Emlékeztető a Tartalomfejlesztési és Módszertani Munkacsoport (TMM) 2016. június 9-ei plenáris üléséről Helyszín: EMMI, Szalay u. 10-14. II. emeleti államtitkári tárgyaló Jelen vannak: az emlékeztető mellékletét képező jelenléti ív szerint Elnököl: prof. Dr. Csépe Valéria és prof. Dr. Jánosi Imre A levezető elnök köszöntötte a résztvevőket, majd átadta a szót Dr. Csépe Valéria professzor asszonynak (MTA KEB), aki gratulált a pedagógusnapi kitüntetésekhez, majd a napirendet fölvezető tájékoztatást adott az alábbiak mentén: két témacsoport beszámolójára kerül sor, s a megvitatottjavaslatok részét képezik a TMM 2016. június 14-én sorra kerülő jaavaslatcsomagjában Köznevelési Kerekasztalon a legfőbb feladat a szakmai javaslatok képviselete, s olyan előterjesztés kialakítása, amely az alaptantervet képes megfeleltetni a gyorsuló világ kihívásainak, s a nemzetközi példa is azt mutatja, hogy ehhez folyamatosan igazítani szükséges a kerettantervet (pl. Finnország) a szakmai kérdések átpolitizálása nehezíti a megegyezést (pl. szakiskola, szakgimnázium, természettudományos tantárgyak kérdése) a természettudományos tantárgyak esetében fontos, hogy a tudomány fogalmazza meg a tartalmat, mégpedigaz életkori eltéréseket figyelembe véve. 2016. június 15-én az MTA KEB szerevezésében az MTA székházában „Természettudomány újragondolva” címmel konferenciára kerül sor, amelyre mindenkit szeretettel meghív. Dr. Jánosi Imre levezető elnök: 12 óráig tart a munkacsoport ülése, 2 téma kerül bemutatásra 30-30 percben , s az elhangzott javaslatokhoz hozzászólásokat várnak. dr. Pajtókné dr. Tari Ilona (EKTF) a „Tankönyv és módszertan” témacsoport vezetője beszámolójában (diasorral) a következő fő kérdéseket érintette: a munkacsoporthoz alapvetően három téma tartozik: a tankönyv, a módszertan, az IKTtaneszköz fejlesztés a munkacsoport célja: a témacsoport vitaülésein elhangzottakra, valamint a nemzetközi trendekre és a hazai tapasztalatokra alapozva olyan konkrét javaslatokat dolgozzon ki, amelyeket megvitatásra ajánlhat a Tartalomfejlesztés és Módszer Munkacsoport a Köznevelési Kerekasztal számára a munkacsoport tagjai által kitöltött, majd feldolgozott kérdőív bemutatása: öt kérdéskört ölelt fel a kérdőív, ami mentén fogja az elkövetkezendő időben a munkacsoport a feladatát végezni. Az egyes témákon belüli megállapításokat ötfokú skálán jelölve támogathatták, vagy nem támogathatták a részvevők. A kérdőív eredményeinek bemutatása: 1. Tankönyvválasztás, tankönyvfejlesztés, tankönyvellátás: szabadon választható tankönyvek, a tankönyvfejlesztés rendszere szakmai szempontok mentén kerüljön kialakításra, az érintettek bevonása a TK. ellátás rendszerének kialakításába - állításokat egyértelműen támogatták. 2. A tankönyvek minősége: tartalmi szempontból tanulás támogató legyen, formailag igazodjon az életkori sajátosságokhoz állításokat teljes mértékben egyértelműen támogatták, ellenben a nyomtatott tankönyvet digitális tananyagokkal kell felváltani állítás már megosztotta a munkacsoport tagjait. (közel 44 %-uk így is támogatta) 3. Szakmódszertani fejlesztés, tanulástámogatás, szervezetfejlesztés: heterogén csoportok differenciált fejlesztését biztosító módszerek, kreativitást fejlesztő módszerek, iskolák tanulószervezetként való működése szintén egyértelműen támogatott volt.
1
-
4. A taneszköz-fejlesztés módszertani, technológiai és pedagógiai fókuszai: a taneszközök fejlesztése összehangolt legyen a tanulást támogató módszerekkel, össze kell hangolni a digitális tananyagokkal, ösztönözni kell az új taneszközök elterjedését a pedagógiai praxisban - állításokat ugyancsak egyértelműen támogatták. 5. Digitális pedagógiai kultúra: ebben a kérdéskörben voltak kevésbé támogató csoporttagok, de nem jelent meg a támogatás hiánya egyik esetben sem. A digitális eszközöket össze kell hangolni a tankönyvekkel és más taneszközökkel, a pedagógusoknak és a tanulóknak a közös munka érdekében ugyanazokat az eszközöket kell használnia, a technológia és az eszközhasználat eszköz legyen és ne cél - állítások szerepeltek ebben a körbe. A munkacsoport további feladatai: a kérdéskörök megvitatása, SWOT elemzések elkészítése, hazai jó gyakorlatok felkutatása, nemzetközi trendek vizsgálata, javaslatok megfogalmazása. Az első kérdéskör tekintetében elkészítették a SWOT analízist, ennek a bemutatására került sor
Tankönyvválasztás, tankönyvfejlesztés, tankönyvellátás ERŐSSÉGEK
Új, kötelező alsós tankönyvekben vannak differenciált fejlesztésre való törekvések Nemzeti Köznevelési Portál megléte Javult a tankönyvellátás a kezdeti állapotokhoz képest (KELLO) A kötelező tankönyvek ára kedvező Könnyű terjeszthetőség A kevesebb tankönyv (tartalmi vonatkozásban) lehetővé teszi az átjárhatóságot és az interdiszciplináris tartalom megjelenését. Eltűntek az üzleti, piaci szempontok. Egy cégen belüli tankönyvfejlesztés átláthatóságot tesz lehetővé. Diákközpontú tankönyv fejlesztés valósul meg.
LEHETŐSÉGEK
A Köznevelési Portálon megjelenő tanulástámogató interaktív digitális tananyagok fejlesztése. Programcsomagok/pedagógiai rendszerek (tankönyv, módszer, IKT, pedagógusképzés és továbbképzés, tanári kézikönyvek, mérés és értékelés) fejlesztése A tartalmat szakmailag megfelelő (diszciplinárisan, szakmódszertanilag stb.) munkacsoportok fejlesszék a tankönyveket, programcsomagokat, pedagógiai rendszereket! Hatásvizsgálatok készítése A kísérleti tankönyvek bevezetésével a pedagógusoknak lehetősége van a visszajelzésre. (Most dolgozzák fel a visszajelzéseket) A frontális ismeretközlés meghaladása
GYENGESÉGEK
NAT, kerettantervek és tankönyvek (pl. szövegértés területén) harmóniájának hiánya. A pedagógusok ragaszkodnak mereven a tankönyvhöz Az intézmények részére juttatott normatíva kevés, nem tudják megvenni a tankönyvcsomagot. A tartós tankönyvek nem teszik lehetővé a munkáltatást, nem tanulástámogatóak A tananyagfejlesztés ideje irreálisan rövid Túlzott tartalomközpontúság, módszertanilag elmaradott tankönyvek Interdiszciplináris tartalmak hiánya Túlszabályozás (betűről betűre ragaszkodás a NAThoz) Szakmailag jó tankönyvek nem jelenhetnek meg Nem a legjobb szakértőket kérik fel tankönyvírásra Rossz illusztrációkat tartalmazó tankönyveket is használnak a diákok
VESZÉLYEK
A tankönyvek minősége romlik Az új tankönyvek gyors fejlesztése felületes munkát eredményez A tankönyvírók hozzá nem értése Fennáll az uniformizálódás veszélye Korlátlanul szabad tankönyvválasztás esetén minőségi romlás Nem megfelelő szakember írja a tankönyvet
2
-
Tartós tankönyvek megszüntetése A jelenlegihez képest csökkentett tartalmi minimum és optimum megjelenítése a tankönyvekben. (Tanterv!) A tankönyvek a gyerekeknek szólhatnak, nem a pedagógusnak. A tantárgyi összehangolás (interdiszciplináris tartalmak megjelenése) lehetősége kevesebb tankönyv esetén
A következő lépés, az elemzésből megfogalmazni az ágazat számára ajánlott stratégiai célokat, amelyhez javaslatokat vár a jelen levőktől is.
Kérdések, hozzászólások lényegi elemei: Nagyné Horváth Emília (MBT Ped. Szakosztály TKTE, KÜTOSZ): -
az új kerettantervekhez legyenek TK-k
Baranyai Zoltánné (Magyar Művészetoktatásért Országos Szervezet): -
csak az ének-zenéhez vannak taneszközök, de más művészeti ágakhoz (képző-, iparművészet) nincsenek segédanyagok, TK-k a négy évfolyamos összevonás lehetőségéhez is készüljenek tantervek
Dr. Kárpáti Andrea (ELTE TTK, informatikai tanárok képviseletében): -
az informatikai oktatás jelenlegi tananyagát jónak találja, csak nem elegendő az óraszám hozzá 4. évf.-tól el kell kezdeni az info. oktatást TK, tanári kézikönyv, digitális portálon háttéranyagok legyenek
Kajáry Ildikó (MAGYE): -
művészeti oktatáshoz elavultak a gyógypedagógiában alkalmazott tankönyvek, újak kellenének, megfelelő digitális tananyagok sincsenek a fogyatékkal élőknek (nem csak az értelmi fogyatékkal élőknél) Kaposi úr előző alkalommal tartott előadásához szólva – az eltérő tantervű intézményeknek is szükségük van tantervi módosításra
Dr. Benczéné Csorba Margit (EGYMI): -
a gyógypedagógia tankönyveiben a differenciálás nagyon fontos lenne, ezzel párhuzamosan a TK-ek megújítása is szükséges
Dr. Halász Tibor (Eötvös Loránd Fizikai Társulat): -
35 éve foglalkoznak TK kiadással, nagy a tapasztalatuk a tankönyv kiadás folyamatát lassítaná, a kapkodást ellenzi legyen elég idő a lektorálásra, a lektorok véleményének beépítésére a TK-be szakmai szakértő lektorok legyen az összes TK-t tartalmilag össze kellene hangolni, ne legyenek ellentmondások az egyes tantárgyak könyvei között
Dr. Jánosi Imre ülésvezető: a kapkodás következményeivel tisztában vannak, helyteleníti Somhegyi Annamária (Egészségügyért Felelős ÁT-ság):
3
rendkívüli módon egyetért azzal, hogy a pedagógiai módszereknél a frontális oktatáson kívül más oktatási módszerekre is gondol a munkacsoport, ami a gyerekek lelki egészségét szolgálja
-
Dr. Hajnal Zsolt (NFM): a tantárgyakban a fogyasztóvédelem jelenjen meg: igény az információra, képesek legyenek az információkat összevetni, kiválasztani a hiteleset a fogyasztóvédelem def. megjelenik: az informatika-oktatásban, az egészséges életmód, a környezetvédelem, a matematika tantárgyakban Nat horizontális szempontjai között szerepel a Fogyasztóvédelem (nem kívánnak külön tantárgyért lobbizni) kérése, hogy a téma életszerű példákon, gyakorlatokon keresztül szerepeljen a tananyagban tájékoztat, hogy a témában az EU Biz. tankönyveket és módszertani útmutatókat tett közzé digitális honlapon (magyar nyelven is elérhető), feldolgozása tematikus hetek formájában is elképzelhető
-
dr. Gordáné Oláh Márta (Óvodai Nevelés a Művészetek Eszközeivel Egyesület): a megfelelő illusztráció nagyon fontos a TK-ben, főleg kisgyermekkorban, ízlésformálás, esztétikai nevelés, motiváló hatás szempontjából
-
Hegedűs Rita (Magyar Nyelvstratégiai Intézet) kérdés: a kérdőív kitöltés előtt volt-e megbeszélés? A digit. TK. fogalma tisztázásra került-e?
-
Gidáné Orsós Erzsébet (Antiszegregációs munkacsoport): felső tagozatban a TK szövegek minősége változzon, könnyebb legyen a szövegértés, tartalmi és mennyiségi szempontból is, az új TK-eketa gyerekek tesztelhessék a megjelenés előtt HH diákok nem értik sokszor a szövegeket
-
dr. Pajtókné dr. Tari Ilona előadó válaszai: köszöni a hozzászólásokat egyetért azzal a felvetéssel, hogy új kerettantervhez új TK-ra van szükség egyetért azzal, hogy a művészeti oktatásban is készülnie kell oktatási anyagnak, kéri majd Kárpáti professzor asszony szakmai segítségét ehhez munkatankönyvekre van szükség minden tantárgy esetében nem csak a gyógypedagógiában Halász Tiborral teljesen egyetért, nem szabad siettetni a TK készítést, várja tapasztalataival és megköszöni, ha részt vesz a későbbi munkálatokban a kérdőív kitöltése előtt vitaindító megbeszélés volt, de a digitális tankönyv fogalmára még nem tértek ki, mert az IKT kérdéskörben szerepel, amire később kerül sorra (a digit. TK mérésértékeléssel társuljon, komplex tartalmak legyenek, ne csak beszkenelt szöveg) az új fejlesztéseket tervezik kipróbálni, ezt az elvet képviselik várja a további hozzászólásokat e-mail-en:
[email protected] címen.
-
-
Dr. Jánosi Imre levezető elnök megköszöni dr. Pajtokné dr. Tari Ilona válaszát. Jelzi, hogy a munkacsoport rátér a 2. témára: felkéri Dr. Polonkai Máriát, hogy a „Nat, kerettantervek, be- és kimeneti követelmények, átmenetek II. (5-12. évfolyam)” témacsoport vezetőjeként tartsa meg beszámolóját. Dr. Polonkai Mária témacsoport vezetőként az alábbi fő kérdéseket érintette előadásában (diasorral): -
Bemeneti készségek vonatkozásában: 1. 1-4. évfolyam számára megfogalmazott készségekre, képességekre alapozás; 2. Motivált, kreatív tanuló, stabil készségekkel, képességekkel;
4
3. Tapasztalatokban, élményekben gazdag tanuló; 4. Személyiségtulajdonságok figyelembevétele; 5. Reális önértékelési, önellenőrzési képesség megalapozása -
2016 szeptemberében bevezethető változások 1. Tanulók túlterhelésének csökkentése; 2. Alapelvek megfogalmazása a tartalmak összeállításához – oktatási kormányzat iránymutatása szerint; 3. Nat, kerettantervek, tankönyvek, módszerek, mérési-értékelési rendszerek kidolgozásának megkezdése; 4. Természettudományi tárgyak laborgyakorlatainak bevezetése (csoportbontással); 5. Csoportbontások bevezetése azoknál a tárgyaknál, ahol azok szükségesek; 6. Új eszközök vásárlása, a nevelő-oktató munkát segítő személyek (NOS) biztosítása; 7. Az informatika tárgy helyének megtalálása a pedagógiai folyamatban; 8. Az érettségi és a nyelvvizsgák viszonyának rendezése
-
Kötelező óraszámokra tett javaslatok 1. 5-6. évf. heti 23+2 óra 2. 7-8. évf. heti 25+2 óra 3. 9-10. évf. heti 28+4 óra 4. 11-12. évf. heti 28+6 óra - A plusz 2-2 óra általános iskolában felzárkóztatásra, tehetséggondozásra fordítható; - A plusz 4-6 óra középiskolában felzárkóztatásra, tanulói érdeklődés kielégítésére, tehetséggondozásra, később érettségire, továbbtanulásra történő felkészítésre fordítható; - Plusz óra nélkül alapóraszámmal és egyéb tevékenységgel elvégezhető az általános és középiskola
-
Középtávú módosítások (2017-től) 1. Tantárgyi struktúra és óraszámok meghatározása; 2. A tervek (Nat, kerettantervek) kidolgozásába be kell vonni az MTA-t, tudományegyetemeket, tanárképző felsőoktatási intézményeket, szakmai szervezeteket, tantervfejlesztőket, gyakorló pedagógusokat; 3. A Nat finomhangolása szükséges, vegye figyelembe a készségek és a képességek kialakításánál, hogy az iskola a tanulókat a XXI. századra készíti fel; 4. A Nat vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, fontos legyen a tartalomban a koherencia; 5. A Nat-ban jelenjen meg az érzelmi intelligencia fejlesztése és a művészeti nevelés; 6. A tartalomban kapjon nagyobb szerepet a természettudomány; 7. A Nat-hoz olyan kerettantervek készüljenek, melyek a tankönyvírók és a pedagógusok munkáját segítik; 8. A kerettanterv 3 típusú legyen: ‘A’ általános műveltséget adó, ‘B’ magasabb szintű, ‘C’ emelt szintű képzéshez; 9. A kerettanterv határozza meg a tantárgy cél- és feladatrendszerét, az életkori sajátosságokat figyelembe véve; 10. A kerettanterv tartalma a tantárgyi órakeret 70 %-át töltse ki; 11. Az új tartalomhoz új tankönyvek kidolgozása szükséges; 12. Módszerek összegyűjtése, jó gyakorlatok átadása, módszerek sokaságának kínálata;
-
Hosszú távú módosítások Középtávú módosításokban megfogalmazottak tervszerű kidolgozása, bevezetése
Dr. Jánosi Imre levezető elnök megköszöni Dr. Polonkai Mária témacsoport vezető beszámolóját. Megkéri a munkacsoportot a kérdések és hozzászólások megtételére.
5
Ringhofer Ervin (Magyar Kollégiumi Szövetség): a két beszámolót egységben kezeli: a pedagógiai rendszerek kidolgozását rendszerszemléletben kell kezelni, rendszerek fejlesztéséről szóló munkacsoportoknak kellene dolgozniuk, ez biztosítaná a koherenciát; megjelennek az átmenetek: mindenképpen meg kell jeleníteni a közép- és felsőoktatás közötti átmenetet, mivel a továbbtanuláshoz szükséges tudás is szempont kellene, hogy legyen a fejlesztésnél, vagyis át kell tekinteni az egyes szintek követelményeit, hogy azok összhangban legyenek egymással – ez a szemlélet hiányzik a rendszerből; egyetért azzal, hogy van egy alap, amivel el lehet jutni az érettségihez, de az érettségivel ne záródjon el a felsőoktatási továbbtanulás lehetősége – nyitott szellemiség biztosítása; oktatás szemlélete és szerkezete szolgálja, hogy a gyerek örömmel tanuljon, mint az egyik legfontosabb motivációs elem Gidáné Orsós Erzsébet (Antiszegregációs munkacsoport): -
kiemeli, hogy a jelen oktatási rendszerben valóban nincs megfelelő hangsúllyal reális önértékelési, önellenőrzési képesség; megkéri, hogy a szóhasználatban a felzárkóztatás helyett a felzárkózás szót használják
dr. Molnár Katalin (OKNT): -
-
alapvető, hogy a Nat, a kerettantervek és a tankönyvek egymással összhangban legyenek, továbbá megjelenjen az interdiszciplinaritás, ehhez kapcsolódik, hogy a sikeresség kulcsa az, hogy a pedagógusok mennyire tudnak közvetíteni; világosan meg kell fogalmazni a köznevelési kimeneti követelményeket, a felsőoktatásnak pedig meg kell szabnia azokat a bemeneti követelményeket, amelyek a felsőoktatási feltételeknek
Somhegyi Annamária (Egészségügyért Felelős Államtitkárság): -
az életkori sajátosságokkal kapcsolatban hozzáteszi, hogy ebbe bele kell érteni a gyermekek aktuális készségeit, képességeit, beleértve a lelki egészségüket
Udvari Katalin (Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület): -
-
örül, hogy hangsúly kerül az érzelmi nevelésre, aminek eszköze a művészeti nevelés – hozzáfűzi, hogy a tudományok kutatási eredményeket nem követi a művészeti oktatás fontosságának felismerése; egy integrált művészetpedagógiai programot dolgozott ki az Egyesület, a tanárképzésben tanítják is: a tanárnak is motiváltnak és kreatívnak kell lennie (nem csak a diáknak), hiszen tudnia kell differenciáltan tanítani különböző szociális, kulturális körülményekben élő gyerekeket
Dr. Benczéné Csorba Margit (EGYMI): -
felhívja a figyelmet a kerettantervek és értelmi fogyatékos kerettantervek összehangolására, mivel integrált nevelés-oktatásban nagy számban vesznek részt még a középiskolákban is, ezért fontos, hogy a fejlesztési folyamatban szakértők vegyenek részt, akik mind a két területet átlátják
Nemcsicsné Molnár Györgyi (NOE): -
üdvözli a heti 28 óraszámot, ugyanakkor alacsonynak tartja a plusz 6 órát a tehetséggondozáshoz a középiskolában;
6
-
ha csak az óraszámokat csökkentik, azzal munkanélkülieket generálnak – erre megoldás lehet a csoportbontás, ami magasabb színvonalú oktatást is jelent
Dr. Csépe Valéria professzor asszony kér szót: -
kiemeli, hogy tervet, koncepciót készítenek, a Nat-ét legkésőbb 2016. december 31-ig , , ennek két lényeges célja van: versenyképes oktatás és értékalapú nevelés; olyan hozzászólásokat kér, amelyek a további munkához adhatnak szempontot a javaslatok tekintetében;
általánosan elfogadott megközelítés, hogy a tantervi elvárás alapszinten teljesíthető legyen legalább a gyerekek 70 %-a számára. dr. Gordáné Oláh Márta (Óvodai Nevelés a Művészetek Eszközeivel Egyesület): -
támogatja a rugalmas órákat, mert ezek a differenciálás lehetőségét jelentik akár a tehetséggondozás, akár a felzárkózás szempontjából: lehetővé teszik, hogy a gyerekek erősségeire fókuszáljanak, így lehet motiválni és erősíteni a gyermekek gyenge oldalát is
Dr. F. Lassú Zsuzsa (óvodai nevelés, óvoda-iskola átmenet, alsó tagozatos alapkészségek témacsoport vezetője): -
-
a felsőoktatás ugyanolyan nagy nehézségekkel küzd, mint a közoktatás; elavultak a tantárgyi struktúrák, tananyag tartalmak, így módszertan is – ez nem csak a pedagógusképzésre igaz, hanem általánosan elmondható; az egyéni tanulási út szemlélete hiányzik a felsőoktatásban; TÁMOP források segítségével el tudott indulni a felsőoktatásban is egy olyan folyamat, hogy a közoktatásból felsőoktatásba átmenetnél már figyelembe lehessen venni a tanulók különbözőségeit; motivált tanulók legyenek; nem a közoktatást kell visszanyomni egy tananyagközpontú oktatás felé, hanem a kompetencia alapú, projekt orientált oktatás felé kell elmozdulnia az egész oktatási rendszernek
Dr. Halász Tibor (Eötvös Loránd Fizikai Társulat): -
-
hívószónak a „XXI. századi modernizálás” mellé a „tanulói terhek csökkentését” is odatenné a tanárok megszólítása céljából; a tananyag mennyiséget annak szem előtt tartásával kell csökkenteni, hogy a közoktatás 2 alapvető célja, egyrészt általános műveltségi alapozás, másrészt a saját képességek figyelembevétele és az ennek megfelelő pályaorientáció megvalósulhasson – ennek megfelelően az iskolának, tanároknak bővebb lehetőséget, nagyobb önállóságot kellene adni; „Önállóan gondolkodtatni csak az a tanár képes, aki maga is önállóan gondolkodik.” Eötvös Loránd
Dr. Benczéné Csorba Margit (EGYMI) prof. Dr. Csépe Valéria elnök asszonyt kérdezi: -
hogyan illeszthető be a gyerekek fejlesztéséhez szükséges idő – a tanórai kereteken kívüli mozgás, művészet, szakkörök?
Dr. Csépe Valéria professzor asszony jelzi, hogy később, több felvetésre együttesen válaszol. Zs. Sejtes Györgyi (Gyakorlóiskolák Iskolaszövetsége): -
a tantárgy feletti céloknak (IKT, szövegértési képesség fejlesztése) markánsabban, jól körvonalazottan meg kell jelennie a Nat-ban, a kerettantervekben;
7
-
-
a célokon, feladatokon túl a módszerek is meg kellene, hogy jelenjenek fenti dokumentumokban,majd ezek folyományaként a tankönyvekben is – ezek segítséget adnak a pedagógusnak; a programcsomagok mellett teszi le voksát
Dr. Jánosi Imre levezető elnök felkéri Dr. Polonkai Mária témacsoport vezetőt, hogy válaszoljon a kérdésekre. Dr. Polonkai Mária témacsoport vezető: -
kiemeli a rendszerszemléletet; „felzárkóztatás” helyett „felzárkózás” használatát támogatja; felsőoktatás bemeneti követelményeinek kidolgozásában kérik a felsőoktatás szakértőinek részvételét; életkori sajátosságok az összes XXI. században megváltozott képességét jelentik a tanulónak, a vezetői összefoglaló is ennek szellemében készült; gyógypedagógusok, illetve a megfelelő szakemberek bevonása szükséges a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, művészeti nevelése kapcsán
Dr. Jánosi Imre levezető elnök felkéri Dr. Csépe Valéria professzor asszony, hogy válaszoljon a kérdésekre és zárja be a munkacsoport ülését. prof. Dr. Csépe Valéria elnök asszony: -
-
-
-
-
megköszöni a témacsoportok munkáját és a hozzászólásokat; emlékeztet arra, hogy külön munkacsoport foglalkozik a különleges figyelmet igénylő – az átlagtól eltérő képességekkel, készségekkel rendelkező – gyerekekkel, ide értve az SNI-t, HHt, , s a különleges tehetségeket is; a Nat a közoktatás alaptörvénye, a NAT5-nek 10-15 évre kellene készülnie: az általános alapokat (általános tudás+készség= kompetencia, az életen át tartó aktív tanulóképesség, vagyis az alkalmazkodó intelligencia biztosítása; ehhez súlyozott tananyag szükséges – ehhez a különböző diszciplinák szakembereire van szükség, ők tudnak súlyozni,s biztos alapozást adni ahhoz hogy mire van/lehet szükség; fontos, hogy ne a lobby érdekek érvényesüljenek; az egésznapos iskola a tanórán kívül is tud képességet fejleszteni, készséget kialakítani és tudást átadni, s ez az egész nap során történik; nem kell mindent kötelezővé, hanem kívánatossá kell tenni; az oktatási rendszer egyszerre pazarló és szűkösséggel küzdő, ezt kell úgy alakítani, hogy megteremtődjön az egyénre szabott, differenciált fejlesztés, oktatás, nevelés harmóniája, koherenciája; a NAT5 esetében szükséges az oktatási módszerek radikális felülvizsgálata is, a frontális oktatás visszaszorítása, különböző alternatív módszerek bevezetése ehhez kell az iskola szabadsága, s felkészültsége ahhoz, hogy meg tudjon szervezni a kognitív profil tekintetében extra foglalkozásokat is; ehhez korszerűen képzett, felkészült, életen át tanulni képes pedagógusokra van szükség, ez a továbbképzés és az állami működtető rendszer felelőssége, így lehet a gyerekeknek egy morális modellt is adni; sok kérdés, sok javaslat-előkészítő csoport van, a munkacsoportnak ezeket kell összehangolni, és elkészíteni azt a koncepciót, ami a magyar közoktatás, köznevelés alapdokumentuma lesz
Dr. Jánosi Imre levezető elnök elköszön a résztvevőktől.
8
Az EMMI részéről a munkacsoport munkáját Kosinszky Zsuzsanna segíti. Az emlékeztetőt készítette: Bánki Andrea Irén, Glowacz Miklósné Az emlékeztetőt jóváhagyta: prof. Dr. Csépe Valéria
9
