energiatrend Instant Audit Így spórolhat vállalkozása energiafogyasztásán Hírek az energia világából az üzleti ügyfelei számára 2014

energiatrend M A G A Z I N

Hírek az energia világából az üzleti ügyfelei számára | 2014. nyár

Instant Audit

Így spórolhat vállalkozása energiafogyasztásán

Instant Audit

infra 1 infra 2 total thermal x-ray

Loading...

tégla 23 °C

1400 kg/m2

37%

0,037 W/mK

47°30’35.0”N

A1 ≥5 WL(P)

854

26 A4/min 15 A3/min 2048 MB 220–240V /50/60Hz

68%

1,84 kW

0,035 W/mK 0,126 m2 K/W

IntelCore 2.6 GHz 8GB DDR3 800 GB 65W AC adapter 4-Cell 37 WHr 2.55 Ah Li-ion

50 W/h

Az

magazinja

1

köszöntő Az energiaköltségek csökkentésére ugyanakkor nem csak az erőművi rendszer átalakítása lehet megoldás – legalábbis „kicsiben”. Egyre több fogyasztó ismeri fel a helyi, decentralizált energiatermelésben rejlő lehetőségeket, ez a folyamat tetten érhető a háztartási méretű kiserőművek számának folyamatos emelkedésében is. Bár e szegmensben is okoztak változást a legutóbbi kormányzati intézkedések, úgy véljük, a jövő sok kedvező fejleményt tartogat ezen a téren. Az energiaautonómia azonban nemcsak a háztartások vagy egyes cégek, hanem egész települések szintjén is megvalósul: a jövő városaiban minden a fenntarthatóság, az energiatudatosság és -hatékonyság köré szerveződik. Amint összeállításunkból kiderül, zöldtelepülésekre magyarországi példák is léteznek, amelyekre illik büszkének lennünk. Ha nem is egy egész település, de egy jelentős létesítmény energiafüggetlenségének megteremtésében az ELMŰ-ÉMÁSZ is kulcsszerepet játszott a közelmúltban. A fóti Lovasterápiás Központban megvalósított Élhető Jövő Park a decentralizált energiatermelés mindeddig egyedülálló hazai mintaprojektje, egyben a jövő okos hálózatainak kutatási terepe is. Cikkünkben beszámolunk a beruházás részleteiről és arról, hogyan szolgálják a park berendezései az energiaköltségek csökkentését és újabb intelligens megoldások kifejlesztését.

Tisztelt Partnerünk, kedves Olvasó!

A

CSÖKKENTSE CÉGE ENERGIAKÖLTSÉGEIT!

Kérje ajánlatunkat: www.elmu.hu

kiadványunk legutóbbi megjelenése óta eltelt időszak ismét bővelkedett a hazai és a nemzetközi energiapiac szempontjából meghatározó eseményekben. Míg határainktól nem is olyan messze jelentős változások mentek, mennek végbe, addig idehaza egy régi-új éra kezdődött, amelytől a korábban megkezdett út folytatását várhatjuk. Ez azonban korántsem jelent változatlanságot, sőt leginkább a folyamatos változást, változtatást ígéri. Ami Társaságcsoportunk működési környezetét illeti, továbbra is az elmúlt években tapasztalt légkörben, az energiaszektort számottevően, legtöbbször kimondottan hátrányosan érintő intézkedések közepette kell helytállnunk. A közüzemi díjak hatósági megállapítása mellett immár nemcsak nemzeti, de nemzetközi szinten is síkra száll a kormány, eközben pedig további törekvéseket látunk a hazai szolgáltatói piac mesterséges átalakítására. Miközben a világ nagyobbik fele a megújuló, valamint a nem hagyományos energiaforrások felé fordul a nukleáris energiával szemben – gondoljunk csak a napenergia-termelés ugrásszerű növekedésére, a palagáz, vagy a többek között abból előállított cseppfolyósított földgáz iránti növekvő igényre –, addig Magyarország különutas megoldást választva, az atomenergia jelentőségének növelését tűzte ki célul. Jelenleg Európa szinte valamennyi állama az orosz energiafüggőség mielőbbi csökkentésén és a magas energiaárak jelentette versenyhátrány enyhítésén fáradozik. Az energiaárak letörése hazánkban is deklarált cél, az atomerőmű-bővítés mint eszköz – pontosabban annak időzítése – azonban váratlan lépés.

Lapunk hasábjain több más, Társaságcsoportunk háza tájáról szóló írással is találkozhat a kedves olvasó. Büszkén számolhatunk be nemrég átadott régi-új irodaépületünk korszerű energetikai megoldásairól, amelyek nemcsak a komplexum fenntarthatóságához járulnak hozzá, de jelentős ingatlanszakmai elismerésre is érdemessé tették azt. Megújítottuk és jelentősen kibővítettük továbbá Energia Pont Bemutatótermünket és Tanácsadó irodánkat Budapesten, ahol immár kis- és középvállalkozásokat is várunk ingyenes, személyre szabott tanácsokkal. Magazinunkban ezúttal is helyet szentelünk az alternatív közlekedésnek: szót ejtünk az utóbbi idők nagy sikert aratott elektromos luxusautójáról, a Tesla Model S-ről, valamint bemutatjuk Társaságcsoportunk elektromos mobilitás érdekében tett erőfeszítéseit is. Természetesen ez alkalommal is foglalkozunk fontos jogszabályi változásokkal, és a hasznos energiatakarékossági tippek sem maradnak el. Végül, de nem utolsósorban szólunk vállalati ügyfeleinknek kínált szolgáltatásainkról is. Az ELMŰ-ÉMÁSZ-nál hiszünk abban, hogy az áramszolgáltató feladata jó ideje nem csak a villamos energia szállításáról és elosztásáról szól. Ennek jegyében számos korszerű, az energiahatékonyságot és a biztonságot célzó szolgáltatással állunk partnereink rendelkezésére. A legújabbak közül ezúttal az Instant Energetikai Auditról szólunk bővebben.

Kedves Olvasó! Kívánom, hogy magazinunkban mind munkája során, mind a közelgő nyári szabadság, a pihenés, feltöltődés idején megtalálja az ön számára hasznos, érdekes, értékes olvasnivalót!

Szívélyes üdvözlettel: dr. Kövesdi Zoltán igazgatósági tag Az

magazinja

3

tartalom

8 16

24

6

A piac felé mozdult a megújulók támogatása

8

Ökopanzió Miskolctapolcán

10

Bazár

12

Ballasztként húzza le Európát a drága energia

14

Az unió lerázná az orosz láncokat

16

Energiatudos fejlesztések az ELMŰ-ÉMÁSZ-nál

18

E-mobilitás: Úton egy zöldebb infrastruktúra felé

20

Tesla Model S: csúcstechnika díszcsomagolásban

23

Instant energetikai audit

24

Élhető Jövő Park

26

A jövő városai

28

Megtorpant a háztartási kiserőművek terjedése

30

Romániában erősít az RWE

32

Új szabályok az épületenergetikában

34

Óriásplakát-kampány ajándékba

Energia trend Magazin 2014. nyár Hírek az energia világából az ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ üzleti ügyfelei számára Kiadó: ELMŰ Nyrt. Megjelenik a Sanoma Media Budapest Zrt. és a Heart Communications Kft. közös gondozásában.

20 32

Felelős szerkesztő: Nemes-Smucz Katalin Szerkesztők: Szép Edina, Szalay Dániel, Fekete László Szerzők: Hlavay Richárd, Leszák Tamás, Nagy Bálint, Szalay Dániel Művészeti vezető: Varga Buda • Képszerkesztő: Px7 Fotók: Bartos Gyula, Tóth Milán Nyomdai munkák: Color Pack Zrt. • Felelős vezető: Zsukk László Fotóink, írásaink és grafikáink, a szerkesztési és tördelési megoldások szerzői jogvédelem alatt állnak. Engedély nélküli másolásuk és felhasználásuk jogszabályba ütközik és büntetőjogi felelősséggel jár. A lapban közölt tanácsok, tippek a szerkesztő és a megszólalók véleményét tükrözik, és nem minősülnek befektetési ajánlatnak. A kiadvány ingyenesen terjesztett, kereskedelmi forgalomba nem hozható.

4

energia TREND | 2014. nyár

Az

magazinja

5

A piac felé mozdult

a megújulók támogatása

letve a 6,4 százalékos aránnyal szereplő, 119,7 millió kilowattórát termelő biogáz következik a 2013-as sorban. A lista végén a 47,2 millió kilowattóra áramot adó, ezzel 2,5 százalékos részarányt elérő depóniagáz, az 5,3 millió kilowattórát termelő, 0,3 százalékot képviselő hulladék, illetve 1,4 millió kilowattórával és 0,1 százalék alatti részaránnyal a napenergia áll. A 2012-es adatokkal összevetve látható, hogy a biomassza javuló részaránya mögött a termelés növekedése áll, két éve ugyanis még 752 millió kilowattóra áramot állítottak elő biomasszából. A szélenergia azonban akkor a tavalyinál mintegy 3 százalékponttal magasabb részarányt, közel 40 százalékot tudott elérni, a 2012-ben termelt 742,5 millió kilowattórás mennyiség tavaly több mint 50 millió kilowattórával csökkent. A víz- és a biogázalapú termelés tavaly lényegében nem változott 2012-höz képest, a napenergia azonban jelentősen javítani tudott: 2012-ben még csupán 331 ezer kilowattóra áramot termeltek napelemekkel, ez a tavalyi mennyiségnek alig több mint az ötöde volt. (Az alacsony bázishoz képest tehát volumenben és részarányban is jelentős a bővülés, bár az abszolút mértékek még így is meglehetősen alacsony szintet jeleznek.)

korábban a teljes betáplált zöldáram-men�nyiséget át kellett venniük, az új modellben azonban már ennél kevesebbet – a rájuk háruló költségtömeg, kiegészülve egyéb, új járulékos elemekkel mint például a HUPX technikai költségeivel – nem esett vissza ilyen mértékben. A HUPX-en kapott ár nem fedezi az ott értékesített megújuló villamos energia költségét, így a különbséget is a mérlegkörfelelősök fizetik. Ezt a hatást némileg csökkenti az új modellben elérhető kiegyenlítőenergia-megtakarítás. A termelőktől az idei első négy hónap mindegyikében több zöldáramot vettek át, mint tavaly decemberben, és ez a mennyiség folyamatosan emelkedett: a januári 162 gigawattóra áprilisra 205 gigawattórára nőtt, ebből azonban le kell vonni 65–84 gigawattórás tervezett HUPX-értékesítést, ami nagyjából 800 és 950 millió forint közötti tervezett bevételt jelentett.

A biomassza a meghatározó

Idén januártól a megújuló alapon termelt áram egy részét már az áramtőzsdén értékesíti a rendszerirányító Mavir Zrt., a kiegyenlítőenergia-szükséglet csökkenése összességében valamivel olcsóbb működést hozhat a mérlegkörben.

Az

év elejétől új rendszerben működik a megújuló vagy hulladék alapon termelt áram kötelező átvételi rendszere (KÁT), miután az átvett áram egy részét a magyar áramtőzsdén értékesítik. A változások lényege, hogy a villamosenergia-törvény az átvételi kötelezettséget a korábbi KÁT-átvevő kereskedők helyett a piaci mérlegkörfelelősökre hárítja, ők KÁT-átvételre kötelezett felhasználóik fogyasztása arányában kötelesek megvásárolni a megújulóenergia-termelők áramát.

napi szegmensén adja el. A Mavir a termelői prognózismenetrendek alapján a biztosan megtermelt mennyiség 60-40 százalékát zsinórtermékként allokálja a mérlegkörökre, az e feletti termelést pedig a HUPX-on értékesíti. A termelők napi menetrendadási kötelezettsége pontosabb prognózisokat eredményez, ami csökkenti a KÁT-mérlegkör kiegyenlítőenergia-szükségletét, ezzel milliárdos megtakarítást hozva a rendszer egészében.

Zsinórterméket képeznek

A KÁT-mérlegkör által értékesített villamos energia egyrészt a kereskedelmi mérlegkörök felé allokált zsinórenergiából, másrészt a HUPX másnapi piacán értékesített menetrendes energiából áll. A mérlegkörökre allokált zsinórtermék mennyiségét a KÁT-termelők havi termelési adatszolgáltatása alapján állapítja meg a Mavir. A HUPX másnapi piacán eladott áram a termelők előző napi módo-

Az áramtőzsde bevonásával változott a szétosztás menete, a KÁT-mennyiség 40-60 százalékát értékesítik – alapvetően zsinórtermékként – a mérlegkörfelelősöknek, a különbözetet pedig a rendszerirányító Mavir Zrt. a szervezett villamosenergia-piacon, a HUPX Zrt. által működtetett áramtőzsde más-

6


Olcsóbb működés

sított adatszolgáltatásán alapul. A másnapi prognózismódosítás elsősorban az időjárásfüggő megújulók – főleg a nap- és a szélenergia – esetében jelent nagyobb pontosságot, ami jelentősen csökkentheti a KÁT-mérlegkör kiegyenlítőenergia-szükségletét, és ezzel ös�szességében az átvételi árat is. A KÁT-energia 60-40 százalékának piaci értékesítéséből származó árbevétel pedig szintén jó hatással van a mérlegkör költségeire. Az új modell egyik hatása, hogy januártól jelentősen, a múlt decemberi 38 forintról 51 forintra nőtt az egy kilowattóra megújuló és hulladék alapon termelt áramra jutó allokálandó költség, ami február és április során is csak 49-50 forint körüli szintre esett vissza. Ennek oka leegyszerűsítve az, hogy a kereskedőkre terhelendő költségek nem csökkentek a fizikailag átveendő áram mennyiségének arányában, az áramtőzsdei eladások pedig e különbségnek csak egy részét fedezik. A változás abból adódik, hogy a kereskedőknek

A Mavir adatai szerint 2013-ban a KÁT-termelés 43 százaléka, összesen 803,3 millió kilowattóra kötődött a biomasszához, a második helyen álló szélenergia 36,8 százalékos részaránya pedig 687,1 millió kilowattórát tett ki. A kisebb súlyú megújuló energiaforrások közül a 204,2 millió kilowattóra termelést felmutató, ezzel közel 11 százalékos részarányt kihasító víz, il-

KÁT-TERMELÉS MEGOSZLÁSA

(korrigált mérés utáni, MWh) 2013. 01. 01.–2013. 12. 31.

A KÁT-energia többletköltségét tehát a jogszabályban erre kötelezett fogyasztók fizetik meg a piaci mérlegkörökön keresztül. Az, hogy az áramot a piaci mérlegkörökre fizikailag allokálják, egyben azt is eredményezi, hogy a fogyasztók felé való továbbhárítás miatt az árazási tényezővé lépett elő, így annak terve-

Víz

204 168,33314

10,93%

Biogáz

119 715,89250

6,41%

Biomassza

803 308,93695

43,00%

Szél

687 117,51559

36,78%

Nap

Hulladék

0,07%

0,28%

1 358,07109 5 268,73935

Depóniagáz

47 221,64481

2,53%

Forrás: Mavir

zési, elszámolási kockázatával is számolni kell. A Magyar Energiakereskedők Szövetsége a KÁT fizikai allokációs rendszerét – éppen annak piactorzító hatása, valamint az elszámolással, számlázással és ellenőrzéssel generált jelentős többletköltsége miatt – tisztán pénzügyi allokációs rendszerré javasolja átalakítani. E szerint az összes KÁT-termelést transzparens piacokon lehetne értékesíteni, így a kereskedők csak piaci terméket vásárolnának, KÁT-energiát nem. A termelői ár, plusz a KÁT-mérlegköri költség, valamint a piaci értékesítés árbevétel-különbözetét pedig jogszabályban meghirdetett egységárként, egyéb adó jellegű pénzügyi tételhez hasonlóan lehetne beszedni és továbbítani a Mavir felé, ami a szervezet szerint a fogyasztók számára is egyszerűbb, átláthatóbb és költséghatékonyabb megoldást jelentene.

A MEKH

legutóbbi elérhető KÁT-beszámolója alapján a rendszerben értékesítő erőművek összesített beépített kapacitása 555 megawatt volt (a kapcsoltan áramot és hőt termelő gázos erőművek 2011 nyarán kerültek ki az átvételből, illetve 2012-ben a vegyes tüzelésű erőművek egy részének lejárt a KÁT-kvótája, mivel a beruházásuk megtérült). A rendszer egészében akkor 56,7 milliárd forintot fizettek ki, ebből valamivel kevesebb mint 30 milliárd forint volt a támogatási összeg. A mérlegkör kiegyenlítési költsége 2012-ben 8 milliárd forintot tett ki. Tavaly 1868,2 millió kilowattóra áramot értékesítettek a KÁT-rendszerben, ami nagyjából megegyezik a 2012-es 1867 milliós értékkel.

Az EU is

alapvetően a piaci megoldások felé terelné a megújuló energia támogatását, az Európai Bi-

zottság áprilisban fogadott el új irányvonalakat az állami dotációs rendszerekkel kapcsolatban. A megújulók térnyerése a kontinensen jelentősen javította a kibocsátási célok elérésének esélyét, ugyanakkor komoly piaci torzulásokat is okozott, ami emelkedő fogyasztói árakban öltött testet – fogalmazott a bizottság közleménye. Az uniós javaslatok egyik legmarkánsabb eleme a nyilvános ajánlattételen alapuló rendszerek bevezetése, illetve azon lehetőség megteremtése, hogy a tagállamok a helyi körülményeket minél inkább figyelembe vehessék a szabályozás kialakításakor. Az államok 2015–2016-ban indíthatnak majd pilotprojekteket ezen eljárások tesztelésére. A folyamat egyik célja, hogy az energiaigényes iparágakat minél inkább mentesítsék a megújulók jelentette többletköltségtől az európai versenyképesség javítása érdekében. Az

magazinja

7

és a rendszer tényleges átvételét is. Szerencsések vagyunk, mert a kivitelezőnk nagyon sokat segített ebben a folyamatban.

Innovatív útkeresés:

ökopanzió

ETM: Hogyan működik az áramátvétel elszámolása, mi történik a nyári többlettermeléssel?

Miskolctapolcán

Ha valakinek megvan az igénye arra, hogy egész életében a természetességre törekedjen, onnantól kezdve már nem azt nézi, hogy mennyire térül meg, vagy mennyire gazdaságos egy beruházás – véli Soós Tibor. A miskolctapolcai Zenit Panzió ügyvezetőjével az elmúlt évek innovatív beruházásairól, a napelemes rendszer engedélyeztetésének bonyodalmairól, a projekt megtérüléséről, illetve a jövőbeni terveikről beszélgettünk. Energia Trend Magazin: Mit érdemes tudni a vállalkozásukról?

Soós Tibor: Családi vállalkozásban 1990 óta üzemeltetünk egy panziót Miskolctapolcán, a stranddal szemben. Ez Kelet-Magyarország első, kimondottan panziónak készült épülete, és ma, közel 24 éves tapasztalattal már elég jól rálátunk a vendéglátásra. A ház tíz vendégszobával üzemel; a szobák felszereltsége nagyon magas, a négycsillagos szállodák szintjét is megüti. A panzió nagyon családias hangulatú, békés, jellemzően családok, párok, üzletemberek használják.

ETM: Mikor merült fel először a beruházás ötlete, miért volt rá szükség?

S.T.: A természetben vagyunk, hegyekkel, erdőkkel körbevéve, így érthető, hogy már régóta minden tekintetben a természetességet szeretnénk sugározni. Igaz ez a szobák berendezésére, a panzió és az azt körülvevő terület megjelenésére, és természetesen az energetikára is. Nagyjából 2008-tól már folyamatosan gondolkoztunk azon, hogy hogyan válhatnánk még tudatosabbá, még „zöldebbé”. Számos energetikai számítás is készült – például a meleg víz kiváltására, vagy hogy megújulókkal fedezzük az áramszükségletet –, amelyeket végül tett követett. Több esetben adtunk be pályázatot és szerencsére nyertünk, így meg is tudtuk valósítani az elképzeléseinket.

ETM: A napenergiát hasznosító rendszer telepítését megelőzően történt-e bármilyen fejlesztés – például szigetelés, nyílászárócsere vagy fűtéskorszerűsítés?

8


S.T.: Folyamatosan zajlottak fejlesztések: szigeteltük az épületet, kicseréltük a nyílászárókat és a fűtéskorszerűsítést is végrehajtottuk. Az elmúlt 20 évben mindig az volt a célunk, hogy minél racionálisabban, minél jobban kihasználjuk a rendelkezésre álló erőforrásokat. Ezek lehetnek belső fejlesztések és megújuló energiaforrások egyaránt. Az elmúlt időszakban tehát rendszeresek voltak az ilyen jellegű beruházások, és a továbbiakban is ugyanezt az irányt szeretnénk folytatni.

ETM: Konkrétan milyen elemeket foglal magában a legutóbbi, napenergiát hasznosító beruházás? Miért ezt a megoldást választották?

S. T.: A terület sajátosságai miatt a szél hasznosítását gyakorlatilag azonnal kizártuk. A talajhő hasznosítására vonatkozóan több számítást is végeztünk, de a geodéziai vizsgálatok végül azt mutatták, hogy hatékonyságát tekintve aligha lehet gazdaságos a beruházás. A panzió fekvése, illetve a terület adottságai miatt viszont a napenergia hasznosítása már egyértelmű volt. Első lépésben napkollektorokat szereltünk fel, amelyekkel a melegvíz-ellátást kívántuk megoldani, majd ezeket követte a napelemes kiserőmű. Utóbbi egy 20 kilowattos rendszer, amelyet a hegy dőlésszögével csaknem párhuzamosan, 136 négyzetméteres felületen telepítettünk.

ETM: Hozzávetőlegesen mennyibe került a legutóbbi, napelemes beruházás? Milyen formában valósult meg a finanszírozás?

S.T.: A beruházás teljes költségvetése nettó 24 millió forint volt. Pályázaton 50 százalékos

vissza nem térítendő támogatást nyertünk, a fejlesztés másik felére pedig hitelt vettünk fel.

ETM: Készült-e bármilyen megtérülési számítás, és ha igen, mi volt az eredménye? A jelenlegi tapasztalatok igazolják az előzetes kalkulációt?

S.T.: A kezdetekben úgy számoltunk, hogy a villamosenergia-költségek tekintetében nullszaldós lesz, egyelőre azonban ez nem valósult meg. Idén áprilisban volt két éve, hogy üzembe helyeztük ezt a 20 kilowattos rendszert, amely a panzió áramellátásának nagyságrendileg 80 százalékát biztosítja. A megtérülési időben viszont mégis elég széles a perspektíva: miután ugyanis átálltunk a napelemre, onnantól kezdve próbáltunk mindent elektromossággal megoldani. Hogy egy jelentősebb példát említsek, gáztűzhelyről villanytűzhelyre váltottunk. Egy másik kézenfekvő lépés, hogy a világításban növekvő szerepet kapnak a LED-fényforrások. Összegezve tehát nem teljesen reális a kép, amit az eredeti megtérülési számításokban láttunk, hiszen a beruházás miatt az energiamérlegünk is folyamatosan átalakulóban van.

ETM: Sokakat elriaszt egy ehhez hasonló fejlesztéstől az engedélyezés papíron kissé nehézkesnek tűnő folyamata. Ezzel kapcsolatban milyen tapasztalataik vannak? S.T.: Az engedélyezés valóban nem egyszerű történet. Tapasztalataink szerint az adminisztratív munka a tényleges megvalósításnak körülbelül az 50 százaléka. Ebbe beleértem természetesen a pályázatot, az energetikai számításokat, az energetikai átadáshoz szükséges adminisztrációt, tehát az engedélyek kikérését

S.T.: Az elszámolás éves rendszerben történik. Az első év után összesítést készítettünk, és nagyjából az az alapján kiszámított átalánydíjat fizetjük azóta is. A szolgáltató megnézi, hogy mennyit fogyasztott az épület, illetve mennyit termelt a hálózatra – a megtermelt mennyiségből tehát csak az kerül a hálózatba, amit nem használunk el. Ezt méri a digitális villanyóra. Az elhasznált, illetve a betáplált áram mennyiségének különbségéből pedig kiderül, van-e elmaradásunk, vagy bizonyos összeget még jóvá is írnak számunkra. A nyári többlettermelést tehát nem veszítjük el, a téli időszakban – igaz már teljes áron – bevételezhetjük a hálózatból.

ETM: Tapasztalatai szerint – mind a finanszírozás, mind az engedélyeztetés, elszámolás terén – milyen állami ösztönzőkkel lehetne segíteni a megújulók elterjedését?

S.T.: Az engedélyeztetés és az adminisztratív folyamat mindenképpen lehetne egyszerűbb; ezen a folyamaton van még mit csiszolni. Ahogy hallom, másokat is leginkább a bürokratikus eljárás riaszt el egy ehhez hasonló beruházástól. A másik jelentős probléma, hogy míg Európa több országában – például Bulgáriában, Szlovákiában vagy Németországban – emelt áron számolják el a hálózatba visszatáplált áramot, addig nálunk néhány évvel ezelőtt egy igen kellemetlen rendelkezés lépett életbe, amely még inkább gátolja a napelemes rendszerek térhódítását. A korábbi jogszabály szerint az 50 kilowattnál kisebb teljesítményű erőművekben termelt áramot a szolgáltatóknak kötelezően át

kellett venniük a fogyasztás erejéig, túltermelés esetén pedig a mindenkori szolgáltatási díj 85 százalékán, 2012-től azonban a túltermelésért mindössze 22 forintot, azaz a villamos energia termékárát kapják kilowattóránként a kiserőművek tulajdonosai. (Bár régóta terítéken van a lehetősége, Magyarországon egyelőre nem sikerült bevezetni az átalakított kötelező átvételi rendszert, az úgynevezett Metárt, amely szerint a szolgáltatók emelt átvételi áron vennék át a napelemek által megtermelt energiát – a szerk.) Ez mindenképpen egy visszatartó erő. Sok olyan beruházásról tudok, ami eddig csak azért nem valósult meg, mert módosították ezt a törvényt.

ETM: Mit gondol, mindent egybevéve megéri ma Magyarországon háztartási méretű kiserőművet létesíteni?

S.T.: Ezt leginkább az idő fogja eldönteni. A környezettudatosságot azonban mindenképp szeretném kiemelni. Ha valakinek igénye van arra, hogy környezettudatos dolgokat használjon, és ilyen lépéseket tegyen – ez lehet egy olyan apróság is, mint hogy nejlonszatyrot nem dobunk ki vagy nem használunk feleslegesen, egészen

odáig, hogy akár egy ilyen rendszert kiépítünk – akkor már nem csak azt nézi, hogy ez men�nyire térül meg, vagy mennyire gazdaságos. Bár számunkra természetesen ez is nagyon fontos, hiszen nem kis beruházásról volt szó.

ETM: Mit tanácsolna annak, aki most vágna bele egy hasonló innovatív beruházásba?

S.T.: Elsőként feltétlenül azt, hogy keressen egy nagyon jó, élő referenciákkal rendelkező energetikust és kivitelezőt, akik olyan tervet szabnak az adott vállalkozásra, ami számára a leginkább megfelelő. Nem biztos, hogy minden esetben a nagyság a lényeg, hanem sok esetben a praktikusság: mire, hogyan lehet felhasználni ezeket a rendszereket. Nagyon fontos, hogy ezek az ajánlatok és tervek személyre szabottak legyenek.

ETM: Terveznek-e további beruházásokat, amelyekkel hosszú távon tovább csökkenthetik kiadásaikat, valamint ökológiai lábnyomukat?

S.T.: Igen, szeretnénk egy hasonló napelemfarmot felépíteni, illetve terveink között szerepel még a gázfűtés kiváltása is. Amennyiben megoldható, hosszú távon jó lenne legalább részlegesen függetleníteni magunkat a közműszolgáltatóktól. Tehát a végső cél egyértelműen egy úgynevezett ökopanzió megvalósítása. De egy ideje azt is fontolgatjuk, hogy nyitunk az elektromos autók felé. Mivel a másik vállalkozásunk, a Zenit-Auto Rent flottakezeléssel és gépjármű-bérbeadással foglalkozik, hamarosan az ottani állományban is helyet kaphatnak az e-autók. Régóta dédelgetett tervünk ugyanis, hogy valóban „zöld”, 100 százalékban megújuló alapon termelt árammal hajtott járműveket is tudjunk kínálni. A saját telepítésű elektromosautó-töltő(k)nek pedig a második, nagyobb teljesítményű napelemes kiserőmű biztosíthatna fenntartható áramforrást. Így nemcsak a helyi emisszió lenne zéró, hanem a járművek teljes szén-dioxid-mérlege is (a mai elektromos töltőkkel szemben gyakran merül fel az az ellenérv, hogy az azokból vételezett áramot is fosszilis erőművekben termelik meg – a szerk.). Az

magazinja

9

Bánjunk okosan

az energiával! Alkalmazások és intelligens eszközök egy jobb élet és egy alacsonyabb villanyszámla reményében. Mobilos spórolás Zuhanyhőmérő

Ecobee Az Ecobee által kifejlesztett Smart Si termosztátot wifin keresztül bármikor és bárhonnan vezérelhetjük számítógépről, táblagépről vagy akár okostelefonról. Ehhez csupán egy iPad, egy iPhone, vagy egy androidos táblagép, illetve okostelefon szükséges, valamint le kell töltenünk hozzá a platformnak megfelelő alkalmazást. A Smart Si speciális algoritmusok segítségével képes a lehető leggazdaságosabban üzemelni,

10


emellett beépített Live Weather funkcióval szerelték fel, így alkalmazkodik az időjárás-változásokhoz. A Smart Si színes LCD kijelzője a könnyű kezelhetőséget segíti, a beépített automatikus emlékeztetők és riasztások pedig felhívják a figyelmünket a fűtő- vagy a légkondicionáló berendezés meghibásodására, vagy arra, ha szűrőcsere szükséges.

Manapság egyre több munkahelyen találunk zuhanyzókat, amelyeket különösen a kerékpárral munkába érkezők használnak előszeretettel, mielőtt megérkezésük után munkába állnának. Csakhogy a zuhanyzás amellett, hogy felfrissít, energiát is fogyaszt. Ezen segít a Conrad cég hőmérője, hiszen nemcsak időt, vizet, hanem energiát is megtakaríthatunk ezzel a kis szerkezettel, amelyet a zuhanyrózsa és a zuhanytömlő közé kell helyezni. Ez a kis hőmérő azonnal méri az átfolyó víz hőmérsékletét, így biztos nem ér minket meglepetés, hogy túl forró vagy éppen túl hideg vízzel mosakodnánk le. A víz hőmérséklete jól látható a kis eszközön lévő digitális kijelzőn, sőt a hőmérőn lévő matricáról leolvasható a hőmérséklet-különbségből adódó energiamegtakarítás is.

Kikapcsolás nélküli PC Ha nem használjuk a számítógépünket, akkor az az energiatakarékosság érdekében alvó üzemmódba kapcsol. Csakhogy előfordulhat, hogy gyorsan szükség lenne a gép „felébresztésére”, ez pedig sokszor időigényes művelet. Éppen ezért a Fujitsu az Esprimo X923 elnevezésű vadonatúj számítógépénél megszüntette az alvó üzemmódot, ami felgyorsítja az irodai munkát, és még a villanyszámlánkkal is jó „barátságban” van. A fejlesztéseknek köszönhetően ugyanis, annak ellenére, hogy a gép mindig bekapcsolt állapotban van, továbbra sem fogyaszt több energiát.

A Fujitsu új számítógépe az úgynevezett alacsony fogyasztású aktív üzemmódban öt wattot fogyaszt, ez 45 százalékkal alacsonyabb mint a normál használat esetén mért 9,1 watt, így a gépet nem kell „elaltatni” ahhoz, hogy energiát takarítsunk meg.

Energiatakarékos nyomtató

Borral működő számítógép?

Egy irodában a nyomtatás nemcsak zajjal, hanem jókora energiafelhasználással is jár. Ez utóbbi csökkentésére fejlesztett ki a Sharp egy olyan innovatív tonert, amellyel lényegesen csökkenthető a dokumentumok nyomtatásához és másolásához szükséges energia. A Sharp Mycrostoner-CAP elnevezésű tonere alacsonyabb hőmérsékleten olvad, ez pedig lehetővé teszi, hogy az egyik legalacsonyabb áramfogyasztással kelljen számolni. Emellett a tonerek „megtanulják” a használati szokásokat, és alvó üzemmódba kapcsolnak, amikor úgy ítélik meg, hogy nem használják őket. Ugyancsak az energia megtakarítását szolgálja a befejezett feladat utáni automatikus kikapcsolási funkció. A Sharp berendezései növényi anyagokból álló biomasszából származó műanyagból készülnek, ezzel is csökkentve a káros környezeti hatásokat.

A számítógépeket egyre energiatakarékosabb alkatrészekből lehet összeállítani, ezáltal a modern technológia eljuttatható olyan fejlődő országokba is, ahol az elektromos áram még megfizethetetlenül drága, vagy épp nehezen elérhető a lakosság nagy része számára. Dr. Genevieve Bell, az Intel kísérleti projektjeiért felelős igazgatója egy kis alaplapot és a rajta működő processzort egy pohár borba mártott elektródákhoz csatlakoztatott. A két elektróda reakcióba lépett a borban található savval, és az így termelt elektromosság működésre bírta a szerkezetet, amelybe egy gyorsulásmérőt szereltek. Bizonyításként az alaplaphoz kapcsolt külső számítógép rögzítette, hogy a gyorsulásmérő valóban pontosan működik, amikor az előadó megmozgatja a demonstrációs eszközt. Hogy a borral működő számítógépek jelentik-e a jövőt, az még kérdéses, az biztos, hogy energiát takaríthatunk meg ezzel a technológiával.

Ha szeretnénk tudni, hogy a háztartásunkban lévő elektromos berendezések mennyit fogyasztanak, már okostelefon-alkalmazással is figyelemmel kísérhetjük azt. Androidra és iOS-re egyaránt tölthetünk le alkalmazásokat, de míg az iTunesról letöltött Green Outlet alkalmazás 0,89 dollárba kerül, az androidos telefonokra ingyenesen hozzájuthatunk az ugyanezeket tudó, Standby Energy Cost Calculator névre keresztelt alkalmazáshoz. Mindkét programban összegyűjthetjük a készülékeinket, megadhatjuk, hogy azokat egy nap átlagosan mennyi ideig használjuk. Ezt követően az alkalmazás kiszámolja, hogy ezekkel mennyi energiát fogyasztunk, és várhatóan mennyi lesz a számlánk. Mindezek mellett figyeli azt is, hogy mekkora a háztartás szén-dioxid-kibocsátása, és jelez, amikor elérjük vagy meghaladjuk az adott határértéket.

Az

magazinja

11

Ballasztként

Energiaigény 2035-ben millió tonna olajegyenértéken

húzza le Európát a drága energia Az elmúlt időszakban tovább nőtt a rés az amerikai és az európai energiaárak között, az amerikai palagáz-forradalom tovább aligha odázható lépéseket követel Brüsszeltől és a tagállamoktól is. A cél a valódi liberalizáció és verseny, a nemzeti törekvések azonban nem mindig ebbe az irányba mutatnak.

K

omoly versenyképességi és így politikai kérdéssé vált egész Európában az energia ára, a kontinens energiaintenzív iparágai e díjtételek miatt mindinkább hátrányba kerülnek amerikai vagy ázsiai társaikkal szemben. Az európai energetika rendszere komoly átalakulás előtt áll, az Európai Bizottság elsősorban a piaci liberalizáció továbbfejlesztésétől várja a hatékonyság növekedését és az árak csökkenését – szemben például a magyar kormány legutóbbi időszakban is képviselt álláspontjával.

REGIONÁLIS ÁRAK JELLEMZŐK A földgáz és a villamos energia piacán az energiahordozók és a termelőeszközök globális kereskedelmi lehetőségei ellenére legalábbis regionális, de sok esetben nemzeti vagy akár ennél is kisebb területi egységekre vonatkozó árakról lehet beszélni – fogalmaz az Európai Bizottságnak készült munkaanyag. Hiába mondható ezért, hogy az energetika ezen ágai minden országban hasonló struktúrával működnek, a különbségek jelentősek az egyes uniós tagállamok között is. A kiskereskedelmi árak helyzetét jól szemlélteti, hogy egy másik brüsszeli kutatás szerint az áram és a gáz kiskereskedelmi árának szóródása háromszor nagyobb az unión belül, mint például az üzemanyagoké. Az utóbbi összehasonlítás azért is állja meg a helyét, mert az üzemanyagpiac egy meglehetősen érett, szabadpiaci szegmens, ahol szintén nagy szerepet játszik a tagállamok által meghatározott adótartalom (az adók nél-

12


küli árak ezért jóval kisebb sávban szóródnak), és bár az árak az egyes tagállamokban hasonlóak, a fogyasztók egy relatíve széles kínálatból választhatnak, az árak pedig gyorsan követik a nagykereskedelem változásait.

%

A globális nettó energiaigénynövekedésben képviselt arány (2011–35)

Kelet-Európa / Eurázsia Európai Unió

1370

5%

1540

Egyesült Államok

0%

Kína

Japán

4060

Közel-Kelet

440

2240

Afrika

1%

1030 Brazília

31%

0%

1050 India

10% 1540

480

8% 18%

5%

Délkelet-Ázsia

1000

11%

Forrás: IEA

Szélesebbre nyílik az olló A földgáz árának meghatározásához nem állnak rendelkezésre olyan globális benchmarkok, mint például az olajnál, a három nagy piac (Egyesült Államok, Ázsia és Európa) között ezért mindig is voltak árkülönbségek. Az olló 2008 közepe óta kezdett szélesebbre nyílni, Észak-Amerikában a nem hagyományos készletek (palagáz) kitermelése, illetve az alacsony kereslet hozott árcsökkenést, az átlagos gázár 2012-ben például kevesebb mint negyede volt az európainak és hatoda a Japánban jellemzőnek. Az ázsiai régióban – és kisebb mértékben Európában – ezzel párhuzamosan emelkedtek az árak, főként az olajindexált hosszú távú szerződéses árak (a magas olajár) következtében. A különbségeket ugyanakkor enyhíti, ahogy az amerikai Henry Hub (a földgáz leggyakoribb szállítási pontjaként megjelölt elosztóközpont a New York-i árutőzsdén és a tőzsdén kívül kötött ügyletek esetében) árai a 2012-es mélypont közel kétszeresére emelkedtek 2013 közepére. Az árviszonyok mindenesetre egyre nagyobb érdeklődést keltenek az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) iránt, illetve tovább gyengítik az olaj árához kötött árazási mechanizmusok fenntarthatóságát (utóbbi jellemző a magyar-orosz hosszú távú

szerződésre is). A gáz árazása az elmúlt években komoly változásokon ment keresztül – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) World Energy Outlook 2013 című kiadványából. A nagyfogyasztók és „nagyeladók” közötti kétoldalú megállapodások szerepe jelentősen csökkent 2005 és 2008 között, ezzel párhuzamosan pedig jelentősen nőtt a piaci verseny súlya, 2005 és 2012 között 20-ról 37 százalékra – utóbbi bővülés leginkább a kontinentális Európának köszönhető. Becslések szerint ennek eredményeként az olajindexálással árazott gáz részaránya 50 százalék közelébe csökkent.

Vegyesen alakultak az energiaköltségek A lakossági áramárak szinte minden EU-tagországban emelkedtek 2008 és 2012 között, átlagosan évi 4 százalékkal – az átlag mögött csökkenő árak állnak például Romániában, illetve 9-10 százalékos drágulást regisztráltak Lettországban, Spanyolországban vagy Cipruson. Az ipari áramárak ezzel párhuzamosan – áfa és egyéb visszatéríthető adónemek nélkül szá-

molva – évente átlagosan 3,5 százalékkal lettek magasabbak – egyes országokban, köztük Magyarországon, Csehországban, Dániában, Horvátországban, Írországban, Hollandiában, Romániában, Szlovéniában és Szlovákiában csökkentek a díjtételek, máshol, többek közt Észtországban, Litvániában és Lettországban évi 8 százalék feletti mértékben drágult az áram a céges fogyasztók számára. Az uniós harmonizált inflációs mutatóhoz viszonyítva több olyan ország volt, ahol a pénzromlás 2008 és 2012 közötti ütemét meghaladta a lakossági áramár növekedése (a 28-ból 19 országban), de ennél is több olyan tagállam volt, ahol ugyanezen idő alatt az ipari áramár gyorsabban emelkedett, mint az iparágban jellemző termelési árszintek. A gáz ára 2008 és 2012 között évente átlagosan 3 százalékkal nőtt az unióban (minden országban drágulást regisztráltak, kivéve Németországot és Romániát), Bulgáriában, Észtországban és Spanyolországban közel 10 százalék volt az éves áremelkedés üteme, Litvániában és Horvátországban pedig ennél is magasabb, 12, illetve 14 százalék. Az adók nélkül számolt ipari árak e szegmensben stabilnak bizonyultak, évi egy

százalék alatti volt a növekedésük, a legtöbb tagállamban hasonló trendek érvényesültek, 2008 és 2009 között árcsökkenés, ezután pedig drágulás következett. A lakossági fogyasztóknál infláció feletti, az ipari árak azonban a termelői díjtételeknél kisebb mértékben nőttek átlagosan ezen időszakban az országok többségében. Az egységes belső energiapiac kialakítása eddig csak részleges eredményeket hozott az EU-ban, mivel a folyamatot erős tényezők lassítják: a nem piaci elemek relatív súlya emelkedett a végfogyasztói számlák végösszegében, a fogyasztók többsége még mindig nem versenypiaci ajánlatok közül válogat, a hatósági árak számos országban megfigyelhető rendszere pedig olyan keresztfinanszírozási modelleket hoz létre, amelyek önmagukban gátat szabnak a versenynek.

Gyengülőben a magyar versenyképesség Szakértők szerint jelenleg akár kétszeres különbség is lehet a magyarországi és a nyugat-európai cégek által fizetendő energiaköltségek között. A lakossági árak tavalyi

A magyar kormány a választások előtt ígéretet tett a céges energiaárak csökkentésére is, egyelőre azonban nem ismert, hogy ez pontosan mit jelent majd. A piacon leginkább arra számítanak, hogy a kisvállalkozások számára valamilyen módon lehetővé válna az egyetemes szolgáltatásba való belépés, a teljes piac „hatóságiárasítását” nem tartják valószínűnek a szereplők. Márciusban 8,4 százalékkal csökkentek az európai villamosenergia-árak, a nagyobb hidegek elmaradása pedig a gázért fizetendő összegekben is csökkenést hozott – derül ki a Platts elemzéséből. A másnapi áramárak a kontinentális piacokon ötödik egymást követő hónapban csökkentek márciusban, ami elsősorban a növekvő német nap- és szélenergia-termelésnek volt köszönhető. A Platts kontinentális indexe (CONTI) megawattóránként 35,06 euróra esett a hónapban, a februári 38,8 eurós szintről. A csúcsot jelentő tavaly novemberi, 50,5 eurós megawattóránkénti árindexhez képest a csökkenés közel 40 százalék. A gázpiacon Nagy-Britanniában 4 százalékos csökkenést regisztráltak a másnapi szegmensben, februárban még 9,6 százalék volt a havi szintű mínusz. A kontinentális kereskedésben a leglikvidebb holland TTF hub másnapi átlagárai megawattórára átszámolva 22,76 eurón alakultak márciusban, ami februárhoz képest 4, éves szinten pedig 29 százalékos csökkenést jelent.

csökkentését itthon például e szegmensben nagyjából kétharmad részben a szolgáltatók, egyharmad részben azonban a nem lakossági fogyasztók fizették meg. Ha csak 15-20 százalékot jelent az energia egy-egy energiaintenzív iparág költségszerkezetében, 10-20 százalékos árhátrány akkor is 3-4 százalékos különbséget jelenthet a végső árban, ami a világpiacon nem minden esetben ismertethető el. Európa legtöbb országában a piaci szabályozás mellett valamilyen mértékben jelen van az állami beavatkozás, az EU 17 tagállamában alkalmaznak valamilyen hatósági árat. Az árszabályozás, az áramért és gázért fizetendő lakossági díjak mesterséges leszorítása itthon is elsősorban a keresztfinanszírozás miatt rontja az energiaigényes gazdasági szereplők versenyképességét. Az állami ármeghatározás egyik legfőbb problémája, hogy a szabályozás legjobb esetben is csak közelíteni tud ahhoz, amit egy egészséges verseny eredményezne, a politikai megfontolások azonban jelentős torzulásokat okoznak a rendszerben.

Az

magazinja

13

Orosz helyett is orosz gáz jön

Az unió lerázná az orosz láncokat Az alternatív beszerzési útvonalak mellett az energiahatékonyság növelésén keresztül a korábbinál is erősebbé vált Brüsszel orosz energiaimporttól való függetlenedési szándéka.

14


Európa ma gázigényének nagyjából 24 százalékát Oroszországból elégíti ki, e mennyiség felét, mintegy 80 milliárd köbmétert Ukrajnán keresztül – ez a forrás apadt el legutóbb 2009-ben,

Nem hoz megoldást a palagáz Az európai nem hagyományos készletek (palagáz) technikailag kitermelhető részét szakértők 11,7 ezer milliárd köbméterre teszik, ami nagyjából az amerikai negyedét teszi ki. Tech-

Európai gázfelhasználás, 2012 0

50

100

150

200

Fűtés Villamos energia Ipar Végfelhasználás, milliárd köbméterben Ebből energiaintenzív vegyipar* * Becslés.

Forrás: IEA

Az Oroszországból szállított gáz a teljes felhasználás arányában, 2012 100 100 100 100

89

83

80

60

60

59

59

57

56

37

29

24

16

5

0,3

0

0

0

0

0

0

0

rszá g Hol lan dia Bel giu m Hor vát orsz ág Dán ia Íror szá g Por tug ália Spa nyo lors zág Své dor szá Nag g y-B rita nni a

23

iao

24

Svá jc

24

Fra nc

A függetlenedés útját Brüsszelben az energiafelhasználás csökkentése mellett a hatékonyságnövelésben, illetve az ellátási útvonalak diverzifikációjában látják, emellett bővítenék az energiatermelési palettát, elsősorban a megújulók részarányának további növelésével. Európában új gázelosztó központokra lesz szükség, többek között az Ibériai-félszigeten és a mediterrán régió más területein – fogalmazott nemrégiben Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. Ezekhez kapcsolódik a Déli Gázfolyosó, amely azeri gázt szállít majd Európába Törökországon keresztül a TANAP, illetve Görögországon és Albánián át a TAP vezetéken. Van Rompuy szerint további lépéseket terveznek újabb, főként kelet-európai szállítási útvonalak vonatkozásában. Mindezt az amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) egészítheti ki, ehhez azonban fogadóterminálokra lesz szük-

Nyolcvanmilliárd köbmétert kell pótolni

Litv áni a Ész tors zág Fin nor szá g Litv áni a Let tors zág Bul gár ia Szlo vák ia Ma gya rors zág Szlo vén ia Len gye lors zág Törö kor szá g Cse hor szá g Gör ögo rszá g Ném eto rszá g Ola szo rszá g Rom áni a

Hosszú lesz az út

amikor az orosz–ukrán gázvita nyomán a Gazprom két hétre elzárta a csapokat. A helyzet minden korábbinál jobban világít rá arra, hogy Európa gazdasága milyen mértékben függ az orosz importtól. Most, az egyébként sem nagy hidegekkel járó fűtési szezon után a legtöbb európai országban nem okozna nagyobb problémát egy ilyen időszakos lezárás, Magyarországon kívül az országok nagy részében ugyanis a korábbiaknál alacsonyabb felhasználást hozó hideg hónapokban nem csappantak meg a gázkészletek, átlagosan kétszer akkora mennyiségek állnak rendelkezésre, mint egy évvel korábban (itthon azonban 7 százalék közelébe csökkent a tárolók töltöttsége, ezt az elmúlt hónapokban kezdték visszatölteni).

ség az öreg kontinensen. A tanács vezetője szerint Oroszország az „oszd meg és uralkodj” politikáját folytatja a földrész államaival, ezért kell a korábbinál nagyobb átláthatóságra törekedni a szerződéses feltételeknél. A bizottság június végére készíti el javaslatát a témában, a cél egy valódi energiaunió kialakítása lehet.

EU 28 Lux em bur g

A

márciusi, kétnapos uniós csúcs végén a tagállami vezetők azzal bízták meg az Európai Bizottságot, hogy minden eddiginél nagyobb hangsúllyal foglalkozzon az európai energiafüggőség kérdésével, ezen belül is elsősorban az orosz gázimport súlyának csökkentésével. Az ukrajnai krízis és az ebből eredő amerikai– orosz, illetve európai–orosz ellentét csak erősíti ezt a törekvést, egyes számítások szerint megfelelő lépések nélkül az unió 2035-re olajés gázigényének 80 százalékát importból szerezheti be – írta az Euractiv.

Ha Oroszország mégis elzárná a gáz Ukrajnán keresztül vezető útját, egy másik importlehetőséget éppen az orosz gáz jelentene, az Északi Áramlat (Nord Stream) vezetéken keresztül. Ez évi 55 milliárd köbméter kapacitással képes szállítani Németországba, így a jelenleg nagyjából 30 milliárd köbméter kihasznált kapacitáson felüli rész az Ukrajna felől érkező gáz mintegy harmadát pótolhatná. Norvégia 10 milliárd köbmétert adhat, illetve a 2013as 45,7 milliárd köbméteres LNG-import is jóval alacsonyabb a 2011-es, csúcsot jelentő 86,5 milliárdnál. Persze az LNG-szállításokat is több tényező gátolhatná ebben az esetben, kezdve a cseppfolyósító üzemek kapacitásától az ázsiai, főleg japán és kínai igényekig. A The Economist által idézett szakértők szerint Európa nagyjából évi 10 milliárd köbméter LNG-többlettel számolhatna, igaz, a

április végén aláírták a Szlovákiából Ukrajnába irányuló, fordított irányú gázszállítás feltételeit szabályozó megállapodást a szlovák Eustream és az ukrán Ukrtransgaz gázszállító vállalat képviselői. A szállításokhoz a vajáni erőmű céljaira kiépített, jelenleg azonban nem használt vezetéket veszik majd igénybe, amely Ungvárig szállítja a gázt. A gázszállítás legkorábban az idén ősszel indulhat meg, kezdetben évi 3 milliárd köbméteres kapacitással, amit a tervek szerint néhány műszaki változtatást követően folyamatosan évi 8-9 milliárd köbméterre növelhetnek.

Forrás: Eurogas

jelenlegi orosz ár duplájáért. Kihasználatlan szénkapacitásból sem áll rendelkezésre sok, így összesen nagyjából 50 milliárd köbméter Ukrajnán át érkező gáz váltható ki, ami még mindig 30 milliárdos hiányt jelent – miközben így is 50 milliárd dollárra rúgnának a többletköltségek. Jobban megéri tehát besegíteni Ukrajnának orosz számlái kifizetésében. Ukrajna Németországtól kért segítséget az úgynevezett reverzgáz-projekthez: ennek lényege, hogy az orosz gázzal zsarolt ország német gázt vásárol Lengyelországon és Magyarországon keresztül. Emellett José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Robert Fico szlovák kormányfő jelenlétében

nológiailag, továbbá a közvélemény alakulása alapján, illetve a jogszabályi környezet miatt azonban ezt jóval nehezebb kitermelni, ezért is becsülik az elemzők mindössze 4 milliárd köbméterre a 2020-as európai palagáz-kitermelést (Amerika évi 70 milliárd köbmétert termel ki). Mivel az európai gázfelhasználás közel harmadát áram előállítására fordítják, logikus lenne a megújuló alapú termelés fejlesztése is az orosz függőség csökkentése érdekében, a szükséges – és főként gázalapú – tartalékerőművi rendszer miatt azonban e téren is csak az egységes belső energiapiac kialakulásával lehetne eredményeket elérni.

Donald Tusk

lengyel miniszterelnök a Financial Timesban úgy fogalmazott, hogy a kialakult piaci anomáliák kezelése egyszerű: Európának egységes szereplőként kellene fellépnie a gázvásárlás terén az orosz monopolisztikus törekvésekkel szemben. Ilyen együttműködésre pedig vannak példák, elég csak a bankuniós törekvésekre vagy akár az Euroatom uniós atomenergia-ügynökségen keresztüli fűtőanyag-vásárlásra gondolni. Tusk szerint ez egy energiauniót jelentene.

Az

magazinja

15

Energiatudatos

fejlesztések az ELMÛ-ÉMÁSZ-nál

Ingatlanszakmai díjat kapott a felújított irodaépület

F

ennállásának 120. évfordulója alkalmából az elmúlt év utolsó hónapjaiban néhány innovatív, az energiahatékonyságot és energiatakarékosságot célzó projekttel hívta fel magára a figyelmet az ELMŰ-ÉMÁSZ. A lakossági, illetve kisvállalati ügyfélkör tájékoztatását szolgáló Energia Pont megújítása és kibővítése mellett újjászületett a Társaságcsoport egyik patinás épülete is, amely nemrég rangos szakmai elismerésben részesült. Amikor 1893 októberében megindult a fővárosi villamosenergia-szolgáltatás, az ELMŰ elődje, a Magyar Villamossági Részvénytársulat egy szénerőművet működtetett a mai Váci úti székház helyén. Akkoriban ez a létesítmény

szolgálta ki a vállalat valamennyi fogyasztóját. Az idők során az épület folyamatosan bővült, 1900-ban már állt a mai irodaépület, 1907-ben pedig felépült az erőmű kazánháza. Az erőmű 1929-ig működött teljes üzemben, majd a második világháború után leszerelték. A kazánház egy ideig kihasználatlanul állt, mára azonban új funkciót kapott, és egyszerre szimbolizálja a Társaságcsoport hagyományait és a jövő fenntartható, energiahatékony technológiáit. Az ELMŰ-ÉMÁSZ működése és fejlesztései során a folyamatos racionalizációra törekszik. Ennek jegyében újította meg az ipari műemlékké nyilvánított épületrészt, amelynek eredeti állapotba visszaállított homlokzata mögött egy modern, környezetbarát és energiatakarékos irodakomp-

lexum jött létre. A létesítmény ötvözi a meglévő adottságokból fakadó és a mai kor követelményeinek megfelelő műszaki, technikai megoldásokat. A felújítás során kiemelt szempont volt a megújuló energiaforrások hasznosítása, a környezettudatos energiafelhasználás éppúgy mint az optimális területkihasználás és a komfortigényeknek megfelelő kialakítás. Az épület homlokzatát kívülről az eredeti, 1907-es állapotnak megfelelően állították vis�sza. Ehhez egyebek mellett kézműves technológiával gyártott egyedi téglákat, egyedi tervezésű rácsokat és nyílászárókat használtak fel. Utóbbiakat magas szintű hő-, hang- és úgynevezett benapozás elleni szigetelés jellemzi, ezzel is fokozva az energiahatékonyságot.

A tetőszerkezet szigetelése és a tetőtéri beépítések szintén a nagyfokú takarékosság, valamint a korszerű irodai célnak való megfelelés jegyében készültek el. A mintegy 3900 négyzetméteres épület pinceszintjén a kezdetektől üzemelt egy épített kút, amely az áramtermeléshez használt gőzgépek vízellátására és hűtésére szolgált. Az eredeti kutat ismét használatba véve és korszerűsítve egyszerre két funkcióval ruházták fel azt. Ez biztosítja a vizet az épület geotermikus – víz-víz rendszerű hőszivattyús – hűtő-fűtő berendezései számára, valamint innen szolgálják ki a létesítmény szürkevíz-hálózatát is. A kinyert víz visszasajtolása céljából hat új nyeletőkutat építettek.

Az egykori kazánház lapos tetejére 65 négyzetméteres, 10 kilowatt összteljesítményű napelemes kiserőművet telepítettek, részben ez biztosítja a működéshez felhasznált villamos energiát. Az épületrész működését intelligens felügyeleti rendszer vezérli, amely számos különböző funkciót ellenőriz, a nyitásérzékelővel ellátott nyílászáróktól a mozgásés jelenlétérzékelők által szabályozott világítási rendszeren át a helyiségenként egyedileg szabályozható fűtési-hűtési körökig. A nagy értékű, stratégiai fontosságú berendezések védelméről úgynevezett Hi-Fog vízködalapú tűzoltó rendszer gondoskodik. A Társaságcsoport jó ideje törekszik az ingatlanok lehető leghatékonyabb kihasználására, továbbá hálózatirányítási rendszereinek optimalizálására és centralizálására. E törekvések eredményei felfedezhetők a felújított épületben is: itt kapott helyet többek között az ELMŰ Hálózati Kft. új, korszerű technikai felszereltségű üzemirányító központja. Az áramszolgáltató számításai szerint az épületkihasználási mutatók javítása, valamint a felszabaduló ingatlanok üzemen kívül helyezése révén a beruházás három-négy éven belül megtérülhet. Az energiahatékonyság és a fenntarthatóság iránti elkötelezettség azonban nem csupán a költségek szempontjából előnyös; a zöldépületeknek mára jelentős presztízsértékük van. Ennek elismeréseként jelölték az épületet a hazai ingatlanszakma legjelentősebb fórumaként működő Iroda Csoport által évente megrendezett „Az Év Irodája” versenyre. A neves szakmai zsűri döntése, valamint a közönségszavazatok alapján az ELMŰ beruházása második helyezést ért el „Az Év Zöld Ingatlanprojektje” kategóriában.

tótermét és tanácsadó irodáját. A Váci úti székházban 2010-ben megnyílt Energia Pontban immár a korábbinál nagyobb területen, gazdagabb tematikával várják a látogatókat. A lakossági ügyfelek mellett a kis- és középvállalkozások számára is nyitott a lehetőség, hogy számos érdekességgel és hasznos energiamegtakarítási lehetőséggel ismerkedjenek meg. Az interaktív bemutatóteremben található modulok szemléltetik az energiafogyasztást és az egyes, megújuló energiát hasznosító berendezések működését – a látogatók működés közben figyelhetik meg a kiállított napelemet, illetve szélerőműmodellt is. A korszerű és hagyományos fűtési módok, a háztartási meleg víz előállításának alternatívái, valamint a különböző világítási technológiák előnyei és hátrányai mellett látványos installáció mutatja be a passzívház építését és működését is. A különböző típusú falazóelemek, hőszigetelő rendszerek és nyílászárók alkalmazásával elérhető energetikai jellemzőkről, valamint a megtakarítási lehetőségekről intelligens eszközök segítségével személyre szabott tanácsadást nyújt a Társaságcsoport szakembere. A bemutatóteremben megtalálhatók a naponta használt háztartási eszközök, amelyek takarékos használatához, valamint a tudatos energiafogyasztáshoz is ötleteket meríthetnek a látogatók. Helyet kapott a tematikában az elektromos közlekedés is, amely napjainkban látványosan fejlődik. A fővárosi mellett továbbra is a megszokott helyen, az ÉMÁSZ Nyrt. székházában működik a miskolci Energia Pont is. Felkészült szakértők mindkét irodában a hét minden munkanapján ingyenes személyes tanácsadással állnak az érdeklődők rendelkezésére.

Szintén az elmúlt ősszel adták át a Társaságcsoport megújított és kibővített budapesti bemuta-

16


Az

magazinja

17

E-mobilitás: úton egy zöldebb infrastruktúra felé

Világszerte robbanásszerű fejlődés előtt áll a környezetbarát járművek, ezen belül is főként az elektromos autók piaca. Egyre több politikai és piaci szereplő tesz hitet a technológiai fejlődés mellett. Kitűnő példa erre az ELMŰ-ÉMÁSZ elköteleződése: a Társaságcsoport már 2010 óta oroszlánrészt vállal a fenntartható autózás magyarországi meghonosításában.

A

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) csaknem 15 éve megfogalmazott álláspontja szerint a környezeti szempontból fenntartható közlekedés nem veszélyezteti a lakosság egészségét és az ökoszisztémákat. Továbbá a közlekedési igényeket úgy elégíti ki, hogy a megújuló erőforrásokat lassabb ütemben használja fel, mint az azok újratermelődéséhez szükséges idő. Egy másik nézőpontból: a nem megújuló erőforrásokat az azokat helyettesítő megújuló források előállítási üteménél lassabban használja fel. Az OECD elképzeléseinek még másfél évtized elteltével sem felel meg a közlekedési rendszer. A szervezet véleménye szerint ugyanis a korszerű közlekedési rendszernek nemcsak szociális és környezetvédelmi szempontból, hanem gazdasági és infrastrukturális értelemben is fenntarthatónak kell lennie. Ezért intézkedések és politikai eszközök sorára van szükség ahhoz, hogy megkezdődjék a fenntartható közlekedési rendszer létrejöttéhez vezető folyamat. Ezzel összhangban az Európai Unió néhány évvel ezelőtt javaslatokat dolgozott ki a környezetkímélő gépjárművek piacra jutásának elősegítésére. Szakértők szerint ugyanis az ilyen modellek forgalmazása elengedhetetlen ahhoz, hogy az autóipar fellendüljön, Európa pedig kevésbé függjön az olajimporttól. Az EU stratégiája arra irányul, hogy a közlekedésben teret nyerjenek az energiahatékony benzinüzemű, az elektromos, valamint az üzemanyagként földgázt, bioüzemanyagokat és hidrogént hasznosító járművek.

18


A jelek szerint már nemcsak a politikai szándék egyértelmű, de forradalom előtt áll az autóipar is. Szakértői várakozások szerint a következő években világszerte óriási mértékben növekszik a környezetbarát autók iránti kereslet, amelyet a gyártók egyre nagyobb kapacitásokkal igyekeznek majd kielégíteni. Ez a tendencia több okra vezethető vissza: ezek között szerepel a hagyományos járművek klímaváltozásban játszott szerepe, a kőolajtartalékok kimerülése, valamint számos ország függősége a kőolajimporttól.

Példaértékű fejlesztések a zöldebb környezetért A környezetbarát gépjárművek közül az Európai Unió a legnagyobb figyelmet az elektromos autók kérdésének szenteli. Ez főként annak köszönhető, hogy egyes technológiai vívmányok, mint például a nagyobb kapacitású akkumulátorok, az elmúlt években sokat javítottak az elektromos autók megítélésén a fogyasztók körében. Ezzel összhangban több uniós tagállam, köztük Franciaország, Spanyolország, Németország, Portugália, Dánia és természetesen Magyarország is az elektromos közlekedési eszközök meghonosításán fáradozik. Ehhez anyagi ösztönzőkkel, többek között ár- és adókedvezményekkel igyekeznek kedvet csinálni az embereknek, de a versenypiaci szereplők is egyre inkább magukénak érzik a kezdeményezést. Az állami ösztönzők – és természetesen a fosszilis energiahordozók folyamatos drágulása – már a legnagyobb autógyárakat is arra ösztönzik, hogy egyre több és egyre nagyobb darabszámú elektromos modellel rukkoljanak elő. Kitűnő példa a megnövekedett igényekre, hogy nemrég a dán Avis Car Rental nem kevesebb mint 400 elektromos autó megvásárlásával világrekordot döntött. A legtöbb ismert autómárka már kínál elektromos modelleket is, a fogyasztóknak azonban ma még kedvét szegheti, ha azt tapasztalják, hogy hiányzik az ezek üzemeltetéséhez szükséges egységes infrastruktúra (például nem kellően kiterjedt a töltőhálózat, vagy nem kompatibilisek a feltöltéshez használt eszközök). Bár a töltőállomások telepítése külföldön és hazánkban is lendületet kapott, az elektromos autók szélesebb körű elterjedéséhez még igen jelentős beruházásokra van szükség. Ugyan az elektromos járműveket jellemzően az otthonukban töltik fel üzemeltetőik, a „kilométerfrász” elkerüléséhez szükség van egy egységes és megfelelően sűrű töltő-infrastruktúra kiépítésére.

Változást ígér viszont az a múlt év elején megjelent uniós irányelvjavaslat, amely az alternatív hajtású közlekedési eszközök elterjedését célozza. E szerint 2020-ig ki kell építeni a járművek kiszolgálásához szükséges infrastruktúrát. Jelenleg az EU éves GDP-jének 2,5 százalékát, naponta több mint egymilliárd eurót költ kőolajimportra. Ezen a helyzeten az alternatív üzemanyagokkal működő járművek elterjedésének elősegítésével lehet változtatni. A tervezetben rögzítették, hogy a tagországoknak az egyes üzemanyagtípusok esetében hány töltőpontot kell létesíteniük, elektromos autóknál például minden járműre két berendezésnek kell jutnia. Ezt a problémát természetesen már számos európai nemzetállam és versenypiaci szereplő is felismerte. Világszerte 2013-ra már közel 50 ezer töltőpontot helyeztek üzembe, ezek közül csaknem háromezer egyenáramú gyorstöltő berendezés. Európában Németország és Hollandia mellett a skandináv országok, valamint Észtország vállalt vezető szerepet az infrastruktúra kiépítésében. Magyarországon is megkezdődött a változásokra való felkészülés: az ELMŰ-ÉMÁSZ például már 2010 óta elkötelezett híve az elektromos közlekedésnek, és aktívan részt vesz annak elterjesztésében. A Társaságcsoport kezdeményezésére 2011-ben létrejött az első, az elektromos autózás népszerűsítését zászlajára tűző közösség, az E-Mobility Network is. Az ELMŰ folyamatosan bővíti a budapesti töltőinfrastruktúrát, mára összesen 38 töltőállomást üzemeltet Budapesten. Az ÉMÁSZ székhelyén, Miskolcon ugyancsak telepítettek töltőoszlopot, elősegítve az új technológia elterjedését Észak-Magyarországon is. A Budapesti Elektromos Művek 2014. március 26-án a közlekedésért, a gazdaságfejlesztésért és a környezetvédelemért felelős államtitkárok társaságában adta át azt a 10 töltőoszlopot, amelyek az Európai Unió Green eMotion projektjének támogatásával valósultak meg a fővárosban. Az autósok a Társaságcsoport közterületen üzemelő „okos” töltőberendezéseit mobiltelefonos applikáción keresztül találhatják meg, és – amennyiben éppen nincsenek használatban – lefoglalhatják, amíg megközelítik azt. A Társaságcsoport által a Magyar Tudományos Akadémiától alig néhány lépésre átadott töltőpont avatásán Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára kiemelte, hogy az előkészítés alatt álló Jedlik Ányos programban nagy hangsúlyt kap az elektromos autók támogatási rendszerének kidolgozása. Az államtitkár szerint csak az e területen működő cégekkel

szövetségben tud az ország eredményesen felkészülni a közlekedés technológiai innovációjára. E szövetségre kiváló példa dr. Kövesdi Zoltán, az ELMŰ-ÉMÁSZ igazgatósági tagjának a helyszínen tett bejelentése, amely szerint a magánszemélyek az év végéig továbbra is ingyen kapják az energiát a töltőoszlopoknál. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára ugyanezen az ünnepségen hangsúlyozta, hogy 2050-re az Európai Unió az 1990-es szinthez képest 80 százalékkal akarja csökkenteni a károsanyag-kibocsátást. A városokban addigra már szinte kizárólag nulla emissziójú járművek közlekedhetnek, ezért már a most kezdődő uniós költségvetési ciklusban ki kell dolgozni a cél eléréséhez szükséges ösztönzőrendszert. Ebben az időszakban továbbra is nagy szükség lesz az olyan vállalatok elkötelezettségére, mint az ELMŰ-ÉMÁSZ. Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára hozzátette, hogy bár minden emberi tevékenység hatással van a környezetünkre – és ezért tökéletes megoldások a közlekedésben sem léteznek –, meg lehet találni a „kevésbé rossz” irányokat. Miután az elektromos autónak kisebb az „ökológiai lábnyoma”, ezért a kormány támogatni kívánja az új technológia magyarországi elterjedését.

Május végén újabb négy

elektromos töltőberendezést helyezett üzembe az ELMŰ-ÉMÁSZ a WestEnd CityCenter parkolóházában, ezzel 39-re bővítve a Társaságcsoport által működtetett berendezések számát. Az egyre kiterjedtebb töltő-infrastruktúrának is köszönhető, hogy a közelmúltban megrendezett eTourEurope elektromosautó-rali konvojának útvonalában Budapest is szerepelt. A hat nemzetet képviselő, Tesla és Peugeot elektromos autókból, valamint egy Fine Mobile TWIKE háromkerekű járműből álló flotta Münchenből indulva, kilenc nap alatt 4200 kilométeres távot tett meg. Az elektromos mobilitást népszerűsítő túra során kilenc fővárost érintettek a résztvevők. A budapesti állomáson az ELMŰ-ÉMÁSZ ingyenesen bocsátotta az e-autósok rendelkezésére a székházában felállított mobil töltőoszlopokat és a következő szakaszhoz szükséges energiát. Az

magazinja

19

Utat mutat

A letisztult dizájn, a minőségi anyagok és ös�szeszerelés, a már-már fejedelmi kényelem a legfőbb tulajdonságai közé tartozik, mindez pedig vélhetően a célcsoport szemében is sok riválisnál előbbre helyezi a Teslát. Sőt, sportos jellege ellenére – és persze a belsőégésű motor „hiányának” köszönhetően – néhány igen praktikus megoldással is szolgál. Ilyen például az orr-részben kialakított második csomagtér arra az esetre, ha élnénk a lehetőséggel, és a felárért rendelhető számtalan extra közül a hátsó sorba szerelhető – és hátrafelé néző! – üléseket választanánk.

Tesla Model S: csúcstechnika díszcsomagolásban

Kétségkívül a jövő mobilitásának hírnöke, de épp ezért magában hordozza az összes technikai kihívást, amely ma a tisztán elektromos autózást jellemzi. A Tesla Model S egy igen kifinomult technikával felszerelt elektromos sportautó, annak összes velejárójával, hogy a vasat csak villanymotorok mozgatják, igaz, azok elképesztően gyorsan, azonban csak addig, amíg az akkumulátorok bírják.

K

icsit sem meglepő, hogy egy csúcskategóriás elektromos sportautó a hagyományos, belsőégésű motorral felszereltekével azonos menetteljesítményt produkál, hiszen közismert tény, hogy a villanymotorok bődületes nyomatéka már a nulladik másodperctől rendelkezésre áll. Az igazi kihívás egy elektromos – kiváltképp tisztán elektromos – autó esetében, hogy hogyan zabolázzuk meg a kerekeket hajtó villamos erőforrásokat. Ezt a fedélzeti számítógép tökéletesen megoldja. Az elektromos erőforrásoknak köszönhetően az autó gyorsulását kevés utcai négykerekűéhez lehet mérni – ráadásul mindezt fokozatmentesen és szinte hangtalanul produkálja –, mindezzel együtt még a stabilitása is figyelemre méltó. Azt ugyanakkor talán ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy a 2003-ban Kaliforniában alapított luxusautó-gyártónak – neve ellenére – nincs köze a névadó, szerb származású Nikola Teslához. Aki a zseniális mérnök-feltalálót idéző megoldásokra számít, annak csalódnia kell. A Tesla-modellek kétségkívül a világ élvonalába tartoznak, technikai megoldásaik sok

20


tekintetben egyediek, az elektromos autózást ma leginkább fékező alapvető problémákat azonban egyelőre a kaliforniai gyárban sem sikerült megoldani. Mind közül a legnagyobb kihívást az autók hatótávolsága jelenti. A gyári adatok szerint a Model S háromféle akkumulátorcsomaggal rendelhető, amelyek a gyártó szerint „páratlan hatótávolságot” kölcsönöznek a járműnek. Az autót 60 és kétféle 85 kilowattórás szettel gyártják. A kisebbikkel 208, a nagyobbikkal 265 mérföldet, vagyis 330 és 430 kilométer közötti távolságot tehetünk meg egyetlen töltéssel. A kisebbik telephez 302, a nagyobbikhoz 362, vagy 416 lóerős erőforrás áll rendelkezésre. Ezekkel a mutatókkal a típus minden bizonnyal valamennyi mai, sorozatgyártott e-autót maga mögé utasít (nem számítva természetesen a kiegészítő belső égésű motorral – úgynevezett range extenderrel – felszerelt típusokat). A hivatalos prospektus adatait érdemes mégis némi fenntartással kezelni. A maximális hatótávolság feltüntetésekor ugyanis minden bizonnyal abból az optimális esetből indultak ki, amikor az

akkumulátorok kizárólag az autó hajtását szolgálják, vagyis nem kell sem világítanunk, sem a klímaberendezést működtetnünk, illetve nem járnak az ablaktörlők, és főként: nem használjuk a hatalmas érintőképernyős központi kezelőegységet. Az egyik magyarországi Tesla Hollandiából öt nap alatt ért haza őszies esős, hideg időben, amikor szinte minden elektromos fogyasztóra szükség van. Nem elég, hogy látni és látszani is kell, de szükség van fűtésre, szellőztetésre, sőt az elektromos autókban szinte már zavaró csend miatt még valamiféle zenei „aláfestésre” is. Nos, ilyen körülmények között a Tesla akkumulátorai sem bírják a végtelenségig, esetenként akár a gyári adatokat is alulmúlhatják. Sebaj, gondolhatják a Tesla-tulajdonosok, a normál elektromos hálózathoz csatlakoztatva egy óra alatt nagyjából 45 kilométernyi útra elegendő energiát tud magához venni a Model S. Persze ez a 45 kilométer csupán elméleti, hiszen közben biztosan szól majd az audiorendszer, esetleg a világításra, a fűtésre, vagy éppen a hűtésre is szükség lehet, és ez máris lényegesen lecsökkenti az egy óra alatt vételezett energia révén megtehető távolságot.

A gyári adatok szerint a gyártó saját gyorstöltője, a Supercharger húsz perc alatt félig tölti az akkukat. A kérdés persze az, hogy mindezt hol tehetjük meg útközben. A nyilvános töltőállomások száma ugyan szaporodik – hazánkban főként a fővárosban bővül gyors ütemben a hálózat –, az országos úthálózat mentén erre alig van esélyünk. Gyorsan jegyezzük meg, hogy az infrastruktúra hiánya nem a Tesla hibája, az autó értékéből, technikai megoldásaiból cseppet sem von le. A Tesla Model S a számítógépes járművezérlés csúcsát kínálja: a középkonzol hatalmas, 17 hüvelykes, érintőképernyős kezelőegysége segítségével állíthatjuk be a navigációt, az audiorendszert, a szellőzést, szükség esetén természetesen böngészhetünk a neten, ellenőrizhetjük az autó pillanatnyi energiafelhasználását számos paraméter szerint és a beépített elektronikát értelemszerűen telefonként is használhatjuk. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezek a funkciók számos, alacsonyabb kategóriás modellben is elérhetők. De ez az autó mégiscsak egy Model S!

Akárhogyan is, a Tesla Model S egyrészt maga a high-tech világ, másrészt pedig annak ös�szes korlátja is. Egy neves amerikai tudós szerint a Tesla legnagyobb előnye, hogy megmutatja, ilyet lehet csinálni. És valóban: alaposan szemügyre véve a sok tekintetben lenyűgöző járművet, ötvözi mindazokat az áldásos tulajdonságokat, amelyek a többi szériagyártású elektromos autót ma még csak külön-külön jellemzik. Kétségkívül utat mutat, nemcsak járműtervezésből, vezérlésből, de üzletből is. Hiszen a válság ellenére köszönik, jól vannak, és a magyarországi utakon is legalább két-három ilyen autó fut már.

Természetesnek tűnik, hogy a biztonság a ma elérhető maximális szinten van az alumínium karosszériában, amelynek padlólemezét az akkumulátorszett pluszban is merevíti. Biztosak lehetünk benne, hogy az elektronikus rendszerek által szabályozott futómű minden pillanatban az optimális tapadást biztosítja, és egyébként – amennyire csak lehet – elnyeli a magyar úthibákat is. Bár a hazai úthálózat általános állapotát figyelembe véve nem kizárt, hogy egyes szakaszok még a Tesla Model S rendszereit is komoly feladat elé állítanák, az eddigi tesztek kiváló komfortról tesznek említést. Azonban ezen járgányok célja nem az, hogy nap nap után munkába fuvarozzanak, vagy ha mégis, akkor az első ülésen vagy a sofőrrel, vagy egy topcég első számú vezetőjével, aki a Teslából azt kívánja sugározni, hogy vállalata működtetése mellett még a klímavédelemre, a fenntartható fejlődésre is ad. Igaz, nincsenek ismert számítások arra vonatkozóan, hogy a Teslamodelleknek mekkora a szén-dioxid-lábnyoma – vagyis a gyártási technológiát is beleértve egy-egy autó teljes élettartama során a nyers lemeztől a zúzdáig mennyi káros anyag kerül a levegőbe –, de az üzemelés tisztasága miatt bizonyosan kisebb mint a legzöldebb belsőégésű autó esetében. Az

magazinja

21

Az ABB elsőként kapott tanúsítást

elektromos autókhoz gyártott, több szabvánnyal kompatibilis gyorstöltőire

Az iparágban az ABB Terra DC töltői elsőként szerezték meg a több szabvánnyal kompatibilis töltők CHAdeMO 1.0 és a harmadik fél által kibocsátott CE megfelelőségi tanúsítványokat.

instant audit

az év végéig fél áron

Folyamatosan nő az érdeklődés az ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ energetikai audit szolgáltatása iránt, a legalapvetőbb vizsgálatokat pedig most fél áron végzik el a Társaságcsoport szakemberei. Az úgynevezett instant audit az év végéig kedvezményes díjazással vehető igénybe, az elérhető megtakarítás pedig akár milliós is lehet.

É 2014.

május 12-én az energetikai és automatizálási technológiák területén piacvezető ABB cégcsoport bejelentette, hogy a Terra 23 és Terra 53 termékcsaládhoz tartozó gyorstöltők sikeresen teljesítették az új, egyenáramú (DC) gyorstöltőkre kidolgozott európai tanúsítási folyamatot. Az ABB gyorstöltők tanúsítását a független tanúsító cégként működő spanyolországi Applus ADIADA végezte. Az ABB több szabvánnyal is kompatibilis („multi-standard”) töltői egyaránt megfelelnek a CHAdeMO 1.0 és a CE szabvány követelményeinek, illetve az iparág multi-standard gyorstöltőkre vonatkozó új irányelveinek is. A CHAdeMO 1.0 tanúsítási folyamatra márciusban, Spanyolországban került sor, közvetlenül azt követően, hogy hivatalosan is átadták Európa első, gyorstöltőkre szakosodott tanúsító házát, az Applus IDIADA-t. Az Idiada által végzett hivatalos standardokra alapozott tanúsítási eljárással párhuzamosan az ABB gyorstöltőin sikerrel végezték el a japán és európai autógyártók egyedi járműverifikációs vizsgálatait is, amelyek a CHAdeMO 0.9 tanúsítvánnyal rendelkező járművekkel való fordított kompatibilitás ellenőrzésére is kiterjedtek. A kiterjedt tanúsítási és verifikálási folyamat elvégzése alapkövetelménynek számít a ma-

22


gán- és a közterületeken használatos gyorstöltők esetében egyaránt. A CHAdeMO 1.0 és CCS funkcionalitás több szigorú szabványnak való megfelelést követel meg, így pl. a töltő szigetelése és a töltőáram minősége szempontjából. A több szabvánnyal kompatibilis töltőknél ezek a követelmények különösen fontosak, ezért az ABB töltőit eleve az iparág jelenleg kidolgozás alatt álló irányelve, a több különböző szabványnak megfelelő gyorstöltési megoldás egyetlen gyorstöltő rendszerbe való biztonságos és problémamentes integrálását célul tűző MOCCA (Multi Outlet Charger Configuration Agreement/kb. többkimenetű töltőkonfigurációs protokoll) specifikáció szerint tervezi. Ez a konstrukciós megoldás biztonságot, műszaki architektúrát, funkcionalitást és használhatóságot ad a rendszernek, és biztosítja annak zavarmentes működését akkor is, ha több kimenetet integrálnak egy gyorstöltőbe. Wil van Gils, az ABB Elektromos hajtású járművek töltési infrastruktúrájának k+f elnökhelyettese a következőket mondta az ABB törekvéseiről:„Az ABB úgy döntött, hogy a termékek gyors piacra dobása helyett inkább a tanúsítási folyamatra összpontosít, ezzel garantálja a profes�szionális elektromosautó-töltő hálózatokhoz szükséges minőséget, megbízhatóságot és biztonságot. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy Japánon kívül elsőként szereztük meg a Chademo1.0 tanúsítványt, és ugyancsak

elsőként, sikeresen zártuk a töltőink megfelelőség-ellenőrzési vizsgálatait európai és japán gépjárművekkel.” A MOCCA-val kapcsolatban a következőt mondta: „A MOCCA specifikáció közös fejlesztése érdekében átfogó támogatást nyújtottunk az Idiadának,, mivel meggyőződésünk, hogy ez a specifikáció kulcsfontosságú szerepet tölt be a nyilvános gyorstöltő infrastruktúra sikeres kiépítésében”. A tanúsítási folyamat sikeres lezárását követően az ABB elkezdte gyártani és szállítani a több szabvánnyal is kompatibilis Terra 23/53 gyorstöltőket. Az első termékeket a kiemelt vevőknél telepítette és helyezte üzembe március utolsó hetében. A töltők zökkenőmentesen integrálhatók az ABB meglévő, felhőalapú hálózata által biztosított szolgáltatások körébe, ami biztosítja, hogy ezek a termékek is megfeleljenek az ABB termékminőségre, üzemidőre, szervizelhetőségre és felhasználói élményre vonatkozó magas szintű követelményeinek. ABB magyar weboldal: www.abb.hu Facebook-oldal: www.facebook.com/ABBMagyarorszag

vek óta kínálja az energetikai audit lehetőségét az ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ, mára ez vált a Társaságcsoport egyik legnépszerűbb szolgáltatásává. A vállalati ügyfelek érdeklődése egyre erősödik a hatékonyságnövelő és költségcsökkentő vizsgálatok iránt – egyes cégek villamosenergia-beszerzéseik pályáztatását is ehhez kötik. Az áramszolgáltató eddig is élen járt az ilyen jellegű átvilágítások terén, most pedig még kedvezőbb feltételek mellett teszi elérhetővé ezeket. Idén május 1. és december 31. között 50 százalékos kedvezményt biztosít az instant audit alapdíjából. A teljes energetikai audit esetében előzetes igényfelmérés alapján határozzák meg az elvégzendő feladatokat, az infrastruktúra vizsgálat alá vont elemeit, és egyedi ajánlat készül a munkálatokra. Az instant audit tartalma, folyamata és árazása tekintetében is egyszerűbb. A fix, nettó 100 000 forintos alapár három vizsgálatot foglal magában. A lekötött teljesítmények optimalizálását, a meddőgazdálkodás felülvizsgálatát és a villamos főelosztó berendezések termovíziós vizsgálatát. Az első esetben a szakemberek a rendszerhasználati számlákon közölt maximális villamos teljesítményt ös�szehasonlítják a hálózathasználati szerződés szerinti lekötött teljesítménnyel. Jelentős eltérés esetén a lekötési érték módosítására, új lekötési módozatra, optimalizálásra tesznek javaslatot. A meddőgazdálkodás átvilágítása során a számlák alapján megvizsgálják a cég meddőfogyasztását, és ha az engedélyezett értékhez mérten jelentős induktív fogyasztást, vagy túl nagy kapacitív értéket tapasztalnak, a költségek csökkentésére irányuló javaslatokat tesznek. Az elektromos berendezések hőka-

merás felvételei alapján kiszűrhetők az esetleges kötéshibák vagy aszimmetrikus terhelés miatt keletkező túlmelegedések. A rendellenes jelenségek feltárásával és elhárításával javítható az üzembiztonság, valamint csökkenthető a karbantartási idő. Az instant audit elsődleges célja a költségcsökkentés és hatékonyságnövelés. A szolgáltatás tanácsadásra, megoldási javaslatok kidolgozására és közlésére terjed ki. A Társaságcsoport szakemberei a vizsgálatokat követően írásos dokumentációt készítenek: egy, a meddőfogyasztás és a maximális villamos teljesítmény valós és szerződés szerinti értékeiből számított megtakarításokat tartalmazó tanulmányt, valamint a hőkamerás vizsgálatok eredményéről szóló jegyzőkönyvet. Amennyiben az ügyfél a tanácsadás nyomán megtakarításra tesz szert, ennek arányos részével (a teljesítést követő 12 hónapra vetített megtakarítás 30 százaléka) kiegészül a megbízási díj. Az energetikai audit további feladatokat is tartalmazhat, egyedi ajánlat alapján. Ezek között szerepel a fényerősség mérése, a világítás optimalizálása, alternatív energiaforrások alkalmazási lehetőségeinek feltérképezése megtérülési számításokkal kiegészítve, épületszerkezetek termovíziós vizsgálata, a fűtési, hűtési, szellőztető vagy sűrített levegős rendszerek vizsgálata. Az év végéig tartó akcióban mindazok az üzleti fogyasztók részt vehetnek, amelyek a 2014. évre vonatkozóan érvényes versenypiaci villamosenergia-vásárlási szerződéssel rendelkeznek, valamint éves villamosenergia-fogyasztásuk meghaladja az 500 000 kilowattórát. Az

ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ illetékesei tömeges jelentkezésre számítanak, mivel az eddigi tapasztalatok szerint az audit során feltárt lehetséges megtakarítás százezer, vagy akár millió forintos nagyságrendű is lehet. A Társaságcsoport a vizsgálatokat követően segítséget nyújt a beruházások kivitelezésében, kedvező finanszírozási lehetőségek nyújtásában, a berendezések karbantartásában, üzemeltetésében is. Lovász Lajos, a MÁSZ Kft. értékesítési munkatársa elmondta, hogy az energetikai auditot igénylő vállalatok esetében jórészt nem a cégméret vagy a fogyasztás nagysága a rendezőelv, hanem a vezetőség elkötelezettsége az energiahatékonyság és az energetikai infrastruktúra üzembiztonsága iránt. Az ügyfelek többsége olyan vállalkozás, amelynél nem foglalkoztatnak energetikust, ám a külső szakértők meglátásai ott is hasznosak lehetnek, ahol van ilyen szakember. A tapasztalatok szerint a leggyakoribb hiányosságok a nem megfelelő lekötött teljesítmények, a meddőgazdálkodási problémák, a villamos főelosztók melegedése, valamint az elavult világítóberendezések használata. Értelemszerűen a leggyakrabban javasolt beavatkozások a helyes teljesítményértékek meghatározása, a fázisjavítás, valamint a készülék-karbantartás és a világításkorszerűsítés. A kedvezményes instant audit szolgáltatás igénybevételéhez mindössze a vonatkozó ajánlat megkérésére, valamint az akcióban való részvételi szándék jelzésére van szükség. A részletes feltételek megtalálhatók a www.elmu.hu és a www.emasz.hu weboldal Közép- és nagyvállalatok menüpontjában, az Energetikai audit címszó alatt. Az

magazinja

23

ÉlhetÔ

Kisebb mértékben, de szintén hozzájárul a létesítmény áramellátásához a közeli Mogyoródi-patak medrében elhelyezett törpe vízerőmű, amely nevében hordozza egyik legfőbb ismérvét: mindössze 68 centiméteres magasságával, 20 centiméteres turbinalapát-átmérőjével és alig 20 kilogrammos tömegével szerényen lapul meg a vízfolyás szélén. Amikor azonban a vízhozam lehetővé teszi, az egyfázisú, állandómágneses, 200 watt névleges teljesítményű generátor révén folyamatosan táplálja az energiát a park kisfeszültségű hálózatába.

JövÔ Park

A smart hálózatok előfutára

… mégis függetlenül

Magyarországon eddig egyedülálló projektet valósított meg az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport Fóton. Az Élhető Jövő Park a decentralizált energiatermelés mintapéldája, egyben az intelligens hálózatok további kutatásának terepe.

B

ő két évvel ezelőtt, 2011 őszén kezdett átfogó energiahatékonysági felülvizsgálatba az ELMŰ-ÉMÁSZ Audit csoportja a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat fóti Lovasterápiás Központjában. Az eljárás célja az volt, hogy feltárják az energiafelhasználás optimalizálásának és a hatékonyság fokozásának lehetőségeit. A felméréshez szakmai segítséget nyújtottak a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint az Óbudai Egyetem munkatársai, akikkel együtt többek között a fóti helyszín földrajzi és meteorológiai adottságait is vizsgálták. Az eredmények alapján több, megújuló energiaforrást hasznosító berendezés telepítésére született javaslat, és 2012 elején el is készült az erre irányuló megvalósíthatósági tanulmány. Ennek következtetései alapján a központ áramellátásának biztosítására egy szélerőmű, egy fotovoltaikus rendszer, valamint egy törpe vízerőmű kivitelezésére tettek javaslatot a szakemberek. Ugyanakkor már a tervezésnek ebben a fázisában számoltak azzal, hogy a természeti erőforrások rendelkezésre állása ingadozásokat okozhat a rendszerben, ezért a hálózat részét képezi egy korszerű, akkumulátoros energiatároló-visszatápláló rendszer is. Továbbá, mivel a beruházás fontos célja volt a létesítmény energiafogyasztásának, illetve -költségeinek minimálisra csökkentése, egyéb berendezések telepítése is kézenfekvőnek látszott. Ilyen a látogatóközpont fűtését és hűtését ellátó levegő-víz rendszerű hőszivattyú, a központi istálló melegvíz-ellátását szolgáló napkollektor, vagy a park alacsony

24


fogyasztású közvilágítása. Mindezek mellett értelemszerűen az elektromos autók töltésére alkalmas berendezések is a projekt elengedhetetlen részei. A két – egy szabadon álló és egy falra szerelt – töltőnél egyszerre akár három e-autó akkumulátora is tölthető. Arról pedig, hogy valamennyi berendezés megfelelően, üzembiztosan működjön, egy fejlett energiafelügyeleti rendszer gondoskodik.

Időjárástól függően… Az Élhető Jövő Park leglátványosabb, egyben legnagyobb teljesítményű energiatermelő berendezése kétségkívül a szélturbina és a napelemes kiserőmű. Előbbiben egy 20 kilowatt teljesítményű, állandómágneses generátor alakítja villamos energiává a szél által megforgatott, üvegszálas műanyagból készült lapátok mozgási energiáját. A torony magassága meghaladja a 17 métert, a rotor átmérője 10 méter. A típus egyik nagy előnye az alacsony indítási sebesség: a lapátok már 3 m/s szélsebesség mellett is képesek mozgásba lendülni (természetesen az esetleges károsodásokat megakadályozandó, adott, 25 m/s szélsebesség mellett automatikusan le is állnak). A turbinának saját vezérlőegysége van, amely optikai hálózaton keresztül kommunikál a látogatóközpont épületébe telepített energiafelügyeleti rendszerrel. A Lovasterápiás Központ istállójának teteje – tájolásából és dőlésszögéből adódóan – ideális volt a napelemmodulok elhelyezésére. A 65 darab, egyenként 240 watt teljesítményű, polikris-

ban hozzájárul a létesítmény időjárási viszonyoktól független energiaautonómiájához, mivel a megtermelt energiát nem szükséges azonnal elfogyasztani. A mindenkori igényektől függően tehát energiaforrásként vagy energiatermelőként, vagy energiapufferként funkcionál.

A látogatóközpont épületén elhelyezett hőszivattyú télen-nyáron képes az előre beállított értéken tartani a belső hőmérsékletet. A levegő-víz rendszerű egység a környezeti levegő

tályos panelből álló rendszer mintegy 100 négyzetméteren borítja a tetőt. A kiserőmű hálózati csatlakozását 12 kilowattos, háromfázisú inverter biztosítja. A rendszer pillanatnyi termelése és egyéb paraméterei – egyebek mellett az üzembe helyezés óta megtermelt villamos energia, valamint az ezáltal kiváltott szén-dioxid mennyisége – egy az épület falán elhelyezett kijelzőn és egy kapcsolódó online felületen is nyomon követhető. A napelemek mellett helyezkednek el azok a síkkollektorok, amelyek a melegvíz-előállítás mellett a fűtésrásegítésről is gondoskodnak.

hőjét folyékony munkaközegen és hőcserélőkön keresztül adja át a padló alatti vízrendszernek, amelyet igény szerint lehűt vagy felmelegít. Az épület energiafogyasztását már a kivitelezésnél használt anyagokkal – extra homlokzati hőszigetelés, korszerű nyílászárók – is igyekeztek minél alacsonyabban tartani, a hőszivat�tyúnak köszönhetően pedig minimális áramfelvétel szükséges az optimális hőmérséklet és páratartalom fenntartásához. Hogy kiküszöböljék a külső körülmények okozta ingadozásokat, az ELMŰ-ÉMÁSZ szakemberei közel kétszáz akkumulátorból álló, szabályozható energiatároló-visszatápláló rendszert állítottak üzembe a látogatóközpont épületében. A berendezés alacsony hálózati terhelés idején eltárolja a fel nem használt villamos energiát, szükség esetén pedig azonnal képes azt visszatáplálni. Ez az energiatároló berendezés nagy-

Az energiatermelés ingadozására, illetve a biztonságos ellátás megteremtése iránti igényre intelligens energiafelügyeleti rendszer kialakításával válaszoltak a projekt megvalósítói. A szélerőműtől a napelemeken át a hőszivat�tyúig valamennyi egység egy központi informatikai hálózathoz kapcsolódik. A rendszer „lelke” az úgynevezett SCADA szoftver, amelyhez további intelligens modulokat csatlakoztatva lehetővé válik a hálózat elemeinek folyamatos felügyelete és vezérlése. A kétirányú kommunikáció révén aktuális adatok állnak a szakemberek rendelkezésére, továbbá távoli parancsokkal működtethetők, egyedileg szabályozhatók is a berendezések. Az összegyűjtött információk nem csak az aktuális működés nyomon követése szempontjából érdekesek. Az Élhető Jövő Park ugyanis fontos kutatói bázist is jelent mindazon egyetemi oktatók és hallgatók számára is, akik intelligens energetikai rendszereket tanulmányoznak, azok tervezésén dolgoznak. Nem utolsósorban a rendszer üzemeltetése során szerzett tapasztalatok – például a megújuló energiák hálózati integrációja terén – fontos részét alkotják az ELMŰ-ÉMÁSZ tudásbázisának is, amelyre a Társaságcsoport a jövő smart hálózatainak kiépítését és elterjesztését alapozhatja.

Az Élhető Jövő Park

Magyarországon úttörő kezdeményezésnek számít, amely komoly szakmai referenciát jelent az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport számára. Azonban csak úgy válhat valódi mintává, az okos hálózatok előfutárává, ha az a nagyközönség és a témában elmélyülni kívánó szakmabeliek, tudományos munkát végzők számára is nyitva áll. Ezt a célt szolgálja a park látogatóközpontja, ahol tematikus információk és látványos installációk várják az érdeklődőket a megújuló energiák, a decentralizált energiatermelés, az energiatároló berendezések, az okos hálózati megoldások vagy az elektromos mobilitás témakörében. Az épületben több számítógépes munkaállomás áll az egyetemi hallgatók és kutatók rendelkezésére, ezeken nyomon követhető és modellezhető a helyi rendszer működése is.

Az

magazinja

25

A jövŐ városai –

Élet a fenntarthatóság jegyében Az emberiség több mint fele városokban él, itt használják el az energia 75 százalékát és az üvegházhatású gázok 80 százaléka is innen kerül a légkörbe. Akadnak azonban, akik dacolnak a statisztikákkal, és a fenntartható fejlődés mellett teszik le voksukat.

Az

egyesült arab emírségekbeli gigafejlesztés, a németországi zöldvárosok, vagy az úttörő magyar települések hisznek abban, hogy a földi élet csak a környezettudatosságot szem előtt tartva képzelhető el hosszú távon. „A változás, a folyamatos változás, az elkerülhetetlen változás az, ami a társadalom meghatározó tényezője manapság. Semmilyen érzelmi döntés nem történhet anélkül, hogy nemcsak a mai világot, hanem a jövőbeli világot figyelembe vennénk. Ez viszont azt jelenti, hogy az államférfijainknak, az üzletembereinknek, s egyáltalán mindenkinek sci-fi módon kell gondolkodni.” (Isaac Asimov – „My Own View”, The Encyclopedia of Science Fiction)

Prof. Dr. Wolfgang Schuster „Fenntartható városok – a jövő életterei” című friss tanulmánya szerint alapvető tény, hogy jelenleg az emberiség több mint fele városokban él. A városokban használják el az energia 75 százalékát, ugyanakkor az üvegházhatású gázok 80 százaléka is innen kerül a légkörbe. Ráadásul a városok lakossága évente 60 millió fővel növekszik. Bár városaink a gazdasági növekedés motorjainak

26


számítanak, egyben megtestesítik a fogyasztásorientált életstílust is. Ezért a professzor szerint az egyre fogyatkozó erőforrások és a növekvő környezetterhelés tekintetében elsősorban a városokban kell kezdeményezni a változást. A helyi szintű gyakorlati megvalósításra ugyanakkor egyelőre nincsenek szabványmegoldások. Mivel a fenntartható fejlődés esetében sem létezik a „fit for all” vagy a „fit forever” megoldás, így az egyes városoknak kell kidolgozniuk polgáraikkal, vállalkozóikkal és tudósaikkal saját megoldásaikat, saját fenntarthatósági stratégiájukat. Mindemellett az is alapvető tény, hogy egy fenntartható várost a politikai és társadalmi akaratnak is támogatnia kell a szükséges változtatások bevezetésében. Ma már számos szervezet állít össze toplistákat a világ legfenntarthatóbb, legzöldebb városairól. A helyi adottságok okozta különbségek miatt ezek az összeállítások ugyanakkor aligha alkalmasak arra, hogy az egyes települések vezetésének erőfeszítéseit rangsorolják; arra viszont igen, hogy a jó példákat megosszák a világgal. Szép számmal akadnak ugyanis úttörő települések – nemcsak külföldön, hanem Magyarországon is –, amelyek elindultak egy szép új világ felé vezető úton.

Masdar City – a 22 milliárd dolláros ökováros Néhány évvel ezelőtt kezdődött meg a világ eddigi legnagyobb környezetvédelmi beruházása az Egyesült Arab Emírségekben. Abu-Dzabi mellett egy megújuló energiával működtetett és gépjárműmentes várost hoznak létre. A 6 négyzetkilométeren elterülő, napenergia felhasználásával üzemeltetett város közel 50 ezer embernek, valamint 1500 vállalkozásnak is otthont ad majd. Az épületek a lehető legkevesebb energia felhasználásával fognak működni. A város (szabadtéri!) légkondicionálását erre a célra kialakított széltornyokkal oldják meg. A vízigényt egy napelemekkel működtetett, a tengervíz sómentesítését végző finomító látja el. Az ökovárosnak negyedannyi energiára és 60 százalékkal kevesebb vízre lesz szüksége, mint egy hasonló méretű, hagyományos településnek. A Perzsa-öböl partján megvalósuló projekt természetesen nem olcsó mulatság; a hatalmas beruházás a tervek szerint 22 milliárd dollárba (4900 milliárd forintba) fog kerülni. Az ökováros első ütemét várhatóan 2016-ban avatják fel.

Freiburg, Reutlingen és Ulm – a német példák

A legzöldebb város Amerikában

A fenntarthatóságról beszélve nem mehetünk el szó nélkül a zöld és előrelátó német városok mellett. A köztudottan igen előnyös németországi támogatáspolitika teremtette lehetőségeket ugyanis nemcsak cégek, hanem önkormányzatok is előszeretettel aknázták ki az elmúlt évtizedekben. Erre talán a legjobb példa Freiburg városa. A városvezetés már a 60-as évek közepén klímavédelmi vállalásokat tett, amelyeket el is ért. Jelentősen csökkentették az áramellátásban az atomerőművek súlyát, a helyi energiaszolgáltató tiszta áramot kínál, a város áramigényének felét korszerű kapcsolt erőművekben termelik meg. A város a német napenergia-ipar központja, számos emblematikus épület hirdeti a helyiek fenntarthatóság iránti elkötelezettségét. A fekete-erdei városba a világ minden pontjáról érkeznek az ökoturisták, a zöldfejlesztések ugyanis ma már turisztikai értéket is képviselnek.

Az amerikai fenntarthatósági toplistákon rendszeresen elsőként tüntetik fel Oregon állam legnagyobb városát, Portlandet. Így az sem meglepő, hogy a közel nyolcszázezer lakosú települést ma gyakran a „legzöldebb városként” emlegetik a tengerentúlon. A település kiterjedt támogatáspolitikát folytat a zöldépületek elterjedése érdekében, energiahatékonysági kampányokat szervez, nem utolsósorban pedig néhány évvel ezelőtt a gyakorlatban is megvalósította az esővíz fenntartható kezelését. Portlandben elválasztották az esővíz folyását a szennyvízcsatornáktól, ily módon az esővizet helyileg fogják fel, és az a növényzet által megtisztítva szivárog be a talajvízrétegbe. Nem meglepő, hogy ez a projekt kiérdemelte az Amerikai Környezetvédők Egyesületének innovációs díját. A város élhetőségét nagyban javítja az is, hogy hatalmas zöldterületei vannak, és a városvezetés tudatosan is igyekszik elősegíteni, hogy polgárai találkozzanak a természettel. Az amerikai standardokhoz képest a városnak igen fejlett tömegközlekedési és bicikliút-infrastruktúrája van.

Nem Freiburg az egyetlen város Németországban, amely a fenntarthatóság útjára lépett, és tervszerűen törekszik a megújuló energiaforrások alkalmazására. Ilyen például a Baden-Württemberg tartományban található Reutlingen is. A városban 1994-ben indult el a „lakossági energia-kerekasztal” a reutlingeni Napenergia Napokkal együtt. Egy évvel később az energia-kerekasztal alapján született meg a Neckar-Alb régió Napenergia-szövetsége, és a kezdeményezés azóta is ösztönzi a lakosokat zöld energiaforrások hasznosítására. A város egyébként a lakosságot is aktivizálja; a városházán ugyanis a szakemberek ingyen adnak energiatakarékossági tanácsokat. Reutlingenben már közel 15 megawatt teljesítményű napelemet telepítettek, a háztetőkön pedig közel tízezer négyzetméternyi napkollektor található. Ezenfelül biomassza- és biogázerőművek, valamint egy vízerőmű szolgáltat energiát. Reutlingen a „100 százalékban Megújuló Energiával Működő Régiók” projektben is részt vesz, a tényleges 100 százalékot azonban vélhetően még sokára érhetik el.

pülés célkitűzését már nemzetközi szinten is elismerték: három évvel ezelőtt 3500 európai települést – közel hatvanmillió lakost – megelőzve nyert ezüstérmet a Megújuló Energia Bajnoka (RES Champions League) versenyen a legkisebb, ötezer lakos alatti kategóriában.

A magyar példák

Zöldéletformát választottak a Pest megyei Galgahévíz határában létesített ökofalu megálmodói is. A település némileg eltér a többi magyarországi ökofalutól, mert itt nem egy kihalt falut élesztenek újjá, hanem Masdar Cityhez hasonlóan – ha nem is akkora léptékben, de – egy teljesen új közösséget hoztak létre. Az autonóm lakóegyüttes minden lakója komolyan veszi a fenntarthatóság szempontjait; ökológiai lábnyomukat igyekeznek a lehető legkisebbre csökkenteni. Galgahévíz esetében egy lépésről lépésre megtervezett, nagyrészt önellátó, a nagy rendszerektől független közösségről beszélhetünk. A településnek saját kútja van, a helyiek igyekeznek mindinkább kiaknázni a megújuló energiákat, a szennyvizet biológiai módszerekkel, helyben tisztítják meg. Elkötelezettségüket mutatja, hogy az élelmiszerek jelentős részét is helyben, vegyszerek nélküli biogazdálkodással termelik meg. A falu munkáját már egy évtizeddel ezelőtt elismerték: 2004-ben elnyerték a Világ Ökofalu Hálózatának díját.

Bár nincsenek dollármilliárdjaink zöldberuházásokra és a felettébb előnyös német támogatáspolitikától is fényévekre vagyunk, akadnak pozitív példák, úttörő fejlesztések hazánk területén is. Jó példa erre az ökofaluként számon tartott Zala megyei település, Nagypáli. Nagypáliban lassan 15 éve kezdődtek az energiahatékonyságot célzó fejlesztések. Számos pályázaton vesznek részt, amelynek eredményeként üzembe helyeztek egy bioszolár fűtőművet, LED-technológiával biztosítják a köztéri világítást, de vannak napkollektoraik és napelemtelepeik is. Az energiatakarékos berendezéseknek köszönhetően az önkormányzat megtakarítása jelentős. Céljuk, hogy a falu teljes energiaszükségletét alternatív módon tudják előállítani. Az alig 500 fős tele-

Akadnak tehát zöldfejlesztések, úttörő beruházások külföldön és idehaza is, átfogó változásról azonban még korántsem beszélhetünk. Felépíthetünk a sivatag közepére egy fenntartható gigavárost, összeállhat egy hasonlóan gondolkodó közösség és építhet magának egy elzárt világot, igazi fordulatot azonban csak az emberiség kollektív gondolkodásának megváltoztatásával érhetünk el. A fent említett számos példa természetesen jó iránymutató lehet, amelyek alapján a további fejlődést is várhatjuk. Ettől azonban még nagyon messze vagyunk. Zárásként pedig álljon itt egy újabb elgondolkodtató idézet Isaac Asimovtól: „Ez idő szerint az életben az a legszomorúbb, hogy a tudomány gyorsabban halmozza fel a tudást, mint a társadalom a bölcsességet.” Az

magazinja

27

jutott. A napenergiát hasznosító berendezések átlagos teljesítménye az öt évvel ezelőtti 3,4 kilowattról 6,4 kilowattra nőtt. A növekedés dinamikájának megtörésében vélhetően szerepe volt a központi, lakossági rezsicsökkentő lépéseknek, amelyek a háztartási díjtételek csökkentésével jelentősen rontották a berendezések megtérülési kilátásait. A jelenlegi árakon egy napelemes rendszer megtérülési ideje nagyjából 10-15 év. A támogatási rendszer kiterjesztését indokolja, hogy ez az időtáv a cégek esetében már kívül esik a megvalósításra érdemes projektek körén, de hasonlóan igaz ez a lakossági oldalon is, amit jelez, hogy az energetikai pályázati kiírások szűkre szabott keretére az elmúlt években néhány nap alatt a rendelkezésre álló összeget meghaladó jelentkezés érkezett.

Megtorpant a háztartási kiserÔmÛvek terjedése Az elmúlt öt évben jelentősen bővült az úgynevezett háztartási méretű kiserőművek száma Magyarországon, a növekedési ütem azonban tavaly számottevően lassult, lakossági oldalon a rezsicsökkentés rontja a megtérülési lehetőségeket.

J

elentősen emelkedett a háztartási méretű, azaz 50 kilovoltamper (kVA) kapacitást nem meghaladó, kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőművek (HMKE) száma Magyarországon 2008 és 2013 között. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) adatai szerint tavaly év végén összesen közel ötezer ilyen egység működött, szemben a 2008-as 115 darabbal. A kiserőművek száma ezzel öt év alatt a 43-szorosára emelkedett, az év/ év alapú bővülés pedig 2012-ig folyamatosan gyorsult: már 2008 és 2009 között is több mint másfélszeres, tavalyelőtt pedig már csaknem háromszoros volt a darabszámban kifejezett növekedés a megelőző évi adatokhoz képest.

egyébként is legnagyobb részarányt jelentő napenergia játszotta a legnagyobb szerepet, az összesített darabszám e szegmensben több mint 45-szörösére emelkedett az elmúlt öt évben, ezzel mennyiségben az összes HMKE 99 százaléka a nap energiáját hasznosítja. A kis szélerőművek súlya egy százalék, az egyéb berendezések pedig ez alatti részarányt képviselnek. A MEKH adatai alapján a legtöbb ilyen napenergiás rendszer – 1023 és 1255 darab – az E.ON észak-dunántúli, illetve az ELMŰ elosztási területén működik, az összesen 52 háztartási méretű szélerőműből pedig 23 szintén az észak-dunántúli régióban volt aktív tavaly év végén.

A rezsicsökkentés veti vissza a bővülést

Teljesítményben is ugrásszerű a növekedés

A dinamika tavaly már lassult, ekkor az állomány 154 százalékkal haladta meg a 2012-es 1939 darabot. A bővülésben egyértelműen az

A hazai kiserőművek tavaly összesen 32,1 ezer kilowatt teljesítményt képviseltek, szemben a megelőző évi 14,1 ezer, illetve a 2008-as 506

28


Így működik az áramtermelés kiserőművel Az áramtermelést és -fogyasztást az úgynevezett fázisonkénti mérőműves elektronikus (kétirányú) fogyasztásmérővel regisztrálják, a berendezést a belső (felhasználói) hálózatra kell csatlakoztatni, a termelt áramot így részben vagy egészben közvetlenül használhatják fel a háztartás eszközei. A többlet (amennyiben a felhasználás alacsonyabb, mint a termelés) a közcélú hálózatba kerül, a hálózati szerződés módosítása jellemzően egy hónapot, a mérő felszerelése pedig nagyjából egy hetet vesz

A MEKH szerint

a felhasználók számára előnyös, hogy a HMKE által termelt energiával a kiserőmű üzemeltetője részben fedezni tudja saját energiafogyasztását, így jelentős mértékben függetleníteni tudja magát az energiaszolgáltatóktól. A háztartási méretű kiserőművek esetében helyben megtermelt és általában helyben felhasznált kisfeszültségű, decentralizált energiatermelés történik, ezért nem szükséges a villamos energia szállítása és transzformálása, ami miatt rendszerszinten csökken a hálózati és átalakítási veszteség. Ez mérsékli a villamosenergia-ellátás költségeit és javítja az energiahatékonyságot.

Háztartási méretű kiserőművek száma és kapacitása Magyarországon, 2008–2013

kilowattal. Az éves alapú növekedés egyre jelentősebb volt a beépített teljesítmények terén: a 2008–2009-es viszonylat kivételével évente legalább megduplázódott az összesített mutató – törést itt is a tavalyi év jelentett. A napenergiát hasznosító HMKE-k teljesítménye csaknem százszorosára nőtt 2008 és 2013 között, és csupán az elmúlt két év összehasonlításában is 2,5-szeres volt a változás. A szélenergiát hasznosító kiserőművek kapacitása 10-ről 395 kilowattra emelkedett, a bővülés itt is csaknem negyvenszeres, míg a vízenergia-rendszerek teljesítménye 16-ról 64 kilowattra nőtt. A jelek szerint egyre nagyobb teljesítményű kiserőműveket telepítenek a cégek és a háztartások, az adatok alapján ugyanis az egy HMKE-re jutó teljesítmény 4,4-ről 6,5 kilowattra emelkedett 2008 és 2013 között. A csúcspontot mégsem a tavalyi, hanem a 2012-es adat jelentette, az ekkor működő 1939 kiserőmű ugyanis összesen 14,1 ezer kilowatt teljesítményt képviselt, egy egységre így 7,3 kilowatt

2008

2009

2010

2011

2012

2013

506 115 4,4

579 177 3,3

1263 315 4,0

3172 657 4,8

14147 1939 7,3

32102 4926 6,5

363 107 3,4

465 165 2,8

992 292 3,4

2883 629 4,6

12525 1882 6,7

31210 4855 6,4

992 97 39 50 85 0 1263

2883 128 39 74 48 0 3172

12525 251 90 1175 66 40 14147

31210 395 64 306 87 40 32102

90,9 4,0 1,2 2,3 1,5 0,0

88,5 1,8 0,6 8,3 0,5 0,3

97,2 1,2 0,2 1,0 0,3 0,1

Összesített kapacitás (kW) Darabszám Átlagos teljesítmény (kW)

Napenergiát hasznosító HMKE-k Összesített kapacitás (kW) Darabszám Átlagos teljesítmény (kW)

Az egyes energiaforrások által képviselt kapacitás (kW) Nap Szél Víz Biogáz Földgáz Egyéb Összesen

363 10 16 0 117 0 506

465 59 0 0 55 0 579

Az egyes energiaforrások teljesítmény szerinti részaránya (%) Nap Szél Víz Biogáz Földgáz Egyéb

71,7 2,0 3,2 0,0 23,1 0,0

80,3 10,2 0,0 0,0 9,5 0,0

igénybe. A szolgáltató a felhasználóként fizetendő áram átlagos (rendszerhasználati díj nélküli) árán számolja el a hálózatba táplált áramot. Az energiaértékesítés úgynevezett adószámos magánszemélyként végezhető (adózási szempontból a saját célra történő termelés mellett időnként keletkező többlet nem teszi áfaalannyá a magánszemélyt, nagyobb mennyiségű áram eladása azonban adózási kérdéseket is felvethet). Fontos kitétel, hogy a nem fogyasztáshoz kapcsolódó (azaz nem kilowattóra alapján számolt) díjakat akkor is meg kell fizetnie a fogyasztónak, ha termelése és felhasználása egyébként nullszaldós vagy pozitív egyenlegű.

78,5 7,7 3,1 4,0 6,7 0,0

Forrás: MEKH

A jelenlegi szabályozás szerint háztartási méretű kiserőműnek minősül az a berendezés, amely közcélú kisfeszültségű hálózathoz, illetve kisfeszültségű magán- vagy összekötővezeték-hálózatra csatlakozik, névleges teljesítőképessége nem haladja meg a felhasználó rendelkezésre álló teljesítményének mértékét és legfeljebb 50 kVA névleges teljesítőképességű. A vonatkozó törvény szerint az 50 kVA alatti, háztartási méretű kiserőműnek számító napelemes rendszerek létesítése nem építésiengedély-köteles. Az ilyen eszközöket minden esetben az adott területen működő elosztói engedélyes hozzájárulásával lehet az elosztóhálózathoz csatlakoztatni, ha pedig a kiserőmű nem üzemel párhuzamosan a közcélú hálózattal, illetve a kisfeszültségű magán- vagy összekötővezeték-hálózattal (ez az úgynevezett szigetüzem), létesítését elegendő csak bejelenteni az elosztócégnek. A szigetüzemre alkalmatlan berendezés nem képes működni akkor, ha a külső hálózaton megszűnik az ellátás. Az

magazinja

29

sebb, mint itthon – megannyi szereplő között oszlik meg. Viszont éppen ezen adottságok miatt véljük úgy, hogy olyan gazdasági növekedési potenciál van Romániában, amely indokolja a piacnyitást. A gazdaság fejlődésével összhangban ugyanis a villamosenergia-fogyasztás is hamar növekedésnek indulhat, ez pedig a jelen lévő kereskedők számára a szerződött mennyiség tekintetében jelenthet rohamos növekedést.

ETM: Mely szegmensre helyezi majd a legnagyobb hangsúlyt az RWE Romániában? A lakossági vagy az üzleti ügyfelek élveznek majd prioritást?

N.Z.: Jelen állás szerint kizárólag az üzleti szegmensre összpontosítunk, a lakosságira nem. Hogy ez a jövőben változik-e, arról most még korai lenne nyilatkozni.

ETM: Miért csak az üzleti ügyfelekre koncentrálnak majd, túl nagy falat lenne elsőre az egyetemes szolgáltatás?

Romániában

erÔsít az RWE Hamarosan Romániában is megkezdi működését Európa egyik legnagyobb energiaszolgáltatója, az RWE. Az újonnan induló cég piacra lépéséről, a döntés hátteréről, a kitűzött célokról Nagy Zoltánnal beszélgettünk. Az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport értékesítési igazgatója kiemelte: az ELMŰ Nyrt. tulajdonában álló leányvállalat irányítása stratégiai szinten mindenképpen összefonódik majd a magyar menedzsmenttel. Energia Trend Magazin: Június végén hivatalosan is bemutatkozik az RWE Bukarestben. Hogyan jutottunk el idáig, mi húzódik meg a döntés hátterében? Nagy Zoltán: Valójában már régebb óta jelen vagyunk Romániában; a MÁSZ (Magyar Áramszolgáltató Kft., az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport tagja) nagyváradi fiókvállalata évek óta értékesít, főként a Kárpátokon innen, az erdélyi régióban. Nemrég megvásároltunk egy kisebb piaci szereplőt, és az idei évtől RWE név alatt dolgozunk majd tovább, ta-

30


vasszal megkaptuk a helyi energiahivataltól az áramértékesítési engedélyt is. A rebrandingre főként azért van szükség, mert a tevékenységünket szeretnénk a teljes országra kiterjeszteni. Az RWE pedig Európa egyik legnagyobb energiaszolgáltatója, és úgy gondoljuk, hogy ez a név erősebb lehet a román piacon, mint a jelenlegi. Ennek megfelelően a cég központja is átkerül Bukarestbe. A június végi megnyitót is itt tartják az ELMŰ-ÉMÁSZ igazgatósági tagjai és az RWE képviselői a helyi sajtó, helyi politikai prominensek, ágazati résztvevők jelenlétében.

ETM: Tehát a névváltáson túl lokális szereplőből országos méretűvé nő a társaság. Mennyiben mások a román piac adottságai az itthoniakhoz képest? Okozhat-e ez az eltérés nehézséget, vagy inkább lehetőséget jelent?

N.Z.: A román piac sokkal kompetitívebb, mint a magyar. Lényegesen több kereskedő van jelen; vagy ha úgy tetszik, sokkal több eszkimóra jut közel ugyanannyi fóka. Habár Románia lakosságát és területét tekintve is nagyjából kétszer akkora, mint Magyarország, az iparosodottsága még nem annyira erős. Az összfogyasztás így – amely arányaiban is ki-

N.Z.: Ahogy hazánkban, Romániában is nagyon komoly elvárások vonatkoznak azokra, akik a lakossági ügyfélkört is megcélozzák. Ez olyan jelentős terheket, költségeket róna ránk, amelyek miatt azt gondoljuk, hogy első körben nem biztos, hogy racionális döntés lenne itt is elindulni. Természetesen ha a jövőben mégis ilyen döntés születik, akkor meg kell néznünk pontosan a terület szabályozási hátterét, és hogy milyen követelmények érvényesek ezen a téren.

ETM: Tehát egyelőre kizárólag üzleti ügyfelek. Milyen pozícióból indul az RWE ebben a szegmensben?

N.Z.: Ahogy említettem, nagyon sok kereskedő van jelen a román piacon; legalább 30-40 aktívan működő piaci szereplőről beszélhetünk. Ez jóval több mint Magyarországon. Az látszik, hogy az úgynevezett inkumbens kereskedők, tehát akiknek hálózatuk van, jelentős előnyt élveznek. Ők lefedik a piac legalább kétharmadát, és a fennmaradó egyharmadon osztoznak a nem inkumbens kereskedők. Ezek között vannak egészen mikroméretűek, amelyek valószínűleg csak egy-két fogyasztót látnak el, és vannak egészen nagyok, akiknek hozzávetőlegesen 5-6 százalékos a piaci részesedésük. Ezek jellemzően multinacionális cégek, de van köztük egy-két román is. A célunk egyébként közép-, illetve hosszú távon éppen az, hogy ezeknek a nem inkumbens kereskedőknek a „tetejére” tudjunk érni, azaz legalább 5-6 százalékos piaci részesedést szerezzünk. Megjegyzem, a jelenlegi piaci részesedésünk egy százalék alatti.

ETM: Egy új szereplő piacra lépése esetén a szegmensben már régebb óta jelen lévő versenyzők ér-

dekei óhatatlanul sérülhetnek. Ennek kapcsán nem tartanak az esetlegesen erős ellenszéltől?

N.Z.: Természetesen lesz verseny; fel vagyunk készülve arra, hogy nem fognak tárt karokkal várni. A Társaságcsoport tudását alapul véve azonban nincs bennünk félsz. Vegyük például Németországot, ahol 3000 kereskedő van a piacon, és jól látszik, hogy a sok szereplő nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy új belépő ne tudna érvényesülni. Természetesen nyilvánvaló, hogy csak megfelelő felkészültséggel és hozzáadott értékkel lehet elérni a kitűzött eredményeket. Az RWE-nek viszont nem véletlenül van jó hírneve Nyugat- és Közép-Európában. Úgy gondoljuk, hogy ez a brand nagy előnyt jelent majd számunkra. Ráadásul Bukarestben és környékén, valamint más romániai iparvidékeken is jelen vannak jelentős német iparvállalatok. Rájuk is mindenképpen építünk majd.

ETM: Bizonyára a német cégeken túl is alaposan felmérték a fizetőképes keresletet. Milyen piacnak számít Románia?

N.Z.: Természetesen vannak kockázatok. Románia is Kelet-Európa, ebben a tekintetben nem kevésbé kockázatos, mint Magyarország. Német gyökerű cégként azonban alapvetően konzervatív és szigorú rizikópolitikánk van. Ez a politika Romániában sem lesz más, tehát a szerződéskötések előtt ugyanúgy vevői hitelminősítést végzünk a vállalatoknál, mint bárhol máshol Európában. Emiatt persze időnként falakba ütközünk majd, de mindig igyekszünk a pénzünket ott befektetni, ahol úgy gondoljuk, hogy az meg is térül.

ETM: Milyen szolgáltatásokra helyezi majd a legnagyobb hangsúlyt az RWE Romániában?

N.Z.: Az alapvető termékünk természetesen a villamos energia lesz, azt próbáljuk majd értékesíteni minél több vállalati ügyfél számára. Emellett lesznek kiegészítő szolgáltatásaink is. Ezek jellemzően az energiahatékonyságra irányuló szolgáltatások, mint például az energetikai átvilágítás. Ezen a téren remélhetőleg a közeljövőben már nemcsak a tanácsadásban, hanem a kivitelezésben is segítséget tudunk nyújtani a vállalatoknak.

ETM: Kapcsolódik-e majd az RWE romániai menedzsmentje a magyarországi ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoporthoz, és ha igen, hogyan?

N.Z.: A közelmúltban megvásárolt vállalat közel 100 százalékban az ELMŰ Nyrt. tulajdonában van. A leányvállalatnál tehát – bár nem egy fiókvállalatról beszélünk – igyekszünk majd érvényesíteni a tulajdonosi szerepünket. Ezalatt természetesen nem elsősorban a mindennapi működés értendő, viszont a stra-

tégiai döntések itt, az ELMŰ szintjén fognak megszületni. Emellett szakmai támogatást is igyekszünk majd nyújtani, mivel jókora felhalmozott szaktudás van az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoportban.

ETM: Az országos lefedettség a humánerőforrás oldaláról is változást jelent. Magyar vagy román munkavállalókkal tervezik az indulást? Multikörnyezetben felmerül az erőforrások határon túli átcsoportosítása is. Erre van lehetőség?

N.Z.: Jelenleg is zajlik az átszervezés. A mostani, nagyváradi irodában is román állampolgárok dolgoznak, persze néhányan közülük beszélnek magyarul is. Azt gondolom, hogy Bukarestben kizárólag helyi munkavállalók, azaz román nemzetiségű és román gyökerű munkatársak dolgoznak majd az RWE Energie Srl.-nél. Természetesen a későbbiekben, ha kinövi magát a cég, akkor akár ide-oda mozgás is elképzelhető a Társaságcsoporton belül.

ETM: Azon túl, hogy a menedzsment láthatóan összeforr, a Társaságcsoport tervez-e együttműködést a magyar és a román érdekeltségek között, és ha igen, milyen jellegűt? N.Z.: Kelet-Európára fontos stratégiai helyszínként tekint az RWE, gyakorlatilag valamennyi környező országban jelen vagyunk, tavaly nyitottunk leánycéget Törökországban és Horvátországban is. A kelet felé történő nyitás gyakorlatilag arról is szól, hogy a cégcsoporton belüli szinergiákat minél inkább ki tudjuk használni. Nagyon sok magyar cégnek van leányvállalata Romániában is. Ennek a pozíciónak az előnyeit mindenképp megpróbáljuk majd kiaknázni, ahogyan tesszük ezt a német hátterű cégek esetében is.

ETM: Véleménye szerint a mai naptól számítva mennyi időre lesz szükség ahhoz, hogy az RWE Energie Srl. elérje a célként megjelölt 5-6 százalékos piaci részesedést Romániában?

N.Z.: Jelenleg a piacépítésre koncentrálunk – mint említettem, igyekszünk országos lefedettségre szert tenni. Ahhoz, hogy ezt el tudjuk érni, nyilvánvalóan bővülnünk kell mind személyi szinten, mind az infrastruktúra tekintetében. Egyébként jelen állás szerint a középés hosszú távú tervünk az, hogy Bukaresten és Nagyváradon túl régiós szinten további 3-4 irodát nyitunk, helyi értékesítő és back office csapattal. Így az ügyfeleket közelebbi lokációkból is ki tudjuk majd szolgálni. Összességében azt gondolom, hogy a korábban említett 5-6 százalékos piaci részesedés eléréséhez legalább 5-10 évre lesz szükség. Ezt természetesen nagymértékben befolyásolja majd az előttünk álló évek eredménye. Az

magazinja

31

Új szabályok az épületenergetik ában

ETM: Mit takar a közel nulla energiaigényű épület fogalma?

Jönnek a közel nulla energiaigényű épületek

Energia Trend Magazin: A közelmúltban mintegy 40 ponton módosult az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM-rendelet. Miért volt szükség a jogszabályok felülvizsgálatára?

Az idei év márciusában született az a belügyminiszteri rendelet, amely jelentősen megváltoztatja az épületek energetikai jellemzőire vonatkozó jogszabályi előírásokat. A lépés szükségességéről, rövid és középtávú jelentőségéről dr. Szuchy Róbert energiajogra szakosodott jogászt kérdeztük. 32


Szigorodnak a szabályok a támogatásokból megvalósuló projektek esetén is. 2015. január 1-jétől az energiamegtakarítási célú hazai vagy európai uniós pályázati forrás, illetve a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével megvalósuló bármilyen rendeltetésű épület felújítása esetén az építési-szerelési munkával érintett épületelemek energetikai jellemzőinek meg kell felelniük a rendelet mellékletében meghatározott szigorúbb paramétereknek. Ugyanezen előírások érvényesek új épület építése vagy meglévő épület jelentős mértékű felújítása esetén is. A szabályozás külön meghatározza, hogy mit tekinthetünk „jelentős mértékű felújításnak” és mit nem.

Dr. Szuchy Róbert: Az Európai Unió felismerte, hogy a közösség teljes energiafogyasztásának közel 40 százaléka az épületekhez, az építőipari ágazathoz kapcsolódik, ezért célul tűzte ki a megújuló forrásokból származó energiák felhasználásának előmozdítását és az energiafogyasztás csökkentését az épületek vonatkozásban is. Ez a célkitűzés összhangban van az EU kiotói jegyzőkönyvben tett azon kötelezettségvállalásával, hogy 2020-ra legalább 20 százalékkal az 1990-es szint alá csökkenti az üvegházhatású gázok teljes kibocsátását. Az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU-irányelv ambiciózus célokat tűzött ki, így például azt, hogy 2020. december 31-ig valamennyi új épületnek közel nulla energiaigényűnek kell lennie. Az irányelv jogszabály-átültetési kötelezettséget ró hazánkra, a fenti rendelettel ennek a kötelezettségnek tesz eleget a jogalkotó.

ETM: Melyek a legjelentősebb változások?

Sz.R.: Természetesen már 2014. április 6-tól is történtek változások a szabályozásban, de a legfontosabb előírások, a hőkibocsátási tényezők követelményei 2015 januárjától, illetve 2018 elejétől fognak radikálisan szigorodni. 2018-tól a középületeket, 2020-tól pedig minden új épületet kötelező lesz közel nulla energiaigényű épületként megépíteni.

Sz.R.: A magyar szabályozásban – összhangban az Európai Unióban érvényes szabályokkal – a „közel nulla energiaigényű épület” olyan épületet jelent, illetve amelyben a primerenergiában kifejezett éves energia-igény legalább 25 százalékát olyan megújuló energiaforrásból biztosítják, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik, vagy a közelben állítják elő. Az EU-s irányelv százalékos arány megjelölése helyett az „igen jelentős részben” fogalmat használja. Itt tehát némi eltérés érzékelhető az irányelvhez képest – az mindenkinek a saját belátásán múlik, hogy 25 százalék igen jelentős-e.

ETM: Hogyan érinti a módosítás a beruházók, kivitelezők munkáját a gyakorlatban? Sz.R.: A szigorúbb szabályozás miatt nyilvánvalóan még fokozottabb körültekintést igényel a tervezés és az anyagok beszerzésének fázisa. Várható, hogy a kívánt célok elérése érdekében drágább anyagokat kell majd felhasználni, amelyek költségesebbé teszik az építkezéseket, bár hosszabb távon ezen építőanyagok ára a technológiai fejlődéssel párhuzamosan várhatóan csökkenni fog. Továbbá – és ez már rövidebb távon is megmutatkozhat – a magasabb elvárásoknak megfelelő építő- és szigetelőanyagoknak köszönhetően arányosan mérséklődnek a házak fenntartási költségei is.

ETM: Várható-e érdemi javulás a hazai ingatlanállomány energetikai jellemzőiben pusztán a jogszabályok módosítása, szigorítása révén? Milyen további lépések lehetnének még hatékonyabbak?

Sz.R.: A szabályozás változásával várhatóan gazdaságosabb, kevesebb energiát, illetve a megújuló energiákat nagyobb arányban hasznosító új épületek fognak épülni. Az irányelvben kitűzött célok meglehetősen illuzórikusak, és az EU történetében többször találkoztunk már olyan helyzettel, hogy egy-egy határidőt ki kellett tolni, mert az EU tagállamai nem voltak képesek teljesíteni a kötelezettségeiket. Azonban tekintettel arra, hogy a 2009-ben hatályba lépett lisszaboni szerződés kiemelt célként fogalmazza meg az együttes fellépés szükségességét a globális felmelegedés csökkentése érdekében, kevés esélyt látok további derogációra, azaz reálisan a mostani határidőkkel számolok.

Elektromos autó töltése A GA Magyarország Kft. a hazai piacon 1994 óta kínál megbízóinak gyors és rugalmas megoldásokat a villamosenergia-elosztó és -távközlési hálózatokon. Tevékenysége a lakossági fogyasztók hálózatra csatlakoztatásától a nagyfeszültségű hálózatok létesítéséig terjed.

A

GA Magyarország Kft. 20 éves fejlődésében mindig is meghatározó volt az innováció, az előremutató műszaki megoldások támogatása, ennek megfelelően alapító tagként csatlakozott az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport által életre hívott E-Mobility Networkhöz is. Cégünk az E-Mobility Network megalakulása, 2011 óta részt vállalt a magyarországi elektromos autózás elterjesztésében. Tevékenységi portfóliójának megfelelően élen járó szerepet vállalt az elektromos autózáshoz elengedhetetlenül szükséges töltő-infrastruktúra (töltőoszlopok, fali töltők) létrehozásában. Elsők között létesített saját beruházásban töltőoszlopot, stílszerűen a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium épülete előtt, amelyet az elmúlt évek során több további töltőoszlop, fali töltőegység kivitelezése követett az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport és más beruházók megrendelésére. www.ga.hu

Azonban az, hogy szigorúbb határértékeket szabunk, önmagában még nem elégséges a kívánt célok eléréséhez. Célszerű lenne egyszerűen és széles körben hozzáférhető támogatási forrásokat biztosítani az új épületek kivitelezéséhez is. Úgy gondolom ugyanakkor, hogy az új ingatlanok esetén a beruházók önmaguktól is törekednek arra, hogy takarékos épületeket építsenek, ezért tehát arra is komoly hangsúlyt kellene fektetni, hogy kellő támogatási forrás álljon rendelkezésre a már meglévő épületek korszerűsítésére is. Az

magazinja

33

Óriásplakát-kampány ajándékba Folytatódik a nagy sikerű közterületi hirdetési promóció Idén is egyedülálló kommunikációs lehetőséget nyújt céges ügyfeleinek az ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ. Harmadik alkalommal zajlik az a promóció, amelynek keretében a következő évre szerződő partnerek ajándék óriásplakáton hirdethetik vállalkozásuk termékét, szolgáltatását.

A

jó ötlet ragadós! – hirdeti az idei ajándék óriásplakát-kampányról szóló kiadvány. Mindazon üzleti versenypiaci fogyasztók, amelyek idén március 1. és november 30. között 2015-re szóló villamosenergia-vásárlási szerződést kötnek az ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ Társaságcsoporttal és éves fogyasztásuk legalább 2 gigawattóra, automatikusan jogosulttá válnak a garantált köztéri hirdetéscsomagra. Az idén harmadik alkalommal meghirdetett akció a tapasztalatok alapján kedvező fogadtatásra talált a fogyasztók körében: tavaly már 54 cég élt a lehetőséggel. A kereskedelemtől a gépgyártásig, a nyomdaipartól az ingatlanforgalmazásig számos szektor képviselői élvezhették a 30 napos megjelenés előnyeit.

gosult ügyfelek úgynevezett partner-óriásplakátokon hirdethetik vállalkozásukat. A plakát „keretét” az ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ vizuális elemei adják, a felület mintegy 80 százalékán szabadon elkészített kreatív anyag szerepelhet. A Társaságcsoport igény esetén a grafikai tervezésben is segítséget nyújt, ezután már csak a helyszínek kiválasztása van hátra. A plakáthelyek a legmagasabb kategóriákba tartoznak, egy hónapon át frekventált közterületeken láthatók, a lefedettség pedig országos, így valamennyi ügyfél megtalálhatja a legkedvezőbb lokációt. Érdemes időben lépni, hiszen a választás „érke-

Hogyan lesz ingyenes az óriásplakát?

Szandtner Botond marketingkoordinátor, Pappas Auto: Az új Mercedes-Benz A-osztály bevezető kampánya során vettük igénybe a megjelenéseket, mivel úgy gondoltuk, hogy egy átfogó kampány elemeként rendkívül fontos, hogy a hagyományos óriásplakát-felületek is helyet kapjanak a médiatervben. Az autókereskedelemben is örök érvényű szabály, hogy egy kép többet mond ezer szónál. Mivel az új A-osztály szakított az elődje által kialakított képpel, és egy teljesen új, fiatalos és sportos modellként lépett a színre, fontosnak tartottuk, hogy meg tudjuk mutatni az új külsőt, amire tökéletes eszköznek bizonyult az óriásplakát.

Az ajándékcsomag igénybevételéhez csupán három lépésre van szükség. Elsőként ajánlatkérésre: ez történhet személyesen vagy telefonon az ügyfélmenedzsereknél, továbbá a www.aramszolgaltato.hu weboldalon. Másodszor szerződéskötésre: a részvétel feltétele, hogy a vállalkozás legkésőbb november 30-ig kösse meg 2015-re szóló villamosenergia-vásárlási szerződését. Harmadszor pedig az ajándék igénylésére: amennyiben az ügyfél éves fogyasztása eléri a 2 gigawattórát, csupán annak visszaigazolása szükséges, hogy igényt tart az ingyenes hirdetésifelület-csomagra. Ez utóbbit a szolgáltató által küldött értesítést követő 30 napon belül kell megtenni. A további lépéseket – és valamennyi költséget – az ELMŰ-ÉMÁSZ-MÁSZ vállalja.

Mi van a csomagban? A hazai villamosenergia-piacon egyedülálló kezdeményezés keretében az ajándékra jo-

34


Így látták partnereink

zési sorrendben” történik. Az ajándék plakátok számát az éves villamosenergia-fogyasztás mértéke határozza meg. A 2–5 gigawattóra közötti fogyasztással rendelkező résztvevők 3, az 5–9 gigawattóra közöttiek 4, míg a 9 gigawattóránál többet fogyasztó ügyfelek 5 partner-óriásplakát kihelyezésére válnak jogosulttá. A promóció, valamint az óriásplakátfelületcsomag részleteit a www.aramszolgaltato.hu oldalon elérhető Részvételi szabályzat tartalmazza, továbbá azokról a Társaságcsoport ügyfélmenedzserei személyesen is készséggel nyújtanak tájékoztatást.

Szeretettel várjuk az érdeklôdôket a BvSC-zugló SportóvodáBan

Cím: 1142 Budapest, Szônyi út 2.

Érdeklôdés és idôpont-egyeztetés az alábbi telefonszámon:

06-30-382-7230

Budapest XIV. kerület, Kacsóh Pongrác út, SAG Hungaria Kft.

Sándor Gyuláné, a BVSC-Zugló Sportóvoda vezetője: Újonnan nyíló óvodánk számára a BVSC-Zugló ajánlotta fel a lehetőséget. Nagyszerű ötletnek tartottuk az óriásplakáton történő megjelenést. A kapcsolattartónk személye és segítőkész, professzionális hozzáállása sokat segített abban, hogy megjeleníthessük az üzenetünket, nevezetesen a vidám, boldog, kiegyensúlyozott, harmonikus, egészséges kisgyermekek nevelését, a mozgás szeretetét. A plakát nagyon kedves, színes, játékos és hangulatos lett, így keltve fel a figyelmet arra, hogy a kerület egy újabb értékes intézménnyel lett gazdagabb. Maga az elhelyezés külön siker volt: az egyik plakát a Vidámpark bejáratánál hirdette óvodánkat. Ezt látva, több szülő is érdeklődött nálunk, akik később hozzánk íratták be gyermekeiket.

SAG Hungaria Kft.

kapcsolata a jövő jármű-technológiájával

V

állalatunk több mint 17 éves kapcsolatot ápol legnagyobb megrendelőnkkel, az ELMŰ Nyrt.-vel. Az évek folyamán a legkülönbözőbb és legbonyolultabb tervezési és kivitelezési munkával is könnyedén megbirkóztunk, mindezt úgy teljesítettük, hogy elnyertük megrendelőink teljes megelégedését. Örömmel vettük az ELMŰ Nyrt. felkérését, hogy vegyünk részt a Magyarorszá-

gon merőben új, környezettudatos és a jövő generáció életét egészségesebbé tevő közlekedési mód elterjesztésében. Az SAG Hungaria Kft. mindig is nyitott volt az innovatív megoldásokra, ezért a felhívásnak eleget téve részt vett az E-Mobility töltőoszlopok telepítésben. Ezáltal a felhasználók számára az elektromos autózás nyújtotta előnyök egyszerűbben és kényelmesebben elérhetők lettek fővárosunk külön-

böző közterületein. Vállalatunk ez idáig kilenc E-Mobility töltőoszlopot helyezett el, és várja további töltőhelyek telepítését.

Az

magazinja

35

36


energiatrend Instant Audit Így spórolhat vállalkozása energiafogyasztásán Hírek az energia világából az üzleti ügyfelei számára 2014

Recommend Documents