ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének február 15-ei ülésére. Dombóvár Város Önkormányzatának 2010

Minősített többség

ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének

2010. február 15-ei ülésére

Tárgy:

Dombóvár Város Önkormányzatának 2010. évi költségvetése

Előterjesztő: Patay Vilmos polgármester Készítette:

Pénzügyi és Költségvetési Iroda

Tárgyalta: Pénzügyi és Városgazdálkodási Bizottság Humán Bizottság Tanácskozási joggal meghívott: - Szabó Edit könyvvizsgáló Költségvetési, pénzügyi-gazdálkodási szempontból ellenőrizte: Kovács Gyula Pénzügyi és Költségvetési Iroda vezetője Törvényességi szempontból ellenőrizte: dr. Gábor Ferenc jegyző

2

Tisztelt Képviselő-testület! Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 65. §-a alapján az önkormányzat költségvetését önállóan rendeletben állapítja meg, a költségvetési törvény elfogadását követően, annak előírásai, követelményei, a központi hozzájárulásoknak, támogatásoknak az önkormányzatot megillető normatív, valamint a központosított előirányzatok tervezett igénybevétele alapján állapítja meg. A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester február 15-ig nyújtja be a képviselő-testületnek, az elfogadott költségvetésről a benyújtási határidőtől számított 30 napon belül kell tájékoztatni a kormányt. A költségvetés elfogadásáig a polgármester jogosult a bevételek jogszabályok szerinti beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére, a beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az új költségvetési rendeletbe kell beilleszteni. Az államháztartás működési rendjéről 2009. év végén a kormány új rendeletet alkotott, a működésre, gazdálkodásra a 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak. 2010. január 1-jétől az államháztartási szakfeladatok rendje a költségvetési reformfolyamat részeként megváltozott, az új rend felépítését, mutatószámok meghatározását a 11/2009. (XII.31.) PM tájékoztatóval módosított 5/2009. (III.27.) PM tájékoztató tartalmazza. Az új szakfeladatok alapján a költségvetési szervek szakágazati besorolását módosítani kellett, az előző évi teljesítések és a tervezett adatok összevetése teljes körűen nem lehetséges. A képviselő-testület a 346/2009. (XI.30.) Kt. számú határozatával fogadta el a 2010. évi költségvetési koncepcióját, melyben legfontosabb szempontnak az önkormányzat működőképességét tartja és elsősorban a kötelező önkormányzati feladatok ellátására biztosít fedezetet. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. § (4) bekezdése alapján az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskör ellátást. A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről az Országgyűlés elfogadta a 2009. évi CXXX. törvényt. A törvény szerint az önkormányzat központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai jelentősen, a 2009. év módosított előirányzathoz képest 212 millió forinttal csökkennek. Az önkormányzat működőképességének megőrzésére szolgáló támogatások között támogatás igényelhető a működési forráshiányból és az önkormányzati kötelező feladatok alacsony szintű ellátási képességéből eredően, de csak azok az önkormányzatok nyújthatják be kérelmüket, melyek a normatívan képződő forrásokon túl a saját források maximális feltárására és a kiadások lehetséges csökkentésére tett intézkedések mellett sem képesek a kötelező önkormányzati feladatok ellátására. A költségvetési rendelettervezet működési hiányt tartalmaz, a hiány összegére támogatási igény nyújtható be. A kapacitás kihasználtsági mutatók elérése mellett a kizáró feltételek tartalmazzák a felhalmozási jellegű bevételek és kiadások egyensúlyát, tehát a beruházások, felújítások összege nem haladhatja meg az ilyen célú bevételek összegét. A képviselő-testület döntése alapján a kötvénykibocsátásból származó forrás csak az EU forrásból megvalósuló fejlesztésekre fordítható. A költségvetési rendelettervezetben a

3

felhalmozási egyensúly érdekében a folyamatban lévő beruházásokon kívül csak kisebb összegűeket terveztünk. A költségvetés összeállításánál az önkormányzat négy éves munkaprogramja mellett figyelembe vettük az Új korszak program feladatait, a költségvetési koncepció előírásait, azonban a rendelkezésre álló források erőteljesen befolyásolják az ezen célokra fordítható összeget. A kiemelt projektek közül a Dombóvár térségi szennyvízkezelés kiépítésének előkészítése és a pályázat benyújtása után a kivitelezés az idei évben kezdődhet meg. A Művelődési Ház felújításának és az Új Kapos-menti Oktatási Rendszer kialakítása keretében az intézményi beruházások közbeszerzési eljárása folyik jelenleg. A szociális célú városrehabilitációra és a belvárosi funkcióbővítő városrehabilitációra az önkormányzat az I. fordulóban támogatásban részesült, a projektfejlesztési időszak tart még. Az intézményi szerkezetben az előző évben történt nagyobb változás a nyolc önkormányzat társulásával alapított Kapos-menti Oktatási Társulás, mely működése már éves szinten jelentkezik a költségvetésben Az önkormányzat költségvetési támogatása Az önkormányzat központi költségvetési kapcsolatokból változatlanul a költségvetési törvény 3. számú melléklete alapján normatív állami hozzájárulást, a 8. számú melléklet szerint felhasználási kötöttséggel járó normatív támogatást, a 4. számú melléklet alapján megosztott személyi jövedelemadót kap. A fenti forrásokból az önkormányzat adatszolgáltatása szerinti feladatmutatók és mutatószámok alapján eredeti előirányzatként 2010. évben összesen 2.623.409 eFt-hoz (2009. évi eredetinél 235.093 eFt-tal kevesebb) jut. Az Apáczai Oktatási Központ kaposszekcsői és csikóstőttősi intézményei nélkül számítva a 2010. évi támogatás (mivel 2009. évben ezekre a feladatokra még nem Dombóvár kapta meg a támogatást) és az eredeti előirányzatok eltérése 320.663 eFt. A 2009. évi módosított előirányzathoz (2009ben az iparűzési adóerőképesség évközi növekedése miatt jelentős összegű szja lemondásunk volt) képest 212.348 eFt a csökkenés összege. A támogatás jogcímenkénti összegét és az előző évi várható (lemondásokkal és pótigényléssel módosított) összeghez viszonyított változását az előterjesztés 1. számú mellékletében mutatjuk be. A támogató szolgáltatásra, a szenvedélybetegek közösségi ellátására és a pszichiátriai betegek közösségi ellátására 2009. évtől már nem normatív támogatás jár, az önkormányzat a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalhoz benyújtott pályázaton nyert el 25.480 eFt támogatást, mely alaptámogatásból és feladatmutatók alapján járó teljesítménytámogatásból tevődik össze (előző évben: 24.250 eFt, a növekedés oka a vállalt feladatmutató emelése, a fajlagos összeg és az alaptámogatás nem változott). 2010. évtől a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás nem kötelezően ellátandó feladata a települési önkormányzatnak, erre a feladatra is pályázati úton kellett a támogatást megigényelni az FSZH-tól. A vállalt 106 feladatmutató alapján 4.210 eFt-ot nyert el erre a célra az önkormányzat (2009. évi normatív támogatás 3.098 eFt – 105 feladatmutatóra). Társulási megállapodások alapján továbbra is Dombóvár igényli a döbröközi, dalmandi, attalai, 2010-től a kaposszekcsői és csikóstőttősi általános iskolai, óvodai tagintézmények

4

éves normatíva összegét, valamint az Egyesített Szociális Intézmény gyulaji és szakcsi tagintézményeinek szociális normatíváit. A normatív állami hozzájárulások megállapításánál a jelentősebb változások az előző évhez képest az alábbiak voltak: − A közoktatási teljesítménymutató összege 2010. január 1-jétől 2.540.000 forintról 2.350.000 forintra csökkent (-7,48%), valamint 2010 szeptemberétől már az iskolai oktatás 4. és 8. évfolyamán, a középiskola 12. évfolyamán és a harmadikat követő szakképző évfolyamon is alkalmazni kell a magasabb csoport átlaglétszámokat. A 4 évfolyamon 30%-os, a 8. évfolyamon 20%-os, a 12. évfolyamon 14%-os az elmaradás, emiatt az egy gyermekre jutó fajlagos összeg alacsonyabb. − A normatívák fajlagos összege döntő többségben az előző évhez képest csökkent, növekedés egy jogcímnél sem volt, az étkeztetés támogatása és a tankönyvtámogatás mértéke az előző évivel megegyező. − 2010. január 1-jétől a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 7. évfolyamos általános iskolások is ingyenes étkezetést kapnak, melyhez kiegészítő hozzájárulás jár. − A 2009. évben külön támogatási jogcímen szereplő közösségi közlekedés, települési sportfeladatok és a közművelődési és közgyűjteményi feladatok támogatása beépült a település-üzemeltetési, igazgatási feladatok támogatásának jogcímébe. A fajlagos összeg viszont 2.076 Ft helyett (a 3 feladatra 2009-ben összesen ennyi járt) csak 890 forinttal emelkedett, így a lakosságszám csökkenését is figyelembe véve 24.288 eFt-tal csökkent ezeknek a feladatoknak a támogatása (-38,3%). − A körzeti igazgatás esetében a gyámügyi igazgatásnál 15%-kal, az építésügyi igazgatásnál 20%-kal csökken a támogatás. Az igazgatási feladatok esetében részben feladatarányos (ügyirat, döntés) a fajlagos összeg, az okmányirodai működésre az alap hozzájárulás esetében 9%-kal, az ügyiratszám alapján 15%-kal alacsonyabb. − A pénzbeli szociális ellátások önkormányzatra jutó részének támogatására 5.250 eFt-al kevesebb támogatást kapunk ugyanakkor 2010-től az ápolási díjnak és járulékának 10%-a helyett már 25%-át kell az önkormányzatnak ebből a támogatásból fedeznie. Felhasználási kötöttséggel járó támogatást igényelhet az önkormányzat a költségvetési törvény 5. sz. mellékletében szereplő központosított előirányzatokból. Kiegészítő támogatás lehetséges többek közt − lakossági közműfejlesztés támogatására, − a nemzetiségi neveléshez, oktatáshoz (nemzetiségi tankönyvek beszerzésének támogatása), − könyvtári és közművelődési támogatás könyvtári állománygyarapításhoz, − létszámcsökkentés miatti többletkiadásokhoz, a prémiumévek program kiadásainak támogatására, − a helyi közösségi közlekedésre, − érettségi és szakmai vizsgák bonyolítására (a keretösszeg szakmai vizsgáknál ez előző évi harmada, érettségi vizsgáknál a fele),

5

− közoktatási informatikai fejlesztési célok támogatására (a keretösszeg 20%-kal csökken, a szakmai eszközökre már nem igényelhető támogatás), − rászoruló gyermekek étkeztetésére (nyári gyermekétkeztetés), − óvodáztatási támogatásra, − alapfokú művészetoktatás támogatására (kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmények igényelhetik ill. támogatás kérhető a hátrányos helyzetű tanulók ingyenes művészetoktatásához) Az EU Önerő Alap a korábbi évek miatti kötelezettségvállalásokra nyújt csak forrást. A Dombóvári térségi szennyvízkezelésének kiépítése beruházás önkormányzati saját forrás részének legfeljebb 50%-ára, maximálisan 4.500 eFt összegben vehetünk igénybe támogatást. A központi költségvetés továbbra is biztosít támogatást a kisebbségi önkormányzatok működéséhez, de a keretösszeg másik fejezethez került átcsoportosításra. Az általános működési támogatás éves összege 565.730 Ft, a feladatalapú támogatás mértékéről 2010. április 15-ig dönt a Kisebbségi Költségvetési Bizottság. 2010-től megszűnt a minőségbiztosítás, mérés, értékelés, ellenőrzés támogatása és a teljesítmény motivációs pályázati alap (2009-ben 19.820 eFt támogatást kaptunk ezen a jogcímen). A fejlesztési célú előirányzatok között nem szerepel a belterületi közutak felújításának (TEUT) és a sportlétesítmények támogatása sem. Bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésére az előző évinél nagyobb keretösszegből lehet pályázni, melyre a képviselő-testület döntése alapján igényünket benyújtottuk. A központosított támogatások igénylésének, döntésének és felhasználásának szabályairól az érintett miniszterek rendeletben intézkednek az év során, így központosított előirányzatból önkormányzati bevételt csak a jóváhagyott mértékben terveztünk eredeti előirányzatként. A megosztott bevételek között a gépjárműadó 100%-a továbbra is az önkormányzatot illeti meg, a gépjárműadó mértéke átlagosan 15%-kal emelkedik, emiatt nagyobb bevétellel számoltunk. Az önkormányzatok együttesen az adózók által 2008. évre bevallott személyi jövedelemadó 40%-át kapják meg. A személyi jövedelemadó megosztás részletes szabályait a költségvetési törvény 4. sz. melléklete tartalmazza. Az önkormányzatoknak közvetlenül jár a településre kimutatott személyi jövedelemadó 8%-a, mely Dombóvár esetében 197.207 eFt, az előző évit 17.279 eFt-tal haladja meg. Az önkormányzatok jövedelemdifferenciálódás mérséklése címen is jutnak személyi jövedelemadóhoz, ahol a személyi jövedelemadó-bevétel és az iparűzési adóerő-képesség együttes összege nem éri el egy főre vetítve a törvényben településnagyság szerint meghatározott értékhatárt. Az értékhatár 1,8%-kal emelkedett az előző évhez képest, a térségi feladatot is ellátó önkormányzatnál az értékhatár tovább növekszik a feladatmutatók figyelembevételével. A jövedelem differenciálódás mérséklésére számított összeg 492.215 eFt, mely összeggel el kell számolni a mutatók és az iparűzési adóerő-képesség tényleges összegének

6

megfelelően. A 2009. évre igényelt módosított összeg 502.101 eFt, melynek végleges összege a beszámoló benyújtása után alakul ki. Az önkormányzat normatív, kötött felhasználású támogatásai körében az egyes közoktatási feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő támogatások közül a pedagógus továbbképzés támogatása 2010. évtől megszűnt, a pedagógiai szakszolgálat fajlagos összege 7%-kal csökkent. Szintén megszűnt a 2009-ben újra bevezetett diáksport támogatása (támogatás 2009-ben: 1,6 millió forint). A szociális továbbképzéshez biztosított támogatás fajlagos összege nem változott. A költségvetési törvény 8. számú melléklete szerint az önkormányzat igénylése alapján a Magyar Államkincstár megtéríti az egyes jövedelempótló ellátások és az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás meghatározott arányát. − A közcélú munka keretében kifizetett munkabér és közteher 95%-át, − a rendszeres szociális segély, időskorúak járadéka, adósságcsökkentési támogatás, lakásfenntartási támogatás 90%-át, − a rendelkezésre állási támogatás 80%-át, − a törvény alapján járó ápolási díj és a fizetendő nyugdíjbiztosítási járulék 75%-át fizeti utólag a költségvetés. Az ápolási díj és járulékára 2009. évben 90%-ot fizettek meg, az ápolási díj az ellátások között jelentős nagyságrendet képvisel (2009-ben 63 millió forint), azonban csak az alanyi jogon folyósított díj és járulék után jár a támogatás. Normatív, kötött felhasználású támogatás vehető igénybe a tűzoltóság támogatásához is. A normatívák külön járnak az állomány személyi juttatásaihoz (létszám arányosan az ÖM. rendeletben előírt létszámra), dologi kiadásokhoz. A személyi juttatásokhoz kapcsolódó fajlagos összeg 5%-kal alacsonyabb az előző évinél. A dologi kiadások között az egyedi tűzoltójárművek és különleges szerek száma alapján a rendszeres felülvizsgálathoz és műszaki vizsgához, a tűzoltólaktanyák fenntartásához nyújtott hozzájárulás változatlan nagyságú. A tűzoltó járművek üzemeltetéséhez karbantartásához biztosított támogatásnál a 2005-2007. év futásteljesítményét kell figyelembe venni, ahol a működési terület 2008., illetve 2009. években csökkent a futásteljesítményt arányosan csökkenteni kell, azonban növekedés esetén a futásteljesítmény növelésére nincs mód. A tűzoltóság támogatása összességében 5,4 millió forinttal csökkent az előző évhez képest. A többcélú kistérségi társulások támogatását is kötött felhasználással biztosítja a költségvetés. A társulás az igényelt normatívát a feladatok alapján osztja meg a többcélú társulás tagjai között, az önkormányzat költségvetésébe a támogatásértékű működési bevételek közé épül be, az átadott pénz nagyságát a társulás által lehívott normatívák határozzák meg. A normatívák fajlagos összege a tavalyi összeghez képest kismértékben csökkent. − A közoktatási intézményi feladatra intézményi társulás által fenntartott intézmény esetén  a bejáró tanulókra óvodás és 1-4. évfolyamos tanulók után 70.000 Ft/fő/év, 5-8. évfolyamos tanulók után 78.000 Ft/fő/év jár. A 20.000 fő lakosságszám feletti önkormányzat területén működő intézménybe bejáró gyerekek, tanulók után akkor

7

vehető igénybe támogatás, ha a bejáró gyermek lakóhelye a társulásban résztvevő településen van,  iskolabusszal utaztatott tanulók utáni támogatás 70.000 Ft/fő/év. Iskolabusz szolgáltatást a dalmandi tanulók szállítására veszi igénybe az önkormányzat,  tagintézményi támogatásként 70.000 Ft/fő/év vehető igénybe az óvodába, iskola 1-4 évfolyamára járó gyermekek után. A hozzájárulás a döbröközi, kaposszekcsői óvoda, attalai, dalmandi és csikóstőttősi óvoda és iskola után számítható,  a törvényjavaslatban nem szerepelt, de az elfogadott költségvetési törvénybe bekerült a kistelepülési tagintézményi támogatás. 16.710 Ft (illetve társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentõsen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések esetén 20.052 Ft) támogatás igényelhető az 1500 fő és az alatti községekben tagintézménybe járó óvodások és 1-4. évfolyamra járó iskolások után. − A szociális alapszolgáltatási feladatok esetében a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézménynél a támogatás fajlagos összege változatlan, azonban az intézményi társulás által fenntartott intézménynél csökkenés tapasztalható, kiemelkedő mértékben az időskorúak nappali intézményi ellátása (53%) és a gyermekjóléti szolgáltatások (43%) esetében (a 2009. évi 46.172 eFt hozzájárulás 2010-ben 32.148 eFt-ra csökkent). Önkormányzati saját bevételek A költségvetési hozzájárulások alacsonyabb összegben való meghatározását részben az önkormányzati mozgástér növelésére, valamint az ellátottak magasabb arányú tehervállalására vonatkozó szabályozás módosításával indokolták. Az önkormányzati saját bevételek között a helyi adók a jelentősebbek. A kommunális adók esetében az előző évi szabályozás nem változott, a lakások után differenciált, 4.000-14.400 Ft közti, míg a garázs után 1.500 Ft, a présházak után 4.000 Ft az adó összege. A bevallások alapján az összes adó 76 millió forint lenne, melyek a 62-71 év közötti lakosok 50%-os adókedvezménye 5 millió forinttal, a 72 év felettiek mentessége 12,6 millió forinttal csökkent. Az éves szintén képződő hátralék nem éri el a 10%-ot, a végrehajtások után a magánszemélyek és vállalkozók kommunális adójából 58 millió forintot várunk. Az építményadót a Gunarasfürdő területén lévő üdülők és a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemélyek üzletei, műhelyei után fizetik. Az adó mértéke változatlanul 700 Ft/m2, emiatt az előző évi bevételnek megfelelően 28 millió forintot terveztünk. A tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó mértékét (300 Ft/vendégéjszaka) nem módosította a képviselő-testület. Az adómentesség alól 2010. január 1-jétől kikerült a 70. életévet betöltött magánszemély. Az iparűzési adó tervezett összegének elérése a törvényi változások miatt az előző évinél nagyobb kockázatot jelent. Az adó mértéke a maximális 2%-on van, a képviselő-testület a 2,5 millió forint alatti adóalap esetén részesítette kedvezményben a vállalkozókat, de az emiatt kieső adó összege nem jelentős (2,7 millió Ft). A 2009. évben benyújtott adóbevallások alapján megállapított adóelőleg 470 millió forint.

8

A 2009. december végén esedékes feltöltési kötelezettség miatt befizetett összeg meghaladta a 60 millió forintot. A túlfizetés miatt visszafizetendő összeg a 2010. május 31-ig benyújtandó adóbevallás feldolgozása után derül ki. Az adózás rendjének módosítása miatt 2010. évhez a márciusi adóelőleget a vállalkozók az önkormányzathoz teljesítik, a 2009. évet az önkormányzat zárja le. Az iparűzési adóelőleg szeptemberben esedékes részletét már az állami adóhatóságnak kell befizetnie az adózónak. Az állami adóhatóság nem a befizetett, hanem a bevallott előleg összegét utalja át az önkormányzat számára, az előleg és a tényleges adó összegének eltérése esetén a különbözetet visszakövetelik. A túlfizetés összegét az önkormányzat részére nem küldik meg. Az egyes évek esetében jelentős különbség lehetséges a közszolgáltatók adófizetése miatt. A közszolgáltató szervezető adómentes, ha az adóévet megelőző adóévben a vállalkozási tevékenységből származó jövedelme után adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. A közszolgáltató szervezetek közé tartozókat a helyi adókról szóló törvény határozza meg, pl. a vasúti pályahálózatot üzemeltető esetében 2009. évtől 75% helyett a nettó árbevétel 55%-ának kell származnia pályavasúti tevékenységből, hogy közszolgáltató kategóriába kerüljön. Az önkormányzati bevételek esetében az egyes intézmények által elérhető bevétel nagysága az intézményszerkezet és feladatellátás átalakulása miatt jelentősen változott. A József Attila ÁMK étkeztetését az Apáczai Oktatási Központ és az Integrált Önkormányzati Szolgáltató Szervezet látja el, a térítési díjak már egész évben ennél a két intézménynél jelentkeznek, az Apáczai Oktatási Központon belül a kollégiumi intézményegységnél. Az intézményi bevételi előirányzat kialakításánál a normatív állami hozzájárulás szerint tervezett étkezői létszámot vettük figyelembe, emiatt az intézmények által jelzett összegek emelésére került sor. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján a gyermek napközbeni ellátása intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. A képviselő-testület felülvizsgálta a térítési díjakat, az Integrált Önkormányzati Szolgáltató Szervezet kimutatása alapján a nyersanyag felhasználás a norma alatt maradt, a térítési díj emelését nem javasolták. A személyi térítési díj megállapításánál a normatív kedvezményeket is figyelembe kell venni. − A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő bölcsődés, óvodás, 1-7. évfolyam nappali iskolai oktatásban résztvevő (2010. évtől kibővülve a 7. évfolyammal) gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át, − a fentiekhez nem tartozó rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek és tanulók, három vagy többgyerekes családoknál gyerekenként az intézményi térítési díj 50%-át kell kedvezményként biztosítani. Az igénylés alapján a hetedikes gyerekek esetében az előző évhez viszonyított kiesés nem éri el az 1 millió forintot. A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátásoknál a térítési díj a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete, az integrált intézmény esetében a közös költség elemeket a szolgáltatásonkénti közvetlen költségek

9

arányában kell megosztani. A szolgáltatási önköltséget az előző év adatai alapján tárgyév április 1-jéig kell megállapítani, év közben egy alkalommal korrigálható. Az intézményi térítési díj alapján a megállapítható személyi térítési díj nem haladhatja meg a jövedelem 30%-át (előző évben 25%) étkeztetés, 25%-át (előző évben 20%) házi segítségnyújtás esetében. Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 15%-át nappali ellátást, 30%-át nappali ellátást és ott étkeztetést, 60%-át az átmeneti elhelyezést, 80%-át az egyéb tartós elhelyezést nyújtó intézmények esetében. Az állami normatív hozzájárulás csökkenése miatt az elmúlt években az intézményi térítési díjak erőteljesen emelkednek, a ténylegesen fizetett személyi térítési díj a törvényi korlátok miatt egyenes arányban nem követi ezt. A szociális intézmények esetében kismértékű emelkedéssel számoltunk a bevételek körében. Az alapfokú művészetoktatásban a térítési díjakról szóló rendeletét a képviselő-testület módosította, a törvényi változás következtében 2010 szeptemberétől lehet a magasabb díjat szedni. Az intézményi egyéb bevételek esetében elvárt a legalább inflációnak megfelelő bevétel növekedés. A benyújtott költségvetések alapján az elmúlt évinél alacsonyabb összegű bevételt terveztek, kiadási oldalon a bevételekhez szükséges költségeket számításba vették, azonban a kiadáshoz megfelelő bevétel nem kapcsolódott. A parkoló megváltási díjakat és a közterület használati díjakat a képviselő-testület az inflációval egyezően emelte meg. Az elmúlt években végrehajtott szennyvízberuházások eszközei után az amortizációnak megfelelő bérleti díjat a Dombóvár és Környéke Víz- és Csatornamű Kft., az ivóvízminőség-javító program tárgyi eszközeire a felhasználás alapján a Dombóvári Vízmű Kft. fizet. A tárgyi eszközök és az ingatlanok értékesítése esetén volt a legnagyobb elmaradás az elmúlt évben az előirányzathoz viszonyítva. A befolyt összeg minimális volt, csak néhány kisebb telket vettek meg. Az értékesítésre kijelölt ingatlanok között a meglévő 10 db önkormányzati telek értéke 20 millió forint, a Konda-völgyében 29 db építési telek kitűzése történt meg. A gazdasági tevékenységre hasznosítható ingatlanok között szerepel a Mária-lak, a tűzoltóságból leválasztott területek és a Kórház utca északi végén kialakított tömb. Az ingatlanok értéke eléri a 350 millió forintot, azonban érdeklődés hiányában az eddigi eladási kísérletek sikertelenek voltak. A tűzoltóság melletti területre ajánlat a mentőszolgálattól érkezett, térítésmentes átvételre. Az előirányzatban lévő 100 millió forint a Fő utcai közösségi ház vételárát is tartalmazza. Támogatásértékű bevételek, átvett pénzeszközök A Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás az intézményfenntartó társulások működési költségeire az állami hozzájárulást adja át, melynek összege évente csökken. Az intézményfenntartó társulások közül megszűnt a Kapospulával, Attalával és Nakkal közös Belvárosi általános iskolai társulás, valamint a Döbröközzel fenntartott egységes iskolai társulás, megalakult új feltételekkel az Apáczai Oktatási Központ nyolc önkormányzat tagságával, 12 intézményegységgel és tagintézménnyel.

10

A társulási megállapodást valamennyi önkormányzat aláírta, a pályázati támogatással bővülő vagyon érdekében. A megállapodás rendelkezett a költségek viselésének arányairól is. Az intézmény költségvetése Dombóvár Város Önkormányzatának költségvetésébe épül be, az állami hozzájárulást Dombóvár igényli meg. A tagintézmények fenntartásához a társult önkormányzatok a normatíván és a saját bevételen felüli részt adják át, a tagintézménnyel nem rendelkező önkormányzatok a működéshez tanulói, illetve gyermeklétszám arányában járulnak hozzá. A hozzájárulás összegét önkormányzatonként tüntetjük fel a rendelettervezetben. A társulási megállapodás alapján a működési költségeknek tartalmaznia kell a gazdálkodási feladatokra költségvetési főösszeg arányában felosztott költségeket (Integrált Önkormányzati Szolgáltató Szervezet kiadásai), valamint az étkezés, takarítás és a főigazgatóság költségeit. A társulásra jutó tanügy-igazgatási, irányítási és közvetett költségek fedezetéről külön megállapodásban kell rendelkezni. A fenti költségeket mint működési költségre átvett pénzeszközt egy összegben tüntettük fel. A megállapodás tervezetét véleményezésre, valamint aláírásra a megalakulás óta három alkalommal küldtük meg a társulásban résztvevő önkormányzatok részére, azonban észrevételt nem tettek rá, ennek ellenére nem írták alá azt és a Társulási Tanács ülésén sem történt megegyezés a költségek viseléséről. A tagintézménnyel nem rendelkező önkormányzatok az általuk aláírt társulási megállapodással ellentétben a gazdasági szervezet és a főigazgatóság költségeinek megfizetését is méltánytalannak tartják, sőt a tanulók után fizetendő hozzájárulást is csökkenteni szeretnék a többcélú társulás által átadott, városi gyerekek után járó támogatás összegével. A közös fenntartás alapján valamennyi önkormányzatnak viselnie kellene a felmerülő költségeket is, melybe a gazdasági feladatok és az irányítás költségei is beletartoznak. A javasolt megállapodás tervezetét és a költségek felosztásának módszerét külön előterjesztésben mutatjuk be a képviselő-testületnek. A József Attila Általános Művelődési Központ társulásának tagja Attala és Dalmand önkormányzata. A dalmandi felső tagozat megszűnése után a tanulók a dombóvári tagintézménybe járnak. Az önkormányzat a bejáró tanulók utáni hozzájárulást és az iskolabusz saját forrását is fizeti. Az Egyesített Szociális Intézmény esetében Szakcs és Gyulaj tagintézményének költségvetése az érintett önkormányzatok jóváhagyása után épül be az intézmény költségvetésébe, a gazdasági feladatok ellátásának mértéke és költsége még vitatott. Az iskola egészségügyi ellátásra és a védőnői szolgálatra az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nyújt finanszírozást, az előző évi mértéket terveztük. Az iskolatej programot a képviselő-testület folytatja, a 100%-os támogatást a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium biztosítja. A nem kötelező szociális feladatok köre 2010. évtől tovább bővült. Az elmúlt évben a Foglalkoztatási és Szociális Minisztériummal szerződést kötött az önkormányzat a támogató szolgáltatás, a szenvedélybetegek közösségi ellátása és a pszichiátriai közösségi ellátás három éves fenntartására és finanszírozására, az idei évben a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás is bekerült ezen feladatok közé.

11

A folyamatban lévő Európai Uniós pályázatok támogatásának előző évi keretmaradványát és az idei évi ütemét terveztük a működési és felhalmozási célú támogatásértékű bevételek közé. A programokra érkezett fel nem használt előlegeket a tervezett pénzmaradvány tartalmazza. A 61-es számú főút és a Kórház utca csomópontjának átépítésével kapcsolatban két vállalkozás tett közérdekű kötelezettségvállalást, melyet 2009. évben csak az egyik teljesített. A közérdekű kötelezettségvállalásból hiányzó részt az idei költségvetésben figyelembe vettük. A támogatási kölcsönök visszatérülésénél a szerződés szerint lejárt, illetve 2010. évben lejáró kölcsönök összegét vettük számításba. A Kapos ITK Kht. részére és a Hamulyák Közalapítvány számára nyújtott kölcsön teljes megtérülésére kicsi az esély. A Gunaras Zrt.-nek nyújtott tagi kölcsön visszafizetése ebben az évben nem várható. Önkormányzati kiadások Az önkormányzati kiadások alakulását a bevételek csökkenése és a költségvetési törvény majd az ágazati törvények módosítása is befolyásolja. Az intézmények számított költségvetésüket benyújtották, mely felülvizsgálata alapján a rendelettervezetben szereplő kiemelt előirányzatokat javasoljuk megállapítani. Az előző évi és a kért előirányzatokkal történő összehasonlítást az előterjesztés melléklete tartalmazza, azonban az intézményi szerkezet és feladatváltás (étkezés) nem teszi lehetővé az összevetést. A javaslat kialakításánál az alábbi szempontokat vettük figyelembe: − az illetményalap és a közalkalmazotti illetménytábla nem változott, az illetmények csak a soros lépések miatt növekedhetnek, − a minimálbér növekedése miatt a garantált bérminimum elérése érdekében forrást kell biztosítani, − pedagógus kiemelt munkavégzésért járó keresetkiegészítés alapja nem módosult, 5.250 Ft/fő/hó, − pedagógus szakkönyvvásárlásához kapcsolódó támogatás 14.000 Ft/fő/év helyett 4.000 Ft/fő/évre csökkent, − a pedagógus szakvizsgára, továbbképzésre eddig biztosított normatív támogatást törölték, eredeti előirányzatként új kötelezettségvállalás nem lehet, − változik az érettségi vizsgáztatás lebonyolítása, a célra fordítható személyi juttatás alacsonyabb lesz, az elmúlt évi adatokban szerepel, az intézményi költségvetések helyett a céltartalékban javasoljuk képzését, − a keresetkiegészítést a teljesített adatok tartalmazzák, a 2010. évi keresetkiegészítés összege kisebb lesz, éves mértéke 340 eFt havi bruttó illetményig 98.000 Ft, melyet két részletben, február és április hónap folyósítanak. Eredeti előirányzatként nem terveztük, központosított támogatásból valósul meg, − a személyi jövedelemadó és a köztisztviselői törvény változása miatt a béren kívüli juttatási rendszer módosítását javasoljuk. 2009. év első 10 hónapjában a versenyszférában a reálkereset 0,4 százalékkel emelkedett, a közszférában 8,1 százalékkal csökkent a megelőző év hasonló időszakához képest. 2010. évben a keresetkiegészítés csökkenése a közszféra helyzetét tovább rontja. A béren kívüli juttatások esetén az előző évi szint fenntartását javasoljuk, a közalkalmazottak

12

esetében a havi 8.500 Ft biztosítását meleg étkeztetés formájában juttatva a kedvezőbb adózási tétel miatt. A köztisztviselői törvény bevezette a cafetéria juttatást, mely nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél és nem lehet magasabb az illetményalap huszonötszörösénél. A javaslat a szakszervezet véleményét is kikérve, a település nagyságát, ellátott feladatait, körzetközponti jellegét figyelembe véve, valamint a köztisztviselői pálya megítélésének további romlását és a fluktuációt megakadályozandó az illetményalap tízszeresét tartalmazza. A javaslat a közszférában az adóterhet is magában foglalja. − Az intézményi álláshelyeket a várható feladatok szerint állapítottuk meg. Az üres álláshelyek és a túlóra, megbízási díj és a számlázott szellemi tevékenység összevetése alapján a tervezett többletek elvonását javasoltuk. Jelentős az üres álláshelyek száma az álláshelyekhez képest az 516. sz. Ipari Szakképző Iskola és az Apáczai Oktatási Központ Alapfokú Művészetoktatási Intézményegysége esetében. − A személyes gondoskodás szakmai létszámnormáit tartalmazó 1/2000. (I.9.) SZCSM rendelet módosítása szerint a házi segítségnyújtásban 9 ellátottra vetítve (előző évben 6) kell 1 fő szociális gondozót biztosítani. A „Kapaszkodó” Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltató Központ és Társulás által foglalkoztatott létszám nem felel meg a rendeletnek, a normatíva igénylésben szereplő ellátotti létszám lényegesen alacsonyabb a kimutatásban szereplőnél, emiatt a dolgozói létszám csökkentését javasoljuk. A rendelet alapján egy személy – amennyiben több, különböző szolgáltatás vezetésének előírt feltételnek is megfelel – elláthatja több szakmai egység vezetését is. Az intézmény vezetői struktúrájának felülvizsgálatát javaslom. − A 2010. évi közfoglalkoztatási terv alapján 79 főre nyújtottak be igényt intézményeink közcélú munkára, a foglalkoztatás esetén a technikai feladatoknál létszám bővítés nem lehet. − A 2009. és a 2010. évi adatok összevetésénél az elmúlt évben nyújtott központosított előirányzatokat, egyéb támogatásokat és az intézmények által átvett pénzeszközöket is figyelembe kell venni. − A személyi juttatásokon belül egyes tételek eredeti előirányzatként nem tervezhetőek, illetve fedezetüket az alapilletményként biztosított összeg tartalmazza (munkavállalók betegsége idejére megillető juttatás). − A társadalombiztosítási járulék mértéke 2009. július 1-jétől 29%-ról 27%-ra csökkent, a megtakarítás hatása nagyobb az előző évinél. − A tételes egészségügyi hozzájárulás megszűnt, egy havi mértéke számítható. − A rehabilitációs hozzájárulás mértéke jelentősen emelkedett, 177.600 Ft/főről 964.500 Ft/főre. − A dologi kiadások emelésére forrás nem áll rendelkezésre, az intézmények jelentős összegű emelést terveztek, mely nem támogatható, csak a feladat változás hatását javasoljuk számításba venni. Továbbra is jelentős a szakmai anyagok, kisértékű tárgyi eszközök beszerzésére előirányzott összeg, a közszolgáltatások esetében jóval az inflációt meghaladó összeget állítottak be, nem vették figyelembe a távhő áfájának csökkentését.

13

Az Apáczai Oktatási Központ Kollégiumi Intézményegységének és a Belvárosi Általános Iskolai Tagintézményénél a felújítás miatt a dologi kiadásoknak, karbantartásnak csökkennie kell. Valamennyi intézményt érintő változás, hogy a kötelező eszköz és felszerelésjegyzék teljesítésének határidejét 2012. szeptember 1-jében határozták meg, valamint könnyítettek azokon a feltételeken, amelyek teljesítése más intézmény vagy szolgáltatás igénybe vételével is biztosíthatók. Ez alapján amennyiben az intézmény nem rendelkezik önálló tornaszobával, tornateremmel vagy orvosi szobával, és ez bérleti szerződés vagy megállapodás keretében megoldható, akkor nem szükséges beruházás keretében megteremteni a szükséges feltételeket, azt más intézménnyel vagy másik telephellyel történő megállapodás alapján is teljesítettnek tekintendő. A dombóvári intézmények az intézménytípusra megállapított kötelező felszerelések tekintetében kisebb hiányosságokkal küzdenek, melyek ütemezett beszerzése három év alatt biztosítható. Ezek fedezetét a következő évek költségvetésében biztosítani kell az intézmények számára. Az eszközjegyzékre vonatkozó halasztási lehetőség nem vonatkozik az 1998. után létrehozott intézményekre, ezért a 2003-ban alapított József Attila ÁMK esetében az eszközjegyzék apróbb hiányosságainak pótlását az intézmény költségvetésébe be kellett tervezni. A közoktatási törvény 52. § (11) bekezdésében foglalt, az egyéni foglalkozásra fordítható órakeret mértéke a következő tanévtől utolsó alkalommal emelkedik egy százalékkal. A 2010/2011. tanévtől ez valamennyi évfolyam tekintetében a kötelező órák 12%-ában kerül megállapításra, amely csekély mértékű óraszám emelkedést okoz intézményenként, így a tanulócsoportok számától függően néhány százalékkal növeli a szükséges pedagógus álláshelyek számát. A közoktatási törvény 52. § (3) bekezdésében előírt kötelező órák az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően általános iskolák esetében 95, középiskoláknál 93%-ban kerültek beszámításra. Az így kialakított ténylegesen igénybe vehető órák száma alapján kerültek megállapításra intézményenként a szükséges pedagógus álláshelyek. Az intézményi adatok alapján a József Attila ÁMK Százszorszép Óvodájában a következő évben nem kerül sor a maximális létszámok túllépésére, azonban a születési adatok alapján indokoltnak látszik további egy tanévre meghosszabbítani a Százszorszép Óvodai Intézményegység 6. gyermekcsoportjának működésére szóló engedélyt. Erről a Képviselő-testületnek a 2010/2011. tanévre szóló jelentkezések adatainak ismeretében, várhatóan 2010 áprilisának végén kell dönteni. A dombóvári iskolában ebben a tanévben 3 kilépő 8. évfolyamos tanulócsoport működik, a 2010. évi költségvetés tervezésekor szintén 3 belépő első osztállyal számoltunk. Ezzel együtt egy tanulócsoporttal nő az alsó tagozatos iskolaotthonos osztályok száma, amely indokolja a pedagógus álláshelyek növekedését. A községi tagintézmények struktúrája és létszáma várhatóan a jelenlegivel azonosan alakul, további átszervezésre nem kerül sor, így a pedagógus létszámszükségletben sem várható változás. Az Illyés Gyula Gimnáziumban ebben a tanévben egy osztállyal kevesebb indult a 4 évfolyamos tagozaton, mint a tavalyi tanévben. Megfelelő számú jelentkező hiányában nem sikerült indítani a szakképzési évfolyamon az utazási ügyintéző szakot, így ebben az évben az iskola nem jogosult a szakképzési hozzájárulás igénybe vételére. A következő tanévre a reális lehetőségek alapján az ideivel megegyezően terveztük az induló tanulócsoportok számát, így a pedagógus álláshelyekben nincs változás.

14

Amennyiben ebben a tanévben sem sikerül megfelelő létszámú jelentkezővel elindítani a szakképző évfolyamot, a következő tanév elején indokolt az intézmény profiljának és feladatellátásának felülvizsgálata. A kollégium jelenlegi kihasználtsága megfelelő ellátási körülmények mellett 66%-os, a következő tanévre szintén két kollégiumi tanulócsoporttal terveztük a szükséges pedagógus álláshelyeket. Az 516. sz. Ipari Szakképző Iskola és Kollégium tanulólétszáma 58 fővel csökkent a tavalyihoz képest. Ezen belül 11 fővel nőtt a szakiskolai képzésben résztvevők száma, és 69 fővel csökkent a szakközépiskolások létszáma. A szakiskola 9-10. évfolyamán csökkent, míg szakképzési évfolyamán nőtt a tavalyihoz képest a létszám. Szakközépiskola esetében a közismereti és a szakképzési évfolyamokon jelentősen csökkent az iskola tanulólétszáma. A következő tanévre a jelenlegivel azonosan egy induló szakközépiskolai osztállyal, és egy induló 11. évfolyamos terveztünk. A szakiskolai oktatásban kezdő tanulócsoportok számát szintén az ideivel azonos számban határoztuk meg, így eggyel emelkedik a szakiskolai osztályok száma. A Képviselő-testület 2009. szeptember 28-i testületi ülésén engedélyezte az intézmény számára az előrehozott (alternatív) szakképzés bevezetését a 2010/2011. tanévtől, melynek következtében várhatóan megnő az érdeklődés az új képzésben induló osztályok iránt. Ebben a konstrukcióban induló tanulócsoportok már szakképzési évfolyamnak számítanak, tényleges óraszámuk meghatározása csak a képzés Szakmai és vizsgakövetelményeinek megjelenése és az ennek megfelelően módosított helyi tantervben foglaltak szerint lehetséges. (A jogszabály megjelenése februárban várható.) A költségvetés tervezésekor ezekre a tanulócsoportokra a közoktatási törvény által a 9. évfolyamokra előírt óraszámait alkalmaztuk. Amennyiben a terveknek megfelelően a jelenlegi tanulólétszám nem, vagy csak kismértékben csökken a 11-12. évfolyamon a szakképzésben, és a kezdő tanulólétszám is megközelítően azonos lesz az ideivel, abban az esetben a szakiskola szakképző évfolyamain a tanulócsoportok száma eggyel nő. Ezt a tervezést az a tény is alátámasztja, hogy 2010. februárjától bevezetésre kerül a szakiskolások tanulmányi ösztöndíja, amelyre a nappali rendszerű szakiskolai oktatásban, szakképzési évfolyamon résztvevő, hiányszakmát tanuló, legalább 2,51-es tanulmányi átlaggal rendelkező tanuló jogosult, amennyiben nem tanév ismétlésére kötelezett, és igazolatlan óráinak száma nem haladja meg a 10-et, valamint nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt. A Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság 2010. január 14-én a jelen tanév második félévére, és a következő tanév egészére vonatkozóan megállapította a régióban az alábbi hiányszakmákat: -

Hegesztő Villanyszerelő Elektronikai műszerész

-

Ács-állványozó Burkoló Gépi forgácsoló Szerszámkészítő

-

Kőműves Gazda Karosszéria lakatos

Az intézményben ezek közül a hegesztő, villanyszerelő és kőműves szakmákat oktatják, ebben a tanévben 94 tanuló kezdte meg a tanévet ezekben a képzésekben. A

15

szakiskolákban jellemző problémákat mutatja, hogy közülük jelenleg csak 64-en állnak tanulói jogviszonyban, a lemorzsolódás szakmánként a következőképpen alakult: Szakma megnevezése Szerkezetlakatos Hegesztő Szakács Pincér Cukrász Asztalos Élelmiszer eladó Villanyszerelő Szobafestő kőműves Szerkezetlakatos Hegesztő Szakács Pincér Asztalos Körny. véd. Szakm. Cukrász Villanyszerelő Szobafestő kőműves Szerkezetlakatos Villanyszerelő Asztalos Szakács Pincér Cukrász Szobafestő kőműves

Tanévkezdő Tanulólétszám Lemorzsolódott Lemorzsolódás létszám 2010. január tanulók száma aránya 1. szakképzési évfolyam 14 12 2 14 19 16 3 16 19 18 1 5 18 15 3 16 16 10 6 37,5 16 17 +1 13 9 4 31 7 7 0 0 22 15 7 32 22 10 12 45 2. szakképzési évfolyam 14 14 0 0 12 12 0 0 15 14 1 7 9 9 0 0 13 12 1 11 11 0 0 16 9 11 13 15 7 12 8 8 8 10 5

16 8 11 10 3. szakképzési évfolyam 15 7 12 8 8 8 5 5

0 1 0 3

0 11 0 23

0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

A hiányszakmában tanulók közül 46 fő felel meg az ösztöndíj követelményeinek, melynek összegét a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet bocsátja az iskola rendelkezésére. Az ösztöndíj valamennyi naptári hónapra megilleti a jogosult tanulót, összege a tanulmányi eredmény függvényében a következőképpen alakul: Tanulmányi eredmény

Ösztöndíj összege Ft/hó/fő

16

2,51 – 3,0 3,01 – 3,5 3,51 – 4,0 4,01 – 4,5 4,51 – 5,0

10.000 15.000 20.000 25.000 30.000

Jelen tanév második félévében az ösztöndíj mértéke egységesen 10.000 Ft valamennyi jogosult tanuló esetében. Ez az ösztönző támogatási forma várhatóan segít abban, hogy ezekben a szakmai képzésekben csökkenjen a lemorzsolódás és az igazolatlan hiányzás, erősödjön a szakmaválasztás és a szakmai képzés motivációja. Az esti, valamint az érettségi utáni szakképzésben résztvevő tanulócsoportok számát a jelenlegivel azonos számban terveztük, valamint a kollégiumi létszámban sem várható jelentős, pedagógus álláshelyet érintő változás. Az Apáczai Oktatási Központ községi tagintézményeinek tervezett költségvetési adatait az illetékes önkormányzatokkal egyeztettük, a 2009. évi záró adatokhoz képest feladatváltozást nem terveztünk. A tagintézmények óvodáiban a gyermekcsoportok létszáma várhatóan minden feladatellátási helyen eléri, vagy megközelíti a közoktatási törvényben meghatározott átlaglétszámot. A községi általános iskolák tanulócsoportonkénti átlaglétszáma változó, általában a felsőbb évfolyamok esetében magasabb. Az óvodai adatok alapján a következő tanévben a döbröközi és a csikóstőttősi iskola első osztálya megfelelő létszámmal tud indulni, míg Kaposszekcsőn várhatóan kb. 10 gyermek kezdi meg általános iskolai tanulmányait. A Bölcsőde működését a jelenlegi csoport és gyermeklétszám alapján, változatlan szakmai státuszokkal terveztük. A regisztrált igények alapján az intézmény képes ellátni a jelentkező gyermekeket, a napi jelenlétről készült kimutatás alapján feltöltöttsége 2009. december hónapban (beírt létszám) 96 %, míg kihasználtsága (napi jelenlét) 68 %-os. A dombóvári óvodai nevelési feladatot ellátó tagintézményekben várhatóan az óvodások létszáma az ideihez képest számottevően nem változik, a jelenleg működtetett gyermekcsoportok közel maximális kihasználtság mellett el tudják látni a jelentkező igényeket. Az óvodai nevelési feladatot ellátó tagintézmények pedagógus létszáma nem változik a 2010. évben. A leendő első osztályok létszáma várhatóan az idei adatokkal megegyezően alakul. Az APOK Belvárosi Általános Iskolai Tagintézményében egy osztállyal több végez, mint ahány osztály indítását reálisan tervezni lehet. Az orvosi szakvélemény alapján magántanulók száma eggyel csökken, így az előző tanévihez képest ez 1,5 álláshely csökkenését eredményezi. A költségvetés összeállításakor a tervezhető bevételek nagymértékű csökkenése miatt az intézményvezetők áttekintették a bevétel növelési és megtakarítási lehetőségeiket, és az Apáczai Oktatási Központ főigazgatója javaslatot tett a következő költségcsökkentés megvalósítására: A régióban is több, jól működő példa van arra, hogy többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény első számú vezetője az intézményvezetői és munkáltatói feladatok mellett munkaköri feladataként látja el valamelyik tagintézmény vezetését. Erre az APOK esetében most lenne lehetőség, hiszen a tagintézmények és intézményegységek vezetőinek egy tanévre szóló határozott idejű megbízásuk van, amely 2010. július 31.

17

napjával lejár. A vezetői beosztások meghirdetése február végén-március elején esedékes. Amennyiben a Képviselő-testület úgy dönt, hogy a tagintézmény-vezetői feladatok kapcsolt munkakörként való ellátásával megbízza az intézmény főigazgatóját, abban az esetben egy pedagógus álláshely bérének megtakarítása érhető el. A főigazgató a feladat vállalásáról nyilatkozott. Tekintettel arra, hogy a közoktatási törvény 121. § (1) 35. pontja értelmében az intézmény képviseletére jogosult vezető munkahelyét kell az alapító okiratban székhelyként megjelölni, és ennek változását a jogszabály átszervezésnek minősíti, ezért a testületi döntést követően a módosítást az alapító okiratban is át kell vezetni. Az Egységes Iskolai Intézményegységben a tervek szerint az ideivel azonos számú tanulócsoport kezdi meg tanulmányait a következő tanévben. Mivel több a kimenő, mint a kezdő osztályok száma, összességében eggyel csökken a tanulócsoportok száma a középiskolai oktatásban. A szakképzési évfolyamokon az ideivel azonos számú csoportot terveztünk, valamint a jelenlegi létszámot feltételeztük a kollégiumi nevelésben is. A Kollégiumi Intézményegység tanulólétszáma a 160 férőhelyen 81 fő volt a statisztikai adatközlés időpontjában. A beruházás végeztével a felvehető létszám 120 főre módosul, ebből 56 férőhely szállodai szolgáltatási színvonalnak felel majd meg. A város kollégiumainak létszámadatai a következőképpen alakulnak: Tanév

Illyés Kollégiuma

Felvehető létszám Beruházást követő tanévben felvehető kollégisták száma Kollégisták létszáma Kihasználtság %

60

516. sz. Ipari Kollégiuma 2009/2010. tanév 120

Apáczai Kollégiuma

Összesen

160

340

60

120

120

300

40

111

81

232

60

92,5

50,5

68

A költségvetési koncepció előterjesztésében már volt szó arról, hogy indokolt lenne legalább egy iskolapszichológus alkalmazása, aki az APOK állományába tartozna, de a tevékenysége a város valamennyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézményére kiterjedne. Az egy fő státuszát és bérét 2010. szeptember 1-jétől a Főigazgatóság sorára terveztük, így itt egy fővel nőtt a létszám. Az álláshely meghirdetése és a megfelelő képesítéssel rendelkező dolgozó felvétele az intézményvezető hatáskörébe tartozik. Az alapfokú művészetoktatásban a jelenlegi tanulólétszámmal számoltunk, amely 26 fővel kevesebb, mint tanévkezdéskor. Ez egy pedagógus álláshely csökkenést eredményez a 2009/2010. tanév 2. félévétől. A térítési és tandíjak emelkedése esetén további létszámcsökkenés elsősorban a zeneművészeti tanszakon várható, a színjátszás tanszak esetében a jelenlegi érdeklődés fenntartására és további egy kezdő csoport indítására van reális lehetőség. Amennyiben díjak emelkedésének következtében csökken a tanulólétszám, akkor elsősorban az óraadók száma csökken, határozatlan időre kinevezett dolgozó elbocsátásával nem kell számolni. Pedagógusok létszámának tervezett változása

18

Intézmény neve József Attila ÁMK Dombóvár Dalmand Attala Illyés Gimnázium Apáczai Oktatási Központ Főigazgatóság Egységes Iskola Dombóvár Döbrököz Általános Iskola Kollégium Belvárosi Általános Iskola Alapfokú művészetoktatás Kaposszekcsői Általános Iskola Csikóstőttősi Iskola Óvodai Intézményegység Dombóvár Kaposszekcsői Óvoda Csikóstőttősi Óvoda Bölcsőde 516. sz. Ipari Szakképző Iskola Összesen

Pedagógus létszám 2009/2010. tanév 2. 2010/2011. tanév 1. féléve féléve 61 10 4,5 49,5

61,5 10 4,5 49,5

3 61 15,5 5 68 19 17 4,5 28,5 3 3 12 95 459,5

4 58 15,5 5 64,5 18 18 5 28,5 3 3 12 98 458

Városüzemeltetés Városüzemeltetés területére tervezett előirányzatok összegét az alábbiak határozzák meg: A város működéséhez kapcsolódó állandó jellegű kiadások (parkfenntartás, hulladékszállítás, közvilágítás üzemeltetés) az elmúlt év nagyságrendjében tervezhetők, az elmúlt év tapasztalatai alapján néhány esetben megnövelt keretösszeggel, az évközben megkötött szerződések hatásának átvezetésével, a szerződésekben foglalt inflációkövető emelések figyelembe vételével. A városüzemeltetés feladatainál vettük számításba a közműtérkép aktualizálását, híd kataszter elkészíttetését, a beruházásokat megelőző tervezési, előkészítő munkákat, a karácsonyi díszkivilágítást, a pályázatok előkészítő feladatait és logisztikai költségeit, valamint a szökőkutak üzemeltetését. A rendezési terv felülvizsgálata és szükséges módosítása is olyan feladat, amelyre mielőbb költség-keretet kell biztosítani a főépítésszel egyeztetve, hogy a város területén tervezett fejlesztések megvalósulhassanak. Közvilágítás bővítési igények jelentkezésével számolni kell, ezek megvalósítására minden évben indokolt előirányzatot beállítani. Többek közt a Radnóti utcai új soron, a Petőfi téren és a Gunarasban épülő kápolna kapcsán várható igény, továbbá az E.ON hálózatbővítésével együtt megoldandó a Zalka Máté utcai garázsoknál a közvilágítás kiépítése. Az idő közben felmerülő kisebb horderejű lakossági igényekkel is számolni kell. Parkfenntartás, zöldterület gondozás területén a helyi vállalkozásokból alakult konzorcium a tevékenységet magas színvonalon, szervezetten látja el, várható költsége a

19

tavalyihoz hasonló. A Város- és Lakásgazdálkodási Nkft.- vel között szerződés is rögzít bizonyos feladatokat (táblarendszer, zöldfelületek, játszóterek karbantartása, zászlózások, gyepmesteri feladatok, stb.), amelyeken felül számtalan eseti megbízást kapnak városgazdálkodási területen, melyeknek költségvonzata szintén jelentős. Utak, járdák fenntartása, a közlekedés biztonsága terén a karbantartáshoz, állagmegőrzéshez kapcsolódó kiadások elengedhetetlenek, ennek fedezetét biztosítani szükséges: kátyúzás, útburkolati jelek festése, kopott jelzőtáblák cseréje, padkanyesés. Szilárd burkolatú úttestek felújítása többek közt az Ady utcában, a Fő utcában a Zrínyi utcában esedékes, megvalósulásuk pályázati forrás függvénye. A képviselőtestület döntése alapján a kisajátításokat követően megkezdődhet a Zalka Máté és Szent Gellért utcák megnyitása, utóbbit nagyságrendje miatt pályázati támogatással képzeljük el. Képviselő-testületi döntés és érvényes szerződések alapján megépülhet a Tanácsköztársaság téri és az Allende utcai parkoló. A pályázattal támogatott járdafelújítások mellett a bevált lakossági járdaprogramot is célszerű folytatni, emellett tovább folytatjuk a közmunka igénybevételével történő járdalapos járdajavításokat is. A lakossági járdaprogramot 2009. november végére fejezték be, a számlázás után a kifizetés már az idei évet terheli. A Népköztársaság útján befejeződhet a csomópontok akadálymentesítése. A kerékpárutak állapota sajnos éppúgy romlik, mint a közutaké, ezért ezeket is rendszeresen fel kell újítani. A gunarasi és szőlőhegyi kerékpárutak állapota jelentősebb beavatkozással javítható csak az elfogadható szintre. A kerékpárosok és gyalogosok biztonsága érdekében meg kellene kezdeni a szőlőhegyi bekötőút melletti kerékpárút megépítését, amihez a tervek rendelkezésre állnak, és a kisajátítás is előrehaladott állapotú. A Konda völgyi kerékpár ösvényt megszakítja a 61-es út, amihez a híd alatt kialakítandó átjárót terveztettünk a kerékpárosok biztonságos átjutása érdekében. A kivitelezés mintegy 10 millióba kerülne. Bár korábban koncepcionálisan évente 2 db új fedett buszváró beszerzését irányoztuk elő, idei lehetőségeinket számba véve 1 db megvalósítását tervezzük a Rákóczi utcai temetőnél. Több éve ismerős az Apáczai Szakközépiskola előtti gyalogos átkelés problémája, amelyet kijelölt gyalogátkelő hely kiépítésével lehet csak megnyugtatóan orvosolni. 2005. évben készült a legutóbbi forgalmi rend felülvizsgálat, amit az idén a jogszabályok szerint ismét el kell végeztetnünk. Évenként jelentkező költség az utakkal kapcsolatos hóeltakarítás és síkosság-mentesítés, valamint nagy nyári melegben az utcák locsolása. A csapadékvíz elvezetés, belvízvédelem témakörében évről-évre jelentkező állandó kiadás a Strandi-árok kotrása, illetve a Kandó Kálmán utcai csapadékvíz átemelő üzemeltetése, továbbá a zárt rendszer gépi tisztításának alkalmankénti biztosítása. Az eseti jellegű kisebb árokrendezések elvégzése évente jelentkező feladat, de néha a burkolt árkoknál is jelentkezik jelentősebb javítási igény (pl. Gorkij utcában). A zárt csapadékcsatorna rendszer műtárgyaival is egyre több a probléma (eltörnek, megsüllyednek, ellopják őket) ezért évente biztosítani kell a javításukra, pótlásukra költség fedezetet. A Szállásréti tó gátjának állapota erősen igényli a megerősítő javítást. Játszóterek felújítása terén ismét lépéseket kell tennünk a játszóeszközök biztonságának fokozása érdekében. A korábbi felülvizsgálati anyag alapján új játszóelemeket kell elhelyezni a régi, nem szabványos eszközök helyére. A korszerűsítések során az Allende utcai, az Ady utcai (Bujáki melletti) és a VI. utcai játszóterek fejlesztését tervezzük. Környezet- és természetvédelem: Állandó jellegű feladataink (kártevők elleni védekezés,

20

szúnyogírtás, ..stb.) ellátásának fedezetét biztosítani kell. A szelektív gyűjtőszigeteket számát nem növelnénk, esetleg az átcsoportosításukra kerülhet sor az idén. Továbbra is feladat kell, hogy maradjon a szelektív hulladék-gyűjtés és a zöldhulladék gyűjtés propagálása. A kartonpapír gyűjtők terén további bővítést nem tervezünk. Továbbra is kiemelt feladat természetvédelmi területeink további rendezése, megújítása. Ismétlődően jelentkező feladat az illegális lerakatok felszámolása. Elkészült a települési hulladékgazdálkodási terv, amelyhez folyamatban van a környezeti vizsgálat, amit külső szakértő készít. A Kistérségi környezetvédelmi program összeállítása is folyik, elképzelhető, hogy az abban megfogalmazottak is feladatot rónak az Önkormányzatra. A bezárt Erzsébet utcai hulladék lerakó, a mezőőri szolgálat fenntartása, a gyepmesteri telep fejlesztése,a hulladékudvaron történő tereprendezések és mulcsozások, a szökőkutak üzemeltetése mind elvégzendő, és költségigénnyel jelentkező feladat. Intézményi felújítások tekintetében több projekt megvalósulása van folyamatba, pályázati támogatással történik meg az „Új K.O.R.”, és a „Hagyomány és megújulás”program, melyek során oktatási intézmények és a Művelődési Ház felújítására kerül sor. Meg kell kezdeni a szociális intézmények akadálymentesítésére vonatkozó előkészítő munkákat. E területen komoly beruházások lesznek szükségesek, ha európai színvonalra törekszünk. Közterületeink rendezettségének növelése továbbra is fontos feladat, több szereplő együttműködésével. Kiemeljük a szükséges fanyesések elvégzését, a faállomány feltérképezését és állapotfelmérését. Sok problémát okoznak a védett fasorok, mert egyes egyedei elöregedtek, betegek, és veszélyeztetik a szomszédos épületeket és az alattuk álló járműveket. Költséget kell biztosítani a lakossági megkeresések és városszemlék alkalmával felmerülő egyéb hiányosságok megszüntetése is. Gondoskodnunk kell a helyi védett épületek támogatására bevált rendszer folytatásáról, valamint a Zrínyi utca 4-6. épület energiatakarékos felújításának megígért támogatásáról. A működéshez szükséges tervezések köre részben állandó költségekből áll, úgymint telekalakítási vázrajzok, értékbecslések, műszaki ellenőrzés, előre nem látható kisebb tervezési munkák, melyek fedezete a működés miatt biztosítandó. Aktualizálni szükséges az egyesített közműtérképet is, mivel költségtakarékossági okokból ezt néhány évig szüneteltettük. A Mágocs –Dombóvári öszekötő út terveit a tervezőnek módosítania kellett a rendezési terv és a város igényei szerint. Erre a tervezési munkára fedezetet kell biztosítani a 2010. évi költségvetésből. Pályázattal támogatott munkákkal kapcsolatban is felmerülnek az önerőn túl is költségek. Az átalakítások idejére el kell költöztetni az intézményeket, ami bérleti díjat és szállítási költségeket jelent a városnak. Célszerű lenne beszerezni egy fa állapotvizsgáló (FAKOPP) szerkezetet, amellyel a közterületi fák állapota nyomon követhető, és a szükséges fakezelési munkák tervezhetővé válnak. A Zsidó imaház állapotának megóvása érdekében 2010-ben is kellene állagmegóvási munkákat végeztetni a korábbi évekhez hasonló nagyságrendben (nyílászáró csere, tető javítás). A Platán otthon vizesblokkja alatt tavaly csőtörés volt, és a feltárás során kiderült, hogy a szennyvíz rendszer, cserére szorul. Ad-hoc javítást követően az idén ezt el kellene végeztetni az épület aláázásának megelőzése érdekében. A Hetényi utcai köztemető ravatalozójánál a megkezdett előtetőt és térburkolatot a tavasszal be kell fejezni, és el kell végezni a ravatalozókon a pályázattal támogatott felújítási munkákat. Meg kell kezdeni a közintézményeknél a pelenkázó helyiségek

21

kialakítását, hogy a kisgyermekes anyák is igénybe vehessék az intézmények szolgáltatásait (Reménység Otthonnál, Polg. Hivataloknál). A JAM csarnoknál lévő Jujutsu edzőterem fejlesztését is folytatni kell, jelenleg beázik, üvegezési és villanyszerelési gondok vannak. A Dombóvári Város- és Lakásgazdálkodási Nonprofit Kft.-nek adta át az önkormányzat a lakás és bérleménygazdálkodási feladatot, a Nkft. szedi a bérleti díjakat, a lakbéreket felhasználja, a bérlemények utáni díj 50%-át utalja vissza az önkormányzatnak. A lakásokra vonatkozóan 6.879 eFt összegű támogatási igénnyel fordult az önkormányzathoz, melyből a Népköztársaság u. 7. szám alatti ingatlan fűtéskorszerűsítését javaslom a költségvetésbe. A Nkft.-nek a megbízási szerződés alapján a lakásgazdálkodási tevékenységről be kell számolnia, a befolyt lakbérekről kimutatást készítenie, az átvett bérlakások állapotát szintén fel kell mérnie és a folyamatos karbantartási, felújítási feladatokról ütemtervet kell készíteni, mely alapján a képviselő-testületnek meg kell állapítania a felújítási tervet. A Nkft. által benyújtott igény nem tartalmazza a döntéshez szükséges információkat, a várható lakbér összegét, a felmerülő kiadásokat, így pontosan nem mérhető fel a szükséges támogatás, emiatt a lakás és bérleménygazdálkodás felülvizsgálatát javasoljuk. A Nkft. szintén támogatást kér a műhelyek villanyszerelésére és a munkavállalók védőruha költségére, összesen 4.250 eFt összegben. A közcélú foglalkoztatás dologi kiadásához az önkormányzat támogatást biztosít, külön támogatás jóváhagyását nem látjuk indokoltnak. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatását a város támogatja, az eddigi mérték szerepel a rendelettervezetben. A rehabilitációs hozzájárulás nagy mértékű emelése miatt az eddigi rendszer felülvizsgálatra szorul a foglalkoztatás átszervezésével. A Nkft.-vel kötött városüzemeltetési szerződésen kívül az egyedi megrendelők alapján is jelentős összegű kifizetést teljesít az önkormányzat, a Nkft. részt vesz a zöldterület gondozása, köztisztasági feladatokra kötött konzorciumi szerződésben is. A Nkft. a városüzemeltetési szerződés díjainak jelentős mértékű (10%) növelésével fordult az önkormányzathoz. A döntés előtt valamennyi ellátott feladatra vonatkozó kapacitás áttekintése szükséges. A városüzemeltetési feladatok általános jellegű szerződése alapján 2009. évben 29.227 eFt-ot, míg az eseti megrendelésekre 21.445 eFt-ot fizetett ki az önkormányzat. Problémát jelent a bérlakások esetén a bérlői ivóvíz szolgáltatási díjak megfizetésének elmaradása, melynek okát és a megtehető intézkedések körét szintén javasoljuk felmérni. A közcélú foglalkoztatás esetében a közfoglalkoztatási tervben lévő létszámmal és költséggel számoltunk. Működésre átadott pénzeszközök A működésre átadott pénzeszközök körében az államháztartáson belül a többcélú társulás felé az önkormányzatnak a működés költségeihez kell hozzájárulnia, a lakosonkénti összeget az előző évi szinten (370 Ft/fő) terveztük. A Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság közrendvédelmi többletfeladatokra 2.000 eFt összegű igényt nyújtott be, a tavalyi szint 1 millió forintos emelését kéri. A Német Kisebbségi Önkormányzat a központi költségvetésből általános működési támogatást 566 eFt összegben kap, a feladatarányos támogatásról még nincs információnk. A 2009. évi tervezett pénzmaradványa kötelezettségvállalással terhelt.

22

Az önkormányzat a koncepció elfogadásakor már bemutatta 2010. évi feladatait, terveit. Az előző évi tevékenységéről 2009. decemberi ülésen tájékoztatta a képviselő-testületet. Az előzetes egyeztetések alapján a költségvetésbe a koncepcióban szereplő feladatok ellátásához és a közösségi ház közüzemi díjaihoz, gondnokának alkalmazásához 3,5 millió forint összeg támogatást terveztünk. A kisebbségi önkormányzat illetve civil szervezetük is nyújt be igényt több pályázatra, melynek sikeressége esetén a feladatok átszervezése után az önkormányzati támogatás arányos részéről lemondanának. Az államháztartáson kívülre nyújtott támogatások esetén a meglévő szerződéseknek, határozatnak megfelelően terveztük az összegeket, növelésre kicsi a lehetőség. A Művelődési Ház Nkft. részére a közművelődési feladatokra kötött szerződésnek megfelelően inflációval növelten terveztük az előirányzatot, az épület felújítása miatt a civil szervezetek átmeneti elhelyezéséről is gondoskodniuk kell. A várossá nyilvánítás 40 éves évfordulója indokolja a Nkft. részére rendezvényekre elkülönített kereten kívül a hivatal által szervezett egyéb rendezvényekhez is keret meghatározását. A sportra fordítható állami hozzájárulás drasztikusan csökkent, a keret 10%-os csökkentését javasoljuk. A Kapos Alapítvány a Kapos Kórus működéséhez 500 eFt, a Táncegyüttes fenntartásához 3.238 eFt támogatást kér, a javaslat a táncegyüttes esetében a tavalyi összeg 20%-os emelését tartalmazza. A további támogatásoknál az előző évi összegeket terveztük. Az önkormányzati ellátások esetében az ellátásban részesülők számának meghatározásánál az előző évi átlagszámok mellett a jelenlegi állapotot is figyelembe vettük. A szociális törvény módosítása során egyes ellátási formák megszűnnek, a kereső tevékenység mellett rendelkezésre állási támogatás nem folyósítható. Átmeneti rendelkezés alapján, ha az egységes, havi 28.500 Ft összegű rendelkezésre állási támogatásnál magasabb összegű támogatást kapott az ellátott, 2009. december 31-ig a régi összeget kellett kiutalni. A nagyobb összegű ellátást 61 fő kapta, átlagban 40 eFt/hó volt a támogatás összege. A rendelkezésre állási támogatásra jogosultak száma a közfoglalkoztatás bővülésével is magas, 300 fős átlaglétszámmal számoltunk az idei évre. Az ápolási díj és a díj után fizetendő nyugdíjbiztosítási járulékra 2010. évtől már csak 75%-os állami visszatérítést igényelhetünk. A törvényi feltétel alapján 110 fő részesül ápolási díjban, melyből 27 fő jut emelt összegű támogatáshoz. Az önkormányzati rendelet szerint méltányosságból 45 főnek fizetünk ápolási díjat és teljesítjük utánna a járulék befizetését, melyre állami támogatás nem jár. A méltányos ápolási díj mintegy 20 millió forint összegű önkormányzati forrást kell fordítani. A szociális törvény előírásai alapján a méltányos ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legalább 80%-a. Az önkormányzati rendelet az ápolási díjat 100%-os mértékre állapította meg, javasoljuk a rendelet felülvizsgálatát. A lakásfenntartási támogatás szintén jelentős összegű, sajnos az egy összegben egy évre kiutalt támogatás célját nem éri el, indokolt lenne a havi részletek megállapítása és a szolgáltatók felé történő átutalás előtérbe helyezése.

23

Az átmeneti segélyezés az alkalmanként felmerülő többletkiadások fedezetére szolgálna, a tapasztalatok szerint azonban egyes családoknál havi rendszeres bevételi forrásként jelenik meg. Javasolt az önkormányzati rendeletünkben az átmeneti segély feltételeinek újra szabályozása, a kérelmek benyújthatóságára és a méltányos segély esetén a konkrét feltételek meghatározására. Az Új Korszak – Dombóvár elnevezésű polgármesteri programban szereplő, képviselőtestület által támogatott ellátási formáknál a kismamák utazási támogatására március 1jétől mintegy havi 200 bérlet igénybevételére, illetve a méhnyakrák elleni védőoltásnál egy adag vakcinára terveztünk forrást. Felhalmozási kiadások A felhalmozási célú kiadások között a beruházásoknál és a felújítások esetében is az eddigi határozatok, szerződések szerinti összegeket terveztük meg. A koncepcióban elfogadott célok közül a kerékpárutak felújítása mintegy 15 millió forint kiadást jelent, a kerékpárút átvezetés a 61-es út alatt 9.500 eFt-ot, a szőlőhegyi kerékpárút létesítése 90.000 eFt-ot igényelne, melyre az önkormányzatnak saját ereje nincs. Jelentős forrást jelent a Szent Gellért utca (32.000 eFt), valamint a Zalka utca (4.000 eFt) megnyitásának építési munkái is. Az önkormányzat járdafelújításokra TEKI forrás igénybevételével 21,5 millió forintot költhet 2010. évben. A további járdafelújításokra 15 millió forintot kellene fordítani. A Dombóvári Szent Lukács Egészségügyi Nonprofit Kft. jelezte, hogy a röntgenosztály fejlesztése érdekében röntgengép beszerzése 70 millió forint, ultrahang diagnosztikai készülék vásárlására 16 millió forintra lenne szüksége. A képviselő-testület döntése alapján a Kórház A szárny rekonstrukció engedélyezési terve és megvalósíthatósági tanulmánya fedezetére a céltartalékban 17.375 eFt-ot elkülönítettünk. A felhalmozási bevételek hiánya nem teszi lehetővé a fenti fejlesztések megvalósítását. A kötvénykibocsátás miatt az önkormányzat hitelfelvétele korlátozott, a beruházási hitelek közé a célt terveztük, de megfontolandó, hogy a fejlesztésekre az Nkft. igényelje meg a hitelt. Céltartalék A céltartalékban terveztük meg az európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztések önkormányzati forrását. Az Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok fejlesztése programban a támogatási szerződést az előterjesztés készítésekor írja alá az önkormányzat. A kivitelezésre a közbeszerzés folyamatban van. A programra kifizetett összeg eddig 31 millió forint, a céltartalékban elkülönített összeg az önkormányzatra jutó saját erő mellett költséget biztosít a felújítás alatti zavartalan működés feltételeinek megteremtésére is. A pályázat, illetve a támogatási szerződés költségei az áfát 20%-os mértékben tartalmazzák, lehetőség van a későbbiekben áfa kompenzáció elérésére, azonban az áfa növelés egy részét a támogatási intenzítás alapján az önkormányzatnak kell viselnie. A Művelődési Ház felújításának közbeszerzési eljárása még nem zárult le, a pályázat szerinti saját erő az elkülönített.

24

A szociális célú városrehabilitáció és a belvárosi funkcióbővítő városrehabilitáció előkészítő szakaszban van, egyenlőre a pályázatokban lévő saját forrással számoltunk, a tervezési feladatok összege már meghaladta az erre a célra megjelölt összeget. A céltartalékba javasoljuk a beruházásokon kívül az állami támogatások várható visszafizetését (járulék megtakarítás miatt), az egyes támogatási szerződések alapján elkülönített bevételeket, valamint a Móra Ferenc Általános Iskola finanszírozására szolgáló összeget. Az előrehozott öregségi nyugdíjra vonatkozó előírást változatlan formában építettük be a rendelettervezetbe. Finanszírozási műveletek Az önkormányzat nyitó hitelállománya 2010. évben 1.408.073 eFt. A kötelezettség legnagyobb részét a 2008. áprilisban kibocsátott önkormányzati kötvény jelenti, 1.181.563 eFt összeggel (6.480.000 svájci frank, 2009. decemberi 31-i árfolyam 182,34 Ft/CHF). A kötvény visszafizetése 2012-től esedékes, a 4 év türelmi idő alatt csak kamatfizetési kötelezettsége van az önkormányzatnak. Kamatfizetés évente kétszer, márciusban és szeptemberben esedékes, a 2010. évi kamatot 180 Ft/Chf árfolyam figyelembevételével terveztük meg. A kamat mértéke az utolsó félévben 1% volt, ami a 2009. szeptemberi kamatmegállapításkor további 0,1 százalékponttal csökkent, a kötvény utáni kamatfizetésre tervezett összeg 10,5 millió forint. A kötvénykibocsátásból befolyt bevételt az önkormányzat folyamatosan lekötött betétbe, illetve értékpapírba fekteti, kamatbevételként 2010. évre 33 millió forintot terveztünk. Az értékpapír értéke, a lekötött betét a pénzmaradványnál jelentkezik. A betétkamat az elmúlt időszakban folyamatosan csökken. A kertvárosi és a szuhajdombi víziközműtől átvett hiteleknél a tőketartozás 51.956 eFt, ezeknek a kifizetésére a lakossági érdekeltségi hozzájárulás nyújt fedezetet. A szuhajdombi hitel 2010. évben lejár, a kertvárosi 5 éves futamidejű, 2011-ben jár le. A két Panel Plusz hitel állománya összesen 82.901 eFt, a tőketörlesztésre 2010. évben 15.933 eFt-ot kell fordítani. Az előző évi tervezett bevételeknél elsősorban az értékesítések esetén tapasztalható elmaradás, a megvalósult beruházásokra a forrást a kötvénykibocsátásból befolyt bevételből kellett ideiglenesen biztosítani, amíg az értékesítések megtörténnek. A 2009. évet rövidlejáratú hitelállomány nélkül zárta az önkormányzat. Folyószámla hitelkeretünk jelenleg 100 millió forint. A beruházási hitelek kamatszintje (az MFB hitel kivételével) a piaci kamatok mértékét nem éri el, a hitelek változó kamatozásúak. A tervezett pénzmaradványként az intézmények és az önkormányzat számláján lévő egyenleget vettük számításba. A pénzmaradvány egy része kötelezettségvállalással terhelt, pályázatokra küldött előlegek, illetve óvadék. A pénzmaradványt a hiány finanszírozására kell felhasználni. A végleges pénzmaradványt a képviselő-testület a zárszámadáskor hagyja jóvá, az előirányzatot módosítani kell. A hiány összegének rendezését hitel igénybevételével javasoljuk, azonban az éven túli hitel felvételéhez a kötvényvásárlók jóváhagyása is szükséges. Kérem a Képviselő-testületet a rendelettervezet elfogadására.

25

Dombóvár, 2010. február 5.

Patay Vilmos polgármester

26

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének …………./2010. (……..) sz. rendelete Dombóvár Város Önkormányzata 2010. évi költségvetésér ől A Képviselő-testület az államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény 65.§-a alapján Dombóvár Város Önkormányzatának 2010. évi költségvetéséről a következő rendeletet alkotja. A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya a helyi önkormányzatra, annak képviselő-testületére, és szerveire és az önkormányzat által irányított költségvetési szervekre terjed ki. (2) E rendelet rendelkezéseit a Német Kisebbségi Önkormányzat vonatkozásában a kisebbségi önkormányzat 2010. évi költségvetéséről szóló …./2010. (…..) számú határozatában foglaltak figyelembevételével lehet alkalmazni. (3) E rendelet személyi hatálya kiterjed a közvetlen és közvetett támogatások tekintetében minden támogatást nyújtó e rendelet hatálya alá tartozó szervre, szervezetre, valamint minden támogatásban részesülőre. A költségvetés bevételei és kiadásai 2. § A Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal, az intézmények és a Kisebbségi Önkormányzat együttes 2010. évi költségvetésének bevételi főösszegét: 5.103.427 ezer Ft-ban kiadási főösszegét: 6.073.751 ezer Ft-ban ezeken belül: - a felhalmozási célú bevételt 510.618 ezer Ft-ban - a felhalmozási célú kiadást 1.260.155 ezer Ft-ban ebből: - a beruházások összegét 327.876 ezer Ft-ban - a felújítások összegét 180.966 ezer Ft-ban a működési célú bevételt 4.592.809 ezer Ft-ban a működési célú kiadásokat 4.847.217 ezer Ft-ban - személyi jellegű kiadásokat 2.090.515 ezer Ft-ban - munkaadókat terhelő járulékokat 560.387 ezer Ft-ban - dologi jellegű kiadásokat 1.664.868 ezer Ft-ban - ellátottak pénzbeli juttatásait 27.036 ezer Ft-ban - speciális célú támogatásokat 452.411 ezer Ft-ban a költségvetési létszámkeretét átlaglétszámként 1.008 főben zárólétszámként 1.005 főben költségvetési hiányát 970.324 ezer Ft-ban ezen belül: - a felhalmozási célú hiányt 715.916 ezer Ft-ban

27

- a működési célú hiányt állapítja meg. A finanszírozási műveleteken belül a hitelfelvétel összegét - ebből a felhalmozási célú hitelfelvételt a hiteltörlesztés összegét - ebből a felhalmozási célú hitel törlesztést Előző év felhasználható tervezett pénzmaradványát - ebből a felhalmozási célú pénzmaradványt határozza meg.

254.408 ezer Ft-ban 295.355 ezer Ft-ban 70.000 ezer Ft-ban 33.621 ezer Ft-ban 33.621 ezer Ft-ban 708.590 ezer Ft-ban 679.773 ezer Ft-ban

3. § (1)

A Képviselő-testület a 2. §-ban megállapított bevételi főösszeg részletezését az 1. sz. melléklet szerint hagyja jóvá.

(2)

A Képviselő-testület a 2. §-ban megállapított kiadási főösszeg részletezését a 2. sz. melléklet szerint hagyja jóvá.

(3)

A Képviselő-testület a felújítási előirányzatokat célonként a 2. sz. melléklet szerint állapítja meg.

(4)

A Képviselő-testület a fejlesztési kiadásokat feladatonként a 2. sz. melléklet szerint hagyja jóvá.

(5)

A Képviselő-testület az önkormányzat felhalmozási céltartalékát 681.299 eFt, működési céltartalékát 71.000 eFt, általános tartalékát 1.000 eFt összegben határozza meg.

(6)

A céltartalék összegéből 614.799 eFt pályázathoz szükséges saját erő biztosítására használható fel.

(7)

A Képviselő-testület a helyi adóbevételek közül a kommunális adó teljes összegét 2010. évben a városban folyó út és járda felújítások, valamint az egyéb kommunális jellegű felhalmozási kiadások finanszírozására rendeli felhasználni.

(8)

A működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat tájékoztató jelleggel, mérlegszerűen, egymástól elkülönítetten, de – a finanszírozási műveleteket is figyelembe véve – együttesen egyensúlyban a 4. számú melléklet tartalmazza.

(9)

A Képviselő-testület az önkormányzat által nyújtott közvetett támogatásokat a 7. sz. melléklet szerint hagyja jóvá.

(10) A Képviselő-testület a 2010. év várható bevételi és kiadási előirányzatainak teljesítéséről készített előirányzat felhasználási tervet a 8. sz. melléklet szerint fogadja el.

28

(11) Az Európai Uniós támogatással megvalósuló programok kiadásait és bevételeit a 10. sz. melléklet hagyja jóvá. 4. § (1) A Képviselő-testület a bevételek és kiadások közötti egyensúly megteremtése érdekében 295.355 eFt összegű forrás kiegészítő hitel felvételét hagyja jóvá. Ezen belül a felhalmozási célú hitel összege 70.000 eFt, a legfeljebb 1 éves időtartamra felvehető hitel összege 225.355 eFt. (2)

A hitelek törlesztését a költségvetési bevételek terhére rendeli el.

(3)

A vagyonhasznosításból származó, a tervezett előirányzatot meghaladó bevételből év közben általános tartalékot kell képezni.

(4)

Az előző évi pénzmaradvány - az előző évben vállalt kötelezettségek áthúzódó teljesítésével összefüggő kiadások kivételével - a felülvizsgálat, illetve a Képviselőtestület jóváhagyását követően használható fel. 5. §

(1)

A Képviselő-testület az önkormányzat és intézményei működőképességének fenntartása érdekében elrendeli az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok támogatási feltételei teljesítésének felülvizsgálatát, a benyújtandó kérelem Képviselő-testület elé terjesztését.

(2)

A bevételi források növelése érdekében elrendeli a korábban értékesítésre kijelölt ingatlanok, egyéb vagyonrészek eladásához szükséges intézkedések megtételét, a pályázati lehetőségek felkutatását és igénybevételét. 6. §

(1) (2)

A Képviselő-testület a több éves kihatással járó feladatok előirányzatait éves bontásban az 5. és 6. sz. melléklet szerint fogadja el azzal, hogy a későbbi évek előirányzatait véglegesen az adott évi költségvetés elfogadásakor állapítja meg. Az (1) bekezdésben a későbbi évekre jóváhagyott előirányzatokon belül a Polgármester kötelezettséget vállalhat. 7. §

A Kisebbségi Önkormányzatok költségvetési határozata alapján a költségvetési rendeletbe a Kisebbségi Önkormányzatok költségvetése elkülönítetten épül be. Dombóvár Város Önkormányzata a Kisebbségi Önkormányzat költségvetési határozatai törvényességéért, bevételi és kiadási előirányzatainak megállapításáért és teljesítéséért, kötelezettségvállalásaiért és tartozásaiért nem felelős. 8. § (1) A költségvetési rendelet alapján támogatott szervezetek és magánszemélyek a

részükre céljelleggel - nem szociális ellátásként - juttatott összegről írásban

29

elszámolnak. A 2010. évben támogatottak részére az elszámolás teljesítéséig támogatás nem folyósítható. A támogatás jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a felhasználót visszafizetési kötelezettség terheli. (2) A költségvetési rendelet alapján árubeszerzési, építési beruházási, illetve szolgáltatás megrendelési célra juttatott támogatások felhasználását a közbeszerzési törvény alkalmazásához kell kötni. (3) A támogatások nyújtásánál az államháztartási törvény 15/A. §-át figyelembe kell venni, a közzétételre vonatkozóan a 31/2002. (XI.29.) ök. rendelet 36.§-a az irányadó. 9. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 28.§ (2) bekezdése rendelkezését figyelembe véve az önkormányzat az általa létesített helyi közút, illetőleg közmű költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira átháríthatja. Azokat a magánszemélyeket, jogi személyeket és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezeteket, akik az épített közút használatában érdekeltek és önkéntesen nem fizetnek, a lakossági anyagi hozzájárulás mértékéig a Jegyző jogosult a hozzájárulás fizetésére kötelezni. Önkéntes útépítések legalább 67%-os szervezettség és 30%-os lakossági saját erő megléte esetén indulhat. Egyoldalas beépítettségű utak esetében a bekerülési költség felét alapul véve szükséges a 30%-os lakossági saját erő megléte, ugyancsak 67%-os szervezettséggel. 10.§ A Polgármesteri Hivatal 2010. évi költségvetési keretében garantálja a Képviselő-testület a 37/2003.(XI. 25.) sz. ök. rendeletben felsorolt juttatások tárgyévi kifizethetőségét. A juttatásokra a 9. sz. melléklet szerinti keretet biztosítja. A kereten belül az egyes juttatások közötti átcsoportosítást a szükségleteknek megfelelően a munkáltatói jogokat gyakorló jegyző végzi el. Az 2010. évi költségvetés végrehajtásának szabályai 11. § (1)

A Képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok és költségvetési létszám keretek között átcsoportosítást a Képviselő-testület engedélyezhet.

(2)

A Képviselő-testület az államháztartási törvény 74. § (2) bekezdése alapján a jóváhagyott kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát városüzemeltetési feladatok vonatkozásában 5 millió Ft összeghatárig a Pénzügyi és Városgazdálkodási Bizottságra ruházza át. Az átcsoportosításról a döntést követően a Képviselő-testület ülésén be kell számolni.

(3) A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert, hogy utólagos beszámolás mellett 5 millió Ft összeghatárig kötelezettséget vállaljon.

30 (4) A

Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert a központi céljellegű előirányzatok saját hatáskörben történő felosztására, melyről a Polgármester a Képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja. Az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (veszélyhelyzetben) a polgármester az önkormányzat költségvetése körében átmeneti intézkedést hozhat, amelyről a képviselő-testület legközelebbi ülésén be kell számolnia. A fenti jogkörében a polgármester az előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre, egyes kiadási előirányzatok teljesítését felfüggesztheti, a költségvetési rendeletben nem szereplő kiadásokat is teljesíthet. A képviselői interpellációs keret felosztására a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezései az irányadók.

(5) Az éves költségvetés jóváhagyásakor meghatározott egyes kiadási előirányzatok

utólagos előirányzat-módosítással túlléphetők. Ezek azonban csak olyan előirányzatok lehetnek, amelyek esetében törvényben, kormányrendeletben megállapított támogatásra, ellátásra vonatkozó többletjogosultság eredményezhet előirányzatot meghaladó kiadást. (6) A költségvetési rendelet módosításáról a Képviselő-testület negyedévente dönt. (7) Azonnali intézkedést igénylő, a tervben nem szereplő beruházás elrendelésére a

Polgármester a Pénzügyi és Városgazdálkodási Bizottság elnökének egyetértésével 10 millió Ft keretösszeggel rendelkezik, amelynek felhasználásáról utólag a Képviselő-testületnek beszámolni köteles. (8) Ha év közben a körülmények oly módon változnak meg, hogy ezek az önkormányzat

költségvetésének teljesítését jelentősen veszélyeztetik, pótköltségvetési rendeletet terjeszt a Képviselő-testület elé.

a

Polgármester

12. § A költségvetés hiányának fedezésére hitelfelvételről a Képviselő-testület dönt. A gazdálkodás rendje 13. § (1)

A költségvetés végrehajtása során tárgyévi fizetési kötelezettség és kifizetés a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig vállalható, kivéve a jogszabályon, bírósági, illetve államigazgatási jogerős határozaton alapuló kötelezettségeket és járandóságokat, továbbá a letéti kezelésben történő kiadásokat. Tárgyéven túli fizetési kötelezettség – kivéve a jogszabályon, bírósági, illetve államigazgatási jogerős döntésen alapuló kötelezettségeket – csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettségvállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható.

31

(2)

Átmeneti likviditási hitelt a Polgármester a Jegyző, vagy az általa felhatalmazott személy ellenjegyzésével vehet fel, melynek összege esetenként a 100 millió Ft-ot nem haladhatja meg.

(3)

Az Önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek lekötéséről a Jegyző egyetértésével a Polgármester, illetve az általa felhatalmazott személy dönt.

(4)

A kötvénykibocsátásból befolyt összeg felhasználásáról a 312/2007. (XII.17.) számú határozat alapján létrehozott ad-hoc bizottság dönt.

(5)

Az új induló beruházások, felújítások körében a közbeszerzési értékhatár felett a 2003. évi CXXIX. törvény és a önkormányzat közbeszerzési szabályzatának előírásait kell alkalmazni.

(6)

Az intézmények – nettósított – költségvetési támogatását az önkormányzati kincstár keretében 1/13 szerinti ütemezésben biztosítja a Képviselő-testület, a 19/2001.(V. 2.) sz. rendelet és az önkormányzati kincstár működésére vonatkozó megállapodás szerint. Ettől eltérni csak a beruházások és felújítások esetén, illetve az intézmény kérése alapján az utalványozásra jogosultak döntése alapján lehet. Az intézményfinanszírozás 5%-át a kötött felhasználású támogatások és az intézményi étkeztetés támogatásának kivételével – a képviselő-testület határozatlan ideig tartalékba helyezi. 14. §

(1) Az Önkormányzat intézményei éves költségvetés alapján a jogszabályokban meghatározott feltételek mellett gazdálkodnak. Az intézmények a 249/2000.(XII.24.) Korm. rendeletnek megfelelően alakítják ki és írásban szabályozzák számviteli politikájukat, a költségvetést a költségvetési törvény, az államháztartási törvény, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény, a 292/2009.(XII.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.), az önkormányzat gazdálkodásra vonatkozó rendeletei és a jelen rendelet előírásainak megfelelően hajtják végre. Az intézmények a feladataik bővítésére vonatkozó kérelmeket csak az önköltség számítási szabályzataik alapján elkészített költségszámítással együtt terjeszthetik elő. (2)

Az intézmények a jóváhagyott előirányzatokon belül – beleértve a létszámkeretet is - kötelesek gazdálkodni.

(3)

Az intézmény a jóváhagyott bevételi előirányzatain felüli többletbevételét csak az Önkormányzat Képviselő-testületének előirányzat módosítása után használhatja fel. Előző évi pénzmaradványával a Képviselő-testület jóváhagyása után intézményi hatáskörű előirányzat módosítás után rendelkezhet. Többletbevétel miatt előirányzat módosítás csak akkor lehetséges, ha a költségvetés bevételi előirányzataként tervezett összeg már befolyt. A bevételi előirányzatok elmaradása esetén a kiadási előirányzatok zárolására, illetve törlésére kerül sor. Az intézmények előirányzat módosítására a 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet 67.§-a vonatkozik

32

A kiemelt előirányzatokat a költségvetési szerv csak a Képviselő-testület engedélye után módosíthatja. Az előirányzat-módosítás költségvetési támogatási igénnyel sem a költségvetési évben, sem a következő év(ek)ben nem járhat. (4)

Tárgyévi fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig vállalható és a kifizetések is ezen összeghatárig rendelhetők el. Tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettségvállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható. A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja-e a fedezetet. A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia.

(5)

A helyi önkormányzati költségvetési szerv a) személyi juttatási előirányzatát az Ámr. 88. §-ának megfelelően, b) felhalmozási célú előirányzatát kizárólag az előző évi pénzmaradványa terhére változtathatja meg. Az önkormányzati költségvetési szerveknél a személyi juttatások év közbeni változtatására az Ámr. 88. §-ában foglaltakat kell alkalmazni, figyelemmel az Áht. 98. §-ában foglaltakra.

(6)

Az intézményi beruházásokra a 14/2001.(III.28.) sz. ök. rendelet előírásait kell alkalmazni.

(7)

Az intézmények a 100 eFt egyedi értéket meg nem haladó karbantartási munkákat önállóan szervezik és végeztetik saját költségük terhére. A villamos szabványossági, érintésvédelmi, villámvédelmi felülvizsgálatok elkészíttetése és azok alapján szükséges hiányosságok megszüntetésére vonatkozó intézkedések megtétele az intézményvezető át nem ruházható felelőssége.

(8)

Az intézmények – a gazdálkodási jogkör szerinti besorolásuktól függetlenül – a részükre jóváhagyott, illetve módosított személyi juttatások és létszámelőirányzattal – a jogszabályi előírások figyelembevételével – önállóan gazdálkodnak. A költségvetési szerv állományába tartozó személy részére megbízási díj vagy más szerződés alapján díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. Más esetben díjfizetésére a költségvetési szerv által a feladatra vonatkozóan előzetesen írásban kötött szerződés e rendelet szabályai szerint igazolt teljesítése után kerülhet sor. A szerződésben ki kell kötni, hogy a díj kizárólag abban az esetben illeti meg a költségvetési szerv állományába tartozó személyt, ha a szerződésben rögzített feladat mellett a munkakörébe tartozó feladatainak is maradéktalanul eleget tett. A költségvetési szerv a külső személyi juttatások előirányzata, illetve a dologi kiadások között megtervezett szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevétele tétel előirányzatának terhére természetes vagy jogi személlyel, illetve

33

jogi személyiség nélküli egyéb szervezettel akkor köthet szerződést, ha a) azt jogszabály nem zárja ki, továbbá b) a szerződés megkötése jogszabályban, az alapító okiratában, illetve a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szakmai alap- és kiegészítő feladatai ellátásához feltétlenül szükséges, és c) kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az adott feladat elvégzéséhez megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal, vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt nem foglalkoztat, vagy az alaptevékenység részeként felmerülő, a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos, vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat. (9)

A költségvetési szerv szellemi és anyagi infrastruktúráját magáncélra igénybe vevő számára a költségvetési szerv köteles térítést előírni a felhasználás, illetve az igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével. Amennyiben a költségvetési szerv az alaptevékenysége ellátásához kapcsolódóan meghatározott feladat ellátására eseti bevételhez jut, vagy támogatásban részesül, a támogatás összegét úgy kell megállapítani, illetve az eseti bevétel beszedésével összefüggésben ténylegesen felmerült költségeket úgy kell megosztani, hogy a támogatás, illetve az eseti bevétel fedezetet nyújtson a felmerült közvetlen és közvetett költségekre is. Kisegítő és vállalkozási tevékenység esetén az amortizációt is fedeznie kell a bevételnek. A költségek és a térítés megállapításának rendjét és mértékét belső szabályzatban kell rögzíteni.

(10) Az intézmény vezetője felelős a feladatai ellátáshoz a szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatban épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéséért, a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért. A kötelezettségvállalást és ellenjegyzést a 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet 72-80.§ alapján kell végrehajtani. A vezető köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutató alapján, köteles elkészíteni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát. (11) Az intézmények bankszámlájukat az OTP Nyrt. Dombóvári Fiókjánál vezetik, más banknál bankszámlát nem nyithatnak. (12) Az intézmények pénzkölcsönt nem vehetnek fel, garanciát és kezességet nem vállalhatnak, értékpapírt nem vásárolhatnak, váltót nem bocsáthatnak ki és nem fogadhatnak el,

34

kötvényt nem bocsáthatnak ki, pénzügyi lízing és faktoring szerződéseket nem köthetnek. (13) A költségvetési szervek az általuk elismert, esedékességet követő 30-60 napon túli tartozás állományról havonta, a tárgyhót követő 5-ig kötelesek adatot szolgáltatni a Polgármesteri Hivatalnak. Az adatszolgáltatás tartalmazza valamennyi követelésre vonatkozóan a tartozás időtartamát, összegét. A költségvetési szervek vezetői kötelesek önkormányzati biztos kinevezését kezdeményezni, ha elismert, az esedékességet követő 30 napon túli tartozás állománya meghaladja a tárgyévi éves eredeti költségvetési kiadási előirányzatának 10%-át, vagy összege meghaladja a 15 millió forintot. (14) Az intézmény alapítványt nem alapíthat, ahhoz nem csatlakozhat, de összesen évi 5 millió forint értékhatárig alapítványok által ellátott feladattal összefüggő kifizetésre – ha az feladatai ellátásával és tevékenységi körével összhangban áll – kötelezettséget vállalhat, illetve kapacitásának rendelkezésre bocsátásával elért bevételét – a kiadások megtérítése mellett – átengedheti. (15) Az intézmények a normatív támogatás alapját képező mutatószámokról kötelesek az elszámoláshoz szükséges naprakész nyilvántartást vezetni. Az intézménynél feladatelmaradásnak kell tekinteni a költségvetési előirányzatok jóváhagyásakor alapul vett tervezett ellátotti létszám és a tényleges ellátotti átlaglétszám különbözetét, amennyiben a teljesítés elmarad a tervezett létszámtól. A létszámkülönbözet és a költségvetési törvényben rögzített 1 mutatószámra jutó normatív támogatás teljes összegét kell feladatelmaradásnak tekinteni. Az így számított összeggel az intézmény a zárszámadás keretében elszámol az önkormányzattal. (16) Az önkormányzat pótlékok esetén a mindenkori alsó határnak megfelelő előirányzatot biztosítja az intézményeknek. Az intézményvezető és az önállóan működő költségvetési szerv vezetője, a gazdasági vezető fegyelmileg felelős, hogy a saját költségvetése ismeretében a munkáltató saját hatáskörében engedélyezhető pótlékokat, megbízási díjakat, egyéb kifizetéseket csak olyan mértékben állapítson meg, melyet a költségvetéséből fedezni tud. (17) A Képviselő-testület a közalkalmazottak részére fedezetet biztosít a természetbeni juttatások közül meleg étkeztetés formájában havi 8.500 forint összegben. A megállapított összeg a munkáltató által megfizetendő SZJA-t is magában foglalja. A Képviselő-testület a köztisztviselőket megillető cafetéria-juttatás éves keretösszegét 34.830 eFt-ban állapítja meg. A megállapított összeg a munkáltató által megfizetendő SZJA-t is magában foglalja. (18) A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert az intézményvezetői pótlékok törvényes keretek közötti megállapítására. (19) A Képviselő-testület az előrehozott öregségi nyugdíj életkori, valamint szolgálati idővel rendelkező közalkalmazottakkal a munkaviszony közös megegyezéssel

35

történő megszüntetése esetén legalább 35 év közalkalmazotti jogviszony esetén 4 havi, 25-35 év közötti közalkalmazotti jogviszony esetén 2 havi, 25 év alatti közalkalmazotti jogviszony esetén 1 havi átlagkeresetnek megfelelő juttatást biztosít. (20) A Képviselő-testület az intézmények ellenőrzését a 322/2009. (XI.3.) Kt. határozat szerint rendeli el. (21) A Képviselő-testület Dombóvár Város Elismerő Díszjelvénye kitüntetéssel járó pénzjutalom mértékét személyenként bruttó 100.000 forintban határozza meg. (22) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az intézményi alapító okiratokon a tartalmi változást nem okozó, szakfeladat rendben a szakfeladat számának változása miatti módosítást átvezesse. (23) A Képviselő-testület a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél az Áht. 90. § (4) bekezdésében foglalt megvalósítási terv elkészítésétől 2010. évben eltekint. 17. § Záró rendelkezések (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatály (2) A képviselő-testület a polgármesternek e rendelet elfogadásáig az átmeneti időszakban tett intézkedéseiről (bevételek beszedése, az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítése) szóló beszámolóját elfogadja. Az átmeneti időszakban beszedett bevételek és teljesített kiadások e rendeletbe beépítésre kerülnek. Dombóvár, 2010. február

Patay Vilmos polgármester

dr. Gábor Ferenc jegyző

36

7. sz. melléklet

Az önkormányzat által nyújtott közvetett támogatások Támogatás kedvezményezettje

jellege

62 év feletti adózók 72 év feletti adózók Vállalkozó akinek adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot Sportszervezetek

kommunális adó kedvezmény (50%) kommunális adó mentesség iparűzési adó mentesség térítésmentes bérlet

várható összege eFt 4.988 12.615 2.700 1.000

Az önkormányzat által nyújtott közvetett támogatások között a 57/2008.(XII. 19.) sz. rendelet alapján a helyi adók körében az alábbi kedvezmények igénybevétele várható: •

A lakásra vonatkozó magánszemélyek kommunális adója alól mentes a tulajdoni hányada után – annak mértékéig – az a magánszemély, aki az adóévben betölti a 72. életévét, 50%-os adókedvezmény illeti meg azt az adózót, aki az adóévben betölti a 62. életévét. Tulajdonjog, illetve haszonélvezeti jog alapján a kedvezmény 1.380 adózót a mentesség 1.567 adózót érint. • Iparűzési adómentesség illeti meg azt a vállalkozót, akinek vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot. A mentesség 183 adóalanyt érint.

37

9. sz. melléklet

2010. évi szociális, jóléti és egészségügyi juttatás előirányzata • Családalapítási támogatás • Szociális támogatás (nyugdíjas köztisztviselők) • Továbbképzés támogatása • Egészségügyi juttatás (védőszemüveg) • Üdülési hozzájárulás (2009. decemberi) • Étkezési hozzájárulás (2009. decemberi) • Összesen:

464 E/Ft 500 E/Ft 2.500 E/Ft 831 E/Ft 930 E/Ft 1.400 E/Ft 6.625 E/Ft

Vezetői megbízás (jegyző, irodavezetők)

3.218 E/Ft

Lakásépítés, -vásárlás támogatása

1.500 E/Ft

Cafetéria az illetményalap (38.650,- Ft) 5-10-szerese:

34.830 E/Ft