Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon Műhelymunka

Az energiahatékonyság stratégiai jelentősége és növelésének lehetőségei az épületenergetika terén Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás – ESCO-k Magyarországon Műhelymunka 2013. március 19. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

1. Globális kitekintés szűkössé váló hagyományos energia éghajlatváltozás

Mrd toe

A globális energiafelhasználás alakulása energiahordozók szerint Az energia iránti kereslet a világon 2030ig 40%-kal nő.

A fosszilis tüzelőanyagok meghatározóak maradnak még 2030-ig is a világon!

Forrás: Energiewirtschaftliche Tagesfragen, 62. k. 10. sz. 2012. p. 8-12.

(BP Energy Outlook 2012)

Olaj-kitermelési csúcs 2010-2015

>

Tekintettel arra, hogy az olaj az alapja jóformán minden gazdasági tevékenységnek, a hozzáférhető készletek szűkülése és drágulása már a közeljövőben mélyreható társadalmi működési zavarokat eredményezhet.

A Föld-felszín melegedési adatsora

2. Magyar helyzetkép energetikai kiszolgáltatottság forráshiány energiaszegénység

> Hazánk energetikai

szempontból sebezhető, mert fosszilis energiahordozók importjából fedezzük energia-szükségletünk 62%-át. 77/2011. (X. 14.) OGY határozat A Nemzeti Energiastratégiáról

> Ezen belül a földgáz

szükségletünk 82%-a import.

Hol tartunk? - Energiaszegénység Forrás: Tirado Herrero és Ürge-Vorsatz, 2010

Energiaszegénység: a háztartások fajlagos energia fogyasztása (kWh/m-2/év)

Települési komfort szint 2007-ben Települési komfort szint 2007ben és változása 2003-2007 között:

Forrás: OTK (2011)

3. Hazai válaszok Nemzeti Energiastratégia gyakorlati lépések az éghajlatvédelem forrásai Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia

Nemzeti Energiastratégia > >

Az Országgyűlés 2011. október 3-án Energiastratégia 2030 dokumentumot. A nemzeti energiapolitika sarokkövei

elfogadta

a

Nemzeti

energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása

>

megújuló energia a lehető legmagasabb arányban biztonságos atomenergia kapcsolódás az európai energia infrastruktúrához a hazai szén- és lignitvagyon fenntartható, környezetbarát felhasználása Kapcsolódó stratégiák: Nemzeti Vidékstratégia Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia

Az Energiastratégia, mint keretrendszer >

Folyamatban van a stratégiai keretrendszerbe illeszkedő cselekvési tervek kidolgozása is, amelyek tartalmazzák majd a megfogalmazott célok eléréséhez szükséges részletes intézkedéseket, azok ütemezését, a fejlesztések forrásigényét. Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Terv

Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv

>

Ásványvagyon Készletezési és Hasznosítási Cselekvési Terv Erőmű-fejlesztési Cselekvési Terv Távhőfejlesztési Cselekvési Terv Energetikai Iparfejlesztési és K+F+I Cselekvési Terv Szemléletformálási Cselekvési Terv Ezt követi a jogszabályi környezet stratégiai célokhoz történő igazítása, melyre ráépülhetnek a támogatási, pályázati és pénzügyi rendszerek.

Mi történt 2011 októbere óta? > > > >

Az épületkorszerűsítés terén érdemleges, intézményesített előrelépés nem történt. Az ÚSZT – KEOP átcsoportosított 106 milliárdos pályázati kerete áll rendelkezésre. Megkezdődött a HDÚ kidolgozása (MFGI-NAK). Decemberben megtörtént az Éghajlatvédelmi törvény módosítása – önálló „zöldítési” költségvetési sor létrehozásáról rendelkezett.

Források az éghajlatvédelem számára 2012. évi CCXVII. törvény az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről >

A kibocsátási egységek valamint a légiközlekedési kibocsátási egységek magyar állam általi értékesítéséből származó bevétel 50%-a az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást célzó hazai és nemzetközi tevékenységek támogatására, a magyar klímapolitika és zöldgazdaság-fejlesztés hatékony megvalósítására, az üvegházhatású gáz nyelők általi eltávolításának növelésére, a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer előirányzat keretében kerül felhasználásra.

NÉS törvényi háttere > Néhány fontosabb új törvényi előírás a NÉS-ről – „A Kormány az Éghajlatváltozási Stratégiát ötévente felülvizsgálja. A felülvizsgálat előkészítéséről az energiapolitikáért felelős miniszter gondoskodik. „A felülvizsgált Éghajlatváltozási Stratégiát az Országgyűlés fogadja el.”

> Új tartalmi követelmények a NÉS-re – az éghajlatváltozás várható magyarországi hatásainak, természeti és társadalmigazdasági következményeinek, valamint az ökoszisztémák és az ágazatok éghajlati sérülékenységének értékelése – az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének céljait, prioritásait és cselekvési irányait tartalmazó hazai dekarbonizációs útiterv – nemzeti alkalmazkodás stratégiai keretrendszer – éghajlatváltozás megelőzését, valamint az éghajlatváltozásra való felkészülést és alkalmazkodást szolgáló szemléletformálási tevékenységek Forrás: 2007. évi LX. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről (törvénymódosítás: 2012. december 18-án)

HDÚ fő „egységei” > Kulcságazatok: energetika – épületenergetika – közlekedés – agrárium – ipar > Ágazati szereplők bevonásával forgatókönyvek létrehozása > Forgatókönyvek adatainak felhasználásával, egy karbon kalkulátor segítségével kibocsátási jövőképek (trajektóriák) generálása

4. A Nemzeti Alkalmazkodási Központról szervezeti háttér tevékenység

Mi a NAK? > >

> >

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet szervezeti egysége, mely elősegíti, hogy a magyar társadalom az éghajlatváltozás, az erőforrásválság, a világot érintő átalakulás során a lehető legkisebb veszteségeket szenvedje el, tevékenységének káros hatásait csökkentse és egy fenntartható életformát alakítson ki.

A NAK tevékenységei >

Kutatás – stratégiai dokumentumok előkészítése: Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia Hazai Dekarbonizációs Útiterv Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia

> >

>

Kormányzati – közigazgatási tanácsadás: rendszerszintű értelmezési keret felállítása - nagyléptékű modellek leskálázása Széles körű szemléletformálás: meta-adatbázis létrehozásával segíti a technológiai, gazdasági, közösségszervezési válaszok azonosítását – reális alkalmazkodási csomagok kidolgozása az eltérő adottságú, társadalmi, gazdasági csoportok, intézmények számára Hálózatszervezés: tudományos intézmények, civil szervezetek, gazdasági szereplők, szakpolitikusok bevonása – a fenntarthatóság felé való átmenettel kapcsolatos tudás egymással történő megosztása

5. Az épületenergetika jelentősége az éghajlatvédelemben az energia- és pénz pazarló épületállomány felszámolása a hatékonyságnövelés járulékos előnyei

Építésgazdaság, energia-takarékosság – hol tartunk? Elavult épületállomány, energiafaló épületek: 4 millió lakás, 30 ezer középület - 80%-uk felújításra szorul. > Évente legalább 1%-uk helyett újat kellene építeni (= nem érdemes felújítani). > A hazai energiaigény 40%-a, CO2-kibocsátás harmada az épületek rovására írható. > Épületeink átlagos energiafogyasztása 5-szöröse az átlagos német szintnek, 10-szerese a 2020-ra várható EU-s normának. >

2000-es évek közepétől válság az építőiparban: az elmúlt 3 évben 100 ezer munkahely szűnt meg, > romló építési minőség > érdemi energiatakarékossági-célú felújítás az épületállomány kb. 3%-át érte el, az is mérsékelt 20-30%-os energia megtakarítást eredményezett. >

Egy ígéretes kitörési lehetőség: energetikai épület rekonstrukció Magyarországon az épületek fűtése és villamosenergia fogyasztása a teljes energiaigény 38%-a! Az energia 80%át a kis épületek használják el. > A hazai szén-dioxid kibocsátások egyharmada a lakossági és közületi épületeink működtetése során keletkezik. > Az épületek hőszigetelése, gépészeti korszerűsítése révén az épületekből származó CO2-kibocsátás legalább 40%-kal mérsékelhető! >

A legnagyobb energiafogyasztók az EU-ban Az EU-27 energiafogyasztásának több mint 50%-áért kb. 300 millió épület és 200 millió jármű a „felelős”

Σ

Épületek

Ipar

Közlekedés

szén

1,1%

3,6%

0%

4,7%

olaj

8,9%

4,3%

30,6%

43,9%

földgáz

14,4%

9,7%

0,1%

24,2%

11,2%

8,4%

0,6%

megújulók

2,7%

1,5%

0,1%

4,3%

egyéb

2,1%

0,7%

0%

2,8%

ÖSSZES:

40,4%

28,3%

31,3%

villamos energia

20,2%

100%

Hazai dekarbonizáció szempontjából jelentős ágazatok = 36%

Villamos- és hőenergia termelés Lakossági és közületi fűtés Közlekedés Műtrágya felhasználás, földhasználat Állattartás, mezőgazdasági technológiák Hulladékgazdálkodás Vas- és acélgyártás Fugitív kibocsátások Cement- és mészgyártás Kőolaj finomítás Vegyipar F-gázok felhasználása Élelmiszeripar Papíripar Tégla, cserép, kerámia, üveg gyártása

= 95%

0%

5%

10%

15%

20%

25%

Miért kell hazai dekarbonizációs útiterv (HDÚ)? >

>

Az EU DRM nem ad útbaigazítást arra, hogy az uniós szinten felvázolt kibocsátás-csökkentés hogyan oszlik majd meg az egyes tagállamok között. A költségek szempontjából fontos tényező a szükséges intézkedések, beruházások minél hamarabbi megkezdése, ugyanis az időben történő cselekvés esetén a költségek valószínűleg számottevően alacsonyabbak, mint azok késleltetett megvalósítása esetén. Alapvető nemzetstratégiai érdekünk, hogy megfelelő – a versenyképesség, a technológia-váltás és az éghajlatvédelem szempontjainak kiegyensúlyozott figyelembevételén nyugvó – magyarországi dekarbonizációs tervvel készüljünk az európai dekarbonizációs tehermegosztásra.

Jelentősek az épületenergetikai törekvések... Energiatakarékossági lehetőségek a 2009. évi felhasználási szinthez képest 2030-ig (PJ) >Az Energiastratégia célja az

épületállomány fűtési energiaigényének 30%-al való csökkentése 2030-ra az EU-s irányelvekkel összhangban lévő épületenergetikai programok segítségével. >Magyarországon, a termelő

gazdaság versenyképességének hanyatlását elkerülendő, elsősorban az Forrás: Nemzeti Energiastratégia, 2011

épületszektorra kell koncentrálnunk, 90%-os kibocsátás csökkenést kell >azon belül

elérnünk.

Egy lehetséges épületenergetikai cél- és eszközrendszer Csak komplex projekt (termikus burok + gépészet + megújulók) > Csak mélyfelújítás (elért megtakarítás > 50%) > Új építésre: fajlagos energiaigény: <30 KWh/m2/év >

6. Az épületenergetikai program finanszírozási lehetőségei járulékos előnyök a forrásbevonás akadályai célok a lakossági, közintézményi, KKV szektorban finanszírozási eszközök és csatornák lakossági támogatási rendszer

Előnyök az épületek energiahatékonyságának növeléséből > > > >

> > >

Energiafelhasználás mérséklése ÜHG kibocsátás-csökkentés Felújítási munkák serkentik a foglalkoztatást és a hazai gazdaságot Egy intézményesített lakossági és intézményi épületkorszerűsítési program, évi 150 ezer lakás egyenértékű beavatkozást feltételezve, megközelítőleg 40 ezer munkahely létrejöttét képes elősegíteni decentralizált térbeliségben Alacsonyabb energiaköltségek a lakosság számára (vö. rezsicsökkentés!) → szociális helyzet javulása környezet és az épületek minőségének javulása a lakók egészségére is pozitív hatással lehet A járulékos előnyök értéke akár felül is múlhatja a közvetlen energia-megtakarításokét

Miért nem használjuk ki ezeket a lehetőségeket? >

>

Ennek legfőbb oka egyrészt az általános forráshiány: A hagyományos finanszírozási mechanizmusok nem képesek megteremteni a kiszámítható pénzügyi hátteret. A központi költségvetésből folyósított vissza nem térítendő állami támogatások az ország kedvezőtlen költségvetési helyzete miatt rendkívül szűkösek. A piaci banki hitelek azért nem alkalmasak a hiányzó források pótlására, mert a magyar lakosság, az önkormányzati szektor és a kis-és középvállalkozások nem rendelkeznek elegendő saját erővel. Devizahitelezéssel kapcsolatos kedvezőtlen lakossági és banki tapasztalatok. Másrészt Az egyértelmű politikai elköteleződés, valamint az épületenergetikai program intézményesítésének hiánya okán a befektetési környezet nem elég kiszámítható a szükséges dekarbonizációs beruházások kereskedelmi pénzintézetek általi finanszírozásához.

Finanszírozási források A tapasztalatok alapján az épületenergetikai korszerűsítések tisztán piaci alapon nem valósulnak meg a szükséges volumenben, így a célok eléréséhez állami beavatkozás szükséges. > A jelenlegi gazdasági helyzetben nem számíthatunk költségvetési forrásra, ezért az állami közreműködés lehetséges forrásai a következők lehetnek: 1. Az emisszió kereskedelemi rendszeren belüli (ETS) bevételek. 2. Innovatív finanszírozási mechanizmusok >

1. Az emisszió kereskedelemi rendszeren belüli (ETS) bevételek Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer >

>

>

Az EU emisszió kereskedelmi rendszerében a 2013-2020-as időszakhoz kapcsolódóan jelentős állami bevétel keletkezik kvóta értékesítésből, folyamatosan és tervezhető módon, amely bevételnek legalább felét az emisszió-kereskedelmi rendszer kereteit lefektető 87/2003/EK irányelv szerint klímapolitikai célokra kell fordítani a 2012. évi CCXVII. törvény szerint. Bevételi források: légiközlekedési kibocsátók ETS-egységek, JI-projektek megvalósulásából keletkező egységek (ERU) a korai aukció keretében megvalósuló értékesítésekből származó bevételek. AAU értékesítésből származó esetleges bevételek. ETS szektoron kívüli EDS kvóták(?)

2. Innovatív finanszírozási mechanizmusok > > > > >

>

>

>

ESD-szektor: épületek, közlekedés, mezőgazdaság és hulladékgazdálkodás kibocsátását szabályozó Erőfeszítés-megosztási Rendszer Az ESD szektorban még jelentős, eddig kiaknázatlan kibocsátás-csökkentési és energiahatékonyság-növelési potenciál van, de a rendszer önmagában nem alkalmas a dekarbonizáció finanszírozására, mivel hatékonyságban nem veszi fel a versenyt az ETS rendszerrel; az ESD rendszer szereplői, különösen az épületállomány esetén, a tőkeerővel, hitelképességgel kis, vagy semmilyen mértékben nem rendelkező lakosság és intézmények, ezért az ESD alatti, tagállamok közti kvótakereskedelem itt önmagában nem tud sem elegendő bevételt és forrást generálni, sem bevonni a magántőkét a finanszírozásba. A megoldást az jelentheti, ha az ESD alatti kvótakereskedelmi rendszer alkalmassá válik a magántőke bevonására és uniós források hatékony lehívására innovatív finanszírozási mechanizmusokon keresztül. Az ingyenes kiosztásra kerülő ESD kvótákkal 2013-tól lehet kereskedni, és az előzetes kiosztás alapján Magyarország kvótafelesleggel fognak rendelkezni.

Finanszírozási eszközök és csatornák középületek felújítására 1. Állami ESCO > Állami ESCO cég koordinálásában számítások szerint a legmagasabb intenzitás mellett évi 100 épület kerülhetne felújításra > szemben az említett 3%-os célkitűzéssel, amely 360 épület/évet jelent. 2. Kereskedelmi és fejlesztési bankok > A bankok szerepe abban nyilvánulna meg hogy mintegy 1000 milliárd forint volumenű hitelforrást biztosítsanak 2020-ig az épület energiahatékonysági beruházásokhoz. > A kereskedelmi bankok mellett szerepe lenne a fejlesztési bankoknak (MFB, KfW, EBRD, EIB).

Egy hatékony támogatási rendszer körvonalai a lakossági szektor számára > >

>

A lakossági szektorban a kvótabevételekre támaszkodó támogatási rendszer képzelhető el. Ezek a beruházások megtérülőek, az állami támogatás ahhoz szükséges, hogy a hiányzó induló tőkéhez hozzá tudjon jutni a beruházó. Az állami támogatási rendszert olyan formában kell kidolgozni, amely kifejezetten arra irányul, hogy a hiányzó tőkét, elsősorban hitel formájában mozgósítani tudja a tőkepiacról.

Egy hatékony támogatási rendszer körvonalai a lakossági szektor számára 2. >

> >

>

A kvótabevételből rendelkezésre álló források egy részét állami garancia alapba kell helyezni, mely együttműködik a piaci finanszírozókkal. Hozzájárul a lakosság hitelképességének megerősítéséhez azáltal, hogy megfelelő biztosítékot nyújt a hitelek mögé, így a családnak biztosítékot nem kell nyújtania, csak arról kell gondoskodnia, hogy a havi törlesztő részletet ki tudja termelni az energiaköltség megtakarításból. A hitelek kizárólag forint alapúak, amely kizárja az árfolyamkockázatot.

Köszönöm a figyelmet! http://nak.mfgi.hu

A SEAP finanszírozási lehetőségei: Fókuszban a megtakarítás-alapú energiaszolgáltatási szerződés (EPC )

Tatárné Varga Ivett, Budapest Főváros Solymosi Tamás, Finanszírozási szakértő Snezhina Kovacheva, Európai Befektetési Bank Kuntner Gábor, Energy Hungary Zrt.

Budapest Főváros Fenntartható Energia Akcióterve Első lépések • A Fővárosi Közgyűlés 2089/2008-as határozatával Budapest csatlakozik a Polgármesterek Szövetségéhez (Covenant of Mayors) • 2009. február 10.- a csatlakozási okmányok aláírásával Budapest 2020-ig a CO2 kibocsátás legalább 20%-os csökkentését és egy Fenntartható Energia Akcióterv (SEAP) készítését vállalja • 2011. november 29. Brüsszel: Hutiray Gyula Főpolgármester-helyettes az Európai Parlamentben megerősíti a főváros Covenant of Mayors tagságát

Budapest Főváros Fenntartható Energia Akcióterve A SEAP elkészítésének állomásai 1. A SEAP űrlapon a táblázatok alapadatainak rögzítése – 2005-ös alapállapot-leltár – 2005-2010-ig tartó állapotleltár – 2020-ig tartó időszak tervezett beavatkozásainak és azok CO2 - emissziós hatásainak rögzítése

2. A Fenntartható Akcióprogram szöveges változatának kidolgozása

Budapest Főváros Fenntartható Energia Akcióterve 3. A Fenntartható Akcióprogram dokumentumainak megküldése a fővárosi vállalatok felé Fővárosi Önkormányzat

I. Hivatali Struktúra

II. Vállalati Struktúra

BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. BVK HOLDING Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt. Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt.

A BKK, BVK és a BFVK módosító javaslatainak beépítése az akcióprogramba (rövid, közép- és hosszú távú stratégiai tervek figyelembevételével)

Budapest Főváros Fenntartható Energia Akcióterve 4. Fővárosi Közgyűlés jóváhagyása 5. A Fenntartható Energia Akcióterv társadalmasítása 6. Esetleges módosítások beépítése az anyagba

2 évenként monitoring jelentések elkészítése és benyújtása a Titkárság felé

Budapest Főváros Fenntartható Energia Akcióterve Érintett területek: – – – – – – –

Önkormányzati létesítmények energiafelhasználása Egyéb szolgáltató intézmények, létesítmények Lakóházak Közvilágítás Ipar Önkormányzati járművek, tömegközlekedés Magán és kereskedelmi szállítás és közlekedés

Budapest Főváros Fenntartható Energia Akcióterve 2005-2010 közötti beavatkozások, fejlesztések – Szemünk Fénye Program: oktatási intézmények világítástechnikai korszerűsítése – Intézményi épület-, és fűtés-rekonstrukció – Vállalati programok • FŐGÁZ Zrt: fűtéskorszerűsítési programok; gázmotoros, nagyhatékonyságú, kapcsolt energiatermelő kiserőmű létesítése több telephelyen; CNG (compressed Natural Gas) töltőállomás kiépítése.

Budapest Főváros Fenntartható Energia Akcióterve • FŐTÁV Zrt: nagyhatékonyságú, kapcsolt energiatermelést megvalósító gázturbinás és gázmotoros erőművek létesítése ( primerenergia és földgázimport megtakarítás, CO2 kibocsátás csökkenés); távvezetékek hőszigetelése; felhasználói hőközpontok kialakítása; fűtéskorszerűsítés

– Közlekedés-fejlesztés: • • • • • •

Buszsávok, kerékpárutak folyamatos bővítése Behajtási korlátozások a belváros területén Átmenő teherforgalom korlátozása P+R parkolók létesítése Villamoshálózat fejlesztése Kerékpáros-hálózat fejlesztése

Budapest Főváros Fenntartható Energia Akcióterve További lehetőségek: • Hulladékgyűjtés és gazdálkodás „A fővárosi házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetése” című KEOP projekt „A fővárosi hulladékgazdálkodási rendszer környezetbarát technológiáinak bővítése, a hulladékfeldolgozás és újrahasznosítás arányának növelése” című KEOP projekt

Budapest Főváros Fenntartható Energia Akcióterve Épületenergetikai és világításkorszerűsítési KEOP konstrukcióba benyújtott projektek: „Fővárosi Önkormányzat Városháza épületenergetikai felújítása” „Közvilágítási célú energiaracionalizálás Budapest Főváros területén” „Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva” (Király, Rudas Gyógyfürdők)

Budapest Főváros Fenntartható Energia Akcióterve • Geotermikus és veszteséghőenergia-hasznosítás • Lakossági szektor energiatudatosságának növelése – FŐGÁZ Zrt. Épületenergetikai szolgáltatása – FŐTÁV Zrt. Fűtési rendszerek korszerűsítése – alternatív üzemű járművek, energetikai beruházások, alternatív energiák felhasználási arányának növelése stb.

• OP melletti egyéb finanszírozási lehetőségek

Budapest Főváros Fenntartható Energia Akcióterve

Köszönöm a figyelmet!

Önkormányzati energiahatékonysági projektek finanszírozása Magyarországi lehetőségek, 2013 március Managenergy, 2013. március 19, Budapest

Elvi lehetőségek • • • • • •

Általános önkormányzati hitel * Projekt hitel * Eszköz alapú finanszírozás (lízing) Harmadik feles finanszírozás (ESCO) Magyar állami támogatás EU támogatás

* magán, vagy állami tulajdonú banktól (más szempontrendszer)

Mit vizsgál aki pénzt adhat? Mi veszélyeztetheti, hogy visszakapja a pénzét? Szabályozási (jogszabályi) kockázat Fizetési kockázat Technológiai kockázat Üzemeltetési kockázat Ellátási kockázat (input) Makrogazdasági kockázat

Mennyi költségbe, időbe kerül, hogy projekt lehetőséget tudjon generálni? Milyen valószínűséggel tudja realizálni?

Kik adhatnak pénzt? Néhány bank volt aktív önkormányzati, illetve energetikai finanszírozásban Sok hitelt rossz hitel részlegek kezelnek Mérlegfőösszeg csökkentési stratégia Jogszabályi környezet, szektor állami megítélése vissza nem térítendő EU támogatások + talán 1-2 magántulajdonú bank, + állami érdekeltségű bankok (Takarék, MFB, ?)

Mit lehet tenni? • EPC lehetőségek korlátozottak • Jogosult régiókban fő forrás (magas támogatási intenzitású) EU támogatás lehet – elnyeréshez előre, alaposan előkészített projektek kellenek • EU támogatási esetén önrész megtérülési ideje rövid - stabil biztosítékrendszer, erős informális kapcsolatok esetén finanszírozható • Kérdés jogszabályi környezet alakulása, önkormányzatok kockázatvállalási képessége

EPC Capacity Building Workshop

EPEC and Energy Efficiency

Snezhina Kovacheva 19 March 2013, Budapest

The European PPP Expertise Centre •

Established in September 2008

•

A unique cooperative initiative of the EIB, the European Commission and EU Candidate and Member States

•

International team of 18 professionals

•

Membership: Initially 20, EPEC now numbers 39 Members

•

Excellent engagement from Members with more than 120 participations annually in EPEC working groups


57

EPEC and Energy Efficiency Why EPEC? • Clear public sector need for private sector knowledge and expertise

Why now? • Energy Efficiency is key part of EU 2020 strategy • The Energy Efficiency Directive recently approved imposes energy saving obligations on Member States • The Cohesion Policy proposals for 2014 -2020 allocate a significant amount of funding to Energy Efficiency and Renewable Energy • ELENA, JESSICA, EEEF to support investment in Energy Efficiency/Renewable Energy EPEC and Energy Efficiency

58

Energy Efficiency (EE) Mandate Raising awareness within national authorities on:

•

Energy Performance Contracting (EPC)

•

Legislative and financing framework related to Energy Efficiency (EE) and Renewable Energy (RE) in buildings

•

Structural and Cohesion Funds available for investment in EE and RE


59

Energy Efficiency (EE) Mandate Materials: guidance and fact-sheets • EE in public buildings • Street-lighting • Cohesion Policy 2014 2020 • ESCOs and EPC • Information about ELENA, JESSICA, EEEF


Events

• Workshops • Round tables • Seminars • Conferences

Knowledge-sharing

• Dedicated website • www.eib.org/epec/ee • Case-study database • Stakeholder cooperation

60

Energy Performance Contracting (EPC) Campaign •

Launched by DG ENER in October 2012

•

Awareness of EPC at national, regional and local levels

•

Series of practical workshops to increase knowledge, build confidence and share experience

•

Three pillars working to complement each other: EPEC, ManagEnergy and the Covenant of Mayors


61

EIB Involvement in Energy Efficiency


62

EIB financing facilities • Direct loans — Large-scale projects (more than 25m)

• Intermediated loans — Small and medium-scale projects (particularly to SMEs) via national and regional intermediary banks —Lending decision remains with the financial intermediary


63

ELENA


64

ELENA at a glance Structure

ELENA stands for European Local Energy Assistance Grant facility managed by the EIB and funded by the EU budget under CIP/Intelligent Energy Europe (IEE) in operation since January 2010

Role

To assist in the transition from preparing action plans to making investments To support through TA local/regional authorities to reach EU 20-20-20 targets Applicable to Energy Efficiency, local renewables and clean transport

Budget

For 2009 - 2012: €71m (allocations can be made until end 2014) Envisaged budget in 2013: €22m

Track record

21 projects signed/approved for a total of € 38m Supported investment programs around € 2.4bn Further projects in the pipeline for EC approval


65

Eligibility – entities and activities Eligible entities • Local and regional authorities or other public entities, or groupings of such entities, including those subscribing to the Covenant of Mayors • All or part of the investment programme may be implemented by bodies other than the abovementioned entities, including private firms Eligible activities – ELENA covers at most 90% of the cost of TA • • • • •

Cost of additional technical staff/personnel hired by beneficiary Additional feasibility studies, technical studies, energy audits and market surveys Preparation of public calls for procurement/ tendering (i.e. ESCO projects) Other TA, excluding physical investments (hardware) Financial structuring

Conditions for the investment programmes • • • •

Above € 50m (smaller projects eligible when integrated into larger programmes) Must be implemented within a 3-year timeframe Minimum investment leverage factor of 20 4% of the investment volume as cap for technical assistance (TA)


66

JESSICA


67

JESSICA at a glance JESSICA: Joint European Support for Sustainable Investment in City Areas Objective: invest Structural Funds in a revolving way to urban projects, including EE

• Initiative of the EC (DG REGIO) launched in 2006 together with EIB and CEB to establish a common approach for financing urban development and strengthening the urban dimension in cohesion policy through repayable assistance • Investments in sustainable urban transformation (brownfields/city regeneration, renewable energy, energy efficiency, clusters’ development, transport, tourism/public service infrastructure)

Overall JESSICA objectives • To increase Structural Funds’ efficiency and productivity

Use of innovative financial instruments allowing for the reutilization of resources invested in the urban sector

• To increase leverage

Mobilize public/private resources for investments in projects being part of an integrated urban development scheme

• To exploit new partnerships and synergies


Use of managerial, financial and implementation competencies of the private sector and IFIs such as EIB

68

JESSICA energy projects: Possible types and added value Renewable Energy •

Solar, biomass, wind

Clean Transport • •

Electric vehicles, including automobiles, motorcycles and bicycles Fleet management (improvement of energy efficiency)

Energy Efficiency, Co-generation and Energy Management •

•

Renovation or extension of existing district heating or cooling networks; high-efficiency combined heat and power Energy savings/energy efficiency in buildings

JESSICA has: • Financial resources and products, structure and experience in working with urban/city areas to provide energy solutions for sustainable urban development • Network to share information and best practice experiences • Close relationship with other EIB initiatives, e.g. ELENA and JASPERS EPEC and Energy Efficiency

6930

EEEF


70

EEEF at a glance • Stands for European Energy Efficiency Fund • Dedicated to mitigating climate change and support all EU Member States to achieve EU climate targets (20/20/20) through market-based financing • How: Financing Energy Efficiency (EE) and Renewable Energy (RE) projects in the public sector at the local level • Beneficiaries: Municipalities, local or regional authorities; public and private entities acting on their behalf (i.e. utilities, public transportation providers, social housing associations) • Innovative financing according to needs: junior and tailor-made senior loans, convertible debt, equity participation, (longer duration or grace periods), forfeiting. • EEEF can act as sole investor • Technical Assistance (TA): euro 20 M in total grant for project development phase, up to 90% of eligible costs. Linked with EEEF funding. Based on ELENA model • Fast & flexible procedures : no more than 6 months from pre-screening to financing


71

Eligibility Criteria • Municipal link • Public authorities should have concrete objectives to mitigate climate change • At least 20 % primary energy savings for EE projects (higher for buildings, increase of 2 categories) • Min. 20 % reduction of CO2 equiv. for RE and transport • Compliance with EU legislation (RE directive, CHP…) • Only proven technologies (and specific criteria for technology may apply) • Size: 5-25 M€, case-by-case basis • Eligibility check available on EEEF website http://eeef.eu/eligibility-check.html • Strong support for ESCOs providing guaranteed energy savings (financing in the form of loans, guarantees, forfeiting schemes) • Case-study: Jewish Museum of Berlin, a pilot project with forfeiting structure


72

Available EIB Financing Schemes: Summary


73

Summary •

• • • •

Technical Assistance is available to develop large scale ESCO programmes (ELENA) — Currently ELENA supports ESCO project development in excess of € 500m potential investment opportunities EIB financing is available for larger and smaller projects Structural Funds can be used via JESSICA The European Energy Efficiency Fund (EEE-F) has been developed focusing especially on energy efficiency and support to ESCOs (EEE-F) Further targeted products are under development

STILL SIGNIFICANT NON-TECHNICAL BARRIERS EXIST


74

Policy issues – public sector lead Enable public sector knowledge and capacity

• • • •

•

Reform budgeting and public procurement rules • •

Develop a conducive legislative framework

Title of the presentation

• •

Strong leadership role from the centre Support individual projects/ pilots Make use of national or regional “public knowledge centers” to ease information access Develop model standard contracts Streamline budgeting and EU grant rules to boost EE investment (i.e. multi-annual budgeting) Incorporate lifecycle costs/EE criteria into decision-making process design public tender procedures compatible with EPC/ESCO model

Adapt legislation to remove key obstacles to EE, i.e. minimize split incentives/ enable energy savings recovery from tenants Streamline ownership rules and homeowners associations that can engage more easily in binding decisions

75

Policy issues Actively promote EPCs • Awareness/educational campaigns and events, pilot projects and market development • Transparent and engaged ESCO associations • 3rd party organizations as market/ project facilitators; public ESCOs at national level Encourage harmonized • Facilitate and streamline energy audits procedures/ Monitoring & • Standardize M&V protocols, i.e. via wide-spread usage of the International Performance Measurement and Verification Protocol Verification protocols + (IPMVP) baseline data

Ease the access to financing

Title of the presentation

• • •

Ease the access to financing for ESCOs and availability of financial instruments (revolving and guarantee funds, low-interest loans etc. Address small project-size and high transaction costs (i.e. bundle) Mainstream EE lending into commercial bank operations

76

Snezhina Kovacheva [email protected] Telephone: +352 4379 86047

European PPP Expertise Centre [email protected] www.eib.org/epec Twitter: EpecNews Telephone: +352 4379 22022 Fax: +352 4379 65499


77

Energiamegtakarítási beruházások ESCO finanszírozással Magyarországon Kuntner Gábor – vezérigazgató, Energy Hungary Zrt

Energiamegtakarítás = függetlenség • Energiamegtakarítás – Energiahatékonyságból

• Plusz energiateremtés – Hulladékhő hasznosításból – Megújuló energiákkal

• Kevesebb felhasznált energia és több, saját célra előállított energia = Költségcsökkenés, függetlenség • Azzal tudunk foglalkozni, amihez igazán értünk- „core competence”

ESCO 1.0 „hagyományos” üzleti modell Energy Saving Company – energiamegtakarításra szakosodott cég - azaz „harmadik feles” finanszírozás - azaz önfinanszírozó konstrukció Vagyis a beruházás az elért energiamegtakarításból fizethető vissza Magyarországon több, mint 10 éve ismert konstrukció Sajnos számos negatív példa (közvilágítás, gázmotorok) a partnerség és a közös kockázatvállalás hiánya miatt A modell alapjai helyesek, de kiegészítésre szorulnak

ESCO 2.0 – Az Energy Hungary Zrt üzleti modellje

garantált megtakarítás beruházási stopnál is működési költségcsökkenés tisztán sikerdíj 2-8 éves szerződések

Az Energy Hungary Zrt. ESCO 2.0 modelljének kulcstényezői 1. A térítésmentes energetikai audit a szükséges belépési pont – ezt nem pénzkereseti eszköznek, hanem a lehetőségnek kell felfogni 2. Meg kell találni a rövid, racionális idő alatt megtérülő lehetőségeket – a világ felgyorsult. 3. A megtakarítást meg kell osztani a partnerrel – azonnali költségcsökkenés kell, nem csak a szerződés végén! 4. Garanciát kell vállalni a megtakarításra – ha nincs megtakarítás, az ügyfél nem fizet – az ESCO cégnek valós kockázatokat kell átvállalnia 5. A révészt az ESCO-nak kell fizetnie. Tervezés, pályázatírás, megvalósíthatósági tanulmányok, közbeszerzés stb. 6. Minden kimutatott megtakarítás kizárólag mérés alapján történtet. 7. Az ESCO veszi fel a hitelt és adja a fedezetet, nem a partner. 8. Az ESCO részt vesz az üzemeltetésben, ez garancia a jó kivitelezésre. 9. Az EU-s pályázati lehetőségekkel össze kell hangolni az ESCO modellt!

Önkormányzati projektlehetőségek EU-s pályázattal kombinálva: napelemek, napkollektorok geotermális beruházások épületenergetika: szigetelés, nyílászáró-csere

Önálló ESCO konstrukcióban: hulladékhő-hasznosítás (pl: uszoda) fűtési rendszer korszerűsítése (pl: polgármesteri hivatal, óvoda stb.) kondenzációs kazánnal, biomassza kazánnal világításkorszerűsítés, villamos oldali beavatkozások

Egy mintaprojekt – Merian Foods Kft Kiinduló állapot: fűtés és használati melegvíz gőzzel előállítva Projekt: gőz helyett melegvizes rendszer kiépítése, 3 kazánház kialakítása kondenzációs kazánokkal, energiamenedzsmentrendszer Megtakarítás: 75%-os megtakarítás, 320 000 m3 helyett 80 000 m3 gázfogyasztás, 26 millió Ft értékben Szerződés: EPC, 5 éven belüli, megtakarítás azonnali megosztása, megtakarítás-garancia, biztosítéknyújtás nélkül

Egy mintaprojekt – Merian Foods Kft

Néhány projektünk 2012/13-ban • • •

• • •

Irodaházak, épületek optimalizálása: vízhasznosítás, világítás-korszerűsítés, fázisjavítás, áramvételezési átalakítások stb. 60%-os megtakarítás Gázmotorok szabályozása: 150 milliós működési költség 25 millióval csökken Hővisszanyerés: pl: szállodáknál elfolyó termálvízből és párából hőszivattyúval, ipari üzemeknél kompresszorok hőhasznosítása hőcserélővel fűtési költség 50%-os csökkentése Napelemes áramtermelés: iskolák, művelődési házak saját célú ellátása, 100%-os saját termelés Geotermikus közösségi távfűtő rendszer: önkormányzati épületek megújuló energia alapú távfűtése – 80%-os megtakarítás Fűtéskorszerűsítés: kondenzációs kazánok telepítése, gőzös rendszerek kiváltása, megtakarítás: 30-75%

Köszönöm a figyelmet! www.energy-hungary.hu

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon Műhelymunka

Hogyan lehet jó megtakarítás-alapú energiaszolgáltatási szerződést létrehozni?

Boza-Kiss Benigna, CEU-3CSEP Cseresnyés Péter, , Nagykanizsa polgármestere Dr. Kiss Edit, Martfű polgármestere Pitó Enikő, Bánát-Triplex Confinium EGTC Prugberger János, Cothec Kerekes Roland, Raiffeisen Bank Zrt. László György, FŐGÁZ Zrt.

Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon. Műhelymunka

Recommend Documents