„Éljen az ifjú pár!“ „Ő és senki más. Ő az én társam. Felem. Feleségem. Férjem és uram. Ő lesz a jobbik felem. Nélküle már nem érezném egész embernek magam.” (Gyökössy Endre)
A boldogító IGEN-t korunkban sajnos egyre ritkábban mondják ki azok, akik szeretik egymást. Mi az oka annak, hogy még keresztyén családokban is elodázzák ennek jelentőségét és inkább az együttélés útját választják? Hadd szóljunk most ebben a prospektusban arról, hogy miért jó és fontos meghallani egy esküvőn a kedves felkiáltást: „Éljen az ifjú pár!”
A posztmodern és hozzátenném, szekularizált világunkban sokan az emberi méltóságot és az emberi szabadságot úgy értelmezik, hogy meg kell szabadulni lehetőleg minden konvencionális, állami, és egyházi kötöttségtől és törvényes kötelezettségtől. Nem akar a ma embere felelősséget vállalni, főként nem, ha az egy életre szól. Külső támogatást vár minden döntéséhez, ám maga nem akar azért tenni. De lehetetlen a hajót a tengeren úgy kiegyensúlyozni, hogy oldalról kitámasztjuk; belülről kell megfelelően kiegyensúlyozva lennie. Tizenöt éve egy angol üzletember elindította azt a mozgalmat, amelyben a keresztyén egyházak február közepén arra hívják fel a figyelmet, hogy Bálint nap táján ne csak a vásárlásban és bálozásban kimerülő, Amerikából származó Valentin-napot ünnepeljék az emberek, hanem tartsanak olyan Házasság Hetét, amikor keresztyénként felelősen hallatják hangjukat és megszólítják az embereket azzal az üzenettel, hogy az embernek érdemes és lehet is szépen élni a házasságban.
Magyarországon ma már a gyermekek 35%-a úgy születik, hogy a szülei egyáltalán nem kötöttek házasságot, és ezzel azt a mintát adják a gyermekeiknek, hogy bármikor jogom van kisétálni az ajtón. Bármikor jogom van elmenni egy doboz gyufáért, hogy aztán évtizedekig vissza se térjek, ha akarok – amint erre egy amerikai férfi példát adott a harmincas években, és amit azóta is emleget az egész világ. A házasság egyáltalán nem pecsét és papír, ahogyan azt sokan mondogatják, hanem olyasmi, mint egy ház, amit két embernek együtt kell felépítenie, néha örömmel, néha pedig komoly erőfeszítésekkel és áldozatokkal. És az a ház pontosan olyan lesz, ahogyan azt az a két ember együtt felépíti. Vagy azt is mondhatjuk, hogy a házasság olyan, mint egy műalkotás, amit két embernek együtt kell létrehoznia.
Rodin egyik kicsiny szobra juthat eszünkbe, az a címe, „A katedrális”. Ez a kisplasztika két összeboruló kezet ábrázol, ahol az ujjak a katedrális oszlopai – és nyilvánvaló a gondolat, hogy két ember, aki valóban szereti egymást, az tulajdonképpen templomot, vagy akár éppen katedrálist épít. Mert a házasság, ha valóban házasság, akkor nem pecsét és nem papír, hanem műalkotás és templom.
Egy olyan világban, amely Isten teremtési rendjére egyre több területen nemet mond, minden, egyházi- azaz Isten és a gyülekezet előtt megkötött házasság egyúttal hitvallás is! Az egy életre szóló elkötelezés nélküli kapcsolatot, melyből bármikor következmények nélkül ki lehet lépni, a Biblia alapján soha nem lehet Istentől való házasságnak nevezni. A házasság Isten teremtési rendje: „Ezt mondta az Úristen: Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat.” /I.Móz. 2,18/ Házasságkötésig eljutni nem hirtelen felindulás következménye kell legyen, hanem annak a hitnek tudatos megélése és vállalása, amelyben az ember ennek a teremtettségének akar betöltőjévé válni. Amikor az ember már nem önmagáért él, hanem kész tenni azért, hogy élete a másik féllel váljék egésszé. Ahogy Ady írja: "Ami fél, azt ne fogadd, egészet akarj és egészet adj!" „A szeretet művészet. Csodálatos képesség arra, hogy valaki kincseket hozzon elő a másikból és önmagából. Képesség arra, hogy az egység csodáját újrateremtsék, két élet harmóniáját megalkossák. A szeretethimnusz ezért is áll csupa igéből, mert a szeretet állandó cselekvés, alkotás. Egy szép házasság két embernek szinte emberfölötti, gyönyörű remekműve." (Székely János)
A házasságra felkészülést segítik azok a beszélgetések, melyeket a TÁMOP 5.5.1B-11/2-2011-0318 „Család a mi várunk” című pályázatunk keretében valósítunk meg. Párokkal történő egyéni felkészítés (tréning). Időtartam: 2 turnusban 5 – 5 párral 5 hónapon át, havonta egy napon, 2 óra. Az első turnus 2013. márciusában kezdődik. A felkészítés formái: párterápia, közös program tapasztalt párokkal, projektmunka, lelki tanácsadás.
Családi Bál 2013. A Sárospataki Református Egyházközség bálja Ideje: február 16. (szombat) 18.00 órai kezdettel Helye: Mudrány étterem
A kiadvány TÁMOP-5.5.1.B-11/2-2011-0318 pályázat keretében valósult meg. A projekt címe: "A család a mi várunk" Alcíme: "Lorántffy Zsuzsanna ölében Sárospatakon " Projekmenedzser: Siska Tamás Szakmai vezető: Nagyné Füle Tímea Szakmai koordinátor: Téglásné Szabó Éva Tutor: Cserháti Sándor Józsefné Pénzügyi vezető: Rákné Lendák Ágnes Támogató: Sárospataki Református Egyházközség Kivitelező: Útkeresők Kreatív Társasága Egyesület Grafikai terv: Ekhardt Júlia Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.ujszechenyiterv.gov.hu
06 40 638 638 A projektek az Európai Unió támogatásával valósulnak meg
