ELŐTERJESZTÉS. Előadó: Kocsis Sándorné intézményvezető Előkészítette: Kocsis Sándorné intézményvezető Véleményezte: Ügyrendi és Szociális Bizottság

ELŐTERJESZTÉS Tiszalök Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2014. május 29-én tartandó ülésének 6. számú, – Az Idősek Gondozó Központja Szervezeti és Működési Szabályzata, Szakmai programja és Házirendje módosításának véleményezése - tárgyú napirendi pontjához. Előadó: Kocsis Sándorné intézményvezető Előkészítette: Kocsis Sándorné intézményvezető Véleményezte: Ügyrendi és Szociális Bizottság

Tisztelt Képviselő-testület! Jelen előterjesztéshez mellékeljük az Idősek Gondozó Központja Szervezeti és Működési Szabályzatát, a Szakmai programot és a Házirendet, amelyekben a módosításokat a fenntartó váltás (Tiszavasvári Többcélú Kistérségi Társulástól Tiszalök Város Önkormányzatához), illetve az időközben megjelent jogszabályváltozások tették indokolttá. A változtatásokat dőlt betűvel jelezzük. Tiszalök, 2014. május 14.

Kocsis Sándorné intézményvezető

TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK ………./2014.(V.29.) számú határozat – tervezete Az Idősek Gondozó Központja Szervezeti és Működési Szabályzatának, Szakmai programjának és Házirendjének módosításáról A Képviselő-testület Az Idősek Gondozó Központja Szervezeti és Működési Szabályzat-, Szakmai Programés Házirend módosítását elfogadta.

Tiszalök Város Önkormányzata Idősek Gondozó Központja 4450 Tiszalök, Kossuth u. 68.

HÁZIREND

I. Általános szabályok 1. A házirend célja A házirend elsődleges célja, hogy segítse az újonnan beköltöző lakókat, hozzátartozóikat az otthon rendjében, biztosítsa az itt élők nyugalmát, elősegítse az együttélés követelményeinek betartását a lakók és a dolgozók egymás iránti kölcsönös megbecsülését, meghatározza az Intézmény belső rendjét és tájékoztatást nyújtson az alapvető szabályokról. Ennek érdekében megállapítja: • az együttélés szabályait, • az Intézményből való eltávozás és az Intézménybe való visszatérés rendjét, • az ellátásban részesülő személyek egymás közötti, valamint a hozzátartozóikkal való kapcsolattartásának szabályait, • az Intézménybe bevihető személyes használati tárgyak körét, • az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályait, • a ruházattal, textíliával, tisztálkodó szerekkel való ellátás, valamint a ruházat s a textília tisztításának és javításának rendjét, • az intézményi jogviszony megszűnésének szabályait, • az egyéni és a közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályokat, • az Intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások körét és térítési díját, • továbbá egyéb, jogszabály által a házirend szabályozási körébe tartozó témaköröket. 2. A házirend hatálya A házirend személyi hatálya kiterjed az Idősek Otthonában • lakó ellátottakra, (függetlenül attól, hogy végleges vagy ideiglenes jellegű elhelyezésben részesülnek-e), • foglalkoztatott alkalmazottakra, • munkát végző külső szervek dolgozóira, • tartózkodó látogatókra és valamennyi, az Otthonban megforduló személyre. A házirend • az ellátottak és hozzátartozóik vonatkozásában az intézményi jogviszony, • a munkavállalók esetében a munkaviszony kezdetekor, • az Intézménynél nem munkaviszonyban lévő dolgozók vonatkozásában az Intézmény területére való belépéskor, • a látogatók esetében az Intézménybe lépéskor lép hatályba. A házirend területi hatálya A házirend előírásait az Intézmény területén, azon magatartási szabályait, melyek értelmezhetőek az Intézményen kívül is – az Intézmény által szervezett programok, foglalkozások esetében-az Intézmény területén kívül is alkalmazni kell.

2

3. Alapelvek Az Intézmény a feladatait úgy végzi, hogy az ellátást igénybe vevők számára biztosítsa az őket megillető alkotmányos jogok maradéktalan s teljes körű tiszteletben tartását, különösen • az élethez • az emberi méltósághoz • a testi épséghez • a testi és lelki egészséghez való jogot. 4. A házirend nyilvánossága A házirendet nyilvánosságra kell hozni. A nyilvánosságra hozatal módjai: • a házirendet ki kell függeszteni a faliújságra • el kell helyezni a lakószobákban, közös helyiségekben • a házirend egy példányát az ellátott részére át kell adni. A házirend változásakor a házirendet ismételten nyilvánosságra kell hozni a fentiek szerint. A Házirend betartása mindenkire nézve- ellátottak, hozzátartozók és dolgozók- egyaránt fontos.

II. Az együttélés szabályairól 1. Az együttélés szabályaival kapcsolatos jogok, kötelezettségek 1.1 Az együttélés alapelvei A lakó a házirendben meghatározott jogait úgy gyakorolhatja, ha • azzal mások érdekeit nem sérti • azzal nem veszélyezteti saját és társai illetve az Intézményben dolgozók egészségét, testi épségét • valamint mást nem akadályoz jogainak gyakorlásában. A házirend a fentiek érvényesülése érdekében tartalmaz korlátozásokat az egyes jogok gyakorlására vonatkozóan. Az Intézmény lakóinak valamint alkalmazottainak egymáshoz való viszonya a személyes tiszteletre épül, mely alapján elvárás a kölcsönös tapintat, udvariasság, megértés és ész-szerű határokig a tolerancia. Az otthon lakóinak jogait az Intézmény alkalmazottai és a lakók egymás között is kötelesek tiszteletben tartani. A lakók és az alkalmazottak kötelesek kiemelt figyelmet fordítani a személyi tulajdon védelmére. 1.2 Az együttélés során a lakók jogaival kapcsolatos szabályok Az Intézmény köteles tiszteletben tartani az ellátottak

3

• • •

személyiségi jogait szabad vallásgyakorláshoz való jogát, valamint jogát: • az élethez • az emberi méltósághoz • a testi-lelki egészséghez. Az Intézmény köteles biztosítani a jogok érvényesítéséhez szükséges feltételeket. Az Intézmény vezetője, illetve az Intézmény dolgozói nem hozhatnak olyan döntéseket, intézkedéseket, amelyek sértik az ellátottak a házirendben meghatározott jogait. Az ellátottakat megilleti a személyi adataik védelme, valamint a magánéletükkel kapcsolatos titokvédelem. Az intézményvezető az ellátottak ezen jogai érvényesülése érdekében fokozott figyelmet követel az ellátott: • személyi adatainak kezelésével • egészségügyi állapotával • személyes körülményeivel • jövedelmi viszonyaival kapcsolatban. Az Intézmény dolgozóinak kötelessége, hogy elkövessenek mindent annak érdekében, hogy az ellátottak személyiségi jogai érvényesüljenek. Az Intézménynek az ellátottak személyes, valamint egészségügyi állapotára vonatkozó adatait úgy kell nyilvántartania, hogy azokról arra illetéktelen személyek ne szerezhessenek tudomást. Az érintettek számára azonban meg kell adni a szükséges tájékoztatást. Az Intézmény – az ellátott önrendelkezési jogának érvényre juttatása érdekében – nem kötelezheti az ellátottat arra, hogy éljen a jogszabályokban, illetve a házirendben biztosított jogával. (Ennek érdekében nem kötelezheti arra, hogy részt vegyen az Intézmény rendezvényein, programjain.) Az ellátott családi élethez való joga védelmében tilos az ellátott családi életével, családi körülményeivel kapcsolatos mindennemű negatív megnyilvánulás, megkülönböztetés. Az Intézmény köteles az ellátottat állapotának, személyes adottságának megfelelő ellátásban részesíteni. Az ellátott joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. A tájékoztatás érdekében minden ellátott és dolgozó számára elérhető helyen elhelyezésre kerülnek az Intézmény nyilvános dokumentumai: • az SZMSZ • a szakmai program. Az ellátott joga, hogy részt vegyen az Intézmény által szervezett programokon. Az ellátottak a személyes tulajdonukat képező tárgyakat, használati tárgyaikat általában szabadon - de a házirendben meghatározott korlátozásokat - használhatják.

4

A személyes tárgyakat az ellátottak csak úgy használhatják, hogy azok másokra veszélyt ne jelentsenek. A mindennapi használati tárgyakat az ellátottak korlátozás nélkül használhatják. 1.3. A vélemény-nyilvánítási jog és annak gyakorlása Az Intézmény biztosítja az ellátottak számára az érdekvédelemhez, valamint a szabad vélemény-nyilvánításhoz való jogot. Az ellátott a vélemény-nyilvánítási jogával úgy élhet, hogy azzal nem sértheti • az intézmény alkalmazottainak, valamint • a többi ellátottnak személyiségi jogait, emberi méltóságát. Az ellátott joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson, tájékoztatást kapjon, javaslatot tegyen, kérdést intézzen az Intézmény vezetőihez, dolgozóihoz, az érdek-képviseleti fórumhoz. Az ellátott joga, hogy a fentiek alapján véleményt nyilvánítson ƒ a gondozását végző ápoló munkájáról, ƒ az Intézmény működéséről, valamint ezekkel kapcsolatban javaslatot tegyen. 1.4. Az Intézmény eszközeinek, létesítményeinek használati rendje Az Intézmény biztosítja az ellátott részére azt, hogy igénybe vegye az Intézményben rendelkezésre álló eszközöket, létesítményeket. Az ellátottak az alábbi feltételekkel használhatják az Intézmény eszközeit, létesítményeit: • Társalgó, közösségi helység • A klubszobát, közösségi helységet a lakók egész nap szabadon használhatják. • A közös helységben az esti lepihenést követően a lakók csak úgy tartózkodhatnak, hogy azzal a többi lakó pihenését ne zavarják. • A klubszoba berendezéseit a lakók szabadon használhatják, de ügyelniük kell arra, hogy a műszaki berendezéseket szakszerűen kezeljék, TV, videó, rádió, stb. működtetése az előírásoknak megfelelően történjen. • Közös tisztálkodó helyiség • A helyiséget az ellátottak egész nap használhatják. • Közös hűtő • A lakók használhatják az Intézmény közös hűtőszekrényét. A hűtőszekrényben külön tárolóedényben, egyedi azonosítással lehet elhelyezni az ételt, italt. • Udvar • A lakók az udvart egész nap szabadon használhatják. •

Dohányzás • A közös helyiségekben dohányozni tilos. Dohányozni a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló az 1999. évi XLII. törvény értelmében foglalt szabályok szerint lehet. • Dohányzásra a tűzvédelmi szabályoknak megfelelő, nem zárt légterű helyet kell kijelölni és fenntartani. Dohányzóhely a közforgalmú intézmény bejáratától számított

5

• •

5 méteres távolságon belül nem jelölhető szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények esetében. Ennek értelmében dohányzásra kijelölt hely az Intézmény bejáratától számított 5 méteres távolságon kívül helyezhető el, és a kijelölés nem sértheti a tűzvédelmi szabályokat és a közlekedésbiztonsági érdekeket. A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával - tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal - szembetűnő módon meg kell jelölni.

1.5. A lakószobák használati rendje Az esti lepihenés után a lakószobában lévő televízió és/ vagy rádió használata a szobatársak egyértelmű, közös beleegyezésével történhet. Az otthon lakója más lakók által használt lakószobában az ott lakók együttes belegyezésével tartózkodhat. A lakószobákban dohányozni szigorúan Tilos! Súlyosan megsérti a házirendet az, aki a lakószobában dohányzik. 1.6. Alkohol, kábító és bódítószerek fogyasztására, tárolására vonatkozó szabályok Az Idősek Otthonában alkohol árusítása tilos. Az Intézményben az ellátottak kulturált és alkalomszerű alkoholfogyasztása nem tiltott. Az alkoholfogyasztás az Intézmény rendjének, a lakók nyugalmának értelmében korlátozható. Az Intézmény dolgozói számára az Intézmény területén, valamint az Intézmény által szervezett Intézményen kívüli programok alkalmával tilos az alkoholfogyasztás. Az intézmény dolgozói és ellátottai számára tilos az Intézményben, illetve az Intézményen kívüli szervezett programokon kábító és bódító szerek fogyasztása, illetve az intézményben az ilyen állapotban való megjelenés és tartózkodás, valamint az ilyen szerek Intézménybe való bevitele. Súlyosan megsérti a házirendet az, aki kábító és bódító szereket fogyaszt, ilyen állapotban jelenik meg az Intézményben, valamint ilyen szereket bevisz az Intézménybe. 1.7. Tűz- és balesetvédelmi szabályok Az intézményvezető gondoskodik arról, hogy az Intézmény dolgozói és ellátottjai megismerjék a tűz- és balesetvédelmi szabályokat. Ennek során az Intézmény megszervezi a rendszeres oktatást, az oktatás tényét naplóban rögzíti. Az új belépőkkel az intézményi jogviszony, illetve a munkaviszony kezdetekor meg kell ismertetni a vonatkozó szabályokat. Az egyes helyiségekben kifüggesztésre kerülnek az oda vonatkozó speciális tűz- és balesetvédelmi előírások. Az ellátottak és az Intézmény dolgozói, valamint az Intézményben tartózkodó további személyek számára dohányozni csakis az arra kijelölt helyen szabad. A dohányzásra kijelölt helyek táblával kijelölésre kerülnek. Súlyosan megsérti a házirendet az, aki nem a dohányzásra kijelölt helyen dohányzik.

6

1.8. Lakógyűlés Az Idősek Otthona intézményvezetője legalább évente két alkalommal lakógyűlést tart, melyen tájékoztatást ad a lakók részére az Intézmény működéséről (életéről, eseményeiről, és a terveiről). A lakógyűlésen az Idősek Otthonának lakói szabadon elmondhatják véleményüket és javaslataikat. 1.9. Állattartás Az intézményben, valamint az Intézmény udvarán házi kedvenceket tartani tilos. Higiéniai okokból tilos háziállatok, illetve egyéb állatok (pl. galambok) etetése az Intézmény épületének közvetlen közelében. 1.10. Az ellátott kötelezettségei Az ellátott kötelezettsége, hogy: • betartsa a házirendben foglaltakat, különös tekintettel arra, hogy többi lakótársa jogait ne sértse; • egészségügyi állapotához igazodva-közreműködjön saját lakókörnyezetének, lakószobájának, valamint az általa használt eszközöknek a rendben tartásában, az egyes programok, foglalkozások előkészítésében, lezárásában közreműködjön; • az Intézményhez tartozó területek használati rendjét betartsa; • óvja saját és lakótársai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészséget és biztonságot védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse az ápolói feladatokat ellátó személynek, ha magát, lakótársait, az Intézmény alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet, rosszullétet észlel, továbbá - amennyiben állapota lehetővé teszi - ha megsérült, rosszul van; • óvja az Intézmény létesítményeit, felszereléseit; • az Intézmény eszközeit, berendezéseit, közösségi helyiségeit rendeltetésszerűen használja. Az ellátott takarítási, tisztán tartási feladatai: • lakrészének rendben tartása és • az intézményi takarítások közti időszakban a takarítási feladatok ellátása. Az Intézmény végzi a következő takarítási, tisztántartási feladatokat: • lakrészek takarítása heti két alkalommal, • szeméttároló edénynek ürítése naponta, • közös helyiségek takarítása naponta, • a tisztálkodási helyiségek takarítása két alkalommal: reggeli és az esti tisztálkodás után. 2.

Az Intézmény napirendje

Az Intézményben a felkelés időpontja nem került korlátozás alá. A felkelés javasolt időpontja 6.30 óra. Az ennél korábban kelőknek úgy kell viselkedniük, közlekedniük, a lakószobát, illetve a közösségi helyiséget használniuk, hogy azzal a még pihenő lakókat ne zavarják.

7

A javasolt felkelési időpontot követően a lakóknak szabadon, az elvárható toleranciával kell alkalmazkodniuk a még pihenő lakókhoz. A felkelést követően a lakók gondoskodnak az ágyneműjük szellőztetéséről, a beágyazásról, elvégzik a reggeli tisztálkodást, és felöltöznek. A reggeli időpontja: 8-9 óra között van. A reggelit az étkezőben lehet elfogyasztani. Az ebéd 12-13 óra között van. Az ebédet az étkezőben lehet elfogyasztani. A vacsora 17-18 óra között van. A vacsorát az étkezőben lehet elfogyasztani. A járóképtelen, fekvő betegek számára az étkezést a lakószobában kell lehetővé tenni, valamint gondoskodni kell arról, hogy az étkezéshez a lakó a szükséges segítséget megkapja. Az Intézményben a lepihenés időpontja nem került korlátozás alá. A lepihenés javasolt időpontja 22 óra. Az ennél később fekvőknek úgy kell viselkedniük, hogy azzal a már pihenő lakótársaikat ne zavarják. A lakók napirendjüket saját igényeiknek megfelelően alakítják - de figyelembe kell venniük a házirendben meghatározottakat.

III. Az Intézményből való eltávozás és az Intézménybe való visszaérkezés rendje 1. Általános szabályok A lakók személyes szabadsága nincs korlátozva, de az áttekinthető intézményi működés érdekében a lakóknak be kell tartaniuk az alábbi szabályokat: A lakók az Intézményből • „kimenő”-re, illetve • szabadságra mehetnek. Kimenő: az alkalmanként 24 órát el nem érő Intézményen kívüli tartózkodás. Szabadság: az alkalmankénti 24 órát elérő, vagy meghaladó Intézményen kívüli tartózkodás. 2. A kimenőre és szabadságra vonatkozó közös szabályok A lakók bármikor szabadon elhagyhatják az Intézményt. A z eltávozás csak akkor tagadható meg, ha a kezelőorvos-az ellátott egészségi állapota miatt- az eltávozást nem javasolja. Az Intézmény lakóinak nyugalma érdekében az Intézmény 7 óra és 20 óra között hagyható el. Ezen időintervallumon kívül csak nagyon indokolt esetben hagyható el az Intézmény. 8

A lakó köteles eltávozási szándékát - azaz azt, hogy nem kívánja igénybe venni az Intézményi ellátást, valamint annak várható időtartamát - a távozás előtt 24 órával előre bejelenti. A bejelentést az intézményvezető által kijelölt személy felé kell megtennie. Amennyiben az intézmény lakója távolléte során nem tud, vagy nem akar az előre megbeszélt időpontra visszaérkezni, köteles az Intézmény vezetőjét, vagy az általa megbízott személyt tájékoztatni. Indokolatlan távolmaradásnak minősül az előzetesen be nem jelentett távolmaradás, illetőleg, ha a lakó visszaérkezésének akadályait 24 órán belül nem jelenti be. Nem minősül indokolatlan távolmaradásnak, ha a lakó neki fel nem róható okokból marad igazolatlanul távol. 3. Kimenőre vonatkozó szabályok A kimenőre távozott lakó köteles az előre bejelentett idő lejártáig visszaérkezni az Intézménybe. Visszaérkezéséről tájékoztatnia kell az Intézményvezető által kijelölt személyt. 4. A szabadságra vonatkozó szabályok A szabadságra történő eltávozás az általános szabályokon túl akkor engedélyezhető a lakó számára, ha biztosított • a megfelelő lakhatási háttér (lakás, család, stb.), • az ápolási feladatok ellátása is, amennyiben a beteg ápolásra szorul. A szabadságra történő eltávozás tényét az intézményvezető által kijelölt személy, annak távollétében a szolgálatban lévő nővér bejegyzi az eseménynaplóba. A szabadságra eltávozott lakónak az előzetesen bejelentett időpontban vagy az előtt, a lakótársak zavarása nélkül kell visszatérnie. A lakó a visszaérkezését köteles bejelenteni az Intézmény vezetője által kijelölt személynek, vagy annak távolléte esetén a szolgálatban lévő nővérnek, aki a visszaérkezés tényét az eseménynaplóba bejegyzi. A két hónapot meg nem haladó távolléte idejére a lakó, a megállapított személyi térítési díj 20 %-át fizeti. Két hónapot meghaladó távollét idejére: a) egészségügyi intézményben történő kezelésének tartamára a megállapított személyi térítési díj 40%-át fizeti, b) az a) pontba nem tartozó esetben a személyi térítési díj 60%-át fizeti.

IV. Az ellátásban részesülő személyek egymás közötti, valamint a hozzátartozóikkal való kapcsolattartásának szabályai 1. Az ellátottak egymás közötti kapcsolattartásának szabályai

9

Az ellátásban részesülők egymás - különösen a házirendben meghatározott - jogainak, valamint az általános etikai és viselkedési normák betartása mellett, lényeges korlátozások nélkül, szabadon tarthatják a kapcsolatot lakótársaikkal. Egymás közötti kapcsolattartás során azonban be kell tartani a „II. Az együttélés szabályai” című részben leírtakat. 2. A lakók és hozzátartozóik, látogatóik kapcsolattartásának szabályai Az ellátást igénybe vevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására. 2.1. A látogatás A lakókat a hozzátartozók s egyéb látogatóik a látogatási időben látogathatják. A látogatási idő: 8 órától 18 óráig tart. A lakók a látogatókat a látogatási idő alatt az alábbi helyeken fogadhatják: • lakrészükben, • a közösségi helységben, • az udvaron stb. Látogatási időn kívül látogató csak az intézményvezető előzetes engedélyével, illetve nagyon indokolt esetben fogadható. A látogatók fogadása során figyelemmel kell lenni az Intézményben élő más személyek nyugalmára. Éjszaka az épületben idegen nem tartózkodhat, az Intézményben dolgozó (elsősorban a gondozó) joga, hogy a vendégeket felkérje a távozásra. Az intézményvezető a látogatás rendjét szándékosan és súlyosan megzavaró személyekkel szemben a következő intézkedéseket teheti: • felhívja az érintettet a távozásra, • meghatározott időtartamra eltilthatja az Intézménybe való belépéstől. Az intézmény látogatási rendjét szándékosan és súlyosan megzavaró személy az, aki a másodszor tájékoztatás és figyelmeztetés ellenére sem tartja be a látogatási időt, illetve aki viselkedésével (hangoskodásával stb.) zavarja a többi látogatót, a lakók nyugalmát, napirendjét és a gondozók munkáját. A látogatók a látogatási időn kívül is - előre meghirdetett alkalmakkor - kapcsolatot tarthatnak az ellátást igénybe vevővel. Ilyen alkalmak jellemzően a következők: • Intézmény rendezvényei, valamint • az Intézmény működésével kapcsolatos fórumok stb. 2.2. Kapcsolattartás telefonnal A lakó az Intézmény vezetékes telefonjának igénybevételével, mindenkori postai díjszabás ellenében telefonálhat. 10

A lakóknak lehetőségük van arra, hogy mobiltelefon segítségével kapcsolatot tartsanak az Intézményen belül és kívül. A mobiltelefonon történő beszélgetéskor ügyelni kell a készülék kulturált, mások zavarása nélküli használatára.

V. Az Intézménybe bevihető személyes használati tárgyak Az ellátottak az Intézménybe az Otthon elhelyezkedési, raktározási nehézségei miatt csak korlátozott mennyiségben hozhatnak személyes tárgyakat, valamint használati tárgyakat. Az intézménybe behozható személyes használati tárgyak: • személyes ruházat és lábbeli, • tisztálkodó szerek, • személyes használatra szánt kisebb eszközök (pl. evőeszköz, pohár, tálca stb.) • személyi használati tárgyak (pl. óra, villanyborotva stb.) • lakószobák díszítésére szánt kellékek (cserepes virág, kézimunkák, képek stb.) • kerekes szék, támbot, járókeret és egyéb gyógyászati segédeszközök. A behozott, személyes használatban tartott tárgyak, értékek megőrzésére, megóvására az Intézmény vezetősége és személyzete fokozott figyelmet fordít. A lakók kötelessége a személyi tulajdonok védelme, őrzése, tiszteletben tartása. Az Intézmény felelősséget csak az értékmegőrzési szabályoknak megfelelően leadott tárgyakért, értékekért vállal. A személyes használatban lévő tárgyakért elsősorban tulajdonosuk felel. A vagyonvédelmi szempontok érvényesülése érdekében javasolt, hogy az ellátottak csak személyes szükségletüknek megfelelő mértékben tartsanak maguknál pénzt, értéktárgyakat, ékszereket. Az ellátottak a személyes használatukban lévő tárgyaikat nem helyezhetik ki a közös helységekbe, ugyanakkor a közös helyiségek berendezéseiből sem lehet a saját szobába, lakrészbe tárgyakat bevinni. Indokolt esetben az Intézmény vezetője írásban engedélyt adhat az Intézmény tulajdonát képező bútor lakó részére történő kölcsönzésére. Elektromos berendezéseket az ellátottak csak az intézményvezető beleegyezésével tarthatnak maguknál. Az ellátottnak gondoskodnia kell arról, hogy elektromos berendezései mindig jó műszaki állapotban legyenek, azokat rendeltetésszerűen használja. Az intézmény vezetője évente több alkalommal ellenőriztetheti az elektromos eszközök műszaki állapotát. Amennyiben az ellenőrzéskor, illetve egyéb körülmény alapján nyilvánvalóvá válik, hogy az eszköz tűzveszélyes, illetve érintésvédelmi szempontból nem megfelelő, az ellátott a használati tárgyat nem tarthatja magánál.

11

VI. Az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályai, pénz- és értékkezelés Az érték- és vagyonmegőrzésre átvett tárgyakról az Intézmény vezetője tételes felsorolás alapján átvételi elismervényt készít, és annak egy példányát átadja az ellátást igénybe vevőnek, illetve törvényes képviselőjének. Az értéktárgyak átadását és átvételét két tanú jelenlétében kell elvégezni. Az értéktárgyak biztonságos megőrzéséről az Intézmény vezetője gondoskodik. Az ellátást igénybe vevőtől készpénzt - elsősorban az ellátást igénybe vevő, illetve törvényes képviselője meghatalmazása alapján- az Intézményben vagy pénzintézetben kell megőrizni. Az Intézmény a lakók megőrzésre átadott pénzét, értékpapírjait és értéktárgyait letétként kezeli. A lakók készpénzéből az intézményvezető személyenként 50.000 Ft-ot tart az intézmény páncélszekrényében, a fennmaradó készpénzt – pénzintézetben - betét formájában őrzi, a biztonság növelése érdekében. A készpénz betétben való elhelyezéséről a pénz átvételéről számított négy munkanapon belül az Intézmény vezetője gondoskodik. A készpénz betétben történő elhelyezéséig azt az ellátottak pénzkezelési szabályzatban foglaltak szerint kell kezelni. A letétek kezelése az ellátottak pénzkezelési szabályzatában foglaltak szerint történik. A letéteket kezelő pénztáros a lakóktól átvett pénzt és egyéb értéket kívánságra bármikor legkésőbb 2 munkanapon belül - kiadja a tulajdonosának. A be- és kifizetés tényét a lakónak alá kell írnia. Ha a lakó a nevét nem tudja leírni, akkor a be- és kivét két intézményi dolgozó jelenlétében történhet, akik aláírásukkal igazolják azt.

VII. Egészségügyi ellátás A gyógyszerek beszerzését, kezelését és kiadagolását, az ezzel a feladattal megbízott gondozónő látja el. A lakók egészségügyi állapotáról a gondozók folyamatosan, illetve szükség szerint tájékoztatják az intézmény orvosát. A gyógyszerfogyasztás csak orvosi utasításnak megfelelően történhet. A gondozottak az orvos és a gondozók tudtán kívül gyógyszert nem szedhetnek. Az ellátásban részesülő személy részére előírt gyógyszer felhasználását nyilvántartó lapon kell rögzíteni. Az intézménynek az alábbi gyógyszer csoportokból rendelkeznie kell megfelelő készlettel: a.) hányáscsillapítók b.) bélmozgást csökkentő szerek c.) fájdalom csillapítók d.) lázcsökkentők e.) szintetikus görcsoldók f.) digesztívumok g.) szívbetegségben használt értágítók

12

h.) heveny vérnyomás emelkedés csökkentésére használható szerek Az intézmény által térítésmentesen biztosított, a fent felsorolt gyógyszer csoportok alapján összeállított alapgyógyszerek köréről részletes és pontos tájékoztatást kell adni az intézményi ellátást igénybe vevő részére. Egyéni gyógyszer szükségletének költségét az ellátásban részesülő viseli, kivéve a gyógyászati segédeszközök költségeit. A szakrendelés igénybevételére, illetve fekvőbeteg intézeti elhelyezésére csak orvos intézkedhet. A lakók szakrendelésre, illetve kórházi kezelésre történő szállítása az OMSZ által történik. A betegbiztosítási igazolványokat a személyi igazolványokkal együtt központilag tárolja az intézmény.

VIII. A ruházattal, textíliával, tisztálkodó szerekkel való ellátás, valamint a ruházat és textília tisztításának és javításának rendje 1. A ruházat és a ruházattal való ellátás Az intézményi ellátottnak megfelelő mennyiségű és minőségű, valamint az évszakhoz igazodóan ápolt, tiszta öltözettel kell rendelkeznie. Az intézményi ellátottak kulturált öltözködését az intézményi ellátásban közvetlenül közreműködő dolgozók kötelesek segíteni. Az intézményi ellátott az Intézményben a saját ruháját használja. A ruházatot és textíliákat jól látható egyéni jelzéssel, vagy monogrammal köteles az ellátott vagy törvényes képviselője megjelölni, ellenkező esetben félreértés keletkezhet, valamint a ruházat nem a tulajdonosához kerülhet. Ha az ellátott nem rendelkezik • elegendő, illetve • megfelelő saját ruházattal, akkor az intézmény biztosítja számára a következő ruházatot: • legalább három váltás fehérnemű és hálóruha, • az évszaknak megfelelő, legalább két váltás felsőruházat és utcai cipő- szükség szerint más lábbeli. Az intézményi ellátott nem kötelezhető arra, hogy az intézmény által biztosított ruházatot használja. Az intézmény által juttatott ruházat • összetételéről, • mennyiségéről az intézményvezető dönt. Az intézményvezető a döntése meghozatala előtt konzultál az érintett személy ellátásában közreműködőkkel, meghallgatja az érintett személy véleményét, igényét. Az Intézmény által biztosított ruházat az Intézmény tulajdonát képezi. Az ellátott a ruhát csak használni, viselni jogosult. A ruhát el nem idegenítheti.

13

2. Textília és a textíliával való ellátás Az intézményi ellátottaknak megfelelő minőségű és mennyiségű textíliával kell rendelkezniük. Az Intézménybe közvetlenül az ellátottakkal foglalkozó személyek kötelesek közreműködni a textíliával kapcsolatos ellátási feladatok végrehajtásában, a megfelelően tiszta, kulturált, higiénikus környezet megtartásában. Az intézményi ellátott az Intézményben a saját textíliáját használja. Ha az ellátott nem rendelkezik • elegendő, illetve • megfelelő saját textíliával, akkor az Intézmény biztosítja számára a következő textíliákat: • legalább három váltás ágynemű, • tisztálkodást elősegítő három váltás textília. Az Intézmény által juttatott textília • összetételéről, • mennyiségéről az intézményvezető dönt. Az intézményvezető döntése meghozatala előtt konzultál az érintett személy ellátásában közreműködőkkel, meghallgatja az érintett személy véleményét, igényét. Az Intézmény által biztosított textília az Intézmény tulajdonát képezi. 3. Tisztálkodó szerek, eszközök A tisztálkodási szerekkel való ellátás célja, hogy az ellátottak számára folyamatosan biztosítva legyen a tisztálkodás lehetősége. Az ellátott a saját tisztálkodó szereit, eszközeit használja. Az Intézmény közvetlenül is segítheti a saját tisztálkodó eszközök beszerzését. Ennek rendjét az ellátottakkal közvetlenül kapcsolatot tartó személyek ismertetik. Amennyiben az ellátott nem rendelkezik tisztálkodó szerekkel, eszközökkel, úgy az Intézmény biztosítja az ellátott számára az alapvető tisztálkodó szereket és eszközöket. A tisztálkodó szerek és eszközök összetételéről, mennyiségéről az intézményvezető az ellátott igényeinek ismeretében dönt. Az ellátott részére az Intézmény biztosítja az előzőekben meghatározottakon kívül azokat a további személyes higiéniai anyagokat, eszközöket, melyekkel az ellátott nem rendelkezik. Azoknál az intézményi ellátottaknál, akik tisztálkodási tevékenységükben nem önellátók, az intézmény dolgozói segítik a napi tisztálkodási feladatok ellátását, illetve egyéb személyi higiénés tevékenységek elvégzését, pl.:haj- körömápolás, borotválás stb. 4. A ruházat és textília tisztításának és javításának rendje Az intézményben ellátottaknak tiszta, megfelelő minőségű ruházattal és textíliával kell rendelkezniük. (Lásd ezen fejezet 1-3. pontját.) Az ellátottnak saját ruházata és textíliája javításáról magának kell gondoskodnia.

14

Az Intézmény gondoskodik az ellátottak saját, illetve az Intézmény által biztosított ruházatának, textíliájának tisztításáról és javításáról abban az esetben, ha az ellátott erről nem tud gondoskodni. Az intézményi ellátottakkal közvetlen kapcsolatban lévő, az ellátásban közvetlenül közreműködő dolgozók gondoskodnak az elszennyeződött textília legalább naponkénti összegyűjtéséről, valamint a tiszta ruházat és textília, rendelkezésre bocsátásáról. Az Intézmény feladata, hogy a mosásra, tisztításra átvett ruhákon, textíliákon a mosást, tisztítást követően a szükséges javítási feladatokat elvégezze. A ruhák és textíliák kezelését mindig körültekintően kell végezni, mert azok az ellátottak tulajdonát képezik, és a személyi tulajdonban történő károk keletkezéséért az Intézmény vállal felelősséget. Az Intézmény a mosási, tisztítási, javítási, vasalási feladatokat saját szervezésben végzi el.

IX. Az intézményi jogviszony megszűnésének szabályai Az intézményi jogviszony megszűnik a.) az Intézmény jogutód nélküli megszűnésével, b.) a jogosult halálával, c.) határozott idejű intézeti elhelyezés esetén a megjelölt időtartam lejártával, kivéve, ha a törvény rendelkezései alapján az elhelyezés időtartama meghosszabbítható. Az intézményi jogviszony megszűnését a jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti. Ilyen esetekben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban, ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszünteti, ha a jogosult a.) másik Intézménybe történő elhelyezése indokolt, b.) a házirendet súlyosan megsérti, c.) intézményi elhelyezése nem indokolt. Az Intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve a törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az Intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetekben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve e bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz. Ha az intézményi jogviszonyt beutaló határozat alapozza meg, a jogviszony megszüntetésére az előzőekben meghatározott szabályokban foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell, azonban a jogviszonyt a beutaló szerv határozata szünteti meg. Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az Intézmény vezetője értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét • a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyakelvételének határidejéről, rendjéről és feltételeiről, 15

• •

az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről, az Intézménynek a jogosulttal szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról.

X. Az egyéni és közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályok Az intézményben lakók vallásukat szabadon gyakorolhatják, ennek érvényre jutását az intézmény minden eszközzel elősegíti. Az Intézmény lehetőséget biztosít a különféle vallási felekezetek papjainak, képviselőinek, lelkészeinek a lakókkal való eseti, és rendszeres találkozásra, valamint a folyamatos kapcsolattartásra. A lakók a saját lakószobájukban, illetve az Intézmény közösségi helységeiben szabadon fogadhatják a felekezetek képviselőit, egyéni vallás-lelki szükségletekhez (pl. gyónás) a zavartalan körülményeket az Intézmény lehetőségeihez mérten biztosítja. A közösségi vallásgyakorlat színhelye: társalgó időpontja: - minden vasárnap református Istentisztelet, - minden hónap első hetében katolikus Szentmise. Az Intézményben kötelező a lakók vallási hovatartozásának tiszteletben tartása, vallásgyakorlásának elősegítése.

XI. Az intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások Az Intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások köre: • kulturális programok, • kirándulások, • gyógytorna, • fodrász. Ezek eseti szervezése, illetve szükség esetén rendszeres vagy végleges biztosítása során az Intézmény figyelembe veszi a lakók igényeit. Az Otthon az alapfeladatához nem tartozó szolgáltatásokért, programokért az adott szolgáltatás vagy program önköltségének megfelelő összegű térítést kérhet az ellátást igénybe vevőktől. A programok és szolgáltatások igénybevételi lehetőségéről, a fizetendő térítési díjakról az Intézmény rendszeres szóbeli, illetve- a közösségi helységek hirdető tábláin- írásbeli tájékoztatást nyújt.

16

XII. A térítési díj Az ellátásért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat az e törvényben meghatározottak szerint a) az ellátást igénybe vevő jogosult, b) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, c) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy, d) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a -d) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy) köteles megfizetni]. A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik, és bentlakásos ellátás esetében jelzálog alapjául szolgáló vagyona nincs. A térítési díj összege - a fenntartó rendeletében foglaltak szerint - csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik. Az ellátásban részesülő személy két hónapot meg nem haladó távolléte idejére a megállapított személyi térítési díj 20%-át fizeti. A távolléti napok naptári éves szinten összesíthetők. Nem minősül távollétnek a rendszeres hétvégi távollét. Két hónapot meghalad távollét idejére egészségügyi intézményben történő kezelés idejére a személyi térítési díj 40%-át, egyéb esetekben 60%-át kell térítési díjként megfizetni. A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha az ellátott jövedelme • olyan mértékben csökken, hogy az Szt -ben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni; • az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett. A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetésének időpontjáról a fenntartó rendelkezik, azzal a feltétellel, hogy az új térítési díj megfizetésére a kötelezett nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra. Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Az állami fenntartó a térítési díj összegéről határozattal dönt. Ha az ellátásban részesülő a havi jövedelméből nem tudja megfizetni az intézményi térítési díj mértékével azonos személyi térítési díjat, a fenntartó határozattal állapíthatja meg azt az alábbiak figyelembevételével: • az ellátásban részesülő havi jövedelme, • az ellátásban részesülő jelentős készpénz vagy ingatlan vagyona, ezek hiányában • a tartásra köteles és képes személy havi jövedelme. 17

Az a készpénz vagy ingatlan vagyon tekinthető jelentősnek, amelynek összege, illetve forgalmi értéke az intézményi térítési díj egy évi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor, illetve a lekötött készpénzvagyon és jelzálog értékének módosításakor meghaladja. A jövedelemmel nem rendelkező ellátott részére személyes szükségletei rendezésére az intézmény költőpénzt biztosít. Költőpénzt kell biztosítani annak is, aki helyett a térítési díjat jövedelem hiányában kizárólag a tartásra köteles és képes személy fizeti, illetve a térítési díjat ingatlan vagyona terhére állapították meg. Ha az ingatlan vagyonnal rendelkező ellátottnak költőpénzt állapítanak meg, a költőpénz terhelését a térítési díjra vonatkozó szabályok szerint kell elrendelni. A költőpénz havi összege nem lehet kevesebb, mint a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-a. Legalább a költőpénz összegére kell kiegészíteni az ellátottnak ezt az összeget el nem érő jövedelmét. A térítési díjat az igénybevétel napjától havonként a tárgyhónapot követő 10. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény elszámolási számlájára. Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba teszi. A nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajtatlan hátralék törlése érdekében.

XIII. Az Intézmény dolgozóira vonatkozó speciális szabályok A személyes gondoskodást nyújtó intézményben foglalkoztatott személy, valamint közeli hozzátartozója az ellátásban részesülő személlyel az ellátás időtartama alatt, illetve annak megszűnését követő 1 évig • eltartási szerződést, • életjáradéki, • öröklési szerződést. Az Intézmény dolgozója nem fogadhat el a lakóktól külön ellenszolgáltatást az általa ellátott feladatokért, s kötelessége minden lakó részére ellátni a lak állapotának megfelelő ápolási, gondozási feladatokat. Az Intézmény dolgozója köteles a lakókkal kapcsolatban tudomására jutott adatokat titokban tartani, valamint a lakók személyiségi és a házirendben meghatározott egyéb jogait tiszteletben tartani.

18

XIV. A jogosultak érdekvédelme 1. Érdek-képviseleti fórum Az ellátottak a jogaik, érdekeik érvényesítése céljából érdek-képviseleti fórumot működtetnek. Az Érdek-képviseleti fórum jelen házirend mellékleteként meghatározott szabályok szerint működik. (A melléklet határozza meg az Érdek-képviseleti fórum működésének és választásának részletes szabályait.)

XV. Záró rendelkezések A Házirend betartása mind az otthonlakók, mind az intézmény dolgozói, mind az intézmény területén tartózkodók és más személyek kötelessége. Jelen Házirend a fenntartó jóváhagyásának időpontjától érvényes. A Házirend megváltoztatása csak az Érdek-képviseleti fórum egyetértő határozatával lehetséges. Gondoskodni kell arról, hogy a lakók, hozzátartozók és az intézmény dolgozói megismerjék, és folyamatosan hozzáférjenek a Házirendhez.

19

1. sz. Függelék Az Intézményben lakó demens személyek létszámának növekedése indokolja az alábbi rendelkezést. Korlátozó intézkedések alkalmazásának szabályai I. Alapfogalmak 1. Veszélyeztető magatartás: Ha az ellátott – pszichés állapotának zavara következtében – saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére nézve komoly veszélyt jelenthet, és a megbetegedés jellegére tekintettel sürgős intézeti gyógykezelésbe vétele nem indokolt. 2. Közvetlen veszélyeztető magatartás: Ha az ellátott – pszichés állapotának akut zavara következtében – saját, vagy mások életére, testi épségére közvetlen és súlyos veszélyt jelent. 3. Pszichikai korlátozás: • • • • •

pszichés megnyugtatás, felszólítás a veszélyeztető magatartástól való tartózkodásra, felszólítás az ilyen magatartások abbahagyására, veszélyeztető magatartás elhárítását célzó beavatkozásokkal, kezelésekkel történő együttműködésre való felszólítás, figyelmeztetés egyéb korlátozó intézkedés bevezetésére.

4. Fizikai korlátozás: • • • • • • •

a beteg szabad mozgásának megtagadása mozgási szabadság korlátozása: fizikai, mechanikai eszközökkel, berendezésekkel az osztály, a részleg és az intézet területén történő mozgás korlátozása elkülönítés testi kényszer rögzítés lekötés

5. Kémiai, biológiai korlátozás: A veszélyeztető, illetve a közvetlenül veszélyeztető magatartás elhárításához szükséges mennyiségű gyógyszer beleegyezés nélkül történő alkalmazása. 6. Egyéb korlátozó intézkedések: Az eddigiek komplex alkalmazása. II. Eljárásrend korlátozó intézkedés alkalmazása esetén: A/ A korlátozó intézkedések elrendelésének szabályai 1.A gondozó észleli a beteg veszélyeztető, ill. közvetlen veszélyeztető magatartását 2. Megpróbálja a beteget megnyugtatni. 3. Felszólítja a veszélyeztető magatartástól való tartózkodásra, ill. az ilyen magatartások abbahagyására.

20

4. Felhívják a beteg figyelmét a veszélyeztető magatartás elhárítását célzó beavatkozásokra, felszólítják őt az együttműködésre. 5. Amennyiben a pszichológiai korlátozás nem vezet eredményre, jelzi a veszélyeztető helyzetet az orvosnak, annak elérhetőségének hiányában a vezető ápolónak. Ekkor az orvost két órán belül értesíteni kell. 6. Az orvos elrendeli a korlátozó intézkedést, és erről az intézmény vezetőjének beszámol. 7. A háziorvos dokumentálja a korlátozást. 8. Amennyiben az egyéb korlátozó intézkedés tartalma az elrendeléstől számított 16 órát meghaladja, annak fenntartását az orvos felülvizsgálja, és indoklással együtt dokumentálja. Ezt követően az egyéb korlátozó intézkedés fenntartásának szükségességét az orvos ismételten, legkésőbb 72 óránként felülvizsgálja, indoklással együtt dokumentálja és az ellátottjogi képviselőnek jelenti. 9. Elkülönítés, testi kényszer, rögzítés és lekötözés estén a felülvizsgálatot és ennek dokumentálását legkésőbb 4 óránként kell elvégezni. A demencia következtében tartós veszélyeztető magatartást mutató, szabad mozgásukban folyamatosan korlátozott pszichiátriai betegeknél az osztály, a részleg és az intézmény elhagyásának megtagadása és megakadályozása, az intézmény területén történő mozgás korlátozása esetén – ide nem értve a fizikai korlátozásokat és az ehhez tartozó felülvizsgálatokat – dokumentációt és jelentést 16 óránként el kell végezni. 10. Az intézet vezetője a korlátozó intézkedés elrendelését 48 órán belül jelenti az ellátottjogi képviselőnek. B/ az Egyes korlátozó intézkedések maximális időtartama: 1. szabad mozgás megtagadása: 24 óra 2. mozgásszabadság korlátozása: 24 óra 3. az osztály, részleg és az intézmény területén történő mozgáskorlátozás: 24 óra 4. elkülönítés: 4 óra 5. testi kényszer: 4 óra 6. rögzítés: 4 óra 7. lekötés 4 óra C/ A korlátozó intézkedések egyes formái mellé rendelt megfigyelés szabályai: 1. Mindig figyelembe kell venni a korlátozó intézkedéssel járó esetleges sérülések lehetőséget. 2. Mindig legalább egy gondozónak jelen kell lennie (vizuális és verbális kontaktus tekintetében is) a korlátozó intézkedés egész tartama alatt. Ezért gondoskodni kell a megfelelő létszámú személyzet biztosításáról, különösen éjjel. D/ A korlátozás feloldásának szabályai: 1. Korlátozó intézkedés csak addig maradhat fenn, amíg a veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető állapot tart. 2. A korlátozó intézkedés feloldásakor az adatlap másolatát át kell adni, illetve meg kell küldeni az ellátottnak, valamint törvényes képviselőjének. E/ A korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos értesítési jogok és kötelezettségek:

21

1. Az intézménybe történő felvételkor az intézményvezető írásos formában tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt, ill. törvényes képviselőjét: a) a korlátozó intézkedésekre vonatkozó szabályokról, b) az ellátotti jogokról a korlátozó intézkedés alkalmazása esetén, c) az ellátott-jogi képviselő, ill. az érdek-képviseleti fórum elérési lehetőségéről d) a Panaszjog lehetőségéről, gyakorlásának szabályairól 2. Az ellátottakat szóban tájékoztatni kell a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt annak elrendeléséről és formájából, valamint a korlátozó intézkedés feloldásáról. 3. Az ellátott törvényes képviselőjét tájékoztatni kell a) a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt, halaszthatatlan esetben a végrehajtás alatt vagy azt követősen 3 napon belül a korlátozó intézkedés elrendeléséről és formájáról b) a korlátozó intézkedés feloldásáról. 4.Kötelezettségek: a) Az intézmény orvosa a korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazásáról tájékoztatja az intézmény vezetőjét b) Az intézményvezető, illetve a vezető ápoló 48 órán belül köteles tájékoztatni az ellátottjogi képviselőt a korlátozó intézkedés, eljárás tényéről c) Amennyiben a korlátozó intézkedés elrendelése hétvégén, ill. ünnepnapon történik, a műszakban lévő gondozó faxon, e-mail-en, vagy mobiltelefonon értesíti az ellátottjogi képviselőt. F/ Panaszjog gyakorlásának szabályai: A korlátozó intézkedés, eljárás alkalmazása ellen az ellátást igénybe vevő vagy a törvényes képviselő panasszal élhet az intézmény fenntartójánál.

22

TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA IDŐSEK GONDOZÓ KÖZPONTJA SZAKMAI PROGRAM 2014.

Szervezeti kérdések: Intézmény neve:

Tiszalök Város Önkormányzata Idősek Gondozó Központja

Fenntartója:

Tiszalök Város Önkormányzata

Székhelye:

4450. Tiszalök, Kossuth utca 68.

Ellátási területe: Az étkeztetés, a házi segítségnyújtás és nappali ellátás tekintetében Tiszalök város közigazgatási területe, az Idősek Otthona tekintetében pedig Magyarország egész területe. Törzskönyvi azonosítószám:

671774

Jogállása: önállóan működő költségvetési szerv, mely közfeladatot lát el. Felügyeleti szerve:

Tiszalök Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Szakmai felügyeleti szerve: Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala Férőhelye: Alapszolgáltatás: étkeztetés házi segítségnyújtás 36 fő nappali ellátás (idősek klubja) 10 fő Szakosított ellátás: ápolást-gondozást nyújtó idősek otthona 31 fő Tevékenysége: Alapszolgáltatás:

étkeztetés házi segítségnyújtás nappali ellátást nyújtó idősek klubja

Szakosított ellátás: ápolást - gondozást nyújtó idősek otthona

2

Személyi feltételek Szervezeti felépítés intézményvezető 1 fő intézményvezető helyettes /osztályvezető ápoló/ 1 fő

szociális gondozó és ápoló, 8 fő

takarító 1 fő

élelmezésvezető 1 fő házi gondozó 4 fő

szakács 4 fő

szociális segítő 1fő

mentálhigiénés asszisztens 1 fő konyhai kisegítő 1 fő Megállapodás alapján: orvos heti 4 órában Intézményt létrehozó határozat száma: 33/2013 (IV.30.) számú Tiszalök Város Önkormányzata Képviselő-testülete határozata A Tiszalök Város Önkormányzata Idősek Gondozó Központja feladata: Alapszolgáltatás: - étkeztetés - házi segítségnyújtás - nappali ellátás - Idősek Klubja Szakosított ellátás: ápolást, gondozást nyújtó intézmény - Idősek Otthona A Tiszalök Város Önkormányzata Idősek Gondozó Központja élén megbízott vezető áll. 3

Alapvégzettsége: pedagógus Szakképzettsége: szociális szakigazgatás szervező Feladatát: munkaköri leírás tartalmazza. Az idősek gondozó központja vezetője folyamatosan figyelemmel kíséri a lakosság körében felmerülő gondozási igényeket, - javaslatot tesz egyes új gondozási módszerek alkalmazására, a meglévő szociális ellátások fejlesztésére, - kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, a működő ellátások szükség szerinti átalakítását, együttműködik a házi orvosi szolgálattal, az önkormányzattal, kistérségi társulással, megyei intézményekkel, szociális intézményekkel, munkaügyi központtal, egészségügyi intézmények alap és szakrendeléseivel, más humánsegítő intézményekkel és ellátó rendszerekkel, az étkeztetés kapcsán a különböző élelmiszeripari beszállítókkal,civil szervezetekkel,egyházakkal. - igény esetén tájékoztatást nyújt a szociális ellátások biztosításának feltételeiről az ellátást igénybe vevő részére, - segítséget nyújt az ellátást igénybe vevőnek hivatalos ügyeinek intézésében, - javaslatot tesz a fenntartónak a képzés, továbbképzés szervezésére vonatkozóan Az idősek gondozó központja vezetője munkáltatói jogkörrel rendelkezik az intézmény dolgozói felett. Ellátottak és szociális szolgáltatást végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok Az ellátottak jogainak érvényesítése érdekében az intézményben a házirend jól látható helyen kifüggesztésre került. A gondozott az őt ért sérelem, méltányosság orvoslása céljából közvetlenül fordulhat a gondozóhoz, a személyzet bármely tagjához, az intézmény vezetőjéhez. Munkakörüknek megfelelően minden munkatárs köteles a tudomására jutott panasz ügyében a szükséges intézkedést megtenni. A gondozott, illetve a hozzátartozója az őt ért sérelem és méltánytalanág rendezése céljából az ügyét az Érdek-képviseleti fórum elé terjesztheti. Az intézményvezető tájékoztatja a gondozottakat az érdekképviselettel foglalkozó civil szervezetek, állampolgári jogok biztosa, illetve az intézmény fenntartójának és szakmai felügyeletre jogosult hatóságának címéről. Szociális szolgáltatások biztosítása során tilos a hátrányos megkülönböztetés bármely okból, így különösen az ellátott neme, vallása, nemzeti, etnikai

4

hovatartozása, véleménye, kora, cselekvőképességének hiánya, korlátozottsága, vagy helyzete miatt. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve a törvény felhatalmazás alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetben kell megvizsgálni. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek érdekében az intézményvezető évente tájékoztatót készít az intézmény működéséről és szóban tájékoztatja az érdekelteket. A tájékoztató tartalmazza az intézmény működési költségeit, a szolgáltatási önköltséget, az intézményi térítési díj összegét. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény az általa biztosított szolgáltatást olyan módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes tiszteletben tartására. Különösen figyeli: az élethez, emberi méltósághoz, testi épséghez, testi-lelki egészséghez való jogot. A személyes gondoskodás biztosítása során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátásban részesülő személyek emberi és állampolgári jogai ne sérüljenek. Az intézmény vezetője gondoskodik az intézményen belül az emberi és állampolgári jogok érvényesüléséről, az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját minden eszközzel segítő, humanizált környezet kialakításáról és működtetéséről. Az ellátást igénybe vevőt megilleti a személyes adatainak védelme, valamint titokvédelem. Az intézményvezető köteles biztosítani, hogy a gondozott egészségi állapotával, személyes körülményeivel és jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információk illetéktelenek kezébe ne kerüljenek. Személyes adat akkor kezelhető, ha a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli. Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez. Az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni. 5

Az ellátottaknak joguk van az intézményen belüli és kívüli szabad mozgásra, figyelemmel kell lenni azonban a saját és társai nyugalmának biztosítására. A gondozottnak joga van a családi kapcsolatok fenntartására. A megállapodásban foglalt, az intézmény részéről fennálló kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos panasz kivizsgálása az intézményvezető feladatkörébe tartozik, aki 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedésre meghatározott határidő lejártát illetve az intézkedés kézhezvételét követő nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Az ellátottjogi képviselő 1.) Az ellátottjogi képviselő a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogai gyakorlásában. 2.) Az ellátottjogi képviselő feladatai: a.) megkeresésre, ill. saját kezdeményezésre tájékoztatást nyújt az ellátottakat érintő legfontosabb alapjogok tekintetében, az intézmény kötelezettségeiről és az ellátást igénybe vevőket érintő jogokról, b.) segíti az ellátást igénybevevőt, törvényes képviselőjét az ellátással kapcsolatos kérdések, problémák megoldásában, szükség esetén segítséget nyújt az intézmény és az ellátott között kialakult konfliktus megoldásában, c.) segít az ellátást igénybe vevőnek, törvényes képviselőjének panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását az intézmény vezetőjénél és a fenntartónál, segítséget nyújt a hatóságokhoz benyújtandó kérelmek, beadványok megfogalmazásában, d.) a jogviszony keletkezése és megszűnése, továbbá az áthelyezés kivételével eljárhat az intézményi ellátással kapcsolatosan az intézmény vezetőjénél, fenntartójánál, ill. az arra illetékes hatóságnál, és ennek során képviselheti az ellátást igénybe vevőt, törvényes képviselőjét, e.) az intézmény vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján tájékoztatja az intézményben foglalkoztatottakat az ellátottak jogairól, ezen jogok érvényesüléséről és figyelembevételéről a szakmai munka során, f.) intézkedést kezdeményezhet a fenntartónál a jogszabálysértő gyakorlat megszüntetésére,

6

g.) észrevételt tehet az intézményben folytatott gondozási munkára vonatkozóan az intézmény vezetőjénél, h.) amennyiben az ellátottak meghatározott körét érintő jogsértés fennállását észleli, intézkedés megtételét kezdeményezheti az illetékes hatóságok felé, i.) a korlátozó intézkedésekre, eljárásokra vonatkozó dokumentációt megvizsgálhatja. 3.) Az ellátottjogi képviselő az e célra létrehozott szervezet keretében működik. 4.) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény vezetője a gondozottat tájékoztatja az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségeiről, a választott jogi képviselő elérhetőségéről – aki a működése során tekintettel van az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezéseire. 5.) Az ellátottjogi képviselő jogosult: a.) a szociális szolgáltató vagy intézmény működési területére belépni, b.) a vonatkozó iratokba betekinteni, c.) a szolgáltatást végző dolgozókhoz és az ellátottakhoz kérdést intézni. 6.) Az ellátottjogi képviselő köteles az ellátást igénybe vevőre vonatkozó és tudomására jutott orvosi titkot megtartani, és az ellátást igénylő személyes adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kezelni. Szociális szolgáltatást végzők jogai A szociális ágazatban foglalkoztatottak vagy munkaviszonyban álló személyek közfeladatot látnak el, közfeladatot ellátó személynek minősülnek, közalkalmazotti munkaviszonyban állnak. Közfeladatot ellátó személynek minősül az intézményben dolgozó, az alábbi munkaköröket betöltő személy: a) házi segítségnyújtást végző szociális gondozó, ideértve a vezető gondozó; b) az előgondozással megbízott személy; c) az intézményi ellátásban foglalkoztatott szociális gondozó és ápoló, osztályvezető ápoló, szociális, mentálhigiénés munkatárs. Biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat, személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra.

7

TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA IDŐSEK GONDOZÓ KÖZPONTJA SZOCIÁLIS ÉTKEZTETÉS

8

A szolgáltatás célja, feladata: Az étkeztetés keretében főétkezésként legalább napi egyszeri meleg ételt kell biztosítani azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik azt önmaguk illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. Ha az étkezésben részesülő személy egészségi állapota indokolja, a háziorvos javaslatára - a népkonyha kivételével - az ellátást igénybe vevő részére diétás étkeztetést kell biztosítani. Ellátási területe: Tiszalök város közigazgatási területe. Feladata: az alapszolgáltatás, étkeztetés biztosítása. Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt. Ellátottak jellemzői: A településen állandó lakhellyel rendelkező azon személyek, akik szociálisan vagy egészségi állapotuk, koruk, fogyatékosságuk miatt rászorultak a napi egyszeri meleg ebédre, mivel saját maguk, illetve eltartottjaik részére másként nem tudják azt biztosítani. Feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége. Szociális étkeztetés az idősek gondozó központjából történik az arra rászorult személyeknek, mivel a naponkénti rendszeres meleg ebéd mindenki számára fontos. Az ebéd elkészítése az Idősek Gondozó Központja konyháján történik. A szociális étkeztetés az étel naponkénti házhozszállításával történik, vagy a gondozott saját maga viszi el, illetve lehetőség van helyben elfogyasztani. Az étel helyben fogyasztása esetén biztosított a kézmosási lehetőség, evőeszköz, étkészlet. Az ebéd kiosztása napi rendszerességgel a déli órákban történik, 12 és 13 óra között, azok számára, akik elviszik. Azon gondozottak részére, akik egészségi állapotuk miatt rászorulnak, a házi gondozók házhoz kiszállítják az ebédet. Az étkeztetés nyilvántartását az idősek gondozó központja élelmezésvezetője vezeti.

9

Az ellátás igénybevételének módja: A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére történik. Aki ezt az ellátást igénybe kívánja venni, annak az Idősek Gondozó Központja vezetőjénél kell jeleznie a szándékát. A szolgáltatás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell: - az ellátás feltételeiről, - a fizetendő térítési díjról, - teljesítés feltételeiről (időpontról), - mulasztás következményeiről, - panaszjoguk gyakorlásáról, - jogorvoslatról. Saját szerkesztésű kérelem nyomtatványt alkalmaz az intézmény. Melléklete a jövedelem nyilatkozat, amely tartalmában megfelel a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. sz. melléklete II. részének. Szolgáltató és az igénybe vevő közötti kapcsolattartási mód Az intézmény életével kapcsolatos hírek és információk a város lakosságához elsősorban személyes kapcsolatok segítségével jutnak el. A nyilvánosság az önkormányzat hirdetőtábláin, a helyi Tiszalöki Hírlapon keresztül tájékozódik az intézmény szolgáltatásairól. Étkeztetés, házi segítségnyújtás esetén a kapcsolattartási mód szóban történik leggyakrabban. Az ebédet igénybe vevő gondozottal naponta találkozik a kiszállító gondozó. Aki saját maga viszi el az ebédet, kérdését, gondját jelzi az intézményvezetőnek. A kapcsolattartás módja még a telefon, illetve az írásos forma. Térítési díj: A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 114. § (1)-(2) bekezdése szerint. A térítési díjat az ellátást igénybe vevő jogosult, törvényes képviselő, a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, a jogosult tartását 10

szerződésben vállaló személy valamint a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a továbbiakban együtt: kötelezett) köteles megfizetni. Az étkeztetés intézményi térítési díja aszerint differenciált, hogy az ételt a helyszínen fogyasztják el vagy az igénybevétel helyére szállítják. A kiosztó helyen, illetve a lakáson történő étkeztetés térítési díja a kiszállítás költségét is tartalmazza. Az étel helyben fogyasztásáért vagy elviteléért fizetendő személyi térítési díj a napi személyi térítési díj és az adott hónapban igénybe vett étkezési napok szorzata. Az étel kiszállítása esetén a személyi térítési díj a kiszállításra számított térítési díjnak és az adott hónapban kiszállítással igénybe vett étkezési napok szorzatának összegével növekszik. Az étkezésért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének 30 %-át. Az alapszolgáltatást igénylő személy az ellátás kérelmezésekor írásban nyilatkozik arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást. Nem kell nyilatkozni a népkonyha, a családsegítés, az utcai szociális munka, a nappali melegedő, a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás igénybevételéről. Az intézmény vezetője az intézményi ellátás nyújtásának megkezdését megelőzően megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét. A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét az intézmény vezetője konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja. Az önkormányzati fenntartó a személyi térítési díjat határozattal is megállapíthatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Az állami fenntartó a térítési díj összegéről határozattal dönt. Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben nem kell jövedelemvizsgálatot végezni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.

11

Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését. Ebben az esetben ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg. A térítési díjat az igénybevétel napjától havonként a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni a Tiszalök Város Önkormányzata Idősek Gondozó Központja számlájára. Az intézményvezető ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj és a kiszállítási díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézményvezető a kötelezett nevét, lakcímét, a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. A nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévente tájékoztatja a fenntartót a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajtatlan hátralék törlése érdekében. Ha az ellátást betegség vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni a távolmaradást, reggel 9 óráig az Idősek Gondozó Központjába be kell jelenteni. Ennek elmulasztása esetén a kötelezett a térítési díj megfizetésének kötelezettsége alól a távolmaradás kezdetétől számított 3. munkanaptól mentesül. A kötelezett a távolmaradás idejére mentesül a térítési díj megfizetésének kötelezettsége alól. Tiszalök, 2014.május 14. Kocsis Sándorné intézményvezető

12

TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA IDŐSEK GONDOZÓ KÖZPONTJA HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

13

A szolgáltatás célja, feladata Célja: a szociális biztonság megteremtése, hogy a településen senki ne maradjon ellátatlan, vagy szociális biztonság nélkül. Feladata: alapszolgáltatás, lakásukon élő idős emberek segítése, házi gondozás. Házi segítségnyújtás: olyan gondozási forma, amely az igénybe vevő önálló életvitelének fenntartását - szükségleteinek megfelelően - lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. A házi gondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete saját környezetében, életkorának, élethelyzetének, egészségi állapotának megfelelően, meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. A gondozási tevékenység kiterjed: - az alapellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása, - az orvos előírása szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása, - segítségnyújtás a gondozott személyi higiénéjének a megtartásában, - közreműködés a gondozott háztartásának vitelében (bevásárlás, takarítás, mosás, meleg ebéd biztosítása), - segítségnyújtás a gondozott, család és a környezet közötti kapcsolattartásban, - segítségnyújtás a gondozottak érdekeinek védelméhez (szociális ügyek intézése), - segítségadás a kulturális igény kielégítéséhez (könyv kölcsönzés, sajtó termék beszerzés, stb.), - segítségnyújtás a gondozottat érintő vészhelyzet kialakulásának a megelőzésében, a kialakult vészhelyzet elhárításában, - szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése. Feladata még, hogy együttműködjön a háziorvossal, a körzeti ápolónővel, kórházi szociális nővérrel, egyéb egészségügyi ellátást biztosító intézménnyel, a helyi szociális szolgáltató központtal, valamint az idősek gondozó központján belül működő minden szervezeti egységgel. Ellátottak köre: - Azon időskorú személyek, akik önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak, - Pszichiátriai betegek, fogyatékos személyek, valamint szenvedélybetegek, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik

14

ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, - Egészségi állapotuk miatt rászoruló személyek, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várnak. Feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége A házi segítségnyújtás módját, formáját és gyakoriságát az idősek gondozó központjának vezetője határozza meg az ellátást igénybe vevő igényének, egészségi állapotának, szociális helyzetének, az egyéni szükségleteknek megfelelően a házi orvos javaslatának figyelembe vételével. A házi gondozó napi gondozási tevékenységéről a 29/1993. (II.17.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti gondozási naplót vezet. A gondozási tevékenység tartalmát a vezető háromhavonta felülvizsgálja. Az intézmény a szolgáltatást az egyéni szükségleteknek megfelelően a gondozott lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. Segítséget nyújt a gondozó ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő saját környezetében életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelő fizikai, mentális, szociális ellátásban részesüljön. Ellátás igénybevételének módja: A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére történik. Aki ezt az ellátást igénybe kívánja venni, annak az IGK vezetőjénél kell jeleznie a szándékát. A szolgáltatás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell: - fizetendő térítési díjról, - teljesítés feltételeiről (időpontról), - mulasztás következményeiről, - panaszjoguk gyakorlásáról, - a jogorvoslatról. Saját szerkesztésű kérelem nyomtatványt alkalmaz az intézmény. Melléklete a jövedelemnyilatkozat, amely tartalmában megfelel a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. sz. melléklete II.részének. Házi segítségnyújtás, esetén a kérelem előterjesztésekor mellékelni kell az 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást. 15

Az alapszolgáltatást igénylő személy az ellátás kérelmezésekor írásban nyilatkozik arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást. Nem kell nyilatkozni a népkonyha, a családsegítés, az utcai szociális munka, a nappali melegedő, a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás igénybevételéről. A házi segítségnyújtást igénylőnek a szolgáltatás gyakoriságára vonatkozó igényét a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény 63. § (7) bekezdésének keretei között kell figyelembe venni. Ha a szolgáltatást igénybe vevő nem igényli a gondozási szükséglet vizsgálatáról kiállított igazolás szerinti napi óraszámnak megfelelő időtartamú házi segítségnyújtást, a szolgáltatást az általa igényelt időtartamban kell nyújtani. A szolgáltatást igénybe vevő személy a gondozási szükséglet vizsgálatáról kiállított igazolás szerinti, vagy az általa igényelt, annál alacsonyabb napi óraszámnak megfelelő időtartamú házi segítségnyújtást hetente - a hét egy vagy több napjára - összevontan is igénybe veheti. Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető, ennek hiányában a jegyző kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. Szolgáltató és igénybe vevő közötti kapcsolattartási mód Házi segítségnyújtás esetén a leggyakoribb kapcsolattartási mód a házi gondozó által szóban történik. Az ebédet igénybe vevő gondozottal naponta találkozik a házi gondozó. Kapcsolattartás módja még a telefon. Az intézmény telefonszámát minden gondozó átadja a gondozottnak. Írásos a kapcsolattartás, ha a gondozott vagy az idősek gondozó központja más módon nem tudja, vagy nem akarja közölni az észrevételt. Az intézmény szervezetére vonatkozó szakmai, szervezeti információk A házi segítségnyújtás az idősek gondozó központján belül működtetett ellátási forma. A házi gondozók a gondozási feladatokat gondozási körzetben végzik. A településen 8 házi gondozási körzet van. A gondozási körzetek kialakítása a teljes lakosság számának figyelembe vételével történik. A szakfeladat ellátásához 4 kinevezett házi gondozót alkalmazunk. 1 fő házigondozó szociális gondozó és ápoló szakképesítéssel rendelkezik, 1 fő általános ápoló, általános asszisztens, 2 fő házi gondozó szakképzetlen. 16

Egyéb szolgáltatások (fodrász, manikűr, gyógytorna) igénybevételénél a házigondozó közvetítő szerepet tölt be. Térítési díj A gondozási szükséglet megállapítását követően az intézmény vezetője az intézményi ellátás nyújtásának megkezdését megelőzően, valamint a térítési díj felülvizsgálatakor megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét. A térítési díjat az ellátást igénybe vevő jogosult, törvényes képviselő, a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét, a jogosult tartását szerződésben vállaló személy valamint a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a továbbiakban együtt: kötelezett) köteles megfizetni. A házi segítségnyújtásban részesülő havonta fizetendő személyi térítési díját az óradíj és az adott hónapban a gondozásra fordított idő alapján kell kiszámítani, úgy, hogy annak összege ne haladja meg az Szt. 116. §. (3) bekezdésében meghatározott mértéket. Amennyiben egy családon belül nyugdíjkorhatárt betöltött ill. rokkant személyek részesülnek házi segítségnyújtásban, a fizetendő személyi térítési díjat külön-külön, az idős ill. rokkant személy jövedelmének figyelembe vételével kell meghatározni. Jelenleg az intézményi térítési díj: - hivatásos gondozók által biztosított ellátás: 600 Ft/gondozási óra Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben nem kell jövedelemvizsgálatot végezni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg. Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését. Ebben az esetben ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.

17

A térítési díjat az igénybevétel napjától havonként a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni a Tiszalök Város Önkormányzata Idősek Gondozó Központja számlájára. A személyi térítési díjat a fentiek figyelembe vételével, valamint az ellátást kérő havi jövedelme alapján az intézmény élelmezésvezetője számolja ki, havonta. Az intézményvezető ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézményvezető a kötelezett nevét, lakcímét, a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. A nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévente tájékoztatja a fenntartót a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajtatlan hátralék törlése érdekében. Az intézményvezető a fenntartót - a jelzálog bejegyzés kezdeményezéséről való döntés érdekében - évente értesíti a folyó évi hátralékról. Ha az ellátást betegség vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni, a távolmaradást reggel 9 óráig az idősek gondozó központjába be kell jelenteni.

Tiszalök, 2014.május 14. Kocsis Sándorné intézményvezető

18

TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA IDŐSEK GONDOZÓ KÖZPONTJA NAPPALI ELLÁTÁS – IDŐSEK KLUBJA

19

Intézmény elnevezése: Tiszalök Város Önkormányzata Idősek Klubja Fenntartó: Tiszalök Város Önkormányzata Székhelye: 4450 Tiszalök, Kossuth utca 68. Ellátási területe: Tiszalök város közigazgatási területe Felügyeleti szerve: Tiszalök Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szakmai felügyeleti szerve: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala Férőhelyek száma: 10 fő Nappali ellátás Szolgáltatás célja, feladatai A nappali ellátást nyújtó intézmények hajléktalan személyek és elsősorban saját otthonukban élő, 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését.. Az idősek klubja azzal a céllal alakult, hogy biztonságos és nyugodt életfeltételeket, kiegyensúlyozott személyre szóló ápolást, gondozást, és ehhez szükséges szolgáltatást nyújtson minden gondozott számára. Az intézmény feladata A hiányzó családi gondoskodás pótlása, a gondozott szociális helyzetének javítása, kultúrált körülmények közé juttatása, egyedüllétének megszüntetése, a tétlenséggel járó káros hatások megelőzése, valamint egészségi és higiénés viszonyainak javítása. Az öregkorral, fogyatékossággal együtt járó állapothoz való alkalmazkodás elősegítésének sajátos eszköze a gondozás. Ellátottak köre A szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes idősek napközbeni gondozása.

20

A településen állandó lakóhellyel rendelkező azon idősek, akik igénylik ezen ellátást. Feladatellátás szakmai tartalma, módja, biztosított szolgáltatások A nappali ellátást biztosító intézmény az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő, napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt. Az idősek klubja a hét minden napján reggel ½8-tól délután 5-ig vehető igénybe. A gondozás olyan összetett tevékenység, amelynek célját a gondozás elemeinek együttes alkalmazásával, a gondozottak egyéni sajátosságainak és igényeinek figyelembe vételével tudatosan, tervszerűen valósítjuk meg. A nappali ellátást nyújtó intézmények szolgáltatásai: - igény szerinti meleg étel biztosítása, - szabadidős programok szervezése, - szükség szerint az egészségügyi alapellátás megszervezése, a szakellátáshoz való hozzájutás segítése, - hivatalos ügyek intézésének segítése, - életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése. Fizikai ellátás: Otthonos és kényelmes környezet teremtése a gondozottaknak. Biztosítjuk a megfelelő meleg ebédet, és létfontosságú szükségleteiket kielégítjük. Környezet: A nappali ellátást igénybe vevők az idősek otthonában tartózkodnak, mivel kevesen veszik igénybe ezt a szolgáltatást. Az intézmény helyiségei berendezésükkel és felszerelésükkel nem csak feltételei, hanem eszközei is a gondozásnak. A környezet barátságosabbá, kényelmesebbé tétele, csinosítása folyamatos feladat. Az otthonosság és a kényelem befolyásolja az idősek közérzetét, kihat a látogatottságra és a benntartózkodás időtartamára is. Az otthonosság érzését keltik a derűs színek, festett világos helyiségek, ízléses képek, szép szőnyegek, kényelmes bútorok. Étkeztetés: Célja, hogy javítsa a szolgáltatást igénylők szociális helyzetét, biztosítsa az idősek rendszeres és állapotuknak megfelelő táplálkozást. Az a cél, hogy a gondozottak az ételt az intézményben fogyasszák el. Ha valaki átmenetileg (2-3 hét), vagy betegség miatt nem tud bejárni és nincs aki élelmezéséről gondoskodna, az ételt kiszállítjuk részére. 21

A bejáró ellátottaknak napi háromszori étkezést biztosítunk. Egyéb szükségletek: A ruházat és az otthoni ágynemű tisztán, rendben tartása az idősek egy részének erejét meghaladja. Lehetőség van az intézményben a rendszeres mosásra, vasalásra. Az elszakadt ruhaneműt megvarrjuk. Rendelkezünk varrógéppel, van gondozónő, aki varrni tud. Az elhasználódott vagy hiányzó ruhadarab beszerzéséhez is segítséget adunk. Mentális gondozás A nyugodt kiegyensúlyozott derűs öregkor a cél. E célt úgy érhetjük el, hogy jó a klub légköre. A gondozók és gondozottak kapcsolatának alapja a bizalom, megértés, segítőkészség. Cél, hogy a tagok a közösségben megértsék egymást, jól érezzék magukat, és kapcsolatban maradjanak a családdal, barátokkal. Gondozó és a szolgáltatást igénybe vevő kapcsolatát a bánásmód is alakítja. A gondozás lényeges eleme a gondozók olyan érintkezése a gondozottal, amelynek során az idős emberek szeretetet, megértést, tiszteletet kapnak. Foglalkoztatás Az egészséges élet alapja a rendszeres tevékenység, amely az embert a hasznosság tudatával tölti el, lassítja az öregedést. A foglalkoztatás a gondozás egyik eleme, célja a testi erőnlét megtartása, a szellemi frissesség megőrzése. Formái: fizikai, szellemi, kulturális és szórakoztató foglalkoztatás. A foglalkoztatásnak rendszeresnek, folyamatosnak és célszerűnek kell lennie. Figyelembe kell venni a foglalkoztatás során, hogy a gondozottak minden esetben önként, saját elhatározásból vegyenek részt Az idős ember egészségi állapotának, korának megfelelő mértékű legyen. Szabadidő eltöltése: Mivel Tiszalökön az idősek nagyrészt fizikai munkát végeztek aktív korban, nehéz más érdeklődési kört kialakítani. Így az intézmény által nyújtott tevékenység közül a sajtótermékek olvasása, zenehallgatás, tv és videó nézés, társasjáték, kártyajáték, kézimunkázás, besegítés a konyhai munkába a meghatározó. Rendszeresen megünnepeljük a tagok névnapjait. Megünnepeljük az évfordulókat, megünnepeljük Nők Napját, Anyák Napját, Idősek Napját és a karácsonyt. Ezeken az ünnepségeken részt vesznek a város vezetői, műsort adnak az óvódások, iskolások, valamint nyugdíjas klubok. Az intézmény lakói számára rendezünk még szüreti mulatságot és farsangot. Lehetőség van a vallásgyakorlásra, minden vasárnap református istentiszteletet, havonta egyszer katolikus szentmisét tartanak az egyház képviselői. 22

Ellátás igénybevételének módja A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelméret örténik, amelyet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. Saját szerkesztésű kérelem nyomtatványt alkalmaz az intézmény. Melléklete a jövedelem nyilatkozat, amely tartalmában megfelel a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. sz. melléklete. Nappali ellátás esetén a kérelem előterjesztésekor mellékelni kell az 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást. A kérelem (nyomtatvány) beszerezhető az intézményvezetőnél. Az alapszolgáltatást igénylő személy az ellátás kérelmezésekor írásban nyilatkozik arról, hogy igénybe vesz-e más szolgáltatónál, intézménynél valamilyen alapszolgáltatást. Nem kell nyilatkozni a népkonyha, a családsegítés, az utcai szociális munka, a nappali melegedő, a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás igénybevételéről. Az intézménybe való felvételkor az intézmény tájékoztatást ad: - az intézményben biztosított ellátás tartalmáról és feltételeiről; - az intézmény által vezetett nyilvántartásokról; - a fizetendő térítési díjról; - a teljesítés feltételeiről, időpontjáról; - a mulasztás következményeiről,; - panaszjoguk gyakorlásáról; - a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről.. Az intézményi jogviszony keletkezését az intézményvezető intézkedése alapozza meg, az intézményi elhelyezés igénybevételének lehetőségéről szóban vagy írásban értesíti az ellátást igénybe vevőt, illetve a törvényes képviselőjét. Az ellátást igénybe vevőkről látogatási és eseménynaplót vezetünk. Nyilvántartás alapján a gondozási napokat havonta és évente az intézményvezető összesíti. Ez képezi az állami normatíva felhasználásának az elszámolását. Az ellátást igénybe vevőnek kötelessége a házirend betartása. A házirend tartalmazza: - az intézmény nyitvatartási idejét, - az intézmény által nyújtott szolgáltatások körét, - étkezések rendjét, számát, - intézményi jogviszony megszűnésének szabályait, - szolgáltatások körét, díját. 23

Az intézmény dolgozóinak a feladata a környezet tisztaságának folyamatos fenntartásának a megszervezése. A dolgozók az ellátottak részére kötelesek biztosítani a tisztálkodáshoz szükséges segítséget. Az otthon biztosítja felügyelet mellett a fürdést, hajmosást, a tisztálkodást, ehhez szükséges anyagokat szükség szerint. Térítésmentes szolgáltatások: Hideg, melegvíz, takarítás, mosás, vasalás, közös helyiség használata, Tv, rádió, napilap olvasás, mosógép, vasaló, hajszárító használata. Rendszeres vérnyomás mérés- ellenőrzés. Bevásárláshoz, ügyintézéshez segítés. Térítési díj: Az 1993. évi III. tv. 114. § ban előírtak alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díjat az e törvényben előírtak szerint az ellátást igénybe vevő vagy annak törvényes képviselője, tartásra, gondozásra köteles személy fizeti meg. Ingyenes ellátásban részesül az az ellátott, aki nem rendelkezik jövedelemmel, nincs gondozásra köteles és képes hozzátartozója. Az ellátást igénybe vevő a személyes gondoskodást nyújtó ellátásért havi jövedelme alapján személyi térítési díjat köteles fizetni, amit az intézményvezető állapít meg. Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben nem kell jövedelemvizsgálatot végezni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg. Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését. Ebben az esetben ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg. Nappali ellátást nyújtó intézményben a térítési díj az étkeztetésért állapítható meg. A térítési díjat az igénybevétel napjától havonként a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni a Tiszalök Város Önkormányzata Idősek Gondozó Központja számlájára.

24

A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg. A térítési díj felülvizsgálata során megállapított új személyi térítési díj megfizetés időpontjáról az intézményvezető írásban értesíti az igénybe vevőt. Az új térítési díj megfizetésére a jogosult nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra. Ha a jogosult a személyi térítési díj mértékét vitatja, annak csökkentését vagy elengedését kéri, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat, aki határozattal dönt a személyi térítési díj összegéről. Az intézményvezető ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézményvezető a kötelezett nevét, lakcímét, a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. A nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévente tájékoztatja a fenntartót a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajtatlan hátralék törlése érdekében. Az intézményvezető a fenntartót - a jelzálog bejegyzés kezdeményezéséről való döntés érdekében - évente értesíti a folyó évi hátralékról. Ha a jogosult az ellátást meghatározott ideig nem kívánja igénybe venni, azt a házirendben foglaltak szerint kell bejelenteni. Havonta fizetendő személyi térítési díj a napi személyi térítési díj és az adott hónapban igénybe vett étkezési napok szorzata. Ha az étkeztetést betegség vagy más ok miatt a jogosult nem kívánja igénybe venni, a távolmaradást reggel 9 óráig az idősek gondozó központjába be kell jelenteni. Ennek elmulasztása esetén a kötelezett a térítési díj megfizetésének kötelezettsége alól a 3. naptól mentesül. A kötelezett a távolmaradás idejére mentesül a térítési díj megfizetésének kötelezettsége alól. Az intézményi jogviszony megszűnése Az intézményi jogviszony megszűnik: - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, - a jogosult halálával. Az állami fenntartású intézményi jogviszony megszűnését a jogosult, ill. törvényes képviselője kezdeményezheti. A jogosult, illetve törvényes képviselője kezdeményezése alapján az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszüntetheti. Ilyen esetben a jogviszony a felek megegyezése szerinti időpontban szűnik meg. 25

Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszüntetheti, ha a jogosult: - másik intézményben történő elhelyezése indokolt, - a házirendet súlyosan megsérti, - intézményi elhelyezése nem indokolt. Az intézmény vezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel a jogosult, illetve törvényes képviselője nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ilyen esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó, illetve a bíróság jogerős és végrehajtható határozatot nem hoz. Szolgáltató és igénybe vevő közötti kapcsolattartás Az idősek klubjába bejárók esetén a kapcsolattartási mód szóban történik. A gondozottal naponta találkoznak az intézmény dolgozói, így minden nap alkalom van az adódó problémák megoldására. Ha a gondozott 9 óráig nem jelenik meg az intézményben, a házi gondozó felkeresi és szükség esetén házi segítségnyújtást biztosítunk számára. Az intézmény szervezetére vonatkozó szakmai, szervezeti egységek, feladatkörök megjelölése A nappali ellátást biztosító Idősek Klubja a Tiszalök Város Önkormányzata Idősek Gondozó Központja keretén belül működik. A feladatok ellátását az idősek gondozó központja vezetője irányítja, ellenőrzi. A gondozattak ellátását az idősek otthona szakdolgozói és technikai személyzete végzik, erre az ellátási formára nincs külön személyzet alkalmazva. Munkájukat rendszeresen segítik a közhasznú foglalkoztatottak. Jelenleg nincs ellátott ebben az alapszolgáltatásban. Tiszalök, 2014. május 14. Kocsis Sándorné intézményvezető

26

TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA IDŐSEK GONDOZÓ KÖZPONTJA IDŐSEK OTTHONA

27

IDŐSEK OTTHONA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE: Az intézmény elnevezése: Tiszalök Város Önkormányzata Idősek Otthona Székhelye: Tiszalök, Kossuth utca 68. Fenntartója: Tiszalök Város Önkormányzata Felügyeleti szerve: Tiszalök Város Önkormányzata Képviselő-testülete Ellátási területe: Magyarország egész területe Telephelye: Tiszalök, Kossuth utca 68. Az intézmény célorientált működéséért, a feladatok zavartalan ellátásáért, szakszerűségéért a Tiszalök Város Önkormányzata Idősek Gondozó Központja mindenkori vezetője a felelős. A vezető, a vezető-helyettes feladat-és hatáskörét, felelősségét a munkaköri leírás tartalmazza. Személyi feltételek: Szervezeti felépítés intézményvezető 1fő intézményvezető helyettes /osztályvezető ápoló /1 fő

szociális ápoló,gondozó 8 fő takarító 1 fő mentálhigiénés asszisztens 1 fő Megállapodás alapján: orvos heti 4 órában

28

AZ IDŐSEK OTTHONÁNAK ALAPTEVÉKENYSÉGE Az Idősek Otthona a Tiszalök Város Önkormányzata fenntartásában közszolgáltató, önállóan működő költségvetési szerv, mely közintézményi feladatot lát el, az Idősek Gondozó Központja keretein belül működik. Az intézmény személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátási forma, ezen belül ápolást, gondozást nyújtó intézmény. Ténylegesen végzett tevékenysége TEÁOR ”08 besorolás szerint - 8730 TEÁOR Idősek, fogyatékosok bentlakásos ellátása. Tevékenységi körében biztosítja az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetését, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátását, mentális gondozását a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátását, valamint lakhatását (továbbiakban: teljes körű ellátás), feltéve, hogy ellátásuk más módon nem biztosított. Az intézményben engedélyezett férőhelyek száma 31fő, jelenlegi létszám 30 fő. Az intézmény vezetője gondoskodik az intézményen belül az emberi és állampolgári jogok érvényesüléséről, az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját minden eszközzel segítő, humanizált környezet kialakításáról és működtetéséről. ELLÁTOTTAK KÖRE Az intézményben elsősorban az a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el, akinek napi 4 órát meghaladó, illetve a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglete megállapítható, de rendszeres fekvőbeteg - gyógyintézeti kezelést nem igényel. Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, a 68/A. § (3) bekezdése szerinti gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható. ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére történik. Saját szerkesztésű kérelem nyomtatványt alkalmaz az intézmény. 29

Mellékletei tartalmában megfelelnek a 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 1. sz. mellékleteinek. A kérelem előterjesztésekor mellékelni kell az 1. számú melléklet I. része szerinti orvosi igazolást, a II. része szerinti jövedelem-, valamint a III. része szerinti vagyonnyilatkozatot. Az ápolást, gondozást nyújtó intézménybe történő felvételi kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. A kérelem (nyomtatvány) beszerezhető az intézményvezetőnél. Az előgondozás keretében az állami fenntartású intézménynél az intézményvezető vagy az általa megbízott személy, egyházi és nem állami fenntartású intézménynél a megállapodás megkötésére feljogosított személy vagy az intézményfenntartó által megbízott más személy (a továbbiakban együtt: előgondozást végző személy) tájékozódik az intézményi ellátást igénybe vevő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről a megfelelő, személyre szabott szolgáltatás biztosítása érdekében, továbbá felkészíti az ellátást igénybe vevőt az intézményi elhelyezésre. Előgondozást kell végezni bentlakásos intézményi elhelyezés előtt, az éjjeli menedékhely és a hajléktalan személyek átmeneti szállása kivételével. Idősotthoni ellátás esetében az előgondozás során kell elvégezni a gondozási szükséglet vizsgálatot. Az előgondozás célja a) az elhelyezést igénybe vevő helyzetének megismerése annak megállapítása céljából, hogy az igénybe vevő állapotának és szükségleteinek megfelel-e az intézmény szolgáltatása, b) a szolgáltatás biztosítása előtt tájékoztatás nyújtása az elhelyezést igénybe vevő részére az intézményi életre való megfelelő felkészülés érdekében, c) annak vizsgálata, hogy az ellátást igénybe vevő életkora, egészségi állapota, valamint szociális helyzete alapján jogosult-e az ellátásra, d) a szolgáltatás biztosításának előkészítése az igénybe vevő részére a fogadó intézményben, e) az intézményben élők és dolgozók felkészítése az új igénybe vevő fogadására, az intézménybe történő beilleszkedés zavartalan biztosítása. Az előgondozást végző személy az előgondozás során a helyszínen tájékozódik az ellátást igénybe vevő életkörülményeiről és egészségi állapotáról, valamint ellátásra való jogosultságának fennállásáról. Ennek ismeretében véleményt nyilvánít arról, hogy az intézmény szolgáltatásai megfelelnek-e az ellátást igénybe vevő szükségleteinek és állapotának. Ha az intézmény szolgáltatása az igénybe vevő szükségleteinek, állapotának nem felel meg, az előgondozást végző személy más ellátási forma igénybevételére tesz javaslatot.

30

Az előgondozást végző személy tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt, illetve törvényes képviselőjét az intézménnyel kötendő megállapodás tartalmáról, valamint a térítési díj várható mértékéről is. Az előgondozást végző személy megállapításait a 2. számú melléklet szerinti előgondozási adatlapon rögzíti. Ha az előgondozást végző személy az igénybe vevő egészségi állapota tekintetében lényeges különbséget észlel a kérelemben foglaltakhoz képest, úgy kezdeményezi, hogy az intézmény orvosa - amennyiben erre mód van előzetesen vizsgálja meg az ellátást igénybe vevőt, illetve b) az intézményvezető kezdeményezi a z orvosi igazolásban, kórházi zárójelentésben foglalt megállapítások felülvizsgálatát az igénybe vevő lakóhelye szerint illetékes egészségügyi szakrendelés - az ellátást indokoló diagnózis szerint illetékes - szakorvosától. Az előgondozást végző személy szükség esetén segítséget nyújt az ellátást igénybe vevőnek az előgondozás során észlelt és hatáskörébe nem tartozó probléma megoldásához. Az intézményvezető szóban vagy írásban tájékoztatja az ellátást igénylőt vagy törvényes képviselőjét az igény nyilvántartásba vételéről, valamint az előgondozás elvégzésének időpontjáról. Az előgondozás során az intézményvezető átadja a megállapodás tervezetét és tájékoztatást nyújt a házirend tartalmáról. 1. Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt állami fenntartású intézmény esetén az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt. 2. Az intézménybe való felvételkor az intézmény, tájékoztatást ad a jogosult és hozzátartozója számára a következőkről: - a szolgáltatások köréről és feltételeiről, - a vezetett nyilvántartásokról, - a családdal, hozzátartozókkal való kapcsolattartásról, - jogai gyakorlásáról, - az intézményi jogviszony megszüntetéséről, megszűnéséről, - a térítési díjról, - a házirendről, - az Érdek-képviseleti fórumról. Ha törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni.

31

Az intézményi térítési díj mértékét a hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembevételével a Tiszalök Város Önkormányzata Képviselő-testülete határozattal állapítja meg. Az intézményi térítési díjat konkrét összegben, forintra kerekítve, ellátási napra vetítve kell megállapítani. A térítési díjat az ellátást igénybe vevő jogosult; a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét; a jogosult tartását szerződésben vállaló személy; a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy köteles megfizetni. Az intézmény vezetője az intézményi ellátás nyújtásának megkezdését megelőzően megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét, jelentős pénzvagyonát és jelentős ingatlanvagyonát. Az intézmény vezetője a térítési díj felülvizsgálatakor megvizsgálja az ellátott havi jövedelmét, jelentős pénzvagyonát és jelentős ingatlanvagyonát. Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80%-át tartós elhelyezést nyújtó intézmények esetén. Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg, ha a jövedelemhányad eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét. Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni. Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal, a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg. 32

Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben nem kell jövedelemvizsgálatot végezni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg. Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését. Ebben az esetben ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg. A kötelezett által fizetendő térítési díj összegéről (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézmény vezetője az ellátás igénybe vételével egyidejűleg, de legkésőbb az igénybevételtől számított 30 napon belül írásban értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét, kivéve, ha az intézményi térítési díj számítása nem eredményez pozitív számot. Ebben az esetben külön jogszabályban meghatározott személyi térítési díjat kell fizetni. A személyi térítési díj összege a fenntartó rendeletében foglaltak szerint csökkenthető, illetve elengedhető, ha a kötelezett jövedelmi és vagyoni viszonyai ezt indokolttá teszik. Ha az ellátott, törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri, az értesítés kézhez vételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Az állami fenntartó a térítési díj összegéről határozattal dönt. A napi intézményi térítési díj mellett havi intézményi térítési díjat is meg kell állapítani úgy, hogy a havi intézményi térítési díj a napi intézményi térítési díjnak a harmincszorosa. Ha az intézményi elhelyezett az intézményi ellátást egész hónapban igénybe veszi, a havi térítési díjat az adott hónap naptári napjainak számától függetlenül kell megállapítani. Intézményi térítési díj összege: 2.400 Ft/ nap, 72.000 Ft/hó. A térítési díjat az igénybevétel napjától havonként, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni a Tiszalök Város Önkormányzata Idősek Gondozó Központja számlájára.

33

Az intézmény vezetője ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézmény vezetője a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi. A nyilvántartott díjhátralékról az intézmény vezetője negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajtatlan hátralék törlése érdekében. Az intézményvezető a fenntartót - a jelzálog bejegyzés kezdeményezéséről való döntés érdekében - évente értesíti a folyó évi hátralékról. 1.

Az intézményi jogviszony megszűnésének esetei: a) Megszűnik a jogviszony: - az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, - a jogosult halálával, - határozott idejű elhelyezés esetén annak lejártával, - a jogosult kérelmére. b) Megszüntethető a jogviszony, ha - a jogosult másik intézménybe történő elhelyezése indokolt, - a házirendet súlyosan megsérti, - intézményi elhelyezése nem indokolt.

AZ INTÉZMÉNY SZOLGÁLTATÁSAI Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetésről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, lakhatásáról ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. Lakhatás: Az Idősek Otthonában 2 két ágyas, 1 három ágyas, 6 négy ágyas szoba van. A szobákban vaságy illetve heverő, éjjeli szekrény, asztal, szék található. Az otthon rendelkezik társalgóval, ebédlővel, kiszolgáló helyiséggel, látogatók fogadására kijelölt helyiséggel. A szobákban mindenki elhelyezheti a személyes apróbb használati tárgyait, pl. falikép. Bútorzat, műszaki tárgyak a lakószobákba nem vihető be. Szórakoztató eszközök (tv, rádió) a társalgóban a lakók rendelkezésére állnak, használatuk a házirendben foglaltak szerint történik. 34

Étkeztetés megszervezése A bentlakók életkori sajátosságainak figyelembe vételével, valamint az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően biztosítani kell a legalább napi háromszori étkezést (ebből legalább egy alkalommal meleg étel). Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészégi állapota indokolja, orvosi javaslatra, az orvos előírásának megfelelő étkezési lehetőséget kell biztosítani (diéta, gyakoribb étkezés, folyamatos folyadék, fekvő betegnek). Ruházat, textília biztosítása Az ellátást igénybe vevő a bentlakásos intézményben saját ruházatát és textíliáit használja. Amennyiben nem rendelkezik saját ruházattal, úgy legalább három váltás felső ruházatot és utcai cipőt (egyéb lábbelit) kell biztosítani. A ruházat tisztításáról és javításáról az intézmény a házirendben meghatározott módon gondoskodik. Egészségügyi ellátás Az intézmény az egészségügyi ellátás keretében köteles gondoskodni az igénybe vevő: - egészség megőrzését szolgáló felvilágosításról, - rendszeres orvosi felügyeletről, szükség szerinti ápolásról, - szakorvosi ellátás biztosításáról, - kórházi kezelés esetleges igénybevételéről, - megfelelő gyógyszerellátásról, - gyógyászati segédeszközök biztosításáról. Az intézmény a rendszeres orvosi felügyelet keretében biztosítja az ellátást igénybe vevő egészségi állapotának folyamatos ellenőrzését, egészségügyi tanácsadást, szűrést, az orvos által elrendelt vizsgálat elvégzését. Az ellátottak részére előírt gyógyszer felhasználását nyilvántartó lapon kell rögzíteni. Az intézményben műszakonként az ellátottak egészségi állapotát érintő változásról, illetve a velük kapcsolatos jelentősebb eseményekről sorszámozott eseménynaplót (átadó füzetet) kell vezetni. A gyógyászati segédeszköz ellátása körében az intézmény feladata a mindennapi élettevékenység kivitelezése, biztonságossá tétele, egyes funkciókárosodások 35

kompenzálása érdekében szakorvosi javaslatra elrendelt testközeli vagy test távoli eszközök beszerzése. Az állapotjavuláshoz szükséges test távoli segédeszköz biztosítása az intézmény feladata, a segédeszköz azonban az intézmény tulajdona. A testközeli segédeszközök költségének viselése az ellátást igénybe vevőt terheli. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM. rendelet 52. §. (1bek.) szerint az intézményi alapgyógyszerkészlet gyógyszereit – ideértve a gyógyszerért külön jogszabály alapján dobozonként fizetendő díj költségét is az ellátottaknak térítésmentesen (a személyi térítési díj terhére) kell biztosítani. Az eseti gyógyszerkészlet az alábbi gyógyszercsoportokból áll (ATC kód szerint): a) szintetikus görcsoldók (A03 A), b) propulsív szerek (A03 F), c) bélmozgatást csökkentő szerek (A07 D), d) heveny vérnyomás-emelkedés csökkentésére szolgáló szerek (C 08 C), e) fájdalom és lázcsillapítók (M02, N 02), f) anxioliticumok(N05 B), g) altatók, nyugtatók (N05 C), h) hashajtók (A06 A), i) szisztémás antihisztaminok (R06 A), j) antiarritmiás szerek (C01 B). A rendszeres gyógyszerkészlet az alábbi gyógyszercsoportokból áll (ATC kód szerint): a) tápcsatorna és anyagcsere aa) antacidok (A02 A), ab) peptikus fekély kezelésének gyógyszerei (A02 B), ac) az epebetegségek egyéb terápiás készítményei (A05 A), ad) bélfertőtlenítők, gyulladásgátlók (A07A, A07 E), ae) digesztívumok(A09 A), af) orális antidiabetikumok (A10 B); b) vér és vérképző szerek ba) antikoagulánsok(B01 A), bb) vérzéscsillapítók (B02 A, B02 B), bc) vérszegénység elleni készítmények (B03 A); c) kardiovaszkuláris rendszer ca) szívglikozidok(C01 A), cb) szívbetegségben használt értágítók(C01 D), 36

cc) vérnyomáscsökkentők (C02), cd) vizelethajtók (C03), ce) perifériás értágítók(C04), cf) kapilláris-stabilizáló szerek (C05), cg) béta-blokkolók (C07), ch) ACE-gátlók (C09 A); d) antibiotikumok (J01); e) váz- és izomrendszer ea) gyulladásgátlók és reumaellenes készítmények (M01), eb) ízületi és izomfájdalmak kezelésének készítményei (M02), ec) izomrelaxánsok(M03 B); f) idegrendszer fa) antiepileptikumok(N03), fb) antikolinerg antiparkinson szerek (N04 A), fc) dopaminerg antiparkinson szerek (N04 B), fd) antipszichotikumok(N05 A), valamint az injekciózáshoz, infúzióhoz szükséges anyagok (fertőtlenítők, tűk, fecskendők, infúziós szerelékek, kötszerek), szűrővizsgálatokhoz szükséges reagensek, indikátorcsíkok. Mentálhigiénés ellátás biztosítása E feladatkörben az intézmény köteles gondoskodni: - a személyre szabott bánásmódról, - egyéni és csoportos megbeszélésekről, - a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeiről, - szükség szerinti pszichoterápiás foglalkozásról, - a hitélet gyakorlásának feltételeiről. Az intézménynek mindent meg kell tenni az ellátást igénybevevő testi-lelki aktivitása fenntartásának és megőrzésének érdekében, ezért szervezi: - az aktivitást segítő fizikai tevékenységeket (séta, sporttevékenység, fekvőbetegek levegőztetése, ágytorna), - szellemi és szórakoztató tevékenységeket (felolvasás, olvasás, tévé, kártya-és társasjáték, zenehallgatás, előadás stb.), - kulturális tevékenységeket (rendezvények, névnapok, ünnepségek, kirándulás). Foglalkoztatás megszervezése A bentlakásos intézmény megszervezi az ellátottak foglalkoztatását, valamint a meglévő képességek fejlesztését, szinten tartását. 37

Ennek megfelelően a foglalkozás lehet: - munkavégzési cél: az intézmény működési körén belül szervezett munkavégzés – pl. kertben, udvaron végzett munka, - terápiás cél, képességfejlesztő. Kulturális, szórakozási lehetőségek, szabadidős programok Az intézmény feladata, hogy az otthonlakók életkorának és egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatást biztosítson (kézimunka, szakkör stb.). - az intézményben lévő társalgót, szórakoztató eszközöket, társasjátékokat – egymás igényeinek figyelembevételével – használják, - a napilapok, folyóiratok rendelkezésre állnak, - a város könyvtárát meghatározott időben látogathatják, - az intézmény nemzeti ünnepeken, nevezetes napokon közös műsorokat szervez. Az intézményben elhunytak eltemettetésének megszervezése Ennek keretében kell gondoskodni az intézménynek az elhunyt elkülönítéséről, végtisztességre való felkészítéséről, törvényes képviselő vagy közeli hozzátartozó értesítéséről (legkésőbb a halálesetet követő napon), ingóságainak számbavételéről, megőrzéséről, letétbe helyezéséről, hagyatéki végzést követően örökösöknek történő átadásáról. Amennyiben az elhunyt halála előtt az eltemettetéséről rendelkezett az intézmény felé, és takarékbetétje kedvezményezettjeként az intézményt jelölte meg, úgy a temetésről az intézmény gondoskodik. Amennyiben nincs, vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy az nem gondoskodik a temetésről, az intézmény vezetője köteles intézkedni az elhunyt személy köztemetéséről. Alapfeladat körébe nem tartozó szolgáltatások Az intézmény szükség és igény esetén az alapfeladatok körébe nem tartozó szolgáltatások igénybevételét is biztosítja (pl. fodrász, kirándulás, stb.). Ezen szolgáltatások igénybevételéért az ellátott a tényleges költséget tartozik kifizetni. Erről a szolgáltatás igénybe vételét megelőzően az intézmény vezetője tájékoztatja a szolgáltatást igénybe vevőt.

38

ÁPOLÁSI, GONDOZÁSI, FELADATOK

REHABILITÁCIÓS

ÉS

FEJLESZTÉSI

A gondozási tevékenység az intézmény szolgáltatását igénybe vevő személy részére nyújtott olyan fizikai, mentális és életvezetési segítség, amely során a gondozott szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódban való részesítése keretében a hiányzó vagy csak korlátozottan meglevő testi-szellemi funkcióinak helyreállítására kerül sor. Az ápolási tevékenység alatt az intézmény által biztosított gondozási tevékenység ellátása során közvetlenül felmerülő – az intézmény keretei között biztosítható – egészségi állapot helyreállítását célzó tevékenységet kell érteni. Az ellátást igénybe vevő önellátási mértékének megállapítását az intézmény vezetője végzi el. Az intézményi ellátásban részesülő személyre gondozási tervet kell készíteni, mely a gondozási feladatokat rögzíti. Ez lehet: 1./a. Egyéni gondozási terv: egyénre szabottan határozza meg az ellátásban részesülő állapotának megfelelő gondozási, ápolási, fejlesztési feladatokat és módszereket. Az ellátás igénybevételét követően egy hónapon belül kell elkészíteni. A gondozási terv elkészítéséről és az abban meghatározott feladatok teljesítéséről az intézmény vezetője gondoskodik. A gondozási tervet az ellátást igénybe vevő személlyel illetve törvényes képviselőjével közösen készíti el a vele foglalkozó munkacsoport és a megfelelő szakemberek (orvos, gyógypedagógus, mentálhigiénés szakember). Ennek eredményessége függ az ellátást igénybe vevő aktív közreműködésétől. Az egyéni gondozási terv tartalmazza: - az ellátott személy fizikai és mentális állapotának helyzetét, - állapotjavulás, illetve megőrzés érdekében a szükséges feladatokat, azok időbeni ütemezését, - a segítségnyújtás egyéb elemeit. Az ellátottal foglalkozó munkacsoport évente – jelentős állapotromlás esetén annak bekövetkezésekor – átfogó értékelést készít. 1./b. Ápolási terv: ha az ellátásban részesülő személy állapota miatt ápolásra is szorul, az egyéni gondozási terv részeként ápolási tervet is kell készíteni. 39

Az ápolási terv tartalmazza: - az ellátást igénybevevő egészségi állapotát, - az ápolási tevékenység részletes tartalmát, - az ellátást igénybe vevő önellátási képességének visszanyeréséhez szükséges segítő tevékenységet, - ápolás várható idejét, - szükség szerint más formában biztosítandó ellátás kezdeményezését. Az ápolási feladatok szakszerű ellátását az intézmény orvosa folyamatosan figyelemmel kíséri. AZ OTTHON LAKÓIT ÉS AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓIT MEGILLETŐ JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK 1. 2.

3. 2. 5.

Minden otthonlakónak joga, hogy szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel az intézmény által nyújtott teljes körű és személyre szabott szolgáltatásokat igénybe vegye, A szociális szolgáltatások biztosítása során tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, így különösen az ellátott neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása, politikai vagy más véleménye, helyzete miatt, Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez, Megillet minden otthonlakót személyes adatainak védelme és magánéletével kapcsolatos titokvédelme, Az intézmény nem korlátozhatja az ellátottat, a személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve a házirendben meghatározott azon tárgyak körét, amelyek veszélyt jelenthetnek az intézményben élők testi épségére, Az intézményvezetőnek gondoskodni kell az ellátást igénybe vevők intézménybe bevitt vagyontárgyainak, személyes tárgyainak és értékeinek megfelelő és – szükség esetén – biztonságos elhelyezéséről. Mindezeket az intézmény a házirendben szabályozza, 6. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézményen belüli és intézményen kívüli szabad mozgásra, figyelemmel a saját és társai nyugalmára, 7. Az ellátást igénybe vevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók fogadására. Ezt a házirendben az intézmény szabályozza, 8. A szociális ágazatban foglalkoztatottak esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat, és személyiségi jogaikat, munkájukat 40

elismerjék, valamint a munkáltató körülményeket biztosítson számukra.

megfelelő

munkavégzési

A szociális szolgáltatást végzők jogai (1) A szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében az intézményben biztosított, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. (2) A bentlakásos intézményben – a szolgáltatásban foglalkoztatottak védelme érdekében – az ellátást igénybevevők részéről esetlegesen felmerülő veszélyhelyzet kezelésére a házirend tartalmaz belső utasításokat. A JOGOSULTAK ÉRDEKVÉDELME 1.

Az intézményvezető a fenntartó által jóváhagyott intézményi házirendet ismerteti a jogosulttal. A házirendet az intézményen belül jól látható helyen ki kell függeszteni, gondoskodni kell arról, hogy a jogosultak hozzátartozói és az intézmény dolgozói számára hozzáférhető legyen. 2. A fenntartó köteles meghatározni az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló fórum megalakításának és tevékenységének szabályait. Az Érdek - képviseleti Fórum a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménnyel intézményi jogviszonyban állók jogainak, érdekeinek érvényesülését hivatott elősegíteni, mely a házirendben meghatározott feltételek és eljárás szerint működik. Az Érdek-képviseleti Fórum tagjai: - az intézmény lakói 2 fő - lakó hozzátartozója 1 fő - dolgozók képviselője 1 fő - fenntartó képviselője 1 fő Az Érdek-képviseleti Fórum: a) Megtárgyalja az intézményben élők panaszait és szükség esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé. b) Tájékoztatást kérhet az intézményvezetőtől az ellátottakat érintő kérdésekben. c) Intézkedés megtételét kezdeményezheti a fenntartó felé, valamint más illetékes hatóságok felé, amennyiben jogszabálysértésre utaló jeleket észlel.

41

Az Érdek-képviseleti Fórum működésének és választásának részletes szabályait a házirend tartalmazza.

Tiszalök, 2014. május 14. Kocsis Sándorné intézményvezető

42

1. számú melléklet

2013. december 31.-i adatok Szakfeladat Férfi 18-39 éves 40-59 éves 60-64 éves 65-69 éves 70-74 éves 75-79 éves 80-89 éves 90- x éves együtt Nő 18-39 éves 40-59 éves 60-64 éves 65-69 éves 70-74 éves 75-79 éves 80-89 éves 90- x éves együtt Összesen az ellátottak

Étkeztetés Idősek Otthona Elvitellel Kiszállítással Az ellátottak neme, kora 1 1 1 1

9 13 7 3 8 3

4

44

1 3 1 2 7 9

12 15 5 6 10 6 1 55 99

26 30

43

Házi segítségnyújtás

4 1 2 4 1 3 1 16 1 1

1

1 3 12 12 1 31 47

1 2 10 7 1 21 26

1 1 1 1 5

44

TISZALÖK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA IDŐSEK GONDOZÓ KÖZPONTJA

SZAKMAI SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

I. Általános rész Az intézmény megnevezése: Tiszalök Város Önkormányzata Idősek Gondozó Központja Székhelye: Intézmény típusa: Fenntartó neve:

4450. Tiszalök, Kossuth utca 68. Az 1993. évi III. tv. 85/ C § (1) bekezdés c) pontja alapján: vegyes profilú intézmény Tiszalök Város Önkormányzata

Közvetlen felügyeleti szerve: Tiszalök Város Önkormányzata Képviselő testülete Alapító szerve:

Tiszalök Város Önkormányzata

Alapításának ideje:

2007. (IV.23.)

Intézményt létrehozó határozat száma: 33/2013 (IV.30.) számú Tiszalök Város Önkormányzata Képviselő-testülete határozata Ellátási területe: Az étkeztetés, házi segítségnyújtás és nappali ellátás tekintetében Tiszalök város közigazgatási területe, az idősek otthona tekintetében pedig Magyarország egész területe. Közfeladata: Az intézmény szakmai programjában meghatározott szociális ellátások. Jogállás: Önállóan működő költségvetési szerv, a gazdálkodási feladatait, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a Tiszalök Közös Önkormányzati Hivatal, Tiszalök Kossuth u. 67. szám alatti szerv látja el. Vállalkozói tevékenysége: nincs Vezetőjének kinevezési rendje: Az intézmény vezetője a jogelőd intézmény vezetője marad, amíg a megbízatása le nem jár. Azt követően nyilvános pályázat alapján Tiszalök Város Önkormányzata Képviselő - testülete 2

bízza meg és gyakorolja a munkáltatói jogokat ( kinevezés, jogviszony megszüntetése, fegyelmi eljárás). Az egyéb munkáltatói jogokat átruházott hatáskörben Tiszalök Város Polgármestere gyakorolja. A vezető munkaviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII Tv. rendelkezései az irányadók. II. Az intézmény feladata A Tiszalök Város Önkormányzata az időskorúak szociális alapszolgáltatásának és szakosított ellátásának biztosítására működteti a Tiszalök Város Önkormányzata Idősek Gondozó Központját. A központ ellátja: a. az idősek klubjának feladatait, b. az étkeztetést, c. házi segítségnyújtást, d. az ápolást, gondozást nyújtó intézmény feladatait, e. az ellátási területen jelentkező gondozási igények felmérését, a gondozás megszervezését, f. a nappali ellátást nyújtó egyéb intézmények tevékenységének összehangolását, g. javaslatot tesz egyes új gondozási módszerek alkalmazására, a meglévő szociális ellátások fejlesztésére, h. kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését, a működő ellátások szükségszerinti átalakítását, i. együttműködik a háziorvosi szolgálattal, továbbá más személyes gondoskodást nyújtó szociális intézménnyel, egészségügyi intézménnyel, j. igény esetén tájékoztatást nyújt a szociális ellátások biztosításának feltételeiről az ellátást igénylők részére, k. segíti a támogató, önsegítő csoportok szervezését működését, l. segítséget nyújt az ellátást igénybevevőnek hivatalos ügyei intézéséhez, m. javaslatot tesz a fenntartónak a képzés továbbképzés rendszerére, szervezésére vonatkozóan.

3

III. Az intézmény szervezetének ismertetése Tiszalök Város Önkormányzata Idősek Gondozó Központja

Idősek Otthona

Idősek Klubja

Házi segítségnyújtás

Étkeztetés

Szakosított ellátás: - ápolást, gondozást nyújtó Idősek Otthona Ápolást, gondozást nyújtó idősek otthona: az önmaguk ellátásra nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gongozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. Szociális alapszolgáltatás: - étkeztetés - házi segítségnyújtás - nappali ellátás (Idősek Klubja) Étkeztetés: keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt. Házi segítségnyújtás: olyan gondozási forma, amely az igénybe vevő önálló életvitelének fenntartását a szükségleteinek megfelelően lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. Házi segítségnyújtás feladata, hogy az ellátás során segítséget nyújtson az ellátást igénybe vevőnek, fizikai, mentális, szociális szükségleteinek kielégítésére, életkorának, élethelyzetének, egészségügyi állapotának megfelelően. Nappali ellátást nyújtó Idősek Klubja: A hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő 18 életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik 4

kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. IV. A szervezeti egységek feladata 1. Ápolást-gondozást nyújtó Idősek Otthona Magyarország egész területén ellátja az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt rászoruló személyeket, akikről az alapszolgáltatás keretében már nem lehet gondoskodni. Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról (teljes körű ellátásról) az idősek otthonában kell gondoskodni. Az intézményben elsősorban az a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el, akinek napi 4 órát meghaladó vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglete megállapítható, de rendszeres fekvőbeteg - gyógyintézeti kezelést nem igényel. Az intézménybe az a 18. életévét betöltött személy is felvehető, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni. Ha pszichiátriai, vagy szenvedélybetegségben szenved, ellátásáról más intézmény keretében kell gondoskodni. Az ellátás igénybevételének módja: A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére történik. Az ápolást, gondozást nyújtó intézménybe történő felvételi kérelmet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. Az intézmény vezetője azonnali elhelyezésről gondoskodik, ha az igénylő helyzete a soron kívüli elhelyezést teszi szükségessé. A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatait és működési feltételeit az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet szabályozza. Az intézmény vezetése A Tiszalök Város Önkormányzata Idősek Gondozó Központját az intézményvezető vezeti, képviseli, aki önálló munkáltatói jogkörrel rendelkezik az intézmény dolgozói felett. • A vezető felelős az intézmény működéséért, a gondozásért, az otthon gazdálkodásáért, 5

• A szakmai irányelvek alapján biztosítja a korszerű gondozás megvalósítását, • Tanulmányozza az új gondozási módszereket és biztosítja azok megvalósítását és végrehajtását, • Figyelemmel kíséri, és intézkedéseivel segíti az intézmény lakóinak közösségbe történő beilleszkedését, • Értékeli az otthon működési mutatóit, ellenőrzi az előírt normák betartását. Ezek alapján folyamatosan megteszi a szükséges intézkedéseket, • Elkészíti az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát és az intézmény lakóinak házirendjét, • Elkészíti, illetve elkészítteti a dolgozók munkaköri leírását az osztályvezető ápolóval, az élelmezésvezetővel, • Ellátja a Munka Törvénykönyve és a hatályos jogszabályok által részére meghatározott munkáltatói jogkört, a felettes szerv által meghatározott feladatokat, • Irányítja, összehangolja és ellenőrzi a szakmai és a gondozási egységek közötti együttműködést és munkamegosztást, • Megköveteli a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megtartását, a munkafegyelem és az etikai követelmények betartását, • Irányítja az otthonban folyó munkavédelmi és tűzvédelmi tevékenységet, • Letéti pénztár kezelésével megbízott: szociális segítő, távollét esetén élelmezésvezető, • Végzi az intézmény dolgozói és lakói panasz - és közérdekű bejelentés jellegű észrevételeinek kivizsgálását és a szükséges intézkedéseket megteszi, • Megszervezi az intézmény belső ellenőrzési rendszerét, melynek keretében biztosítja: • a vezetés hatékonyságának, • a kezelésben lévő tulajdon védelmének feltételeit, • a szabálytalanságok, hiányosságok feltárását, azok megszüntetését, és megelőzését, • Kapcsolatot tart a felügyeletet ellátó hivatallal és a társintézetekkel, valamint a módszertani intézménnyel, • Biztosítja, hogy az intézmény lakói és hozzátartozói között rendszeres kapcsolat legyen, • Gondoskodik az intézményen belül az emberi és állampolgári jogok érvényesüléséről, • Ha az ellátást igénybe vevő gondnokság alá helyezése szükséges, intézkedést kezdeményez a lakóhely szerint illetékes gyámhivatalnál, • Előgondozás keretében a szociális intézményi elhelyezést megelőzően tájékozódik az intézményi ellátást igénybevevő életkörülményeiről, 6

egészségi állapotáról, szociális helyzetéről, a megfelelő, személyre szabott szolgáltatás biztosítása érdekében, továbbá felkészíti az ellátást igénybevevőt az intézményi elhelyezésre, • A vezető a feladatát a fenntartó által meghatározott munkaköri leírás alapján végzi, • A vezetői teendőket tartós távollét esetén, mint általános helyettese, a osztályvezető ápoló látja el. • A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet alapján e - Képviselő az Igénybevevői nyilvántartás rendszerében. Osztályvezető ápoló: Egészségügyi, szakmai ápolási feladatait az intézmény orvosának, a munkakörből adódó egyéb gondozási, szervezési, irányítási és ellenőrzési teendőit az intézményvezető közvetlen irányításával végzi. Távollétében helyettesíti az intézmény vezetőjét. • Munkaköri feladatai: Irányítja, szervezi és ellenőrzi az ápolási, gondozási munkát. • Kapcsolatot tart: - a központ orvosával, - módszertani szociális otthonnal és társintézetekkel, - egészségügyi szakrendelőkkel és kórházakkal, - a lakók hozzátartozóival. • A hatáskörébe utalt dolgozókkal kapcsolatban: - elkészíti a munkaköri leírást, - gondoskodik a munkaköri feladatok elosztásáról, - intézkedik az észlelt hiányosságok megszüntetéséről, - javaslatot tesz a szükségszerű munkaerő átcsoportosítására. • Feladatai közé tartozik továbbá: - ellenőrzi a napi gyógyszeradagolást, - kiemelt feladata a mentális irányítás, - a beköltözők fogadásának megszervezése, - a lakók érdekvédelme, személyes ügyeinek intézése, - társas kapcsolatok kialakítása, biztosítása, - környezeti ártalmak megelőzése, - az előírt nyilvántartások vezetése.

7

Helyettesítés rendje: távolléte esetén a gondozó személyzet kijelölt tagja helyettesíti. A osztályvezető ápoló részletes feladatait a melléklet szerinti munkaköri leírás tartalmazza. Az intézmény orvosa: Feladata: A gyógyító – megelőző és higiénés tevékenység. • Ennek keretében:

• • • • •

- a heveny és idült betegségekben szenvedő lakók ellátása, szükség szerint szakrendelésekre, illetve kórházba utalása, - rehabilitációjuk terápiás segítése, - egészségügyi gondozásuk ellátásának meghatározása, - folyamatos orvosi ellenőrzések biztosítása. A gyógyító – megelőző munka színvonalas vitele érdekében kapcsolatot tart az intézmény vezetőjével és vezető ápolójával, Irányítja és ellenőrzi a szakdolgozók egészségügyi gondozó munkáját, Tevékenysége során a dolgozók és az intézmény lakói számára felvilágosító munkát végez, Munkája során figyelembe veszi az intézmény lakóinak heterogén összetételét, az egészségügyi szempontokat, Feladatát megbízásos jogviszonyban, heti 4 óra rendelés keretében látja el.

Mentálhigiénés asszisztens: 1. Feladatkörében gondoskodik a bentlakásos intézményben az ellátást igénybe vevő mentálhigiénés ellátásáról. Ennek keretében biztosítja: • a személyre szabott bánásmódot, • a konfliktushelyzetek megelőzése érdekében az egyéni, csoportos megbeszélést, • a szabadidő kulturált eltöltésének feltételeit, • szükség szerinti pszichoterápiás foglalkozást, • az ellátottak családi és társadalmi kapcsolatai fenntartásának feltételeit, • a gondozási, illetve rehabilitációs tervek megvalósítását, • a hitélet gyakorlásának feltételeit, és • segíti, támogatja az intézményen belüli kis közösségek, társas kapcsolatok kialakulását és működését, 8

2. A bentlakásos intézménynek mindent meg kell tennie az ellátást igénybe vevő testi-lelki aktivitása fenntartásának, megőrzésének érdekében, 3. Az ellátást igénybe vevő korának, egészségi állapotának, képességeinek és, egyéni adottságainak figyelembe vételével szükséges szervezni • aktivitást segítő fizikai tevékenységeket (séta, sport-tevékenység, fekvőbetegek levegőztetése, ágytorna stb.), • a szellemi és szórakoztató tevékenységeket (pl. előadások, olvasás, felolvasás, rádióhallgatás, tévénézés, kártya- és társasjátékok, vetélkedők, zenehallgatás stb.), • a kulturális tevékenységet (pl. rendezvények, ünnepségek, névnapok, színház-, mozi-, múzeumlátogatások, kirándulások stb.). 4. Az aktivitást segítő tevékenységet – az ellátást igénybe vevők közreműködésével – folyamatosan, rendszeresen biztosítani szükséges, 5. Az intézményi életformához való alkalmazkodás elősegítése, az igénybe vevők mentálhigiénés ellátásának biztosítása a szociális intézmény valamennyi dolgozójának a feladata. A foglalkoztatás megszervezése • A bentlakásos intézmény szervezi a meglévő képességek fejlesztését, szinten tartását. Az ellátást igénybe vevő életkorának és egészségi állapotának megfelelően a foglalkoztatás terápiás célú, képesség-fejlesztő. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet alapján adatszolgáltató az Igénybevevői nyilvántartás rendszerében. Napi jelentést tesz a TAJ alapú elektronikus nyilvántartásban az Idősek Otthona, Étkeztetés, Házi segítségnyújtás, Nappali ellátás időskorúak számára vonatkozásában. A mentálhigiénés asszisztens feladatait munkaköri leírás tartalmazza. Szociális gondozó és ápoló: A szakdolgozók feladataikat az osztályvezető ápoló irányításával végzik. Feladatuk: • A gondozás – ápolás területén rájuk háruló feladatok végzése, melyet a munkaköri leírás tartalmaz. Takarító:

9

• Feladatait az osztályvezető ápoló és az intézményvezető közvetlen irányítása alatt végzi. • Munkaköri feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Főállású alkalmazotti létszám: 12 fő • • • • •

Intézményvezető 1 fő Osztályvezető ápoló, intézményvezető helyettes 1 fő Mentálhigiénés asszisztens 1 fő Szociális gondozó és ápoló 8 fő Takarító 1 fő

Munkarend: Intézmény vezetője: kötetlen munkaidőben, az intézmény érdekének megfelelően, a törvényes előírások megtartása mellett. Munkaidejének kezdete: Munkaidejének befejezése: péntek: Osztályvezető ápoló: Szociális gondozó munkarendben

7.30 óra 16.00 óra 13.30 óra hétfőtől péntekig: 6.00-tól - 14.00-ig

és

ápoló:

munkaidőkeretben,

több

műszakos

6.00-tól -18.00-ig 18.00–tól - 6.00-ig Mentálhigiénés asszisztens:

péntek:

7.30 -tól-16.00-ig 7.30 -tól -13.30-ig

Takarító: munkaidőkeretben, rendeltetése folytán vasárnap is működő munkakörben hétfőtől péntekig 7.30 - tól 13.30-ig szombaton, vasárnap 7.30- tól 10.30-ig 2. Nappali ellátást nyújtó Idősek Klubja Családi gondoskodást nélkülöző, egészségi állapotuk miatt az otthonba bejárni tudó, de teljes önállóságra nem képes gondozottaknak nyújtott alapellátási forma. Az idősek klubja önmaguk ellátására részben képes hajléktalan személyek és elsősorban a saját otthonukban élő egészségi állapotuk vagy idős

10

koruk miatt a szociális és mentális támogatásra szoruló személyek napközbeni gondozására szolgál. A nappali ellátást biztosító idősek klubja az idősek gondozó központja keretén belül működik. Szoros kapcsolatban áll az étkeztetéssel, a házi gondozással. A feladatok ellátását az idősek gondozó központjának vezetője irányítja, ellenőrzi. A bejáró gondozottak ellátásáról az idősek otthonának dolgozói gondoskodnak. A bejáró gondozott az otthonban tartózkodik 8 órától 15 óra 30 percig. A reggelit és az ebédet az otthonban fogyasztja el, uzsonnáját hazaviszi. Az orvosi ellátást, gyógyszerek felírását az intézmény orvosa végzi. Ha a gondozott egészségi állapota megkívánja, a ruháinak mosását, vasalását az intézményben végzik. Abban az esetben, ha a gondozott egészségi állapota miatt nem tud az intézménybe bejárni, az intézmény házi gondozásba veszi. 3. Házi segítségnyújtás Főállású alkalmazotti létszám: 4 fő A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybe vevő önálló életvitelének fenntartását - szükségleteinek megfelelően - lakásán, lakókörnyezetében biztosítja. A házi gondozó feladatai ellátása során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevőfizikai, mentális, szociális szükséglete • saját környezetében, • életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, • meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen. A házi segítségnyújtás keretébe tartozó gondozási tevékenység különösen • az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása, • az orvos előírása szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása, • segítségnyújtás a higiénia megtartásában, • közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében (különösen bevásárlás, takarítás, mosás, meleg étel biztosítása), • segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőnek a környezetével való kapcsolattartásban, • segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőt érintő veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében, a kialakult vészhelyzet elhárításában, • részvétel az egyéni és csoportos szabadidős, foglalkoztató és rehabilitációs programok szervezésében, • az ellátást igénybe vevő segítése a számára szükséges szociális ellátásokhoz való hozzájutásban, • az előgondozást végző személlyel való együttműködésben,

11

• szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése. A házi gondozó a házi segítségnyújtás során együttműködik az egészségügyi és szociális alapszolgáltatást és szakosított ellátást nyújtó intézményekkel. A város területe nyolc gondozási körzetből áll, amelyet 4 főállású házi gondozó lát el. Munkájukat az idősek gondozó központjának vezetője közvetlen irányítása alatt végzik. A házi gondozók feladatát a munkaköri leírás tartalmazza. Munkarend: munkaidőkeretben, rendeltetése folytán vasárnap is működő munkakörben, hétfőtől- csütörtökig 7.30-tól - 16 óráig pénteken 7.30-tól - 13.30 óráig szombaton, vasárnap 11.00- től 14.00 óráig 4. Étkeztetés Főállású alkalmazotti létszám: 7 fő • • • •

Élelmezésvezető 1 fő Szakács 4 fő Szociális segítő 1 fő Konyhai kisegítő 1 fő

Az Idősek Gondozó Központjában a városban lakó szociálisan rászorultak ellátása érdekében főző konyha működik. Az étkeztetés keretében főétkezésként legalább napi egyszeri meleg ételt kell biztosítani. Ha az étkeztetésben részesülő személy egészségi állapota indokolja, a házi orvos javaslatára az ellátást igénybe vevő részére diétás étkeztetést kell biztosítani. Szociális étkeztetésben részesülhetnek azok a szociálisan rászorultak, akik az önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek azt biztosítani. A szociális étkeztetésben részesülők az ebédet helyben elfogyaszthatják, otthonukba viszik, vagy szükség esetén a házi gondozó házhoz kiszállítja. A konyhai kapacitás kihasználása érdekében munkahelyi étkeztetést biztosítunk. Élelmezésvezető: munkáját közvetlenül az intézményvezető irányítása alatt végzi.

12

Feladata: • A konyhaüzem működésének irányítása, élelmezési anyagok beszerzése, raktározása, előkészítési feladatok, az élelmezéssel kapcsolatos ügyvitel. • Vételezések biztosítása, elosztása, a tárolási, konyhaüzemi feladatok ellátása. • Irányítja a konyhaüzemi dolgozók munkáját. Ellátja az élelmiszerraktár – kezelői teendőket. Biztosítja a gondozottak és a dolgozók élelmezését, a konyha tisztaságának rendjét, • Ellenőrzi a közegészségügyi előírások betartását, • A konyhaüzemi dolgozók egészségügyi vizsgálatának elrendelése, • A köztulajdon védelmének biztosítása, • Elkészíti a konyhaüzem dolgozóinak munkaköri leírását, • Vezeti az élelmezéssel kapcsolatos nyilvántartásokat, • Irányítja az intézményben bevezetett HACCP- minőségbiztosítási rendszert, és vezeti az ezzel kapcsolatos nyilvántartásokat. Munkaköri feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Helyettesítés rendje: távolléte esetén szakács helyettesíti. A szakácsnők és konyhai személyzet feladata, hogy az élelmezésvezető által kiadott nyersanyagból, félkész termékből lelkiismeretes és legjobb tudásuk szerint ízletes reggelit, ebédet és vacsorát készítsenek, a háromszori főétkezés zavartalanságát biztosítsák. A konyhai dolgozók feladataikat az élelmezésvezető irányítása alatt végzik. Szociális segítő: munkaköri feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. Munkarend: Élelmezésvezető: hétfőtől péntekig 8.00-tól -16.00 óráig Konyhaüzemi dolgozók: rendeltetése folytán munkakörben, munkaidőkeretben 7.00-től - 15.00 óráig Vacsorát adó: 10.00-től- 18.00 óráig

vasárnap

Szociális segítő: hétfőtől csütörtökig: 7.30 -tól - 16.00-ig péntek: 7.30 -tól - 13.30-ig

13

is

működő

Munkaruha ellátás: Az intézmény munkaruha, védőruha, védőeszköz szabályzata szerint. A kapcsolattartás rendje Az intézmény feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szervezeti egységek egymással szoros kapcsolatot tartanak. Az együttműködés során a szervezeti egységeknek minden olyan intézkedésnél, amelyik másik szervezeti egység működési területét érinti, az intézkedést megelőzően egyeztetési kötelezettségük van. V. 1. Intézményi fórumok Az intézmény munkáját segítő testületek, szervek, közösségek: - vezetői értekezlet, - csoport értekezlet, - dolgozói munkaértekezlet. Vezetői értekezlet: Az intézmény vezetője szükség szerint, de havonta legalább egy alkalommal vezetői értekezletet tart. A vezetői értekezleten részt vehetnek: az intézményvezető-helyettes, élelmezés vezető. A vezetői értekezlet feladata: - tájékozódás a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek munkájáról, - az intézmény, valamint a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek aktuális és konkrét tennivalóinak áttekintése. Csoport értekezlet: A csoport(ok) (belső szervezeti egységek) szükség szerint, de legalább félévenként csoportértekezletet tartanak. A csoport (belső szervezeti egység) értekezletét a vezető hívja össze és vezeti.

14

Az értekezletre meg kell hívni a csoport (belső szervezeti egység) valamennyi dolgozóját és az intézmény vezetőjét, illetve a felügyeletet gyakorló tisztségviselőjét. A csoport (belső szervezeti egység) értekezlet feladata: - a szervezeti egység eltelt időszak alatt végzett munkájának értékelése, - a szervezeti egység munkájában tapasztalt hiányosságok feltárása és azok megszüntetésére intézkedések megfogalmazása, - a munkafegyelem értékelése, - a szervezeti egység előtt álló feladatok megfogalmazása, - a szervezeti egység munkáját, munkaközösségeit érintő javaslatok megtárgyalása. Dolgozói munkaértekezlet: Az intézmény vezetője szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal dolgozói munkaértekezletet tart. Az értekezletre meg kell hívni az intézmény valamennyi fő- és részfoglalkozású dolgozóját. Az intézményvezető a dolgozói értekezleten: -

beszámol az intézmény eltelt időszak alatt végzett munkájáról, értékeli az intézmény programjának, munkatervének teljesítését, értékeli az intézményben dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását, ismerteti a következő időszak feladatait.

Az értekezlet napirendjét az intézményvezető állítja össze. Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel és azokra választ kapjanak. 2. Lakógyűlés Összehívás gyakorisága: kéthavonta, illetve szükség esetén. Összehívó megnevezése: intézményvezető és helyettese. Érintettek köre: az intézménnyel jogviszonyban álló gondozottak, azok hozzátartozói, az intézmény dolgozói. Feladata: tájékoztatás, a házirend megsértésével kapcsolatos problémák megbeszélése, panaszjog gyakorlása, felmerült kérdésekre válaszadás. 3. Érdek-képviseleti fórum

15

Működését az 1993. évi III. törvény 99. §-a írja elő. Az otthon lakói és a hozzátartozók az intézményi ellátás bármely kérdésével kapcsolatban jogosultak panasszal élni. A panaszokat írásban, az intézményvezető irodájában adhatják be, amelyeket az intézményvezető továbbít az érdek-képviseleti fórumhoz. Az érdek-képviseleti fórum működésének és választásának részletes szabályait a házirend tartalmazza. Záró rendelkezések Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a Tiszalök Város Önkormányzata Képviselő- testülete hagyja jóvá, és a jóváhagyást követően lép hatályba.

Tiszalök, 2014. május 14.

Kocsis Sándorné intézményvezető

16

1. számú melléklet IGK KIADÁSOK

Bér 43 950

Dologi Felhalmozási kiadások kiadások

Járulékok 11 652

Összesen

38 582

94 184

IGK SAJÁT BEVÉTELEK Intézményi ellátás térítési díja

26 186 e

Szoc. étkezők térítési díja

9 546 e

Vendég ebéd térítési díja

1 367 e

Alkalmazottak térítési díja

957 e

Menza térítési díja

296 e

Házi gondozás díja

1 080 e

ÁFA

3 437 e

Összesen

42 869 e

IGK BEVÉTELEK Irányító szervi támogatás (normatív támogatás+korábbi fenntartó hozzájárulása)

43 515 e + 7 800 e = 51 315 e

Saját bevételek

39 801 e

17