E M L É K E K ÉS A D A T O K AZ INGYENORVOSOK TISZTELETÉRE A MAGYARORSZÁGI ORTODOXOK ÉS G Ö R Ö G K A T O L I K U S O K K Ö R É B Ő L SASVÁRI
LÁSZLÓ
gyógyító szentek egy csoportját a bizánci hagiográfia a következő gyűjtőnévvel említi: "Ayioi ' A v á p y u p o t (egyes s z á m b a n : ' a v á p y v p o c ) azaz ,szent pénztelenek'. (Az av- fosztó értelmű szócska — mint a magyar nyelvben a -tlan, -tien, -talán, -telén fosztó képző — , az 'apyupóc jelentése ,ezüst, p é n z ' . A magyarban a szónak t ö b b meg felelője is t a l á l h a t ó : a magyar ortodoxok (görögkeletiek) szertartási könyveiben ,szent szegények', a magyar görög katolikusok k ö n y v e i b e n ,ingyenesek' vagy ,ingyenes orvosok', majd ,ingyenorvosok', de találkozunk az ,ingyengyógyítók' alakváltozat tal is. Ú g y t a l á l t u k , hogy elterjedtségénél fogva az ingyenorvosok szót illeti meg az elsőség, ezért írásunkban elsősorban ezt h a s z n á l j u k , viszont az idézetek esetében a Szent Szegények olvasható, mert műfordítási s z e m p o n t o k b ó l a magyar ortodox kiadványok szövegeit használtuk. Mindenekelőtt nézzük meg, hogy k i k és hányan tartoznak az ingyenorvosok k ö z é ? — Legteljesebb felsorolásukat a betegek kenete szentség feladási imájában találjuk meg: , , . . . a gyógyító szent Szegényeknek: Kozmának és Damjánosznak, Kyrosznak és Jánosnak, Pantaleimonnak és Hermolaosznak, Sámsonnak és Diomodisznek, Mókiásznak és Anikitosznak, Thallaleosznak és Try fonnak.. . oltalmazása által"? 1
2
1
A görög szavak értelmezéséért köszönetünket fejezzük k i Járási János görög katolikus lel késznek (Budapest). Egyben ezúttal szeretnénk minden adatközlőnknek köszönetet mon dani. - Berki Feriz: Liturgikon. I . Bp., 1955. 39. — Aranyszájú Szent János atya szent és isteni Liturgiája... a magyarajkú görög szertartású katholikusok lelki épülésére. Debrecen, 1882. 8. — Krajnyák Gábor: Lelki kenyér. Bp., 1948. 302. — Dicsérjétek az Úr nevét. Görög szertartású katholikus ima és énekeskönyv. Miskolc, 1934. 251. Berki Feriz: Evchologion. Bp., 1959. 168. — A görög katolikus fordítás: Görög katholikus egyházi szerkönyv (Euchologion). Ungvár, 1907. 43. Itt az utolsó kettőnek a neve hiányzik a felsorolásból. Megjegyezzük, hogy a 2. jegyzetben felsorolt hivatkozások a liturgia (mise) előkészületi részében levő megemlékezésre vonatkoznak. Dolgozatunkban erre külön nem térünk ki, mivel ezt a megemlékezést csak a pap mondja csendben, így a hívőközösség előtt kevésbé ismert. Egyébként is csak az első hat nevet és egy általános jellegű említést tartalmaz. 3
5
Orvostörténeti
Megkíséreltük ünnepeiket és főbb életrajzi adataikat s z á m b a venni, s ez a magyar nyelvű g ö r ö g katolikus hagiográfia alapján — m á s n a p t á r a k k a l is egybevetve — sikerült. 4
1. Emléknapjaik (a neveknél első helyen a magyarosabb alakot használjuk, de z á r ó jelben a névváltozatokat is megadjuk): — Cirusz (Kyrosz) és J á n o s ingyenorvos v é r t a n ú k ; január 31. február 1. — Trifon (Tryfon) v é r t a n ú ; — Mókiász v é r t a n ú ; május 11. — Talaleusz (Thallaleosz) v é r t a n ú (és társai); május 20. — Betegápoló (vagy Vendéglátó) Sámson; június 27. június 28. — Cirusz és J á n o s ingyenorvos vértanúk ereklyéinek R ó m á b a vitele; — R ó m a i K o z m a és D á m j á n (Damjanosz, D e m j é n , július 1. D ó m j á n , D ö m j é n ) ingyenorvos vértanúk; — Hermolausz (Hermolaosz) vértanú (és t á r s a i ) ; július 26. — Pantaleimon (Pantaleon, Pantalejmon, P a n t e l e é július 27. mon, Pentele) ingyenorvos vértanú ; —• Anicét (Anikitosz) v é r t a n ú (és társa); augusztus 12. augusztus 16. — Diomidisz vértanú ; o k t ó b e r 17. — Arábiai K o z m a és D á m j á n ; november 1. — Ázsiai K o z m a és D á m j á n ingyenorvosok, vala mint A r á b i a i Kozma és D á m j á n ingyenorvos vér tanúk. 5
A felsorolásból is kitűnik, hogy ingyenorvos névvel — a n a p t á r a k — kifejezetten csak a h á r o m Kozma és Damján-párost, Ciruszt és J á n o s t , valamint Pantaleimont illetik! 2. Életrajzi adataik: Cirusz és János közül az előbbi alexandriai, az utóbbi edesszai orvos volt, ingyen gyógyítottak, 292-ben lefejezték őket, ereklyéiket 500 körül vitték R ó m á b a . Trifon N i c e á b a n szenvedett vértanúságot 250-ben. Mókiász Diokleciánusz császár alatt szenvedett vértanúságot 295-ben. 4
Kozma János: Ménologion. Miskolc, 1939. V. 17., 18., V I I I . 24., 64., I X . 1., 20., 58., X . 18., I I . 16. és 48. (11 füzetből álló betétsorozat a Dicsérjétek az Úr nevét című énekes könyvhöz, a naptári napok felsorolását a görög egyházi év szerint szept. 1-től aug. 31-ig veszi.) Á Diomidiszre és Mókiászra vonatkozó adatokat Berki Feriz és Berki Zuárd szóbeli közlése alap ján adjuk. Nevüket és adataikat a megjelenés alatt levő magyar ortodox szinakszárion tartalmazza. (Szinakszárion = a szentek életét tartalmazó görög egyházi könyv.) — Kozma János munkásságára vonatkozóan: Keresztény magyar közéleti almanach I . Bp., 1940. 558. * Itt indokoltnak tartjuk a Pantaleimon névforma használatát: 1. jobban kifejezi a név eti mológiáját: TtávTa eXéiu-cov, ,mindenkin könyörülő'; 5. az ikonfeliratokon igy fordul elő. — Pantaleon néven ismerteti Mátray János: Keresztneveink. Szentek, vértanúk, névnapok. Bp., 1960. 220—1. Valamint Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium I I . Bp., 1977. 119—20. A szent ünnepe a nyugati egyházban Mátray szerint július 27., Bálint Sándor szerint július 28.
Talaleusz orvos volt, hivatását a pogányoktól félve csak titokban gyakorolta, ingyen gyógyított, 284 k ö r ü l m á s o k k a l együtt szenvedett v é r t a n ú s á g o t . Sámson R ó m á b ó l került K o n s t a n t i n á p o l y b a , pap volt, de orvosi gyakorlatot is foly tatott. Jusztinián császárt is meggyógyította, aki hálából egy nagy k ó r h á z a t és m e n h á zat alapított, és az igazgatását Sámsonra bízta. Betegápoló S á m s o n 541-ben hunyt el. Római Kozma és Dámján ingyen gyógyítottak, irigy t a n í t ó m e s t e r ü k egy hegyre csalta őket, hogy gyógynövényeket gyűjtsenek. I t t megkövezéssel szenvedtek vértanú ságot 284-ben. Hermolausz Pantaleimon nevelője volt, 304 körül szenvedett — t ö b b e k k e l együtt — vértanúhalált. Pantaleimon nikodémiai származású orvos, 305 körül szenvedett vértanúságot. Anicét testvérével együtt szenvedett vértanúságot 305—8 k ö r ü l . Diomidisz Kilikiából származó orvos volt, vértanúságának ideje 284—304 k ö z ö t t . Arábiai Kozma és Dámján ikertestvérek, ingyen gyógyítottak, 284és 305 k ö z ö t t szenvedtek v é r t a n ú s á g o t . Ázsiai Kozma és Dámján mint orvosok bejárták a falvakat és ingyen gyógyítottak. Békében hunytak el — de ennek idejére adatot nem találtunk. 6
A felsoroltakból általában közismertek Kozma és D á m j á n , (de az, hogy melyik p á r o s , nem mindig d ö n t h e t ő el !), valamint Pantaleimon. Felbukkan m é g Szent Trifon tisztelete is. Ismertetésre kerülő adataink és emlékeink főleg napjainkra, visszamenő legesen az elmúlt h á r o m évszázadra vonatkoznak. N é h o l azonban a k ö z é p k o r végére is vissza tudunk tekinteni.
K O Z M A ÉS D Á M J Á N T I S Z T E L E T É N E K E M L É K E I A rigómezei csata u t á n , a X V . század folyamán bevándorló szerbeknek az egyik központja a Csepel-szigeti Ráckeve volt Görögkeleti szerb temploma 1480 k ö r ü l épült. A X V I . század folyamán oldalkápolnákkal bővítették. A z egyiknek patrociniuma Kozma és Dámján. A templomban az orvosszenteknek t ö b b ábrázolásuk is van. L á t h a t ó k falfestményen és fatáblára festett ikonon is. A z utóbbi a következő m ó d o n ábrázolja ő k e t : aranyozott h á t t é r előtt, világos r u h á b a n együttesen j o b b , illetve bal kezükkel orvosságos ládát tartanak, a másik kezükben egy-egy kereszt. Az ikon X V I I I . századi e r e d e t ű . A z orvosságos láda mutatja, hogy gyógyító szentekről van 7
8
6
7 8
A Kozma és Dámján párosok közül egyedül csak az ő életrajzuk szerepel: Mátray i . m. 167., Bálint i . m. 301—2. Ünnepük a nyugati egyházban szept. 27. — Megtalálhatók egy neves gyógyszerészettörténeti munkában is, itt a jelzőjük pénztelenek'. (Baradlai János—• Bársony Elemér : A magyarországi gyógyszerészet története 1. Bp., 1930. 306.) Pest megye műemlékei I I . Bp., 1958. 18—28. Iparművészeti Múzeum Nyilvántartási Osztálya, a Szentendre-gyűjtemény leíró kartonjai alapján. A ráckevei ikon száma 128. A Szentendre-gyűjtemény ikonjainak a fotói megtalál hatók a szentendrei Ferenczy Károly Múzeum fotóarchívumában. A leíró kartonok a restaurálatlan ikonok alapján készültek, egyes attribútumokat újra kellett értelmeznünk a restaurálás után készült fotók alapján. (Az ikonok restaurálása 1972—73-ban Újvidéken történt.) — A közölt fotók Wagner Richárd felvételei.
szó, a kereszt pedig a v é r t a n ú s á g u k jele. A kápolna búcsúünnepe november 1. (Ónaptár szerint november 14-re esik.) Véleményünk szerint az ábrázoltak A r á b i a i Kozma és D á m j á n , mert a közösen t a r t o t t láda ikertestvér voltukra utalhat. A kápolna búcsú ünnepét napjainkban m á r nem tartják meg. Az ingyenorvosok k u l t u s z á n a k az ápolásáról tanúskodik a T o l n a megyei Grábóc község szerb m o n o s t o r á n a k K o z m a és D á m j á n ikonja. A X I X . század elejéről való festmény a k é t szentet fekete r u h á b a n s fehér karingben, kezükben rekeszes ladikéval á b r á z o l j a ( 1 . á b r a ) . A g r á b ó c i monostor, b á r a szakirodalom nem igen foglalkozott eddig jelentőségével, a budai (szentendrei) szerb püspökség területén é l ő , a dunántúli szerbség egyik kulturális k ö z p o n t j a volt. Egykori k ö n y v t á r á n a k állományát ma a szentendrei p ü s p ö k i k ö n y v t á r b a n őrzik, s mint azt néhai Huzsvik G y ö r g y könyvtáros közléséből tudjuk, a k ö n y v e k k ö z ö t t számos X V I I I . századi, H a l l é b a n nyomott példány is t a l á l h a t ó . Baranya megyéből származik az a X V I I I . századi rézmetszet, mely az ortodoxia szentjeit ábrázolja 9 jelenetben. A z utolsóban (fentről lefelé) valószínűleg Kozma és Dámján l á t h a t ó . Ez az összeállítás alkotójának vagy megrendelőjének a célja szerint bizonnyal o k t a t ó jellegű, de egyben mutatja, hogy a szerb egyház pártfogolta, fontos nak tartotta Kozma és D á m j á n tiszteletét. A magyarországi görög katolikusok körében élt Kozma és D a m j á n - k u l t u s z r a utal Genthon István adaléka a B o r s o d - A b a ú j - Z e m p l é n megyei Mogyoróska templomával kapcsolatosan: „Szt. D ó m j á n oltár festett stipese a régi gör. kat. f a t e m p l o m b ó l " . Egy, a m o g y o r ó s k a i p a r ó k i a történetét feldolgozó cikkben pedig azt olvashatjuk: „Van viszont a templomnak valószínű a leégett templomból á t m e n t e t t , két, műértéknek számító, turisták százai által lefényképezett ikontartó faoltára, rajtuk Szent Kozma és D á m j á n ingyenorvosok kb. 250 éves i k o n j á v a l " . A m o g y o r ó s k a i p a r ó k i a keletkezési ideje bizonytalan. Egy régi harang feliratán 162l-es évszám szerepelt. Természetesen így az alapítás i d ő p o n t j á t még a görög katolikussá válás, az 1646-os ungvári unió előtti, ortodox i d ő k b e kell helyeznünk! M o g y o r ó s k a első temploma egy régi anyakönyvi bejegyzés szerint Kozma és Dámján tiszteletére v o l t szentelve. A m á s o d i k templom szintén fatemplom volt, mint az első. Építési ideje ennek is bizonytalan. 1774-ben és a következő é v e k b e n is a templomi s z á m a d á s o k b a n Péter-Pál n a p j á r a nagyobb a d o m á n y o z á s o k vannak bejegyezve. Ebből arra lehet következtetni, hogy a második templom védszentjei m á r a főapostolok voltak. A m ú l t században é p ü l t — ma is álló — k ő t e m p l o m b ú c s ú n a p j a is Péter-Pál, azaz j ú n i u s 29-e. M i lehetett a védszent megváltozásának az oka? Adatok híján csak feltételezésekre vagyunk utalva. Lehet, hogy a július 1-i Kozma és D á m j á n nap megülése átcsúszott 9
10
11
12
13
14
9 1 0 1 1 1 2 1 3
1 4
Bajront Sándor esperes (Lórév), ráckevei adminisztrátor levélbeli közlése. Iparművészeti Múzeum 186. Néprajzi Múzeum, a népi vallásosság tárgyai gyűjtemény, száma: 70.158.12. Genthon István: Magyarország művészeti emlékei 2. Bp., 1961. 198. Petrasevits Dénes : A mogyoróskai görög katolikus parókia monográfiája I I . Katolikus Szó 1974. aug. 4. Petrássy Konstantin: Parókiáink történetéből. Mogyoróska. Görög Katholikus Hírlap 3 (1905). 9. 4—5.
/. ábra Kozma és Dámján ikonja a grábóci monostorból
Junius 29-re. Az ingyenorvosok kultusza azonban még t o v á b b élhetett, mert az á b r á z o lásuk a második templomban is megvolt. Ez a templom 1806-ban égett le, de a t ű z b ő l igyekeztek kimenteni a M á r i a - és a Krisztus-képet és velük együtt K o z m á é t és D a m j á n é t , ugyanis az ingyenorvosok k ü l ö n - k ü l ö n a Mária- és a Krisztus-ikont t a r t ó lábazatok elejére vannak festve. A Krisztust ábrázoló i k o n azonban elégett, s csak a talapzata maradt meg. Ez ama D o m j á n - o l t á r stipese, azaz l á b a z a t a . A két szent alakját 1 X 1 méteres d o m b o r ú alapon 6 0 X 6 0 cm-es felületre festették h á r o m k a r é j o s m e z ő b e , k é t karéj fent j o b b és bal oldalon, egy középen alul helyez kedik el. A szentek nevét szláv betűkkel írták fel. 1. Szent Kozma ikonja: az ingyenorvos alakja középen helyezkedik el, a j o b b j á b a n keresztet tart, e m ö g ö t t gyógyszeres üvegeket és tégelyeket t a r t a l m a z ó polc. A baljában k e n d ő , a színe fehér, melyet egy előtte levő (mintegy térdelő vagy fektéből felemelkedő) beteg fejéhez érint. A h á t t é r fehéres, K o z m a ruhája piros. A felirat („Szvjatij Koszma") a bal kéz felett van. 2. Szent Dámján ikonja: a középen álló szent a jobbjával megáldja az előtte levő beteget, akinek a kezén kötés és k e n d ő van. D á m j á n kezében hasas üveg, melyből (kanál vagy ecset?)-nyél áll k i . A polc a bal kéz felett van, m í g a felirat a jobb felett. A h á t t é r tüzes piros, a szent ruhája k é k . A környékből m é g egy elenyészett Kozma és D a m j á n - p a t r o c i n i u m r ó l is van tudo m á s u n k . Baktakék g ö r ö g katolikus t e m p l o m á n a k a védőszentjei az 1825-ös sematiz mus szerint még K o z m a és D á m j á n v o l t a k . A régi ikonosztáz négy alapképe közül h á r o m a közelmúltban előkerült, de a védszenteké, a negyedik még valahol lappang. Felvetődik b e n n ü n k a kérdés, hogy eme emlékek milyen nagyobb összefüggésbe állíthatók bele? Erre is megkapjuk a választ, ha számba vesszük a szentek nevét viselő felvidéki, a mai kelet-szlovákiai görög katolikus templomokat. A századforduló évei b ő l a következő k é p e t kapjuk (zárójelben a templomok építési ideje): 15
16
17
18
Sáros megye Cigelka (1816), Venecia (1708), Felsőtvaroszc (fatemplom — évszám nincs), Kruzslyova (1758), Fulyán (újjáépítve 1880), Felsőjadlova (1828), F e l s ő k o m a r n i k , Rencsiso (1828), Cernina (1805), Felsőmirossó (régi p a r ó k i a ) , Hutka (fatemplom), Alsópolyánka, Kislipnik (a p a r ó k i a X V I . századi, a templom 1889), P u s z t a m e z ő (1842), Sopinec (1734), Szobos (1800); Szépe s megye Szepesjakabfalva (a p a r ó k i a X V I . századi, a templom 1772);
1 5 1 6 1 7
1 8
Petrasevits Dénes lelkész (Pere) levélbeli közlése. Baán István lelkész (Berzék) diafelvételei alapján. Schematismus venerabilis claeri graeci rítus Dioecesis Eperiessiensis anno Domini 1825. Kassa é. n. 21. Kárpáti László muzeológus (Miskolc) közlése. —• A község a régebbi iratokban Kéty, Szárazkék, Kék neveken fordul elő. Templomának (1832) búcsúünnepe: Urunk menybe menetele (Áldozócsütörtök).
Zemplén
megye
K a l b ó c , Pritulya (1777), Csicsóka (régi parókia), Petkóc (régi p a r ó k i a ) .
19
É r d e m e s m e g n é z n ü n k a közelmúlt idevonatkozó adatait (zárójelben a helység régi neve): Fulianka (Fulyán — 1800), Rencisov (Rencsiso — 1828), M a l y Lipnik (Kislipnik), Vislanka (Pusztamező — 1870), Cernina (Cernina — 1752), Sapinec (Sopinec — 1910), Pritulany (Pritulya — 1925). (Az évszámeltérések az eredeti építési i d ő p o n t o k és az átépítési időpontok kevere déséből a d ó d h a t n a k !) Figyelemre méltó a két X X . századi évszám. A felsorolások arra mutatnak, hogy Eperjes és Bártfa térségében, ha némi fogyatkozással is, de napjaink ban is él évszázadok h a g y o m á n y a k é n t a görög katolikusok k ö r é b e n Kozma és D á m j á n tisztelete. A t é m á t napjainkra vonatkozólag e területen t o v á b b vizsgálni nem kíván j u k , hisz ez m á r a szlovák szakemberek feladata. A n n y i megjegyzést még teszünk, hogy e kultusz, figyelembe véve a földrajzi helyzetet, feltehetően a felvidéki, k ö z é p k o r i Kozma és Damján-tisztelet hatására bontakozhatott k i . F e l t ű n ő , hogy a szom szédos K á r p á t a l j á n (ma Szovjetunió, i l l . részben R o m á n i a ) , az egykori Ung, Bereg, Ugocsa és M á r a m a r o s megyékben nem találunk Kozma és D á m j á n (de m é g m á s ingyen orvos) patrociniumot sem, ugyanakkor Bártfa és Kassa vonalában a r ó m a i katolikus templomokban sok Kozma és Damján-emlékre bukkanhatunk. 20
Szárnyasoltárok,
képek,
szobrok:
Bártfa (1460, 1489, 1522), Kassa (1470, 1516), Lőcse (1510 k ö r ü l ) , Szepeshely ( X V I . sz. eleje) stb. Patrociniumok : a szepesi püspökségben Szepesmindszent, Bethlenfalva, Flatkóc, a kassai egyház megyében O s z t r ó p a t a k (1530) stb. 21
A r r a nézve pedig, hogy a római katolikus Kozma és D a m j á n - k u l t u s z miként kez deményezheti a szentek tiszteletét ortodoxok körében, van X V I I . századi p é l d á n k M o l d v á b ó l . De ebben az időben még az erdélyi r o m á n o k is megülték november 1-ét, Kozma és D á m j á n napját. 22
23
1 9 20 2 1
2 3
Kiss János—Sziklai János: A katholikus Magyarország I I . Bp., 1902. 845—51. Sehematizmus slovenskych katolichkych diecez. Trnava, 1971. 395—409. Bálint i . m. 301—2., valamint uő. : Kozma és Dámján tisztelete a régi Magyarországon. Orvostörténeti Közlemények 64—5 (1972). 141—5. Moldován Gergely: A magyarországi románok. Bp., 1913. 218.
P A N T A L E I M O N NÉPI
TISZTELETE
A grábóci z á r d a ikonjai k ö z ö t t o t t van Pantaleimoné is. A X I X . század elejéről való, az orvosszent j o b b j á b a n kereszt és p á l m a , a vértanúság jelvényei, a b a l j á b a n tízrekeszes ládika, az egyik rekeszből tollszár (kenőtoll?) áll k i (2. á b r a ) . Jelentősebb a következő e m l é k ü n k , mely a szent népi tiszteletéről tanúskodik. A Baranya megyei Illocska községből került elő az a X I X . századi üvegikon, melynek felső részén Illés próféta l á t h a t ó , alul pedig Péter apostol és Pantaleimon? S ha nem volna ott a felírás, akkor az alsó részen álló m á s o d i k alakot — Péter apostol t á r s a s á g a és a t ö b b i a t t r i b ú t u m o k alapján — Pál apostollal a z o n o s í t a n á n k . A magyarországi szerbek nyaranta m e g ü l t é k „Pantalejmon mártír' e m l é k é t . Úgy véljük, hogy az illocskai ikonon a gyógyító szent eredeti funkciójának az elhalványulását l á t h a t j u k , és a már tíromság lépett előtérbe. A kard i t t lehet Pantaleimon vértanúságának a jele is, hiszen lefejezték. Ugyanakkor nem ismeretlen az ingyenorvosok ábrázolása irattekerccsel sem (mint az általában a Pál-, illetve a szóbanforgó Pantaleimon-ábrázoláson van). Az esztergomi Keresztény M ú z e u m X V I . századi, egy Belgrád k ö r n y é k i t e m p l o m b ó l származó K o z m a és D a m j á n - i k o n j á n a szentek a bal kezükben irattekercset tarta nak! Az illocskai k é p házi ikon v o l t . A szerbek k ö r é b e n általános elterjedtségnek örven dő h a g y o m á n y , hogy családi, illetve házi védszentjeik vannak. A l a k á s b a n ikonjaikat központi helyen függesztik falra, s emléknapjaikat ünnepélyes külsőséggel, vendég látással t a r t j á k meg. Ennek az ünnepélynek a neve szláv a, s erről a házi ikonokat szlávaikonoknak is nevezik. A kérdéses üvegikon egyes m o t í v u m a i kelnek életre abban a szerb nyelvű archaikus imában, melyet Erdélyi Zsuzsanna gyűjtött 1974. július 13-án a Tolna megyei Medina községben. T é m á j á t tekintve: a szent hegyen van egy szent templom, abban énekli Szent Illés és Pantaleimon a misét, (ott ül Szűz M á r i a , ölében tartja a halott fiát és sír). A z i m á t négy idős asszony is tudta, egyikük a Baranya megyei L i p p ó községben született. A z adatközlők s z á m a az ima elterjedtségéről tanúskodik (a szerbek száma napjainkban M e d i n á n 60—70 fő), Pantaleimon nevének az i m á b a kerülése pedig a szent egykori k u l t u s z á r ó l . A z i k o n o k o n egyébként b á r m e l y szent kerülhet egymás mellé, időbeli és földrajzi különbségektől függetlenül is. Ez főleg a házi és a fogadalmi ikonokon érvényesülhet. Ilyen votív k é p lehet a következő ikon, melynek a felső részén Mária látható prófé tákkal, az alsó mezőben Pantaleimon és Paraszkiva. Az utóbbi e m l é k n a p j a június 26. — azonos Hermolauszéval — , s egy nappal megelőzi P a n t a l e i m o n é t . Az ingyen2 4
0
26
27
28
29
30
2 4 25 2 6 2 7 2 8 29
3 0
Iparművészeti Múzeum 180. Néprajzi Múzeum 70.158.6. Juga Velimir: A magyar szent korona országaiban élő szerbek. Bp., 1913. 75. Bálint i . m. 119. Rúzsa György: A Keresztény Múzeum ikonjai. Esztergom, 1978. Katalógus szám 2. Néprajzi Értesítő. Bp., 1973. 156. 16. ábra, itt azonban a képaláírásban Pantaleimon helyett Paraszkiva szerepel ! Erdélyi Zsuzsanna szóbeli közlése.
2. ábra Pantaleimon-ikon a grábóci monostorból
orvos á b r á z o l á s a az ikonon: zöld r u h á b a n piros palásttal a vállán, szakálltalan arccal, keresztet és ládikát t a r t . A r o m á n ortodox egyházban a gyulafehérvári szinódus 1627-ben hatvan napot rendelt ü n n e p ü l , köztük — a m á r említett november 1-ét, valamint — július 25-ét. K é s ő b b I I . József császár az ü n n e p e k számát 21-re csökkentette, de a n é p ragaszkodott egyes ü n n e p n a p o k h o z , és m e g ü l t e azt. Július 25-én ünnepelték ,,Pinteleu c ä l ä t o r u l " , azaz ,az utazó Pantaleimon' n a p j á t . Hogy m i é r t van eltérés m á s ortodox n a p t á r a k t ó l két nappal, arról forrásunk nem tájékoztat! Ugyanígy nem beszél az ünnep nevének eredetéről. A r o m á n nyelvben egyébként ma is él a pintelei szó, jelentése ,Pantaleimon napja' (július 27.). K u t a t á s a i n k során sikerült m a g y a r á z a t o t találnunk a p á r napos eltérésre és az ünnepnév eredetére. Nem a gyógyító szentet ünnepelték ekkor, hanem egy gazdasági ciklus lezárását. Ez az esemény sokszor összefonódott Illés p r ó f é t a ünnepével (július 20.). A z említett mezőgazdasági ciklus kezdőnapja március 9., a negyven v é r t a n ú ü n n e p e . E k k o r ment k i a r o m á n gazda az ekével a h a t á r b a , s a Bánátban ekkor kimentek a szőlőbe is, ott 40 p o h á r bort fogyasztottak el a negyven szent tiszteletére. E szokás nem sajátosan r o m á n , él a szerbek körében is, olyan változatáról tudunk, hogy a R á c k e v e melletti Szigetcsép községben a szerb gazdák h á z a n k é n t fogyasztották el — vendéglátással — a 40 p o h á r bort a szentek tiszteletére. ( A z ü n n e p i t t ó n a p t á r szerint m á r c i u s 22-re esett! ) M a g á r a a Pantaleimon-nap m e g ü l é s é r e v o n a t k o z ó a n csak a következő adatot sikerült megtudnunk: két pocsaji származású budapesti a d a t k ö z l ő n k tudósított a r r ó l , hogy az ő gyermekkorukban j ú l i u s utolsó napjaiban, a Hajdú-Bihar megyei Pocsajból sokan mentek át feldíszített kocsikon vendégségbe a szomszédos Bedő k ö z s é g b e . Templomi ünneplés nem v o l t . Egyikük a Pinteleu cälätorul kifejezés magyar jelentését a következőként mondta: ,a zarándokok ünnepe'. Napjainkban ez az agrárritusnak, terményvarázsló tevékenységnek is t a r t h a t ó szokás m á r nem él, és lassan teljesen feledésbe m e r ü l . Pantaleimon tiszteletére eddig egyetlen patrociniumadatot sikerült t a l á l n u n k . Az egykori Temes megye Lacunas falujának 1844-ben épült r o m á n görög katolikus temploma Pantaleimon nevét viselte T ö b b e n felvetették anyaggyűjtésünk során, hogy érdemes volna utánanézni annak, 31
32
33
34
35
36
37
30
39
40
3 1
3 2 33 3 4
3 5 3 6 3 7
3 8
3 9 4 0 4 1
4 1
Néprajzi Múzeum 73.21.2. Származási helyként a leíró kartonon csak annyi: Magyar ország. Moldován i . m. 218. és 483. Dictionar Romin—Maghîar I I . H . n. 1964. 236. Bakos Ferenc nyelvész szóbeli közlései nyomán. — Itt visszautalnánk az Illés- és Pantaleimon-napok összefonódását illetően az illocskai ikonra és a medinai imára ! Moldován i . m. 251. Szathmári Tamás tanár közlése. A múlt században még az összes hazai görög katolikusok és görögkeletiek az ónaptár (Julián-naptár) szerint ünnepeltek az állandó ünnepeiket tekintve is, napjainkban már csak a szerbek és az oroszok. Oláh Miklós görög katolikus karnagy és nővére, Jónás Józsefné Oláh Mária budapesti nyugdíjas. Pocsaj és Bedő községekben a görög katolikusok többsége román származású. Borovszky Sámuel: Temes vármegye. Bp., é. n. 63. Kiss—Sziklai i . m. 1052.
hogy él-e még Pantaleimon tisztelete Dunaújváros mai óvárosában, az egykori Dunapentelén a görögkeleti vallású lakosság körében. Hiszen a helység egykori nevét a gyógyító szentéből származtatják, és itt, a Duna egyik szigetén állt a szentről elneve zett kolostor, melyben egykor, egy 1329-es oklevél szerint görög a p á c á k éltek. A helység a szerbek beköltözésének az ú t v o n a l á b a esett, ezért nagy számban tele pedtek le i t t is, főleg kereskedők, hajósok és halászok, mivel a D u n a közelsége hatá rozta meg a település jellegét. Á m ma a dunaújvárosi, megfogyatkozott számú szerb ség körében h i á b a keressük Panteleimon emlékét. M a i templomuk 1784-ben é p ü l t — valószínűleg egy régebbi templom helyén — , b ú c s ú ü n n e p e : Szent Miklós ereklyéi nek átvitele Bari városába (május 9., az ónaptár szerint május 22-én t a r t j á k . ) A temp lomban nem található Pantaleimon-ikon Megjegyezzük, hogy a dunapentelei szerbek valószínűleg azért választhatták e napot templomuk ,,szlávájának", mert Miklós püspök a hajósok védőszentje is. A z ereklyék átvitele m o t í v u m m é g inkább előtérbe helyezi az u t a z á s jelentőségét. A magyarországi szerb és görög kereskedők szerették templomaik védőszentjéül Szent Miklóst válasz tani (Vác, Gyöngyös, Szentes, Szeged, Tokaj stb.). Igen elterjedt titulus a görög kato likusok körében is. Á m ez esetben inkább mint a szegények védelmezője szerepel, és így némileg kiegészíti, illetve pótolja az ingyenorvosok elhalványult tiszteletét. Nem nevezhetjük teljes m é r t é k b e n a Pantaleimon-tisztelet újjáéledésének azt, hogy e század folyamán hazánk t e r ü l e t é n megjelentek különféle Pantaleimont ábrázoló litográfiák, lenyomatok. N é h á n y magyar ortodox közösség (Eger, Miskolc, Nyíregy háza) ikonanyagával kapcsolatos kérdésünkre a következő választ kaptuk: „ M i n d össze Nyíregyházán van egy-két Szt. Pantaleimon-nyomat, mely a s z á z a d elején készül hetett litográfiaként." Ehhez annyi hozzáfűzni valónk van, hogy n é h a i Galctzky Szergiusz nyíregyházi ortodox lelkész hagyatékából! M é g egy p é l d á t : Roxin Tivadar pusztaottlakai (Békés megye) görögkeleti r o m á n lelkész leveléből értesültünk, hogy az ő t u l a j d o n á b a n is van egy p a p í r n y o m a t , mely Pantaleimont ábrázolja kezében orvosságos dobozzal, de a k é p g ö r ö g felírású. M é g t o v á b b i a k a t t u d n á n k sorolni ikon gyűjtők anyagából. Mindezek azt mutatják, hogy i t t valószínűleg egy balkáni eredetű, újjáélesztett Pantaleimon-kultusz hazai lecsapódását láthatjuk, aminek azonban jelentősebb hatása a Pantaleimon név ismeretének a felszínen t a r t á s á n kívül nem volt. 42
43
4 4
45
SZENT T R I F O N E M L É K E Z E T E _ A betegek kenetének az i m á j á b a n felsoroltak közül még név szerint Szent Trifon tiszteletére vannak adalékaink. A hazai szerbek k ö r é b e n élt ismeretére utal a X V I I I . század elejéről származó ikonja a villányi t e m p l o m b ó l : a világos r u h á b a öltözött 4 2 4 3
4 4
1 5
Bálinti, m. 119. Ezt az ünnepet nyári Szent Miklós-napnak is nevezik (Moldován i . m. 483), s ebből az ünnepnévből származhat a mai magyar nyelvben használatos — kissé pejoratív értelmű — nyári Mikulás szólás. A danaújvárosi adatok Bajront Lázár esperes (Százhalombatta), dunaújvárosi adminiszt rátor levélbeli közlése nyomán. Pikó Mózes lelkész (Miskolc) levélbeli közlése.
46
szakálltalan ifjú a baljában kardot t a r t . Ez vértanúságának a jele, mivel őt is lefejez t é k . Trifon a bolgár kertészek védőszentje is, emléknapját a magyarországi bolgárok is megülik. Budapesti templomukban minden évben február 1-én Trifon-napi ü n n e p i istentiszteletet tartanak. Érdemes i t t megemlítenünk egy, a történelmi magyarországi r o m á n o k k ö r é b e n élt népi legendát, amellyel f e b r u á r 1., a „Trif eel nebun", a ,bolond Trifon' n a p j á n a k a megülését magyarázzák. A t ö r t é n e t szerint T r i f o n kigúnyolta M á r i á t , ezért megzava rodott, k é s ő b b azonban szentté lett, s a neve a naptárba is b e k e r ü l t . A z őrültségtől való félelmükben tartják meg a napját egyesek, de amellett a farkasok védszentje, és védi a gyümölcsfákat a h e r n y ó k ellen. 47
40
A Z INGYENORVOSOK SZERTARTÁSI
EMLÍTÉSE
SZÖVEGEKBEN
A z ingyenorvosok tisztelete bele van építve magába a g ö r ö g szertartási f o r m á k b a is. M á r utaltunk a betegek kenete feladási imájában szereplő névsorra. Ezek a nevek szerepelnek a kis vízszentelés egyik imájában i s . Míg a nagy vízszentelést j a n u á r 6-án végzik mint jellegzetes vízkereszti szertartást Krisztus megkeresztelkcdésének az emlé kére, addig a kis vízszentelés b á r m i k o r végezhető. A magyar g ö r ö g katolikusok k ö r é ben sok helyen augusztus 1-én tartják, míg az ortodox e g y h á z a k b a n ez nem szokásos. A gyakorlati cél: pótolni az elfogyott vízkereszti szentelt vizet, s ha valahol e szer tartást m á r nem tartják meg, akkor e l m a r a d á s á t általában azzal indokolják, hogy elég egész évre a vízkeresztkor szentelt víz! A görög naptár szerint augusztus l-ének a neve k e t t ő s : 1. az ószövetségi Makkabeus vértanúk napja; 2. a Szent Kereszt kör menete. B á r a szertartáskönyvek Makkabeus-napi vízszentelést emlegetnek, az ere detét az ü n n e p második t á r g y á b a n kell k e r e s n ü n k : a császárkorban Konstantinápoly ban a keresztereklyével k ö r m e n e t e k e t tartottak a járványok elűzésére. A kis vízszentelés a l a p g o n d o l a t á t a következő könyörgésrészlet világítja meg: „Hogy legyen ez a víz a lelkek és a testek gyógyítója.. . " Ismeretes, hogy a keleti egyház hagyományai nagyobb teret engednek a népi h a g y o m á n y o k n a k . Például június 24-én, Keresztelő Szent János n a p j á n van a gyógyfüvek megáldása. A magyar görög katolikusok k ö r é b e n Sátoraljaújhelyen és néhány k ö r n y e z ő községben, sőt még egy-két szabolcs-szatmári faluban is él napjainkban is e szokás. K ö z t u d o t t , hogy a népi orvoslásban a gyógyfüvek mellett fontos szerepet tölt be a szentelt víz is. így a kis vízszentelésnek közvetve van egy népi orvoslási funkciója. Másrészt ez a szertar tás az ingyenorvosok kultusza egyik megjelenési formájának is tekinthető, mert a nevük i m á b a n t ö r t é n ő felsorolásán kívül hosszabb-rövidebb himnuszok is hangzanak el a tiszteletükre. 49
5 0
4 6 4 7
4 8 4 9 5 0
Iparművészeti Múzeum 248. Mátray i . m. 257. — Szerinte a nyugati egyházban az emléknapja november 10.. a keleti ben július 3. Moldován i . m. 235. és 482. Berki: Evchologion 406., valamint Görög katholikus egyházi szerkönyv 103. Berki: Evchologion 403.
•À
Ha j a n u á r 31., j ú n i u s 28., július 27., valamint július 1. és november 1. v a s á r n a p r a esik, akkor a szombat délutáni vecsernyében és esetleg a v a s á r n a p i nagymisében, ha az említett napok valamelyike pedig hétfőre esik, akkor a v a s á r n a p délutáni vecser nyében hallhatók az ingyenorvosokat dicsőítő himnuszok. Ez a h a g y o m á n y azonban e századi keletű. Átvizsgálva a X I X . század folyamán és a X X . század elején keletke zett magyar nyelvű görög katolikus énekeskönyveket, azokban ingyenorvost dicsőítő éneket nem találtunk. (Vértanúi énekeket használtak ü n n e p e i k e n ! ) A z ingyenesek ünnepeire írt himnuszok magyar nyelven az 1930-as évek közepén láttak napvilágot az ú n . zsolozsmás k ö n y v b e n . A Borsod megyei R a k a c á r ó l kaptuk a következő felvilágosítást: „ . . .csak annyit tudnak r ó l u k [ t i . az ingyenorvosokról] a k ö r n y é k ü n k ö n a hívek, amit énekelnek a z s o l o z s m á b a n " . M é g a jelentős ikonemlékeket megőrző M o g y o r ó s k á n sem v o l t semmilyen ima, ének vagy h a g y o m á n y , és a l o m t á r b ó l az ikonokat kimentő lelkész p r ó b á l t a a november 1-ei kultuszokat éleszteni, de: „ a hívek e b b ő l nem sok mindent tettek m a g u k é v á , csak h a l l o t t á k és elhitték m i n t történelmi é r d e k e s s é g e t " . A z ingyenorvosok himnuszainak a magyar megjelentetése m á r nem eredményezhe tett mélyebb gyökereket eresztő kultuszt. A z énekek azonban az ú j a b b kiadású énekes k ö n y v e k b e is bekerültek, ez valamennyire a felületen tartja a nevük ismeretét. Meg vannak a himnuszaik a magyar ortodox himnológionban is. A z ingyenorvosok énekei szövegükben z ö m m e l általános jellegűek, mindegyikükre alkalmazhatók. Bemutatásul idéznénk a kis vízszentelés befejező énekét: „Nálatok lévén a gyógyulás forrása, óh Szent Szegények, minden rászorulónak megadjátok a gyó gyulást, mert méltókká lettetek a kiapadhatatlan forrásnak, a mi Üdvözítőnknek hatalmas ajándékaira. Mert az Úr így szólott hozzátok, kikben apostoli lelkület lako zott: Jme megadom néktek a hatalmat a tisztátalan lelkek felett, hogy kiűzhessétek azokat és gyógyíthassatok minden betegséget és erőtlenséget'. Ezért az Ó parancsolatait helyesen követve, ingyen vettétek, ingyen adjátok, gyógyítva lelkünk és testünk szenve déseit." ^ A szövegből az „ingyen vettétek, ingyen a d j á t o k " m o t í v u m o t emelnénk k i , mely egyébként legtöbb éneküknek a vezérmotívuma. A magyar nyelvű görög katolikus liturgia m ú l t századi m e g t e r e m t ő i t is valószínűleg ez a gondolat fogta meg, amikor az ingyenesek vagy ingyenes orvosok nyelvi formát megalkották. A z u t ó b b i b ó l lett a z u t á n összevonással az ingyenorvos s z ó . A z újabb hivatalos görög katolikus egyházi n a p t á rakban az orvos vértanúk kifejezés o l v a s h a t ó . Ez m á r szemléletbeli változást is t ü k r ö z : az orvosi hivatás o d a a d á s t kívánó helyzetére akarja a figyelmet irányítani! 51
52
53
54
55
0
57
5 1 5 2 5 3 54 55 5 6 5 7
Dicsérjétek az Úr nevét 1012—18. Kisfalusi János lelkész leveléből. Petrasevics Dénes leveléből. Dicsérjétek az Urat. Bp., 1960. 875. Hymnologion (Magyar ortodox énekeskönyv). Bp., 1969. 199—207. Berki: Evchologion 409. Pl. Görög katolikus egyházi szertartási utasítás... az 1979. esztendőre. H . é. n.
Pe3WMe B npaBocnaBHOH H VHHaTCKoîi uepKBax, a e E C T B y r o r n n x Ha TeppnTopHM B e H r p H n , Toace rpynna JieneÖHbix CBHTbix nojx Ha3BaHneM „ávápyupoc;" E o r c c j i y s c e Ö H b i e KHnra Ha BCHrepcKOM íObiKe y n o M H H a i o T HX K;IK „CBHTbie ö e / m f l K H " ( n p a B o c n a B H b i e ) HUH ,,6e3B03Me3AHbie jieKapw" (yHHaTCKHe). Hx HMCHHOÄ c n n c c K H n a M H T H b i î i fleHb c j i e n y i o m H e : Unpyc H H o a H H (31-oe flHBapa H 28-oe HIOHJI), TpH(})OH (1-ce (JpeBpajtii), MOKHH (11-ce M a a ) , Tananeii (20-oe M a a ) , CaMCOH, y x a ^ K H B a i o m n H 3a 6ojibHbiMH (27-oe HIOHH), Ky3bMa H / I e M b f l H (1-oe HK)HH, 17-oe OKTHÖpa, 1-oe HOHÖp«), E p M O J i a Ë (26-oe HWJIH), riaHTejieiiMOH (27-oe HIOJIH), A H H K H T a (12-oe a B r y c T a ) , ^HOMHA (16-oe a B r y C T a ) , Ky3bMa H fleMbím HivreioT H TPH naMSTHbix jiHJi (1-oe HK»JIH, 17-oe OKTHÖP«, 1-oe HOHÖpa), ISÍK KaK arnorparjjníi yHHTbmaeT TpOHX n a p H b l X CBHTbIX, HO HX n a M H T H b l f i JXCHb CMeuiHBaeTCH. Cpea;H c e p ô o B , KHByrHHx H a TeppnTopHH B e H r p H H , noMTemie Ky3bMbi H fleMbjma uanaH3BecTHa
j i o c b c flaBHHX B p e M ë H , H 0 6 3 T O M pa3Hbie naMaTHHKH CBHfleTexibCTByKJT. B PauKeBe (lleujT-
CKHH KOMHTâî) cepöcKaa uepKOBb ô b i J i a nocTpoeHa OKOJIO 1480 n e r , p a c m n p e H a ÖCKCBMMH HaCOBHHMH B XVI-OM BCKe, OflHa H3 HHX HÖCHT HMCHa K y 3 b M b I H fleMbHHa. M O H a C T b i p b , npHne>Kanj[HH B03Jie cejia T p a ö o u (KOMHTaT T o j i b H a ) , ABJUUICÍI O,HHHM H3 uepKOBHbix H KyjibT y p H b i x ueHTpoB. 3,necb x p a m u i a c b HKOH3 K y 3 b M b i H I J e M b j i H a . flße, n p H 6 j i H 3 H T e n b H O 250-jieTHHX HKOHW, H a x o A f l m e ö c f l B yHHaTCKOíí uepKBH ncce/nca M o f l b o p o u i K a (KOMHTaT B o p n j O Ä - A 6 a y H - 3 e M n j i e H ) HanoMHHaeT o ITOMTCHHH K y 3 b M b i H fleivibHHa, rocnoflCTBywmeM cpejw yHHaTOB, acHByruHX Ha TeppHTopnH B e H r p H H . B ceBepHbix KOMHTaTax HCTopHHecKOH B e H r p H H , B c e r o A H f l H J H e Ë G n o B a K H H , ô c j i t m e u e p K B e n HOCHJio HMeHa CBHTbix, KyjibT KOTopbix, BepoHTHo, cpe,zrHeBeKOBoro r i p o H C x c a c A e H K í i , H non BJIHflHHeM pHMCKO-KaTOHHHeCKOH UepKBH (|)OpMHpCBaiICiI. B cepGcKOM MOHacTbipe, npHne>KameM B03jie cexia r p a ő o u , xpaHHnacb e r u ë HKOHa F l a H T e jiefiMOHa. 3flecb HCOÖXOÄHMO ynoMírnyTb CTeKjiaHHyio HKCHy, Haxoíiíiiuyiocíi B KOJIJICKUHH 3THorpar})H4ecKoro My3ea, n a KOTOPCH BH^HBI npcpcK Hjibn, anocTOJi I l ë T p H naHTejiefiMOH. OHa npHHaflJieacajia u e p K B H c e n a M j u i o H K a (KOMHTaT E a p a H s ) . Hüb« H I l a H i e n e f i M O H BCTpenabOTCH B OAHOÎÎ a p x a H n e c K O H MOJIHTBC Ha cepôcKCM H3biKe, KOTopaa ô b i j i a 3 a r m c e H a B cejie Me^HHa (KOMHTaT T o j i b H a ) . JÍKOHa H3 cepÖCKcä uepKBH B c è n e B n j i j i a H b (KCMHTaT B a p a H H ) HanoMHHaeT o n o H T e H H H C B a T o r o TpHrJjOHa, H ö o j i r a p e , s c H B y u i H e Ha T e p p H T o p n H B e H r p H H , OTMenaiOT n p a 3 ^ H H K CBHTOTO. MivieioTCfl a a H H b i e , o T H O C i i m n e c f l K noHTeHHio r i a H T e j i e ö M O H a , H cpe/m pyMbmcB, îKHBylUHecH Ha TeppnTopHH B e H r p H H . B HeKOTopbix M e c T a x Hapca x j i e ö o - c c j i b C T B C M npa3,AHCBaji naMHTHbiH ffßHb c B f l T o r o KaK n p a 3 Ä H H K , 3aBeprHaboruHH jieTHHe cejibCKo-xo3flHCTBeHHbie p a 60TbI. Oômee noHTeHHe 6e3B03Me3,ziHbix j i e K a p e ö BbipaacaeTC« B CBHTOCTH ejreccBflmeHHiî 6OJIBHbix, T. e. B MOJiHTBe, C K a 3 a H H O i í n p H HanyTCTBHH BCTpenaioTCfl HX HMeHa. Cpe^in yHHaTOB npHHsnro 1-oro aBryCTa c o B e p m a T b ocB5imeHHe BOjrjsi. B necHax j i H T y p r n n npcc^aBjisioT j i e MeÔHblX CBHTbIX, H B OffHOÜ MOJIHTBe n o HMCH3M nepeHHCJlflïOT H X . B y H H a T C ï i X CÖHXCÍiaX ô o j i e e HOBoro H3iiaHHH H a BCHrepCKoM « 3 b i K e H MCÄHO HBHTH HX n e c H o n e H H » , KOTopbie n o i o T Ha ö o r o c j i y H c e H H H HX K a j i e H ^ a p H b i x n a M H T H b i x npa3jTHHKOB. L. SASVÁRI, M . A., Dr. phil. Senior Research Fellow o f the Semmelweis Medical Historical Museum, Library and Archives Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár Budapest, Török u. 12, Hungary, H-1023
