ELŐTERJESZTÉS OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

ELŐTERJESZTÉS

Tárgy: Jelentés a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács munkájának támogatásáról szóló 1043/2006. (IV. 19.) Kormányhatározat 2. a) pontja alapján a tehetségek segítésével kapcsolatos tevékenységről

Készült az Oktatási és Kulturális Minisztérium koordinálásával

Budapest, 2008. május

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Bevezető

A tehetséges fiatalok segítésével foglalkozó hazai és határon túli magyar civil szerveződések munkájuk összefogására és megismertetésére, valamint a tehetséges fiatalok felismerésének, kiválasztásának és segítésének támogatására 2006-ban Nemzeti Tehetségsegítő Tanácsot alakítottak. A Kormány a 1043/2006. (IV. 19.) Korm. határozatban támogatta a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács megalakulását, és megbízta az oktatási és kulturális minisztert, hogy a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács bevonásával évente készítsen beszámolót a Kormány számára a tehetségek segítésével kapcsolatos tevékenységről. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a kormányhatározatban nevesített tárcáktól kapott részanyagok felhasználásával, továbbá a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács közreműködésével készítette el az alábbi jelentést. Összefoglaló A hazai és az azzal szorosan kapcsolatot tartó határon túli magyar tehetségsegítés 2007-ben alapvetően háromfajta programcsoportot tartalmazott. 1. Integrált tehetségsegítő programok. A programok elemei egymásra épülnek, a programban részt vevők szakmai tapasztalataikat rendszeresen kicserélik egymással. Ezek köré sorolható az Arany János tehetséggondozó program, az Útravaló Program alprogramja, a roma gyakornoki program, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium akcióprogramjai. Ide tartozik a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács számos tagszervezetének munkája, 2. Tanulmányi, képességfelmérő versenyek és kitüntetések. E programok a tehetséges diákoknak alkalmat adnak arra, hogy bizonyságot tegyenek magas szintű képességeikről, tudásukról, és azt ütköztessék az adott szakma elismert tagjainak bírálatának, szakmai tanácsaival. 3. Támogató konstrukciók, ösztöndíjak. E programok a fenti tevékenységeket támogatják olymódon, hogy a résztvevőknek (a tehetséges fiataloknak, illetve a tehetségsegítő pedagógusoknak) célzottan többlet anyagi forrást juttatnak. E programok közé tartoznak jelen formájában az Útravaló Program esélyegyenlőségi alprogramjai, a Köztársasági Ösztöndíj, a roma tanulók tanulmányi ösztöndíja, a Határon Túli Magyar Irodalmi Ösztöndíj. A tehetséggondozás távlati fejlesztése 2008 márciusában hirdette meg a Kormány az „Új Tudás - Műveltség Mindenkinek” program részeként a Nemzeti Tehetség Programot, amelynek célja a tehetségek nyomon követése, és több szempontú segítése. A komplex program összefogja az eddigi állami, önkormányzati, intézményi és civil programokat, összehangolja az állami és Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT) források felhasználását. •

Nemzeti Tehetség Alap létrehozása: az alap összefogja az eddigi forrásokat, nyitott, az abba történő befizetésekhez adókedvezmények kapcsolhatók. A program és az alap köré széles társadalmi összefogás szerveződhet.

Készítette: Brassói Sándor főov.h., Szakácsné Nemere Györgyi

2 Látta: Csillag Márta főov. Jóváhagyta: Dr. Hiller István Dr. Szüdi János szakállamtitkár miniszter

MUNKAANYAG, A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

•

Arany János Plusz program: az Arany János középiskolai és kollégiumi programban részt vevő diákok segítése a felsőoktatási tanulmányok megkezdésekor.

•

Tehetséggondozó középfokú bázis intézményhálózat kialakítása pályázati alapon, területi hozzáférés szempontjainak figyelembe vételével. Olyan intézmények, amelyek szakmai hagyományokkal rendelkeznek a tehetséggondozás területén, vállalják a komplex tehetséggondozó program bevezetését, továbbképzési módszertani fejlesztési feladatokba való részvételt.

•

A tanulmányi versenyek tartalmi fejlesztése. A versenyeken kiemelkedően szereplők nyomon követése, számukra, a felkészítőkkel és segítő szakemberekkel együtt tehetséggondozó szaktáborokat kell szervezni.

•

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv tehetségek segítést célul kitűző Magyar Géniusz zászlóshajó programjához kapcsolódóan civil szervezetekkel és tehetséggondozó intézményekkel együttműködve, ösztöndíjak nyújtásával és szakmai programokkal támogatjuk a tehetségek kibontakozását.

Hazánkban a társadalmi tőke egyik ugrásszerűen fejleszthető eleme az emberi tehetség és hasznosulása, ehhez kulcsfontosságú, hogy minél nagyobb számban találjuk meg a tehetséges fiatalokat, segítsük sokoldalú tehetségük kibontakozását és eredményes hasznosulását. A program célja a Lisszaboni Célokkal, a Bergeni Nyilatkozattal, az Európai Ifjúsági Paktummal és az EU 7. keretprogramjával összhangban átfogó, a tehetségek kibontakozását ösztönző és a kiváló teljesítmény eredményét hasznosítani képes támogató rendszer kialakítása. A Magyar Géniusz Program felsőoktatási részét a TÁMOP Nemzeti Kiválóság Program jelenti. Ez a tehetséges hallgatók, a kiváló oktatók-kutatók teljesítményének elismerésére szolgál, amely az oktatói-kutatói utánpótlással és az életpálya vonzóbbá tételével elősegíti arányuk növelését. A Magyar Géniusz Program a közoktatás vonatkozásában célul tűzi ki a minőségi oktatás és hozzáférés biztosítását mindenkinek, hogy a közoktatás rendszerében – az egész életen át tartó tanulás stratégiájával összhangban - egyszerre javuljon az oktatás eredményessége és hatékonysága, valamint mindenki számára biztosított legyen a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés. Ennek eszköze egyrészről az iskolai tehetséggondozás, melynek keretében kiemelten foglalkoznak a tehetséges és a lemaradó tanulókkal, és támogatják az iskolai tehetséggondozó és felzárkóztató programok indítását. A Program másik eleme az Országos tehetségsegítő hálózat létrehozása, azaz a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program. Ez egy országos civil bázisú tehetségsegítő hálózat kialakítását tűzi ki célul, melynek célja a tehetséges gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása, társadalmi hasznosulása és integrálása. Kérem a Kormányt, hogy a jelentést fogadja el.

Budapest, 2008. Dr. Hiller István




JELENTÉS a Kormány részére a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács munkájának támogatásáról szóló 1043/2006. (IV. 19.) Kormányhatározat 2. a) pontja alapján a tehetségek segítésével kapcsolatos tevékenységről Bevezető

A tehetséges fiatalok segítésével foglalkozó hazai és határon túli magyar civil szerveződések munkájuk összefogására és megismertetésére, valamint a tehetséges fiatalok felismerésének, kiválasztásának és segítésének támogatására 2006-ban Nemzeti Tehetségsegítő Tanácsot alakítottak. A Kormány a 1043/2006. (IV. 19.) Korm. határozatban támogatta a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács megalakulását, és megbízta az oktatási és kulturális minisztert, hogy a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács bevonásával évente készítsen beszámolót a Kormány számára a tehetségek segítésével kapcsolatos tevékenységről. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium a kormányhatározatban nevesített tárcáktól kapott részanyagok felhasználásával, továbbá a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács közreműködésével készítette el az alábbi jelentést. Összefoglaló A hazai és az azzal szorosan kapcsolatot tartó határon túli magyar tehetségsegítés 2007-ben alapvetően háromfajta programcsoportot tartalmazott. 4. Integrált tehetségsegítő programok. E programok a tehetségek fejlődését egyénre szabottan és folyamatosan kísérik nyomon. A programok elemei egymásra épülnek, a programban részt vevők szakmai tapasztalataikat rendszeresen kicserélik egymással. Ezek köré sorolható az Arany János tehetséggondozó program, az Útravaló Program „Út a Tudományhoz” alprogramja, a roma gyakornoki program, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium akcióprogramjai és a Csányi Sándor féle tehetséggondozó program. Ide tartozik a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács számos tagszervezetének munkája, így pl. a Bolyai Műhely Alapítvány, a Kutató Diákok Országos Szövetsége, a Magyar Innovációs Szövetség és az Országos Tudományos Diákköri Tanács programjai. Igen sokat ígérő a Magyarországért Alapítvány által kezdeményezett Tehetségpontok rendszerének kezdeti alakulása. 5. Tanulmányi, képességfelmérő versenyek és kitüntetések. E programok a tehetséges diákoknak alkalmat adnak arra, hogy bizonyságot tegyenek magas szintű képességeikről, tudásukról, és azt ütköztessék az adott szakma elismert tagjainak bírálatának, szakmai tanácsaival. A második programcsoportba sorolhatóak az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek (OKTV) és más tanulmányi versenyek, a diákolimpiák, valamint a kiemelkedő fiatalok díjai és kitüntetései. 6. Támogató konstrukciók, ösztöndíjak. E programok a fenti tevékenységeket támogatják olymódon, hogy a résztvevőknek (a tehetséges fiataloknak, illetve a tehetségsegítő pedagógusoknak) célzottan többlet anyagi forrást juttatnak. E programok közé tartoznak




jelen formájában az Útravaló Program esélyegyenlőségi alprogramjai, a Köztársasági Ösztöndíj, a roma tanulók tanulmányi ösztöndíja, a Határon Túli Magyar Irodalmi Ösztöndíj és a Demján Sándor-féle ösztöndíjprogram. A 2007-es tehetségsegítő tapasztalatokat összefoglalva elmondható, hogy az országban a tehetséggondozásnak EU mércével mérten is rendkívül gazdag formái alakultak ki, amelyek közül nem egy Hungarikum, és más EU tagországok által már most is adaptált, példaértékű megoldás. A tehetséggondozás távlati fejlesztése 2008 márciusában hirdette meg a Kormány az „Új Tudás - Műveltség Mindenkinek” program részeként a Nemzeti Tehetség Programot, amelynek célja a tehetségek nyomon követése, és több szempontú segítése. A komplex program összefogja az eddigi állami, önkormányzati, intézményi és civil programokat, összehangolja az állami és Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT) források felhasználását. •

Nemzeti Tehetség Alap létrehozása: az alap összefogja az eddigi forrásokat, nyitott, az abba történő befizetésekhez adókedvezmények kapcsolhatók. A program és az alap köré széles társadalmi összefogás szerveződhet.

•

Arany János Plusz program: az Arany János középiskolai és kollégiumi programban részt vevő diákok segítése a felsőoktatási tanulmányok megkezdésekor.

•

Tehetséggondozó középfokú bázis intézményhálózat kialakítása pályázati alapon, területi hozzáférés szempontjainak figyelembe vételével. Olyan intézmények, amelyek szakmai hagyományokkal rendelkeznek a tehetséggondozás területén, vállalják a komplex tehetséggondozó program bevezetését, továbbképzési módszertani fejlesztési feladatokba való részvételt. A bázisintézményekbe pályázó (hátrányos helyzetű) és (halmozottan hátrányos helyzetű). tanulók részére a Nemzeti Tehetségalap ösztöndíjat biztosít.

•

A tanulmányi versenyek tartalmi fejlesztése. A versenyeken kiemelkedően szereplők nyomon követése, számukra, a felkészítőkkel és segítő szakemberekkel együtt tehetséggondozó szaktáborokat kell szervezni. Hasonló program indokolt az Út a tudományhoz program résztvevői számára is.

•

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv tehetségek segítést célul kitűző Magyar Géniusz zászlóshajó programjához kapcsolódóan civil szervezetekkel és tehetséggondozó intézményekkel együttműködve, ösztöndíjak nyújtásával és szakmai programokkal támogatjuk a tehetségek kibontakozását.

Hazánkban a társadalmi tőke egyik ugrásszerűen fejleszthető eleme az emberi tehetség és hasznosulása, ehhez kulcsfontosságú, hogy minél nagyobb számban találjuk meg a tehetséges fiatalokat, segítsük sokoldalú tehetségük kibontakozását és eredményes hasznosulását. A program célja a Lisszaboni Célokkal, a Bergeni Nyilatkozattal, az Európai Ifjúsági Paktummal és az EU 7. keretprogramjával összhangban átfogó, a tehetségek kibontakozását ösztönző és a kiváló teljesítmény eredményét hasznosítani képes támogató rendszer kialakítása. Célcsoportjai a diákok, hallgatók, oktatók-kutatók, mentorok, civil szervezetek. A Magyar Géniusz Program felsőoktatási részét a TÁMOP Nemzeti Kiválóság Program jelenti. Ez a tehetséges hallgatók, a kiváló oktatók-kutatók teljesítményének elismerésére




szolgál, amely az oktatói-kutatói utánpótlással és az életpálya vonzóbbá tételével elősegíti arányuk növelését. A program támogatja a nemzetközi kutatási együttműködésekben kialakult jó modellek terjesztését és meghonosítását, ezzel is elősegítve a magyar felsőoktatási intézmények és egyéb kutatóhelyek hazai és nemzetközi tekintélyének és rangsorolásának javítását. A Magyar Géniusz Program a közoktatás vonatkozásában célul tűzi ki a minőségi oktatás és hozzáférés biztosítását mindenkinek, hogy a közoktatás rendszerében – az egész életen át tartó tanulás stratégiájával összhangban - egyszerre javuljon az oktatás eredményessége és hatékonysága, valamint mindenki számára biztosított legyen a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés. Ennek eszköze egyrészről az iskolai tehetséggondozás, melynek keretében kiemelten foglalkoznak a tehetséges és a lemaradó tanulókkal, és támogatják az iskolai tehetséggondozó és felzárkóztató programok indítását. Például kezdeményezik a tehetségek felkutatásához és komplex fejlesztéséhez szükséges intézményi eljárások és módszerek széleskörű elterjesztését, előmozdítják a tehetségsegítő kezdeményezések együttműködéseinek kialakítását, megteremtik a tehetséggondozó szaktáborok szervezésének lehetőségét. A Program másik eleme az Országos tehetségsegítő hálózat létrehozása, azaz a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program. Ez egy országos civil bázisú tehetségsegítő hálózat kialakítását tűzi ki célul, melynek célja a tehetséges gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása, társadalmi hasznosulása és integrálása. Az országos tehetségsegítő hálózat kialakításával a többi közt biztosítják a tehetségsegítő lehetőségek eljutását a kistérségekbe, a hátrányos helyzetű régiókba és a hátrányos, valamint halmozottan hátrányos helyzetű tehetséges gyermekekhez és fiatalokhoz, segítik a tehetséges fiatalok önszerveződését, megteremtik az átjárási lehetőségeket az egyes formák között.

A következőkben összefoglaljuk 2007-ben az OKM, más minisztériumok és a Nemzeti Tehetségsegítő Tanácsban képviselt hazai és határon túli civil szervezetek által támogatott tehetségsegítő programokat. A mellékletben foglaltuk össze a programok célját, célcsoportját, a résztvevőket, az elért eredményeket, a felhasznált forrást és az együttműködő szervezeteket. 1. OKM által koordinált programok OKM által koordinált közoktatási programok Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny Az Oktatási Hivatalban működő tantárgyi szakmai bizottságok szervezésben kerülnek évrőlévre megrendezésre az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek (OKTV). 2006-2007. tanévben az OKTV-k 27 tantárgyból 36 kategóriában zajlottak. 704 intézményből 31991 diáktól 43997 jelentkezést regisztráltak. (hatezernél több jelentkező volt a biológia, matematika versenyre, informatika, történelem, angol, OKTV-én háromezernél több diák indult.) 854 tanuló jutott a döntőkbe. Országos művészeti tanulmányi versenyek A művészeti versenyek a magyar művészetoktatás színvonalának, fejlődésének reprezentálása mellett a versenyzőknek szakmai nyilvánosságot biztosít. A versenyek által képet kaphatunk arról, hogy a képzés mennyiben felel meg a hazai és a nemzetközi elvárásoknak. A versenyek célja annak felmérése is, hogy a tanulóknak az egyes Készítette: Brassói Sándor főov.h., Szakácsné Nemere Györgyi



művészeti tantárgyak követelményeit milyen mértékben sikerült elsajátítani. Az előző tanévben 26 különböző versenyen kétezernél több diák indult. Sajátos nevelési igényű tanulók tanulmányi versenyei A sajátos nevelési igényű tanulók tehetséggondozása érdekében négy országos versenyt rendeztünk. Két verseny a hallássérült tanulók tantervi tudását és kommunikációs készségeinek mérését, egy verseny a tanulásban akadályozott tanulók komplex tantervi ismereteinek bizonyítását, és egy verseny pedig az értelmileg akadályozott növendékek szociális ismereteinek összehasonlítását tette lehetővé. A verseny közoktatási hozadékának tarthatjuk, hogy különböző intézményekből érkező és különböző oktatás szervezeti formában tanuló diákok módot kapnak kommunikációs képességeik megmérettetésére. A tanulók közül a középiskolások a versenyen való szereplésüket az érettségin és a felvételin elvárható kommunikációs képességeik próbáinak tartják, az általános iskolások egyéni kommunikációjuk korrigálandó területeit ismerik meg. OKM által támogatott tanulmányi versenyek 2007-ben is pályázatot hirdetett az OKM a minisztérium által anyagilag támogatott tanulmányi, tehetséggondozó versenyek szervezői számára. A 7-10. évfolyamos korosztály versenyeinek szervezésére 104 pályázó 131 pályázatot nyújtott be. 91 verseny megrendezéséhez két forrásból biztosítottunk támogatást, egyrészt az OKM 20 millió forinttal, másrészt a Munkaerőpiaci Alap Képzési Alaprésznek az oktatásért felelős miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó része alapján finanszírozható feladatoknak megfelelően a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanácshoz benyújtott pályázat alapján megítélt 30 millió forint. Ezeken a versenyeken kétszázezernél is több diák indul. A meghirdetésre kerülő versenyek skálája széles, a közismereti tantárgyi tartalmaktól kiindulva, részt vehetnek a jelentkezők környezet- és egészségvédelmi, Európai Uniós ismereteket igénylő, továbbá pl. illemtani versenyeken, beszámolhatnak tudományos diákköri munkáról, néprajzi ismereteikről. A versenyek egy része nem kizárólag megtanult ismereteket kéri számon, sok esetben csapatok vetélkednek egymással. Általános iskolai nemzetiségi tanulmányi versenyek A verseny feladatai a tananyag, a nyelvhelyesség és a népismeret követelményein alapultak. A nyelvi versenyen a tanulók számot adtak nyelvtudásukról, irodalmi ismereteikről, olvasmányélményeikről. A népismereti versenyen a nemzetiségek ill. a cigányság történetét, kultúráját, életmódját, hagyományait, a nemzetiség lakta területek és az anyaországok földrajzi jellemzőit mutatták be a versenyzők. A cigány népismeret versenyen egy-egy roma író, költő életútjának vázolásával; műveikből vett idézetek előadásával bizonyították felkészültségüket a diákok. Nemzetközi diákolimpiák 2007-ben kilenc több évtizedes hagyománnyal rendelkező nemzetközi versenyen vették részt magyar diákok. A versenyekre való felkészülést a minisztérium támogatja, az utazás költségeit biztosítja. A Nemzetközi Fizikai Diákolimpián egy arany- és két ezüst- egy bronzéremmel, és ezzel csapatunk a résztvevő 85 ország között az összesített pontversenyben a kiemelkedő tizedik helyet érte el. Kónya Gábor két kínai diákkal holtversenyben, 100%-os Készítette: Brassói Sándor főov.h., Szakácsné Nemere Györgyi



teljesítménnyel a legjobbnak bizonyult, és ezzel aranyérme mellett elnyerte a legjobb elméleti munkáért járó különdíjat is. A Nemzetközi Kémiai Diákolimpián indult csapat eredménye egy arany-, három ezüstérem, a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián öt ezüstérmet, míg a Nemzetközi Informatikai Diákolimpián egy ezüst- és két bronzérmet értek el diákjaink. Arany János Tehetséggondozó és Kollégiumi Program A program 5 éves fejlesztést, tehetséggondozást biztosít a programban résztvevő tanulók számára a gimnáziumban, melynek célja a magas színvonalú felsőoktatásra való előkészítés. Az 5000 fő alatti településeken működő oktatási intézmények nevelőtestülete által ajánlott diákok kerülhetnek a programba. A programban résztvevő gimnáziumok és kollégiumok pedagógusai szakértők bevonásával speciális programot dolgoztak ki a diákok tehetségének gondozására, hátrányaik leküzdésére. Az ötéves program első, előkészítő-gazdagító évében a tanulók magas óraszámban, kis csoportokban tanulnak angol nyelvet és informatikát. A képzés során kiemelt helyet kap a tanulásmódszertan és a kommunikáció, továbbá a magyar nyelv és irodalom, valamint a matematika. A tanulók humán, művészeti és természettudományos műveltségüket speciális programok keretében fejleszthetik. Az előkészítő évfolyamon akkreditált képzés folyik a gimnáziumban és a kollégiumban. A diákok a gimnáziumban, egy osztályba járnak az előkészítő évben, valamint 9-10. osztályban. A kollégiumban egy csoportot képeznek. Az önismeret, kommunikáció, tanulásmódszertan az öt év folyamán segíti a tanulók személyiségfejlesztését. Az öt éves képzés során cél az angol nyelvből „C” típusú középfokú nyelvvizsga letétele, informatikából ECDL bizonyítvány, valamint, gépjárművezetői engedély megszerzése is. Az Arany János Tehetséggondozó Program szoros kapcsolatokat ápol a felsőoktatás tehetséggondozásában nagy hagyományokkal rendelkező Országos Tudományos Diákköri Tanáccsal. (Az OTDT megismertetése az AJTP-s középiskolások körében, kölcsönös részvétel a programokhoz tartozó versenyek zsűrijében stb.) Útravaló Ösztöndíjprogram „Esélyegyenlőségi alprogramok” Az Esélyegyenlőségi alprogramok esetében: A hátrányos helyzetű tanulók sikeres iskolai előmenetelét elősegítő kulcskompetenciák és ismeretek pótlása, bővítése, továbbtanulási esélyeik javítása, szakma, érettségi és a diploma megszerzésének az elősegítése, jövőbeni társadalmi, munka-erőpiaci helyzetük javítása -Út a középiskolába alprogram, amely a 7. és 8. osztályos hátrányos helyzetű diákokat, és azok mentor tanárait támogatja. -Út az érettségihez alprogram, amely a középiskolai 9-12. osztályos diákokat támogatja. -Út a szakmához alprogram, amely a szakiskolai és szakközépiskolai szakképző évfolyamra járó diákok hiányszakmára való beiskolázását ösztönzi. Az Esélyegyenlőségi alprogramokra a diákok mentor tanáraikkal közösen pályáznak. A nyertes pályázók ösztöndíjban részesülnek. Útravaló Ösztöndíjprogram „Út a tudományhoz alprogram”




Az Út a tudományhoz alprogram célja a természettudományok, a műszaki tudományok és a matematika területe iránt kiemelt érdeklődést mutató diákok tehetséggondozása. A pályázat a tehetségek szakszerű támogatását vállaló középfokú közoktatási intézményben tanító tanárok és a tehetséget mutató diákok együttműködésére épít. 2006/2007-ben 83 kutató csoport nyert támogatást.

„A Magyar Köztársaság jó tanulója – jó sportolója 2007” A cím elnyerésére felterjeszthetők azok a diákok és hallgatók, akiknek tanulmányi átlaga általános és középiskolában legalább 4,8, továbbá hazai és nemzetközi versenyen eredményesen szerepeltek, a bíráló bizottság a sportversenyeken elért első hat helyezést veszi figyelembe. A pályázatok elbírálásánál csak az országos szervek, illetve szervezetek (országos sportági szövetségek, Magyar Egyetemi–Főiskolai Sportszövetség, Magyar Diáksport Szövetség, Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége) által hitelesített versenyeredmények értékelhetők. A pályázaton csak a Nemzeti Sportszövetség által regisztrált sportági szakszövetségek által képviselt sportágak nevezését fogadják el. 1.2. OKM által koordinált felsőoktatási programok Köztársasági ösztöndíj A köztársasági ösztöndíjat az oktatási és kulturális miniszter adományozza pályázat útján a felsőoktatási intézmények kiemelkedő tanulmányi eredményű, illetőleg szakmai területen kimagasló munkát végző hallgatóinak ezen kimagasló tevékenység további folytatásának segítése, ösztönzése céljából (köztársasági ösztöndíjban részesülhet a felsőoktatási intézmények államilag támogatott, nappali tagozatos, első alap- és első kiegészítő alapképzésben részt vevő hallgatóinak 0,8%-a. „A Magyar Köztársaság jó tanulója – jó sportolója 2007” A cím elnyerésére felterjeszthetők azok a diákok és hallgatók, akiknek tanulmányi átlaga korcsoportonként eltérően meghatározva 4,0 feletti, továbbá hazai és nemzetközi versenyen eredményesen szerepeltek. A pályázatok elbírálásánál csak az országos szervek, illetve szervezetek (országos sportági szövetségek, Magyar Egyetemi–Főiskolai Sportszövetség, Magyar Diáksport Szövetség, Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége) által hitelesített versenyeredmények értékelhetők. A pályázaton csak a Nemzeti Sportszövetség által regisztrált sportági szakszövetségek által képviselt sportágak nevezését fogadják el. Szakkollégiumi Pályázat A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 66. § (4) bekezdése alapján: „a szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szintű, minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi




feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését” A program célja támogatás nyújtása a szakkollégiumokban folyó tehetséggondozási tevékenységhez: •

szakmai programok, tehetséggondozó programok kidolgozása, megvalósítása,

•

kisebb infrastrukturális beruházások, informatikai fejlesztés,

•

egyéb működési kiadások.

A rendelkezésre álló forrás felosztása pályázat útján történt. (nyílt pályázat). Deák Ferenc Ösztöndíj [101/2007. (V. 8.) Korm. rendelet] Az ösztöndíj célja, hogy – a hazai felsőoktatási intézmények oktatói-kutatói utánpótlásának elősegítésére – támogatásban részesítse a kiemelkedő tudományos teljesítményt nyújtó doktorjelölteket tudományos fokozatuk megszerzése érdekében. Az ösztöndíj legfeljebb 10 hónapos időtartamra egy alkalommal nyerhető el a miniszter adományozza, az általa megbízott kuratórium javaslatára. Az ösztöndíjas kötelezettséget vállal arra, hogy az ösztöndíjas időszakon belül elkészíti és benyújtja doktori értekezését. Az Európai Tanács által közzétett Európai Kutatási Térség terve kulcstényezőként említi a kutatásfejlesztési tevékenység erősítését. A Kormányprogram megfogalmazza, hogy a kutatás-fejlesztés és az innováció akkor lehet sikeres, ha azt a magasrendű szellemi értéket jelentő tudományos kutatás elismerése és támogatása alapozza meg. Ezt a célt szolgálja a Deák Ferenc Ösztöndíj-támogatás is. A Deák Ferenc Ösztöndíj által nyújtott támogatás lerövidítheti a fokozatszerzési időt, ösztönzi a tudományos fokozatszerzést, valamint elősegíti a hazai felsőoktatási intézmények oktatói-kutatói utánpótlását

A Kormány a 2007-2013-ig terjedő időszakra szóló ÚMFT 3.2.3.4. pontjában kiemeli a kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humán erőforrások fejlesztését. Nemzeti Kiválóság Program (A program várható indulása 2008. harmadik negyedév – 2015.) A Nemzeti Kiválóság Program elismeri a tehetséggel párosuló kiváló teljesítményt, motiválja a kimagasló oktatási, kutatási tevékenységet, a nemzetgazdasági valamit az európai gazdasági térség szempontjából jelentős eredmények elérését, bármely tudományterületen, de különösen a matematika, a műszaki tudományok és a természettudományok területén. A Nemzeti Kiválóság Program keretében megvalósuló tevékenységek hozzájárulnak a „Magyar Géniusz” zászlóshajó céljainak megvalósításához. A Nemzeti Kiválóság Program egy átfogó pályázati rendszer segítségével kívánja elérni a céljait, amely lehetővé teszi az oktatói-kutatói életpálya tervezhetőségét és a tehetséges magyar és külföldi hallgatók támogatását. A Nemzeti Kiválóság Program három fő részből áll: •

Tehetséggondozás alprogram

•

Kiválóság alprogram

•

Nemzetközi Kutatóközpont (Collegium Budapest) alprogram.




1.3. OKM által koordinált közművelődési irányú tehetségsegítő programok Népművészet Ifjú Mestere díj Pályázni a népművészet területén előadóművészeti és tárgyi alkotóművészeti – húsznál több kategóriákban lehet. A pályázó egy szakmai dolgozat elkészítésével ad számot elméleti ismereteiről. Ennek témája lehet: •

előadóművészeti kategóriában a pályázó által választott tájegység / falu / adatközlő egyéniség művészete; egy bizonyos műfaj / dallamtípus / előadói stílusjegy elemzése stb. A dolgozat írója foglalja össze a témával kapcsolatos gyűjtői tevékenységét, annak módszerét, szakirodalmi és archívumi tájékozottsága mellett személyes élményeit is!

•

tárgyi alkotóművészet kategóriában a pályázónak az általa megismert tájegységekről, stílusokról szerzett elméleti, technológiai ismeretei, gyakorlati jártassága; az ezt bizonyítani hivatott pályamunkák szakmai elemzése, szakrajza. A dolgozat írója indokolja meg témaválasztását is!

Az elméleti munka mellett gyakorlati megmérettetés is vár az ifjú tehetségekre az előadóművészeti és a tárgyi alkotóművészeti területen egyaránt. Az előadóművészeti kategóriában a színpadi megmérettetésen, a tárgyalkotóknak a pályázati munkadarabok, alkotások nyilvános értékelésén történik a minősítés. Művészeti ösztöndíjak A fiatal hivatásos alkotó- és előadóművészek támogatására szolgáló minisztériumi ösztöndíjrendszer 1955-től több lépcsőben alakult ki. Jelenleg az irodalom, a zene, a képző-, ipar-, és fotóművészet, a színház és a tánc területén 13 különböző ösztöndíj létezik, évente több, mint 123 fő részére. Az ösztöndíjak a következők: Derkovits Gyula képzőművészeti, Moholy-Nagy László formatervezési, Kállai Ernő művészettörténészi-műkritikusi, Pécsi József fotóművészeti, Kozma Lajos iparművészeti, Kodály Zoltán zenei alkotói, Fischer Annie zenei előadóművészi, Lakatos Ablakos Dezső jazz előadóművészi, Fülöp Viktor táncművészeti, Örkény István drámaírói, Móricz Zsigmond irodalmi és Babits Mihály műfordítói ösztöndíj. A Határon Túli Magyar Irodalmi Ösztöndíjak (7/2004. (II. 26.) NKÖM rendelet) Az ösztöndíjrendszer célja: támogatást nyújtani a tehetséges fiatal határon túli magyar íróknak, irodalmároknak a pályakezdéshez, illetve – korosztálytól függetlenül – kedvező feltételeket teremteni a magas színvonalú alkotótevékenységhez. Az ösztöndíjakat 4 kategóriában (költészet-drámaírás, próza, kritika és gyermekirodalom) hirdetik meg , évente 11 fő részére, 600 Ft/10 hónap összegben. Az ösztöndíjak mintegy felét 30 év alatti alkotók részére ítélik oda. 2. Egészségügyi Minisztérium szervezésével, közreműködésével folyó program "A jövő közigazgatásáért- humánerőforrás program" A program alapvető célja a fiatal munkavállalók olyan tanulmányainak segítése, amely alapvető, az egészségügyi közigazgatásban szükséges készségek kialakulásához vezet. Ennek keretében az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központban (OSzMK) dolgozó




valamennyi fiatal személyreszabott, önálló támogatási struktúrában részesül. Az egyénenként összeállított képzési csomagok eltérőek, a képzési paletta teljes vertikumát lefedik. A nyelvoktatástól kezdve, a felsőfokú oktatás támogatásán, a másoddiplomák ösztönzésén keresztül egészen a PhD fokozat elnyeréséig terjednek. Ösztöndíjas foglalkoztatás Pályakezdő fiatalok foglalkoztatása szakmai tapasztalatszerzés, valamint munkahelyi kultúra elsajátítása, beilleszkedés megkönnyítése céljából. ECNIS (Environmental Cancer Risk, Nutrition and Individual Susceptibility) A Környezeti tényezőkből eredő Rák Kockázata, Táplálkozás és Egyedi Fogékonyság az EU FP6-os Kutatás-fejlesztési Keretprogram támogatásával létrehozott kiválósági hálózat (Network of Excellence). A környezeti karcinogenezis, a táplálkozás és a genetikai tényezők módosító hatásának kutatásában élenjáró európai kutató csoportok egy szoros együttműködésen alapuló partneri hálózatot hoztak létre, melynek az a küldetése, hogy magas színvonalú kutatást végezzen a rák oki tényezőinek a megismerésére és a betegség megelőzésére. Az ECNIS nemcsak kutatásokat folytat, hanem kutatókat is nevel, terjeszti a tudományos ismereteket a közvélemény és az egészségügyi szakemberek részére a rák okairól és megelőzéséről. Fiatal kutatók továbbképzésére számtalan lehetőséget kínál, utazási, kutatási ösztöndíjak, szakmai továbbképzések, a konferenciákon PhD szekciók megrendezésével. Többféle kutatási ösztöndíj közül választhatnak az ECNIS-ben dolgozó fiatalok - mini projektekben való részvétel, metodika-tanulás - különböző „ECNIS” laborokban (az ösztöndíjak időtartama 0,2-6 hónap), valamint lehetőség van ösztöndíjat kapni olyan laborban is, mely nem tartozik az ECNIS programhoz (az ösztöndíjak időtartama 0,2-2 hónap). 3. Szociális és Munkaügyi Minisztérium szervezésével, közreműködésével folyó programok Roma tanulók ösztöndíj programja A köz- és felsőoktatásban tanuló roma diákok számára 1996 óta létezik „speciális” tanulmányi ösztöndíj-rendszer, amelynek célja az esélyegyenlőség megteremtése. Az ösztöndíjprogram nagymértékben segíti a romák társadalmi integrációját, valamint előmozdítja a társadalmi és gazdasági életben való sikerességüket. A pályázat során nagy számban részesülnek támogatásban a hátrányos helyzetű kistelepüléseken élő tanulók. A 2007. évi pályázat során előnyt élveztek a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, továbbá a jobb tanulmányi átlageredménnyel rendelkező diákok. 2008-ban 600 millió Ft áll rendelkezésre. Az ösztöndíj forrását a költségvetési törvény határozza meg.

A diplomás pályakezdők ösztöndíjas foglalkoztatása A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) a Miniszterelnöki Hivatallal (MeH) közösen idén is el kívánja indítani a programot, melynek keretében 400 fő ösztöndíjas foglalkoztatását jelenti a központi közigazgatásban és háttérintézményeikben, valamint a




társadalmi partnereknél. A program 2007. áprilisában kezdődött, az aktív támogatási időszak 2008. szeptember 1-2009. augusztus 31-ig tart, és az értékeléssel 2009. októberében zárul. Finanszírozás: költségvetési támogatás, Munkaerőpiaci Alap Foglalkoztatási Alaprész központi kerete. ÖTLET Önkéntes program Az Önkéntes Program az alábbi 2 komponens megvalósításával kívánja elérni az önkéntesek munkaerő-piaci helyzetének javulását: 1. komponens: A munkanélküliség veszélyének kitett 18-30 éves fiatalok munkaerő-piaci bevonását segítő kísérleti projekt megvalósítás az önkéntes tevékenység regionális koordinációjával. Az előkészítő szakaszt követően a szervezetek az alábbi főbb tevékenységeket végzik a programjuk keretében: • • • • • • • • •

az önkéntesek felkutatása, szociális hátterük feltérképezése, képzések az önkéntesek számára, a fogadó szervezetek felkutatása, képzések a fogadó szervezetek számára, mentori rendszer kialakítása a fogadó szervezeteknél, a fiatalokkal való folyamatos kapcsolattartás, információnyújtás, tájékoztatás, pályaorientációs tanácsadás, tapasztalatátadás, szakmai műhelyek biztosítása, a fiatalok munkahely-keresésének támogatása, reklám, információterjesztés.

2. komponens: A regionális szervezetek hálózati működésének koordinálása, megerősítése. A modell eredményeinek feltárása, bemutatása A megvalósított tevékenységek: • • • • • •

képzések az önkéntesek és fogadó szervezetek számára, tanácsadás és monitoring (negyedéves jelentések) tevékenység a koordináló szervezetek munkájának támogatására, közös adatbázis működtetése a koordináló szervezetek bevonásával, amely a program folyamatos követését és értékelését szolgálja, a koordináló szervezetek közötti hálózat jellegű együttműködés kialakításának támogatása, a koordináló szervezetekkel együttműködésben a program külső-belső kommunikációjának támogatása, együttműködés a program értékelésben, a kért adatok biztosítása, országos záró konferencia rendezése a kísérleti program tapasztalatairól.

A program 2005-ös indítását követően az országos Foglalkoztatási Közalapítvány 2006-ban meghívásos pályázati felhívás keretében lehetőséget biztosított a szervezeteknek a megkezdett tevékenység fejlesztésére, a szolgáltatás humánerőforrás és kismértékű infrastrukturális fejlesztésére. A harmadik ciklus meghirdetésére 2008-ban került sor, azzal a változtatással,




hogy nyílt pályázati felhívás keretében a fiatalok célcsoportja mellé a 45 év feletti álláskeresők is bevonhatók a programba. 4. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szervezésével, közreműködésével folyó programok BISEL országos környezetvédelmi akcióprogram A Bioindikáció az iskolai oktatásban (BISEL) program fő célja a tanuló ifjúság bevonása élővizeink „jó állapot”-ba hozatalának, ill. a „jó állapotban” való megőrzésének folyamatába rendszeres biológiai vízminőség-vizsgálatokkal. A program célja teljes összhangban áll a világ legambiciózusabb jogszabályával, az EU Víz Keretirányelvével. A program indításakor alapvető célkitűzés volt, hogy olcsó eszközök használatával az iskola profiljától és anyagi lehetőségeitől függetlenül biztosítsák a részvételt mindenki számára. A BISEL egyik legfontosabb célja, hogy a középiskolások környezettudatos szemléletét úgy fejlesszük, hogy közben érvényesülésüket is segítő gyakorlati tudást kapjanak (bioindikáció, térinformatika). Ez a lehetőség különösen fontos az elmaradottabb régiókban működő iskolák számára, ahol a diákok csak kevés kitörési lehetőségből válogathatnak. Kaán Károly XVI. Országos Természet-és Környezetismereti Verseny A 4-5-6. évfolyamon feldolgozott tananyaghoz kapcsolódik. Természetismereti, környezetismereti, biológiai, földrajzi alapismeretek, vizsgálatok, kibővítve a lakóhelyi környezet élővilágának bemutatásával, az ott végzett megfigyelésekkel, a verseny keretében szervezett terepgyakorlat tapasztalataival, a Duna-Dráva- és a Duna-Ipoly Nemzeti Park alapvető ismerete. Környezetvédelmi és Vízügyi Országos Szakmai Tanulmányi Verseny A verseny írásbeli, gyakorlati és szóbeli versenyrészek teljesítéséből áll. Az iskolai válogató versenyek helyi, az elődöntők és döntők központi szervezésűek. A versenyt és a versenyzők munkáját felkérés alapján versenybizottság felügyeli, ellenőrzi és minősíti. Az a versenyző, aki adott vizsgarészben, illetőleg tantárgyban a versenyen, versenyrészekben a 60%-os teljesítményt elérte, részben, vagy teljes körűen mentesül a szakmai vizsga letétele alól. 2008-ra tervezett programok: Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia A konferenciára olyan, maximum 50 oldalas magyar nyelvű pályamunkával lehet jelentkezni, amelyet környezettudományi témakörben a felsőoktatási intézmények graduális képzésben részt vevő hallgatói a 2006/2007. vagy a 2007/2008. tanévben készítettek. A benevezett pályamunkáknál feltétel, hogy a szerző(k) önálló, eredeti munkájának eredményeit tükrözze, témája kapcsolódjék időszerű környezet- és természetvédelmi feladatok megoldásához. „Danube Boksz” többek között tanulók számára többfordulós vetélkedőt szervez, valamint támogatja a pedagógusokat, hogy, az egyes tantárgyakon is túlmutató projektként szervezhessék: az anyag nemcsak ténybeli és szakmai ismereteket, hanem képanyagot, másolható munkalapokat, szerepjáték-leírásokat, játékokat, bel- és szabadtéri foglalkozásokat,




valamint kulturális mellékleteket (hétköznapi történeteket, legendákat, recepteket) is tartalmaz. 5. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és az Oktatási és Kulturális Minisztérium közreműködésével folyó programok Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny A Magyar Innovációs Szövetség 1991-ben írta ki az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt az EU-versenyek mintájára. Nevezni lehet bármilyen probléma tudományos szintű megoldására irányuló ötlettel, ill. javaslattal a természettudományok (biológia, fizika, kémia, földrajz), a környezetvédelem, az informatika, a távközlés, a számítástechnika és a műszaki tudományok, valamint a matematika területéről. Első körben a témaelfogadása történik tudósokból, egyetemi tanárokból, gazdasági szakemberekből álló zsűri által. Második körben az elfogadott, vállalt téma részletes kidolgozását végzik a pályázók. (A pályázókat a zsűri egy-egy tagja szakmailag támogatja a kidolgozás során). A bírálóbizottság 2007-ben 4 első, továbbá 4 második, 2 harmadik díjat ítélt oda. 5. A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács beszámolója Készítette: Csermely Péter elnök A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács (a továbbiakban: Tanács, www.tehetsegpont.hu) 2006. márciusában alakult meg. A Tanács jogi képviseletét a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége közhasznú egyesület látja el. A Tanács összefogja a tehetséggondozásban működő összes magyarországi és határon túli magyar civil szervezetet (a továbbiakban: Szervezetek). A Tanács nyitott, tagjai sorába azon szerveződéseket fogadja, amelyek teljesítik az EU tagállamok és más nemzetközi tehetséggondozó mozgalmak tapasztalatai alapján kialakított magas szintű kritériumokat. A Tanács az e kritériumokat még nem teljesítő szerveződéseket és az érdeklődő magánszemélyeket a közös munkában partnerként fogadja el és ösztönzi a kritériumoknak megfelelő fejlődésüket. A Tanácsnak 2008. márciusában •

22 tagszervezete (http://www.tehetsegpont.hu/96-11595.php) és

•

68 partner-szervezete (http://www.tehetsegpont.hu/96-11600.php) volt.

A Tanács feladatköre az alábbi fő tevékenységi területekben foglalható össze: •

A Tanács állandó lehetőséget ad arra, hogy a Szervezetek egyeztessék álláspontjukat, hazai és külföldi példák tanulmányozásával, szakmai fórumok megszervezésével, támogatási lehetőségek megszerzésével, új támogatási formák átgondolásával, valamint pályázatok kiírásával segítsék és alakítsák a magyar tehetséggondozás rendszerének további fejlődését;

•

a Tanács a Kormány 1043/2006. (IV. 19.) Korm. sz. határozata alapján állandó és szervezett formát kínál a fenti Szervezetek és a kormányzat párbeszédére, a Szervezetek igényeinek megfogalmazására, a kormányzat tehetségsegítéssel kapcsolatos terveinek véleményezésére, és ilyen irányú munkájának társadalmi ellenőrzésére e párbeszédet az Oktatási és Kulturális Minisztériummal 2007. őszén megkötött együttműködési megállapodás is segíti;




•

a Tanács állást foglal és véleményt nyilvánít a tehetségek segítésével kapcsolatos kérdésekben, e véleményét a médiában megjeleníti;

•

a Tanács lehetőséget teremt arra, hogy a Szervezetek a róluk szóló információkat közös web-oldalon (www.tehetsegpont.hu), kiadványokban, regionális információs pontokon (Tehetségpontok), regionális fórumokon és a médiában közreadják;

•

a Tanács különös hangsúllyal támogatja, segíti a tehetségek felismerésének, kiválasztásának, segítésének, ők és mestereik elismerésének különböző formáit, az ezeket oktató programokat, valamint a tehetséges fiatalok kapcsolatépítését, önszerveződését, és társadalmi felelősségvállalását.

A Tanács civil kezdeményezésre létrejött olyan független szervezet, amely munkájában koordináló, irányt mutató, esetenként szervező feladatokat lát el. A Tanács és tagszervezetei 2007 márciusa óta az alábbi eredményeket érték el: 1. A Tanács létrehozta, naprakészen tartja, és folyamatosan fejleszti a magyarországi és a határon túli magyar tehetséges fiatalok felismerésével, kiválasztásával és segítésével foglalkozó szerveződések és kezdeményezések (a továbbiakban: tehetségsegítő kezdeményezések) adatbázisát. A Tanács e munka során lehetőséget ad tagságának bővülésére, feltárja a tehetségsegítő kezdeményezések életkori, szakmai és a tehetség szintje szerinti rétegződését és más specifikumait, valamint feltérképezi a tehetségsegítő kezdeményezések közötti átjárási pontokat. E munka keretén belül a Tanács folyamatosan gyűjti a tehetségsegítő kezdeményezések tevékenységének adatait. Az eddigi adatokat a Tanács a szervezetek engedélye alapján egy információt és segítséget adó interaktív portál (www.tehetsegpont.hu) létrehozásával közzétette. A Tanács a tehetségsegítő kezdeményezéseket bemutató, évente felújított kiadványt adott ki magyar és később angol nyelven. A Tanács gyűjti a tehetségsegítő kezdeményezések iránt érdeklődők adatait, és az azt igénylők számára egy folyamatosan karbantartott elektronikus levelezési listát alakított ki, amelyen rendszeresen küld célzott információkat a tehetségsegítés legfontosabb eseményeiről és lehetőségeiről. 2. A Tanács 2007-ben Tehetségnapokat rendezett és 2008-ban Tehetségnapokat szervez Budapesten, Debrecenben, Győrött, Miskolcon, Pécsett, Szegeden, valamint Erdélyben, a Felvidéken és a Vajdaságban. A Tehetségnapok alkalmával az országos, a regionális, a térségi és a helyi tehetségsegítő kezdeményezések bemutatkozhatnak és találkozhatnak a tehetségek segítése iránt érdeklődő pedagógusokkal, fiatalokkal és szülőkkel. A Tanács kezdeményezte számos szomszédos országban, illetve más EU tagállamban, valamint az EU központi szervezeteinél, hogy a Tehetségnapok rendszere az EU egészére terjedjen ki. 3. A Tanács segítette a tehetségsegítő kezdeményezések bemutatására, és a tehetséges fiatalok személyes segítésére szolgáló regionális, kistérségi és helyi, intézményi Tehetségpontok® létrehozását és elősegíti ezek hálózatának kialakulását. A Tanács kidolgozta e Tehetségpontok akkreditálásának elveit, és meghonosította ennek gyakorlatát. 2008. márciusában az országban 15 Tehetségpont működött (http://www.tehetsegpont.hu/96-11464.php). Ezek számát 2009-re jóval száz fölé kívánjuk emelni. 4. A Tanács elősegítette a tehetségsegítő kezdeményezések külkapcsolatainak gyarapodását és fejlődését. A Tanács külön kiemelt figyelmet fordított az EU-n belüli kapcsolatok erősítésére, számos EU-rendezvényen vett részt, ahol beszámolt a magyar tehetséggondozás eredményeiről. A Tanács közös programok és képzések szervezésével segítette a




magyarországi és a határon túli magyar tehetségsegítő kezdeményezések inter-regionális és Kárpát-medencei együttműködését. 5. A Tanács megkezdte a tehetségek segítésének legjobb hazai és külföldi példának szervezett összegyűjtését és tanulmányozását. Ennek és a tagszervezetek korábbi tapasztalatainak összegzésével kidolgozta az Új Magyarország Fejlesztési Terven belül a Magyar Géniusz zászlóshajó program Integrált Tehetségsegítő Programját. Az Integrált Tehetségsegítő Programmal kapcsolatos 700 mFt-os kiemelt projektet és 3 mrd Ft-os pályázati programot a Kormány elfogadta. A program indítására a Tanács 2008. február 22.-én megrendezte a Magyar Tehetségsegítés I. Országos Konferenciáját. A konferencián részt vett és felszólalt a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az oktatási és kulturális miniszter, valamint a hazai és határon túli tehetségsegítés 150 kiemelkedő személyisége. A konferenciát a résztvevők egyöntetűen sikeresnek minősítették. Az Integrált Tehetségsegítő Program az alábbi részelemeket tartalmazza: Kiemelt projektbeli elemek • • • • • • • • • • • • • •

Tehetségsegítési formák hazai és határon túli rendszerének megismerése Tehetségsegítés külföldi példáinak összegyűjtése Tehetségpontok® létrehozása Tehetségnapok rendezése Tehetségsegítési formák kapcsolatrendszere Tehetségsegítő Tanácsok Hazai és határon túli magyar tehetségsegítő kezdeményezések kapcsolatai A tehetségsegítők képzése A tehetséges fiatalok vezetői, innovációs és menedzseri készségeit fejlesztő programok Tehetségbarátok körei Tehetség Rt. és Tehetséghitel megalakítása Tehetségalap létrehozása Tehetségbónusz program A program koordinálása, hazai és EU kommunikációja, monitorozása, értékelése

Pályázatos elemek • • •

A legkiválóbb tehetséggondozó programok elterjesztése, új tehetséggondozó programok indítása A tehetségsegítő szervezetek hálózatképzését segítő pályázat Tehetséges fiatalok önszerveződésének kibontakoztatása

A Tanács részt vett az Új Magyarország Fejlesztési Terv köz- és felsőoktatással kapcsolatos más tehetségsegítő programjainak kialakításában, valamint közreműködik az Oktatási és Kulturális Minisztérium és más minisztériumok tehetségsegítő programjainak véleményezésében.




A program célcsoportja Alaptevékenységükben és a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Programban a Tanács tagszervezetei és partnerei az óvodás kortól a fiatal felnőttkorig (<35 év) minden tehetségterületen, így a tudományos-innovatív, a művészeti, a sport, és a mesterségbeli tehetségek területén segítik a tehetséges fiatalokat, a velük kapcsolatban álló hazai és külhoni mentorokat, pedagógusokat, szülőket, kortárs-csoportokat és támogatókat. A célcsoporthoz tartoznak a tehetségsegítő pedagógusok és szakemberek is. A program megvalósításába bevont partnerek A Tanácsnak a 1043/2006. (IV. 19.) Korm. határozat értelmében a tehetségek segítésével foglalkozó minisztériumok a partnerei. A Tanács kapcsolatot tart fenn az összes magyarországi és határon túli tehetségsegítő civil szervezettel és az e területet érintő tematikájú állami, egyházi és civil szerveződésekkel, valamint az érdeklődő magánszemélyekkel. Kivételesen jó partneri együttműködés alakult ki a Nemzeti Fejlesztési Hivatallal, és az Oktatási és Kulturális Minisztériummal. A program teljes költségvetése A Tanács tagszervezeteinek költségvetése kb. félmillárd Ft-os nagyságrendű. A munkánkat az OKM 3,2 mFt-os támogatásával és a tagszervezetek befizetéseivel tudtuk elkezdeni. Az ÚMFT a 2008-2011 közötti időszakban a munkát 3,7 mrd Ft-tal fogja támogatni. Fenntarthatóság biztosítása A program fenntarthatóságát rövidtávon (2008-2011) a tagszervezetek támogatásából fakadó önerő és az Új Magyarország Fejlesztési Terv tehetségsegítő programjai biztosítják. Már ez alatt az időszak alatt is folyamatosan, de az első 3-5 év után egyre fokozódó mértékben a program a hazai, külföldi és nemzetközi egyéni, céges és közösségi hozzájárulásokból fogja fedezni működését. Erre olyan szervezett formákat dolgoz ki, mint amilyen pl. a Tehetségalap. Ezen ötpárti konszenzusra törekvő munkálatok törvényhozási előkészítése megkezdődött.



ELŐTERJESZTÉS OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Recommend Documents