ENERGIA HÍRLEVÉL. Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. havi kiadványa. V. évfolyam. 5. szám, 2013

ENEREA

•••Energia hírlevél

ENERGIA

HÍRLEVÉL

Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. havi kiadványa V. évfolyam. 5. szám, 2013. július

Pályázat társasházak energetikai felújítására A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium téglaépítésű társasházak energiahatékonysági felújítása, fűtéskorszerűsítése és a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése céljából lakossági pályázatot hirdet 2013. augusztus 15-től. Az Új Széchenyi Terv, Társasházak energetikai felújítása alprogramban, költségvetési forrásból rendelkezésre álló tervezett keretösszege 834,2 millió forint. A pályázaton az 1971 előtt, hagyományos technológiával, égetett tégla falazattal készült, legalább 20 lakásos társasházak vehetnek részt. Ennek a körnek most először indul állami forrásból támogatott, energetikai beruházásokra ösztönző pályázat, amelynek keretében utólagos finanszírozással vehető igénybe támogatás. Támogatandó a lakások külső nyílászáróinak energia-megtakarítást eredményező felújítása vagy cseréje, az épületek nyári hővédelmének javítása árnyékoló vagy árnyékvető szerkezetek beépítésével, a homlokzatok és födémek hőszigetelése, az épületgépészeti felújítás, az elektromos korszerűsítés és a megújuló energia-felhasználás növelése, például napkollektorral, hőszivattyúval. A kiírás komplex felújítások megvalósítására ösztönöz. A támogatás mértéke és intenzitása az energetikai jellemzőket javító elemek komplexitásának függvényében, lakásonként maximum 750-900 ezer forint, illetve 5060 százalék között változik. Az egy társasház által igénybe vehető támogatás teljes összege nem haladhatja meg a 60 millió forintot. A beruházás megvalósításának költségén túl támogathatók az energetikai szakértői, tervezői és szakhatósági díjak is, a kivitelezési költségek maximum 7 százalékáig.

Tartalom Újabb 18 magyar település csatlakozott a Polgármesterek Szövetségéhez ................ 2 Energiaszegénység ellen brikett Toldon …… 7 Jön az energiacégek új járuléka ................ 11 Az Észak-alföldi régió geotermikus energiáinak hasznosítási 0lehetőségei ..... 14

A pályázatokat 2013. augusztus 15-től szeptember 15-ig, vagy a rendelkezésre álló keret kimerüléséig lehet benyújtani postán, az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. címére. A 834,2 millió forintos támogatási keret mintegy 1,7 milliárd forint megrendelés-állományt hoz az építőiparnak. A beruházások mérséklik Magyarország energiaimport-függőségét és a szén-dioxid-kibocsátást. (MTI) Forrás: zoldtech.hu

Főzzön napenergiával ............................... 13

1


ENEREA

Újabb 18 magyar település csatlakozott a Polgármesterek Szövetségéhez A települési Fenntartható Energia Akciótervek képezik a jövőbeli energetikai fejlesztések egyik legfontosabb alappillérét. 18 Dél-dunántúli önkormányzat csatlakozott a Polgármesterek Szövetségéhez és vállalta egyúttal, hogy egy éven belül elkészíti a település energetikai akciótervét. Dél-dunántúli önkormányzatok energetikai fejlesztéseit támogatja a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (DDRFÜ) és az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ közös rendezvényével, melyre 2013. június 25-én került sor Pécsett. Kevesek számára ismert, hogy 2014-2020 között egyes önkormányzati energetikai fejlesztési források igénybevételét feltételekhez köti az Unió. Ilyen feltétel az Európai Bizottság által kezdeményezett Polgármesterek Szövetségéhez való csatlakozás is, amelynek Európában ugyan már több mint 4700 tagja van, Magyarországról eddig csak 19 település csatlakozott. A szövetség tagjai vállalják, hogy 2020-ra legalább 20%-kal csökkentik széndioxid kibocsátásukat, elősegítve az uniós éghajlatvédelmi célok elérését. Az önkormányzatok a csatlakozást követő egy éven belül Fenntartható Energia Akcióterveket készítenek a szükséges intézkedések bemutatásához, majd 2020-ig megvalósítják azokat. Az akciótervek elemzik többek között az önkormányzati és lakossági épületek hő- és villamos energia fogyasztását, a közvilágítás energia fogyasztását, valamint a közlekedéssel kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátás mértékét. Ezt követően intézkedésjavaslatokat fogalmaznak meg, melyek bevezetésével elérhető az energia- és üzemanyag fogyasztáshoz kapcsolódó, legalább 20%-os széndioxid kibocsátás-csökkentés. A rendezvény során Dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere mellett Tab, Alsómocsolád, Bikal, Egyházaskozár, Gödre, Hosszúhetény, Magyarszék, Mindszentgodisa és Szászvár polgármesterei írták alá a csatlakozási dokumentumot. További nyolc önkormányzat az elkövetkezendő hetekben csatlakozik a Szövetséghez, közel megduplázva ezáltal a magyarországi tagok számát. A DDRFÜ és az Energiaklub ezt követően dolgozza ki a települések Fenntartható Energia Akcióterveit, amelyek megvalósításához szakmai tanácsadást is biztosítanak. A rendezvényt és az akciótervek kidolgozását a DDRFÜ által vezetett MANERGY projekt (CENTRAL EUROPE program), valamint az Energiaklub által menedzselt „100% Megújuló Energia Települések” projekt (Intelligent Energy Europe program) közösen finanszírozta. Az Európai Bizottság által 2008-ban létrehozott Polgármesterek Szövetsége (Covenant of Mayors) helyi és regionális önkormányzatokból álló európai mozgalom, amely önkéntes elkötelezettséget vállal az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiaforrások saját területükön történő hasznosítása iránt. Az elkötelezettséggel a Covenant aláíróinak az a célja, hogy elérjék és túlszárnyalják az Európai Unió által 2020-ra kitűzött 20%-os CO2-kibocsátás csökkentést. Forrás: energiaklub.hu

2

ENEREA


Újabb négy milliárd forint napelemes áramtermelésre vállalkozások és közintézmények számára Újra megnyílt a februárban felfüggesztett „Megújuló energia alapú villamos energia, kapcsolt hő és villamos energia, valamint biometán termelés” című pályázat egyik komponense, a napenergia alapú villamos energiatermelés, mert egy másik programból átcsoportosítottak 4 milliárd forintot erre a célra. Az Új Széchenyi Terv keretében megjelent „Megújuló energia alapú villamos energia, kapcsolt hő és villamos energia, valamint biometán termelés” című (KEOP-2012-4.10.0/C kódszámú) pályázati kiírásban a napenergia alapú villamos energia-termelésre 4 milliárd forint elkülönített keret állt rendelkezésre. 1235/2013. (IV. 23.) Korm. határozat értelmében a JESSICA programra fenntartott 4 milliárd forint a KEOP-2012-4.10.0 konstrukció, azon belül a jelentős pályázati túl igény miatt a KEOP-2012-4.10.0/C komponens, a napenergia alapú villamos energiatermelés tevékenységi körre kerül átcsoportosításra. A módosítással a konstrukció új kerete 20,5 milliárd forint, melyből a napenergia alapú villamos energiatermelés tevékenységi kör kerete 8 milliárd forint. Forrás: zoldtech.hu

Stratégiai megállapodás az NFM és a MEP között 2013. július 11-én stratégiai partnerségi megállapodást írt alá a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a hazai megújuló energia iparági szövetségeket tömörítő Nemzeti Megújuló Energia Platform (MEP) az ágazati jogszabályok előkészítésében való együttműködésről - olvasható a tárca közleményében. Az NFM másfél éves előkészítést követően kötött stratégiai partnerségi megállapodást összesen nyolc szakmai szervezettel, köztük a Nemzeti Megújuló Energia Platformmal. A megállapodást az NFM részéről Fónagy János parlamenti államtitkár, a MEP részéről Glattfelder Béla elnök írta alá. A megállapodás célja, hogy megfelelő jogszabályok kidolgozásával olyan gazdasági és jogi környezet alakulhasson ki, amely elősegíti a tudatos energiahasználat és a zöld energia nagyobb társadalmi elismerését és fejlődését. Forrás: zipmagazin.hu

Geotermikus fűtés Füzesabonyban Évi 15 százalékos megtakarítást várnak az új fűtési rendszertől. A talaj hőjével tervezik fűteni a közintézményeket Füzesabonyban. 2013 őszétől egyelőre három intézményben, az óvodában, az egészségügyi központban és a polgármesteri hivatalban használnak geotermikus energiát – hangzott el a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában. (Folytatás a 4. oldalon)

3

ENEREA

•••Energia hírlevél A beruházás során összesen 45 darab 100 méteres kutat fúrnak – ismertette Gulyás László polgármester. Elmondta: a 10 centiméter átmérőjű kutak nem zavarják a környezetet, a leeresztett műanyag csövekben kering majd a speciális folyadék. A település alatt 100 méter mélyen 16-18 fokos a hőmérséklet, ezt hevítik fel 80 fokra, mire a hő a radiátorokba jut – magyarázta. A település intézményeiben 20-30 éves a fűtési rendszer, egy új kazán beszerzése pedig akár a 10 milliós nagyságrendet is elérheti, ezért döntöttek a legenergiatakarékosabb és leginkább környezetkímélő megoldás mellett – tette hozzá Gulyás László, megjegyezve, az összes közintézmény esetében 300 millió forintba kerülne a beruházás, amely ugyanakkor évi 15 százalékos megtakarítást is jelentene.

Az óvodában nagyon várják már új fűtést, hiszen Maruzs Miklósné óvodavezető szavai szerint míg korábban előfordult, hogy reggel hűvös, délelőtt pedig meleg volt a csoportszobákban, mostantól automatikusan vezérelt, egyenletes hőmérsékletet tudnak majd biztosítani. Forrás: hirado.hu

Felmérik a lakó- és középületek energetikai jellemzőit Két határozatban járult hozzá a kormány ahhoz, hogy a Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Kft. felmérje, potenciálisan mennyi energia takarítható meg a lakásokban, illetve akciótervet dolgozzon ki az állami középületek energetikai felújítására - a határozatok a Magyar Közlönyben jelentek meg. A kormánynak azért kellett határozatot hoznia a projektekről, mivel azok költségei meghaladják az egymilliárd forintot, egyenként 1 milliárd 196 millió forintba kerülnek. A teljes költséget a Környezetvédelmi Operatív Program állja. Az első projekt kiindulópontja az, hogy az ország által felhasznált energia 40 százaléka a lakásokban fogy el, fűtésre, hűtésre és melegvíz készítésére, és a 4,3 millió lakás 70 százaléka nem felel meg az energetikai elvárásoknak. A megbízottnak ki kell dolgoznia a felújítás finanszírozásának változatait, és fel kell mérnie azt is, hogy a lakosság mennyire hajlandó azt igénybe venni. A megújuló energiaforrások alkalmazhatóságát is vizsgálnia kell. A középületeknél rangsort kell felállítani a felújításra, majd ebből kiválasztva 50100 épületet, ki kell dolgozni a felújítás műszaki és költségvetési koncepcióját. Az uniós normáknak megfelelően a középületek 3 százalékát kell energetikailag felújítani 2020-ig. A munkát végző társaság 2000 júniusában alakult Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Kht. néven, mint a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács (a főváros és Pest megye volt a hatásköre) felügyelete alatt működő koordinációs szervezet. 2009. január 1-től kft-ként, Pro Regio Nonprofit Közhasznú Kft. néven működik tovább. A Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsot időközben egy törvény megszüntette. Ezért 2012. január 1-je óta a társaság új tulajdonosa az állam, amelynek nevében a tulajdonosi jogokat a területfejlesztésért felelős miniszter gyakorolja. (MTI) Forrás: zoldtech.hu

4

ENEREA


Az MVM biomassza tüzelésű távfűtőművet épít Oroszlány ellátására Az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. bokodi telephelyén Oroszlány távfűtésének biztosítására 6,3 milliárd forint beruházással 2014 végéig felépít egy biomassza-tüzelésű fűtőművet, amelyet az önkormányzat 2020 végén könyv szerinti értéken megvehet. Takács Károly polgármester elmondta, hogy uniós kötelezettségvállalás miatt bezár a Márkushegyi Bányaüzem, és az MVM 2014 végéig megszünteti a Vértesi Erőmű szénalapú áram- és hőtermelését, azonban a társaságnak a várossal kötött szerződés szerint 2020-ig biztosítania kell a város távfűtését. A polgármester hozzátette, az új fűtőműben várhatóan 4000 forint lesz egy gigajoule termelői hő ára, miközben a jelenlegi ár 2000 forint. Stratégiai kérdés, hogy a lakosság és az önkormányzati intézmények díja ne emelkedjen, ezért engedélykéréssel fordulnak a Magyar Energia és Közmű-szabályozási Hivatalhoz, az ipari parki fogyasztókkal pedig tárgyalásokon alakítják ki az árakat. Takács Károly tájékoztatása szerint a beruházás feltételezi, hogy az önkormányzat az erőmű és a város közötti öt és fél kilométeres, elöregedett távvezetéket újjáépíti közel egymilliárd forintért. A fejlesztés ötven százalékára az önkormányzat pályázatot nyújtott be, amely elbírálás alatt áll. A polgármester elmondta, az MVM a fűtőmű építésére minden engedélyt megszerzett, a létesítmény tervezési munkái elkészültek. A fűtőmű kivitelezője az MVM OVIT Országos Villamostávvezeték Zrt. lesz, a beruházás indításáról az MVM 2013. augusztus 29-i közgyűlésén születik végleges döntés. Az új fűtőmű 36 megawatt csúcsteljesítményű lenne, két biomassza és egy tartaléknak szánt olajtüzelésű kazánnal működne, áramtermelést nem végezne. A beruházáshoz felhasználható a Vértesi Erőműben jelenleg működő faaprító berendezés, amelynek kapacitása 100 tonna óránként. Oroszlányban 4300 lakást és az ipari park fogyasztóit látja el távfűtéssel az Oroszlányi Szolgáltató Zrt., amely 90 százalékban az önkormányzat, 10 százalékban a Vértesi Erőmű tulajdona. A városban az elmúlt években két lépcsőben minden tömbházhoz saját, önállóan szabályozható hőközpontot építettek ki, mintegy 600 millió forintos ráfordítással. (MTI) Forrás: zoldtech.hu

Elektromos hajtású, napelemes kukásautót fejlesztenek Debrecenben Uniós projekt keretében kommunális hulladék gyűjtésére alkalmas elektromos hajtású tehergépjárművet fejlesztenek a Debreceni Egyetem Műszaki Karán. A projekt célja az együttműködő partnerekkel együtt egy innovatív, napelemmel ellátott elektromos hajtással rendelkező kukásautó prototípus kifejlesztése, amivel gazdaságos módon kiváltható a manapság használatos, fajlagosan nagy költségeket felemésztő begyűjtési eljárás. A projekt eredményeként egy „P” (Folytatás a 6. oldalon)

5


ENEREA

rendszámmal ellátott közúti próbákra alkalmas prototípus jármű készül el. A járműhöz kifejlesztésre kerül továbbá egy konténerbe telepített teljesítménymérő pad, amivel szimulálhatók az egyes begyűjtési szakaszokhoz tartozó átlagos dinamikai ciklusok és ezt megfelelő szoftver segítségével tesztelési célból a motor hajtott tengelyére szimulációként elő lehet állítani. Forrás: civishir.hu

Energiaszegénység ellen biobrikett Toldon Told, egy elszegényedett magyar falu, 360 lakosának 80 százaléka roma származású, a községben 10 alatt van azok száma, akiknek van munkája. A tűzifa nehezen beszerezhető és drága, ezért jobb híján a falu lakosai télen gyakran olyan tüzelőanyagot használnak, mely rengeteg káros anyagot enged a levegőbe. Ennek megelőzésére az Igazgyöngy Alapítvány egy zseniális ötlettel állt elő. Egy kísérleti projekt keretében a helyiek megtanulták, hogyan állítsanak elő mezőgazdasági hulladékból hatékony fűtési üzemanyagot. Az Erste Alapítvány e programért az Igazgyöngy Alapítványt 16 000 (4,8 millió forint) euróval díjazta. Feldmár Nóra ipari ökológussal beszélgettünk, aki a program kitalálója volt. - A témával először a diplomamunkámmal kapcsolatban kezdtem foglalkozni Aztán úgy esett, hogy az alapítványon belül jó ötletnek tartották, hiszen a faluban nagyon nagy a szegénység, márpedig télen fűteni kell. A tűzifa beszerzése óriási költségekkel jár a helyi családok jövedelméhez képest, és a pénztelenség miatt sokan illegális módon oldják meg. Nem ritkán olyan anyagokat égetnek el - akár autógumit, vagy műanyagot -, amelyeknek füstje nagyon káros az egészségre, környezetszennyező, nem véletlenül tilos az eltüzelésük. A biobrikett nem a mi találmányunk, ezt a technológiát egy amerikai szervezet, a Legacy Foundation fejlesztette ki, és több mint 45 fejlődő ország közösségeiben segített megalapozni a gyártást. Mivel Toldot 1300 hektár szántóföld veszi körül, igen sok mezőgazdasági melléktermék áll rendelkezésükre, tehát már csak el kellett kezdeni a gyártást. Egy közeli nagygazdaság növényi hulladékait, elsősorban napraforgóhéjat, beszállítottuk a termelés helyszínére, amelyet az egyik "igazgyöngyös" család bocsátott rendelkezésünkre saját kertjében. Megfelelő helyet kerestünk a gyártáshoz, a prést a faluban élő felnőttek és gyerekek segítségével próbáltuk ki. Aztán régi kádakat, tartályokat szereztünk be az áztatáshoz majd megterveztük az üzemmel kapcsolatos további teendőket. Fontos volt, hogy az elkészült termék ne maradjon nedves, ezért egy szárítót is építettünk. Így a fólia megvédi a briketteket az esőtől, és benntartja a meleget, ezzel gyorsítva a száradást. A helyi önkormányzat biztosította ehhez a munkaerőt és némi faanyagot is - mondta Feldmár Nóra. Tizenöt család, romák és nem romák dolgoztak együtt két és fél hónapig azért, hogy a több ezer előállított brikettel csökkentsék téli kiadásaikat. Gyakorlatilag saját maguknak termelik a téli tüzelőre valót. Az első időkben voltak, akik nehezen értették meg, hogy bár ingyen dolgoznak, a jelenlegi helyzetben nincs más módjuk, hogy jogalapot szerezzenek a havi szociális juttatásra. Aztán a háborgást felváltotta a közös értelmes és hasznos munka iránti lelkesedés, minek következtében az is visszatért, aki az első nap után felmondott, sőt még a közmunkások közül is volt, aki a briketthez kérte magát, pedig ott nehezebb és valóban egész napos munka folyik. A kezdeti napi 60 briketthez képest ma már átlagosan 500-at állít elő a csapat az egyszerű fapréssel. Mindenkinek megvan a saját munkaköre; hárman a prést üzemeltetik, mások papírt aprítanak, felfűzik az elkészült briketteket vagy vizet hordanak. Amikor az idő kicsit lehűl, a papír lábbal való taposását egy betonkeverő váltja fel, melyet az önkormányzat bocsátott rendelkezésükre. A brikett üzemszerű gyártásában három közmunkás vesz részt. Ezen kívül azoknak az embereknek, akiket az önkormányzat nem tud közmunkában foglalkoztatni, az Igazgyöngy felajánlott 30 nap önkéntes (Folytatás a 7. oldalon)

6


ENEREA

munkalehetőséget, ezáltal ők sem esnek el a szociális segélytől. Mindenki reggel héttől délután fél négyig dolgozik. Felmerült a kérdés, hogy az így előállított biobrikett fűtőértéke megfelelő-e, vagy egy pillanat alatt ég el? Feldmár Nóra elmondta: a fáéhoz hasonló fűtőértékű, ami érdekes módon függ még a brikett formájától, alakjától is. Sokkal szárazabb, mint a jogtalanul eltulajdonított frissen kivágott fáké. Az Igazgyöngy Alapítvány most más közösségeket is szeretne támogatni ezzel az alacsony költségvetésű zöld modellel- mondta Feldmár Nóra, az alapítvány munkatársa. Ennek a rendszernek előnyei, hogy kis befektetéssel, helyi anyagok hasznosításával és egyszerű, kézi hajtású gépekkel egy közösség saját magának előállíthatja a tüzelőjét, így munkahelyeket teremt, csökkenti a helyiek tüzelőköltségét és megkíméli az erdőket. A felhasználható anyagok palettája nagyon széles, és minden közösség a helyben megtalálható forrásoknak megfelelően alakítja ki saját "receptjét". Forrás: nepszava.hu

Bezárja dorogi napelemgyárát a Panasonic 2013 szeptemberében leáll a munka a Sanyo Hungary Kft. dorogi napelemgyárában, az üzem mintegy 500 dolgozóját elbocsátják - közölte a Sanyo anyavállalata, a Panasonic az MTI-vel. A gyárat 2014 márciusáig felszámolják, az ott található eszközöket pedig a Panasonic másik két, malajziai, illetve japán gyárába fogják átszállítani. A dolgozók elbocsátása szeptemberben a "magyar jogszabályoknak megfelelően" fog megtörténni - mondták az MTI kérdésére a Panasonic oszakai központjában. A hírről először a Nihon Keidzai Simbun (Nikkei) üzleti napilap számolt be. A lap cikke szerint a komoly pénzügyi gondokkal küzdő, a közelmúltban több szervezeti átalakításon és tömeges elbocsátáson is áteső Panasonic döntése részben a kínai gyártók által dominált európai piac szűkülésével, részben pedig a japán megrendelések felfutásával magyarázható. Tokió a 2011-es fukusimai atomerőmű-baleset óta jelentős összegeket költ a megújuló energiaforrások kiaknázására, egyes becslések szerint a bőkezű kormányzati támogatásoknak köszönhetően idén a szigetország válhat a világ legnagyobb napelem- piacává. A belföldi piac növekedése mellett a jen árfolyamának gyengülése is a termelés hazaköltöztetése mellett szólt írta a Nikkei. A dorogi gyár eddig a Panasonic teljes napelem termelésének mintegy 20-30 százalékát adta. A Sanyo által működtetett üzemben 2005-ben kezdték meg a napelemek összeszerelését, a gyár harmadik üteme 2011-ben készült el, tavaly nyáron azonban már elbocsájtásokra került sor Dorogon. A Panasonic 2009-ben vásárolta fel a Sanyo-t, ekkor került birtokába a magyarországi gyár is, amelynek felépítését az Európai Unió és a magyar költségvetés 900 millió forinttal támogatta. Forrás: MTI

7

ENEREA


Megépült a solti biogázüzem Megépült Solton közel egymilliárd forintból a térségben keletkező mezőgazdasági hulladékokat hasznosító biogázüzem. A 2010 végén elindított projekt utolsó üteme a gázmotor üzembe helyezésével és a kereskedelmi üzem indulásával idén júniusban megtörtént. Az új üzem évente 2,23 millió köbméter biogázt állít elő kukorica szilázsból, hígtrágyából, valamint egyéb növényi és élelmiszeripari maradékanyagokból. A Solti Biogáz Kft. tájékoztatása szerint a keletkezett biogázból a gázmotoros kiserőmű közel 4 500 MWh zöldáramot termel. A beruházás révén 13.455 tonna szén-dioxid-egyenértékkel csökken hazánk üvegházgázkibocsátása. A telepen évente 11.000 tonna sertés hígtrágya keletkezik, mely a solti biogáz-termelés egyik fő alapanyaga a kukorica szilázs mellett. Ezt fogja kiegészíteni a térségben keletkező egyéb mezőgazdasági melléktermék, a kukoricacsuhé, a kukoricaszár, illetve a hulladék burgonya. 3

A biogázüzem évente 2,23 millió m biogázt termel a tervek szerint, amelyből a gázmotoros kiserőmű közel 4.500 MWh zöldáramot állít elő. Az üzem működése során évente 4.800 MWh hőenergia keletkezik, melynek a negyedét a technológia fűtésére kell visszavezetni, a fennmaradó hőt pedig a Kossuth Zrt. állattartó telep létesítményeinek illetve irodáinak fűtésére használják fel. 3

A keletkező zöldhő hasznosításával évente 137.000 m fűtésre felhasznált földgázt vált ki a beruházás. A biogáz előállítás során emellett a solti üzemben évente 22.430 tonna tápanyagban gazdag biotrágya keletkezik, amely felhasználásával akár 146 tonnával kevesebb műtrágya kerülhet kiszórásra. Forrás: zipmagazin.hu

Kétmilliárdos erőmű épül Pécsett 2014-re már akár egy kisebb település áramfelhasználásához szükséges villamos energiát is termelhet az a biogáz-erőmű, amely a Tettye Forrásház szennyvíztelepén épül meg. A kétmilliárdos, felerészben uniós támogatású beruházás később autóbuszok üzemanyagát is előállíthatja. - Az engedélyt megadtuk a Tettyének, amely így hitelt vehet fel a projekt önrészéhez. Ettől kezdve a cég viheti tovább az erőmű felépítésének ügyét. A tervek szerint még idén neki is állhatnak a munkának, jövőre pedig termelheti az energiát a létesítmény – mondta lapunknak Csizi Péter alpolgármester azután, hogy a közgyűlés zöld utat adott a Tettye Forrásház Zrt.-nek a projekt elindítására. A pécsi biogáz üzem költségvetése összesen 2,1 milliárd forint lesz, melyből 925 millió forintot az Európai Fejlesztési Alapból finanszíroznak. A létesítménnyel egyrészt megoldódhat a Tettye Forrásháznál keletkező melléktermék, a szennyvíziszap sorsa. Másrészt energiát is termelhet a cég, harmadrészt csökkentheti költségeit és hozzájárulhat a környezetvédelemhez azzal, hogy nem kell kamionokkal elszállítania az iszapot az ország másik részébe. (Folytatás a 9. oldalon)

8

ENEREA


- Cégünknek jelenleg évente kétszázmillió forintos, s a következő években még nagyobb terhet jelent a pécsiek szennyvizének tisztítása során keletkező szennyvíziszap elhelyezése. Eddig az évi 17 ezer tonnányi végterméket kamionokkal kellett ugyanis Pécstől távol eső feldolgozóüzemekbe szállítani – mondja Sándor Zsolt, a Tettye vezérigazgatója. Az iszapból megtermelhető biogázt egyrészt a villamos energia termelésében hasznosítják, később pedig akár buszok üzemanyagaként is felhasználhatják azt. A számítások szerint legfeljebb tíz év alatt térül meg az összesen kétmilliárdos beruházás.

A tíz évből viszont lehet kevesebb is. Ez függ az energiaárak alakulásától, de attól is, kikkel tud szerződést kötni a Tettye. A régió több pontjáról is fogadnának ugyanis alapanyagot – élelmiszeripari hulladékot, szennyvíziszapot – Pécsre. - Ebből egyrészt bevételünk keletkezik, másrészt további energiát is nyerhetünk így – magyarázza Sándor Zsolt. A beruházás akár már idén elindulhat, s jó esetben 2014 végén, de legkésőbb 2015 elején energiát is termelhet a létesítmény. Forrás: pecsma.hu

Napkollektor négy intézményben Napkollektort kap négy városi intézmény Tatabánya-Felsőgallán. Nyolc millió forintot nyert pályázaton az önkormányzat. Így olyan intézményekben, ahol most gázzal fűtenek kisebb lesz a környezetszennyezés. A Sportcentrumban, a Széchenyi István Általános iskolában, a Kertvárosi Óvodában és a Német Nemzetiségi Óvodában szerelik fel az új napkollektorokat. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Környezet és Energia Operatív Program keretében pályázatot írt ki „Helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal” címmel, melyre Tatabánya Megyei Jogú Város több intézményével is pályázatot nyújtott be. Ennek megvalósulásáról tartott sajtótájékoztatót Schmidt Csaba polgármester a beruházás egyik helyszínén, a Széchenyi István Általános Iskolában. Forrás: o2hir.hu

9


ENEREA

Megszavazta a karbonkvóták számának csökkentését az EP Az Európai Parlament megszavazta az európai szén-dioxid-kibocsátási kvóták számának csökkentését és ezáltal a kvóták árának emelését célzó bizottsági terveket. A lépés azért vált szükségessé, mert az - egy tonna szén-dioxidegyenérték kibocsátását lehetővé tevő - európai karbonkvóták ára az elmúlt időben a jelentős túlkínálat hatására 3 euró alá csökkent, míg 2008-ban még 30 euróhoz közeli jegyzésre is volt példa. A kvótarendszer lényege - az azt létrehozók szándéka szerint az lenne, hogy a károsanyag-kibocsátás költségének emelésével a kibocsátás csökkentésére sarkallják az ipari vállalatokat. Elemzők szerint 40-50 eurós árfolyam lenne elégséges ösztönző a jelentős kibocsátás-csökkentő beruházások elindításához. Az elfogadott javaslat értelmében kivonnának a piacról számos kvótát, ami árfelhajtó hatású. A döntés alapján az Európai Bizottság egyszerre legfeljebb 900 millió kvótát vonhatna ki a piacról, amit egy év múlva visszavezethetnének a piacra. Az eredeti, egy 2013 áprilisi szavazáson egyszer már elbukott tervek szerint 2019 és 2020 között vezették volna vissza ezeket a kvótákat. Szakértők szerint az európai karbonkvóta piacon 1,7 milliárdos felesleg van. A rendelkezés korábban többek között a lengyel és német ellenállás miatt bukott el. Lengyelország jelentős hányadban szénerőművekben termel elektromos áramot, így - a magas kibocsátása miatt - érdekelt a kvóták árának alacsony szinten tartásában. Németország a közelgő választások miatt döntött a fontosabb szakpolitikai állásfoglalások elhalasztása mellett. A döntés Magyarországot is érintheti, amely hagyományosan kvótatöbblettel rendelkezik. A magyar állam idén és 2012-ben is két-két alkalommal, összesen 30,85 millió euró értékben adott el karbonkvótát a lipcsei energiatőzsdén. Forrás: hirado.hu

Ez a valódi rezsicsökkentés, százezreket nyerhetsz vele Minden negyedik magyarországi lakástulajdonos tervezi, hogy különféle fejlesztésekkel energiatakarékosabbá teszi ingatlanát, többségük elsősorban hőszigetelésben gondolkodik - derül ki az Energiaklub országos, reprezentatív lakossági kutatásának eredményeiből. A felújítást mellőző tulajdonosok háromnegyede anyagi okokra, gyakran a kedvező vagy támogatott pénzügyi konstrukciók hiányára hivatkozva nem korszerűsíti ingatlanát. Kevesen tudják, hogy a használt ingatlanok korszerűsítése akár államilag támogatott hitelből is megoldható. A hitelköltségeket nemcsak a beruházás megtérülési idejével érdemes összevetni, hanem azzal is, hogy mennyivel növeli meg az ingatlan értékét. A (Folytatás a 11. oldalon)

10

ENEREA


korszerűsítéshez történő hitelfelvétel feltételeiben való eligazodáshoz nyújt segítséget a Pénzcentrum.hu Otthonteremtési cikksorozatának záró írásában. Tapasztalatok szerint csak a hőszigeteléssel akár 30-40 százalékkal csökkenthetők a fűtésszámlák, a nyílászárók cseréjével pedig további 10-20 százalékos megtakarítást lehet elérni. A nyílászárók cseréje után érdemes a fűtési rendszert is korszerűsíteni. A szükségesnél nagyobb teljesítményű kazán túl gyakran kapcsol ki-be, ami többlet energiafelhasználással jár, és a készüléknek sem használ. Számítások szerint a régi típusú, nyitott égésterű gázkazánnál jóval magasabb hatásfokú kondenzációs gázkazán és a hozzá illeszkedő rendszer felszerelésével nagyjából 20-25 százalékot lehet spórolni a fűtés-, illetve a használati melegvíz költségen. A hab a tortán a nap energiáját hasznosító kollektor felszerelése lehet, amellyel 60 százalékkal is csökkenthető a meleg víz előállításához szükséges energiafelhasználás. A család melegvíz-ellátását szolgáló napkollektorok 300600 ezer forintért szerezhetők be, a fűtésrásegítő berendezések ára viszont már egymillió forintnál kezdődnek. Forrás: penzcentrum.hu

Jön az energiacégek új járuléka Még az idén elkészül az a szabályozás, amely szerint 2014 nyarától minden energiatermelőnek és -elosztónak az általa eladott energiamennyiség másfél százalékát meg kell takarítania, többek között energiahatékonysági projektek finanszírozására - mondta a Világgazdaságnak Horváth Attila Imre, az NFM zöldgazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára. – A napokban egy újonnan létrehozott államtitkárság élére nevezték ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban. Mi lesz a feladata? – A neve alapján a fejlesztéspolitikával, a klímapolitikával és a kiemelt közszolgáltatásokkal foglalkozik az államtitkárság, de hozzá tartozik a zöldgazdaság is. Helyettes államtitkárként is a zöldgazdaságért, a klímapolitikáért, továbbá az energiahatékonyságért, majd a kiemelt közszolgáltatásokért (a víziközművek, a szennyvíz és a hulladékok árszabályozásáért) feleltem. E körben a helyettes államtitkárság komoly munkát végzett a rezsicsökkentés érdekében, végigvittük a szükséges jogszabály-módosításokat. Az új államtitkárság feladata lesz a fejlesztéspolitika nem európai uniós, tehát hazai forrásainak elosztása is. – Milyen feladatokat kapott? – A sok teendő közül talán a legfontosabb a tájékoztatás: valós képet kell adnunk a lakosság és az érintett gazdasági szereplők számára a hazai zöldgazdaság helyzetéről. Az unión belül gyakorlatilag élharcosok vagyunk az EU által meghatározott, úgynevezett 3x20-as célok tekintetében. Idei megújuló energia-felhasználásunk aránya meghaladja a 9 százalékot, úgyhogy innen üzenem azoknak, akik kétségbe vonják a 2020-ra vállalt 14,56 százalékos vállalásunk teljesíthetőségét, hogy tévednek. Jó eredményeink vannak az energiahatékonyság javításában, szén-dioxid megtakarításunk az 1997-98-as bázisra vetítve bő 43 százalék, ami páratlan az EU-ban. – Utóbbit az energiatermelésünk és az iparunk visszaesése is okozhatja.

(Folytatás a 12. oldalon)

11


ENEREA

– Részben igen, de ez olyan uniós vállalás, amelyet, ha nem teljesítünk, senki nem kérdezi meg, hogy miért nem. Mi viszont hoztuk a számokat. Már kezdjük megszokni, hogy az EU-ban minket mindenről vádlón kérdeznek meg, ám most, amikor teljesítettük a kötelezettségeinket, joggal lehetnek kéréseink azokkal az uniós országokkal szemben, amelyek ezzel adósak maradtak. Mellesleg, a tavalyi dohai konferencián el is értük, hogy ne töröljék a közel 200 milliós kvótavagyonunkat, hanem továbbvihessük. E kvótavagyonból később ellensúlyozhatjuk majd megnövekvő kibocsátásunkat, amikor a gazdaság tartósan fellendül. – Mikorra várható a Nemzeti Cselekvési Terv felülvizsgálata? – A tervezett időpontra, az év végére elkészül. Az eredeti terv 20082009-es adatokon alapult, amikor a bioenergia még új iparág volt, érdemi tapasztalatok nélkül. Ma már világos, hogy természetes erőforrásainkra kell összpontosítanunk: a biomasszára és a biogázra, valamint a geotermiára és a napenergiára, ilyen sorrendben. Geotermikus adottságaink európai összevetésben is kiemelkedőek, sajnos még kevés jó projekt született, mint például a miskolci. Kár, hogy egyesek máris azt híresztelik, hogy leesett a vizének a hőmérséklete, így a beruházás sikere kétségesség válik. Írásos cáfolatot kértem a Miskolc Holding vezetőjétől, hiszen nem engedhető meg, hogy az ilyen jó kezdeményezéseket, amelyek a rezsicsökkentés hatásával azonos irányúak, egyesek téves információk terjesztésével ellehetetlenítsék. – A szélre és a vízenergiára tehát nem alapoz az NCST. – Vannak szélcsatornáink, de Magyarország nem az angol szigetek és nem is a Hamburg fölötti északi tenger. Ausztriával ellentétben nincsenek nagy vízhozamú helyi patakjaink sem. A vízenergiával Horváth Attila Imre, államtitkár (NFM) kapcsolatban a korábban megfogalmazott szakmai célkitűzés a meglévő duzzasztóművekbe beépíthető törpe vízerőművek létesítésével és folyómedrekbe telepített átáramlásos turbinákkal számolt, ez tarthatónak tűnik. Hamarosan elkészül az ország megújuló energia-térképe, amelyből mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hol milyen zöldberuházást érdemes indítani, és milyet nem. Fontos az is, hogy önfenntartó technológiát válasszunk, ami a biomassza esetében a pellet vagy a brikett használata. Azzal is szembe kell néznünk, hogy egyes technológiák nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. – Vagyis jöhet a METÁR. – Egyelőre a németországi, az olaszországi, a spanyolországi, a bulgáriai, a csehországi, a szlovákiai, a romániai és a belgiumi támogatási rendszer is bebukott, és még sorolhatnám. Uniós szinten nagyon rossz irányba vitt a német modell, amely szerint támogatni kell a megújuló alapú termelést. Nekünk viszont van egy KÁTrendszerünk, amely nagyon jól ellátja a feladatát, miután az elmúlt három évben a résztvevők érdekei szerint végrehajtottunk rajta néhány fontos módosítást. Közben persze folyik a METÁR prenotifikációja, de tudni kell, hogy közben elindult egy olyan uniós törekvés, amely szerint központosítani kellene a zöldenergia támogatási rendszerét. Ez érintheti a METÁR koncepcióját. – Mi várható az energiahatékonyság terén? – Főként lakossági körben kívánunk előrelépni, az idén elsősorban a kvótaértékesítésből befolyó pénz terhére. A szeptemberre elkészülő nemzeti épületenergetikai stratégia iránymutatást ad a kormánynak, hogy miként hasítható ki a legnagyobb szelet az energiahatékonyság tortájából. Fontos teendő annak az új szabályozásnak a megalkotása is, amelyet a 2012/27/EU energiahatékonysági irányelv ír elő. Eszerint minden energiatermelőnek és -elosztónak az általa értékesített energiamennyiség másfél százalékát meg kell takarítania. E pénz egy részéből energiahatékonysági projekteket, például a hálózati és szállítási veszteség csökkentését lehet finanszírozni. – Tehát ez egy árbevételre vetített, új adó lesz, amit a veszteséges cégeknek is fizetniük kell? – A részleteken még dolgozunk, inkább járulék lesz. A veszteséges vállalatokra is vonatkozik majd, ebből az EU nem enged, de van némi mozgásterünk (az EU-val egyeztetve) azzal kapcsolatban, hogy kik legyenek az alanyai. A rendszernek 2014 nyarára kell felállnia, ekkorra látnunk kell, hogy mekkora forrást igényel az energiahatékonyság javítása. Ez elegendőnek ígérkezik. A szükséges szabályozás még idén ősszel elkészül. (Folytatás a 13. oldalon)

12

ENEREA

•••Energia hírlevél – Hogyan hatott a rezsicsökkentés kiemelt közszolgáltatások cégeire?

– A rendszerváltáskor 33 nagy, önkormányzati résztulajdonú víziközmű-cég volt. Ezekről a rendszerváltáskor leváltak azok az önkormányzatok, amelyek ebből nyereséget reméltek kivenni, a többiek a nagy cégben hagyták a tevékenységet. A kisebb kiszakadók a bevételből keresztfinanszírozták egyes tevékenységüket, fejlesztésre viszont nem fordítottak elég pénzt. Most tehát meg kell szüntetni ezt az egyenlőtlen gyakorlatot. A szolgáltatások költségét meg kell fizetni, de a vízdíjba nem kerülhet bele olyan részösszeg, amelyből az önkormányzat a vízszolgáltatástól eltérő finanszírozását szeretné megoldani. – Mit lát az Ön előtt álló időszakban a legfontosabbnak? – Fontos bemutatni, hogy a kormány megvalósította, amit három és fél éve ígért. A most következő rövid időszakban egyik fő feladatom az, hogy minél szélesebb körben megismertessem az emberekkel az eredményeinket a megújulók, a fejlesztéspolitika, az energiahatékonyság és a kibocsátás-csökkentés terén. Forrás: www.vg.hu

Újabb elektromos töltőállomást adtak át Budapesten Töltőállomást adtak át elektromos autók számára Budapesten, a Vidékfejlesztési Minisztériumnál. A most átadott töltőoszlop, amely két töltőpontot tartalmaz, már a tizedik a fővárosban. Az elektromos autók "tankolását" szolgáló közterületi berendezést a vidékfejlesztési miniszter adta át. Fazekas Sándor arról beszélt, hogy a töltőhely lehetőséget teremt az elektromos közlekedési eszközök minél szélesebb körű elterjesztésére. Az átadáson részt vevő Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő kiemelte: a megújuló energiaforrások felhasználását az Európai Unió ösztönzi. Ennek jegyében született az az irányelv, amely az elektromos közlekedési eszközök széles körű elterjesztését tűzte ki céljául az unióban. Ennek értelmében Magyarországon 2020-ig mintegy 7 ezer, az elektromos autók feltöltésére szolgáló oszlopot kellene kihelyezni az ország közterületeire. Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára arról beszélt: a kormány eltökélt szántéka, hogy megteremtse a feltételeit az elektromos hajtású közlekedési eszközök minél nagyobb arányú elterjesztésének Magyarországon. Ennek egyik lépése, hogy a VM - egyedüliként a közigazgatásban - rendelkezik elektromos autóval. Ez a flotta pedig várhatóan az anyagi lehetőségek függvényében bővül majd a későbbiekben. Kövesdi Zoltán, az Elmű igazgatósági tagja elmondta: az Elmű-Émász Csoport 2010-től támogatja az országban az elektromos hajtású járművek számának növekedését, ezért az Elmű most ingyen ad energiát az elektromos autóval rendelkezők számára. Ez a cél vezérli akkor is, amikor az idén még újabb elektromos autótöltőállomásokat kíván létesíteni Budapesten - tette hozzá, jelezve, hogy egy töltőoszlop költsége mintegy 1,5 millió forint. Kitért arra is, hogy az Elmű fontosnak tartja az elektromos biciklik széles körű elterjedésének ösztönzését is. (MTI) Forrás: zoldtech.hu

13


ENEREA

Az Észak-alföldi régió geotermikus energiáinak feltárási, hasznosítási lehetőségei A megújuló energiák Nemzeti Cselekvési Terve (2010-2020) Magyarország számára lefektette azokat a célkitűzéseket, amelyek a megújuló energiák fejlesztését szolgálják a geotermia területén is. Mint ismeretes, hazánk nagymértékben függő helyzetben van energetikai ellátás szempontjából, közel 80%-ban külső szállítóktól függ a hazai ellátás. (Erre egy példa: a települések 96%-a (2694 település), azaz 3,5 millió háztartás csatlakozik a hazai gázszolgáltatáshoz. Ez világviszonylatban is igen nagy jelentőségű, a második helyen vagyunk Hollandia után.) Tehát a Cselekvési Terv fontos szerepet jelöl meg éppen ennek következtében, a különböző megújuló energiák feltárásában. Magyarországot geotermikus energia szempontjából „nagyhatalomnak” tekintik. A Kárpát-medence a földhő tekintetében egy sajátos földtani o képződmény. A geotermikus gradiens C/km, a hőfoklépcső rendkívül kedvező. Területünkön lefelé haladva általában 13 o méterenként nő a hőmérséklet 1 C-kal. Ugyanakkor, ha átlépünk a Kárpátokon, akkor már számos helyen 52 métert kell lefelé haladni o ahhoz, hogy 1 C-kal magasabb kőzethőmérsékleteket mérhessünk. A geofizikai mérések igazolják (hőfluxus, geoelektromos, geomágneses mérések) ezt a rendkívül magas hőáramot, aminek a 2 sűrűsége világ átlagban 50 kW/km , míg nálunk ez az érték majdnem duplája. Ez abból adódik, hogy itt, a Pannon-medencében a földkéreg vékonyabb, és közelebb van a felszínhez a Föld köpenyének forró, tehát részlegesen megolvadt része. Ezt asztenoszférának nevezzük. Ezért találkozhatunk a magyar Alföldön a mélyfúrások során olyan jelenségekkel, mint Dél-Alföldön o Nagyszénás körzetében, ahol 220 C-os száraz gőz tört fel 1000 Atmoszféra nyomással. Hazánkban 1300 hőforrás ismert, ebből ma már több ezer lakást látnak el Magyarországon is távfűtési rendszerekben meleg vízzel és fűtéssel (pl. Hódmezővásárhely, Szeged, Sárvár, Kistelek, Veresegyház, Szentes stb.). Itt a kedvező geológiai adottságok lehetővé teszik, hogy ugyan abba a rétegbe a lehűlt vizet visszasajtoljuk. Az Észak-alföldi régió területén a Dél-alföldihez hasonló, nagyon magas hőértékű vizeket most még kevésbé tudunk feltárni. Azonban a kutatások reménybeliek. Az Alföldön a legjelentősebb felfedezés a Pávai Vajna Ferenchez köthető hajdúszoboszlói hévíztároló volt. 1925o ben 1080 méter mélységből tárták fel a 78 C-os hévizet. A régió területén több mint 200 termál kút hasznosítására volna lehetőség. Számos minősített gyógyvízzel is rendelkezünk Hajdúszoboszló, Kisvárda, Nyíregyháza, Nagykálló, Hajdúhadház, Balmazújváros, Debrecen, o Hajdúszovát, Beregfürdő, Püspökladány, Túrkeve, Cserkeszőlő (85 C), Szolnok, stb. o

Sajnos a kutak többségét nem hasznosítjuk gazdaságosan. Több olyan kút is van, hogy ¾ millió liter, 73 C-os víz folyik el a Tiszába több mint 20 éve kihasználatlanul! A víz minősége ezekben az esetekben is kitűnő. A kutak hasznosítása jelentős energia megtakarítást jelentene a kommunális hasznosításban (fűtés, meleg vízellátás). De sajnos ezt a beruházási tőke hiánya gátolja. A termálvizeket is kitűnően lehetne felhasználni a mezőgazdaságban üvegházak, melegházak, talaj fűtésére, aszalásra, termények szárítására, gombatermelésre. Igen gazdaságos világszerte az intenzív hal- és ráktenyésztés termálvízzel (0,6 ha-ról évi 120 t halat is lehet tenyészteni). De ugyanakkor lehet hűtőházak üzemelésére is (Folytatás a 15. oldalon)

14


ENEREA

hasznosítani ezt a hőt, erre száz éves kidolgozott technológiák állnak rendelkezésre. Jelenleg mezőgazdasági alkalmazásban 193 kút vesz részt. Országosan a legtöbb kutat gyógyászati célra alkalmazzuk. A gyógyfürdői felhasználásban 289 kút szerepel. Ez a leggazdaságosabb területe a hévíz-hasznosításnak. Az európai közösség rendkívül „öregszik” és a társadalomban erre van a legtöbb igény. Ismeretes, hogy Hévízre, Sárvárra vagy Bükfürdőre, Kehidára, Zalakarosra stb. már jövőre is le vannak foglalva a szállodai szobák. Ez az iparág jelenleg kritikus helyzetben van. A fennálló kormányrendelet alapján, ha kizárólag energetikai célra hasznosítunk termál kutat, abban az esetben köteles a kút tulajdonosa a visszasajtolásról is gondoskodni. Sajnos ez a rendelet lehetetlenné tenné az egész kertészeti iparágat. Franciaországban, Németországban, sőt Ausztriában is a visszasajtolási kötelezettség csak azokra a termelő kutakra vonatkozik, ahol ennek a geológiai lehetőségei megvannak. A legújabb állásfoglalás és javaslat ebben a vonatkozásban a kormány részéről az, hogy külön engedéllyel a helyi geológiai, hidrogeológiai viszonyok értékelésének alapján dönthessenek a visszasajtolási kötelezettségről. Ez nagy megnyugvást jelentene e szakmában. Szerző: prof. Dr. Göőz Lajos

A zöldombudsman zöldebb erdőtörvényt szorgalmaz A készülő erdőtörvényben az egyoldalú, nyereségérdekelt gazdálkodói szemlélet helyett az erdők védelmét, bővítését ösztönző szabályozókra van szükség - mondta az MTI-nek Szabó Marcel zöldombudsman, aki eljuttatta javaslatát a Vidékfejlesztési Minisztériumnak. A trianoni békeszerződés nyomán az erdők az ország területének 12 százalékára csökkentek. Ez az eltelt csaknem száz év alatt, az erdész szakma kitartó erőfeszítéseinek köszönhetően, csaknem a duplájára, 20 százalékra nőtt, ám ez még mindig messze elmarad az uniós átlagtól, ami 35 százalék - mondta az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek érdekeiért felelős helyettese. A magyarországi természetes erdők viszonylag jó állapotban vannak, talán ezért is alkotják a Pannon régió egyik legfontosabb, unió által is elismert természeti értékét. A magyarországi erdőknek azonban csak a 60 százaléka természetes, a többi nagyrészt nem is a tájra jellemző fákból álló tábla, amelyet sok esetben mértani alaprajz szerint, gépi kitermelés céljából ültettek, ilyeneket lehet látni a vonatablakokból - mondta a szakember. Ezek soha nem alkotnak természetes élőhelyet, csak azért telepítették a gazdálkodók, hogy néhány évtized múlva az utolsó fáig kivágják - tette hozzá. (Folytatás a 16. oldalon)

15

ENEREA


Ezzel szemben az erdő a maga természetes formájában folyamatosan megújul, gyakorlatilag örökké él. A modern gyakorlat szerint gondozása úgynevezett szálaló technikával történik, ami jelentős emberi munkát igényel, de a nemzetközi tapasztalatok szerint eltartja magát - mondta az ombudsman. Azt az évi néhány milliárd forintot viszont, ami az állami erdőgazdálkodásból származik, fokozatosan vissza kellene forgatni az erdők fejlesztésébe, állapotuk javításába, a fakitermelés mennyiségét pedig már nem lenne szabad növelni - vélekedett Szabó Marcel, aki szerint ökológiai, természetvédelmi szempontból teljesen abszurd, hogy egy olyan ország, amelyben az erdőterületek aránya alig több az uniós átlag felénél, fát exportál. A táj folyamatos erdőborítottságának megőrzése, bővítése, a tarvágások visszaszorítása és a “felsebzett” föld gyógyítása a legfontosabb feladat. Ezért van szükség arra, hogy az erdőtörvényben a gazdasági prioritások, nyereségességi szempontok mellett megjelenjenek az egész közösség érdekét szolgáló védelmi és közjóléti funkciók, amelyek a ma élők és a jövő nemzedék érdekeit is szolgálják - jelentette ki a zöldombudsman. Az erdő materiális szolgáltatása a piacon értékesíthető farönk, védelmi funkciói közé tartozik viszont a talaj, a levegő és a víz minőségének védelme, az árvízvédelem, valamint a fajok sokféleségének biztosítása. Az erdő megszámlálhatatlan növény- és állatfaj élőhelye. Az erdő közjóléti funkciói közé tartozik rekreációs, egészségügyi szerepe, vagy akár a táj szépsége és mindazok a nem materiális értékek, amelyeket az emberi kultúra az erdőnek tulajdonít, és különösen értékessé, semmi mással nem pótolhatóvá váltak a mai urbanizált, technicizált világban - sorolta a szakember. Szabó Marcel szerint ezek legalább olyan fontos szempontok mint a gazdaságosság, a kettő között egyensúlyra kell törekedni, és ez csak az ökológiai szempont felé billenhet, mert ha a törvény egyeduralkodóvá teszi és rákényszeríti az állami erdők kezelőire a bevételorientált szemléletet, az tovább rontaná hazai erdeink állapotát. Olyan ösztönzőkre van szükség a készülő jogszabályban, amelyek a természetközeli állapotok megőrzésére és az erdőterület bővítésére sarkallják az erdőkezelőket, a döntéshozókat.

Szabó Marcel, zöldombudsman

Az alapvető jogok biztosának helyettese arra is felhívta a figyelmet, hogy az alaptörvény nevesíti és alkotmányos védelemben részesíti az erdőket: “A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”. Szabó Marcel elmondta azt is, hogy a magyar erdők uniós védelem alatt állnak, az EU ugyanis a kilenc uniós természetföldrajzi régió egyikeként tartja nyilván a Pannon tájat, amely osztrák, szlovák, cseh, horvát és mindezek centrumában magyar területekből áll. “Őszintén remélem, hogy magunk mögött hagyjuk azt a szemléletet, amely évi néhány milliárdos bevételért cserébe hajlandó kockára tenni gyermekeink emberhez méltó jövőjét, és az erdőtörvény év eleje óta folyó koncepcionális átdolgozásának eredménye végül az lesz, hogy az eddiginél nagyobb súllyal érvényesítik a döntéshozók a természetes környezet és a jövő nemzedékek érdekeit” - mondta Szabó Marcel. forrás: MTI

16


ENEREA

Egy új akku hatékonyabbá teheti a nap- és szélenergiát Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának SLAC Nemzeti Gyorsító Laboratóriumában egy olcsó, hosszú életű akkumulátort fejlesztettek ki, ami a nap- és a szélenergiát az elektromos hálózatok egyik legnagyobb ellátójává teheti. “A nap- és szélenergia hatékony felhasználásához egy gazdaságos anyagokból készült akkumulátorra van szükség, ami könnyen méretezhető” - mondta Yi Cui a laboratóriumnak otthont adó Stanford Egyetem anyagtudományi és mérnöki karának docense. “Meggyőződésünk, hogy az említett alternatív energiák természetes ingadozásainak szabályzására új akkunk lehet az eddig tervezettek közül a legjobb.”

Jelenleg az elektromos hálózat nem képes tolerálni a napfény és a szél természetéből adódó nagy és hirtelen energiaingadozásokat, pedig a két energiaforrás együttesen 20 százalékkal járulhat hozzá energiaszükségleteink fedezéséhez, ehhez azonban olyan energiatároló rendszerekre van szükség, amik elsimítják a “szakaszos-energia” csúcsai és völgyei közötti egyenetlenségeket, tárolva a többletet, és kisüthetőek, amikor az energiabeérkezés visszaesik. A szakaszos hálózati tárolás számára legígéretesebb akkumulátorok ma a “folyadék-akkuk”, mivel tartályaik, pumpái és csövei viszonylag egyszerűen méretezhetők a szükséges kapacitás függvényében. A Cui csoportja által kifejlesztett folyadék-akku egy egyszerűbb, olcsóbb kivitel, ami életképes megoldást jelenthet a tömeggyártás számára. A jelenlegi folyadék-akkumulátorok két különböző folyadékot pumpálnak egy reakciókamrán keresztül, ahol a feloldott molekulák energiatároló vagy felszabadító kémiai reakciókon mennek át. A kamra magába foglal egy membránt, ami csak a reakcióból kimaradó ionokat engedik át a folyadékok között, míg az aktív ionokat fizikailag is elkülönítik. Ennek az akkumulátornak két jelentős hátulütője van, a ritka anyagokat - például vanádiumot tartalmazó folyadékok magas költsége, valamint a membrán, ami ugyancsak rendkívül drága és folyamatos karbantartást igényel. forrás: sg.hu

17

ENEREA


Energiatakarékos lesz a Sanghajban épülő Disneyland

Energia ABC Folyadékkristályos kijelző (LCD):

A Sanghajban építés alatt álló Disneyland környezetbarát, alacsony kibocsátású, “zöld” lesz – jelentette be a kivitelező cég a kelet-kínai metropoliszban. A 2011 óta épülő élménypark, amelyet a tervek szerint 2016-ban adnak át, az eddigi "legzöldebb Disneyland" lesz. A kivitelező cég az építés során is figyelmet fordít a környezetbarát elemek felhasználására, emellett a létesítmény maga is zöld technológiákat használ majd - fogalmazott a vállalat képviselője a részletes tervek ismertetésekor. A sanghaji Disneyland elsődleges energiaforrásaként természetes gáz szolgál majd, amelyet egy energiatakarékos, zárt rendszer segítségével hűtésre, fűtésre és elektromos energia termelésére is használnak majd. A rendszer a hulladékhőt összegyűjti és visszaforgatja. Az 520 millió jüan (19 milliárd forint) beruházással épülő "zöld" Disneyland évente 170 millió kilowattóra energiát termel majd, ami 20 ezer tonna szén felhasználásának felel meg, és ezzel mintegy 75 ezer tonna széndioxid-kibocsátást takarít meg - becsülte meg a cég. A Sanghajban épülő Disneyland a floridai Disney hatodik élményparkja lesz a világon, és a harmadik - Tokió és Hongkong után - az ázsiai térségben. A létesítmény többségi tulajdonosa 57 százalékkal a kormányzati tulajdonban lévő Shanghai Shendi Group, a működtetésért is ez a vállalat felel. A Disney a fennmaradó 43 százalékot birtokolja, a menedzsmentet illető feladatokat pedig egy vegyesvállalat látja el. Az élménypark a Magic Kingdom varázslatos birodalmát választotta központi témájául. A park köré egy 1730 hektáros turistaövezetet is terveztek, az odajutás segítésére pedig épül egy, közvetlenül a Disneylandbe vezető 9,2 kilométer hosszú metróvonal. A beruházók az első évben már több mint hétmillió látogatóra számítanak. Forrás: MTI

Kiadja:

A folyadékkristályok folyékony halmazállapotú anyagok, amelyek biztonságos hőmérséklet tartományban optikai viselkedésük a szilárd kristályokhoz hasonló. Feszültség hatására a folyadékkristály molekulái polarizálódnak, átlátszatlanná válnak, a feszültség megszűntével pedig újra átlátszóak. Notebookokban, monitorokban, illetve egyéb kisebb kijelzőjű eszközökben használt technológia. Az LCD sokkal kevesebb energiát fogyaszt, mint a többi kijelző. Töltés szabályozók: Általában tápfeszültség nélküli fotovoltaikus napelemeknél használják. Elsődleges funkciójuk, hogy fenntartsa az akkumulátort a legmagasabb lehetséges tölthetőségi állapotban és a felhasználó számára elegendő mennyiségű feszültséget szolgáltasson, valamint megvédik az akkumulátort a mély kisüléstől és a túltöltöttségtől. Kifizető Hatóság (KH): A tagállam által a kifizetési kérelmek összeállítására, és benyújtására és az Európai Bizottságtól érkező kifizetések fogadására kijelölt szervezet. Magyarországon minden Operatív Program vonatkozásában a Pénzügyminisztérium ez a szerv.

ENEREA Nonprofit Kft. Székhely: 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B., ’A’ épület., III/345. Telefon: 42/599-400, mellék: 2816 Fax: 42/999-635 Honlap: www.enerea.eu E-mail: [email protected] Felelős kiadó: Vámosi Gábor igazgató

18

ENERGIA HÍRLEVÉL. Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. havi kiadványa. V. évfolyam. 5. szám, 2013

Recommend Documents