ENERGIA HÍRLEVÉL. IV.évf. 12. szám, december

ENEREA

•••Energia hírlevél

ENERGIA

HÍRLEVÉL

Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. havi kiadványa IV.évf. 12. szám, 2012. december

Épületenergetikai, megújuló energia és energiahatékonysági KEOP pályázatok jelentek meg A három pályázat: 1. Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva; 2. Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás energiatakarékos átalakítása korszerűsítése; 3. Távhőszektor energetikai korszerűsítése, megújuló energiaforrások felhasználásának lehetőségével. Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent az „Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva” című (KEOP-2012-5.5.0/B kódszámú) pályázati kiírás. A pályázati kiírás kiemelt célkitűzése – összhangban a hazai és EU stratégiával – ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését, kiemelt hangsúlyt fektetve az energiahatékonyságra és az energiatakarékosságra. A konstrukció hozzájárul az épületek energiatakarékosság, - hatékonyság és megújuló energiafelhasználás fokozására irányuló beruházások megvalósításához.

Tartalom

Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás energiatakarékos átalakítása korszerűsítése

Geo.Power találkozó .………….……………………...2

Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent az „Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás energiatakarékos átalakítása” című (KEOP-2012-5.5.0/A kódszámú) pályázati kiírás. A pályázati konstrukció célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság fokozása az energetika teljes vertikumában, azaz az energia termelése, elosztása, szállítása és – a vertikum legkritikusabbnak ítélhető szegmense – a végfelhasználás területén. A konstrukció hozzájárul az épületek (különös tekintettel a központi és helyi költségvetési szervek épületeire és

KÁT 2013 …………………………………....………………6 Nincsenek 2030-as célok …………..….…………....8 Geotermia magafokon …………………………….....9 Pécsen már szalmával megy …….……………….11 Szénből napenergia ….……………………………. 15

(Folytatás a 2. oldalon)

1


ENEREA

az egyéb középületekre, valamint a vállalkozások üzemi és irodaépületeikre is), energia-takarékosság, hatékonyság fokozására irányuló beruházásainak megvalósításához. Távhő-szektor energetikai korszerűsítése, megújuló energiaforrások felhasználásának lehetőségével Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent a „Távhő-szektor energetikai korszerűsítése, megújuló energiaforrások felhasználásának lehetőségével” című (KEOP-2012-5.4.0. kódszámú) pályázati kiírás. A pályázati konstrukció célja az energiahatékonyság és az energiatakarékosság, valamint ezzel együtt a helyi és nemzetgazdasági szintű CO2 megtakarítás fokozása a távhőtermelés és –szolgáltatás primeroldali infrastruktúrájának energetikai korszerűsítésével. A konstrukció a távhőszolgáltatók és –termelők energiatakarékosság, - hatékonyság fokozására, illetve e projektek megújuló energiaforrásokkal történő kombinálására irányuló beruházásainak megvalósításához járul hozzá. A pályázati kiírás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 4 milliárd forint. Forrás: zoldtech.hu

Geo.Power – Helyi Fórum a Nyíregyházi Főiskolán Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. és a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft., az INTERREG IVC Program Geo-Power elnevezésű projektjének keretében Helyi fórumot rendezett a zöldgazdaság-fejlesztés népszerűsítése céljából 2012. december 10-én a Nyíregyházi Főiskolán. A szakmai fórum fő célja a hőszivattyús energiafelhasználás hazai energetikában és a nemzeti stratégiákban betöltött szerepének áttekintése volt. A rendezvényen ismertetésre kerültek a zöldgazdaságfejlesztési irányok, azon ajánlások, beavatkozási javaslatok melyek ahhoz szükségesek, hogy a hőszivattyús rendszerek elterjedéséhez megfelelő piaci környezet alakuljon ki a hazai hőszivattyú szektorban. A rendezvényt Vámosi Gábor, az Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség ügyvezetője nyitotta meg. Bevezetőjében bemutatta a geotermikus energia nemzeti és nemzetközi jelentőségét, illetve az ezen megújuló energiaforrás szélesebb körben való hasznosítását elősegítő Geo.Power projekt céljait és eddig elért eredményeit. A projekt egyik legfőbb eredményeként egy-egy akcióterv kerül kidolgozásra minden résztvevő régió számára, amely tartalmaz jogi/szabályozási, gazdasági, technikai és technológiai javaslatokat, amelyek a regionális operatív programba beépítve hosszútávú befektetési stratégiát céloznak meg a zártrendszerű hőszivattyúk széleskörű alkalmazása terén. A partnerség, melyet az olaszországi Ferrara provincia kordinál, 9 ország (Bulgária, Magyarország, Görögország, Olaszország, Svédország, Észtország, Egyesült Királyság, Belgium és Szlovénia) minisztériumaiból, régióiból, helyi önkormányzataiból, egyetemekből és kutató, fejlesztő cégekből áll, akik különböző szinteken foglalkoznak az európai szakpolitika célkitűzéseinek elérésével a 20/20/20, a Kyotó-i cékitűzések és az európai épületek energiateljesítményéről szóló irányelv vonatkozásában. Magyarországról az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség és a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ vesz részt a projektben. (Folytatás a 3. oldalon)

2


ENEREA

A rendezvény nyitó előadását követően Alföldy-Boruss Márk, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Megújuló Energia Osztályának vezetője tartott előadást „A megújuló energiaforrások alkalmazásának időszerű stratégiai kérdései” címmel. Előadásának fővonalát a megújuló energiaforrások terén jelenleg érvényben lévő legfontosabb nemzeti dokumentum minisztériumi szempontú bemutatása, a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv adta illetve az ezen dokumentumban kijelölt célkitűzések jelenlegi helyzetének alakulása. Az előadás második felében cseh, olasz és német példákon keresztül nemzetközi kitekintést is tett. A következő előadó a Magyar Hőszivattyú Szövetség elnöke Ádám Béla, előadásában a magyar hőszivattyú piac aktuális helyzetéről, a kitűzött célokról és lehetőségekről beszélt. Hazánk globális szinten kiemelkedő geotermikus adottságokkal rendelkezik, ennek ellenére hasznosítása igen csekély mértékű. Éppen ezért ma Magyarország legfőbb feladata, hogy az Európai Uniós irányokat követve növelje a hőszivattyú rendszerek hatékony gyakorlati alkalmazását. Dibáczi Zita, a Nemzeti és Környezetvédelmi Energia Központ osztályvezetője a Geo.Power projekt keretében elkészített nemzeti szintű akciótervet és annak javaslatait ismertette a 2014-2020 közötti programozási időszakra. Az akcióterv tekintetében bemutatásra került a dokumentum által érintett 6 nagyobb témakör: információs kampány és disszemináció, jogszabályi és adat nyilvántartási megfelelősség elérése, a képzési megfelelőség elérésre, a Nemzeti Cselekvési Tervben meghatározott irányszámok elérése, típustervek elkészítése, valamint az infrastrukturális megfelelőség elérése. A 2014-2020-as időszakra vonatkozóan meghatározásra kerültek a legfőbb célok: a régiók közötti különbözőség csökkentése és a szociális kohézió erősítése. Ehhez kapcsolódóan 11 tematikus területet jelöltek ki. Ezek közül a legfontosabbak a kutatás és innováció, a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése, valamint haladás az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasági modell kialakítása felé. Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Zrt. befektetési- és stratégiai igazgatója, Ling Imre, „Energetikai pályázatok finanszírozási lehetőségei” címmel tartotta meg a következő előadást. A társaság rövid bemutatása után a résztvevők a Zrt. fő támogatási lehetőségeit ismerhette meg, a tőkebefektetés, gépeszközértékesítés, pályázatírás és projektmenedzsment, pályázati támogatás-megelőlegező kölcsön, valamint önkormányzati támogatás - megelőlegező kölcsön témaköreiben. A konferencia záró-előadását a Széchenyi Programiroda közlekedésfejlesztési, energetika és környezetvédelmi fejlesztési tanácsadója Péter János tartotta meg. A szakember előadásának első felében bemutatta a programiroda általános működését, munkáját és szerepét a régió fejlődésében. A második részben elhangzott a Zöldgazdaság-fejlesztési Program általános bemutatása majd az iroda által a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) pályázatok előkészítésével és megvalósításával kapcsolatosan eddig szerzett tapasztalatokról hallhattunk.


3

ENEREA


A rendezvény végén pedig lehetőség nyílt a résztvevő önkormányzati szereplők, a vállalkozási szféra képviselői és magánszemélyek számára, hogy megosszák kérdéseiket, gondolataikat, ötleteiket a témában sok éves tapasztalattal rendelkező szakértőkkel.

Januártól szigorodnak az épületenergetikai tanúsítványok szabályai Egy új rendelettel némileg szigorította a kormány az épületenergetikai tanúsítási követelményeket, így jövő januártól már az 50 m2 alatti épületek eladásánál, illetve bérbe adásánál is kell tanúsítványt (lakcímkét) készíteni. Ez követi a még júniusban elfogadott módosításokat, amelyek szerint az épületek energetikai besorolását a lakáshirdetésekben is meg kell jeleníteni, ha az már elkészült - olvasható a Magyar Energiahatékonysági Intézet Kft. (MEHI) közleményében. A módosításokkal a rendelet (az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 178/2008 Korm. Rend.) 2013 januárjától a következő főbb új elemeket tartalmazza: az 50 m2 alatti épületek eladásánál, bérbe adásánál is kell tanúsítványt készíteni az eladónak; már az 500 és 1000 m2 közötti hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén is kell tanúsítványt készíteni (eddig csak 1000 m2 felett volt kötelező); az

épület, vagy önálló rendeltetési egység eladásra, kiadásra való meghirdetésekor meg kell jelölni az energetikai besorolást, amennyiben a tanúsítvány rendelkezésre áll; az ingatlan-adásvételi, illetve bérleti szerződésekben meg kell jelölni a tanúsítvány azonosító kódját, és a vevő/bérlő nyilatkozatát arról, hogy a tanúsítványt átvette; a tanúsítványok kötelező eleme lett a felújítási javaslat, kivéve, ha nem lehet költséghatékony felújítást végezni; a tanúsítványokról központi nyilvántartás készül és lesz minőség-ellenőrzés is.

Dr. Bart István, a MEHI igazgatója azt nyilatkozta: „Örülünk az új követelményeknek, számunkra ez azt jelzi, hogy a Kormány is felismerte az energiatanúsítványokban rejlő lehetőségeket. A MEHI és az energiahatékonysági ágazat régóta hangsúlyozza, hogy egy jól működő tanúsítvány-rendszer sikerrel irányíthatja a lakásvásárlókat és –bérlőket a gazdaságosabban működő lakások felé. Ez pedig a tulajdonosok számára is garantálja, hogy beruházásaik akkor is megtérülnek, ha eladják vagy bérbe adják lakásukat. Úgy érezzük azonban, hogy a végrehajtás terén a Kormány bátrabban is léphetett volna, és minden esetben megkövetelhette volna a hirdetésekben az energiahatékonysági kategória feltüntetését. Mivel a tanúsítvány készítése eladáskor vagy bérbeadáskor amúgy is kötelező, ez semmiféle többletterhet nem jelentene az eladóknak.” A MEHI tizenegy vezető hazai vállalattal összefogva még októberben adta át a „12 javaslat az hazai gazdasági növekedés beindítására az energiahatékonysági beruházások ösztönzésével” c. javaslat-csomagot a Kormánynak. A javaslatok egyik része éppen az energiahatékonysági tanúsítványok rendszerének megerősítését célozta, ideértve a fent említett, jövő januárban hatályba lépő módosításokat. Forrás: www.zipmagazin.hu

4


ENEREA

Költség Optimum – Nem biztos, hogy megéri a túlzott műszaki fejlesztés Ha az épület az energetikai számításai alapján nem éri el a „C” –Megfelelt- Energetikai Osztályba sorolást akkor az Energetikai Tanúsítványnak 2013. január 09-től tartalmazni kell az adott meglévő épületre vonatkozó költségoptimalizált szintre/ vagy költséghatékonyság növelésére irányuló mérnöki korszerűsítési javaslatot. Pontosan miről is van szó? Költségoptimalizálás: Egyszerűen fogalmazva azt jelenti, hogy meg kell határozni azokat a fejlesztési műszaki tartalmakat a korszerűsítéskor, amelyek a várható élettartam (30év), a korszerűsítési költségek és a költség megtakarítások alapján a legkedvezőbb megoldást eredményezik. A korszerűsítési árakat, és a várható energia megtakarítást tekintve, figyelemmel a kb. 30 év szerkezeti élettartamra – épületgépészetnél 15 év –, nagyon meg kell fontolni, hogy megéri-e a 30 cm falszigetelés, vagy a 40 cm padlás szigetelés, vagy a 0,8 W/m2K értékű drága három rétegű üvegezésű gázzal töltött ablak beépítése. Ugyancsak mérlegelni kell a kiválasztott fűtési energiahordozót (gáz-vagy biomassza/vagy villamos energia/vagy megújuló energia), és a szabályozott fűtési rendszer kialakítását is. A korszerűsítés után az épület hőhíd besorolása nem változik, mivel az a lehűlő felület nagyságától és a vonalmenti hőhidak hosszától függ, az épület teljes funkcióját és homlokzati megjelenését is át kellene tervezni a változás eléréséhez. Ezért nem biztos, hogy a csúcstechnika a leggazdaságosabb megoldás, hiszen ha nagyon drága a korszerűsítés, van egy pont, ami felett már nem hoz annyi megtakarítást, hogy megérje az a műszaki tartalom megvalósítása a korszerűsítési munka során. Természetesen ez a meglévő épületek energetikai korszerűsítésére vonatkozik csak. Új épületek tervezése és építésekor továbbra is a zéró energia felhasználású ház a cél, ami azt jelenti, hogy az épület üzemeltetéséhez szükséges energiát a háznak meg kell termelnie. Középületeknél a cél 2016. évtől érvényes, lakóépületeknél a célirány a 2020. Ezért igen fontos, hogy ki készíti el az energetikai számításokon alapuló Energetikai Tanúsítványt, és az abban lévő költségoptimalizált/költséghatékony korszerűsítési javaslatokat. Ha nem elég felkészült a szakértő, akkor lehet, hogy a korszerűsítési javaslat gazdaságtalan lesz. Természetesen, ha a tulajdonos ennek ellenére új technikát akar alkalmazni az csak pénz kérdése, de ne feledjük, hogy nem elég megépíteni, azt 30 éven át karbantartani is kell, hogy működjön a rendszer. Példaként számítások alapján egy B30-as blokktéglából épített szabadon álló családi ház esetét ismertetem:

AZ ÉPÜLET EREDETI ÁLL APOTA: Nettó szint 100 m2, egyszintes, 3 szoba, gázkonvektor szabályozható termosztáttal, földgáz energiahordozó, a melegvíz átfolyós gáz-bojler, az alaprajz egyszerű négyzet. Az éves energia fogyasztása 385 Kwh/év. Energetikai osztály „F”.


5

ENEREA

•••Energia hírlevél A K O R S Z E R Ű S Í T É S K Ö L T S É G O P T I M A L I Z ÁL T L E G K E D V E Z Ő B B SZ I NT J E A Z AL Á B B I :

Falszerkezetnél U=0,2 W/m2K (ez kb. 21-22 cm EPS hőszigetelés (Nikecell)), ablakszerkezet U=0,8 W/m2K értékű fa/vagy műanyag (3 rtg-üveg minden réteg gázzal töltött), padlásfödém U=0,14 W/m2K. Ez a legszigorúbb feltétel a szerkezetek hőszigetelésére. Fűtési rendszernél javasolt a gázkazán lecserélése faelgázosító kazánra, 70/55 vizhőfok-lépcsővel, termosztatikus radiátor szelepekkel. A melegvíz előállítása szilárd tüzelésű fürdőhenger cirkuláció nélkül indirekt fűtésű tárolóval. Ezzel a műszaki tartalommal elérhető fogyasztás 103 kwh/év, és „ A+” energetikai osztályba sorolt lesz az épület. Láthatjuk, hogy a költségoptimalizált/ vagy költséghatékony műszaki megoldás sokszor ellentmond a kényelemmel, és az alkalmazható legjobb technikával. A gázenergia helyett a fa-biomassza költséghatékonyabb fűtést eredményez.

Az itt bemutatott példa jelzi, hogy minden egyes épület energetikai korszerűsítése egyedi, nem lehet sablonra ráhúzni, figyelembe kell venni a tulajdonos életvitelét, igényét és anyagi lehetőségeit. Ezen felül a helyszíni műszaki lehetőségeket is fel kell mérni, hiszen egy faelgázosító kazán fahasábokkal működik, és a fahasáb nedvesség tartalma is nagyon fontos. Ezért a téli tüzelőt már tavasszal meg kell venni és szárítanitárolni kell. Egyben viszont mindegyik korszerűsítés azonos, hogy energia megtakarítást kell elérni, csökkenteni kell a károsanyag (CO2+ÜHG) kibocsátást, ezzel csökken az üvegházhatás. Végső soron az sem elhanyagolható, hogy mennyibe kerül a beruházás, és utána a havi rezsi hány forintba kerül. Jónás Imre, Építész-Épületenergetikai Műszaki Szakértő

A Magyar Energia Hivatal meghatározta a 2013. évi kötelező átvételi árakat Jogszabályi kötelezettségének eleget téve a Magyar Energia Hivatal közzétette a 2013-ra vonatkozó kötelező átvételi árakat. A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia átvételi árának megállapításakor a Hivatal a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztói árindexek átlagát vette figyelembe. Tájékoztató - Magyar Energia Hivatal A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KÁTR) 3. §-ának (3) bekezdése előírja a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: MEH) számára, hogy a KÁTR 1. sz. mellékletében meghatározott kötelező átvételi bázisárakat a KÁTR 5. sz. mellékletében meghatározott módon aktualizálja és a tárgyévre ilyen módon meghatározott kötelező átvételi árakat a tárgyévet megelőző év decemberének 7. munkanapjáig honlapján tegye közzé. A fentiek alapján a MEH-nek a 2013. évre vonatkozó kötelező átvételi árakat 2012. december 10-ig kellett közzétennie. A MEH ezen jogszabályi kötelezettségének 2012. december 10én eleget tett. (Folytatás a 7. oldalon)

6

ENEREA


A 2013 évre vonatkozó kötelező átvételi árak kiszámítása során a KÁTR 5. sz. mellékletének megfelelően a Központi Statisztikai Hivatal által a 2012. év január – október hónapjaira közzétett, az előző év azonos hónapjaihoz viszonyított fogyasztói árindexek átlagát vette figyelembe a MEH, aminek értéke 1,058. A 2013. évre vonatkozó kötelező átvételi árak a 2012. évre vonatkozó árak és a KÁTR 4. § (1) bekezdése alá tartozó termelők esetében ezen fogyasztói árindex (1,058), a KÁTR 4. § (2) – (6) bekezdései alá tartozó termelők esetében ezen fogyasztói árindex egy százalékponttal csökkentett értékének (1,048) szorzataként alakultak ki. Forrás: www.zoldtech.hu

Az EU-nak még nincsenek konkrét céljai 2030ra Egyelőre nincs uniós szintű döntés a megújuló energiákkal kapcsolatban a 2020. utáni, 2030-ig szóló időszakra, de napirenden tartják a kérdést. Egyes tagországok nem szeretnének kötelező erejű vállalásokat meghatározni 2030-ra, miként ezt a megújulók 20 százalékos részarányára tették az EU tagállamai 2020-ig a teljes uniós energiafelhasználásban – értesült az euractiv.com. Az EU energiaügyi miniszterei a napokban tanácskoztak Brüsszelben. Várhelyi Olivér, a brüsszeli magyar állandó képviselet helyettes vezetője szerint egyelőre az a feladat, hogy az unió teljesítse a 2020-ig szóló "klímacélokat", vagyis a szén-dioxid-kibocsátásnak részben a megújuló energia fokozott igénybevétele révén történő csökkentését – írja a portfolio.hu. "Nézzük meg, hogyan teljesítjük a 2020-ig szóló célokat. Amikor ennek a periódusnak a vége felé tartunk, akkor már lesz rálátásunk arra, hogy véget ért-e a gazdasági válság, illetve valóban versenyképes-e a megújuló energia termelése" - összegezte Várhelyi Olivér a magyar álláspontot. Ettől függetlenül - mondta - a magyar kormány nem tesz le arról, hogy az eddig kijelölt célt, vagyis a megújuló energia részarányának csaknem 15 százalékra történő növelését elérje. Erre - jegyezte meg most is jelentős pénzeket fordítanak és fognak fordítani a jövőben például a strukturális és kohéziós alapokból. A magyar diplomata azt a kifogást is megfogalmazta az Európai Bizottság dokumentumával kapcsolatban, hogy az uniós testület, miközben meghatározó szerephez kívánja juttatni a megújuló energiaforrásokat, nem tesz érdemi javaslatokat az úgynevezett "szabályozó kapacitások" szükségességét illetően. Ez alatt azt kell érteni, hogy a szél- és a napenergia hasznosíthatóságának a mindenkori mértéke természeti körülményektől is függ, ezért be kell iktatni olyan, hagyományos energiaforrásokat, amelyeknek a teljesítménye szükség esetén gyorsan és rugalmasan növelhető. Forrás: www.tisztajovo.hu

7


ENEREA

Magyar geotermikus beruházás a kiemelt projektek között 39,3 millió eurós (11,3 milliárd forintos) uniós támogatást kap egy magyar geotermikus energiafelhasználásra épülő bemutatóprojekt a NER300 kezdeményezésből – jelentette be kedden a klímapolitikáért felelős uniós biztos, miután az Európai Bizottság elfogadta a 23 kiemelt megújuló energia-projekt listáját. Az Alföldön fekvő Ferencszállás mellett épülne fel az a geotermikus erőmű, amely egyedüli magyar beruházásként jelentős uniós forrásokat nyerhet a megújuló energiák terjesztését célul kitűző NER300 kezdeményezésből. A bemutató jellegű projekt lényege, hogy a geotermikus energiában gazdag térségben 4000 mélyre fúrnának le a szakemberek az úgynevezett kompressziós feszültségtér alá, és az ott lévő „forró száraz kőzetekből” (hot dry rock) hidraulikus zúzással létesítenének „kutakat”. Ez lenne az energiaforrása a ferencszállási geotermikus erőműnek, amelynek megvalósításához 39,3 millió euróval (11,3 milliárd Ft-tal) járulna hozzá az Európai Unió. Az uniós pénzforrás a NER300, azaz az az EU-s kezdeményezés, amely végső soron a környezetszennyezők által fizetendő összeget fordítaná a megújuló energiák fejlesztésére. Az erőmű mintegy 11,8 MWe villamosenergiát termelne, amelyből 8,9 MWe-t lehetne betáplálni a magyar áramellátási rendszerbe. A ferencszállási erőmű megépítését tehát a támogatásokról döntő Európai Bizottság megvalósíthatónak látta, mind technológiai, mind anyagi szempontból, az uniós társfinanszírozás ugyanis mindössze a beruházás felére elegendő, a szükséges pénz másik felét állami, illetve magánforrásból kell a befektetőknek állniuk. A NER300 kezdeményezést 2010-ben indította útjára az Európai Bizottság. Brüsszel terve az (volt), hogy az európai uniós kibocsátás kereskedelmi rendszerben (ETS) értékesítendő kibocsátási egységekből származó bevételek egy részéből kifejezetten innovatív, megújuló energia-projekteket lehetne finanszírozni. Az ETS lényege, hogy azoknak az uniós tagállami vállalatoknak, amelyek nem rendelkeznek elegendő kibocsátási egységgel ahhoz, hogy a tevékenységükből származó emissziót ezekkel „le tudják fedni”, aukciókon, vagy a másodlagos piacokon kell vásárolniuk további egységeket. Így érvényesül lényegében az az elv, hogy a szennyezők pénzéből valósul meg a beruházás, hiszen a NER300 támogatásaihoz szükséges pénzt az EU az általa árverésen kínált kibocsátási egységek eladásából nyeri.


8


ENEREA

A Bizottság két körben bonyolítja le a NER300 projektek pályáztatását. Első körben 200 millió kibocsátási egységet tervezett elárverezni, amelynek bevételeiből a kiemelt megújuló energia-projekteket lehetett volna támogatni. Ezt követően pedig a maradék 100 millió egység aukcióján nyert pénzt a technológiai és földrajzi egyensúlytalanságok kiegyenlítésére fordítaná az EU. Az Európai Bizottság 2010-ben a kibocsátási egységek akkori piaci ára alapján még úgy számolt, hogy az összesen 300 millió egység értékesítéséből 4,5 milliárd euró folyhat be. Időközben azonban az ETS-egységek ára az akkori 20 euró körüli szintről 6 euróra zuhant. Az Európai Bizottság nem kívánta megjósolni, hogy a 4,5 milliárd helyett mennyivel lehet kisebb a támogatási keret, az azonban biztos, hogy az elsőkörös (tehát a 200 millió egység eladásából származó) támogatások kerete 1,2 milliárd eurót tesz ki. Ennyi pénzen kell tehát osztoznia annak a 23 beruházásnak, amelynek listáját kedden hagyta jóvá az Európai Bizottság. A kiválasztottak között – a ferencszállási beruházást, és egy lengyel bioerőművet leszámítva – nincs közép-európai projekt. A klímavédelemért felelős uniós biztos számításai szerint az 1,2 milliárd eurós uniós támogatáshoz még körülbelül kétmilliárd eurónyi állami és magánbefektetésre lehet számítani. Connie Hedegaard kifejtette, hogy a 23 projekt megvalósulása esetén több ezer új és tartós munkahely jöhet létre az érintett 16 országban, és összesen 10 TWh-val nőhet az energiatermelés. A dán nemzetiségű politikus szerint ez azt is jelenti, hogy automatikusan ennyivel fog csökkenni az energiaimport, következésképpen a külföldi olajfüggőség. Forrás: www.zoldtech.hu

Napelem-összeszerelő üzemet építettek Szolnokon Az Agulhas-Solar Kft. az ország egyik legmodernebb napelem-előállító üzemét hozta létre Szolnokon két egymásra épülő, európai uniós támogatást élvező projektnek köszönhetően. Az Agulhas-Solar Kft. 2010-ben azért indult az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében meghirdetett ipartelepítési pályázaton, hogy szolnoki telephelyén egy korszerű, napelem-gyártó gépsor befogadására alkalmas gyártócsarnokot hozzon létre. A 242 millió forint összköltségvetésű, 121 millió forint támogatásban részesült projekt megvalósítása során egy meglévő csarnokot épített át az AC-DC Logisztikai Parkban. Ebben helyet kapott a napelemgyártó technológiai rendszer, valamint a kiszolgáló logisztikai háttér. Az Agulhas-Solar Kft. ugyanakkor 282 millió forintos európai uniós támogatásban is részesült az Új Magyarország Fejlesztési Terv "Mikro- kis és középvállalkozások technológiai fejlesztése" című komponense keretében. Ez alapján az előbbi projekthez kapcsolódóan napelem gyártósort és információs technológiát szerzett be a társaság. A napelem-összeszerelő üzem több mint félszáz embernek ad munkát. Forrás: www.zoldtech.hu

9


ENEREA

Megnyitotta kapuit hazánk legzöldebb irodaháza A tervezett ütemtervnek megfelelően, a 2012. december 15-én kiadott jogerős használatbavételi engedéllyel, valamint a két első bérlő egyidejű beköltözésével hivatalosan is átadásra került a Green House, a Skanska legújabb fejlesztése - tájékoztat a cég közleményében. A XIII. kerületi Önkormányzat Építésügyi Csoportja határozatában megerősítette, hogy a Green House minden szakhatósági követelménynek maximálisan megfelelt. Az első beköltözők (az ABB és a Skanska Property Hungary) a héten vették birtokba az épületet. Az Isys-On 2013 januárjában, az Avis Budget Group pedig márciusban csatlakozik.

Hazánk legzöldebb, immár átadott, irodaháza kimagasló energiahatékonyságával, és innovatív, környezettudatos megoldásaival egyedülálló a magyar irodapiacon. Az ’A’ kategóriás, LEED Platinum előtanúsított Green House a Kassák Lajos, Tüzér és Lőportár utcák által határolt területen áll, szomszédságában található a Kassák Park. A fenntartható technikai megoldások mellett a svéd és magyar építésztervezők nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy kreativitásra ösztönző, kellemes munkakörnyezetet, és az együttgondolkodásra lehetőséget teremtő közösségi tereket alakítsanak ki. Az ingatlanszakma éves seregszemléjén, a 2012-es müncheni Expo Real-on a magyar pavilonban is bemutatott Green House projekt – hasonlóan a Skanska további tervezett fejlesztéseihez - szervesen illeszkedik Budapest főváros, és szűkebben a XIII. kerület városfejlesztési koncepciójába. Az irodaprojekt mellett a Skanska Property Hungary a szomszédos Kassák park fejlesztésében is jelentős részt vállalt, ezzel is hozzájárulva az élhető urbánus környezet kialakításához. Grzegorz Strutynski ügyvezető hangsúlyozta: „mind a kerületben aktív ingatlanfejlesztőként, mind új szomszédként fontos számunkra az épített környezet és a természet összhangja.” A 17.800 négyzetméternyi területet kínáló irodaház már befejezése előtt 60%-ban bérlőre talált, jelenleg 4.400 négyzetméternyi iroda áll még rendelkezésre a 7 szintes épületben. Forrás: www.zipmagazin.hu

10

ENEREA


Fellobbant a láng a pécsi erőmű szalmatüzelésű blokkjában Újabb jelentős és látványos állomásán van túl a Pannonpower új biomassza-tüzelésű kazánjának beüzemelése: a napokban már szalmabálákkal táplálták a kazánban égő tüzet. Ezzel egy sikeres próbán jutott túl az új pécsi erőmű egyik legbonyolultabb eszközcsoportja, a bálázott lágyszárú mezőgazdasági melléktermékeket a kazánig juttató automata logisztikai rendszer. Sajtóközlemény - Pannonpower Újabb jelentős és látványos állomásán van túl a Pannonpower új biomassza-tüzelésű kazánjának beüzemelése: a napokban már szalmabálákkal táplálták a kazánban égő tüzet. Ezzel egy sikeres próbán jutott túl az új pécsi erőmű egyik legbonyolultabb eszközcsoportja, a bálázott lágyszárú mezőgazdasági melléktermékeket a kazánig juttató automata logisztikai rendszer. A beüzemelés ezekben a napokban is tart annak érdekében, hogy az egyes részek sikeres próbáját és azok finomhangolását követően a próbaüzem a lehető legrövidebb időn belül megkezdődhessen. A három és fél napra elegendő tárolókapacitással rendelkező tüzelőanyagtároló csarnokból egészen a kazán tűzteréig tartott annak a szalmabálának az útja, amellyel először gyújtottak be a Pannonpower új biomassza-tüzelésű kazánjában. A tüzelést ezt követően több tucat újabb bálával is megismételték. A berendezést tápláló automatikus logisztikai rendszer kazánt ellátó szakasza ezzel sikerrel teljesítette az első tesztet. A beüzemelést végző mérnökök a kazánt ellátó négy szalagpálya egyikét tesztelték, majd a szerzett tapasztalatok alapján elvégezték a bálamozgató pálya finomhangolását. Ezt követően a maradék három szalagpálya beüzemelése következik. A berendezés csővezetékeiben található építési szennyeződések tisztítására szolgáló gőzkifúvatás a következő hetekben immár a kazán teljes rendszerére kiterjedhet, ami azért fontos, mert kizárólag a teljes tisztítást követően engedhetik a turbinára a kazánban termelődő gőzt, és csak ezt követően kezdődhet majd meg a próbaüzem. A gőzkifúvatás során a gőzt felügyelt és ellenőrzött helyre engedik, ami időszakosan mérsékelt zajhatással is járhat. A beüzemeléshez nélkülözhetetlen művelet végrehajtása során a mérnökök figyelnek arra, hogy az eljárás a környéken lakók pihenését a lehető legkevésbé zavarja. A gőzkifújások hanghatással járnak, de sem az emberekre, sem a környezetre nem jelentenek veszélyt. Az új erőművi blokk működésével a Pannonpower gyakorlatilag teljes egészében megújuló (zöld) alapokra helyezi Pécs távfűtését. Az új kazán ugyanis a meglévő, faaprítékot felhasználó biomassza-tüzelésű kazánt egészíti majd ki. A két blokk együttes teljesítménye elegendő ahhoz, hogy a baranyai megyeszékhely 31 ezer lakásának és 450 közintézményének fűtéséhez szükséges hőmennyiséget – gyakorlatilag teljes egészében megújuló energia felhasználásával - előállítsa. (Folytatás a 12. oldalon)

11

ENEREA


Ezzel Pécs lesz az első hazai nagyváros, amelynek távfűtése teljesen megújuló energiaforrásból származik, így helyben megtermelt energiahordozói révén függetlenedni tud az importból származó fosszilis tüzelőanyagoktól. A légkört többlet széndioxid-kibocsátással nem terhelő új erőmű ráadásul a tüzelőanyag összegyűjtése, tárolása és szállítása révén mintegy 150 embernek ad munkát a régióban, miközben összességében mintegy 3,5 milliárd forinttal növeli tüzelőanyag-beszállítóinak éves bevételét. Forrás: www.zoldtech.hu

Kincset erő hő-kutak - Miskolc Elsők között juthat olcsó és környezetkímélő fűtőenergiához hazánkban a borsodi megyeszékhely – KeletKözép-Európa legnagyobb, mintegy 24 millió eurós geotermikus hőt hasznosító beruházásának köszönhetően. Ugyanis nemrég befejezték a kutak fúrását Miskolc környékén. Ugorjunk vissza időben 2010. augusztus 23-ig, amikor a Miskolc melletti Mályiban beindult a próbafúrás. A 2310 méter mélyről felbuggyanó, 100 foknál melegebb víz hozamát percenként 6 ezer literre becsülték. Mindez többszörösen felülmúlta a várakozásokat! A sikeres próbafúrás után a PannErgy Nyrt. húszéves szerződést kötött az ország második legnagyobb távfűtési rendszerét üzemeltető közszolgáltatóval a geotermikus távhőrendszer közös kialakítására. A fúrás során elért magas vízhozam és hőfok ugyanis – Bokorovics Balázs, a társaság igazgatótanácsának elnöke szerint – nemcsak a hő- és melegvíz-szolgáltatást, de elektromos áram termelését is lehetővé teszi. Ráadásul a megújuló energia hasznosítása környezetvédelmi és gazdaságossági szempontból egyaránt példaértékű a városoknak. Pásztor Imre, a Miskolc Holding Zrt. kommunikációs igazgatója elmondta: mostanáig Mályi-Kistokaj térségében zöldmezős beruházásban megépült két termelő, három visszasajtoló kút, továbbá végéhez közeledik a meleg vizet szállító csővezeték építése Miskolcon. A földgázhoz képest olcsóbb, minimális szennyezőanyagot kibocsátó földhő reményeik szerint még idén eljut az avasi lakótelepen tízezernél is több panellakásba a Miskolci Geotermia Zrt. által. Mivel a geotermikus hő lakossági felhasználása mellett az avasi városrész közüzemeinek rendszerhez kapcsolása is fontos, első fázisban már az egyetem és az uszoda csatlakozási rendszerét is kiépítették. A távlatokat illetően az avasi lakótelepet melegítő geotermikus energia másodlagos felhasználásával fűtik majd a miskolci Agrokultúra Kft. beruházásaként épülő, a város közintézményeinek konyháit zöldségfélékkel ellátó, mintegy 8 ezer négyzetméteres fóliaházat is – ezzel jóval gazdaságosabb lesz a termesztés. A távhőszolgáltatás díjtételeit a Nemzeti Fejlesztési Miniszter állapítja meg. Az elmúlt fűtési szezonban Miskolc az egyik legkedvezőbb áron szolgáltatott. Miskolc város vezetésének az a célja, hogy hosszú távon a megújuló energiák minél nagyobb mértékű bekapcsolásával a távhőszolgáltatás díjtételei a földgáz alapú hőtermeléshez képest csökkenjenek. Forrás: www.zoldtech.hu

12


ENEREA

Magosz: bővíthető a kukorica alapú bioetanolgyártás Fejleszthető tevékenység a bioetanol előállítása Magyarországon a következő években - mondta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke, az Országgyűlés alelnöke egy szakmai tanácskozáson. Rámutatott: Magyarországon rendelkezésre áll az a gabonatermesztési, főként kukoricatermelési kapacitás, amely biztosíthatja a bioetanol-előállítás gazdasági és gazdaságossági feltételeit. Elmondta: egy jó évben Magyarországon mintegy 16 millió tonna gabona terem, ennek a fele általában kukorica. Tavaly például Magyarországon mintegy 8 millió tonna kukoricát takarítottak be. Általában tehát biztosítható a bioetanolgyártáshoz szükséges alapanyag előállítása. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy jobb feltételeket kell teremteni a magyar mezőgazdasági terület öntözhetőségéhez, mivel Magyarországon jelenleg csak mintegy 80 ezer hektárt öntöznek a közel 6 millió hektáros mezőgazdasági területből. A feltételek jelenleg is mintegy 140 ezer hektár öntözésére adnának lehetőséget, de a Magosz elnöke szerint a csatornahálózat rendbetételével és feltöltésével mintegy 1 millió hektárra lenne növelhető a vízzel ellátható terület nagysága. Beszélt arról is, hogy a bioetanol előállítása során keletkező úgynevezett társtermékek, amelyeket takarmányozási célra lehet felhasználni az ország GMO-mentessége miatt, igen értékesek, mivel ezek a termékek is génmódosítástól mentes összetevőket tartalmaznak. A megállapítással egyetértett Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke is, aki arról beszélt, hogy a magyar állatállomány növelésének fontos feltétele, hogy a bioetanol-gyártás során keletkező társtermékek jó minőségűek legyenek. Zahola-Pollák Vanda, a Magyar Bioetanol Szövetség alelnöke az MTI-t arról tájékoztatta, hogy az idén a két magyar bioetanol-elállító üzem összesen 700800 ezer tonna magyar kukoricát dolgozott fel. A múlt évben a Szabadegyházán működő gyár - akkor még egyedüliként - mintegy 130 ezer tonna bioetanolt állított elő. Ez a mennyiség - az idén a Duna mentén felépített új üzemmel kiegészülve - megduplázódott. Forrás: www.zoldtech.hu

13

ENEREA


A szelet kell választani a gáz helyett Lehet, hogy a tengeri szélerőművi fejlesztés a brit GDP-t 0,8 százalékkal növelné nagyobb arányban, mintha ehelyett gáztüzelésű erőművek épülnének Nagy-Britanniában 2030-ig. Mindeközben több igen kedvező járulékos hatása lenne a szélre épülő energetikai fejlesztésnek. Elsősorban az, hogy egy csomó pénzt – évente akár mintegy 8 milliárd fontnyit – lehetne megspórolni a földgázimportszámlán, ugyanakkor jóval kisebb mennyiségű széndioxid kerülne a brit szigetország levegőjébe, mintha a szélerőművek helyett a továbbiakban gázerőműveket építenének. A jelentést készítő Cambridge Econometrics kutatóintézet szerint a szélerőművl fejlesztés összesen körülbelül 30 milliárd font többletértéket jelenthetne 2020-ig bezárólag. A jelentést a Természetvédelmi Világalap (WWF) és a Greenpeace rendelte, úgy időzítve, hogy még a kormányzat gázstratégiájának közzététele előtt jelenjen meg, melyben mintegy 30 új gázerőmű terve szerepel, palagáz felhasználására építve. A kutatók szerint a szélerőművek építésével fejlesztve 70 ezer új állás jöhetne létre. A WWF és a Greenpeace képviselői szerint egyetlen fejlesztési forgatókönyv megvalósítása sem szükségszerű és elkerülhetetlen, így a több fosszilis energiahordozó alkalmazásának forgatókönyve sem az. A választás ez esetben a stabil és a romboló klimatikus feltételek kialakulása, illetve az energiaellátási biztonságot adó tényezők és az azok feletti ellenőrzés megléte között áll fenn. Forrás: www.tisztajovo.hu

Az Apple hisz a biogázban Az üzemanyagcellás energiatermelés megnyerte az Apple információtechnológiai óriásvállalat tetszését. A cég tervezett vegyi anyagokkal (elsősorban metángázzal) működő áramtermelő kapacitása eddig 5 MW volt eddig, most elhatározták, hogy kétszeresére növelik. Az Apple több esetben rossz osztályzatot kapott a környezeti felmérések során, vélhetően részben ennek ellensúlyozására vág bele a kisebb károsanyagkibocsátású cellás fejlesztés folytatásába. Észak-Karolinában lévő adatközpontjának áramellátását biztosítaná az új beruházással. Amennyiben elkészül, úgy az Apple azzal dicsekedhet, hogy a legnagyobb kapacitású ilyen energiatermelő a világon a számítógépes központok működtetéséhez. Az Apple cellás erőműve hulladékból nyert biogázt használ az energiatermeléshez- írja a cleantechnica.com portál. Sikeres működést várnak tőle, mert eddig az üzemanyagcellás energiatermelés meglehetősen óvatosan fejlődik, még nem egyértelműen bizonyított, hogy ilyen létesítmények építésébe érdemes üzletileg belefogni. Az Apple reméli, hogy erőművével eloszlatja majd a beruházói kételyeket. Forrás: www.tisztajovo.hu

14

ENEREA


Napelemek szénből A szénmódosulatokból készült fotovoltaikus rendszerek tartósabbak és olcsóbbak lehetnek az aktuális technikánál, ha sikerül javítani a hatásfokukon. Újfajta nanoanyagok segítségével a Stanford Egyetem kutatóinak először sikerült olyan napelemeket kifejleszteniük, amelyek teljesen szénből állnak. A hatásfok még csekély, de a tudósok bíznak benne, hogy az eljárással néhány éven belül olcsó és hajlékony fotovoltaikus elemeket lehet felépíteni, amelyek elegendően robosztusak ahhoz, hogy a legkeményebb környezeti feltételeket is kibírják. Zhenan Bao kémia professzor, a kutatócsapat vezetője elmondta, hogy a céljuk nem a szilícium vagy más szervetlen anyagokból készült napelemek helyettesítése. Inkább újabb területeket szeretnének meghódítani az energiatermelésben. A szén meglepően ellenálló – az atomnyi vastagságú grafén és a hosszú, vékony nanocsövek a bolygó legerősebb anyagai közé tartoznak. A szén alapú fotovoltaikus rendszereket például egyszerűen az épületekre lehetne fújni – vagy felcsavarva magunkkal vinni. A szén különböző formáit ki lehet nyomtatni, vékony, átlátszó és nyújtható napelemek előállításához. Az alapanyagban lakozó sokszínűségnek köszönhetően a kutatók a szén különböző változatait használhatják a napelem alkotóelemeinek fejlesztéséhez. A katód nanocsövekből áll, az anód grafénből, az aktív réteghez pedig nanocsöveket és fullerént használtak fel. Bao elmondta, hogy a katód előállítása volt a legnehezebb feladat. Gondot jelentett a szén alapú nanoanyagokat elektroncsapdaként alkalmazni. A Stanford kutatóinak a problémát megfelelő nanocsövecskék kiválasztásával és kémiai kezelésével sikerült megoldaniuk. A szén-napelemek jelenleg a fény energiájának kevesebb, mint egy százalékát alakítják elektromossággá – jó napelemek időközben kb. 20%-ot is elérnek. Bao elmondta, hogy a csapata elsősorban könnyen elérhető alapanyagokkal dolgozik, amelyeket kismértékben módosítanak. Az alkalmazott szénfilm pl. túl érdes volt, amely a töltött részecskék mozgására negatívan hatott. Új feldolgozási technikákkal azonban sikerült ezen is felülkerekedni. „Még sokat fogják kutatni, hogy hogyan lehet a szén nanocsövek tulajdonságait irányítani és felhasználni” – mondta Bao. Fengnian Xia, az IBM Yorktown kutatója, aki jól ismeri Bao munkáját, ezt hasonlóan látja. Véleménye szerint az új cellák jobb minőségű alapanyagokat és optimalizált gyártási eljárást igényelnek. „Az ötlet nagyszerű és ez egy jó bemutató. Valós alkalmazások számára azonban az eljárás még nem áll készen” – véli Xia. Más tudóscsapatok is dolgoznak azon, hogy jobb szén módosulatokat fejlesszenek ki a fotovoltaikus rendszerek számára. Jeffrey Grossman, az MIT anyagtudósának számítása szerint a szén alapú napelem cellák 13%-os hatásfokot is elérhetnek – legalább is elméletileg. Ahhoz, hogy a technikát kereskedelmileg is használni lehessen, legalább a 10%-os határt át kellene lépni – véli Shenqiang Ren a Kansas Egyetemről, akinek laborja a szén cellákhoz hagyományos fém katódokat használ. Ren szeptemberben 1,3% hatásfokot ért el, amely kb. megfelel annak, amelyet az első polimer cellák teljesítettek. Ren és Grossman együtt dolgoznak a technika javításán. Átdolgozták a hozzá tartozó elméletet, amely a cellastruktúra újragondolásához vezetett. Az első sikerek nem is maradtak el. Ren elmondása szerint nemrég 5% körüli hatásfokot értek el. Forrás: www.mernokbazis.hu

15


Magyar találmány a víztakarékos mosogatógép Az Air Well mosogatógépnek sem vízre, sem áramra nincs szüksége a működéshez, hiszen ez a futurista szerkezet képes arra, hogy ezeket megtermelje magának. A találmány Janoch Dénes nevéhez fűződik, aki a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatója. A mosogatógép tervei az Electrolux elektronikai cég 2010-es pályázatára készültek el, sok más magyar pályamű mellett. Az Air Well mosogatógép felső, csapadékgyűjtő részével fagypont alá hűti a környező levegő páráját, és az így keletkezett vízzel képes elmosogatni a belehelyezett edényeket. A készülék alsó része pedig az energiaellátást biztosítja: a szükséges energiát szerves hulladékból állítja elő magának, melyre a mosogatás során tesz szert. Ez a módszer nagyon hasonlít arra a technikára, mellyel biogázból tudnak áramot termelni. Janoch Dénes azt írja projektje weboldalán, hogy ezt a fajta, a levegő páratartalmából való víznyerést már legalább 2000 éve alkalmazzák különböző helyeken. „A légtér 12.900 köbkilométernyi vizet tartalmaz, melynek 98%-a vízpára és 2%-a a felhőkben található. Csupán 1 köbkilométernyi ilyen víz 2 billió liter felhasználatlan ivóvíznek felel meg” – állítja Janoch. Arra válaszul, hogy eddig miért nem ezt a technológiát alkalmaztuk alapértelmezett vízkinyerési módként, azt állítja, hogy eddig „még nem volt rá szükségünk”. Ugyanis egyszerűbb és olcsóbb még a földön található vízkészletekből gazdálkodni. Azonban nem olyan biztos az, hogy ez 2050re is így marad, így hát nagy előrelépésnek számít ennek a környezetbarát módszernek a bevezetése a mindennapokban..

ENEREA

Energia ABC Aerob folyamat: Olyan kémiai átalakulás, többynire mikroorganizmusok (aerob szervezetek) hatására végbemenő szervesanyag leépülés, melynek feltétele az oxigén jelenléte. Jellemző a természeti átalakulásokra, mint pl. a korhadás, vagy a biodegradációs eljárásokra, mint pl. a komposztálás, biológiai szennyvíztisztítás. Az aerob bomlás során a szerves anyagok széndioxiddá és vízzé, nitritekké és nitrátokká, szulfitokká és szulfátokká, foszfátokká alakulnak.

Beépített kapacitás: Az erőmű összes beépített gépének névleges maximális elektromos kihozatala.

Cellulóz hőszigetelés: Papír alapanyagokból újrahasznosítási eljárással, gyártása során a szétfonalazott mállasztott papírt bórsavval és bóraxszal kezelik, amik a tűz, penész és kártevőkkel szembeni ellenálló képességet biztosítják. A kezeléssel elűzhetőek a szerkezetből a rágcsálók és a rovarok. Kitűnően alkalmazható tetőtér beépítésnél is, a hő megtartáson kívül jelentős hangelnyelő képességgel bír. Nem éghető, láng-gátló hatású.

Kiadja: ENEREA Nonprofit Kft. Székhely: 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B, ’A’ ép., III/345. Telefon: 42/599-400, mellék: 2816 Fax: 42/999-635 Honlap: www.enerea.eu, E-mail: [email protected] Felelős kiadó: Vámosi Gábor

16

ENERGIA HÍRLEVÉL. IV.évf. 12. szám, december

Recommend Documents