Energiaszabályozás: Híd 2025-höz Következtetéseket összegző dokumentum1
2014. szeptember 19.
Az Ügynökség javaslata a belső energiapiac fejlődéséből adódó jövőbeli kihívásokkal kapcsolatos szabályozói válaszlépésekre vonatkozóan
1
Ezt a következtetéseket összegző dokumentumot csatoltuk az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége 2014. szeptember 19-i 05/2014. ajánlásához a belső energiapiac fejlődéséből adódó jövőbeli kihívásokkal kapcsolatos szabályozói válaszlépésekre vonatkozóan.
Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége Trg Republike 3 1000 Ljubljana, Szlovénia1/33
Tartalom Bevezetés…………………………………………………………………………………………………………3. 1 Villamosenergia ............................................................................................................................ 6 2 Földgáz........................................................................................................................................ 11 3 Fogyasztók és a kiskereskedelmi piac ..................................................................................... 16 4 Elosztórendszer-üzemeltetők .................................................................................................... 21 5 Felügyelet ................................................................................................................................... 24
2/33
Bevezetés 1
Ez a dokumentum tartalmazza az európai energiaszabályozók megalapozott következtetéseit azokra a szabályozási változásokra vonatkozóan, amelyek várhatóan az elkövetkező évtizedben merülnek majd fel a Belső Energiapiac fejlődése következtében. A dokumentum egy 2013. november 6-án kiadott előzetes 2 konzultációs dokumentum és egy 2014. április 29-én kiadott végleges konzultációs 3 dokumentum alapján készült, amelyre 141 válasz érkezett az érintettektől. Ezen kívül 2013. november 6-án, 2014. április 29-én és 2014. június 5-én workshopok, 2014. június 18-án pedig fogyasztói konferencia került megrendezésre. Ezen folyamat során az Európai Energiaszabályozók Tanácsa szorosan együttműködött az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökséggel („Ügynökség”). A dokumentumban ismertetett következtetések az összes beérkezett válasz figyelembevételével kerültek összeállításra (az észrevételek teljes 4 kiértékelése egy kapcsolódó dokumentumban található meg ).
2
A Belső Energiapiac egyre inkább kézzelfogható előnyöket biztosít majd az európai energiafogyasztók számára, így annak megvalósítása továbbra is a elsődleges prioritás marad az Ügynökség és a nemzeti szabályozó hatóságok számára. A Bizottság kijelölt Elnöke bejelentette az Európai Energiaunió célkitűzését, valamint javasolta az Energiaunió Alelnöke és az Éghajlatvédelmi és Energiaipari Biztos megválasztását. Ez egyértelműen jelzi, hogy az európai energiapiac integrációja minden bizonnyal új lendületet kap, a belső energiapiaci verseny pedig továbbra is prioritás marad. Ezért a közeljövőben a szabályozási hangsúly továbbra is az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatok, Iránymutatások és egyéb intézkedések kidolgozásán és végrehajtásán lesz, amelyek alapvető fontosságúak a teljes energiapiaci integráció megvalósításához. Mindazonáltal fontosnak véljük, hogy előbbre tekintsünk az energiaszabályozók szemszögéből is és megvizsgáljuk azokat a kihívásokat, amelyekkel az energiaszektornak várakozásaink szerint a meglévő szabályok teljes körű bevezetése után szembe kell néznie – beleértve a kiskereskedelmi piaci verseny fejlődését – annak érdekében, hogy a Belső Energiapiacból származó előnyök az energiafogyasztókhoz is elérjenek. Ily módon minden, a Belső Energiapiac kialakításában érintett fél megfelelő tájékoztatásban részesül, az Ügynökség és a nemzeti szabályozó hatóságok pedig – beleértve az Európai Energiaszabályozók Tanácsát is – a célnak megfelelő szabályozási válaszlépéseket dolgozhatnak ki.
3
Annak érdekében, hogy párbeszédet kezdeményezzünk a Belső Energiapiac teljes keretrendszeréről, olyan területeken is tettünk javaslatokat, amelyek túlmutatnak az Ügynökség és a nemzeti szabályozó hatóságok jelenlegi feladatain és, elsősorban az Európai Parlament, Tanács és Bizottság hatáskörébe tartoznak. Továbbá, a szabályozó hatóságokat a működésüket szabályozó hazai jogi és szabályozási struktúrák korlátozhatják; tehát bizonyos változások életbe léptetéséhez az egyes Tagállamok nemzeti szabályozási struktúrájának módosítására lehet szükség annak érdekében, hogy az új szerepek teljesítéséhez a megfelelő hatásköröket biztosítsák.
4 2
“Energiaszabályozás: Híd 2025-höz” Előzetes konzultációs dokumentumok, 2013. november 6., http://acer.europa.eu/Official_documents/Public_consultations/Pages/PC_2013_E_05.aspx 3
“Európai Energiaszabályozás: Híd 2025-höz” Nyilvános konzultációs dokumentum, 2014. április 29., http://www.acer.europa.eu/Official_documents/Public_consultations/Pages/PC_2014_O_01.aspx 4
“Energiaszabályozás: Híd 2025-höz” A konzultációra érkezett visszajelzések értékelése, 2014. szeptember 19.
3/33
Az egységes európai földgáz- és villamosenergia-piacok 2025-ben 4
Az Ügynökség és a szabályozó Hatóságok tevékenységének középpontjában az elmúlt három évben a földgáz- és villamosenergia-piacra kidolgozott Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatok teljes körű megvalósítása, illetve a még kidolgozás alatt álló Szabályzatok és Iránymutatások elfogadása és megvalósítása marad. Ezen Szabályzatok és Iránymutatások azokat a központi rendelkezéseket tartalmazzák, melyek érvényre juttatják az általánosságban Villamosenergia-és Földgázpiaci Célmodelleknek nevezett eszközrendszerek célkitűzéseit. E megközelítés a számos érintett azon visszajelzésére reflektál, mely szerint egy, a jövőbeni változások kezelésére vonatkozó stratégia kidolgozása nem történhet az azonnali prioritás rovására.
5
Bár jelentős előrehaladás történt a Belső Energiapiac megvalósításában (például a villamosenergia napon belüli piac-összekapcsolás és a gáz be- és kiléptető rendszerek bevezetése tekintetében, melyek lefedik az Európai Unió (EU) nagy részét), a Szabályzatok és a Bizottsági Komitológiai Iránymutatások elfogadása és megvalósítása még számos jövőbeli feladattal jár. Ahol az elfogadás technikai okokból késik, ott az Ügynökség és a nemzeti szabályozó hatóságok továbbra is elkötelezetten támogatják a mielőbbi, önkéntes megvalósítást annak érdekében, hogy az európai energiafogyasztók a lehető leghamarabb haszonélvezői lehessenek a Belső Energiapiacnak.
6
Korábbi konzultációs dokumentumunk részletesen bemutatta azokat a változásokat, amelyek várhatóan hatással lesznek a Belső Energiapiac fejlődésére. Megállapítottuk, hogy nem lehetséges teljes bizonyossággal megjósolni azokat az eseményeket, amelyek a Belső Energiapiac következő évtizedbeli fejlődését befolyásolhatják. Így arra törekedtünk, hogy az ésszerűen előre jelezhető, főbb trendeket azonosítsuk, melyek megfelelő előrejelzést adnak a várható fejlődési irányokról. A konzultációnkra visszajelzést küldők jelentős része megerősített bennünket abban, hogy a dokumentumban azonosított specifikus változások helytállóak. A visszajelzők konszenzusa kiterjedt a változások várható hatásaira is. Így az általános piaci konszenzus alapján reméljük, hogy szabályozói kötelességünknek megfelelően az előkészületek 2025-re körvonalazódhatnak.
A dokumentum felépítése 7
A dokumentum elsősorban szektorális alapon épül fel. Minden egyes fejezetben tömören bemutatjuk a piac 2025-re vonatkozó ágazati víziónkat, mely a konzultációs dokumentumban bemutatott elemzésekre és az érintettek visszajelzéseire épül. Ezt követően bemutatjuk az elérendő célkitűzéseket, melyek esetében külön kitérünk a 2015-től folyamatosan megvalósítandó specifikus lépésekre. A dokumentum külön fejezetet szentel a belső európai villamosenergia-és gázpiac fejlesztését célzó folyamatok kialakításának.
4/33
A rövid távú lépések tekintetében az Ügynökség 2015-ös Munkaprogramjának elfogadásával
8
előrebocsátja, hogy az Ügynökség felkérést kaphat néhány, a jelen dokumentumban bemutatott 5 lépés megtételére . Az Ügynökség saját kezdeményezésére a Villamosenergia-és Földgázpiaci Célmodellel kapcsolatos áttekintés elkészítése után ajánlásokat tehet ez EU intézményei 6 számára . Az Európai Energiaszabályozók Tanácsának 2015-ös Munkaprogramja (amely az év hátralevő részében kerül majd kihirdetésre) szintén tartalmazni fogja azokat a konkrét rövidtávú célkitűzéseket, amelyek a jelen dokumentum értelmében a hatáskörébe tartoznak. 9
A dokumentum kitér az egyes javaslatok megvalósítására is. Amennyiben egy adott javaslat teljes egészében egy szervezet vagy nemzeti szabályozó hatóság feladatkörébe tartozik, az adott szervezet a szövegben feltüntetésre kerül. Azokban az esetekben, ahol a javaslat megvalósításának részfeladatai megoszlanak az Ügynökség, a Európai Energiaszabályozók Tanácsa és a nemzeti szabályozó hatóságok között, a feladatok megosztását a dokumentum nem határozza meg. Ennek részleteit az egyes Munkaprogramok tartalmazzák majd az adott részfeladatokért felelős szervezetekkel együtt.
10
A dokumentum azokra a kihívásokra összpontosít, melyekkel a villamosenergia-és gázpiacnak a jövőben szembe kell néznie. Bár az integritás és átláthatóság elengedhetetlen a Belső 7 Energiapiac megfelelő működéséhez, a REMIT által bevezetett új, a nagykereskedelmi energiapiacok felügyeletére vonatkozó keretszabályok alapján az Ügynökségre és a nemzeti szabályozó hatóságokra háruló kihívások a jelen dokumentumnak nem képezik részét. Ennek oka, hogy a felügyeleti keretszabályok megvalósítása már folyamatban van, bár fontos kiemelnünk, hogy az Ügynökségnek és számos nemzeti szabályozó hatóságnak még nem sikerült minden, a szabályok hatékony alkalmazásához szükséges erőforrást biztosítaniuk.
5
Vö. az Ügynökség 2015-ös Munkaprogramja: II. szakasz, 2. fejezet, 2.6.2. és 2.6.4. bekezdés, illetve III. szakasz, 1. fejezet.
6
Vö. az Ügynökség 2015-ös Munkaprogramja: III. szakasz, 3. fejezet, 3.7. bekezdés. A Villamosenergia-és Földgázpiaci Célmodellek a szervezet vízióját határozzák meg a villamosenergia-és gázszektorral, valamint azok európai nagykereskedelmi és kiskereskedelmi piacainak kialakításával kapcsolatban. A víziót az európai szabályozók az érintettek aktív bevonásával határozták meg.
7
Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1227/2011/EU rendelete a nagykereskedelmi energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról (OJ L 326, 2011.12.08., 1–16. oldal).
5/33
1 Villamosenergia E fejezet bemutatja, hogyan működik majd várakozásaink szerint az európai villamosenergia-piac 2025-ben, beleértve a piac keresletoldali aktív részvételt lehetővé tevő fejlődését. Egy sor olyan célkitűzést azonosítottunk, amelyek megvalósítására összpontosítanunk kell, illetve meghatározzuk azon cselekvési javaslatainkat, melyeket az integrált belső európai villamosenergia-piac létrehozása érdekében az egyes célkitűzések kapcsán figyelembe kell vennünk. A villamosenergia-piac 2025-ben A villamosenergia-termelés jelentős része különböző, alapvetően alacsony széntartalmú vagy szénmentes forrásokból fog származni. Várakozásaink szerint likvid és versengő nagykereskedelmi piac érvényesül majd, melynek felépítése minden forrástól rugalmas választ vár el a rendszerbiztonság magas szinten tartása érdekében. Az átviteli hálózatok fokozott összeköttetésben lesznek, a határkeresztező kapacitás pedig dinamikusan kerül majd kiszámításra a használat maximális hatékonysága érdekében. Az energiatermelés, az energiatárolás és a keresleti válasz minden formája minden időkereten belül – a beruházási időkeretektől a valós idejű teljesítésig – egyenlő feltételek mellett európai szinten, a határokon keresztül zavartalanul versenyez. Szabályozási beavatkozások kerülnek kidolgozásra a beazonosított piaci mulasztások kiküszöbölésére és a piaci torzítások minimalizálására. A fogyasztók érdekében a szabályozási keretszabályok támogatni fogják a hálózatokba történő befektetést a nemzeti és határkeresztező projektek esetében egyaránt. Minden fogyasztó – a nagy ipari felhasználóktól a lakossági fogyasztókig – (közvetlenül vagy szolgáltatókon keresztül) aktív szereplője lesz a piacnak, méghozzá eltérő, esetenként újszerű módokon. A fogyasztók birtokolhatnak és maguk is üzemeltethetnek a kereskedelmi vagy lakóépületükhöz kapcsolódó termelőkapacitást. A kisebb felhasználók (beleértve a lakossági fogyasztókat) fogyasztásának irányítására okos technológiák és új szolgáltatások állnak majd rendelkezésre, melyek segíthetik a hálózatüzemeltetést és csökkenthetik annak költségeit, így alacsonyabb villanyszámlákat eredményeznek. Az újabb technológiák, úgymint a villamosenergia-tárolás (beleértve az elektromos készülékekben rendelkezésre álló tárolókapacitást) egyre nagyobb szerephez juthatnak a piacon.
6/33
Szabályozási elemek
1.1 A Villamosenergia-piaci Célmodell elsődleges prioritás marad
megvalósítása
továbbra
is
Célkitűzés A Villamosenergia-piaci Célmodell alkalmazása – sok esetben a vonatkozó rendelkezések hatályba léptét megelőzően – a kezdeti szakaszban elősegítette Európa belső villamosenergiapiacának fejlődését. A Célmodell minél gyorsabb bevezetése elsődleges prioritás marad, mivel az a Belső Energiapiac egységes kialakításának elengedhetetlen feltétele. Gondoskodnunk kell azonban a Célmodell folyamatos továbbfejlesztéséről, hogy az újabb és újabb kihívásokkal szemben is megállja a helyét, valamint biztosítsa, hogy a Belső Energiapiac megfeleljena jövőbeni változásoknak.
11
Javaslatok 12
Rövid távon az Ügynökség és a nemzeti szabályozó hatóságok továbbra is támogatják az uniós Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatok és Komitológiai Iránymutatások bevezetését a hálózati csatlakozás, a kapacitáskiosztás, a szűkületkezelés, illetve a rendszerirányítás és rendszeregyensúlyozás területén. Aktívan szorgalmazzuk ezen Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatokban foglalt rendelkezések mielőbbi gyakorlati bevezetését is, amennyiben lehetőség van rá, még a hatályba lépést megelőzően.
13
Az Ügynökség a piaci szereplőkkel szorosan együttműködve továbbra is figyelemmel kíséri, hogy a Villamosenergia-piaci Célmodell – és az általa meghatározott piaci struktúra – egységes és megbízhatóan alkalmazható marad-e a jövőbeni változások fényében is. Ezen belül az Ügynökség:
együttműködik a piaci szereplőkkel a fogyasztók számára a Célmodell bevezetéséből várhatóan származó előnyök megfelelő kommunikációja érdekében és felügyeli a piaci fejleményeket az előnyök hatékony érvényesítésének biztosítása céljából;
szorgalmazza a napközbeni piacok likviditását és integrációját, különös tekintettel a nem tervezhető, megújuló energiaforrás alapú energiatermelés egyre nagyobb bővítésének kezelése szempontjából;
felügyeli az aktuális pilot projekteket és az átültetéssel – beleértve az egyensúlyozást is – kapcsolatos munkafolyamatainkat, illetve amennyiben indokolt, szorgalmazza az elterjedőben lévő legjobb gyakorlatok követelményeinek beépítését a megfelelő Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatokba vagy Iránymutatásokba; valamint
figyelemmel kíséri az átvitelirendszer-üzemeltetők rendszerirányítással kapcsolatos Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatokban és a Villamosenergia Átvitelirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatának (ENTSO-E) éves jelentésében előírt koordinációjának hatékonyságát, és megállapítja, hogy a Regionális Biztonságkoordinációs Kezdeményezések (RCSI) szerepét szükséges-e erősíteni vagy helyettesíteni egy egységes európai rendszerbiztonsági koordinátorral.
14
Célunk, hogy a Villamosenergia-piaci Célmodell a villamosenergia-piac jövőbeni kihívásaival és változásaival szemben is megállja a helyét, az Ügynökség azonban folyamatosan felülvizsgálja és szükség szerint frissíti is a Célmodellt. 7/33
1.2 A nemzeti villamosenergia-piacok növekvő integritása és az infrastruktúra összeköttetése elősegíti a tagállamok egymásrautaltságát, amely szükséges az ellátás biztonságának növeléséhez Célkitűzések 15
Az európai szabályozó hatóságok meggyőződése, hogy az Európai Uniónak még összehangoltabb és hatékonyabb módszert kell kidolgoznia az ellátás biztonságával kapcsolatos kérdések kezelésére. Ez elmozdulást jelent a jelenlegi, nemzeti fókuszú elemzéstől, a „termelés megfelelőségére” összpontosító szemléletet pedig felváltja az integrált „rendszer-megfelelőséget” szem előtt tartó megközelítés, amely a termelést, a keresletet, az összeköttetést és a tárolást is magában foglalja. Ezzel párhuzamosan a szabályozók elősegítik majd az infrastrukturális befektetéseket, amennyiben azok indokoltak, gazdaságosak és hatékonyak.
Javaslatok Rendszer-megfelelőség 16
Az Ügynökség, a Európai Energiaszabályozók Tanácsa (CEER) és a nemzeti szabályozó hatóságok továbbra is összehangoltabb és egységesebb megközelítést szorgalmaznak a rendszer-megfelelőség – beleértve a termelés – vizsgálatát illetően az Európai Unión belül alkalmazható módszertanok kidolgozásával.
17
Az Ügynökség – a nemzeti szabályozó hatóságok támogatásával és egyes esetekben a Európai Energiaszabályozók Tanácsán belül – felügyelni fogja a Kapacitásdíjazási Mechanizmusok hatását a rendszer-megfelelőség kérdésnek kezelése, illetve 8 a Belső Energiapiac integrációja és működése szempontjából .
18
Az európai energiaszabályozó hatóságok ajánlásokat fognak kidolgozni a Kapacitásdíjazási Mechanizmusok fejlesztésére vonatkozóan, amelyek teljes egészében figyelembe veszik a határkeresztező kölcsönhatásokat és egyéb hatásokat is.
A hálózati infrastruktúra fejlesztése 19
Az Ügynökség gondoskodni fog arról, hogy a hálózati infrastruktúrán – beleértve a közös érdekű projekteket (PCI) is – végrehajtsák a megfelelő fejlesztéseket, illetve, hogy az eltérő európai szabályozási gyakorlatok ne akadályozzák a kulcsfontosságú infrastruktúrák fejlesztését. Ezen felügyeleti tevékenységek magukban foglalják az infrastruktúra-tervezést és a kapcsolódó költség-haszon elemzéseket is, beleértve a határkeresztező költségfelosztást azokban az esetekben, ahol a nemzeti szabályozó hatóságoknak nem sikerül a határkeresztező költségallokációval kapcsolatban döntésre jutniuk. Az Ügynökség össze fogja hasonlítani az infrastruktúrával kapcsolatos szabályozási gyakorlatok fejlődését, illetve meghatározza a szabályozó hatóságok között megosztandó követendő gyakorlatokat és tapasztalatokat.
8
A Kapacitásdíjazási Mechanizmusok lehetséges hatásait a Belső Energiapiac integrációjára az Ügynökség a 2013. február 15-i 05/2013. állásfoglalásában tárgyalja.
8/33
20
A szabályozó hatóságok megvizsgálják, hogy szükséges-e új megközelítéseket alkalmazni a felmerülő kihívások tekintetében, beleértve azokat a beruházásokat, melyek többfajta célt szolgálnak vagy több határt érintenek (pl. Északi-tenger).
1.3 A megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermelés és az energiahatékonyság mint Európa energiaforrás-összetételének legfőbb alkotóelemei Célkitűzések 21
A megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermelés a folyamatos növekedés eredményeként egyre nagyobb szeletet hasít majd ki a nagykereskedelmi piacból, melynek eredményeként a megújuló energiaforrások általánosan egyre nagyobb szerephez jutnak. Azokban az esetekben, ahol továbbra is támogatási rendszerre van szükség, azokat oly módon kell kialakítani, hogy a piaci torzításokat minimalizálják, és hogy a megújuló energiaforrások és a hagyományos energiatermelés részére – amennyire lehetséges – azonos feltételeket biztosítsanak (pl. egyensúlyozási kötelezettség kirovásával, amely megfelelő ösztönző tényezőként szolgál a fogyasztás és az ellátás kiegyensúlyozására). Erőfeszítéseket kell tenni az energiahatékonyság további javítása érdekében, amely kulcsfontosságú az alacsony szénfelhasználású energiaszektor felé történő átmenet szempontjából.
Javaslatok 22
Az Európai Energiaszabályozók Tanácsa (CEER) továbbra is felügyelni fogja a támogatási rendszerekkel kapcsolatos fejleményeket az Európai Unión belül a Bizottság Állami Támogatási Iránymutatásai és Állami Intézkedésekkel kapcsolatos Csomagja alapján, valamint segítséget nyújt a megújuló energiaforrás-kereskedelem fejlesztésében, a megfelelői szabályozási gyakorlatok azonosításával és megosztásával.
23
Az Ügynökség és a nemzeti szabályozó hatóságok törekedni fognak arra, hogy a megújuló energiaforrás-termelést minél inkább a piacba ágyazzák a Villamosenergia-piaci Célmodell segítségével, amely minden termelési (valamint keresleti/tárolási) formát megkülönböztetésmentesen kezel majd. A piacokat továbbra is felügyelni kell annak biztosítása érdekében, hogy a piaci szabályok nem részrehajlóak egyes termelési formákkal szemben, illetve annak felmérése céljából, hogyan kezelhető a legmegfelelőbb módon a nem tervezhető energiatermelés terjedése.
24
A Európai Energiaszabályozók Tanácsa (CEER) szorgalmazni fogja az energiahatékonyságot azokon a területeken, amelyek az egyes nemzeti szabályozó hatóságok felelősségi körébe tartoznak (pl. a hálózati veszteségek és díjszabás).
9/33
1.4 A megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermelés egyre nagyobb piaci terjedése jelentősen megnöveli a piacalapú, rugalmas, a keresleti és a kínálati oldalt egyaránt érintő válaszlépés igényét Célkitűzések A nem tervezhető, megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermelés további piaci terjedése egyre inkább rugalmas válaszlépést tesz szükségessé. Célunk annak biztosítása, hogy a rugalmas válaszlépés kialakítását akadályozó tényezők elháruljanak, illetve hogy az mind a kínálati, mind a keresleti oldalon megkülönböztetés nélkül érvényesüljön. Különösen fontos a Keresletoldali Szabályozás (DSR) kialakításához megfelelő keretszabályok megkülönböztetésmentes kidolgozása annak érdekében, hogy a Keresletoldali Szabályozás üzleti szempontból életképes termékként jelenhessen meg.
25
Javaslatok A Keresletoldali Szabályozás kidolgozásának elősegítése érdekében, illetve az Európai Bizottság ezirányú munkájának kiegészítéseként az európai energiaszabályozó hatóságok:
26
meghatároznakegy akciótervet a Keresletoldali Szabályozás kidolgozását akadályozó (szabályozási, műszaki, jogi, illetve piaci) tényezők azonosítására és kiküszöbölésére, valamint a Keresletoldali Szabályozás kiépítésének elősegítésére;
a villamosenergia-piacon történő kereskedés céljából kidolgozzák a „rugalmas válasz” koncepcióját azzal, hogy megfelelő szabályozási struktúrát határoznak meg a piacok fejlődésének támogatása érdekében, amely elősegíti a versenyt a piaci szereplők által alkalmazott Keresletoldali Szabályozás -opciók között;
megvizsgálják, hogy a rugalmas válasz szerinti kereskedelem hogyan működik más piacokon, illetve milyen kapcsolatban van más piacokkal és mechanizmusokkal (pl. másnapi, napközbeni és kiegyenlítő piacok, valamint Kapacitásdíjazási Mechanizmusok);
felmérik a Keresletoldali Szabályozás lehetséges előnyeit; illetve
a fogyasztói adatok kezelésére (ezen belül az adatok gyűjtésére, terjesztésére és védelmére) alkalmas megközelítést dolgoznak ki, amely elengedhetetlen egy, a Keresletoldali Szabályozás szerinti piac kialakításához és működtetéséhez. Ennek kérdéskörnekaz adatvédelmi vonatkozásait a 4. fejezetben tárgyaljuk.
– mint a rugalmas válasz egyik legfőbb eleme –
27
A Európai Energiaszabályozók Tanácsa (CEER) megvizsgálja, miként biztosítható megfelelően a kisfogyasztók védelme és jogaik erősítése, illetve az, hogy a piacon jelenlévő szereplők (főként az elosztórendszer-üzemeltetők) működésük során nem lehetetlenítik el vagy torzítják a rugalmassági szolgáltatások potenciálisan versengő piacát, beleértve a keresleti oldalt (ezeket a kérdéseket a 3. és 4. fejezetben szintén részletesen tárgyaljuk).
10/33
2 Gáz Ebben a fejezetben bemutatjuk, hogyan működik majd várakozásaink szerint az európai gázpiac 2025-ben, figyelembe véve azokat ajelentős bizonytalansági tényezőket, amelyek az elkövetkező évtized gázkeresletének előrejelzését megnehezítik. Meghatározzuk azokat a célkitűzéseket, melyek megvalósítására törekednünk kell az víziónk elérése érdekében, és amelyek a gázkereslet különféle alakulása esetén is helytállóak. Javaslatot teszünk az egyes célkitűzések eléréséhez szükséges lépésekre vonatkozóan is. A gázpiac 2025-ben A legvalószínűbb – bár a legkevésbé sem biztos – forgatókönyv szerint az EU gázkereslete a 2025-ig terjedő időszakban jelentősen csökkenni fog. A gázt azonban – a többi energiaforrással együtt – a villamosenergia-termelés rugalmassá tételére használják majd a megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermelés ingadozó teljesítményének kiegyenlítése céljából. Várakozásaink szerint az új, környezetvédelmi szempontból előnyös gázfelhasználási módok szintén elterjednek majd, például a szállítmányozó szektorban. Következésképpen a gázhálózatok és gázpiacok szabályozása jól alkalmazható és rugalmas megközelítést fog igényelni. A nagykereskedelmi gázpiacoknak versengőnek és likvidnek kellene lenniük, ezért a hubok számában konszolidáció várható, a kiegyenlítő zónák pedig valószínűleg méretbeli növekedést mutatnak majd. Intenzívebb lesz a gáz gazdaságosan kitermelhető alternatív forrásainak terjedése, beleértve a nem hagyományos forrásokat is, így – bár arra a geopolitikai változások rövid távon mindenképpen jelentős hatást gyakorolnak majd – növekszik majd az ellátásbiztonság is. Az Energiaközösség Szerződő Felei közötti együttműködés és a gázpiacaik integrációja tovább erősödik majd.
Szabályozási elemek
2.1 A Gázpiaci Célmodell megvalósítása továbbra is elsődleges prioritás marad Célkitűzés 28
9
9
A Gázpiaci Célmodell megvalósítása kulcsfontosságú lépés a Belső Energiapiac megvalósítása szempontjából, és rövid távon továbbra is az Ügynökség elsődleges prioritásai között marad. A Gázpiaci Célmodell bevezetése folytatódni fog az uniós Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatok és a Bizottsági Iránymutatások elfogadásán és alkalmazásán keresztül.
A Gázpiaci Célmodell felülvizsgált verziója október végén kerül kiadásra
11/33
Javaslatok 29
Az Ügynökség továbbra is támogatja a szűk keresztmetszet kezelési eljárásokra vonatkozó Irányelvek, valamint a kapacitáskiosztással és kiegyenlítéssel kapcsolatos Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatok teljes és mielőbbi életbe léptetését, illetve a díjszabásra, átjárhatóságra és adatcserére vonatkozó Szabályzatok bevezetését.
2.2 Európa gázellátását a nagy hatású világeseményekkel szemben is biztosítani kell Célkitűzés 30
A geopolitikai események továbbra is fenyegetik Európa gázellátásának biztonságát. Minden, a hatáskörünkbe tartozó ésszerű lépést megteszünk annak érdekében, hogy biztosítsuk Európa megfelelő gázellátását. A legbiztonságosabb ellátást Európa számára a versengő, likvid, rugalmas, diverzifikált és egységes európai földgáz nagykereskedelmi piac képes biztosítani, mely megfelelő összeköttetésekkel rendelkezik különféle upstream forrásokkal.
Javaslatok 31
Az Ügynökség korábban már javaslatot tett arra vonatkozóan, hogy az Európai Bizottság kérje fel a Tagállamokat az ellátás biztonságát fenyegető potenciális hiányosságok elemzésére (szükség szerint nemzeti vagy régiós szinten) különböző forgatókönyvek, (úgymint az Európai Bizottság által 2014 nyarán végzett stressztesztek során azonosított, illetve a Gázpiaci 10). Célmodell keretében 2011-ben általunk meghatározott releváns ellátásbiztonsági indikátorok Az új „Európai Energiabiztonsági Stratégia” szerint – a vizsgálat eredményei alapján – javasoljuk a nemzeti, regionális és EU-szintű intézkedések szükség szerinti kidolgozását a válsághelyzetek megelőzésére és kezelésére. Ezen intézkedések magukban foglalhatják a kétirányú áramlási kapacitás szükség szerint megnövelt rendelkezésre állását, a Tagállamok szerződéses kötelezettségének való elégtételt azon országok beszállítóival szemben, melyekben válsághelyzet állt elő, infrastrukturális projekteket az ellátás diverzifikálásának elősegítése érdekében, az ellátási útvonalak diverzifikálását, a tárolt és cseppfolyósított földgáz felhasználását, illetve adott esetben a virtuális csövek átmeneti használatát (pl. cseppfolyósított földgáz-ellátás közúton történő szállítás útján).
32
A Európai Energiaszabályozók Tanácsa javaslatot fog tenni arra vonatkozóan, milyen intézkedéseket kell életbe léptetni a szállítók számára rendelkezésre álló gáztárolás teljes és hatékony kihasználásának elősegítése érdekében, hogy azok költséghatékonyan teljesíthessék kiegyenlítési követelményeket. Ezen intézkedések olyan tárolóegységek létrehozását is magukban foglalhatják, melyek új gázszerkezetek kialakulását eredményezik.
33
Az Ügynökség vizsgálni fogja, hogy léteznek-e olyan szabályozási tényezők, amelyek akadályozzák a nem hagyományos forrásból származó gáznak a gázpiacba történő integrációját, és ha ilyet talál, akkor javaslatot tesz azok kiküszöbölésére.
10
Legalább 3 forrásból elérhető gáz, illetve a több, mint 110%-os RSI az év napjainak több, mint 95%-át nézve; lásd a Európai Energiaszabályozók Tanácsának vízióját az európai gázpiaci célmodellre vonatkozóan. Következtetéseket összegző dokumentum: C11GWG-82-03, 2011. december 1.
12/33
2.3 Európa gázpiacának hatékonynak és fogékonynak kell lennie a jövőbeni változásokra Célkitűzés 34 Az európai fogyasztóknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a megnövekedett kiskereskedelmi versenynek köszönhetően részesüljenek az integrált, versengő és likvid nagykereskedelmi gázpiac nyújtotta előnyökből. A csökkenő gázfogyasztást illetően a gázszektornak rugalmasan kell reagálnia a fogyasztói bázis változó igényeire, különös tekintettel a környezetvédő kezdeményezésekből fakadó változásokra. Ezek magukban foglalják:
a rugalmas válasz iránti növekvő igényt, beleértve a gáztüzelésű erőműveket, az időjárásfüggő, megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergia-termelés kiegészítéseként; illetve
a cseppfolyósított és a sűrített földgáz potenciálisan növekvő felhasználását a szállítási ágazatban.
Javaslatok Nagykereskedelmi piacok 35
Az Ügynökség javasolja, hogy minden egyes szabályozó hatóság vizsgálja felül a be- és kiléptető rendszereken alapuló, teljes mértékben működőképes nagykereskedelmi piacok kialakítása érdekében tett lépéseket a piaci verseny kialakításának elősegítése érdekében, valamint végezzen időszakos (háromévenkénti, hacsak nem lépnek fel gyakrabb elemzést igénylő, kiemelt jelentőségű piaci fejlemények) elemzést annak megállapítására, hogy az adott Tagállam fogyasztói olyan piac résztvevői-e, amely megfelel ezen közvéleményeknek.
36
Ennek érdekében az Ügynökség pontosítani fogja a Gázpiaci Célmodell követelményeit, hogy azok minél inkább megragadják a teljes mértékben működőképes piac lényegét. Ezen követelmények rámutatnak arra, hogy a „piaci szereplők igényei” kielégítésre kerülnek-e, és hogy szélesebb értelemben „egészséges-e” a piac (pl. a piaci szereplőknek határidős görbelikviditásra, alacsony vételi-eladási árfolyamra, egészséges, ellenálló gázpiacra van szükségük, amely intenzív szolgáltatói versenyt és különböző gázellátási forrásokat kínál). Ezen kritériumokat javasolt mutatóként alkalmazni a nagykereskedelmi piac működésének felméréséhez.
37
Amennyiben a jól működő nagykereskedelmi piac feltételei nem teljesülnek, a nemzeti szabályozó hatóságnak meg kell vizsgálnia, hogy a piac(ok) bizonyos meghatározott időintervallumon belül (javaslatunk szerint 3 év) várhatóan képes(ek) lesz(nek)-e megfelelni ezen követelményeknek vagy még intenzívebb beavatkozás szükséges azon alapvető cél eléréséhez, hogy a fogyasztók a piaci versenyből származó előnyöket élvezhessék. Az utóbbi esetben a nemzeti szabályozó hatóság(ok)nak javaslatot kell tenniük egy olyan tervre vonatkozóan, amely segítségével az előirányzott kritériumok teljesíthetők (beleértve a regionális piaci integrációt átfogó költség-haszon elemzést is). Az Ügynökség javasolja, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok időközönként készítsenek jelentést ezen tervek megvalósításáról.
38
Kiemelt fontosságú, hogy a folyamat teljes egészében átlátható, tárgyilagos és inkluzív legyen. 13/33
Az ezeknek a kérdéseknek a kezelésére megfontolandó intézkedések az egyes országokban várhatóan esetenként eltérőek lesznek, de alapvetően a következőket foglalhatják magukban:
39
piaci összeolvadás: teljes összeolvadás egy vagy több szomszédos piaccal, azaz kiegyenlítő zónákkal;
kereskedelmi régió: részleges összeolvadás egy vagy több szomszédos piaccal (azaz kiegyenlítő zónákkal); és/vagy
csatolt piac: egy szomszédos spot és határidős piac előnyeinek kihasználása a saját gázpiacuk a szomszédos gázpiachoz történő „csatolásával” (feltételezve, hogy elegendő vezetékkapacitás áll rendelkezésre).
Gáz- és villamosenergia kölcsönhatások 40
Az Ügynökség és a nemzeti szabályozó hatóságok felülvizsgálják a nemzeti gáz díjszabási struktúrákat az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat (jelenleg kidolgozás alatt áll) keretszabályain belül az átviteli díjstruktúrák összehangolására vonatkozó szabályok érdekében. Amennyiben indokolt, a felülvizsgálat ki fog terjedni arra is, hogy a nemzeti gázhálózatok díjszabási struktúrái torzítják-e azokat a piaci jelzéseket, amelyek azt jelzik, hogy mikor lehet hatékonyan üzemeltetni az egyes gáztüzelésű erőműveket. Szükség esetén az Ügynökség javaslatot tesz majd az egyes hiányosságok orvoslására.
41
Az Ügynökség – amennyiben szükséges – javaslatokat fog tenni a gáz- és villamosenergiaszektor közötti együttműködés erősítésére, beleértve a gáz- és villamosenergia-szektor szállítási rendszerüzemetetői /átvitelirendszer-üzemeltetői közötti kooperáció elősegítését. Ezen belül az Ügynökség:
felülvizsgálja a gáz- és villamosenergia-piacok működésére vonatkozó iparági ütemezéseket az ajánlat-beadási határidő (kapuzárás) előtt és után annak megállapítása céljából, hogy a megállapodások változásai javíthatják-e a két szektor közötti koordinációt;
megvizsgálja, hogyan javítható az információáramlás, hogy a rendszerüzemeltetők és a piaci szereplők egyaránt élvezhessék az időben érkező információ előnyeit, így biztosítva, hogy minden résztvevő optimalizálhassa működési döntéseit; illetve
megvizsgálja az egyéb területeken zajló koordináció javításának lehetőségét, úgymint a tízéves hálózatfejlesztési terv fejlesztését.
Új gázfelhasználási módok 42
A levegő és víz minőségének javítását célzó – többek között az Európai Uniós törvényekben foglalt – kezdeményezések várhatóan újfajta gázfelhasználási módokat eredményeznek majd mind a szárazföldi, mind a tengeri szállítmányozás területén. A szabályozók a hatáskörükön belül törekedni fognak arra, hogy a szabályozási környezet megkönnyítse ezen új felhasználási módok alkalmazását.
43
A szabályozók figyelemmel kísérok a power-to-gas és egyéb technológiák fejlődését és megszüntetnek minden szükségtelen szabályozási akadályt, amelyek megállapításuk szerint ezen technológiák kereskedelmi életképességét csökkentik.
14/33
44
A nemzeti szabályozó hatóságok – nemzeti szinten és az Európai Energiaszabályozók Tanácsán keresztül – (hatáskörükön belül) azzal igyekeznek majd elősegíteni az energiaforrások közötti versenyt, hogy elhárítják a gázelosztó hálózat új területek és fogyasztók felé történő – gazdaságilag hatékony – kiterjesztését nehezítő akadályokat.
15/33
3 Fogyasztói és kiskereskedelmi piacok E fejezetben azt mutatjuk be, hogy várakozásaink szerint hogyan működnek majd az európai kiskereskedelmi piacok 2025-ben. Egy sor olyan célkitűzést azonosítottunk, amelyek megvalósítására összpontosítanunk kell, illetve meghatározzuk azon cselekvési javaslatainkat, melyeket az egyes célkitűzések tekintetében figyelembe kell vennünk. Az európai kiskereskedelmi piacok 2025-ben A kiskereskedelmi gáz- és villamosenergia-piacokon intenzív versenynek kell érvényesülnie ahhoz, hogy a fogyasztók teljes mértékben élvezhessék a Belső Energiapiac kínálta előnyöket. A fogyasztóknak valós választási lehetőséget kell biztosítani a szolgáltatások széles körét felkínálva. A fogyasztóknak a számlát számos piacon valószínűleg a fogyasztásuk alapján, dinamikus árazás segítésével megállapított ár alapján állítják ki, ami lehetővé teszi számukra, hogy fogyasztásukat úgy alakítsák, amivel csökkenhet számlájuk végösszege amellett, hogy továbbra is megbízható és elérhető árú energiaszolgáltatásban részesülnek, amikor azt igénylik. A fogyasztók egyre inkább villamosenergia-termelőkké is válnak. Az új okos technológiák alkalmazásával a fogyasztók menedzselhetik saját energiafogyasztásukat és energiatermelésüket, vagy megbízhatnak szolgáltatókat az energiapiaccal történő kapcsolódási felületük kezelésével, ami egyszerűsítheti a fogyasztói szerepvállalást és a választás folyamatát. A szolgáltatók különböző energiaszolgáltatásokat nyújthatnak, de kínálhatnak nem energiával kapcsolatos szolgáltatásokat is a fogyasztóknak (úgymint épületbiztonsági, internet- és telekommunikációs szolgáltatások), adott esetben az energiaszolgáltatásokhoz kapcsolódó infrastruktúrán keresztül. A fogyasztók számára megfelelő tájékoztatást, védelmet és jogokat kell biztosítani, hogy felelős döntést hozhassanak. A kiskereskedelmi piacoknak nyitottnak kell lenniük más Tagállamok új piaci belépői számára, illetve amennyire lehetséges, határokon átnyúlóan integrálódniuk kell.
16/33
Szabályozási elemek
3.1 A Belső Energiapiac kínálta előnyöket a fogyasztók a versengő nemzeti kiskereskedelmi piacok létrejöttét követően élvezhetik Háttér 45
11
A Harmadik EnergiacsomagEnergiacsomag értelmében a nemzeti szabályozó hnemzeti szabályozó hatóságok kötelesek felügyelni: a piacnyitások és a piaci verseny színvonalát és hatékonyságát kis- és nagykereskedelmi szinten (beleértve a villamosenergia-tőzsdéket); a háztartási fogyasztókkal szemben alkalmazott árakat, beleértve az előrefizetési rendszereket; a szolgáltatóváltási arányt, a lekapcsolási gyakorlatokat; a karbantartási munkálatok díjait és kivitelezését; a háztartási fogyasztók panaszait; illetve a versenyt bármilyen módon torzító vagy akadályozó tényezőket. A szabályozó hatóságok kötelesek minden vonatkozó információt rendelkezésre bocsátani és minden figyelemre méltó esetet a megfelelő versenyhatóság elé tárni, így biztosítva a többi illetékes hatósággal együtt, hogy a – többek között a Harmadik EnergiacsomagEnergiacsomagban foglalt – fogyasztóvédelmi intézkedések hatékonyak és maradéktalanul betartásra kerülnek.
Célkitűzés 46
Tágabb értelemben véve továbbra is azt a nagyszabású célkitűzést tartjuk szem előtt, hogy egy teljes mértékben működőképes, egységes piacot alakítsunk ki. E célkitűzés legfontosabb összetevői a Harmadik EnergiacsomagCsomagnak és a már korábban meghozott, megvalósításra váró jogszabályoknak köszönhetően már életbe léptek. Teljes mértékben integrált piaci keretszabályok hiányában célunk a jól működő, legalább nemzeti szintű kiskereskedelmi energiapiacok létrehozása, melyek megbízható, elérhető és egyszerűen használható szolgáltatásokat biztosítanak, illetve védik és megfelelő jogokkal ruházzák fel az ügyfeleket (a Megbízhatóság, Elérhetőség, Egyszerűség, Védelem és Felhatalmazás az Európai Energiaszabályozók Tanácsának és az Európai 12 Fogyasztók Szervezetének közös, 2020-as Víziójában megfogalmazott elvével összhangban). Az egyes Tagállamok energiakiskereskedelmi piacainak a verseny elősegítése érdekében nyitottnak kell lenniük az új belépőkkel szemben.
11
A „Harmadik EnergiacsomagEnergiacsomag” az alábbi jogszabályokat fedi le: az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) (Gázirányelv); az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve (2009. július 13.) (Villamosenergia-irányelv) a villamos energia, illetve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról; az Európai Parlament és a Tanács 714/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; az Európai Parlament és a Tanács 715/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről; valamint az Európai Parlament és a Tanács 713/2009/EK rendelete (2009. július 13.) az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról.
12
Európai Energiaszabályozók Tanácsa és Európai Fogyasztók Szervezete, „Európa energiafogyasztóinak víziója 2020-ra, Együttes nyilatkozat, 2012. november 12.)
17/33
Javaslatok A versengő kiskereskedelmi piacok létrehozása 47
Az Európai Energiaszabályozók Tanácsa közös kritériumokat fog kidolgozni a jól működő kiskereskedelmi piacra vonatkozóan, valamint Ütemtervet egy versengő, megbízható és innovatív kiskereskedelmi piac a fogyasztók javára történő létrehozásához 2025-ig. Az Ütemterv figyelembe fogja venni a kiskereskedelmi piac fejlődésének aktuális előrehaladottsági szintjét az egyes Tagállamok tekintetében.
48
A Európai Energiaszabályozók Tanácsa – figyelembe véve a nemzeti strukturális különbségeket – meg fogja határozni a kiskereskedelmi piac kialakításának főbb irányait, így biztosítva egyelő feltételeket az energiaszolgáltatóknak, energiaközvetítőknek és egyéb, a versenyben részt vevő szolgáltatóknak. A terv:
világosan elkülöníti majd a versengő és a szabályozott szolgáltatásokat, így pontosan meghatározza a különböző érdekcsoportok – úgymint az elosztórendszer-üzemeltetők, egyéb szabályozott szereplők (pl. szállítási rendszerüzemeltetők /átvitelirendszer-üzemeltetők), adatelosztó-üzemeltetők, illetve kiskereskedők – szerepét. Mindez az elosztórendszerüzemeltetőkkel kapcsolatos munkánk kiegészítését képezi majd (4. fejezet);
és világosan meghatározza a szolgáltatók és ügyfelek közötti kapcsolódási felületeket a kulcsfontosságú folyamatok tekintetében, úgymint szolgáltatóváltás, számlázás, csatlakozás, lecsatlakozás és karbantartás. Ügyfélközpontú megközelítést fogunk alkalmazni a célkitűzés megvalósítása során, illetve
gondoskodunk arról, hogy az ügyfelek ne kerülhessenek hátrányos helyzetbe, illetve ne hagyhassák őket figyelmen kívül.
49
A Európai Energiaszabályozók Tanácsa javasolja a kiskereskedelmi piaci integráció lehetőségének vizsgálatát mind regionális, mind európai szinten.
Az új energiaszolgáltatók belépésének segítése, beleértve a más Tagállamból érkezőket 50
A Európai Energiaszabályozók Tanácsa minimum követelményeket fog meghatározni (pl. az elosztói engedélyekre, az elosztórendszer-üzemeltetőkre/energiaszolgáltatókra, valamint a fogyasztói adatok megosztására vonatkozóan) a piaci akadályok megszüntetésére, és az új energiaszolgáltatók a nemzeti kiskereskedelmi piacokra történő belépésének elősegítésére, beleértve a más Tagállamokból érkező szolgáltatókat.
51
A szabályozott végfelhasználói árak nem összeegyeztethetők a liberális, versengő kiskereskedelmi piacok létrehozásának célkitűzésével. Ezért az Európai Energiaszabályozók Tanácsa a nemzeti szintű tapasztalatokon alapuló iránymutatást fog kidolgozni a szabályozott végfelhasználói árak a lehető leghamarabbi kivonását célzó megközelítésekre vonatkozóan, ezzel párhuzamosan pedig biztosítja a megfelelő védelmet a még nem versenypiaci ügyfelek számára.
52
Az európai szabályozó hatóságok továbbra is gondoskodnak a hatékony piacfelügyeletről (beleértve a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árak közötti összefüggés vizsgálatát is) a versenyt sértő piaci torzulások azonosítása érdekében. Az eredmények az Ügynökség éves Piacfelügyeleti Jelentésében kerülnek majd közzétételre (amelyhez az Európai Energiaszabályozók Tanácsa is hozzájárul). Amennyiben konkrét problémát észlelünk, szabályozási eszközökkel megoldásokat dolgozunk ki a nyílt kiskereskedelmi piacok számára a nemzeti versenyhatóságokkal együttműködve. 18/33
3.2 A fogyasztóknak lehetőséget kell biztosítani az energiapiacon és az energiapiaci szabályok kialakításában való hatékony részvételre Célkitűzés Az okos technológiák bevezetése és a keresletoldali szabályozás (demand side response, DSR) kidolgozása lehetőséget biztosít majd a fogyasztóknak arra, hogy közvetlenebb módon és még könnyebben vehessenek részt az energiapiacok működésében, különösen a villamosenergia-piacokon. Rendkívül fontos feladat lesz a megfelelő keretszabályok kialakítása annak érdekében, hogy a fogyasztókat – különösen a kisvállalkozói és a lakossági ügyfeleket – az energiapiacokon való intenzív szerepvállalásra ösztönözzük, beleértve a piaci szabályok kialakítását, és biztosítsuk azt, hogy közreműködésük jelentőséggel bír. Továbbfejlesztjük a Európai Energiaszabályozók Tanácsának és az Európai Fogyasztók Szervezetének 2020-as Vízióját, annak alkalmazását, valamint a Megbízhatóság, Elérhetőség, Egyszerűség, Védelem és Felhatalmazás elvét, amelyek várakozásaink szerint a a kisebb fogyasztókra lesznek majd a legnagyobb hatással.
53
Javaslatok Az ügyfelek felhatalmazása az energiapiaci aktív szerepvállalásra Az Európai Energiaszabályozók Tanácsa létre fogja hozni a követendő gyakorlatok eszköztárát az Európai Unió fogyasztóinak ösztönzésére az energiapiacon történő szerepvállalásra. Ezen belül:
54
információt szolgáltat arról, hogy miként biztosítható megfelelő információ a fogyasztók számára az új, az energiafogyasztás irányítását lehetővé tevő technológiák használatával, az adatok elérhetőségével, illetve a szolgáltatók által kínált szolgáltatásokkal kapcsolatban;
információt nyújt az újonnan megjelenő lehetőségekkel kapcsolatban, úgymint a lakóhelyi villamosenergia-termelés (micro-generation) és a keresleti-oldali részvétel;
információt szolgáltat az energiapiacokon való aktív szerepvállalás potenciális előnyeire vonatkozóan; illetve
megvizsgálja az okos technológiákkal kapcsolatos megközelítések összehangolásából fakadó potenciális előnyöket.
55
A Európai Energiaszabályozók Tanácsa ütemtervet fog összeállítani a biztonságos, 24 órán belüli szolgáltatóváltásra vonatkozóan legkésőbb 2025-ig, kivéve, ha a költség-haszon elemzés negatív eredményt hoz. Az ütemterv életbe léptetése módosításokat tehet szükségessé az Európai Uniós jogszabályokban.
56
A Európai Energiaszabályozók Tanácsa új módszereket fog javasolni, amelyek segítségével az energiafogyasztók könnyedén összevethetik a piacon elérhető ajánlatokat. Ennek érdekében javaslatokat fogunk tenni a számlákon szereplő költségelemek egységes meghatározására vonatkozóan is. Megvizsgáljuk, hogy a szerződéskötést megelőző ajánlatok egységesíthetőeke, és hogy megoldható-e a fogyasztók számára a legfontosabb szerződéses feltételek rövid, érthető összefoglalásának csatolása a szerződéshez. Törekedni fogunk azon kötelezettség előirányzására, mely lehetőséget biztosít a lakossági ügyfeleknek arra, hogy egyetlen számlát igényeljenek, amely egy piaci szereplő (az ügyfelek elsődleges kapcsolattartója) által kerül kiállításra az elosztásraés az energiaellátásra vonatkozóan. 19/33
Az ügyfelek felhatalmazása az energiapiaci szabályok kialakításában való részvételre Az Európai Energiaszabályozók Tanácsa javaslatot fog tenni olyan intézkedések megtételére, melyek lehetőséget biztosítanak az ügyfelek számára, hogy hatékonyan részt vegyenek a piaci szabályok kialakításában és szükség esetén a szabályozási rendelkezések meghozatalát megelőző egyeztetési folyamatokban. Ezen intézkedéseket az 5. fejezetben tárgyaljuk és a következőket foglalják magukban:
57
az Ügynökség, az Európai Energiaszabályozók Tanácsa és szükség szerint a szabályozó hatóságok egy érdekcsoportokból álló bizottság létrehozásán keresztül biztosítják a fogyasztók fokozott részvételét a fogyasztói szervezetek képviselőinek bevonásával, hogy ismertessék a jövőbeni piaci fejlemények stratégiai szintű aspektusait. Ezen bizottságok célja, hogy platformot biztosítsanak az érintettek holisztikus módon történő bevonására a jövőbeni piaci fejlemények alakításába, szegmenstől és piaci szektortól függetlenül;
folytatjuk és kiterjesztjük a jelenlegi gyakorlatunkat az érintettek bizonyos kérdésekkel kapcsolatos bevonását illetően is (beleértve a bizottságok létrehozását); illetve
megvizsgáljuk a kisebb fogyasztói szervezetek hatékony képviseletének lehetőségét szakértő tanácsadók állami támogatások segítségével történő bevonásával. Az Európai Bizottság számára javasolt lenne egy hasonló modell bevezetése.
3.3 A fogyasztók védelmét célzó szabályozásokat megfelelően és csak indokolt esetben kell alkalmazni Célkitűzés A Európai Energiaszabályozók Tanácsa további erőfeszítéseket fog tenni a fogyasztók megfelelő védelmének biztosítására a kiskereskedelmi piacokon a 2025-ig tartó évtized során.
58
Javaslatok A Európai Energiaszabályozók Tanácsa a következő lépésekkel fogja megvalósítani az Európai Energiaszabályozók Tanácsának és az Európai Fogyasztók Szervezetének 2020-as Víziójának alapelveit:
59
javaslattétel a kiszolgáltatott fogyasztók támogatására vonatkozóan, hogy azok ugyanazokban a piaci előnyökben részesülhessenek, mint a nem kiszolgáltatott fogyasztók;
közös előírások kibocsátása az ügyféladatok tartalmára, formátumára és megosztására vonatkozóan az adatok birtokosa és más kereskedelmi szervezetek között, valamint ezek betartásának biztosítása. Ily módon a kiskereskedők kereskedelmi ajánlatokat juttathatnak el az ügyfelek részére, az ügyféladatok pedig megfelelő védelemben részesülnek;
a Európai Energiaszabályozók Tanácsa benchmark-tevékenységének továbbfejlesztése az ügyfelek részére az elosztórendszer-üzemeltetők és szolgáltatók által biztosítandó minimum garantált szolgáltatási feltételekre vonatkozó legjobb gyakorlatokkal kapcsolatban; illetve
az új szolgáltatások (úgymint a keresletoldali szabályozás kapcsolódó szolgáltatások) megjelenésének a fogyasztókra gyakorolt hatásainak vizsgálata, és szükség szerint javaslattétel az Európai Bizottság részére a megfelelő fogyasztóvédelmi intézkedések bevezetésére. 20/33
4 Elosztórendszer-üzemeltetők E fejezetben meghatározzuk, várhatóan milyen szerepet töltenek majd be az elosztórendszerüzemeltetők a fejlett belső energiapiacon 2025-ben. Várakozásaink szerint a legjelentősebb változások a villamosenergia elosztórendszer-üzemeltetőket fogják érinteni. Számos olyan célkitűzést azonosítottunk, amelyek az elosztórendszer-üzemeltetők számára megkönnyítik a jövőre felvázolt szerepük betöltését, illetve cselekvési javaslatokat határoztunk meg, amelyeket az egyes célkitűzések elérése érdekében figyelembe szükséges venni. Az elosztórendszer-üzemeltetők szerepe 2025-ben Az elosztórendszer-üzemeltetőknek semleges piaci ösztönzői szerepben kell fellépniük, vállalva, hogy a fő tevékenységeik során lehetővé teszik új piaci alapú szolgáltatások harmadik felek által történő fejlesztését az ügyfelek számára. Az elosztórendszer-üzemeltetők piaci ösztönzői szerepének összeegyeztetése szükséges azok biztonságos rendszerirányítási felelősségvállalásával. Az elosztórendszer-üzemeltetők használhatnak okoshálózati megoldásokat annak érdekében, hogy hatékonyan kezeljék az elosztóhálózatok költségeinek minimalizálásához kötődő termelés (különösen az alacsony szénfelhasználású technológiák, beleértve a megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermelést) egyre erőteljesebb elterjedését. Az elosztórendszer-üzemeltetők számára a jövőben szükségessé válik hálózataik aktív irányítása. Ennek eredményeképp a hálózatüzemeltetési kérdésekben elengedhetetlen lesz az elosztórendszer-üzemeltetők és a szállítási rendszerüzemeltetők/ átvitelirendszerüzemeltetők közötti magasabb fokú koordináció. Az elosztórendszer-üzemeltetők az ellátásbiztonságot – beleértve a kiberbiztonságot – fenyegető meglévő és új veszélyekkel szemben nagyobb rugalmasságot kell, hogy tanúsítsanak. Ezzel párhuzamosan az elosztórendszer-üzemeltetőknek gondoskodniuk kell a fogyasztói adatvédelem megőrzéséről. Az elosztórendszer-üzemeltetők számára egyidejűleg szükségessé válhat a hálózataik az új igényekhez történő alkalmazkodásának biztosítása, úgymint az elektromos autó és a sűrített földgáz töltőállomások iránti igény. Szabályozási elemek
4.1 A Harmadik Energiacsomag jelenlegi szabályozási követelményeit teljes mértékben végre kell hajtani és azok teljesülését hatékonyan ellenőrizni kell Célkitűzés 60
Az elosztóhálózathoz történő diszkriminációmentes hozzáférés elengedhetetlen a kiskereskedelmi fogyasztók downstream eléréséhez. Mindazonáltal, a harmadik fél eléréséhez és befektetéséhez kapcsolódó diszkrimináció az elosztói szinten lényegesen kevésbé kiterjedt, mint az átviteli szinten. Továbbá, az elosztórendszer-üzemeltetők jogi és funkcionális szétválasztása a 2003/54/EK irányelv értelmében csak 2007. július 1-jétől kötelező, így annak a villamosenergia belső piacára gyakorolt hatásainak teljes körű értékelése még várat magára. E szétválasztás jelenleg hatályos szabályai megfelelő végrehajtás és szoros ellenőrzés esetén hatékony felosztáshoz vezethetnek. 21/33
Javaslat 61
Az Európai Energiaszabályozók Tanácsa a kiskereskedelmi szint egyenlő versenyfeltételeinek előmozdítása érdekében folytatja a vertikálisan integrált elosztórendszer-üzemeltetők ellenőrzését a piaci verseny fejlődésére gyakorolt befolyásuk tekintetében, különösen a háztartási és kisvállalati ügyfelek piacán. Az üzleti tevékenység szétválasztására vonatkozó jelenlegi szabályok megfelelősége az elosztórendszer-üzemeltetők változó szerepének tükrében kerül értékelésre.
4.2 Az új fogyasztói szolgáltatások a jelenleg az elosztórendszerüzemeltetők által birtokolt területen fognak megjelenni, különösen a villamosenergia vonatkozásában. Ezen új fogyasztói szolgáltatások fejlesztésének elősegítése érdekében tisztázni szükséges az elosztórendszer-üzemeltetők alapvető szerepét. Célkitűzés 62
Olyan új szolgáltatások fognak megjelenni, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók teljeskörűbb és hatékonyabb energiapiaci részvételét. E szolgáltatások a keresletoldali energiagazdálkodáshoz vagy egyéb energiaszolgáltatásokhoz kötődhetnek, és összekapcsolódhatnak nem energiával kapcsolatos szolgáltatásokkal. Fontos kiküszöbölni, hogy az említett új piacokat a jelenlegi szereplők uralják, különös tekintettel az olyan tevékenységekre, amelyeket monopolhelyzetben lévő elosztórendszer-üzemeltetők végeznek. E tekintetben a szétválasztási szabályok maximális betartása szükséges. Az elosztórendszerüzemeltetők használhatnak okoshálózati megoldásokat – köztük rugalmassági szolgáltatásokat – annak érdekében, hogy optimalizálják a hálózat hatékony működését a fogyasztók előnyére. A jogszabályi keretnek lehetővé kell tennie az új szolgáltatások bevezetését és a piaci szereplők – beleértve az elosztórendszer-üzemeltetők – közötti hatékony együttműködést, illetve elő kell segítenie a hatékony hálózati – többek között az okoshálózati – megoldások fejlesztését.
Javaslatok 13
63
Míg az elosztórendszer-üzemeltetők pozíciója országról-országra változik , az Európai Energiaszabályozók Tanácsa a jövőben felállítja az elosztórendszer-üzemeltetők alapvető tevékenységeit leíró keretszabályokat, amelyek elősegítik a potenciálisan versengő szolgáltatások fejlesztését az alapvető tevékenységekhez kötődő területeken.
64
Az Európai Energiaszabályozók Tanácsa által az elosztórendszer-üzemeltetők szabályozására kidolgozandó „eszköztár-megközelítés” rugalmasan áll majd a jelenlegi országszintű feltételekhez, biztosítva többek között az alternatívák konzisztens rendszerét arra, hogy az elosztórendszer-üzemeltető alapvető tevékenységeit a potenciálisan versengő szolgáltatásoktól a megfelelő szinten szétválassza.
13
Ezek például a következőkre vonatkoznak: méret (fogyasztók száma); működési feszültségszintek (villamosenergia) és nyomásszintek (gáz); közvetlen vagy közvetett kapcsolódás az átviteli hálózathoz; elosztórendszer- vagy független üzemeltetőhöz telepített mérési műveletek és adatkezelés; hálózatautomatizálás; megújuló energiaforrások és az elosztott termelés elterjedtségének szintje.
22/33
4.3 Az új kihívások – beleértve az elosztáshoz kötődő magasabb szintű termelést és az okos technológiák terjedését – az elosztórendszerüzemeltetőktől fogékony és innovatív hozzáállást igényelnek a hatékony hálózatfejlesztés és működtetés biztosítása érdekében. Az elosztórendszer-üzemeltetők a fogyasztói költségek minimalizálását szem előtt tartva okoshálózati megoldásokkal és új innovatív technológiával alkalmazkodhatnak a változó környezethez. Célkitűzés 65
A szabályozási ösztönzőprogramok és egyéb szabályozási mechanizmusok ösztönözhetik az elosztórendszer-üzemeltetőket, hogy az új kihívásokra és lehetőségekre reagáljanak, illetve hogy elősegítsék az innovációt és a kutatás-fejlesztést. Az elosztói díjstruktúrák felülvizsgálatra kerülnek az elosztóhálózatok hatékony működésének biztosítása érdekében, s a felülvizsgálat részét képezi annak értékelése is, hogy a csúcsidőben történő hálózathasználathoz kapcsolódó költségek megjelenjenek-e az elosztói díjakban.
Javaslatok 66
Az Európai Energiaszabályozók Tanácsa felkutatja és közzéteszi az elosztóhálózati díjstruktúrák jó gyakorlati példáit annak érdekében, hogy erősítse ezen hálózatok hatékony fejlesztését és üzemeltetését a fogyasztók érdekében. Egyetlen hálózati díjstruktúra és rendszer (pl. saját és nagyipari fogyasztók) sem akadályozhatja meg a hatékony kis- és nagykereskedelmi árjelzést. A végső fogyasztók számára a szolgáltatásnyújtás szintjén egyszerűséget és megfelelő szintű védelmet szükséges egyidejűleg biztosítani.
67
Az Európai Energiaszabályozók Tanácsa irányelveket dolgoz ki az ösztönzőrendszerek jó példáira (beleértve, de nem kizárólag a teljesítmény-alapúakra) annak érdekében, hogy ösztönözze az elosztórendszer-üzemeltetők innovációs tevékenységét például az okoshálózatok területén. Ezen felül a Tanács folytatja az új technológiák és módszerek kísérleti felhasználására vonatkozó, illetve a kutatás-fejlesztést hatékonyan ösztönző szabályozási megközelítések áttekintését, valamint felkutatja és közzéteszi a jó példákat.
4.4 Az elosztóhálózatok aktívabb kontrollja a szállítási rendszerüzemeltetők és az elosztórendszer-üzemeltetők közötti magasabb fokú koordináció szükségességét fogja eredményezni Célkitűzés 68
Az elosztórendszer-üzemeltetők és a szállítási rendszerüzemeltetők/ átvitelirendszerüzemeltetők közötti kooperációnak hatékonyan kell működnie, mivel az előbbiek aktív hálózatkezelésére vonatkozó követelmény erősödik az elosztott termelés növekedésének és a keresleti oldali válasznak köszönhetően.
Javaslat Az Európai Energiaszabályozók Tanácsa javaslatokat dolgoz ki az elosztórendszer- és a szállítási rendszerüzemeltetők/ átvitelirendszer-üzemeltetők eltérő szerepéről és felelősségéről annak érdekében, hogy erősítse a kooperációt és a technikai adatcserét közöttük, akárcsak az elosztórendszer-üzemeltetői szegmensen belül (a gáz és a villamosenergia piacán egyaránt). A piaci szereplőkre vonatkozó adatkezeléssel az 1., míg jelen téma fogyasztóvédelmi aspektusaival a 3. fejezet foglalkozik részletesen.
23/33
5 Irányítás Jelen fejezetben bemutatjuk a döntéshozatali eljárásokat, a teljes jogszabályi keretet és az együttműködési struktúrát, melyek kulcsfontosságúak a Belső Energiapiac fejlődése szempontjából. Elengedhetetlen, hogy ezek összhangban maradjanak a célokkal a 2025-öt megelőző időszakban. Így egy sor olyan célkitűzést azonosítottunk, melyeket annak érdekében szükséges végrehajtanunk, hogy a Belső Energiapiacra vonatkozó irányítási háttér hatékonyan működhessen. Javaslatot teszünk az egyes célkitűzések eléréséhez szükséges lépésekre vonatkozóan. A Belső Energiapiac fejlesztése 2025-ben Ahhoz, hogy hatékony legyen, a Belső Energiapiacnak dinamikusan kell működnie, illetve reagálnia kell az új technikai és politikai fejlődési irányokra és a fogyasztói igényekre egyaránt. Az összes energiafogyasztó – beleértve a háztartási és kisvállalati fogyasztókat – aktív, az iparági érintettekével megegyező mértékű szerepvállalása szükséges a Belső Energiapiac jövőbeni fejlődéséről szóló döntésekben. Az Ügynökséget a jövőben felkérik, hogy nagyobb szerepet játsszon egy európaibb energiaszektor kialakításában. Irányítása során már jelenleg is figyelembe vesz a Harmadik Energiacsomagban bevezetett különböző fékeket és egyensúlyokat. Ezek célja, hogy garantálják az elszámoltathatóságot és átláthatóságot, hogy védjék a közérdeket, és hogy figyelembe vegyék az országspecifikus szempontokat a Belső Energiapiac létrehozásához szükséges döntéshozatal során. E fékek és egyensúlyok számos módon érvényre jutnak: az Ügynökség Igazgatójának és három igazgatóságának felelősségteljes szerepvállalásán keresztül; az Ügynökség szabályainak és költségvetésének uniós eljárásokkal harmonizált bevezetésével; bármely fél döntésekhez benyújtott fellebbezési joga által; illetve, a transzparencia és az elszámoltathatóság tágabb értelemben vett követelményein keresztül. A Belső Energiapiac jogszabályi keretének változásával fontos, hogy e fékek és egyensúlyok fennmaradjanak, és az Ügynökség függetlensége megőrzésre kerüljön. Európa energiapiacainak erősödő integrációja az ENTSO-k számára is növekvő felelősséggel jár. Így a transzparencia és az elszámoltathatóság biztosítása érdekében szükségessé válik az e szervezetekre vonatkozó irányítási háttér fejlesztése. Ahogy a Harmadik Energiacsomagban bevezetett keretszabályok változnak, a jelenlegi háttér arányos (szükség esetén további jogalkotással járó) módosítása lehetővé teszi e szervezetek számára az iparági érintettek és fogyasztók bizalmának megtartását. Az új szervezetek – melyek a Belső Energiapiac kulcsfontosságú területeiért felelnek – szintén a megfelelő szabályozói felügyelet alá kell tartozzanak. Az Európai Bizottságnak érdemes megfontolnia, hogy miként lehet a legsikeresebben átültetni az Ügynökségnél alkalmazott fékeket és egyensúlyokat az ENTSO-kra, mivel azok európai szintű szerepe is fontos és növekvő közérdeklődésre tarthat számot. A Belső Energiapiac és Európa energiakereskedelmi partnerei közötti hatékony kölcsönhatás biztosítása szintén kiemelt fontosságú, illetve gondoskodni kell arról, hogy az EU energetikai vívmányainak végrehajtása iránt elkötelezett országok megfelelő támogatást kapjanak.
24/33
Szabályozási elemek
5.1 Az energiafogyasztókat – különösen a kisebb fogyasztókat – fel kell hatalmazni a Belső Energiapiac jövőbeni fejlődéséről szóló konzultációs eljárásokban történő lehető legaktívabb részvételre. Célkitűzés 69
Felkutatjuk (szükség esetén a Bizottsággal együtt) a lehetőségeit annak, hogy a kisebb fogyasztókat képviselő szervezetek bekapcsolódjanak a piaci fejlemények koordinációs folyamataiba, és azokra érdemi hatást gyakoroljanak.
Javaslatok 70
Míg mi folytatjuk és kiterjesztjük az érintettek bevonásának jelenlegi gyakorlatát (beleértve a létező bizottságok fejlesztését és újak létrehozását) bizonyos témákban, az Ügynökség, a Európai Energiaszabályozók Tanácsa és szükség szerint a nemzeti szabályozó hatóságok érintettekből álló bizottság létrehozásával biztosítják a fogyasztók fokozott részvételét a fogyasztói szervezetek képviselőinek bevonásával, hogy ismertessék a jövőbeni piaci fejlemények stratégiai szintű aspektusait. Ezen bizottságok célja, hogy platformot biztosítsanak az érintettek teljes mértékű bevonására a jövőbeni piaci fejlemények alakításába, szegmenstől és piaci szektortól függetlenül.
71
Javasoljuk, hogy az Európai Bizottság saját megfontolásai alapján létesítsen hatékony érdekképviseletet a kisebb fogyasztókat tömörítő szervezetek számára. Az egyik megfontolandó lehetőség bizonyos fogyasztói érdekképviseleti szervezetek korlátozott mértékű finanszírozása, amely lehetővé teszi számukra szakértő tanácsadók hatékony bevonását a bizottságok technikai szintű munkájába, illetve a nyilvános konzultációkba és vitafórumokba annak érdekében, hogy hangsúlyosan érvényre juttassák a fogyasztói érdekeket (ld. még 3. fejezet).
5.2 Az Ügynökség kulcsfontosságú platformot biztosít a Nemzeti szabályozó hatóságok közötti kooperációra és koordinációra, beleértve a Szabályozói Tanácsot, amely az összes uniós (és a potenciális harmadik országbeli) Nemzeti szabályozó hatóságot tömöríti Célkitűzés 72
Az Ügynökség jövőbeni szerepe a további piaci integráció, illetve az európai energiapolitikák fejleményeinek eredményeképp alakul. Az Ügynökségnek továbbra is két kulcsfontosságú szerepet kell betöltenie: egyrészt hatékonyan felügyeli az európai jogszabályi keretet, és gondoskodik arról, hogy az EU szervei (ENTSO-k és egyéb újonnan létrehozott szervek) betartsák jogszabályi kötelezettségeiket, elkerülve bármilyen (lentebb bemutatott) „szabályozási hézagot”; másrészt támogatja a nemzeti szabályozó hatóságok együttműködését és elősegíti tevékenységük európai szintű összehangolását annak érdekében, hogy lépést tudjanak tartani a piaci integráció ütemével 2025-ig.
25/33
Javaslat 73
Az Ügynökség sajátos mechanizmusokat fog kidolgozni a nemzeti szabályozó hatóságok közötti együttműködés további erősítése érdekében. Ez magában foglalhatja a jogszabályi változtatásokat célzó javaslatokat is annak érdekében, hogy az Ügynökség képes legyen közvetlenül dönteni a kötelező érvénnyel alkalmazandó eszközök jóváhagyásáról az EU egészére vonatkozó javaslatok esetén.
5.3 Az ENTSO-k a piaci integráció előrehaladtával egyre fontosabb szerepet játszanak majd a piacszabályozás alakításában. Így az ENTSO-k az elszámoltathatóság és átláthatóság tekintetében fejlesztésre szorulhatnak, hogy megőrizzék az érintettek bizalmát. Háttér 74
A Harmadik Energiacsomag által létrehozott mindkét ENTSO jó színvonalú teljesítményt nyújtott az azóta eltelt időszakban. E szervezetek több szempontból is nagyobb szerepet játszhatnak a Belső Energiapiac irányításában. Tevékenységük a következőket foglalják magukban: javaslatok megfogalmazása a feltételekre és módszertanokra, melyek elengedhetetlenek az Üzemi és Kereskedelmi SzabályzatÜzemi és Kereskedelmi Szabályzatok és Bizottsági Iránymutatások végrehajtásához; a Szabályzatok és Iránymutatások – melyek közül többet a közeljövőben fogadhatnak el – végrehajtásának felügyelete; az európai hálózattervezés feladatának elvégzése, beleértve a tízéves hálózatfejlesztési tervet, mely meghatározó eszköze a közös érdekű projektek kiválasztásának; illetve a nyári és téli termelés megfelelőségéről, valamint az ellátási kilátásokról szóló, növekvő jelentőségű beszámolók készítése. Az ENTSO-k fontos és potenciálisan hasznos technikai szerepet játszhatnak az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatokra és a Bizottsági Iránymutatásokat kiegészítő dokumentumokra vonatkozó javaslatok kidolgozásában és értékelésében is. Megjegyezzük, hogy az ENTSOK-k növekvő szerepét a tagjaik közé tartozó szállítási rendszerüzemeltetők/ átvitelirendszer-üzemeltetők szerepének felértékelődése kíséri a Belső Energiapiac működésének tekintetében, többek között az önkéntesen együttműködő szerveknek köszönhetően, melyek működése több határon átívelhet.
26/33
75
Bár a nemzeti szabályozó hatóságok felügyelik az egyes szállítási rendszerüzemeltetőket/ 14 átvitelirendszer-üzemeltetőket, az ENTSO-k felett jelenleg nem működik hasonló kontroll . Az Ügynökség szabályozási felügyeletét a jelenleg érvényes rendelkezések az ellenőrzésre és állásfoglalások megfogalmazására korlátozzák, amelyek nem kötelező érvényűek, így azok az ENTSO-k számára nem jelentenek kötelezettséget. Úgy véljük, hogy az eddig bemutatottakkal szemben az Ügynökség számára – az egyes szállítási rendszerüzemeltetők/ átvitelirendszerüzemeltetők nemzeti szabályozó hatóságok alá rendelt felügyeletéhez hasonlóan – hatékony felügyeleti jogkört szükséges biztosítani az ENTSO-k felett, tekintettel arra, hogy tevékenységük az EU egészét érinti. Ezen felügyeleti rendelkezéseknek biztosítaniuk kell az európai közérdek megfelelő érvényesülését, illetve az ENTSO-k hatékony és átlátható működését. Ennek akkor lehet jelentősége, ha az ENTSO-k tagjai – nemzeti szintű szabályozottságuk ellenére – elsősorban (és elkerülhetetlenül) saját részvényeseik jogos érdekeit követik. Továbbá, mivel az ENTSO-k – a nemzeti szállítási rendszerüzemeltetők/ átvitelirendszer-üzemeltetőkhöz hasonlóan – nem szembesülnek költségversenyből eredő nyomással, fontosnak tartjuk bizonyos mértékű európai felügyelet létrehozását, mely ösztönözné a hatékonyságot az európai energiafogyasztóik érdekében.
Célkitűzés 76
Az ENTSO-k feletti szabályozási felügyelet erősítése a növekvő európai szintű szerepük miatt.
Javaslatok 77
Tekintettel az ENTSO-k az európai szabályozási struktúrában betöltött egyre hangsúlyosabb szerepére, az Európai Bizottságnak érdemes megfontolnia, hogy szükséges-e egy új szabályozás ezen szervezetek megfelelő ellenőrzésének és egyensúlyának biztosítására, illetve azt, hogy a kialakult szerepük miatt hatékony szabályozási felügyelet alá kerüljenek, így biztosítva szerepük betöltését a Belső Energiapiac megteremtésében és működésében. Az alábbiakban bemutatunk néhány javaslatot, és az Ügynökség ezeken felül részletesen kidolgozott tanácsot nyújt az Európai Bizottságnak 2015 végéig. Ezen javaslatok figyelembe veszik a közeljövőben megjelenő, az Európai Bizottság, belső energia- és kiskereskedelmi piacokra vonatkozó Kommunikációját, valamint az Európai Bizottság jelentését az Ügynökség tervezett értékelésére vonatkozóan.
14
A nemzeti szabályozó hatóságok feladata annak biztosítása, hogy a szállítási rendszerüzemeltetők/ átvitelirendszer-üzemeltetők – és amennyiben releváns, a rendszertulajdonosok – működése, illetve bármely villamosenergiával és földgázzal kapcsolatos - vállalkozás megfeleljen a Harmadik EnergiacsomagbanEnergiacsomag lefektetett kötelezettségeiknek. Az Ügynökség a jelenlegi keretrendszerben figyelemmel kíséri az ENTSO-k által az Európai Bizottság számára készített Villamosenergiáról és Gázról szóló jelentések 8. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésében hivatkozott feladatok végrehajtását. Az Ügynökség csak állásfoglalásokat és ajánlásokat fogalmazhat meg az ENTSO-k számára, de nem hozhat kötelező érvényű határozatokat.
27/33
78
Az Ügynökség a jelenlegi keretrendszerben figyelemmel kíséri az ENTSO-k által végzett egyes feladatok végrehajtását, és jelentést tesz az Európai Bizottság felé. E tekintetben az Ügynökség csak olyan állásfoglalásokat és ajánlásokat fogalmazhat meg az ENTSO-k számára, melyek nem kötelező érvényűek. Az Ügynökség erősebb felügyeleti jogosítványainak (például az ENTSO-k alapvető feladataira vonatkozó kötelező érvényű határozatok hozatalának lehetősége, amennyiben megfelelő és arányos ) biztosítania kell, hogy az Iránymutatások, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatok és a Tízéves Hálózatfejlesztési Terv kidolgozására és megvalósítására vonatkozó kötelezettségek a megfelelő uniós szintű szabályozási ellenőrzés alá essenek, egyidejűleg teljesítve az átláthatóság követelményeit. Az Európai Bizottság számára történő részletes Iránymutatások megfogalmazásakor az Ügynökség az ENTSO-k működése és feladatai tekintetében számos aspektust megvizsgál: rendeleteket; eljárási szabályzatokat; munkaprogramokat, illetve ezek költségvetési és kiadási vonzatait; a Tízéves Hálózatfejlesztési Terv kidolgozási folyamatát (nem utolsósorban azúj TEN-E Szabályozásához és a közös érdekű projektek kiválasztási folyamatához kötődő jelentősége miatt); illetve az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatok végrehajtását.
79
Az Ügynökség jogosítványainak ezen irányú erősítése új törvényalkotást igényelne.
5.4 A gáz és villamosenergia-hálózatok közötti intenzívebb együttműködés az ENTSO-k között magasabb fokú együttműködést igényel Célkitűzés 80
A villamosenergia- és a gázszektor közötti együttműködésnek meg kell jelennie az ENTSO-k közötti intézményesült kooperációban a feladatvállalásuk során. Ez adott esetben magában foglalhatja az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatok kidolgozását és végrehajtását, illetve a teljes európai hálózatot lefedő, a megfelelő előrejelzéseken és elemzéseken alapú hálózattervezési feladatok végrehajtását.
Javaslatok 81
Az Európai Bizottságnak elvárásként kell megfogalmaznia – és amennyiben szükséges, jogszabályi rendelkezésekkel kell támogatnia – a Villamosenergia- és a Gázpiaci ENTSO-k (ENTSO-E és ENTSOG) közötti együttműködést.
5.5 Az energapiacokra vonatkozó Iránymutatások (Guidelines) kidolgozásának felügyeletét illetően a Harmadik EnergiaEnergiacsomagban már bevezetett megközelítést kell követni Célkitűzés 82
A Bizottság a legutóbbi Firenzei Fórumon bejelentette, hogy néhány jelenlegi és jövőbeni Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatot „Iránymutatásként” fogad el. Az első ily módon érintett Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat a „Kapacitásallokáció és szűkületkezelés” (CACM) melyet Iránymutatásként ajánlanak. Ezek és a további Iránymutatások olyan fontos kiegészítő eszközök kidolgozását igénylik a későbbi szakaszban, amelyek kötelező érvénnyel bírnak . Célunk, hogy a független szabályozás (és ezáltal az Ügynökség) szerepe fennmaradjon, és hogy bármely kiegészítő eszköz elfogadásának folyamata a lehető leghatékonyabb legyen.
28/33
Javaslatok 83
A jövőbeni Iránymutatások égisze alatt készülő uniós szintű javaslatok esetében a kötelező érvényű kiegészítő eszközök jóváhagyásakor az Európai Bizottságnak érdemes megfontolnia olyan új törvény alkotását, amely – a nemzeti szabályozó hatóságok döntésképtelenségének esetében– felhatalmazza az Ügynökséget a közvetlen döntéshozatalra. E mechanizmust a szabályozási szervek felelősségi köreinek egyértelmű szétválasztásával kell kialakítani (annak érdekében, hogy ne legyenek átfedések, és hogy a döntéseket a megfelelő hatóság hozza), illetve figyelembe kell venni az európai jogszabályi keretet és a szubszidiaritást. A Harmadik EnergiaEnergiacsomag keretében folyó, anemzeti szabályozó hatóságok közötti egyéb együttműködésekhez hasonlóan, az Ügynökség ezen kiegészítő eszközökről szóló határozatait – minden esetben – az uniós nemzeti szabályozó hatóságok képviselőiből álló Szabályozói Tanács egyetértésével kell meghozni. Ezen eljárás egyaránt biztosítja az európai érdek és a nemzeti sajátosságok megfelelő figyelembe vételét.
84
A felügyeleti aspektusok egyedi Iránymutatásokba történő beemelésének gyakorlata az egyes Iránymutatások kidolgozásáról és kezdeti szövegezésének folyamatáról nem rendelkezik, és azt a kockázatot hordozza, hogy különböző rendelkezések léteznek majd az eltérő Iránymutatásokra. Az Európai Bizottság számára megfontolásra ajánljuk egy, a felügyeletről szóló különálló Iránymutatás javaslatát annak érdekében, hogy egyértelmű közös rendelkezések jöjjenek létre az összes energiaszabályozást érintő Iránymutatás tekintetében, beleértve azok kidolgozását, kezdeti szövegezését és módosítását. Az eljárásnak a Harmadik EnergiaEnergiacsomag Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatok esetére előírt rendelkezéseit kell követnie.
5.6 Számos más szervnek fontos, a Belső Energiapiac működése szempontjából elengedhetetlen kötelezettsége keletkezik, és ezen kulcsfontosságú funkciók megfelelő és hatékony szintű felügyelet alá kell tartozzanak Célkitűzés 85
Számos új szerv létrehozására került sor a Harmadik EnergiaEnergiacsomag végrehajtásának részeként (vagyis az Ügynökség létrehozását és alapvető kötelezettségeinek az alapító Szabályzatban 15 történő meghatározását követően ). E szervek részére az egységes energiapiaci működésükhöz kritikus és monopol funkciókat biztosítottak. A megszokott versenypiaci szabályok ezen szervekre történő alkalmazása mellett biztosítani kell számukra a megfelelő szabályozási felügyeletet. Ez jelenleg a kijelölt villamosenergia-piaci üzemeltetőket, az szállítási rendszerüzemeltetők/ átvitelirendszer-üzemeltetők regionális együttműködési szerveit, és a potenciális európai villamosenergia- és gázkapacitás-elosztó szerveket érinti, mint például a PRISMA Európai Kapacitás Platformját.
15
Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 713/2009/EK rendelete az Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökségének létrehozásáról
29/33
Javaslatok Alapvető európai uniós és monopol funkciókkal rendelkező szervek felügyelete 86
A Kapacitásallokációs és Szűkületkezelési Iránymutatáshoz (CACM) kapcsolódó kijelölt villamosenergia-piaci üzemeltetők jó példakt az alapvető monopol funkciókkal rendelkező szervekre. A Kapacitásallokációs és Szűkületkezelési Iránymutatások Irányításról szóló tervezete a kijelölt villamosenergia-piaci üzemeltetők szabályozási felügyeletének széleskörű keretszabályait biztosítja. Ez tágabb értelemben összhangban áll az Európai Bizottság által a 16 másnapi piac-összekapcsolás irányításáról , és különösen a monopol funkcióik megítéléséről tartott nyilvános konzultációval. Jelen keretrendszer végső elfogadását, végrehajtását és mielőbbi tesztelését javasoljuk. Az Ügynökség ezen keretrendszer hatékonyságát és hatásosságát két évvel az Iránymutatások hatálybalépését követően mélyrehatóan értékelni fogja, és javaslatokat fogalmaz meg az Európai Bizottság számára.
87
Amennyiben kiderül, hogy a modell nem felel meg a célkitűzéseknek, különböző strukturális megoldások felkutatása válik szükségessé, ami valószínűleg a monopolisztikus és a potenciálisan versenypiaci tevékenységek szétválasztásával jár együtt. Ez esetben az Ügynökség konstruktív javaslatokkal áll majd elő, melyek e cél legjobb elérését szolgálják.
88
Továbbá, jelenleg nem létezik egyértelmű és pontosan meghatározott keretrendszer a megbízott uniós szállítási rendszerüzemeltetők/ átvitelirendszer-üzemeltető szervek szabályozási felügyeletére, mint például a jövőbeni EU-s Allokációs Platform, melynek létrehozását a Határidős Kapacitásallokációs Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat irányozza elő. Ezen szervek a résztvevő szállítási rendszerüzemeltetők/ átvitelirendszer-üzemeltetőkhöz kötődnek, amelyek felelősek az ezen szervek által végzett tevékenységekért és szolgáltatásokért. Mindazonáltal az EU egészére vonatkozó szerepükből fakadóan javasolt, hogy a Belső Energiapiachoz kapcsolódó tevékenységükkel az Európai Bizottság által egyértelműen és pontosan meghatározott keretszabályokban lefektetett egyes Felügyeleti Iránymutatások alapján az Ügynökség szabályozási felügyeletealá tartozzanak.
89
Az ellátott funkciók szabályozási igényének függvényében hasonló megközelítés vonatkozhat az szállítási rendszerüzemeltetők/ átvitelirendszer-üzemeltetők regionális együttműködési szerveire, úgy mint a Kapacitásallokációs Szolgáltató Vállalatra CASC), a Központi Allokációs Irodára CAO) vagy a Villamosenergia-rendszerüzemeltetők Koordinációs Szervezetére (Coreso).
Természetes monopol funkciókkal nem rendelkező európai uniós szervek felügyelete 90
16
Alapvető európai uniós funkciókkal bíró szervezetekre, amelyek nem természetes monopóliumoka megszokott versenyszabályok érvényesek, még abban az esetben is, ha domináns pozíciót töltenek be. Ugyanakkor a versenyjog kevésbé lehet hatékony abban az esetben, ha csupán egy szereplő tevékenykedik az adott piacon. Következésképp azt javasoljuk, hogy a tevékenységeiket és a magatartásukat meghatározó keretszabályok kerüljenek elfogadásra, illetve hogy létrejöjjön az Ügynökség előzetes szabályozási felügyelete olyan esetekre, melyekben a versenyjog nem működik hatékonyan, és a versenyfejlődésre nincs valós esély.
Az európai másnapi piac-összekapcsolásról szóló irányítási keretszabály nyilvános konzultációja, Európai Bizottság, 2011. november 28.: http://ec.europa.eu/energy/gas_electricity/consultations/20120229_market_coupling_en.htm
30/33
91
Ez érinti többek között az európai gázkapacitási platformokat, melyek komoly előrelépést jelentenek a gázra vonatkozó Kapacitásallokációs Mechanizmus Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatának végrehajtásában. Egyik szervezet sem rendelkezik jogszerű monopóliummal, de jelenleg a PRISMA jelenti a szállítók számára a legfőbb felületet ahhoz, hogys hozzáférést szerezzenek a földgázszállítási hálózathoz, illetve kapacitást vásároljanak, bár ezen tevékenységekre mások is felhatalmazást kaphatnak. Így a PRISMA potenciálisan de facto monopol platformmá válhat. Hasonló helyzet alakulhat ki más szervek esetében is, melyek részére a földgázszállítórendszer-üzemeltetők a Gázkiegyensúlyozási Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban (Balancing NC) meghatározott tevékenységei átruházhatók. Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat.
5.7 Az EU energiapiaci megközelítése átíveli a Tagállamok határait a nagykereskedelmi energiapiacok globalizációjából és a szomszédainkkal folytatott együttműködésből fakadóan. Ennek tükröződnie kell az európai szervek és a harmadik országok közötti hivatalos együttműködési megállapodásokban. 92
Mivel az európai energiapiac átnyúlik az EU határain, fontos, hogy a piacaink hatékonyan együttműködjenek a szomszédos államok piacaival és egyéb energiakereskedelmi partnerekkel. Jelentős figyelmet kell fordítani azon országokra, amelyek elkötelezettek a Uniós jogrend (Acquis Communitaire) alkalmazása mellett.
Javaslatok Harmadik országok nemzeti szabályozó hatóságai és az Ügynökség 93
Azon harmadik országbeli Nemzeti szabályozó hatóságok részére, melyek megállapodást hoztak létre az Európai Unióval, vállalva az EU energiapiaci jogrendjének átvételét és végrehajtását, biztosítani kell az Ügynökség működésében és tevékenységében történő részvételt az alapító 17 Szabályzat 31. cikkével összhangban . Ez minimum azt jelenti, hogy jogosultak az Ügynökség Munkacsoportjaihoz csatlakozni, akárcsak a Regionális Kezdeményezésekhez kapcsolódó tevékenységekben részt venni. Amennyiben az Európai Bizottság beleegyezik, ezen országok nemzeti szabályozó hatóságai megfigyelőként részt vehetnek a Szabályozói Tanács ülésein.
94
Fentiek értelmében az Európai Gazdasági Térség (EGT) országainak nemzeti szabályozó hatóságai, különösen a norvég hatóság részére azonnali hatállyal biztosítani kell a részvétel lehetőségét az Ügynökség bizonyos tevékenységeiben. Egyes Energiaközösségbeli Szerződő Felek a közeljövőben szintén teljesíthetik a nemzeti szabályozó hatóságukra vonatkozó részvételi feltételeket.
95
Az Ügynökségnek szerepet kell játszania a folyamat nemzetközi ellenőrzésében, amely hatással lehet a Belső Energiapiacra (példaként említhető a nemzetközi gázpiac alakulása, mely közvetlen hatást gyakorolhat az európai ellátásbiztonságra és energiaárakra). Az ellenőrzés eredményei az Ügynökség éves Piacfelügyeleti Jelentésében (Market Monitoring Report) kerülhetnek közzétételre.
17
A 713/2009/EK rendelet 31. cikkével összhangban e részvétel a Bizottság és a harmadik ország közötti megállapodás hatálya alá tartozik, melyben az utóbbi elfogadta és alkalmazza az EU energiapiacokra, illetve – amennyiben releváns – a környezetvédelemre és versenyre vonatkozó jogszabályait.
31/33
Harmadik országok és az Európai Energiaszabályozók Tanácsa (CEER) 96
Az Európai Energiaszabályozók Tanácsa (CEER) is hasonló eljárást ajánl a harmadik országok nemzeti szabályozó hatóságai számára. Például, ha a harmadik országbeli szabályozó hatóságok az Ügynökség Munkacsoportjaiban megfigyelőként vesznek részt, akkor a más megfigyelőkre alkalmazott szabályokk alapján a CEER meghívja őket saját Munkacsoportjaiba. Számos Európai Gazdasági Térségbeli szabályozó hatóság már tagja az Európai Energiaszabályozók Tanácsának.
97
Amennyiben szükséges, az Európai Energiaszabályozók Tanácsa kiterjeszti képzési programját az Energiaközösség nemzeti szabályozó hatóságaira, illetve speciális képzéseket dolgoz ki az EU-n kívüli szabályozó hatóságok számára. A CEER tagjai számára megvizsgálja a kapacitásépítési megállapodások kidolgozási lehetőségét is, beleértve az Energiaközösségbe tartozó és harmadik országok közötti ikerintézményi együttműködési programokat (amennyiben biztosított a megfelelő Európai Bizottsági finanszírozás).
5.8 Az Ügynökség belső irányításának továbbra is figyelembe kell vennie a Harmadik EnergiaEnergiacsomagban bevezetett különböző fékeket és egyensúlyokat Célkitűzések 98
Az Ügynökség jelenlegi irányítási struktúrája és az ahhoz kapcsolódó belső szerveinek szerepe – beleértve a Szabályozói Tanácsot – bebizonyította hatékonyságát az első három évi működése alatt, így annak megtartása javasolt, mivel egyensúlyt teremt az európai célkitűzések és a nemzeti pozíció maximális tiszteletben tartása között, és megőrzi az Ügynökség elengedhetetlen függetlenségét. Ez fogja biztosítani a szabályozási funkciók nemzeti és EUszintű függetlenségét, egyúttal a teljes összhangot is.
99
Az Ügynökség számára biztosítani kell a megfelelő erőforrásokat annak érdekében, hogy maradéktalanul elvégezze az EU Intézményei által rábízott feladatokat.
Javaslatok 100
Az Ügynökség döntéseit meghatározó jelenlegi fékeket és egyensúlyokat –a döntései ellen a Fellebbezési Tanácshoz benyújtott jogorvoslati lehetőséget és a konzultációra és átláthatóságra vonatkozó követelményeket is beleértve – a továbbiakban is alkalmazni kell az esetlegesen újonnan kapott jogosítványok tekintetében. A Harmadik EnergiaEnergiacsomag által érintett területeken az Ügynökség jogköreinek és döntéseinek tükröznie kell az egymást kiegészítő nemzeti és európai szintű szabályozási tevékenységet, amely kulcsfontosságú egy integráltabb piacon, beleértve azt a szükségszerűséget, hogy a szabályozási döntéseket a Szabályozók Tanácsa (a jelenlévők többségi szavazatával) jóváhagyja.
101
A fenti javaslat megvalósítása jogszabályi változtatást igényel. Jelen körülmények között azt javasoljuk, hogy amennyiben az ACER-re is az intézmények közötti, az EU ügynökségeire nem kötelező érvényű „Közösségi Megközelítés” kerül alkalmazásra, akkor ezt oly módon szükséges megtenni, amely megőrzi az Ügynökség jelenlegi belső irányítási struktúráját, illetve a szervezetei közötti kötelezettség-felosztást, beleértve a döntéshozatalt és a személyzet kinevezését, valamint a szabályozási függetlenségét, amint azt az alapító Szabályzat előírja.
32/33
102
Továbbá annak érdekében, hogy csökkentsük az Ügynökség függését az egyre szigorúbb EU-s költségvetéstől, és hogy biztosítsuk az általa előállított növekvő hozzáadott értékhez szükséges anyagi erőforrásokat, azt javasoljuk, hogy az Ügynökség költségeit (melyek ellenőrzése továbbra is az EU intézményeinek feladata marad) részben díjbeszedésből finanszírozzuk.
5.9 Az Ügynökségnek rendelkeznie kell a megfelelő jogosítványokkal és erőforrásokkal felügyeleti funkciói hatékony ellátásához. Célkitűzés 103
Az Ügynökséget felügyeleti funkciókkal ruházták fel. Ezek sikeres ellátásához meg kell kapnia a megfelelő jogosítványokat.
Javaslatok 104
Azt javasoljuk, hogy az Európai Bizottság fontolja meg egy olyan új törvény megalkotásának lehetőségét, amely az Ügynökséget a megfelelő jogosítványokkal ruházza fel annak érdekében, hogy hatékonyan elláthassa a rábízott fontos felügyeleti kötelezettségeit, beleértve különösen az információs adatgyűjtést. E tekintetben az is elengedhetetlen lenne, hogy az említett funkciókat az érintett nemzeti szabályozó hatóságokkal koordináljuk oly módon, hogy biztosított legyen a nemzeti és EU-szintű tevékenységek egymást kiegészítő jellege, illetve a teljes körű és hatékony érvényre juttatása.
5.10 Hatékony intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy biztosított legyen az Ügynökség kötelező érvényű határozatainak érvényre juttatása Célkitűzés 105
Azt javasoltuk, hogy az Ügynökség számos, a fentiekben bemutatott területen rendelkezzen kötelező érvényű döntéshozatali jogosultsággal, amely új törvényalkotást igényel. Az érvényre juttatás bármely kötelező érvényű döntéshozatali jogkör esetében szükséges kiegészítő elem.
Javaslat 106
Amennyiben az Ügynökséget új törvényalkotás eredményeképp döntéshozatali jogosítványokkal ruházzák fel, ahogy javasoltuk, meg kell tenni a szükséges lépéseket, melyek a döntések érvényre juttatását szolgálják, feltéve ha ez jogszerűen lehetséges.
33/33
