Energiahatékonysági Beruházások Önkormányzatoknál Harmadikfeles finanszírozás - ESCO-k Magyarországon Műhelymunka
Boza-Kiss Benigna vitaindító előadása
A jó megtakarítás-alapú energiaszolgáltatási szerződés - vitaindító Boza-Kiss Benigna Közép-európai Egyetem GreenDependent Intézet EU Bizottság, Közös Kutatóintézet
Miről lesz szó?
• Néhány szó az energiahatékonyságról
ESCOk szerepe és lehetősége
Általános áttekintés •Az ESCOk és EPC akadályai
• Az EU és az ESCO piac
Tevékenységek és példák
Mi kell(ene) a sikerhez • ESCO konstrukciók
Source: Krzysztof Gierulski: Energy Efficiency Directive – The way forward Enhancing consumer rights through improved framework for Metering & Billing
ESCOk szerepe • Az energiahatékonyság növelés elsődleges célja: pénzmegtakarítás • Emellett egyéb előnyök az Önkormányzatnak: – Munkahely-teremtés – Egészségesebb belső és kompetitív külső környezet – Épületek értéknövelése előny – Függetlenség – Közösségek kialakítása • ESCO: megvalósít, kockázatot vállal és nem (csak) energiamegtakarítást eredményez!!!
Miért nincs több ESCO/EPC: Akadályok -
Általános információhiány, energiahatékonyság előnyeinek ismerete nem elterjedt, Szkepticizmus, bizalomhiány,
-
Adatproblémák
-
Jogi, eljárásrendi akadályok
-
- „gyanús”, hogy az ESCO átvállal kockázatot, - Sikertelen projektek hatása, - Nem kézzel fogható eredmények(komfort nyereségből eredő megtakarítás veszteség, nincs látható bevétel), - Jó példák hiánya,
- Viszonyítási alapértékek, „benchmarking” hiánya -> sokba kerül - Még kiforratlan konstrukciók, - Magasszintű monitoring/követés kell, -
Megosztott érdekek (tulajdonos-bérlő dilemma), Közbeszerzési akadályok, Nehézkes döntéshozatal az Önkormányzatoknál Éves elszámolás, költségvetési tervek,
-
Finanszírozási akadályok
-
Stb……
- Hibás támogatások, - Banki rendszer zártsága, - Támogatások elérésének és banki kölcsön felvételének nehézségei,
ESCO piac az EU-ban • 1900-as évek elején, Franciaországból indult a konstrukció • 1980-as években EU-ban újra erőre kapott – elsősorban az energiaválságnak is köszönhetően • 1990-es években terjedt – Közép-kelet EU-ban is! • Sok országban az utóbbi években terjedt el, jelenleg fut fel (sikersztorik: Csehország, Svédország, Franciaország stb.) • Válság hatása kettős • „Új szereplők”: – Geográfiailag: Balkán nagyon népszerű, – Szektorilag: lakossági felújítások, – Résztvevők: egyre több bank, energia szolgáltatók
Mit tesz az EU? • Irányelvek: ESD (2006/32/EC), EED (2012/27/EU) • EPC kampány
(http://ec.europa.eu/energy/efficiency/financing/campaign_en.htm)
• prEN15900 szabvány • European Energy Efficiency Fund (EEE–F) • ESCO piac figyelés (JRC), kb. 2 évente friss áttekintő kiadvány • Adatbázis (JRC és Transparense) • ESCO kapcsolatos IEE projektek (Eurocontract, EMEEES, ChangeBest, Permanent, Transparense, EESI) • FP7 projektek: jó példák, üzleti modellek
Konstrukciók (1) • Az energiahatékonyság szolgáltató vállalat (ESCO): olyan magán-, köz- vagy PPP cég (vagy személy), mely a megrendelő épületein energetikai felújítást végez • A felújítás során energia-megtakarítást és/vagy az energiafelhasználás ésszerűsítését eredményező (esetleg alternatív energiaforrás alkalmazását lehetővé tevő) beruházásokra kerül sor. • Az ESCO pénzügyi garanciát vállal az energia-megtakarítás elérésére. • Finanszírozás: ESCO, bank, megrendelő. • Az ESCO fizetsége a megtakarítás szintjétől függ.
Konstrukciók (2) • Az önálló beruházással szemben egy harmadik feles konstrukcióban az ESCO egyetlen egy közbeszerzés keretében kötheti le hosszú távon az intézmény energetikai piacát több kombinált szolgáltatás vonatkozásában Önálló Beruházás
ESCO-n keresztül
Előkészítés
A- Társaság
A - Alvállalkozó
Kivitelezés
B - Társaság
B - Alvállalkozó
Finanszírozás
C - Társaság
Primerenergia beszerzés
D - Társaság
D - Alvállalkozó
Üzemeltetés és Fenntartás
E - Társaság
E - Alvállalkozó
ESCO
C - Bank
Energia Központ (2009). ESCO finanszírozási konstrukció fogalma, értelmezése, pénzügyi támogathatóságának alternatívái a Keop 4.0 és 5.0 prioritások keretei között
Konstrukciók (3)
Bertoldi, P., Boza-Kiss, B., Rezessy, S. (2007). Latest Development of Energy Service Service Companies across Europe. A European ESCO Update. Ispra, Italy: EC DG JRC.
Konstrukciók (4) •
• •
•
Harmadik feles finanszírozás – ESCO/bank mint harmadik fél nyújtja a beruházáshoz szükséges külső finanszírozást, ugyanakkor nem nyújt üzemeltetési és karbantartási szolgáltatásokat, így azok díja nem terheli a konstrukciót. Tartós bérlet / operatív lízing - a szolgáltatás a korszerűsítés megvalósítására, és a felújított rendszer bérletére terjed ki. ESCO – teljes körű korszerűsítéssel kapcsolatos műszaki és pénzügyi szolgáltatás, ahol az ESCO vállalja a projekt azonosítását, kulcsrakész kivitelezést, üzemeltetést és karbantartást, számlázás lebonyolítását, illetve a finanszírozás megszervezését. Forfetírozás / faktorálás – Szállító hosszú távú követeléssorozatának a banki megvásárlása egy faktorált jelenértéken, ahol a leszámítoló bank vállalja a követeléssel járó pénzügyi kockázatokat.
Energia Központ (2009). ESCO finanszírozási konstrukció fogalma, értelmezése, pénzügyi támogathatóságának alternatívái a Keop 4.0 és 5.0 prioritások keretei között
Mit lehetne még tenni? • Jogi akadályok eltávolítása – – – –
Energia árszabályozás Hosszútávú tervezés/tervezhetőség magyar siker: lakóközösségek szavazása De! költség-átjárhatóság
• Etikai kódex • Megbízható szolgáltatók és alvállalkozók: lista/tanusítás/ • Szabványok • Sikeres példák (vs. sikertelenek megértése) • Összehasonlítás, alapadatok: Lakcímkével javult
Közös Kutatóközpont jelenleg is futó felmérése Európai ESCO felmérés https://www.surveymonkey.com/s/JRC-European-ESCO-Survey
További információ, és a következő kiadvány, valamint az ESCO adatbázis elérhető: Paolo Bertoldi
[email protected] http://iet.jrc.ec.europa.eu/energyefficiency/esco
Transparense projekt 2013 áprilistól 2015 októberig, 20 ország részvételével - Csehország (projekt vezető), - GreenDependent Intézet: Magyarország • Elektronikus adatbázisok: ESCO vállalatok és ESCO szövetségek, továbbá a szerződési modellek • Képzések: az ESCO piac résztvevőinek és a lehetséges ügyfeleknek • Etikai kódex • ESCO szövetség igényének felmérése • Mintaprojektek • Népszerűsítés
Benigna Boza-Kiss
[email protected] www.greendependent.org
Kérdések • Milyen szerződések gyakoriak Magyarországon? • Hogyan döntse el egy Önkormányzat, hogy a szerződés előnyös-e számára? • Tudni kell-e, kik az alvállalkozók? • Van-e támogatás (szakmai/pénzügyi)? Kell-e? • Mire lenne (még) szükség? • Jó példák?
