Energiagazdálkodás Környezetbarát fejlesztése címő intézkedés értékelése

„Energiagazdálkodás Környezetbarát fejlesztése” címő intézkedés értékelése

2008. augusztus Korzó-Szeged Kft.


Tartalomjegyzék 1. Bevezetés

3. oldal

2. Vezetıi összefoglaló

5.oldal

3. Alkalmazott módszertan

7.oldal

4. Globális problémák

9.oldal

5. EU energetikai környezete a KIOP elıkészítés idıszakában

15.oldal

5.1. EU helyzete

15.oldal

5.2. Magyarország helyzete

16.oldal

6. Célok és teljesülésük a 2004-2006 közötti idıszakban

21.oldal

6.1. Fıindikátorok teljesülése

21.oldal

6.2.Egyéb mutatók, elemzések

32.oldal

7. Vállalások a 2007-2013 közötti programozási ciklusban

38.oldal

Mellékletek

2


1. Bevezetés A tanulmány célja a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program energetikai pályázati kiírásaiban (KIOP-2004-1.7.0.F és KIOP-2005-1.7.0.F) szereplı indikátorok eredményeinek áttekintése és értékelése, az uniós, kormányzati és a pályázati célkitőzések függvényében. A tanulmány további célja, hogy elısegítse a jelenleg is futó KEOP pályázati kiírás jobb és hatékonyabb megvalósítását, valamint hogy támogatást nyújtson a 2007-2013-as programozási idıszak megvalósításához. A tanulmány feltárja az indikátorokkal kapcsolatos esetleges hiányosságokat is. A KIOP pályázati kiírás lassan véglegesen lezárásra kerül, emiatt az indikátorok módosítása feltehetıen már nem lehetséges. A szők lehetıségekhez képest igyekeztünk releváns, megvalósítható javaslatokat megfogalmazni, melyek kizárólag energetikai szempontú megközelítéseken alapulnak. A tanulmány outputja egy értékelés a hazai energetikai célkitőzések teljesülésérıl, valamint javaslatok a célkitőzések elérésének hatékonyabbá tétele érdekében a 20072013 programozási idıszakra. A tanulmány részleteiben érinti az alábbiakat. Hazai és vonatkozó EU joganyag rövid ismertetése Kormányzati célkitőzések 2010-2020-ig Megújulók részaránya az energiahordozókon belül KIOP 1.7. energiagazdálkodási projektek és eredményeik ismertetése az alábbiak alapján (2004-2006 periódus, energiahatékonyság és megújuló energiaforrások komponens): Beruházási és támogatási összeg Indikátorok teljesülése Kimenet indikátor: beépített villamosenergia-kapacitás Eredményindikátor: új megújuló kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége; energiahatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítás, hı/villamos energiatermelés Kedvezményezettek összetétele o KIOP 1.7. projektek hozzájárulása a következı tényezıkhöz: Kormányzati célkitőzésekhez való hozzájárulás Környezetvédelmi szempontok érvényesülése Gazdasági szempontok érvényesülése, kapcsolat egyéb szektorokkal – pl: megújuló piac növekedése, épület szektorban bekövetkezı változások, közlekedésfejlesztés bioüzemanyagok alkalmazása révén, hibrid technológiák Helyi energiaellátás javulása Energiaracionalizálás, fogyasztás hatékonyabbá tétele Munkaerıpiac változások, munkahely teremtés a projektek kapcsán Társadalmi tájékoztatás, információ terjesztés o o o o

3


A tanulmánynak alapvetı feladata a bevezetıben felsoroltak vizsgálata, elemzése. Nem feladata az egyes szervezetek (GKM, IH, KSZ, stb.) és az ott dolgozók KIOP-pal kapcsolatos munkájának értékelése. A tanulmányban igyekszünk objektíven, csak a tényeket közvetíteni, és az értékelés minısítése sem jó vagy rossz, hanem annak számszerősítése, mennyire járultak hozzá a pályázatok a kitőzött kormányzati célokhoz. Ennek megfelelıen a tanulmányban megvizsgáltuk az EU célkitőzéseket és elvárásokat, megvizsgáltuk hogy a kormányzati célkitőzések mennyire voltak ezzel összhangban, és hogy a KIOP-1.7.0.F pályázatokban alkalmazott indikátorok milyen mértékben illeszkednek ezekhez a célokhoz. Ha az indikátorok nem alkalmasak a kitőzött célok mérésére, akkor javaslatot teszünk a probléma kiküszöbölésére. Szintén nem feladta a tanulmánynak az egyes pályázatok szakmai értékelése, az azokban szereplı számok adatok felülvizsgálata. A pályázatokban szereplı és a pályázati bírálók által jóváhagyott adatokat elfogadjuk, mint ahogy a helyszíni ellenırök által jegyzıkönyvben foglalt információkat is. Az indikátorokkal kapcsolatban a helyszíni ellenırök valamint az Energiaközpont Kht monitoring csoportjának a véleményét is kikértük. A kérdıív, és az abban szereplı kérdésekre beérkezett válaszok, név nélkül, a függelékben megtalálhatóak. A vizsgált idıszak csatlakozási tárgyalásoktól kezdıdıen a mai napig tart, hiszen van olyan pályázat, amellyel e tanulmányírás alatt fogják még megkötni a támogatási szerzıdést. Az elemzés tárgya kizárólag az a 44 db pályázat, amelyekkel az IH –nak jelenleg érvényes támogatási szerzıdése van. (106 beérkezett pályázatból.) A hazai és nemzetközi szakmai gyakorlatban még nincsenek általános direktívák, eljárások az energetikai indikátorokra és azok értékelésére, így nemzetközi standardok sem. Minden ország maga tőzi ki az irányelveket és célokat és azok mérési módszereit. Az eredmények zöme ugyanis nem állandó, hanem idıben mindig változó. Ennek mgfelelıen az értékelésben szereplı indikátorok teljesülésének mértéke a tanulmánykészítést megelızı idıszak eredményein alapul, zömében még a projektekkel kapcsolatos tervszámok. (2008. július 01. elıtti).

4


2. Vezetıi összefoglaló A tanulmány célja a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program energetikai pályázati kiírásaiban (KIOP-2004-1.7.0.F és KIOP-2005-1.7.0.F) szereplı indikátorok eredményeinek áttekintése és értékelése, az uniós, kormányzati és a pályázati célkitőzések függvényében. A tanulmány további célja, hogy elısegítse a jelenleg is futó KEOP pályázati kiírás jobb és hatékonyabb megvalósítását, valamint hogy támogatást nyújtson a 2007-2013-as programozási idıszak megvalósításához Az alábbi célkitőzések kristályosodtak ki a kiírás folyamán, azonban általánosságban elmondható, hogy az EU elvárásokhoz való igazodás ( maximált 3 indikátor, stb.) nem váltotta be a hozzáfőzött reményeket, az indikátorok ugyanis nem bizonyultak elegendınek. Ezt egy részbeni korrekció követte 2005 októberében, ami kevésnek bizonyult. Kimenetindikátor

1. Beépített megújuló új villamosenergia-kapacitás

25 MW

2. Új megújuló kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége

50 GWh/év

3. Energiahatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítás hıegyenértékben

1110 000 GJ/év

Eredményindikátor

A 2004-2006 közötti programozási ciklusban vállaltakat nagyrészt sikerült teljesíteni, az 1. mutatót 87,6%-ban, a 2. mutatót 109,6%-ban míg a harmadik mutatót 107%-ban. Három új indikátor beépítése az indikátorok közé feltétlenül javasolt, ezek - megújulón alapuló újonnan beépített hıenergia kapacitás (MW) - új megújuló kapacitással termelt hıenergia éves mennyisége (GJ) - kiváltott éves fosszilis energia hordozó éves mennyisége (GJ) A pályázati elemzés fontos eredménye annak megállapítása, hogy a foglalkoztatás bıvülése és az új munkahelyteremtés az energetikai beruházások esetében esetleges, erısen projektfüggı, ezért ilyen jellegő indikátorok beépítése és számonkérése az energetikai pályázatokba nem célszerő. .Mind a 2010-ig, mind a 2020-ig tartó célkitőzések megvalósítása nagyobb anyagi és szervezeti koncentrációt követel meg. Ennek elérése céljából szükséges egy hatásvizsgálat az energetikai célkitőzések és az azok eléréséhez szükséges erıforrás allokáció vizsgálatának céljából. A pályázati elemzésekbıl levonható tanulságok és javaslatok az utolsó fejezetben kapnak helyet. A mellékletekben a legfontosabb EUs energetikai jogszabályokat, direktívákat soroltuk fel, valamint emlékeztetıül a KIOP pályázati kiírást is ismertetjük. A kérdıív eredményét rögzítı táblázat után szintén a mellékletben található a 2020-ig tartó idıszak energetikai célrendszere, évekre bontva. Az alábbiakban közreadjuk a tanulmányban található fontosabb javaslatokat.

5


Javasoljuk egy felhasználó barát, kigyőjtésre és szőrésre alkalmas adatstruktúra kialakítását az EMIR-ben. A megújulóból termelt hıenergiát a késıbbiekben mindenképen célszerő felvenni az indikátorok közé, akár önálló indikátorként, akár a megtermelt villamos energiával közösen, mint összevont indikátor (mértékegysége GJ). Amennyiben az indikátorok száma limitált, akkor az „Új megújuló kapacitással termelt energia éves mennyisége”- nevő indikátor lefedheti mindkettıt. Mindenképpen szükséges annak megvizsgálása, hogy a nem biogáz alapú gázmotoros beruházásokat célszerő-e támogatni. Ezek a beruházások amellett hogy növelik az egyébként is igen magas gázfüggıséget, ugyanakkor üzletileg a legnyereségesebb projektek, a legkisebb megtérülési idıvel. A fentiek miatt javasoljuk a „projekt élettartam”, mint mutató, létjogosultságának felülvizsgálatát, a következı indikátor kiválasztások során. Javasoljuk, hogy a támogatási szerzıdések külön pontban tartalmazzák és rögzítsék a végsı kedvezményezettel szembeni indikátor elvárásokat. Javasoljuk egy olyan indikátor kidolgozását a tájékoztatásra és információ terjesztésre, mely adekvát módon mérhetı és ellenırizhetı, figyelembe véve a már meglévı EU elıírásokat is (tájékoztató táblák stb.) Ilyen lehet pl. helyszínen látogató csoportok dokumentált fogadása, tájékoztatása, vagy iskolákban ismeretterjesztés, vetélkedık stb. szervezése az oktatási intézményekkel közösen, és még sorolhatnánk. A hangsúly az egyértelmő mérhetıségen kell, hogy legyen, valamint a számonkérésen. Országos kötelezettségeket és a pályázati forrásokat hatástanulmányban kell megvizsgálni. A közelítı számítások szerint a vállalt indikátorok teljesítéséhez lényegesen nagyobb erıforrásokat kell összpontosítani, ellenkezı esetben a vállalt indikátorok elérésének valószínősége minimális. Csak azok a pályázatok kapjanak támogatást, amelyek szakmai és pénzügyi szempontból megfelelıek, és mindemellett a kitőzött és felvállalt indikátorok teljesítéséhez közelebb visznek. Fosszilis alapú gázmotorok telepítésének támogatását ebbıl a szempontból nem tartjuk indokoltnak. Önkormányzatok energetikai pályázatokon csak akkor nyerhessenek, ha a saját energia stratégiájuk kidolgozását is felvállalják. Javasoljuk kidolgozni egy olyan „energiaadó” rendszert, mely a nagy fogyasztású, energiafaló berendezéseket „energiaadóval” bünteti,(pl. +X% az árban) míg az energia hatékonyakat nem. Ilyen lehet pl. a gázkazánok árába beépülı „energiaadó”, kivéve a legjobb hatásfokú kondenzációs kazánokat. Az így befolyó összegeket állami szinten vissza lehet forgatni, akár további ösztönzıkre, pályázati forrásokra, akár szociális szempontok szerinti támogatásra.

6


3. Alkalmazott módszertan Az indikátorértékelés célja, hogy lehetıvé tegye a korábban kitőzött célok elırehaladásának és teljesülésének mérését. Ez a definíció két elemet foglal magába: •

Az elırehaladás mérésével a célértékek elérésének idıbeni üteme mérhetı, és ha az lassúnak bizonyul, akkor közbe lehet avatkozni. (Ez történt a KIOP-1.7.0.f esetében is, amikor Road –Show keretében lett népszerősítve, és felgyorsítva a pályázatok beadása.)

•

A teljesülés mérésével a fentieken kívül az is megállapítható, hogy olyan jellegő pályázatok érkeznek-e be a KSZ-hez, mint amilyeneket a prioritásokban a kiírók megálmodtak. Ellenkezı esetben korrekciókra van szükség.

Ennek megfelelıen minden egyes pályázat esetében összegyőjtöttük mind a pénzügyi, mind a fizikai indikátorértékeket, mind a kötelezettségvállalásban (támogatási szerzıdések) szereplı értékeket. Rendelkezésre álló és igénybevett források: • • • • • • •

Pályázati kiírások Beérkezett pályázatok Pályázati bírálatok jegyzıkönyvei Támogatási szerzıdések Helyszíni ellenırzések jegyzıkönyvei Elırehaladási jelentések indikátoradatai Kérdıíves interjúkat folytattunk a helyszíni ellenırökkel

A fenti információkat az EMIR rendszer szolgáltatta. Meg kívánjuk jegyezni, hogy jelenlegi adat-struktúrában az EMIR-ben lévı adatok alkalmatlanok bárminemő elemzés gyors és szakszerő kigyőjtésére, elemzésére. Az adatok munkaszám/szerzıdés szám szerint, idırendben vannak csoportosítva, nem pályázatonként. Így egy-egy pályázat adatait tucatnyi helyrıl kell összegyőjteni. Ennek az oka valószínőleg abban rejlik, hogy a pályázatok már javában folytak, mikor az EMIR elkészült. Javasoljuk egy felhasználó barát, kigyőjtésre és szőrésre alkalmas adatstruktúra kialakítását az EMIR-ben. A tanulmány készítése során elırehaladási és fenntartási jelentések nem álltak rendelkezésre, ezért azokat feldolgozni sem állt módunkban. Ennek megfelelıen az azokból készült elemzések eltérést mutathatnak a jelen tanulmány statisztikájával szemben, azonban a következtetésekre és javaslatokra nézve ez a tény nem bír lényeges befolyással. Az alapvetı elvárás a monitoring indikátorokkal kapcsolatban, hogy megbízható, valós, idıszerő, és mérhetı képet nyújtsanak a programvégrehajtásban érintettek számára. Mint azt már a bevezetıben említettük, nincs egységes elfogadott indikátorértékelés, azonban a szervezés elmélet már ismer olyan eljárásokat a célok kitőzésére, melyek kiválóan alkalmazhatóak az indikátorok esetében is. A két legismertebb az angol rövidítések alapján a QQTTP és a SMART.

7


•

A QQTTP, ami a Hol, Kinek, Mit, Mikor, Mennyit kérdésekre adja meg az adekvát választ. Ez a fajta célkitőzés a prioritási tengely iránti elvárásoknál alkalmazható hatékonyan, a pályázati indikátorok esetében ennek használhatósága korlátozott.

•

A SMART rövidítés a Specifikus, Mérhetı, Elérhetı, Reális és az Idıhöz köthetı. o Specifikus – Jól körül határolt, arra és csak arra az adatra jellemzı, jól elkülöníthetı és beazonosítható. o Mérhetıség – jól definiált módon a mérést megismételve ugyanarra az eredményre kell jutnunk, amennyiben a vizsgálat körülményei is változatlanok. Fontos még a mérési adatok összehasonlíthatósága, melyre a skála elmélet ad megoldást

(Skála típusok: 1. nominális skála: Az elemzések tulajdonságait csak nominális skálán tudjuk mérni. Ez a legegyszerőbb skálatípus, ahol a statisztikai vizsgálat eredményeit osztályokra, kategóriákra osztjuk. A skálaértékeket pusztán kódszámoknak tekintjük, amelyek között semmilyen matematikai viszonyt nem feltételezünk és nem is végezhetünk (pl. a játékosok mezszáma)! 2. ordinális skála: A skála az elemek sorrendjét határozza meg. Az egyes kategóriák kvantitatív alapon sorba rendezhetık, meg tudjuk mondani, melyik a „jobb” vagy „több”. Azt azonban a számértékek nem tüntetik fel, hogy az objektumok közötti eltérés mértéke mekkora. Vagyis a második helyezet futó nem kétszer rosszabb az elsınek befutónál. Számtani mőveletek nem végezhetık. 4. intervallum skála: A távolságok közötti arányrelációk lekérdezése (tulajdonságok közötti távolságra vonatkozik a skála) Pl.: különbözı idıpillanatokban mérem a hımérsékletet → ma gyorsabb volt (kétszer akkora) a felmelegedés, mint tegnap. A számértékek mind a nagyság szerinti viszonyokat megmutatják, mind az eltérés mértékét meghatározzák, a skálaértékek különbségét itt már értelmezni tudjuk. Pl. hımérsékletmérés (Celsius- vagy Fahrenheit skála). Vannak olyan fizikai mennyiségek, amelyeket eleve csak intervallumskálán érdemes mérni, arányskálán nem. Például ilyenek a színek. A pszichológiai mennyiségek közül például az intelligencia tartozik ezek közé. Az intelligenciának jóformán lehetetlen egy abszolút nullapontját értelmezni, de az reális célkitőzés lehet, hogy intervallumskálán mérjük. Az intervallumskála nullapontjának és egységpontjának a meghatározása is megállapodás kérdése. Itt már számolhatunk átlagot, mivel a nullapont eltolása nem változtatja meg az átlag relatív helyét az átlagolt számok között. 5. arány skála: Az arányskála az intervallumskála jellemzıivel rendelkezik, emellett tartalmaz egy abszolút nullapontot is. A darabszámmal vagy intenzitással rendelkezı mennyiségek tipikus arányskálát képviselnek. Az arány skálára a számokra vonatkozó összes mővelet alkalmazható. Az arányskálán a nullapont természetesen rögzítve van. Ugyanakkor a skála egysége itt is szabadon megválasztható: pl. mérhetjük méterben vagy yardban, ez a két távolság arányát nem befolyásolja.)

Következtetés: Az indikátorelemzéseknél az arányskála tulajdonságok megléte szükséges, hogy a megfelelı számítási mőveleteket az indikátorokkal elvégezhessük.

8


o Elérhetıség – ami azt jelenti, hogy az adott információ hozzáférhetı legyen, és ez a hozzáférés költséghatékony is legyen (idı-költség, pénzügyi-költség) o Reális – azaz megbízható forrásokra illetve metódusokra alapozott. o Idıhöz köthetı – az idıben változó adatokat egy azonos idıpontra vagy idıintervallumra kell hozni, különben nem összevethetıek. Az indikátorok értékelésénél a SMART módszert fogjuk felhasználni, mint a jelen helyzetre leginkább megfelelı értékelési eljárást.

4. Globális problémák A téma szükségszerőségét elsısorban az indokolja, hogy az utóbbi 150 évben végzett ipari tevékenység oly mértékő környezeti terhelést okozott, ami napjainkra ökológiai katasztrófák sorához vezetett. A káros anyagok, elsısorban az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja olyan mértékben megnövekedett hogy az ezzel korreláló felmelegedés ma már észrevehetı klimatológiai változásokat okoz, aminek számtalan negatív hatása van. A téma aktualitásának másik fı indoka, hogy az energiahordozók árai folyamatosan emelkednek (1.-4. ábrák). Ez vonatkozik úgy a gázárakra, mint a villamos energia árakra, mind a lakossági, mind az ipari szektorban. Tekintettel arra, hogy az EU alapvetıen energia importra szorul (5. ábra), ezért az energia áremelkedés az EU gazdaságának valamennyi ágazatára jelentıs hatással van, nem elhanyagolva ugyanakkor azt a tényt, hogy ma már az „energia fegyver” bevetésének reális esélyével is szembe kell néznie Európának. Ez még az energia áraknál is nagyobb kihívást jelent. A fentieket felismerve az EU vezetı döntéshozói a megoldás elısegítésére olyan szabályzó rendszerek és direktívák elfogadásáról döntöttek, ami hozzájárul a környezetbarát megújuló energiák és az energiatakarékos megoldások elterjedéséhez. 1. ábra - Olajár növekedése Major Events and Real World Oil Prices, 1970-2005 (Prices adjusted by CPI for all Urban Consumers, 2005) $90 Iran-Iraq War Begins; oil prices peak

$80

Constant $2005 per barrel

$70 Prices spike on Iraq war, rapid demand increases, constrained OPEC capacity, low inventories, etc.

Saudis abandon "swing producer" role; oil prices collapse

$60

$50

Imported RAC

Prices rise sharply on OPEC cutbacks,

$40 Gulf War Ends

$30 Saudi Light

Iranian Revolution; Shah Deposed

$20

Iraq Invades

$10

Asian economic crisis; oil oversupply; prices fall sharply

1973 Arab Oil Embargo

$-

Prices fall sharply on 9/11 attacks; economic weakness

04 20

02 20

00 20

98 19

96 19

94 19

92 19

90 19

88 19

86 19

84 19

82 19

80 19

78 19

76 19

74 19

72 19

70 19

Source: EIA

9


2. ábra - Energiaárak növekedése Forrás: World Resource Institute

Az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfıibıl álló Európai Tanács értékelése szerint az Unió elıtt komoly energetikai kihívások állnak. Ezek a kihívások: • a kıolaj, a kıolajtermék és a földgáz piacok jövıben felmerülı problémái; • a behozataltól való egyre növekvı függıség; • az eddig elért diverzifikáció korlátozott mértéke; • a magas és ingadozó energiaárak; • a világszerte növekvı energiakereslet; • a termelı és tranzit országokat, valamint a szállítási útvonalakat érintı biztonsági kockázatok; • az éghajlatváltozás okozta fokozódó fenyegetettség; • az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használata terén tapasztalható lassú elırehaladás; • az energiapiac liberalizációja mellett az energiapiacok korlátozott átláthatósága, a nemzeti energiapiacok integrációjának és összekapcsolásának korlátai, valamint az energiaágazat szereplıi közötti megfelelı koordináció hiánya, miközben az energiarendszer jelentıs fejlesztésére van szükség. Magyarországnak ugyanezekkel a kihívásokkal kell szembenéznie. Alapvetı magyar érdek, hogy az Európai Unió megtalálja (a Magyarország számára is kedvezı) válaszokat ezekre a problémákra. A 2007. tavaszi Európai Tanács következtetéseinek elfogadásával elkötelezte magát egy olyan közös energiapolitika kialakítására, amely a klímapolitikában kitőzött ambiciózus célok megvalósításához is hatékonyan járulhat hozzá.

10


3. ábra - Gázárak növekedése Forrás: Eurostat

Az energia árak folyamatos emelkedése, s az ezzel párhuzamosan növekvı importfüggıség (1. ábra) az energiahordozók területén arra kényszeríti az EU tagországokat, így köztük hazánkat is, hogy egyre nagyobb erıfeszítéseket tegyen az importfüggıség csökkentésére. Ezt elérhetjük az energia hatékonyság növelésével, valamint új energiaforrások bevonásával. (saját gázlelıhely, megújuló energiaforrás stb.)

11


4. ábra - Villamos energia árak növekedése Forrás: Eurostat

A globális események ma már nagy hatással vannak valamennyi ország gazdaságára az energetikai szektorban. 2008. október 1-tıl Oroszország 500$/1000m3 –re kívánja emelni a gáz árát, és további emelések is várhatók. Ennek megfelelıen célszerő a gáz függıség csökkentése érdekében külön preferálni/indikátort kitőzni a fosszilis energia hordozó kiváltására. A végfelhasználók ilyen irányú motiválása érdekében a szociális szempontokat ki kell szőrni az árképzésbıl, és az energia pazarló berendezések forgalmazását energiaadóval kell súlytani.

1. táblázat - EU energia felhasználás 12


Forrás: Eurostat

- A probléma kezelése – jogszabályi háttér Több mint 1000 db EU-s jogszabály rendelkezik a környezetkímélı energiák használatáról. A tanulmány mellékletében (1. sz. melléklet) ezekbıl a legfontosabbakat, ill. a Magyarországi vonatkozásúakat soroljuk fel. Az EU Parlament és Tanács 2008/0016 (COD Brüsszel 23, 01, 2008, ) sz. határozata rendelkezik a megújuló energiaforrásokról és az egyes tagországok számára 2020-ra elérendı célkitőzésekrıl.

A megújuló energiaforrásokból

Célkitőzés a megújuló 13


elıállított energiának a 2005. évi végsı energiafogyasztásban képviselt részaránya (S2005)

Belgium Bulgária Cseh Köztársaság Dánia Németország Észtország Írország Görögország Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxembourg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovák Köztársaság Finnország Svédország Egyesült Királyság

2.2% 9.4% 6.1% 17.0% 5.8% 18.0% 3.1% 6.9% 8.7% 10.3% 5.2% 2.9% 34.9% 15.0% 0.9% 4.3% 0.0% 2.4% 23.3% 7.2% 20.5% 17.8% 16.0% 6.7% 28.5% 39.8% 1.3%

energiaforrásokból elıállított energiának a 2020. évi végsı energiafogyasztásban képviselt részarányára (S2020) 13% 16% 13% 30% 18% 25% 16% 18% 20% 23% 17% 13% 42% 23% 11% 13% 10% 14% 34% 15% 31% 24% 25% 14% 38% 49% 15%

A fenti táblázatból is látható, hogy a nemzeti átfogó célkitőzésekben a megújuló energiaforrásokból elıállított energiának a 2020. évi végsı energiafogyasztásban képviselt részarányára Magyarország tekintetében 13 %-ot irányoz elı. Ennek teljesülésére, hasonlóan az EU globális vállalásaihoz, szakmai berkekben kis valószínőséget jósolnak. Ugyanis a megvalósításhoz lényegesen nagyobb, koncentráltabb erıforrásra van szükség (lásd 7.fejezet) .

14


5. EU energetikai környezete a KIOP elıkészítés idıszakában 5.1. EU helyzete Az Európai Unió kialakulását kezdettıl fogva meghatározta az energia ellátás biztosításának a kérdése. (1952, Európai Szén- és Acélközösség; 1957, Európai Atomközösség) Az 1973-as olajválság után az olaj stratégiai termékké vált, és döntés született a kıolaj stratégiai készletezésére, ajánlások születtek a tagországok részére, azonban közös alapelvek megfogalmazására még nem került sor. Ettıl függetlenül az EU tagállamok és a Közösség energiapolitikáját összetett célok jellemzik. A 70-es évek végéig az ellátásbiztonság dominált mint elsıdleges energiapolitikai célkitőzés (’73-as olajválság). Ezt a 80-as években egyre inkább felváltotta a környezetvédelem. A 90-es években a tıke, a termékek és a szolgáltatások egységes belsı piacainak kialakulásával a piacnyitás és dereguláció kapott elsıbbséget. Manapság a három cél egymást kiegyensúlyozva van jelen az EU és a legtöbb tagállam energiapolitikájában, azonban az elsıdleges prioritás újból az ellátásbiztonság lett, amit a versenyképesség és a fenntarthatóság követ. 1991-ben az Európai Bizottság elhatározta, hogy készítetett egy elemzést az Európai Megújuló Energiaforrások Tanulmánya (TERES – The European Renewable Energy Study) néven, melyben elemezték az akkori jelen helyzetet, megújuló potenciálokat, jövıbeni scenáriók felvázolásával a pedig a kitörési lehetıségeket vizsgálták. Az ECTERES 1994-es elkészülte után jelent meg a Fehér Könyv (1997) A stratégiai program fı célkitőzése, hogy az elıttünk álló 2010-es évre a megújuló energiaforrások részaránya a teljes primer energia felhasználáson belül a megújulókból elıállított villamos energia 22,1%-ra növekedjen. (Európai Parlament és Tanács 2001. szeptember 27-i 2001/77/EK irányelve a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energiának a belsı villamosenergia-piacon történı támogatásáról). A stratégiai program másik fontos célkitőzése, hogy az évenkénti CO2 emisszió 1997 és 2010 között 402 millió tonnával csökkenjen. A 2006 májusában elfogadott Energiahatékonysági és Szolgáltatási Direktíva az energiahatékonysággal foglalkozik, és erre határoz meg célokat. (9 év alatt az energiafelhasználás növekedésének 9%-os csökkentése, az energiatakarékossági intézkedések következtében) A megújuló energiaforrások hasznosítása egyre inkább elıtérbe kerül a fosszilis energiahordozók árának folyamatos növekedése és a készletek csökkenése, valamint az atomenergiával kapcsolatos félelmek miatt. Annak ellenére, hogy a megújuló energiaforrások használata nagy múltra tekint vissza, európai méretekben meglehetıen szerény a részesedése az összes energiafelhasználásból: 2004-ben az EU 25 energiafelhasználásának csak 6,2%(1)-a származott megújuló energiaforrásból. (1)

– a fejezetben található adatok EUROSTAT adatok

15


A megújuló energiaforrásokkal termelt villamos energia aránya a teljes villamosenergiafogyasztáson belül 13,7%-ot ért el 2004-ben az EU 25-ben. A vízenergiafelhasználásnak köszönhetıen kiemelkedik Ausztria, Svédország és Lettország, egyéb megújuló energiaforrásainak köszönhetıen szintén magas részaránnyal rendelkezik Szlovénia, Dánia, Portugália. Magyarország a 2004-ben elért 2,3%-kal a sereghajtók között helyezkedik el. Az EU 25 tagországaiban a megújuló energiafelhasználás 90%-a két erıforrás, a biomassza- és a vízenergia-felhasználásból származott 2004-ben. A felhasználás húzóerejét a biomassza jelentette kétharmados részaránnyal. Nem véletlen ezért, hogy az Európai Unió megújulókkal kapcsolatos szabályozásában kiemelt szerepet kap a biomassza, amely felhasználásának növelése érdekében az Unió Cselekvési Tervet dolgozott ki 2005-ben. Az Unió szakértıi a 2010-es célkitőzések eléréséhez a biomassza felhasználásában látják a legnagyobb potenciált, amelynek fı felhasználási területeit a villamosenergia-termelésben, a hıtermelésben és a közlekedésben jelölik meg. A korábbi gyakorlat ilyen mértékő szentesítése ugyanakkor felveti a veszélyét az újfajta megújuló energiaforrások (szél, hıszivattyú, PV stb.) esetleges háttérbe szorulásának illetve lassított térhódításának. Szerencsére nem így történik, amit jól mutat Dánia szélenergetikai nagyhatalommá válása is. 5.2. Magyarország helyzete A hazai energia felhasználás 1993 – 2004 között közel azonos értéken mozgott (1040 – 1080 PJ), míg az utóbbi két esztendıben 1155 PJ körüli értékre növekedett. (6. ábra) 5. ábra Forrás:Energia Központ Kht

Ennek az energia igénynek a kielégítése részben hazai termelésbél, részben importból történik. (7. ábra) A korábbi években nagyobb hányadot kitevı import, az utóbbi években csökkenı tendenciát mutat, a hazai energiahordozó termelés az energiaszükséglet egyre nagyobb hányadát képes fedezni. Természetesen a hazai energiatermelés alapanyagait továbbra is importból fedezzük.

16


6. ábra Forrás: Energia Központ Kht.

2.számú táblázat Forrás:Energia Központ Kht.

17


7. ábra Energia intenzitás az EU 25 tagállamában, %-ban, 2002-ben, vásárlóerı paritással korrigálva.

Forrás: Eneregiatakarékossági review, 2006 ısz

A 7. ábrán az EU 25 energia intenzitás mutatói láthatóak. (Málta a legalacsonyabb, Észtország a legmagasabb, Magyarország pirossal jelölve). Láthatóan téves az a köztudatban elterjedt nézet, mely szerint Magyarországon kétszer- háromszor magasabb ez az érték, mint az EU átlag. Nem állunk olyan rosszul. De azért van mit bepótolnunk!

18


8.ábra

Forrás: Energia Központ Kht.

Mint a 8. ábrán látható, a közvetlen energiafelhasználás több mint kétharmada a fosszilis energiahordozóktól származik. Ekkora részesedés kiváltása megújuló energiaforrásokkal az egyik napról a másikra sem mőszaki, sem gazdasági szempontból nem lehetséges. Ezért az elsıdleges cél az energia hatékonyság növelése és ösztönzése, párhuzamosan a megújulókkal.

9. ábra


A 9. ábráról jól leolvasható, hogy az ipari fogyasztók mellett a lakossági fogyasztók energiafelhasználása is jelentıs, amit a támogatási szerkezet megállapításánál nem szabad figyelmen kívül hagyni.

19


Az összes belföldi villamos energiatermelés (10. ábra) alapvetıen földgáz, nukleáris energia és szén alapú, a megújuló energiaforrások hányada minimális, az EU átlag alatti.

10. ábra


Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozáskor kötelezettséget vállalt (2004. évi XXIX. Törvény [Az európai uniós csatlakozással összefüggı egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezésérıl, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról) arra, hogy a megújuló bázisú villamosenergia-termelés részaránya 2010-re eléri a 3,6%-ot. A tag-országok közül Magyarország a legalacsonyabb vállalást tette, amelyet a 2005-ben elért 4,5%-kal elsıként sikerült is teljesítenie. A részarány teljesítése néhány, korábban széntüzeléses erımővi blokk tisztán biomassza-tüzelésre történı átállásának, valamint a megújuló energiaforrásokkal kevert vegyes tüzelésre való áttérésének volt elsısorban köszönhetı. A magyarországi energiaellátáson belül a megújuló energiaforrások aránya erıteljesen növekedett az elmúlt években. Míg 2001-ben 36,4 PJ-t tettek ki a megújulók, addig 2006-ben már 54,8 PJ-t, és ezek adták a primer energiafelhasználás 4,7%-át.(2) A kilencvenes évek közepe óta tartó stagnálást 2003 után váltotta fel intenzívebb növekedés, ami a kedvezı támogatási rendszer hatására a biomassza alapú villamosenergia - termelés felfutásának volt legnagyobb részben betudható. Egy hasonló összetételő jövıbeni növekedési pálya fenntarthatóságáról azonban igencsak megoszlik a hazai szakértık véleménye. (2)-

Energia Központ Kht

20


6. Célok és teljesülésük a 2004-2006 közötti idıszakban 6.1. Fıindikátorok teljesülése Magyarország a csatlakozási tárgyalások során azt vállalta, hogy a villamos energia termelésen belül a megújuló energia részaránya eléri a 3,6%-ot 2010-re. Ezt már 2005ben sikerült túlszárnyalni, két okból: - ilyen alacsony szintő vállalást csak Magyarország tett, és a vállalás megalapozatlanságát (hatástanulmány hiánya) jól példázza az igen korai teljesítés. (6 év helyett két év alatt teljesült!) - Néhány erımő a széntüzelésrıl áttért a fatüzelésre, ezzel viszont duplájára növelve a Magyarországon vásárolható tőzifa árát. 2005 - ben az ország vállalással összhangban a KIOP pályázatokra az IH és a KSZ együttesen az alábbi indikátorokat határozta meg (3.táblázat)

Beavatkozási

3. táblázat Adatok forrása

Mutató

terület

Kiindulási Cél alap

Output

Beépített új villamos Energia

(Monitoring)

energia kapacitás

0

30 MW

0

140

statisztika, PMJ

Eredmény

Új

(Monitoring)

termelt

kapacitással Energia

energia

villamos statisztika,

GWh/év

éves PMJ

mennyisége

2005. október 24.-tıl a Program-kiegészítı Dokumentumban változás történt, két ok miatt. - Egyrészt a beérkezett pályázatok kevés száma, és gyenge minısége miatt úgy látszott, hogy a kitőzött mennyiségi célokat nem sikerül elérni - Másrészt nyilvánvalóvá vált, hogy új mutató beépítése szükséges, és az addig kimaradt energiahatékonysági mutató bekerült a fı mutatók közé (4. táblázat). A kitőzött célok és a pályázatok számának növelésében jelentıs szerepe volt a 2005ban lezajlott Road-Shownak, melynek keretében több megyeszékhelyen egész napos tájékoztató hangzott el a KIOP 1.7.-es pályázati kiírásról. Véleményünk szerint a fent említett Road-Show nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kiírás végén már forráshiány miatt kellett pályázatokat elutasítani.

21


Amit az országos vállalásnál tapasztalható volt, ugyan azt tapasztalhattuk itt is, azaz a hatástanulmány hiányát. Súlyosbította helyzetet, hogy az EU iránymutatását követve, három indikátorba próbálták belesőríteni az összes lehetséges indikátort. Természetesen ez nem is sikerülhetett. Tanulság, hogy minden ország a helyi sajátosságai alapján a saját útját kell hogy járja, az annak megfelelı indikátorok kitőzésével, és ezt bátran fel kell tudni vállalni. Ennek viszont meglapozottnak kell lennie, ami nem elképzelhetı hatástanulmány nélkül. (Think global, act local!) 4. táblázat Adatok forrása villamos Energia

Beavatkozási terület Output

Mutató

(Monitoring)

energia kapacitás

Beépített

új

Kiindulási Cél alap 0 25 MW

statisztika, PMJ

Eredmény

Új

megújuló Energia

(Monitoring)

kapacitással

0

termelt statisztika,

50 GWh/év

villamos energia éves PMJ mennyisége Eredmény

Energiahatékonysággal Projekt

(Monitoring)

kiváltott éves energia megvalósulási hordozó

0

1.110.000 GJ/év

megtakarítás jelentések

hıegyenértékben

A pályázatokat, azok értékelését és az elırehaladási jelentéseik eredményét az 5/a-5/c táblázat tartalmazza. A táblázatok eredményeibıl látható, hogy a három fı indikátor a következıképen alakult: 1- A beépített új villamos energia kapacitás az elıirányzott 25 MW helyett 32,561 MW lett, ami 130,2%-os teljesülést jelentene. Ez az eredmény 17 pályázatnak köszönhetı, melyekbıl azonban 2 db gázmotoros beruházás (Callis, ZmEnergo). A gázmotorok beépített villamos teljesítménye (erre nem volt indikátor), összesen 10,332 MW beépített teljesítményt jelent. Ezek nélkül az indikátor teljesülése 88,9% (22,229MW) 2- Az új kapacitással termelt villamos energia éves mennyisége az 50 GWh célérték helyett 118, 5 GWh volt, és ez 237%-os teljesülést jelent. (Ez is természetesen pályázati érték, amint meglesznek az elsı teljes éves termelési eredmények a fenntartási jelentésekbıl, már tény adatokat lehet közölni.)

22


Ha a 1.pontban említett kettı gázmotoros projekt által elıállított villamos energia mennyiségét nem vesszük figyelembe, akkor 109,6% az indikátor teljesülése. (54.804GWh ) 3- Energiahatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítás hıegyenértékben a vállalt 1 100 000 GJ/év helyett 957 186 GJ/év érték teljesült. Ez 87%-os teljesítést jelent. (5/a táblázat utolsó oszlopa) Azonban ne felejtsük el megemlíteni azt, hogy megújuló energiaforrásból termelt hıenergia nincs és nem is volt indikátorral lefedve, bár az egyik legfontosabb pályázati célhoz erısen kapcsolódik, ez pedig az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentése. A fosszilis energiahordozó kiváltás és az ezzel együtt járó CO2 csökkenés teljesen egyenértküvé teszi az energia hatékonysággal kiváltott éves energiahordozó megtakarítással, így azzal való együttes kezelése szakmailag teljességgel indokolt. Ezek a projektek a következık: - Kistelek - Bóly - Minicomp - A.S.A. - Pilze-Nagy - Veresegyház - Szeged - Nemzetbiztonságo szolgálat - Csongrád megyei Önkormányzat-I - Csongrád Megyei Önkormányzat –II - Aranykapu A fentiek figyelembevételével az indikátor +219 361GJ/év értékkel megnı, ami 1 176 547 GJ energiát jelent, vagyis az indikátor 107%-ra teljesült! /Amennyiben a fosszilis gázzal mőködı gázmotorok által elıállított hımennyiséget is figyelembe vennénk, akkor ez az érték +219 061 GJ/év értékkel tovább nıne, ez azonban semmiképpen sem vehetı figyelembe ennél az indikátornál, a nem megújuló energiaforrás jellege miatt/. Értékelés: Összességében megállapíthatjuk, hogy a fı indikátorok teljesültek, vagy közel azonosak, ami az elızmények ismeretében igen jónak mondható. A fenti indikátorokból meg lehet határozni, mekkora energetikai hozam várható évente a KIOP-1.7. pályázati ablakból: - Az új kapacitással termelt villamos energia mennyisége (fosszilis üzemő gázmotorok nélkül) 54 804 MWh, ami megfelel 548 040 GJ erımővi primer oldali fosszilis energia igénynek. - Az energia hatékonysággal kiváltott éves energiamegtakarítás hıegyenértékben, a megújulós gázzal üzemelı gázmotorok hıenergiáját is figyelembe véve 1 176 547 GJ.

23


A kettı összege 548040GJ + 1176547GJ = 1,724 PJ/év, ami egyenlı az évenkénti primer fosszilis energia igény csökkenéssel. (307GJ/év/mFt) Ez megközelítıleg egyenlı évi 52,242 millió m3 gáz megtakarítással 5,609 mrd forint ráfordítás mellett. (gázmotorok támogatását nem tartalmazza!) Ez a támogatási összeg megfelel 107 365 Ft/1000 m3 gázárnak az élettartamra vetítve. Ha elfogadjuk, hogy a projektek átlagosan 21 évig fognak mőködni, akkor ez 5112,6 Ft/1000m3 évenkénti árnak felel meg. (Összehasonlításul: A Gazprom 2008 október elsejétıl átlagosan 500$ -ra tervezi emelni a gáz ezer köbméterének árát. (Forrás:Világgazdaság) Az eredeti célkitőzések között nem szerepelt, az évente megújulóból termelt hıenergia, mint eredmény indikátor, ám jelentıs értéket képvisel. (219 361GJ) Ezt az indikátort a késıbbiekben mindenképen célszerő felvenni az indikátorok közé akár önálló indikátorként, akár a megtermelt villamos energiával közösen, mint összevont indikátor (mértékegysége GJ). Amennyiben az indikátorok száma limitált, akkor az „Új megújuló kapacitással termelt energia éves mennyisége”nevő indikátor lefedheti mindkettıt.

Az 5. táblázatban nem csak a fenti három indikátor, hanem a pályázati kiírásban szereplı valamennyi mutatót számba vettük. A táblázat kitöltéséhez az alábbi módszert használtuk: - Elıször a projekt záró helyszíni ellenırzés jegyzıkönyvét tanulmányoztuk át, - majd a bírálati jegyzıkönyveket, és - legvégül magát a pályázatot. - Ahol ellentmondás találtunk, pl. a bíráló más indikátor értéket határozott meg, mint a pályázó, ott a KSZ-el egyeztettük a szerzıdésben elfogadott adatokat.

Valamennyi mutató teljesíti az indikátorokkal szembeni méréselméleti elvárásokat, kivéve az utolsó kettı mutatót (környezeti mutatók). Amennyiben a késıbbiekben a környezeti hatásokat is mérni szeretnénk,

24


5/a Táblázat kimene kimen t et eredmény

Támogatási mutatók

Ss z

Pályázó neve

Beruházás pályáza elszámolható t összege típusa* Ft

Támogatás összege Ft

támogat ás %

Beép. Telj. kW

eredmény

eredmény

eredmény

Beép. Új vill en. Kapac itás kW

évente új kapacitáss al termelt vill energia kWh (terv)

évente új kapacitáss al termelt hı energia GJ (terv)

évente új kapacitáss al termelt vill energia kWh (tény)

megtak hıegyenértékb en GJ/év (tény v. terv)

1 Oroszlányi Szolgáltató Részvénytársaság 2 Kistelek Város Önkormányzata

EE

251 761 163 100 704 465

40

11 360

0

0

0

0

13 555

RES

62

2 980

0

0

34 050

RES

46

1 737

1 737

0

na

32 720

EE

570 161 230 169 500 000

30

4 790

2 332

0 11 059 000 12 613 900

30 337

3 Pálhalmai Agrospecial Kft.

482 878 580 300 000 000 2 269 945 1 051 389 820 444

44 547

na

56 668

EE

274 047 477

79 780 000

29

0

0

0

0

0

6 930

EE

139 912 033

52 000 000

37

0

0

0

0

0

10 743

EE

301 145 275

95 979 761

32

0

0

0

0

0

16 293

4 ZM-Energo Kft. Budapest Budapest III. Kerület Óbuda-Békásmegyer 5 Önkormányzat VKSZ Veszprémi Közüzemi Szolgáltató 6 ZRt. 7 Pécsi Távfőtı Kft. 8 Bóly Város Önkormányzata 9 Veszprém Megyei Önkormányzat 10 MONICOMP Kft. (Páty)

RES

398 759 368 239 255 618

60

na

0

0

22 603

0

0

EE

225 228 000

90 091 200

40

1 404

0

0

0

0

3 416

RES

7 245

0

1 567

0

4 889

160 048 739

38 855 284

24

1 050

0

0

11 Százhalombatta Város Önkormányzata 12 Pacziga Kft (ERK)

EE

132 016 447

38 855 284

29

0

0

0

RES

260 729 138

52 145 828

20

0

800

1 608 000

1 358 140

15 889

13 A.S.A. Magyarország Kft. (Gyál)

RES

472 200 000 137 483 298

29

0

0

0

28 850

0

0

14 Pilze-Nagy Kft, Kecskemét Energia Csoport Szolgáltató és 15 Kereskedelmi Kft. (Mecsér) Preciz Építıipari és Kereskedelmi Kft. 16 (Szápár)

RES

275 000 000 110 000 000

40

530

250

1 905

6 850

na

24 653

RES

264 611 312

52 890 000

20

800

800

1 300 000

0

na

0

RES

19

2 000

2 000

4 348 000

0

na

0

17 Hydro Power Consulting Kft. (Kenyeri) 18 Veresegyház Város Polgármesteri Hivatala

RES

622 280 356 120 543 797 1 587 500 000 317 500 000

20

1 542

1 542

9 015 000

0

na

0

RES

333 727 189 128 151 240

38

1 760

0

0

15 153

0

15 153

EE

127 283 455 50 913 382 2 563 011 044 300 000 000

40

6 380

0

0

0

0

4 762

12

0

0

0

0

0

105 627

19 Fıtáv Rt 20

BKV RT

EE

25

„Energiagazdálkodás Környezetbarát fejlesztése” címő intézkedés értékelése 21 Théra Bt. (Mmagyaróvár) 22 Netpoint Bt. (Mmagyaróvár)

RES

583 320 100 120 833 000

21

2 000

2 000

3 800 000

0

4 200 000

0

RES

584 170 600 120 833 000

21

2 000

2 000

3 800 000

0

4 210 000

0

23 Hoffer Kft. (Mmagyaróvár)

RES

20

2 000

2 000

4 200 000

0

13

16 000

8 000

3 800 000 51 083 000

0

EE

660 956 384 132 583 334 2 366 625 000 300 000 000

192 249

na

344 469

EE

624 920 763 219 092 267

35

0

0

0

0

0

43 080

RES

579 060 000 115 900 000

20

2 000

2000

4 917 000

0

3 475 044

0

RES

660 607 468 132 583 334

20

2 000

2 000

3 800 000

0

4 370 000

0

RES EE+RE S

657 266 072 132 583 334

20

2 000

2 000

3 800 000

0

4 200 000

0

409 580 346 147 070 000

36

0

0

0

1 440

0

10 080

RES

272 906 615

54 581 322

20

800

800

1 588

0

na

0

RES

292 452 418

58 490 483

20

800

800

1 588

0

na

0

EE

149 060 000

57 744 000

39

0

0

0

0

0

15 158

24

Callis Energetika Rt.

25 Debreceni Hıszolgáltató Rt. Precíz Építıipari és Kereskedelmi Kft. 26 (Csetény) 27 Lenteam Kft 28 29 30 31 32 33 34

Harsányi Kft Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata VILL-KORR Energia Energiatermelı és Befektetı Kft. (Csorna) VILL-KORR Energia Energiatermelı és Befektetı Kft. (Mosonszolnok) Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Soproni Távhıszolgáltató Kft.

35 Sátoraljaújhely Város Önkormányzata 36 Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 37 Kazinc Távhı Kft. 38

Csongrád Megyei Önkormányzat, (Deszk)

39 Csongrád Megyei Önkormányzat (Makó) Budapesti Távhıszolgáltató 40 Részvénytársaság 41 Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.

EE

148 821 408

59 528 563

40

0

0

0

0

0

4 783

EE

184 904 850

65 844 886

36

0

0

0

0

0

4 611

EE EE+RE S EE EE+RE S EE+RE S

145 945 980

58 378 392

40

0

0

0

0

0

4 540

136 359 600

54 543 840

40

0

0

0

423,1

0

1 688

155 428 617

62 171 446

40

0

0

0

0

0

11 274

129 649 481

49 785 401

38

0

0

0

1254

0

2 572

174 993 366

69 997 346

40

0

0

0

4875

0

8 052

126 809 118

EE

50 913 382

40

0

0

0

0

0

7 803

EE

402 104 924 120 631 477

30

0

0

0

0

0

37 405

42 BKV Rt. 43 Aranykapu Rt.

EE

354 884 148 139 155 246

39

0

0

0

0

0

43 248

RES

283 316 185 108 000 000

38

8000

0

0

100331

0

71508

44 Mezıtúri szélerımő

RES

607 793 500 121 558 700 22 404 183 6 078 841 569 354

20

1500

0 26 013 184

0

75 433

3567060 118 516 041

0

32

1500 32 561

Összesen /vagy átlag/

456 157

957 186

* EE-energiahatékonysági, RESmegújulós

26


5/b táblázat Pénzügyi és környezetvédelmi mutatók

Ss z

1 2 3 4

5

6 7 8

9 10

11 12

13

Pályázó neve Oroszlányi Szolgáltató Részvénytársasá g Kistelek Város Önkormányzata Pálhalmai Agrospecial Kft. ZM-Energo Kft. Budapest Budapest III. Kerület ÓbudaBékásmegyer Önkormányzat VKSZ Veszprémi Közüzemi Szolgáltató ZRt. Pécsi Távfőtı Kft. Bóly Város Önkormányzata Veszprém Megyei Önkormányzat MONICOMP Kft. (Páty) Százhalombatta Város Önkormányzata Pacziga Kft (ERK) A.S.A. Magyarország Kft. (Gyál)

fejlesztés fejlesztés miatt miatt létrejött pályázat megtartot munkahel típusa* t Fı y Fı

energia gazdálkodá belsı egyszerő si megtérülés megtérülés megtérülés, i ráta i idı, év év

beruházási fajlagos energia megtakarítás , GJ/év/mFt

Egységnyi támogatásr a esı en. Megtakarítá s GJ/év/Mft

CO2 Káros anyag kibocsátá s csökk., t/év

NOx Káros anyag kibocsátá s csökk., t/év

SO2 káros anyag kibocsátá s csökk., t/év

Élettartam , év

EE

0

0

7,05

10,87

15,61

53,84

134,60

1 198

4

42

25

RES

10

0

15,40

15,80

9,40

60,00

101,00

1 496

2

-5

15

RES

200

10

3,20

12,84

8,40

61,40

125,80

32 571

7

90

20

EE

0

0

17,60

4,70

2,70

147,50

491,50

10 185

21

302

12

EE

6

0

5,94

11,87

14,49

61,53

153,83

429

1

1

15

EE

-5

0

17,57

5,16

9,93

82,64

206,60

567

1

0

20

EE

0

0

7,95

8,48

13,14

54,40

136,10

918

0

3

20

211

0

5,95

10,88

8,59

56,68

97,47

1 160

2

-1

20

EE

3

0

4,53

14,84

28,23

15,17

37,92

192

0

1

25

RES

0

22

1,05

16,00

31,07

30,70

76,80

-46

0

-7

40

EE

221

0

5,43

12,97

17,01

36,50

91,00

11 378

5

35

15

RES

13

0

7,90

9,65

8,66

71,90

359,60

1 694

3

39

20

RES

0

3

na

257,20

18,08

61,60

205,40

0

0

0

20

RES

27

„Energiagazdálkodás Környezetbarát fejlesztése” címő intézkedés értékelése Pilze-Nagy Kft, 14 Kecskemét Energia Csoport Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 15 (Mecsér) Preciz Építıipari és Kereskedelmi 16 Kft. (Szápár) Hydro Power Consulting Kft. 17 (Kenyeri) Veresegyház Város Polgármesteri 18 Hivatala 19 Fıtáv Rt 20 BKV RT Théra Bt. 21 (Mmagyaróvár) Netpoint Bt. 22 (Mmagyaróvár) Hoffer Kft. 23 (Mmagyaróvár) Callis Energetika 24 Rt. Debreceni 25 Hıszolgáltató Rt. Precíz Építıipari és Kereskedelmi 26 Kft. (Csetény) 27 Lenteam Kft 28 Harsányi Kft Szeged Megyei Jogú Város 29 Önkormányzata VILL-KORR Energia Energiatermelı és Befektetı Kft. 30 (csorna) 31 VILL-KORR

RES

0

1

-1,21

12,57

6,94

73,60

184,01

1 821

3

5

15

RES

0

0

6,20

11,10

8,80

57,72

287,58

117 000

221

2 665

20

RES

0

1

4,00

9,68

8,64

21,58

107,32

93 423

393

1 475

20

RES

0

0

24,94

9,20

7,53

7,20

332,20

9 493

18

216

60

RES

0

0

4,80

14,10

13,30

45,40

113,50

766

1

-2

15

EE

0

0

5,86

11,87

14,49

61,53

153,83

429

1

1

15

EE

0

0

5,80

12,90

15,10

41,20

352,10

9 506

18

217

30

RES

0

1

11,50

9,81

8,30

73,58

367,97

4 212

8

96

20

RES

0

0

8,00

9,20

8,32

74,21

368,00

4 212

8

96

20

RES

0

1

7,40

10,53

9,29

67,10

335,30

4 001

8

91

20

EE

0

5

15,40

7,30

5,50

158,40

1 303,00

na

na

na

15

EE

0

0

6,53

9,85

10,76

73,70

184,89

4

6

na

15

RES

3

3

5,57

5,96

5,30

95,99

479,94

5 177

10

117

20

RES

0

1

7,40

10,53

9,29

67,10

335,30

4 001

8

91

20

RES

0

1

7,40

10,53

9,29

67,10

335,30

4 001

8

91

20

EE+RE S

6

0

2,05

16,73

20,16

22,79

56,99

-36

0

96

15

RES

0

0

6,91

8,34

7,47

68,08

340,40

1 672

3

38

20

RES

0

0

5,64

8,94

8,10

63,53

317,65

1 672

3

38

20

28


32

33

34

35 36

Energia Energiatermelı és Befektetı Kft. (Mosonszolnok) Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Soproni Távhıszolgáltató Kft. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Nemzetbiztonság i Szakszolgálat

37 Kazinc Távhı Kft. Csongrád Megyei Önkormányzat, 38 (Deszk) Csongrád Megyei Önkormányzat 39 (Makó) Budapesti Távhıszolgáltató Részvénytársasá 40 g Budapesti Díszés Közvilágítási 41 Kft. 42 BKV Rt. 43 Aranykapu Rt. Mezıtúri 44 szélerımő Összesen /vagy átlag/

EE

0

0

28,52

3,63

4,28

105,00

262,50

795

1

0

30

0

0

5,78

11,52

12,39

32,14

80,35

264

0

1

20

0

0

5,63

10,01

17,94

24,94

62,34

253

0,4

2,2

20

0

0

8,17

10,9

11,86

31,11

77,76

408

0,7

9

15

0

0

6,4

13

13

129

196

1012

25

0

0

8,13

9,62

12,11

72,54

181,31

631

0,9

2,2

25

0

0

9,3

11,6

21,7

29,05

73,8

204

0,2

0,3

25

0

0

9,3

11,6

21,7

29,05

73,8

204

0,2

0,3

25

0

0

5,94

11,87

14,49

61,53

153,83

429,1

0,6

1,13

15

EE

EE

EE EE+RE S EE EE+RE S EE+RE S

18,5 46/23

EE

EE 0

0

38,62

2,6

2,6

109,57

392,62

4859

9066 2966 CO

20

EE

0

0

18,8

4,6

8,6

88

242

3,8

1,8 0,852 CO

15

RES

0

0

26,75

3,19

3,52

109,9

274,8

797

0

0,4

15

1

0

9,3

8,5

7,4

68,7

343,3

3756

7,1

85,6

15

669

49

9

16

12

62

236

335 828

10 036

6 946

21

RES

29


5/c táblázat Költség változás (Ft)

Ss z

Pályázó neve

1 Oroszlányi Szolgáltató Részvénytársaság

pályáza t energia költség Mnkaerı költség típusa* csökkenés

karbantartási költség

EE

16 126 357

2 600 000

4 431 000

RES

53 379 500

-1 776 000

-6 250 000

RES

249 638 530

-9 600 000

-64 686 000

4 ZM-Energo Kft. Budapest Budapest III. Kerület Óbuda-Békásmegyer 5 Önkormányzat

EE

219 196 599

0

-31 080 000

EE

8 753 351

0

1 933 000

6 VKSZ Veszprémi Közüzemi Szolgáltató ZRt.

EE

13 090 000

8 000 000

4 100 000

EE

22 788 841

6 000 000

6 500 000

RES

46 443 249

-4 000 000

-5 281 250

2

Kistelek Város Önkormányzata

3 Pálhalmai Agrospecial Kft.

7

Pécsi Távfőtı Kft.

8 Bóly Város Önkormányzata 9 Veszprém Megyei Önkormányzat 10 MONICOMP Kft. (Páty) 11

Százhalombatta Város Önkormányzata

EE

7 979 459

6 299 648

900 000

RES

4 169 000

200 000

400 000

Környezeti hatások Project témája társadalmi tájékoztatá s, ? lakos informálás életszinvon egyéb (3) alát javítja költség 1234 cca 4000 fı Hıközpontok 0 Geoter. 12345 lakosság energia -13 528 750 12345678 9 ország Biogáz üzem -11 972 000 123 ország gázmotor -59 000 000 cca 160 123589 000 Ép.szigetelés 0 Kazánház 12359 na szig 0 Kb. 155 Hıközpont 1235 000 kor 0 Geoter.energi 1234 3 875 a -497 000 123 25 000 Iskola korsz. 0 123 na hıszivattyú 0 Főt-vill 123 Kb. 50 000 energia 0 12347 ország szélerımő 0 Alt. 1234 0 tüzlıanyag -17 358 000 3678 0 Biogáz üzem -12 517 000

EE

7 898 100

1 374 000

1 426 000

12 Pacziga Kft (ERK)

RES

30 212 829

0

3 100 000

13 A.S.A. Magyarország Kft. (Gyál)

RES

25 888 388

-3 859 200

-2 850 000

14 Pilze-Nagy Kft, Kecskemét Energia Csoport Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 15 (Mecsér)

RES

39 617 000

-1 401 600

-3 825 000

RES

29 900 000

-538 200

-5 374 000

16 Preciz Építıipari és Kereskedelmi Kft. (Szápár)

RES

0

0

0

0

17 Hydro Power Consulting Kft. (Kenyeri) 18 Veresegyház Város Polgármesteri Hivatala

RES

199 423 610

-2 500 000

-12 236 000

-21 439 000

RES

25 048 319

0

-1 000 000

-428 453

EE

8 753 731

0

1 933 000

0

EE

169 906 278

19 833 450

9 576 000

na

19 Fıtáv Rt 20

BKV RT

-187 500

123 12347 1 234 12349 12347

na ország na 5200 Kb. 12000

123

na

szélerımő Szélerımő vízerımő geotermikus Főtés korsz. Combinó e.hat.

30

„Energiagazdálkodás Környezetbarát fejlesztése” címő intézkedés értékelése 21 Théra Bt. (Mmagyaróvár) 22 Netpoint Bt. (Mmagyaróvár)

RES

72 010 000

-1 000 000

-6 550 000

-2 500 000

RES

72 010 000

na

-5 000 000

-1 840 000

23 Hoffer Kft. (Mmagyaróvár) 24 Callis Energetika Rt.

RES

71 383 560

-944 280

-5 000 000

-2 500 000

EE

398 206 000

-13 000 000

-80 000 000

-7 000 000

25 Debreceni Hıszolgáltató Rt. 26 Precíz Építıipari és Kereskedelmi Kft. (Csetény) 27 Lenteam Kft 28 Harsányi Kft 29

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata

VILL-KORR Energia Energiatermelı és Befektetı Kft. 30 (Csorna) VILL-KORR Energia Energiatermelı és Befektetı Kft. 31 (Mosonszolnok) 32 Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza 33 Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 34 Soproni Távhıszolgáltató Kft. 35 Sátoraljaújhely Város Önkormányzata 36 Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 37 Kazinc Távhı Kft. 38

Csongrád Megyei Önkormányzat, (Deszk)

39 Csongrád Megyei Önkormányzat (Makó) 40 Budapesti Távhıszolgáltató Részvénytársaság 41 Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. 42 BKV Rt. 43

Aranykapu Rt.

44 Mezıtúri szélerımő Összesen /vagy átlag/ * EE-energiahatékonysági, RES- megújulós

EE

54 281 000

na

5 000 000

na

RES

93 246 790

0

-8 125 000

-4 360 000

RES

71 383 560

-944 280

-5 000 000

-2 500 000

RES EE+RE S

71 383 560

-944 280

-5 000 000

-2 500 000

7 556 653

0

1 100 000

452 000

RES

36 524 000

-1 195 472

-1 000 000

-1 615 512

RES

36 524 000

-1 195 472

-1 000 000

-1 615 512

EE EE

33 751 762

4 000 000

2 000 000

0

12 013 354

0

0

900 000

EE

10 304 135

6 961 000

12 309 744

0

EE EE+RE S EE EE+RE S EE+RE S EE

1 200 000 na 1 075 080

0

123 123 1238 12378 1234 123

na

1 650 000

1 672 847

0

5 983 517

4 100 000

900 000

164 000

1238

254

23 361 476

0

0

0

123789 123 23 23

514 2500 Bp Bp

8 753 351

0

1 933 000

0

0

0

0

EE

57 104 000

41 480 000

3 455 000

4 283 000

84 310

0

6 200 000

2 368 000

82 042 380

-5 600 000

-600 000

-4 220 000

2 589 367 214

53 999 314

-191 022 323

-159 411 727

1238 12378 Nem indikátor

szélerımő

na szélerımő 2400 főtéskorsz 5 iskola Okt. intézm. 4000 Táhı korszer. 21 intézm. 40000 kor

12 839 295

0 na

160 320 002

RES

12 345

ország szélerımő ország szélerımő ország szélerımő ország gázmotor na Távhı korszer ország szélerımő ország szélerımő ország szélerımő Kazáncs+nap ko na

3 123

7 777 624 na

EE

RES

1237 1237 12378 123 1235 12379 123789 1237

dolgozók Napkol+szig 116000 hıközpontok Korház rek

Korház rek Főtés korsz Közvil. Energ. Haték. Törköly na feldol. ország szélerımő Nem indikátor

(3)

- 1-újságcikk, 2-honlap, 3- Tábla, 4-újsághírdetés, 5-konferencia, 6-nyílt napok, 7-Ünnepélyes üzemavatás, 8- sajtótájékoztató, 9tudományos cikk

31


6.2. Egyéb mutatók, elemzések Összesen 106 pályázat érkezett be. Volt olyan pályázó is menet közben, amely a pozitív elbírálást követıen visszalépett, és helyette forráshiány miatt elutasított illetve sorban álló pályázó lépett elı. Végezetül 44 pályázó nyert el különbözı mértékő támogatást. A 44 pályázat közül 21 db volt megújuló energiával kapcsolatos pályázat (48%), 19 db energiahatékonysággal kapcsolatos (43%) és 4 db mely mindkettıt tartalmazta (9%). 11.ábra Pályázatok megoszlása pályázatok megoszlása

EE+RES 9% EE 43% RES 48%

EE RES EE+RES

A támogatás teljes összege 6 078 841 354 Ft, ami a tervezett beruházási összegre vetítve (22 404 183 569) átlagosan 32%-os támogatást jelent. A kimeneti mutatók közé tartozik a beépített teljesítmény. Ez a mutató egyértelmő megújuló energiaforrások esetében, de energia hatékonysági beruházásoknál némi magyarázatra szorul. (Ezek esetében is követtük a pályázatokban illetve a helyszíni ellenırzési jegyzıkönyvben szereplı adatokat) Energia hatékonyság növelı beruházások esetében a beépített teljesítmény általában hıteljesítményt jelent, mint például, amikor helyi hıközpontok épülnek a helyi HMV és főtési energia elıállítására, a 4 vezetékes távfőtı rendszerek kiváltására. Ugyanakkor beépítet villamos energia teljesítményt is találunk, melyet egyik indikátorhoz sem tudjuk besorolni, mely a gázmotoroknak köszönhetı, melyek mind hı mind villamos energiát elıállítanak. Az indikátorok között a gázmotorok által elıállított villamos energia sem szerepelt (lásd még elızı 5.1.3. pont) Ezek összességében 75 233 kW beépített teljesítményt jelent. Mindenképpen szükséges annak megvizsgálása, hogy a nem biogáz alapú gázmotoros beruházásokat célszerő-e támogatni. Ezek a beruházások amellett hogy növelik az egyébként is igen magas gázfüggıséget, ugyanakkor üzletileg a legnyereségesebb projektek, a legkisebb megtérülési idıvel.

32


A fejlesztések következtében megtartott munkahelyek száma a pályázók szerint 669, ami lényegében 3 projektnek köszönhetı (632 fı). Ebbıl kettı Önkormányzat, egy pedig állami tulajdonban lévı vállalat. A fennmaradó 41 projekt összesen 42 munkahelyet tart meg, melybıl egy 5 fıvel csökkenti a létszámot. Ugyanakkor nehezen valószínősíthetı az is, hogy egy oktatási intézmény fennmaradása az energetikai korszerősítésen múlik, nem pedig más oktatáspolitikai szempontokon. (Itt inkább a projekt kedvezıbb elbírálása érdekében tett kinyilatkoztatásokról lehet szó). A munkahelyteremtésre 49 fıt jelöltek meg a pályázók, ami átlag 1 munkahely projektenként. Támogatási szempontból pedig 124 millió forinttámogatás jut egy új munkahelyre. Valószínőleg található ennél hatékonyabb mód a munkahelyteremtésre. A fenti adatok alapján egyértelmően kijelenthetjük, hogy az energetikai projektek munkahely teremtı és megırzı képessége esetleges, erısen projektfüggı. Energia hatékonysági projektek esetében általában inkább létszám csökkenést eredményez pl. a lecsökkent karbantartási igények miatt. A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos projektek esetében pl. szélerımővek, szintén hasonló a helyzet és csak a biomasszával kapcsolatos projektek esetében várható növekedés. A belsı megtérülési ráta átlaga 9 %, ezen belül pedig erıs szórást mutat. A legnagyobb értéke 38% (közvilágítás felújítása) míg a legalacsonyabb értéke -1,21% (biogáz üzem létesítése) Még nagyobb szórást mutat az egyszerő megtérülési idı. A legkisebb értéke 2,6 év, legnagyobb értéke 257 év. A két szélsı értéket figyelmen kívül hagyva (torzító hatás) átlagosan 10 év megtérülés adódik, ami már illeszkedik a gyakorlatban megszokott átlagos megtérülési idıkhöz. A projektek élettartama a pályázók szerint 15 és 60 év (Vízerımő) között változik. A projektek vizsgálata során megállapítottuk, hogy az összehasonlítható illetve azonos projektek esetében is viszonylag nagy a szórás. Pl. energia hatékonysági felújítás során a nyílászáró élettartamának megjelölése 15 és 40 év is elıfordult. Azon pályázati konstrukciók esetében, ahol az értékelési szempontok között az élettartam alatti károsanyag emisszió kibocsátás is szerepel, a pályázók abban motiváltak, hogy minél magasabb élettartamot határozzanak meg, a minél magasabb pontszám elérése érdekében. A fentiek miatt javasoljuk a projekt élettartam, mint mutató, létjogosultságának felülvizsgálatát, a következı indikátor meghatározások során. A CO2 emisszió csökkenés várható mértéke évente 335 828 t, ami 42 projektnek tudható be, kettı projektben a villamos energia felhasználás növekedésnek köszönhetıen, még ha kis mértékben is, de negatív a CO2 csökkenés mértéke. (Megj.:Ez az indikátor csoport is jól mutatja az indikátorok fontosságát a bírálatok és értékelések menetében, mivel néhány pályázat nem a megadott indikátort számolta ki, minden következmény nélkül.)

33


Ez a széndioxid csökkenés 6 078,8 mFt támogatás mellett valósult meg, ami megfelel 18 101 Ft/tCO2 fajlagosnak mutatónak. A költség változás indikátorait elemezve megállapíthatjuk, hogy pályázatonként nagyon eltérı értékek adódtak, azonban a megbízhatóságuk egyformán megkérdıjelezhetı, mert csak a legritkább esetben vannak számításokkal alátámasztva. Ez alól csak az energia megtakarítás várható értéke a kivétel, mivel ezt minden MT-ben ki kellett számolni. Ennek összege 2 589 mFt. Ez az az érték, ami itthon marad, nem kell kifizetni a GAZPROMNAK. Vagyis ennyivel kevesebbet kell energiára költeni a projektek élettartama alatt, évente. Ez egyben azt is jelentheti, hogy ezt az összeget az állam a gázvásárlás helyett más beruházásra fordíthatja, vagyis a GDP a fenti összeggel nıhet évente, mint hozadék (cca. 2,5mrd Ft/év), a kiírási idıszak 22,4 mrd forintos GDP növekménye mellé. /GDP = fogyasztás + beruházás + export – import / A táblázat utolsó kettı oszlopában szereplı kritériumok nem tekinthetık indikátoroknak, (környezeti hatások) mivel nem felelnek meg arány-skálával szemben támasztott követelményeknek. (két újsághirdetés nem kétszer hasznosabb, mint egy, mert 2*2sor egy helyi lapban vs egy oldal egy országos napilapban nem összevethetı, stb. Felmerült az igény egy kistérségi szintő hatáselemzés elvégzésének is. Azonban hogy azt el lehessen végezni, és az egyes kistérségekre gyakorolt hatások összehasonlíthatóak legyenek, mindenképpen szükség van egy egységes értékelési szempontrendszerre, Jelenleg ilyen nem áll rendelkezésre. Az egyedüli közös nevezı az érintett lakosok száma lehet, de az sem adekvát. (iskolák esetében pl. csak a tanulókat vesszük számba vagy a szüleiket is, stb.) Mint a 12. ábrán és a 6. táblázatban is látható, két kistérség vezet a projektek számát illetıen, Budapest és Mosonmagyaróvár. Elıbbi a tıkekoncentráció miatt, míg a második a szélerımővek koncentrációja miatt következett be. A pályázatok társadalmi hatásának vizsgálata annak mértékegység hiánya miatt nem lehetséges egzakt módon. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a Mosonmagyaróvári szélerımővek látványa az M1-es autópályáról hatással van a társadalom képviselıire, nem beszélve az ezekben termelt villamos energiáról. Azonban ezen hatások összevetése a Pálhalmi Biomassza erımővel jelenleg nem lehetséges, mert más és más jelleggel bírnak. (foglalkoztatás, beszállítók, szabályozási és jogi környezet stb.) A helyi energia ellátásra befolyással abban az esetben bír egy projekt, ha a lakosság részére biztosít hıenergiát. Villamos energiatermelés esetében csak a helyi áramszolgáltatókra van hatással a csökkenı hálózati veszteség miatt. Ezt a kisebb veszteséget azonban az árak nem követik, így az helyi hatással sem bír a piac egyéb szereplıire. A társadalmi tájékoztatás és információ terjesztés vizsgálata során megállapítást nyert, hogy a projektek zömében a költségminimalizálásra való törekvés a jellemzı. Csak annyit vállalnak, amennyit feltétlenül muszáj, illetve amit egyébként is megvalósítanának 34


35


6. táblázat, Pályázatok kistérségi megoszlása Kistérség Oroszlányi Kisteleki Dunaújvárosi Budapest Veszprémi Pécsi Mohácsi Pilisvörösvári Budaörsi Hevesi Gyáli Kecskeméti Zirci Celldömölki Veresegyházi Mosonmagyaróvári Debreceni Szegedi Csornai Szekszárdi Sopron-Fertıdi Sátoraljaújhelyi Kazincbarcikai Makói Kiskunhalasi Mezıtúri

pály.száma 1 1 1 9 2 1 1 1 1 1 1 1 2 1 1 7 1 3 1 1 1 1 1 1 1 1

(pl. konferencián elıadások stb.). Ugyanakkor a jelenlegi tájékoztatás szintén nem vagy csak nehezen számszerősíthetı, összehasonlítható. (hányan olvasták az újsághirdetést stb.) Javasoljuk egy olyan indikátor kidolgozását a tájékoztatásra és információ terjesztésre, mely adekvát módon mérhetı és ellenırizhetı, figyelembe véve a már meglévı EU elıírásokat is (tájékoztató táblák stb.) Ilyen lehet pl. helyszínen látogató csoportok dokumentált fogadása, tájékoztatása, vagy iskolákban ismeretterjesztés, vetélkedık stb. szervezése az oktatási intézményekkel közösen, és még sorolhatnánk. A hangsúly az egyértelmő mérhetıségen kell, hogy legyen, valamint a számonkérésen.

Az indikátorok számonkérése, ellenırzése a KIOP pályázatok esetében nem mindig lehetséges, és ennek eljárásbeli akadálya van. A kiírás szerint ugyanis a pályázat a KSZ és a végsı kedvezményezet között kötött szerzıdés részét képezi. Ugyanakkor több pályázat esetében elıfordult, hogy a bírálók a pályázó által tévesen kiszámolt mutatókat korrigálták, újraszámolták, esetlegesen el nem számolható költségeket kivettek, s ezzel változtattak néhány indikátoron. Ez az indikátorokban történı változás azonban nem jut el a végsı kedvezményezethez, mivel a bíráló által korrigált, és a

36


bíráló bizottság által elfogadott módosítások csak a jegyzıkönyvekben szerepelnek, sehol máshol. Így nem is számon kérhetı a végsı kedvezményezettıl, hiszen nem tud róla. Javasoljuk, hogy a támogatási szerzıdések külön pontban tartalmazzák és rögzítsék a végsı kedvezményezettel szembeni indikátor elvárásokat. Más szempontból, de hasonló eredményre juthatunk a kérdıívek elemzésével is (3.számú melléklet), ahol az egyik leginkább összecsengı vélemény volt a helyszíni ellenırök részérıl az, hogy az indikátorokat csak gazdasági és mőszaki szempontból tartották fontosnak a pályázók. A többi indikátor a monitoring során megerısítésre szorul, illetve olyan indikátorokat kell kitőzni és számon kérni, mely az adott projektre nézve relaváns.

37


7. Vállalások a 2007-2013 közötti programozási ciklusban ÁLTALÁNOS EU CÉLKITŐZÉSEK 2010-ig - 12%-os MEF arány az energiafogyasztásban (kis vízi erımő <10 MW) - 22%-os MEF arány a villamosenergia fogyasztásban - 5,75%-os bioüzemanyag felhasználás a közlekedés szektorban - 8%-os ÜHG kibocsátás-csökkentés - 1%-os évi energiahatékonyság növelés - 100 millió négyzetméter napkollektor telepítése - 1 000 000 fotovoltaikus rendszer kialakítása, - 10 000 MW teljesítményő szélerımő létrehozása, és - 10 000 MWh teljesítményő biomassza hıtermelés bevezetése, - 100 községben a megújuló energiaforrások teljes körő kiterjesztése

ÁLTALÁNOS HAZAI CÉLKITŐZÉSEK 2010-ig - 7,2%-os MEF arány az energiafogyasztásban (kis vízi erımő <5 MW) - 3,6%-os MEF arány a villamosenergia fogyasztásban - 2%-os bioüzemanyag felhasználás a közlekedés szektorban - 6%-os ÜHG kibocsátás-csökkentés - 20 000 négyzetméter napkollektor telepítése

A fentiek eléréséhez komoly erıfeszítéseket kell tenni. Nézzük a terveket lebontva évekre (lásd 4. melléklet, Forrás: GKM honlap) 2013-ra 38 PJ energiát megújuló energiaforrásból kívánunk elıállítani. Ha a KIOP- 1.7 kiírás fajlagosait vesszük alapul, ahol 3,3 mrd forint támogatási költségbıl, 32 %-os átlagos támogatási intenzitás mellett, termeltek meg 1 PJ energiát, akkor a 38PJ elıállításához 38*3,3=125,4 mrd Ft támogatási összeg szükséges. Ismereteink szerint nem áll rendelkezésre ekkora összegő állami támogatás ebben a programozási ciklusban, így a célok megvalósulása kérdéses. Javasoljuk, hogy a vállalt kötelezettségeket és a pályázati forrásokat hatástanulmányban kell megvizsgálni. A közelítı számítások szerint a vállalt indikátorok teljesítéséhez lényegesen nagyobb erıforrásokat kell összpontosítani, ellenkezı esetben a vállalt indikátorok elérése csak nagyon nehezen teljesíthetı A helyzetet súlyosbítja az a tény, hogy jelenleg elfogadott Energia Stratégiája nincs Magyarországnak, és az energiával és energetikával több, mint fél tucat minisztérium foglakozik. Az Eu koncentráció elvét követve javasoljuk egy kézbe összpontosítani az energetikai elképzelések megvalósítását, de mindenek elıtt egy 2020-ig szóló energia stratégia kidolgozását. („Semmilyen szél nem jó annak, kinek nincs célul kiszemelt kikötıje.” (Montaigne))

38


A fentiek alapján összegyőjtöttünk néhány, az alábbiakban felsorolt javaslatot. Ezek nem fontossági sorrendet jelentenek, de bizonyos logika mentén egymásra épülnek, nem mellızve az esetleges párhuzamosságokat sem. Nem állítjuk, hogy mindegyik javaslatot célszerő azonnal megvalósítani, de abban biztosak vagyunk, hogy ezek együttesen és külön - külön is segíthetnek a kitőzött célok elérésében, illetve a pályázatok és a monitoring összhangjának megteremtésében, összességében a pályázati támogatások hatékony és idıben történı odaítélésében. Nemzeti Energia Stratégia kidolgozása. Több próbálkozás is volt, azonban a sikertelenség legfıbb okaként azt tudnánk kiemelni, hogy mindegyik anyag figyelmen kívül hagyta a stratégia alkotás alapjait. Valójában nem stratégia készült, hanem a jelen extrapolálása, ami viszont nem azonos a stratégiával. Az indikátorokat ki kell terjeszteni, vagy az értelmezésüket módosítani. Hiányzik a megújulóból termelt hıenergia mérése és a megépült új hıtermelı kapacitás nagysága. E kettıt célszerő felvenni az indikátorok közé. El kell dönteni, hogy csak azok a pályázatok kapjanak támogatást, amelyek szakmai és pénzügyi szempontból megfelelıek, és mindemellett a kitőzött és felvállalt indikátorok teljesítéséhez közelebb visznek. Gázmotorok telepítésének támogatását ebbıl a szempontból nem tartjuk indokoltnak. A Pályázatok elbírálásának szakmai szempontú megváltoztatása. Javasolt minden egyes beruházás fajtára egy külön értékelési szempontot létrehozni, mert a jelenlegi KEOP kiírás kiemelten preferálja a biomasszát, és kiemelten nem preferálja a hıszivattyút. A többi (szél, energia hatékonysági stb.) a kettı között helyezkedik el. Ebben az esetben minden fajta megújulós vagy energia hatékonysági beruházás a saját maximális energia potenciáljához lehetne mérni, ami már objektívebb összehasonlítást tesz lehetıvé. Alternatívája lehet a fenti javaslatnak, kevés erıforrás esetén, ha egy értékelési szempontrendszer marad, azonban az egyes szempontoknak más-más a súlyozása. Ez egyszerő módon lehetıvé teszi mind idıben, (idıvel változhatnak a nemzeti priorítások) mind térben, (egyes ROP-ok elvárásai lehetnek különbözıek a helyi sajátosságok figyelembevételével) az értékelési szempontok rugalmas változtatását. Az indikátorok közé célszerő felvenni a nyilvánossági szempontokat, azonban konkrét mérhetı módon. Az újságcikkek, táblák, stb. mellet a tudatformálásban is vállaljanak lényeges szerepet a támogatott projektek. Ilyen lehet pl. iskolai csoportok fogadása, iskolai energia napi vetélkedık szervezése stb. Ez lényeges eszköz lehet az energia tudatosság növelésében az eddigiekhez képest Ugyanis: Az energetikai stratégia rendszerszemlélető fejlesztése három pilléren (13.ábra) kell, hogy álljon. - a klasszikus technológiai fejlesztésen,

39


-

az emberek energia tudatosságának kialakításán és fejlesztésén (lakosság és vállalkozások), Kormányzati szervek energiatudatos szervezeti kultúráján, mely a pályázatokban és a jogszabályi folyamatokban is megjelenik.

Ha bármely elem hiányzik a háromból, akkor a másik kettıre fordított erıforrások java elvész, vagy jóval kisebb hatékonysággal mőködik, mint ahogy az egyébként elvárható lenne.

13. ábra

Energiatudatos emberek

Technológiai változtatások

SIKER

Energiatudatos szervezeti kultúra

Energiahatékony szervezet elérésének három kritériuma

Minél fiatalabb korban kezdıdik meg a nevelés annál hatékonyabb. A KEOP-6.2.0/A-B jó példa erre az energiatudatosságot is magába foglaló pályázati kiírásra. Az energia tudatosság kialakítása és fejlesztése igen hatásos eszköz az energia hatékonyság növelésére. Javasoljuk kidolgozni egy olyan „energiaadó” rendszert, mely a nagy fogyasztású, energiafaló berendezéseket „energiaadóval” bünteti,(pl. +X% az árban) míg az energia hatékonyakat nem. Ilyen lehet pl. a gázkazánok árába beépülı „energiaadó”, kivéve a legjobb hatásfokú kondenzációs kazánokat. Az így befolyó összegeket állami szinten vissza lehet forgatni, akár további ösztönzıkre, pályázati forrásokra, akár szociális szempontok szerinti támogatásra.

40


Az energia tudatosság gyors növekedését és a pályázati rendszer egyszerősítését, költséghatékonyabbá tételét segítené elı az a más országokban már bevált gyakorlat, mely szerint a támogatás normatív módon jár. Ekkor viszont fokozottabb helyszíni ellenırzés javasolt. (Ez a javaslat természetesen a KIOP jellegő kiírásokra nem, hanem a NEP és Panel Plusz típusú kiírásokra érvényes.) Az önkormányzatok is sokat tehetnek az energiatudatos szemlélet megvalósításáért. Javasoljuk, hogy Önkormányzatok energetikai pályázaton támogatást csak akkor nyerhessenek, ha a saját energia stratégiájuk kidolgozását is felvállalják. Ez természetesen elszámolható költség lenne. (X Ft vagy X%) Javasoljuk a KIOP pályázat tapasztalatai alapján országos ROAD-SHOW szervezését, melyben a KEOP eddigi tapasztalatairól lenne szó. Célszerő lenne megvizsgálni az elszámolható költségek körét. A pályázó abban érdekelt, hogy csak arra költsön, ami elszámolható. Ezért a pályázatírást, ami nem elszámolható költség, olyan kollégára bízza, ami nem kerül pénzbe. Ez is lehetséges oka a KEOP jelenlegi gyenge teljesítésének.

41


MELLÉKLETEK

42


1. sz. melléklet EU JOGSZABÁLYOK Magyar jogszabályok • • • • • • • • • • • •

2005. évi XVIII. törvény a távhıszolgáltatásról 2003. évi LXXXVIII. törvény az energiaadóról 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemrıl 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról 88/2003. (XII. 16.) GKM rendelet a háztartási légkondicionáló berendezések energiafelhasználásának ismérveirıl való tájékoztatásról 87/2003. (XII. 16.) GKM rendelet a háztartási villamos sütık energiafelhasználásának ismérveirıl való tájékoztatásról 7/2002. (II. 15.) GM rendelet a háztartási mosogatógépek energiafelhasználásának ismérveirıl való tájékoztatásról 6/2002. (II. 15.) GM rendelet a háztartási kombinált mosó-szárítógépek energiafelhasználásának ismérveirıl való tájékoztatásról 4/2002. (II. 15.) GM rendelet a háztartási fényforrások energiafelhasználásának ismérveirıl való tájékoztatásról 78/1999. (XII. 22.) GM rendelet a háztartási elektromos szárítógépek energiafelhasználásának ismérveirıl való tájékoztatásról 77/1999. (XII. 22.) GM rendelet a háztartási mosógépek energiafelhasználásának ismérveirıl való tájékoztatásról 1/1998. (I. 12.) IKIM rendelet a háztartási hőtıszekrények, fagyasztók és ezek kombinációja villamos energia hatékonyságának jelölésérıl 1107/1999. (X. 8.) Kormányhatározat a 2010-ig terjedı energiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési stratégiáról

Európai Uniós jogszabályok • • • •

•

•

•

Az Európai Parlament és Tanács 2006/32/EK irányelve az energiavégfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról Az Európai Parlament és a Tanács 2002/91/EK irányelve az épületek energiateljesítményérıl Az Európai Parlament és a Tanács 2422/2001/EK rendelete az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról A Bizottság 2002/40/EK irányelve a 92/75/EGK tanácsi irányelvnek a háztartási villamos sütık energiafogyasztásának címkézése tekintetében történı végrehajtásáról A Bizottság 2002/31/EK irányelve a 92/75/EGK tanácsi irányelvnek a háztartási légkondicionáló berendezések energiafogyasztásának címkézése tekintetében történı végrehajtásáról A Bizottság 1999/9/EK irányelve a 92/75/EGK tanácsi irányelvnek a háztartási mosogatógépek energiafogyasztásának címkézése tekintetében történı végrehajtásáról szóló 97/17/EK irányelv módosításáról A Bizottság 96/89/EK irányelve a 92/75/EGK tanácsi irányelvnek a háztartási mosógépek energiafogyasztásának címkézése tekintetében történı végrehajtásáról szóló 95/12/EK irányelv módosításáról 43


•

•

•

• • • • •

•

A Bizottság 96/60/EK irányelve (1996. szeptember 19.) a 92/75/EGK tanácsi irányelvnek a háztartási kombinált mosó-szárító gépek energiafogyasztásának címkézése tekintetében történı végrehajtásáról A Bizottság 95/13/EK irányelve a 92/75/EGK tanácsi irányelvnek a háztartási elektromos szárítógépek energiafogyasztásának címkézése tekintetében való végrehajtásáról A Bizottság 95/12/EK irányelve (1995. május 23.) a 92/75/EGK tanácsi irányelvnek a háztartási mosógépek energiafogyasztásának címkézése tekintetében történı végrehajtásáról Zöld Könyv az energiahatékonyságról 2005. június Energiapolitikai Fehér Könyv 1997 2004/8/EK kogenerációról 2001/77/EK zöld áramról 2003/30/EK bioüzemanyagokról 2004. évi XXIX. Törvény [Az európai uniós csatlakozással összefüggı egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezésérıl, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról]

E2006C0125 Az EFTA felügyeleti hatóság határozata 125/06/COL ( 2006. május 3. ) a Norvég Energiaalapról (Norvégia) HL L 189., 2008.7.17., 36—62. o.

•

E2008C0417(03) Felhívás észrevételek benyújtására a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzıkönyve I. részének 1. cikke (2) bekezdése szerint a magánháztartásokat célzó alternatív, megújuló energiaforrásokra épülı főtési és villamos energia-takarékossági intézkedésekre irányuló norvég támogatási programmal kapcsolatban HL C 96., 2008.4.17., 14—20. o.

•

52007AE1449 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Tárgy: A Bizottság közleménye a Tanács és az Európai Parlament részére – Jelentés a bioüzemanyagok terén elért haladásról – Jelentés a bioüzemanyagoknak és más megújuló üzemanyagoknak az Európai Unió tagállamaiban történı használata terén elért haladásról COM(2006) 845 final HL C 44., 2008.2.16., 34—43. o.

•

52008PC0019 Javaslat: az Európai parlament és a Tanács irányelve a megújuló forrásokból elıállított energia támogatásáról {COM(2008) 30 végleges} {SEC(2008) 57} {SEC(2008) 85} /* COM/2008/0019 végleges - COD 2008/0016 */

•

52008DC0030 A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai gazdasági és Szociális bizottságnak és a Régiók Bizottságának - 2020-ra 20-20% - Az éghajlatváltozásból származó lehetıségek Európa számára {COM(2008) 13 végleges} {COM(2008) 16 végleges} {COM(2008) 17 végleges} {COM(2008) 18 végleges} {COM(2008) 19 végleges} /* COM/2008/0030 végleges */

•

52007XC1218(07)

44


A tagállamok tájékoztatása az EK-Szerzıdés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történı alkalmazásáról szóló 70/2001/EK bizottsági rendelet értelmében engedélyezett állami támogatásokról HL C 307., 2007.12.18., 24—25. o.

•

52007AR0111 A Régiók Bizottsága véleménye – Energiacsomag HL C 305., 2007.12.15., 1—5. o.

•

52007DC0723 A Bizottság Közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai gazdasági és Szociális bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Európai stratégiai energiatechnológiai terv (SET-terv) - „Egy kis szén-dioxid-kibocsátású jövı felé” [SEC(2007) 1508] [SEC(2007) 1509] [SEC(2007) 1510] [SEC(2007) 1511] /* COM/2007/0723 végleges */

•

52007SC1511 Commission staff working document - Accompanying document to the Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions - A European Strategic Energy Technology Plan (Set-Plan) Capacities Map {COM(2007) 723 final} {SEC(2007) 1508} {SEC(2007) 1509} {SEC(2007) 1510} /* SEC/2007/1511 final */

•

52007SC1510 Commission staff working document - Accompanying document to the Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions - A European Strategic Energy Technology Plan (Set-Plan) Technology Map {COM(2007) 723 final} {SEC(2007) 1508} {SEC(2007) 1509} {SEC(2007) 1511} /* SEC/2007/1510 final */

•

52007SC1509 A Bizottsági szolgálatok munkadokumentuma - amely a következı dokumentumot kíséri a Bizottság Közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai gazdasági és Szociális bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Európai stratégiai energiatechnológiai terv - A hatástanulmány összefoglalása COM(2007) 723 végleges SEC(2007) 1508 SEC(2007) 1510 SEC(2007) 1511 /* SEC/2007/1509 végleges */

•

52007SC1508 Commission staff working document - Accompanying document to the Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions - A European Strategic Energy Technology Plan (Set-Plan) - Full impact assessment {COM(2007) 723 final} {SEC(2007) 1509} {SEC(2007) 1510} {SEC(2007) 1511} /* SEC/2007/1508 final */

•

52007IE0986 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Tárgy: Európa energiapolitikájának meghatározása (lisszaboni stratégia) HL C 256., 2007.10.27., 31—38. o.

•

C2007/051/04 Régiók Bizottsága vélemény – Tárgy: Zöld könyv – Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért és A Bizottság közleménye a biomasszával kapcsolatos cselekvési tervrıl , valamint A Bizottság közleménye a bioüzemanyagokra vonatkozó uniós stratégiáról HL C 51., 2007.3.6., 4—4. o. HL C 51., 2007.3.6., 23—26. o.

•

52006AR0150(02)

45


Régiók Bizottsága vélemény – Tárgy: A Bizottság közleménye – A biomasszával kapcsolatos cselekvési tervrıl HL C 51., 2007.3.6., 23—26. o. E jogi aktus eredete: JOC_2007_051_R_NS004

•

32007R0185 A Bizottság 185/2007/EK rendelete ( 2007. február 20. ) a 809/2003/EK és a 810/2003/EK rendeletnek az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, komposztáló és biogázüzemekre vonatkozó átmeneti intézkedések érvényességének meghosszabbítása tekintetében történı módosításáról (EGT vonatkozású szöveg ) HL L 63., 2007.3.1., 4—5. o.

•

32007D0074 A Bizottság határozata ( 2007. december 21. ) a 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában a külön hı- és villamosenergia-termelésre vonatkozó egységes hatásfokreferenciaértékek megállapításáról (az értesítés a C(2006) 6817. számú dokumentummal történt) (EGT vonatkozású szöveg) HL L 32., 2007.2.6., 24—24. o. HL L 32., 2007.2.6., 183—188. o.

•

52007DC0001 A Bizottság Közleménye az Európai Tanácsnak és az Európai Parlamentnek - Európai energiapolitika {SEC(2007) 12} /* COM/2007/0001 végleges */

•

52006DC0849 A Bizottság közlemenye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek - A Zöld könyv nyomon követési cselekvései - Jelentés a megújuló energia terén történt elırehaladásról {SEC(2007) 12} /* COM/2006/0849 végleges */

•

52006DC0848 A Bizottság Közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek - Megújulóenergia-útiterv Megújuló energiák a XXI. században: egy fenntarthatóbb jövı építése {SEC(2006) 1719} {SEC(2006) 1720} {SEC(2007) 12} /* COM/2006/0848 végleges */

•

52006DC0845 A Bizottság közlemenye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek - Jelentés a bioüzemanyagok terén elért haladásról - Jelentés a bioüzemanyagoknak és más megújuló üzemanyagoknak az Európai Unió tagállamaiban történı használata terén elért haladásról {SEC(2006) 1721} {SEC(2007) 12} /* COM/2006/0845 végleges */

•

52007SC0012 Commission staff working document - EU Energy Policy data (accompanying the following documents : COM(2006) 841 final, COM(2006) 843 final, COM(2006) 844 final, COM(2006) 845 final, COM(2006) 846 final, COM(2006) 847 final, COM(2006) 848 final,COM(2006) 849 final, COM(2007) 1 final, SEC(2006) 1709, SEC(2006) 1715, SEC(2006) 1717, SEC(2006) 1718, SEC(2006) 1719, SEC(2006) 1720, SEC(2006) 1721, SEC(2006) 1722, SEC(2006) 1723) /* SEC/2007/0012 final */

•

52006SC1721 Commission staff working document - Accompanying document to the Communication from the Commission to the Council and the European Parliament Biofuels Progress Report Report on the progress made in the use of biofuels and other renewable fuels in the Member States of the European Union Review of economic and environmental data for the biofuels progress Report {COM(2006) 845 final} {SEC(2007) 12} /* SEC/2006/1721 final */

46


•

52006SC1720 A Bizottság szolgálatainak munkadokumentuma - Megújulóenergia-útiterv - A hatásvizsgálat összefoglalója {COM(2006) 848 végleges} {SEC(2006) 1719} {SEC(2007) 12} /* SEC/2006/1720 */

•

52006SC1719 Commission staff working document - Accompanying document to the Communication from the Commission to the Council and the European Parliament Renewable Energy Road Map Renewable energies in the 21st century: building a more sustainable future IMPACT ASSESSMENT {COM(2006) 848 final} {SEC(2006) 1720} {SEC(2007) 12} /* SEC/2006/1719 final */

•

E2006C1207(01) Az EGT-megállapodás XV. mellékletének 1f. pontjában említett jogszabály (az EK-Szerzıdés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történı alkalmazásáról szóló 70/2001/EK bizottsági rendelet) értelmében nyújtott állami támogatásokról az EFTA-államok által szolgáltatott információ HL C 297., 2006.12.7., 50—50. o.

•

52006IP0058 Az Európai Parlament állásfoglalása a megújuló energiaforrásokból történı főtésrıl és hőtésrıl, a Bizottságnak szóló ajánlásokkal (2005/2122(INI)) HL C 290E ., 2006.11.29., 115—119. o.

•

52006DC0583 A Bizottság Közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a magán- és közvagyonnak az éghajlatbarát, megfizethetı és biztos energiaforrásokhoz való világszintő hozzáférés kialakítása érdekében történı felhasználásáról - A globális energiahatékonysági és megújuló energia alap {SEC (2006) 1224} {SEC (2006) 1225} /* COM/2006/0583 végleges */

•

52006SC1225 A Bizottsági szolgálatok munkadokumentuma - A hatásvizsgálat összefoglalása a magán- és közvagyonnak az éghajlatbarát, megfizethetı és biztos energiaforrásokhoz való világszintő hozzáférés kialakítása érdekében történı felhasználásáról: a globális energiahatékonysági és megújulóenergiaalap {COM(2006)583 végleges} {SEC(2006) 1224} /* SEC/2006/1225 */

•

52006SC1224 Commission staff working document - Annex to the Communication from the Commission to the Council and the European Parliament - Mobilising public and private finance towards global access to climate-friendly, affordable and secure energy services: The Global Energy Efficiency and Renewable Energy Fund - Impact assessment of the mobilising public and private finance towards global access to climate-friendly, affordable and secure energy services: the global energy efficiency and renewable energy fund {COM(2006) 583} {COM(2006) 1225} /* SEC/2006/1224 */

•

52005IP0365 Az Európai Parlament állásfoglalása a megújuló energiaforrások részesedésérıl az EU-ban és konkrét intézkedésekre irányuló javaslatokról (2004/2153(INI)) HL C 227E ., 2006.9.21., 599—608. o. E jogi aktus eredete: JOC_2006_227_E_0520_01

•

52005IP0361 Az Európai Parlament állásfoglalása az olajfüggıségrıl HL C 227E ., 2006.9.21., 580—582. o.

47


E jogi aktus eredete: JOC_2006_227_E_0520_01

•

52006XC0914(02) Az EK-Szerzıdés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást (EGT vonatkozású szöveg) HL C 221., 2006.9.14., 8—9. o.

•

52006AE0747 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény – Tárgy: A Bizottság közleménye: A biomasszával kapcsolatos cselekvési terv COM(2005) 628 final HL C 195., 2006.8.18., 69—74. o.

•

52006DC0357 A Bizottság Közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai gazdasági és Szociális bizottságnak és a Régiók Bizottságának - A Bizottság észrevételei az „Intelligens energia - Európa” program (2003-2006) idıközi értékelésének következtetéseivel és ajánlásaival kapcsolatban {SEC(2006) 858} /* COM/2006/0357 végleges */

•

52006SC0858 Commission staff working paper - Annex to the Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the European Economic and Social committee and the Committee of the Regions - Mid Term Evaluation of the Multiannual Programme for Action in the Field of Energy “Intelligent Energy Europe, 2003-2006” - Summary of the Evaluators’ Report March 2006 [COM(2006) 357 final] /* SEC/2006/0858 */

•


•

52006XC0701(02) Az EK-Szerzıdés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást HL C 153., 2006.7.1., 11—12. o.

•


•

52005AR0215 Régiók Bizottsága vélemény – Tárgy: A helyi és regionális önkormányzatok hozzájárulása a klímaváltozás elleni küzdelemhez HL C 115., 2006.5.16., 88—94. o.

•

52006AE0411 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény – Tárgy: A fa mint energiaforrás a kibıvített Európában HL C 110., 2006.5.9., 60—67. o.

•

52006IE0410

48


Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény – Tárgy: Megújuló nyersanyagok – az alapanyagként történı és energetikai hasznosítás fejlesztési perspektívái HL C 110., 2006.5.9., 49—59. o.

•


•


•

52006AE0242 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény – Tárgy: Energiahatékonyság HL C 88., 2006.4.11., 53—60. o.

•

52005AR0065 Régiók Bizottsága vélemény – Tárgy: Az Európai Bizottság közleménye a Tanács, az Európai Parlament, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága számára: Nyerjük meg a csatát a globális éghajlatváltozás ellen HL C 81., 2006.4.4., 26—28. o.

•

52005IE1502 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény – Tárgy: Megújuló energiaforrások HL C 65., 2006.3.17., 105—113. o.

•

52006XC0224(05) Felhívás geotermikus energiára vonatkozó kutatási engedély iránti kérelem benyújtására HL C 46., 2006.2.24., 31—31. o.

•

32006R0209 A Bizottság 209/2006/EK rendelete ( 2006. február 7. ) a 809/2003/EK és a 810/2003/EK rendeletnek az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, komposztáló és biogázüzemekre vonatkozó átmeneti intézkedések érvényességének meghosszabbítása tekintetében történı módosításáról (EGT vonatkozású szöveg) HL L 36., 2006.2.8., 32—33. o.

•

32006R0208 A Bizottság 208/2006/EK rendelete ( 2006. február 7. ) az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet VI. és VIII. mellékletének a biogáz- és komposztálóüzemekre vonatkozó feldolgozási elıírások és a trágyára vonatkozó követelmények tekintetében történı módosításáról (EGT vonatkozású szöveg) HL L 36., 2006.2.8., 25—31. o.

•

52005DC0670 A Bizottság Közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai gazdasági és Szociális bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Tematikus stratégia a természeti erıforrások fenntartható használatáról {SEC(2005) 1683} {SEC(2005) 1684} /* COM/2005/0670 végleges */

•

52005SC1684

49


Commission staff working document - Annexes to the Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions - Thematic Strategy on the sustainable use of natural resources {COM(2005 670 final} /* SEC/2005/0670 */

•

52005SC1683 Commission staff working document - Annex to the Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions - Thematic Strategy on the sustainable use of natural resources - Impact assessment {COM (2005) 670 final} /* SEC/2005/1683 */

•

52005XC1220(04) Az EK-Szerzıdés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást (EGT vonatkozású szöveg) Hivatalos Lap C 323 , 20/12/2005 o. 0013 - 0015

•

52005XC1213(09) Az EK-Szerzıdés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást Hivatalos Lap C 316 , 13/12/2005 o. 0022 - 0024

•

52005DC0628 A Bizottság Közleménye - A Biomasszával kapcsolatos cselekvési terv {SEC(2005) 1573} /* COM/2005/0628 végleges */

•

52005DC0627 A Bizottság Közleménye - A megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia támogatásáról {SEC(2005) 1571} /* COM/2005/0627 végleges */

•

52005SC1573 Commission staff working document - Annex to the Communication from the Commission Biomass action plan - Impact assessment {COM(2005) 628 final} /* SEC/2005/1573 */

•

52005SC1571 Commission staff working document - Annex to the Communication from the Commission The support for electricity from renewable energy sources - Impact assessment {COM(2005) 627 final} /* SEC/2005/1571 */

•

52005XC1203(02) Az EK-Szerzıdés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást (EGT vonatkozású szöveg) Hivatalos Lap C 307 , 03/12/2005 o. 0004 - 0005

•

22005D0102 Az EGT-Vegyesbizottság 102/2005 határozata ( 2005. július 8. ) az EGT-megállapodás IV. mellékletének (Energia) módosításáról HL L 306., 2005.11.24., 34—35. o.

•

52005XC0915(02)

50


Az EK-Szerzıdés 87. és 88. cikkében foglalt rendelkezések keretén belül az állami támogatások engedélyezése – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást (EGT vonatkozású szöveg) Hivatalos Lap C 226 , 15/09/2005 o. 0005 - 0008

•

52005IE0122 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye a következı témában: „A geotermikus energia hasznosítása – Hı a Föld mélyébıl” Hivatalos Lap C 221 , 08/09/2005 o. 0022 - 0027

•

E2005C0811(01) Felhívás észrevételek megtételére a Felügyeleti és Bírósági Megállapodás 3. jegyzıkönyve I. része 1. cikkének (2) bekezdése szerint a norvég energiaalapnak nyújtott állami támogatással kapcsolatban (57473 számú eset, korábban 47756) Official Journal C 196 , 11/08/2005 P. 0005 - 0031

•

52005SC0645 Tervezet az EGT-Vegyesbizottság Határozata az Európai Gazdasági Térségrıl szóló megállapodás IV. Mellékletének (Energia) módosításáról - Tervezet: a Bizottság közös álláspontja /* SEC/2005/0645 végleges */

•

32005R0012 A Bizottság 12/2005/EK rendelete (2005. január 6.) a 809/2003/EK és a 810/2003/EK rendeletnek a komposztáló és biogázüzemek tekintetében az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti átmeneti intézkedések érvényessége meghosszabbítását illetı módosításárólEGT vonatkozású szöveg HL L 5., 2005.1.7., 3—4. o. (ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, NL, PL, PT, SK, SL, FI, SV) HL L 275M ., 2006.10.6., 1—2. o. (MT)

•

52004DC0366 Communication from the Commission to the Council and the European Parliament - The share of renewable energy in the EU - Commission Report in accordance with Article 3 of Directive 2001/77/EC, evaluation of the effect of legislative instruments and other Community policies on the development of the contribution of renewable energy sources in the EU and proposals for concrete actions {SEC(2004) 547} /* COM/2004/0366 final */

•

52004AE0662 Opinion of the European Economic and Social Committee on the ‘Communication from the Commission to the Council and the European Parliament: Towards a thematic strategy on the sustainable use of natural resources’ (COM(2003) 572 final) OJ C 117, 30.4.2004, p. 38–40

•

52004IE0094 Opinion of the European Economic and Social Committee on ‘Promoting renewable energy: Means of action and financing instruments’ Official Journal C 108 , 30/04/2004 P. 0045 - 0051

•

52004IP0276 European Parliament resolution on the International Conference for Renewable Energies (Bonn, June 2004) Official Journal C 103 E , 29/04/2004 P. 0838 - 0840 E jogi aktus eredete: JOC_2004_103_E_0675_01

•

52003AP0592

51


European Parliament legislative resolution on the Council common position adopting a European Parliament and Council directive on the promotion of cogeneration based on a useful heat demand in the internal energy market and amending Directive 92/42/EEC (10345/2/2003 — C5-0444/2003 — 2002/0185(COD)) OJ C 91E , 15.4.2004, p. 628–647 E jogi aktus eredete: JOC_2004_091_E_0512_01

•

52003AP0202 European Parliament legislative resolution on the proposal for a directive of the European Parliament and of the Council on the promotion of cogeneration based on a useful heat demand in the internal energy market (COM(2002) 415 - C5-0366/2002 - 2002/0185(COD)) OJ C 67E , 17.3.2004, p. 90–114

•

52003AP0201 European Parliament legislative resolution on the Council common position with a view to the adoption of a European Parliament and Council decision on adopting a multiannual programme for action in the field of energy: Intelligent Energy - Europe Programme (2003-2006) (15547/3/2002 - C5-0037/2003 2002/0082(COD)) OJ C 67E , 17.3.2004, p. 80–89

•

52002AP0361 European Parliament legislative resolution on the proposal for a European Parliament and Council directive on the promotion of the use of biofuels for transport (COM(2001) 547 - C5-0684/2001 2001/0265(COD)) OJ C 271E , 12.11.2003, p. 482–491

•

52003DC0572 Communication from the Commission to the Council and the European Parliament - Towards a Thematic Strategy on the Sustainable Use of Natural Resources /* COM/2003/0572 final */

•

32003D1230 Az Európai Parlament és a Tanács 1230/2003/EK határozata (2003. június 26.) az energia területére vonatkozó, Intelligens energia – Európa (2003–2006) többéves cselekvési program elfogadásárólEGT vonatkozású szöveg. HL L 176., 2003.7.15., 29—36. o. magyar különkiadás fejezet 12 kötet 02 o. 203 - 210

•

32003R0810 A Bizottság 810/2003/EK rendelete (2003. május 12.) a biogázüzemekben felhasznált, 3. kategóriába tartozó anyagok és trágya feldolgozási elıírásai tekintetében az 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti átmeneti intézkedésekrılEGT vonatkozású szöveg HL L 117., 2003.5.13., 12—13. o. magyar különkiadás fejezet 3 kötet 38 o. 524 - 525

•

52002AR0187 Opinion of the Committee of the Regions on the "Proposal for a Decision of the European Parliament and of the Council adopting a multiannual programme for action in the field of energy: Intelligent Energy for Europe Programme (2003-2006)" OJ C 73, 26.3.2003, p. 41–42

•

52003DC0131 Communication from the Commission - Developing an action plan for environmental technology /* COM/2003/0131 final */

•

52003AG0009

52


Common Position (EC) No 9/2003 of 3 February 2003 adopted by the Council, acting in accordance with the procedure referred to in Article 251 of the Treaty establishing the European Community, with a view to adopting a Decision of the European Parliament and of the Council adopting a multiannual programme for action in the field of energy: "Intelligent Energy — Europe" (2003 to 2006) (Text with EEA relevance) OJ C 64E , 18.3.2003, p. 13–21

•

52002AE1013 Opinion of the Economic and Social Committee on the "Proposal for a Decision of the European Parliament and of the Council adopting a multiannual programme for action in the field of energy: Intelligent Energy for Europe Programme (2003-2006)" (COM(2002) 162 final/2 — 2002/0082 (COD)) OJ C 61, 14.3.2003, p. 38–43

•

52003SC0159 Communication from the Commission to the European Parliament pursuant to the second subparagraph of Article 251 (2) of the EC Treaty concerning the common position of the Council on the adoption of a Decision of the European Parliament and the Council adopting a multiannual programme for action in the field of energy: "Intelligent Energy - Europe" programme (2003-2006) /* SEC/2003/0159 final - COD 2002/0082 */

•

52001AR0458(03) Opinion of the Committee of the Regions on the Proposal for a Directive of the European Parliament and of the Council establishing a scheme for greenhouse gas emission allowance trading within the Community and amending Council Directive 96/61/EC OJ C 192, 12.8.2002, p. 59–62 E jogi aktus eredete: JOC_2002_192_R_0059_01

•

52001AR0458(02) Opinion of the Committee of the Regions on the Communication from the Commission on the implementation of the first phase of the European Climate Change Programme Official Journal C 192 , 12/08/2002 P. 0059 - 0062 E jogi aktus eredete: JOC_2002_192_R_0059_01

•

52001AR0458(01) Opinion of the Committee of the Regions on the Proposal for a Council Decision concerning the approval, on behalf of the European Community, of the Kyoto Protocol to the United Nations Framework Convention on Climate Change and the joint fulfilment of commitments thereunder Official Journal C 192 , 12/08/2002 P. 0059 - 0062 E jogi aktus eredete: JOC_2002_192_R_0059_01

•

JOC_2002_192_R_0059_01 Opinion of the Committee of the Regions on:the Proposal for a Council Decision concerning the approval, on behalf of the European Community, of the Kyoto Protocol to the United Nations Framework Convention on Climate Change and the joint fulfilment of commitments thereunder,the Communication from the Commission on the implementation of the first phase of the European Climate Change Programme, andthe Proposal for a Directive of the European Parliament and of the Council establishing a scheme for greenhouse gas emission allowance trading within the Community and amending Council Directive 96/61/EC Official Journal C 192 , 12/08/2002 P. 0059 - 0062 Ez az elızetes közlemény magában foglalja: 52001AR0458(01) Ez az elızetes közlemény magában foglalja: 52001AR0458(02) Ez az elızetes közlemény magában foglalja: 52001AR0458(03)

•

52002DC0321 Communication from the Commission to the Council and the European Parliament - Final report on the the Green Paper "Towards a European strategy for the security of energy supply" /* COM/2002/0321 final */

•

22002P0402(04)

53


Joint Parliamentary Assembly of the Partnership Agreement between the members of the African, Caribbean and Pacific Group of States and the European Community and its Member States (ACPEU) - Resolution on the use of renewable energy sources in the ACP states (ACP-EU 3057/A/01/fin.) Official Journal C 078 , 02/04/2002 P. 0035 - 0040

•

52001PC0579 Proposal for a Council Decision concerning the approval, on behalf of the European Community, of the Kyoto Protocol to the United Nations Framework Convention on Climate Change and the joint fulfilment of commitments thereunder /* COM/2001/0579 final - CNS 2001/0248 */ OJ C 75E , 26.3.2002, p. 17–32 (ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT, FI, SV)

•

JOC_2002_075_E_0017_01 Proposal for a Council Decision concerning the approval, on behalf of the European Community, of the Kyoto Protocol to the United Nations Framework Convention on Climate Change and the joint fulfilment of commitments thereunder (COM(2001) 579 final — 2001/0248(CNS)) Official Journal C 075 E , 26/03/2002 P. 0017 - 0032

•

52001IP0054 European Parliament resolution on the Commission communication to the Council, the European Parliament, the Economic and Social Committee and the Committee of the Regions - Action Plan to Improve Energy Efficiency in the European Community (COM(2000) 247 - C5-0567/2000 2000/2265(COS)) Official Journal C 343 , 05/12/2001 P. 0190 - 0197

•

52001IP0363 European Parliament resolution on the Commission Green Paper Towards a European strategy for the security of energy supply (COM(2000) 769 — C5-0145/2001 — 2001/2071(COS))

•

32001L0077 Az Európai Parlament és a Tanács 2001/77/EK irányelve (2001. szeptember 27.) a belsı villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból elıállított villamos energia támogatásáról HL L 283., 2001.10.27., 33—40. o. magyar különkiadás fejezet 12 kötet 02 o. 121 - 128

•

52001PC0445 Commission Opinion in accordance with point (c) of the third subparagraph of Article 251(2) of the EC Treaty on the European Parliament's amendments to the common position of the Council on the proposal for a Directive of the European Parliament and of the Council on the promotion of electricity from renewable energy sources in the internal electricity market amending the proposal from the Commission in accordance with Article 250(2) of the EC Treaty /* COM/2001/0445 final - COD 2000/0116 */

•

52001AP0227 European Parliament resolution on the Council common position for adopting a European Parliament and Council directive on the promotion of electricity produced from renewable energy sources in the internal electricity market (5583/1/2001 – C5-0133/2001 — 2000/0116(COD))

•

52000PC0884 Amended proposal for a Directive of the European Parliament and of the Council on the promotion of electricity from renewable energy sources in the internal electricity market /* COM/2001/0884 final - COD 2000/0116 */ OJ C 154E , 29.5.2001, p. 89–103 (ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT, FI, SV)

•

JOC_2001_154_E_0089_01

54


Amended proposal for a Directive of the European Parliament and of the Council on the promotion of electricity from renewable energy sources in the internal electricity market (COM(2000) 884 final — 2000/0116(COD)) (Text with EEA relevance) Official Journal C 154 E , 29/05/2001 P. 0089 - 0103

•

52001AG0018 Common Position (EC) No 18/2001 of 23 March 2001 adopted by the Council, acting in accordance with the procedure referred to in Article 251 of the Treaty establishing the European Community, with a view to adopting a Directive of the European Parliament and of the Council on the promotion of electricity produced from renewable energy sources in the internal electricity market OJ C 142, 15.5.2001, p. 5–15

•

52001SC0506 Communication from the Commission to the European Parliament pursuant to the second subparagraph of Article 251 (2) of the EC Treaty concerning the common position of the Council on the adoption of a Directive of the European Parliament and the Council on the promotion of electricity from renewable energy sources /* SEC/2001/0506 final - COD 2000/0116 */

•

52001DC0069 Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the Economic and Social Committee and the Committee of the Regions on the implementation of the Community Strategy and Action Plan on Renewable Energy Sources (1998 – 2000) /* COM/2001/0069 final */

•

52000AR0191 Opinion of the Committee of the Regions on the "Proposal for a Directive of the European Parliament and of the Council on the promotion of electricity from renewable energy sources in the internal electricity market" OJ C 22, 24.1.2001, p. 27–29

•

C2001/019/08 List of approved firms — First subparagraph of Article 92(3) of Regulation (EC) No 1623/2000 (public sale of wine alcohol for use as bioethanol in the fuel sector within the European Community) Official Journal C 019 , 20/01/2001 P. 0017 - 0017

•

52000IP0078(01) European Parliament resolution on Electricity from renewable energy sources and the internal electricity market (SEC(1999) 470 - C5-0342/1999 — 2000/2002(COS)) Official Journal C 378 , 29/12/2000 P. 0089 - 0085

•

52000AC0999 Opinion of the Economic and Social Committee on the 'Proposal for a Directive of the European Parliament and of the Council on the promotion of electricity from renewable energy sources in the internal electricity market' OJ C 367, 20.12.2000, p. 5–10

•

52000DC0769 Green Paper - Towards a European strategy for the security of energy supply /* COM/2000/0769 final */

•

52000AP0320 European Parliament legislative resolution on the proposal for a European Parliament and Council directive on the promotion of electricity from renewable energy sources in the internal electricity market (COM(2000) 279 — C5-0281/2000 — 2000/0116(COD))

•

52000PC0279

55


Proposal for a Directive of the European Parliament and of the Council on the promotion of electricity from renewable energy sources in the internal electricity market /* COM/2000/0279 final - COD 2000/0116 */ OJ C 311E , 31.10.2000, p. 320–327

•

52000AP0011 European Parliament legislative resolution on the joint text approved by the Conciliation Committee for a European Parliament and Council decision adopting a multiannual programme for the promotion of renewable energy sources in the Community (ALTENER) (1998-2002) (C5-0333/1999 — 1997/0370(COD)) OJ C 309, 27.10.2000, p. 60–60

•

32000D0646 Decision No 646/2000/EC of the European Parliament and of the Council of 28 February 2000 adopting a multiannual programme for the promotion of renewable energy sources in the Community (Altener) (1998 to 2002) OJ L 79, 30.3.2000, p. 1–5 (ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT, FI, SV) OJ L 79, 30.3.2000, p. 1–5

•

51999PC0560 Proposal for a DECISION OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND OF THE COUNCIL adopting a multiannual programme for the promotion of renewable energy sources in the Community (ALTENER) (1998-2002) /* COM/99/0560 final - COD 97/0370 */ OJ C 56E , 29.2.2000, p. 24–28

•

51999IE0934 Opinion of the Economic and Social Committee on the 'Commission working document 'Electricity from renewable energy sources and the internal electricity market'' Official Journal C 368 , 20/12/1999 P. 0006 - 0010

•

51999AP0016 European Parliament legislative resolution on the common position adopted by the Council with a view to the adoption of a European Parliament and Council Decision adopting a multiannual programme for the promotion of renewable energy sources in the Community (ALTENER) (1998-2002) (7122/1/1999 – C5-0032/1999 - 1997/0370(COD))

•

51999AP0085(01) Legislative resolution confirming Parliament's opinion on the proposal for a European Parliament and Council decision adopting a multiannual programme for the promotion of renewable energy sources in the Community (1998-2002) - ALTENER II (COM(97)0550 C4-0071/98 97/0370(COD) - former 97/0370(SYN)) (Codecision procedure: confirmation of first reading) OJ C 279, 1.10.1999, p. 268 (ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT, FI, SV)

•

51999AP0085 Legislative resolution embodying Parliament's opinion on the proposal for a Council decision adopting a multiannual programme for the promotion of renewable energy sources in the Community (19982002) - ALTENER II (COM(97)0550 C4-0071/ 98 97/0370(SYN))(Cooperation procedure: first reading) OJ C 175, 21.6.1999, p. 262 (ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT, FI, SV)

•

51999PC0212 Amended proposal for a Decision of the European Parliament and of the Council adopting a multiannual programme for the promotion of renewable energy sources in the Community (1998-2002) /* COM/99/0212 final - COD 97/0370 */

56


•

51999DC0164 Second report to the Council and the European Parliament on harmonisation requirements - Directive 96/92/EC concerning common rules for the internal market in electricity /* COM/99/0164 final */

57


2. számú melléklet 1.7.

AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁS KÖRNYEZETBARÁT FEJLESZTÉSE (elıkészítı anyag, 2005) 1. Operatív Program Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program 2. Prioritás Környezetvédelem 3. Intézkedés Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése 4. Beavatkozási terület kódja: 33 energia infrastruktúra: A komponens: Megújuló energiaforrások felhasználásának növelése: 332- megújuló energiaforrások (nap, szél, vízi- és biomassza) (60%) B komponens: (energiahatékonyság növelése): 333- energiahatékonyság, vegyes tüzeléső erımővek, energiaszabályozás (40%) 5. Az intézkedés leírása Az intézkedés háttere és indokai Az EU Irányelv kijelenti, hogy “a fenntartható regionális fejlıdés elısegítése egy hatékony, változatos és versenyképes energiaszektoron nyugszik, hogy lehetıvé váljék az energiaellátás biztonságának, flexibilitásának és minıségének növelése és az energiaköltségek csökkentése”. A fenntartható fejlıdés szemszögébıl nézve, irányítanunk kell a természeti erıforrásaink és ökoszisztémáink felhasználásának minıségét és fenntarthatóságát, globális változásaink fenyegetését, a városi életminıséget és a termelés illetve az általános energiafelhasználás hatását, amely elkerülhetetlen a jelenlegi gazdasági és általános életvitelünk szempontjából, nem is beszélve az általános környezetvédelmi fontosságáról, ami a klímaváltozás. 1994-2000 között Magyarország energiafelhasználása nagyjából stagnált, 2001-ben 1.054,7 PJ volt. Vásárlóerı paritáson számolt egységnyi GDP elıállításához a magyar gazdaság több mint 1,5-szer több energiát használ fel, mint a fejlett EU tagállamok. A jelenleg prognosztizált évi 5%-os gazdasági növekedés egyes várakozások szerint 11,5%-os energiafogyasztás-növekedéssel valósítható meg az elkövetkezı években, ezáltal évi 3,5-4%-os energiahatékonyság növekedés érhetı el. 2001-ben az ország energiaimport-függısége 72,6% volt, az éves energiaimport 2001es árakon meghaladja a 792,2 milliárd forintot. A gazdaságosan kitermelhetı fosszilis energiahordozók lelıhelyeinek kimerülése és az energiaigény várható növekedése miatt az elkövetkezı években az energia-importfüggıség növekedni fog. Továbbá Magyarország számos nemzetközi egyezményben meghatározott kötelezettségnek kell, hogy megfeleljen a levegıtisztaság-védelem terén.

58


Az 1107/1999.(X.8.) Kormányhatározatban meghatározott tíz évre szóló energiatakarékossági program felöleli az üzleti, a lakossági és az önkormányzati szektorban megvalósítandó energiahatékonysági programok sorát és kellı figyelmet fordít a megújuló energiaforrások további felhasználásának ösztönzésére is. Mindezekre 2000-tıl kezdıdıen jelentıs forrásokat biztosított a Kormány, illetve 2001tıl már a Széchenyi Terv keretében kerültek meghirdetésre az energiahatékonysági programok. Célok Az intézkedés fı célkitőzése az ésszerő energiafelhasználás és fogyasztás, lehetıség szerint az érintett terület lakossága és/vagy gazdasági szereplıi bevonásával, ezzel elısegítve a megújuló energiaforrások hasznosításának elfogadottságát. A hazai megújuló energiaforrás alapú termelés növelése és a hatékonyabb lakossági, közlekedési és ipari energiafogyasztás által Magyarország importfüggısége csökkenhet. A komponens: Megújuló energiaforrások felhasználásának növelése A komponens háttere és indokai Az importfüggıség és a környezeti ártalmak csökkentése érdekében, összhangban az EU elıirányzatával, amely szerint a megújuló energiaforrások arányát az összes elsıdleges energiaforrás felhasználásban 2010-ig 12%-ra kell növelni, fejleszteni szükséges a megújuló energiaforrások felhasználását, külön kiemelve a megújuló energiaforrások hasznosítását a villamos energia termelésében. A megújuló energiaforrások tekintetében Magyarország adottságai általában elmaradnak az Európai Unió tagállamaiétól. Vannak azonban lehetıségeink a biomassza alapú és a geotermikus energia hasznosításában, és kedvezı elmozdulás volt az elmúlt idıszakban a szél- és napenergia hasznosítása terén is. A megújuló erıforrások jelenlegi részesedése az összes energiafelhasználásból: 3,6% (EU átlag 5,7%), a villamos energia termelésben pedig 0,84%. Komponens célkitőzése Magyarország az EU csatlakozással egyidejőleg kötelezettséget vállalt a villamosenergiájának megújuló energiaforrásokból való elıállításának növelésére. Az intézkedés segítségével elısegítenénk a 2010-es végsı cél elérését. A megújuló energiaforrások népszerősítése segíti fejleszteni a jelenlegi hálózatot, mérvadó széndioxid kibocsátáscsökkentést ér el, elımozdítja a gazdasági fejlıdést vidéki régiókban. B komponens: Energiahatékonyság növelése A komponens háttere és indokai Az energiahatékonyság javításának különösen a főtéstechnika, a távfőtés és a mezıgazdaság terén vannak még kihasználatlan lehetıségei. Javuló tendenciát mutat a feldolgozóipar energiahatékonysága, viszont az épületállomány, ezen belül a lakáscélú

59


épületállomány is, elavult és energiapazarló. Különös problémát jelent a távhırendszerek egyes elemeinek rossz mőszaki állapota, amelyek miatt a távhı az ár és a szolgáltatások tekintetében nem versenyképes. Az energiahatékonyság rövidtávú gyors növelésének egyik alapvetı eszköze a termelıi oldalon a decentralizált (kogenerációs) hı- és villamos energiatermelık részarányának növelése. Az EU 15-ben a kombinált hı- és villamosenergia termelı (CHP) berendezések 10%-os arányt képviselnek az összes villamos energiatermelésben, míg Magyarországon csak 1,5%-ot. A decentralizált energiatermelés jelentısen csökkenti az elosztó és szolgáltató hálózati költségeket és veszteségeket (EU 15: 6% , Magyarország > 10%). Komponens célkitőzése A tudatos és ésszerő energiahasználat növelése és a légszennyezı-kibocsátások csökkentése. A célkitőzés elérésének módja A megújuló energiaforrások felhasználásának és az energiahatékonyság növelése Magyarországon jelentıs direkt támogatásokra szorul. A megújuló energiaforrások hosszú távon garantált jóval magasabb átvételi árat igényelnek a fosszilis, hagyományos energiahordozókkal szemben. A fenntartható fejlıdés biztosításának érdekében fontos az energiatermelıkkel való megfelelı együttmőködés, mind a fogyasztói berendezések gyártása, mind a jövıbeli fejlesztésekesetében.

6. Tevékenységek A komponens: Megújuló energiaforrások felhasználásának növelése Támogatandó területek: 1. Megújuló energiát termelı berendezések mőködtetéséhez szükséges tüzelıanyag biztosítását, átalakítását célzó kapacitások létrehozásának támogatása; (faapríték készítı rendszer, pellet készítı rendszer, bálázó berendezések, növényolajprések telepítése) 2. Jelentıs beépített kapacitású megújuló energiaforrás hasznosításra alapuló beruházások létrejöttének elısegítése az érintett helyi lakosság és/vagy gazdasági szereplık bevonásával: (biomassza, geotermikus- nap- szél- és kisteljesítményő vízerımővek); 3. Közösségi szintő beruházások; kis települések körgyőrős távfőtırendszerek kialakítása biomassza, vagy geotermia hasznosítására; depónia-gáz hasznosítása. B komponens: Energiahatékonyság növelése Támogatandó területek: 1. Önkormányzati energiahatékonysági fejlesztések támogatása: épületek, intézmények energetikai korszerősítése, távhıellátás korszerősítése; kogeneráció alkalmazása.

60


2. Vállalkozások energiahatékonysági fejlesztéseinek támogatása; épületek energetikai korszerősítése, ko-generáció, technológiák korszerősítése, hulladékhı hasznosítása távhıtermelık, távhıszolgáltatók esetében távhırendszerek korszerősítése. 7. Támogatás formája Vissza nem térítendı támogatás 8. Támogatás mértékének felsı határa Intézkedés szintjén: max. 40% ( Európai Regionális Fejlesztési Alap 75% Nemzeti forrás: 25% ) “A komponens”: a beruházás jogosult költségeinek maximum 20-75%, de a nem villamoseneria termelést biztosító beruházások esetében maximum 300 M Ft. “B komponens”: a beruházás jogosult költségeinek maximum 30-75%, de maximum 300 M Ft támogatás 9. Projekt kiválasztási kritériumok Jogosultsági kritériumok • formai szempontoknak való megfelelés • pályázó jogi formája • illeszkedés az intézkedés célkitőzéseihez • a kért támogatási arány, ill. összköltség megfelelısége • A projekt méretnek –amennyiben lehetséges – el kell érnie a 125 M HUF összberuházási értéket. Kiválasztási kritériumok • Megfelelı projektméret: nem vehetı figyelembe sem az A, sem a B komponens esetében 125 M HUF-nál kisebb összberuházási értékkel rendelkezı projekt. • A környezetterhelés csökkentés hatékonysága és környezethasználat optimalizálása: elınyt élveznek azon projektek, amelyek más szemszögbıl is minimalizáljak a negatív környezeti hatásokat (beleértve a tájvédelmi és vadállományi szempontokat is). • Elınyt élveznek innovációs természető projektek, melyek követhetı modellként szolgálhatnak hasonló késıbbi projektek számára. • ICT technológia használata: a pályázat fektessen hangsúlyt a monitoring, adatgyőjtés és információszolgáltatás területére. • Hangsúlyt fektetünk olyan energiahatékonysági és megújuló energiaforrás projektek befogadására, melyek elısegítik a munkahelyteremtést az adott régió szükségletei szerint, illetve amelyek törekednek a megújuló energiaforrások kiaknázásának közösségi lehetıségeinek biztosítására (biztosítják a helyi lakosság és/vagy gazdasági szereplık részvételét a projektekben) • A széndiooxid kibocsátás mérséklésével, csökken a környezetterhelése, olyan projektek élveznek elsıbbséget, amelyek minimalizálják a környezeti hatásokat ( beleértve a tájvédelmi és vadállományi szempontokat is). Elınyt élveznek az innovációs természető projektek, amelyek jelentıs gazdasági, környezetvédelmi, társadalmi, közösségi hasznot hoznak, valamint követhetı modellként szolgálnak hasonló késıbbi projektek számára és az ország egész területén megvalósíthatóak. Támogatást élveznek az ICT technológiát alkalmazó projektek Az ICT technológiát hatékonyan lehet alkalmazni az energiagazdálkodás fejlesztés területén, mint pl.a 61


monitoring, az adatgyőjtés és az információszolgáltatás területekeken. Hangsúly olyan energiahatékonysági és megújuló energiaforrás projektek befogadásán van, amelyek egyúttal a munkahelyteremtést is elısegítik. Egyéb, a támogathatósághoz kapcsolódó feltételek: • Az energiahatékonyság növelést szolgáló beruházásoknál energiahordozó-cserék csak abban az esetben támogathatók, ha az energiahordozó-csere olyan mértékő konkrét energiahordozó-megtakarítással párosul, melynek gazdasági haszna (az energiamegtakarítás forint értéke, és nem az energiahordozók árkülönbözete adta költségmegtakarítás!) az egyéb figyelembe vehetı költségmegtakarításokkal együtt teljesíti a pályázati felhívás gazdaságossági kritériumait. Megújuló energiaforrás hasznosításokra nem vonatkozik. • Az energiahatékonyság növelést szolgáló beruházásoknál pályázatot benyújtani meglévı állapot energiatakarékosságot eredményezı korszerősítésének a céljából lehet (új építésekkel, bıvítésekkel ebben a konstrukcióban nem lehetséges pályázni). Megújuló energiaforrás hasznosításokra nem vonatkozik. • A támogatás olyan energiaracionalizálási beruházások finanszírozásához használható fel, amelyek megvalósítása eredményeként egyértelmően (mérhetı módon) igazolható energiahordozó-megtakarítás, és ezáltal számszerősíthetı környezetvédelmi eredmények jelentkeznek. • A támogatás csak azokra a beruházásokra nyújtható, amelyek az energiapolitikai és a környezetpolitikai célkitőzésekkel összhangban vannak, mőszakilag megvalósíthatók, energetikai hatékonyságuk megfelelı, a korszerőség követelményeit kielégítik, továbbá megfelelnek az érvényben lévı biztonságtechnikai és környezetvédelmi elıírásoknak. • A pályázó vállalja, hogy a beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat az eredeti célnak megfelelıen a szerzıdésben rögzített befejezési határidıtıl kezdıdıen öt évig folyamatosan fenntartja és mőködteti. A projekt megvalósításához nyújtott támogatás esetén a szerzıdéskötés feltétele, hogy a pályázó a Pályázati Útmutatóban meghatározott feltételek szerinti biztosítékkal rendelkezzen. Kizáró okok: Nem részesülhet támogatásban az a beruházás, amely: - összberuházási költsége 125 MFt-nál kisebb, - nem felel meg a környezetvédelmi és egyéb hatósági elıírásoknak, - üzletrészvásárlást tartalmaz - nem eredményez a magyar nemzetgazdasági szinten mért energiahordozó megtakarítást. . A támogatást a pályázat benyújtását megelızıen megkezdett beruházásra nem lehet igényelni. A beruházás megkezdésének kritériumait a Pályázati Útmutató tartalmazza. A projekt kiválasztás folyamata és az elszámolható költségek részletes ismertetése megtalálható a Pályázati Útmutatóban. 10.6. Közremőködı szervezet Energia Központ Kht (Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Közhasznú Társaság)

62


11. Kedvezményezettek Központi költségvetési szerv és intézményei, helyi önkormányzati szerv és intézményei, közhasznú társaságok, önkormányzati, illetve állami többségi tulajdonú gazdasági társaságok, alapítványok, szövetségek, egyházak, köztestületek, egyesületek és belılük alakult non-profit konzorciumok; kis- és középvállalkozások. 12. Végsı kedvezményezett Központi költségvetési szerv és intézményei, helyi önkormányzati szerv és intéznényei esetében a végsı kedvezményezett az EU definíciójának megfelelıen a kedvezményezett, a többi esetben pedig az Energia Központ Kht. a kedvezményezett. 13. Célcsoport helyi lakosság 14. Monitoring & értékelési mutatók Beavatkozási terület Output (monitoring)

Eredmény (monitoring)

Eredmény (monitoring)

Mutató

Adatok forrása

új Energia statisztika, energia mérleg, Projekt megvalósítási jelentések Új megújuló kapacitással Energia termelt villamos energia éves statisztika, mennyisége Projekt megvalósítási jelentések Energiahatékonysággal Projekt kiváltott éves energiahordozó megvalósítási megtakarítás jelentések hıegyenértékben Beépített megújuló villamosenergia kapacitás

Kiindulási Cél alap 0 25 MW

0

50 GWh/év

0

1110000 GJ/év

15. Pénzügyi terv, 2004-2006: Pénzügyi terv a 2004-2006 idıszakra milliárd forint millió euró Strukturális Alapok ERDF 4,6 18,0 Központi költségvetési forrás 1,4 5,5 Egyéb forrás 0,1 0,5 Összesen 6,1 23,9 * A forint összegek indikatívak. A Nemzeti Fejlesztési Tervben illetve az Operatív Programban az euró összegek 255 forint/euró szorzóval kerültek átszámításra 2004. évi áron szereplı forint összegekre. 16. Átfogó témák Környezetvédelem: A hazai levegıminıséget befolyásoló környezetterhelés jelentıs része kötıdik az energiatermeléshez és felhasználáshoz. Az üvegházhatású gázok

63


kibocsátásában is magas arányt képvisel. Az intézkedés keretében az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások arányának növelésével csökkenthetı a környezet terhelése, javul a levegıminıség, amely a munkaképes korú lakosság egészségügyi állapotára is pozitív hatással van. Esélyegyenlıség: Az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások felhasználása javítja a termelés kiszámíthatóságát, hozzájárul a gazdaság fejlıdéséhez. A környezetbarát ipar növekedésének következtében új munkahelyek jöhetnek létre, amely kedvezı lehetıséget teremthet a szociális feszültségek csökkentésére, mérsékelten hozzájárulhat a nık, illetve a hátrányos helyzető csoportok foglalkoztatási esélyeinek javulásához. 17. Állami támogatások Az intézkedés az EK Környezetvédelmi támogatásokra vonatkozó Iránymutatása (OJ C 37, 03/02/2001) alapján beruházási, vagy mőködést szolgáló állami támogatásnak minısül Az energiatakarékossági és energiahatékonysági programok támogatási jogcímeként a Beruházásösztönzési célelıirányzat, valamint az Energiafelhasználási Hatékonyság Javítása elıirányzat az interim eljárás keretében elfogadásra került 2006.december 31-ig bezárólag. (Elfogadási kód: HU 2 2003 )

64


Válaszok

KÉRDÉSEK 1 1. A pályázati kiírásban szereplı indikátorok száma/jellege elegendı volt? Megújuló Energia hatékonysági

2

3

4

5

6

7

Igen

Elegendı

Igen

Igen

Nem elegendı

igen

Igen

Elegendı

Igen

Igen

igen

2. Indikátor vállalások fontosságával mennyire voltak tisztában a pályázat készítıi a projekt megvalósítása során?

50%

Nagy vonalakban.

Vegyes / általában kevésbé

Csak kevésbé voltak tisztában az indikátorok fontosságával a pályázat készítói.

Az összevetések vonatkozásában a meglévı állapot bemutatásánál – tényszámok vonatkozásában nem minden esetben mértékadó. Horizontális indikátorok másodlagos szerepet játszottak.

3. Az indikátorok a helyszíni ellenırzések során követhetık voltak? (Állt rendelkezésre elegendı adat, stb.)

Az 1, pont szerinti pályázatokban igen, a 2, 3, pont szerinti pályázatokban csak a megvalósulás után van mérhetı eredmény, addig a pályázatban írtak irányadóak.. Lényeges, hiszen legalább a pályázat készítésekor ráirányítja a figyelmet erre a kérdésre. Foglalkoznia kell vele a pályázónak.

Igen

Többnyire igen

Az indikátorokat Igen sokkal könnyebben lehetett ellenırizni az utóellenırzésnél, amennyiben közbensı helyszíni ellenırzés is volt, ahol ennek fontosságára fel lehetett hívni a figyelmet

igen

Nem lehet vele sokra menni

A horizontális indikátorok általában nem voltak relevánsak az energetikai pályázatoknál. Szerintem el lehetett volna hagyni.

Szerintem felesleges volt, nem volt lényegi elem. Kötelezı rosszként élték meg egypáran és nem is igazán tudtak vele mit kezdeni.

4. A horizontális indikátorok (létszám, nık, stb) szerepeltetését milyennek tartja a KIOP pályázati kiírásokban?

Kissé komolytalan volt.

Általában nem érzékelték kellıképpen az indikátorok fontosságát. Sokszor a helyszíni ellenırzés jegyzıkönyvezésénél kellett a fontos indikátorokat rögzíteni. Az indikátorokat, ha volt elı, vagy közbensı ellenırzés, akkor lehetett tisztázni és az utóellenırzésnél számonkérni. Ha nem volt közbensı ellenırzés, akkor az utóellenırzésnél nehezebb helyzet volt a számonkérésnél, mert általában nem készültek fel a dokumentálásra. Az energetikai pályázatoknál általában nem volt cél a foglalkoztatás növelése, sıt csökkenés lett volna indokolt, de attól féltek a pályázók, nehogy akkor hátrány érje ıket. Az értékelı táblázat kitöltése sem

Adott projektek vonatkozásában – pl. – szélerımő – erıltetett a sematikus kezelés.

csak amennyi a szerzıdésben volt. Néha azt is késve (pl tájékoztató táblák)

65

„Energiagazdálkodás Környezetbarát fejlesztése” címő intézkedés értékelése egyértelmő, mert a megvalósítás idıszakában bekövetkezett létszám változás általában nem a pályázatnak volt köszönhetı.

5. Az indikátorok mennyire voltak illeszthetık a pályázók céljaihoz?

Elısegítették a pályázat céljainak a megvalósulását.

Elég jól illeszthetık voltak.

6. Az indikátorok alkalmasak voltak-e a projekt elırehaladásának mérésére, vagy végeredményének mérésére? (hatékonyság, hatásosság)

Többnyire a végeredmény mérésére voltak alkalmasak.

Utólag kellene ellenırizni, pl. három évig.

7. Milyennek ítélik a pályázók viszonyát az indikátorokhoz? (általánosságban)

Kitöltendı rovat, foglalkozni kell vele.

Általában jól viszonyultak.

A mőszaki indikátorok nagyon fontos mérıszámot jeleztek, ezek meghatározhatók, illetve végsı soron mondhatjuk, hogy számon kérhetık voltak, de a horizontális feltételeket csak a KEOP kiírás rendezte elfogadhatóan. Az elırehaladás mérésére nem volt alkalmas, a végeredmény csak a teljesítményre volt értékelhetı, a hozamokra nem állt rendelkezésre elegendı idı, ezért arra nem is volt alkalmas. A hozamokat (energetikai és pénzügyi) nem lehetett ellenırizni, azt csak az Energia Központ Kht. tudta ellenırizni, de ebbe a helyszíni ellenıröket egyáltalán nem vonták be, legalábbis az én tudomásom szerint. Nem tekintették kellıen fontosnak.

Megfelelıen

A mőszaki jellegő indikátorok fontosak voltak és jól illeszkedtek a pályázathoz.

Foglalkoztatottság nem szerepelt a pályázók elsırendő prioritásai között.

Az energetikai és gazdasági jellegőek fontosak voltak, a többi nem

Általában igen

A mőszaki jellegő indikátorok a projekt elırehaladásának megítéléséhez nem, a végeredmény méréséhez azonban többnyire fontosak voltak. Több indikátor azonban csak a projekt befejezése után néhány év elteltével ellenırizhetı. Lényeges lenne a monitoring is.

Igen – bár primer energiára kellene az energia megtakarítást számítani projektszinten.

Ez pályázattól is függött, néha igen, néha nem.

Nem ezt figyelték

Foglalkozniuk kellett vele, mert a feltétele volt a kifizetésnek.

Pozitív – a foglalkoztatottság esélyegyenlıségi kritériumai miatt nem minden esetben lehet értelmezni. Energiahatékonysági javítások adott esetben munkahelycsökkentést

Megértıek voltak, de csak ami a szerzıdésben volt, arra koncentráltak.

66

„Energiagazdálkodás Környezetbarát fejlesztése” címő intézkedés értékelése is jelenthetnek – ez nem lehet negatív a pályázatra nézve.

8. Véleménye szerint milyen hatással bírna a pályázati kiírásra, ha a kifizetés a vállalt indikátor teljesítésével arányos lenne?

Csak kevés pályázatnál alkalmas a valódi elırehaladás mérésére, így a kifizethetıség mértékének a megítélésére.

Ez egy reális elképzelés.

A pályázati kiírásnak Abszolút kell egyértelmőnek pozitív lenni, a vállalást elıre rögzítve és a kifizetésre való hatását pontosítva lehet számonkérni.

Jó elképzelés.

9. Ha az elızı pontra pozitív választ adott, akkor az arány mértékére kérem tegyen javaslatot, indoklással! (lineáris 1:1 stb)

Esetenként lineáris.

Lehetne lineáris 1:1

A válasz önmagáért beszél.

1:1, vagy csak 2:1

-

A pályázatok egyre bonyolultabbak, sok felesleges szöveget kérnek. Lényegesen egyszerősíteni kellene mind a feltételrendszert, mind a teljes beadandó anyagot.

Nincs

Jó volt az, ha akartak is vele megfelelıen élni, a KEOPnál menetközben is érdemes folyamatosan értékelni, korrigálni.

A kifizetés 50 %-a független lenne az indkátoroktól, mert menet közben általában nem állapítható meg. A másik 50 % pedig a teljesítássel lineáris lehetne. A pályázatban sokszor felesleges dolgot is kérnek, ami nem releváns az adott esetben pl. horiziontális indikátorok.

10. Egyéb észrevételek, javaslatok

Véleményem szerint nem megvalósítható. Az indikátorok teljesítése a projekt futamideje alatt ellenırizhetı. A finanszírozás késleltetése megölheti a projektek 80-90%-át is. Nem javaslom.

Nagyobb összetételő projektek esetén nincs idı / lehetıség a mélyebb ellenırzésre – a számítások lekövetésére.

HA késıbb kapják meg a pénzt, az gondot jelenthet, különösen az önkormányzatoknál finanszírozási okokból.

ne legyen.

nagyobb lélegzető projekteknél gyakoribb helyszíni ellenörzés, egy nap néha kevés.

67


4.számú melléklet Környezet és Energia Operatív program A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése prioritási tengely Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1.

Prioritások tartalma Prioritás neve, száma

KEOP 4. A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése

Prioritás rövid tartalma (max. 3 mondat)

A prioritás azokat az elsısorban KKV-k és önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok (pl. távhıszolgáltatók) által megvalósítandó, hıés/vagy villamosenergiatermelésre, valamint bioetanol elıállításra fókuszáló projekteket kívánja támogatni, amelyek eredményeként a megújuló energiaforrásokból termelt hıés villamos energia részaránya a teljes energiafogyasztáson belül növekszik, hozzájárulva a fosszilis energiahordozók felhasználásával járó CO2 kibocsátás mérsékléséhez. A támogatás mértékének megállapításánál figyelembe vesszük többek között - az adott projekt jövedelemtermelı képességét, megtérülését, költséghatékonyságát, továbbá kiemelt szempont az adott energiaforrás fenntartható módon történı használatának igazolhatósága. A prioritás elsısorban kisközepes mérető projekteket támogat, az adott projekt megtérülési paramétereitıl függıen kb. 10-50% közötti arányban.

68


1.2.

A prioritások célkitőzései

Indikátor megnevezése

Indikátor mértékegysége

Célértékek Kiinduló érték

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

Megújuló energiahordozó bázisú villamosenergiatermelés növekedése

GWh/év

0

0

125

520

|76

798

872

967

1 061

1 169

Megújuló energiahordozó felhasználás 1 növekedése

PJ/év

0

0,0

4,0

20,7

28,8

35,3

36,5

38,0

39,5

41,3

Üvegházhatású gázok kibocsátás csökkenése

kt/év

0

0

242

1 243

1 730

2 117

2 189

2 280

2 371

2 476

Villamos energia tüzelıhı-egyenértékével együtt

69


KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM

Hatékony energia-felhasználás Akcióterv 1. Prioritások bemutatása 1.1. Prioritások tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 3 mondat) A prioritás célja az épületek (különös tekintettel a központi és helyi költségvetési szervek épületeire és az egyéb középületekre, de egyben a vállalkozások üzemi és irodaépületeikre is), valamint a távhıszolgáltatók és -termelık energia-takarékosság, hatékonyság fokozására irányuló beruházásainak elısegítése, - részben pénzügyi konstrukciókkal történı támogatása. A prioritás elsısorban kis-közepes mérető projekteket támogat, az adott projekt megtérülési paramétereitıl függıen kb. 10-50% közötti arányban.__________

Prioritás neve, száma KEOP 5. Hatékony energia-felhasználás

1.2.

A prioritások célkitőzései Indikátor mértékegysége

Célértékek

1

Kiinduló érték

2010

2015

Energiahatékonyság növelés révén megtakarított éves energiahordozó

PJ/év

0

4,2

11

Részarány a hazai energiafelhasználásban

%

0

0,4

0,9

Prioritás neve, száma

Indikátor megnevezése

KEOP 5

0 255 658 Üvegházhatású gázok kibocsátás kt/év csökkenése Tájékoztató adat: Magyarország összenergia-felhasznaiasa 2005-ben 1153 PJ volt, 2015-re 1200 PJ prognosztizálható.

1.3.

A prioritások ütemezése - kötelezettségvállalás

Prioritás

Indikatív forrásallokáció

neve, szama

(mrd Ft)

KEOP 5

1.4.

2007

2008

2009

2010

2011

2012

1,91

8,7

9,5

7,8

6,9

t

7

2013

Összesen

1,9

41,4

2

A prioritások ütemezése - kifizetés

Prioritás

Indikatív forrásallokáció

neve, száma

(mrd Ft)

KEOP 5

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

Összesen

0,3

3,5

9,5

9,9

8,0

5,8

3,6

0,8

0,0

41,4

Kommulált érték

70


71

Energiagazdálkodás Környezetbarát fejlesztése címő intézkedés értékelése

Recommend Documents