EMBERI ERŐ FORRÁSO K MINISZTÉRIUMA PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁ R
Iktatószám : 9326/2015/PAR L 9328/2015/PAR L 9334/2015/PAR L 9343/2015/PAR L 9348/2015/PARL
Hiv.szám : K/3006. K/3007. K/3008 . K/3009. K/3010.
Ikotity István országgyűlési képvisel ő részére LMP Budapest
Tisztelt Képvisel ő Úr! Az Ön által feltett „Hogyan változott a táncm űvészet támogatása 2008 óta napjainkig?” , „Hogyan változott a táncm űvészet infrastruktúrája, intézményi környezete 2008 ót a napjainkig?”, „Hogyan változott a táncm űvészet létszámhelyzete 2008 óta napjainkig?” , „Hogyan változott a táncm űvészettel kapcsolatos képzések rendszere 2008-tól napjainkig?” , valamint a „Hogyan változott a táncm űvészet jogi környezete 2008 óta napjainkig?” című
írásbeli kérdésekre — Balog Zoltán miniszter úr megbízásából — az alábbi választ adom . A támogatási rendszer alapjait 2008 óta az el őadó-művészeti szervezetek támogatásáról é s sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008 . évi XCIX. törvény (a továbbiakban : Emtv.) szabályozza. 2009-től a 2012 . költségvetési évig olyan nyilvántartásba vételi és besorolási rendszer vol t érvényben, amely szerint az önkormányzati fenntartású vagy önkormányzatta l közszolgáltatási szerz ődést kötött hivatásos táncm űvészeti szervezetek a III . kategóriáb a kerültek . A kategória kritériumrendszerének mindössze két szervezet felelt meg . A 2013 . költségvetési évtől alkalmazható új támogatási rendszer alapjául a minősített el őadóművészeti szervezetek körének meghatározása szolgál . Az Emtv . 11 § és 12 §-a tartalmazz a azon kritériumokat, melyek teljesülése esetén a miniszter nemzeti vagy kiemelt szervezett é minő sítheti az egyes szervezeteket. -
-
Nemzeti el ő adó-művészeti szervezetté az a szervezet min ősíthető , mely állam i fenntartású vagy az állammal közszolgáltatási szerz ő dést kötött, és amely a magyar előadó-művészeti életben betöltött szerepe, a m űvészeti tevékenysége a magyar nemzeti kulturális identitás és hagyományok őrzése, fejlesztése, a kulturális érték- é s mintaközvetítés szempontjából kiemelked ő jelentőségű. Kiemelt elő adó-m űvészeti szervezetté az minősíthet ő, mely önkormányzati fenntartású vagy önkormányzattal közszolgáltatási szerz ő dést kötött, és a fővárosi,
illetve a megyei előadó-művészeti életben betöltött m űvészeti, kulturális szerepe, az általa nyújtott m űvészeti szolgáltatások tartalma és m űvészeti értéke az állami támogatási és az önkormányzati fenntartói vagy támogatási szerepvállalást egyidej űleg és tartósan indokolja . A nemzeti és kiemelt körbe tartozó szervezetek támogatása normatív úton (tehát a fenntartó/támogató önkormányzatokat, valamint az egyes szervezeteket a költségvetés i törvényben nevesítve), az Emtv. 5/B . § (2) bekezdésében meghatározott felosztási szabályzat alapján meghatározottak szerint, míg a körön kívül es ő , nyilvántartott el őadó-művészeti szerveztek támogatása pályázati úton történik . (Az egyes szervezeteket, fenntartókat megillet ő támogatási összegek mértékének meghatározására a mindenkori költségvetési törvénybe n kerül sor.) 2010-2014 között a nemzeti és kiemelt min ősítésű szervezetek keretösszegei : Év 2010 . 2011 . 2012 . 2013 . 2014 .
Keretösszeg 53 millió forin t 53 millió forin t 104 millió forin t 104 millió forin t 122, 9 millió forint
Az adatokból jól látszik, hogy 2010-hez képest négy év alatt a Fidesz-KDNP Kormány töb b mint duplájára emelte a nemzeti és kiemelt minő sítésű el őadó-művészeti szervezete k támogatását . 2010-2014 között a min ő sítéssel nem rendelkez ő táncművészeti szervezetek m űködésére átlagosan évente 230 millió forintot, kiemelt célok támogatására átlagosan évente 54 milli ó forintot biztosítottunk fejezeti kezelés ű előirányzatból nyújtott pályázat útján . 2010-2014 közötti id őszakban a táncm űvészeti szervezetek támogatására az Nemzeti Kulturális Alap Szakmai kollégiumai által, valamint a miniszteri keretb ől átlagosan évent e több mint 300 millió forint támogatás került kiosztásra . Strukturális tény, hogy a táncm űvészet m űködése leginkább a színházakhoz, befogad ó helyekhez kötött . Működési formájukat tekintve szinte a teljes szféra független , önkormányzati vagy állami fenntartó nélkül m űködő szervezet. Azok az együttesek, amelye k önkormányzati vagy állami fenntartóval rendelkeznek, jellemz ően különböz ő színháza k tagozataként, illetve költségvetési intézmények, gazdasági társaság szervezeti egységeként , nem önállóan m űködnek . Fentieken túl azonban szükséges kiemelni a Nemzeti Táncszínház egyedülálló szakma i tevékenységét, amelyen keresztül infrastrukturális hátteret biztosít a hivatásos táncm űvészek bemutatkozásához, támogatja produkcióik létrehozását és azok belföldi forgalmazását . Éppen ezért a Kormány elkötelezett a hivatásos táncm űvészetnek otthont biztosító, társulattal ne m rendelkező, befogadó-színházként m űködő Nemzeti Táncszínház Millenáris Teátru m épületében való méltó elhelyezésében, és megtesz minden szükséges lépést annak érdekében , hogy a következ ő évadot már az új helyszínen kezdhesse meg . A táncszakma megközelítőleg egyharmada a balettmű vészet területén tevékenykedik, míg a legnagyobb csoportot a kortárs tánc- és mozgásszínházi (független) területen alkotók adják . A néptáncosok az előbbieknél némileg kisebb számot képviselnek . 2
A tárca a nem önkormányzati fenntartású színház és táncm űvészeti szervezeteket az El őadóművészeti Iroda — mint az el őadó-m űvészeti szervezetek m űködésével összefügg ő közigazgatási hatósági és szolgáltatási feladatokat ellátó szervezet — nyilvántartása alapjá n tartja számon . (Az Iroda a Nemzeti Kulturális Alap Igazgat ő ságának egyik szervezet i egysége) . Tekintettel arra, hogy a független társulatok számára e nyilvántartásba vétel nem kötelező , az országban m űködő összes nem önkormányzati fenntartású táncm űvészeti szervezet száma nem biztos, hogy egyez ő a nyilvántartásban szerepl ő számmal (mintegy 5 0 táncművészeti szervezet) . A hivatásos táncm űvészeket képviselő szakmai ernyőszervezet tagságának létszámadata i alapján a hivatásos táncm űvészek létszáma 550 fő . Az elmúlt években (2012-t ől) határon túl i hivatásos táncm űvészeti szervezetek is csatlakozhatnak a tagsághoz, amelynek köszönhet ően az ernyőszervezetnél nyilvántartott hivatásos táncm űvészek létszáma 686 főre változott. A kulturális és oktatási ágazat kiemelt figyelmet fordít a m űvészeti nevelésre, ismerve annak kedvező hatását a gyermekekre . A művészeti szakmai szervezetekkel, kiemelkedő művészekkel való hatékony együttm űködés és szakmai együttgondolkodás jellemzi a területet . A magyarországi alap- és középfokú művészetoktatás szabályozását és megvalósítását tekintve is egyedülálló Európában . Az alapfokú művészeti iskolák célja egyrészt az amat őr műkedvelő és műértő, sokoldalú, kiegyensúlyozott, érzékeny, a kultúrában jártas és az t támogató emberek nevelése. Másrészt a m űvészeti pályára orientálás, felkészítés a közép- , illetve fels őfokú m űvészetoktatásba való belépésre. Az elmúlt évek folyamán az oktatási ágazat számos eredményt ért el a művészetoktatás területén . Az alapfokú m űvészetoktatásban megjelent a korszer ű sített tantervi program, a szakmai szervezetek és szakértők művészeti áganként módszertani segédanyagokat dolgoztak ki, amelyek ingyenesen, elektronikusan hozzáférhet ők minden iskola számára . A művészetoktatásban dolgozó szakemberekkel, a szakmai szervezetek tagjaival folyamatos é s jó a kapcsolat, ezzel is biztosítva az esetleges problémák gyors és hatékony megoldását , illetve a terület egészének a fejlesztését . A művészeti szakképzésben kialakított párhuzamos képzési rendszerünk a tanulók számára lehetővé teszi a közismereti és a m űvészeti képzés eltérő évfolyamon történő elsajátítását, igazodva ezzel m űvésztanulóink egyedi fejlődéséhez . A 2011 . évi nemzeti köznevelésről szóló CXC . törvény a klasszikus balett-táncos szakképzésre vonatkozóan egy — háromf ős foglalkozások szervezését engedélyezi, amely lehetőséget teremt az egyéni fejlesztésre . Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 2012-ben kiadott Konn . rendelet 5 . szám ú mellékletében külön fel vannak sorolva a nemzeti kulturális és örökségvédelmi szakképesítések, amelyek között a „táncos” szakképesítés is szerepel . Célunk a melléklet létrehozásával az egyediség, az értékmegőrzés hangsúlyozása volt . A jegyzék bővítése a jövőben is fontos, hiszen feladatunk a m űvészeti és kézm űves mesterségek mindegyikének megőrzése, fennmaradásának biztosítása . Az alap- és középfokú táncm űvészeti oktatásra vonatkozó adatokból jól látható, hogy a z alapfokon résztvevő tanulói létszám kiegyensúlyozott és stabil . A középfokú szakképzésben a 2013/2014-es tanévben történt egy jelent ős létszámcsökkenés, amelyet a 2014/2015-ö s tanévben beiratkozott tanulói létszám ellensúlyozott, így az utánpótlás biztosított . Tanulólétszám az alapfokú m űvészetoktatás táncművészeti ágán és a középfok ú táncművészeti szakképzés szakképző évfolyamain: 3
Tanév
2008/2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015
Tanulólétszám alapfokú m űvészetoktatás középfokú táncm űvészeti szakképz ő táncművészeti ágán szakképzés évfolyamain 83139 802 87515 73 1 90422 874 89853 876 86364 801 82495 420 82835 1238
Megjegyzés : a középfokú táncm ű vészeti szakképzésnél nappali és feln őttoktatás együtt
A művészeti nevelés hangsúlyos szerepét mutatja, hogy 2014 tavaszán „M űvészeti nevelé s munkacsoport” dolgozott annak érdekében, hogy az aktuális jogszabályi környezetbe n felmérjék az óvodai neveléstől kezdve a fels őoktatásig a m űvészetoktatás helyzetét, és aho l szükséges, javaslatokat tegyenek változásokra. A munkacsoport feladata végeztével egy javaslatcsomagot alkotott meg, amelyb ől több pont megvalósítása már folyamatban van . A művészeti fels őoktatási intézmények annyiban eltérnek a felsőoktatás más szakterületein létrejött intézményektől, hogy kizárólag a művészeti képzési ág valamelyikében folytatna k felsőfokú képzést . A Magyar Táncm űvészeti F őiskola intézményi el őzménye az 1951-ben létesített Állami Balett Intézet volt, amely intézet 1983 . szeptember 1-jét ő l fő iskolakén t m űködik . Más művészeti ágtól eltérően, a m űvészeti képzés jellegéből következően, ebben a művészet i ágban művészeti egyetem nem jött létre Magyarországon . Az állami fels őoktatási intézményként m űködő táncművészeti főiskola mellett, magán fels őoktatási intézményként a 2000-es évek közepén létrejött a Budapesti Kortárstánc F ő iskola . A felsőfokú táncm űvészképzés tradíciói a Magyar Táncm űvészeti Főiskola képzési struktúráj ára épülnek : a) a táncm űvész és a táncos és próbavezető alapképzési szakokon a választhat ó specializációk : a klasszikus balett, a néptánc, a moderntánc, a kortárs tánc és a színházi tánc. b) mesterképzésben a specializációkra épül ően jött létre három: a klasszikus balett, a néptáncművész és a kortárstánc mesterképzési szak . Magyarországon 2007-től a tanárképzés is mesterfokozatot adó képzéssé vált . 2015-ben angol nyelv ű táncművészképzést is hirdet a Magyar Táncm űvészeti F őiskola. A fő iskolán az utóbbi években n ő tt a felvettek száma, így a fenntartó részér ől költségvetés i támogatásuk is nőhetett. Az is megfigyelhető, hogy e művészeti ágban, ha adott is a lehet őség, a művészek nem mennek tovább mesterképzésre. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma elkötelezett a Magyar Táncm űvészeti F őiskola elhelyezése problémájának megoldása iránt . A Kazinczy utcai épület további fenntartás a helyett, a Columbus utcai campus szomszédságában álló üres irodaépület megvásárlását é s annak felújítását támogatja az alábbiak szerint:
4
Év
Cél
2014.
az ingatlan megvásárlása művészeti gyakorlóhely kiegészít ő támogatása az ingatlan felújítása, átalakítása, oktatásra alkalmassá tétele művészeti gyakorlóhely kiegészít ő támogatása
2015 .
Támogatás összege (millió forint) 250 160 350 251,7
A táncm űvészet jogi környezetét 2008 óta az Emtv ., illetve annak módosítása, valamint a z ehhez igazodó végrehajtási rendeletek szintjén megvalósuló részletszabályok határozzák meg . Az Országgyűlés 2011 . június 27-én elfogadta az Emtv . módosításáról szóló 2011 . évi LXXXVI . törvényt . A módosítást az indokolta, hogy bár a 2008 decemberében elfogadot t Emtv . meg kívánta teremteni az el őadó-művészeti területet érintő, ágazati szint ű törvény i szabályozást, a törvény korábbi formájában sem szakmai, sem fenntartói oldalról nem váltott a be a hozzá fűzött reményeket. Erre való tekintettel jelentő s szakmai akaratot megvalósítv a került sor az ellátandó közfeladat szabályozásának újrafogalmazására . Az Emtv . 11 . § és 12 . § tartalmazza azon kritériumokat, melyek teljesülése esetén a miniszter nemzeti vagy kiemelt szervezetté minősíthet egyes szervezeteket . A minősítés során a korább i ágazati szabályozással ellentétben az objektív kritériumrendszer teljesülésén túl értékelv ű, a konkrét m űvészeti tevékenységre vonatkozó teljesítményalapú, min őséghez kapcsolódó szempontok érvényesítésére is sor kerülhetett . A minő sített szervezetek körére tehát m űvészeti áganként a miniszter tanácsadó testületei, az adott szervezet esetében érintett El őadó-művészeti Bizottságok tesznek javaslatot. A javaslatot a Nemzeti El őadó-művészeti Érdekegyeztet ő Tanács (NEET) véleményezi, a miniszter a bizottságok és a NEÉT el ő zetes álláspontjának mérlegelését követően rendeletbe n állapítja meg a nemzeti és kiemelt el őadó-művészeti szervezetek körét.
Budapest, 2015 . február 24. Üdv"%éttel: .'Rétvári Bence 'államtitkár
5
EMBERI ERŐ FORRÁSO K MINISZTÉRIUM A PARLAMENTI ÁLLAMTITKÁ R
Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Budapest
Tisztelt Elnök Úr ! Az egyes házszabályi rendelkezésekr ől szóló 10/2014 . (II . 24 .) OGY határozat 2 . melléklet 43 . pontjában foglaltak megvalósulása érdekében mellékelten megküldöm Ikotity Istvá n (LMP) országgyűlési képvisel ő „Hogyan változott a táncm űvészet támogatása 2008 óta napjainkig?”, „Hogyan változott a táncm űvészet infrastruktúrája, intézményi környezete 200 8 óta napjainkig?”, „Hogyan változott a táncm űvészet létszámhelyzete 2008 óta napjainkig?” , .,Hogyan változott a táncm űvészettel kapcsolatos képzések rendszere 2008-tól napjainkig?" , valamint a „Hogyan változott a táncm űvészet jogi környezete 2008 óta napjainkig?” című,
K/3006 ., K/3007 ., K/3008 ., K/3009 . és K/3010 . számú írásbeli választ igényl ő kérdéseire adott válaszomat. Budapest, 2015 . február 24 .
