolgozók a helyszínen nem tudják megbízható módon felmérni. • Használható a falból kiálló gerenda, amelynek teherbírásáról a dolgozó meg tud győződni. • Használható a támasztólétra létrafokába kötött kötél leesés elleni védelemként. Feltétele, hogy a szerelőtárs biztosítsa a támasztólétrát eldőlés, elcsúszás ellen. • A ténylegesen beépített tetőtartók teherbíró képességéről csak a padlástérbe bejutva lehet véleményt mondani. A tartógerendákat és magát a tetőtartó acélcsövét kell megvizsgálni, illetve a cső és a gerendázat összekapcsolásait (bilincseket, csavarokat stb.) Vizsgálni kell az esetleges kikötést, illetve annak gerendázathoz való rögzítését is. • A tetőtér belső, megfelelő szilárdságú tartógerendájához rögzített vezetőkötél, melyet a tetőkibúvón, illetve – amennyiben a tető megbontható – a megbontott héjazat résén keresztül kell a földre bocsátani. • Ha a tetőcserepek leszedésére kerül sor oly módon, hogy a cserepeket be kell adogatni a padlástérbe, az ott lévő dolgozónak úgy kell elhelyezkedni, hogy az esetleg leeső cserép ne okozhasson sérülést. Fejvédő sisak viselése kötelező. Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 19/61


•

• 5.2.5. • • • •


Amennyiben a héjazat nem bontható meg és nincs kibúvónyílás sem, a vezetőkötelet a tetőgerincen átvetve, a túloldalon megfelelő szilárdságú ponthoz kell rögzíteni. További problémát jelent a vezetőkötélnek a tetőgerincen való biztonságos átjuttatása (pl. dobósúllyal), mely esetlegesen anyagi kárt is tud okozni a rendszerhasználónak. A dolgozónak lezuhanás ellen folyamatosan biztosítani kell magát. Tetőtartók megközelítésére nem használható megoldások Támasztólétra egyedüli használata, ha a tetőtartó közvetlenül nem érhető el vele. Tető megbontásával járó kibújás. Kivétel a cseréptető, ha a tulajdonos engedélyezi azt. Ha a tetőtartó a támasztólétra és a tetőre készített tetőlétra együttes használatával sem érhető el. (Ebben az esetben kosaras gépkocsi, daruhorogra szerelhető személyemelő fülke használandó.) Tetőhéjazaton, segédeszköz nélkül való közlekedés.

5.3. Speciális veszélyforrások, kockázati tényezők a mélyben való munkáknál 5.3.1. Jellemzők, kialakítás A mélyben való munkák esetén legjellemzőbb a NAF hálózatok oszlopalapjainak létesítése során készített munkagödrökben történő munkavégzés. (A csekély számban üzemelő föld alatti transzformátor állomások és egyéb mélyben való munkák esetén a felsorolt elvek analóg módon használandók.) A NAF oszlopalapok munkagödreinek jellemző szélességi méretei kb. 3-6 m, míg a mélysége a talajszinttől kb. 2-3 m. A NAF oszlopalapok terveit mindig szaktervező készíti és az alapozási Műszaki leírásban megadja az egyes oszlopoknál betartandó követelményeket. A NAF oszlopoknál szokásos súlyalapok megfelelő elkészítéséhez a munkagödröt markológéppel szedik ki, ami általában nem igényli a dolgozó munkagödörbe való lejutását, azonban a további technológiai lépések, így a szerelőbeton elkészítése, a vasalás, az oszlopcsonk beépítés, a zsaluzás, a betonozás, felületvédelem elkészítése miatt több alkalommal kell a dolgozónak a munkagödörbe lejutni. 5.3.2. A beesés, becsúszás elleni védelem biztosítása Speciális kockázatot jelent, hogy általában nincs olyan, magasban levő, megfelelő teherbírású rögzítési pont, amihez a dolgozó a lezuhanás elleni védelmet biztosító eszközét biztonságosan ki tudná kötni. A munkahelyi sajátosságok miatt, lehetséges kikötési pont a befékezett, sebességfokozatba kapcsolt gépkocsi vonóhorga vagy vontatásra méretezett beakasztási pontja. A gépkocsit a talaj szakadólapján kívül, szilárd talajon, a gödör szélétől legalább 2 m távolságra kell leállítani. A dolgozók és a munkakörnyezetben tartózkodók leesés, beesés elleni védelmére, földmunkák végzésekor munkaárok és munkagödör esetén korlátot kell biztosítani: • Lakott területen kívül: 0,25 m alatti mélység esetén jelzőkorlátot. • Lakott területen belül: 0,25-1,25 m között jelzőkorlátot és 1,25 m mélység alatt védőkorlátot.


Oldalszám: 20/61



A részletes szabályozást lásd a vonatkozó, a „4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről” jogszabályban. (Elsősorban a „III. Építési munkahelyek helyiségeken kívül” fejezet, 5. és 10. pontjában.) 5.3.3. • • • •

A munkahely sajátosságaiból adódó további kockázatok: A munkagödör alján az esetleges egyenetlen, rögös talaj botlási veszélyt jelent. A munkagödör széle, laza talaj esetén beomolhat a dolgozó súlya alatt. A munkagödörben levő talajvíz. A munkagödör falának beomlása. (A szádfalazás szükségessége megfontolandó!)

5.4. Veszélyhelyzetek és elkerülésük az oszlopon való munkák során Amennyiben az oszlop sérült, korhadt, a szilárdságával, állékonyságával kapcsolatosan aggály merült fel, a függőlegestől eltérő szögben áll (megdőlt) vagy az oszlopról bontásra kerül a vezeték, akkor a munkavégzést csak szerelőkosaras gépkocsi igénybevételével szabad elvégezni. •

•

•

•

Az oszlopra való felmászás előtt ellenőrizni kell azt, hogy annak állékonyságával és szilárdságával szemben nem merült-e fel aggály. o Mindegyik oszlopfajtánál veszélyt jelent, ha az oszlop erősen megdőlt, nem állékony, kilazult (pl. talajművelés, földkitermelés, talajvíz, elázott talaj, stb. miatt), nagyon sérült.  Pl. vasbetonoszlopoknál, betongyámnál figyelni kell az esetleges rongálódási, repedési, törési nyomokra, mert talajszint alatti törés is előfordulhat!;  Faoszlopok esetén kopogtatási próbával lehet következtetni az oszlop belsejének korhadtságára, állapotára. A gyám nélküli faoszlopoknál a talajfelszín vonalában gyakori a korhadás!) o Figyelni kell a rossz állapotuk miatt megjelölt, cserére ütemezett oszlopokra. o Különös gonddal kell eljárni az oszlop vezetékekkel csak egy oldalról megfogott állapota esetén (pl. KÖF hálózaton hármas vezetékszakadás egy oszlopközben), mert az esetleges oszlopdőlés a megfogás irányában történik, azaz ez egy különösen veszélyes oldal. (Megjegyzés: Gondolni kell arra, hogy csak a végfeszítő oszlopok alkalmasak a teljes egyoldalú vezetőhúzás felvételére.)

Az oszlopra való felmászás előtt ellenőrizni kell azt is, hogy az oszlopról esetleg lecsúszó dolgozó sérülési veszélyét nem növeli-e meg számottevően valamely körülmény (pl. az oszlop közelében levő kerítésrúd, a talajon levő egyéb tárgy). A tapasztalt veszélyeztető körülmények megszüntetésével illetve az oszlopra való feljutás technológiájának helyes megválasztásával kell eljárni. Veszélyes lehet, ha az oszlop illetve az eszközök felülete nedves, sáros, síkos, jeges, a vezetékre zúzmara vagy ónos eső miatt jég rakódott, mert ennek hirtelen leválása a vezetékről oszloptörést, az alatta levőknek pedig súlyos sérülést is okozhat. Ezekben az esetekben fokozott óvatosság szükséges illetve különös gonddal kell eljárni a használni kívánt eszköz kiválasztásánál vagy a munka szüneteltetése mellett kell dönteni. Zivatar esetén szabadvezetéken dolgozni tilos! Zivatar keletkezésekor a tervszerű munkát azonnal fel kell függeszteni, üzemzavar-elhárítási munka esetén pedig a


Oldalszám: 21/61


•

•

•

•

•

•

• •

• •


helyszíni munkavezetőnek kell döntenie a munka kellő óvatossággal történő befejezéséről vagy szüneteltetéséről. A kisfeszültségű hálózaton, feszültség alatt végzett fényforráscsere esetén a sötétség beállta után vagy sűrű ködben fokozott óvatossággal kell eljárni. A munkát ilyen esetben legalább két kioktatott személy végezze, akik közül az egyik szakképzett is legyen. A munka elvégzéséhez megfelelő kivitelű világító eszközzel kell rendelkezniük. Ha a felépíthető létra a helyszín adottságai miatt nem használható az áttört gerincű vasbetonoszlopnál és így a dolgozó az áttöréseken mászik fel, akkor a gyalogos feljutás során a láb biztonságos alátámasztását veszélyezteti az áttörések esetleges csorbultsága, tágasságuk csökkenése és az oszlopra szerelt egyéb szerkezetek. A leesés elleni védelmi intézkedéseket folyamatosan biztosítani kell. Különös körültekintéssel kell eljárni az akadályok kikerülésénél. Az áttört gerincű vasbetonoszlop éles sarkai, a rácsos acéloszlopról leváló rozsda, horganyzott acéloszlopnál a kiálló hegyes horganytüskék, a telített fenyőoszlopból kiálló szálkák, fémszilánkok, illetve a munkaterületen levő darazsak, rovarok baleseti veszélyt jelentenek, mert sérüléseket okozhatnak. Ezek elkerülése érdekében a mászás során védőkesztyűt és zárt munkaruhát kell használni. Az oszlopra mászó dolgozónak a magával vitt szerszámokat és munkadarabokat leesés ellen megfelelő módon biztosítania kell. A létrákra magával vihető teher nagysága maximum 10 kg. Célszerű a nehezebb terheket a feljutás után fix állást fogva – esetleg csiga igénybevételével - felhúzni. A magasból leeső tárgyak fejsérülést okozhatnak a földön tartózkodó segítőnek, az oszlopra mászó pedig a fejét könnyen beverheti az oszlopon levő egyes szerkezeti elemekbe. Ezen sérülések elkerülésére a munkacsoport részére a védősisak használata kötelező. Az oszlopon végzett munka tartama alatt az oszlop tövében, a tárgyak leesése által veszélyeztetett körzetben (kb. 2 m sugarú körben) csak az oszlopon végzett munka segítésére szabad tartózkodni vagy dolgozni, de csak akkor és addig, amíg az oszlopon tartózkodó dolgozóval közvetlen -szóbeli és szemmel tartási- kapcsolat van. Tilos szerszámot, vagy anyagot feldobni az oszlopon tartózkodó dolgozó részére! A feljuttatáshoz kiszolgáló kötelet kell igénybe venni. Az oszlopon levő oszlopkapcsoló, transzformátor, kapcsolószekrény, hirdetőtábla, idegen vállalatok vezetékei és az oszlopra erősített egyéb szerkezetek a magasban való munka során akadályt jelenthetnek, így az alkalmazni kívánt eszköz körültekintő kiválasztásával és -annak használata során- fokozott óvatossággal kell eljárni. Az áramütés veszélyét a feszültség-mentesítés műveletsorának maradéktalan betartásával, a munkaterület megfelelő kialakításával, egyéni és a munkahely biztonságát szolgáló védőeszközök alkalmazásával kell elkerülni. Üzemzavarok esetén fennáll a veszélyes lépésfeszültség kialakulásának lehetősége, erre a munkahely megközelítése, hosszú fémtárgyak (pl. létrák) szállítása esetén fokozott figyelmet kell fordítani.


Oldalszám: 22/61



6. Mentés A műszaki mentésre az MSZ 1585:2009 számú, „Villamos berendezések üzemeltetése” című szabvány, 9.100. „Műszaki mentés és elsősegélynyújtás” c. pontja és a C100. melléklete vonatkozik. 6.1. Műszaki mentés oszlopról, szerelőkosárból 6.1.1. Általános ismertetés Az oszlopról a mentés többféle módon lehetséges: önmentő készülékkel, ereszkedő géppel vagy mentőkötéllel. Ezek a készülékek, eszközök egy ember oszlopról történő biztonságos lehozatalára alkalmasak önállóan vagy más személy segítségével. (Amíg a szerelő-párok mindegyike nem rendelkezik önmentő készülékkel addig a mentéshez –más célra nem használható- „mentőkötél” is használható, annak használatának gyakorlatban megszerzett ismeretével.) Használata független a mentendő és a mentő személy fizikai állapotától ill. képességeitől. Többféle mentőkészülék közül, az E.ON Hungária Zrt. cégcsoportnál az RG 9 és RG 10 típusú önmentő készülékek a legelterjedtebb típusok. Jellemzőik: • Tömeg: 3 kg • Teherbírás: 30-130 kg • A süllyedés max. sebessége: 0,5-2 m/s. 6.1.2. A mentő készülék használata oszlopon A mentő készülék felfüggesztési pontját adó zárókapcsot fix helyre (pl. kereszttartóba vagy végtelenített heveder tartószerkezeten való elhelyezésével) kell rögzíteni. A leeresztő kötél karabinerét a mentendő személy testhevederének mellső felfüggesztési pontjába kell bekötni. A süllyesztést a mentő személy tudja irányítani. 6.1.3. A mentő készülék használata szerelőkosaras gépkocsiban Ezt a tevékenységet a vonatkozó jogszabály, a „47/1999 (VIII.4) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat” 8.5.3. „Személyek (ön)mentése” c. pontja részletesen szabályozza: „8.5.3.1. Amikor személyeket személytartóban magasba emelnek, a mentésre (önmentésre) előre fel kell készülni, hogy az emelőberendezés meghibásodása esetén a személyeket az elvárási időn belül a talajszintre lehessen hozni. 8.5.3.2. A mentésre magát az emelőberendezést kell elsősorban alkalmassá tenni, hogy segédenergiával vagy kézi erővel, gravitációval legyen lehetőség a személytartó leengedésére. 8.5.3.3. Amennyiben biztonságos megoldással nem lehetséges az emelőberendezés kézi működtetésű, ott egyéni mentő (önmentő) készüléket kell alkalmazni. 8.5.3.4. Azoknál a személytartóknál, ahol az önmentő alkalmazása és megléte kötelező, csak olyan személyeket szabad a személytartóval felemelni, akik saját mentésüket (önmentésüket) képesek biztonságosan végrehajtani. 8.5.3.5. A személytartóból, a magasban elakadást imitálva, az önmentést időszakonként gyakoroltatni kell. 8.5.3.6. Amikor a személytartóban felemelt helyzetben többen tartózkodnak, csak abban az esetben elégséges egy önmentő készülék, ha azzal mindenki képes egyenként, Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 23/61



egymás után bármely helyzetből leereszkedni. Ezek az önmentők alulról, vagy felülről újra felhúzhatók legyenek: 8.5.3.7. Ellenőrizni kell minden egyes üzem behelyezéskor, hogy a személytartóban az önmentő készülék ott van-e, és üzemképes-e. Az önmentő készülék mentőkötelét félévenként felül kell vizsgálni, és írásban nyilatkozni kell további felhasználhatóságáról. A mentőkötél hossza tegye lehetővé a talajra érést a személytartó legmagasabb helyzetéből is. 8.5.3.8. A személytartón előre ki kell jelölni és megkülönböztető színezéssel kell jelezni azt a garantált teherviselő pontot, ahová a mentő (önmentő) eszközöket kell erősíteni.” Amennyiben a szerelőkosárban a mentő készülék csatlakoztatására nem áll rendelkezésre a garantált teherviselő pont, úgy az MU alkalmazójának, a jelen MU hatálybalépésétől számított 12 hónap áll rendelkezésre a hiányosság pótlására. A testheveder becsatlakoztatási pontja csak külön vizsgálat alapján minősíthető a mentő eszköz kikötési pontjának.

7. A lezuhanás elleni védelem folyamatos biztosítása kötéllel A magasban való munka során a kétköteles biztosítást alapelvnek kell tekinteni. A dolgozó a magasban, bármely időpillanatban legalább egy kötéllel ki legyen kötve. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy pl. egy akadályon történő áthaladáskor addig nem szabad kioldani azt a kötelet, amellyel a dolgozó addig biztosította magát, amíg a második kötelet előzetesen be nem kötötte. A munkavégzés során a dolgozónak az oszlop valamely fix részéhez kell kikötnie magát a munkahelyzet beállító övkötelével, vagy kikötőkötelével. (A munkapozíció megkívánhatja a mindkét kötéllel történő biztosítást is!) A munkavégzést csak ezután kezdheti meg. A kikötéses biztosítás ellenére a helyváltoztatások alatt és a munkavégzés közben is ügyelni kell a dolgozónak teste egyensúlyának, stabil állásának, helyzetének biztosítására. A lezuhanás elleni biztosítás akkor a leghatékonyabb, ha a zuhanásgátló rögzítési pontja a dolgozó fölött helyezkedik el, mert így az esetleges zuhanási út a legrövidebbre korlátozható. Figyelem: Kötélre visszakapcsolt biztonsági horog nem alkalmazható rögzítési pontnak! Helyette a rögzítési pontra felhelyezett végtelenített kötélhurokba kell a kötél biztonsági horgát (karabinerét) bekötni. A lezuhanás elleni védelem fontos része az energiaelnyelő eszköz, ami esetleges zuhanáskor önmaga tönkremenetelével fékezi a zuhanást. A teljesen kinyúló energia elnyelő hossza max. 1,75 m lehet. Az energia elnyelő csak akkor hagyható el, ha a rögzítőkötél megakadályozza a jelentős magasságból történő leesést. Ez például rövid rögzített sínes feszítőkötél vagy dinamikus biztonsági kötél használatakor fordulhat elő. A fel- és lejutás, helyváltoztatás során a használt eszköztől, technológiától függően következő megoldásokkal folyamatosan biztosítható a lezuhanás elleni védelem. (A közölt megoldások mindegyike biztosítja ezt.) • Létrákra rendszeresített zuhanás-gátló • Vezetőkötélbe bekötött zuhanás-gátló Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 24/61


• • • •


Y-kötél alkalmazása Biztonsági hágcsóba befűzött vezetőkötél NAF rácsos acéloszlopon Gyűrűs biztosítás fa- illetve áttört gerincű vasbetonoszlopon Szerelőkosárban való kikötés

7.1. Létrákra rendszeresített zuhanás-gátló Az E.ON Hungária Zrt. cégcsoportnál rendszeresített felépíthető TE.M.A. létra közdarabjainak és záró elemének bal oldalán egy T-profilú merev vezetősín található. Az erre felszerelt zuhanás-gátló felfele szabadon elmozdul, lefele azonban -önzáró kialakítása révén- az esetleges zuhanás megfogására szolgál. A zuhanás-gátló a létra közdarabjain folyamatosan át tud csúszni, véletlen kicsúszását rugós nyelv gátolja meg. A záró elemről a zuhanás-gátló nem tud lecsúszni. A zuhanás-gátlót és a karabinert egy rövid, energiaelnyelő hatású heveder köti össze. 7.2. Vezetőkötélbe bekötött zuhanás-gátló Jellemzően rácsos acéloszlopokra illetve áttört gerincű vasbetonoszlopokra történő gyalogos felmászás során használható védelmi mód. A módszer alkalmazásának előfeltétele, hogy • az oszlop fejszerkezetén legyen olyan rögzítési pont, ami zuhanás esetén képes a szerelőt megtartani. Alkalmas erre pl. a kereszttartó, az oszlopkapcsoló tartókerete, a rácselemek csomópontjai, bakoszlop esetén a középső kötőfa stb.. (Helyszíni mérlegelés szükséges.) • a rögzítési pont a felrakó rúddal elérhető legyen, • KÖF oszlop esetén a hálózat feszültségmentesített legyen, • KIF oszlopoknál a hálózat feszültségmentesített állapota csak akkor nem előfeltétel, ha a vezető kötél rögzítő eleme szigetelőanyagból készült burkolattal van ellátva, így zárlatot okozni nem tud. Amennyiben a rögzítő elem csupasz vagy a burkolata sérült, akkor a hálózatot előzetesen feszültségmentesíteni kell. Az elérhető magasságot korlátozza a felrakó rúd hossza. Szélben általában nem használható ez a módszer, mivel a rúd megtartásához túlzottan nagy erőre lenne szükség. 7.2.1. Vezetőkötélbe bekötött zuhanás-gátló általános ismertetése Ennél a megoldásnál a vezetőkötél rögzítő elemét kell a mászó személy fölött a magasban, egy megfelelő rögzítési ponthoz csatlakoztatni egy felrakó rúd segítségével. A vezetőkötélen csúszó zuhanás-gátló az esetleges zuhanás alkalmával önzáróan biztosítja a mászó személy leesés elleni védelmét, annak megtartását. A zuhanás-gátló másik végét a dolgozó testhevederének mellső vagy hátsó felfüggesztési pontjába kell bekötni. (Ügyelni kell a zuhanás gátló helyes felszerelési irányára.) A vezető kötél felfüggesztési pontja lehetőleg a dolgozó feje fölött függőlegesen legyen, hogy az esetleges zuhanáskor fellépő ingamozgás minél kisebb sérülést tudjon okozni. (Erre a NAF oszlopokon való vízszintes irányú elmozdulások esetén kell elsősorban figyelni.) 7.2.2. Felrakó rúddal felrakható vezető kötél használata Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 25/61



7.2.2.1. Rácsos szerkezetű acéloszlopok esetén: Az oszlopra mászás megkezdésekor az első mászó dolgozó a földön állva a felrakó rúddal felhelyezi a vezető kötél felső rögzítő elemét a kb. 4-6 m magasságban levő rácsszerkezetbe úgy, hogy a vezető kötél a főszár vonalát kövesse és a felső rögzítő elem a rácsszerkezet egy rúdját fogja körbe. (A kötél rögzítése után felrakó rudat célszerű a rácsszerkezeti elemek alsó találkozási metszéspontjában, elérhető közelségben elhelyezni.) Ezután a vezető kötélen mozgó zuhanás gátló szerkezetét rászereli a vezető kötélre, majd a zuhanás gátló zárt szemét és a dolgozó testhevederének zárt szemét csatlakozó kötéllel összekötve megkezdi az oszlopra való felmászást elsősorban a hágcsóvasakon illetve ennek hiányában a rácsszerkezeti elemeken. Elérve a vezető kötél beakasztási magasságát, stabil helyzetet vesz fel, beakasztja a munkahelyzet beállító övkötelét a rácsszerkezetbe és a felrakó rúddal ismét közel 4-6 m-rel magasabbra felhelyezi a vezető kötél felső rögzítő elemét. A vezető kötelet a földi kiszolgáló engedi felhúzáskor, illetve rögzíti az oszlophoz, míg a kötelet kiépítő szerelő felfelé halad. Mindezt addig kell megismételni, míg a dolgozó el nem érte a munkavégzés függőleges magasságát. A vezető kötél alsó részét, ekkor az oszlop aljához kell rögzíteni azért, hogy a vezető kötél feszes legyen. Amennyiben az oszlop kialakítása (pl. kétrendszerű oszlopon a hágcsóvasak hiánya az igénybe venni kívánt főszáron) szükségessé teszi az oszlop törzsén való ferde irányú mozgást is, akkor a felrakó rúddal a szükséges irányba kell vezetni a vezető kötelet, ügyelve a munkabiztonsági szempontokra (folyamatos lezuhanás elleni védelem, feszültség alatt levő fázisvezetőtől bármely eszközzel, testrésszel a veszélyes közelségen kívül maradás). 7.2.2.2. Áttört gerincű vasbetonoszlopok esetén Az áttört gerincű vasbetonoszlopoknál általában csak a kb. 8-10 m magasságban levő kereszttartóba lehet a vezető kötél felső rögzítő elemét beakasztani. A kereszttartó megfelelő terhelhetőségéről előzetesen szemrevételezéssel meg kell győződni. Ezután a vezető kötélen mozgó zuhanás gátló szerkezetét rászereli a vezető kötélre, majd a zuhanás gátló zárt szemét és a dolgozó testhevederének zárt szemét csatlakozó kötéllel összekötve megkezdi az oszlopra való felmászást az áttöréseken. Az áttört gerincű vasbetonoszlopokra történő felmászás közben különösen arra kell vigyázni, hogy a dolgozó védőlábbelije vízszintesen és megfelelő mélységben legyen az áttörésben. Figyelni kell arra, hogy az oszlop biztonságos átfogása a feljebb lépéskor némi ügyességet igényel. A dolgozó testének egyensúlya folyamatosan biztosítva legyen. A vezető kötélen végigcsúszó zuhanás-gátló biztosítja a leesés elleni védelmet, az övkötelet a fel- és lejutás során nem kell becsatolni. A következő dolgozó a már kiépített vezető kötélre csatolja rá a saját zuhanás gátló szerkezetét és ennek biztosításával kezdheti meg a felfelé haladást, de csak akkor, ha az első munkavégző már munkapozíciót vett fel. A vezető kötelet egyszerre csak egy dolgozó veheti igénybe a fel- és lejutás során.

7.3. Y-kötél alkalmazása Jellemzően rácsos acéloszlopokra illetve létrákra történő gyalogos felmászás során használható védelmi mód. Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 26/61



Az Y-kötél azon rácsos acéloszlopok esetén használható a legkönnyebben, amelyeknél a rögzítési pontként felhasználható rácspontok viszonylag közel, elérhető közelségben helyezkednek el egymáshoz képest. (Ilyenek a KIF, KÖF rácsos acéloszlopok, a NAF rácsos szerkezetű portáloszlopok.) 7.3.1. Y-kötél általános ismertetése A dolgozó testhevederének mellső felfüggesztési pontjába egy Y-alakú (kettős ágú) kötél van bekötve, amelynek kettő szabad ága karabinerrel van ellátva. 7.3.2. Y-kötél használata Az Y-kötél két ágát a dolgozónak egymás fölötti rögzítési pontokba kell felváltva egymás után bekötni, oly módon, hogy az alsó karabinert csak a felső becsatolása után szabad kioldania. Ezzel a kétköteles biztosítással a dolgozó az Y-kötél valamelyik ágával folyamatosan biztosítva van a leesés ellen. A rögzítési pontok a felépíthető és támasztó létrák esetén az egyes létrafokok, a rácsos acéloszlopoknál a rácselemek csomópontjai lehetnek. Támasztó létra esetén az Y-kötél csak akkor használható, ha a létra eldőlés, elcsúszás ellen biztosítva van. 7.4. Biztonsági hágcsóba befűzött vezető kötél NAF rácsos acéloszlopon Új létesítésű NAF oszlopok esetén a biztonsági hágcsók a főszárak jobb oldalán helyezkednek el, egymástól kb. 1,2 m-re, oly módon, hogy azon az oldalon minden második normál hágcsóvas helyett biztonsági hágcsó található. A biztonsági hágcsó formája, anyaga, gyártási technológiája szabadalommal védett. A magyarországi oszlopokon a normál hágcsóvasak általában egységesen M16 méretűek. A biztonsági hágcsóknál is ez a méret használható. 7.4.1. Biztonsági hágcsóba befűzött vezetőkötél általános ismertetése A „biztonsági hágcsó” megnevezés alatt egy nyitott spirál alakot kell érteni, ami teljes körnek kb. 1,5 szerese és alkalmas a vezető kötél oldalról történő gyors betekerésére. (Használatos még a „malacfarok kiképzésű hágcsó” megnevezés is. Az elnevezés a malac farkának természetes formájából ered.) A biztonsági hágcsó a vezető kötél rögzítésére alkalmas szerkezeti elem, gyártástechnológiája és szilárdsági méretezése folytán a zuhanó test energiáját csökkenteni képes. Kialakítása miatt a láb oldalirányba történő lecsúszását meg tudja gátolni. A dolgozó testhevederét kell a vezető kötél rögzítő eleméhez csatlakoztatni. Az esetleges zuhanáskor a dolgozó csak annyit zuhanhat, amennyi a biztonsági hágcsók egymástól való távolsága (kb. 1,2 m). Ekkor a biztonsági hágcsó deformálódik és csökkenti az esés energiáját. A vezető kötél alsó részét zuhanás-gátlón keresztül a földi kiszolgáló személyzet engedi. 7.4.2. Biztonsági hágcsóba befűzött vezetőkötél használata Az oszlopra való felmászást a legalsó biztonsági hágcsóvasig vagy a felrakó rudas vezetőkötél vagy az Y-kötél biztosítása mellett kell a dolgozónak a rácsszerkezeti elemeken elvégeznie. Elérve ezt az alsó hágcsót, az övkötéllel kikötve stabil helyzetet kell felvenni. A zuhanás-gátló szerkezet a vezető kötélről ekkor oldható. Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 27/61



A vezető kötél alsó végét egy zuhanás-gátlón keresztül kell az oszlop másik lábához kikötni. Ezt a földi kiszolgáló személy kezeli, azaz engedi felhúzáskor, illetve rögzíti az oszlophoz, míg a kötelet kiépítő dolgozó felfelé halad. Az oszlopra mászó dolgozó testhevederének mellső zárt szemébe be kell csatolni a vezető kötelet, majd a vezető kötelet egyszerű betekeréssel be kell fűzni a malacfarok formába. (Legcélszerűbb, a derékrész fölött, a fej magasságának a környékén befűzni a kötelet, mert a leesés elleni védelem ekkor a leghatékonyabb.) Ezután az övkötél oldható, mivel már a biztonsági hágcsóba befűzött vezető kötél biztosítja a dolgozót. A legalsó biztonsági hágcsóba történő befűzés után a felrakó rudat a továbbiakban már nem kell használni. A biztonsági hágcsóknál kerülni kell a hágcsó külső végére történő rálépést, különösen a nagyobb testtömegű dolgozók esetén, mert előfordulhat, hogy így a biztonsági hágcsó legörbül. Helyes megoldás a biztonsági hágcsók belső, főszár felöli oldalára történő rálépés. A dolgozónak a hágcsókon ill. a rácsszerkezeti elemeken kell továbbmászni és a következő biztonsági hágcsóba is befűzni a vezetőkötelet. Elérve a kívánt magasságot, a vezető kötél alsó és felső részét is rögzíteni kell az oszlopszerkezethez. Ha az első dolgozó felvette a munkapozíciót, akkor a következő dolgozó rászereli zuhanásgátlóját az így kiépített vezető kötélre és mászik felfele az oszlopra. A biztonsági hágcsókból a vezetőkötelet neki ki kell fűznie. (A vezetőkötélre szerelt zuhanás-gátló folyamatosan védi őt a lezuhanástól.) A vezető kötelet egyszerre csak egy dolgozó veheti igénybe a fel- és lejutás során. Az oszlopról történő lemászás során, zuhanás-gátlóval való biztosítás mellett az utolsó előtti dolgozónak a biztonsági hágcsóba vissza kell fűznie vezetőkötelet. Az utolsó dolgozót a biztonsági hágcsóba befűzött vezető kötél biztosítja. 7.5. Gyűrűs biztosítás oszlopon A módszer alapja, hogy az oszlop dolgozóval ellentétes oldalán legyen egy olyan eszköz, ami a dolgozó hátradőlésekor, esetleges megcsúszásakor önműködően az oszlopnak szorul, befeszül, és így meggátolja a dolgozó leesését, lecsúszását az oszlopról. A módszer alkalmazásának előfeltétele, hogy az oszlopon ne legyen olyan akadály, ami a gyűrű mozgatását a fel- és lejutás során nagy mértékben gátolná. Az akadályok kikerülése esetén a kétköteles biztosítási elvet kell alkalmazni. A gyűrűs hevedert, a felmászás során kézzel kell feljebb vinni az oszlopon. A gyűrű végtelenített hevederének hosszúságát a mászás megkezdése előtt az oszlop méretéhez kell beállítani. 7.5.1. Gyűrűs biztosítás faoszlopon A gyűrű oszlop felőli belső oldalán tüskék helyezkednek el, amelyek a faoszlopos mászószerszám fogaihoz hasonlóan a faoszlopba képesek belemélyedni, így biztosítva esés esetén a heveder megszorulását a faoszlopon. A dolgozó mászó szerszám segítségével tud az oszlopra fel- illetve arról lejutni és azon munkát végezni. 7.5.2. Gyűrűs biztosítás áttört gerincű vasbetonoszlopon (tesztelés alatt) A gyűrű oszlop felőli belső oldalát csúszásgátló, rugalmas anyaggal látták el, amely a betonoszlopon képes tapadni, így biztosítva esés esetén a heveder megszorulását a Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 28/61



betonoszlopon. A dolgozó az áttörések felhasználásával gyalogosan tud az oszlopra fel- illetve arról lejutni. Tekintve, hogy a gyűrű és az oszlop közötti kapcsolat a súrlódási erőn alapszik, ezért csúszós, jeges oszlopokon való alkalmazása kerülendő. Ebben az esetben a szerelőkosaras gépkocsi vagy a felépíthető létra alkalmazandó. Megjegyzés: A faoszlophoz használható gyűrűs biztosítás az E.ON Hungária Zrt. cégcsoportnál már 2007. év óta rendszerben áll. Az áttört gerincű vasbeton oszlopokhoz alkalmazható változat mintapéldányai jelen MU készítése során még tesztelés alatt állnak. A használatos áttört gerincű vasbeton oszlopok rendkívül eltérő méretei miatt a legelterjedtebb típusokhoz kialakított méretű gyűrűs biztosítás bevezetése várható.

7.6. Szerelőkosárban való kikötés A szerelőkosaras gépkocsik szerelőkosarában kialakított rögzítési ponthoz kell a testheveder egyik kötelét csatlakoztatni a kosárba való bemászás után. A kikötésnek a földre történő visszaérkezésig folyamatosan fenn kell állnia.

8. Rendszeresített munkaeszközök 8.1. Az eszközök csoportosítása Az E.ON Hungária Zrt. cégcsoport működési területén, az érdekeltségi körébe tartozó leányvállalatoknál az alábbi technikai eszközök, gépek és módszerek kerültek rendszeresítésre a magasban való munkákhoz a következő bontás szerint: • Felépíthető létrák, • Normál támasztólétrák, • Kikötött támasztólétrák gyengeáramú rendszerekhez, • Kettős létrák, • Szerelőkosaras gépkocsik, • Oszlopsajátosságok kihasználása, • Munkaállások. A jelen MU-ban foglalt eszközök és módszerek használata kötelező. A jelen MU-ban foglalt eszközökön, módszereken kívül más technológia alkalmazása tilos! 8.2. Az eszközök használatának javasolt prioritási sorrendje: A munkavezető döntési kompetenciájába tartozik, hogy a kockázatok felmérése, a helyszíni adottságok, az elvégzendő munka, a rendelkezésre álló eszközök ismeretében döntsön, hogy melyik eszközt választja az adott munkavégzéshez. (Így a használandó eszköz lehet akár a prioritási sorrend 2.-3. helyén levő eszköz is. Részletesen lásd a „Munkavezető feladatai, jogköre” c. pontban.) 8.2.1. KIF és KÖF áttört gerincű betonoszlopok esetén: 1. Felépíthető típusú, lezuhanás-elleni biztosítással és munkaállással ellátott létrák. 2. Köteles biztosítás melletti fel- és lejutás az áttöréseken való gyalogos mászással, munkavégzés rendszeresített munkaálláson. 3. Szerelőkosaras gépkocsi. Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 29/61



8.2.2. KIF és KÖF pörgetett betonoszlopok esetén: 1. Felépíthető típusú, lezuhanás-elleni biztosítással és munkaállással ellátott létrák. 2. Szerelőkosaras gépkocsi. 8.2.3. KIF és KÖF faoszlopok esetén: 1. Felépíthető típusú, lezuhanás-elleni biztosítással és munkaállással ellátott létrák. 2. Köteles biztosítás melletti fel- és lejutás illetve munkavégzés mászó szerszám segítségével. 3. Szerelőkosaras gépkocsi. 8.2.4. KIF, KÖF és NAF rácsos szerkezetű oszlopok esetén: 1. Köteles biztosítás melletti fel- és lejutás, munkavégzés oszlopszerkezeti elemen illetve rendszeresített munkaálláson. 2. Szerelőkosaras gépkocsi. 8.2.5. KIF falitartók, tetőtartók esetén: 1. Szerelőkosaras gépkocsi. 2. Támasztólétra, lezuhanás-elleni biztosítással, 5 m magasságig, esetenként nem rendszeresített, egyedi tetőlétra. 8.2.6. Egyéb magasban elhelyezkedő, nem oszlopszerű munkahelyek esetén: 1. Támasztólétra, lezuhanás-elleni biztosítással, 5 m magasságig. 2. Szerelőkosaras gépkocsi. 8.2.7. Lakóházak belső terében a padlástér megközelítése esetén: 1. Kiépített padláslépcső, fokozott figyelemmel. 2. Támasztólétra, lezuhanás-elleni biztosítással. 8.2.8. Gyengeáramú vezeték beton ill. faoszlopok esetén: 1. Felépíthető típusú, lezuhanás-elleni biztosítással és munkaállással ellátott létrák. 2. Kikötött támasztólétra, lezuhanás-elleni biztosítással 3. Köteles biztosítás melletti fel- és lejutás az áttöréseken való gyalogos mászással, ill. mászószerszámmal, munkavégzés rendszeresített munkaálláson. 4. Szerelőkosaras gépkocsi. 8.2.9. Mélyben elhelyezkedő munkahelyek esetén: 1. Támasztólétra, lezuhanás-elleni biztosítással, 2. Beépített létra (föld alatti tr. állomások esetén) 8.2.10. Kis magasságú közvilágítási oszlopok esetén: 1. Kettős létra, lezuhanás-elleni biztosítással, 2. Szerelőkosaras gépkocsi. 8.3. Felépíthető létrák oszlopokhoz A távvezetéki oszlopokhoz rendszeresített, speciális kialakítású felépíthető létrák alkalmasak az oszlopokra való feljutásra és munkavégzésre. Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 30/61



8.3.1. A felépíthető létrakészlet általános ismertetése • Alkalmazhatók különböző keresztmetszetű és anyagú oszlopokhoz (pörgetett, áttört gerincű betonoszlopokhoz, valamint a faoszlopokhoz), • a létra az áttört gerincű betonoszlopok esetén mind lapra, mind pedig sarokra is építhető, • távtartó biztosítja a létrafokon való stabil állást és a belépést, • az építés során a létraelemeket a távtartók magasságában az oszlophoz kell hozzáerősíteni (hevederrel vagy kötélhurokkal), • min. 10 m talajszint feletti magasságot el lehet vele érni, • egyes típusok esetén az elérhető magasság még tovább növelhető, ha a létra alsó elemét az oszlopon magasabb helyről indítják. (Ezeknél a típusú létráknál az alsó elemnek a talajon nem kell támaszkodni. Kivétel a FAM létra, ahol az alsó elemnek a talajon kell támaszkodnia.) • összeépíthető elemekből álló létrakészlet, az egyes elemek hossza változó (általában 2,5-3 m, de rendelkezik 1-2 db rövid, 1-1,5 m hosszúságú elemmel is), • vannak benne olyan létraelemek illetve megoldások, amik az akadályokon (pl. gyengeáramú vezeték) való átjutást lehetővé teszi, • gyári zuhanás-gátlóval rendelkezik ill. utólag biztosítható a leesés elleni védelem, • a magasban való munkavégzésnél a szerelő nem a létrafokon, hanem a létrafokra ráhelyezett kényelmes állást lehetővé tevő munkaálláson áll, • terhelhetősége: 1500 N, • kéttörzsű kivitel, a létrafokok négyszögletes profilúak, bordázottak, hogy a dolgozó lába ne tudjon megcsúszni, • a létrakészlet könnyűfémből készül, bevizsgált szigetelő elemmel nem rendelkezik, KIF FAM munkához a FAM előírások maradéktalan betartásával használható, azonban KÖF FAM munkához nem alkalmazható, Megjegyzés: Mivel a létra földpotenciálon •

van, a dolgozó védőeszköze pedig a szigetelő kesztyű, így a KIF FAM munkához a létra a FAM előírások maradéktalan betartásával használható, a létra bevizsgálása nem szükséges.

helyváltoztatáshoz a létrát újból fel kell építeni, amennyiben a munkát egy pozícióból nem lehet elvégezni.

Az egyes szerelőpárosok részére különböző típusú és összeállítású létrakészletek állnak rendelkezésre. 8.3.1.1. A felépíthető EHU létrakészlet jellemzői Az EHU létra megnevezés alatt olyan felépíthető típusú létrát kell érteni, amely az E.ON Hungária Zrt. cégcsoportnál már rendelkezésre álló felépíthető létrakészletek (TE.M.A. és FAM) célszerű továbbfejlesztéséből lett kialakítva. A változtatások a szélesebb körű, egyszerűbb alkalmazhatóságot célozták meg. Az E.ON Hungária Zrt. cégcsoport 2007.-2008. években nagyobb darabszámban szerzett be és rendszeresített felépíthető létrakészleteket. (A létrák beszállítója a Villbek Kft. volt, így szerelői körökben az EHU létrát „Villbek létra” néven ismerik.) Darab

Megnevezés

1

báziselem

Hossz (m/db) 2,8

Rögzítési mód 3 ponton rögzítés


racsnis-hevederes Oldalszám: 31/61



1

közbenső elem

2,8

2

rövid közbenső elem

1,4

1

záró elem

2,8

1

létrafokra helyezhető munkaállás

----

• • • • • •

2 ponton racsnis-hevederes rögzítés 1 ponton racsnis-hevederes rögzítés 1 ponton feszített kötélhurokkal, alul létrafokra helyezhető kampó létrafokra akasztva,

Elérhető névleges magasság: 11,2 m. Az elérhető magasság ennél még tovább növelhető, mivel a létrának a talajon nem kell támaszkodnia, így a báziselem az oszlopon magasabb helyről is indítható. A rövid közbenső elemek az akadályokon való áthaladást könnyítik meg. A záró elem a kényelmes munkamagasság beállítását teszi lehetővé. Ebben az esetben az utolsó előtti elem megfelelő létrafokára kell a záró elem kampóját ráakasztani. A létrafokra helyezett munkaállás (220x390 mm taposófelülettel), a korábbi felépíthető létrákhoz és más létrákhoz is használható. Az elemek racsnis hevederes rögzítésűek, amik a létra építését és akadályokon való áthaladást megkönnyítik. A záró elem rögzítése feszített kötélhurokkal történik. A létrakészlet zuhanásgátló rendszerrel nem rendelkezik. A leesés elleni biztosítást Ykötéllel vagy vezetőköteles zuhanás-gátlóval kell megoldani.

8.3.1.2. A felépíthető TE.M.A. létrakészlet jellemzői Darab 1 1 1 2 1 1 1

Hossz (m/db) önhordó bázis (munkaállásnak 0,4 használható rész nélkül) közbenső elem 2,5 hosszú „ELMŰ” elem 2,5 rövid „ELMŰ” elem 1,25 záró elem 2,5 Megnevezés

létrafokra helyezhető munkaállás ---önhordó bázis (munkaállásnak ---használható kiképzéssel)

Rögzítési mód Láncos rögzítéssel 1 ponton feszített kötélhurokkal, 2 ponton feszített kötélhurokkal 1 ponton feszített kötélhurokkal, 1 ponton feszített kötélhurokkal, alul létrafokra helyezhető kampó létrafokra akasztva, Láncos rögzítéssel

Az egyes szerelőpárosok rendelkezésére álló létrakészlet összeállítása a bemutatott felépítéstől eltérhet. • • •

Elérhető névleges magasság: 10,4 m. Az elérhető magasság ennél még tovább növelhető, mivel a létrának a talajon nem kell támaszkodnia, így a báziselem az oszlopon magasabb helyről is indítható. A rövid és hosszú „ELMŰ” elemek az akadályokon való áthaladást könnyítik meg. A záró elem a kényelmes munkamagasság beállítását teszi lehetővé. Ebben az esetben az utolsó előtti elem megfelelő létrafokára kell a záró elem kampóját ráakasztani.


Oldalszám: 32/61


• • • •


A létrafokra helyezett munkaállás, a korábbi felépíthető létrákhoz és esetenként más létrákhoz is használható. A báziselem láncos rögzítővel feszíthető az oszlopnak, a többi elem feszített kötélhurkos rögzítésű. A záró elem rögzítése feszített kötélhurokkal történik. A létra merev vezetősínen elmozduló zuhanás-gátlóval –egyéni védőeszközzel- rendelkezik. A zuhanás-gátlót és a karabinert egy rövid, energiaelnyelő hatású heveder köti össze. Max. 1,5 m-es szabad-esést engedve a zuhanás-gátlóra ható engedélyezett erőhatás legfeljebb 15 kN.

8.3.1.3. A felépíthető FAM létrakészlet jellemzői Darab

Megnevezés

1

báziselem (fém)

Hossz (m/db) 3

1

közbenső elem (fém)

3

1

közbenső elem (fém)

2,1

1

záró elem (szigetelt)

2,1

1

záró elem (szigetelt)

1,2

1

létrafokra helyezhető munkaállás

----

Rögzítési mód 2 ponton racsnis-hevederes rögzítés, alul kihúzható lábbal 2 ponton racsnis-hevederes rögzítés 2 ponton racsnis-hevederes rögzítés 2 ponton racsnis-hevederes rögzítés 2 ponton racsnis-hevederes rögzítés létrafokra akasztva,

Az egyes szerelőpárosok rendelkezésére álló létrakészlet összeállítása a bemutatott felépítéstől eltérhet. A FAM létrákat eredetileg a feszültség alatti munkavégzés (FAM) előírásszerű végrehajtásához fejlesztették ki, azonban a jelen utasítás vonatkozásában a FAM létra szigetelt elemeit szigeteletlennek kell tekinteni, mert időszakos szigetelésvizsgálati ellenőrzésen általában nem vesznek részt. A FAM létra a KIF FAM munkához a FAM előírások maradéktalan betartásával használható, azonban KÖF FAM munkához csak az esetben használható, ha a szigetelt FAM létraelem előírásszerű bevizsgálása megtörtént és a FAM munkákra vonatkozó speciális előírásokat maradéktalanul betartják. • • • • •

Elérhető névleges magasság: 11,4 m. Az elérhető magasság csak akkor növelhető, ha újabb elemekkel bővítik a készletet, mivel a létrának a talajon kell támaszkodnia. A létrafokra munkaállás helyezhető. Az elemek racsnis hevederes rögzítésűek, amik a létra építését és akadályokon való áthaladást megkönnyítik. A létrakészlet nem rendelkezik létrafokra akasztható záróelemmel. A létrakészlet zuhanásgátló rendszerrel nem rendelkezik. A leesés elleni biztosítást Ykötéllel vagy vezetőköteles zuhanás-gátlóval kell megoldani.


Oldalszám: 33/61



8.3.2. A felépíthető létrakészlet használata 8.3.2.1. A kötélhurkos rögzítésű, felépíthető TE.M.A. létra használata • Az önhordó bázist a föld közelében, a kívánt magasságban és az oszlop munkavégzéshez legkedvezőbb oldalán (áttört gerincű vasbetonoszlop esetén a 4 sík lap egyikére vagy sarokra) a lánccal, a kézi csörlő segítségével az oszlophoz kell rögzíteni. A láncon levő láncvédő derékszögű sarkát az áttört gerincű vasbetonoszlop sarkához kell illeszteni. Nem éles sarkú (pl. pörgetett beton) oszlopnál a láncvédőt nem szükséges használni. Tipp: Mivel az önhordó bázisnak a talajon nem kell feltámaszkodnia, ezért magasabbról is indítható a létra építése. A létraelemek hosszának ismeretében és az oszlopon levő akadályok magasságának becslésével, kis számítással lehet a legkedvezőbb indítási magasságot megtalálni. (A számításhoz abból kell kiindulni, hogy az áttört gerincű vasbetonoszlopok áttöréseinek egymástól való távolsága 0,6 m. Az akadályok kikerülésénél, illetve nagyobb magasságok elérésénél van ennek jelentősége.) • Az első közbenső elem felerősítése előtt a nylonkötelet az oszlopon körül kell vezetni, a karabinert be kell akasztani, a létraelemet fel kell tolni az oszlopon, majd az elemek összeillesztése után a kézi feszítővel a nylonkötelet meg kell feszíteni. • Az első közbenső elem oszlophoz történő rögzítése után a végigcsúszó zuhanás-gátlót alulról rá kell húzni a közbenső elem bal oldalán levő profilsínre. A zuhanás-gátlón látható TE.M.A. feliratnak olvashatónak, a nyílnak felfele kell mutatnia. A zuhanásgátlón levő rövid heveder karabinerét a testhevederbe kell becsatlakoztatni. Itt elegendő a testheveder bal oldali zárt szemébe történő becsatolás, mert így lehet kényelmesebben mozogni a létrán. Rosszullét vagy egyéb probléma esetén a rövid heveder miatt nagyobb esés nem valószínű, viszont kifordulás várható. A TE.M.A. létrán megengedett a leesés elleni biztosítás Y-kötéllel vagy vezetőköteles zuhanásgátlóval való megoldása is. • A következő létraelem felszereléséhez a létrán feljebb kell mászni, majd a testheveder egyik kötelét a már rögzített létraelemhez vagy az oszlopot és létrát is körbefogva be kell kötni, figyelve arra, hogy az elemek összeszerelésekor mindkét kézre szükség van. • A kiszolgáló kötéllel a következő elemet fel kell húzni, az összeillesztés előtt a létra nylonkötelét az oszlopon körül kell vezetni, a karabinert be kell akasztani, majd az összeillesztés után a kézi feszítővel a nylonkötelet meg kell feszíteni. A létraelem rögzítése után a végigcsúszó zuhanás-gátlót, a biztosítónyelv rugó ellenében történő hátrahúzása után a következő közdarabra át kell tolni. • A szükséges számú közbenső elemet ugyanilyen módon tovább kell építeni. • Amennyiben az oszlopon olyan akadály (pl. gyengeáramú vezeték keresztezése) fordul elő, ami körbevezetett nylonkötél és a létraelem feltolását meggátolja, akkor az akadály kikerülésére alkalmas valamelyik „ELMŰ” elemet lehet használni. • A záró elemet a nylonkötél körbevezetése és a karabiner beakasztása után -a rajta levő két kampó segítségével- a már megépített legutolsó közbenső elem megfelelő fokába kell illeszteni –figyelembe véve az elérni kívánt magasságot- és a kézi feszítővel rögzíteni. • A záró elemre történő fellépéskor a testheveder egyik kötelét először ki kell kötni, majd a testhevedert át kell kötni a záró elem zuhanás-gátlóján levő karabinerhez. Ezek után szabad csak a testheveder kötelét oldani. • A záró elemre továbblépve, a kívánt magasságban levő létrafokra célszerű ráhelyezni a munkaállást. Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 34/61


• •


A munkaállás stabilitásának ellenőrzése után, arra ráállva elkezdhető a munkavégzés. A munkavégzés során a testheveder egyik kötelét más biztonságos tartószerkezetre (pl. kereszttartó, oszlopkapcsoló tartókerete stb.) át kell kötni, ekkor a létra zuhanásgátlóját nem kell használni.

A létra szétszerelése fordított sorrendben történik az összeszerelésnél előírtak betartásával. 8.3.2.2. A hevederes rögzítésű, felépíthető EHU és FAM létra használata • A báziselem elhelyezése és az oszlop munkavégzéshez legkedvezőbb oldalán (áttört gerincű vasbetonoszlop esetén a 4 sík lap egyikére vagy sarokra) a racsni és heveder segítségével lehetséges: o EHU létra: A báziselemet a föld közelében, a kívánt magasságban az oszlophoz kell rögzíteni. Tipp: Mivel az önhordó bázisnak a talajon nem kell feltámaszkodnia, ezért magasabbról is indítható a létra építése. A létraelemek hosszának ismeretében és az oszlopon levő akadályok magasságának becslésével, kis számítással lehet a legkedvezőbb indítási magasságot megtalálni. (A számításhoz abból kell kiindulni, hogy az áttört gerincű vasbetonoszlopok áttöréseinek egymástól való távolsága 0,6 m. Az akadályok kikerülésénél, illetve nagyobb magasságok elérésénél van ennek jelentősége.) o FAM létra: A báziselemet alaplétrát a föld közelében az oszlophoz kell rögzíteni. A báziselem alján található szintkiegyenlítőket -a talajszintig kihúzott helyzetben- rögzíteni kell. • Majd kellő óvatossággal a báziselem alsó fokaira lépve a létraelem felsőbb feszítőit is rögzíteni kell az oszlophoz. • A testheveder mellső kikötési pontjához kell az Y-kötelet rögzíteni, majd az Y-kötél karabinereit felváltva a létrafokokhoz rögzítve kell a létrán feljebb mászni. • A következő közbenső elem felszereléséhez a létrán feljebb kell mászni, majd a testheveder egyik kötelét a már rögzített létraelemhez vagy az oszlopot és létrát is körbefogva be kell kötni, figyelve arra, hogy az elemek összeszerelésekor mindkét kézre szükség van. • Kiszolgáló kötéllel a következő elemet fel kell húzni, annak alsó részén található csapját bele kell tolni a báziselembe, majd az alsó feszítővel a létraelemet az oszlophoz kell rögzíteni. • Ezután kellő óvatossággal fel kell lépni a felsőbb létraelem alsó fokaira olyan magasságig, hogy a felső feszítő is rögzíthető legyen. Annak rögzítése után szabad a létraelemek továbbépítését ugyanilyen módon folytatni. • Záró elem rögzítése: o EHU létra: A záró elemet a nylonkötél körbevezetése és a karabiner beakasztása után -a rajta levő két kampó segítségével- a már megépített legutolsó közdarab megfelelő fokába kell illeszteni –figyelembe véve az elérni kívánt magasságot- és a kézi feszítővel rögzíteni. o FAM létra: Utoljára a szigetelt záró elemet -amennyiben a készletben megtalálható- vagy egy közdarabot kell ugyanilyen módon rögzíteni. • Az utolsó elem megfelelő fokára rá kell helyezni a munkaállást és arra állva elkezdhető a munkavégzés. • A munkavégzés során a testheveder egyik kötelét más biztonságos tartószerkezetre (pl. kereszttartó, oszlopkapcsoló tartókerete stb.) át kell kötni. Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 35/61



A létra szétszerelése fordított sorrendben történik az összeszerelésnél előírtak betartásával. A felépíthető létrák alkalmazása során betartandó szabályok Tilos: • az eszközöket a leírtaktól eltérő módon használni. • az eszközökkel a feszültség alatt lévő fázisvezetőt a veszélyes közelségen belül megközelíteni. • az oszlopokon való munkákhoz a kifejezetten erre a célra gyártott, műbizonylattal ellátott fémlétrákon kívül más létra használata. • a felépíthető létrák támasztólétraként való alkalmazása. • nem állékony, sérült, megdőlt, vezetékbontási munkával járó oszlophoz létrát építeni.

8.4. Normál támasztólétrák A normál támasztólétra megnevezés alatt az E.ON Hungária Zrt. cégcsoportnál rendszeresített, fémből készült, több tagból álló, létrafokos, kitolható támasztó létrákat kell érteni. A normál támasztólétrák alkalmasak a magasban való munkavégzés helyére történő fel- és lejutásra és a munkavégzésre. Használhatók a következő esetekben: • Falitartóknál, tetőtartóknál, • Olyan, magas munkahelyeknél, amikhez a létrát az elbillenés veszélye nélkül neki lehet támasztani. Pl. NAF nagy kiemelésű betonalapokra való feljutás, padlás megközelítése. • Olyan, mélyben levő munkahelyeknél, ahova a létrát az elbillenés veszélye nélkül neki lehet támasztani. Pl. NAF nagy kiemelésű betonalapok munkagödreibe való fellejutás. Az elbillenést, kicsúszást megakadályozó kiegészítő szerelvények nélküli normál támasztólétrákat a szabadvezetéki oszlopokhoz TILOS használni! Támasztólétrákat közvilágítási oszlopoknak támasztani TILOS! Oka: a közvilágítási oszlopok állékonyságát, a talajba való befogását gyorsan, megbízhatóan felmérni nem lehet, így biztonságosabb megoldás a szerelőkosaras gépkocsi illetve a kettős létra használata. 8.4.1. Normál támasztólétrák általános ismertetése • A létra összecsukott állapotban a ~3 méteres hosszúságot nem haladja meg, míg az egyes létraelemeket kitolva és a létrát felállítva elérhető vele a ~5 méteres magasság. (Egyes szerelői készletek ezektől a méretektől eltérhetnek. A támasztólétra a rendszeresített szerelői gépkocsi tetején szállítható.) • Terhelhetősége min. 1500 N. • Könnyűfémből készül. • A létra oldalirányú dőlést gátló stabil keresztgerendával, csúszásbiztos támasztólábbal rendelkezik. • A létrafokok csúszását bordázattal vagy csúszásgátló gumiborítással megakadályozzák. • A kitolható létra használatakor a létrarészek biztosítva vannak a felső létrán a véletlen leemelés ellen. Az alsó létra vezetőkengyellel rendelkezik. • A létrafokokat a létraszárakhoz szilárdan és tartósan rögzítik. • A magasság beállítása kézzel történik, létrafokonkénti állítási lehetőséggel. Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 36/61



8.4.2. Normál támasztólétrák használata 8.4.2.1. Használat előtti ellenőrzés A használat előtti ellenőrzésnek minden munka- illetve egyéni védőeszközre (egyedi tetőlétra, vezetőkötél, zuhanásgátló stb.) ki kell terjednie. • A támasztólétrák fokainak, talpainak szemrevételezéses ellenőrzése. • A létra minden részének állapot és működőképesség szerinti ellenőrzése. • A helyszín ellenőrzése, kockázati tényezők értékelése. 8.4.2.2. A támasztólétra használatba helyezése • A létrát sík, szilárd felületnek (általában falnak, kellő teherbírású ereszcsatornának) kell támasztani. A felületet mindkét létraszárnak érintenie kell. Amennyiben a tetőtartóhoz kell feljutni, akkor a létra túlnyúlása legalább 1 m legyen a támasztási ponton túl. • A létra megfelelő alátámasztására nagy gondot kell fordítani. A létrának egyenes, nem csúszós, vízszintes és fix (nem mozgó, nem süllyedő) talajon kell állnia. Annak ellenére, hogy a rendszeresített támasztólétra az oldalirányú dőlést akadályozó támasztógerendával és az elcsúszást gátló gumipapucsokkal van ellátva, mégis körültekintően meg kell gátolni a létra bármely irányban történő elmozdulását, besüllyedését, eldőlését. Ha szükséges, ép, széles, nem csúszós felületű, száraz anyag (pl. deszka) felhasználható szilárd alátámasztásként. • A legfelső létrafokba a zuhanásgátló vezetőkötelét kell beakasztani, amennyiben a zuhanásgátlást nem Y-kötéllel oldják meg. 8.4.2.3. A támasztólétra helyes felállítási szöge A támasztólétrákkal lefolytatott elméleti és gyakorlati próbák azt mutatják, hogy az az erő, amely a létrát a falhoz támasztja és így megakadályozza a hanyattesést, döntő mértékben a létra felállítási szögétől és a dolgozó talajszint feletti magasságától függ. Még helyes felállítási szög (70-72o) esetén is viszonylag kis erővel (100-300 N) elhúzható a faltól egy normál (~80 kg-os) testtömegű szerelő. A létra faltól való eltávolodását a szerelőtársnak kell megakadályoznia. Túl meredek felállítási szög és kis magasság esetén a szerelő könnyen hanyatt eshetne, ha a szerelőtárs nem fogná a létrát. (Túl meredek szögnek számít már a gyakorlati próba 77o-os szöge. Ennél a szögnél, egy 4,5 m hosszú létránál a fal és a létratalp távolsága 1,0 m.) Túl lapos felállítási szög esetén, a létrán való mászás bizonytalan érzést kelt. (Túl lapos szögnek számít már a gyakorlati próba 65o-os szöge. Ennél a szögnél egy 4,5 m hosszú létránál a fal és a létratalp távolsága 1,9 m.) Nagyobb tömegű szerelő esetén a helyes felállítási szögre különösen figyelni kell, mert kis magasság és meredek szög esetén könnyen hanyatt eshetne a létrával együtt, ha a szerelőtárs nem fogná a létrát. A fenti okok miatt szükséges az elérhető magasság ~5 m-es korlátozása. • •

A támasztólétrát fel kell állítani. A felállítás megfelelő szöge 70-72o. (Ebben az esetben egy pl. 4,5 m hosszú létránál a fal és a létratalp távolsága 1,4-1,55 m.). A talajon álló szerelőtársnak a támasztólétrát meg kell fognia, így biztosítva a létrát eldőlés illetve kicsúszás ellen. Azon idő alatt, amíg a talajon álló szerelőtárs más feladat (pl. anyagfeladás) miatt időlegesen nem tudja fogni a létrát, akkor a létrán levő


Oldalszám: 37/61


•


dolgozónak a nagyobb mozgásoktól (hátrahajlástól, oldalirányú kinyúlástól) tartózkodnia kell. Amennyiben van lehetőség a létra eldőlés elleni biztosítására, akkor azt célszerű megtenni, hiszen csak viszonylag kicsi támasztóerő biztosítja a létra –hátradőlés elleni- stabil helyzetét. (Ez történhet hevederrel, kötéllel, akár a stabilnak ítélt falihoroghoz, falitartóhoz, egyéb fix ponthoz való rögzítéssel, hiszen itt nem a zuhanásgátlás megoldásáról, hanem csak a hátradőlés megakadályozásáról van szó.)

8.4.2.4. A támasztólétra használata. • A dolgozónak – felmászás előtt - a létra stabilitásáról meg kell győződnie. • A dolgozónak a létrán való közlekedéskor és a munkavégzéskor is folyamatosan biztosítani kell magát leesés és lecsúszás ellen. o a létra felső fokába kötött vezetőkötélre csatlakoztatott zuhanásgátlóval vagy o a létra fokaiba felváltva csatlakoztatott Y-kötéllel. • •

•

•

Kedvező esetben előfordulhat, hogy a falitartó ill. tetőtartó közvetlenül elérhető a rendszeresített támasztólétrával. (Ebben az esetben a létra helyes támasztására nagy figyelmet kell fordítani.) A kitolható támasztólétrával való megközelítésnél először függőlegesen kell a tetőszintig feljutni, majd onnan az esetenként rendelkezésre álló egyedi tetőlétrát használva kell a dolgozónak a ferde tetőn a tetőtartót megközelítenie. Az ereszcsatornának támasztott létra kevésbé ad stabil támasztófelületet, mint egy szilárd, függőleges fal. Az ereszcsatorna sérülését lehetőleg kerülni kell. A rendszeresített kitolható támasztólétrával helyenként nem érhető el a 4,5 m-nél magasabb házak tetőszintje. Alkalmazható eszközök azok az egyedi tetőlétrák, melyeket az adott tetőre készítettek és a tetőgerincbe akasztva (és ezzel biztosítva lecsúszás ellen) a tetősíkon elosztják a munkát végző személy súlyát. A tetőtartó tetőn való térbeli elhelyezkedése befolyásolja a tetőlétrával való megközelíthetőséget, így a tetőlétra alkalmazhatóságát. (Egyedi tetőlétra csak esetlegesen áll rendelkezésre.) A támasztólétrát, illetve tetőlétrát akkor lehet használni, ha az olyan módon rögzíthető, mely rögzítés biztosan megfelel a létrán történő biztonságos munkavégzéshez. A tetőlétrát a szarufa fölött kell a tetőre fektetni. Amennyiben az ehhez szükséges feltételek nem teljesíthetők, kizárólag szerelőkosaras gépkocsival történő munkavégzés a megengedett. Ennek eldöntése a munkavezető feladata.

A támasztólétra használata során betartandó szabályok • A létrát a talajon álló szerelőtársnak eldőlés elleni biztosítás céljából folyamatosan fognia kell, mivel a létra eldőlés elleni kikötésére általában nincs lehetőség.. Amennyiben a létrán levő dolgozó biztonságos helyzetben, nyugalomban van, azaz fellejutási, helyváltoztatási, munkavégzési tevékenységet nem végez, akkor a talajon levő dolgozó a létra eldőlés elleni biztosítását, a létrán dolgozó kiszolgálásának céljából megszakíthatja. • A létra legfelső 4 fokáról munkát végezni tilos. • A túlzott mértékű oldalirányú kinyúlást, hátrahajlást kerülni kell. (A sima falon támaszkodó létra oldalirányban kisebb ellenállást ad az oldalirányú dőlés ellen, mint a rücskös falon támaszkodó.) • Egy időben csak 1 fő tartózkodhat a létrán. Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 38/61


• • • •


A létrán csak szemben szabad fel- és lemászni. A munkaterületen közlekedők biztonságára vigyázni kell. Csak folyamatos leesés, lecsúszás elleni védelem biztosítása mellett szabad a támasztólétráról tetőlétrára ill. vissza átlépni. (Alapelv, hogy a dolgozó a helyváltoztatás során legalább egy kötéllel be legyen kötve.) Tilos az E.ON Hungária Zrt. cégcsoportnál rendszeresített, műbizonylattal ellátott fémlétrákon kívül más támasztólétra használata. (Kivétel az adott tetőre készített, megfelelő műszaki állapotú, egyedi tetőlétra alkalmazása.)

8.5. Kikötött támasztólétrák A kikötött támasztólétra megnevezés alatt az E.ON Hungária Zrt. cégcsoportnál jelen MU kiadása idején még nem rendszeresített, fémből készült, több tagból álló, kiegészítő eszközökkel ellátott, létrafokos kitolható támasztólétrákat kell érteni.

Magyarázat: Gyengeáramú rendszerüzemeltetők kérése alapján az E.ON megvizsgálta és meghatározta a támasztólétrák oszlopokhoz való alkalmazásának feltételeit. Az erősáramú rendszerekhez való alkalmazás a jelen MU készítése idején még fejlesztési, tesztelési stádiumban van. (A kisebb üzemelési magasság miatt, elsősorban a KIF hálózatok esetén várható pozitív megítélés, későbbiekben rendszeresítés.)

A kikötött támasztólétrák alkalmasak az oszlopokon, a magasban való munkavégzés helyére történő fel- és lejutásra és a munkavégzésre. Használhatók a következő esetekben: • Gyengeáramú rendszereken. • A max. 5-6 m magasságig felszerelt idegen tárgyak kezelése. 8.5.1. A kikötött támasztólétrák általános ismertetése • A kikötött támasztólétra kiegészítő eszközökkel ellátott normál támasztólétra, így alaptulajdonságaiban attól nem tér el. • A kihúzható támasztólétra felső részét egy rögzítő, támasztószerkezettel látják el, ami a létra oldalirányú elmozdulását meggátolja, így a talajon álló szerelőtársnak a létrát a normál támasztólétrához képest nem kell állandóan fognia. A rögzítés lehet: o A létrafokokra szerelhető, önbeálló támasztószerkezet. o A legfelső létrafokon átvezetett rögzítő eszköz, aminek megfeszítésével a létra felső része az oszlophoz rögzíthető. • A támasztólétra alsó részét, kicsúszás ellen, a létrafokon átvezetett racsnis hevederes rögzítéssel az oszlophoz rögzítik, azaz kikötik. (Innen ered a kikötött támasztólétra elnevezés.) A kikötés lehet: o Az oszlop és a létra közötti hevederrel. Ebben az esetben a heveder feszítése során a létra még plusz hajlításra is igénybe van véve. o Az oszlop és a létra közötti állítható hosszúságú támasztórúddal és hevederrel. Ebben az esetben a létra stabilan áll. • A zuhanás elleni védelem a támasztólétra felső részéhez csatlakoztatott vezetőkötéllel vagy a létrafokokba kapcsolható Y-kötéllel történik. 8.5.2. A kikötött támasztólétrák használata 8.5.2.1. Használat előtti ellenőrzés Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 39/61



A használat előtti ellenőrzésnek a normál támasztólétra ellenőrzésen túl, a kikötő és támasztószerkezetekre kell kiterjednie. 8.5.2.2. A kikötött támasztólétra használatba helyezése • Az oszlop közelében a létrát kb. függőleges helyzetben olyan mértékig kell kitolni, hogy a létra oszlopnak döntése után a tervezett munka könnyen elvégezhető legyen. • A létra támasztószerkezetét neki kell támasztani az oszlopnak, figyelve a központos elhelyezésre, a létra helyes felállítási szögére, az oszlopon levő esetleges akadályok kikerülésére. • A létra alsó részét rögzíteni kell az oszloptól való elcsúszás megakadályozása céljából. (Ez lehetséges racsnis hevederrel vagy támasztórúd segítségével.) • Ha a támasztólétra felső részét is rögzíteni kell és ehhez a létrára fel kell mászni, akkor a szerelőtársnak a rögzítés idejére a létrát elmozdulás ellen fognia kell. 8.5.2.3. A kikötött támasztólétra használata. A kikötött támasztólétra használata, a lezuhanás elleni védelem megoldása, a használat során betartandó szabályok megegyeznek a normál támasztólétránál bemutatott technológiával. Tekintve, hogy ebben az esetben a támasztólétra az oszlophoz ki van kötve, azaz eldőlés ellen biztosítva van, ezért a talajon álló szerelőtársnak a létrát csak az építés, bontás idején kell fognia, a kikötés elvégzése után már nem kell fognia. 8.6. Kettős létrák A kettős létra megnevezés alatt az E.ON Hungária Zrt. cégcsoportnál jelen MU kiadása idején még nem rendszeresített, fémből készült, létrafokos kétágú létrákat kell érteni. Megjegyzés: Előfordulhatnak kombinált létrák is, ahol a kétágú létra egyik ága kitolható rendszerű, így növelve az elérhető magasságot. A kettős létrák alkalmasak a szerelőkosaras gépkocsikkal nem megközelíthető helyeken (pl. parkokban, csak gyalogos közlekedésre használható utak mentén) üzemelő, kis magasságú (max. 4-5 m) közvilágítási oszlopokon való munkavégzésre. Akkor használhatók, ha a rendelkezésre álló létráról biztonságosan elvégezhető az adott munka. (Pl. Nem kell nagyobb erőt kifejteni, elérhető a lámpatest stb.) 8.6.1. Kettős létrák általános ismertetése • A létra összecsukott állapotban a ~3 méteres hosszúságot nem haladja meg, míg az egyes létraelemeket kitolva és a létrát felállítva elérhető vele a 4-5 méteres magasság. (Egyes szerelői készletek ezektől a méretektől eltérhetnek. A kettős létra a rendszeresített szerelői gépkocsi tetején szállítható.) • Terhelhetősége min. 1500 N. • Könnyűfémből készül. • A létra oldalirányú dőlést gátló stabil keresztgerendával, csúszásbiztos támasztólábbal rendelkezik. • A létraágak szétcsúszását lánc vagy hevederszalag használatával megakadályozzák. • A létrafokok csúszását bordázattal vagy csúszásgátló gumiborítással megakadályozzák. • A kitolható létra használatakor a létrarészek biztosítva vannak a felső létrán a véletlen leemelés ellen. Az alsó létra vezetőkengyellel rendelkezik. • A létrafokokat a létraszárakhoz szilárdan és tartósan rögzítik. Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 40/61


•


A zuhanás elleni védelem a létra felső részéhez csatlakoztatott vezetőkötéllel vagy a létrafokokba kapcsolható Y-kötéllel történik.

8.6.2. Kettős létrák használata 8.6.2.1. Használat előtti ellenőrzés A használat előtti ellenőrzésnek minden munka- illetve egyéni védőeszközre ki kell terjednie. • A létrák fokainak, talpainak, szétcsúszást meggátló eszközök szemrevételezéses ellenőrzése. • A létra minden részének állapot és működőképesség szerinti ellenőrzése. • A helyszín ellenőrzése, kockázati tényezők értékelése. 8.6.2.2. A kettős létra használatba helyezése • A létra megfelelő alátámasztására nagy gondot kell fordítani. A létrának egyenes, nem csúszós, vízszintes és fix (nem mozgó, nem süllyedő) talajon kell állnia. Annak ellenére, hogy a létra az oldalirányú dőlést akadályozó támasztógerendával és az elcsúszást gátló gumipapucsokkal van ellátva, mégis körültekintően meg kell gátolni a létra bármely irányban történő elmozdulását, besüllyedését, eldőlését. Ha szükséges, ép, széles, nem csúszós felületű, száraz anyag (pl. deszka) felhasználható szilárd alátámasztásként. 8.6.2.3. A kettős létra használata. • A dolgozónak – felmászás előtt - a létra stabilitásáról meg kell győződnie. • A szerelőtársnak a kettős létrát meg kell fognia, így biztosítva eldőlés ellen. • A dolgozónak a létrán való közlekedéskor és a munkavégzéskor is folyamatosan biztosítani kell magát leesés és lecsúszás ellen. o a létra felső fokába kötött vezetőkötélre csatlakoztatott zuhanásgátlóval vagy o a létra fokaiba felváltva csatlakoztatott Y-kötéllel. A kettős létra használata során betartandó szabályok • A létrát a talajon álló szerelőtársnak eldőlés elleni biztosítás céljából folyamatosan fognia kell, mivel a létra eldőlés elleni kikötésére általában nincs lehetőség.. Amennyiben a létrán levő dolgozó biztonságos helyzetben, nyugalomban van, azaz fellejutási, helyváltoztatási, munkavégzési tevékenységet nem végez, akkor a talajon levő dolgozó a létra eldőlés elleni biztosítását, a létrán dolgozó kiszolgálásának céljából megszakíthatja. • Mindkét oldalon feljárható kétágú létra felső fokára nem szabad ráállni. A kétágú létra kitolt helyzetű hosszabbító tagjának legfelső 4 fokáról munkát végezni tilos. • A túlzott mértékű oldalirányú kinyúlást, hátrahajlást kerülni kell, mivel csak a szerelőtárs biztosítja a létrát eldőlés ellen. • Egy időben csak 1 fő tartózkodhat a létrán. • A létrán csak szemben szabad fel- és lemászni. • A munkaterületen közlekedők biztonságára vigyázni kell. • Tilos a műbizonylattal ellátott fémlétrákon kívül más kettős létra használata. • A kettős létrát támasztólétraként, a közvilágítási oszlopnak nekitámasztva tilos használni.


Oldalszám: 41/61



8.7. Szerelőkosaras gépkocsik Ebbe a gyűjtőfogalomba beleértjük a szerelőkosaras illetve a létrás gépkocsikat, a daruhorogra szerelhető személyemelőket. A szerelőkosaras gépkocsik alkalmasak a magasban való munkavégzés helyére történő fel- és lejutásra, munkavégzésre és helyváltoztatásra. A szerelőkosaras gépkocsikkal végzett tevékenységekre vonatkozó jogszabály a „47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet az Emelőgép Biztonsági Szabályzat”. 8.7.1. A szerelőkosaras ill. létrás gépkocsik általános ismertetése A szerelőkosaras gépkocsik személyemelésre készült, általában tehergépkocsi alvázra forgatható módon szerelt csuklós gémszerkezetek, amelyek alkalmasak térbeli mozgásra. A mozgások, azaz a szerelőkosár pozícionálása a talajszintről és a szerelőkosárból vezérlő karok segítségével egyaránt szabályozhatóak. A mozgási irányokat piktogramok jelzik. A gépkocsi munkavégzés közbeni elbillenését kettő vagy négy kitámasztó talp gátolja meg. 8.7.1.1. Szerelő kosár A szerelőkosár a felső gém szabad végén, rögzítetten helyezkedik el. Egyes több célra alkalmazható géptípusnál (pl. HIAB) a szerelőkosár igény szerint a daru horogszerkezetének helyére szerelhető fel. Ennél a típusnál csak a talajszintről lehet a szerelőkosár mozgását vezérelni. A szerelőkosár vízszintes síkban tartásáról mechanikus kiegyenlítő berendezés gondoskodik. A szerelőkosár többnyire üvegszál-erősítésű műanyagból készült szerkezet. Ez bevizsgálás, minősítés hiányában és a beépített fém részek miatt nem tekinthető szigeteltnek. (A külön FAM célra rendszeresített szerelőkosaras gépkocsi használata a jelen utasítás vonatkozásában nem tér el az általánosan itt leírtaktól.) A szerelőkosárból –a gyártó által megadott teherbírástól függően- 1 vagy 2 személy végezhet munkát. Mindenkor a gépkocsi gyári adatait kell alapul venni a terhelhetőség megállapításánál, mert a gyártó a teherbírás megengedett értékét a kosár függőleges helyzetéből oldalra történő kinyúlás esetén akár le is csökkenheti. A szerelőkosárba beszállás a talajszint közelében, a kosár oldalán kiképzett nyíláson át történő bebújással lehetséges. A kosárba jutás egyes típusoknál beépített létratartozékokkal lehetséges. A szerelőkosaras gépkocsik munkamagassága változó, a megfelelő típus kiválasztását döntően a kívánt emelési magasság és a rendelkezésre állás határozza meg. 8.7.1.2. Daruhorogra szerelhető személyemelő fülke A daruhorogra szerelhető személyemelő fülke jelen utasítás szempontjából a szerelőkosaras gépkocsikhoz tartozik. Az erre vonatkozó biztonsági követelmények megegyeznek a szerelőkosaras gépkocsik használatánál tárgyaltakkal. Ez a személy-emelő fülke általában 2 személy munkavégzését teszi lehetővé. 8.7.1.3. Létrás gépkocsik A MULTICAR és más hasonló típusú létrás gépkocsik önjáró alvázra, forgózsámolyra szerelt létraszerkezetek. A MULTICAR jellemzője, hogy a létra emelését és kitolását gépi működtetéssel, míg a létraszerkezet forgatását és a kitalpalást kézi erővel végzik. A kihúzott létra magassága általában 65-70o-os dőlési szögben 11-12 méter. A létráról egyszerre 1 személy végezhet munkát. Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 42/61



Alkalmazhatóságukat befolyásolják a terepviszonyok (általában nem terepjárók!), a terhelhetőségük, a feladat jellege, az időjárási körülmények, stb.. Pl. a MULTICAR létrás gépkocsik kis helyigényük miatt nagyon alkalmasak a szűk belvárosi közökben, parkokban közvilágítási munkák elvégzéséhez. 8.7.2. A szerelőkosaras gépkocsik használata A szerelőkosaras gépkocsik főleg a közvilágítási, a KIF, KÖF szabadvezeték-hálózatok karbantartásánál, javításánál és egyéb magasban végzendő (pl. gallyazási) munkáknál használatosak. NAF szabadvezeték esetén az oszlopközben, a sodronyoknál végzendő munkáknál (pl. fázistávtartó felszerelése) főleg a daruhorogra szerelhető személyemelő fülke és a nagyobb munkamagasságú szerelőkosaras gépkocsi használatos. Különös gonddal kell kiválasztani a gépkocsi telepítési helyét az olyan munkák esetén, ahol az oszlopra szerelt fogyasztói csatlakozások, gyengeáramú vezetékek, stb. a kosár emelését, a létra kitolását akadályozhatja. Figyelemmel kell lenni a kosár emelés közben leírt mozgástartományára. A szerelőkosárban lévő személyek testhevederének övkötelét a kosáron, erre a célra kiképzett fülbe vagy karikába, ennek hiányában a kosár megfelelő teherbírású szerkezeti elemébe kell beakasztani. A hordozható és mozgatható, emelhető munkaállványok és a felfüggesztett munkakosarak esetében a korlátok nem használhatók rögzítési pontként. A létrás gépkocsikkal csak abban az esetben szabad munkát végezni, ha a létraszerkezete gyárilag kiépített zuhanás-gátlóval rendelkezik vagy Y-köteles biztosítással végeznek róla munkát. A szerelőkosaras gépkocsik használatánál (letalpalás, gémmozgatás stb.) mindenkor az adott gépkocsira vonatkozó kezelési utasításban foglaltakat kell figyelembe venni. Helyváltoztatáshoz a létrás gépkocsit illetve a létraszerkezetet új helyre, más helyzetbe kell állítani, amennyiben a munkát egy pozícióból nem lehet elvégezni. A szerelőkosaras gépkocsik használata során betartandó szabályok Tilos: • a szerelőkosárban menet közben személyt szállítani. • a kosár és a létra mozgástartományában a talajon munkát végezni. • a szerelőkosárból az oszlopra illetve az oszlopról a szerelőkosárba átmászni. • a szerelőkosár megengedett terhelhetőségére vonatkozó előírást megszegni, azaz a kosarat túlterhelni. • a szerelőkosaras gépkocsit a gyártója által engedélyezettől eltérő módon (pl. teheremelésre, vontatásra, stb.) használni. • a szerelőkosaras és létrás gépkocsi kitalpalása nélkül munkát végezni, kivéve, ha ezt a gépkocsi gépkönyve engedélyezi. • a kitalpaló alaphelyzetbe történő visszahúzása nélkül helyet változtatni. • a szerelőkosárban, létraszerkezeten kikötés nélkül tartózkodni. • a tartóból kiemelt, kihúzott állapotban levő létrával, kosárgémmel helyet változtatni. • a felállított létrát vagy a szerelőkosaras gépkocsit őrizetlenül hagyni. • a szerelőkosárral, létrával a szabadvezetéket a veszélyes közelség kiterjedésén belül megközelíteni. • közvilágítást javítani a gépkocsi tetejére állva vagy arra ráállított létráról illetve nem erre a célra rendszeresített eszközről tilos! Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 43/61



8.8. Oszlopsajátosságok kihasználása A jelen pontban ismertetésre kerülő módszerek az oszlopok gyári kialakításából adódó szerkezeti sajátosságait (pl. rácsos szerkezetű vagy áttörésekkel ellátott oszlop) illetve anyagát (faoszlopok) veszik figyelembe, azonban ezek egyáltalán nem zárják ki a felépíthető létrák illetve szerelőkosaras gépkocsik alkalmazását.

8.8.1. Rácsos acéloszlopok A rácsos acéloszlopokon a köteles biztosítás melletti fel- és lejutás engedélyezett, Ehhez az erre a célra gyárilag kiképzett szerelőhágcsókat (NAF) illetve ezek hiányában (KIF és KÖF) a főszár (övrúd, gerinc) és a rácsszerkezeti elemek (rácsvasak) csomópontjait kell igénybe venni. A munkavégzés és a helyváltoztatás a rácsszerkezeti elemeken állva köteles biztosítás mellett engedélyezett. 8.8.1.1. NAF rácsos acéloszlopok jellemzői A nagyfeszültségű (132 kV-os) szabadvezetéki hálózaton döntő mértékben rácsos szerkezetű típusoszlopok állnak rendelkezésre. (Megnevezésük egy-egy magyarországi városra utal, pl. „Baja”, „Földvár”, „Oroszlány”, „Bihar” stb.) A típusoszlopok főszárai a létesítésükre vonatkozó MSZ 151-3:1988 számú „Erősáramú szabadvezetékek. Tartószerkezetek (oszlopok)” című szabvány szerint hágcsóvasakkal vannak ellátva, amelyek a főszár két oldalán, váltakozva helyezkednek el. A hágcsóvasak külső (szabad) végén a megcsúszás ellen csúszásgátlót alkalmaznak. A hágcsók egymástól általában 300 mm-re távolságban helyezkednek el. Előfordul, hogy az oszlop szerkezeti kialakítása miatt egyes helyeken ezt nem lehet betartani, ebben az esetben a két egymást követő hágcsótávolság különbsége legfeljebb 100 mm, de a 400 mm-t nem haladja meg. A kétrendszerű oszlopokon, az oszloptörzsön általában kettő hágcsórendszer van átlós irányban felépítve, a rendszertévesztés lehetőségének elkerülése miatt.

Megjegyzés: A hágcsóvasak esetén megkülönböztethető a normál kialakítású és a biztonsági („malacfarkas”) hágcsóvas. Alapesetben az oszlopokat teljes egészében normál hágcsóvasakkal szerelték fel. Az új (kb. 2009. évtől) létesítésű oszlopokat már ellátták biztonsági hágcsóvasakkal is.

A hágcsóvasak a talajszinttől számítva min. 2,5 m-re kezdődnek azért, hogy illetéktelen személyek, gyerekek feljutását az oszlopra, megakadályozza, illetve megnehezítse. Az alsó hágcsóra való feljutáshoz ajánlatos a munkavégzéshez szükséges szerelőlétrát (pl. függesztőlétrát) használni, amelyet az oszlopnak kell nekitámasztani. Szerelőlétra hiányában a rácsszerkezeten lépegetve való feljutás nem tilos, de kerülendő. A NAF oszlopok sajátossága, hogy a nagyobb méretek miatt az oszlopszerkezet vízszintes irányban is járható. Figyelem: A kilendülési veszély miatt a rögzítési pont helyes megválasztására különös gondot kell fordítani! Típuson kívüli egyedi oszlopokhoz tartoznak a 132 kV-os keresztező illetve leágazó oszlopok, továbbá pl. a „Kapuvár” típusú betonportál oszlopok, amelyek acélszerkezettel összekötött kettő darab áttört gerincű vasbetonoszlopból állnak.

Megjegyzés: A NAF oszlopokhoz tartoznak –elenyészően kicsi darabszámban- a nem rácsos szerkezetű, egyrendszerű csőoszlopok is, amelyek három darab csőlábbal rendelkeznek. Ezeknek az oszlopoknak csak egy lábán van hágcsóvas. A vezető kötél rögzítő elemének rögzítése itt a Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 44/61



rendelkezésre álló eszközökkel nem lehetséges. A csőoszlopokon a munkavégzés csak személyemelő fülke igénybevételével szabad.)

8.8.1.2. KIF és KÖF rácsos acéloszlopok jellemzői A VÁT-H2 típusterv szerinti KIF és KÖF rácsos acéloszlopokra történő fel- és lejutás, munkavégzés, helyváltoztatás a főszár (övrúd, gerinc) és a rácsszerkezeti elemek (rácsvasak) csomópontjait felhasználva engedélyezett. Ezen oszlopoknál feljutást segítő hágcsóvas nincs.

8.8.2. Faoszlopok Faoszlopokon köteles biztosítás mellett a fel- és lejutás, munkavégzés mászó szerszámmal is engedélyezett. A faoszlopokra történő fel- és lejutás során vagy gyűrűs biztosítást vagy felrakó rudas vezető kötélen vezetett zuhanás-gátlót kell minden egyes dolgozónak kötelező jelleggel használnia a leesés, lecsúszás megakadályozására. Megjegyzés: Műszaki okok miatt az Y-köteles biztosítás itt nem használható.

8.8.2.1. Faoszlopok általános ismertetése Betongyámos faoszlopok A betongyámos faoszlopok kialakítása a VÁT-H2 és a VÁT-H4 típusterv szerint történik. Mind a KIF, mind pedig a KÖF hálózaton használatos. A talajba süllyesztett vasbeton gyámra 2 db rúdcsavarral szerelik rá a faoszlopot. A faoszlop alja a típusterv szerint 0,3 m magasságban van. A megkívánt teherbírástól, oszlopköztől függően a betongyámos faoszlopok különböző átmérővel és magasságban készülnek. Az oszlopok sudarasodnak, azaz átmérőjük az oszlopfej irányában csökken. Kivitelük szerint lehetnek egy ill. kétgyámos oszlopok. A betongyám talajszint feletti magassága a típusterv szerint 1,2 m. Tőkezelt faoszlopok A tőkezelt (olajlábas) faoszlopok kialakítása a VÁT-H40 típusterv szerint történik. Elsősorban a KIF hálózaton használatos, de alkalmazása megengedett a KÖF hálózaton is. Az oszlopokhoz betongyám nem tartozik. Az oszlopok sudarasodnak, azaz átmérőjük az oszlopfej irányában csökken. 8.8.2.2. Mászó szerszám használata faoszlophoz A faoszlopos mászó szerszám fogakkal ellátott hajlított, fém, kovácsolt szarvrészből, talprészből és bőr szíjazatból áll. A fém rész készülhet acélból és alumíniumból is. Az oszlopra való feljutást a mászó szerszám faoszlopba megkapaszkodó fogai biztosítják. (Az alumínium mászó szerszám fogai épségének megóvása érdekében a fogak beton-gyámmal való érintkezését kerülni kell.) A magas-szárú villanyszerelő védőcipőre a mászó szerszám bőr szíjazattal van ráerősítve. Csak megfelelő minősítő bizonyítvánnyal rendelkező mászó szerszámot szabad használni. A mászó szerszámok használatának technikáját a jelen utasítás nem tárgyalja, mivel azt a munkavállalók a szakképzettségük megszerzése során a gyakorlatban már elsajátították. Biztonságos állást fogva a testsúly ide-oda helyezésével terhelési próbát kell végezni. A leesés, lecsúszás elleni védelem lehetséges megoldásai:


Oldalszám: 45/61



Gyűrűs biztosítás (leesés, lecsúszás ellen véd.) A betongyámra való feljutás után a testhevederbe be kell kötni az eszközt, majd a gyűrűs biztosítás fogantyúit kézzel kell feljebb vinni. • Vezetőköteles biztosítás. Amennyiben vezetőkötelet használnának, akkor a testheveder övkötelét az oszlopot körülfogva kell becsatolni, majd mászás közben a testheveder övkötelét kézzel feljebb kell vinni. (Az övkötél az oszlopra feljutásban segít, viszont a lecsúszás ellen nem véd, ezért kell a vezetőkötelet is használni.) Az 1,2 m-nél magasabb gyámkiemelés ill. kétgyámos oszlop esetén a mászó szerszám használatánál alacsony (0,5-0,8 m) pódiumot kell a betongyám mellett alkalmazni, mivel a mászásnak ezen induló szakaszán a sérülés veszélye megnő. Az alkalmazható pódium nem tipizált, ez lehet akár szerszámosláda is. Kellő teherbírással és taposófelülettel rendelkezzen. •

A faoszlopos mászó szerszám alkalmazható mind a betongyámra szerelt telített fenyőoszlophoz, mind pedig a betongyám nélküli, tőkezelt (olajlábas) faoszlophoz. A faoszlopos mászó szerszámok használata során betartandó szabályok Tilos: • a kábel felvezetéssel rendelkező faoszlopokon mászó szerszámot használni. • 1,2 m-nél magasabb gyámkiemelés esetén –fellépő pódium nélkül- mászó szerszámot használni. • kétgyámos oszlop esetén –fellépő pódium nélkül- a mászó szerszámot használni. • alumínium mászó-szerszámmal a betongyámra ráfogni. • a tömörtestű és egyéb egyedi betonoszlopoknál a feljutásra és a munkavégzésre faoszlopos mászó szerszámot használata. • az iparágban, korábban rendszeresített, négyszögletes vasbetonoszlophoz kialakított mászó szerszám használata. 8.8.3. Áttört gerincű vasbetonoszlopok 8.8.3.1. Áttört gerincű vasbetonoszlopok általános ismertetése Az áttört gerincű vasbetonoszlopok KIF hálózat esetén a VÁT-H4, KÖF hálózat esetén a VÁT-H2 és a VÁT-H20 típusterv szerint készültek.

Megjegyzés: Az oszlopok kialakítása a gyártótól is függ. Pl. a régebbi létesítésű oszlopok sarkai élesek, míg az új oszlopok általában az élek letörésével készülnek. Nemzetközi oszlopgyártási szabványra való áttérés miatt egyes gyártóknál, 2009. évben megjelentek a szűkített áttöréssel készülő oszlopok is, amelyeknél a gyalogos felmászás az áttörések szűkössége miatt gyakorlatilag lehetetlenné vált. (A változás az oszlopok külső méreteit nem érintette.)

Az oszlopok típusjele a jellemző magasságot és a terhelhetőséget tartalmazza. 1. példa: A VÁT-H20 típusterv szerint B12/18 jelű oszlop jelentése: • „B”: áttört gerincű vasbetonoszlop, • „12”: az oszlop teljes magassága méterben (ebből a talajban van kb. 2 m), • „18” az oszlop teherbírása kN-ban. 2. példa: A VÁT-H2 típusterv szerint B12-1300 jelű oszlop jelentése: • „B”: áttört gerincű vasbetonoszlop, • „12”: az oszlop teljes magassága méterben (ebből a talajban van kb. 2 m), Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 46/61


•


„1300” az oszlop teherbírása a ma már nem használatos mértékegységű kp-ban, ami itt kb. 1,3 kN-nak felel meg.

Nagy csúcshúzású oszlopnak minősülnek a következő teherbírású oszlopok: • 13 kN-os (pl. a VÁT-H2 típusterv szerinti jelöléssel a B12-1300) • 18 kN-os (pl. a VÁT-H20 típustervben B14/18) • 28 kN-os (pl. a VÁT-H20 típustervben B10/28) Kis csúcshúzású oszlopnak minősülnek a következő teherbírású oszlopok: • 2 kN-os (pl. a VÁT-H2 típusterv szerinti jelöléssel a B10-200), • 4 kN-os (pl. a VÁT-H2 típusterv szerinti jelöléssel a B12-400, VÁT-H20 szerint B12/4) • 8 kN-os (pl. a VÁT-H4 típusterv szerinti jelöléssel a B10-800) Az áttört gerincű vasbetonoszlopok jellemzője, hogy egymástól 0,6 m-es osztásra un. áttörések vannak kialakítva. Ezek az áttörések alapvetően az oszlopok tömegének csökkentését szolgálják, szélességi méretük az oszlopok sudarasodása miatt felfele egyre kisebb lesz. Az azonos csúcshúzású áttört gerincű vasbetonoszlopok fejrészének kialakítása magasságtól függetlenül azonos. A magasság növelésével az alsó rész szélességi mérete növekszik. Utolsó figyelembe vehető áttörés Az oszlopok áttöréseinek szélességi méreténél –mászás szempontjából- az utolsó figyelembe vehető áttörés az, amelyikbe a dolgozó villanyszerelő bakancsa vízszintesen még belefér, azaz a biztonságos belépés még lehetséges. 8.8.3.2. Köteles biztosítás melletti fel- és lejutás áttört gerincű vasbetonoszlopra Csúcshúzástól függetlenül, az áttört gerincű vasbetonoszlopokra történő fel- és lejutás, köteles biztosítás kötelező jellegű alkalmazása mellett, a jelen MU-ban ismertetett feltételek mellett gyalogos mászással is engedélyezett. A köteles biztosítás lehetséges megoldásai: • gyűrűs biztosítás, • vezetőköteles biztosítás. Az áttört gerincű vasbetonoszlopok fejszerkezetének megközelítése az alábbi elemekből áll: 1. gyalogos mászás az oszlop természetes adottságait (áttöréseit) kihasználva az utolsó figyelembe vehető áttörésig, 2. munkaállás igénybevételével történő felmászás illetve munkavégzés az utolsó figyelembe vehető áttörés és az oszlopcsúcs közötti szakaszon. Sem a kis, sem a nagy csúcshúzású vasbetonoszlop áttörésében, egy lábon állva a munkavégzés nem engedélyezett, ehhez munkaállást kötelező igénybe venni. A feljutás után -az áttörésben egy lábon állva és a testheveder legalább egyik kötelével az oszlophoz rögzítve- csak a következő tevékenységeket szabad elvégezni: • feszültségkémlelés, • földelő-rövidrezárók felhelyezése, • a jelen utasításban felsorolt munkaállások felszerelése. A gyalogos fel- és lejutás során betartandó szabályok Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 47/61



Tilos: • az áttört gerincű vasbetonoszlop áttörésein az utolsó figyelembe vehető áttörés és az oszlopcsúcs közötti részén való mászás. • az áttört gerincű vasbetonoszlop áttöréseit munkaállásként használni. • nem állékony, sérült, megdőlt, vezetékbontási munkával járó oszlopra felmászni. 8.9. Munkaállások áttört gerincű vasbetonoszlopokhoz A villamos-energia iparágban legnagyobb számban áttört gerincű vasbetonoszlopok üzemelnek. Az itt bemutatott munkaállások az áttört gerincű vasbetonoszlopokon való munkavégzés segítésére kidolgozott egyéni fejlesztések eredményei, emiatt a különböző területeken eltérő mértékben terjedtek el. Alkalmazásuk engedélyezett. A munkaállások használatának elsődleges oka, hogy az oszlopfej felé haladva az áttörések tágassága már oly mértékben csökken, hogy az oszlopfej környékén szükséges munkavégzés lehetetlenné válik segédeszköz (munkaállás) igénybevétele nélkül. A munkaállások használatának általános előfeltételei: • felszerelésük során a feszültség alatt álló szabadvezetéket a veszélyes közelség kiterjedésén belül ne közelítsék meg, • az utolsó figyelembe vehető áttörésben állva a munkaállás felszerelhető legyen, • az oszlopfej olyan magasságába legyen felszerelhető, ahonnan a kívánt munkavégzés a munkaállásról végrehajtható. Feljutás utáni önálló alkalmazás: Az áttört gerincű vasbetonoszlopra történő gyalogos feljutás után a munkavégzéshez munkaállást kell kiépíteni. Létra építése utáni kiegészítő alkalmazás: Ha az áttört gerincű vasbetonoszlophoz már létrát építettek, de a munkavégzés egy esetleges újabb munkavégzési pozíció elérését vagy még egy személy oszlopon való tartózkodását igényli, akkor munkaállást kell felszerelni. A munkaállások alkalmazása során betartandó szabályok Tilos: • az eszközöket a leírtaktól eltérő módon használni. • az eszközökkel a feszültség alatt lévő fázisvezetőt a veszélyes közelségen belül megközelíteni. • az áttört gerincű vasbetonoszlopon átdugott rúdcsavar, betonvas vagy más hasonló nem rendszeresített eszköz segítségével munkát végezni. • az akasztható létrát az oszlophoz való kikötés nélkül alkalmazni. • az akasztható létra alját kötéllel kihúzatni • az akasztható létrát kereszttartóra oldalt kiakasztani. • az akasztható létrát hajlító igénybevételnek kitenni

8.9.1. Kereszttartóra akasztható létra 8.9.1.1. A kereszttartóra akasztható létra általános ismertetése Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 48/61



A létra a KIF KÖF szabadvezeték-hálózatok áttört gerincű vasbetonoszlopain való munkavégzésre alkalmas. A kéttörzsű létra felső végére egy db kétágú, elmozdulásra képes, önbeálló kampó van szerelve. Ezt a kampós részt kell az oszlop kereszttartójára akasztani, majd a létra alját a hevederrel rögzíteni. A művelet elvégzése után az oszlop felső része biztonságosan megközelíthető és a dolgozó a létráról, vagy a létrára ráhelyezhető létraállványról kényelmesen és biztonságosan végezheti a munkáját. A létra mind a kereszttartó, mind pedig az ellenkező oldalon használható. A létra műszaki kialakítása biztosítja, hogy az eszköz az oszlopból kicsúszni, elmozdulni ne tudjon. A helyi adottságoktól (főleg az oszlopfej zsúfoltságától) függően használható mind a kis-, mind pedig a nagy csúcshúzású oszlopon. • Terhelhetősége: 3000 N (300 kg). • Hossza: 2550 mm. Szélessége: 370 mm. Mélysége: 180 mm. • A rögzítő heveder hossza: 1500 mm. • Ötvözött alumíniumból készült TIG argon védőgázas hegesztéssel. • Tömege: 6 kg. • Távtartó biztosítja a létrafokon való stabil állást és a belépést. • A kereszttartóra akasztható létrát az olasz TE.M.A. cég gyártotta. • Külön beszerezhető kiegészítő tartozékok: • az akasztható létra bal oldali törzsére zuhanás-gátló szerelhető • a létra bármely fokára létraállvány helyezhető. Megjegyzés: mindegyik kiegészítő tartozék megegyezik a felépíthető TE.M.A. létráéval, így a használat során azokról, igény szerint átvehető.

8.9.1.2. A kereszttartóra akasztható létra használata • Az áttört gerincű vasbetonoszlopra fel kell jutni a munkavégzés számára kedvező oldalon az oszlopra, a kereszttartót 1,5-2 m-re megközelítve. • Ebben a magasságban stabil helyzetet felvéve a szerelőnek ki kell kötnie magát az oszlophoz, majd kiszolgáló kötél segítségével felhúzni a létrát. • A létra kampós részét rá kell akasztani a kereszttartóra, amely így azon lóg. Az oszlop és a létra függőleges irányú középvonala essen egybe, az oszlop kampók között helyezkedjen el. • A hevederrel körbe kell fogni az oszlopot, a heveder végén található rögzítő szemet beakasztani a létra bal oldalán alul erre a célra kialakított fülbe, majd a feszítő mozgatásával megfeszíteni a hevedert, miáltal a létra elmozdulás-mentesen rögzül. A hevederen levő elcsúsztatható kopásálló műanyag bevonat az oszlop sarkaira feküdjön rá. • Ezután fel kell lépni a létrára, majd a testheveder legalább egyik kötelét fix tartószerkezetre (pl. kereszttartó, oszlopkapcsoló tartókerete, az akasztható létra foka stb.) kötve a munkavégzés elkezdhető. Megjegyzés: A létra bármely fokára, igény szerint, a felépíthető TE.M.A. létra létraállványát lehet ráhelyezni. Ezen eszköz használatával kényelmesebben, nagyobb taposófelületen állva lehet munkát végezni.


Oldalszám: 49/61


•


A létra leszerelése fordított sorrendben történik. A létra épségének megóvása érdekében azt az oszlopról kiszolgáló kötélre kötve kell leereszteni.

8.9.2. Áttörésbe akasztható létra 8.9.2.1. Az áttörésbe akasztható létra általános ismertetése A létra a KIF KÖF szabadvezeték-hálózatok áttört gerincű vasbetonoszlopain való munkavégzésre alkalmas. A kéttörzsű létra felső felére egy db egyágú, elmozdulásra képes, önbeálló kampó van szerelve. Ezt a kampós részt kell az oszlop áttörésébe akasztani, majd a létra alját a hevederrel rögzíteni. A művelet elvégzése után az oszlop felső része biztonságosan megközelíthető és a dolgozó a létráról, vagy a létrára ráhelyezhető létraállványról kényelmesen és biztonságosan végezheti a munkáját. (A kampós rész csuklópontja az elérhető magasság növelése érdekében került a létra felső felére, a létra közepe és felső vége közé, de nem a végére.) A létra műszaki kialakítása biztosítja, hogy az eszköz az oszlopból kicsúszni, elmozdulni ne tudjon. A helyi adottságoktól (főleg az oszlopfej zsúfoltságától) függően használható mind a kis-, mind pedig a nagy csúcshúzású oszlopon. • Terhelhetősége: 1500 N (150 kg). • Hossza: 2200 mm. Szélessége: 340 mm. Mélysége: 250 mm. • A rögzítő heveder hossza: 1600 mm. • Az akasztó kampó belső nyílástávolsága: 240-290 mm. • Az akasztó kampó profilanyag átmérője: 30 mm. • Ötvözött alumíniumból készült. • Tömege: 7,7 kg. • Távtartó biztosítja a létrafokon való stabil állást és a belépést. • Az áttörésbe akasztható létrát a VILLBEK Kft. gyártotta. • Külön beszerezhető kiegészítő tartozékok: • a létra bármely fokára létraállvány helyezhető. Megjegyzés: a kiegészítő tartozék megegyezik a felépíthető EHU létráéval, így a használat során azokról, igény szerint átvehető.

8.9.2.2. Az áttörésbe akasztható létra használata • Az áttört gerincű vasbetonoszlopra fel kell jutni a munkavégzés számára kedvező oldalon az oszlopra, a kereszttartót 1,5-2 m-re megközelítve. • Ebben a magasságban stabil helyzetet felvéve a szerelőnek ki kell kötnie magát az oszlophoz, majd kiszolgáló kötél segítségével felhúzni a létrát. • A létra kampós részét be kell akasztani a kívánt magasságban levő áttörésbe, amely így azon lóg. • A hevederrel körbe kell fogni az oszlopot, a heveder végén található rögzítő szemet beakasztani a létra bal oldalán alul erre a célra kialakított fülbe, majd a feszítő mozgatásával megfeszíteni a hevedert, miáltal a létra elmozdulás-mentesen rögzül. A hevederen levő elcsúsztatható kopásálló műanyag bevonat az oszlop sarkaira feküdjön rá.


Oldalszám: 50/61


•


Ezután fel kell lépni a létrára, majd a testheveder legalább egyik kötelét fix tartószerkezetre (pl. kereszttartó, oszlopkapcsoló tartókerete, az akasztható létra foka stb.) kötve a munkavégzés elkezdhető.

Megjegyzés: A létra bármely fokára, igény szerint, a felépíthető EHU létra létraállványát lehet ráhelyezni. Ezen eszköz használatával kényelmesebben, nagyobb taposófelületen állva lehet munkát végezni.

•

A létra leszerelése fordított sorrendben történik. A létra épségének megóvása érdekében azt az oszlopról kiszolgáló kötélre kötve kell leereszteni.

8.9.3. Univerzális szerelőállvány 8.9.3.1. Az univerzális szerelőállvány általános ismertetése Az univerzális szerelőállvány a kis- és középfeszültségű szabadvezeték-hálózaton levő áttört gerincű vasbetonoszlopokon való munkavégzésre alkalmas. A helyi adottságoktól, (főleg az oszlopfej zsúfoltságától) függően használható mind a kis-, mind pedig a 1,3 kN-os nagy csúcshúzású oszlopon. • Terhelhetősége: 1500 N (150 kg). • Munkafelülete nagysága 350x344 mm. • A taposórész mintázata csúszásgátló bordáslemez. A szerelő lábának oldalirányban való lecsúszását a lemez szélének felhajtása gátolja meg. • Ötvözött alumíniumból készült. • Tömege: 4 kg. Az esetek többségében az oszlop bármelyik oldalára felszerelhető az univerzális szerelőállvány, mert az eszköz oszlopon való rögzítéséhez rendszeresített köracél csapot a szerelőállvány oldalsó karjain és az oszlop áttörésén illetve az oszlopon levő furaton is át lehet fűzni. A szerelőállvány műszaki kialakítása biztosítja, hogy az eszköz az oszlopból kicsúszni, nagyobb mértékben elmozdulni ne tudjon. A rögzítési módot önállóan úgy kell megválasztani, hogy az a lehető legkényelmesebb munkavégzést tegye lehetővé. A könnyebb azonosíthatóság érdekében a furatok beszámozásra kerültek, a három szám a jobb oldali karba felülről olvashatóan, beütve található. 8.9.3.2. Az univerzális szerelőállvány használata • Fel kell jutni az oszlopra a munkavégzés számára kedvező oldalon az oszlopra a kívánt magasságig, ott stabil helyzetet felvéve a szerelőnek a testheveder kötelével ki kell kötnie magát. • A kiszolgáló kötéllel a szerelőállványt, a rögzítésére szolgáló csappal együtt fel kell húzni. • A szerelőállványt az oszlopra úgy kell felhelyezni, hogy az állvány és az oszlop függőleges középvonala közel egybeessen. Ebben az esetben kis csúcshúzású oszlopnál a szerelőállvány hátsó fala fekszik neki az oszlopnak és a rövid oldaltámaszok gátolják meg az állvány oldalbillenését. Nagy csúcshúzású oszlopnál a rövid oldaltámaszok fekszenek neki az oszlopnak és az előrenyúló oldallemez gátolja meg az állvány oldalbillenését. Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 51/61


•

•

•

•


A szerelőállvány rögzítéséhez a csapot az állványon kialakított furatokon és az oszlop kívánt magasságban levő áttörésén vagy az áttörésekre merőleges irányban levő furaton kell átdugni. o Erre a célra a 1,3 kN-os nagy csúcshúzású oszlopoknál a nagyobb falvastagság miatt a szerelőállvány külső, "3" számmal jelzett furatát kell igénybe venni. Kis csúcshúzású oszlopoknál furatban történő rögzítés esetén a középső "2" számmal jelzett furatot kell igénybe venni, míg áttörésben való rögzítésnél a belső "1" számmal jelzett furatot kell felhasználni. o Figyelni kell arra, hogy a csap a karok azonos helyzetű furatán menjen keresztül. Ebben az esetben a szerelőállvány közel vízszintesen áll. (Mivel az áttört gerincű vasbetonoszlopoknál az áttörés falvastagsága illetve a furat és az oszlop külső oldalának távolsága erősen változik, így az itt leírtak irányelvnek tekintendők. A helyi adottságoktól függően a szerelőállvány vízszintes helyzetére kell törekedni.) A rögzítéshez először a rögzítőcsap forgatókarját függőlegesen felfele kell fordítani, ebben a helyzetben -a karokat összekötve- a csapot ütközésig be kell tolni a karba, majd a forgatókart lefele fordítani, ekkor a csapon levő alátét befordul a karra ráhegesztett lemezprofilba és meggátolja a csap véletlen kicsúszását. A csap mindkét oldalról befűzhető. A felszerelés után a szerelőállványra óvatosan rá kell állni meggyőződve a stabilitásáról, majd a testheveder legalább egyik kötelét fix tartószerkezetre (pl. kereszttartó, oszlopkapcsoló tartókerete, az akasztható létra foka stb.) kötve a munkavégzés elkezdhető. A szerelőállvány leszerelése fordított sorrendben történik. A szerelőállvány épségének megóvása érdekében az állványt az oszlopról kiszolgáló kötélre kötve kell leereszteni.

8.9.4. Szerelhető állóvas 8.9.4.1. A szerelhető állóvas általános ismertetése A szerelhető állóvas a kis- és középfeszültségű szabadvezeték-hálózaton levő kis csúcshúzású áttört gerincű vasbetonoszlopokon való munkavégzésre alkalmas. • Terhelhetősége: 1500 N. • Mérete: 380x150 mm. • Tömege: 2,47 kg. • Anyaga: saválló acél • Egymásba csúszó (15x15 mm-es) zártszelvények biztosítják az oszlopok méretéhez való beállíthatóságot. • Taposórész mintázata csúszásgátló. • A dolgozó lábának oldalirányú lecsúszása mindkét oldalon gátolva van. • A dolgozó mindkét lába számára azonos méretű taposófelület van biztosítva. • Az eszköz oldalirányú elbillenését támasztékokkal gátolják meg. 8.9.4.2. A szerelhető állóvas használata Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 52/61



•

Fel kell jutni az oszlopra a munkavégzés számára kedvező oldalon az oszlopra a kívánt magassági, ott stabil helyzetet felvéve a dolgozónak a testheveder kötelével ki kell kötnie magát. A kiszolgáló kötéllel az eszközt felhúzva, az oszlop furatán átdugva, majd a csúszóprofilokat ütközésig egymásba illesztve biztonságosan rögzíteni kell az oszlophoz. Az eszközre ráállva a munkavégzés megkezdhető.

•

A leszerelés fordított sorrendben történik.

• •

8.9.5. Egyszerű állóvas 8.9.5.1. Az egyszerű állóvas általános ismertetése Az áttört gerincű vasbetonoszlopok oszlopcsúcshoz közeli részein való mozgást és 1 személy rövid ideig tartó fenntartózkodást biztosítja az állóvas. Ennek az eszköznek a köracél elemét az oszlopok felső részén kialakított furatokba lehet elhelyezni, amennyiben azokat más eszköz, szerkezet rögzítésére még nem használták fel. Az állóvas oszlopból való oldalirányú kicsúszását csak a súrlódás biztosítja. A feljutáshoz több állóvas, mint ideiglenes lépcső felhasználása szükséges lehet. • Acélból készült hajlított, hegesztett szerkezet. • Mérete: ~600x100. • Köracél átmérője: 16 mm. • Taposórész csak az egyik oldalon van, mérete: ~140x130 mm. • A taposórész mintázata csúszásgátló. • A dolgozó lábának oldalirányú lecsúszása csak az egyik oldalon van gátolva. • A dolgozó egyik lába csak a köracélon van, míg a másik lába számára normál méretű taposófelület van biztosítva. 8.9.5.2. Az egyszerű állóvas használata • Fel kell jutni az oszlopra a munkavégzés számára kedvező oldalon az oszlopra a kívánt magassági, ott stabil helyzetet felvéve a dolgozónak a testheveder kötelével ki kell kötnie magát. • A kiszolgáló kötéllel az eszközt felhúzva, az oszlop 18-20 mm átmérőjű furatán átdugva biztonságosan rögzíteni kell azt az oszlophoz. • Az eszközre ráállva a munkavégzés megkezdhető. •


8.9.6. Egyszemélyes állószerkezet 8.9.6.1. Az egyszemélyes állószerkezet általános ismertetése Az eszköz az áttört gerincű vasbetonoszlopokon hosszabb ideig való munkavégzést teszik lehetővé 1 személy részére. Az állószerkezet az oszlopok az áttörésében rögzíthető. Az állószerkezet műszaki kialakítása biztosítja, hogy az eszköz az oszlopból kicsúszni ne tudjon, oszloptípustól függően kis mértékben billenhet az állószerkezet. Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 53/61


• • •


Anyag acél. Kivitele: darabolt, hegesztett. Mérete: 650 x 100 x 100 mm. A talprész csúszásgátló kialakítású.

8.9.6.2. Az egyszemélyes állószerkezet használata • Fel kell jutni az oszlopra a munkavégzés számára kedvező oldalon az oszlopra a kívánt magassági, ott stabil helyzetet felvéve a dolgozónak a testheveder kötelével ki kell kötnie magát. • A kiszolgáló kötéllel az eszközt felhúzva biztonságosan rögzíteni kell azt az oszlophoz. • Az eszközre ráállva a munkavégzés megkezdhető. •

Leszerelés fordított sorrendben történik.

8.9.7. TE.M.A munkaállással ellátott önhordó báziselem 8.9.7.1. A TE.M.A önhordó báziselem általános ismertetése A felépíthető TE.M.A létrakészlet munkaállással ellátott önhordó báziseleme önállóan is alkalmas munkaállásként. Az eszköz részletesebb ismertetését lásd a „Felépíthető TE.M.A létra” c. pontban. Megjegyzés: Amennyiben az oszlophoz létrát építettek, akkor második személy részére még pörgetett betonoszlopon is használható az önhordó báziselem.

8.9.7.2. A TE.M.A önhordó báziselem használata • Fel kell jutni az oszlopra a munkavégzés számára kedvező oldalon az oszlopra a kívánt magasságig, ott stabil helyzetet felvéve a dolgozónak a testheveder kötelével ki kell kötnie magát. • A kiszolgáló kötéllel az eszközt felhúzva, az oszlophoz lánc ráfeszítésével kell rögzíteni. • Az eszközre ráállva a munkavégzés megkezdhető. •


8.9.8. VÁT-H típusterv szerinti szerkezeti elemek A KIF és KÖF hálózatokon végzett munkákhoz alkalmasak az olyan, VÁT-H típusterv szerinti szerkezeti elemek, amelyek kellő szilárdságúak, ráállásra megfelelő nagyságú és kiképzésű a taposófelületük, továbbá elhelyezkedésük lehetővé teszi a róluk való munkavégzést. Ilyenek az ikeroszlopokat összefogó bilincsek szögvasai, az oszlopkapcsoló tartókerete, oszloptranszformátor-állomások szerkezeti elemei, stb. A VÁT-H típusterv szerinti szerkezeti elemek tényleges használhatóságának megítélése egyéni döntés kérdése. Szerkezeti elemek használata során betartandó szabályok Tilos: Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 54/61


•


a VÁT-H típusterv szerinti szerkezeti elemeken kívüli szerkezetek (pl. gyengeáramú berendezéshez tartozó kötődoboz, hirdetőtábla, stb.) igénybevétele a fel- és lejutás, a munkavégzés és a helyváltoztatás során.

8.10.Munkaállások NAF rácsos acéloszlopokhoz A NAF szabadvezetéki hálózatokon, a magasabb feszültségszint miatt a vezetékek, a szigetelők, a szerelvények viszonylag nagyobb távolságra helyezkednek el a rácsos oszlopszerkezettől. Általános a függőszigetelős rendszer, azaz a fázisvezető a fáziskartól térben lefele üzemel. Ezen okok miatt az oszlopszerkezeten állva nem lehet minden munkát elvégezni, ezért szükséges különböző speciális létrák használata. A végzendő munka jellegétől függően a NAF rácsos acéloszlopok szerkezeti elemei, a függesztő vagy a feszítő létra használható munkaállásként. Megjegyzés: Az acéloszlopok szerkezeti elemeinek használatát jelen utasításban korábban már bemutatásra kerültek.

Biztonsági alapelv itt is a kétköteles biztosítás, azaz a munkavégzés illetve helyváltoztatás során az övkötél illetve a csatlakozó kötél közül legalább az egyik be legyen kötve. A NAF oszlopok nagyobb méretei, az alkalmazott technológia miatt a köteles biztosítás általában automatikusan visszahúzódó rendszerű hevederes vagy acélhuzalos, zuhanás gátlóval ellátott csatlakozó kötéllel történik.

Megjegyzés: A NAF oszlopoknál szükség esetén a szerkezeti elemekre vízszintes vezetőkötél is kiépíthető, ami a helyváltoztatás esetén képes biztosítani a leesés elleni védelmet.

8.10.1. Függesztő létra 8.10.1.1. A függesztő létra általános ismertetése: A függesztő létra a NAF szabadvezeték-hálózatok rácsos acél tartóoszlopain, valamint a KIF és KÖF szabadvezeték-hálózatok áttört gerincű vasbetonoszlopain való munkavégzésre alkalmas. Egyszerre csak egy személy használhatja! NAF oszlop esetén a létrát a fáziskarra akasztva és az oszlopszerkezetről a létrán lemászva megközelíthető a szigetelő alsó része és a vezetéksodrony. KIF és KÖF oszlopok esetén a kereszttartóra ráakasztva használható, sőt egysíkú elrendezésű szabadvezetékeknél a külső szigetelőkön végzett munkákhoz a kereszttartóra oldalt kiakasztva is szabad használni. • Anyaga: Zárt üreges, ötvözött alumínium profilanyag, • Speciális védőgázos hegesztési technológiával készült. • A kampó és a létratörzs között nincs csuklópont. (Ellentétben a kereszttartóra akasztható létrával, ami csak KIF és KÖF hálózaton alkalmazható.) • Kéttörzsű létra. • Hossza. 3-6 m között változik. • Súlya: max. 9,5 kg. 8.10.1.2. A függesztő létra használata • Fel kell jutni az oszlopra a munkavégzés helyszínére, ott stabil helyzetet felvéve a dolgozónak a testheveder kötelével ki kell kötnie magát. Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 55/61


• •


•

A felhúzócsigát az oszlopszerkezethez kell rögzíteni. A végtelenített kiszolgáló kötél és csiga segítségével a földön álló dolgozónak az eszközt fel kell húzni. A létra kampós felső részét –a véletlen kiakadás ellen- valamely oszlopszerkezeti elemet körbefogva, a biztosító kapocs beakasztásával kell biztosítani. Az eszközre ráállva a munkavégzés megkezdhető. A függőleges irányú mozgást a létrafokok teszik lehetővé. Függesztett állapotban az inga-szerű mozgás elkerülésére rögzítő kötelet lehet alkalmazni. A kötelet a létra mindkét szárán átfogva, az alsó két létrafokra kell csomózni. A létrát a rögzítő-kötél segítségével a függőleges helyzetéből kimozdítani tilos. A rögzítő kötél kikötéséhez alkalmas: o a megfelelő kötött talajba levert cövek, o a minimum 15 cm törzsátmérőjű élő fa törzse, o a kötél vonalára merőlegesen beállított, leállított motorú, hátrameneti fokozatba kapcsolt, hatásos kézifékkel rögzített gépkocsi vonóhorga.

•


• •

A függesztő létra használata során betartandó szabályok Tilos: • a függesztő létrát feszítő létraként alkalmazni. • a függesztő létrát vízszintes helyzetben terhelni. 8.10.2. Feszítő létra 8.10.2.1. A feszítő létra általános ismertetése A feszítő létra a NAF szabadvezeték-hálózatok feszítőoszlopain a szigetelő alsó részén és a vezetéksodronyon végzendő munkákhoz alkalmas. • Anyaga: Nyitott, alakos, ötvözött alumínium profilanyag. • Speciális védőgázos technológiával készül. • Kéttörzsű létra rácsos szerkezetű merevítéssel, ami a létra vízszintes irányú használhatóságát biztosítja. • Hossza: 3 m. • Súlya: 14,5 kg 8.10.2.2. A feszítő létra használata • Fel kell jutni az oszlopra a munkavégzés helyszínére, ott stabil helyzetet felvéve a dolgozónak a testheveder kötelével ki kell kötnie magát. • A felhúzócsigát az oszlopszerkezethez kell rögzíteni, majd a végtelenített kiszolgáló kötél és csiga segítségével a földön álló dolgozónak az eszközt fel kell húzni. • A létra kampós felső részét –a véletlen kiakadás ellen- valamely oszlopszerkezeti részt körbefogva, a biztosító kapocs, vagy lánc beakasztásával kell biztosítani. • A létra alját a vezetéksodronyra kell kiakasztani és lebiztosítani. • Az eszközre ráállva a munkavégzés megkezdhető. A vízszintes irányú mozgást a létrafokok teszik lehetővé. • Feszítő létrát szabad használni függesztő létraként is. Azonosító: EED-MU-99-01-v03 A jelen rendelkezés a társaság szellemi tulajdona. Felhasználás előtt győződjön meg róla, hogy a hatályban lévő példányt használja!

Oldalszám: 56/61



9. Ellenőrzések, szállítás, tárolás 9.1. Ellenőrzések • Minden egyes használat előtt az eszközöket szemrevételezéssel ellenőrizni kell. Az eszközökön a biztonságot veszélyeztető repedés, törés, sérülés, túlzott mértékű deformáció, a köteleken rojtolódás, a láncszemeken repedés, kinyílás stb. nem lehet. A faoszlopos mászó szerszám esetén ezeken felül ellenőrizni kell a kapaszkodó részek élességét, a szíjak, a csatok állapotát. A mászó szerszámot csak szakműhelyben szabad javíttatni. • A nylonköteléllel rögzíthető létra köteleit csak addig szabad használni, ameddig a rajta levő világos színű védőharisnya az alatta levő fekete színű nylonkötélig nem kopott le. Ha a védőharisnya már ennyire lekopott, akkor azt ki kell cserélni. Ilyen esetben az eszközt használni tilos, a mászás ill. a munkavégzés más, az oszloptípusra felsoroltak között levő jó állapotú eszközzel oldandó meg. • A zuhanás-gátlóval ellátott eszközök zuhanás gátlóját meghibásodás, sérülés vagy elhasználódás jeleinek észlelésekor le kell selejtezni. Ha a szerkezet a használat során megállított egy zuhanást, akkor a biztonság érdekében ki kell vonni a használatból és vissza kell küldeni a gyártóhoz vagy megbízottjához javításra és újbóli bevizsgálásra. A szerkezeten javítást csak a gyártó vagy annak megbízottja végezhet. A létraelemeken történt meghibásodások, javítások, ellenőrzések dokumentálását a zuhanás-gátló dokumentációjával együtt kell őrizni. Az ellenőrzések, dokumentálások végrehajtásáért felelős az üzemeltető. • A szerelőkosaras gépkocsi használat előtti ellenőrzésére lásd a gépkocsi saját gépkönyvét. • A rendszeres, használat előtti ellenőrzéseken kívül meghatározott védőeszközök és gépek esetén un. időszakos biztonsági felülvizsgálatokat is kell végezni. A felülvizsgálatok ciklikus, hiánytalan elvégeztetéséért az üzemeltető a felelős. 9.2. Szállítás, tárolás • A létraelemeket -a hevedereket, a nylonköteleket, a karabinereket a létraelemhez rögzítve,- a gépkocsi tetején biztonságosan lekötve kell szállítani. • A kisebb terjedelmű eszközöket (pl. mászó szerszámokat, a szerelőállványokat), a gépkocsi belsejében kell szállítani, ügyelve az állagmegóvására. • A szerelőkosaras gépkocsi tárolására lásd a gépkocsi saját gépkönyvét.


Oldalszám: 57/61



10. Hivatkozások és kapcsolatok Jelen Műszaki Utasítást a következő előírásokkal együtt kell alkalmazni: A munkavégzés biztonságának érdekében kötelező alkalmazni az MSZ 1585:2009 számú, „Villamos berendezések üzemeltetése” című szabványt. 10.1.Jogszabályok 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet

a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 3/2002. (II. 8.) SzCsM.- EüM. A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek együttes rendelet minimális szintjéről. 4/2002. (II.20.) SzCsM.- EüM. Az építési munkahelyeken és az építési együttes rendelet folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről 65/ 1999. (XII. 22.) EüM. rendelet A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális követelményeiről (egészségi és biztonsági) 47/1999.(VIII.4.) GM rendelet Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról 1993. évi XCIII. és az 1997. évi a munkavédelemről CII. törvények 5/1993 (XII.26.) és 20/1997. a munkavédelmi törvény végrehajtásáról (XII.19.) MüM rendeletek 8/2001. (III. 30.) GM rendelet a Villamosmű Műszaki Biztonsági Követelményei Szabályzat hatálybaléptetéséről 10.2.Szabványok MSZ 1585:2009 MSZ 151-3:1988 MSZ 151-4:1989 MSZ 447:2009 MSZ 1597:1999 MSZ 4781-2:1987 MSZ 4781-3:1987

MSZ EN 131-1:2007+A1:2011

Villamos berendezések üzemeltetése Erősáramú szabadvezeték. Tartószerkezetek (oszlopok) Erősáramú szabadvezeték. Tartószerkezetek (oszlopok) alapozása Kisfeszültségű, közcélú elosztóhálózatra csatlakoztatás Vezetéktartó faoszlop Vezetéktartó vasbeton és feszített vasbeton oszlopok. Kis csúcshúzású, feszített vasbeton oszlopok. Vezetéktartó vasbeton és feszített vasbeton oszlopok. Nagy csúcshúzású, feszített vasbeton oszlopok. Létrák. 1. rész: Fogalommeghatározások, típusok és funkcionális méretek

10.3.Típus és iránytervek VÁT-H4

Kisfeszültségű szabadvezeték hálózatok


Oldalszám: 58/61


VÁT-H40 VÁT-H2 típusterv család VÁT-H20 típus és irányterv család Irányterv (Azonosító kód: 3394-0001 /005T /02W) Irányterv (Azonosító kód: 7014-37/IT/02.28)


Kisfeszültségű négy-szál feszítésű szigetelt szabadvezeték hálózat Középfeszültségű (20-25 kV) szabadvezetékhálózat Egyrendszerű, 20 kV-os csupasz és burkolt szabadvezeték-hálózat betonoszlopokkal Közös oszlopsoron haladó 0,4 kV + közvilágítás + hírközlés + kábel TV szabadvezeték hálózatok Közös oszlopsoron haladó 20+0,4 kV+közvilágítás szabadvezeték hálózat pörgetett vasbeton oszlopokkal

10.4.Hivatkozott belső írásos rendelkezések (BIR-ek) SZ-042 Munkaruha szabályzat UT-062 Egyéni védőeszköz, kézvédő, védőital, juttatás rendje Műszaki Utasítás. Technológiai utasítás az MU-02-02 alállomási magasban való munkavégzéshez 10.5. Kapcsolódó belső írásos rendelkezések (BIR-ek) MK-03-03 MK4-2 MK5-2 MV-02

MV-03

MK-05-05 MK-05-06 MU-99-03

UT-063 UT-073

Műszaki kézikönyv. Nagyfeszültségű szabadvezeték betonalapok felújítása. Műszaki kézikönyv. Középfeszültségű szabadvezeték hálózatok. Műszaki kézikönyv. Kisfeszültségű szabadvezeték hálózatok Műszaki kézikönyv munkavédelmi fejezete közcélú szabadvezeték hálózatok létesítéséhez, üzemeltetéséhez és bontásához Munkavédelmi kézikönyv közcélú kábelhálózatok létesítéséhez, üzemeltetéséhez és bontásához Idegen eszközök elhelyezése hálózati létesítményeken Gyengeáramú rendszerek elhelyezése kisfeszültségű szabadvezetékes oszlopsoron Villamos berendezéseken végzett kapcsolási, feszültségmentesítési és feszültség alá helyezési műveletek előkészítése és végrehajtása Időszakos biztonsági felülvizsgálatok rendje A munkára képes állapot ellenőrzéséről szóló utasítás

10.6.Kapcsolódó műszaki specifikációk MS-TK-100 MS-TK-200

Műszaki Specifikáció. Létrák Műszaki Specifikáció. Munkaállások


Oldalszám: 59/61


MS-03-05 MS4-001 MS-05-08


Műszaki Specifikáció. Nagyfeszültségű rácsos acéloszlopok Műszaki Specifikáció. Vasbeton oszlopok és támlemezek, feszített beton oszlopgyámok Műszaki Specifikáció. Faoszlopok


Oldalszám: 60/61



11. Mellékletek Azonosító

1.ábra 2.ábra 3.ábra 4.ábra 5.ábra 6.ábra 7.ábra 8.ábra 9.ábra 10.ábra 11.ábra 12.ábra 13.ábra 14.ábra 15.ábra 16.ábra 17.ábra 18.ábra 19.ábra 20.ábra 21.ábra 22.ábra 23.ábra 24.ábra 25.ábra 26.ábra 27.ábra 28.ábra 29.ábra 30.ábra 31.ábra

Megnevezés 4. Védőeszközök (Kötelek. Zuhanás-gátlós csatlakozó kötelek. Rögzítő elemek) 5.2.1. Falitartó kialakítása az MSZ 447 szerint 5.2.1. Tetőtartó kialakítása az MSZ 447 szerint 5.2.2. Alkalmazási példa a kockázati tényezők értékelésére, tetőtartónál 5.3. Mélyben való munkák 6. Mentés 7.1. TE.M.A. létrára rendszeresített zuhanásgátló 7.2. Vezető kötélbe bekötött zuhanás-gátló használata 7.3. Y-kötél biztosítás (1 kötélág a jobb és 1 kötélág a bal kézben) 7.4 Biztonsági hágcsóba befűzött vezetőkötél 7.5.1. Gyűrűs biztosítás faoszlopon 7.5.2. Gyűrűs biztosítás áttört gerincű vasbetonoszlopon (tesztelés alatt) 8.3.1.1. Felépíthető EHU létra 8.3.1.2. Felépíthető TE.M.A létra 8.3.1.3. Felépíthető FAM létra 8.4.2. Normál támasztólétra használata 8.5.2. Kikötött támasztólétra használata 8.5.2. Kikötött támasztólétra használata 8.6. Kettős létra használata 8.7.1. Szerelőkosaras gépkocsik 8.8.2. Mászó szerszámok faoszlophoz 8.8.3. Áttört gerincű vasbeton oszlopok 8.9.1.-8.9.2. Akasztható létrák 8.9.3. Univerzális szerelőállvány 8.9.4. Szerelhető állóvas 8.9.5. Egyszerű állóvas 8.9.6. Egyszemélyes állószerkezet 8.9.7. TE.M.A. munkaállással ellátott önhordó báziselem 8.9.8. VÁT-H típusterv szerinti szerkezeti elemek 8.10.1. Függesztő létra 8.10.2. Feszítő létra


Oldalszám: 61/61

E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. EED-MU v03 Magasban való munkavégzés Műszaki utasítás

Recommend Documents