Szendrey Anita
A római katolikusok mindennapjai Beregszászon (1932-1944) Beregszászi római katolikus egyház vallásos élete megváltozott mikor Pásztor Ferencet az egyházközség plébánosának nevezték ki. Egy olyan idıszakban történt, amikor a csehszlovák állam fennhatósága alatt állt a város, és a cseh nemzeti politika erıteljesen lépett fel a magyar iskolák, intézmények ellen. Elvileg a vallásos életet nem korlátozták, de annak gyakorlását megnehezítették. Pásztor Ferenc olyan karizmatikus személyiség volt, aki mindenkit maga köré vonzott élethivatásával, Istennek szentelt életével. Pásztor Ferenc élete és a beregszászi egyházközség mindennapjai, története így szorosan
összefonódott
Kárpátalján.
Tisztelték és becsülték akkor is, és most is a még „Fıúrra” emlékezık. A 83 éves Lırinc József, beregszászi lakos is így emlékezett a fıtisztelendı úrra: „jó értelmes ember volt, szerette a ministránsokat.”1 İ maga is ministrált neki, aki „megkövetelte a rendet és fegyelmet, de érthetı is, aki az oltár mellett szolgál annak tudnia kell a feladatait. Markáns,
határozott
meggyızıdéseihez 2
haláláig hő személyiség.”
Sokoldalú tevékenysége és hatása túlnıtt
szolgálati,
plébániai
helyén,
Pásztor Ferenc papszentelését követıen [Forrás: Dr. Pásztor István: Reminiszcenciák]
egyházmegyei jelentıségő volt. Számos címmel ismerték el. Bohán Béla beregszászi plébános így emlékezett meg róla: „… különlegesen kiemelt egyházi ember. Pásztor Ferenc már doboruszkai plébánosként is kitüntetést kapott — Assessor S. Sedis; 1 2
Lırinc Ferenc közlése U.o.
1
(szentszéki tanácsos 1923), katolikus iskolák felügyelıje Kárpátalján, szegények ügyvédje; tanácsos plébános; Revisor Eccl. (számvevı); hitoktatókat felügyelı bizottság elnöke. Amikor pedig beregszászi plébános lett, mindjárt fıesperesi kinevezését is megkapja, majd 1941-ben pápai prelátus lesz.”3 Pásztor Ferenc Ungváron született 1880. I. 14én.
Középiskoláit
végezte.
1890-98
Szatmáron
a
között
teológiai
Ungváron tanulmányai
befejezése után (1898-1902) pappá szentelték 1902. június 27-én.4 Segédlelkész: Csomaközön 190219045, Szatmáron 1904-1905, Nagybányán 19051907,
Szinérváralján
Szakaszon
1907-1908.
1908-19116
Plébános:
(adminisztrátor)7,
Dobóruszkán 1911-19328, Beregszászon 19321949-ig. Az 1913-as Schematizmus káplánsága helyei között felsorolja még Nagybocskót és Szatmárt kétszer.9 Valószínő, hogy ezek szükség szerinti
megbízások
voltak,
alkalmassága miatt került sor.”
10
amire
bizonyára
Pásztor Ferenc pápai prelátusi kinevezésekor [Forrás: Vértanuink-Hitvallóink címet viselı értesítı a boldoggá avatások híreit ismerteti.]
Beregszászi tevékenysége jól dokumentált. 1932-tıl 1947-ig hetente vezette az ún. hirdetıkönyvet, melyben minden lényeges eseményt, olykor egész részletesen feljegyzett. Levéltári forrásértekkel rendelkezik, hiszen például beszédrészleteit is közli. Forrásértékét 3
A Beregszászi Római Katolikus Egyház Kézirattára. (A továbbiakban: BRKEKI) Bohán Béla SJ: Emlékezés Pásztor Ferenc beregszászi plébános, püspöki helynökre, Beregszász 2003. április/-2004. szeptember (a továbbiakban: Bohán: Emlékezés…) 4 Szatmári Püspöki Egyházmegye Emlékkönyve fennállásának századik esztendejében (Schematismus centenarius) 1804-1904, Szatmár, Pázmány-Sajtó Nyomda, 1904. 428. 5 Szatmári Püspöki Egyházmegye Emlékkönyve fennállásának századik esztendejében (Schematismus centenarius) 1804-1904, Szatmár, Pázmány-Sajtó Nyomda, 429. 6 Schematismus cleri almae dioecesis Szatmáriensis (a továbbiakban: Schematizmus) 1909, Szatmár, Pázmány Sajtó, 1909. 46. Schematismus 1913, 163. 7 Az adminisztrátor latinul kormányzót jelent, megüresedés vagy a plébános akadályoztatása idején a plébániát irányító pap megjelölése. 8 Schematismus 1926, 31. Schematismus 1916, 29. Schematismus 1913, 97. 9 Schematismus 1913, 163. 10 Bohán: Emlékezés…
2
Bohán Béla plébános is méltatta, hiszen a nagyobb vallási események mind szerepelnek benne "bérmálás, évente nagy Úrnapi körmenet, Krisztus Király körmenet, Népmissió 1933-ban, az új Keresztúti képek áldása, kulturális és vallási elıadások meghirdetése kiváló elıadókkal (Pfeiffer Miklós, Csávossi Elemér Pakocs Károly, Endrıdi László, Palánkai Tibor). De ugyanígy a gyermekek gyakori színdarabja az iskola vagy a Szívgárda szervezésében."11 Tevékenységét áthatotta a vallásos hit elmélyítésének, erısítésének szándéka minden korosztályban. Hirdetıkönyve tanúsítja, hogy sokszor korholta híveit. Nagyböjti idıben így beszélt: „… ne feledjék el katolikus híveink, hogy az egész nagyböjt tiltott idı, a bőnbánatunk, a magábaszállásnak ideje, a mi Üdvözítınk kínszenvedése emlékének szentelve, amelyen súlyos bőn terhe alatt tilos zajos vigadalmakban, táncmulatságokban való részvétel. Szomorú tünet, a keresztény érzület kihalásának jele, hogy a szent idı alatt városunkban is ilyeneket rendeznek — még szomorúbb dolog, ha katolikus híveink is részt vesznek azokon.”12 A Magyar Püspöki kar által életre keltett Actio Catholicát az elcsatolt Kárpátaljai területen létrehozta Pásztor Ferenc. Az Actio Catholica a Magyar Katolikus Lexikon megfogalmazása szerint, a püspöki kar közvetlen irányítása alatt álló, az apostolkodás egyes ágában szakszerően dolgozó, mozgató és számon kérı szerv… egységbe foglalja az ország katolikusságának törekvéseit.13 Győjtıfogalomnak is lehet nevezni. Alapvetı szerve az egyházközség, végsıs soron a kor viszonyai között modern egyházközségi életet jelentett, amely három alapra épült: a hitbuzgalmi életre, a katolikus szellemő mőveltségre, és a szociális cselekvésre.14 Öt szakosztálya volt: hitbuzgalmi és erkölcsi nevelés, mővelıdési, sajtó, szociális és karitatív, szervezési.15 Ezek közül a fennmaradt adatok szerint Beregszászon a hitbuzgalmi, karitatív és szociális területen folyt komoly munka. 1933-1934-ben országszerte elterjedt. Beregszászon 1936. szeptember 20-án ünnepélyes keretek között, több ezer hívı részvételével indították meg a Katolikus Akciót. Szabadtéri istentiszteletet tartottak, a templom falainál két nagy oltárt állítottak fel, az
11
U. o. Pásztor Ferenc 1939. II. 19. Hirdetıkönyv (továbbiakban HK) In: BRKEKI 13 Magyar Katolikus Lexikon (a továbbiakban MKL). I köt. Szent István Társulat, Bp. 1993, 36. 14 Seres Ferenc: Mihalovics Zsigmond élete és mővei. Az Actio Catholica története. Pilisszentlélek, 1992. 35. 15 Mihalovics Zsigmond: Az Actio Catholica szociális és karitatív munkája. (a továbbiakban: Mihalovics: Actio Catholica) Kiadó az Actio Catholica elnöksége. Bp. 1944. 6. 12
3
egyiknél latin, a másiknál görög katolikus misét celebráltak. Mécs László prédikált. Ezután Pásztor Ferenc mondott hatásos beszédet, majd vázolták a soron lévı feladatokat.16 A lelki feltöltıdést, megerısödést szolgálták a férfiak és nık, a fiatal lányok és fiúk számára szervezett különbözı lelkigyakorlatok, elıadások. A plébános kiemelkedı, híres személyiségeket, nagyon kiváló szónokokat hívott meg, mint pl. Ortutay Jenı beregszászi polgármestert. Köztiszteletben álló ember volt, bátor kiállása miatt is. A magyar kommunisták bezárták, a csehek internálták, a Máramaros megyei Kövesligeten szenvedélyesen szállt szembe a pravoszláv mozgalommal. 1925-ben a beregszászi görög katolikus esperesi kerület vezetıje lett, 1928-ban polgármesterré választották. Retorikai képességeit mutatja, hogy Ungváron székesegyházi szónok volt (1916-1918).17 Pakocs Károlyt kanonok, mártír és érzékeny lelkő, a korában népszerő költı-író volt. Reményik Sándor így jellemezte: "Tiszta papi lelkében két virág nyílott: az egyik az istenszeretet, amely minden reggel az Úr oltárához vitte szentmisére, a másik a felebaráti szeretet, amellyel az irodalom oltára elıtt áldozott verseinek, regényeinek, elbeszéléseinek tömjénfüstjével". 1926-tól évenként jelentek meg versei elbeszélései, a Katolikus Élet hetilap belsı munkatára. Ugyanakkor jó és hatásos szónok is: nagyböjti beszédei hatására megválasztották a Szent István akadémia tagjává.18 Pásztor Ferenc joggal feltételezhette, hogy hatással lesz híveire. Hasonló, megkerülhetetlen személyiség volt Bıle Kornél, a Credo Egylet alapítója19 A fiatal lányok részére pedig Boldog Salkaházi Sára tartott elıadást. Kárpátaljai tevékenységét az 1939-es politikai események tették lehetıvé. 1939. március 24-tıl a técsıi járás szociális elıadója, novembertıl pedig a rahói járás felelıse. Megrendítı szavakkal emlékezik meg a ruszin és a magyar lakosság nyomoráráról is.20 A felnıttek és a gyermekek együttes, közös vallásos-erkölcsi nevelését mozdította elı a Szívgárda. A 6-10 éves gyerekek között létrehozott szervezet a gyermekpasztorációt segítette (vallási kötelességek megtartása, szorgalmas hittan tanulás). Alapelve azt volt,
16
Beregi Újság. Kárpátalja Független Demokratikus Hetilapja. XVI. évf., 38. sz. 1936. szeptember 27. 3. Életrajzát röviden közli: Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. XIX. kötet. Bp., 2002, Kiadja az Argumentum kiadó. 886-887. Keresztyén Balázs: Kárpátaljai mővelıdéstörténeti lexikon. Hatodik Síp Alapítvány. Mandátum kiadó. Budapest - Beregszász. 2001. 195-196. Bendász István - Bendász Dániel: Helytállás és tanúságétel. A munkácsi görög katolikus egyházmegye hitvalló és meghurcolt papjai. GalériaÉcriture Ungvár-Budapest. 1994. 81. 18 Tempfli Imre: Sárból és napsugárból. Pakocs Károly püspöki helynök élete és kora. 1892-1966 Bp., 2002. METEM 19 MKL II. k. 1998. 21. 20 Mona Ilona és Szeghalmi Elemér: Vértanú kortársunk: Salkaházi Sára élete és munkásága. Ecclesia Kiadó, Budapest, 1998. 62-63. Mona Ilona: SSS/Salkaházi Sára élete. In: Hídvégi Máté (szerk): Boldog Salkaházi Sára. Emlékkönyv Salkaházi Sára 2006. Szeptember 17-i budapesti boldoggá avatása alkalmából a szociális testvérek társasága és a Szent István Társulat együttmőködésében. Szent István társulat, Bp., 2006. 62-64. 17
4
hogy a Jézus Szíve tisztelet szeretetre tanít és többi erényeket is kedvessé és vonzóvá teszi a gyermekléleknek (kötelességteljesítés, áldozatkészség, alázatosság). Ugyanakkor a célul kitőzött gyermekapostolkodás elsısorban a családra irányult: a gyerekeken keresztül kívántak hatni a szülıkre felnıttekre (pl. templomba járás).21 Ezért évenkénti rendszerességgel, az elsıáldozó gyermekeket avatási szertartás keretein belül felvették a Szívgárdába.22 Hasonló céllal tartottak elıadásokat számukra.23 Különbözı egyesületek, szervezetek színesítették és erısítették az egyházi életet. „Rózsafüzér társulat, Oltáregylet és Legényegylet, megszervezték a Leányklubot, a Mária Kongregációt, a Credo a Szentlélek Szövetséget, a Szent Zita egyesületet.”24 A férfiakból álló Credo Egyesület (Jézus Neve Társulat) tagjai prédikációkkal az Isten nevének tiszteletét terjesztették, Jézus nevének tiszteletére oltárt állítattak, és egyesületeket hoztak létre. Magyarországon Kassán, Sopronban, Szombathelyen, Vasvár mőködtek.25 Credo Egyesület megalakult Beregszászon is, mőködésérıl Pásztor Ferenc 1941 január 12-i bejegyzése értesít. 26 Pásztor Ferencet erıs szociális érzékenység jellemezte. A szegények és az elesettek iránti irgalmasságát és segítıkészségét a szociális tevékenységgel érzékeltethetı leginkább, amely részben az Actio Catholica keretén, a Karitas segítségével történt. Az Actio Catholica a Magyar Katolikus Lexikon megfogalmazása szerint, a püspöki kar közvetlen irányítása alatt álló, az apostolkodás egyes ágában szakszerően dolgozó, mozgató és számon kérı szerv… egységbe foglalja az ország katolikusságának törekvéseit.
27
Győjtıfogalomnak is lehet nevezni. Az egyházközségben folyó, az
egyházközség tagjai által végzett munka a hívek lelki és erkölcsi érdekeit szolgálta. Öt szakosztálya volt: hitbuzgalmi és erkölcsi nevelés, mővelıdési, sajtó, szociális és karitatív, szervezési.28 Ezek közül a fennmaradt adatok szerint Beregszászon a hitbuzgalmi, karitatív és szociális területen folyt komoly munka. Külön gondja volt a szegények segítésére: karácsony elıtt jótékonysági vásárt szerveztek e célra, 1938-ban, 1939-ben, 1942-ben, aminek megszervezését a Karitász és a 21
Szívgárda a Jézus Szívét tisztelı gyermekek szervezetének vezérkönyve. Közrebocsájtja: A Szívgárdaközpont. III. kiadás. Kiadja a "Szív" szerkesztısége. Bp.,VIII. Horánszky utca 18. 1929. 6. 22 Pásztor Ferenc 1938. VI. 19., 1939. IV. 16., 1940. V. 2., 1943. IX. 31. HK In: BRKEKI 23 Pásztor Ferenc: 1939.VI.11. Uo. 24 Bohán: Emlékezés… 25 Credo Röpiratok, Szerk. P Bıle Kornél O.P.Bp. 1930. 3-6. 26 Pásztor: 1941. I. 12 27 Magyar Katolikus Lexikon (a továbbiakban MKL). I köt. Szent István Társulat, Bp. 1993, 36. 28 Mihajlovics Zsigmond, Az Actio Catholica szociális és karitatív munkája, Kiadó az Actio Catholica elnöksége, Bp. 1944. 6.
5
segítıkész asszonyok vállalták magukra állták. A Karitasz azért alakult, hogy olyan emberekkel is foglalkozzon, akiket a társadalom kirekeszt, szegényekkel, öregekkel, betegekkel.29 A szociális gondoskodás magyar formája volt az egri norma. 1926-ban Oslay Oszvald OFM házfõnök dolgozta ki. Három tényezıbıl állt. 1.Városi szegénygondozó hivatalból, fizetett városi tisztviselıkkel, akik az adminisztrációt végezték, azaz a törzskönyvezést, a pénztárvezetést. 2.A hölgybizottság, amely az adományokat összegyőjtötte 3.A ferences szegénygondozó nõvérek szervezetébõl, akik a szegényeket otthonaikban fölkeresték.30 Az egri normát az egész országra kiterjesztették. Belügyminiszteri rendelettel Magyar Norma elnevezéssel bevezették a városokba és nagyobb községekbe. A feladat összefogást
igényelt,
sikerében
meghatározó
szerepet
játszottak
a
Ferences
Szegénygondozó Nıvérek. 1930-ban már egyházmegyei jogú kongregációvá vált Egerben, 10 évvel késıbb 46 magyarországi városban 25 nıvér mőködött.31 Feladatuk társadalmi nyílt és szeretetházi zárt szegénygondozás, a városi népjóléti hivatal vezetése, adománygyőjtı hölgyek segítése, vizsgálták a szegények, a nyomorgók panaszát, ágyban fekvı betegeket látogattak.32 Kárpátalja Magyarországhoz csatolása után Munkácson, Ungváron és Beregszászon telepedtek meg.33 1939-ben Beregszászra a ferences szegénygondozó nıvérek érkeztek, szolgálati házukat a plébánia biztosította és a hívek segítségével, nagylelkő adakozásával sikerült bebútorozniuk.34 A Magyar Normát, a szegénygondozást, a betegápolást sajátos módon ökumenikus formában gyakorolták két szegénygondozó ferences nıvér, két diakonissza és egy izraelita gondozónı segítségével.35 A szociális gondoskodásba, erkölcsi nevelésbe aktívan bekapcsolódott a Karitasz is. Bereg megye székhelyén nyári napközit szervezett azok számára, akik nem tudták dologidıben elhelyezni gyermekeiket, és fontosnak tartották, hogy jó erkölcsi nevelésben részesüljenek.
29
Mihalovics: Actio Catholica im. 16. Molnár Frigyes: A szociális egyház az emberekért, Korda R. T. Kiadó, Bp. 1935, 188 31 A kongregációt ismerteti: Puskely Mária: Keresztény szerzetesség. Történelmi Kalauz. I. Bencés kiadó, 1995. 299-300. 32 A Szegénygondozó Nıvérek Kongregációjának kialakulását, feladatát, tevékenységét ismertei: Petro Kálmán: Az Egri Norma. Tanulmány. 1927-1932. 16-20. Molnár Sándorné Dr Szolnoky Erzsébet: Halálfogytiglan életre ítélve. Szociális tevékenységő szerzetesek. NOVADAT, 1991. 172-178. 33 Mihalovics Zsigmond: A világi apostolkodás kézikönyve. Bp., Szent István Társulat én. 287. 34 Pásztor Ferenc 1939 VII 16., 1941 II. 23. HK. In: BRKEKI 35 Pásztor Ferenc 1939 VI. 18. HK Uo. 30
6
A hely a tábor számára már biztosítva volt. 1937. november 14-én a beregszászi római katolikus egyház és annak plébánosa Pásztor Ferenc fáradhatatlan munkásságának köszönhetıen
a
városban
katolikus
kultúrházat
avattak,
beépített
színpaddal,
zsinórpadlással, állandó ülıhelyekkel és karzattal. A kultúrházat Pásztor Ferenc szentelte fel.36 1938-ban Pásztor Ferenc kihirdette, hogy a Katolikus Karitasz és az Actio Catholica keretében napközi gyermekotthont hoznak létre a katolikus kultúrház termében és udvarán. Így a szegény szülık, akik napszámmal keresték kenyerüket, kiskorú 3-6 éves gyermekeiket, kellõ gondozás és felügyelet mellett hagyhatták reggeltõl estig. A plébános hangsúlyozta, azért is fontos ez, hogy „a katolikus gyermekek is mentve legyenek testilelki veszedelemtõl.”37 Beregszász is hozzájárult a katolikus misszióhoz a maga szerény eszközeivel. Pásztor Ferenc 1938. január 29-én az érdeklıdés, és adományozási szándék felkeltése érdekében képes vetítéses elıadást hirdetett a kultúrház termében.38 A missziók másik formája az volt, amikor a helyi hívek között erısítették a vallásosságot. Ezért Beregszászon húsvét elıtt egy hetes lelkigyakorlatot szervezett a plébános 1940. március 3-tól, amelyre egy Erdélybıl származó, kiváló retorikai készségő hitszónokot hívott meg.39 A missziónak a sajátos vallási és nemzetiségi környezetben egészen egyedi formája is kialakult. Tudomásunk van arról, hogy a görög katolikusok is szerveztek missziót 1942ben, és csatlakozásra hívták meg a római katolikusokat.40 Ebben az idıszakban az oltáriszentség tisztelete az Eucharisztia, elıtérbe került. Ezt különösen
fokozták
az
eucharisztikus
világkongresszusok,
amelyet
1938-ban
Magyarországon rendeztek meg. Az eucharisztikus szentév alkalmából kibocsátott Püspök kari közös pásztorlevél hangsúlyozta, hogy „… az Oltáriszentségnek ez a ritka jelentıségő nemzetközi ünnepe ne is csak külsı lefolyásában legyen pompás és lélekemelı, hanem erkölcsi és vallási kihatásaiban is…” A magyar püspöki kar felhívásával a gazdasági rendbıl fakadó „féktelen önzés”, „tobzódó győlölködés” a „családi szentélyben” élı szeretetlenség szelleme ellen lépett fel.
Az Oltáriszentséget, a ”titkok titkát”, a
„szentségek szentségét”, a „katolikus Anyaszentegyház legfıbb kincsét és legszebb 36
Csanádi György. Sorsfordító évek sodrásában. PoliPrint Kiadó, Ungvár, 2004. 101. Pásztor Ferenc 1938. IV 24. HK. In: BRKEKI 38 Pásztor Ferenc 1938. I. 29. HK. Uo. 39 Pásztor Ferenc 1940 III. 3. HK. Uo. 40 A beregszászi templomban a missziós kereszten ez nincs feltüntetve, mert nem római indíttatású volt. 37
7
díszét” helyezte elıtérbe. Az Oltáriszentség tiszteletére, átélésére, befogadására az elıkészületi év teljes idejében ünnepségeket, elıadásokat, ájtatosságokat szervezetek.41 Ez világot átfogó hatalmas eseményen, amely 1938. május 26-tól áldozócsütörtöktıl május 29–ig, vasárnapig tartott, a kárpátaljai katolikusok is részt vettek. Pásztor Ferenc már 1938. március 6.-án felhívta a hívek figyelmét, hogy mindenképp jelentkezzenek erre a kongresszusra és vegyenek részt rajta.42 Azért, hogy lélekben méltóképpen készüljenek fel, az eucharisztiáról tartott elõadást Ortutay Jenı fıesperes a kultúrházban.43 A világkongresszus hatására a magyar Püspöki Kar már a következõ évben fel akarta éleszteni az eucharisztia szellemét. Ez alkalomból Pásztor Ferenc 1938 III. 26-án kihirdette, hogy 29-ikén szerdán este 6 órakor kezdetét veszi az eucharisztikus triduum április 1-ig, szombat este 6-ig tartott.44 A triduum háromnapos elmélkedési, ájtatossági sorozat. Két formája alakult ki, a triduum sacrum mely nagycsütörtöktõl húsvétig tartott. Másik formája az volt, amikor búcsú idején nagyböjtben vagy adventben tartották. A következı évben, 1939-ben Beregszászon tartott triduum áprilisi dátuma arra utal, hogy a húsvéti elıkészületet szolgálta. Jó retorikai készséggel rendelkezõ missziós páter tartotta az elõadásokat és elmélkedéseket. A fiatalabbak számára az 1939. nagyböjti idõszakában liturgikus elıadássorozatot rendeztek. A célja az volt, hogy a Leányklub tagjaival megismertesse „a szentmise magasztos szentségét”, szépségét.45 Már fenti példákból is látszik, hogy Pásztor Ferenc jó kapcsolatot tartott fent a görög katolikus egyházzal. Krisztus Király ünnepén a görög katolikusokkal tervezték az ünnepi körmenetet. Ettıl kezdve minden évben közösen tartották meg ezt az ünnepséget. A két egyház közös érdekét mutatja, hogy a ’30-as években közösen tartották fent a Katolikus Legényegyletet. A vallás és a nemzeti kérdés szorosan összefonódott. Pásztor Ferenc mindig vállalta a konfliktust, és nem hátrált meg. Sem a cseh, sem a szovjet érában. A Doboruszkán történeteket így foglalta össze:
41
A Magyar Püspöki Kar közös pásztorlevele az Eucharisztikus Szentév megnyitása alkalmából. Kézirat gyanánt. é. n. 5-6 o. 42 Pásztor Ferenc 1938. III. 6. HK. In. BRKEKI 43 Pásztor Ferenc 1938. IV. 10. HK. Uo. 44 Pásztor Ferenc 1938. III. 26. HK. Uo. 45 Pásztor Ferenc 1939. II. 26. HK. Uo.
8
„Mint magyar kat. pap, már hivatásomnál fogva is természetesen a ker. magyar nemzeti gondolatnak szolgálatában állottam, fokozottabb mértékben a trianoni összeomlás, a cseh megszállás után. E szomorú idık nagyobbik felét Dobóruszka Ung megyei magyar községben éltem le, ahol híveimet mindjárt kezdetben a ker. szoc. párt keretébe szerveztem. Természetesen, hogy ez nem igen tetszett a hatalom bitorlóinak s ezért, mint államellenes egyént rendıri felügyelet alatt tartottak, kongruámtól megfosztottak.”46 Beregszászi mőködése alatt pedig a katolikus iskolát igyekezett ellehetetleníteni az államhatalom. Ahogy Pásztor Ferenc fogalmazott, „katolikus magyar iskolánkat a csehek, mint a beregszászi iskolafronton a magyarság egyetlen mentsvárát meg akarták fojtani (adóhátralék címen zár alá helyezték minden vagyonunkat).”47 Nagy adókkal terhelték az egyházat, a plébános támogatásra szorult. 1933. decemberében felhívással fordult híveihez: „…a múlt vasárnap tartott hitközösségi győlésen feltártuk híveink elıtt egyházunk mostani igen súlyos anyagi helyzetét s az összes híveink közös akarata nyilatkozott meg abban az egyhangú megállapodásban, hogy nem hagyjuk veszni iskolánkat, zárdánkat, mostani nehéz viszonyainktól telhetı önkéntes adományokkal sietünk segítségére szorongatott egyházi intézményeinknek. Itt a fı elv és siker azon múlik, hogy minden egyes hivınk tegye meg a tıle tehetıt s értse meg azt, hogy saját és gyermekeik lelkének legszentebb ügyérıl van szó…”48 December 8-án így hirdet: „…Legszentebb kötelességünk zárdánk, iskolánk megmentése…”49 Sok adóság győlt össze az iskola számlájára is. Ezért 1935-36-ban győjtést rendezett az iskola bıvítésére, e célból a saját magánvagyonát –20 000 koronát – is feláldozta. Az összegyőlt pénzbıl kifizették tartozásukat, valamint megkezdték az iskola második emeletének építését.50 Pásztor Ferencnek sikerült újabb osztályt is létesítenie. „Pásztor Ferenc fõesp. Egyházi elnök. elıadja, hogy az elmúlt iskola év folyamán az igazgatóság több gyermeket nem vehetett fel az iskolába, mert a fiúiskola csak 2 tanerõs, s létszámon felül nem lehet tanulókat felvenni. A gyûlés vezetõje Pásztor Ferenc, fõesp. utal 46
Bohán: Emlékezés…In. BRKEKI Pásztor Ferenc 1933. VII. 24. HK. Uo. 48 Pásztor Ferenc 1933. XII. 3. HK. Uo. 49 A beregszászi Római Katolikus egyház könyvtára, Bohán Béla SJ: Emlékezés Pásztor Ferenc beregszászi plébános, püspöki helynökre, Beregszász 2003. április/-2004. szeptember 47
9
az 1937. dec. 10-én iskolánknál inspekciót végzõ Dragula országos fõtanfelügyelõ szavaira, óhajára, mely szerint tanácsos volna a fiúiskolát három osztályossá fejleszteni.”51 A római katolikus tanács döntése végül is elfogadta „Pásztor Ferenc fõesp.-egyházi elnök indítványát, az elmondott indokok alapján kimondta, hogy jövõ 1938/39. isk. évben új fiúosztályt fog szervezni, s annak jóváhagyását kérelmezni fogja az užhorodi isk. és népmővelıdésügyi referátusnál.”52 A kérelemben a következõ pontokat rögzítette: „Mint a beregszászi katolikus egyház elnöke, tisztelettel kérvényezem a beregszászi római katolikus fiúiskolánál a III. katolikus állás szerevezésének engedélyezését az 1938/39 iskolaévre. Mint a mellékletek is bizonyítják iskolánk tanulóinak létszáma évrõl évre gyarapodik. A következõ évre oly számban iratkoztak be fiúiskolánkba, hogy az 1922. júl. 13-án kelt 226. sz. törv. 5. §. szerint megkívántatik III. tanulói állás szervezése. A fıesperes plébános az egyháztanács néhány tagjával a rendfınöknı kérését már régebb óta tárgyalja, fıleg azt, hogy mi módon lehetne a terveket keresztülvinni. Ezért az 1936. évi egyházmegyei győlésen a többi jelenlévı számára már beszámolót is készítettek, hogy mi módon képzelik azt el: tervet, tájékoztató számításokat készítettek, s konkrét javaslatokkal jöttek az egyháztanács és iskolaszék tagjai elé. Ezen javaslat a következı volt. Az irgalmas nıvérek jelenlegi lakásuk nem alkalmas az építkezésre, bıvítésre. A tantermek elhelyezkedésérıl tehát oly módon lehetne gondoskodni, hogy a fiúiskola épületét egy emelettel kellene bıvíteni. Ezen elképzelés látszólagosan mindenki számára elfogadható lehetne. A tartomány fınöknı és a superior azonban nem venné szívesen, ha az irg. nıvérek naponként kijárnának. A tart. fınöknı így abban a reményben, azzal a kikötéssel fogadta el a terveket, hogy az egyház a nıvérek mielıbbi átköltözésérıl gondoskodni fog, vagyis lakásukat az iskola mellett fogják felépíteni, ahol már legalább 30 leány gyermek részére internátus is lenne.53 Így történt, hogy hamarosan a fıesperes plébános úr az egyház és iskola érdekeinek szempontjából, a nehéz anyagi helyzet ellenére is felkérte az egyház tagjait ezen tervek véghezvitelére. A terv mellett szólt az is, hogy az egyház ezen tervvel megszabadulna az irg. nıvérek ellátását biztosító kiadásaitól, s a nıvérek - tervük kedvezı anyagi 50
Kárpátalja 2007. május 11. VII. évf. 19 (330) sz. Fisher Zsolt: Római katolikus oktatás a középkortól 1945-ig. 51 Beregszászi egyháztanács jegyzıkönyve. 1938. április 18. BRKEI 52 Beregszászi egyháztanács jegyzıkönyve. 1938. április 18. Uo. 53 Iskolai jegyzıkönyv 1936. május 10-i győlésének feljegyzései alapján
10
eredményeinek felhasználásával - támogatnák az egyház építkezési terheinek rendezését oly mértékben, amint azt a tart. fınöknıvel a fıesperes plébános úr megállapodik. „A terv szerint az irgalmas nıvérek lakásának és az internátus elhelyezkedését oly módon lehetne megoldani, hogy a plébánia kertnek a fiúiskola felé esı részébıl oly terület használtassék fel, mely alkalmas módon biztosítani fogja a nıvérek lakásához szükséges udvart és kertet, valamint az iskolás gyermekek játszóterét. A lakás és internátus emeletes épület lenne és a jelenlegi, kibıvített fiúiskola épületének folytatásaként épülne. A fiúiskola emeleti kibıvítése kb. 120 000Kc-ba kerülne, mely összeg biztosíttatnék. Az egyháztanács és iskolaszék a fıesperes plébános elıterjesztését szükségesnek és halaszthatatlannak ítélte, ezért határozatilag kimondta, hogy ha a szükséges pénzösszeget biztosítani lehet, úgy rövid idın belül a tervek elsı részét - a fiúiskola bıvítését - keresztül kell vinni.”54 Több egyházi intézet támogatni kívánta e célt „az Apostoli Kormányzóság alapítványából kilátásba helyezett 50 000Kc-t az építkezésre kiutalni, a „Földmőves Pénztár” beregszászi fiókja 20 000Kc-t szavazott meg az egyházi fıhatóság jóváhagyásától feltételezetten, a beregszászi jómódú kat. hívektıl is megpróbálnak kölcsönt és adományt kérni, de ettıl függetlenül is megkezdenék a terv keresztülvitelét.”55 Amit csak tudtak, mindent pénzzé tettek a cél megvalósítása érdekében: „a plébánosi javadalmat képezı „Aranyos” szılı csak növeli a kiadást, de számottevı jövedelmet nem hoz, ezért áruba szeretnék bocsátani, így annak kb. 35-40 000 Kc befolyó értékét az egyház használatára tudnák fordítani; az irg. nıvérek lakásának és internátus felépítése alkalmával eladóvá tennék az egyház jelenlegi leányiskoláját és a nıvérek lakását, melyért kb. 80-100 000 Kc eladási ár érhetı el.”56 Az elıkészületek után megtörtént az iskola emeleti szintjének ünnepi átadása és felszentelése, a következıben láthatjuk a program leírást, miben olvashatjuk kiket hívtak meg az ünnepségre. „A lázas elıkészületek után 1936. szeptember 20-án került sor a beregszászi katolikus népiskola felavatási ünnepségére. Az ünnepségen a rend fenntartatásának érdekében a szervezık felfogadtak egy városi rendırt, akinek e tevékenységéért 22 Kc-t fizetettek ki. A beregszászi plébánián eme felavatási ünnepség forgatókönyve fennmaradt. E forgatókönyv a következıket tartalmazta: 54
Baráth Julianna A beregszászi római katolikus elemi iskola története kézirat Iskolai jegyzıkönyv im. 56 Iskolai jegyzıkönyv im. 55
11
1.
Megnyitó
2.
Strausz: Tavaszi hangok, Shopin: Cis moll fantazia. Zongorán játszotta:
Polgár Gézáné. 3.
Isten kertje. Alkalmi gyerekjáték. Elıadták a leányiskola növendékei.
4.
Sinkó Ferenc: „A katolikus Élet” szerkesztıjének elıadása: A mai kor
követelményei és a katolicizmus. Szünet. 5. Mécs László szaval. 6. Schubert: Ave Maria, Lavotta hegedőszóló. Játszotta: Polgár Géza, zongorán kísérte: Polgár Gézáné. 1.
Szent Júlia történelmi színmő három jelenetben.
Szereplık:
Szent Júlia – Pákh Margit
Ensebius, gazdag szíriai kalmár – Kovács Klári Paphné, görög rabszolganı – Pákh Kató Szita indiai rabszolganı – Zahoránszky Blanka Felix, Korsika kormányzója – Fekete Veronika Rabszolgaárus – Ivusz Kató Felix rabszolgája – Fóris Ilonka 2 rabszolgavásárló – Gyurkovics Kató és Sereghy Nóra Katonák – Leskó elvira, Kis Anna Rabszolgák, árusok, vevık, angyalok. 2.
Mécs László szaval.
Belépıdíj: 4 Kc és 1 Kc. felülfizetéseket az iskolaalap javára szívesen fogadják. Mint a mellékletek is bizonyítják római katolikus egyháztanácsunk máris biztosította a szervezendõ osztály számára a tantermet, ennek berendezését, a dologi és személyi kiadások fedezetét.”57Pásztor törekvése sikerrel járt. Az egyházi iskola tantermeibe rendszerint összejártak a városi gyerekek hittanórákra, valamint itt jöttek össze a Rózsafüzér és Oltáregylet tagja is vasárnaponként. A legtöbb egyházközséggel kapcsolatos dolgok megbeszélésére is az iskola adott helyszínt. Az iskola tantermeit rendszeresen a Karitas is birtokba vette, azáltal, hogy győjtések, összejárások színhelyévé tette. 1938. IV.24-én Karitas Napközi gyermekotthon nyílt a Katolikus Kultúrház termében és udvarán. A gyermekotthon célja az volt, hogy a szegény szülık,
12
akik egész napon át napszámban keresték a kenyerüket, kiskorú, 3-6 éves gyermeküket kellı gondozás és felügyelet mellett nyugodtan hagyhassák reggeltıl-estig, mentve minden lelki és testi veszedelemtıl. Az iskolás gyerekek számára mindennap volt külön diákmise. A korszak vallásos életének részleges bemutatása is tanulságos. Visszaemlékezık, (pl. Bohán Béla) és a szakirodalomban elıforduló megjegyzések is azt sugallják, hogy Kárpátalján a szoros értelemben vett vallásos életet a csehek nem korlátozták. De tény, hogy annak gyakorlása csak nagyon korlátozottan érvényesülhetett. A fenti példák azt mutatják, hogy Kárpátalja Magyarországhoz csatolása lehetıséget teremtett arra is, hogy Beregszászon sokoldalú vallásos élet bontakozzon ki. Természetesen ebben kiemelkedı szerepe volt Pásztor Ferenc plébános karizmatikus személyiségének, elhivatottságának, szervezı készségének.
57
A beregszászi róm. Kat egyháztanács kérelme az Iskolai és Népmővelıdésügyi Minisztérium Referátusának. Beregszász, 1938. május 25. BRKEI.
13
Bibliográfia 1.A beregszászi róm. Kat egyháztanács kérelme az Iskolai és Népmővelıdésügyi Minisztérium Referátusának. Beregszász, 1938. május 25. 2.A Magyar Püspöki Kar közös pásztorlevele az Eucharisztikus Szentév megnyitása alkalmából. Kézirat gyanánt. 3.Baráth Julianna A beregszászi római katolikus elemi iskola története kézirat 4.Bendász István - Bendász Dániel: Helytállás és tanúságétel. A munkácsi görög katolikus egyházmegye hitvalló és meghurcolt papjai. Galéria- Écriture Ungvár-Budapest. 1994. 5.Beregi Újság. Kárpátalja Független Demokratikus Hetilapja. XVI. évf., 38. sz. 1936. szeptember 27. 3. 6.Beregszászi egyháztanács jegyzıkönyve. 1938. április 18. 7.Bohán Béla SJ: Emlékezés Pásztor Ferenc beregszászi plébános, püspöki helynökre, Beregszász 2003. április/-2004. szeptember 8.Csanádi György. Sorsfordító évek sodrásában. PoliPrint Kiadó, Ungvár, 2004. 9.Iskolai jegyzıkönyv 1925-44-ig 10.
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. XIX. kötet. Bp., 2002, Kiadja az
Argumentum kiadó. 11.
Kárpátalja 2007. május 11. VII. évf. 19 (330) sz. Fisher Zsolt: Római
katolikus oktatás a középkortól 1945-ig. 12.
Keresztyén Balázs: Kárpátaljai mővelıdéstörténeti lexikon. Hatodik Síp
Alapítvány. Mandátum kiadó. Budapest - Beregszász. 2001. 13.
Magyar Katolikus Lexikon I. köt. Szent István Társulat, Bp. 1993.
14.
Mihalovics Zsigmond: A világi apostolkodás kézikönyve. Bp., Szent István
Társulat, 1942. 15.
Mihalovics Zsigmond: Az Actio Catholica szociális és karitatív munkája.
Kiadó az Actio Catholica elnöksége. Bp. 1944. 16.
Molnár Frigyes: A szociális egyház az emberekért, Korda R. T. Kiadó, Bp.
17.
Molnár Sándorné Dr Szolnoky Erzsébet: Halálfogytiglan életre ítélve.
1935. Szociális tevékenységő szerzetesek. NOVADAT, 1991.
14
18.
Mona Ilona: SSS/Salkaházi Sára élete. In: Hídvégi Máté (szerk): Boldog
Salkaházi Sára. Emlékkönyv Salkaházi Sára 2006. Szeptember 17-i budapesti boldoggá avatása alkalmából a szociális testvérek társasága és a Szent István Társulat együttmőködésében. Szent István társulat, Bp., 2006. 19.
Mona Ilona és Szeghalmi Elemér: Vértanú kortársunk: Salkaházi Sára élete
és munkásága. Ecclesia Kiadó, Budapest, 1998. 20.
Pásztor Ferenc. Hirdetıkönyve 1932-47
21.
Petro Kálmán: Az Egri Norma. Tanulmány. 1927-1932.
22.
Puskely Mária: Keresztény szerzetesség. Történelmi Kalauz. I. Bencés
kiadó, 1995. 23.
Schematismus cleri almae dioecesis Szatmáriensis 1909, Szatmárnémeti.
Pázmány Sajtó, 1909. 24.
Schematismus cleri almae dioecesis Szatmáriensis 1913, Szatmárnémeti.
Pázmány Sajtó, 1913. 25.
Schematismus cleri almae dioecesis Szatmáriensis 1916, Szatmárnémeti.
Pázmány Sajtó, 1916. 26.
Schematismus cleri almae dioecesis Szatmáriensis 1926, Satu-Mare
(Szatmárnémeti). Pallas, 1926. 27.
Seres Ferenc: Mihalovics Zsigmond élete és mővei. Az Actio Catholica
története. Pilisszentlélek, 1992. 35. 28.
Szatmári Püspöki Egyházmegye Emlékkönyve fennállásának századik
esztendejében (Schematismus centenarius) 1804-1904, Szatmár, Pázmány-Sajtó Nyomda, 1904. 29.
Szívgárda a Jézus Szívét tisztelı gyermekek szervezetének vezérkönyve.
Közrebocsájtja: A Szívgárdaközpont. III. kiadás. Kiadja a "Szív" szerkesztısége. Bp.,VIII. Horánszky utca 18. 1929. 30.
Tempfli Imre: Sárból és napsugárból. Pakocs Károly püspöki helynök élete
és kora. 1892-1966 Bp., 2002. METEM
15
Melléklet
Pásztor Ferenc emléktábla a templom falán [a beregszászi római katolikus templom északi oldalán]
Az 1936 elıtti elemi fiúiskola épülete [a beregszászi plébánia irattára]
16
Az 1936-os átépítés utáni elemi fiúiskola épülete [a beregszászi plébánia irattára]
Mária Kongregáció belépését igazoló emléklap [a munkácsi püspöki levéltár képirattára]
17
Az irgalmas nıvérek által vezetett elemi leányiskola osztálya [a beregszászi plébánia irattára]
A beregszászi római katolikus elemi leányiskola épülete (jelenlegi plébánia)
18
A Rózsafőzér Társulat éppen maradt zászlaja [a beregszászi római katolikus plébánia kiállítóterme]
19
A beregszászi Legényegylet zászlaja (1928-38) [a beregszászi római katolikus plébánia kiállítóterme] 20
A beregszászi Rószafőzés Társulat tagjaiinka névsora [a beregszászi római katolikus plébánia kiállítóterme]
21
A beregszászi Rószafőzés Társulat tagjaiinka névsora [a beregszászi római katolikus plébánia kiállítóterme]
22
