Endresz György S.E. 2016 Repülési Szabályok összevont oktatás
1. Emlékeztető szakszolgálati engedéllyel kapcsolatban 2. Légterek 3. Légiforgalmi szolgálatok 4. Repülési szabályok
1.Emlékeztető SPL valamint TMG szakszóval rendelkező pilótáknak a. b.
1178/2011 GKM RENDELET SERA szabályozás
a. 1178/2011 GKM RENDELET Engedély megőrzésének feltétele FCL.140.S LAPL(S) – Közelmúltbeli tapasztalatra vonatkozó követelmények a) Vitorlázó repülőgépek és segédmotoros vitorlázó repülőgépek. Az LAPL(S) engedélyese csak akkor gyakorolhatja szakszolgálati engedélyei jogosultságait vitorlázó repülőgépen vagy segédmotoros vitorlázó repülőgépen, ha vitorlázó repülőgépen vagy segédmotoros vitorlázó repülőgépen – a TMG-t kivéve – az előző 24 hónapban teljesített: 1. öt óra repülési időt parancsnokpilótaként, amely magában foglal 15 felszállást;
2. két gyakorlórepülést oktatóval.
b) A motoros vitorlázó repülőgép (TMG). Az LAPL(S) engedélyese csak akkor gyakorolhatja szakszolgálati engedélyei jogosultságait TMG-n, ha: 1. az előző 24 hónapban TMG-n teljesített: i. legalább 12 óra repülési időt parancsnokpilótaként, amely magában foglal 12 felszállást és 12 leszállást; és ii. legalább egy óra teljes repülési idővel, oktatóval végrehajtott ismeretfrissítő oktatást.
2. Amennyiben az LAPL(S)-engedélyes rendelkezik repülőgépekre vonatkozó jogosultságokkal is, az 1. pont követelményei teljesíthetők repülőgépeken is.
Mit kell tenned ha nem teljesítetted a minimum követelményt? c) Az az LAPL(S)-engedélyes, aki nem felel meg az a) vagy a b) bekezdés követelményeinek, szakszolgálati engedélyével kapcsolatos jogosultságai további gyakorlása előtt köteles: 1. részt venni egy vizsgáztató által végzett készségellenőrzésen szükség szerint vitorlázó repülőgépen vagy TMG-n; vagy
2. teljesíteni a hátralévő repülési időt, illetve felszállásokat és leszállásokat kétkormányos vagy egyedülrepülések során oktató felügyelete mellett az a) vagy a b) bekezdés követelményeinek való megfelelés érdekében.
SPL jogosítás kiterjesztése TMG-re • FCL.205.S SPL – Jogosultságok és feltételek a) Az SPL-engedélyes jogosultságai a parancsnokpilóta-feladatkör ellátására terjednek ki vitorlázó repülőgépen és segédmotoros vitorlázó repülőgépen. A TMG tekintetében meglévő jogosultságainak gyakorlása érdekében az engedélyesnek meg kell felelnie az FCL.135.S pont szerint meghatározott követelményeknek.
• FCL.135.S LAPL(S) – A jogosultságok kiterjesztése TMG-re • Az LAPL(S)-jogosultságok akkor terjeszthetők ki TMG-re, ha a pilóta valamely jóváhagyott képzési szervezetnél teljesített legalább: • a) hatórányi repülésoktatást TMG-n, amely magában foglal: • 1. négyórányi kétkormányos repülésoktatást; • 2. egy egyedül végzett útvonalrepülést, amely legalább 150 km (80 NM) hosszúságú, és amelynek folyamán egy teljes megállással végződő leszállást kell végrehajtani egy, az indulási repülőtértől eltérő repülőtéren;
b) egy jártassági vizsgát, mellyel bizonyította a gyakorlati ismeretek megfelelő szintjét TMG-n. E jártassági vizsgán a kérelmező számot ad a vizsgáztató előtt a TMG-re vonatkozó megfelelő szintű elméleti ismereteiről a következő tárgykörökben:
— repüléselmélet, — üzemeltetési eljárások, — repülési teljesítmény és tervezés, — légi jármű általános ismeretek, — navigáció.
SERA RENDELET
A BIZOTTSÁG 923/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2012. szeptember 26.)
a közös repülési szabályok és a léginavigációs szolgáltatásokra és eljárásokra vonatkozó működési rendelkezések meghatározásáról, valamint az 1035/2011/EU végrehajtási rendelet és az 1265/2007/EK, az 1794/2006/EK, a 730/2006/EK, az 1033/2006/EK és a 255/2010/EU rendelet módosításáról
2. Légterek
Légterek Osztályozása • A. osztály - A légtérben csak IFR repülések hajthatók végre, valamennyi repülés számára légiforgalmi irányító szolgálatot és elkülönítést biztosítanak. • B. osztály - A légtérben IFR és VFR repülések egyaránt végrehajthatók, valamennyi repülés számára légiforgalmi irányító szolgálatot és elkülönítést biztosítanak. • C. osztály - A légtérben IFR és VFR repülések egyaránt végrehajthatók, valamennyi repülés számára légiforgalmi irányító szolgálatot biztosítanak. Az IFR repüléseket elkülönítik egymástól, valamint a VFR repülésektől. A VFR repüléseket elkülönítik az IFR repülésektől és tájékoztatják a többi VFR repülésről.
• D. osztály - A légtérben IFR és VFR repülések egyaránt végrehajthatók, valamennyi repülés számára légiforgalmi irányító szolgálatot biztosítanak. Az IFR repüléseket elkülönítik a többi IFR repüléstől, a VFR repülésről pedig tájékoztatást kapnak. A VFR repülések valamennyi repülésről tájékoztatást kapnak. • E. osztály - A légtérben IFR és VFR repülések egyaránt végrehajthatók, az IFR repülések számára légiforgalmi irányító szolgálatot biztosítanak és elkülönítik a többi IFR repüléstől. Minden repülés forgalmi tájékoztatást kap a lehetséges mértékben. CTR-ek nem jelölhetők ki E osztályú légtérnek.
• F. osztály - A légtérben IFR és VFR repülések egyaránt végrehajthatók, valamennyi IFR repülés számára légiforgalmi tanácsadó szolgálatot biztosítanak, valamennyi repülés számára repüléstájékoztatást biztosítanak. Külön kérésre a VFR légijárművek is részesülnek tanácsadó szolgálatban. • G. osztály - A légtérben IFR és VFR repülések egyaránt végrehajthatók, valamennyi repülés számára repüléstájékoztatást biztosítanak.
L
Légtér Típusok és jelölésük
•
Repülőtéri irányító körzet (CTR/MCTR, vagy CTZ/MCTZ) - Control zone: A repülőtér körül a föld felszínétől egy meghatározott felső határig terjedő ellenőrzött légtér.
•
Közelkörzet (TMA) - Terminal control area vagy (MTMA): Egy vagy több nagyobb repülőtér közelében, rendszerint ATS útvonalak találkozásánál létesített irányítói körzet
•
Időszakosan korlátozott légtér - Temporary Segregated Area (TSA): Meghatározott kiterjedésű légtér, amelyen belül időszakosan olyan katonai repülés folyik, amely veszélyt jelent az adott repülési tevékenységben részt nem vevő más repülések számára.
•
Forgalmi tájékoztató körzet- Traffic information zone (TIZ): Nem ellenőrzött repülőterek körül kijelölhető, meghatározott méretű légtér, melyben a repülések számára a repüléstájékoztató és riasztó szolgálatot az érintett repülőtér repülőtéri repüléstájékoztató egysége nyújtja. Kétoldalú rádiókapcsolat kötelező. (Nálunk „F”)
• • • • •
Tiltott Légtér: Korlátozott Légtér: Veszélyes Légtér: Vitorlázó Légtér: „G” Műrepülő Légtér:
„P” Prohibited Area „R” Restricted Area „D” Danger Area Glider Area „A” Aerobatics Area
Légterek jelölése a térképen LH-D30 3800’ (1100m) AMSL
L = terület betükódja H = (Hungary) Magyarország betűjele D = (Danger) Légtér típusa (Veszélyes) 30= A légtér típuson belüli száma 3800’ (1100m) AMSL = A légtér felső határa 3800 feet, azaz 1100m a közepes tengerszint felett. Mivel alsó határ nincs megadva,ezért az a földfelszín
Ezek a légterek az AIP-ben (Aeronautical Information Publication) közzétett módon, a nap egy bizonyos szakában, vagy NOTAM Szerint működnek.
•
„G” típusú légtér:
•
4000 láb (1200m) MSL alatti nem ellenőrzött légterek, valamint vitorlázó és műrepülő légterek.
•
Csak VFR repülés engedélyezett, elkülönítés nem biztosított.
•
Nyújtott szolgálat: Repülés Tájékoztató
• • •
Időjárási minimumok: Vízszintes látás: 5km. 3000 láb (900 m) AMSL-en, illetve alatta, vagy 1000 láb (300m) földfelszín felett, attól függően melyik a magasabb: Felhőkön kívül, föld- vagy vízfelszín látással FL100 (3050 m STD) és 3000 láb (900 m) AMSL között, vagy 1000 láb (300 m) földfelszín felett, attól függően melyik a magasabb: 1500 m vízszintes 1000 láb (300 m) függőleges távolság a felhőktől.
•
•
Sebességmegkötés: 250 Kts (460km/h) IAS
•
Rádióösszeköttetés: Nincs kivéve az éjszakai VFR és az ADIZ-ban folytatott repüléseket.
•
ATC engedély: Nincs
•
FPL benyújtási kötelezettség: Nincs kivéve az éjszakai VFR és az ADIZ-ban folytatott repüléseket.
•
„F” típusú légtér: 4000 láb (1200m) és 9500 láb (2900m) AMSL közötti nem ellenőrzött légterek, valamint a kijelölt TIZ-ek.
•
ITT IFR gépek is közlekedhetnek, akiknek FPL-t kell benyújtaniuk, és folyamatos kétoldalú összeköttetést kell fenntartaniuk.
3.fejezet: Légiforgalmi Szolgálatok
Riasztó Tájékoztató Irányító
Riasztó Szolgálat • •
4.1. Riasztó szolgálat nyújtása 4.1.1. A légijárművek kényszerhelyzete, eltűnése, a riasztó szolgálat nyújtása a repülőtéri kényszerhelyzeti szolgálati egységek szükség szerinti riasztását, a mentés koordinálására kijelölt szerv riasztását, valamint az érintett légijármű üzemben tartójának, az esetlegesen érintett ATS egységek és a kényszerhelyzetben lévő légijármű közelében működő légijárművek értesítését jelenti. (16/2000)
• •
Riasztó szolgálatot kell nyújtani: a) minden olyan légijárműnek, amely számára légiforgalmi irányító szolgálatot nyújtanak; b) a repülési tervet benyújtott légijárművek számára, a működésről kapott információt követően, a repülési terv lezárásáig terjedő időszak alatt; c) az AFIS egységgel rendelkező repülőterek forgalmában résztvevő valamennyi ismert légijármű számára; és d) bármely légijármű részére, amelyről tudott vagy feltételezett, hogy jogellenes beavatkozás alatt áll.
• •
•
1. BIZONYTALANSÁG ÁLLAPOTA, amikor: 1. a légijárműtől 30 percen belül semmiféle közlemény nem érkezett azon időponttól számítva, hogy összeköttetést kellett volna létesítenie, vagy attól az időponttól számítva, amikor az első sikertelen kísérletet tették az összeköttetés felvételére, amelyik a korábbi; vagy amikor 2. a légijármű az utoljára közölt, vagy a légiforgalmi szolgálati egységek által számított érkezési időt követő 30 percen belül - amelyik a későbbi - nem érkezik meg; kivéve, ha a légijármű és a fedélzetén tartózkodó személyek biztonságát illetően semmilyen kétség sincs.
2. RIASZTÁS ÁLLAPOTA, amikor: 1. a bizonytalanság állapotát követően az összeköttetés létesítésére irányuló ismételt kísérletek eredménytelenek maradtak, vagy a más szervekhez intézett érdeklődés eredményeként sem érkezett a légijárműről semmi hír; vagy amikor 2. a légijárműnek engedélyezték a leszállást, és az a számított leszállási idő utáni 5 percen belül nem szállt le, és az összeköttetést sem sikerült újra felvenni; vagy amikor 3. olyan tájékoztatás érkezett, amely azt jelzi, hogy a légijármű működési képessége csökkent, de nem olyan mértékben, hogy kényszerleszállás lenne valószínű; kivéve, ha megnyugtató értesülés van arról, hogy a légijármű és a fedélzetén tartózkodó személyek biztonságban vannak, vagy ha 4. egy légijárműről tudott vagy feltételezett, hogy jogellenes beavatkozás alatt áll; vagy amikor 5. olyan tájékoztatás érkezett, hogy a légijárművön bombát helyeztek el.
3. VESZÉLY ÁLLAPOTA, amikor: 1. a riasztás állapotát követően az összeköttetés létesítésére irányuló további sikertelen kísérletek és szélesebb körű sikertelen érdeklődések arra a valószínűségre mutatnak, hogy a légijármű veszélyben van; vagy amikor 2. a fedélzetén lévő üzemanyag valószínűleg elfogyott, vagy nem elegendő arra, hogy a légijármű biztonságosan elérje a repülőteret; vagy amikor 3. olyan tájékoztatás érkezett, amely azt jelzi, hogy a légijármű működési képessége olymértékben csökkent, hogy kényszerleszállás valószínű; vagy amikor 4. olyan tájékoztatás érkezett, amely azt jelzi, hogy a légijármű kényszerleszállásra készül, vagy kényszerleszállt; kivéve, ha bizonyos, hogy a légijárművet és a fedélzetén tartózkodó személyeket nem fenyegeti súlyos és közvetlen veszély, és nem szorulnak azonnali segítségre.
Légiforgalmi tájékoztató szolgálat (AIS) Aeronautical information service (AIS) A légiközlekedés biztonsága, rendszeressége és hatékonysága szempontjából szükséges tájékoztatások nyújtása céljából létesített szolgálat.
Légiforgalmi irányító szolgálat - Air traffic control service A következő célok érdekében végzett tevékenység: 1) Az összeütközések megelőzésére: a) légijárművek között és b) a munkaterületen légijárművek és akadályok között, valamint 2) A légiforgalom rendszerességének elősegítésére és fenntartására.
4. fejezet: Repülési szabályok •
• •
1.2.1. A levegőben, valamint a repülőtér mozgási területén működő valamennyi légijárműnek be kell tartania az általános szabályokat, továbbá repülés közben alkalmaznia kell: a) a látvarepülési szabályokat (VFR), vagy b) a műszer szerinti repülési szabályokat (IFR).
• •
VFR: Visual Flight Rules IFR: Instrument Flight Rules
• •
1.3.1. A légijármű parancsnokának felelőssége A légijármű parancsnoka felelős a légijárműnek a repülési szabályok szerinti üzemeltetéséért, akár maga vezeti azt, akár nem. Ezektől a szabályoktól csak akkor térhet el, ha a biztonság érdekében ez feltétlenül szükséges.
VMC: Visual Meteorological conditions Magasság tartomány:
Légtér osztály:
Repülési látástávolság:
Felhőktől való távolság:
FL100-on (3050 m STD), C, D vagy fölötte (ellenőrzött)
8 km
FL100 (3050 m STD) és 3000 láb (900 m) AMSL között, vagy 1000 láb (300 m) földfelszín felett, attól függően melyik a magasabb
C, D (ellenőrzött) És F, G (nem ellenőrzött
5 km
1500 m vízszintes 1000 láb (300 m) függőleges
3000 láb (900 m) AMSLen, illetve alatta, vagy 1000 láb (300m) földfelszín felett, attól függően melyik a magasabb
C, D (ellenőrzött)
5 km *
1500 m vízszintes 1000 láb (300 m) függőleges, föld- vagy vízfelszín látással
F és G nem ellenőrzött
5 km **
Felhőkön kívül, föld- vagy vízfelszín látással
Milyen magasságokon hajtható végre VFR repülés?! • •
2.1.2. Minimális repülési magasságok A fel- és leszállás eseteit, valamint a légiközlekedési hatóság engedélyét kivéve a légijármű városok, települések sűrűn lakott területei, vagy szabadban tartózkodó embercsoportok felett csak olyan magasságban repülhet, amelyről kényszerhelyzet esetén a leszállás, vagy a légijármű elhagyása a földön lévő személyek és vagyontárgyaik indokolatlan veszélyeztetése nélkül végrehajtható.
•
3.4.1. A fel- és leszállás eseteit, a munkarepüléseket, az állami légijárművel különleges feladatot végrehajtó, valamint a betegszállítással és életmentéssel kapcsolatos repüléseket kivéve VFR repülés nem végezhető: a) városok, települések sűrűn lakott területei és szabadban tartózkodó embercsoportok felett, a légijárműtől mint középponttól számított 600 m sugarú körön belül található legmagasabb akadály felett 1000 lábnál (300 m ) alacsonyabban; b) az a) pontban nem meghatározott területek felett 500 láb AGL-nél (150 m ) alacsonyabban a föld- vagy vízfelszín felett, kivéve a különleges engedélyhez kötött repüléseket, a ballon repüléseket, valamint a függővitorlázó repüléseket.
•
•
VFR repülések Budapest FIR-ben FL 200-ig (6100m STD) hajthatóak végre.
A 3500 láb (1050 m) QNH alatt tervezett és végrehajtott VFR repülések részére az iránymagassági rendszert nem alkalmazzák.
Budapest FIR-ben útvonalrepülések tervezésekor és végrehajtásakor az alábbi magasságelosztási rendszert kell alkalmazni.
repülés útirányszöge (mágneses)
000°-179° IFR
180°359°
9000' (2 750 m) QNH
VFR
8500' (2 600 m) QNH
IFR VFR IFR VFR IFR VFR IFR VFR IFR VFR
8000' (2 450 m) QNH 7500' (2 300 m) QNH
7000' (2 150 m) QNH 6500' (2 000 m) QNH 6000' (1 850 m) QNH
5500' (1 700 m) QNH 5000' (1 500 m) QNH 4500' (1 350 m) QNII
4000' (1 200 m) QNH 3500' (1 050 m) QNH
repülés útirányszöge (mágneses) 000°-179° I 180°-359° VFR és IFR FL190 (5 800 m STD) FL180 (5 500 m STD)
FL170 (5 200 m STD) FL160 (4 900 m STD)
FL150 (4 550 m STD) FL140 (4 250 m STD)
FL130 (3 950 m STD) FL120 (3 650 m STD)
FL110 (3 350 m STD) FL100 (3 050 m STD)
Változás 2016 március 31-étől Transition altitude Feet
10 000
QNH hPa
Transition level
1013.3 and above
FL110
1013.2 - 977.2
FL120
977.1 and below
FL130
Meters
3 050
2.1.2 Transition altitude The transition altitude specified for the Budapest FIR is 10 000 FT. 2.1.3 Transition level The transition level will be determined by the appropriate ATC unit so as to give a transition layer of at least 1000 FT (305 M) vertical separation above the transition altitude. For determination of current transition level the following table is used.
Vitorlázórepülés Általános szabályok
• - Szembetalálkozó gépeknél mindkettő jobbra köteles kitérni. • - Keresztezés esetén a jobbról érkező gépnek van előnye (jobbkéz szabály) • - Forduló közben az előzés mindig csak a külső körön történhet.
• - Hangárhoz való leszállásra a repülőüzem vezető adhat engedélyt. • - Ejtőernyő viselése kötelező minden 400m feletti feladatnál
• - Felhőt tilos dugóhúzóval elhagyni
•
- Amennyiben két - szakszolgálati engedéllyel vagy vit. oktatói képesítéssel rendelkező személy repül kétkormányos vitorlázórepülőgépen - a gép parancsnokát a repülőüzem vezető jelöli ki. Amennyiben nem oktatóról van szó, a parancsnok csak az első ülésben foglalhat helyet.
•
Alacsonyabb képesítéssel rendelkező személy repülőgép parancsnokául nem jelölhető ki.
•
- A repülőgépvezetők idegen repülőtéren való helyi repülésekor a szakmai vezető vagy az általa megbízott oktató a repülőgépvezető képzettségi fokától, a terep adottságaitól, valamint az időjárási körülményektől függően, kétkormányos ellenőrző repüléseket rendelhet el. Az ellenőrző repülések módját és számát a fenti körülmények határozzák meg.
•
- Vitorlázó növendék terepről nem vontatható. Repülőtérről mindazok a növendékek távrepülés után visszavontathatók , akik az egygépes vontathatói kiképzésüket befejezték.
•
- 4000m feletti repüléshez érvényes magassági repülőorvosi vizsgálat szükséges.
•
Csörlőüzem:
•
- Időjárási minimumai: Felhőalap legalább 400m a vízszintes látástávolság legalább 3km, a szélsebesség nem haladja meg a típusra előírt maximumot, a csőrlés felső pontján a felhőalaptól való távolság legalább 50m. (VFR légijárműnek alkalmaznia kell a 14/2000 KÖVIM rendelet ide vonatkozó követelményeit.)
•
- A növendék üzemnaponkénti felszállás számát az oktató határozza meg a növendék felkészültségétől függően, mely csörlőüzem esetén, nem haladhatja meg az 5 felszállást.
•
- Iskolakörön azonos típusú vitorlázógépnek egymást előzni tilos!
•
Iskolakörön előzni csak az iskolakör külső oldala irányában lehet.
•
- Forduló gyakorlás és termik fogás az iskolakörön a hosszúfalon a 3. Fordulóig 150 m magasságig hajtható végre.
•
- Kétkormányos csörléses iskolaüzemnél az oktató határozza meg azt a szélsebességet amelynél a feladat a növendék számára még elvégezhető. (figyelembe véve az adott típus szél korlátait)
• •
Vontatás: - Vontatásos kiképzőrepülés időjárási minimumai: 5km látás 500m felhőalap
•
- Egy gép vontatása esetén a vitorlázó repülőgép a vontató repülőgépről való leoldás után, csak jobbra fordulhat ki. Balra kifordulásra a repülőüzem vezető adhat engedélyt.
•
- Vontatókötéllel való leszállást csak a repülőüzem vezető engedélyezheti. Az engedély megadását a repülőüzem vezetői naplóban rögzíteni kell. Ha a repülőüzem vezető a kötéllel való leszállásra vonatkozóan nem intézkedik, vagy a vontatópilótának olyan intézkedésről nincs tudomása, a kötél ledobása minden esetben kötelező.
•
- A vontatókötél hossza egy gépes vontatás esetén, ha az adott vitorlázó típus „Légiüzemeltetési utasítása”másképp nem rendelkezik: 40-100 méter.
Kiképzés, vizsgák: •
- Típusvizsgát bizottságilag kell végrehajtani. A bizottság elnöke a szakmai vezető, ill. az általa megbízott személy. Tagja: egy fő műszaki. A vizsgáztatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a bizottsági tagok aláírnak. A típusvizsgát a vizsgázott repülési naplójába is be kell vezetni. A vizsgáztatást szóbelileg kell végrehajtani.
•
- A növendék „B” vizsga feladatának legalább 2 felszállását azon a napon kell végrehajtani, amelyiken a 11. feladatot (egyedülrepülés előtti ellenőrző) végrehajtották.
•
„Dugóhúzó végrehajtását ellenőrző repülések, nem csak az ellenőrzés napjára érvényesek!”
•
- vit.rgv. szakszolgálati engedély megújításhoz végrehajtja a Hatóság által jóváhagyott vizsgabizottsági tag. A szakszolgálati engedély szakmai érvényesség lejárta előtti 6 hónapon belül kell végrehajtani.
Termikelés • - Vitorlázógépek legfeljebb 50m-re közelíthetik meg egymást. • - A megközelítési távolság betartásáért az alacsonyabban tartózkodó gép vezetője, ill. az azonos magasságban történő repülés esetén annak a gépnek vezetője felelős, amelyik a másik gépet maga előtt látja.
• - Felhőalapon tilos várakozni akkor, ha ugyanabban a termikben egy, vagy több gép emelkedik. Ilyekor a felső gép, amennyiben nincs felhőrepülési szándéka - köteles a felhőalapot elhagyni és a többi gépnek utat engedni.
Köszönöm a figyelmet!
