ÜENZUHAT. 83. évfolyam.
Cluj-Kolozsvár, 1933. február 1.
2. szám.
EHESZETI KÖZLÖNY A MÉHÉSZEGYESÜLET HIVATALOS LAPJA
^ f m tnfn^vAB v Str Á Muresan lo'. Telefon 158. sz.
a , á l
F e l e l 6 s
'
«erkeszt8:
A lapot az EME tagjai tagsági fejében kapják. A lap I megjelenik havonként egyszer.
TÖRÖK BÁLINT I illetmény I
az EME főtitkára.
EME. igazgató-választmányának az Egyesület 1938. évi írlár hó 22-én tartandó közgyűlése elé terjesztendő jelentése az 1937. évi működéséről. Az 1937. évi egyleti működésről szóló jelentésünket jy szomorú és fájdalmas bejelentéssel kell kezdenünk. 1937 igusztus hó 23-án elhunyt id. Kicsid Géza kajántói rom. kath. ébános, egyletünk köztiszteletben álló elnöke, a minden íépért, nemesért lelkesedni tudó vezérünk, aki minden egyeileti gyűlésen és megmozduláson ott volt és tevékeny részt stt kiállításainkon tanfolyamaink rendezésében, vándorgyűléanken. Halálával súlyos veszteség érte egyesületünket. Ravalára az egyesület nevében koszorút helyeztünk, a temetésén s egylet küldöttségileg képviseltette magát Pohl Béla alelnök jzetése alatt, emlékét sírja mellé ültetendő mézelő emlék kkal örökiti meg az egyesület és munkásságáról, a Méhészeti ozlönyben emlékezett meg részletesen. Emléke legyen áldott, henése csendes. *
*
*
Az 1937. esztendő időjárása az előző évekéhez hasonlóan áraz és tartósan meleg volt. Tavasszal volt csapadék, de knem az egész nyár tikkasztó száraz volt. A méhcsaládok ánylag egészségesen teleltek, korán megkezdték a kijárást, nagy meleggel járó tartós szárazság miatt a virágoknak nem jolt nektár tartalmuk. A helyzet mézelés szempontjából a tél álltáig keveset változott. Az év derekától 30—38 leig emeltek a nagybani mézárak. t A rajzás a szárazság miatt korlátozott volt. A méz minőlége jó volt. A viaszárak 120—180 lei között mozogtak. A műlép ára 220—260 lei volt. I: Az 1937. évben az Egyesület működése a rendes mederben fblyt Az egyesület nagyobb mennyiségű mézelő facsemete, ívelő gyökér, virág és takarmánymag kiosztásával igyekezett j&vitani a méhlegelőket. t Az 1937. évben Gödöllőn a két éves méhészeti szakisItolában 3 erdélyi magyar méhészifju tanult, akiktől várjuk és Ésnéljük, hogy hazajőve, vidékük méhészeti kultúrájának fellendítésében hathatósan segítségére lesznek az E,M.E.-nek.
— 18 -
| i
A lefolyt évben 2 méhészeti tanfolyamot rendezett egyesület, Stief Oltó e. alelnök vezetése alatt Kolozsvárt. d zetlen és közérdekű munkásságáért e helyen is hálás kösj netet mondunk. A folyó évben 3 tanfolyam rendezését v4 tervbe egyelőre az egyesület, amelyek közül kettő Kolozs\| és egy Gyulafehérvárt fog megtarttatni. A szakismeretek terjesztését szolgálta az egyesület; Méhészeti Közlöny-nek a kiadásával, mely a lefo bővebb terjedelemben, változatos anyaggal jelent meg. A méhészeti Közlöny az idén 5:. évfolyamába lépett. Az 1938. évben csak ugy tudja megtartani az Egyesig a Méhészeti Közlöny-nek eddigi színvonalát és terjedelmét, 1 az Egyesület tisztelt tagjai tagdíjfizetési kötelezettségüknek pq tosan eleget tesznek. A Méhészeti Közlöny a lefolyt évW bőven tárgyalta a méhlegelő, méhlakások, mézértékesitési, méj tenyésztés, anyagmegjelölés, méhnemesités, közlekedő nyila gazdaságos anyanevelés, rajzás, a méhek téli vonulása, viai hamisítás, helyes olvasztás, feldolgozás és kezelés, méhbete§ ségek, kerethálózás, lép építtetés stb. kérdését. A Méhészeti Közlöny rovatait „Világhiradó" rovatunkk. bővítettük, amelyben a' nagyvilágban történő, méhészek érdeklő híreket közöljük. Ezenkívül számtalan cikket közölt s időszerű szakkérdésekről. A Méhészeti Közlöny munkatárs sorában tisztelhettük az 1937. évben: Balogh Jenő, Bedő Albeí Berecz János, Bíró Pál, Blénessy Károly, Bognóczky Józse Boronkay Pál, Boros Lajos. Dengg Ottó, Drahovszky Józsi Fónagy Károly, Gál Imre, Grausam Gusztáv, Hórka Miháfj Katona Sándor, Kleisl Gyula, Kondor Béla, dr. Koppány Józsé| Krejcsi Ferenc, Kremnitzkyné Frőhlich Ilona, id. Kicsid Géfci Lakatos Tivadar, Lászlóffy József, Mátyás Sándor, Ocskó Istvái dr. Örössi Pál Zoltán, Papszt Ede, Peér Emil, Pohl Béla, Ptí Silvius, Seyfried Ferenc, Schaál Bálint, Stitz János,, Stief Ott| Szabó Sándor, Tamássy József méhésztársainkat. Er ékes köí érdekű munkásságukért ezúton is hálás köszönetet mondunl és kérjük kedves tagtársainkat, hogy munkatársaink példájá minél nagyobb számban kövessék. | Itt említjük meg, hogy az egyesület igazgató-választmányi egy 5 éves munkatervet fogadott ki, amely tervezet részlet^ egyrészt a Méhészeti Közlönyben óhajtja megvitatni, másrés| a folyó évi közgyűlést követő vitagyülés keretében. Emlékei tetőül alább közöljük a tervezet gerincét, ezúton is kérve ösz szes Tisztelt Tagtársaink szíves hozzászólását a kérdéshez, j Erdély méhészetében ez ismét egy fordulópontot fog jelenj teni, mert szeretnők remélni, hogy a tervezet megvitatása éj keresztülvitele élénk méhésztársadalmi mozgalmat fog életri hívni. A tervezet a következő: 1. A méhlegelők ügye: a) Egy nyári, évelő, mézelő, virágok, takarmánynövények ipari és gyógynövények, diszbokrok, díszfák, gyümölcsfák telepitése kertekben, gazdasági udvarokban, utcákon és tereken.
— 19 -
I b) Magvak, csemeték, oltványok szaporítása és kiosztása. I 2. Vándorlás a méhekkel: I a) Vándortanyák felkutatása. | b) A C. F. R. szállítási kedvezmény kieszközlése a vándoráéra küldött méhek szállításához. c) Adómentes cukor engedélyezésének ügye. í d) A cukorral való etetés kérdése. ' 3. Betegségek elleni küzdelem. A betegségek és az elleí való védekezés ismertetése, keresztülvitele. 4. A méz a) A mézfogyasztás népszerűsítése. •; b) Kiállítások, exportvásárok rendezése. c) A méz márkázása. d) A méz értékesítése. * e) A méz és viasz feldolgozásának népszerűsítése. ; 5. A méhtenyésztés. A méhszaporitás és méhnemesítési [lések. • 6. A méhészet üzemtana. ; 7. Méhészeti szakoktatás. a) Tanfolyamok. ' b) Továbbképző tanlolyamok. ; c A méhészeti szakismeretek tanításának bevezetése az ni és a középiskolákba. "f 8. A Méhészeti Közlöny terjedelmének növelése, munkatai számának emelése. • 9. Méhészeti jogismeret. [ 10. Anyagi ügyek. 5 Az egyesület 1935. évi közgyűlésén elfogadott egyesületi 'és nagy kaptárméretek alkalmazása a gyakorlatban jól bet. A kaptárokat azóta is rendszeresen készíti Várady Béla hész, asztalosmester, ezenkívül az egyesület a kaptárok helyrajzát elkészítette, amelyek 50—50 lejért állanak az érleltek rendelkezésére. A természetes nagyságban készült :ok és a hozzájuk mellékelt leírás alapján a kaptárok háziiis előállíthatók. t A méhekkel való vándorlás kérdését tanulmány és megítás tárgyává tette az egyesület és a vita bevezetéséül még 6 julius hó 5-én egy tanulmányi kirándulást rendezett egyik asmerten legjobb vándortanyára a Dregan völgyébe. 1937-ben íancsak tanulmányi kirándulást rendezett egy a Kolozs gyei Mikes községi vándortanyára. A kiránduláson Kicsid egyleti elnök, Pohl Béla egyleti alelnök és Török Bálint íkár vettek részt az egyesület képviseletében. Ez alkalommal íatta be az egyesület a legmodernebb pergetőgépet, mely Irő helyzetben egyszerre mindkét oldalon pergeti ki a kereléproncsolás nélkül, amelyek bármilyen méretben be^ezhetők. A vánddrlás kérdését ez év lolyamán tüzetesebi szeretnők a Méhészeti Közlönyben és vándorgyűlésen
- 20
megtárgyalni. Kérjük Tisztelt Tagtársainkat, hogy e Keraéí ez év folyamán minél többen hozzászólni szíveskedjenek. Sajnos a költésrothadás igen nagy mértékben eltei országrészünkben. Sok panaszt vettünk e tárgyban az folyamán is. A felmerült eseteknél, ha a betegség jelei vitás volt, bakteriológiai vizsgálatot végeztetett az egyesüle pedig tagjai részére reljesen díjtalanul, amelynek alapján bi tájékoztatást nyújtott az érdekelteknek. Még az 1936 évbí kormány a fertőző betegségek ellen való védekezés érdeké egy törvényt szavaztatott meg, amelyet teljes részletessé; közöltünk a Méhészeti Közlönyben. Ugyancsak közöltül törvény végrehajtási utasítását is és a megyei szakbizoí gokba bejelentette az elnökség az egyesület képviselőit A lefolyt évben az egyesület elvégezte az E. M. E. méhés megfigyelő állomásainak megszervezését. E munkánkrő Mékészeti Közlönyben rendszeresen beszámoltunk. Kérjük T telt Tagtársainkat, hogy az egyesület közérdekű munkájí téren is támogatni szíveskedjenek. A megfigyelőállomásaink jelentését ismerik Tisztelt T társaink a Méhészeti Közlönyből, hol azok rendszeresen köze voltak. A megfigyelőállomások egy része számára sikerüli állami meteorológiai intézettől esőmérőket szereznünk dijtalai Igyekezni fogunk, hogy minden állomásunkat felszerelhess Ezirányban a lépéseket az egyesület meg is tette. Kívánatos volna az állomásoknak minimum-maxinl hőmérőkkel való felszerelése, ehez azonban megfelelő anj| eszközökkel az egyesület nem rendelkezhetik, ezt csak Tisg Tagtársaink áldozatkészsége tudná biztosítani. j Jelentések küldését a következő tagtársaink voltak szí sek vállalni saját költségükön az egylet által küldött ürlapofc| Blénessy Károly, Csikszentdomokos (Csik vm.), Borbély Led Dés (Szamos megye), Bognoczky József, Felvinc (Torda megj Stief Ottó, Kolozsvár, Péter Domokos, Lukafalva (Maros meg^ Tamássy József, Magyarzsombor (Kolozs megye), Barkó Andfl Pürkerec (Brassó megye), Dávid József, Zalán (Háromszék Rom. Kath. Gazdasági Iskola, Kézdivásárhely (Háromszék • Önzetlen és önkéntes munkát vállaló tagjainknak ezutoa hálás köszönetet mondunk szíves fáradozásukért. Az egyesület házsongárdi méhtelepének kezelője, Ottó e alelnök.. A telepen tartotta az egyesület a cluji folyamokat, amelyek megnyitásán, illetve bezárásán az Elnöli és ig. vál. tagjai is megjelentek. A telepnek állandóan szá helyi és vidéki látogatója volt. A telep mézelőnövény gyíi ményét az egyesület tagjai közül többen gyarapították. A ültetvényeit és fáit az egyesület rendszeres ápolásban rés tette. A telepen az igazgató választmány és a gazdabizotíff tagjai többször tartottak helyszíni szemlét és ott mindenki legnagyobb rendet találták. A telep állapotáról szóló jelei az alábbiakban közöljük.
21 -
Igen
tisztelt
választmány!
Egyesületünk telepének mult évi működéséről és annak alegi állapotáról a következőket van szerencsém jelenteni: Az állomány jelenleg 5 családból áll. A családokat a >avillonben elhelyezett országos méretű kaptárakból átlakolaz amerikai rakodó kaptárakba, melyeket a szabadban Hó dúcokként helyeztük el. Az átlakolt családok természen építkezéssel lettek megterhelve, minek következtében telenek voltak a téli mézszükségletüket begyűjteni amit srészt erősen befolyásolt a multévi gyenge mézelő időjárás \ családok eme állapotáról a telep-ellenőrzőbizottság tagjai zemélyesen meggyőződtek és szükségét látták annak, hogy iségetetést végezzünk. Azon reményben, hogy a jelen endő kedvezőbb lesz a méhek részére, azesetben igyekezni ink az állományt felszaporitani. Mint megelőzőleg, ugy a t évben is gondot fordítottunk a telepünkön tanulmányi ikat szolgáló mézelő növények szaporítására is. Telepünk mint megfigyelő állomás naponkénti följegyzéseirendszeres kimutatást készített a méhészetet érdeklő különhasznos dolgokról, melyek közül a napicsapadékok feléséről a Bukaresti Meteorologiai intézetnek a mult év május ától kezdve az év végéig összesen 74 sürgönyben számolt be. Telepünkön a mult évben két méhészeti tanfolyam volt, yen számos hallgató vett részt, kik közül többen beléptek ssületünk tagjai soiába. Jelentem továbbá, hogy Egyesületünk elnöksége és választíya részletesen foglalkozott Szántó Miklós telektulajdonos mszédunk azon ajánlatával, mely szerint a telepünk utcattjából a főbejáratnál egy bizonyos nagyságú területnek átedését kéri, melynek ellenében egy jóval nagyobb területet andó a saját szomszédos ingatlanából csereképen átengedni. Az elnökség és ig.-választmány megtekintette a helyszínen :óbanforgó csere tárgyát képező ingatlan részeket s a területét az egyesületre nézve előnyösnek és elfogadhatónak lta, amennyiben a szomszéd által kért terület amúgy is iszabályozási vonalba esik. A területcserére vonatkozó megállapodás létre jött a isztmánynak azon kikötésével, hogy Szántó Miklós kötelezi »át arra, hogy a csere következtében szükségessé vált uj kerítés ;apu készítésének és helyreállításának összes költségeit fedezi, ilyen értelemben létrejött egyezség ezidőszerint a városi mér1 hivatalhoz van beterjesztve jóváhagyás végett. Telepünknek az elmúlt évben is számos helybeli és vidéki gatója volt, többek között szeptember hóban egy 30 tagból marosmegyei kisgazda kiránduló társaság Török Bálint kárunk vezetésével tanulmányozta az Egyesület telepét. Beszámolónk befejezésekorköszönettelkell megemlékeznünk ady Béla méhésztársunkról, ki az elmúlt évben a telepünk2 darab ujtipusu Erdélyi egyesületi ka ptárt adományozott. Kolozsvár, 1938 január 20. Teljes tisztelettel Stief Ottó telepgondnok.
— 22 —
E helyen emiitjük meg, hogy a tordai Gazdakör Méhé Szakosztályának elnöke, Flóra József tagtársunk, tisztéről ler dott és helyébe Herzceg Kálmán tagtársunkat választotta a Gazdakör szakosztályi elnöknek. Tisztelettel bejelentjük, hogy az egyesület ígazgatóválí mánya az április hó 20-án tartott ülésén elhatározta, hog} egyesület házsongárdi telepének az uj utcaszabályozási voni eső egyik részét kisajátítás előtt elcseréli Szántó Miklós sz széd tulajdonos által felajánlott megfelelő ingatlanrésszel, által Szántó részére korábban nyilik parcellázási lehető az egylet számára pedig az amugyis keskeny telekrészlet szélesíthető és a teleknek az északi és keleti határvonala ti leti veszteség nélkül kiegyenesíthető lesz. A cserével kap< latban felmerülő összes kiadások és kerítés áthelyezésével j költségek Szántó Miklóst terhelik. Kérjük a csere megejti hez a Mélyen Tisztelt Közgyűlés szives hozzájárását és ani lebonyolításához az engedély megadását. Tisztelettel jelentjük továbbá, hogy az egyesületi — he nálaton kivül álló — szállítható minta-méhest az egyesület talan használatra vándorlás céljára Tóth István, Várady B< Katona Sándor és társai részére kölcsönözte azzal, hogy ép állapotban és saját költségükön kötelesek visszaszállite Az egyesület beléletét illetőleg tisztelettel jelentjük, hí a lefolyt évben az egyesület 1 közgyűlést, 4 igazgató-válas mányi ülést, 3 bizottsági gyűlést tartott. A titkári hivatal IS ügydarabot intézett el. Postán expediáltatott 8140 drb lev levelezőlap és körlevél. A tagmozgalmat illetőleg tisztelettel jelentjük, hogy az 19 év január hó 1-én az Egyesületnek 13 alapító, 719 rendes 11 tb., őszesen 743 tagja volt. Az 1937. évfolyamán elhuny! töröltetett 53 tag, felvétetett 64 tag A létszám szaporodotttaggal. Az 1937. év végén 724 tag volt. A nagy tagmo galom indokolásául szükségesnek tartjuk jelenteni, hogy i igazgató-választmány intézkedésére az összes hátrálékos tagi az egyesületi jogtanácsos utján felszóliftattak hátrálékos tat dijuk rendezésére A tartozásuk kiegyenlítésének megkönnyitéí céljából ugy tőkében, mint időben engedményeket is nyujtíf az egyesület mindazoknak, akik ezt kérték. Természetesen J revízió alkalmával fájdalmasan kellett megállapítanunk, hol bizony sokan kiestek a tagok sorából, mivel a minimális-I 100 lej tagdijat sem tudták megfizetni. Ezeket a tagokat, sai kérelmükre, kénytelen volt az egyesület törülni. 1 Az egyesület anyagi viszonyairól a zárszámadások nyi tanak tájékoztatást. A zárszámadások megvizsgálásáról felvi számvizsgálóbizottsági jelentést alább közöljük: j
Mélyen Tisztelt Igazgató-Választmány! Alólirottak az Erdélyrészi Méhész-Egyesület 1937. é\ zárszámadásainak megvizsgálására kiküldetvén, ezen tisztünk ben eljártunk, a számadásokat folyó évi január hó 19-én mqg
Alapitódij számla ••• Hadikölcsön számla Vagyon számla
12799 300C0 33826 5503 1971 6564 22500
Készpénz Ingatlan számla Takarékpénztári számla ••• Értékpapír számla Felszerelési (leltár) számla Mézéitékesitési számla Adósok-hitelezők számlája
113160
Az Erdélyrészi Méhész-Egyesület 1937. évi eredménye és az 1938. évi költségelőirányzata. VESZTESÉG Sorszám
NYERESÉG 1937. decembtr 31.
Méhészeti Közlöny számla Telepfentartási számla Tiszteletdijak számlája Adó számla Posta számla Nyereség Rendk., kiáll., mézért., stb
Török Bálint sk.. főtitkár.
1937. évi
24399 52 > 2COOO 789
">618 6C90
1938. évi 24000 2000 20000 2000 2000 44000
Sorszám
1937. december 31. Tagdij számla Kamat számla Valló-Torök füzet számla Vegyesek számlája Kaptár számla Rendkívüliek számlája ••• Kiállítás, mézértékesités
54418 - 95000 — Cluj-Kolozsvár, 1937. december 31. Pohl Béla sk., alelnök. Fenti számadásokat megvizsgáltuk és rendben találtuk. Kolozsvár, 1938. január hó 19-én.
Zoltány Ferenc sk., számvizsg. biz. tag.
1937. évi 44346 960 7( 0 6212 1200
1000
1938. évi 50000 1000 500 6500 2000 1000 34000
54418 I — 95000 Szathmári Ilona sk., pénztáros.
Csorna Endre sk., számvizsg. biz. tag.
24 -
vizsgáltuk. Van szerencsénk erről jelentésünket a következői ben megtenni: A pénztári napló bevételi és kiadási tételeit a szabál szerűen kiállított nyugták, utalványok, számlák, ellennyugtí és egyéb okmányokkal összehasonlítottuk és azokat helyesel nek találtuk. Megvizsgáltuk a főkönyv, segéd- és számiakon; vek rovatait és tételeit, itt is mindent a legnagyobb rendbe találtunk. Javasoljuk, hogy az elnökségnek és a pénztárosnak felmentvény megadassék. Kolozsvár, 193S január hó 19-én. Zoltány
Ferenc
s. k.
Csorna
Endre
számvizsgálóbizottsági tagok.
Tisztelettel kérjük az igazgató-választmány 1937. évi mü ködéséről szóló jelentés jóváhagyó szíves tudomásulvételét é, a szokásos felmentvény megadását. Cluj, 1937. december hó 31. Pohl
Béla
s. k.
Török
e. alelnök.
Bálint
e. főtitkár.
T e r m é s z e t e s s e r k e n t ő etetés. Irta ; Szőcs Sándor.
3
A serkentő etetés többnyire koratavaszi méhészmunluj Célja, hogy a május közepe után beálló főhordást adó aká^ virágzásra méheinket termelőképessé fejlesszük. Kivitelére nézvj pedig az akác rügyezésétől kezdve, cukor oldat rendszerei adagolásából áll. E módoknak kétség kívül meg van az erec| ményük, de néha a szirup kiosztása rablást eredményez, | méhészt méhei rabszolgájává teszi, a méheket pedig mej fosztja a hordással járó repüléstől, ami pedig nyilván szükséj ges iehet, különben az etetett család méhei nem kezdenénel élénk röpködésbe sokszor már éjszakába hajló alkonyi órákon isy Egy jól képzett méhész, hogy a természetes hordás léjszatát keltse, méheit a méhlakáson kívül eső területen eteti a serkentésre szolgáló oldattal. E módszernél a rablás nemcsaS fenyeget, de méheinket egész esztendőre rablásra hajlamossá tesszük. E hir egyet bizonyít: más méhésznek is teher az ete| téssel járó pancsolás és más méhész is igyekszik természetes:1 és uj megoldáshoz. Felfogásom az minden méhészeti kérdésben, hogy felese leges mesterséges módon törni a fejünket, ha természetes utak* állanak rendelkezésünkre. A legtermészetesebb serkentő etetest pedig a koratavaszi méhlegelő ad. A serkentő etetés k tehát végeredményben méhlegelő kérdés. Könnyű megoldani ott, ahol már van kora tavaszi méhlegelő. A füz, nyárfa ési juhárfa, a gyümölcsös, az erdő koratavaszi virágszőnyege ezt] természetes módon intézi el. A hiba ezekkel legfeljebb csalj
..ogy ritka az a hely, ahol ezeket nagy tömegben fel lehet ni. Ezért a dolgos méhecske nagy területeket kénytelen mi, mig a szórványosan fellelhető mézforrásokra reá találA megoldást a tömegvirág adja. Korai virágzásu mézelő ültetése igazi méhészfeladat. De mig ezek virágot hoznának szerű méhlegelőt tudunk biztositani a szántóföldön teríthető mézelő növényekkel. E növényfajták közül most hármat emlitek fel, mint amelyekkel szabályozni lehet eink fejlődését. : Első helyre teszem a biborherét. A szántóföldi munkája a tarló buktatásával kezdődik, folytatódik az augusztusi ssel. Tavasszal rohamos fejlődésével ejti bámulatba a észt. Élénken ragyogó színével kápráztatja el a szemet, ézével pedig hatalmas lökést ad a méhcsalád fejlődésének, zdasági vetésforgóba észrevétlenül beilleszthető. A buzaamugy is vetetlenül szokott maradni április végéig, május ig. Ez az időköz épen elég a biborhere tenyészidejére tői virágzásig. Termesztésével csak a kukorica talaj káját végezzük el, a tarlószántást és őszi szántást, de közbe magot is szórtunk, tavaszra méheink fejlődési ideje korai zöldtakarmányt nyertünk a zöld után bőgő marhákRáadásul még 25 % adókedvezményt is nyújt az uj mező'asági törvény. A kukorica feljavítva kapja a talajt, amelyet jus eleji kaszálás után biztosan vethetünk, kivált ha korán fajtákat (Váradi Mihály féle, Lapusnyaki, stb.) vetünk. A rhere gyökere nitrogén gyűjtő, ezért nem zsarolja ki a t. A második helyre teszem a mustár termesztését, melyet nal vethetünk, mihelyt a hó elment s az őszi szántásra a géppel rámehetünk. Nagyon gyorsan fejlődő növény. Ha időben vetettük s az időjárás kedvez, akác előtt virágzik, asági értéke nagy: magja értékes, zölden kaszálva takary, beszántva trágya. Gazdasági szempontból legkevesebb értéke van a facéliámert szokatlan még a vetésforgóban, de mézelés szem'ából a másik kettő igazi vetélytársa. Nincs miért dicsérni, élia dicséri önmagát. Ennél is csak az a lényeges, hogy g minél korábban a földben legyen. Zölden kaszálva rmányozásra jól fel lehet használni, mely esetben ezt is on követheti a kukoricavetés. A gondos méhész nem a kaptár méretén, formáján, csotos fogásokon töri a fejét, hanem a virágzó táblák beoszfelett elmélkedik. A teli bödön titka mindig a méhlegelő Ha tavasszal biztositani tudtam a május végén kezdődő legelő kihasználását: az egész méhészeti év sikerült. Ha én érték el az akácvirágot: az egész év nyomorúság, gzó táblákkal serkenteni méheink fejlődését mindig szebb redményesebb, mint a mesterséges etetés A cukor szirupra nk akkor, ha kedvezőtlen, hűvös, szeles és esős a tavasz Öl elkészített virágtengerünkre méheink ki nem szállhatnak.
26 -
A méhek
tó|ékozóképessége
Aki a természetben nyitott szemmel jár, meglepődve tapa talhatja, hogy a kis méheknek is mily hatalmasan kifej tájékozóképessége van. Ha megtelt a mézgyomra és nem bir n többet gyűjtési kőrútjában, akkor fölszáll a virágról és egyei irányban veszi a „direkciót" hazafelé. Látszik, hogy t utat és nem keresgél tétovázva a levegőben. t udde német szakiró szerint a természettudósok n< tudták eldönteni, hogy a méhben veleszületett ösztö tájékozóképesség, vagy pedig a méh is ugy tátékozódik, m az ember, azaz megjegyez magának egyes pontokat (fát, ház mezőt), miknek segélyével hazatalál még nagyobb távolságból A francia Fabre a kerti házánál fészkelt Chalicod méhfajtából befogott 10 darabot, megjelölte fehér festékkel őt és bezárta egy vászonzsacskóba, elvitte fészküktől félkilométei kelet felé, ott háromszor meglóbálta a zacskót a levegőbe onnét nyugati irányba ment három kilométer távolságra i ismét háromszor meglóbálta a zsacskót a levegőben, ma, kinyitotta a zacskó száját és a 10 méhet egyenként kiengedi A méhek párszor körülrepültek a tudós feje fölött, ma, hazafelé vettek irányt és eltűntek. Odahaza Fabre tudós leány várta őket a fészküknél és befogta őket. Az eredmény az voi hogy az első vadméh hszaérkezett negyedórán belül, a más< dik és harmadik két óra alatt, hét méh azonban egyált nem tért vissza. Fabre természettudós ezt a kísérletet más méhekkel m két izben megismételte. Az eredmény mind a ké/szer ugyana volt, azaz a méheknek csak egyharmada talált eltévedt. Hasonló kísérleteket állítottak be Lubbock és Rom angol természettudósok méhekkel és hangyákkal, amelyek többé kevésbé hasonló eredményekre vezettek. Romans egy méhkast hozott tengermelléki kertes villáj hoz, ott a kast a háza elé tette. A ház két oldalán virágágyai kert volt, a háztól kb. 200 m-nyire volt a tenger, a ház és i tengerpart között rét volt. A méhkast pár napig a belyén tar totta, hogy a méhek a környékkel megismerkedhessenek. A főt tevés az volt, hogy a méhek a kétoldali virágoskertet jól meg; fogják ismerni, mert ott táplálkozhatnak, a füves (virágnélkülij rét azonban nem nyújtva élelmet, nem érdekli őket, éppúgy a tenger sem. Romans erre a méhkast egyik szobájába vitte az abla közelébe és ott tartotta őket pár napig. Egyik éjjel lezárta á kas kijáró nyílását, bezárta a szoba ablakait, reggel kiengedet, 20 méhet, befogta őket drótkalitkába, újra elzárta a röpnyilástt hogy több méh ki ne jöhessen, bekente a nyilás előtti kis röplapot madárenyvvel, hogy a hazatérő méhek ott ragadjanakA drótkalitkába zárt méhekből kiengedett egy párat a virágoskert egyik-másik pontjáról, egy párat a rétről, egy párat pedig a tengerpartról.
27 -
Az eredmény pedig az volt, hogy a virágoskertben szabaengedett méhek pár pillanat múlva már a röpnyilás kis szkáján vergődtek az enyvhez ragadva, az ugyanolyan távolban lévő rétről szabadon bocsátott méhek nem tértek haza, ugy nem találtak vissza azok a méhek sem, melyeket a gerparton bocsátottak szabadon. A tudósok véleménye e kísérletek alapján kétféle irányn oszlanak meg: egyesek azt állittják, hogy a méhben veleletet ösztönös tájékozőképesség lakozik. Ezek arra alapítják eményüket, hogy babre kísérleteinél a pár körrepülés után enesen hazafelé vették a „direkciót" a repülésnél, tehát tönösen tudták, hogy hol van a hazájuk. Ennek a véleményk ellentmond az a tény. hogy ennek dacára mégis csak harmada talált haza a méheknek, holott, ha hazatalálási "tönük lett volna nekik, akkor mind hazataláltak volna. Ha a méheknek ilyen ösztöne volna, akkor Romans érleténél a méheknek a rétről és a tengerpartról is haza lett volna talölniok, nemcsak a virágoskertről, melyet jól ertek. A tudósok másik — az ellenvéleményen lévő — része 1 tartja, hogy a méheknek kiváló tájékozódóképessége van an, de nem össztöne alapján talál haza, hanem éppúgy, t az ember, azaz az előzőleg már ismert helyen, ismerős %yak (fák, házak, virágos mezők stb.) után tájékozza magát azafelé való uton. Ezt mutatja Fabre kísérleteinél lévő állapot. Ott a méhek inte körülrepülték a tudós feje fölötti teret, nyilván azért, gy tájékozódjanak, mert nem tudták, hogy merre kell haza' repülniök az ismeretlen helyről. Erre azután bizonyos irányt tek a tóvábbrepülésnél. Azok, amelyeknek „szerencséjük It" és hazafelé való irányt vették, hamar eljutottak ismerős "akra és szerencsésen haza is érkeztek. Azok ellenben, melyek óhelyüktől ellenkező iránt vettek, azok eltávolodtak az ismes vidékről, vagy nem találtak többé haza és elvesztek, vagy dig órák hosszat tartó kutató repülések után találtak reá a azájukra". A Romans-féle kísérletnél is az látszik, hogy a méh csak kor talál haza, ha előbbi repülései közben megismert tájra t és kiismeri magát a helyes uton. Akkor azonban, ha ismetlen vidékre jut, már csak véletlen szerencse, hogy olyan pülési irányt .vesz", mely hazája felé van. A fenti tényt megerősíti a dr. Őrősi Pál Zoltán kísérlete , amelyet rövid távolságra áthelyezett méhcsaládokkal végzett, ásd a M. K. októberi szám,) Az áthelyezett család kijárója lé juggatott újságpapírt helyezett, igy a méhek a változásra pültek, ki betájolták magukat és az uj helyet megjegyezték aguknak. Ezek szerint a méhek nem ösztönük alapján lájézódnak, hanem megjegyzik maguknak a tájat és azt emléketükbe tartják.
Hozzászólások a z E.M.E. 3 éves z munkatervéhez. Az E.M.E. 5 éves munkatervéhez számos hozzászol4 kaptunk, amelyeket rendre, ha térszüke miatt kivonatosan | de ismertetni fogjuk a M. K.-ben, bővebben pedig a febriíi 22-én, Kolozsvárt tartandó méhészeti vitagyűlésert. Ezúttal I alábbi hozzászólásokat ismertetjük és kérjük T. Tagjainké hogy értékes hozzászólásaikkal minél számosabban megkeresi szíveskedjenek az egyesületet. *
\
Finta Andor tordai tagtársunk hozzászólásában Érd méhlegelőjét két részre osztja u. m. erdei és erdő mellett letekre és kifejezetten a mezőségre. Az erdőmelletti területek méhlegelői, ha az időjárás felelő kitűnő méhlegelőt szolgáltatnak, azok feljavítása legfeljeW a kultur növények magra való termesztésével (lucerna, baltacinj here stb) javítható esetleg mesterséges rétek létrehozássává mézelő növényekből össze állítva. A mezőséggel köztudomásúlag baj van. A kaszálással egyidejűleg máról-hónapra megszűnik minden gyűjtési lehetőáéjj a tarlóvirágok megjelenéséig; intenzív mivelés mellett pedig tarlóvirágról nem beszélhetünk és itt ütközik össze a gazd| és a méhész érdeke. | Szerinte a mezőségi méhlegelő feljavítására csak az a| egyedüli mód, hogy julius és augusztus hónapokban virág^ mézelő fákat kell ültetni. 1 Amint ezekből látható községek, elöljáróságok, egyesek! gazdakörök stb. ültessenek minél több hársat és soforáj japonikát, ott ahol csapadékosabb az időjárás hajdinát vessenekj Az utak mentén ültethető fák azok amelyek a méhészet céljai előmozdítani tudnák és előállításuk és nevelésük sem kerülná sokba, mert minden méhésznek, gazdának rendelkezésére á l pár négyzetöl hely ahol felnevelthető pár száz darab soforal A sofora azért ajánlható inkább, mert gyorsabban fejlődik a hársnál és nem kíván annyira nedves talajt, mint a hárs. *
Baritz Barnabás háromszékvármegyei tagtársunk a ponthoz való hozzászólásában a kast tartja a méhtenyésztés és szaporítás legjobb és legmegfelelőbb eszközének, mivel a méheknek szabad fejlődést biztosit és a továbbtenyésztést szolgálja. Kétségtelenül ezen véleményének kialakulásához hozzájárult a hajdani kaptárvita és a nagyfokú pusztulás, amely a kaptárok helytelen kezeléséből származott. Javasolja, hogy kezdő és továbbképző tanfolyamon, valamint a M. K. külön rovatában állandóan ismertessük a meg felelő űrtartalmú kasok készítését és az azokban való sikeres méhészkedést. A kezdő méhészek használjanak kast, de a gyakorló méhészek is használjanak bizonyos százalékot szaporításra.
29 -
< : Tanácsolja továbbá, hogy minden méhész vezessen törzskönyvet családjairól és jegyezze fel a méhek minden jellemző íulajdonságát, Az Egyesület könnyítse meg a vérfelfrissitésre izükséges méhanyák beszerzését. A törzskönyvet az E. M. E. artsa nyilván és jelöljön ki megfelelő állomásokat a kitenyésztett anyák beszerzésére és ellenőrzésére. Fontosnak tartja, hogy pz 5 éves munkaterv különböző bizottsági tagjai egymással az ^érintkezést felvegyék és közöljék észrevételeiket a M. K. utján. *
Kleisl Gyula szilágyballai tagtársunk értékes tanulmányt közöl az akác külömböző helyen és módon való terjesztésére és a méhlegelő egyes kérdéseiről. 1. Alapos megokolással ajánlja az utmenti eperfák akáccal iValó kicserélését, amelyeket egy 5 évenkénti megismétléssel fejeljenek. így jól virágzik és szőlőkarót meg tűzifát ad. 2. A községi közlegelőkön akácligetek létesítését tartja fontosnak, hogy az állatok pihenhessenek az árnyékban. Az -akácfák okszerű kitermelése pedig jelentős haszonhoz juttatják a legelőbirtokosságot. í 3. Hasonlóan alkalmas területek akácültetésre a viztmosásos árkok. ;• 4. A vérbeli méhész megtöltheti zsebeit mézelőnövények ;magvaival és sétaközben elszórhatja azokat. A hajdina szintén jó mézelőnövény, de legtöbb helyen ismeretlen, pedig a gabonaítarlóba vetve is beérik. A biborhere szintén tarlóba vethető | növény/ amely tavasszal kiválóan virágzik és jó takarmányt ad, esetleg magot. Nagy előnye, hogy utána kukorica vögy burgonya még vethető. 5. Az utcák, terek fásitásánál sem szabad a mézelő növényeket mellőzni, úgyszintén a temetőből sem hiányozhatnak. Az utóbbival a halottak iránti kegyeletet is mél'óbban róhatjuk le, mint a kegyeletlen gyümölcsfákkal. 6. A mézelő fák és cserjék csemetéit termeljék: az állam csemetekertekben, gazdasági iskolákban és az elemi iskolák kötelező faiskolában Ugyanígy a mézelő növények magvait is. Itt lelkes méhészek sokat tehetnek. Összegyüjthetnék a magvakat és azt az E. M. E. rendelkezésére bocsájtanák Az Egyesület díjtalanul szétküldené a méhészek között. A mézelő fákat a nagyobb tanulók gondozhatnák, így gyermekkorukban tanulnák meg e szép és nemes hivatást. *
Katona Sándor kolozsvári tagtársunk a méhekkel való vándorlás beszervezéséhez szükségesnek tartja a jó méhlegelők fölkutatását. A vándorlás évente három időszakra oszlik — irja Katona Sándor — u m. tavaszi, nyári és őszi időszakra. A tavaszi méhlegelőt képezi: a fűz, egres, gyümölcs; ezt követik nyomban a baltaeim, akác és a mezei virágok. A tavaszi legelőt ugy kell megválogatni, hogy mind együtt legyen. A nagyobb méhészeteket rendesen gyümölcsösbs helyezik el. A nyári
30
vándorlás helyét erdővágásokba kell keresni, hol a málna, epilobium, földi eper és a fehérlóhere virágzik. Különös figyelmet érdemel a málna. A kis mikesi vándortanyán a málnavirágzás alatt naponta IV2—l kilót emelkedett a mérleg. Az epilobium-virágzás alatt nagy szárazság volt, ezért a homokos talajon nem volt hordás, — Őszi méhlegelő: tisztesfű és napraforgó, amit szintén egymás szomszédságában találunk. A vándorlásnál figyelemmel legyünk arra, hogy a környék fertőzésmentes legyen. A vándorlás ügyében javaslata a következő: sület kérje föl közlönyünk utján a tagokat, hogy rendezzenek kutató kirándulásokat. Ahol a fent emiitett méhlegelőket találják, igyekezzenek — közeli tanyán vagy háznál — kísérleti ^ méhcsaládokat elhelyezni. Az eredményről, valamint a területen levő mézelőnövények mézeléséről úgyszintén a terület nagyságáról biztos adatokat szolgáltassanak be az egyesületnek, II. Az egyesület vezetősége tegyen lépéseket illetékes helyen § vasúti szállítási dij 50 %-os csökkentése érdekében.
Vetésforgó. Mézelő
növényeket
termelő
méhészetek
r
Több t. méhésztársam érdeklődésére, az alanti ötös vetésforgót ajánlom azon növények nagybani termeléséhez, melyek értékes megtermésük mellett kitűnő méhlegelőt is adnak. I-ső év. Repce trágyázott talajba, (őszi repce) holdanként 7 kiló maggal. Bearatása után a helye rögtön felszántandó s bevetendő pohánkával 60 kg. maggal, amely még ugyan az évben be is érik és késő őszig virágzik. II-ik év. Biborhere, (1 éves) holdanként 12—14 kg. maggal. Áprilisban virágzik. Virágzása után rögtön szénának is lekaszálható, de a magtermése is május végére beszokott érni, mely után a helye felszántható, s nyárvégi méhlegelőnek 4 kg. maggal facéliával bevethető. III-ik év. Szeges borsó, (lófogu borsó) holdanként 80—90 kg. magvetéssel. IV-ik év. Fehér- vagy fekete mustár. Holdanként 6V2—7 kg. magvetéssel. V-ik év. Napraforgó holdanként 6 kg. magvetéssel. Forgón kivül, magnak hagyott baltacím, lucerna, feh vagy kúszó here, esetleg fehér somkoró. Azon a vidékeken, ahol a repcetermelés nem sikerül, helyette mustárfélét termelhetünk (tavaszi vetéssel), amely növény tekintettel a rövid tenyész idejét, junius első felében már aratható, s utána még a pohánkavetés is sikerül. A terület 5 évenként kerül trágyázás alá, sűrűbben csak ott trágyázunk negyedik évben, pl. mustárok alá, ahol a talaj homokos, sovány, vagy lejtős területü, amikor a trágyával vissza adott növényi tápanyagok hamar elhasználódtak, vagy
31 -
lejtős területről leszivárogtak a talajvízzel az aljba. Ha az , itóbbi esetek nem állnak fenn, sűrűbben trágyázni nem kell, jimert a biborhere és a szeges borsó, tekintettel a nitrogéngyüjtő voltukra, a talajt jókarban hagyják. I Ha a gazda a repcetermelés lehetetlensége miatt négyes forgót használ, a trágyázást négy évenként egyszer eszközli. I Ezen vetésforgó rendszer mellett arról sosem szabad a méhésznek megfeledkezni, hogy javítgassa a természetes méhlegelőit. Udvarába, kertjébe olyan fát, díszcserjét és virágot is illtessen, amelyek mézelnek. Biró Pál.
Álanyás család mentése. A mult év junius havában egyik méhcsaládból feltűnően kevés méh repült ki. A család feltűnően sirt. Este felé megvizsgáltam a családot. Fedetlen anyaböcsőket fiasitás nélkül Is 2—3 petét egy sejtbe találtam. Azonnal tisztába voltam, hogy a családom álanyás. Mivel a család jó népes volt és tartalékanyám is volt, a laptárt kitakarítottam, a kijárót bezártam és az anyanevelőmből ithelyeztem a kicsiny családot az álanyás kaptárba. Az álanyás családot a méhestől 8—10 méterre lesepertem a keretekéi. majd a röpnyilást kinyitottam, de csak annyira, hogy csak így méh tudott bemenni. A lesepert méhek mind bekérezkedtek a röpnyiláson. Az álanyák ugylátszik elpusztultak. A Családot 10 napra rá átvizsgáltam, s az anyát megtaláltam. Jelenleg a család jó, erős. Méze van bőven. Magyarzsombor Tamásy József.
Mézpergeíő minden nagyságban, mézesbödönök, mézszűrők állándóan kaphatók
Zeiler József bédogosnál
CLIJJ s
Astória-szálló mellett.
December.
Felvincz. Torda vá Megfigyelő: Bognoczky december 31-ig a telelés jc legen álló kaptársulya 62
Magyarzsombor. K megye. Megfigyelő: Tt József. A méhek 10, 12 é délben kirepültek. Kapt 66 kg.
Lukafalva. Maros vár Megfigyelő: Péter Domo méhek szorgalmasan hord 9, 10 és 15-én az itatóból a azért nincs apadás 1 — Kaptársuly 42.20 kg.
Zalán. Háromszék várm Megfigyelő: Dávid Józs családokból 52 drb. vererc 60 drb. szabadban telel. Ve ben rakás napján (nov. 18.) h két csoportból 8—8 csáí lemérten. Tavaszi tisztulá újból mérem és majd köj a fogyasztást.
PürkerecBrassó vá Megfigyelő: Barkó Andor cember 17-én d. e. szivára volt d. u. pedig villámlott menydörgött. <
Csíkszentdomokos• megye. Megfigyelő: Bléné Károly. A december hav figyelési jelentés nem érkei be kérjük újból küldeni. 1
Dés. Szamos vármegye. M figyelő: Borbély Lajos. a december havi jelentest j küldeni mivel az nem étwH meg.
33 -
I
Egyleti élet
í Közgyűlési meghívó. I Az Erdélyrészi Méhész Egyesület 193 S évi február hó len. kedden d. u. 4 órakor Kolozsvárt, Str. A. Mure§an 10 fa. tartja meg rendes éoi közgyűlését, amelyre az egyesület íjait tisztelettel meghívjuk azzal a megjegyzéssel, hogy a pgyülést követőleg az egyesület 5 éves munkatervének megpzélése céljából az egyesület vitagyülést rendez. Kérjük jSztelt Tagtársainkat, hogy a közgyűlésen és vitagyülésen minél Igyobb számban szíveskedjenek megjelenni. | Cluj-Kolozsvár, 1938 jan. 10. Az E. M. E. Elnöksége. Tárgysorozat: Elnöki megnyitó. 2. Jelentés az egyesület évi működéséről. 3. Számvizsgáló-bizottság jelentése az jyesület 1937 évi zárszámadásairól. 4. Időközi választások. I Esetleges indítványok. ?
Értesítés és meghívó. Az E. M. E. 1938 február 22-én, kedden délután Kolozs»rt. Str. A. Muregan. i0 sz. alatt, az egyesület közgyűlését ^vetolcg, méhészeti vitagyülést rendez, amelynek tárgya az |M. E. 5 éves munkatervének megbeszélése. Tekintettel az Jynek az egyleti élet szempontjából való nagy jelentőségére, |rjük Tisztelt Tagtársainkat, hogy azon minél nagyobb számin megjelenni és a kérdéshez hozzászólni szíveskedjenek az jjységes állásfoglalás kialakulása céljából. : Cluj-Kolozsvár, 1938 jan. 10. Az £. M. E. Elnöksége. Meghivó. Az Erdélyrészi Méhész Egyesület igazgató-választmánya 08 évi február 2^-én d. u. 3 órakor Kolozsvárt, az egyesület r. A. Muregan 10 szám alatti hivatalos helyiségében rendes 'ést tart. melyre az igazgató-választmány tisztelt tagjait ezúton eghivja. Cluj-Kolozsvár, 1938 jan. 10. Az E. M. E. Elnöksége. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Előző ülés jegyzőinyvének hitelesítése. 3. Esetleges indítványok. Meghivó. Az E. M. E. igazgató-választmánya az 1938 február hó én délután 6 órakor Kolozsvárt — az egyesület hivatalos slyiségében — rendes ülést tart, amelyre a választmány tagit tisztelettel meghívja. Cluj-Kolozsvár, 1938 január 20. Az Elnökség. Tárgysorozat: 1. Mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. Jelenlések : a Kert ucca javítási munkáiról; 3. a Kicsid Géza nlékünnepélyről; 4. az 1938 évi tanfolyamokról; 5. a méhéseti továbbképző tanfolyamról; 6. az ötéves munkatervhez való
34 -
hozzászólásokról; 7. az ötéves munkaterv bizottsági lagjain felkéréséről; 8. a vitagyülés előadóinak felkéréséről; 9. a kön> tár kibővítéséről; 10. a mézpropaganda cikkekről; 11. a méz papirpohár-ajánlatról. 12. A közgyűlés előkészítése. 13. Jelent az 1938. évi kiállításról. 14. Tagsági ügyek. 15. Indítványok. Méhészeti továbbképző tanfolyam. Mint ismeretes, az E. M, E. programmba vette egy továbi képző tanfolyam rendezését. Előbb arra gondolt az egyesült hogy azt a f. évi közgyűlés alkalmával rendezi meg, utób azonban letett erről a szándékáról, mert a közgyűlés alkalmáv. helyesebbnek és időszerűbbnek láttszott az b éves munkatei megvitatása és a továbbképző tanfolyam megrendezését szeptemberi méhészeti kiállítás idejére hatasztotta, amikor kiállítás vasúti kedvezményével sok méhésztársunk vehet rés; nemcsak a kiállításon, hanem egyúttal a továbbképző tanfolye mon is, amelyre külföldi szakelőadók felkéresét is tervbe vett az egyesület. Méhészeti kiállítás Cluj-Kolozsvárott. Az Erdélyrészi Méhész Egyesület a folyó évi szeptembe hó 1—4 napjain Kolozsvárott, a Ref. KoLlegium régi épületénei összes helyiségeiben nagyszabású méhészeti, kertészeti és házi ipari kiállítást rendez, amelyen Erdély egész méhesztársadalmí osztatlan egységben vonul fel. Hasonlóképen a kertészeti és háziipari csoportok is változatos és gazdag anyagúnak ígérj keznek. A kiállítás előkészítő munkálatait az egyesület má| megkezdte és az érdekelteknek készséggel és díjtalanul nyu$ felvilááositást szóban vagy írásban. Az egyesület cime Cluj-;J Kolozsvár, Strada Andrei Mure§an 10. Ingyenes méhészeti tanfolyam. Az Erdélyrészi Méhész Egylet évenként több ingyen ' méhészeti tanfolyamot rendez Erdélyben. A folyó évre edd' három tanfolyam rendezését kérték az érdekeltek. Az első ta" folyamot Gyulafehérvárt május hó 21—31 napjain, a második Kolozsvárt, junius hó 8—18-ig, a harmadikat ugyancsak Koloz várt szeptember hó 5—14 napjain rendezi az egyesület. A gyul fehérvári tanfolyamra több hallgatót nem vesz fel az egyesül A kolozsvári tanfolyamra jelentkezni lehet az E. M, E. hivatal helyiségében Cluj, Str. Andrei Mure§an 10. A tanfolyam ingy nes, csupán a beiratásérf fizetendő személyenként 1C0 lei. Ta folyam bármely községben rendezhető, ha azt az érdekelt; annak megnyitása előtt 6—8 héttel korábban kérik. A tanfolya befejezése után a hallgatók bizonyítványt kapnak a tanfolya látogatásáról. A valódi virágméznek Mert a sok betegségnek
nincs párja Üdít! gyógyít! útját állja Legyen kéznél
erősíti s elhá
Biró
- 35 —
50% -os vasúti kedvezmény az E. M. E. közgyűlésére. Az E. M. E. közgyűlését az egyesület az 191*8. évben az Erdélyi Gazdasági Egylet által Kolozsvárott, február 20—26. napjain rendezendő vetőmagkiállitás idejére tette, azért, hogy az E. M. E. közgyűlésére érkező méhésztársak kihasználhassák a kiállítás vasúti kedvezményeit és igy minél nagyobb számban jelenhessenek meg a közgyűlésen. A kedvezmény megadásáról mindég az utoUó napokban érkezik meg az értesítés, amelyről az egylet az érdekelteket a napilapok utján fogja értesíteni. A kedvezmény igénybevételének módja: Kolozsvárra való utazás alkalmával egész jegy váltandó, a jegy megőrzendő és a visszautazáskor a kiállítás belépőjegyével együtt való felimutatása esetén, visszaff lé ingyen, vagy 50 %-os kedvezménynyel lehet utazni. A kedvezmény febiuár 20—26. közötti időben 5 nap tartamára érvényes. Az érdeklődőknek készséggel nyújt bővebb felvilágosítást az EME elnökségeFelhívás Méhésztársainkhoz! Felkérjük tisztelt Méhésztársainkat, hogy szíveskedjenek bejelenteni évenként eladásra kerülő mézmennyiségőket azesetben, ha az átlag az 50 kg-ot meghaladja. A bejentéseket nyilvántartásba vesszük és a nagykereskedőkkel a címeket iérdeklődés alkalmával közölni fogjuk. — Ugyancsak kérjük "tisztelt Tagtársainkat, hogy szíveskedjenek bejelenteni, amenyínyiben mézelő virágmag, vagy facsemete előállításával foglalkoznak, mert az erre vonatkozó bejentéseket is nyilvántartja az egyesület a jövőben az 5 éves munkaprogramm keretében. ;hogy az érdeklődőknek ezirányban is pontos felvilágosításokkal szolgálhasson. A mézelő magvak és növények megnevezésénél kérjük az árak és az eladó mennyiség szives megjelölését is. Amennyiben díjtalanul vagy kiosztásra történik a felajánlás, annak a közlését is kérjük. Az E. M. E. Elnöksége.
Tagdijnyugtázás.
Az E. M. E. titkári hivatalához a következő összegek küldettek be. 1936. évre 100 L tagdíjat fizetett-. A. J. Nagyszalonta, D. Berkes, V. J. Bogártelke, B. E. Mureni, B. J. Abram, K. J. Keresztvár, T. M. Gelencze, ifj. L. J. Farcád. 1931. évre 100 L tagdijat fizetett-. N. L. Homoródalmás, P. G Podgoria-Osorheiu, dr. gr. B. L. Kolozsvár, B. J. Szatmár, dr. B. A. Kolozsvár, K. 1. M. telegd, P. L., A. D. Dicsőszentmárton, N. S. Barcaujfalu, T. I Kolozsvár, özv. H. B -né M. szakái, K J. Sz.-kocsárd, H. B. S. Belényes, F. P. B -Borsa, F. J. Torda, D. P. Berkes, Marianum Kolozsvár, S M. Futásfalva, Sz D. Felsőcsernáton, Sch. R. Szászrégen, N. Gy. S. M.-Pánit, R. I. Nagybánya, N. A. Arad, ífj. P. J. Felsőbánya, B. B. Imecsfalva, V. K. Zsibó, V. Sz. M. Érszöllős, B. E. Mureni, N. E. N.-Baczon, G. E. Barcani, Sz. J. Zimandul nou, B J. Abram( dr. B. T. Szatmár, Gy. E.-né Kudzsir, D. M. Sz.-keresztúr, K.
Keresztvár, D. Gy.-né Kolozsvár, S. G. M.-szentimre, L. L. Sz.-keresztül F. D. Sz.-tamásfalva, T. Zs. Lúgos, M. J. Kisjenő, Sz. G. Naszód R. M. Élesd, K. I. Gogán, H. J. Bonchida. N. V. Kolozsvár, Sz. Gy Ny.-szereda, ifj. L. J. Farcád, T. M., T. V. Gelénce, A. J. N.-szalonta A. A. Zimandul-Nou. 1938 évre 100 L tagdijat fizetett: T. F. Árpád, K. K. J. Piski, D. P. Berkes, dr. A. Gy. Kőhalom, Sch. R. Szászrégen B. M. M.-pagocsa, W. J Vasiora, V. S. Gaefti, P. K. Kraszna, P. D Torontálkeresztes, V K. Zsibó, F.V. Comandan, Sz. L. Radna, Róm kath. fiúnevelő intézet Gy -fehérvár, D. A Kovászna, Sz. J. Zimándu nou, B J. Ábrám, K. J. Petrozsény, D. Gy.-né Kolozsvár, J. K Sz.-berek, O. Á M.-vásárhely (1939 re is), G J. Saciova, F. D Sz.-tamásfalva, br. B. F—né Gardánfalva, L. J. Etéd, dr K J. Kolozsvár, D. J Gyalu, T. J Fodora, P. D. Lukafalva, K. D. Sz.-keresztúr, K. I. Gogán, R. J. Resica, M. F. Nagyajta, J. P.-né Felsővisó, Cs. M. Nagybánya, H. L. Kolozsvár. K. Á Bethlen, d . S. I. Puj, G. A. N.-szalonta, N. F. Borszék, T. E. M.-dombó, G. A. Bés, V. S. Nagyvárad, K. F. Zernest, ifj. L J. Farcád, M B. Nagybacon, T. Gy. M.-sziget, T. V. Gelence, H. H. Kovászna, U. M. Sz-keresztur, Sz. J. M.-pagocsa, Sz. Á N.-enyed, L. B. Gurabárza, Cs. F. M.-telegd, G. J. Geges, T. F. Árpád, N. B. M.-szalonta.
Könyvismertetés. „Gyakorló Méhészek Könyve."
címmel csinos kiállítású, tartalmában gazdag könyv jelent meg az elmúlt évben Erdély könyvpiacán. Szerzője Blénessy Károly csikszentdomokosi ny. tanító, kinek neve igen előnyösen ismert nemcsak miközöttünk, de a külföldi méhészek körében is. Nem kisebbítjük magunkat, ha azt mondjuk, hogy gazdag tapasztalataival és szaktudásával fölöttünk áll. Könyvét, mint a jó regényt, ha kezünkbe vesszük, nem tudjuk letenni, mig végig nem olvassuk, annyira leköti figyelmünket. Blénessy könyve, mely több évtizedes kísérletezésnek és gyakorlati tapasztalatnak az eredménye, a csíki havasok tiszta levegőjében született. Minden sorából kiérzik lángoló szeretete méhei és őszinte lelkesedése a méhészet iránt. E könyvet olvasva a gyakorlott méhész is sokat tanulhat belőle. A kezdő pedig, aki utasításait betartja, nyugodtan foghat hozzá méhészetének kezeléséhez, mert a siker nem fog elmaradni. Nekünk erdélyi méhészeknek különösképen érdekes a könyv, mivel az itteni kísérletek és tapasztalatok alapján íródott. Olyan kincs ez, mely nem szabad hiányozzon egyetlen haladni vágyó méhész asztaláról sem. Előfizetések a szerző cimére küldendők, Blénessy Károly ny. tanifó, méhész, Sandominic jud. Ciuc. Ára 186 L. postai portóval együtt. Benczédy Márto tanító.
.„
— 37 —
Kérdés — Felelel. Berecz János. Kérdés. A M. K. mult számában olvastam „méhatka" veszedelemről, mely Csehszlovákiában már felIpett. Mivel közel vagyunk a határhoz, kérem bővebben ertetni a kérdést. Felelet. A méhatka tudományos neve „Acarapis Woodi" méhek légzőszerveiben él. Lapunk egyik közelebbi száméin ismertetni fogjuk.
Kisebb szakközlemények. A m é z e l ő kert berendezése. Finta Andor mint a mezőségen méhészkedő és gazdáidó tagtársunk 6 holdas gyümölcsösét olyképen tarkította ezelőfákkal, hogy Gödöllőről Török Bálint főtitkár közbenjáróra hozatott hibrid akácmagot amiből ma 56 drb. akácfája ;n. Ezzel szegélyezte a területet 20—20 méter távolságra, atta gledicsia sor van nyesve olyformán, hogy idővel minden ! méterre nevel egy magfát belőlük. Ezt belülről 15 méter olságra 8—10 méternyire egymástól 120 drb. sofora követi int másodrangú szélfogó, elsőrendű kivül az akác és alatta gledicsia. Ezenkívül tavaszi himpor céljára 10 drb. fűzfát és I drb. mogyorót is ültetett. A gyümölcsös 2/B része pedig kél í hárssal (20—20 drb ) van 2 részre választva. A kertben a Isoroltakon kivül még 5 drb. szil van a vizenyösebb helyre tetve. Ha minden mezőségi gazdálkodó ilyformán rendezné gyümölcsösét sokat segíthetne a méhészeken, sőt magán is, ért jó szélfogóval védeni a gyümölcsöst elsőrangú követelény azonkívül még tüzrevalót és szerszámfát is kaphat szükigből. A tökvirágról a M. K. előbbi számaiban közöltük, hogy szakára összecsukódik és sokszor magába zár gyüjtőméheket Kovásznál Bogdán Géza tagtársunk évek óta megfigyelte becsukódott tökvirágokat de méhet még nem talált bennük, ilkérjük ezért méhésztársainkat, hogy a nyár folyamán vé?zzenek ez ügyben megfigyelést. Gondoljuk igy véglegesen gállapitjuk, hogy káros e a tök — amely máskülönben sznos méhészeti növényünk — a méhekre. Méhészeti tanfolyam Alba-Iulián-Gyulafehérváron. A1 fulaffliérvái'i rom. kath. finevelő intézet igazgatóságának slkésére az E. M. E. az 1938 év május havában méhészeti .nfolyaimot rendez ae intézet növendékei számára. Az intést a növendékeit igen helyesen az életre gyakorlati alapon íveli az ifjúságot. Reméljük, hogy ez a tanfolyam sok éfes tagot fog szerezni idővel az erdélyi méhészeti kultúra illesztéséért küzdő egyesületünk számára.
38
A >iasz olvasztás legcélszerűbb módja. Az összegyűjtő viaszdarabökat egy ritkaszövésü zsákocskába rakva, jól b kötöm. Most egy vízzel félig megtöltött fazakat a tűzhely állítok. A zsákot a vízibe teszem s a vizet mindaddig forr lom, mig a zsákban lévő lépdaráb ócskákból a kiolvadt via; nem áll a viz színére. Ekkor a felszínen található viaszt e£ kanál segítségével egy hidegvízzel telt edénybe szedegeter Közbe-közbe a kanállal a zsákot is megnyomkodom, hogy kiolvadandó viasz annál könyebben felszabadulhasson. Maj kihűlni hagyom s miután a viz színéről a még összegyülem lett viaszkorongot kiemelem .jobb eredmény elérése céljábi a vizet a bennhagyott zsákoeskával együtt átforralom. Kezdő méhész a méhtörzsek belső állapotának megítél* sáben gyakorolja a szemét, fülét és az orrát, hogy me tudja különböztetni: 1. a fiatalméhek zümmögését és kerir gését a rablási támadásnál észlelhető izgatottságtól. 2. A anyával biró családok csendességét munka után az anyái lanság nyugtalanságától. 3. Az előbbiek a megkopogtatá utáni rövid válaszát az utóbbiak hosszantartó zúgásától 4. Az egészséges törzsből áradó kellemes illatot, a beteg, vér has vagy költésenyves családtól kiáramló bűztől. 5. A szorn jasok erős járását a viz után, s azok nyugalmát, melyek sem miben sem szenvednek szükséget. 6. A korán fiasitó törzsei tevékenységét, melyek még később kezdik el. 7. A rendes folyékony mézkészlettel biró törzsek konyhahulladékait a cukrosodott mézmorzsákból, melyek a jegeeesedett mézre engednek következtetni. Egészséges és abnormális állapotban ezen külső jelenség nem egy sok időt rabló utánnézéstöl mentik meg a méhészt, a méhek iránti érdeklődését nagy mértékben fokzzák és örömet szereznek. A méhek szorgalma. A méh a szorgalom mintaképe. Szószoros értelmében agyondolgozza magát. Minden ki repül és alkalmával 0.05 gramm nektárt hoz magával. Tehát 100 grammért 2000tszer, 1 kilóért 20.000-szer kell kirepülnie. Mivel azonban 100 gramm nektár csak 40 gramm mézet tartalmaz (60 gramm viz), azért egy kg. méz begyűjtéséhez 50.000 kirepülésro van szükség. A virágpor behordása, mellyel a fiasitást táplálják a méhek, szintén nagy szorgalmat igénvei. Egy türelmes kísérletező megolvasta, hogy egy meleg áprilisi napon 54.870 virágport hozó méh vonult be egy kettős kaptárba. Ez kb. 1.325 grammra tehető. A külső szorgalomhoz a belső folytonos munka is járul. A lakás tisztogatása, hasadékok beragasztása, fiasitás ápolása,, viasz kiizzadása, a virágpor feldolgoízása, tisztogatása, a sejtek fedelezése, fényesitése, szellőzés, őrködés a kijárónál, stib. Mihez kezdjünk a hasmenés által bepiszkított lépebkel? A _ bepiszkított helyet vakarjuk vagy langy osvizcs ruhával, szivaccsal mossuk le. Különben nem kell félni tőle, nem ragályos. Ha kevésbbé van bepiszkítva használhatjuk, ha túlságosan, akkor olvasszuk be.
39 -
Mit csináljunk a penészes lépekkel? Némely kaptárban tavaszkor elől-hátul találkozunk penészes, lépekkel. Ha í a lépek nem túlságosan penészesek hagyhatjuk, a méhek sztitják okot. Rajoknak penészes lépeket ne adjunk mert válogatósabbak, esetleg emiatt ki vonulnak, megszöknek, (g, igen penészes lépeket olvasszunk ki. A kaptár kibontásánál ha a méhek tul ingerlékenyek, az ÍZ és finn méhészeik a füstölőjük tüzére egy kis darabka szt dobnak. A méhek erre az égő viaszszagra a méznek ek s azt menteni igyekeznek. A méhész pedig nyugodtan Kozhatik a kaptárban.
Különfélék Az egyesületi kis és nagykaptárak megrendelhetők a lészeti Közlöny kiadóhivatala utján és Várady Béla tész asztalos mesternél. A kaptárak ára 620 L. A kapmühelyrajza is megrendelhető a kiadóhivatal utján, darabonként 50 L., mely a megrendeléssel egyidejűleg lendő be. Méz és viasz árak. Cluj-Kolozsvár környékén a méz ára r ban 35—40 Lei, kicsinyben 44—54 Lei, a viasz ára 150— Lei. A mülép ára 240—260 Lei. — A viaszt 25—30% Bében dolgozzák fel mülépnek. Az E. M. E. rendes tagdíja egy évre 100 Lei. A tagdíjés minden évben január hó elsején esedékes. Kérjük az A. E. Tisztelt Taglait, hog> amennyiben eddig nem tettek iá eleget tagdíjfizetési kötelezettségüknek, sürgősen elegetsziveskedjenek.
úron tartom az
Egyleti n a g y és Esyleti K s i Kaptárokat indelésre vasúton teheráruként szállítom. A kaptárak ára teljesen felireive esspizott vályús keretekkel, kihúzható lemez tisztító fenékkel, bádog tövei, Hannemann rács- és szitaszövetes rámával darabonként 620 lej in leszabott csapozott vályús keret darabonként 3—4 lej c 100 m.-ként 8 mm vastag 25 cm. széles éra — 140 lej indelésre bármilyen más méhkaptárt is készítek. — Kérdésre válaszlyeg ellenében felelek. — Raktáron tartok műlépet 260 lei árban, íltozás fenntartva. — Veszek kasos méheket. esetleg kaptárral cserélek D Y BÉLA kaptárkészitő üzeme C!uj, Strada Reg. 83. Infanterie 4.
«1
40 -
Apróhirdetések Blénessy Károly: „Gyakorló méhészek könyve" című szakmun nélkülözhetetlen fanácsadó kezdő és haladó méhészeknek egyaránt. Az ért* könyv ára 100 L., tehát 2 kg. méz, vagy '/a kg. műlép árából beszerezi: Ajánlott postai küldés céljára az áron kivül még 15 L. mellékelendő. C Blénessv Károly Sándominic. Jud. Ciuc. i Eladók erős méhcsaládok, felsőkezelésü rakodókaptárban, kiép keretekkel. Gyékénykas uj és üres kaptár mindég kapható Markáns méhészetében, Careú
Minden h a l a d n i a k a r ó méhésznek a z E- M. E.-ben -van a helye. T.
Mé&ésxiársak
!
Helyszűke miatt feloszlatom mézelő díszfa- és cserjecsemete; iskolámat, s ezzel módot adok, hogy a T. Méhésztársak olcsó árért a legmegbízhatóbb fajokat beszerezhessék. Mézt lőnövény, fa, cserje és kertivirág termelő telepem továbbra is fenntartom, s rr.indenkor a legjobb fajokat szállítok. 100 drb. 10 fajból összeállított mézelőfa és cserjecsemete 300 lei, 10 drb. 50 Lei, 1 drb. 8 Lel. — A csemeték két évesek. " 100 drK 8 fajból összeállított mézelő évelő virágtő 100 lei, 50 drb. 60 Lei.
Kerti és szántóföldi mézel&k legjobbjainak magvait
Portuláca, L obélia, Concesta. Campanula. Levendula, Illatos rezeda* Görög viola, Gyűszűvirág, Sarkanytuka, Évető piros viola, Gailard". Törpeszulák, Cinia, Fekete mályva, Kéknefelejts, Olasz atracél, Bali mina, Bazsalyikum, Szagosmüge, Szagos bükköny. Fáklya liliom, lona, Vanilia, Árvácska, Kékpoféka, Kerti ebnyelv, Gyapot növé" Articsóka, Rebarbara, Izsóp, Szagosruta, Méhfű, Citromfű, Fehér mus Fekete mustár, Pohánka, Baltacím. Szeges borsó. Egy-egy adag 3 Phacelia tanacetifolia (Facelia) 1 kg 60 Lei. (1 kat- h
Vadonélttk legjobbjainak magvai:
Tarlóvirág, Mezei zsálya, Muskotály zsálya. Fehér pemete, Orvosi mete. Gyöngy ajak, Kigyószísz, Sárga mézkerep. Fehér mézker Hubám here. Ökörfarkkóró, Szarvas kerep, Fehér here, Svéd hé Egy-egy adag 4 Lei. Tarlótisztes fű 1 kg 1
MézeISfa és cserjemagvak: Famagvak: Szurkos akác, Rózsa akác. Sárga akác. Japán ak Fürtösjuhar, Korai juhar. Olaj fű/, Gledichin, Judásfa, Ostorfa, Csö fa, Bálványfa, Ezüst le/.. Kis kv.. Nagy levelű hársak, Pirosvir gesztenye, Szivar fa. Ára adagosként & Cserjemagoak: Ámorfa, Dudafürt, Hibiscus, Caraganna, Mah Aranyeső, Sóskacserje, Cariopteris. Elscholtzie. Egy adag 1 A magvak adagolása apróság és értékűek szerint 5—250 gr van. Vetési utasítások a magvak tasakjain feltűntetve.
Utánvéttel szállítok!
Síró Pdl
Zlmandol-nou, JTad.:, IDnam IrodaW
tt
Nyoadai IMintént R.-T. nyomáta.
Huj Í567
