Emlékeztető a PSIVET Szakértői Hálózat találkozójáról 2012. 04. 02. Budapesti Corvinus Egyetem A találkozón résztvevők és a további projekttagok listája a dokumentum végén, a 2. sz. mellékletben található.
I. A PSIVET program bemutatása:
A Promotion of Social Inclusion through VET (PSIVET) – Esélyteremtés szakképzéssel c. projekt az Európai Bizottság Egész életen át tartó tanulás programja Európai Együttműködés az Oktatás és Képzésben alprogramjának támogatásával valósul meg; A projekt koordinátora a Budapesti Corvinus Egyetem Oktatásfejlesztési Observatory Központja, partnerek a Tempus Közalapítvány és a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI); Általános cél: hozzájárulni az Európai Unió Oktatás és Képzés 2020 Stratégia, továbbá a hazai egész életen át tartó tanulásról szóló stratégia céljainak megvalósulásához a kutatás, a képzés és az információterjesztés eszközeivel.
Feladatok: Kutatás a hazai, közelmúltban megvalósított, felzárkóztatásra és esélyteremtésre irányuló programok áttekintése; a jó gyakorlatok szintetizálása; szakpolitikai ajánlások megfogalmazása. o Célcsoport: szakpolitikai döntéshozók és intézményvezetők. o Várható eredmények: 1-1 tanulmány a hazai és a nemzetközi jó gyakorlatok feltérképezése alapján; adatbázis a kutatási eredményekből. Szakértői hálózat létrehozása a kutatás támogatására és az elkészített anyagok validálására. Gyakorlat-orientált, 48 órás képzési anyag kidolgozása a szakképző intézmények vezetői számára, 2012 nyarára. Képzésfejlesztéssel kapcsolatos workshopok: o 2012. április 24.: intézményvezetői workshop a Tempus szervezésében 15 intézményvezető számára. Cél: egyfajta igényfelmérés a tananyag tematikájával kapcsolatban (melyet egy kérdőíves igényfelmérés is kiegészít) o Június: PLA a képzők képzésén dolgozó 20-25 szakember számára. Módszertani újdonságok áttekintése, tapasztalatcsere, osztrák jó gyakorlat bemutatása. Disszemináció: o 2012 szeptemberében 80-100 fős konferencia a nem formális és informális tudás validációjáról. A kutatás és a projekt eredményeinek bemutatása. o Honlap www.psivet.hu, illetve http://www.observatory.org.hu/projektek/psivet/ o Tájékoztatás a projekt előrehaladásáról és eredményeiről az Observatory, illetve a Tempus hírlevelén keresztül (12000-es címlista).
2/8
II. A vizsgálat során áttekintendő programok és az elemzés megközelítésmódjával kapcsolatos javaslatok Megközelítés és javasolt szerkezet 1. Általános szempontok Elhangzott javaslatok: Meg kell vizsgálni a releváns STARTÉGIÁKat, valamint hogy mennyire érvényesültek azok esélyteremtésre vonatkozó komponensei; Fontos az ágazatköziség megjelenítése; A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (NSRK) vizsgálata; Néhány regionális, illetve helyi stratégia esettanulmány-szerű feldolgozása. A fenti javaslatok megfontolása alapján az alábbi stratégiák áttekintését tervezzük: 2005-ös szakképzés-fejlesztési stratégia Koppenhágai folyamat kommünikéi 2005-ös LLL stratégia 2003-as HEFOP NFT, ÚMFT, Új Széchenyi Terv 1996-os szakképzés-fejlesztési stratégia 2. Elemzési szempontok Elhangzott javaslatok: Az alábbi négy szempont megjelenítése kiemelten fontos: • Jogi szabályozás • Finanszírozás • Intézményrendszer • Humán erőforrás Fontos szempont, hogy legyen a programban a képzők kompetenciáinak fejlesztésére irányuló komponens; Vizsgáljuk a program előkészítettségét: megfelelő tervezés után vezették-e be; Megfontolandó szempont a programok összehasonlíthatósága, súlyozása: a helyi programok nem vethetők össze az országosakkal; A fenti javaslatokkal kiegészített, részletes elemzési szempontrendszert az emlékeztető végén az 1. sz. melléklet (PSIVET Elemzési szempontrendszer) tartalmazza. 3. Szempontok a szakpolitikai ajánlásokkal kapcsolatban Elhangzott javaslatok: Célszerű elkülöníteni a célcsoport szerint (a szakpolitikusoknak más lehet hasznos, mint az intézményvezetőknek); A szakpolitikai ajánlások célcsoportja szempontjából figyelembe kell venni a kidolgozás alatt álló Híd programokat és a gyakornoki programokat is (ezek most indulnak);
3/8
Az intézményvezetői szemléletformálásnál megengedhető a kevésbé kemény kritériumok használata, különös tekintettel a kisebb erőforrású programok esetében gyakran hiányzó értékelésekre, hatástanulmányokra - itt az "objektív" mérés esélye kisebb, így a "szakértői szubjektivitásra" kell hagyatkozni. A döntéshozói célcsoport számára készülő javaslatok esetében, ezzel szemben, az értékelések „objektív” adatait, dokumentumait javasolt használni.
A fenti javaslatok alapján: A hazai programok elemzését közlő tanulmányban a szakpolitikusok számára vezetői összefoglalót készítünk minden elemzett program esetében összefoglalva a fenti 4 szempont szerinti aspektusokat. Az elemzési szempontrendszer témakörei szerint készült leírásokat Excel táblába, illetve kereshető adatbázisba rendezve publikáljuk az összehasonlíthatóság és a felhasználóbarát megvalósítás szempontjait tartva szem előtt. Az objektivitás biztosítása érdekében, ahol nincs elérhető hatásvizsgálat, ott prominens szakértői csoportok véleményeinek összegzésére és ütköztetésére fogunk törekedni. A Híd programok és gyakornoki programok előkészítői körében igényfelmérést tervezünk végezni. 4. Az áttekintendő programok időkerete Elhangzott javaslatok: Érdemes figyelembe venni a kormányváltások időpontjait, tekintettel az ennek nyomán bekövetkező szakpolitikai változásokra is; Az elmúlt tíz év stratégiáit át kell tekinteni, mivel fontos szempont a releváns EU-s intézkedésekhez történő illeszkedés. A fenti javaslatokat megfontolva az alábbi időkeret alkalmazását tervezzük: Az elmúlt kb. egy évtizedben megvalósított programok áttekintését javasoljuk, némi rugalmassággal kezelve a határokat (nagyon indokolt esetben az ezen túlnyúló programok is figyelembe vehetőek). 5. Az áttekintendő programok kiválasztásának kritériumai Elhangzott javaslatok, felmerült kérdések: Általánosságban Fontos tisztázni, hogy mi tekinthető esélyteremtő programnak. Mit tekintsünk sikerkritériumnak, milyen indikátorokat használjunk. A nagy volumenű, átfogó, az intézményrendszert érintő, nagyszámú kedvezményezettet érintő programok (pl. EU-s, ÚMFT-s programok, Arany János) nem maradhatnak ki. Fenntarthatóság legyen szempont. Intézményesülést tekintsük irányadónak. Kis költségvetés - az állandó forráshiány miatt a kis költségvetésű programok gyakorlatának bemutatása a legrelevánsabb. A ráfordítás és hozzáadott érték mátrixában elhelyezni a fejlesztéseket és kiemelni a nagy ráfordítású/nagy hozzáadott értékű és a kis ráfordítású/nagy hozzáadott értékű programokat. A nagy ráfordítás/kis haszon dimenzió a szakpolitika szempontjából érdekes.
4/8
Innovatív programok, "bottom-up" vagy pilot jellegű programok (pl. a Világnyelv programon belül a nyelvi előkészítő programok - nyelvtudás terén esélyteremtés). Adaptálhatóság szempontja: emeljük ki a kiterjeszthető, más helyszínre átvihető programokat. Ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy míg sok program az egyik helyen sikeres, addig másutt kevésbé. Érdemes rámutatni, hogy mi az eltérő kimenet oka. Elérhetőek-e a monitoring, értékelés dokumentumai.
Tematika szerint A tematika bővítése javasolt az alábbi területekkel: Esélyteremtés felnőttek számára, iskolarendszeren kívüli, felnőttképzési programok (pl. Lépj egyet előre!) áttekintése is fontos; Fogyatékkal élők számára indított programok bevonása is fontos, mert a., ugyanaz a szempontrendszer alkalmazható rájuk, mint általában a hátrányos helyzetűek programjaira, b., az utóbbi időben nagy hangsúlyt kapott a fogyatékos személyek munkaerőpiaci integrációjának elősegítése, c., a nem testi fogyatékosok száma egyre nő. A felsőoktatás nem hagyható ki a felsőfokú szakképzés miatt. A fenti javaslatok megfontolása alapján az alábbi nagyobb volumenű programok áttekintését tervezzük: • • • • • •
SZFP Felzárkóztató programok (SZFP ’C’) Modularizált, rész-szakképesítéses, OKJ Arany János Program Tranzitfoglalkoztatás Útravaló Integrált Pedagógiai Rendszer K.I.D.
Az elérhető dokumentumok, tanulmányok, valamint kapacitás függvényében az alábbi programok feldolgozására is sor kerül: • •
Ösztöndíj Program Világ-Nyelv
A kisebb volumenű/pilot programok közül: • Dobbantó • Tanodák • Fogyatékkal élő személyek számára működtetett program(ok) Roma fiatalok felsőoktatási részvételét támogató programok (pl. Romaversitas, Education Fund programjai)
Roma
5/8
1. sz. melléklet
Szempontrendszer a PSIVET – Esélyteremtés szakképzéssel projekt nemzeti szintű kutatási szakaszához Cél: A társadalmi befogadással kapcsolatos, 2000-2011 között lezajlott hazai programok, projektek egységes szempontrendszer szerinti értékelő elemzése, ezek tanulmány-kötetbe rendezése, illetve tudásbázisba történő feltöltése. Célcsoportok: 1. Döntéshozók, szakpolitika-alkotók (országos, regionális és helyi szinteken) 2. Intézményvezetők: szakképzési és felnőttképzési intézményvezetők Az elemzés elkészítése, szerkezete: A lenti táblázatban szereplő szempontok megállapításait egy Excel táblázat celláiba helyezzük el. (Ez az adatbázisba történő betöltést, illetve összehasonlíthatóságot szolgálja.) Ezen túl minden egyes program elemzéséből készül egy vezetői összefoglaló, amely az alábbi négy fontos szempont szerinti értékelést kell, hogy tartalmazza: Jogi szabályozás, szabályozottság (ahhoz illeszkedik, azt igazították már hozzá, az korlátot jelentett, annak módosítására volna szükség stb.) Finanszírozás (a fő – illetve potenciális – finanszírozók, lehetséges finanszírozásmegosztás, alul- / túlfinanszírozás, az elterjesztés beruházás- és működtetési forrásigénye stb.) Intézményrendszer (új intézmény létrejöttéhez vezetett-e, meglévő intézményrendszerben működik-e vagy működhet-e pl. elterjesztés esetén stb.) Humán erőforrás (milyen humán erőforrásra támaszkodik, annak fejlesztése része-e a programnak, esetleg szűk korlát volt-e, az elterjesztés milyen HEF-fejlesztést igényelne stb.) A program mellékletében felsoroljuk a feldolgozott forrásokat bibliográfiai leírással és az elérhetőség megjelölésével.
6/8
Nem minden pont releváns minden elemnél, illetve nincs mindenről információ, ezekhez külön interjút készítünk, illetve néhány – akár releváns – pont kihagyása is lehetséges.
Elemzési szempontcsoport Folyamatmodell elemei: probléma felvetése, elemzése; a megoldási javaslatok kidolgozásának alapjai és folyamata; a megvalósítás, monitoring/ellenőrzés; és visszacsatolás.
Téma, célcsoportok, érintettek/résztvevők
Konkrét kérdés A program előkészítettsége, szakmai megalapozása. Nyilvános előzetes vita (fermentációs szakasz, ha volt). A program és a politika /szakpolitikák: Milyen mértékben szakmai illetve politikai a motiváció? Milyen igényre, hiányra reflektál? Mi a deklarált és/vagy nem hangoztatott oka az indításának? Az okok azonosítása mi alapján történt? Pl.: helyzetelemzés; igényfelmérés; kutatási háttér stb. Mik a célok? Deklarált és nem deklarált célok. Pilot vagy rendszer szintű beavatkozásról van szó? A program / intézkedés kezdete, vége, fázisai (pl. kísérleti szakaszt követő „bevezetés”), története. A megvalósítás főbb lépései. A program jogi státusza és ennek következményei a megvalósítási folyamatra. A program beavatkozási logikája, módszertana; időközben végzett monitoring és hatásvizsgálatok – amennyiben releváns. Humánerőforrás-fejlesztés a programban Esetleges ágazatközi együttműködések a programban A megvalósítási szakaszban történt módosítások okai és hatásai a program egészére. A program jelene és jövője, kilátásai: folytatás lehetőségei; ráépülő fejélesztési programok stb. A program jogi státusza, és ennek következményei a fenntarthatóság szempontjából. Konkrétan milyen témával foglalkozik? Kik a célcsoportok? (elsődleges, másodlagos, számosságuk – legalább becsült érték). A programban érintett intézmények, intézményrendszerek. (public-private; állami-civil) Kik működtetik / üzemeltetik? (public-private; állami-civil) A célcsoport mekkora hányadát célozza meg? Mekkora részét éri el? (Elsődleges elérés, másodlagos elérés)
7/8
Finanszírozás
Nyilvánosság, disszemináció
Eredmények: ezen belül európai uniós vonatkozások is
1
Finanszírozás forrásai és költségei: Kik, miből finanszírozzák? Költségei: összesen és egy főre jutó – ha értelmes. Mekkora beruházás (éves, szumma) társul hozzá? (Lehet becslés is, ha nincs adat, vagy nehezen elkülöníthető.) A program becsült költséghatékonysága, költség-haszon egyenlege. A programról rendelkezésre álló (nyilvános) dokumentumok (indítás, dokumentálás, esetleges monitoring, értékelés, hatásvizsgálat). A leírás forrásai. A programnak a szakmai nyilvánosságba való bevezetése, megjelenése, a program nyilvánosságának története. A program megítélése, népszerűsége a különböző stakeholderek szemében. A program hatása (konkrét, a célcsoportra irányuló és szélesebb, beleértve a szemléletformálást is). A program eredményessége (mennyire sikerült elérnie a célját). A program hozzájárulása a lemorzsolódás csökkentéséhez. (Ez alapvetően része az előzőnek, de erre a szempontra – aktualitása miatt – különös figyelmet fordítanánk.) A program intézményesülése A program fenntarthatósága A program és az EU-s E&T stratégiai célok: Mit ért el az ET2010 vonatkozásában, illetve hogyan közelítette az ET2020-as célokat1. Országos kompetenciamérésben megmutatkozó eredményesség (ha releváns).
Ez utóbbi akkor még nem volt definiálva, de vizsgálnánk, hogy mennyire illeszkedik az ET2020 célokhoz.
8/8
2. sz. melléklet
A találkozón résztvevők és a további projekttagok listája 2012. április 2-ai találkozón részt vettek: Szakértő Intézmény Borbély-Pecze Tibor Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, Nemzeti Munkaügyi Hivatal Borsi Árpád Bruckner László Dr. Benedek András Dr. Setényi János Dr. Vartman György Fehérvári Anikó Mártonfi György Jakab János Loboda Zoltán Marton József Sárik Zoltán Szauer Csilla Bognár Mária
Felnőttképzők Szövetsége (FVSZ) Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Szak-és Felnőttképzési Igazgatóság Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet Műszaki Pedagógia Tanszék EXPANZIÓ KFT. Nemzetgazdasági Minisztérium, Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet nyugdíjas (Belvárosi TISZK volt igazgatója, korábban szakképzésért felelős helyettes államtitkár) Oktatási Hivatal Közép-békési TISZK Magyar Szakképzési Társaság Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Dobbantó Programiroda Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány, Dobbantó Programiroda
A hálózat további tagjai, akik a találkozón egyéb elfoglaltságuk miatt nem tudtak részt venni: Ispánki György egyéni szakértő Mayer József Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Janák Katalin Központi Statisztikai Hivatal, Életmód-, foglalkoztatás- és oktatásstatisztikai főosztály Szira Judit Roma Education Fund A találkozón részt vett projekttagok: Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Oktatásfejlesztési Observatory Központ, Budapesti Corvinus Egyetem Hermándy-Berencz Judit Tempus Közalapítvány Szegedi Eszter Tempus Közalapítvány Balla Ágnes Tempus Közalapítvány Mihályi Krisztina Oktatásfejlesztési Observatory Központ, Budapesti Corvinus Egyetem Domján Krisztina Oktatásfejlesztési Observatory Központ, Budapesti Corvinus Egyetem Balogh Emese Türr István Képző és Kutató Intézet Polyacskó Orsolya Türr István Képző és Kutató Intézet
