Mezei és Vancsura Ügyvédi Iroda 1054 Budapest, Alkotmány u. 4. I/2. Dr. Gazinszky Veronika alkalmazott ügyvéd részére
Tisztelt Ügyvédnő! A „Szállítási szerződés jelzőlámpás csomópontok jelző és irányító berendezéseinek beszerzésére és beüzemeltetésére, valamint az ehhez kapcsolódó távfelügyeleti szoftverrendszer szállítására" tárgyú a Kbt. 89. § (2) bekezdés b) pontja alapján indított közösségi, hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárásban (TED 20I3lS 098-167365, 2013. május 23., K.É.845012013, 2013. május 27.) iratbetekintésen megtekintett maroknyi irat, továbbá az eljárás során korábban a feleknek megküldött iratanyag tartalma alapján az alábbi
előzetes vitarendezés kezdeményezése iránti
kérelmet terjesztek elő a CROSS Zlin, a.s ajánlattevő képviseletében. A közbeszerzési eljárásban az üzleti titokra való – szinte korlátlan – hivatkozás értelemszerűen korlátozza a jogorvoslati lehetőséget, így cégünk kénytelen – részben – logikai összefüggéseket feltáró okozati kapcsolatokat és vélelmeket felsorakoztatni érvelése kapcsán, hiszen az objektív bizonyítékok az ajánlatkérő birtokában vannak. Az egész gondolatsor onnan indított, hogy Ön 2014. január 7. napján, 9:40 órakor küldte meg faxon az „összegzés az ajánlatok elbírálásáról” elnevezésű értesítését. A 9.a) pont alapján a bírálati szempont egyedül a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt, mely alapján a Swarco Traffic Hungária Kft ajánlata tűnik a legalacsonyabbnak. ez azonban nem jelenti azt, hogy az ajánlat alkalmas is arra, hogy a megrendelt szolgáltatást teljesítse, etc. A 11.a) pont alapján a nyertes ajánlattevő ajánlata kiválasztásának indokai között csak annyi szerepelt, hogy a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazta.
1. Nézzük először sorban az üzleti titok szabályozásának részletszabályait és logikáját a közbeszerzési törvényben (2011. évi CVIII. tv.). Kbt. 31. § (1) Az ajánlatkérő köteles az alábbi adatokat, információkat, dokumentumokat a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési Adatbázisban - amennyiben az Adatbázisban való közzététel valamely okból nem lehetséges a saját vagy fenntartója honlapján - közzétenni: a) a közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait) a terv vagy a terv módosításának elfogadását követően haladéktalanul; b) a 9. § (1) bekezdés k) pontja alkalmazásával megkötött szerződéseket a szerződéskötést követően haladéktalanul; c) az előzetes vitarendezéssel kapcsolatos 79. § (2) bekezdése szerinti adatokat az előzetes vitarendezési kérelem kézhezvételét követően haladéktalanul; d) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződéseket a szerződéskötést követően haladéktalanul; e) a szerződés teljesítésére vonatkozó következő adatokat: hivatkozást a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélkül induló eljárások esetében felhívásra), a szerződő felek megnevezését, azt, hogy a teljesítés szerződésszerű
2 volt-e, a szerződés teljesítésének az ajánlatkérő által elismert időpontját, továbbá az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét a szerződés mindegyik fél - támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet - által történt teljesítését követő tíz napon belül; f) a külön jogszabályban meghatározott éves statisztikai összegzést a Közbeszerzési Hatóságnak való megküldéssel egyidejűleg. (2) Az (1) bekezdés szerinti adatok közérdekből nyilvános adatok, azok nyilvánosságra hozatala üzleti titokra hivatkozással nem tagadható meg. Kbt. 79. § (2) A kérelmezőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében (a továbbiakban: előzetes vitarendezési kérelem) meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vagy egyéb dokumentum, vagy eljárási cselekmény jogsértőnek tartott elemét, továbbá a kérelmező javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, továbbá az azt alátámasztó dokumentumokra - ha vannak ilyenek - hivatkoznia kell.
Előzetesen előre kell bocsátani az üzleti titok közbeszerzési szabályozása kapcsán:
csak az ajánlatkérő esetében van törvényi kizárása annak, hogy mi nem lehet üzleti titok, az ajánlattevők bármit annak minősíthetnek; maga az előzetes vitarendezési kérelem és annak tartalma nem lehet üzleti titok, ami azért érdekes, mert ha a kérelmező ebben más ajánlattevő esetleges üzleti titkát leírja, akkor az így akár nyilvános is lehet; ahogy később látható, az előzetes vitarendezés nem eszköz arra, hogy az üzleti titokként kezelt adatokat közvetlenül megismerje a többi ajánlattevő, vagy akár csak az előzetes vitarendezés kérelmezője.
Kbt. 80. § (1) Az ajánlattevő és a részvételre jelentkező az ajánlatában, illetve a részvételi jelentkezésben, valamint a 69-70. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot [Ptk. 81. § (2) bekezdése] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó iratokat úgy kell elkészíteni, hogy azok a Ptk. 81. § (3) bekezdésére figyelemmel kizárólag olyan információkat tartalmazzanak, amelyek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, továbbá ne tartalmazzanak a (2)-(3) bekezdés szerinti elemeket. (2) Az ajánlattevő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 71. §szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló - a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó - részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. (3) Nem korlátozható vagy nem tiltható meg üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatala, amely a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség alá esik. A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés engedményezést kizáró rendelkezése nem minősül üzleti titoknak. (4) Az ajánlatok (részvételi jelentkezések) elbírálásáról készített összegezés megküldését követően nem lehet üzleti titokra hivatkozással olyan adat nyilvánosságra hozatalát korlátozni vagy megtiltani, amely a (2)-(3) bekezdéskörébe tartozik. Erre tekintettel ajánlattevő (részvételre jelentkező) kérheti, hogy más ajánlattevő ajánlatának (részvételre jelentkező részvételi jelentkezésének) azon részeibe betekinthessen, mely nem minősül üzleti titoknak. Az iratbetekintés során az iratokról feljegyzést lehet készíteni. Az iratbetekintést munkaidőben kell biztosítani, a betekintést kérő által javasolt napon. 81. § Az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is.
A közbeszerzési törvény az árazott költségvetést külön is nevesíti, mint amely üzleti titok lehet, így az árajánlat egyes tételes elemeit, azaz gyakorlatilag mindent, ami darab, szám, átalányár, óradíj – üzleti titoknak lehet minősíteni. Ez a tág értelmezés azonban nem a közbeszerzési törvényből, hanem a Ptk. üzleti titokra vonatkozó meghatározásából fakad. Ez szubjektív, a jogosult akaratától függő minősítést tesz lehetővé. Ptk. 81. § (2) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult - ide nem értve a magyar államot - jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.
Ám azt nem szabad elfelejteni, hogy a Kbt. 80.§ (2) bekezdése szerint nem lehet megtiltani azon adatok nyilvánosságra hozatalát, melyet a 71.§ szerinti értékelési szempontok alapján értékelésre kerültek. Ezen adatok alapján tehát ki kell emelni, hogy létezik egy értékelés szempontjából megkerülhetetlen tényközlés, mely nem lehet titkos, és vannak az a tényközlést alátámasztó részinformációk, adott esetben az árazott költségvetés, mely már titkot képezhet.
3 Jelen eljárásban azonban úgy tűnik, hogy az ajánlatkérő és az egyik ajánlattevő nem csak a részinformáció, hanem az értékelés alapját képező tényállítást is titoknak minősítette, mely sérti a Kbt. 80.§-át. A Kbt. 81.§ alapján kérjük, hogy adjanak tájékoztatást a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általunk tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is.
Alapesetben egy közbeszerzési eljárásban az ajánlat alapjául szolgáló számítás megfelel a meghatározásnak, azaz mindenképpen olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatala a jogosult (ajánlattévő) érdekeit sértené. Azonban a Ptk. 81. § (2) bekezdése JOGSZERŰ érdeket ír elő, és aránytalanul alacsony ár (Kbt. 69. §) vagy lehetetlen, kirívóan aránytalan kötelezettségvállalás (Kbt. 70. §) esetében ez nem áll fenn – csakhogy a Kbt. 69-70. § eljárásának zártsága miatt erre előzetesen érvelés nem alapítható. Kbt. 69. § (1) Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony árat tartalmaz bármely olyan, az ellenszolgáltatásra vonatkozó összeg tekintetében, amely a 71. § szerint önállóan értékelésre kerül. (2) Az ár aránytalanul alacsony voltának megítélésekor az ajánlatkérő korábbi tapasztalataira, a közbeszerzést megelőzően végzett piacfelmérés eredményére vagy a közbeszerzést megelőzően a becsült érték meghatározásához felhasznált egyéb adatokra kell figyelemmel lenni. Köteles az ajánlatkérő az (1) bekezdést alkalmazni különösen akkor, ha az ajánlatban foglalt - az (1) bekezdés szerinti - ellenszolgáltatás több mint húsz százalékkal eltér a közbeszerzés - az ellenszolgáltatás önállóan értékelésre kerülő valamely eleme esetén az adott elemre eső - 18. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított becsült értékétől. (3) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról. Ha az indokolás nem elégséges a megalapozott döntéshez, az ajánlatkérő írásban tájékoztatást kér az ajánlattevőtől a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. (4) Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen a) a gyártási folyamat, az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára, b) a választott műszaki megoldásra, c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire, d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás vagy szolgáltatás eredetiségére, e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelésre, vagy f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik. (5) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást. (6) A gazdasági ésszerűséggel össze nem egyeztethetőnek minősül az indokolás különösen akkor, ha az ajánlati ár - a szerződés teljesítéséhez szükséges élőmunka-ráfordítás mértékére tekintettel - nem nyújt fedezetet a külön jogszabályban, illetve kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett szerződésben az eljárás eredményéről szóló értesítés ajánlattevőknek történő megküldését megelőző egy éven belül megállapított munkabérre és az ahhoz kapcsolódó közterhekre. Az ajánlatkérő az ajánlat megalapozottságának vizsgálata során ezen irányadó munkabérekről is tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől. (7) Amennyiben az ajánlati ár megalapozottságáról az (5) bekezdés szerinti döntés meghozatalához az szükséges, az ajánlatkérő összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől is kérhet be meghatározott ajánlati elemeket megalapozó adatokat. (8) Az ajánlatkérő az állami támogatás miatt kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot csak abban az esetben nyilváníthatja érvénytelennek, ha ezzel kapcsolatban előzetesen írásban tájékoztatást kért az ajánlattevőtől, és ha az ajánlattevő nem tudta igazolni, hogy a kérdéses állami támogatást jogszerűen szerezte. Az ezen okból érvénytelen ajánlatokról az ajánlatkérő köteles tájékoztatni - a Közbeszerzési Hatóságon keresztül - az Európai Bizottságot. 70. § (1) Ha az ajánlatnak az értékelési részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetve kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő az érintett ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. Az ajánlatkérőnek erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesítenie kell. (2) Az ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján köteles meggyőződni az ajánlati elemek megalapozottságáról, teljesíthetőségéről, ennek során az ajánlattevőtől írásban tájékoztatást kérhet a vitatott ajánlati elemekre vonatkozóan. (3) Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha nem tartja elfogadhatónak és a gazdasági ésszerűséggel összeegyeztethetőnek az indokolást.
Azonban a Kbt. 69-70. § kapcsán mind az ajánlattévő indoklása és az annak alapjául szolgáló adatok ugyanúgy üzleti titkot képeznek, mint addig, így az alapadatok jogszerűségét maga a döntés, az ajánlatkérő döntése minősíti. Az üzleti titokká
4 minősítéshez való jog annyira erős, hogy még a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásban is megmarad – igaz, hogy ekkor már a KDB jogosult dönteni arról, hogy valami jogosan üzleti titok, vagy sem. Ám az üzleti titokká nem minősíthető adat a törvény rendelkezéseivel szemben, illetve az, hogy valami üzleti titoknak minősül, nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérő csendben megfeledkezhet a Kbt. 69.§ (5) bekezdésében foglalt kötelezettségéről. 149. § (1) A közbeszerzési ügy kérelmezője (kezdeményező), az ellenérdekű ügyfél, továbbá ezek képviselője az eljárás megindításától számított tizenötödik napig, a Közbeszerzési Hatóság tagja az eljárás során bármikor betekinthet a közbeszerzési eljárás, illetve a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, és azokról másolatot, feljegyzést készíthet. (2) Az ajánlatkérő, az ajánlattevő és a részvételre jelentkező - az üzleti titok védelmére hivatkozással - indokolt kérelmében kérheti az (1) bekezdés szerinti személyek iratbetekintési jogának kizárását vagy korlátozását az olyan iratok vagy adatok tekintetében, amelyek nem minősülnek közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak. (3) Amennyiben az ajánlattevő, a részvételre jelentkező meghatározott iratokat elkülönített módon, üzleti titokként helyezett el az ajánlatában, részvételi jelentkezésében, vagy a közbeszerzési eljárás során általa benyújtott egyéb irat tekintetében kérte annak üzleti titokként történő kezelését, úgy kell tekinteni, hogy ezen iratok vonatkozásában kérte az (1) bekezdés szerinti személyek iratbetekintési jogának kizárását. (4) A Közbeszerzési Döntőbizottság köteles megvizsgálni, hogy az iratbetekintési jog korlátozásának vagy kizárásának feltételei fennállnak-e, és a kérelemről való döntéssel egyidejűleg - amennyiben az az adott esetben értelmezhető - kötelezheti az érintettet olyan iratváltozat elkészítésére, amely nem tartalmaz üzleti titkot. (5) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívüli személyek akkor tekinthetnek be a közbeszerzési eljárás, illetve a jogorvoslati eljárás során keletkezett iratokba, készíthetnek azokról másolatot, feljegyzést, ha az iratok ismeretéhez jogos érdekük fűződik, és az iratbetekintés nem ütközik a minősített adat védelmére vonatkozó szabályokba.
Tájékoztatás az ajánlatkérő döntéseiről, az előzetes vitarendezés 77. § (2) Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minták szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról, illetve a részvételi jelentkezésekről. Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az írásbeli összegezésnek minden ajánlattevő, a részvételi szakasz lezárása esetén részvételre jelentkező részére egyidejűleg, telefaxon vagy elektronikus úton történő megküldésével teljesíti. 78. § (1) Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásáról készített írásbeli összegezést az ajánlattevők részére történő megküldésétől számított huszadik napig egy alkalommal jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, illetve amennyiben a teljesítés megkezdése miatt az eredeti állapot nem állítható helyre, a szerződést azonnali hatállyal felmondani, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes ajánlattevőnek megküldeni. (2) Az ajánlatkérő a részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezés részvételre jelentkezők részére történő megküldésétől az ajánlattételi határidő lejártáig egy alkalommal jogosult az írásbeli összegezést módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá új ajánlattételi határidő kitűzésével a részvételre jelentkezőnek ajánlattételi felhívást küldeni, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) törvénysértő volt és a módosítás a törvénysértést orvosolja. Az ajánlatkérő a módosított írásbeli összegezést köteles faxon vagy elektronikus úton haladéktalanul, egyidejűleg az összes részvételre jelentkezőnek megküldeni. (3) Az ajánlatokról vagy részvételi jelentkezésekről készült írásbeli összegezésben észlelt bármely elírást (névcserét, hibás névírást, szám- vagy számítási hibát vagy más hasonló elírást) az ajánlatkérő kérelemre vagy kérelem hiányában is kijavíthatja. A kijavított írásbeli összegezést az ajánlatkérő legkésőbb az eljárás vagy a részvételi szakasz eredményének megküldését követő tíz napon belül köteles egyidejűleg megküldeni az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek. 79. § (1) Előzetes vitarendezés kezdeményezésére jogosult a) a jogsértő eseményről való tudomásszerzést követő három munkanapon belül az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az írásbeli összegezés, illetve az ajánlatkérő bármely eljárási cselekménye vagy a közbeszerzési eljárásban keletkezett bármely - a b) pont szerintieken kívüli - dokumentum; b) bármely érdekelt gazdasági szereplő vagy a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelmező) az ajánlattételi, vagy részvételi határidő lejárta előtti tizedik napig, gyorsított, vagy rendkívüli sürgősségre tekintettel indított hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban e határidők lejártáig, ha álláspontja szerint egészben vagy részben jogsértő az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a dokumentáció, vagy azok módosítása. (2) A kérelmezőnek az ajánlatkérőhöz benyújtott kérelmében (a továbbiakban: előzetes vitarendezési kérelem) meg kell jelölnie az írásbeli összegezés vagy egyéb dokumentum, vagy eljárási cselekmény jogsértőnek tartott elemét, továbbá a kérelmező javaslatát, észrevételét, valamint az álláspontját alátámasztó adatokat, tényeket, továbbá az azt alátámasztó dokumentumokra - ha vannak ilyenek - hivatkoznia kell.
Ennek alapján nem könnyű a jogszerű indoklás, ugyanis olyan adatokkal kellene összevetni a kérelmező által helyesnek (minimumnak) tekinthető adatokat, amelyeket a kérelmező elméletileg nem ismerhet.
5 Fentiek alapján csak olyan kérelemnek lehet létjogosultsága, amely a nyertes, ám aránytalanul alacsony árat (lehetetlen, kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást) tartalmazó ajánlatot úgy támadja, hogy saját magunk készítünk egy „minimumárazást” az adott munkához, külön kimutatva az egyes tevékenységek, anyagok esetében a gazdaságilag ésszerű minimumot, és így állítjuk azt, hogy ehhez képest a nyertes ajánlat bizonyosan nem jogszerű, nem reális. Bármely tétel esetében, ahol az előzetes vitarendezést kérelmező valamely tétel minimuma esetében úgy gondolja, hogy egyébként az ő ára valamely oknál fogva alacsonyabb, mint a nyertes ajánlattevő (tehát ott versenyelőnye van), azt is indokolni kell. Ellenkező esetben a kérelmező maga ellen is beszélne, ha a „minimumárazása” az általa beadott ajánlatnál is magasabb lenne. (3) Az előzetes vitarendezési kérelmet faxon vagy elektronikus úton kell megküldeni az ajánlatkérő részére, aki a kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról a vitarendezést kérelmezőt a kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül a benyújtási módnak megegyező módon tájékoztatja, továbbá az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról, valamint az arra adott válaszáról az eljárás valamennyi - általa ismert - ajánlattevőjét vagy részvételre jelentkezőjét is tájékoztatja. (4) Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem megérkezésétől számított három munkanapon belül akkor is jogosult egy alkalommal az ajánlattevőket (részvételre jelentkezőket) három munkanapos határidővel hiánypótlás [67. §], felvilágosítás [67. §] vagy indokolás [69-70. § bekezdése] benyújtására felhívni, amennyiben az eljárás szabályai szerint erre már nem lenne lehetőség, ha az eljárásban történt törvénysértés ezen eljárási cselekmények útján orvosolható. Ebben az esetben az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem benyújtásáról a hiánypótlási felhívás, a felvilágosítás vagy indokolás kérésének megküldésével egyidejűleg, míg a kérelemre adott válaszáról a kérelem megérkezésétől számított hét munkanapon belül - faxon vagy elektronikus úton - tájékoztatja a kérelmezőt és az ajánlattevőket (részvételre jelentkezőket). (5) 58 Amennyiben valamely ajánlattevő az (1) bekezdés szerinti határidőben és a (2) bekezdésnek megfelelően előzetes vitarendezési kérelmet nyújtott be az ajánlatok bontását követően történt eljárási cselekménnyel, keletkezett dokumentummal kapcsolatban, az ajánlatkérő a kérelem benyújtásától a válaszának megküldése napját követő tíz napos időtartam lejártáig akkor sem kötheti meg a szerződést - ha részajánlat tétele lehetséges volt, a beszerzés érintett részére vonatkozó szerződést ha eddig az időpontig a szerződéskötési moratórium egyébként lejárna.
Ki kell emelni, hogy előzetes vitarendezés esetén a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt indítható jogorvoslati eljárás 15 napos szubjektív határidejének kezdő időpontját – a jogsértés tudomására jutásának idejét – a törvény tételesen meghatározza. Ez az ajánlatkérő válaszának kézhezvétele (megküldése), ha egyébként az ajánlatkérő nem tett semmit. A Kbt. nem írja külön, de ha az ajánlatkérő él a 79. § rendelkezései alapján bármely jogával – pl. újabb hiánypótlást ad ki – akkor megint az ezt követően meghozott döntéstől indul a 15 nap. A jogorvoslati eljárás 137. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A minősített beszerzéssel, a minősített beszerzési eljárással, a védelmi beszerzéssel, valamint a védelmi beszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslati eljárásban a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalbóli eljárásának nincs helye, a 140-141. § valamint a 152. § (4) bekezdés e) pontja nem alkalmazható. (2) Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel esetén bármelyik ajánlattevő, a részvételre jelentkező, közös részvételi jelentkezés esetén bármelyik részvételre jelentkező vagy az egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívás, a dokumentáció, illetve ezek módosításának jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet is. (E bekezdésben foglaltak a továbbiakban együtt: kérelmező.) (3) A kérelem - a (4) bekezdés szerinti eltéréssel - a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. (4) Az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívással, a dokumentációval, illetve ezek módosításával kapcsolatban az adott esetben módosított - ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta előtti ötödik napig lehet kérelmet benyújtani, de ha a (3) bekezdés szerinti határidő ennél később jár le, akkor a kérelmező a (3) bekezdés szerinti időpontig jogosult kérelmet előterjeszteni. (5) A (3) bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell tekinteni a) a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételének vagy közvetlen felhívás kézhezvételének, vagy dokumentáció esetében annak rendelkezésre bocsátásának napját; b) az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételétől számított tizenötödik napot; c) a közbeszerzési eljárást lezáró döntésben a megtekintett iratokkal kapcsolatban szereplő jogsértéssel kapcsolatban az iratbetekintés befejezésének napját, ha a kérelmező az írásbeli összegezés kézhezvételét követő 15 napon belül az ajánlat(ok)ba betekintett az ajánlatkérőnél vagy a Közbeszerzési Döntőbizottságnál; d) ha a kérelemmel érintett jogsértéssel összefüggésben előzetes vitarendezést kérelmeztek és az ajánlatkérő a jogsértéssel kapcsolatban álláspontját megküldte, de egyéb intézkedést nem tett, ezen jogsértés tekintetében az ajánlatkérői álláspont megküldésének időpontját;
6 e) a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés e törvénybe ütköző módosítása vagy teljesítése esetében a szerződés módosításáról szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételétől, vagy a teljesítésre vonatkozó adatok [31. § (1) bekezdés e) pont] Közbeszerzési Hatóság által működtetett adatbázisban - amennyiben az Adatbázisban való közzététel valamely okból nem lehetséges az ajánlatkérő saját vagy fenntartója honlapján - való közzétételétől számított harmincadik napot.
Összességében az előzetes vitarendezésre irányuló kérelmet pont olyan alapossággal kell elkészíteni, mintha jogorvoslati kérelem lenne, mert különben objektíve nem lehet alkalmas az ajánlatkérő meggyőzésére, akinek egyébként az indokolatlanul alacsony árhoz (lehetetlen vagy kirívóan aránytalan kötelezettségvállaláshoz) kapcsolódó szakmai ismerete valószínűleg nincs, vagy nem megfelelő. Ennek megfelelően jelen beadványunk igen terjedelmes és részletes. Ha az előzetes vitarendezést kérelmező egyébként elég nagy bizonyossággal tudja, hogy a nyertes ajánlat irreális, azaz jogsértő az abban alkalmazott árak miatt, akkor célszerű elhatároznia magát a jogorvoslati kérelem benyújtására és végigvitelére is, mert – és ezt nagyon jól tudjuk – az ajánlatkérőt az előzetes vitarendezési eljárásban nem lehet jogszerű magatartásra kötelezni (néha szakértelem vagy hozzáállás miatt a Közbeszerzési Döntőbizottságot sem). Azonban ha az adott ügyben – mint esetünkben is – alapvetően szakmai „standard”-ok és számszerűsíthető tételek állnak egymással szemben, akkor mind az előzetes vitarendezésnek, mind a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárásnak nagyobb valószínűséggel lehet sikere, mintha a közbeszerzési döntéssel kapcsolatos jogértelmezési kérdés lenne vitás. Bízván tehát az ajánlatkérő tisztességében és szakértelmében, az alábbiakban részletesen mutatunk rá arra, hogy a Swarco Traffic Hungária Kft ajánlata sérti a Ktb. rendelkezéseit.
2. Először is át kell tekinteni a Swarco Traffic Hungária Kft mérlegadatait annak érdekében, hogy értékelni lehessen, a cég ajánlatának részadatai – melyek üzleti titoknak minősülnek – alátámasztják-e a cég nyereséges működését, és a szerződés teljesíthetőségét.
Beszámolási időszak Értékesítés nettó árbevétele Üzemi eredmény
2012. év 2012.01.01. - 2012.12.31. 1 363 319 eFt
2011. év 2011.01.01. - 2011.12.31. 1 598 642 eFt
2010. év 2010.01.01. - 2010.12.31. 1 691 689 eFt
-4 091 eFt
-5 752 eFt
30 832 eFt
Adózás előtti eredmény
4 538 eFt
3 867 eFt
5 582 eFt
Mérleg szerinti eredmény
2 578 eFt
1 629 eFt
4 942 eFt
Adózott eredmény
2 578 eFt
1 629 eFt
4 942 eFt
Befektetett eszközök
233 363 eFt
295 171 eFt
363 296 eFt
Forgóeszközök
740 508 eFt
872 870 eFt
872 799 eFt
Aktív időbeli elhatárolások
275 141 eFt
146 658 eFt
56 679 eFt
Saját tőke
663 041 eFt
662 774 eFt
877 776 eFt
Céltartalékok Kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások
0 eFt
0 eFt
19 225 eFt
509 929 eFt
636 225 eFt
365 224 eFt
76 042 eFt
15 700 eFt
30 549 eFt
Eladósodottság foka
0,41
0,48
0,28
Eladósodottság mértéke - Bonitás
0,77
0,96
0,42
Árbevétel arányos eredmény %
0,19
0,10
0,29
Likviditási gyorsráta
1,80
1,50
1,74
Létszám: 59 fő
7 Úgy tűnik – nem ismervén a cég 2013-as adatait – hogy a társaság üzleti tevékenysége veszteséget termel. Sajnos ma Magyarországon állandóan szem előtt kell tartani, hogy egy hazai cég tekintetében mikor következik be a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, melyet a jogalkotó külön minősít. Az opten adataiból az látszik, hogy a forgóeszközök messze fedezik a kötelezettségeket (azon belül is a rövid lejárató kötelezettségeket), ám a saját tőke csökkenése, az értékesítés nettó árbevételének csökkenése és közben a kötelezettségek növekedése (részbeni csökkenése), végül a befektetett eszközök csökkenése egyértelműen azt mutatja, hogy a társaság – habár nem minősül fizetésképtelennek – ám az üzemi költségek viselésével nem tudja nyereségesen működtetni vállalkozását. A mérleg szerinti eredmény 2,5 milliós jelképes összeg mellett osztalékot nem tudnak abszolválni, etc. Fentiek szerint alappal merül fel, hogy a Swarco minden alapos indok nélkül, technikailag nyomta le az árait, és az üzemszerű működés során sem a szerződés teljesítésére, sem a fizetőképesség fenntartására nem képes.
3. A tételes műszaki cáfolat az alábbiakban levezethető: 1.
Vezérlő berendezés
A Cross az Árindoklás 1-ben a 3. oldalon szöveges adott válasza és az 5.sz. melléklete (csatolt excell fájl „Vezérlő, átfeszítés” munkalap) mutatja, hogy a vezérlőberendezés ára a következő költségelemekből áll : alapgép ára garanciális fedezet (az alapgép 13,7 %-a) szállítási költségek Zlinből, illetve a ZIR-től Budapestre a 3 éves garanciális kötelezettség technikai és személyi költségei (6.sz. melléklet H16 mező) A berendezéseket a Cross zlini gyárában az adott csomópontra kiépítve szerelik össze, Magyarországon csak a programozást végzi 2 alvállalkozó, tehát nincs plusz költség. A gépek ára az alaphardvert és a kiegészítő egységek szerelését tartalmazzák. A kiegészítő egységek árait külön tüntettük fel a megyei összesítő táblázatokban, hiszen ott lehetett a kapcsolódó költségeket egzaktan megadni a pontos mennyiség függvényében, mert a csomópontok kiépítése nagyon szerteágazó. A Cross által alkalmazni kívánt mágnesdetektort a Fürge-Elektronika Kft korábban úgy alakította ki, hogy a vezérlőberendezésbe nem kell külön illesztő kártyát beépíteni, mert a Cross berendezés bemenete RS485 illesztővel rendelkezik (erre csatlakoznak a korábbi FEIG gyártmányú hurokerősítők). A mágnesdetektor protokollját illesztették a Cross protokolljához. A Fürge-Elektronika Kft saját fejlesztése árelőnyt jelent a Cross ajánlatában, hiszen a Swarco – saját fejlesztés hiányában – a piacról kényszerül beszerezni a termékeket. Azokban a vezérlőkben, ahol a meglévő hurokdetektorokat továbbra is üzemeltetni kell, hagyományos erősítőket szükséges beépíteni, ezeknek az erősítőknek az ára (4.sz. melléklet I5 mező) a megyei listákban szerepel az Érzékelő fejezet Megmaradó erősítő hurokhoz 4cs oszlopában.
8 Valószínűleg ezeket a tételeket figyelembe véve tehette fel a kérdéseket az Ajánlatkérő a Swarco számára (Indokláskérés II): „1. Ajánlattevő ismertesse, hogy az újonnan létesítendő és cserélendő mágneses detektorok, valamint a megmaradó induktív hurokdetektorok működtetésének, illetve ahhoz szükséges eszközök ellenértékét az indoklás mely tételsora, milyen mennyiségben és értékben tartalmazza.” Az iratbetekintés során kiderült, hogy a lényegtelen információkon (címlap, tartalomjegyzék, öntömjénező levél és két nyilatkozat) kívül a Swarco mindent üzleti titokká nyilvánított, így a műszaki tartalmat sem lehetett kontrollálni. Nagy a valószínűsége, hogy a Swarco itt nem valós adatokat adott meg, mert: a) az indoklásba csatolt levelükben azt közölték, hogy a német berendezést részegységenként vásárolják meg, itthon szerelik össze; b) az Actross (ez a német gép típusa) is alapesetben a hurokdetektorra lett kifejlesztve és a WEISS hurokerősítőit alkalmazza, azaz ez nem megfelelő illesztőfelület bármilyen mágnesdetektor számára, legyen az soros, vagy párhuzamos működésű; c) összességében 255 db 4 csatornás hurokerősítőre van szükség, ami jelentős költség, akkora, hogy külön tételként kellene feltüntetni, ráadásul ezek mennyisége és helye pontosan látható volt a megyei táblázatokban. Véleményünk szerint – ha esetleg a Swarco azt a választ adta volna, hogy ezek a költségek a berendezés árában szerepelnek – itt nem valós az indoklás. A valótlan adatszolgáltatás pedig jogilag tilalmazott. Ezek az illesztők pontosan lettek meghatározva az Ajánlatkérő által adott megyei táblázatokban, ezért is szerepelnek külön tételként, itt nem lehet átlagolni sem a darabszámot, sem a költségeket, mint a vezérlőberendezéseknél, ahol nem lehet pontosan tudni a valós kiépítéseket, hiszen az Ajánlatkérő nem tudott erre mindenre kiterjedő dokumentációt adni. 2.
Megmaradó vezérlőberendezés, új mágnesdetektor telepítés
Azokban a csomópontokban, ahol a berendezések megmaradnak, kivétel nélkül hagyományos hurokdetektorok fogadására kiépített vezérlők vannak. A Fürge-Elektronika által gyártott mágnesdetektorok – mint említettük, RS485 interfész felülettel rendelkezik – beépítéséhez a Cross egy illesztő egységet alkalmaz (FPDC-32, 4.sz. melléklet I6 mező). Ezeknek az illesztőknek a mennyisége, illetve költségei ismét pontosan meghatározható a megyei táblázatok alapján. A megyei táblázat járműérzékelő fejezetében a darabszám utáni ármezőben szerepel a mágnesdetektor és az illesztő kártya együttes ára. Ennek a magyarázat, tisztázása az excel táblázatban olvasható ki, ha a kurzorral rálépünk az árra, előugrik a „megjegyzés” rovat a következő szöveggel: „Itt van x db illesztő a megmaradó gép miatt, RS485->párhuzamos átalakító”. Valószínű, ezért tette fel az Ajánlatkérő a következő kérdést a Swarco-nak: „2. A projekt során, egyes helyszíneken a vezérlőgép nem kerül lecserélésre, azonban szükséges új típusú mágneses detektorok beépítése. Kérjük Ajánlattevőt, hogy ismertesse, indoklásában mely tételsor, milyen mennyiségben és értékben tartalmazza ezen új detektorok működtetéséhez szükséges vezérlőkártyákat.” Mivel nem láthattunk bele az iratokba, itt is csak vélelmezni tudjuk, hogy a Swarco nem számolt sem műszakilag, sem anyagilag ezekkel a tételekkel, hiszen ha ezek szerepeltek volna az első indoklásukban, az Ajánlatkérő nem szólította volna fel ennek a kérdésnek a tisztázására. Azt feltételezzük, hogy a Swarco itt sem adott meg valós választ, hiszen az általa telepíteni kívánt mágnesdetektor nem illeszthető közvetlenül a meglévő
9 berendezésekbe, mert azok nem képesek a mágnesdetektorok adatait fogadni, mert a vezérlőberendezések gyártásakor és telepítésekor még nem rendelkezett a forgalomtechnikai piac mágnesdetektorral – legalábbis Magyarországon. Ha tehát itt is az volt a válasz, hogy a vezérlő árában benne van, az sem hihető. 3.
Gépcsere
A Cross külön költségszámítást végzett a régi gépek elbontására és az újak telepítésére (2.sz. melléklet E10 mező) és ezt szerepelteti is a megyei listák Alépítmény fejezetében. Ebben a fejezetben, ha csak kisebb költség szerepel, akkor az csak gépcserét jelent, ha nagyobb, abban benne van az esetleges nyomvonal javítása is. Erre nem biztos, hogy tervezett volna költséget a Swarco, valószínűleg ezért született meg az Ajánlatkérő következő kérdése is: „3. Kérjük Ajánlattevőt, hogy részletezze, hogy a gépalap átépítés anyag- és munkaerő szükségletét az indoklásának mely tételsora, milyen mennyiségben és értékben tartalmazza.” Mivel nem látunk bele az iratokba, csak gyanítjuk, hogy itt is utólag kreált valami, a valóságnak nem megfelelő választ a Swarco. 4.
Munkaidő ráfordítás a felújításon
A Cross részletezte, hogy mennyi munkaórával és milyen rezsióradíjjal számolt a csomóponti felújításon (5 munkatárs 1 napi 8 órás műszak, összesen 40 munkaóra). Az ajánlatkérő meglepő kérdést tett fel a Swarco számára: „4. A létesítményjegyzék azon sorainál, ahol az összes ráfordított munkaóra kevesebb, mint 10 munkaóra, kérjük normaelőírásokkal indokolni, hogy hogyan végezhető el a feladat, beleértve az utazási időszükségletet is (pl. indoklás 13. oldalán 1. és 41. sorban bemutatott munka).” Az iratbetekintés során a kísérő levélben találtunk utalást arra, hogy a Swarco – mivel saját szerelőcsapatokkal akarja a projektet megvalósítani – úgy tervez költséget csökkenteni, hogy adott esetben vidéki házakat bérel, ahová leköltözteti a munkatársakat, vagy ahol csak gépcsere van, oda elég 2 fő, így a brigád többi tagja mehet egy másik kereszteződésbe dolgozni. Itt több aggály is felmerülhet: a) Ha csakugyan vidéki házak bérlését tervezte, ennek hol szerepel a költsége, rákérdezett-e erre az Ajánlatkérő, ha igen, kapott-e kielégítő választ, ha nem kérdezte, akkor miért nem? b) Milyen választ sikerült adni a 10 órás munkavégzésre, (ezt miért kellett titkosítani)? A műszaki tárgyalások során megállapodás született, hogy – mivel nincs az Ajánlatkérő birtokában komplett dokumentáció – minden csomópontban felmérést kell végezni az alépítményről; javasolt volt, de nem előírt a sorkapcsok cseréje; érintésvédelmi mérést kell végezni; ott, ahol több jelzőfej volt egy irányban és a piros jelzők párhuzamosan voltak kötve, szét kell választani, hogy egyenként lehessen ellenőrizni a működésüket. A feladatokból láthatóan hiába csak gépcsere az alapfeladat, a járulékos munkák hiteltelenné teszik a 10 munkaórás nyilatkozatot.
10 5.
Gépárak
Az Ajánlatkérő kérdése a Swarco-hoz: „8. Kérjük, hogy a vezérlőberendezések árának alátámasztására csatolja be a gép gyártójától (szállítójától) származó nyilatkozatot, amely tartalmazza annak eladási árát és szállításának díját.” Az iratbetekintéskor annyi kiderült, hogy a német fél modulonként szállít, a csomópontra specifikus összeszerelést a Swarco itthon végzi. Kérdés, hogy ez az itthoni összeszerelés hogyan befolyásolja a gép árát, szerepeltette-e ennek a költségét a Swarco? Rákérdezett erre az Ajánlatkérő? Amikor az 1.-es kérdésre választ adott a Swarco (talán azt, hogy azok az egységek benne vannak a gép árában), nem merült föl az Ajánlatkérőben, hogy az így kialakított gépárak nem reálisak? Mivel a Swarco régóta van Magyarországon, a piac is és az Ajánlatkérő is pontosan tisztában van az árszintekkel. Nem tudjuk, de gyanítjuk, hogy félmillió forint körüli összegre árazta be a Swarco a gépet (máskülönben nem jöhetett volna ki az ajánlati áruk 1.320.000.000,- Ft-ra). Hogy bizonyítsuk, hogy ez mennyire irreális, csatolunk egy számlát, amit a Swarco a napokban állított ki a Fürge-Elektronika számára. A Közút megrendelése alapján a Fürge-Elektronika végezte Pest megyében, Pilisen a csomópont felújítását, a Swarco gépét telepítették. A gép 7 jelzőcsoportos, internetes távfelügyeletre került, tehát nagyjából ugyanolyan alapgép, mint ami ebben a tenderben is szerepelhet. Pilisen a Fürgeelektronika a saját mágnesdetektorát telepítette, a saját RS485->párhuzamos illesztő kártyáját installálta, tehát az nem a Swarco feladata volt. A számla nettó 920.000,- Ft-ról szól. A Swarco az indoklásában leírta, hogy – mivel nagy mennyiségről van szó – olcsóbban tudja a gépeket szállítani, azonban ha a piaci ár feléért szállít, az már nem lehet reális.
Összegezve: A piac és valószínűleg az Ajánlatkérő is pontosan tudja, hogy a Swarco az ajánlati árát úgynevezett „mélyrepülésben” hozta meg (ez látszott is, hogy az ártárgyaláson mindenki előre kalkulált árakkal érkezett, kivéve a Swarco-t, aki a helyszíni számolásához az Ajánlatkérőtől kért kölcsön számológépet). Valószínűleg nem volt előzetes részletes árkalkuláció, az árakat utólag próbálta meg úgy szétosztani, hogy beleférjen az ajánlatába. Meg tudja-e indokolni az Ajánlatkérő Kbt 81.§, hogy miért tartotta elfogadhatónak a Swarco árindoklását? A Cross és a Swarco közötti ár 28 millió forint. A Cross közölte pontosan, hogy mennyi nyereséget tervez. Gyanítjuk, hogy a Swarco nyeresége ennél jóval kisebb, közelít a 0-hoz, de ha a valós költségeit írja be, akkor csak veszteségesen hajthatja végre a feladatot. Összehasonlításképpen: A Fürge-Elektronika mágnesdetektora 11.899.-Ft. Információnk szerint a Swarco által vásárolni kívánt detektor listaára 60.000.-Ft, ami jóval magasabb a Fürge áránál, még ha a mennyiségi kedvezményt is figyelembe vesszük a Swarconál. A két összeg között több mint 38 millió Ft a differencia. A Fürge-Elektronika saját gyártású nyomógombja 22.070.-Ft, a Swarco a piacon vett nyomógombja listaáron 45.000.-Ft, a differencia itt is
1l
A .Fürge-Elektronika mágnesdetektora l1.899.-Ft. Információnk szerint a Swarco
á]ta] vásáro]ni kívánt detektor ]istaára 60.000.-Ft, ami jőval magasabb a Fürge áránál, még ha a mennyiségi kedvezményt is figyelembe vesszük a Swarconál. A két összeg között tőbb mint 38 mil]ió Ft a differencia. A Fűrge-Elektronika saját gyártású nyomógombja 22.070.-Ft, a Swarco a piacon vett nyomógombja listaáron 45.000.-Ft, a differencia itt is jelentős. ]irzésünk szerint az indok]ásná] a Sw,arco 4.000,- Ft-os rezsióradíjat áIlapított meg, mert pontosan tudta, hogy a kisebb cégek 3.500,, Ft,ta] számo]tak (ez nem titok, hiszen a kis cégek á]ta]ában a Swarco alvá]]a]kozóiként is dolgoztak korábban), ez elég nehezen védhető az e-beva]]as.hu honlaprőI ]ető]thető mérlegadatok alapján. Szerintünk a 10 órás normaidőt is fe]eme]te, ta]án 70 óra környékére.
a
Cross a]vá]]a]kozói díjával számo]unk, az 452 gép * 3.500,- Ft * 40 óra = 63.280,000,, Ft. Ugyanez a Swarco va]ót]an díjával 452 gép * 4.000,, Ft * 70 óra = 126.560.000,- _Ft. A kű]önbözet tetemes, pláne, ha a Swarco valós, tőbb mint 10.000,, Ftos díját vennénk alapul.
I{a
Nagy va]ószínűséggel a Swarco dömpingáron, mélyen a gazdaságosság alatt vá]]a]ást tett. A piac tudja, hogy a Swarco kiszoru]t Budapestrű is, eddig konzorciumban végezte az jelzűámpák üzeme]tetését a Siemens,szel, most viszont 24,5% a]vá]]a]kozóként kapott csak munkát az új szerződésben, anli a korábbi fix részesedés helyett esetleges bevételt jelent most nekik, hiszen a beszedhetőősszeg 0 és 24,5% kózőtt mozoghat, eseti munkavégzésalapján.
Ezekke] a tényekkel az Ajánlatkérőis pontosan tisztában van, ezért kérjük az indoklást, hogy miért döntött a Swarco mellett. VégezetüI még egy fontos körülmény:
Az iratbetekintéskor a két, Swarco á]ta] beadott indok]ás egyenként ta]án 20-20 lapot tarta]mazott vastagsága alapján. Az ajánlatkérő tételes kóltségelemzést kért mind a Cross,tó], mind a Swarco,tó]. A Cross becsato]ta papír alapon a megyei listákat is (hiszen ott ]ehetett a konkrét ósszegeket megadni), ez önmagában 18 o]da] A3 méretű lapot jelent. Párhuzamosan CD,n is beadtuk az exce] és pdf fájlokat. A Swarco vagy nen megyei szintű bontást készített (akkor hogyan hason]íthatta össze az ,Ajánlatkérő a két indok]ást?), vagy csak CD-n adta be, akkor uiszont nem igaz az a nyíIatkozata, hogy a papír alapú anyag megegyezik az elektronikus adathordozó anyagával. A feltárt iogsértések tehát:
árra] versengő felek ajánlatait konkrétan nem értékelteki, csupán formailag szerezte be az iratokat.
ki az eljárásbőI.
és elfogadhatő magyarázatot adni a]acsony áraira, nem zárta
alapján csak akkor van ]ehetőség összehasonlításra, ha a a kérdésekreadott vá]aszokat va]aki tényleg össze is veti és az okozati, műszaki összefűggéseket értéke]i,mérlegeli. tu
da tos
a
n
m
ellőzte
Budapest, 2014. január
10.
a
z aj á nla tlrérő.
7lszte]ette]' '
'
'**,,-
CROSS Z]in, a.s ajánlattevő
MEGIIATALMAZÁS
Alulírott Ing. Tomas Pospísek, mint a CROSS Zlin a.s. fHasiöská 397., Louky, 763 02 Zlin, Csehország) cégsegyzésre jogosult képvíselője ezrlton meghatalmazam, Füredi Lászlót ( Békés,1960.10.14, Anyja neve: NagyTeréz, Lakcím: 1239 Budapest, Tengelice utca 12. Szig:070947MA, hory a Magyar Közút Nonprofit Zrt által meghirdetett szerződés jelzőlámpás "Szállítási jelző csomópontok és irányító berendezéseinek beszerzésére és beüzemeltetésére, valamint az ehhez kapcsolódó távfelügyeleti szoftverrendszer szállíti{sára" (Az eljárás száma:TED ?013/Sa9$-t67365) közbeszerzési eljárásban aze|őzetesjogvitában cégünket képviselje. Budapest zat4.január 8.
,9ryOS§ Zlín, a.s. Meghatalmazó Tomas Pospísek
,h",",T,';,iJ?í1;ííi,!,',,,',!lil
1
i,,, 1
\
'
.t. ,í.. - -| --'\'l' \
..<J\É--.--
Meghatalmazott Füredi László
l
2.Tanu
-:[)\==-1 ^L?^
L,
'.J
1,Tanu
(p
('--*---
D;!X,!,neJd lr
3P q,l+j8?
Ll
/', C J)cli^-t:{ (Z3q
\Ís h"
,
o.r_^-"-
3§ §é!-_\-."^^É u
o\to83
ta-
