ELŐTERJESZTÉS. Kerekegyháza Város Képviselő-testületének szeptember 24-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2008. szeptember 24-i ülésére

Tárgy:A Napközi Otthonos Óvoda nevelési programjának módosítása (kiegészítése )

Az előterjesztést készítette:

Hum József oktatási referens

Előterjesztő:

Dr. Kelemen Márk polgármester

Véleményezésre és tárgyalásra megkapta:

Törvényességi véleményezésre megkapta:

A Képviselő-testület Bizottságai

Vincze Miklós jegyző

2. Kerekegyháza Város Önkormányzatának Polgármestere ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2008. szeptember 24-i ülésére Tárgy:A Napközi Otthonos Óvoda Nevelési programjának módosítása

Tisztelt Képviselőtestület! A T. Képviselőtestület a 127/2008(V.29. ) sz Kth.-ban döntött arról hogy a Napközi Otthonos Óvodában a 2008-2209. tanévben 1 fő szakképzett személyt foglalkoztat teljes munkaidőben fejlesztő pedagógus munkakörben, valamint a 14/2008.(VI. 215. ) KTH.-ban a Napköziotthonos Óvoda alapító okiratában az óvoda alaptevékenységét az alábbi szakfeladattal egészítette ki: 80112-6

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése.

Az óvodában 1 fő fejlesztő pedagógus státusz betöltésre is került gyógypedagógus szakképzettséggel rendelkező pályázó személyében 2008. szeptember 1-től. Mivel az alaptevékenység új szakfeladattal egészült ki, az óvoda pedagógiai programjának módosítása (kiegészítése ) is szükségszerűvé vált. Az óvoda pedagógiai programjának kiegészítése a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai fejlesztéséről szóló fejezettel már a fejlesztő pedagógus szakmai közreműködésével készült. Jelen előterjesztés melléklete a pedagógiai program kiegészítését tartalmazza, melynek elfogadásáról a Képviselőtestületnek döntenie kell. A kiegészítésben rögzítésre kerültek a nevelési alapelvek, a fejlesztő pedagógus feladatai a fejlesztő munka során, munkarendje, az elérendő cél (sikerkritérium), valamint azon folyamat leírása, hogyan történik a fejlesztés hatékonyságának, eredményességének értékelése. Az 1. sz. melléklet, mely a gyógypedagógiai felmérés során a gyermekek vizsgálatának, megfigyelésének szempontjait tartalmazza a szülők részére is közérthetővé és láthatóvá teszi - hiszen a gyermekére vonatkozóan ezt a szülő megkapja - hogy a gyermek milyen készségszinten áll a fejlesztés megkezdésekor és milyen mértékben fejlődött egy félév illetve év alatt. A 2. sz. melléklet - amelyet az érintett gyermekek szülei szintén megkaphatnak tartalmazza a pedagógiai munkatervet, mely alapján a szülő látja a fejlesztés folyamatát, a vizsgálatok időpontját, a kiértékelés idejét. A 3. sz. melléklet tartalmazza a fejlesztés szigorúan szakmai és nem pénzügyi szempontok alapján összeállított minimális eszközigényét.

3. A mozgásfejlesztéshez szükséges eszközök beszerzésének hozzávetőleges költségeit az intézményvezető az alábbiakban adta meg

megnevezés gyermek asztal gyermekszék szőnyeg polcos szekrény tornaszőnyeg bordásfal karikák botok különböző méretű labdák gördeszka pad zsámoly babzsákok papír téglák tükör ugrálókötél

darabszám gyermeklétszámtól függően gyermeklétszámtól függően 1db 2db 2 db 2-4 db 10db 10db 4-4 db 1 db 1db 2db 10db 1db 5db

Beszédfejlesztés és környezetismeret I. feladatlapok /Nemzeti tankönyvkiadó ISBN 963 19 0109 2 / Én is tudok beszélni(foglalkoztató könyv )

Ár 70400 70800 25000 25000 35000 40000 15000 10000 8000 30000 25000 30000 5000 30000 25000 10000 454200Ft 4000Ft*2 csomag 2300Ft

A fejlesztő játékok eszközigénye kb. 25 000,-Ft, mint ahogy az a mellékletben látható. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tv. (továbbiakban Otv. )103.§ (2), (3) bekezdése az alábbiakat tartalmazza. „(2) A fenntartó a nevelési, illetve pedagógiai program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az a) nem felel meg az e törvényben előírt követelményeknek; b) olyan többletfeladatokat tartalmaz, amelyekhez a feltételek nem biztosítottak, és annak megteremtését nem vállalja, illetve nem tartalmazza azokat a feladatokat, amelyeket - a szükséges feltételek biztosítása mellett - meghatározott. (3) A nevelési, illetve pedagógiai programot, annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén - ha a döntést a képviselő-testület (közgyűlés)

4. hozza - a harmincadik napot követő első képviselő-testületi (közgyűlési) ülésen sem nyilatkozik.” A fejlesztő felkészítés költségeire a szülőtől térítési díj nem kérhető, ezt az Otv. 114.§-ának (3) bekezdése tartalmazza. „114.§ (3) Ingyenes a fejlesztő felkészítés [30. § (6) bekezdés], a pedagógiai szakszolgálatok (34. §) igénybevétele.” A Képviselőtestület 2008. szeptember 10-i testületi ülésén a fejlesztő pedagógus bérköltsége az önkormányzat költségvetési rendeletébe beépítésre került. A tárgyi eszközök kb. 450 eFt összegű költsége egy maximált költség és részben finanszírozható abból a 270 000Ft összegű, kötött felhasználású, szakmai és informatikai eszköz beszerzésére fordítható központi költségvetésből származó támogatásból, amelyre 2008. évben az óvoda a 23/2008. (VIII:6. ) OKM rendelet alapján pályázott, s mivel az előírt pályázati feltételekkel rendelkezett, ezen összegre jogosult. A pedagógiai program kiegészítése (tartalma ) a jogszabályi követelményeknek megfelel. Amennyiben a Képviselőtestület a Pedagógiai Program módosításával jelentkező többletfeladatok ellátásának feltételeit (személyi, tárgyi ) biztosítani kívánja és tudja a fentieket figyelembe véve, úgy javaslom elfogadásra a Pedagógiai Program módosítását (kiegészítését ).

2008. szeptember 18. Dr. Kelemen Márk polgármester

5.

Az előterjesztés I. számú melléklete

Napközi Otthonos Óvoda Nevelési Programjának kiegészítése

6.

Kiegészítés a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai fejlesztéséről

Nevelőtestületünk felvállalta a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-vagy más területen sérült gyermekek integrált nevelését, valamint a tanulási, magatartási nehézségek kialakulásának prevencióját. Tudjuk, hogy minden gyermek egyszeri megismételhetetlen személyiség, másmás érési ütemmel, vérmérséklettel, szülői mintával érkezik hozzánk. Fontos, hogy a gyermeket olyannak tudjuk elfogadni amilyen. Egyéniségükhöz alkalmazkodva kell őket segíteni helyük, szerepük megtalálásában, az iskolában való sikeres tanulás feltételeit kialakítani. A gyógypedagógus végzettségű kollégánk révén a törvényben leírtak alapján ellátjuk az SNI b) típusú gyermekek fejlesztését valamint az SNI a) értelmében akadályozott gyermekek ellátását. A beszédfogyatékos gyermekek ellátására logopédus segítségét vesszük igénybe. A további SNI a) kategóriába tartozó gyermekek fejlesztéséhez a fogyatékosság típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár, terapeuta közreműködése szükséges. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 121§ (29)pontja szerint Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan

és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia,dyscalculis, mutizmus,kóros hyperkinetikus vagy kórós aktivitászavar) c) A speciális nevelést igénylő gyermekeknek az integrálása, szocializálása, fejlesztésüknek az elősegítése.

7. Alapelvek:  A gyermeknek joga van az életkorának, fejlettségének megfelelően biztosított óvodai életrendhez, a biztonságos, egészséges környezethez, adottságainak, érdeklődésének, képességeinek megfelelő neveléshez.  A szükséges segítséget minden gyermek meg kell, hogy kapja, függetlenül a szülők anyagi helyzetétől, a szociális különbségektől.  A fejlesztés hatására a speciális nevelési igényű gyermekeknél is alakuljon ki az alkalmazkodó kézségnek, akaraterőnek, önállóságra törekvésnek, együttműködésnek számukra elérhető szintje.  Ennek érdekében csak mindig annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni.  A gyermek iránti elvárást a speciális nevelési igény jellege, állapotának súlyossága határozza meg. Cél:  A másság elfogadtatása, mind a gyermeknél, mind a felnőtteknél.  Személyre szabott nevelés által az esélyegyenlőséget megteremtő, speciális nevelési szükséglet biztosítása minden olyan gyermeknél, akinek szüksége van rá. Feladat:  Elfogadó, szeretetteljes légkörben a gyerekek minél teljesebb megismerése. Egyéni, nevelési, fejlesztési terv alapján biztosítani a gyermekek testi, érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődését, segíteni a közösségbe való beilleszkedésüket.  Közvetlen kapcsolattartás a szülőkkel (őszinte, mindennapos), szakemberekkel (orvos, pszichológus, logopédus stb.).  A gyermek iránti elvárást a speciális nevelési igény jellege, súlyosságának mértéke határozza meg.  Terhelhetőségét biológiai állapota határozza meg. Egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes lehet. Kiemelt feladatot jelent ennek felismerése, gondozása.  A speciális nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés célkitűzéseinek megvalósítására kell törekednünk.  Törekedni kell arra, hogy a nem vagy kevéssé jól működő funkciók tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek.  A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai- orvosi- pszichológiai komplex vizsgálat javaslatira, előírásaira kell építeni.  A fejlesztő terápiák az intézmény programjának tartalmi elemeivé vállnak.

8.

Sikerkritérium: Nevelés hatására a speciális nevelési igényű gyermekeknél is alakuljon ki az alkalmazkodó kézségnek, akaraterőnek, önállóságra törekvésnek a számukra is elérhető szintje. Ennek érdekében mindig csak annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni. Felmérések: A Szakértői Bizottság vagy Nevelési Tanácsadó komplex vizsgálatára, az általuk felállított diagnózisra és a javaslatra építve, valamint a gyógypedagógus, szeptemberi felmérés eredményeire támaszkodva írja meg a gyermekek egyéni fejlesztési tervét. A fejlesztés magába foglalja a vizuális, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. /1.melléklet/ Azok a gyermekek, akik már rendelkeznek a Nevelési Tanácsadó vagy a Szakértői Bizottság javaslatával, ők az előírt óraszámban és fejlesztési területen kapják a megsegítést. A többi nagycsoportos óvodás szűrése szeptemberben történik. A felmérést követően a problémás gyermekeknek időpontot kérünk a Nevelési Tanácsadótól. A Tanácsadóhoz irányított gyermekekről pedagógiai vélemény készül, a többiekről szóbeli tájékoztatást kapnak az óvodapedagógusok és az érdeklődő szülők. A középső csoportos gyermekek felmérése május végétől június elejéig tart, hogy a fejlesztésre szoruló gyermekeknek június 15-ig meg tudjuk kérni a vizsgálati időpontot, mely a következő tanévet készíti elő. Bemenet-kimenet szabályozása: A gyermekeknek Nevelési Tanácsadó vagy Szakértői Bizottság javaslatával kell ahhoz rendelkezni, hogy gyógypedagógiai fejlesztésen vehessenek részt.

9. Az iskolatípus kijelölésére és a további fejlesztésekre való jogosultság megállapítása a fent említett két szerv javaslata és a vizsgálat eredménye alapján történik. A gyógypedagógus feladata: •Elvégzi a felméréseket, dokumentálja, összegzi a gyermek teljesítményét, és fejlesztési tervet készít. •Gondot fordít arra, hogy a gyermekek minden segítséget megkapjanak hátrányaik leküzdéséhez. •A

fejlesztések

a

gyermekek

számára

megfelelő

területen

valósuljanak meg. •Segíti a diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását. •Együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekekkel

foglalkozó

óvodapedagógus

tapasztalatait,

észrevételeit, javaslatait. •Kapcsolatot tart a szülővel a fejlesztés sikerességét szolgáló ismeretek átadásával. •Kapcsolatot alakít ki és tart fenn az iskola gyógypedagógusával és tanítóival. •Figyelemmel kíséri a kontroll időpontját. Fejlesztés helye, ideje: A nagycsoportos gyermekek fejlesztése, felzárkóztatása helyileg az általános iskola által biztosított- eredetileg orvosi rendelőnek kialakított - szobában történik. A gyermekek átkísérése a gyógypedagógus feladata, de a szülők segítségére is számítunk.

10. Jelenleg tíz kisgyermek rendelkezik szakvéleménnyel, kettő gyermeknek a vizsgálati időpont kérése folyamatban van. Minden gyermeknek heti 2 fejlesztő óra van előírva. Amennyiben a gyógypedagógus szükségesnek látja, úgy kiscsoportos fejlesztésre /3-4 fő/ az előírtnál magasabb óraszámban fejleszti a gyermekeket. / A fejlesztés minimális eszközigény 3.melléklet/ időpont 8- 8.45

hétfő egyéni

kedd egyéni

szerda egyéni

csütörtök egyéni

péntek egyéni

9.10-10.40

csoportos

csoportos

csoportos

csoportos

csoportos

11.00-11.4 5

egyéni

-----

---------

egyéni

8.00- 8.45 8.45- 10.10 10.10- 10.40 11.00- 11.45

egyéni fejlesztés /45 perc/ a gyermekek oda-visszakísérése az óvodába csoportos fejlesztés /90perc/ egyéni fejlesztés

17 óra fejlesztéssel töltött idő. 2 óra a dokumentációk megírása 2 óra kapcsolattartás az óvónőkkel 21 óra

----------

11. 1. szmelléklet

Gyógypedagógiai felmérés

12.

A gyermek szociális fejlettsége 1.

vizsgálat, megfigyelés időpontja: kapcsolatteremtés felnőttekkel

kapcsolatteremtés társakkal

beilleszkedése a tevékenységekbe

feladatmegértése

feladattartása érzelmi élete

kezdeményező elfogadó visszahúzódó elutasító kezdeményező elfogadó visszahúzódó elutasító szemlélődő magányosan tevékenykedő társakhoz sodródó bekapcsolódó alkalmazkodó együttműködő kezdeményező irányító megérti elfogadja teljesíti nem érti érti , de nem teljesíti részben teljesíti irányítással, segítséggel elvégzi önállóan teljesíti elmélyült, kitartó kapkodó, szétszórt kiegyensúlyozott nyugtalan erőszakos változó hangulatú zárkózott, szorongó

év eleje

félév

év vége

13. A gyermek szociális érettsége 2. a vizsgálat, megfigyelés időpontja: a gyermek önállósága a gyermek feladatvégzése

a gyermek munkatempója

év eleje

félév

év vége

félév

év vége

személyi kontaktus nélkül is teljesít időnként személyi kontaktust igényel állandó személyi kontaktust igényel motivált, törekszik a jó megoldásra a motiváltság hiánya jellemzi, erőtlen tevékenysége elmélyült a feladat nem köti le kitartó a tevékenységben kapkodó, kitartásra nem képes gyors, dinamikus átlagos lassú, nehézkes könnyen vált át más tevékenységre nehezen áll át más tevékenységre

egyéb:

A gyermek értelmi fejlettsége 3. a vizsgálat, megfigyelés időpontja: tárgyak csoportosítása időbeli relációk figyelem jellemzői

szín szerint forma szerint méret szerint időrendiség képi szint időrendiség beszéd szint ok-okozati viszony összpontosításra képes rövid ideig figyel csak a játék köti le könnyen elterelhető szétszórt, figyelmetlen

év eleje

14.

A gyermek, nyelvi kifejezőképességének fejlettsége 4. év eleje szókincs beszédritmus

képolvasás

félév

év évge

félév

év vége

gazdag, árnyaltan kifejező átlagos hiányos, szegényes folyamatos akadozó gyors lassú felsorol egyszerű cselekvést megnevez összefüggéseket felismer

Mozgásfejlettség és laterális dominancia 5. a vizsgálat, megfigyelés időpontja:

a gyermek mozgásfejlettsége

mozgásutánzás képessége ujjak ritmikus ökölbe zárása ujjak széttárása fűzés/nagylyukú gyöngy-kicsi/ pároslábon szökdelés/veréb/ majd egylábon labdaelkapás egy lábon egyensúlyozás 15 mp-i

l a t e r á l i s d.

kézdominancia lábdominancia szem -dominanci a

ujjakkal sorra érinteni a hüvelykujjat a megérintett ujj csukott szemmel való azonosítása ujjak kisujjal kezdődő gördülékeny tenyérbe zárása Melyik kezével rajzol? Melyik kezével dob? Melyik kezével fog? Melyik lábával lép fel a padra? Melyik lábával rúg bele a labdába? Melyik lábán szökdel tovább? Melyik szemével néz bele a papírhengerbe?

év eleje

15.

Testséma ismerete-tájékozódás saját testen 6. 3 éves kortól Mutasd meg, hol van a fejed! Mutasd meg, hol van a kezed! Mutasd meg, hol van a lábad! Mutasd meg, hol van a hasad! Mutasd meg, hol van a hátad! Mutasd meg, hol van a nyakad! Mutasd meg, hol van a füled! Mutasd meg, hol van a szemed! Mutasd meg, hol van az orrod! Mutasd meg, hol van a szád! Mutasd meg, hol van a térded! Mutasd meg, hol van az arcod! Mutasd meg, hol van a talpad! Mutasd meg, hol van a tenyered! átlag feletti

átlagos

átlag alatti

képtelen a

90-100%

50-90%

10-50%

testrészek megmutatására

14-13

13-7

2-7 pont

0-10% 1-2 pont

16. Testséma ismerete 6. 4-5 éves kortól Mutasd meg, hol van a homlokod! Mutasd meg, hol van a könyököd! Mutasd meg, hol vannak a lábujjaid! Mutasd meg, hol van a vállad! Mutasd meg, hol vannak az ujjaid! Mutasd meg, hol van a combod! Mutasd meg, hol van a szemöldököd! Mutasd meg, hol van a cicid! Mutasd meg, hol van a sarkad! Mutasd meg, hol van a csuklód! Mutasd meg, hol van a feneked!

átlag feletti

átlagos

átlag alatti

képtelen a

90-100%

50-90%

10-50%

testrészek megmutatására

10-11 pont

6-9

1-5 pont

Testséma ismerete 6.

0-10% 1 pont

17.

5-6 éves kortól Mutasd meg, hol van a hüvelykujjad! Mutasd meg, hol van a kis ujjad! Mutasd meg, hol van a mutatóujjad! Mutasd meg, hol van a lábfejed! Mutasd meg, hol van az állad! Mutasd meg, hol van a csípőd! Mutasd meg, hol van a köldököd! Mutasd meg, hol van a szemhéjad! Mutasd meg, hol van az ajkad! Mutasd meg, hol van a fülcimpád! átlag feletti

átlagos

átlag alatti

képtelen a

90-100%

50-90%

10-50%

testrészek megmutatására

9-10 pont

5-9 pont

1-5 pont

0-10% 1 pont

18. Tájékozódás térben 7. 3-4 éves korban Dobd fel a babzsákot! Dobd le a babzsákot! Tedd a fejedre a babzsákot! Tedd magad mögé a babzsákot! 4-5 éves korban Tedd a cipődre a babzsákot! Tedd a cipőd elé a babzsákot! Tedd a cipőd mögé a babzsákot! Tedd a cipőd alá a babzsákot! 5-6 éves korban „Leteszem a babát, mondd meg hol van!”  Szék alatt  Széken  Szék mögött  Szék előtt  /tartom/ fölötte  Szék mellett Fordulj jobbra! Fordulj balra!

Tájékozódás időben-sorrendiség felismerése 8.

19.

3 eseménykép sorrendjét helyesen megállapítja. 3 eseménykép sorrendjét segítséggel megállapítja. 3 eseménykép sorrendjét segítséggel sem képes megállapítani. 4 eseménykép sorrendjét helyesen megállapítja. 4 eseménykép sorrendjét segítséggel megállapítja. 4 eseménykép sorrendjét segítséggel sem képes megállapítani. A hét napjait segítség nélkül helyesen felsorolja. A hét napjait keverve sorolja fel. Nem tudja felsorolni.

Látási emlékezet vizsgálata 9. 3 képnél észreveszi a sorrend felcserélését. 4 képnél észreveszi a sorrend felcserélését. 5 képnél észreveszi a sorrend felcserélését. 6 képnél észreveszi a sorrend felcserélését. Megjegyzés:

Analizáló-szintetizáló képesség vizsgálata 10. 2 részből álló képet kirak- önállóan- segítséggel- nem tudja kirakni 3 részből álló képet kirak -önállóan- segítséggel- nem tudja kirakni 4 részből álló képet kirak -önállóan- segítséggel- nem tudja kirakni

20. Matematikai képességek vizsgálata 1. Számlálás egyesével növekvő sorrendben: 2. Számemlékezet: Mondd utánam! o 2, 3, 5 o 4, 6, 8, 9 o 10, 4, 7, 1 3. Globális darabszám felismerése-saját testen: Mutasd az ujjadon, amennyit mondok! o 2, 5,4,7,10, - Mennyiség felismerés tárgyakon: Vegyél ki a dobozból …korongot! Mennyiség felismerése…..-ig kialakult.

4. Több-kevesebb reláció: Hol van több/ kevesebb? Ismeri a fogalmat, helyesen alkalmazza a relációt. Nem ismeri a fogalmat.

5. Mennyiségállandóság vizsgálata.

6. Matematikai szabályok felismerése /pálcikával ritmusos sor kirakása/.

21. Családrajz 12. írásnyomaték ceruzafogás kezesség színek megnevezése megfigyelés:

Értékelés, összegzés:

22.

Egyéni fejlesztési terv 2008/2009-es tanév I.félév 1. Gyermek neve: Csoportja: Vizsgálat időpontja: /ikt.szám:…………… Vizsgáló bizottság megnevezése: Anamnézis, status, javaslat a szakértői javaslaton. 2. Fejlesztési területek és célkitűzések:    

Nagymozgás Finommotorika Kommunikáció Kognitív funkciók  Szociobilitás

23.

3. A fejlesztés megvalósulásának keretei: egyéni fejlesztés, kiscsoportos fejlesztés Kerekegyháza, 2008.

……………………… gyógypedagógus

24. Egyéni fejlesztési terv 2008/2009-es tanév II. félév 1. Első félév eredményei/ változásai

2.Fejlesztési területek és célkitűzések: Nagymozgás Finommotorika Kommunikáció Kognitív funkciók Szociobilitás

25.

3.A fejlesztés megvalósulásának keretei: egyéni fejlesztés, kiscsoportos fejlesztés Kerekegyháza, 2008. …… ……………… gyógypedagógus

26. 2. melléklet

Gyógypedagógiai munkaterv Szeptember  Az összes nagycsoportos gyermek gyógypedagógiai felmérése, a felmérés

értékelése, a kiszűrt gyermekek részére időpont kérése a Nevelési Tanácsadótól.  Fejlesztési terv készítése - a gyógypedagógiai vizsgálat során megállapított

hiányosságok

és

a

Nevelési

Tanácsadó

javaslata

ismeretében- a javaslattal már rendelkező gyermekek részére.  Csoportbeosztás elkészítése.  Rendszeres konzultáció és kapcsolattartás az óvónőkkel.  Kapcsolattartás a szülőkkel, fogadóóra biztosítása a szülők részére. December  Felülvizsgálat kérése a Nevelési tanácsadó felé december 15-ig az

iskolába induló óvodásoknak. Január  Az első félév értékelése a szülők és az óvónők felé.  Fogadóóra a szülők részére.  Csoportbeosztás felülvizsgálata. Február- Március  Kapcsolatfelvétel a választott iskolával, gyógypedagógussal.  Fogadóóra a szülők részére, az iskolaválasztás segítése.

Május  Év végi vizsgálatok elkészítése, kiértékelése / május 10-ig/.  Május vége-június eleje: a középsősök felmérése, kiszűrése, időpont kérése június 15-ig.

27. 3. melléklet A fejlesztés minimális eszközigénye Egyéni és csoportos fejlesztéshez / mozgásfejlesztés/ megnevezés gyermek asztal gyermekszék szőnyeg polcos szekrény tornaszőnyeg bordásfal karikák botok különböző méretű labdák gördeszka pad zsámoly babzsákok papír téglák tükör ugrálókötél

darabszám gyermeklétszámtól függően gyermeklétszámtól függően 1db 2db 2 db 2-4 db 10db 10db 4-4 db 1 db 1db 2db 10db 1db 5db

Dosszié /a gyermeke személyi anyagához/ Irattartó papucs Színes ceruza/vékony +vastag/ Zsírkréta /vékony+ vastag/ Rajzlap Olló Színes papír Ragasztó Írólap Gyurma festék+ ecsetek ceruzafogó /háromszögletű és műanyag/ vázlatok füzet / nagy/

10-15db 4db 1-1 cs 1-1 cs 50db 4db 4cs 4 tubus 4 cs 2dz 2dz 4db 1db/gyerek

28.

Beszédfejlesztés és környezetismeret I. feladatlapok /Nemzeti tankönyvkiadó ISBN 963 19 0109 2 / Én is tudok beszélni Fejlesztő játékok /Fakopáncs / termék memóriakártya-ellentétpárok memóriakártya-foglalkozások memóriakártya-háziállatok memóriakártya-népmesék készségfejlesztő-alma fűzőcske cipős fűzőcske fűzőcske autós 50 db-os gyöngy öltöztethető maci család golyóvezető golyós ritmussor mozaik képkereső járműves képkereső gyümölcsös összesen

cikkszám 1737 1739 1708 1740 0577 0522 0349 1221 0830 0550 0575 0854 0853

ár 330.330.330.330.1180.990.250.850.2280.4650.4990.3650.1650.1650.23.460.-

29.

Az előterjesztés II. számú melléklete

A Napközi Otthonos Óvoda Nevelési Programja ( az előterjesztett módosítással egységes szerkezetben )

30.

KEREKEGYHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATI ÓVODÁJÁNAK

HELYI NEVELÉSI PROGRAMJA 2008

KÉSZÍTETTE: A KEREKEGYHÁZI NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA NEVELŐTESTÜLETE

31.

TARTALOM

AZ ÓVODA BEMUTATÁSA Az óvoda szerkezetének bemutatása AZ ÓVODA ÁTFOGÓ GLOBÁLIS NEVELÉSI TERVE

Az óvoda nevelési céljai Az óvoda nevelési feladata, személyiségfejlesztés terén

Érzelmi nevelés Értelmi nevelés Az óvodai élet tevékenységformái A program célja, feladata ALAPVETŐ NEVELÉSI KERETEK

Az egészséges életmód alakítása Érzelmi nevelés és szocializáció Az iskolára való alkalmasság fejlesztése Testileg Lelkileg Szociálisan

Beszédkézség, anyanyelvi nevelés AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI

Játék Mese – Vers Ének – Zene – Énekesjáték Rajzolás – Mintázás – Kézimunka Mozgás A külső világ tevékeny megismerése Matematikai nevelés Környezeti nevelés Munka jellegű tevékenységek Tanulás Gyermekvédelem Kiegészítés a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséről

32. AZ ÓVODA KÜLSŐ KAPCSOLATAI Családdal

Iskolával Közművelődési intézményekkel Helyi egyházakkal Helyi cigányszervezettel A PROGRAM CÉLJAIHOZ RENDELT ESZKÖZRENDSZERÜNK Tárgyi és személyi feltételek Értékelés Felhasznált irodalom Az óvoda jellemző adatai

Az óvoda hivatalos elnevezése: NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA KEREKEGYHÁZA Az óvoda pontos címe: NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA 6041 KEREKEGYHÁZA

Gyermeklétszám 2008/09 -ben

Rákóczi u. 70. Tel.: 76-371-122

3 csoport kb. 86 gyermek

Andrássy u. 89. Tel.: 76-371 –241

2 csoport kb. 53 gyermek

Fő u. 74

Tel.:76-371-371* Összesen:

4 csoport kb. 108 gyermek 9 csoport kb. 247 gyermek

Az óvoda fenntartója, pontos címe, telefonszáma: VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT 6041 KEREKEGYHÁZA

33. Fő u. 47/a Tel.: 76-371 011* Az óvoda alapító okiratának a száma: 74 /1995./ V.17. / sz. Kth.

34.

Az óvoda bemutatása

Kerekegyházán 1929-ben alapítottak óvodát. • Az akkori körülmények között, egy csoporttal is korszerű igénynek számító óvoda, az új iskola elkészülése miatt megüresedő öreg épületben kapott helyet. Az óvoda az 50-es években 2, a 60-as években 3, a 70-es években, a hirtelen megnövekvő igények miatt 5, majd hamarosan 9 csoportosra növekedett. • Sajnos, az újonnan megnyíló csoportok mindig valami más célra épült, régi épületekben kaptak elhelyezést, mely - (a későbbiekben bővebben kifejtésre kerülő / - tárgyi feltételeket hátrányosan befolyásolja. • A személyi ellátottság a csoportszám arányával növekedett. Az álláshelyeket szakképzett óvodapedagógusok és dajkák töltik be. • Az óvoda már az ötvenes évektől önálló konyhával rendelkezett melyet 1997 júliusától a gazdasági megszorítások miatt, kellett megszüntetni. Azóta a gyermekek étkeztetése a helyi iskola konyhájáról történik. A megszorítások miatt meg kellett válni két dajkai állástól is, így a csoportok ellátása a 4 különálló épületben sokkal nagyobb feladat. Az ételszállítás önkormányzati kocsival megoldott, de az ételek kiadagolása, a csoportok közötti elosztása, az edények mosogatása, a tálaló konyha rendben tartása, az udvarok, és az épületek takarítása, a csoportokban végzett gondozási teendők mellett, mind a dajkákra hárul. • Ezen objektív nehézségek ellenére az óvoda működésének külső megítélése a községben jó, minden csoportban érvényesül a gyermekközpontú szemlélet, az elhivatottság és a gyermekszeretet. • A nevelőmunkában figyelembe vesszük a felhasználók (szülők) igényeit a fenntartó elvárásait és a helyi adottságokat. Így a község hagyományaihoz igazodva szülői igény alapján 1990-től, először minisztériumi engedéllyel, majd egyházi és önkormányzati megállapodás alapján évfolyamonként egyegy csoportban keresztényszellemű nevelés is biztosított. A fenti szempontokat figyelembe véve tanulmányoztuk a felkínált kész nevelési programokat. Mivel teljesen egy sem alkalmazható a helyi körülmények között, arra az elhatározásra jutott a nevelőtestületünk, hogy a számunkra elfogadható, szimpatikus motívumokat beépítve, közösen dolgozzuk ki nevelési programunkat. A leginkább alkalmazható e programok közül az Óvodai Nevelés Játékkal, Mesével c., a Tevékenységközpontú és az Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel c. programok. Ezekből, és a mellékelten felsorolt irodalomból merítve, Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára építve állítottuk össze helyi nevelési elképzelésünket.

35.

A csoportokban folyó tevékenységek, foglalkozási formák megszervezéséhez biztosítja programunk az óvónők módszertani szabadságát. Mindenki egyéniségének megfelelő módszerrel közelítsen a rábízottakkal a közösen kialakított, a szülők és a jövő társadalom elvárásainak, megfelelő emberképhez.

Jelenleg minden óvodába jelentkező gyermeket fel tudunk venni, bár a csoportok férőhelyeinek kihasználtsága majdnem mindenütt meghaladja a maximálist. Gondot a beíratott gyermekek rendszertelen óvodába járása okoz, vannak indokolatlanul huzamosan hiányzók, akik néha hónapokat mulasztanak, máskor pedig ugyanezek a gyermekek a nyári ügyeletet is igénybe veszik. Ezek főleg a hátrányos, vagy veszélyeztetett családi háttérrel rendelkező gyermekek, akiknél az óvodai nevelés különösen fontos, lehetőleg három éves kortól. Nálunk ez a lehetőség biztosított, csak a szülők meggyőzése ennek szükségességéről, a következő évek feladata.

36.

Gyermekképünk „Az óvodai nevelés országos alapprogramja az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre.”

Ez a kissé merev, száraz megfogalmazás meghatározza, mire kell figyelni az „embernevelő” pedagógusnak. Figyelni kell:

• A személyiség kibontakoztatására, melyet meghatároznak a genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán, és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások. • A gyermeket szociálisan alkalmassá kell tenni, az őt körülvevő társadalmi környezetbe való beilleszkedésre, ahol jól érzi magát, és kifejlődnek az együttműködési és érintkezési képességei. Alkalmassá válik a kooperációra és a kommunikációra. A személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi feltételeknek meghatározó szerepe van. A környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős, hiszen a család az első szocializációs szintér, mely a kisgyermeket formálja, spontán módon valósítja meg a „társadalomba bevezetés” feladatait. A családi nevelés mellett az óvodának igen nagy szerepe van az elsődleges szocializáció során. Óvodaképünk Mivel az óvoda a közoktatási rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a 3. életévtől az iskolába lépésig, fontosnak tartjuk a gyermekközpontú óvodai nevelést, •

ahol a kisgyermek eredetisége szabadon fejlődik, ami azt jelenti, hogy teljes odafordulással bánunk vele, egészséges környezetet alakítunk ki számára, • jó szokásokra, életritmusra, korához illő fegyelemre szoktatjuk. Ehhez a következő szükségleteit kell kielégíteni: •

• • • • • • •

testi szükségletek, védelem, biztonság- és felnőtt-igény mozgás, cselekvés játék, képzelődés, mese, beszéd, együttlét a társakkal, és a kíváncsiságra alapozott, tágan értelmezett tanulás.

37.

Az óvoda szerkezetének bemutatása • A Kerekegyházi Napköziotthonos Óvoda a Nagyközség Önkormányzata által

fenntartott gazdaságilag részben önálló intézmény. • A három egymástól távol eső más utcában levő épületben folyó nevelőmunka irányítását egy vezető látja el, munkáját egy általános helyettes, és egy óvodatitkár segíti. Felnőtt létszám, az épületekre elosztva:

Óvoda neve, címe Napköziotthonos Óvoda Kerekegyháza Rákóczi u.70 Kerekegyháza Fő u. 74 Kerekegyháza Andrássy u. 89 Összesen:

Csoportszám

Óvodapedagógus

Dajkák

Óvodatitkár

Össz. dolg.

3

7

4

1

12

4

7

5

0

12

2

4

3

0

7

9

18

12

1

31

Iskolai végzettség 8 ált.+ dajkaképző szak. tanf. Érettségi+ Óvodatitkár képző tanf. Óvódaped. képz. Főiskola Felsőfokú Óvóképző

-

-

9

-

9

-

-

-

1

1

4

-

15

-

-

4 -

15

Az óvoda speciális szolgáltatásaihoz elvégzett iskolák Hittudományi akadémia Speciálisan fejlesztő tanf. Spec. óvónői nyelv tanf. Hitoktatói tanf.

-

2 1 3 2

-

-

-

-

-

-

2 1 3 2

38. Az óvoda csoportszerkezete: • Az azonos életkor szerint szerveződő csoportok nyújtanak a legkedvezőbb

• • •

• •

fejlődési környezetet a gyermekek szociális fejlesztéséhez. Ebben a szerkezeti formában van nagyobb lehetőség az életkori sajátosságok figyelembe vételére, a megfelelő napirend kialakítására és fejlesztési feltételek megteremtésére. Ezért minden csoportunkat eddig sikerült „tiszta”, azonos életkorú csoportnak szervezni, mivel a létszám csoportonként a 25 – 30 között mozgott, ez az előre jelzések szerint az elkövetkező években sem változik sokat. Mivel az 5 éves kor előtt a gyermekek szociális kapcsolata, kötődése igényli, hogy lehetőleg ugyanaz a két óvónő nevelje, a változást / pl.: korcsoport ismétlést / lehetőleg csak 5 éves kor után javasoljuk. Az óvónők 1-2 hetes váltásban, lehetőleg a három óvodai évben " felmenő rendszerben " foglalkoznak a csoportokban. A gyermekek beszédét évente szakképzett logopédus vizsgálja, és a korrekcióra szorulókkal szükség szerinti rendszerességgel, óvodán belül, másodállásban foglalkozik. Ugyanilyen módon foglalkozik a gyógytornász a hanyag testtartású, gerincferdülésre, vagy lúdtalpra hajlamos gyermekekkel. A részképességek fejlődésében kissé elmaradottabb gyermekek felzárkóztatását a csoport óvónői a gyógypedagógus végzettségű fejlesztő pedagógus segítségével, az ott kapott tanácsok alapján, csoporton belül végzik.

39.

Az óvoda átfogó globális nevelési terve

Az óvoda nevelési céljai • Harmonikusan fejlett gyermeki személyiség kibontakoztatása, figyelembe véve az életkori sajátságokat, az eltérő fejlődési ütemet, a különböző családi háttér miatt kialakult egyéni adottságait. • A nyugodt, biztonságérzetet adó, élmény és érzelemgazdag óvodai élet megteremtése, melyben jól érzi magát a gyermek, lehetőséget kap a gazdag, változatos tevékenységre • Az eltérő szociális környezetből óvodába kerülő gyermekek fejlődéséhez, a családokkal szorosan együttműködve, a gyermeki jogok tiszteletben tartása mellett, a mentálhigénés szokások, szabályok kialakítása, testi és lelki szükségleteik kielégítése. • Teljesítse a helyi igény szerint kialakított speciális célt: / melyet a szülők kérése alapján 8 éve működtet, / évfolyamonként egy keresztény szellemben nevelő csoporttal. • A családi és óvodai nevelés eredményeként az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szint elérése, az óvodáskor végére.

Az óvoda nevelési feladata személyiségfejlesztés terén

Érzelmi nevelés Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága, hogy magatartását érzelmei motiválják, ezért a család érzelmi biztonsága kell, hogy folytatódjék az óvodában is. • A gyermeket az óvodában otthonosság, szeretetteljes légkör vegye körül. • A felnőtthöz való kötődés megfelelő kielégítést nyerjen. /Személyes gyengédséggel, tapintatos kivárással lehet leginkább közel kerülni a gyermekhez/ • A gyermek tudjon rácsodálkozni az ember környezetében megmutatkozó jóra, szépre.

40. • A közös élményekre épülő óvodai élet megszervezése, közös tevékenységek gyakorlása közben fejlődjenek erkölcsi tulajdonságai / mint például: az együttérzés, segítőkézség, az önzetlenség, a figyelmesség. / • Az óvodai élet megszervezése, következetes folyamatossága fejlessze akaratát, / ezen belül: önállóságát, önfegyelmét, kitartását, feladattudatát, szabálytudatát. • Engedjen teret énérvényesítő törekvéseinek, ezzel segítse éntudatának alakulását, de egyben szociális érzékenységét is ébressze fel, ismerje meg, és fogadja el a másságot. • A nevelő személyes példáján keresztül segítse a szociális erkölcsi normák, értékek beépítését: A jó, rossz felismerését, az őszinteséget, igazmondást, igasságosságot, felelősségvállalást, a gyengébb védelmét. A saját élethelyzetben való megtapasztalást, érzelmi átélés mellett - megfelelő értelmezéssel párosítsa a nevelő. • Segítse a barátkozást, az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megerősödését. • A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb szinten álló, érzékszervi vagy mozgássérült, speciális fejlesztést igénylő gyermekeket szükség esetén szakember közreműködésével kell fejleszteni. / pszichológus, logopédus, stb. /

Értelmi nevelés • Feladatunk: a jó családi bánásmódhoz hasonló nevelői légkörben, játék,

mese-vers, mozgás óvodai nevelési módszereinek segítségével, a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek a rendezése, célirányos bővítése, hogy ezen keresztül fejlődjenek értelmi képességei / érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, / és kreativitása. • Biztosítani kell a változatos tevékenységi formákat, melyeken keresztül tapasztalatokat szerezhet a természeti és társadalmi környezetről, építve a gyermek életkori sajátosságából adódó érdeklődésére, kíváncsiságára. • Kiemelt jelentőségű feladatunk az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása, a gyermek meghallgatása, a beszédkedv fenntartása. Érvényesüljenek a gyermeki kérdések, igényeljék, és kapjanak rá válaszokat.

41.

Az óvodai élet tevékenységformái. Az óvodai élet minden egyes tevékenység formájához más cél és feladatrendszer társul, ami a gyermekekben különböző ismeretet, kézséget alakít ki. Ezekben a tevékenységekben a gyermekek eltérő ismerete, kézsége képessége, motiváltsága a nevelőtestület igénye, a tevékenységi forma és eszköztár jó megválasztása befolyásolja a minőséget.

A PROGRAM CÉLJA, FELADATA

Az egészséges életmód alakítás

A tevékenységi formák megszervezése

Érzelmi nevelés és társaskapcsolatok

JÁTÉK

Mese, vers

Ének-zene

Vizuális nevelés

A külső világ megismerése

Munka jellegű tevékenység

Mozgás

42. Alapvető nevelési keretek

Az egészséges életmód alakítása Az egészség megőrzésére nevelés nem csak a személyi és környezet higiénét de a pszihohiginénét is magába foglalja Az egészséges életvitel ebben a korban / melyet az erőteljes testi fejlődés jellemez / kiemelt jelentőségű • A gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése, a lehetőségeken belül • A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése • A gyermek testi képességei fejlődésének segítése. • A gyermek egészségének védelme, edzése • Az egészséges életmód, a testápolás, az egészség megőrzés szokásainak alakítása. • A gyermek fejlődéséhez, és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása. Szükség esetén megfelelő szakemberek bevonása / logopédus, gyógytornász, fejlesztő-felzárkóztató pedagógus / a speciális gondozó, prevenciós és korrekciós feladatok ellátására.

Érzelmi nevelés és szocializáció • Vonzóvá kell tenni az óvodai közösséget. • Elő kell segíteni a derűs, nyugodt óvodai élethez szükséges szokások • • •

• • •

kialakulását. Segíteni kell az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képesség igényének kialakulását. / barátkozás, figyelmesség, segítőkézség. / Most kell megalapozni a feladattudatot, a feladattartást, az önállóságot, és a szociálisan elfogadható önérvényesítő képesség kialakulását. Az életkori sajátosságaiknak megfelelő, változatos, tevékenységeken keresztül közösségi élmények és tapasztalatok gyűjtésének a lehetőségének megteremtése. Ennek feltétele a tartalmas, következetes napirend megszervezése. Az egyéni ráfigyeléssel a gyermek személyiségjegyeinek megismerésével a tehetségek felismerése, értelmi képességeik kibontakoztatása. A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatási lehetőségeinek megvalósítása az adott körülmények között a legoptimálisabban. Hassa át pedagógiai munkánkat a gyermek szeretete, az odafigyelés, a meghallgatás, a saját érzések elmondása, mások érzésének meghallgatása,

43. elfogadása, hogy a gyermekek örömteli optimizmusa és ezáltal kiegyensúlyozott személyisége fejlődhessen • Segítsük a gyermekeket abban, hogy természetesen fogadják eltérő képességű és tulajdonságú társaikat. Itt az óvónő viselkedése modell értékű.

Az iskolára való alkalmasság fejlesztése Az iskolaérettségnek, az iskolára való felkészültségnek testi-lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el. Szeretnénk, hogy gyermekeink a teljes személyiségfejlesztés folyamatában mind testileg, mind lelkileg mind pedig szociálisan alkalmassá váljanak az iskolai élet megkezdésére. Mindkettő egyformán szükséges a sikeres tanuláshoz, az életükben bekövetkező változáshoz. Testileg • Rendszeres testneveléssel, egészséges életmódra neveléssel, a mozgáskultúra fejlesztésével, segítjük gyermekeink csont, és izomrendszerének fejlődését, az esetleges defektusokat /például: lúdtalp, gerincferdülést megelőző hanyag tartás / időben kiszűrve, gyógytornász korrigálja. • Az immunrendszer érősítését szolgálja a folyamatos testedzés, a megfelelő ruházatban szabad levegőn töltött mozgás, tevékenység. • Nagy figyelmet fordítunk a finommotorika fejlesztésére. Lelkileg • Óvodáskor végére nyitott érdeklődéssel készen álljanak az iskolába lépésre, mert az óvodáskorban minden elkezdődik, de semmi sem fejeződik be. Az emberi élet minden szakaszát és megnyilvánulását önértékében tekintjük, tiszteljük és becsüljük. Ebben az értelemben a jelen nem áldozható fel a jövő kétséges kimenetelű eredményeiért. A játék- és meseélmények jó alapot adnak a következő érési fok, az iskoláskor építéséhez. • Törekszünk: az adott életkor testi- lelki- szellemi harmónia megteremtésére.

Szociálisan • Éretté kell válniuk szociálisan arra, hogy készen álljanak az iskolai élet és a tanító elfogadására. • Tudjanak alkalmazkodni a szabályokhoz, késleltetni szükségleteik kielégítését. • Kitartásukat, önállóságukat önfegyelmük kialakulása biztosítja.

44. A neurológiai és egyéb hátránnyal küzdő gyermekeket időben speciális szakemberhez irányítjuk korrekcióra, hogy fejlődésüket elősegítse.

Anyanyelvi nevelés, beszédkézség Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - helyes mintaadással – az óvodai nevelő tevékenység egészében, kiemelt jelentőségű.

Feladataink: • • • • • •

A példamutató szeretetteljes beszéd, a fejlesztés leghatékonyabb eszköze. A gyermek anyanyelvi fejlődésének és egyéni beszédsajátosságainak a figyelemmel kisérése is elengedhetetlen, az óvodába lépéstől, iskolakezdésig. Különös figyelmet kell fordítani azokra a gyermekekre, akik beszédhibával, beszédbeli lemaradással küzdenek. Folyamatosan kell bővíteni a gyermekek szókincsét, beszédmegértését. Türelmes meghallgatással tudjuk ébrentartani, a gyermek beszédkedvét, mindig kapjon választ kérdéseire. A mások meghallgatásával, ráfigyelésével alakítsuk ki beszédfegyelmét.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén:

• Érthetően, folyamatosan kommunikálnak, beszélnek, gondolataikat, érzelmeiket mások számára érthető formában életkoruknak megfelelő tempóban és hangsúllyal tudják kifejezni. • Használják a szófajokat, különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkotnak. • Tisztán ejtik a magán- és mássalhangzókat / a fogváltás okozhat nagy egyéni eltéréseket / • Végig tudják hallgatni, és megértik mások beszédét. Az anyanyelvi nevelés kapcsolata más területekkel, határtalan. Átszövi a nevelés egész folyamatát, a lehetőségek végtelen tárháza az óvoda. A játék, az irodalom, az ének – zene, a környezeti nevelés, a testnevelés, de még a vizuális nevelés és a munkajellegű tevékenységek is mind számtalan alkalom a beszédfejlesztésre.

45.

Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai.

Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, és az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze A játékban az a legfontosabb hogy örömszínezetű. Mert: • Önkéntes, és szabad. Szabad akarattal, külső kényszerítő körülmények nélkül jöhet létre. • Nem a végeredmény, a produkció a fontos. Magáért a folyamatért, az azt kísérő érzésekért, élményekért tesszük, indítéka magában a cselekvésben rejlik, ez a jutalom és a kielégülés is. • Elképzelt világa túllép a mindennapok megszokottságán. Valóságszerű, de nem valóságos. A gyermek tudja hogy játszik, mégis összemossa a valóságost és elképzelhetőt. A játék valóságos tárgyak, eszközök, felhasználásával folyik egy "feltételezett térben", nem állít éles határokat közéjük, könnyedén közlekedik egyikből a másikba. • A játékra nem érvényesek a valóság idő- és térbeli korlátai, bármeddig ismétlődhet, bármikor lejátszható. • Megfelel az életkori sajátságnak, az érzelmek, indulatok uralják, az egészből a számára fontos részt emeli az egész fölé. • Ez képessé teszi az analitikus látásmódra, mely elengedhetetlen feltétele lesz például az olvasástanulásnak.

Célok, feladatok Elsődlegesen a gyermekek komfortérzésének feltételeit kell megteremtenünk. Ezután lehet rávezetni őket arra, hogyan lehet egyéni és társas játékokat sikerre vinni. Az óvodai csoportszoba tárgyai, berendezése, a játékszerek, a belső indítékból létrejövő játék, külső feltételei. A tárgyak csak akkor ösztönzik játékra a gyermekeket, ha közük van hozzájuk, ha elérhető - ismerősek, egyéni történetük van, részei lehetnek életüknek, cselekedeteiknek. Tudják a kisebb - nagyobb akadályokat legyőzni, a szabályokat megtartani. A játék folyamata, módja teljes egész, a differenciálódás csak lassan halad, és nem is válik szét tiszta játékfajtákra. Maga a játék módjának változása nagyvonalakban jellemző az életkorokra.

46. • A gyakorlójáték indítéka a funkcióöröm és " én csinálom " diadalmas érzése.

Ebben a játékfajtában a gyermek alkot. Megalkotja, kipróbálja az egyes mozdulatokat, funkciókat. Mindez örömet jelent neki. • A szimbolikus játékoknál a behelyettesítés, a tettetés a kitalálás dominál. A szimbolikus sémák kialakítása ismerkedés, próbálgatás, ismétlés, változatos benyomások és érzelmek erősítése és osztályozása során történik. A kisgyermek elraktároz, rögzít, és újraértelmez. • A konstrukciós és szabályjátékok 5-6-7 éves korban jelennek meg. Ehhez már a társak elfogadása, a " másik " szempontjainak tudomásul vétele kell. • A csoportos játékok az óvoda egyik vonzó kínálata. A társas, dramatikus jellegű és szimbolikus tartalmú játékokhoz elengedhetetlen a " másik ". A gyermek a játék során leginkább önmagát tanulja. Próbálja feszültségét oldani, vágyait kielégíteni. Utánoz, kipróbál, kitalál. Egyre nagyobb hatékonyságra és önállóságra törekszik önmaga és a környezete felett.

Az óvónők felkészültsége, attitűdje A jó családi bánásmódhoz hasonló nevelői légkörben, megértő, együtt érző nevelői magatartást tanúsítson. Így a szabadság és a szabályozás kellő arányával, biztonságot és bizalmat, - elfogadást és védelmet tud nyújtani a gyermekek számára. Az óvónő vezető szerepe a játékban fontos, ő teheti azt érdekessé és biztonságossá, nyugodttá. Leleményes, kíváncsiságot keltő tevékenységével, egyszerű, utánozható minták nyújtásával vezesse rá a gyermekeket a folyamatosan bővülő játék motívumkészletének összerakására, variálására. Állandóan ő maga is tanulgassa a gyermekektől, hogyan lehet adott körülmények között jó játékot csinálni. Jelenlétével, szóbeli és kézügyességével, a játék célja szerint segítse sikerre vinni a gyermekek kezdeményezéseit. Tanítgassa a társas alkalmazkodás szokásait. Jelenléte alakítsa ki a kisgyermekekben azt az érzést: jó az óvó néni közelében lenni. Tervezzen olyan napirendet, mely a fentiek kialakítását segíti, melyben kiemelkedő jelentőséget kap a játék.

47. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére Az óvodáskorú gyermek a játékban él és fejlődik harmonikusan. Minden fejlődés értéknövekedés, amely az ember megismerő és teljesítőképességének gyarapodását foglalja magában. Az önként vállalt szabályok betartása, az elkezdett cselekvés befejezése, a fejlődés biztos jele. A nevelőmunkánk élő visszaigazolása a játékban ötletadó, és mások ötleteit alkalmanként átvevő, a játék szabályait megtartó, sőt igénylő, - az örvendezni tudó, kíváncsi gyermek.

48.

Mese, vers " A gyermekkornak két tündérvilága van: a cselekvés síkján a játék, szellemi síkon a mese " / Esztétikai nevelés az óvodában Bp.1996 / A játék és mese természetes kapcsolatát érdemes kiaknázni. A mese a valóság és a vágyak közötti szivárványhíd, mely az élőbeszéd fordulataiból épül fel. A mese: örömforrás és társas élmény, amely a játékhoz hasonlóan, nagy belső energiákat mozgósít. A mese célja: amit mesélünk, mindig konkrét, érzéki és mégis térben és időben hatalmasan kitágított. Elvigye a gyermeket képzeletén keresztül a legelérhetetlenebb vágyak világába. Ezt a tágítottságot a mese kerete adja: „hol volt, hol nem volt.” A igazi mese választ ad a lét alapkérdéseire: Ki vagyok? Honnan kerültem ide? Mi az, hogy élek? Stb. A mesehallgatás elmélyíti a gyermek létélményét. A mesehallgatáskor a befogadó, odahallgató sokkal mélyebbre hatol a nyelv birtoklásának, használatának lényegébe, mint amikor ő beszél. A mesélés a kommunikációs képességfejlesztés legfontosabb eszköze. A mesék erkölcsi nevelő hatása: A mesei cél, életcél. – Az egyetlen cél és jutalom, a másik emberrel kötött szövetség, vagy szeretetkapcsolat. A holtig hűséges társ megtalálása, az emberhez méltó életfeltételek megteremtése, az igazság győzelemre segítése. A népmesék erkölcsi nevelő hatása mélyen átjárja a személyiséget. A mesében az adott szót meg kell tartani, az ígéretet be kell váltani. A küzdelem szemtől szemben folyik, az aljasul támadó rendre pórul jár. A gyengét, a kicsit védelmezni kell. Mindez beépül a kicsik erkölcsi érzelmeibe és szabálytudatába. A mese oldja szorongásaikat. A mindennapos mesélés hatására nő a gyermekek bábozó, dramatizáló kedve, melyet az óvónő bábjátéka fokoz. Ez azért jó, mert a szorongásos visszahúzódó gyermekek is megfeledkeznek gátlásaikról, felszabadultan merülnek el a bábozásba. A vers: Játék a nyelvvel, és az érdekesen szép, hangzó beszéddel. A vers, csak úgy, mint a mese emberi kapcsolatokra tanít, erkölcsi tartalma van, belső indulati élményéket közvetít. Mindvégig az átélés, és nem a cselevés fonalán halad. A verset mondani kell, és nem tanítani! A mese és a vers az anyanyelv zenéje, észjárása a kicsinyek tanuló iskolája.

49. Az óvónő feladata a mesélésben, verselésben: Az előadásmód fő szabályai. 1. A beszéd elemeinek érvényesítése. 2. Az óvónő és a gyermek kapcsolata akkor teljes, ha végig szemben ülnek egymással, az óvónő tartja a gyermekekkel a szemkontaktust. Láthatóvá teszi a mese, vers mimikai megjelenését az arcán. 3. A meséhez tilos feladatokat adni, visszakérdezni, vagy hatásáról faggatni a gyermeket. 4. Segítsük elő, hogy megfelelő eszközökkel el is játszhassák a gyermekek a nekik tetsző mesét. Az irodalmi nevelés akkor éri el a hatását, ha a befogadóból maga is előadóvá válik, s az élmény a gyakorlás hatására játékában, nyelvi kifejezőképességében, és esztétikai területeken is fejlődés tapasztalható. 5. A mesén, versen keresztül alapozhatjuk meg későbbi tanulási folyamatait. 6. A mesélésen verselésen való részvétel mindig önkéntes legyen. Ők döntsék el, hogy mikor akarják távolról játék közben hallgatni, és mikor akarnak közvetlen részese lenni. 7. Igazi mese az óvodában is csak fejből mondható. A mesélés általában játékidőn belül és lefekvéskor történik. A gyermekeknek ismerniük kell a mesélés alatti szabályokat, szokásrendszert. / például: nem lehet kiabálni, a játékeszközökkel finoman bánjanak, stb. / Fontos az elhelyezkedés mesehallgatáskor. A mesék, versek komplexen / hangulati témakörben / kapcsolódjanak más tanulási tevékenység tartalmához, pl. évszakokhoz, énekanyaghoz, ünnepekhez, egyéb aktualitáshoz. A szöveghűen, szemléltetőeszköz nélkül mesélő óvónő, a televízióhoz szokott, képet passzívan szemlélő gyermeket képessé teszi a belső képalakításra, mely a szó segítségével elevenedik meg. • • • • • • •

A fejlődés várható jellemzői: Kezdetben dal, mondókajáték, állathangutánzó és mesemondókák, halmozó és láncmesék, versek, verses mesék, majd az „igazi” mégis a csodás elemekkel átszőtt tündérmesék. A gyermekek játék közben is szívesen mondogatnak oda illő ritmusokat, szövegeket. Kérik maguktól is az ismert mondókákat, verseket. Társak az óvónő mozgásos improvizációiban. Várják és kérik a mesemondást, maguk is segítenek a mesélés feltételeinek megteremtésében. A folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait össze tudják kötni. Az ismert mesemotívumok bábozása, dramatizálása , rajzolása, kedvelt szórakozásaik közé tartozik. A mesékben elhangzottakról beszélgetnek, a széphangzású neveket megjegyzik.

50. • • • •

A meséskönyvek képeit állandóan nézegetik, egymásnak is mutogatják. Az olvasást utánozzák, egy- egy betű megfejtése iránt is érdeklődnek. A képek alapján felismerik kedvenc meséiket. Ismerik a könyvespolc tartalmát, a könyvek között eligazodnak. Vigyáznak a könyvekre. Néhány igazán nagy író, sikeres meséjének alkalomszerű felolvasása jótékony hatással lehet a kisgyermekek nevelésére. Pl. Móra F. Móricz ZS. Mikszáth K. Gárdonyi G. Jó mesét írni a legkisebbeknek csak a legnagyobbak tudtak.

51.

Ének, zene, énekes játék „Az óvodás korban a magyarság tudati elemeinek beültetése, lassú kifejlesztése a feladatunk. Magyar mivoltunk épületeinek mintegy földalatti alapjait kell itt lerakni. Minél mélyebbre épül a fundamentum annál szilárdabb az épület.”/ Kodály Z. / Az énekes gyermekjátékok sokaságával alapozzuk meg a zenei anyanyelvet. Célunk – a zenei képességek fejlesztésén túl, zenét értő és szerető, egészséges lelkű, kulturált, boldog emberré nevelés. Eszköze a zene, az énekszó, színtere a család és az óvoda. A megismerés központjában az énekes gyakorlat áll, melyhez szervesen kapcsolódik a zenehallgatás és a kreatív tulajdonságok kiművelése. Saját zenei anyanyelvén túl pedig találkoznia kell a gyermeknek más népek zenéjével, és a zeneirodalom értékes alkotásaival. Az óvodai zenei nevelés a gyermeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. Megszeretteti a gyermekekkel az éneklést, az énekes játékokat és szoktatja őket a szép, tiszta éneklésre. Fejleszti a gyermekek zenei hallását, ritmusérzékét, emlékezetét, játékos alkotókedvét. A gyermekdalok ritmusából fakadó harmonikus mozgás elősegíti mozgáskultúrájuk fejlődését. Az óvodapedagógus feladata • Teremtse meg a zenei nevelés alapvető feltételeit. Legyen igénye a zenei önművelésre és önképzésre. • Az énekes gyermekjátékok sokaságával alapozzuk meg a zenei anyanyelvet. Lényeges hogy a felnőtt ebben is biztos támasz legyen. • Biztosítson minden nap zenei élményt, amelyet minél több tevékenységgel kapcsoljon össze. • A zenei megformálásban az óvónő mindig legyen tudatos, de a gyerekek számára ne készítsen külön feladatot. • A zenei alapkézségek fejlesztését változatos módszerekkel segítse elő. • Adjon lehetőséget a minél gyakoribb egyéni éneklésre, ezzel is segítve a gyermekek tiszta éneklésének fejlődését. • Fejlessze a gyermekek ritmusérzékét többféle ritmuseszköz használatával. Mivel az egyensúlyérzék és a ritmusérzék fejlődése összefügg, a mozgásritmus a koordinált mozgás fejlesztésének fontos eszköze. „Aki koordináltan tud mozogni, az fegyelmezettebben gondolkodik” írja az ideglélektannal foglalkozó Hámori József. • Az óvónő keltse fel érdeklődésüket a zenehallgatás iránt. Ismertesse és szerettesse meg a gyermekekkel az értékes muzsikát, szoktassa a gyermekeket az igényes előadásra és zenehallgatásra.

52.

A zenei képességek fejlesztésének területei: Éneklési kézség fejlesztése tiszta éneklés gyenge hallású gyermek fejlesztése a gyermekhang ápolása, fejlesztése Zenei hallás fejlesztése a magas és mély hang különbsége a halk-hangos közti különbség hangszínek felismerése belső hallás fejlesztése Ritmusérzék fejlesztése egyenletes lüktetés mondókák és dalok ritmusa egyenletes lüktetés és ritmus összekapcsolása tempóérzékelés mozgáskultúra, tánc gyermekhangszerek Zenei formaérzék fejlesztése motívumhangsúly kiemelése dallammotívum ritmusmotívum Zenei alkotókézség fejlesztése Zenei hallásra nevelés zenei, bemutatás előadásmód a zenehallgatásra nevelés alkalmai Az énekes játékok kiválasztásánál figyelni kell: • a gyermekek által tisztán énekelhető hangterjedelemre, • az aktuális érzelmi állapotra, a térformák, és • mozgásanyag változatosságára Az az énekesjáték a jó, amelyiknek egyszerű a szabálya. Így a zenére és a játékra figyelnek a gyerekek. Az énekes játékok játszása mellett, fontos helyet kell kapni a gyermekek mozgáskultúrája fejlesztésének, a ritmikus táncos mozgásigény kielégítésének. Az óvodai táncos nevelés feladata: az életkornak megfelelően, olyan mozgásanyag tanítása, amelynek tervszerűen és tudatosan kidolgozott fejlesztési módszerei, a 3 –6 éves korú gyermekek mozgáskultúrájának és tánckultúrájának fejlesztését szolgálja. Élményszerű tanítással, tudatos és következetes óvónői munkával, változatos módszerekkel, értékes anyaggal minden gyermek képessége fejleszthető.

53. A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére • A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat. • Gátlás nélkül egyedül is tudnak énekelni. • Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat. /gyors – lassú, halk – hangos / • A dallamot felismerik dúdolásról, hangszerről, sajátos kezdő vagy jellegzetes belső motívumról. • Érzékenyek a természet és környezet hangjaira. Figyeli és megkülönböztetik a hangszínek finom eltéréseit. • Ismerik néhány hangszer hangját. • Ritmusmotívumokat visszatapsolnak. • Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. • Egyöntetűen körbejárnak, szép testtartással, kézfogással. • Egyszerű játékos táncos mozgásokat esztétikusan, kedvvel végeznek. • Képesek egyensúlyváltást kívánó mozgásokra. • Térformákat alakítanak esetleg az óvónő segítsége nélkül. • Ütőhangszereket használnak, próbálják kísérni a csoport éneklését. • Páronként próbálgatnak kérdés – felelet játékot, rögtönzött dallammal. • Figyelmesen hallgatják a bemutatott élőzenét, a hangulatban egymástól eltérő népdalokat, műzenei szemelvényeket, más népek zenéit. Kapcsolata más nevelési területekkel A zenei nevelés csak egy része az óvodai nevelésnek, de erőteljesen befolyásolja a gyermek általános fejlődését. • A zene hatására a gyermek érzelmileg kiegyenúlyozottá válik, erősödik biztonságérzete, fejlődik alkalmazkodó képessége. • A gyermek értelmi képességei is fejlődnek. Fejleszti emlékezetét és képzeletét, figyelmének időtartamát. Gondolkodási műveletek gyakorlására is lehetőséget ad. • Az ének zene, és az ehhez kapcsolódó mozgás a mindennapok része. Napközben bármikor adódhat lehetőség az éneklésre, mondókázásra vagy a körjátékra. • A nevelési területek közötti kapcsolatot a gyermekeket érő sokféle hatás együttese jelenti és az ezek által alakuló személyiségjegyek. • A zenei nevelés az irodalommal és az anyanyelvi neveléssel áll legszorosabb kapcsolatban. • Az énekes játék a szocializációt is elősegíti, amikor mindent egyszerre csinálunk, egy időben, egyforma mozdulatokkal. A csoporthoz tartozás biztonságos érzése, az egyéni felelősség a közös éneklésért, szép mozgásért, növeli a gyermek társai iránti vonzalmát, kapcsolatigényét.

54. • A testi fejlődést is természetes módon segíti az énekes játék. A zenére tornászás is ilyen pozitív kapcsolatot jelent, ott az esztétikus testmozgás a fontos, a zene ennek a segítője. • A környezet megismerésére nevelésben, a nemzeti kultúra megismerésére, a hagyományok, helyi népszokások felelevenítésé, a környező népek kultúrájának megismerése.

55.

Rajzolás, mintázás, kézimunka A rajzolás, a festés, a különböző képalakítások, a mintázás, építés, a kézi munka különböző fajtái, a műalkotásokkal való ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. Az óvodában a gyermekek kreativitásának megnyilvánulását elsősorban az oldott légkör, a nagy mozgás és szabadságtér, valamint a megfelelő eszközök biztosítása segíti elő. Az esztétikum már kora életkorban hat a kisgyermekre, a művészetek ismerete, szeretete, esetleg valamelyik művészeti ág művelése az egyetemes emberi kultúra megismerése már óvodás korban elkezdődhet. Célunk: • A gyermek élmény és fantázia-világa képi szabad önkifejezése. • A képi –plasztikai kifejezőképesség fejlesztése. • A térbeli tájékozódóképesség és rendezőképességek alakítása. • A gyermeki fantáziavilág gazdagítása és annak képi kifejezése. • A gyermekek tér-forma és szín képzeteinek gazdagítása. • Képi gondolkodásuk fejlesztése. • Esztétikai érzékenységük, a szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítása. Az óvónő feladata: • Úgy alakítsa ki a gyermekek bevonásával a csoportszobát, hogy ott a különböző tevékenységeket kereső gyermekek nyugodtan kényelmesen dolgozhassanak. • Biztosítson minél több eszközt, időt és helyet e tevékenységek gyakorlásához, ezzel is ötletet adva a gyermeki fantáziának. • Nyújtson lehetőséget a vizuális és kommunikációs tevékenységek összehangolásához. • Segítse elő a gyermekek önálló elképzeléseinek megvalósítását. • Adjon lehetőséget a gyermekeknek arra, hogy minél több élményt átélve megvalósíthassák elképzeléseiket A módszertani alapelvek a következők: • Az óvónő tegye lehetővé a gyermek élmény és érzelemvilágának kifejezésre juttatását. • A gyermeket mindig juttassa sikerélményhez, mindig önmaga képességeit nézve. • Tartsa szem előtt a potenciálisan meglevő /egyébként változó / képességek kibontakoztatását.

56.

Tevékenységi formák Építés: - tájékozódó a térben / formák térbeli helyzete, arányviszonyok. / -soralkotás térben -ritmusképzés -irányok Plasztikai munkák: -az anyagok tulajdonságainak megismerése -az anyagok alakíthatóságának megtapasztalása -formaismeret -a felületi tulajdonságok érzékelése -arányviszonyok Képalakítás: -tájékozódás és térkifejezés a kép síkján -színre, formára, kompozícióra vonatkozó tapasztalatok megszerzése -az anyagok visekedésének megismerése Környezetalakítás: -gyűjtött anyagok rendezése -a környezet díszítése Találkozás a műalkotásokkal: -képnézegetés, gyönyörködés /ovigaléria létrehozása Szokások kialakítása: -eszközhasználat -tevékenységekhez kapcsolódó viselkedési szokások elsajátítása A fejlődés várható eredményei óvodáskor végére: • Képalakításban egyéni módon jelezni tudják az elemi térviszonylatokat. Élményeik, elképzeléseik, képzeteik megjelenítésében biztonsággal használják a képi kifejezés változatos eszközeit. /színek, formák gazdagsága./ • Örülnek alkotásaiknak, és a közösen elkészített kompozícióknak. Ezekkel kapcsolatban képesek szóbeli véleményt nyilvánítani. • Rácsodálkoznak a szép látványokra, legyenek azok a természet csodái, vagy emberi alkotások, a szépség megragadja esztétikai érzéküket. Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélni tudnak erről. • Bátrak, ötletesek az építésben, a téralakításban. • Tevékenyen részt vesznek az őket körülvevő tér alakításában, berendezésében. • Tudnak: - formákat mintázni elképzelés és megfigyelés alapján. • Egyszerű játékokat, maketteket, modelleket, kellékeket készíteni.

57. • Tudják alkalmazni a megismert technikákat, önállóan díszítenek tárgyakat. Szívesen, önként tevékenykednek és alkotnak, akár egyedi akár csoportos munkákban. A vizuális nevelés kapcsolata más nevelési területekkel: A rajzolás, mintázás, kézimunka, szerves része az óvodai nevelésnek, szoros kapcsolatban áll minden más nevelési területtel. Közös vonásuk hogy a gyermek személyiségének fejlődését elsősorban a cselekvés útján segítik, az egyéni fejlesztés által, játékos tevékenységekbe ágyazva. Tartalmában, feladataiban konkrét összefüggést mutat: • a játékkal, / konstruálás, környezet alakítás,/ • a környezet megismerésére neveléssel / színek, formák megfigyelése. / • a matematikai neveléssel / téri viszonylatok, síkformák / • az anyanyelvi neveléssel /elsősorban a szavak mögötti képzettartalom formálásával / • egyéb nevelési területekkel

58.

Mozgás Célja a nevelés egészében: • Elősegíti a harmonikus testi–lelki fejlődést, a biológiai egyensúly fenntartását, az egészség megóvását. • A sokféle mozgás kedvezően befolyásolja az egész szervezet fejlődését. • A torna, a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását. • Fejlesztik a testi képességeiket: mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. • Kedvezően befolyásolja a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. • Felerősíti és kiegészíti a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását. • A mozgáskultúra fejlesztése mellett segíti a térben való tájékozódást, a helyzetfelismerést, a döntést és az alkalmazkodóképességet, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakulását. Óvónő feladatai: • Biztosítsa az egészséges fejlődéshez szükséges mozgás feltételeit. • Elégítse ki a gyermekek mozgásigényét, szerettesse meg velük a mozgást. • Fejlessze a gyermekek testi képességeit és fizikai erőnlétét az egészséges biológiai fejlődés figyelembevételével. • Teremtsen a gyermekek mozgásigényének kielégítése érdekében különböző szervezeti formákat. • Fejlessze a nagy és finommozgásokat. • Teremtse meg a testséma és az irányok gyakorlási lehetőségét. • Fejlessze a gyermekek térbeni tájékozódó képességét. • Mozgásfejlesztő játékokat alkalmazzon. Tevékenységek: • A gyermekek utánzó játékokat játszanak pl. fogójáték, versenyjátékok, labdajátékok, egyéb játékok évszaknak megfelelően. • Gimnasztikai gyakorlatok: páros, társas, és kéziszer gyak. különböző formában. • Járás gyakorlatok irányváltoztatással különböző térformákban. /természetes járás, speciális járás, ütemérzéket fejlesztő járás/ • Ugrásokat: távol és magasugrás helyből és nekifutásból. mélyugrás különböző magas szerekről felugrás, átugrás • Futógyakorlatokat végez: természetes módon kötetlenül, versenyszerűen kötött szervezeti formában.

59. • Támaszgyakorlatok talajon és szereken: csúszás, kúszás, mászás, kézállás előgyakorlata. • Tornaszeren lengés, függés • Egyensúlyozó gyakorlatok különböző szereken, és a talajon. • Különböző dobások: egy és kétkézzel, alsó és felső dobás, célba, és távolba. • Labdagyakorlatok: labdavezetés járással, lassú és gyors futással. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére. • Tudnak ütemtartással járni, gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. • A természetes járást váltakoztatják ütemes járással. • 20 – 30 m.-t futnak állórajtból kiindulva. • Tetszés szerinti akadályokat átugranak. • Kislabdát hajítanak távolba. • Ismerik az irányokat, tudnak térben tájékozódni. • Gurulóátfordulást végeznek előre hátra. • Kézállás játékos előgyakorlatát végzik. • Ismerik és megértik a vezényszavakat. • Összerendezett mozgásuk kialakul. • Tér és időbeli tájékozódó képességük fejlődik. • Növekszik kitartásuk, állóképességük. Módszertani alapelvek: • Fel kell kelteni a gyermek mozgás iránti érdeklődését. • Fejleszteni kell testi képességüket, bátorságukat, ügyességüket, testi erejüket, gyorsaságukat, állóképességüket. • Törekedni kell a szabad mozgás, és a gyakorlatok végzése során, minél változatosabb érdekesebb játékos formák alkalmazására. • Szem előtt kell tartani a gyermekek teherbíró képességét, / a könnyebb gyakorlattól a nehezebb felé / haladjon. • Különböző szervezeti formákkal a gyermekek mozgásszükségletének kielégítésére kell törekedni. / udvari játék, séta, irányított mozgásos játék / • Biztosítani kell a mindennapos testnevelést, és a heti 1-2 testnevelés foglalkozást.

Kapcsolatok más területekkel:

60. • Közösségi nevelés – A közös mozgás öröme elősegíti a társas kapcsolatok kialakulását. • Egészséges életmódra nevelés – A testnevelés fontos szerepet játszik az egészség megóvásában, a szervezet biológiai egyensúlyának fenntartásában.

61.

A külső világ tevékeny megismerése A gyermek érdeklődése és aktivitása során tapasztalatokat szerez a közvetlen és tágabb természeti – emberi – tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését. Miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek a környezetbe való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi néphagyományok szokások és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, védelmét. A matematikai nevelés A környező világ azon tárgyaival, tulajdonságaival való ismerkedést szolgálja, amelyekkel a gyermekek nap mint nap kapcsolatba kerülhetnek, játékaik vagy más tevékenységeik közben. A kisgyermek már az óvodáskor előtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minőségi összetevőire. Érdeklődéssel fordul a matematikai információk felé. Nekünk az óvodai nevelésben ezekre a korai tapasztalatokra kell építeni még akkor is, ha azok pontossága csak érzelmileg hangsúlyos helyzetekben megbízható. Fontos hogy a kisgyermekkorban a család által nyújtott matematikai összefüggéseket, időben kövesse a tudatosabb óvodai nevelés. Tevékenységek: • Számlálgatás, méricskélés, a tér alakítása, az irányok megnevezése, hasonlíthatások, összegyűjtés, szétválogatás, párosítás, az időbeliség felfedezése, formák letapogatása, - játék közben. • Terményekből fűzött lánc, hosszabb – rövidebb. • Az építőjátékból térformálás. • Bújócskázás közben asztal alá, fa mögé bújnak. • Hurcolják, halmozzák, szétválogatják a játékszereket. A matematikai tapasztalatszerzés tehát természetes környezetben a legeredményesebb. Az óvónő feladatai: • Eszközök, tevékenységek, helyzetek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdeklődését, és természetes élethelyzetben teszi lehetővé számukra a matematikai tapasztalatok szerzését.

62. • A komplex foglalkozásoknak vagy kötetlen kezdeményezéseknek támaszkodnia kell minden esetben a gyermekek ötleteire, aktuális élményeire. • Nem célszerű a matematikai ismeretszerzést elkülöníteni a környezet megismerésére nevelés komplex feladatkörétől. A fejlődés jellemzői: Általában két életkori szintet lehet megkülönböztetni. • Bevezetés a matematikába, - általában a gyermek 5 éves koráig tart. / A matematikai kíváncsiság, és érdeklődés kibontakoztatásának segítése, a matematikai beállítódás szemlélet megalapozása. • Az intenzív fejlesztés szakasza az 5 – 6 – 7 életévben / Az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszereztetése, részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítása. Eligazodás a gyakorlati életben. A komplex foglalkozások alkalmat adnak arra, hogy a korábban mozaikszerűen megszerzett benyomásokat rendezzük. A matematika anyagát az óvodában tehát nem elvont ismeretek alkotják. Ezért nem célszerű elkülöníteni a környezet megismerésére neveléstől. Környezeti nevelés A környezettel való megismerkedés terén az óvoda akkor valósítja meg célját, ha fejlesztési programját, a gyermeket az őt körülvevő élményvilágban tevékenyen bekapcsolva juttatja tapasztalatokhoz, élményekhez, hogy rácsodálkozva arra kialakulhasson a környezettel való aktív kapcsolata. A külső világ tevékeny megismerése lehetővé teszi az érzelmi kötődést, kapcsolatteremtést, megalapozza a haza iránti kötődést, szeretetet. Az óvónő feladatai: • Keltse fel a gyermekek kíváncsiságát az őket körülvevő természet szépségei iránt. • Szereztessen minél több tapasztalatot, ismeretet, érzékszervi tapasztalatszerzés útján. • Ismertesse meg a lakóhely és környezete élő és növényvilágát. • Mélyítse a gyermek fogalomképét, nyelvi kifejező kézségét. • Alakítsa ki a gyermek pozitív érzelmi viszonyát a természethez. • Biztosítson lehetőséget a helyszíni tapasztalatszerzésre, gyakorlásra. • Alakítsa ki a gyermekben, hogy környezetét óvja, védje és tisztelje. • Alakítsa ki környezetével szemben a helyes viselkedés és illemszabályokat. Tevékenységi területek a környező világ megismerésére nevelésben:

63. • Folyamatosan figyeljék meg az évszakok változásait. • Figyeljék meg az évszakokban folyó munkát. • Figyeljék meg az adott évszakhoz kapcsolódó gyümölcs, zöldség, virág növekedését. Nevezzék meg és ismerjék fel ezeket. • A gyümölcsöket, zöldségeket ízük, alakjuk, és egyéb tulajdonságaik által is ismerjék meg. • Tájékozódjanak és ismerkedjenek a helyi környezet intézményeivel gyakorolják, és alkalmazzák a helyes közlekedést. • Tartsák be a helyes közlekedési szabályokat, ismerkedjenek meg a közlekedési eszközökkel, azok nevével. • Etessék a madarakat, kísérjék figyelemmel a madarak életmódját. • Ismerkedjenek meg a ház körül élő állatok életmódjával ismerjék meg külső tulajdonságaikat és jegyeiket. • Figyeljék meg a vadon élő állatokat séta és kirándulás alkalmával. • Figyeljék meg a lepkéket, bogarakat, méheket • Saját életükkel, testük felépítésével, egészségük védelmével csakúgy, mint saját családjuk megismerésével az otthon szerzett ismeretekre alapozva kezdjük / folytatjuk/ a környezettel való ismerkedést. • Figyeljék meg a napszakokat, játékukban elevenítsék fel az egyes napszakokban ismétlődő tevékenységeket. • Játszanak színes eszközökkel, felismerve a színeket nevezzék meg. • Tanulják meg és védjék a környezetet, ne csak szavakban, de tevőlegesen is. A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére: • Ismeri lakásuk címét, szülei foglalkozását. • Betartják az elemi, közlekedési szabályokat, felismerik a hajót, a vonatot, repülőgépet. • Felismerik, és megnevezik környezetük színeinek sötét, és világos változatait. • A tárgyak és jelenségek között néhány feltűnő összefüggést felismernek. • A testrészeket az emberi test felépítésének megfelelően felsorolják. • Felismerik a napszakokat: reggel, délben, este. • Különbséget tesznek az évszakok között, ismerik az egyes évszakok jellegzetességeit. • Ismerik a növény, virág, zöldség, állat, fogalmakat, és a megfelelő helyre besorolják azokat. • Tudják, hogy az időjárás és a növények fejlődése között összefüggés van. • Az ismert állatokat csoportba sorolják a szerint, hogy hol élnek.

Kapcsolatok más nevelési területekkel

64. • A környezeti nevelés közvetlen kapcsolható az udvari játékokkal, környezetük rendben tartásával, és díszítésével. • Barkácsolással és az esztétikai neveléssel, a természetes anyagok felhasználásán keresztül. • Vizuális neveléssel a szín és formavilág változatosságának felismertetésén és felhasználhatóságán keresztül. • Anyanyelvi neveléssel, a szinonimák megismerése által, a közvetlen, kérdésekkel irányított beszélgetések során. Gondolataik, észrevételeik, és kérdéseik verbális megnyilvánulása esetén. • Zenei nevelés terén, az aktuális környezeti nevelés témaköréhez kapcsolódó zenehallgatási anyaggal. • Az irodalmi nevelés jellegében kötődjön a mindennapi témához / évszakok, ünnepek, néphagyományok. / Az óvoda ünnepei, hagyományai, jeles napjai • • • • • • • • • • • • •

Szüreti felvonulás – a községi ünnepélyen, / csacsi fogaton. / Október 23. / gyertyával, virággal megemlékezés, a hősi halottakról. / Advent – várakozás – koszorúkészítés. Mikulás Karácsony – családias hangulatban az idősek klubjának tagjait látjuk vendégül, - a keresztény szellemű csoportok a templomokban eljátsszák a karácsonyi misztérium játékot Farsang – jelmezes farsangi bál a gyermekeknek Március 15. Nemzeti ünnep – megemlékezés Virágvasárnap – keresztény csoportoknak ökomenikus ünneplés a Ref. templomban. Húsvét Május 1. – majális az óvodák udvarán. Anyák napja – meghitt ünneplés csoportonként. Tanévzáró – óvodai búcsúzás – családos kirándulások csoportonként a közeli erdőbe, / főzéssel. / Augusztus 20 – állami ünnep- községi búcsú – község alapítási évfordulója.

65.

Munka jellegű tevékenységek A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos tevékenység / önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése stb./ Fontos elv, hogy ez mindig önként, és örömmel végzett legyen, soha ne kényszerű, ráerőszakolt tevékenység. Formái: Legfontosabb tevékenység az önkiszolgálás / 3 – 4 éves korban / Naposi / közösségért / munkát 4 –5 éves kortól végeznek ennek alapfeltétele a munkafolyamatok képesség szinten való elsajátítása. • Önállóan leteríti az asztalt, előveszi, és kiosztja az étkezéshez szükséges eszközöket, esztétikusan elrendezi az asztalon. • Segít az étel kiosztásában. • Étkezés után leszedi az asztalterítőt, önállóan összehajtja, és a helyére teszi. • Közreműködik a foglalkozáshoz szükséges eszközök kiosztásában, és összeszedésében. • Önállóan előveszi az állandóan használt eszközöket. Alkalomszerű munkák egy része ismétlődik, másik része esetleg nem tervezhető. • Erejükhöz mérten részt vesznek a rend fenntartásában, - a leesett tárgyakat felveszik, ügyelnek az öltöző, mosdó rendjére. • Szükség esetén kérik az óvónő vagy dajka segítségét • Részt vesznek a foglalkozáson használt eszközök előkészítésében. • Az óvónővel együtt elvégzik az egyszerűbb játékjavításokat. • Folyamatosan vesznek részt a csoportszoba átrendezésében, díszítésében • Az óvónő megbízásait elvégzik, / tárgyakat elkérnek átadnak, üzeneteket továbbítanak az épületen belül. • Ajándékokat készítenek közösen ünnepre, vagy más alkalomra. • Segítenek a kisebbeknek, vagy társaiknak az öltözködésben, vetkőzésben. Óvónői feladatok: • Meg kell tanítanunk a gyermeket a feladat elvégzésére. • Meg kell ismertetni velük az adott munka eszközeit, azok ésszerű használatát. • Ki kell alakítanunk bennük a munkakézséget, és a munkavégzés szokásait. • Meg kell teremteni az önálló munkavégzés feltételeit. • Biztosítani kell a kerti munka eszközeit. /seprő, gereblye, lapát, stb. / A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén

66. • Gyermek levetett ruháját összehajtva helyre teszi • Segít az ágyak hordásában. • Foglalkozási eszközöket, játékszereket, barkácsolásnál használt eszközöket, szerszámokat, gondosan esztétikusan elrendezi, összerakodásnál segítkezik, • Ügyel a saját személyének, és környezetének a rendjére, • Az eszközöket rendeltetésszerűen használja, • Bútorokat, / szék, tornaszer, stb. / önállóan, vagy szükség szerint segítséggel igazgatja, • Egyéni megbízatásokat teljesít, • Szükség szerint segít a kisebbeknek, • Növény és állatgondozásban aktívan részt vesz, • Gyűjtőmunkát végez otthon, az óvónő kérésére.

67.

Tanulás A gyermekkor a legtágabb értelemben vett tanulásnak és az életfontosságú beállítódások kialakulásának a kora. A rajzolás, festés, barkácsolás, az éneklés és mondókázás a mozgásos szabályjátékok, a méricskélés, számlálgatás, ismerkedés a tér és idő lehetőségével, ritmusával, a szerepvállalás, amit monológ vagy párbeszéd kísér, mind: játék. Az óvodai élet kialakult fejlesztési területeit tehát teljes egészében magába tudja foglalni ez a tevékenységforma. A kisgyermek játszva tanul. Az óvodában a tanulás jellemzői: • Folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, a gyermek az egész óvodai nap folyamán tanul. • Ez a kor nem a kötelességek, hanem a szabadság ideje, kíváncsi örömre és elfogódottságra hangolt. Ez az emberi élet tartalékfelhalmozó korszaka. • Veleszületett kíváncsisága arra ösztönzi, hogy keresse az újabb összetettebb ingerhatásokat. • A játék tehát olyan lehetőséget teremt az óvónő számára, amit tudatosan felhasználhat a gyermekek fejlesztésére • Nem tud nem tanulni! • Minden új ismeret akkor épül be igazán a kisgyermek tudatába, gondolkodási sémáiba, ha nyitott és befogadó állapotban van. A tanulás szervezési formái: • A tevékenységek végzése, a folyamatos cselekedtetés rengeteg olyan szituációt kínál, ahol természetes környezetben folyhat a tapasztalatok szerzése. • A komplex foglalkozások alkalmat adnak arra, hogy a korábban mozaikszerűen megszerzett benyomásokat rendezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük, a spontán tanultakat rögzítsük. • Bármilyen gyakori is a játékba, és egyéb tevékenységekben szerzett, belső érdeklődésből fakadó tanulás, a gyermek negyedik életéve után egyre inkább igénye van a kisebb-nagyobb csoportban, az óvónő által irányított formában a mélyebb és sokoldalúbb összefüggések feltárására. • Iskoláskor előtt az 5 – 6 – 7 éves gyermek számára tehát a foglalkoztatási forma megválasztásánál ügyeljünk a kötött és kötetlen ésszerű arányára. • Különös figyelmet kell fordítani az átlagostól eltérő, a fejlődésben lemaradt, a részképességi zavarokkal küzdő, vagy éppen kiemelkedő képességű gyermekek differenciált foglalkoztatására, sikerélményhez juttatására. Nem tartjuk helyesnek a merev iskolás módszereken alapuló „tanulásdit” ahol a külső, kényszerítő sürgető, elvárt jutalommal kecsegtető, vagy fenyegető hatások lerontják a valódi tanulási kedvet.

68.

Az óvodai élet megszervezése: A napirend megszervezése sem lehet merev szabály. Minden csoportnak más az összetétele, a gyermekek kora, érkezési ideje, az óvónők módszerei, stb. Egyszóval, minden csoportnak egyéni arculata van, ennek megfelelően állítják össze az óvónők, a csoport napirendjét. Amire minden óvónőnek figyelni kell a napirend szervezésénél: • Ahol több csoport használja a közös mosdót, öltözőt, tornaszereket, egyéb eszközöket, ne akadályozzák egymás munkáját. • Figyelembe kell venni a tevékenységek szervezésénél, hogy minden gyermek kapjon lehetőséget a részvételre, tehát ha máskor nincs mód erre, csak akkor kezdjék meg a tevékenységet, mikor mindenki megérkezett. • Legyen a csoportnak egy kialakult életritmusa, melyben a rendszeresen végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra, feltételei az egészséges testi és szellemi fejlődésnek. • A folyamatos napirend rugalmasságával lehetővé teszi, hogy egyéni tempó, teljesítőképesség, egyéni igény szerint végezzék a gyermekek a tevékenységeket. Ajánlott napirend minta:

630

- folyamatos érkezés, játék

845 – elcsendesedés mese- vers mindennapos testnevelés tízórai játékba ágyazott tervezett vagy spontán foglalkozás levegőzés, séta

1200

-ebéd pihenés-előtte mese

1500

uzsonna Játék folyamatos távozás

1700-ig

69.

Gyermekvédelem az óvodában „A gyermekvédelem egy adott ország azon komplex tevékenység rendszere, melyet a gyermeki szükségletek és jogok minél maradéktalanabb érvényesíthetősége érdekében alakítanak ki problémamegelőző és problémakezelő céllal.” / Volentics Anna / Két fő területe: 1. A problémamegelőző, preventív gyermekvédelem: Lényege hogy megelőzze, elhárítsa, enyhítse azokat az ártó környezeti tényezőket, melyek gátolhatják a gyermek egészséges testi, lelki szellemi fejlődését. 2. Intézményes problémakezelő gyermekvédelem / Nev. Tanácsadó, Családsegítő Szolgálat, Nev. Intézet stb./ A preventív gyermekvédelemnek egyik legfontosabb jelző intézménye” az óvoda. Az óvodában töltik a gyermekek életüknek egy jelentős részét, így fejlődésük minden hiányossága, zavara megjelenik az intézményben. teljesítmény-zavar viselkedés-zavar kapcsolat-zavar A gyermek veszélyeztetettségi okai lehetnek a következők: nevelési hiányosságok rossz lakásviszonyok anyagi okok megromlott családi kapcsolat italozó szülők Az óvoda gyermekvédelmi programjának célja, feladatai: • A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, gyermekvédelmi feladatok ellátása. • A veszélyeztető okok felderítése, pedagógiai eszközök segítségével a hátrányos hatások megelőzése. • Szükség esetén intézkedés. • A gyermek testi- lelki egészségének megóvása. • Erkölcsi védelme az intézménybe való belépéstől a kilépésig és a szünetekben. A program tartalma: • Mind a gyermekek, mind a szülők irányába, különösen a nehéz helyzetben élőkkel való kapcsolatban, az elfogadó, szeretetet, bizalmat és optimizmust

70. nyújtó, egészséges életvezetésű, segítőkész pedagógusi magatartás tanúsítása. • Minden gyermeket érintő, megelőzési feladatok. Óvodán belüli egészségvédelem. A gyermek játékos családi életre nevelése, sokoldalú fejlesztése. Szülők bevonása a gyermekkel kapcsolatos óvodai gondokba. Családlátogatások. Szülők meghívása az ünnepi rendezvényekre, családi napok, Kirándulások szervezése. • Az óvoda kapcsolatot tart jelző intézményként: Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval Gyermek Ideggondozóval Gyermekorvossal Védőnőkkel Iskolával Logopédussal A gyermekvédelmi felelős részt vesz különböző továbbképzéseken, segíti a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat munkáját, közös családlátogatásokat végeznek.

Kiegészítés a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai fejlesztéséről

71. Nevelőtestületünk felvállalta a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-vagy más területen sérült gyermekek integrált nevelését, valamint a tanulási, magatartási nehézségek kialakulásának prevencióját. Tudjuk, hogy minden gyermek egyszeri megismételhetetlen személyiség, másmás érési ütemmel, vérmérséklettel, szülői mintával érkezik hozzánk. Fontos, hogy a gyermeket olyannak tudjuk elfogadni amilyen. Egyéniségükhöz alkalmazkodva kell őket segíteni helyük, szerepük megtalálásában, az iskolában való sikeres tanulás feltételeit kialakítani. A gyógypedagógus végzettségű kollégánk révén a törvényben leírtak alapján ellátjuk az SNI b) típusú gyermekek fejlesztését valamint az SNI a) értelmében akadályozott gyermekek ellátását. A beszédfogyatékos gyermekek ellátására logopédus segítségét vesszük igénybe. A további SNI a) kategóriába tartozó gyermekek fejlesztéséhez a fogyatékosság típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár, terapeuta közreműködése szükséges. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 121§ (29)pontja szerint Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján d) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, e) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan

és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia,dyscalculis, mutizmus,kóros hyperkinetikus vagy kórós aktivitászavar) f) A speciális nevelést igénylő gyermekeknek az integrálása, szocializálása, fejlesztésüknek az elősegítése.

Alapelvek:  A gyermeknek joga van az életkorának, fejlettségének megfelelően biztosított óvodai életrendhez, a biztonságos, egészséges környezethez, adottságainak, érdeklődésének, képességeinek megfelelő neveléshez.

72.  A szükséges segítséget minden gyermek meg kell, hogy kapja, függetlenül a szülők anyagi helyzetétől, a szociális különbségektől.  A fejlesztés hatására a speciális nevelési igényű gyermekeknél is alakuljon ki az alkalmazkodó kézségnek, akaraterőnek, önállóságra törekvésnek, együttműködésnek számukra elérhető szintje.  Ennek érdekében csak mindig annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni.  A gyermek iránti elvárást a speciális nevelési igény jellege, állapotának súlyossága határozza meg. Cél:  A másság elfogadtatása, mind a gyermeknél, mind a felnőtteknél.  Személyre szabott nevelés által az esélyegyenlőséget megteremtő, speciális nevelési szükséglet biztosítása minden olyan gyermeknél, akinek szüksége van rá. Feladat:  Elfogadó, szeretetteljes légkörben a gyerekek minél teljesebb megismerése. Egyéni, nevelési, fejlesztési terv alapján biztosítani a gyermekek testi, érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődését, segíteni a közösségbe való beilleszkedésüket.  Közvetlen kapcsolattartás a szülőkkel (őszinte, mindennapos), szakemberekkel (orvos, pszichológus, logopédus stb.).  A gyermek iránti elvárást a speciális nevelési igény jellege, súlyosságának mértéke határozza meg.  Terhelhetőségét biológiai állapota határozza meg. Egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes lehet. Kiemelt feladatot jelent ennek felismerése, gondozása.  A speciális nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés célkitűzéseinek megvalósítására kell törekednünk.  Törekedni kell arra, hogy a nem vagy kevéssé jól működő funkciók tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzációs lehetőségek.  A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai- orvosi- pszichológiai komplex vizsgálat javaslatira, előírásaira kell építeni.  A fejlesztő terápiák az intézmény programjának tartalmi elemeivé vállnak. Sikerkritérium: Nevelés hatására a speciális nevelési igényű gyermekeknél is alakuljon ki az alkalmazkodó kézségnek, akaraterőnek, önállóságra törekvésnek a számukra is elérhető szintje. Ennek érdekében mindig csak annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni. Felmérések:

73. A Szakértői Bizottság vagy Nevelési Tanácsadó komplex vizsgálatára, az általuk felállított diagnózisra és a javaslatra építve, valamint a gyógypedagógus, szeptemberi felmérés eredményeire támaszkodva írja meg a gyermekek egyéni fejlesztési tervét. A fejlesztés magába foglalja a vizuális, taktilis mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. /1.melléklet/ Azok a gyermekek, akik már rendelkeznek a Nevelési Tanácsadó vagy a Szakértői Bizottság javaslatával, ők az előírt óraszámban és fejlesztési területen kapják a megsegítést. A többi nagycsoportos óvodás szűrése szeptemberben történik. A felmérést követően a problémás gyermekeknek időpontot kérünk a Nevelési Tanácsadótól. A Tanácsadóhoz irányított gyermekekről pedagógiai vélemény készül, a többiekről szóbeli tájékoztatást kapnak az óvodapedagógusok és az érdeklődő szülők. A középső csoportos gyermekek felmérése május végétől június elejéig tart, hogy a fejlesztésre szoruló gyermekeknek június 15-ig meg tudjuk kérni a vizsgálati időpontot, mely a következő tanévet készíti elő. Bemenet-kimenet szabályozása: A gyermekeknek Nevelési Tanácsadó vagy Szakértői Bizottság javaslatával kell ahhoz rendelkezni, hogy gyógypedagógiai fejlesztésen vehessenek részt. Az iskolatípus kijelölésére és a további fejlesztésekre való jogosultság megállapítása a fent említett két szerv javaslata és a vizsgálat eredménye alapján történik. A gyógypedagógus feladata:

74. •Elvégzi a felméréseket, dokumentálja, összegzi a gyermek teljesítményét, és fejlesztési tervet készít. •Gondot fordít arra, hogy a gyermekek minden segítséget megkapjanak hátrányaik leküzdéséhez. •A fejlesztések

a

gyermekek

számára

megfelelő

területen

valósuljanak meg. •Segíti a diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását. •Együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekekkel

foglalkozó

óvodapedagógus

tapasztalatait,

észrevételeit, javaslatait. •Kapcsolatot tart a szülővel a fejlesztés sikerességét szolgáló ismeretek átadásával. •Kapcsolatot alakít ki és tart fenn az iskola gyógypedagógusával és tanítóival. •Figyelemmel kíséri a kontroll időpontját. Fejlesztés helye, ideje: A nagycsoportos gyermekek fejlesztése, felzárkóztatása helyileg az általános iskola által biztosított- eredetileg orvosi rendelőnek kialakított - szobában történik. A gyermekek átkísérése a gyógypedagógus feladata, de a szülők segítségére is számítunk. Jelenleg tíz kisgyermek rendelkezik szakvéleménnyel, kettő gyermeknek a vizsgálati időpont kérése folyamatban van. Minden gyermeknek heti 2 fejlesztő óra van előírva. Amennyiben a gyógypedagógus szükségesnek látja, úgy kiscsoportos fejlesztésre /3-4 fő/ az előírtnál magasabb óraszámban fejleszti a gyermekeket. / A fejlesztés minimális eszközigény 3.melléklet/

75.

időpont 8- 8.45

hétfő egyéni

kedd egyéni

szerda egyéni

csütörtök egyéni

péntek egyéni

9.10-10.40

csoportos

csoportos

csoportos

csoportos

csoportos

11.00-11.4 5

egyéni

-----

---------

egyéni

8.00- 8.45 8.45- 10.10 10.10- 10.40 11.00- 11.45

egyéni fejlesztés /45 perc/ a gyermekek oda-visszakísérése az óvodába csoportos fejlesztés /90perc/ egyéni fejlesztés

17 óra fejlesztéssel töltött idő. 2 óra a dokumentációk megírása 2 óra kapcsolattartás az óvónőkkel 21 óra

1.melléklet

----------

76.

Gyógypedagógiai felmérés

A gyermek szociális fejlettsége 1.

vizsgálat, megfigyelés időpontja: kapcsolatteremtés felnőttekkel

kezdeményező elfogadó visszahúzódó elutasító

év eleje

félév

év vége

77. kapcsolatteremtés társakkal

beilleszkedése a tevékenységekbe

feladatmegértése

feladattartása érzelmi élete

kezdeményező elfogadó visszahúzódó elutasító szemlélődő magányosan tevékenykedő társakhoz sodródó bekapcsolódó alkalmazkodó együttműködő kezdeményező irányító megérti elfogadja teljesíti nem érti érti , de nem teljesíti részben teljesíti irányítással, segítséggel elvégzi önállóan teljesíti elmélyült, kitartó kapkodó, szétszórt kiegyensúlyozott nyugtalan erőszakos változó hangulatú zárkózott, szorongó

A gyermek szociális érettsége 2. a vizsgálat, megfigyelés időpontja: a gyermek önállósága

személyi kontaktus nélkül is teljesít időnként személyi kontaktust igényel állandó személyi kontaktust igényel

év eleje

félév

év vége

78.

a gyermek feladatvégzése

a gyermek munkatempója

motivált, törekszik a jó megoldásra a motiváltság hiánya jellemzi, erőtlen tevékenysége elmélyült a feladat nem köti le kitartó a tevékenységben kapkodó, kitartásra nem képes gyors, dinamikus átlagos lassú, nehézkes könnyen vált át más tevékenységre nehezen áll át más tevékenységre

egyéb:

A gyermek értelmi fejlettsége 3. a vizsgálat, megfigyelés időpontja: tárgyak csoportosítása időbeli relációk figyelem jellemzői

év eleje

félév

év vége

szín szerint forma szerint méret szerint időrendiség képi szint időrendiség beszéd szint ok-okozati viszony összpontosításra képes rövid ideig figyel csak a játék köti le könnyen elterelhető szétszórt, figyelmetlen

A gyermek, nyelvi kifejezőképességének fejlettsége 4. év eleje szókincs

gazdag, árnyaltan kifejező átlagos hiányos, szegényes

félév

év évge

79. beszédritmus

folyamatos akadozó gyors lassú felsorol egyszerű cselekvést megnevez összefüggéseket felismer

képolvasás

Mozgásfejlettség és laterális dominancia 5. a vizsgálat, megfigyelés időpontja:

év eleje

mozgásutánzás képessége ujjak ritmikus ökölbe zárása ujjak széttárása fűzés/nagylyukú gyöngy-kicsi/ pároslábon szökdelés/veréb/ majd egylábon labdaelkapás

a gyermek mozgásfejlettsége

egy lábon egyensúlyozás 15 mp-i

l a t e r á l i s d.

kézdominancia lábdominancia szem -dominanci a

ujjakkal sorra érinteni a hüvelykujjat a megérintett ujj csukott szemmel való azonosítása ujjak kisujjal kezdődő gördülékeny tenyérbe zárása Melyik kezével rajzol? Melyik kezével dob? Melyik kezével fog? Melyik lábával lép fel a padra? Melyik lábával rúg bele a labdába? Melyik lábán szökdel tovább? Melyik szemével néz bele a papírhengerbe?

Testséma ismerete-tájékozódás saját testen 6. 3 éves kortól Mutasd meg, hol van a fejed! Mutasd meg, hol van a kezed!

félév

év vége

80. Mutasd meg, hol van a lábad! Mutasd meg, hol van a hasad! Mutasd meg, hol van a hátad! Mutasd meg, hol van a nyakad! Mutasd meg, hol van a füled! Mutasd meg, hol van a szemed! Mutasd meg, hol van az orrod! Mutasd meg, hol van a szád! Mutasd meg, hol van a térded! Mutasd meg, hol van az arcod! Mutasd meg, hol van a talpad! Mutasd meg, hol van a tenyered! átlag feletti

átlagos

átlag alatti

képtelen a

90-100%

50-90%

10-50%

testrészek megmutatására

14-13

13-7

2-7 pont

Testséma ismerete 6. 4-5 éves kortól Mutasd meg, hol van a homlokod! Mutasd meg, hol van a könyököd! Mutasd meg, hol vannak a lábujjaid!

0-10% 1-2 pont

81. Mutasd meg, hol van a vállad! Mutasd meg, hol vannak az ujjaid! Mutasd meg, hol van a combod! Mutasd meg, hol van a szemöldököd! Mutasd meg, hol van a cicid! Mutasd meg, hol van a sarkad! Mutasd meg, hol van a csuklód! Mutasd meg, hol van a feneked!

átlag feletti

átlagos

átlag alatti

képtelen a

90-100%

50-90%

10-50%

testrészek megmutatására

10-11 pont

6-9

1-5 pont

Testséma ismerete 6. 5-6 éves kortól Mutasd meg, hol van a hüvelykujjad! Mutasd meg, hol van a kis ujjad! Mutasd meg, hol van a mutatóujjad! Mutasd meg, hol van a lábfejed! Mutasd meg, hol van az állad!

0-10% 1 pont

82. Mutasd meg, hol van a csípőd! Mutasd meg, hol van a köldököd! Mutasd meg, hol van a szemhéjad! Mutasd meg, hol van az ajkad! Mutasd meg, hol van a fülcimpád! átlag feletti

átlagos

átlag alatti

képtelen a

90-100%

50-90%

10-50%

testrészek megmutatására

9-10 pont

5-9 pont

1-5 pont

Tájékozódás térben 7. 3-4 éves korban Dobd fel a babzsákot! Dobd le a babzsákot! Tedd a fejedre a babzsákot! Tedd magad mögé a babzsákot! 4-5 éves korban Tedd a cipődre a babzsákot!

0-10% 1 pont

83. Tedd a cipőd elé a babzsákot! Tedd a cipőd mögé a babzsákot! Tedd a cipőd alá a babzsákot! 5-6 éves korban „Leteszem a babát, mondd meg hol van!”  Szék alatt  Széken  Szék mögött  Szék előtt  /tartom/ fölötte  Szék mellett Fordulj jobbra! Fordulj balra!

Tájékozódás időben-sorrendiség felismerése 8. 3 eseménykép sorrendjét helyesen megállapítja. 3 eseménykép sorrendjét segítséggel megállapítja. 3 eseménykép sorrendjét segítséggel sem képes megállapítani. 4 eseménykép sorrendjét helyesen megállapítja. 4 eseménykép sorrendjét segítséggel megállapítja. 4 eseménykép sorrendjét segítséggel sem képes megállapítani. A hét napjait segítség nélkül helyesen felsorolja. A hét napjait keverve sorolja fel. Nem tudja felsorolni.

84.

Látási emlékezet vizsgálata 9. 3 képnél észreveszi a sorrend felcserélését. 4 képnél észreveszi a sorrend felcserélését. 5 képnél észreveszi a sorrend felcserélését. 6 képnél észreveszi a sorrend felcserélését. Megjegyzés:

Analizáló-szintetizáló képesség vizsgálata 10. 2 részből álló képet kirak- önállóan- segítséggel- nem tudja kirakni 3 részből álló képet kirak -önállóan- segítséggel- nem tudja kirakni 4 részből álló képet kirak -önállóan- segítséggel- nem tudja kirakni

Matematikai képességek vizsgálata 1. Számlálás egyesével növekvő sorrendben: 2. Számemlékezet: Mondd utánam! o 2, 3, 5 o 4, 6, 8, 9 o 10, 4, 7, 1 3. Globális darabszám felismerése-saját testen: Mutasd az ujjadon, amennyit mondok! o 2, 5,4,7,10,

85.

- Mennyiség felismerés tárgyakon: Vegyél ki a dobozból …korongot! Mennyiség felismerése…..-ig kialakult.

4. Több-kevesebb reláció: Hol van több/ kevesebb? Ismeri a fogalmat, helyesen alkalmazza a relációt. Nem ismeri a fogalmat.

5. Mennyiségállandóság vizsgálata.

6. Matematikai szabályok felismerése /pálcikával ritmusos sor kirakása/. Családrajz 12. írásnyomaték ceruzafogás kezesség színek megnevezése megfigyelés:

86.

Értékelés, összegzés:

Egyéni fejlesztési terv 2008/2009-es tanév I.félév 1. Gyermek neve: Csoportja: Vizsgálat időpontja: /ikt.szám:…………… Vizsgáló bizottság megnevezése: Anamnézis, status, javaslat a szakértői javaslaton.

87. 2. Fejlesztési területek és célkitűzések:     

Nagymozgás Finommotorika Kommunikáció Kognitív funkciók Szociobilitás

3. A fejlesztés megvalósulásának keretei: egyéni fejlesztés, kiscsoportos fejlesztés Kerekegyháza, 2008.

………………………

88.

gyógypedagógus

Egyéni fejlesztési terv 2008/2009-es tanév II. félév 1. Első félév eredményei/ változásai

2.Fejlesztési területek és célkitűzések: Nagymozgás Finommotorika Kommunikáció Kognitív funkciók Szociobilitás

89.

3.A fejlesztés megvalósulásának keretei: egyéni fejlesztés, kiscsoportos fejlesztés Kerekegyháza, 2008. …… ……………… gyógypedagógus

90.

2. melléklet

Gyógypedagógiai munkaterv Szeptember  Az összes nagycsoportos gyermek gyógypedagógiai felmérése, a felmérés értékelése, a kiszűrt gyermekek részére időpont kérése a Nevelési Tanácsadótól.  Fejlesztési terv készítése - a gyógypedagógiai vizsgálat során megállapított

hiányosságok

és

a

Nevelési

Tanácsadó

javaslata

ismeretében- a javaslattal már rendelkező gyermekek részére.  Csoportbeosztás elkészítése.  Rendszeres konzultáció és kapcsolattartás az óvónőkkel.  Kapcsolattartás a szülőkkel, fogadóóra biztosítása a szülők részére. December  Felülvizsgálat kérése a Nevelési tanácsadó felé december 15-ig az iskolába induló óvodásoknak. Január  Az első félév értékelése a szülők és az óvónők felé.  Fogadóóra a szülők részére.  Csoportbeosztás felülvizsgálata. Február- Március  Kapcsolatfelvétel a választott iskolával, gyógypedagógussal.  Fogadóóra a szülők részére, az iskolaválasztás segítése. Május

91.  Év végi vizsgálatok elkészítése, kiértékelése / május 10-ig/.  Május vége-június eleje: a középsősök felmérése, kiszűrése, időpont kérése június 15-ig.  3. melléklet

A fejlesztés minimális eszközigénye Egyéni és csoportos fejlesztéshez / mozgásfejlesztés/ megnevezés gyermek asztal gyermekszék szőnyeg polcos szekrény tornaszőnyeg bordásfal karikák botok különböző méretű labdák gördeszka pad zsámoly babzsákok papír téglák tükör ugrálókötél

darabszám gyermeklétszámtól függően gyermeklétszámtól függően 1db 2db 2 db 2-4 db 10db 10db 4-4 db 1 db 1db 2db 10db 1db 5db

Dosszié /a gyermeke személyi anyagához/ Irattartó papucs Színes ceruza/vékony +vastag/ Zsírkréta /vékony+ vastag/ Rajzlap Olló Színes papír Ragasztó Írólap

10-15db 4db 1-1 cs 1-1 cs 50db 4db 4cs 4 tubus 4 cs

92. Gyurma festék+ ecsetek ceruzafogó /háromszögletű és műanyag/ vázlatok füzet / nagy/

2dz 2dz 4db 1db/gyerek

Beszédfejlesztés és környezetismeret I. feladatlapok /Nemzeti tankönyvkiadó ISBN 963 19 0109 2 / Én is tudok beszélni Fejlesztő játékok /Fakopáncs / termék memóriakártya-ellentétpárok memóriakártya-foglalkozások memóriakártya-háziállatok memóriakártya-népmesék készségfejlesztő-alma fűzőcske cipős fűzőcske fűzőcske autós 50 db-os gyöngy öltöztethető maci család golyóvezető golyós ritmussor mozaik képkereső járműves képkereső gyümölcsös összesen

cikkszám 1737 1739 1708 1740 0577 0522 0349 1221 0830 0550 0575 0854 0853

ár 330.330.330.330.1180.990.250.850.2280.4650.4990.3650.1650.1650.23.460.-

93.

Az óvoda külső kapcsolatai A kapcsolatok modellje

ÓVODA

FENNTARTÓ

CIVIL SZERVEZETEK Idősek otthona helyi egyházak

TÁRSINTÉZMÉNYEK Iskola Más települések óvodái

KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYE K Könyvtár Művelődési Ház

CSALÁD

SEGÍTŐK Gyermekjóléti és Családsegítő SZ. Nevelési Tanácsadó Gyermek-Orvos Védőnők

Az óvoda kapcsolata a fenntartóval A fenntartó az alapellátási kötelezettségének megfelelően, nagy fontosságot tulajdonít az óvodai nevelésnek és a szűkös gazdasági lehetőségekhez mérten maximálisan, támogatja. Figyelemmel kíséri az óvodában folyó nevelőmunkát, melyet nem csak az évenként tartott intézmény vezetői beszámolókból, de az alkalmankénti személyes látogatásokból, és az ünnepeken való részvételből is megismernek a fenntartó önkormányzat képviselői, vezetői. Az óvoda kapcsolata más nevelési színterekkel Az óvoda és család Az együttműködés alapelvei: Szeretnénk, ha ez az együttműködés a kölcsönös bizalmon alapuló egyenrangú nevelőtársi viszonyban valósulna meg. A bizalom és segítségnyújtás jegyében tájékoztatjuk a szülőket az óvodában történtekről. Az egyéni beszélgetések során begyűjtött infomációkat használjuk

94. fel a családi nevelési szokások feltárására, a szülők nevelési szemléletének, tapasztalatainak megismerésére, szükség esetén tapintatos átformálására. A szülők kéréseit, bírálatait, javaslatait meghallgatjuk, és lehetőség szerint beépítjük nevelőmunkánkba. A szülök számára nyitott óvodát szeretnénk megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy bármikor bepillantást kaphatnak az ott folyó munkába, amennyire lehet, kapcsolódjanak bele a nekik szervezett rendezvényekbe, pl. munkadélutánok, családos ünnepélyek, kirándulások, tájékoztató – és továbbképzés jellegű szülői értekezletek, előadások. Szeretnénk, ha a szülők mindig bizalommal fordulnának hozzánk, gyemekeikkel kapcsolatos problémáikkal. Fontosnak tartjuk, hogy egy-egy csoporton belül, megismerve egymást, kialakulnának a szülőközösségek, akik egymás problémáit, örömét, bánatát, tapasztalatait megosztva családostól együtt jól éreznék magukat. Itt az óvodában kezdődjön el egy folyamat: érdekelje a szülőt, kikkel tölti gyermeke egész napját. Megismerve a gyermek társait és azok szüleit, jobban érti gyermeke élményeit, elbeszéléseit, napi történéseit. Ezek a szülőközösségek megmaradva segíthetnék gyermekeiket át a következő nevelési szintérre, az iskolába.

95. Az óvoda és az iskola kapcsolata Az együttműködés alapelvei: Szeretnénk, ha óvodásaink iskolai beilleszkedése zavartalan lenne. A nagycsoportosok számára lehetővé tesszük, hogy megismerkedjenek az iskolai élettel. Igyekszünk vonzóvá tenni számukra a rájuk váró tanulást. Az együttműködés tartalma: Feladatunknak tartjuk, hogy megismerkedjünk az iskola nevelési alapelveivel, a helyi programmal, különösen az első osztályra vonatkozó követelményekkel. Lehetővé tesszük, az iskolai nevelők számára, hogy megismerjék az óvodánkban folyó nevelőmunka folyamatát, nevelési elképzeléseinket. Ismerjék meg a tevékenységek mellett kialakított szokásokat, a szülőkkel való együttműködés formáit. Tájékoztatást adunk a gyermekek egyéni fejlődési üteméről, esetleges bevált pedagógiai módszerekről, az egyes probléma kezelésénél. Ellátogatunk gyermekeinkkel az iskolába, ízelítőt kapnak az ottani munkából. Meghívjuk a nagycsoportokba, és a szülői értekezletékre a leendő első osztályos tanítókat. Figyelemmel kísérjük a gyermekek iskolai beilleszkedését. A harmonikus iskolakezdés érdekében, együtt működünk a szülőkkel, szükség esetén a Nevelési Tanácsadóval. Az óvoda és a közművelődési intézmények Az együttműködés alapelvei. A Nagyközségi Könyvtár és a helyi Katona József Művelődési ház sajátos lehetőségeket nyújtanak az óvónői nevelőmunkához. Ajánlataikkal, programjaikkal színesítik az óvodai életet, az élmények lehetőségeit gazdagítják. A szülők érdeklődését is felkeltjük a közművelődési intézmények rendezvényei iránt. Az együttműködés tartalma. A környezeti nevelés keretén belül megismertetjük a gyermekekkel ezeket az intézményeket, és ezek funkcióit. Továbbra is igényt tartunk a művelődési ház előadásaira kézműves foglalkozásaira, rendezvényeire. Igényeljük a helyet, amit a logopédiai foglalkozásokhoz ad.

96. Az óvoda kapcsolata a helyi egyházakkal A község hagyományai úgy kívánják, hogy az egyházakkal is jó kapcsolatot alakítsanak ki az oktatási- nevelési intézmények, mivel a közel 150 éves településen, az iskolákat a katolikus és a református egyház alapította, építette és tartotta fenn az államosításig. A lakosság vallásos érzelmi kötődése megmaradt, és egy része igényli a keresztény és keresztyén erkölcsi alapokon nyugvó nevelést. Ezt kielégítendő szerveztük meg a szülők kérése alapján a keresztény tagozatú csoportokat 1990-ben. A szülői igényt kérdőívekkel mértük fel, melyeket azóta is minden tanév végén kitöltetünk, ezzel is képet kapunk a szülők elvárásairól, hogy munkánkba beépítve megfelelőt tudjunk nyújtani. Ezek a csoportok az össz. óvodai létszám kb. 1/3-át jelentik, a 9 csoportból 3-at. Ezek a helyi egyház és önkormányzat írásos megállapodása alapján működő csoportok egyházi részről maximális erkölcsi és eszmei támogatást élveznek, de anyagit nem. Az itt nevelő óvodapedagógusok rendszeres továbbképzésen vesznek részt, és kapcsolatot tartanak más intézményekkel. Ezáltal az itt folyó nevelés ökomenikus, nincs elkötelezve egyik egyháznak sem. Alapja: a keresztény erkölcs – a felebaráti szeretet – és a keresztény kulturális hagyomány. Tehát a közösen kidolgozott helyi program, ezekkel a keresztény értékekkel bővül, és áthatja a nevelés egészét. Az egyházi jellegű ünnepek vallási tartalommal vannak megtöltve, ezekben a csoportokban. / Mikulás, Karácsony, Pünkösd, Húsvét /

Az óvoda kapcsolata helyi kisebbségi képviseletekkel Bár a község többnemzetiségű lakossága másfél százada alapította a községet, nemzeti hagyományaikat nem őrzik, anyanyelvük feledésbe merült, nem őrizték meg nemzeti identitásukat. Csupán a község kis létszámú cigány lakosságának egy része őrizte meg nemzetiségi hagyományait, és keverten beszéli még az ősi nyelvet, és vallja magát cigánynak. Talán ez az oka, hogy eddig nem sikerült kisebbségi önkormányzatot létrehozniuk, bár erre volt kezdeményezés. Érdekképviseleti szervezetük azonban van, és jogorvoslatot keres a problémáikra. Óvodánkba jelenleg 16 roma származású gyermek jár, ezek egy része állami gondozott, így ők kiszakadtak az etnikai környezetből, de érzelmileg, értelmileg, vagy szociálisan sérültek. Fejlesztésüket, - ha fogyatékosságuk mértéke nem haladja meg az óvodai fejleszthetőség kereteit, speciálisan képzett szakembert

97. nem igényelnek, - a többi hasonló problémával küzdő gyermekkel együtt, a felzárkóztató – fejlesztő munkaközösség segítségével a csoport óvónői végzik. Mivel a munkanélküliség ezt a csoportot érinti a leginkább, hátrányos helyzetüket szem előtt tartva, különös ráfigyeléssel de nem diszkriminatív megkülönböztetéssel neveljük ezeket a gyermekeket, és kezeljük problémáikat, a gyermekvédelmi feladatokon belül. Nagyobb hangsúlyt kell fordítani a szociális, higiénés és mentálhigiénés szokások hiányára és egyéb hátrányok kezelésére, anélkül hogy ez a gyermekben gátlást a többi gyermekben pedig negatív érzelmeket váltana ki. Alapvető feladatunk hogy ezek a gyermekek, hátrányos környezetből minél előbb, lehetőleg már harmadik életévüktől óvodába kerüljenek. A pluralista gondolkodás megalapozása Rá kell szoktatni már ebben a korban a gyermekeket, becsüljék meg, és védjék meg, ami az övék, viszont a másikban a másságot is hagyják békén. Már 3 – 7 éves kortól meg kell mutatni a gyermekeknek, hogy sokféleség van, más nyelvek más étkezési és rituális szokások stb., amelyeknek mindegyike értékes az adott helyzetben. Ennek a felfogásnak akarunk megfelelni, már évek óta középső és nagycsoportban, a gyerekekkel szabad kezdeményezés formájában német énekes játékokat, kiszámolókat, mondókákat tanulunk. Ez a módszer nem csak más kultúrába ad „belekóstolót”, de nyitottabbá tesz a későbbi nyelvtanulásra, hisz így talán megelőzhető a nyelvi gátlás kialakulása. A fonetikai gyakorlás az anyanyelv fejlődését is segíti. Az óvoda kapcsolata a gyermekorvossal, és a védőnőkkel. Az óvodában évente legalább két alkalommal végeznek mérést, és egészségügyi szűrést a gyermekcsoportokban. A gyermekekről egészségügyi törzskönyvet vezetnek, ahová az itt mért adatokat jegyzik. Ezek a folyamatosan mért adatokat rögzítő egészségügyi törzslapok felnőtt korig képet adnak az egészség és fejlődés üteméről, alakulásáról, a szükséges beavatkozásokról stb. A helyi rendelőben mód van a gyermekfogorvosi ellátásra, de a fogváltás időszakában erre kevesebb időt fordítanak. Alkalmanként szülői értekezlet keretében tartottak a gyermek- és fogorvosok előadást a szülőknek, de ezen a téren a jövőben még nagyobb hangsúlyt kell fektetni, a felekben meg van a nyitottság és az igény, hisz az átlagos egészségi állapot országosan nem kielégítő.

98.

A program céljaihoz rendelt eszközrendszerünk

A játéktevékenység eszközei: A költségvetésből, pályázatokon nyert, vagy különböző vállalkozóktól vagy vállalatoktól alkalmanként felajánlott pénzből tudunk játékeszközöket, tornaszereket beszerezni. Az alapvető játékeszközökön kívül, sokféle eszközt sikerült beszerezni, a fenntartó önkormányzattól erre mindig biztosítottak pénzeszközöket. Mindhárom óvodaudvart sikerült a szülők, és a pályázaton nyert pénzek segítségével sokoldalúan fejlesztő, esztétikus, biztonságos, és a gyermekek által nagyon kedvelt sport és mozgásfejlesztő eszközökkel felszerelni. Az óvodai tanulás eszközei A szakmai eszközök beszerzése költségvetési keretből történik. A minőségi és mennyiségi bővítése folyamatos. Az eszközállomány elemzésekor ki kell emelni az óvónők által készített játékeszközöket, amelyek az egyéni fejlesztés során fontos szerepet kapnak az óvodai tevékenységekben. Az elkészítéshez szükséges anyagokat vagy hulladékként kapjuk, különböző üzemektől, /varrodák, cipőüzem, nyomda stb./ vagy óvodai szakmai keretből biztosítjuk. Mese és szakkönyvvásárlás Mesekönyv készletünk az elhasználódás és frissítés miatt állandó felújításra szorul. A könyvek pótlása, szakkönyvek vásárlása, szintén a költségvetést terheli. A program megvalósításához: további könyvek vásárlása, speciális fejlesztő játékok további bővítése, zenei kelléktár bővítése / gyermekhangszerek, lemezek, hangkazetták stb. / vizuális tevékenységhez szükséges anyagok, / agyag, festékek ecsetek stb. / szőnyegek, textíliák

99. Az óvodai program tárgyi feltételi Sajnos működési feltételeink legnagyobb gondját – hogy a régi, óvoda céljára nem egészen alkalmas, igen költségesen karban tartható épületeket új, célnak megfelelőbbre cserélni, - pénzeszközök hiányában a fenntartó nem tudja megoldani, az elkövetkező években sem. Mindhárom óvoda udvara – a lehetőségekhez képest – parkosított, de az Andrássy u.i udvar rendkívül kicsi, a közel 60 gyermek számára igen korlátozott mozgási lehetőséget biztosít. Az udvarok felszerelése a nagy igénybevétel miatt állandó felújításra szorul. A csoportszobák száma megfelelő, de mérete és helye nem mind alkalmas. Ilyen szempontból leghátrányosabb a Fő u.-i különálló épület, melyben a keresztény tagozatú kiscsoport van elhelyezve. Ez az L alakú terem igen szűk teret biztosít a gyermekek számára. Ugyancsak kicsi a Fő u.-i másik kiscsoport, és a Rákóczi u-i kiscsoport terme. Ezekben a csoportokban sokkal nehezebb megszervezni a gyermekek napi életét. A Rákóczi u.- i. kiscsoportban a mosdó távolsága is növeli a nehézségeket, csak úgy, mint a Fő utcán a különálló épület, mivel az óvónő nem képes egyedül a gyemekcsopotot is és a mosdóba levő gyermeket figyelemmel kísérni, ha a dajka az épület más helyiségeiben tevékenykedik. Személyi feltételek: a fent említettekből már látszik hogy a jobb és biztonságosabb működéshez, szükséges lenne a két dajkai státusz visszaállítása. Annál is inkább indokolt lenne ez, mivel az udvarok utcai járdák takarítása, a homokozó karbantartása, az épületek összes helyiségének a takarítása stb., mind a dajkák feladatköréhez tartozik, a gyermekek gondozási teendői mellett. A dajkák munkaideje: Reggeles 600 – 1400- ig. Egy-egy dajka 2 csoportot lát el 00 00 Délutános 9 – 17 -ig Az óvodapedagógusok munkaideje: Csoportonként egy délelőttös: egy délutános:

630 - 1300- ig. 700 –1330- ig. 930 –16oo – ig. 1000 –1630- ig. 1030- 1700 - ig. 6 30 – 17 00 –ig.

Az óvoda nyitvatartási ideje: Az óvoda munkarendje: Az óvodapedagógusok munkabeosztása módszereiktől függően heti vagy két hetes váltásban történik. A dajkák hetente váltanak műszakbeosztást.

100. A nevelőtestület együttműködése A felmenő rendszerrel biztosítjuk, erősítjük a csoport óvónőihez való kötődést. A pedagógiai munka tervezése, elemzése, a gyermekek egyéni megfigyelései, az egyénre szabott nevelés, fejlesztési eljárások újfajta tervezési formát igényelnek. Az óvodapedagógusok a merev, rugalmatlan tervezésről, az egyénre szabott, több pedagógiai szabadságot biztosító, de egyben nagyobb felelőséget igénylő tervezési formára térnek át. Megtervezik: • a csoport szokás és szabályrendszerét • eseménytervet • fejlesztési tervet, „tématervet” • Ajánlott az óvodába lépéskor egy dossziét nyitni minden gyermeknek, ahová a róla készült feljegyzéseket gyűjtheti az óvónő. / természetesen nem a kötött, „beskatulyázó” mérésekre gondolunk. A tantestületen belül szakmai csoportok alakultak un. munkaközösségek. Ezek a munkacsoportok speciális érdeklődés szerint szerveződtek: • Művészeti • Nyelvi • Környezetvédelmi • Ének—zene - tánc • Hagyományőrző • Képesség és készségfejlesztő Az óvodapedagógusok továbbképzési tervét az óvoda vezetője készíti el, a testülettel való egyeztetés a felkínált lehetőségekből való kiválasztása után. A továbbképzésen résztvevők részletesen beszámolnak az ott hallottakról. A nevelő testület tanévenként négy alkalommal tart értekezletet, teljes létszámmal. Épületenként azonban rendszeres megbeszéléseken tájékozódnak egymás munkájáról és megtárgyalják az aktuális eseményeket.

101.

Az óvoda ellenőrzési és értékelő rendszere: Az óvoda írásos dokumentumai: 1. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 2. Az Óvoda Helyi Nevelési Programja 3. Az intézményvezető éves pedagógiai működési terve 4. A munkaközösségek terve 5. Egyéni fejlesztések dossziéja 6. Felvételi és mulasztási napló 7. A gyermekcsoport nevelési programja: Szokás és szabályrendszer – időkeret fél év Eseményterv, programterv,- időkeret fél év Tevékenységi rendszer terve – időkeret két hét A pedagógiai munka értékelése Az ellenőrzés és értékelés célja a pedagógiai gyakorlat segítése és fejlesztése. Területei: • Dokumentumok ellenőrzése, elemzése • A nevelőmunka feltételeinek ellenőrzése • A pedagógiai gyakorlat ellenőrzése, elemzése, értékelése • A helyi nevelési program megvalósításának nyomon követése, ellenőrzése Az óvoda pedagógiai munkájáért az óvoda vezetője a felelős, tehát az ellenőrzés és értékelés is elsősorban az ő feladata. Az óvodavezető helyettes feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. A munkaközösség vezetők feladatait is az SZMSZ határozza meg. A helyi nevelési program értékelése: A program sikerét az adja, milyen arányban érik el a gyermekek az óvodáskor végén várható eredményeit. A program eredményeinek értékelésében a vezető óvónő irányításával minden óvónő részt vesz.

102.

Felhasznált irodalom A közoktatási törvény. OKKER Oktatási Iroda, 1996. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja A Korm. 137/1996 / VIII. 28. / rendelete BÁCS – KISKUN MEGYEI Közoktatási Feladatellátási Intézményhálózatműködtetési és Fejlesztési Terve 1997 – 2003 Nagy Jenőné : ÓVODAI PROGRAMKÉSZÍTÉS, DE HOGYAN ? NAT – TAN sorozat OKKER Oktatási Iroda 1996. Az óvodavezetők kézikönyve I – IV. OKKER Oktatási Iroda, 1995 – 1996. O.K. I. Minősített Programjai: Óvodai Nevelés Játékkal, Mesével /Zilahi Józsefné –Stöckert Károlyné - Dr. Ráczné Dr. Főző Klára Sopron 1996. / Óvodai Nevelés a Művészetek Eszközével / Nagy Jenőné Szolnok 1996. / Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program / Fábián Katalin FABULA Bt. / Komplex Prevenciós Óvodai Program / Porkolábné Dr. Balogh Katalin – Dr. Páli Judit – Pintér Éva - Szaitzné Gregorits Anna Budapest 1996. / Az Óvodai Nevelés Programja /1989/ Székácsné Vida Mária: A művészeti nevelés hatásrendszere. / Akadémiai Kiadó, 1980. / Forrai Katalin: Ének az óvodában ZMK 1974. Dr. Hegyi Ildikó: Siker és kudarc a pedagógiai munkában. / Pedagógiai képesség és fejlesztésük módja / OKKER Oktatási Iroda, 1996.

103. A program kiegészítését tudomásul vette és jóváhagyta a Kerekegyházi Napközi Otthonos Óvoda nevelőtestülete. Kerekegyháza, 2008.09.05.

Hallainé Kis Mária Óvodavezető

Lukácsi Menyhértné K.A.T.vezető

Bárdos Józsefné Szakszervezeti titkár

Sáriné Bognár Klára óv.vez. helyettes

Nevelőtestület

104.

1. Bárdos Józsefné 2. Bíró Andrea 3. Borbélyné Papp Éva 4. Fürj Jánosné 5. Gödényné Borbély Edit 6. Gyulai Lászlóné 7. Gyurkovics Kitti 8. Horváth Gáborné 9. Kaldenecker Zoltánné 10. Kerekes Rita 11. Kövecses Jánosné 12. Lukácsi Menyhértné 13.Palla Tiborné 14. Rozsnyói Zoltánné 15. Sáriné Bognár Klára 16. Simon Andrásné 17. Szappanos Balázsné

………………………………………….. ………………………………………….. …………………………………………. …………………………………………. …………………………………………. …………………………………………. …………………………………………. ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… …………………………………………. ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… …………………………………………

105. ELŐTERJESZTÉS

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2008. szeptember 24-i ülésére

Tárgy:Az óvodai felvétel kritériumainak meghatározása 25 fő csoportlétszám betöltése esetén.

Az előterjesztést készítette:

Hum József oktatási referens

Előterjesztő:

Dr. Kelemen Márk polgármester

Véleményezésre és tárgyalásra megkapta:

Törvényességi véleményezésre megkapta:

A Képviselő-testület Bizottságai

Vincze Miklós jegyző

106. Kerekegyháza Város Önkormányzatának Polgármestere ELŐTERJESZTÉS Kerekegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2008. szeptember 24-i ülésére Tárgy: Az óvodai felvétel kritériumai 25 fős csoportlétszám betöltése esetén.

Tisztelt Képviselőtestület! A 115/2008. (V.29. )Kth. többek között az alábbiakat tartalmazza: „Kerekegyháza Város Önkormányzatának képviselő-testülete ………………….. Megbízza a polgármestert, hogy kezdeményezze az Oktatási Hivatalnál a jogszabályi maximális csoportlétszám 20 %- kal való átlépésének engedélyezését.” Az óvodai csoportlétszám maximuma a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 3. sz. melléklete alapján 25 fő/csoport, illetve az óvoda Alapító Okiratában szereplő maximális felvehető létszám 225 fő. A beíratottak száma ennél lehet több, az óvodai normatívát azonban napi létszámra kapja az óvoda, aminek a napi maximuma 225 fő. Az óvodavezető tájékoztatása alapján várható, hogy év közben egyes óvodai csoportokba felvételt kérők száma meghaladja a 25 főt, mert a szülők nem mindegyike szeptemberben kéri a gyerek felvételét az óvodába, már most van olyan csoport, amelyik betelt létszámú. Szükségesnek látszik, hogy a Képviselőtestület meghatározza azokat a kritériumokat, melyek szerint a jelentkezési kérelmeket rangsorolni lehet, illetve betelt csoportlétszám esetén csak azok a gyermekek vehetők fel 30 fős maximált csoportlétszámig, akiknek a felvétele jogszabályi előírás folytán kötelező. (lásd keretbe foglalt rész ) E kritériumok meghatározásában iránymutató lehet az Oktatási Hivatal alábbi álláspontja, melyet az önkormányzatokhoz egy óvodai felvételi kérelem elutasításának felülvizsgálata kapcsán juttatott el az OH e-mailben. „A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 65. § (2) bekezdése értelmében a gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. Az óvoda - beleértve a kijelölt óvodát is - köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján köteles óvodába járni, ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (kötelező felvételt biztosító óvoda). A kötelező felvételt biztosító óvoda - ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét - nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, továbbá annak a gyermeknek a felvételét, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 41. §-a alapján jogosult a gyermek napközbeni

107. ellátásának igénybevételére, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. A gyermekvédelmi törvény 41. § (1) bekezdése szerint a gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.”

Vagyis leegyszerűsítve felvételi kötelezettsége van az óvodának a felvételi körzetben lakó vagy dolgozó szülő kérelme esetén - az 5 év feletti gyermek - 3 év felett a védelembe vett és óvodalátogatásra gyámhatóság által kötelezett gyermek - 3 év felett a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek tekintetében, ha szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. E képviselőtestületi határozat alapján egyértelmű jogi eszköz van az intézményvezető kezében a 25 fős csoportlétszám feletti kérelmek elbírálásához. Kérem a Tisztelt Képviselőtestületet az alábbi határozattervezet elfogadására! Dr. Kelemen Márk polgármester 2008. szeptember 18.

108. Határozati javaslat ......./2008. (IX. 24.) sz. Kth. A Napközi Otthonos Óvoda felvételi kritériumainak meghatározása 25 fős csoportlétszám betöltése esetén

Határozat

A Napközi Otthonos Óvodába 25 fős csoportlétszám felett az óvoda felvételi körzetében lakó vagy dolgozó szülő azon óvodáskorú gyermeke vehető fel, aki  5 év feletti vagy  3 év feletti és a gyámhatóság által védelembe vett és óvodalátogatásra kötelezett,  illetőleg 3 év feletti halmozottan hátrányos helyzetű gyermek.

Felelős: Vincze Miklós jegyző Határidő: folyamatos A határozatról értesül:.- Vincze Miklós jegyző - Napköziotthonos Óvoda vezetője - Polgármesteri Hivatal, Pénzügyi Iroda