EMLÉKEZTETŐ (TERVEZET) Készült 2014. június 6-ai VÉT ülésről
Jelen vannak: a munkáltató és az érdekképviseletek – mellékelt jelenléti ív szerinti – képviselői.
Munkáltató köszönti a VÉT résztvevőit és jelzi, hogy a mai ülésen a levezető elnök dr. Kispál Viktor (Munkajog szervezet) lesz. Levezető elnök – a meghirdetett napirendi pontoknak megfelelően – megnyitja a VÉT ülését. Felhívja a figyelmet arra, hogy – a VÉT tagjai által kialakított gyakorlat alapján – az ülésen elhangzottak dokumentálása érdekében a munkáltató e célból hangfelvételt készít.
Munkáltató: a napirendek megtárgyalásának sorrendjére tesz javaslatot, azzal, hogy az egyebek megtárgyalásával kezdjünk és csak ezt követően tárgyaljuk a KSz módosító javaslatokat. Egyúttal kéri a feleket, hogy a napirend előtti felvetéseket 30 perces időkeretben tárgyalják. Levezető elnök kérdezi a feleket, hogy a munkáltató által tett javaslat az időkorlátra elfogadható-e. VSZ: egyetért Levezető elnök – tekintettel arra, hogy a javaslatra további reagálás nem volt – megállapítja, hogy a felek egyetértettek a munkáltató javaslatával. VSZ: a napirend előtti felvetések körében megemlíti a nyári közfoglalkoztatással kapcsolatos anomáliákat, illetve a selejtezésre/értékesítésre váró anyagok/készletek problémáját. VSZ: jelzi, hogy az átépítés alatt álló vonalakon (2 vonal) az – idősebb vagy a számítógép használatában kellő jártassággal nem rendelkező – munkavállalók ki- és átképzése az új berendezésekre nem igazán megnyugtató, elsősorban a képzésükre rendelkezésre álló idő rövidsége okán. Utal ezzel is összefüggésben a 30a vonal (Martonvásár) foglalkoztatási- és vezénylési problémáira, továbbá a külső („idegen feles” pl. Jelzőőr Kft) vállalkozók foglalkoztatásának ellentmondásaira. VSZ: 22/2010 NFM. sz. Rendelet képzési követelményei (egyéb vasúti járművezető) kapcsán kéri a munkáltatót a felmérésre, hogy a Rendelet hatálya hány főt érint (érettségi esetleges hiánya). Levezető elnök lezárja a napirend előtti felszólalásokat és válaszadásra megadja a szót a munkáltatónak. Munkáltató: a közfoglalkoztatotti felvetésre reagálva, utal a MÁV-ra vonatkozó ismert kötelezettségekre, megemlítve, hogy a téli közfoglalkoztatás (ezen belül is a „képzési program”) egy külön program volt, ami lezárult. A nyári közfoglalkoztatás egy újabb (külön) program, nincs automatikus átjárás a kettő között. A „felhalmozódott készletekkel” kapcsolatos felvetésre válaszolva
jelzi, hogy ezek nem (vagy nem feltétlen) a MÁV Zrt. a tulajdonában állnak és egyelőre nincs engedélyünk az értékesítésre. Munkáltató: utal a két felvetett kérdés munkajogi (perjogi) vonatkozásaira. A PVDSz által – a közfoglalkoztatás kérdéskörében – kezdeményezett konzultáció kapcsán kéri az érintetteket mindenekelőtt a (képviseleti) jogosultság igazolására, a szakszervezeti érintettség-, illetve a probléma részletesebb kifejtésére. VDSzSz: értetlenségét fejezi ki a munkáltatásra vonatkozó jelzett anomáliákkal kapcsolatban, utalva ezzel összefüggésben a munkavégzés megtagadásának jogszerű lehetőségére, illetve a hatóságok elégtelen közreműködésére. Ismételten emlékezteti a munkáltatót a megemelt munkaidővel kapcsolatos ismert (bérfejlesztési) törekvéseikre. Kéri egyúttal a MÁV Zrt. mint tulajdonos közreműködését a MÁV START foglalkoztatási megállapodása kérdésének rendezésére. Levezető elnök: lezárja a napirend előtti felvetéseket és megnyitja a napirendek tárgyalását, elsőként a VSZ javaslatának megtárgyalásával (sávmaximum emelés) Munkáltató kéri a javaslattevő érdekképviseletet az indokolásra. VSZ: Álláspontjuk szerint az MMK sávhatárok karbantartása lényeges kérdés, az elmúlt időszaki bérintézkedések nem érintették ezeket, értve ez alatt most elsősorban a felső határt. Munkáltató: emlékeztet a bérfejlesztésre vonatkozó hatályos megállapodásokra (MMK 15-16), konkrétan arra, hogy a 350.00.- Ft. felett kizárt az emelés, a 6-14 MMK-ba besorolt munkavállalók esetében viszont nincs a felső sávhatárra vonatkozó korlátozás. Emiatt álláspontja szerint nem indokolt a felső határ emelése. VSZ: emlékeztet arra, hogy a korábbi („tényleges”) bérfejlesztések alkalmával általában a sávhatárok emelése is része volt a megállapodásoknak. Ennek a gyakorlatnak a folytatását kéri. Munkáltató: csak a pontosítás végett emlékeztet arra, hogy a tavalyi évben kétszer is sor került sávminimum emelésre VDSzSz: véleménye szerint a sávmaximum nem valós kérdés, továbbra is a sávminimum a probléma. Szerinte mindkét sávértéket emelni kell. PVDSz: feltételezi, hogy maga a munkáltató is egyetért azzal, hogy folyamatosan karban kell tartani a sávhatárokat. Kérdése, hogy a munkáltató – a korábbi időszakhoz hasonlóan – elemzi-e a beállási értékeket. A sávhatárok karbantartására vonatkozóan kész szakmai javaslatokat is tenni, mert jelenleg ez inkább ad hoc jelleggel történik. MTSzSz: Egyetért, azzal, hogy ez egy automatizmus kellene, hogy legyen. MOSZ: emlékeztet a korábbi (2007) VDSzSz javaslatra, hogy a sávmaximum legyen „a végtelen és még egy kicsi”. Munkáltató: jelzi, hogy a munkáltató folyamatosan elemzi a bértáblát, és az alsó határra vonatkozóan csoportszintű javaslat készül.
Munkáltató: utal ezzel összefüggésben a bérfeszültség kérdésére, illetve a sávminimum és az ajánlott sávminimum közötti különbségekre, illetve ezeknek az eltérő ütemben megtörténő emelésére. MTSzSz: nem érti a munkáltató álláspontját, hiszen véleménye szerint a sávmaximum emelésének (2,4%) nincs forrásigénye. VSZ: a határozott elutasító álláspontot nem érti, megköszöni egyúttal a társszakszervezetek támogatását. VDSzSz: álláspontja továbbra is az, hogy a sávmaximum emelése nem lényegi kérdés. Levezető elnök átadja a szót a munkáltató részére a második napirendi pont (területi ingatlaniroda) felvezetésére. Munkáltató ismerteti az előzményeket azzal, hogy a munkáltató – véleménye szerint megnyugtató – módon szeretné a kérdést rendezni (jelzi egyúttal, hogy ezt a munkáltatói jogkör gyakorlójának felhatalmazása alapján teszi). Konkrétan a témában korábban megtartott konzultációra utalva bejelenti, hogy a munkáltató megvizsgálja a kifogásolt eseteket, és amennyiben a telephelyen kívül teljesített munkavégzések a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak megfelel, akkor visszamenőlegesen (február elejétől június végéig), illetve az átmeneti helyzetben is, biztosítja a kiküldetés elszámolásának lehetőségét. A korábban vélelmezett feltételek bekövetkezése esetén a jövőben viszont a munkáltató mindenképpen a módosított munkaszerződések alapján kíván e kérdésben eljárni, azaz amennyiben az érintett munkakörök valóban megfelelnek a szokásosan telephelyen végzett munka feltételeinek, akkor a kiküldetés már nem merülhet fel. VSZ: Köszöni a munkáltató közreműködését. Elfogadja a választ, de kéri ezt írásban is megerősíteni. Munkáltató: mindenekelőtt pontosítani kívánja, hogy az adott kérdésben dr. Korsós Boglárka Vagyonkezelési és Gazdálkodási Igazgató volt az, aki a munkáltatói jogkörben eljárt, jelzi egyúttal, hogy a munkáltató – az elhangzottakon kívül – írásbeli választ nem tervez adni. VSZ: továbbra is kéri az írásos választ. VDSzSz: szerinte is a jegyzőkönyv/emlékeztető elég, ellenkező esetben maga a jegyzőkönyv súlyát veszíti. Levezető elnök lezárja a napirend megtárgyalását és megnyitja a következő napirendet (Egészségmegőrző Program). Munkáltató: tájékoztatja a VÉT résztvevőit a Programot érintő változásokról, utalva ezen belül is belső strukturális arányok módosulásáról. VDSzSz: utal a várható élettartamok alakulásának általános tendenciájára, illetve ezzel összefüggésben az egyének felelősségére is, illetve a munkaköri alkalmasság kérdésére. Javasolja, hogy a kettő munkanap helyett háromra emelkedjen az a munkavégzés alóli mentesülés, amelyre a munkáltató fizetett távollétet biztosít. A rehabilitált munkakörök létrehozása (ennek nehézségei) kapcsán véleménye szerint a közfoglalkoztatással a MÁV arra is „nyitott kaput” kapott, hogy a rehabilitált munkakörök létrehozásában előre lépjen.
VSZ: korábban kifejtett véleményükkel megegyezően, az irányt továbbra is jónak tartja, de a teljes időtartam elismerése a végső cél (legalábbis egyes munkakörökben). Egyes fizikai munkakörök (Eperjeske: határforgalmi technológus, raktárnok, PGV kocsivizsgáló) Egészségmegőrző programba történő bekerülésére tesz továbbá javaslatot, azzal, hogy ez még hálózati szinten bővíthető lenne a vezénylőkkel is. Munkáltató: a munkáltató folyamatosan vizsgálja ennek lehetőségét. Levezető elnök lezárja a napirend megtárgyalását (az érdekképviseletek a Megállapodást időközben aláírásukkal látták el) és kéri a munkáltatót a KSz módosító javaslatok ismertetésére. Munkáltató: ismerteti a megküldött KSz módosító javaslatokat, illetve ezzel összefüggésben utal azokra a szakszervezetei javaslatokra is, melyeket a munkáltató nem támogatott. A PVDSz javaslatát illetően (KSz 22.§ és KSz 23.§) álláspontja szerint az Mth. kifejezett rendelkezése alapján a felek utólag már nem állapodhatnak meg az Mt. kógens rendelkezéseitől – ez esetben a személyi kört érintően – eltérő szabályok létrehozásában. PVDSz: jelzi, hogy lényegében ezt a (munkajogi) választ várta, azzal, hogy jelen esetben megelégedne azzal a nyilatkozattal is, hogy a munkáltató – a jogi akadályok megszűnése esetére – egyébként a javaslatokkal egyetért. Munkáltató: a korábban már közölt jogi álláspontját fenntartva e tárgykörben, külön jelezni kívánta a javaslat elfogadásának ezen törvényi akadályát is. Munkáltató: részletesen is ismerteti, illetve indokolja az egyes javaslatokat. A taglétszám megállapítását illetően utal a köztulajdonnal összefüggő fokozott felelősségre, illetve az előzményekre, kitérve arra, hogy maga a szabályozás – a főszabályon túlmenően – alternatív lehetőségeket is biztosít az érintett érdekképviseleteknek. A második javaslat (nyelvtudási pótlék) elsősorban technikai jellegű módosítás. A harmadik pont (10. számú melléklet) kapcsán pedig elsősorban a hatályba léptető rendelkezésre hívja fel a figyelmet. Levezető elnök megadja a szót a módosító javaslatok megvitatására. VDSzSz: egyetértenek a javaslatokkal. VSZ: a 10. számú mellékletet – fenntartásokkal, de - elfogadják. (Sajnálják, hogy Hajdúhadház nem kerülhetett be a szakmai döntés nyomán a mellékletbe.) Munkáltató: jelzi, hogy ez egy viszonylagos egyensúlyi állapot fenntartását szolgálja, nyilván egyes esetekben (szakmai) vita tárgya lehet a konkrét szolgálati helyeket vonatkozásában. VSZ: emlékeztet, hogy részükről volt egy javaslat a rugalmas munkaidő-beosztást illetően, a munkaidőkeret megemelésére, azzal, hogy egyébként a rendszer rendeltetésszerű használatával szemben – különösen egyes munkahelyeken – fenntartásaik vannak. Munkáltató: egyetért azzal, hogy a jelenlegi rendszer valóban nem mentes az ellentmondásoktól. Munkáltató: utal rá, hogy ebben a kérdésben valóban volt (részben informális) egyeztetés, kéri ezzel összefüggésben a VSZ további javaslatait/jelzéseit, hogy hol látja a jelenlegi rendszert
fenntarthatatlannak. Álláspontja szerint – a feltételek hiányában – ezeknél a szervezeteknél a fix munkaidőkezdés és befejezés kerülhet alkalmazásra. VSZ: egyetért azzal, hogy folytassuk a tárgyalásokat ebben a tárgykörben. Munkáltató: utal ezzel összefüggésben a kiadás előtt álló lévő egységes humán utasításra, mely e vonatkozásban részletes szabályokat tartalmaz. Megemlíti továbbá azt, hogy a „72 órás” szabály módosítása is korábban napirenden volt, azonban a munkáltató az érintett szakmai vezetés eltérő véleménye miatt ezt egyelőre nem tervezi. VSZ: egyetért azzal, hogy az utasítás az általuk felvetett problémákat vélhetően képes lesz kezelni. A KSz módosító javaslatokkal egyetértenek. PVDSz: a KSz 12. §-ára vonatkozó javaslat kivételével egyetértenek, az arra vonatkozó szándékot rosszhiszeműnek tartja, ez akár ellentétes eredményre is vezethet. Szerinte a lefolytatott szakértői eljárást követően erre nincs szükség. Munkáltató: válasza szerint a szakértői eljárás ugyan „eredményes volt, de sikeres nem”, amivel elsősorban azt kívánja érzékeltetni, hogy a szakértői eljárás alapját képező módszertan (törzsszámos adatbázisok összehasonlítása) nem volt képes arra, hogy a munkáltatóban meglévő – egyébként a köztulajdonból következő fokozott felelősséget figyelembe véve – kétségeket eloszlassa. Amennyiben az érintettek számra a KSz szabályozás jogilag elfogadhatatlan, akkor a bírói út rendelkezésre áll. MTSzSz (utóbb megfogalmazott kifejezett kérésre szó szerint): „köszönöm szépen, én akkor folytatnám a KSz 12. §-ához kapcsolódóan az MTSzSz vonatkozó álláspontját. Véleményünk szerint ez a módosító javaslat a munkáltató részéről ellentétes nem csak az Munka Törvénykönyvével, hanem az Alaptörvénnyel és a demokráciával. Én most nem mennék bele a jogi kérdésekbe, biztos lesz rá módunk, hogy ezt részletesen ki tudjam fejteni és utalnék arra is, amire már Robi is, hogy az állami vállalatokra vonatkozó kógens szabályok közé tartozó rendelkezés, tehát egyértelműen szabályozza a Munka Törvénykönyve a munkaidő-kedvezmény mértékének a megállapítása szabályait. Ettől a Kollektív Szerződés véleményünk szerint nem térhet el. Tavaly nagyon sokáig egyezkedtünk és beszélgettünk erről a kérdésről a munkáltatóval, ezt az utat, amit itt javaslatban most letett, azt végigjártuk. Azt gondolom, hogy ha az az érzés kellett volna a munkáltatónak, hogy a szakszervezetek hazudtak, mert én most ezt vonom le Endre szavaiból, akkor lehet, hogy ez az érzés nem adatott meg a munkáltató részére. Én azt gondolom, hogy ezzel a kollektív szerződésbe való megerősítéssel, továbbra is a szavunkat, a hitelességünket kérdőjelezi meg a munkáltató. Egyébként volt egy ígérete tavaly a munkáltatónak, ami ezzel a témával kapcsolatos és ez jegyzőkönyvekben is szerepel. A munkáltató nem tartja ezt az ígéretét, szeretném felhívni erre a figyelmet. Semmi nem indokolja véleményünk szerint, hogy kollektív szerződésbe emeljük ezt a kérdést, mert a dolgozókat nem kényszerítheti senki, hogy a munkabéréből történő tagdíjlevonást adja a munkáltatónak. Sem a munkáltató, sem a szakszervezetek, ezt a törvény egyértelműen szabályozza. Köszönöm szépen.”
MOSZ: álláspontjuk szerint kizárólag a levonásos taglétszám legitim. Munkáltató: álláspontja szerint a KSz szabályozási javaslat egy újabb lehetőséget teremt, a kógens szabályoktól ez nem tér el, csak egy pontosító szabályt („technikát”) fogalmaz meg. Levezető elnök kéri a munkáltatót a KSz módosítás aláírásának előkészítésére, ezt követően a VÉT ülését lezárja.
Budapest, 2014. június 6.
Készítette: dr. Szabó Imre
Jóváhagyta: dr. Nemeskéri-Kutlán Endre
