ELŐTERJESZTÉS. Budaörs Kistérség Többcélú Társulása (BTT) Polgármesterek Tanácsa április 27-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS Budaörs Kistérség Többcélú Társulása (BTT) Polgármesterek Tanácsa 2010. április 27-i ülésére Tárgy: A BTT területén kistérségi szintű szociális ellátást és gyermekjóléti alapellátást biztosító intézmények 2009. évi szakmai beszámolói Száma: 22 -2010 Készítette: Csorbainé Weigert Tünde A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/ B § -a írja elő a szociális intézmények éves beszámolási kötelezettségét Kistérségi feladatot ellátó intézmények 2009. évben a következők: 1. BTT Szociális és Gyermekjóléti Központ, Budaörs, Petőfi u. 1. (1. sz melléklet)  Családsegítés a.) Budaörs b.) Herceghalom c.) Sóskút d.) Páty e.) Pusztazámor f.) Telki  Gyermekjóléti Szolgálat a.) Budaörs b.) Herceghalom c.) Sóskút d.) Páty e.) Pusztazámor f.) Telki  Támogató Szolgáltatás a.) Budaörs b.) Sóskút c.) Pusztazámor d.) Törökbálint  Gondozási Központ Szociális étkeztetés a.) Herceghalom b.) Sóskút c.) Pusztazámor d.) Páty e.) Telki f.) Törökbálint  Házi segítségnyújtás a.) Herceghalom b.) Sóskút c.) Páty d.) Pusztazámor e.) Telki f.) Törökbálint

1



Idősek nappali ellátása: a.) Herceghalom b.) Pusztazámor c.) Sóskút

2. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza - Páty (2. sz. melléklet), mint a BTT SZGYK alvállalkozója: Herceghalom, Páty, Telki települések területén: családsegítés, gyermekjóléti szolgálat, szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás. 3. Arany Alkony Idősek Otthona, Törökbálint, Kazinczy u. 105 (3. sz. melléklet) Törökbálint területén: idősek nappali ellátása. 4. Boldog Gizella Alapítvány Idősek Klubja, Biatorbágy, Boldog Gizella u. 1. (4. sz. melléklet) Biatorbágy területén: idősek nappali ellátása. 5. Érd Megyei Jogú Város Szociális Gondozó Központ, Érd, Edit u. 2. (5. sz. melléklet) A kistérség egész területére: hajléktalanok nappali ellátása, hajléktalanok átmeneti szállása 6. HÍD Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Budakeszi, Fő u. 103. (6. sz. melléklet) Budakeszi, Budajenő, Tök településeken: családsegítés, gyermekjóléti szolgálat, házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, idősek nappali ellátása. Az intézmények elkészítették a törvény előírásának megfelelően a 2009. évi tevékenységükről szóló beszámolójukat, melyek az előterjesztés mellékletét képezik. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 96 § 6 bekezdése szerint „A helyi önkormányzat a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig - a külön jogszabályban meghatározott tartalommal - átfogó értékelést készít, amelyet a képviselő-testület, illetve a közgyűlés megtárgyal. Az értékelést meg kell küldeni a gyámhivatalnak. A gyámhivatal az értékelés kézhezvételétől számított harminc napon belül javaslattal élhet a helyi önkormányzat felé. A helyi önkormányzat hatvan napon belül érdemben megvizsgálja a gyámhivatal javaslatait és állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja.” A fentiek értelmében a BTT Szociális és Gyermekjóléti Központ az intézményi beszámoló keretében elkészítette a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak értékelését, melyet a Polgármesterek Tanácsának értékelése után megküldjük Közép Magyarországi Regionális Szociális és Gyámhivatalnak. Az intézmény külön-külön elkészítette az érintett települések gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak értékelését, melyet a települések képviselőtestületei is írásban megkapnak.

2

Mellékletek: 1.sz. melléklet: BTT Szociális és Gyermekjóléti Központ 2009. évi beszámolója 1/a sz. melléklet: Szakmai beszámoló a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központ szociális alapszolgáltatások, valamint a Támogató Szolgálat keretében végzett tevékenységéről a 2009. évben 1/b sz. melléklet: Szakmai beszámoló a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központ Családsegítő és Támogató Szolgálata 2009. évben folytatott tevékenységéről Budaörs Város területén 1/c sz. melléklet: Szakmai beszámoló a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központ 2009. évben folytatott tevékenységéről Törökbálinton 1/d sz. melléklet: Szakmai beszámoló a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központ 2009. évben folytatott tevékenységéről Sóskúton 1/e sz. melléklet: Szakmai beszámoló a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központ 2009. évben folytatott tevékenységéről Pusztazámoron 1/f sz. melléklet: Beszámoló a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központ Gyermekjóléti Központjának 2009. évi feladatellátásáról 1/g sz. melléklet: Beszámoló a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központ Gyermekjóléti Központjának 2009. évi feladatellátásáról Budaörs Város területén 1/h sz. melléklet: Beszámoló a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központ Gyermekjóléti Központjának 2009. évi feladatellátásáról Sóskút Község területén 1 /i sz. melléklet: Beszámoló a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központ Gyermekjóléti Központjának 2009. évi feladatellátásáról Pusztazámor Község területén 2. sz. melléklet: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza – Páty Nonprofit Kft. beszámolói a 2009. évben végzett munkáról 2/a sz. melléklet: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza–Páty Nonprofit Kft. 2009. évi tevékenységéről szóló beszámolója, a Budaörs Kistérség Többcélú Társulásával kötött szerződés alapján ellátott, Herceghalom, Páty, Telki településekről 2/b sz. melléklet: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza–Páty Nonprofit Kft. Gyermekjóléti Szolgálatának 2009. évi tevékenységéről szóló beszámolója, a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központjával kötött szerződés alapján ellátott, Herceghalom, Páty, Telki településekről 2/c. sz. melléklet: Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza–Páty Nonprofit Kft. 2009. évi tevékenységéről szóló beszámolójának számadatai 3. sz. melléklet: Arany Alkony Idősek Otthona V., Törökbálint A Kálvin János presbiteri misszió Idősek Klubjának szakmai beszámolója 2009. 4. sz. melléklet: Boldog Gizella Alapítvány Kiemelkedően Közhasznú Szervezet, Biatorbágy Szakmai beszámoló 2009. év

3

5. sz. melléklet: Érd Megyei Jogú Város Szociális Gondozó Központ Beszámoló az érdi Szociális Gondozó Központ Hajléktalan-szálló és Nappali melegedő 2009. évi működéséről 6. sz. melléklet: Budakeszi Város Önkormányzat HÍD Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat 6/a sz. melléklet: Szakmai beszámoló a szociális alapszolgáltatási feladatok 2009. évi munkájáról 6/b sz. melléklet: Szakmai beszámoló a Gyermekjóléti Szolgálat 2009. évi munkájáról

4

HATÁROZATI JAVASLAT I. Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Polgármesterek Tanácsa az előterjesztés mellékletét képező BTT Szociális és Gyermekjóléti Központ a.) 1/a; 1/b; 1/c; 1/d; és 1/e mellékletek szerinti beszámolóit elfogadja. b.) 1/f; 1/g; 1/h; és 1/i mellékletek szerinti beszámolóit elfogadja. Határidő: azonnal Felelős: Kistérségi Iroda vezetője

HATÁROZATI JAVASLAT II. Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Polgármesterek Tanácsa az előterjesztés mellékletét képező Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza - Páty Nonprofit Kft. a.) 2/a melléklet szerinti beszámolóját elfogadja. b.) 2/b melléklet szerinti beszámolóját elfogadja. c.) 2/c melléklet szerinti beszámolóját elfogadja. Határidő: azonnal Felelős: Kistérségi Iroda vezetője

HATÁROZATI JAVASLAT III. Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Polgármesterek Tanácsa az előterjesztés mellékletét képező Arany Alkony Idősek Otthona V., Törökbálint 3. sz melléklet szerinti beszámolóját elfogadja. Határidő: azonnal Felelős: Kistérségi Iroda vezetője

HATÁROZATI JAVASLAT IV. Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Polgármesterek Tanácsa az előterjesztés mellékletét képező Boldog Gizella Alapítvány Kiemelkedően Közhasznú Szervezet, Biatorbágy 4. sz. melléklet szerinti beszámolóját elfogadja. Határidő: azonnal Felelős: Kistérségi Iroda vezetője

5

HATÁROZATI JAVASLAT V. Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Polgármesterek Tanácsa az előterjesztés mellékletét képező Érd Megyei Jogú Város Szociális Gondozó Központ 2009. 5. sz. melléklet szerinti beszámolóját elfogadja. Határidő: azonnal Felelős: Kistérségi Iroda vezetője

HATÁROZATI JAVASLAT VI. Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Polgármesterek Tanácsa az előterjesztés mellékletét képező Budakeszi Város Önkormányzat HÍD Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat a.) 6/a melléklet szerinti beszámolóját elfogadja. b.) 6/b melléklet szerinti beszámolóját elfogadja.

Határidő: azonnal Felelős: Kistérségi Iroda vezetője Budaörs, 2010. április 14.

Egri Péter Kistérségi Iroda vezetője

6

22-2010.

SZ . E LŐ T E RJ E SZ TÉ S

1. A .

SZ . ME L LÉ K LE TE

B UDAÖRS K ISTÉRSÉG T ÖBBCÉLÚ T ÁRSULÁSA S ZOCIÁLIS ÉS G YERMEKJÓLÉTI K ÖZPONT 2040 Budaörs, Petőfi Sándor u. 1. Pf. 102.  (06-23) 423-100, Fax: (06-23) 428-677 E-mail cím: [email protected] Szakmai beszámoló a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központ szociális alapszolgáltatások, valamint a Támogató Szolgálat keretében végzett tevékenységéről a 2009. évben

Megjegyzés: A pénzügyi beszámolót Budaörs Kistérség Többcélú Társulása 2009. évi beszámolója tartalmazza. Beszámolási időszak: 2009. január 1. — 2009. december 31. I. Előzmények A Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat kistérségi intézményként 2008. január 31-én kezdte meg működését. A Budaörs Kistérség Többcélú Társulás Polgármesterek Tanácsa 2007. június 13-i ülésén megfogalmazott 33/2007. (VI. 13.) számú határozatát követően Budaörs Város Képviselőtestülete 196/2007. (VI. 15.) ÖKT számú határozatában döntött a "Gyermekjóléti szolgáltatás kistérségi megszervezéséről", illetve", Sóskút Község Képviselő – testülete a kistérségi szociális intézmény egységes létrehozásáról a 129/2007. (X. 25.) sz. határozatával rendelkezett. A határozat végrehajtásaként 2008. január 30-án megszűnt a budaörsi „Esély” Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat, valamint a sóskúti Gondozási Központ. Jogutódjukként 2008. január 31-én megalakult a Budaörs Kistérség Többcélú Társulás Szociális és Gyermekjóléti Szolgálata, amely Budaörs Város, Herceghalom Község, Sóskút Község, Pusztazámor Község lakosai számára biztosította a szociális alapszolgáltatásokat és a gyermekjóléti szolgáltatást megalakulásától kezdve. Herceghalom Község területén a családsegítést, a gyermekjóléti szolgáltatást, a szociális étkezést és a házi segítségnyújtást az intézmény a Magyar Máltai Szeretetszolgálat bevonásával biztosítja.

7

2008. április 1. óta Törökbálint Város Önkormányzat Képviselő testülete 29/2008. (II. 28.) számú ÖK határozata alapján az intézmény látja el Törökbálint Város területén a házi segítségnyújtás és szociális étkeztetés feladatokat. Páty Község Önkormányzata 540/2008. (XII. 17.) sz. határozata alapján 2009. január 1.-jétől Páty Községben az intézmény biztosítja a szociális alapszolgáltatásokat és a gyermekjóléti szolgáltatást. A településen az intézmény a családsegítést, a gyermekjóléti szolgáltatást, a szociális étkezést és a házi segítségnyújtást a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével biztosítja. Telki Község Önkormányzata 12/2009. (I.27.) sz. Ö határozata alapján 2009. január 1.-jétől Telki Községben az intézmény biztosítja a szociális alapszolgáltatásokat és a gyermekjóléti szolgáltatást. A településen az intézmény a családsegítést, a gyermekjóléti szolgáltatást, a szociális étkezést és a házi segítségnyújtást a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével biztosítja. A BTT Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat Támogató Szolgálata Budaörsön és Törökbálinton 2008. január 31.-től, Pusztazámor és Sóskút Község területén 2008. július 1.-je óta biztosítja ellátásait. 2009. január 1. óta az intézmény ellátási területének lakosságszáma meghaladja a 40. 000 főt, ezért a Gyermekjóléti Szolgálat — a működési engedély módosítását követően — 2009. augusztus 1. – én Gyermekjóléti Központtá alakult. II.

Az intézmény ellátási területe és a településeken nyújtott szolgáltatásai A BTT Szociális és Gyermekjóléti Központ által biztosított szolgáltatások településenkénti bontásban 2009. január 1. - jétől

Gyermek- Családsegítő Támogató Szociális Házi jóléti Szolgálat Szolgálat étkeztetés segítségKözpont nyújtás Budaörs X X X Herceghalom X X X X Páty X X X X Pusztazámor X X X X X Sóskút X X X X X Telki X X X X Törökbálint X X X

8

Idősek Klubja X X X X X

II.1.                

Az intézmény feladatellátására irányadó jogszabályok szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet módosításáról szóló 10/2006. (XII. 27.) SzMM rendelet, Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 23/2004. (IV. 20.), valamint a felnőtt és gyermek személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 24/2004. (IV. 20.) rendeletei, Törökbálint Város Önkormányzat Képviselő-testülete pénzbeni, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályozásáról szóló 17/2007. (VII. 27.) rendeletét Sóskút Község Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2008. (VI. 17.) sz. rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól, Sóskút Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2008. (VI. 17.) sz. rendelete a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás helyi szabályairól, Sóskút Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2008. (VI. 17.) sz. rendelete a felnőtt és gyermek személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokról (egységes szerkezetben a 8/2008 (VI. 30.) sz. rendelettel, Pusztazámor Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2006 (II. 15.) sz. rendelete a szociális igazgatásról a szociális, gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról, Herceghalom Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2007. (IV. 10.) rendelete a gyermekek védelméről, Herceghalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2007. (IV. 10.) rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól, egységes szerkezetbe foglalva a 7/2008.(V. 15.) rendelettel. Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2009. (IV. 27.) rendelete az egyes szociális ellátásokról Telki Község Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 14/2009. (IV. 29.) Ö. rendelete a szociális igazgatásról és ellátásokról, valamint a gyermekjóléti ellátásokról

9

II.2.

Demográfiai adatok A BTT Szociális és Gyermekjóléti Központ ellátási területének lakosságszáma korcsoportok szerinti bontásban 2008. január 1. – jei adatok alapján

Települések Budaörs Herceghalom Páty Pusztazámor Sóskút Telki Törökbálint Összesen

III.

0 – 17 évesek 18 – 59 évesek 60 – x évesek 5447 16710 4891 415 1099 271 1437 3950 1086 287 669 178 596 1870 611 939 1767 431 2589 7792 2517 11710 33857 9985

Összesen 27048 1785 6473 1134 3077 3137 12898 55552

A BTT Szociális és Gyermekjóléti Központ felépítése (önálló szakmai egységek):    

Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálat Gondozási Központ Támogató Szolgálat

III. 1. Gyermekjóléti Központ A BTT Szociális és Gyermekjóléti Központ Gyermekjóléti Központjának szakmai beszámolóját a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvény 96.§ (6) bekezdése alapján külön beszámolóként készítettük el. E beszámolót a települési önkormányzatok Képviselő – testülete megtárgyalja, ezután május 31- ig megküldi a Közép – magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának.

III.2. Családsegítő Szolgálat III.2.1.Létszám feltételek

10

A Családsegítő Szolgálat szakmai létszáma és dolgozóinak szakképzettsége Képzettség 1 fő szakvizsgázott szociális munkás

Beosztás

Telephely

szakmai vezető, családgondozó

Speciális végzettség

Budaörs, Sóskút, Pusztazámor, Herceghalom, Páty, Telki Budaörs Budaörs

mediátor

1 fő szociális munkás családgondozó adósságkezelési tanácsadó 1 fő szociális menedzser családgondozó mediátor (felsőfokú humán végzettségű) 1 fő szociális menedzser családgondozó Budaörs mediátor, utcai szociális (felsőfokú humán végzettségű) munka koordinátor 1 fő szociális menedzser családgondozó Budaörs mediátor, utcai szociális (felsőfokú humán végzettségű) munka koordinátor 1 fő szociális munkás családgondozó Sóskút mediátor (heti 20 órában) Pusztazámor 1 fő szociálpedagógus gyakornok Budaörs A Magyar Máltai Szeretetszolgálat családsegítést nyújtó szakembereinek szakmai létszáma és szakképzettsége 1 fő szociális munkás szakmai vezető Herceghalom, Páty, (részmunkaidős) Telki 1 fő szociális munkás családgondozó Herceghalom, Páty, Telki 1 fő pszichológus pszichológus Herceghalom, Páty, (részmunkaidős) Telki

Családsegítő Szolgálat munkatársai összesen:

7 fő

Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársai összesen:

3 fő

A szociális alapképzettségen kívül valamennyi családgondozónk egyéb speciális végzettséggel is rendelkezik (mediátor, adósságkezelési tanácsadó, utcai szociális munka koordinátor). 2009. év folyamán továbbra is lehetősége volt mindegyik munkatársunknak arra, hogy szakmai tudását, ismereteit továbbképzéseken, konferenciákon bővíthesse. A Családsegítő Szolgálat munkáját 1 fő jogász és 1 fő pszichológus segíti, akik megbízási szerződéssel látják el feladatukat. A családgondozást valamennyi településen helyben biztosítjuk az ellátottak számára, valamint igény esetén a pszichológiai, jogi tanácsadást, mediációt, család/párterápiát is. A herceghalomi, pátyi és telki ellátottak számára a Magyar Máltai Szeretetszolgálat családgondozója helyben biztosítja a családgondozást. A BTT Szociális és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálata igény esetén helyben jogi tanácsadást nyújt. Több szakember bevonását igénylő család/párterápiás, mediációs szolgáltatásainkat előzetes egyeztetés után ugyancsak helyben nyújtják szakembereink.

11

III.2.2. A Családsegítő Szolgálat nyitva tartása és telephelyei: A Családsegítő Szolgálat nyitva tartása: Budaörs hétfő —szerda: 8 – 18 kedd — csütörtök: 8 – 16 péntek: 8 – 14

Sóskút hétfő: 9 – 12 szerda: 13 – 16

Pusztazámor kedd: 8:30 – 12:30 csütörtök: 12:30 – 16:30

Herceghalom fogadóóra: kedd: 14 – 16 óra

Páty fogadóóra: szerda: 15 – 17 óra

Telki fogadóóra: csütörtök: 14 – 15 óra

A szolgálat nyitva tartáson kívül ügyeleti telefonszámon érhető el. A szolgálat budaörsi telephelye: 2040 Budaörs, Szivárvány u. 3. A szolgálat sóskúti telephelye: 2038 Sóskút, Fő út 3. A szolgálat pusztazámori telephelye: 2039 Pusztazámor, Petőfi Sándor u. 27. III.2.3. A szakmai munka számadatai A 2009. évi ellátottak száma korcsoportok és nemek szerinti bontásban Budaörs férfi 7 – 13 év 14 – 17 év 18 – 34 év 35 – 49 év 50 – 61 év 62 – x év Összesen Mind összesen

nő

3 4 24 43 120 128 187 225 52 121 386 521 907

Herceghalom férfi nő

1 1 2 2

Páty férfi 5

1 4 2 12 48

nő 5

Pusztazámor férfi nő

1 1

10 6 12 3 36

1

2 2 3

3 7 10

12

Sóskút férfi

4 12 8 3 27 91

nő

2 12 15 12 23 64

Telki férfi

Összesen

nő

1 2 6

nő 5

4 6 29 68 134 152 1 200 254 2 58 149 4 430 634 1064 1

1

férfi 5

Kliensek számának alakulása a 2008. és 2009. évben Budaörs Kliens forgalom Kliensek száma Gondozottak száma

Pusztazámor

Sóskút

Herceghalom

Páty

Telki

Összesen

2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 3143 3358 52 68 286 356 35 28 * 244 * 48 3516 4102 850

907

6

10

59

91

6

2

48

6

921 1064

234

312

6

5

59

73

6

2

28

6

305

426

* 2009. – től biztosítjuk az ellátást a településeken

Leggyakrabban előforduló problémák a 2008. és 2009. évben Budaörs 2008.

Pusztazámor

2009. 2008.

2009.

Sóskút

Herceghalom

2008. 2009. 2008.

730 764 6 15 42 Információ kérés 461 512 6 6 21 Anyagi probléma 983 952 6 6 25 Ügyintézés segítése 179 204 6 2 64 Életviteli probléma 296 343 1 3 13 Foglalkoztatással kapcsolatos Összesen 2649 2775 25 32 165 * 2009. – től biztosítjuk az ellátást a településeken

2009.

Páty

Telki

Összesen

2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009.

46

6

8

*

8

61

4

1

8

78

10

11

13

1 1024 1071

18

1

249

263

311

401

38

*

1

784

832

3

492

591

37

1

2

13

3

260

21

22

60

9 2860 3158

Legtöbbször előforduló esetkezelések a 2008. és 2009. évben Budaörs 2008.

Pusztazámor

2009. 2008.

2009.

Sóskút

Herceghalom

2008. 2009. 2008.

842 914 6 16 59 Információ nyújtás 530 689 6 27 59 Segítő beszélgetés 568 623 11 14 91 Családlátogatás 102 86 Adósságkezelés Összesen 2042 2312 23 57 209 * 2009. – től biztosítjuk az ellátást a településeken

2009.

106

6

18

178

4

7

153

12

5

437

22

30

Páty

Telki

Összesen

2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009.

*

64

16

913 1134

67

14

599

982

52

12

682

859

102

86

183

*

42 2296 3061

A családsegítő szolgálat további feladatai -

szociális és egyéb információs adatokat gyűjt az ellátást igénybe vevő megfelelő tájékoztatása érdekében, pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadást szervez, szervezi az aktív korú nem foglalkoztatott személyek beilleszkedési programját, programokat szervez a működési területén élők számára, segítséget nyújt az egyének, a családok kapcsolatkészségének javításához,

13

-

segíti speciális támogató, önsegítő csoportok szervezését, működtetését, az alapfeladatain túl speciális szolgáltatásokat is nyújthat.

A Családsegítő Szolgálat speciális szolgáltatásai

Adósságkezelési tanácsadás A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló, többször módosított, 1993. évi III. törvény (Sztv.) lehetővé tette az adósságkezelési szolgáltatás bevezetését. Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központjának ellátási területén jelenleg Budaörs Város és Sóskút Község Önkormányzata — önként vállalt feladatként — biztosítja lakossága számára a szolgáltatást. Az adósságkezelési tanácsadás keretében a tanácsadó tájékoztatást nyújt az eladósodott (a lakás fenntartást szolgáló rezsi hátralékkal rendelkező) személynek, családnak az adósságkezelés formáiról, feltételeiről. Megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, ennek alapján tesz javaslatot az adósság adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonására.

Az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének alakulása Budaörsön a 2008. és 2009. évben Adósságkezelési szolgáltatásra jelentkezett Ebből: Adósságkezelési gondozás alatt áll Adósságcsökkentő támogatásban részesült az év során

2008.

2009.

40 fő

86 fő

24 fő

32 fő (9 egyén, 23 család)

14 fő 1.528.443 Ft értékben


Adósságkezelésen kívül nyújtott támogatási lehetőségek Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központjának ellátási területén a Hálózat Alapítványhoz 63 nehéz anyagi helyzetben levő család áramköltségeinek támogatására benyújtott kérelmét továbbítottuk. Az Alapítvány háztartásonként 10.000 Ft és 160.000 Ft közötti támogatást biztosított. A Családsegítő Szolgálat munkatársai segítséget nyújtottak ahhoz, hogy a rászorulók védett fogyasztóként regisztráltassák magukat az érintett közműveknél (TIGÁZ, ELMŰ).

14

Aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülők beilleszkedési programja Az Sztv. 37/D § - a alapján a települési Önkormányzatok az aktív korúak rendszeres szociális segélyére jogosultak számára előírják a Családsegítő Szolgálattal való kötelező együttműködést. Az Sztv. módosítása értelmében Szolgálatunk az 55. életévüket betöltött, valamint a 14 éven aluli gyermeket nevelő segélyezettek számára nyújt segítséget. A program elemei A program célja: munkaerő piaci reintegráció, a segélyezett munkába állítása, pozitív változás elérése életútjában. Ha ez nem lehetséges, megélhetésének biztosítása egyéb ellátási formákba való bekerüléssel. A beilleszkedési program személyre szabott, reális célokat tartalmaz, figyelembe véve a rendszeres szociális segélyben részesült személy szociális, egészségügyi és mentális állapotát.

A Családsegítő Szolgálat a következő együttműködési programokat dolgozta ki az aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülők számára:    

egyéni szociális, életvezetési tanácsadás, egyéni képességet fejlesztő, életmódformáló foglalkozások, munkavégzésre történő felkészülési program, más ellátásba juttatás.

Az érintett célcsoport jellemzői A programok kidolgozása során figyelembe vettük a célcsoport szociális, fizikai, pszichés állapotát, intellektuális képességét. Tapasztalatunk szerint a rendszeres szociális segélyben részesülő személyek csoportjára jellemző, hogy nagyon régóta kiestek a munka világából, az álláskeresést feladták, önértékelésük alacsony, ismereteik elavultak, új ismeretek befogadására nem nyitottak. Kiszolgáltatottak környezetüknek, családjukban függő helyzetben élnek. Lelkileg instabilak, krónikus betegségekkel, depresszióval küzdenek. Aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesülők Ebből: férfi nő régi ellátott új ellátott

15

2008. 65 fő

2009. 61 fő

36 fő 29 fő 26 fő 39 fő

33 fő 28 fő 38 fő 23 fő

Az aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesülők beilleszkedési programjára vonatkozó számadatok a 2008. és 2009. évben A programban résztvevőknek nyújtott szolgáltatások egyéni szociális, életvezetési tanácsadás és ügyintézés egyéni álláskeresési tanácsadás Álláskereső Klub képességfejlesztő és életmód tanácsadó csoport Életmód Klub

Programból kikerültek száma Ebből: rendelkezésre állási támogatásra jogosult lett 2009. márciusától jogosultsága az ellátásra megszűnt elköltözött munkaviszonyt létesített nyugdíjra jogosult ápolási díjra jogosult elhunyt

Kliensek Alkalom száma 2008. 2009. 2008. 2009. 15 41 68 206 19 8 0

28 12 10

36 45 0

52 65 5

0

9

0

12

2008. 22

2009. 32

-

21

5

-

3 7 3 2 2

1 1 6 1 2

Utcai szociális munka Az utcai szociális munka keretében figyelemmel kísértük az utcán tartózkodó hajléktalan személyek helyzetét, életkörülményeit. Szükség esetén kezdeményeztük ellátásukat, illetve megtettük az ellátás biztosításához szükséges intézkedéseket. A feladatot két családgondozó látja el, akik képzett utcai szociális munka koordinátorok. A hajléktalanok ellátására Budaörs Város Önkormányzata feladat - ellátási szerződést kötött a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal. Budaörs Kistérség Többcélú Társulása két hajléktalan személy elhelyezésére helyet bérel az Érd Város Családsegítő Szolgálata által működtetett Hajléktalan Szállón.

16

A Családsegítő Szolgálat 73 hajléktalan személynek nyújtott segítséget a 2009. évben, akik közül hosszabb-rövidebb ideig ténylegesen az utcán tartózkodott 47 fő. A téli időszakra mindenkit sikerült fedél alá juttatnunk. Utcán csak 4 fő maradt, akik aláírásukkal is megerősítve visszautasították a felajánlott segítséget. Hajléktalanoknak nyújtott segítség típusai:          

személyes iratok beszerzése, segélyek intézése, fogyatékossági támogatás, rokkantnyugdíj intézése, kórházi, illetve hajléktalan szállón való elhelyezés, szociális étkezéshez való hozzájutás megszervezése, ruha és élelmiszer adományok közvetítése, családdal való kapcsolat felvétel, álláskeresés, lakhatás segítése, közvetlen életveszély megszüntetése (krízisintervenció).

Hajléktalanok számára nyújtott szolgáltatások a 2008. és 2009. évben Hajléktalanok számára nyújtott szolgáltatások Rendszeres jövedelemhez juttatás Rendszeres és/vagy alkalmi munka közvetítése Rendszeres étkezéshez juttatás Rehabilitációs intézetben való elhelyezés Pszichiátriai ellátáshoz segítés

2008.

2009.

5 fő 12 fő

5 fő 28 fő

10 fő 5 fő

20 fő 2 fő

1 fő

1 fő

Hajléktalanok elhelyezési formái a 2008. és 2009. évben Hajléktalanok elhelyezési formái hajléktalan szállón családba visszakerült faházban, víkendházban (gondnoki teendők ellátására) ismerősöknél albérletben

2008. 2 fő 2 fő 8 fő

2009. 13 fő 9 fő 6 fő

6 fő 4 fő

4 fő 3 fő

A Családsegítő Szolgálat — hagyományaihoz hűen — 2009. december 24-én közadakozásból megrendezte a hajléktalanok karácsonyi ebédjét, amelyen 55 fő vett részt.

17

Az ellátási terület valamennyi településén példaértékű a lakosság szolidaritása, együttérzése a rászorulókkal. Egész évben érkeztek intézményünkhöz adományok (ruha, háztartási eszköz, játék, bútor), amelyeket a rászorulóknak továbbítottunk.

III.3. Gondozási Központ A Gondozási Központ egységei -

Idősek Klubja Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás

III.3.1. A Gondozási Központ nyitva tartása Sóskút Hétfőtől péntekig: 7 – 15 óra

Törökbálint A telephelyen munkaidőben (8 – 16 óráig) ügyelet biztosított.

III.3.2. A Gondozási Központ személyi és tárgyi feltételei

A Gondozási Központ szakmai létszáma és dolgozóinak szakképzettsége Képzettség Beosztás Telephely 1 fő szociális munkás telephelyvezető Sóskút (heti 20 órában) 1 fő szociális gondozó telephelyvezető Törökbálint 1 fő szociális gondozó klubvezető Sóskút 4 fő szociális gondozó szociális gondozó Sóskút 4 fő szociális gondozó szociális gondozó Törökbálint A Magyar Máltai Szeretetszolgálat szociális étkeztetést és házi segítségnyújtást végző szakembereinek szakmai létszáma és szakképzettsége 1 fő szociális munkás szakmai vezető Herceghalom, Páty, Telki (részmunkaidős) 3 fő szociális gondozó szociális gondozó Herceghalom, Páty, Telki

18

Gondozási Központ munkatársai összesen: Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársai összesen:

11 fő 4 fő

Tárgyi feltételek A szolgálat sóskúti telephelye: 2038 Sóskút, Fő u. 3. Az intézmény Sóskút Község által biztosított Sóskút, Fő u. 3. szám alatti épületben működik. Az épület a kistérségi feladatellátás megkezdése előtt is hasonló célt szolgált. Elhelyezkedése központi, klienseink ismerik, a falu életében jelentős szerepet tölt be. A ház kb. 80 éves, megkímélt állapotú, de felújításra szorul. Munkatársaink óvják, védik, mindent elkövetnek, hogy klienseik számára kellemessé, hangulatossá tegyék. A mindennapi munkavégzéshez saját forrásból szereztünk be fénymásolót/nyomtatót/faxot, számítógépet, internet hozzáféréssel. Az év során új bútorok és kiegészítők beszerzésével sikerült még hangulatosabbá, otthonosabbá tenni az Idősek Klubjának helyet adó helyiséget, így kisebb rendezvényeink meghitt, barátságos helyszínen kerültek lebonyolításra. A szolgálat törökbálinti telephelye: 2045 Törökbálint, Alsóerdősor u. 15. Törökbálinton a szociális alapszolgáltatások biztosításához egy TOYOTA HIACE típusú kisteherautó áll rendelkezésünkre, amelyet a szociális étkeztetés házhozszállításához, valamint a házi segítségnyújtás feladatainak (bevásárlás) ellátásához használunk. Munkánk során folyamatos problémát okoz a Gondozási Központ Törökbálint, Alsóerdősor u. 15. szám alatti telephelyének állapota. Az épületet jelenleg közösen használjuk civil szervezetekkel, a Gondozási Központ számára két munkaszoba és mellékhelyiségek állnak rendelkezésre. A munkaszobákban végezzük az adminisztrációt, valamint mossuk - szárítjuk az ellátottak ruháit. Az épület jelentős felújításra szorul, kliensek fogadására jelenleg nem alkalmas. A hiányosság megszüntetésére tett intézkedésként a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KMOP-2008-4.5.2.Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások komplex-, valamint bölcsődék önálló fejlesztésének támogatására című pályázatára benyújtottuk projektünket. A pályázatunkat 2009. elején elutasították, majd 2009. év végén az NFÜ újra kiírta, melyre ismét beadtuk a projektet. (A jelen beszámoló elkészítésekor (2010. április) ismertté vált, hogy a benyújtott pályázat elfogadásra került, így az épület felújítás 2010 – 11 során pályázati forrást igénybe véve megtörténik.) Saját forrásból vásároltunk fénymásolót, számítógépet, internet hozzáféréssel. A munkaszobába új bútorokat és egyéb kiegészítőket szereztünk be, hogy alkalmassá váljék a munkavégzésre. Sok ellátottunk veszi igénybe a mosási szolgáltatásunkat. 2009-ben új, nagy teljesítményű mosógépet kellett vásárolnunk, mert a régi javíthatatlanul meghibásodott.

19

III.3.3. Gondozási Központ céljai, szakmai feladatai A Gondozási Központ célja, az életkoruk miatt hátrányos helyzetbe jutott személyek és csoportok számára megfelelő, a problémák feltárását, kezelését, megoldását magába foglaló ellátás biztosítása. Az ellátások egységes szakmai szempontok alapján, egymást kiegészítve működnek, a munkafolyamatok kölcsönös ismerete révén növelik a hatékonyságukat.

III.3.4. A Gondozási Központ egységeinek szakmai feladatai

III.3.4.1. Idősek Klubja 2038 Sóskút, Fő u. 3. Ellátási terület: Herceghalom, Pusztazámor, Sóskút Község A szolgáltatás a sóskúti lakosok számára helyben biztosított, a pusztazámori, illetve a herceghalomi jogosultak a sóskúti telephelyen vehetik igénybe. Az ellátottak köre: Nappali gondozásra szoruló idősek, szenvedélybetegek, szociális, mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes 18. életévüket betöltött személyek.

Az Idősek Klubját igénybevevők száma a 2008. és 2009. évben Sóskút Ellátottak száma

2008. 32

2009. 40

20

A 2009. évben ellátottak száma korcsoportok és nemek szerinti bontásban Sóskút 18 – 39 év 40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80 – 89 év 90 – x év Összesen Mind összesen

férfi 1 1 4 3 0 0 9

nő 0 6 4 17 4 0 31 40

Az ellátás célja: Napközbeni fizikai, mentális, pszicho-szociális, egészségügyi ellátással biztosítani az ellátottak életminőségének megőrzését, közösségi formában. Fizikai ellátás keretében nyújtott szolgáltatás: -

étkezés, fürdési, mosási lehetőség.

Egészségügyi ellátás keretében: -

heti egyszeri orvosi ellátás, gyógyszerek felírása, kiváltása, védőoltások biztosítása, prevenciós szűrések, vércukor-, vérnyomás-, testsúlymérés, tájékoztató, egészségmegőrző előadások.

Pszichés gondozás: -

társas kapcsolatok kiépítése, közösségi életbe való újra beillesztés elősegítése, életvezetési tanácsadás, egyéni mentális állapot felmérésen alapuló szinten tartás, fejlesztés.

Szabadidős programok szervezése:

Rendszeres szabadidős tevékenység: Hagyományőrző daléneklés, Újság olvasás, televízió-nézés, Kártya, társasjáték, Ünnepkörökhöz (karácsony, farsang, húsvét) kapcsolódó kézműves foglalkozások, Születésnapok, névnapok megünneplése. Rendezvények, programok: 21

A 2009. évben a sóskúti Önkormányzat támogatásával a falu idős lakossága számára Farsangi bált, Idősek napi műsoros estet szerveztünk. A rendezvények a Polgárok Házában kerültek megrendezésre, átlagosan 200 fő részvételével. Az Idősek Klubja tagjainak a Gondozási Központban Anyák napi ünnepséget és Karácsonyi ünnepséget tartottunk, melyeken az óvoda és az iskola gyermekei műsort adtak, az intézmény pedig megvendégelte, megajándékozta az időseket. Intézményünk részt vett a sóskúti Fúvószenekar Karácsonyi hangversenyén, szaloncukorral ajándékozta meg a falu lakóit. A mozgásukban korlátozott időseket a Támogató Szolgálat szállította a rendezvényekre és haza. Az Idősek Világnapján az ellátási terület valamennyi gondozottjának üdvözlőlappal kedveskedtünk. Mikulás, karácsony és húsvét alkalmából üdvözlőlappal és csokoládéval ajándékoztuk meg sóskúti és törökbálinti ellátottjainkat.

III.3.4.2. Szociális étkeztetés Telephelyek: 2045 Törökbálint, Alsóerdősor u. 15 2038 Sóskút, Fő u. 3. Ellátási terület: Herceghalom, Páty, Pusztazámor, Sóskút, Telki Község, Törökbálint Város Páty és Telki Községben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével biztosítjuk az ellátást, Herceghalmon az ellátást az Önkormányzat maga biztosítja. A szolgáltatás célja: Étkeztetés keretében legalább napi egyszeri meleg étellel azokról az ellátási területen élő lakosokról kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve eltartottjaiknak tartósan vagy átmenetileg nem képesek biztosítani életkoruk, szociális helyzetük, és/vagy egészségi állapotuk miatt.

A szociális étkeztetést igénybevevők száma a 2008. és 2009. évben Páty Sóskút Telki Törökbálint Összesen 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. Ellátottak * 23 33 42 * 1 49 51 82 117 száma * 2009. – től biztosítjuk az ellátást a településeken

22

A 2009. évben ellátottak száma korcsoportok és nemek szerinti bontásban Páty férfi nő 14 – 17 év 18 – 39 év 40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80 – 89 év 90 – x év Összesen Mind összesen

1 2 1 3

1 2 2 10 1 16

7 23

Sóskút férfi nő 1 5 2 8 3 2 2 7 4 8 17

25

Telki férfi nő

1 0

42

1 1

Törökbálint Összesen férfi nő férfi nő 0 1 1 1 0 0 5 0 5 8 8 17 3 3 8 7 2 5 5 15 8 12 15 30 2 2 2 3 20 31 44 73 51 117

Étkeztetésben részesítethetők köre: -

életkor alapján: időskorúak, rokkant nyugdíjasok, egészségi állapot alapján: fogyatékosok, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, szociális helyzet alapján: munkanélküliek, rendszeres szociális segélyezettek, mindazok a rászorulók, krízis helyzetben lévők, akiknek az étkezés hiánya életét, egészségét veszélyezteti, tekintet nélkül illetékességre.

Szolgáltatás igénybevételének módja: -

helyben, elvitellel, házhozszállítással.

A szociális étkeztetést az ellátottak életkori sajátosságainak, valamint az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően biztosítjuk.

Intézményünk Sóskúton a Lovardában működő Szaném – Architect Kft., Törökbálinton a Tüdőgyógyintézet konyhájával kötött szerződést, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat pedig saját konyhájával látja el a feladatot. A konyhák üzemeltetői vállalták, hogy a szociális étkeztetésre vonatkozó szabályok figyelembevételével naponta meleg étellel látják el gondozottainkat. Ha az étkezésben részesülő személy egészségi állapota indokolja, orvosi javaslatra diétás étkezést biztosítunk. Az étkezések időpontja: - elvitel esetén: 11 – 13 óra között - lakásra szállítás esetén: 11 – 14 óra között

23

A szociális étkeztetést igénybe vevők 2009. évben az étkezést igénybe vevők Ebből: 2009. évben új igénybevevők 2009. évben régi igénybe vevők Elvitellel igénybe vevők Házhoz szállítással igénybe vevők Térítési díjat nem fizet

Páty 23

Sóskút 42

8

32

15

10

Telki 1

Törökbálint Összesen 51 117

1

23 23

19

1

16

1

17

57

34

60

6

29

45

88

23

40

A szociális étkeztetés igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik. A szolgáltatás igénybevételének feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatjuk. Az étkeztetés térítésköteles szolgáltatás. A személyi térítési díj az ellátott jövedelmétől függ. Étkeztetés esetén a fizetendő térítési díj nem haladhatja meg az étkezést igénybe vevő jövedelmének 20 %-át, amennyiben az ellátott étkeztetésben és házi segítségnyújtásban is részesül, úgy a fizetendő térítési díj nem haladhatja meg jövedelmének 30 %-át.

Az ellátás igénybevételéről a szolgáltatást nyújtó, illetve az ellátást igénybe vevő vagy törvényes képviselője megállapodást köt.

III.3.4.3. Házi segítségnyújtás Telephelyek: 2045 Törökbálint, Alsóerdősor u. 15. 2038 Sóskút, Fő u. 3. Ellátási terület: Herceghalom, Páty, Pusztazámor, Sóskút, Telki Község, Törökbálint Város Herceghalom, Páty és Telki Községben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével biztosítjuk az ellátást.

24

A szolgáltatás célja: Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, gondoskodásra nem számíthatnak. Az igénylőt házi segítségnyújtásban, gondozásban, ápolásban lakásán, lakókörnyezetén belül részesítjük. A gondozás során a cél az önálló életvitel fenntartása, a szociális és mentális állapot javítása.

A házi segítségnyújtást igénybevevők száma a 2008. és 2009. évben Herceghalom Páty Sóskút Telki Törökbálint Összesen 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. Ellátottak 0 5 * 9 12 21 * 1 16 27 28 63 száma * 2009. – től biztosítjuk az ellátást a településeken

A 2009. évi ellátottak száma korcsoportok és nemek szerinti bontásban Herceghalom Páty férfi nő férfi nő 40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80 – 89 év 90 – x év Összesen Mind összesen

1 1 2 5

2 1

1 1 1

3

3

1 2 2 1 6 9

Sóskút férfi nő 3 1 3

Telki férfi nő

8 6

4

17 21

1 0

1 1

Törökbálint Összesen férfi nő férfi nő 2 4 2 7 1 2 3 3 1 4 4 17 2 7 6 16 1 3 1 4 7 20 16 47 27 63

Alapvető gondozási, ápolási feladatok: Házi segítségnyújtás keretében történik a gondoskodás azokról a rászoruló személyekről, akik otthonukban élnek, önmaguk ellátására nem, vagy csak részben képesek, továbbá gondozási szükségletük a napi négy órát nem haladja meg. Az ellátottak számára megnyugtató, hogy saját otthonukban maradhatnak. A gondozó helyben nyújt segítséget a személyi és környezeti higiéné fenntartásában, a külvilággal való kapcsolat ápolásában, érdekeik védelmében. A gondozók sok esetben családpótló szerepet töltenek be. A házi segítségnyújtás módját, formáit, gyakoriságát a gondozott egészségi állapota, szociális helyzete és egyéni szükségletei alapján kell meghatározni. A szociális gondozóink a házi segítségnyújtás keretében elvégeznek a gondozottal kapcsolatban minden szükséges teendőt, különösen: - étkezés biztosítása - bevásárlás - testi, személyi higiénia biztosítása 25

-

környezet tisztántartásának biztosítása orvoshoz kísérés, orvos lakásra hívása, gyógyszerkiváltás, gyógyszeradagolás orvosi előírás szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása hivatalos ügyek intézése külső kapcsolattartás elősegítése mentális gondozás

Szociális gondozóink megfelelő empátiás készséggel, nagyfokú türelemmel és jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkeznek. A házi segítségnyújtásban tevékenykedő gondozók segítséget nyújtanak a rekreációs tevékenységben is. Szükség esetén felolvasnak a gondozottnak, megírják leveleiket, tartják a kapcsolatot a rokonokkal, ismerősökkel, sétálni viszik ellátottaikat, sok esetben ők jelentik a kapcsolatot a külvilággal. A szociális gondozók létszáma és esetszámaik 2009. évben Herceghalom

Páty

Sóskút

Telki

Törökbálint

1

2

2

1

3

5

9

21

1

27

5

4,5

10,5

1

9

76,8

111

115,4

—

159

922

1334

1385

11

1909

Szociális gondozók száma 2009. évben az ellátást igénybe vevők száma Egy gondozóra jutó ellátotti szám Gondozási alkalmak havi átlaga 2009. évben az összes gondozási alkalmak száma

Gondozási – ápolási feladatok 2008. és 2009. évi megoszlása Tevékenység megnevezése Házi segítség nyújtást igénybevevők száma

Herceghalom

Páty

Sóskút

Telki

Törökbálint

5

9

21

1

27

Ápolási – gondozási tevékenységek megoszlása Étkeztetés biztosítása Vásárlás Háztartási munka (mosogatás, takarítás, pakolás) Mosás Ágynemű csere

3 2

1

4

16

1

14

5 4

12 8

1

18 7

1

3 3 26

1

9 8

Fürdetés, hajmosás Borotválás Sétáltatás Vérnyomásmérés Vércukorszint mérés Tüzelő előkészítés, befűtés (téli időszak) Síkosságmentesítés (téli időszak) Orvoshoz kísérés Gyógyszer kiváltás Kórházi látogatás (bent fekvés esetén) Hivatalos ügyek intézése Csekk befizetés Mentális gondozás

2

5

11

1

14

1 1 1

1 3 2 3

3 4 9 3

2

3

3

7

2

3

8

1

11

4

1 6

2 11

1

1 12

2

1

2

4

9

13

3

5 4

14 16

14 11

1

A házi segítségnyújtásért településenként eltérő térítési díjat kell fizetni, melyet az önkormányzatok szociális rendelete szabályoz.

Az ellátás igénybevételéről a szolgáltatást nyújtó, illetve az ellátást igénybe vevő vagy törvényes képviselője megállapodást köt.

A házi segítségnyújtás és a szociális étkezés összefüggései A házi segítségnyújtás és a szociális étkeztetés szorosan összefügg, Pátyon az összes ellátott 14 %- a, Sóskúton 34 % - a, Telkiben 100% - a, Törökbálinton 21 % - a mindkét szolgáltatást igénybe veszi.

27

A házi segítségnyújtás és a szociális étkezés összefüggései

Alapszolgáltatásban részesül Ebből: Étkeztetésben részesül Házi segítségnyújtásban részesül Mindkét szolgáltatást igénybe veszi

Herceghalom

Páty

Sóskút

Telki

Törökbálint

Összesen

5

28

47

1

64

145

5

19

26

0

37

87

0

5

5

0

13

23

0

4

16

1

14

35

III.4. Támogató Szolgálat A Támogató Szolgálat nyitva álló helyisége: 2040 Budaörs, Szivárvány u. 5. Nyitva tartás: Hétfőtől péntekig: 8 – 16 óráig

Nyitvatartási időn kívül a szolgálat ügyeleti telefonszámon érhető el. Ellátási terület Budaörs Város, Pusztazámor, Sóskút Község, Törökbálint Város

Az ellátottak köre Az ellátott települések közigazgatási területén életvitelszerűen tartózkodó, az alábbi fogyatékkel élő személyek - siketek és nagyothallók (hallási fogyatékos), - vakok és gyengénlátók (látási fogyatékosok), - értelmi fogyatékosok, - mozgásszervi fogyatékosok, - halmozottan fogyatékosok, - autisták.

28

III.4.1. A Támogató Szolgálat személyi és tárgyi feltételei A Támogató Szolgálat szakmai létszáma és dolgozóinak szakképzettsége Képzettség 1 fő szociális munkás, kötelező támogató szolgálatos képzése folyamatban 1 fő szociális munkás, kötelező támogató szolgálatos képzést végzett 1 fő szociálpedagógus, kötelező támogató szolgálatos képzést végzett 1 fő gépkocsivezető, kötelező támogató szolgálatos képzése folyamatban 1 fő gépkocsivezető, kötelező támogató szolgálatos képzést végzett 2 fő szociális asszisztens OKJ képzés (heti 20-20 órában) kötelező támogató szolgálatos képzésük folyamatban

Beosztás

személyi segítő

Szolgáltatást nyújtja Budaörs, Sóskút, Törökbálint, Pusztazámor, Budaörs

személyi segítő

Budaörs

gépkocsivezető

Budaörs

gépkocsivezető

Sóskút, Törökbálint, Pusztazámor, Sóskút, Pusztazámor, Törökbálint

szakmai vezető

személyi segítő

A Támogató Szolgálat működésének tárgyi feltételei Az intézmény a Támogató Szolgálat szállító szolgáltatását egy akadály - mentesített, 9 személyes Volkswagen Transporter típusú (JKL-646) kisbusszal, egy 5 személyes OPEL COMBO típusú (KOG 936) személyautóval és egy akadály - mentesített, 9 személyes OPEL Vivaro (LOS 605) kisbusszal látta el. 2009-ben a Támogató Szolgálat sikeresen pályázott a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal által kiírt fejlesztési pályázaton, melyen a kötelező támogató szolgálati képzésre és informatikai eszközök beszerzésére 500.000 Ft-ot nyert. A támogatás felhasználása a 2010. évben esedékes. III.4.2. A támogató szolgáltatás Az 1993. évi III. törvény értelmében a Támogató Szolgálat két feladatot lát el:  szállító szolgálat  személyi segítés Szállító szolgálat A szállító szolgáltatás célja az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, és közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások igénybevételének elősegítése.

29

Az igénybejelentéskor az ügyfél jelzi a szállítás időpontját, célját, eszköz-szükségletét (kerekes-szék), valamint a kísérő iránti igényt. A megállapodással rendelkező ügyfeleket előre egyeztetett időpontban bármikor módunkban áll szállítani. Az ellátottaknak nyújtott szolgáltatást a lehetőségeinkhez mérten rugalmasan próbáljuk meg teljesíteni, indokolt esetben munkaidőn (8-16) túli szállítást is vállalunk.

Személyi segítés A személyi segítő a fogyatékos személy aktív közreműködésével segítséget nyújt családon és társadalmon belüli integrációhoz. Ennek során lehetővé teszi számára a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, segítséget nyújt a munkavállalásban, valamint a tanulmányok, a szabadidős tevékenységek gyakorlásában, így támogatja a rehabilitáció, a rekreáció, és a reintegráció megvalósulását. A feladatellátás során a személyi segítő tiszteletben tartja a kliens önrendelkezési - és személyiségi jogait, adatait az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeli. A támogató szolgáltatást igénybevevők száma a 2008. és 2009. évben

Ellátottak száma

Budaörs 2008 2009 84 77

Pusztazámor 2008 2009 2 2

Sóskút 2008 2009 9 8

Törökbálint 2008 2009 22 14

Az ellátottak életkor és nemek szerinti megoszlása a 2009. évben

0 – 5 év 6 – 13 év 14 – 17 év 18 – 39 év 40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80 – x év Összesen Mind összesen

Budaörs férfi nő 1 2 6 5 11 11 5 8 6 2 19 1 29 48 77

Pusztazámor Sóskút férfi nő férfi nő 1 1 1 2 1

1

1 2

2 1

1

3

5 8

30

Törökbálint Összesen férfi nő férfi nő 1 2 2 3 5 1 8 1 2 6 15 1 1 14 7 1 9 6 1 3 21 2 1 2 7 7 40 61 14 101

Összesen 2008 2009 117 101

A Támogató Szolgálat kliensei és szolgáltatásai a 2008. és 2009. évben Budaörs 2008 2009 Ellátottak száma Új ellátottak száma Régi ellátottak száma Személyszállítás (km) Személyi segítést igénybevevők száma

Pusztazámor Sóskút 2008 2009 2008 2009

Törökbálint 2008 2009

Összesen 2008 2009

84

77

2

2

9

8

22

14

117

101

26

25

2

0

9

0

16

2

53

27

58

52

0

2

0

8

6

12

64

74

23369

16873

276

693

973

610

22093

71

56

2

1

9

5

22

16226 47711 34402 9

104

71

A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008 (VII. 30.). Korm. rendelet értelmében a szolgálat finanszírozása alapvetően megváltozott, részben ezt tükrözik a fenti statisztikai adatok. A 2008. évben a normatív állami támogatás igénybevételének feltétele a szolgálat jogszerű működése volt, tekintet nélkül az ellátotti létszámra. Amint a fenti táblázatból kitűnik, 2008ban támogató szolgálatunk megállapodással 117 főt látott el, 2009-ben 101-et. 2009. évben a jogszabályváltozás következtében a normatív állami finanszírozás feladategység alapú állami támogatássá alakult, amelyet pályázati úton nyertünk el. A feladategységek számításánál a halmozott fogyatékossága vagy autizmusa miatt szociálisan rászorult személyek segítésével töltött 40 perc, más szociálisan rászorult személyek segítésével töltött 1 óra, illetve a szociálisan rászorult személyek szállítása közben megtett 5 kilométer felel meg egy feladategységnek. A feladategységet kizárólag az ellátóval megállapodást kötött szociálisan rászoruló (azaz vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő) kliensek után lehet elszámolni.

Az ellátottak fogyatékosság szerinti megoszlása a 2008. és 2009. évben

Mozgásszervi fogyatékos Látási fogyatékos Hallás fogyatékos Értelmi fogyatékos

Budaörs Törökbálint Sóskút Pusztazámor Összesen 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 29 40 12 3 6 5 1 1 48 49 22

14

4

3

0

0

1

0

2

0

0

12

8

3

1

1

1

31

0

0

26

17

0

0

3

0

16

10

Autista Halmozottan fogyatékos Összesen

2 19

0 14

1 2

0 5

2

0 2

1

0 1

3 24

0 22

84

77

22

14

9

8

2

2

117

101

Az ellátotti létszám stagnálásának, illetve viszonylagos csökkenésének további oka a személyi térítési díjak bevezetése volt. Személyi térítési díjak alakulása Budaörsön 2009. évben Jövedelem kategóriák (Ft) 0 - 42750 42751 - 49875 49876 - 57000 57001 - 64125 64126 -71250 71251 - 85500 85501 - 92625 92626 - 99750 99751 -

Személyi segítés (Ft/óra) 2008. 2009. 0 0 0 45 0 112 0 180 0 247 0 315 0 360 0 405 0 450

Szállítás (Ft/km) 2008. 2009. 0 0 0 0 0 6 0 10 0 13 0 17 0 19 0 22 0 24

Személyi térítési díjak alakulása Törökbálinton a 2009. évben Jövedelem kategóriák (Ft)

0-42750 42751-49875 49876-57000 57001-64125 64126-71250 71251-85500 85501-92625 92626-99750 99751-

Személyi segítés (Ft/óra) 2008 2009 0 0 0 41 0 102 0 163 0 224 0 285 0 326 0 366 0 407

Szállítás (Ft/km) 2008 2009 0 0 0 0 0 5 0 8 0 12 0 15 0 17 0 19 0 21

32

A személyi segítés igénybe vétele csökkent a leginkább (a 2008-ban ellátott 104 fővel szemben 2009 – ben 71 fő), ugyanakkor megfigyelhető a szolgáltatás „átstrukturálódása”; a kevesebb, szociálisan rászoruló ellátott számára „minőségi” ellátást nyújtottunk: több találkozás, differenciált gondozás, kulturális programok szervezése, lebonyolítása. Ezt támasztja alá, hogy a személyi segítés fajlagos száma (az egy ellátottra jutó személyi segítési alkalmak száma) a 2008. évi 19 – ről 2009 – ben 28 – ra emelkedett.

A személyi segítés formái és az alkalmak száma a 2008. és 2009. évben Budaörs 2008. 2009.

Személyi segítést igénybe vevők száma Összes személyi segítési

Törökbálint 2008. 2009.

71

56

22

9

1501

1520

423

344

Sóskút 2008. 2009. 9 5

Pusztazámor 2008. 2009. 2 1

Összesen 2008. 2009. 104 71

78

18

2027

2009

116

36

alkalmak száma Ebből:

Orvoshoz kísérés Megbeszélés orvossal Kórházi látogatás Gyógyszer beszerzése Bevásárlás Kísérés Felügyelet Ügyintézés Hozzátartozó segítése Gyógyászati Segédeszköz beszerzése Sétáltatás Kulturális tevékenység (mozi, színház, stb.) Közösségi program Családi program

Fajlagos szám (összes alkalom /ellátottak száma)

163

274

2

6

5

4

2

4

172

288

23

68

1

2

6

5

1

1

31

76

5

14

3

6

1

8

21

95

156

3

6

4

4

102

166

50 421 188 486 25

56 364 135 379 23

289 1 95 22 2

205 7 63 9 1

3 12 3 25 8

19 16 3 23 8

6 2

12 12

4 2

4 1

348 436 286 537 37

292 399 201 415 33

4

3

2

6

1

1

1

8

10

38

42

3 3

8 3

10 1

22 3

13 42

30 48

2

4

2

2

4

4

11

1

4

2

2

4

3

10

1

8 23 9 36 19 28 21 27 23 39 db/fő db/fő db/fő db/fő db/fő db/fő db/fő db/fő db/fő db/fő

33

IV.

Szakmai ellenőrzések

Budaörs, Pusztazámor, Sóskút, Törökbálint 

Az intézmény működési engedélyét kiadó Budakeszi Város Polgármesteri Hivatala a 2009. évben is megvizsgálta az intézmény valamennyi szakmai egysége és telephelye működésének szakmai és tárgyi feltételeit. Az ellenőrzési jegyzőkönyv tanúsága szerint a BTT Szociális és Gyermekjóléti Központ működése a jogszabályoknak megfelelő.



A Támogató Szolgálat feladatellátását 2009. november 16-án megvizsgálta a Magyar Államkincstár Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága. Az ellenőrzési jegyzőkönyv tanúsága szerint a szolgálat a 2008. évi normatív állami támogatást jogszerűen használta fel.

Herceghalom, Páty, Telki 

2009. év folyamán a Magyar Máltai Szeretet Szolgálat Gondviselés Háza – Páty Kht. munkáját a Magyar Államkincstár Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága, valamint az engedélyező hatóság, Budakeszi Város Önkormányzatának Szociális és Igazgatási Osztálya ellenőrizte. Előbbi az intézmény pénzgazdálkodását és a normatív támogatások jogszerű felhasználását, utóbbi pedig a szolgálatok szakmai munkáját és a működési feltételek meglétét vizsgálta. Az ellenőrzések nem találtak hibát a vizsgált területeken.

Budaörs, 2010. április 6.

Károly Katalin intézményvezető

34

22-2 010. S Z . E L Ő T E R J E S Z T É S 1. B . S Z . M E L L É K L E T E

B UDAÖRS K ISTÉRSÉG T ÖBBCÉLÚ T ÁRSULÁSA S ZOCIÁLIS ÉS G YERMEKJÓLÉTI K ÖZPONT 2040 Budaörs, Petőfi Sándor u. 1. Pf. 102.  (06-23) 423-100, Fax: (06-23) 428-677 E-mail cím: [email protected] Szakmai beszámoló a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központ Családsegítő és Támogató Szolgálata 2009. évben folytatott tevékenységéről Budaörs Város területén

Megjegyzés: A pénzügyi beszámolót a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása 2009. évi beszámolója tartalmazza. Beszámolási időszak: 2009. január 1. — 2009. december 31. 1.

Az Intézmény feladatellátására az alábbi jogszabályok irányadók:       

szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet módosításáról szóló 10/2006. (XII. 27.) SzMM rendelet, a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008 (VII. 30.).

Városunkban a többször módosított 23/2004. (IV. 20.) Ök. rendelet szabályozza a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások formáit. 2.

Demográfiai adatok

Lakónépesség: 27. 461 fő (állandó lakos) 18 év alatti népesség: 5. 539 fő (állandó lakos)

35

Budaörs a legsűrűbben lakott magyarországi város. A korszerkezet a kereső korú népesség javára kedvezően változott. A lakónépesség alakulása Budaörsön 1970 - 2009 között ÉV FŐ

1970 14578

1980 17255

1990 19832

2007 26309

2008 27048

2009 27461

A különböző életkori csoportokhoz tartozó populáció aránya Magyarország teljes népessége és Budaörs lakossága körében Korcsoport Magyarország Budaörs

0-17 év 19, 2% 20, 1%

18-59 év 60, 3% 61, 1%

60-x év 22, 6% 18, 6%

A budaörsi gyermek és felnőtt népesség korcsoportok és nemek szerinti megoszlása a 2009. évi adatok alapján Korcsoportok 0 – 17 éves 18 – 59 éves 60 – x éves Összesen

Férfi

Nő 2.920 8.308 2.345 13.573

Összesen 2.619 8.498 2.771 13.888

5.539 16.806 5116 27.461

A Budaörsön élők emelkedő esetszámban veszik igénybe a gyermekjóléti alapellátás és/vagy a szociális alapszolgáltatások ellátásait. A város, gyors iramú gazdasági fejlődésének következtében különböző társadalmi helyzetű rétegek számára vonzó helyszín a letelepedésre. Még mindig magas a fővárosból kiköltöző értelmiségiek, középosztálybeliek száma, ugyanakkor igen magas az Észak-, illetve Dél Magyarországról beköltöző, „szerencsét próbálók” száma. Sok esetben ismeretség, rokoni kapcsolat nélkül jelennek meg a településen, bízva a széles körű munkalehetőségekben, s remélve, hogy biztos egzisztenciát tudnak kialakítani. Gyakran előfordul, hogy a saját tulajdonú házukat, a keservesen összeszedett vagyonukat hagyják ott a jobb megélhetés reményében, amely sajnos ez keveseknek sikerül. Ezek az emberek többnyire alulképzettek, sok gyermeket nevelnek, és Budaörsön lakhatási és megélhetési problémákkal küzdenek.

3. Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központ Budaörsön nyújtott szolgáltatásai: Családsegítés (szociális alapszolgáltatás) Támogató szolgáltatás

36

Családsegítő Szolgálat

A Családsegítő Szolgálat célja a működési területén élő személyek és családok szociális és/vagy mentálhigiénés problémáinak, krízishelyzetének enyhítése, megszüntetése, az ilyen helyzetek kialakulásának megelőzése, valamint az életvezetési képesség megőrzése.

Személyi feltételek A Családsegítő Szolgálat a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló többször módosított 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2. sz. mellékletében előírtaknak megfelelő létszámmal és képesítési előírásokkal működik. A Családsegítő Szolgálat szakmai létszáma és dolgozóinak szakképzettsége

Képzettség

Beosztás

Telephely

1 fő szakvizsgázott szociális munkás


1 fő szociális munkás 2 fő szociális menedzser (felsőfokú humán végzettség)

családgondozó családgondozó


1 fő tanácsadó (felsőfokú humán végzettség)

családgondozó

Budaörs

1 fő szociális asszisztens

szociális asszisztens

Budaörs

Speciális végzettség mediátor

adósságkezelési tanácsadó mediátor, utcai szociális munka koordinátor utcai szociális munka koordinátor

A szociális alapképzettségen túl valamennyi családgondozó egyéb speciális végzettséggel is rendelkezik (adósságkezelési tanácsadó, mediátor, utcai szociális munka koordinátor). Az esetmunkában segítségünkre volt külső munkatársként 1 fő jogász, aki megbízási szerződéssel látta el feladatát. A Családsegítő Szolgálatunk munkatársai rendszeresen részt vesznek szakmai konferenciákon és szakmai továbbképzéseken, többek között a Magyar Adósságkezelők Egyesületének szakmai műhely programjain, a Családsegítők Módszertani Központjának szakmai műhelymunkájában. Tárgyi feltételek Az intézmény tárgyi feltételei megfelelőek. A Családsegítő Szolgálat a Szivárvány utca 3. szám alatt található ingatlanban végzi munkáját. A szolgálat a lakótelepen van, tömegközlekedéssel jól megközelíthető. A családgondozók 2 interjúszobában és 1 csoportszobában fogadják a klienseket. A munkatársak 2 munkaszobát használnak. A kiszolgáló helyiségek (ügyfél fogadó, konyha, mosdók) jól felszereltek. Az intézmény a mindennapi munkavégzéshez szükséges technikai eszközökkel rendelkezik (számítógépek, nyomtató, fax, telefonvonalak, internet hozzáférés, stb.), az épület berendezése a kliensek kényelmét, a dolgozók megfelelő munkavégzését szolgálja.

37

A Családsegítő Szolgálat a Gyermekjóléti Központtal közösen használ egy 2 éves Opel COMBO típusú személygépkocsit.

A Családsegítő Szolgálat nyitva tartása: hétfő — szerda: kedd — csütörtök: péntek:

8 – 18 óra 8 – 16 óra 8 – 14 óra

Szakmai munka Szolgálatunk a szociális munka eszközeivel és a mentálhigiénés szemlélet szakmai elvárásai alapján segítő kapcsolatban együttműködik a szolgálathoz – közvetve vagy közvetlenül – segítségért forduló klienssel.

A segítő kapcsolat a kliens által felkínált probléma alapján, közös megegyezésen alapuló együttműködés. Célja, hogy a kliens képessé váljon életvitele szervezésében, konfliktusai kezelésében, érdekeinek képviseletében és védelmében, problémái enyhítésében illetve megoldásában a lehetőség szerinti maximális önállóságra. A családgondozó a felkínált problémával dolgozik. A segítő kapcsolat lényege az együttműködés a családgondozó és a kliens között, amelynek során mindkét félnek konkrét lépéseket kell tennie a problémák megoldásának érdekében. A segítő kapcsolat része, hogy a családgondozó – ügyeleti idején kívül, terep munkája során – otthonában, lakókörnyezetében is együttműködik a klienssel és lakókörnyezetével. A családok segítése érdekében a veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működtetése folyamatos. Résztvevői a szociális és az egészségügyi szolgáltatók, társadalmi szervezetek, egyházak. A területen működő szociális és egészségügyi intézményekkel napi szintű a kapcsolat. Évente egy alkalommal, a Gyermekjóléti Központtal közösen Jelzőrendszeri Konferenciát is tartunk. Gyakran magánszemélyek jelzik telefonon, vagy személyesen a környezetükben nehéz helyzetben élő családokat, magányos embereket, hajléktalanokat. Minden esetben felkeressük otthonukban a jelzett személyeket, családokat, és tájékoztatjuk a családsegítés céljáról, tartalmáról, az általa elérhető lehetőségekről. Ezt követően természetesen a személy, illetve család döntésén múlik, hogy a felkínált szolgáltatást igénybe kívánja-e venni. A Szolgálat az általános segítő feladatokon túl olyan speciális szolgáltatásokat nyújt önállóan, vagy a gondozási folyamat részeként, amelyek hozzájárulhatnak a kliens hosszú távú jólétéhez, a szociális környezetéhez való jobb alkalmazkodáshoz, életvezetési képességének megőrzéséhez. A Családsegítő Szolgálat szolgáltatásai ingyenesek. A szakmai munka számadatai A kliensek életkori megoszlása 2008. 14 625 211 850

Kiskorú (18 év alatti) Aktív korú (18-59 éves) Időskorú (60 év feletti)

Összesen

38

2009. 7 727 173 907

Kliensek száma Éves kliensforgalom (látogatások száma) Kliensek száma (alkalmi és rendszeres) Rendszeres gondozottak száma

2008. 3143 850 234

2009. 3358 907 312

2008. 730 561 1383 199 296

2009. 849 773 1558 299 595

2008. 842 1235 530 122 17

2009. 972 2295 596 183 23

Leggyakrabban előforduló probléma típusok Információkérés Anyagi Ügyintézési Életviteli Foglalkoztatással kapcsolatos

Legtöbbször előforduló esetkezelések Információ nyújtása Ügyintézés segítése Segítő beszélgetés Adósságkezelés Mediáció, konfliktuskezelés

A statisztikai adatokból kitűnik, hogy az esetkezelések között az ügyintézés és a felvilágosítás nyújtása áll vezető helyen. A különböző járadékokhoz, segélyekhez való hozzájutás lehetőségeiről való információnyújtás, a hozzájutáshoz való ügyintézésében nyújtott segítség első helyen áll a segítő munkánkban. Fontos, hogy a hozzánk fordulók megfelelő tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetőségéről, és az igénybevételükre vonatkozó szabályokról, valamint segítsük őket a szükséges iratok kitöltésében. A segítő beszélgetés magas számban áll a személyes segítés fókuszában, ugyanis a kliensek által az első interjú során megfogalmazott probléma sokszor úgynevezett „fedőprobléma”, így az esetmunka során feladatunk a valódi, lényegi probléma feltárása, közös megfogalmazása. A lakhatási gondok és a munkanélküliség megoldásához való segítségnyújtás formája a munkaközvetítés és az albérlet közvetítés. Ezekben az esetekben a gondozás nem ér véget a sikeres állásvállalással, illetve a megfelelő albérlet megtalálásával. Saját külső és belső erőforrásaik mozgósításával tovább segítjük klienseinket az újabb krízishelyzet kialakulásának megelőzése céljából. Eszközként az egyéni esetmunkán túl a csoportokkal végzett szociális munka nyújtotta lehetőségeket használjuk a Szolgálat által működtetett klubokban.

Álláskereső klub Az álláskereső kliensek részére heti egy alkalommal újságot, internetet, telefonálási lehetőséget biztosítunk. Családgondozó segítségével tanulják önéletrajzírást, a felkészülést az állás interjúra. Alkalmanként 4- 8 fő vett részt a foglalkozáson, összesen 18 fő talált munkát. A Szolgálatunkhoz fordulóknak     

szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, pszichológiai és jogi tanácsadást, pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutást, krízishelyzetben segítő beavatkozást, konfliktuskezelő, mediációs szolgáltatást,

39

   

családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldását, hivatalos ügyek intézésének segítését, adományok közvetítését, munkahely -, albérlet keresési lehetőséget

biztosítunk. Szolgálatunk részletes tájékoztatást nyújt:   

a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, az egészségügyi ellátásokról, azok igénybevételéről, a helyben elérhető ellátásokról, szolgáltatásokról, igénybevételük feltételeiről és módjáról, a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, a családtámogatási ellátásokról, a társadalombiztosítási és foglalkoztatáshoz kapcsolódó ellátásokról.

A Családsegítő Szolgálat speciális szolgáltatásai

Adósságkezelési tanácsadás A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról többször módosított 1993. évi III. törvény (Sztv.) lehetővé tette az adósságkezelési szolgáltatás bevezetését. Budaörs Város Önkormányzata helyi szociális rendeletében az adósságkezelési tanácsadás nyújtásával a Családsegítő Szolgálatot bízta meg. Az adósságkezelési tanácsadás keretében a tanácsadó tájékoztatást nyújt az eladósodott (a lakás fenntartást szolgáló rezsi hátralékkal rendelkező) személynek, családnak az adósságkezelés formáiról, feltételeiről. Megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, ennek alapján tesz javaslatot az adósság adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonására. Adatok Adósságkezelési szolgáltatásra jelentkezett adósságkezelési gondozás alatt áll adósságcsökkentő támogatásban részesült az év során

2008. 40 fő

2009. 86 fő

24 fő

32 fő (9 egyén 23 család) 16 fő, 1.911.182 Ft értékben


Adósságkezelésen kívül nyújtott támogatási lehetőség: A Hálózat Alapítványhoz a nehéz anyagi helyzetben levő családok áramköltségeinek támogatására 2008. évben 25 kérelmet, 2009. évben 44 kérelmet továbbítottunk. Az Alapítványtól 10.000 Ft és 160.000 Ft közötti támogatást kaptak a rászorulók.

Aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülők beilleszkedési programja Az Sztv. 37/D § - a alapján az aktív korúak rendszeres szociális segélyére jogosultaknak Budaörs Város Önkormányzata előírja a Családsegítő Szolgálattal való kötelező együttműködést. Az Sztv. módosítása értelmében Szolgálatunk az 55 évet betöltött, és a 14 éven aluli gyermeket nevelő segélyezettek számára nyújt segítséget.

40

A program elemei A program célja: reintegráció a munkaerőpiacra, a segélyezett munkába állítása, eddigi életútjában pozitív változás elérése. Ha ez nem lehetséges, megélhetésének biztosítása egyéb ellátási formákba való bekerüléssel. A beilleszkedési program egyénre szabott reális célokat tartalmaz, figyelembe véve a rendszeres szociális segélyben részesült személy szociális és mentális állapotát. A Családsegítő Szolgálat a következő együttműködési programokat dolgozta ki az aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülők számára:    


Az érintett célcsoport jellemzői A programok kidolgozása során figyelembe vettük a célcsoport szociális, fizikai, pszichés állapotát, intellektuális képességét. Eddigi tapasztalatunk szerint a rendszeres szociális segélyben részesülő személyek csoportjára jellemző, hogy nagyon régóta kiestek a munka világából. Az álláskeresést feladták, önértékelésük alacsony, ismereteik elavultak, új ismeretek befogadására nem nyitottak. Kiszolgáltatottak környezetüknek, családjukban függő helyzetben élnek. Lelkileg instabilak, krónikus betegségekkel, depresszióval küzdenek.

Adatok Aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesülők Ebből: férfi nő régi ellátott új ellátott

2008. 65 fő

2009. 61 fő

36 fő 29 fő 26 fő 39 fő

33 fő 28 fő 38 fő 23 fő

2009-ben összesen 29 személlyel kötöttünk írásbeli megállapodást, melyben a kliens vállalta az igényeihez, szociális és fizikai képességeihez igazodóan kialakított beilleszkedési programban való részvételt. A programban résztvevőknek nyújtott szolgáltatások

egyéni szociális, életvezetési tanácsadás és ügyintézés egyéni álláskeresési tanácsadás Álláskereső Klub

képességfejlesztő és életmód tanácsadó csoport Életmód Klub

Kliensek száma 2008. 2009. 15 41

Alkalom 2008. 2009. 68 206

19 8 0

28 12 10

36 45 0

52 65 5

0

9

0

12

41

2008. 22

2009. 32

rendelkezésre állási támogatásra jogosult lett 2009. márciusától

-

21

jogosultsága az ellátásra megszűnt elköltözött munkaviszonyt létesített nyugdíjra jogosult ápolási díjra jogosult elhunyt

5

-

3 7 3 2 2

1 1 6 1 2

Programból kikerültek száma Ebből:

Utcai szociális munka Az utcai szociális munka keretében figyelemmel kísértük az utcán tartózkodó hajléktalan személyek helyzetét, életkörülményeit. Szükség esetén kezdeményeztük ellátásukat, illetve megtettük az ellátás biztosításához szükséges intézkedéseket. A feladatot két családgondozó látja el, akik képzett utcai szociális munka koordinátorok. A hajléktalanok ellátására Budaörs Város Önkormányzata feladat - ellátási szerződést kötött a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal. Szolgálatunk a hajléktalan kliensek érdekében szorosan együttműködik a Szeretetszolgálat szakembereivel. Ennek keretében Magyar Máltai Szeretetszolgálat hetente egyszer ügyfélfogadást tart intézményünkben. Az ilyen alkalmakkor ügyintézési segítséget nyújtanak, ruhaadományt és tartó élelmiszert osztanak az ellátottaknak. Természetesen rendszeresen sor kerül esetmegbeszélésekre is. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Mozgó Orvosi Szolgálata — a Családsegítő Szolgálat szervezésével —2009 – ben egy alkalommal tartott tüdőszűrő vizsgálatot a Budaörsön élő hajléktalanok számára, amelyen 43 fő vett részt. A Családsegítő Szolgálat 73 hajléktalannak segített az elmúlt évben, akik közül hosszabb-rövidebb ideig ténylegesen az utcán tartózkodott 47 fő. A téli időszakra a — Magyar Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve — mindenkit sikerült fedél alá juttatnunk. Budaörsön, utcán csak 4 fő maradt, akik aláírásukkal is megerősítve visszautasították a felajánlott segítséget.

Hajléktalanoknak nyújtott segítség típusai:         

személyes iratok beszerzése, segélyek intézése, fogyatékossági támogatás, rokkantnyugdíj intézése, kórházi, illetve hajléktalan szállón való elhelyezés, szociális étkezéshez való hozzájutás megszervezése, ruha és élelmiszer adományok közvetítése, családdal való kapcsolat felvétel, álláskeresés, lakhatás segítése, közvetlen életveszély megszüntetése (krízisintervenció).

42

Hajléktalanok elhelyezési formái hajléktalan szállón családba visszakerült faházban, víkendházban (gondnoki teendők ellátására) ismerősöknél albérletben Hajléktalanok számára nyújtott szolgáltatások Rendszeres jövedelemhez juttatás Rendszeres és/vagy alkalmi munkát közvetítése Rendszeres étkezéshez juttatás Rehabilitációs intézetben való elhelyezés Pszichiátriai ellátáshoz segítés

2008. 2 fő 2 fő 8 fő 6 fő 4 fő

2009. 13 fő 9 fő 6 fő 4 fő 3 fő

2008.

2009.

5 fő 12 fő

5 fő 28 fő

10 fő 5 fő 1 fő

20 fő 2 fő 1 fő

A Családsegítő Szolgálat — hagyományaihoz hűen — 2009. december 24-én közadakozásból, valamint a budaörsi Caritas támogatásával megrendezte a hajléktalanok karácsonyi ebédjét, amelyen 55 fő vett részt. 4.

Támogató Szolgálat

A Támogató Szolgálat nyitva álló helyisége: 2040 Budaörs, Szivárvány u. 5. Nyitva tartás: Hétfőtől péntekig: 8 – 16 óráig

Személyi feltételek A Támogató Szolgálat szakmai létszáma és dolgozóinak szakképzettsége Képzettség 1 fő szociális munkás, kötelező támogató szolgálatos képzése folyamatban 1 fő gépkocsivezető, kötelező támogató szolgálatos képzése folyamatban 2 fő szociális munkás kötelező támogató szolgálatos képzést elvégezték

43

Beosztás szolgálatvezető gépkocsivezető személyi segítő

A Támogató Szolgálat működésének tárgyi feltételei Az intézmény a Támogató Szolgálat szállító szolgáltatását egy akadály-mentesített, 9 személyes Volkswagen Transporter típusú (JKL-646) kisbusszal biztosította Budaörs Város területén. Az ügyfelek fogadásához és az adminisztráció végzéséhez színvonalasan kialakított nyitva álló helyiség áll rendelkezésre. Számítógép, korlátlan elérésű internet, telefax, fénymásoló, két telefonvonal segíti a munkavégzést. 2009-ben a Támogató Szolgálat sikeresen pályázott a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal által kiírt fejlesztési pályázaton, melyen a kötelező támogató szolgálati képzésre és informatikai eszközök beszerzésére 500.000 Ft-ot nyert. A támogatás felhasználása a 2010. évben esedékes.

A támogató szolgáltatás Az 1993. évi III. törvény értelmében a Támogató Szolgálat két feladatot lát el:  szállító szolgálat  személyi segítés Szállító szolgálat A szállító szolgáltatás célja az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, és közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások igénybevételének elősegítése. Az igénybejelentéskor az ügyfél jelzi a szállítás időpontját, célját, eszköz-szükségletét (kerekes-szék), valamint a kísérő iránti igényt. A megállapodással rendelkező ügyfeleket előre egyeztetett időpontban bármikor módunkban áll szállítani. Az ellátottaknak nyújtott szolgáltatást a lehetőségeinkhez mérten rugalmasan próbáljuk meg teljesíteni, indokolt esetben munkaidőn (8-16) túli szállítást is vállalunk. Személyi segítés A személyi segítő a fogyatékos személy aktív közreműködésével segítséget nyújt családon és társadalmon belüli integrációhoz. Ennek során lehetővé teszi számára a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, segítséget nyújt a munkavállalásban, valamint a tanulmányok, a szabadidős tevékenységek gyakorlásában, így támogatja a rehabilitáció, a rekreáció, és a reintegráció megvalósulását. A feladatellátás során a személyi segítő tiszteletben tartja a kliens önrendelkezési - és személyiségi jogait, adatait az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeli. Az ellátottak életkor és nemek szerinti megoszlása a 2009. évben 0-5 éves Férfi Nő Összesen

1 1

6-13 éves 2 2

14-17 éves 6 6

18-39 éves 5 11 16

40-59 éves 11 5 16

60-64 éves 3 3 6

44

65-69 éves 5 3 8

70-74 éves 2 11 13

75-79 éves 8 8

80-89 éves 1 1

Összesen 29 48 77

A Támogató Szolgálat kliensei és szolgáltatásai a 2008. és 2009. évben Ellátottak száma Új ellátottak száma Régi ellátottak száma Személyszállítás (km) Személyi segítést igénybevevők száma

2008. 84 26 58 23. 369 71

2009. 77 25 52 16. 873 56

A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008 (VII. 30.). Korm. rendelet értelmében a szolgálat finanszírozása alapvetően megváltozott, részben ezt tükrözik a fenti statisztikai adatok. A 2008. évben a normatív állami támogatás igénybevételének feltétele a szolgálat jogszerű működése volt, tekintet nélkül az ellátotti létszámra. Amint a fenti táblázatból kitűnik, 2008-ban támogató szolgálatunk megállapodással 84 főt látott el, 2009-ben 77-et. 2009. évben a jogszabályváltozás következtében a normatív állami finanszírozás feladategység alapú állami támogatássá alakult, amelyet pályázati úton nyertünk el. A feladategységek számításánál a halmozott fogyatékossága vagy autizmusa miatt szociálisan rászorult személyek segítésével töltött 40 perc, más szociálisan rászorult személyek segítésével töltött 1 óra, illetve a szociálisan rászorult személyek szállítása közben megtett 5 kilométer felel meg egy feladategységnek. A feladategységet kizárólag a megállapodással ellátott szociálisan rászoruló (azaz vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő) kliensek után lehet elszámolni. Az ellátotti létszám stagnálásának, illetve viszonylagos csökkenésének további oka a Budaörs Város helyi szociális rendelete. 2. számú mellékletében meghatározott személyi térítési díjak bevezetése volt. A személyi segítés igénybe vétele csökkent a leginkább (a 2008-ban ellátott 71 fővel szemben 2009 – ben 56 fő), ugyanakkor megfigyelhető a szolgáltatás „átstrukturálódása”; a kevesebb, szociálisan rászoruló ellátott számára „minőségi” ellátást nyújtottunk: több találkozás, differenciált gondozás, kulturális programok szervezése, lebonyolítása. Ezt támasztja alá, hogy a személyi segítés fajlagos száma a 2008. évi 21 – ről 2009 – ben 27 – re emelkedett. Személyi térítési díjak alakulása

Jövedelem kategóriák (Ft) 0 - 42750 42751 - 49875 49876 - 57000 57001 - 64125 64126 -71250 71251 - 85500 85501 - 92625 92626 - 99750 99751 -

Személyi segítés (Ft) 2008. 2009. 0 0 0 45 0 112 0 180 0 247 0 315 0 360 0 405 0 450

Szállítás (Ft) 2008. 2009. 0 0 0 0 0 6 0 10 0 13 0 17 0 19 0 22 0 24

45


Mozgásszervi

2008. 29

2009. 40

22

14 1 8

fogyatékos Látási fogyatékos Hallás fogyatékos Értelmi fogyatékos Autista Halmozottan fogyatékos Összesen

12 2 19 84

14 77

A személyi segítés formái és az alkalmak száma a 2008. és 2009. évben Személyi segítést igénybe vevők száma Összes személyi segítési alkalmak száma Ebből: Orvoshoz kísérés Megbeszélés orvossal Kórházi látogatás Gyógyszer beszerzése Bevásárlás Kísérés Felügyelet Ügyintézés Hozzátartozó segítése Gyógyászati segédeszköz beszerzése Kulturális tevékenység (mozi, színház, stb.) Közösségi program Családi program Fajlagos szám (összes alkalom/ellátottak száma)

2008. 71

2009. 56

1501

1520

163 23 5 95 50 421 188 486 25 4

274 68 14 156 56 364 135 379 23 3

38

42

2 1 21 db/fő

4 4 27 db/fő

46

5.




Az intézmény működési engedélyét kiadó Budakeszi Város Polgármesteri Hivatala a 2009. évben is megvizsgálta az intézmény valamennyi szakmai egysége és telephelye működésének szakmai és tárgyi feltételeit. Az ellenőrzési jegyzőkönyv tanúsága szerint a BTT Szociális és Gyermekjóléti központ működése a jogszabályoknak megfelelő.




Budaörs, 2010. február 16.


47

22-2 010. S Z . E L Ő T E R J E S Z T É S 1. C . S Z . M E L L É K L E T E

B UDAÖRS K ISTÉRSÉG T ÖBBCÉLÚ T ÁRSULÁSA S ZOCIÁLIS ÉS G YERMEKJÓLÉTI K ÖZPONT 2040 Budaörs, Petőfi Sándor u. 1. Pf. 102.  (06-23) 423-100, Fax: (06-23) 428-677 E-mail cím: [email protected]

/2010.

Szakmai beszámoló a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központ 2009. évben folytatott tevékenységéről Törökbálinton Megjegyzés: A pénzügyi beszámolót a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása 2009. évi beszámolója tartalmazza. Beszámolási időszak: 2009. január 1. — 2009. december 31. 1.

Az Intézmény feladatellátására az alábbi jogszabályok irányadók:         

szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet módosításáról szóló 10/2006. (XII. 27.) SzMM rendelet, Törökbálint Város Önkormányzat Képviselő-testülete pénzbeni, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályozásáról szóló 17/2007. (VII. 27.) rendeletét módosító 9/2008. (IV. 04.) rendelete. a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól, valamint a gyermekvédelem helyi szabályozásáról a módosító 42/2009.(IX. 30.) rendelettel egységes szerkezetben 17/2009 (III. 27.), a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008 (VII. 30.).

48

2.

Demográfiai adatok

Igazgatási területe: 29,4 km2 Belterületi népsűrűsége: 401,29 fő/km2 A lakónépesség alakulása Törökbálinton 1990-2008 között ÉV FŐ

1990 9459

1995 9950

2000 10710

2005 12265

2008 12898

A lakónépesség megoszlása korcsoportok szerint ÉV

FŐ

0 – 17 ÉVES

2589

18 – 59 ÉVES

7792

60 – X ÉVES

2517

ÖSSZESEN

12898

Törökbálint demográfiai szempontból a legdinamikusabban fejlődő városok közé tartozik. Míg Magyarország népessége lassan fogy, addig Törökbálinton (és a Budaörsi Kistérség többi településén is) hosszantartó lakosságszám növekedés várható. Az új beköltözők többségében az aktív korosztályból kerülnek ki, akik gyermekeikkel együtt érkeznek a településre, ezzel szinte folyamatosan emelik az aktívak és kiskorúak számát a településen. 3. Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központ Törökbálinton nyújtott szolgáltatásai: Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás Támogató szolgáltatás 3.1.

Gondozási Központ

A Gondozási Központ ellátási formái -

Szociális étkeztetés Házi segítségnyújtás

A szolgálat telephelye: 2045 Törökbálint, Alsóerdősor u. 15. A telephelyet kliensek nem látogatják, munkaidőben (8 – 16 óráig) ügyelet biztosított.

49

A Gondozási Központ szakmai létszáma és dolgozóinak szakképzettsége Képzettség 1 fő szociális gondozó 4 fő szociális gondozó

Beosztás telephelyvezető szociális gondozó

A Gondozási központ működésének tárgyi feltételei Törökbálint Város által a szociális alapszolgáltatások biztosításához Budaörs Kistérség Többcélú Társulása számára átadott TOYOTA HIACE típusú kisteherautót a törökbálinti szociális étkeztetés házhozszállításához, valamint a házi segítségnyújtás feladatainak (bevásárlás) ellátásához használjuk. Munkánk során folyamatos problémát okoz a Gondozási Központ Törökbálint, Alsóerdősor u. 15. szám alatti telephelyének állapota. Az épületet jelenleg közösen használjuk civil szervezetekkel, a Gondozási Központ számára két munkaszoba és mellékhelyiségek állnak rendelkezésre. A munkaszobákban végezzük az adminisztrációt, valamint szárítjuk az ellátottak kimosott ruháit. Az épület jelentős felújításra szorul. Az intézmény karbantartási kötelezettsége keretében, a beázások megszüntetése céljából 2009. nyarán megjavíttattuk a tetőt, a talaj felőli vizesedés megszüntetésére — építész szakember tanácsára — eltávolítattuk a kőlábazatról a vakolatot. A munkakörülmények javítása érdekében fénymásolót, számítógépet szereztünk be, internet hozzáféréssel kiegészítve. A hiányzó bútorokat, berendezési tárgyakat (íróasztalok, székek, fotelek, falitáblák, szőnyegek, függönyök, stb.) megvásároltuk, ezzel biztosítottuk a nem csekély adminisztrációs munka feltételeit. A Törökbálint, Alsóerdősor u. 15. szám alatti épület erőfeszítéseink ellenére is csak korlátozottan alkalmas a szociális alapszolgáltatások nyújtására. Az épület teljes felújítása céljából a BTT Kistérségi Iroda „Budaörsi kistérségi feladatellátás bővítése az infrastrukturális feltételek megteremtésével” címen pályázatot nyújtott be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KMOP – 2009 – 4.5.1. számú pályázati kiírására. 3.1.1. Szociális étkeztetés A szociális étkeztetést igénybevevők száma a 2008. és 2009. évben

Ellátottak száma

2008. 49

2009. 51

Törökbálint Város területén a szociális étkeztetést az ellátottak életkori sajátosságainak, valamint az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően biztosítjuk. Intézményünk a Törökbálinton működő Tüdőgyógyintézet konyhájával kötött szerződést, melynek alapján a konyha üzemeltetője vállalta, hogy a szociális étkeztetésre vonatkozó szabályok betartásával naponta meleg étellel látja el gondozottainkat. Ha az étkezésben részesülő személy egészségi állapota indokolja, orvosi javaslatra diétás étkezést biztosítunk.

50

Szolgáltatás igénybevételnek módja: -

elvitellel, házhozszállítással.

Az étkezések időpontja: - elvitel esetén: 11 – 13 óra között - lakásra szállítás esetén: 11 – 14 óra között A törökbálinti ellátottak életkor és nemek szerinti megoszlása 2009. évben 14-17 18-39 40-59 60-64 65-69 70-74 75-79 80-x Összesen éves éves éves éves éves éves éves éves 5 2 1 2 10 Férfi 20 1 8 3 2 3 14 Nő 31 Összesen 1 13 5 1 2 5 24 51 A szociális étkeztetést igénybe vevők 2008.

2009.

49

51

49

17

0

34

1

6

48

45

11

23

étkezést igénybe vevők új igénybevevők régi igénybe vevők elvitellel igénybe vevők házhoz szállítással igénybe vevők térítési díjat nem fizet

Személyi térítési díjak alakulása a 2009. évben 1 főre jutó jövedelem ÖNYM 150% alatt 150% - 300% 300% felett 90 év feletti életkor miatt ingyenes

Létszám 6 fő 18 fő 22 fő 5 fő

Személyi térítési díj étkezés + szállítás (átlag) 0 Ft 254 Ft + 48 Ft 488 Ft + 95 Ft 0 Ft

A személyi térítési díjak mértékét a Törökbálint Város Önkormányzat Képviselő-testülete pénzbeni, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályozásáról szóló 17/2007. (VII. 27.) rendeletét módosító 9/2008. (IV. 04.) rendelete, valamint a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól, valamint a gyermekvédelem 51

helyi szabályozásáról a módosító 42/2009.(IX. 30.) rendelettel egységes szerkezetben 17/2009 (III. 27.) szabályozza. A rendelet értelmében a 80 év feletti egyedülálló igénybevevők egy kategóriával alacsonyabb személyi térítési díjat fizetnek, a 90 éven felüliek számára az ellátás ingyenes.

3.1.2.Házi segítségnyújtás A házi segítségnyújtást igénybevevők száma a 2008. és 2009. évben Ellátottak száma

2008. 16

2009. 27

Házi segítségnyújtás keretében gondoskodunk azokról a rászorulókról, akik otthonukban élnek, de önmaguk ellátására nem, vagy csak részben képesek, továbbá gondozási szükségletük a napi négy órát nem haladja meg. Az ilyen emberek számára megnyugtató, hogy saját otthonukban élhetnek, amelyre a házi segítségnyújtás szolgáltatásunk nélkül nem lenne módjuk. A gondozó segítséget nyújt a személyi és környezeti higiéné fenntartásában, a szellemi képességek megőrzésében, a külvilággal való kapcsolat ápolásában.. A házi segítségnyújtás keretében a gondozó segítséget nyújt - étkezés biztosítása - bevásárlás - testi, személyi higiénia biztosítása - környezet tisztántartásának biztosítása - orvoshoz kísérés, orvos lakásra hívása, gyógyszerkiváltás, gyógyszeradagolás - orvosi előírás szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása - hivatalos ügyek intézése - külső kapcsolattartás elősegítése - mentális gondozás szükségletének kielégítésében. Az ellátottak életkor és nemek szerinti megoszlása 40-59 60-64 65-69 éves éves éves 2 1 Férfi 4 2 Nő Összesen 6 3

70-74 éves

75-79 80-x Összesen éves éves 1 3 7 1 3 10 20 1 4 13 27

52

A szociális gondozók száma és esetszámainak alakulása a 2008. és 2009. évben

Megnevezés Szociális gondozók száma Szociális gondozók által ellátottak száma Egy gondozóra jutó ellátotti létszám Gondozási alkalmak havi átlaga Gondozási alkalmak összesen

2008. 5 fő 16 fő 3,2 fő 137 alkalom 1666 alkalom

2009. 5 fő 27 fő 5,4 fő 159 alkalom 1909 alkalom

A gondozási esetek számának alakulása jelzi, hogy egy-egy gondozott ellátása több időt igényel. A szolgáltatás folyamatos, szükség esetén megoldott a délutáni, illetve esti ellátás is. Személyi térítési díjak alakulása a 2009. évben 1 főre jutó jövedelem ÖNYM 150 % alatt ÖNYM 150 % felett 90 év feletti életkor miatt ingyenes

Létszám 2 22 3

Személyi térítési díj átlagos gondozási óradíj 0 Ft 212 Ft 0 Ft

A személyi térítési díjak mértékét a Törökbálint Város Önkormányzat Képviselő-testülete pénzbeni, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályozásáról szóló 17/2007. (VII. 27.) rendeletét módosító 9/2008. (IV. 04.) rendelete, valamint a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól, valamint a gyermekvédelem helyi szabályozásáról a módosító 42/2009.(IX. 30.) rendelettel egységes szerkezetben 17/2009 (III. 27.) szabályozza. A rendelet értelmében a 90 éven felüliek számára az ellátás ingyenes.

53

Gondozási – ápolási feladatok 2008. és 2009. évi megoszlása Tevékenység megnevezése Házi segítségnyújtást igénybevevők száma Ápolási – gondozási feladatok megoszlása Étkeztetés biztosítása Vásárlás Háztartási munka

2008. 2009. 16 fő 27 fő

11fő 13 fő 4 fő

14 fő 18 fő 7 fő

7 fő 5 fő 7 fő 1 fő 3 fő 4 fő 1 fő 4 fő

9 fő 8 fő 14 fő 3 fő 4 fő 9 fő 3 fő 7 fő

6 fő

11 fő

1 fő 7 fő 2 fő

1 fő 12 fő 1 fő

3 fő 2 fő 4 fő

13 fő 14 fő 11 fő

(mosogatás, takarítás, pakolás stb.)

Mosás Ágynemű csere Fürdetés, hajmosás Borotválás Sétáltatás Vérnyomásmérés Vércukorszint mérés Tüzelő előkészítés, befűtés (téli időszak)

Síkosság-mentesítés (téli időszak)

Orvoshoz kísérés Gyógyszer kiváltás Kórházi látogatás (bent fekvés esetén)

Hivatalos ügyek intézése Csekk befizetés Mentális gondozás

Az ellátottaknak valamennyi ünnepen (húsvét, anyák napja, idősek világnapja, mikulás és karácsony) ajándékkal és üdvözlő lappal kedveskedtünk.

3.2.


A Támogató Szolgálat nyitva álló helyisége: 2040 Budaörs, Szivárvány u. 5. Nyitva tartás: Hétfőtől péntekig: 8 – 16 óráig Nyitvatartási időn kívül a Szolgálat ügyeleti telefonszámon érhető el.

54

Személyi feltételek A Támogató Szolgálat szakmai létszáma és dolgozóinak szakképzettsége Képzettség 1 fő szociális munkás, kötelező támogató szolgálatos képzése folyamatban 1 fő gépkocsivezető, kötelező támogató szolgálatos képzést elvégezte 2 fő szociális asszisztens OKJ képzés (heti 20-20 órában)

Beosztás szakmai vezető gépkocsivezető személyi segítő

Szolgáltatást nyújtja Budaörs, Pusztazámor, Sóskút, Törökbálint Pusztazámor, Sóskút, Törökbálint Pusztazámor, Sóskút, Törökbálint

A Támogató Szolgálat működésének tárgyi feltételei Az intézmény a Támogató Szolgálat szállító szolgáltatását a 2008. évben, továbbá a 2009. év első felében 5 személyes OPEL COMBO típusú személyautóval biztosította. A szociálisan rászoruló, fogyatékkal élő emberek részéről szállítás iránt felmerülő többletigény kielégítésére a BTT Polgármesterek Tanácsa jóváhagyásával 2009. nyarán akadály - mentesített, 9 személyes OPEL Vivaro (LOS 605) kisbuszt vásároltunk. Az ügyfelek fogadásához és az adminisztráció végzéséhez színvonalasan kialakított nyitva álló helyiség biztosított. Három számítógép, korlátlan elérésű internet, telefax, fénymásoló, két telefonvonal segíti a munkavégzést. 2009-ben a Támogató Szolgálat sikeresen pályázott a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalt által kiírt fejlesztési pályázatra, melyen a kötelező támogató szolgálati képzésre és informatikai eszközök beszerzésére 500.000 Ft-ot nyert. A támogatás felhasználása a 2010. évben esedékes. A támogató szolgáltatás Az 1993. évi III. törvény értelmében a Támogató Szolgálat két feladatot lát el:  szállító szolgálat  személyi segítés Szállító szolgálat A szállító szolgáltatás célja az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, és közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások elérhetőségének igénybevételének elősegítése. Az igénybejelentéskor az ügyfél jelzi a szállítás időpontját, célját, eszköz-szükségletét (kerekes-szék), valamint a kísérő iránti igényt. A megbeszélt időpontot a személyi segítő regisztrálja, és tájékoztatja erről a gépjárművezetőt. A megállapodással rendelkező ügyfeleket előre egyeztetett időpontban bármikor módunkban áll szállítani. Az ellátottaknak nyújtott szolgáltatást a lehetőségeinkhez mérten rugalmasan próbáljuk meg teljesíteni, indokolt esetben munkaidőn (8-16) túli szállítást is vállalunk. Személyi segítés

55

A személyi segítő a fogyatékos személy aktív közreműködésével segítséget nyújt családon és társadalmon belüli integrációhoz. Ennek során lehetővé teszi számára a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, segítséget nyújt a munkavállalásban, valamint a tanulmányok, a szabadidős tevékenységek gyakorlásában. Így támogatja a rehabilitáció, a rekreáció, és a reintegráció megvalósulását. A feladatellátás során a személyi segítő tiszteletben tartja a kliens önrendelkezési - és személyiségi jogait, adatait az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeli. Az intézmény ismertségét jelzi, hogy sok gyógyászati segédeszközt adományoznak, melyeket a rászorulóknak ingyen kölcsönzünk. A Támogató Szolgálat kliensei és szolgáltatásai a 2008. és 2009. évben

Ellátottak száma Új ellátottak száma Régi ellátottak száma Személyszállítás (km) Személyi segítést igénybevevők száma

Megállapodással 14 10 4

Törökbálint 2008 Megállapodás nélkül 8 6 2

2009 14 2 12

17200

4893

16226

14

8

9

A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008 (VII. 30.). Korm. rendelet értelmében a szolgálat finanszírozása alapvetően megváltozott, részben ezt tükrözik a fenti statisztikai adatok. A 2008. évben a normatív állami támogatás igénybevételének feltétele a szolgálat jogszerű működése volt, tekintet nélkül az ellátotti létszámra. Amint a fenti táblázatból kitűnik, 2008ban támogató szolgálatunk megállapodással 14 főt látott el (rendszeres ellátottak), megállapodás nélkül 8 főt (visszatérő alkalmi ellátottak). 2009. évben a jogszabályváltozás következtében a normatív állami finanszírozás feladategység alapú állami támogatássá alakult, amelyet pályázati úton nyertünk el. A feladategységek számításánál a halmozott fogyatékossága vagy autizmusa miatt szociálisan rászorult személyek segítésével töltött 40 perc, más szociálisan rászorult személyek segítésével töltött 1 óra, illetve a szociálisan rászorult személyek szállítása közben megtett 5 kilométer felel meg egy feladategységnek. A feladategységet kizárólag a megállapodással ellátott kliensek után lehet elszámolni. A korábbi, megállapodás nélkül ellátott ügyfeleink gondozására a támogató szolgálat keretei között 2009-ben ezért már nem volt lehetőség, ellátásukat jogosultság esetén a Gondozási Központ folytatta. Az ellátotti létszám stagnálásának, csökkenésének további oka a Törökbálint Város helyi szociális rendelete 3. számú mellékletében meghatározott személyi térítési díjak bevezetése volt. Ugyanakkor megfigyelhető a gondozotti létszám belső struktúrájának átalakulása; rendszeres szállítottaink közül, akiket személyi segítő kíséretében naponta óvodába, iskolába, szociális foglalkoztatóba viszünk 4 fő kiskorú, 1 fő nagykorú. Személyi térítési díjak alakulása

56

Személyi segítés (Ft) 2008 2009 0 0 0 41 0 102 0 163 0 224 0 285 0 326 0 366 0 407

Jövedelem kategóriák (Ft) 0-42750 42751-49875 49876-57000 57001-64125 64126-71250 71251-85500 85501-92625 92626-99750 99751-

Szállítás (Ft) 2008 0 0 0 0 0 0 0 0 0

2009 0 0 5 8 12 15 17 19 21


Férfi Nő Összesen

0-5 éves 1 1

6-13 éves 3 3

14-17 18-39 40-59 60-64 65-69 éves éves éves éves éves 1 1 1 1 2 1 1 3 2 1

Az ellátottak fogyatékosság szerinti megoszlása 2009. évben 3 3 2 1 0 5 14

Mozgásszervi fogyatékos Látási fogyatékos Hallás fogyatékos Értelmi fogyatékos Autista Halmozottan fogyatékos Összesen

57

70-74 75-79 Összesen éves éves 7 1 2 7 1 2 14

A személyi segítés formái és az alkalmak száma 2009. évben Személyi segítést igénybe vevők száma Ebből: Orvoshoz kísérés Megbeszélés orvossal Kórházi látogatás Gyógyszer beszerzése Bevásárlás Kísérés Felügyelet Ügyintézés Hozzátartozó segítése Gyógyászati segédeszköz beszerzése Sétáltatás Kulturális tevékenység (mozi, színház, stb.) Közösségi program Családi program Összesen Fajlagos szám

2008. 22

2009. 9

52 2 1 3 329 0 1 95 22 2

17 6 2 6 195 24 7 63 9 1

2 3

6 8

3

3 2 349 39 db/fő

515 23 db/fő

A támogató szolgáltatás a házi segítségnyújtás és a szociális étkeztetés összefüggései Szociális alapszolgáltatásban részesült Ebből: Csak támogató szolgáltatásban részesült Csak étkeztetésben részesült Csak házi segítségnyújtásban részesült Támogató szolgáltatásban és étkeztetésben részesült Házi segítségnyújtásban és étkeztetésben részesült Mindhárom szolgáltatásban részesült 4.

75 fő 11 fő 35 fő 13 fő 2 fő 13 fő 1 fő






Az intézmény működési engedélyét kiadó Budakeszi Város Polgármesteri Hivatala a 2009. évben is megvizsgálta az intézmény valamennyi szakmai egysége és telephelye működésének szakmai és tárgyi feltételeit. Az ellenőrzési jegyzőkönyv tanúsága szerint a BTT Szociális és Gyermekjóléti központ működése a jogszabályoknak megfelelő. A Támogató Szolgálat feladatellátását 2009. november 16-án megvizsgálta a Magyar Államkincstár Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága. Az ellenőrzési jegyzőkönyv tanúsága szerint a szolgálat a 2008. évi normatív állami támogatást jogszerűen használta fel.

58

5.

Összegezés

A Törökbálinton a BTT Szociális és Gyermekjóléti Központ által nyújtott szociális ellátások biztosítása során továbbra is elvünk a legközelebb elérhető, mindenhol azonosan magas színvonalú ellátás biztosítása. A 2009. évben a szociális alapszolgáltatások közül a szociális étkezésben és a házi segítségnyújtásban részesülők száma növekedett. Ennek hátterében az intézmény által nyújtott ellátások ismertségének fokozódása, illetve az ellátottak részéről növekvő igény áll. A 2009. év II. félévétől a Támogató Szolgálatnál megfigyelhető a gondozottak számának csökkenése. Amint a fentiekben elemeztük, ennek hátterében részben a személyi térítési díjak bevezetése áll. Rövid távú terveink között szerepel a házi segítségnyújtásban, a szociális étkeztetésben, valamint a támogató szolgáltatásban részesülők létszámának növelése, amelyet az ellátási formáról szóló folyamatos tájékoztatással kívánunk elérni. Javasoljuk, hogy Törökbálint Város Önkormányzat Képviselő Testülete — lehetőség esetén — szíveskedjék fontolóra venni a Támogató Szolgálat személyi segítés szolgáltatásának térítési díja mérséklését, amelynek eredményeként több rászorulónak biztosíthatnánk a szolgáltatást. Továbbra is módunkban áll várakozás nélkül, haladéktalanul kielégíteni a szociális alapszolgáltatásokra vonatkozó igényeket. A 2009. évben intézményünk által nyújtott ellátásokkal kapcsolatban ellátotti kifogás, panasz sem az intézményvezetőnél, sem a fenntartónál nem merült fel, ebből, és a hozzánk érkezett észrevételekből arra következtetünk, hogy gondozottaink szolgáltatásainkkal elégedettek. Szakmai feladatainkat a jogszabályoknak és a szakmai standard-oknak megfelelően magas színvonalon biztosítjuk, a nyilvántartási rendszert napra készen vezetjük. Feladatunkat Törökbálint Város lakosaival, Önkormányzatával, Bizottságaival, Polgármesteri Hivatal Irodáival együttműködve, folyamatos tájékoztatás mellett látjuk el.

a

Amint a fentiekben bemutattuk a törökbálinti ellátás minőségének és mennyiségének növelése céljából infrastrukturális beruházásokat (gépjármű-vásárlás, számítógép, irodabútor, internet hozzáférés) végeztünk, illetve az épület karbantartási feladatainknak is eleget tettünk. Amennyiben a Gondozási Központ épülete ügyfélfogadásra, közösségi alkalmak rendezésére alkalmassá válna, örömmel vállalnánk gondozottaink számára szabadidős programok, kisebb ünnepségek (születésnap, anyák napja, idősek napja, karácsony, stb.), közösségi alkalmak lebonyolítását. Budaörs, 2010. február 4.

Egri Péter Kistérségi Iroda irodavezető


59

22-2 010. S Z . E L Ő T E R J E S Z T É S 1. D . S Z . M E L L É K L E T E

B UDAÖRS K ISTÉRSÉG T ÖBBCÉLÚ T ÁRSULÁSA S ZOCIÁLIS ÉS G YERMEKJÓLÉTI K ÖZPONT 2040 Budaörs, Petőfi Sándor u. 1. Pf. 102.  (06-23) 423-100, Fax: (06-23) 428-677 E-mail cím: [email protected] Szakmai beszámoló a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központ 2009. évben folytatott tevékenységéről Sóskúton

Megjegyzés: A pénzügyi beszámolót a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása 2009. évi beszámolója tartalmazza. Beszámolási időszak: 2009. január 1. — 2009. december 31. I.

Az Intézmény feladatellátására az alábbi jogszabályok irányadók:         

szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet módosításáról szóló 10/2006. (XII. 27.) SzMM rendelet, Sóskút Község Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2008. (VI. 17.) sz. rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól, Sóskút Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2008. (VI. 17.) sz. rendelete a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás helyi szabályairól, Sóskút Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2008. (VI. 17.) sz. rendelete a felnőtt és gyermek személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokról (egységes szerkezetben a 8/2008 (VI. 30.) sz. rendelettel,

II. Demográfiai adatok Sóskút területe: Belterületi népsűrűsége:

2. 676 ha 107, 48 fő/km2

60

A lakónépesség alakulása 1990 - 2008 között ÉV FŐ

1990 2413

1995 2490

2000 2709

2005 3026

2007 3048

2008 3077

60 – X ÉVES

ÖSSZESEN


0 – 17 ÉVES

18 – 59 ÉVES

596

FŐ

1870

611

3.077

Demográfiai szempontból Sóskút a dinamikusan fejlődő települések közé tartozik. Míg Magyarország népességének lassú fogyása figyelhető meg, addig Sóskúton (és a Budaörsi Kistérség többi településén is) hosszantartó lakosságszám növekedés várható. Az új beköltözők többnyire az aktív korosztályból kerülnek ki, akik gyermekeikkel együtt érkeznek, ezzel szinte folyamatosan emelik az aktívak és kiskorúak lélekszámát.

III. A Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központ által Sóskúton biztosított szolgáltatások 2009. január 1. - jétől

Sóskút

III.1.

Gyermek- Családsegítő Támogató Szociális Házi jóléti Szolgálat Szolgálat étkeztetés segítségKözpont nyújtás X X X X X

Idősek Klubja X


A Családsegítő Szolgálat szakmai létszáma és dolgozóinak szakképzettsége Képzettség

Beosztás



1 fő szociális munkás (heti 20 órában)

családgondozó

Telephely Budaörs, Sóskút, Pusztazámor, Herceghalom, Páty, Telki Sóskút Pusztazámor


mediátor

A Családsegítő Szolgálat munkáját 1 fő jogász és 1 fő pszichológus segíti, akik megbízási szerződéssel látják el feladatukat. A családgondozást Sóskúton helyben biztosítjuk az ellátottak számára, valamint igény esetén a pszichológiai, jogi tanácsadást, mediációt és a család/párterápiát is. A Családsegítő Szolgálat nyitva tartása: hétfő: 9 – 12 szerda: 13 – 16

61

A szolgálat nyitva tartáson kívül ügyeleti telefonszámon érhető el. A szolgálat sóskúti telephelye: 2038 Sóskút, Fő út 3. A Gondozási Központ épületében egy munkaszoba áll rendelkezésre. Számítógép, korlátlan elérésű internet, telefax, fénymásoló, telefonvonal biztosított a munkavégzéshez. III.1.1. A szakmai munka számadatai

A 2009. évi ellátottak száma korcsoportok és nemek szerinti bontásban Sóskút férfi nő 7 – 13 év 14 – 17 év 18 – 34 év 35 – 49 év 50 – 61 év 62 – x év Összesen Mind összesen

4 12 8 3 27 91

2 12 15 12 23 64

Kliensek számának alakulása a 2008. és 2009. évben

Kliens forgalom Kliensek száma Gondozottak száma

Sóskút 2008. 2009. 286 356 59

91

59

73

Leggyakrabban előforduló problémák a 2008. és 2009. évben Sóskút 2008.

Információ kérés Anyagi probléma Ügyintézés segítése Életviteli probléma Foglalkoztatással kapcsolatos Összesen

2009.

42

46

21

61

25

78

64

38

13

37

165

260

62

Legtöbbször előforduló esetkezelések a 2008. és 2009. évben Sóskút 2008.

Információ nyújtás Segítő beszélgetés Családlátogatás Adósságkezelés Összesen

2009.

59

106

59

178

91

153

0

0

209

437

A családsegítő szolgálat további feladatai -

szociális és egyéb információs adatok gyűjtése az ellátást igénybe vevő megfelelő tájékoztatása érdekében, pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadás szervezése, aktív korú nem foglalkoztatott személyek beilleszkedési programjának szervezi, programok szervezése a működési területén élők számára, segítség nyújtása az egyének, a családok kapcsolatkészségének javításához, speciális támogató, önsegítő csoportok szervezése, működtetése, speciális szolgáltatásokat nyújtása.

A Családsegítő Szolgálat speciális szolgáltatásai Adósságkezelési tanácsadás A 2009. évben Sóskúton az adósságkezelési szolgáltatást senki sem vette igénybe. Adósságkezelésen kívül nyújtott támogatási lehetőségek A Hálózat és a Héra Alapítványhoz 13 nehéz anyagi helyzetben levő család áramköltségeinek támogatására benyújtott kérelmét továbbítottuk. Az Alapítványtól háztartásonkánt 10.000 Ft és 160.000 Ft közötti támogatást kaptak a kérelmezők. A Családsegítő Szolgálat munkatársa segítséget nyújtott ahhoz, hogy a rászorulók védett fogyasztóként regisztráltassák magukat az érintett közműveknél (TIGÁZ, ELMŰ).

Aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülők beilleszkedési programja Az Sztv. 37/D § - a alapján az aktív korúak rendszeres szociális segélyére jogosultaknak a települési Önkormányzatok előírják a Családsegítő Szolgálattal való kötelező együttműködést. Az Sztv. módosítása értelmében Szolgálatunk az 55 évet betöltött, és a 14 éven aluli gyermeket nevelő segélyezettek számára nyújt segítséget.

63

A program elemei A program célja: reintegráció a munkaerőpiacra, a segélyezett munkába állítása, eddigi életútjában pozitív változás elérése. Ha ez nem lehetséges, megélhetésének biztosítása egyéb ellátási formákba való bekerüléssel. A beilleszkedési program egyénre szabott reális célokat tartalmaz, figyelembe véve a rendszeres szociális segélyben részesült személy szociális és mentális állapotát. A Családsegítő Szolgálat a következő együttműködési programokat dolgozta ki az aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülők számára:    


Az érintett célcsoport jellemzői A programok kidolgozása során figyelembe vettük a célcsoport szociális, fizikai, pszichés állapotát, intellektuális képességét. Eddigi tapasztalatunk szerint a rendszeres szociális segélyben részesülő személyek csoportjára jellemző, hogy nagyon régóta kiestek a munka világából. Az álláskeresést feladták, önértékelésük alacsony, ismereteik elavultak, új ismeretek befogadására nem nyitottak. Kiszolgáltatottak környezetüknek, családjukban függő helyzetben élnek. Lelkileg instabilak, krónikus betegségekkel, depresszióval küzdenek.

Az aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesülők beilleszkedési programjára vonatkozó számadatok a 2008. és 2009. évben A programban résztvevőknek nyújtott szolgáltatások

egyéni szociális, életvezetési tanácsadás és ügyintézés egyéni álláskeresési tanácsadás Álláskereső Klub

Kliensek száma 2008. 2009. 6 2 9 7

2 6

Alkalom 2008. 2009. 14 10 21 17

8 3

Utcai szociális munka Az utcai szociális munka keretében figyelemmel kísértük az „utcán tartózkodó” hajléktalan személyek helyzetét, életkörülményeit. Szükség esetén kezdeményeztük ellátásukat, illetve megtettük az ellátás biztosításához szükséges intézkedéseket.

Hajléktalanoknak nyújtott segítség típusai:        

személyes iratok beszerzése, segélyek intézése, fogyatékossági támogatás, rokkantnyugdíj intézése, kórházi, illetve hajléktalan szállón való elhelyezés, szociális étkezéshez való hozzájutás megszervezése, ruha és élelmiszer adományok közvetítése, családdal való kapcsolat felvétel, álláskeresés,

64

 

lakhatás segítése, közvetlen életveszély megszüntetése (krízisintervenció).

. Sóskúton példaértékű a lakosság szolidaritása, együttérzése a rászorulókkal. Gondozási Központunkban működő adományraktárunkba folyamatosan érkeznek az adományok, amelyeket a rászorulóknak továbbítunk.

III.2.

Gondozási Központ

A Gondozási Központ ellátási formái - Szociális étkeztetés - Házi segítségnyújtás - Idősek Klubja A Gondozási Központ nyitva tartása Sóskút

Hétfőtől péntekig: 7 – 15 óra

A Gondozási Központ szakmai létszáma és dolgozóinak szakképzettsége Képzettség 1 fő szociális munkás (heti 20 órában) 1 fő szociális gondozó 4 fő szociális gondozó

Beosztás telephelyvezető klubvezető szociális gondozó

A Gondozási központ működésének tárgyi feltételei A szolgálat sóskúti telephelye: 2038 Sóskút, Fő út 3. Az intézmény Sóskút Község által biztosított Sóskút, Fő u. 3. szám alatti épületben működik. Az épület a kistérségi feladatellátás megkezdése előtt is hasonló célt szolgált. Elhelyezkedése központi, klienseink ismerik, a falu életében jelentős szerepet tölt be. A ház kb. 80 éves, megkímélt állapotú, de felújításra szorul. Munkatársaink óvják, védik, mindent elkövetnek, hogy klienseik számára kellemessé, hangulatossá tegyék.

A mindennapi munkavégzéshez saját forrásból szereztünk be fénymásolót/nyomtatót/faxot, számítógépet internet hozzáféréssel. Az év során új bútorok és kiegészítők beszerzésével sikerült még hangulatosabbá, otthonosabbá tenni az Idősek Klubjának helyet adó helyiséget, így kisebb rendezvényeink már a meghitt, barátságos helyszínen kerültek lebonyolításra. III.2.1.Szociális étkeztetés A szolgáltatás célja: Étkeztetés keretében legalább napi egyszeri meleg étellel azokról az ellátási területen élő lakosokról kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve eltartottjaiknak tartósan vagy átmenetileg nem képesek biztosítani életkoruk, szociális helyzetük, és/vagy egészségi állapotuk miatt.

65

A szociális étkeztetést igénybevevők száma a 2008. és 2009. évben Ellátottak száma

2008. 33

2009. 42

A 2009. évben ellátottak száma korcsoportok és nemek szerinti bontásban

14 – 17 év 18 – 39 év 40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80 – 89 év 90 – x év Összesen Mind összesen

Sóskút férfi nő 1 5 2 8 3 2 2 7 4 8 17

25 42

Étkeztetésben részesítethetők köre: -


Sóskút Község területén a szociális étkeztetést az ellátottak életkori sajátosságainak, valamint az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelően biztosítjuk. Intézményünk Sóskúton a Lovardában működő Szaném – Architect Kft konyhájával kötött szerződést, melynek alapján a konyha üzemeltetője vállalta, hogy a szociális étkeztetésre vonatkozó szabályok betartásával naponta meleg étellel látja el gondozottainkat.

Az étkezések időpontja: - elvitel esetén: 11 – 13 óra között - lakásra szállítás esetén: 11 – 14 óra között Szolgáltatás igénybevételének módja: -

helyben, elvitellel, házhozszállítással.

66

A szociális étkeztetést igénybe vevők 2009. évben az étkezést igénybe vevők száma Ebből: 2009. évben új igénybevevők 2009. évben régi igénybe vevők Elvitellel igénybe vevők Házhoz szállítással igénybe vevők Térítési díjatnem fizet

Sóskút 42

32 10 23 19 16

A szociális étkeztetés igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik. A szolgáltatás igénybevételének feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatjuk. Az étkeztetés térítésköteles szolgáltatás. A személyi térítési díj az ellátott jövedelmétől függ. Étkeztetés esetén a fizetendő térítési díj nem haladhatja meg az étkezést igénybe vevő jövedelmének 20 %-át, amennyiben az ellátott étkeztetésben és házi segítségnyújtásban is részesül, úgy a fizetendő térítési díj nem haladhatja meg jövedelmének 30 %-át.

Az ellátás igénybevételéről a szolgáltatást nyújtó, illetve az ellátást igénybe vevő vagy törvényes képviselője megállapodást köt. Személyi térítési díjak alakulása a 2009. évben 1 főre jutó jövedelem ÖNYM 150 %alatt 150 % - 300 % 300% felett

Létszám

Személyi térítési díj Étkezés + szállítás (átlag)

10 17 15

0 Ft 427 Ft + 50 Ft 550 Ft + 50 Ft

A személyi térítési díjak mértékét a Sóskút Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2008. (VI. 17.) sz. rendelete a felnőtt és gyermek személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokról egységes szerkezetben a 8/2008 (VI. 30.) sz. rendelettel határozza meg.

III.2.2.

Házi segítségnyújtás

A szolgáltatás célja: Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, gondoskodásra nem számíthatnak. Az igénylőt házi segítségnyújtásban, gondozásban, ápolásban lakásán, lakókörnyezetén belül részesítjük. A gondozás során a cél az önálló életvitel fenntartása, a szociális és mentális állapot javítása.

67

A házi segítségnyújtást igénybevevők száma a 2008. és 2009. évben 2008. 12

Ellátottak száma

2009. 21

A 2009. évi ellátottak száma korcsoportok és nemek szerinti bontásban

40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80 – 89 év 90 – x év Összesen Mind összesen

Sóskút férfi nő 3 1 3

8 6

4

17 21

Alapvető gondozási, ápolási feladatok:

Házi segítségnyújtás keretében történik a gondoskodás azokról a rászoruló személyekről, akik otthonukban élnek, önmaguk ellátására nem, vagy csak részben képesek, továbbá gondozási szükségletük a napi négy órát nem haladja meg. Az ellátottak számára megnyugtató, hogy saját otthonukban maradhatnak. A gondozó helyben nyújt segítséget a személyi és környezeti higiéné fenntartásában, a külvilággal való kapcsolat ápolásában. A gondozók sok esetben családpótló szerepet töltenek be. A házi segítségnyújtás módját, formáit, gyakoriságát a gondozott egészségi állapota, szociális helyzete és egyéni szükségletei alapján kell meghatározni. A szociális gondozóink a házi segítségnyújtás keretében elvégeznek a gondozottal kapcsolatban minden szükséges teendőt, különösen: - étkezés biztosítása - bevásárlás - testi, személyi higiénia biztosítása - környezet tisztántartásának biztosítása - orvoshoz kísérés, orvos lakásra hívása, gyógyszerkiváltás, gyógyszeradagolás - orvosi előírás szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása - hivatalos ügyek intézése - külső kapcsolattartás elősegítése - mentális gondozás Szociális gondozóink megfelelő empátiás készséggel, nagyfokú türelemmel és jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkeznek. A házi segítségnyújtásban tevékenykedő szociális gondozók segítséget nyújtanak a rekreációs tevékenységben is. Szükség esetén felolvasnak a gondozottnak, megírják leveleiket, tartják a kapcsolatot a rokonokkal, ismerősökkel, sok esetben csak ők jelentik a kapcsolatot a külvilággal.

68

A szociális gondozó az elvégzett gondozási tevékenységekről gondozási naplót vezet. Ennek alapján történik a havonta fizetendő személyi térítési díj kiszámítása is.

A szociális gondozók létszáma és esetszámaik 2009. évben Sóskút 2008. 2009.

Megnevezés

Szociális gondozók száma 2009. évben az ellátást igénybe vevők száma Egy gondozóra jutó ellátotti szám Gondozási alkalmak havi átlaga 2009. évben az összes gondozási alkalmak száma

3,5

2

12

21

4,5

10,5

78,6

115,4

1.258

1385

Gondozási – ápolási tevékenységek 2008. és 2009. évi megoszlása

Tevékenység megnevezése Házi segítség nyújtást igénybevevők száma

Sóskút 2008.

2009.

12

21

Ápolási – gondozási tevékenységek Étkeztetés biztosítása Vásárlás Háztartási munka (mosogatás, takarítás, pakolás) Mosás Ágynemű csere Fürdetés, hajmosás Borotválás Sétáltatás Vérnyomásmérés Vércukorszint mérés Tüzelő előkészítés, befűtés (téli időszak) Síkosságmentesítés (téli időszak) Orvoshoz kísérés Gyógyszer kiváltás

12

16

9 7

12 8

7 3 3

3 3 11

1 3 3 2

1 3 2 3

2

3

3

8

6 5

2 11

69

Kórházi látogatás (bent fekvés esetén) Hivatalos ügyek intézése Csekk befizetés Mentális gondozás

7

2

7

9

11 3

14 16

Az ellátás igénybevételéről a szolgáltatást nyújtó, illetve az ellátást igénybe vevő vagy törvényes képviselője megállapodást köt. Az ellátottaknak valamennyi ünnepen (húsvét, anyák napja, idősek világnapja, mikulás és karácsony) ajándékkal és üdvözlő lappal kedveskedtünk.

A házi segítségnyújtás és a szociális étkezés összefüggései

Megnevezés Alapszolgáltatásban részesül

Sóskút 47

Ebből:

Étkeztetésben részesül Házi segítségnyújtásban részesül Mindkét szolgáltatást igénybe veszi

26 5

16

A házi segítségnyújtás és a szociális étkeztetés szorosan összefügg. Sóskúton az összes ellátott 34 % - a mindkét szolgáltatást igénybe veszi.

III.2.3 Idősek Klubja Az ellátottak köre Nappali gondozásra szoruló idősek, szenvedélybetegek, szociális, mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes 18. életévüket betöltött személyek.

Az Idősek Klubját igénybevevők száma a 2008. és 2009. évben Sóskút Ellátottak száma

2008. 32

2009. 40

70

A 2009. évben ellátottak száma korcsoportok és nemek szerinti bontásban Sóskút 18 – 39 év 40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80 – 89 év 90 – x év Összesen Mind összesen

férfi 1 1 4 3 0 0 9

nő 0 6 4 17 4 0 31 40

Az ellátás célja Napközbeni fizikai, mentális, pszicho-szociális, egészségügyi ellátással biztosítani az ellátottak életminőségének megőrzését, közösségi formában. Fizikai ellátás keretében nyújtott szolgáltatás: -

étkezés, fürdési, mosási lehetőség.

Egészségügyi ellátás keretében: -

heti egyszeri orvosi ellátás, gyógyszerek felírása, kiváltása, védőoltások biztosítása, prevenciós szűrések, vércukor-, vérnyomás-, testsúlymérés, tájékoztató, egészségmegőrző előadások.

Pszichés gondozás: -

társas kapcsolatok kiépítése, közösségi életbe való újra beillesztés elősegítése, életvezetési tanácsadás, egyéni mentális állapot felmérésen alapuló szinten tartás, fejlesztés.

Szabadidős programok szervezése Rendszeres szabadidős tevékenység: Hagyományőrző daléneklés, Újság olvasás, televízió-nézés, Kártya, társasjáték, Ünnepkörökhöz (karácsony, farsang, húsvét) kapcsolódó kézműves foglalkozások, Születésnapok, névnapok megünneplése. Rendezvények, programok: A 2009. évben a sóskúti Önkormányzat támogatásával a falu idős lakossága számára Farsangi bált, Idősek napi műsoros estet szerveztünk. A rendezvények a Polgárok Házában kerültek megrendezésre, átlagosan 200 fő részvételével. Az Idősek Klubja tagságának a Gondozási Központban Anyák napi ünnepséget és Karácsonyi ünnepséget tartottunk, melyeken az óvoda és az iskola gyermekei műsort adtak, az intézmény pedig megvendégelte, megajándékozta az időseket.

71

Intézményünk részt vett a sóskúti Fúvószenekar Karácsonyi hangversenyén, szaloncukorral ajándékoztuk meg a falu lakóit. A mozgásukban korlátozott időseket a Támogató Szolgálat szállította a rendezvényekre és haza. Az Idősek Világnapján valamennyi gondozottunknak üdvözlőlappal kedveskedtünk. Mikulás, karácsony és húsvét alkalmából üdvözlőlappal és csokoládéval ajándékoztuk meg sóskúti ellátottjainkat.

III.3. Támogató Szolgálat A Támogató Szolgálat nyitva álló helyisége: 2040 Budaörs, Szivárvány u. 5. Nyitva tartás:

Hétfőtől péntekig: 8 – 16 óráig Nyitvatartási időn kívül a szolgálat ügyeleti telefonszámon érhető el. Az ellátottak köre Az ellátott települések közigazgatási területén életvitelszerűen tartózkodó, az alábbi fogyatékkel élő személyek - siketek és nagyothallók (hallási fogyatékos), - vakok és gyengénlátók (látási fogyatékosok), - értelmi fogyatékosok, - mozgásszervi fogyatékosok, - halmozottan fogyatékosok, - autisták. III.3.1. Támogató Szolgálat személyi és tárgyi feltételei

A Támogató Szolgálat Sóskút települést ellátó szakmai létszáma és dolgozóinak szakképzettsége Képzettség 1 fő szociális munkás, kötelező támogató szolgálatos képzése folyamatban 1 fő gépkocsivezető, kötelező támogató szolgálatos képzést végzett 2 fő szociális asszisztens OKJ képzés (heti 20-20 órában) kötelező támogató szolgálatos képzésük folyamatban


Szolgáltatást nyújtja Budaörs, Sóskút, Törökbálint, Pusztazámor, Sóskút, Törökbálint, Pusztazámor, Sóskút, Pusztazámor, Törökbálint

A Támogató Szolgálat működésének tárgyi feltételei A Támogató Szolgálat a szállítási feladatát egy 9 személyes VW Transporter kisbusszal, egy 5 személyes OPEL COMBO típusú személyautóval és egy akadály - mentesített, 9 személyes OPEL Vivaro kisbusszal látta el.

72

2009-ben a Támogató Szolgálat sikeresen pályázott a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal által kiírt fejlesztési pályázaton, melyen a kötelező támogató szolgálati képzésre és informatikai eszközök beszerzésére 500.000 Ft-ot nyert. A támogatás felhasználása a 2010. évben esedékes. III.3.2. A támogató szolgáltatás

Az 1993. évi III. törvény értelmében a Támogató Szolgálat két feladatot lát el:  szállító szolgálat  személyi segítés Szállító szolgálat A szállító szolgáltatás célja az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, és közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások igénybevételének elősegítése. Az igénybejelentéskor az ügyfél jelzi a szállítás időpontját, célját, eszköz-szükségletét (kerekes-szék), valamint a kísérő iránti igényt. A megállapodással rendelkező ügyfeleket előre egyeztetett időpontban bármikor módunkban áll szállítani. Az ellátottaknak nyújtott szolgáltatást a lehetőségeinkhez mérten rugalmasan próbáljuk meg teljesíteni, indokolt esetben munkaidőn (8-16) túli szállítást is vállalunk.

Személyi segítés A személyi segítő a fogyatékos személy aktív közreműködésével segítséget nyújt családon és társadalmon belüli integrációhoz. Ennek során lehetővé teszi számára a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, segítséget nyújt a munkavállalásban, valamint a tanulmányok, a szabadidős tevékenységek gyakorlásában, így támogatja a rehabilitáció, a rekreáció, és a reintegráció megvalósulását. A feladatellátás során a személyi segítő tiszteletben tartja a kliens önrendelkezési - és személyiségi jogait, adatait az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeli.

A támogató szolgáltatást igénybevevők száma a 2008. és 2009. évben

Ellátottak száma

Sóskút 2008 2009 9 8


0 – 5 év 6 – 13 év 14 – 17 év 18 – 39 év 40 – 59 év 60 – 69 év 70 – 79 év 80 – x év Összesen Mind összesen

Sóskút férfi nő 1 1 2 2 1

1

3

5 8

73

A Támogató Szolgálat összes kliense és szolgáltatásai a 2008. és 2009. évben 2008


Sóskút 2009

9 9 0

8 0 8

973

610

9

5

A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008 (VII. 30.). Korm. rendelet értelmében a szolgálat finanszírozása alapvetően megváltozott, részben ezt tükrözik a fenti statisztikai adatok. A 2008. évben a normatív állami támogatás igénybevételének feltétele a szolgálat jogszerű működése volt, tekintet nélkül az ellátotti létszámra. Amint a fenti táblázatból kitűnik, 2008-ban támogató szolgálatunk megállapodással 9 főt látott el, 2009-ben 8-at. 2009. évben a jogszabályváltozás következtében a normatív állami finanszírozás feladategység alapú állami támogatássá alakult, amelyet pályázati úton nyertünk el. A feladategységek számításánál a halmozott fogyatékossága vagy autizmusa miatt szociálisan rászorult személyek segítésével töltött 40 perc, más szociálisan rászorult személyek segítésével töltött 1 óra, illetve a szociálisan rászorult személyek szállítása közben megtett 5 kilométer felel meg egy feladategységnek. A feladategységet kizárólag az ellátóval megállapodást kötött szociálisan rászoruló (azaz vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő) kliensek után lehet elszámolni.


Mozgásszervi fogyatékos Látási fogyatékos Hallás fogyatékos Értelmi fogyatékos Autista Halmozottan fogyatékos Összesen

Sóskút 2008. 2009. 6 5 0 0

0

1

1

2

0 2

9

8

74

A személyi segítés igénybe vétele csökkent a leginkább (a 2008-ban ellátott 9 fővel szemben 2009 – ben 5 fő), ugyanakkor megfigyelhető a szolgáltatás „átstrukturálódása”; a kevesebb, szociálisan rászoruló ellátott számára „minőségi” ellátást nyújtottunk: több találkozás, differenciált gondozás, kulturális programok szervezése, lebonyolítása. Ezt támasztja alá, hogy a személyi segítés fajlagos száma (az egy ellátottra jutó személyi segítési alkalmak száma) a 2008. évi 8 – ról 2009 – ben 23 – ra emelkedett.

A személyi segítés formái és az alkalmak száma a 2008. és 2009. évben

Személyi segítést igénybe vevők száma Összes személyi segítési

2008. 9

Sóskút 2009. 5

78

116

alkalmak száma Ebből:



5

4

6

5

4

4

3 12 3 25 8

19 16 3 23 8

1

1

10 1

22 3

2

4

2

4

8

23

db/fő

db/fő

75

IV.

Szakmai ellenőrzések 






Károly Katalin

intézményvezető

76

22-2 010. S Z . E L Ő T E R J E S Z T É S 1. E . S Z . M E L L É K L E T E


Szakmai beszámoló a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központ 2009. évben folytatott tevékenységéről Pusztazámoron

Megjegyzés: A pénzügyi beszámolót a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása 2009. évi beszámolója tartalmazza. Beszámolási időszak: 2009. január 1. — 2009. december 31. I.

Az Intézmény feladatellátására az alábbi jogszabályok irányadóak:       

szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet módosításáról szóló 10/2006. (XII. 27.) SzMM rendelet, Pusztazámor Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2006 (II. 15.) sz. rendelete a szociális igazgatásról a a szociális, gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról,

II. Demográfiai adatok Pusztazámor területe: Belterületi népsűrűsége:

927 ha 110, 13 fő/km2

77


1990 721

1995 735

2000 908

2005 1098

2007 1093

2008 1134


FŐ

0 – 17 ÉVES

18 – 59 ÉVES

287

669

60 – X ÉVES

ÖSSZESEN

178

1134

Demográfiai szempontból Pusztazámor a dinamikusan fejlődő települések közé tartozik. Míg Magyarország népességének lassú fogyása figyelhető meg, addig Pusztazámoron (és a Budaörsi Kistérség többi településén is) hosszantartó lakosságszám növekedés várható. Az új beköltözők többnyire az aktív korosztályból kerülnek ki, akik gyermekeikkel együtt érkeznek Sóskútra, ezzel szinte folyamatosan emelve az aktívak és kiskorúak lélekszámát.

III. A Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központ által Pusztazámoron biztosított szolgáltatások 2009. január 1. - jétől Gyermek- Családsegítő Támogató Szociális Házi jóléti Szolgálat Szolgálat étkeztetés segítségKözpont nyújtás Pusztazámor X X X X X III.1.

Idősek Klubja X


A Családsegítő Szolgálat szakmai létszáma és dolgozóinak szakképzettsége Képzettség

Beosztás



1 fő szociális munkás (heti 20 órában)

családgondozó

Telephely Budaörs, Sóskút, Pusztazámor, Herceghalom, Páty, Telki Sóskút Pusztazámor


mediátor

A Családsegítő Szolgálat munkáját 1 fő jogász és 1 fő pszichológus segíti, akik megbízási szerződéssel látják el feladatukat. A családgondozást Pusztazámoron helyben biztosítjuk az ellátottak számára, valamint igény esetén a pszichológiai, jogi tanácsadást, mediációt és a család/párterápiát is.

78

A Családsegítő Szolgálat munkatársa a feladatot heti 8 órában látja el a településen, amelyből négy órát ügyfélfogadással, adminisztrációval, négy órát családlátogatással tölt.

Tárgyi feltételek A Családsegítő Szolgálat nyitva tartása:

Kedd

8:30 – 12:30 óra

Csütörtök

12:30 – 16:30 óra

A szolgálat nyitva tartáson kívül ügyeleti telefonszámon érhető el.

A szolgálat pusztazámori telephelye: 2039 Pusztazámor, Petőfi Sándor u. 27. A pusztazámori általános iskola épületében egy lezárható, erre a célra elkülönített munkaszoba áll rendelkezésre. Az iskola tárgyi eszközeit (telefon, telefax, számítógép, fénymásoló) megállapodás alapján igénybe vehetjük. A telephely a falu központjától nem messze, a kliensek által jól megközelíthető helyen van.

A szakmai munka számadatai

A 2009. évi ellátottak száma korcsoportok és nemek szerinti bontásban Pusztazámor férfi nő 7 – 13 év 14 – 17 év 18 – 34 év 35 – 49 év 50 – 61 év 62 – x év Összesen Mind összesen

1 1

2 2 3

1 3 10

7

Kliensek számának alakulása a 2008. és 2009. évben

Kliens forgalom Kliensek száma Gondozottak száma

Pusztazámor 2008. 2009. 52 68 6

10

6

5

79

Leggyakrabban előforduló problémák a 2008. és 2009. évben

Információ kérés Anyagi probléma Ügyintézés segítése Életviteli probléma Foglalkoztatással kapcsolatos Összesen

Pusztazámor 2008. 2009. 6 15 6

6

6

6

6

2

1

3

25

32

Legtöbbször előforduló esetkezelések a 2008. és 2009. évben

Információ nyújtás Segítő beszélgetés Családlátogatás Összesen

Pusztazámor 2008. 2009. 6 16 6

27

11

14

23

57

A Családsegítő Szolgálat további feladatai -

szociális és egyéb információs adatokat gyűjt az ellátást igénybe vevő megfelelő tájékoztatása érdekében, pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadást szervez, szervezi az aktív korú nem foglalkoztatott személyek beilleszkedési programját, programokat szervez a működési területén élők számára, segítséget nyújt az egyének, a családok kapcsolatkészségének javításához, segíti speciális támogató, önsegítő csoportok szervezését, működtetését, az alapfeladatain túl speciális szolgáltatásokat is nyújthat.

A rászorulók számára nyújtott támogatási lehetőségek A Hálózat és a Héra Alapítványhoz 6 nehéz anyagi helyzetben levő család áramköltségeinek támogatására benyújtott kérelmét továbbítottuk. Az Alapítványtól háztartásonként 10.000 Ft és 160.000 Ft közötti támogatást kaptak a kérelmezők. A Családsegítő Szolgálat munkatársa segítséget nyújtott ahhoz, hogy a rászorulók védett fogyasztóként regisztráltassák magukat az érintett közműveknél (TIGÁZ, ELMŰ). Pusztazámoron példaértékű a lakosság szolidaritása, együttérzése a rászorulókkal. Egész évben sok adományt kaptunk, amelyet klienseinknek továbbítottunk.

80

III.2.

Gondozási Központ

A Gondozási Központ ellátási formái - Szociális étkeztetés - Házi segítségnyújtás - Idősek Klubja III.2.1. Szociális étkeztetés A szolgáltatás célja: Étkeztetés keretében legalább napi egyszeri meleg étellel azokról az ellátási területen élő lakosokról kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve eltartottjaiknak tartósan vagy átmenetileg nem képesek biztosítani életkoruk, szociális helyzetük, és/vagy egészségi állapotuk miatt. Étkeztetésben részesítethetők köre: -


2009. évben igényfelmérést végeztünk, melynek eredményeként 2010. év elején elindulhat új szolgáltatásként a szociális étkeztetés.

III.2.2. Házi segítségnyújtás A szolgáltatás célja: Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, gondoskodásra nem számíthatnak. Az igénylőt házi segítségnyújtásban, gondozásban, ápolásban lakásán, lakókörnyezetén belül részesítjük. A gondozás során a cél az önálló életvitel fenntartása, a szociális és mentális állapot javítása. A szociális gondozóink a házi segítségnyújtás keretében elvégeznek a gondozottal kapcsolatban minden szükséges teendőt, különösen: - étkezés biztosítása - bevásárlás - testi, személyi higiénia biztosítása - környezet tisztántartásának biztosítása - orvoshoz kísérés, orvos lakásra hívása, gyógyszerkiváltás, gyógyszeradagolás - orvosi előírás szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása - hivatalos ügyek intézése - külső kapcsolattartás elősegítése - mentális gondozás A szolgáltatást — igény esetén — sóskúti telephelyünkről biztosítjuk. Az igényfelmérés ennél a szolgáltatásnál is megtörtént, várható, hogy néhány rászoruló kéri a szolgáltatás nyújtását.

81

III.2.3. Idősek nappali ellátása (Idősek Klubja) Az ellátottak köre Nappali gondozásra szoruló idősek, szenvedélybetegek, szociális, mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes 18. életévüket betöltött személyek.

Az ellátás célja Napközbeni fizikai, mentális, pszicho-szociális, egészségügyi ellátással biztosítani az ellátottak életminőségének megőrzését, közösségi formában. A szolgáltatást — igény esetén — az intézmény sóskúti Gondozási Központjában biztosítjuk.

III.3. Támogató Szolgálat A Támogató Szolgálat nyitva álló helyisége: 2040 Budaörs, Szivárvány u. 5. Nyitva tartás:

Hétfőtől péntekig: 8 – 16 óráig Nyitvatartási időn kívül a szolgálat ügyeleti telefonszámon érhető el. Az ellátottak köre Az ellátott települések közigazgatási területén életvitelszerűen tartózkodó, az alábbi fogyatékkel élő személyek - siketek és nagyothallók (hallási fogyatékos), - vakok és gyengénlátók (látási fogyatékosok), - értelmi fogyatékosok, - mozgásszervi fogyatékosok, - halmozottan fogyatékosok, - autisták. Támogató Szolgálat személyi és tárgyi feltételei

A Támogató Szolgálat Pusztazámor települést ellátó szakmai létszáma és dolgozóinak szakképzettsége Képzettség 1 fő szociális munkás, kötelező támogató szolgálatos képzése folyamatban 1 fő gépkocsivezető, kötelező támogató szolgálatos képzést végzett 2 fő szociális asszisztens OKJ képzés (heti 20-20 órában) kötelező támogató szolgálatos képzésük folyamatban


82

Szolgáltatást nyújtja Budaörs, Sóskút, Törökbálint, Pusztazámor, Sóskút, Törökbálint, Pusztazámor, Sóskút, Pusztazámor, Törökbálint

A Támogató Szolgálat működésének tárgyi feltételei A Támogató Szolgálat a szállítási feladatát egy 9 személyes VW Transporter kisbusszal, egy 5 személyes OPEL COMBO típusú személyautóval és egy akadály - mentesített, 9 személyes OPEL Vivaro kisbusszal látta el. Az ügyfelek fogadására és az adminisztráció végzésére színvonalasan kialakított nyitva álló helyiség áll rendelkezésre. Számítógép, korlátlan elérésű internet, telefax, fénymásoló, két telefonvonal segíti a munkavégzést. 2009-ben a Támogató Szolgálat sikeresen pályázott a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal által kiírt fejlesztési pályázaton, melyen a kötelező támogató szolgálati képzésre és informatikai eszközök beszerzésére 500.000 Ft-ot nyert. A támogatás felhasználása a 2010. évben esedékes.

A támogató szolgáltatás Az 1993. évi III. törvény értelmében a Támogató Szolgálat két feladatot lát el:  szállító szolgálat  személyi segítés Szállító szolgálat A szállító szolgáltatás célja az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, és közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, a fogyatékos személy munkavégzését, munkavállalását segítő szolgáltatások igénybevételének elősegítése. Az igénybejelentéskor az ügyfél jelzi a szállítás időpontját, célját, eszköz-szükségletét (kerekes-szék), valamint a kísérő iránti igényt. A megállapodással rendelkező ügyfeleket előre egyeztetett időpontban bármikor módunkban áll szállítani. Az ellátottaknak nyújtott szolgáltatást a lehetőségeinkhez mérten rugalmasan próbáljuk meg teljesíteni, indokolt esetben munkaidőn (8-16) túli szállítást is vállalunk. Személyi segítés A személyi segítő a fogyatékos személy aktív közreműködésével segítséget nyújt családon és társadalmon belüli integrációhoz. Ennek során lehetővé teszi számára a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, segítséget nyújt a munkavállalásban, valamint a tanulmányok, a szabadidős tevékenységek gyakorlásában, így támogatja a rehabilitáció, a rekreáció, és a reintegráció megvalósulását. A feladatellátás során a személyi segítő tiszteletben tartja a kliens önrendelkezési - és személyiségi jogait, adatait az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeli.

A támogató szolgáltatást igénybevevők száma a 2008. és 2009. évben

Ellátottak száma

Pusztazámor 2008 2009 2 2


0 – 5 év 6 – 13 év 14 – 17 év 18 – 39 év 40 – 59 év

Pusztazámor férfi nő 1

1 83

60 – 69 év 70 – 79 év 80 – x év Összesen Mind összesen

1

1 2

A Támogató Szolgálat összes kliense és szolgáltatásai a 2008. és 2009. évben 2008


Pusztazámor 2009

2 2 0

2 0 2

276

693

2

1

A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008 (VII. 30.). Korm. rendelet értelmében a szolgálat finanszírozása alapvetően megváltozott, részben ezt tükrözik a fenti statisztikai adatok. A 2008. évben a normatív állami támogatás igénybevételének feltétele a szolgálat jogszerű működése volt, tekintet nélkül az ellátotti létszámra. Amint a fenti táblázatból kitűnik, 2008-ban támogató szolgálatunk megállapodással két főt látott el, 2009-ben is kettőt. 2009. évben a jogszabályváltozás következtében a normatív állami finanszírozás feladategység alapú állami támogatássá alakult, amelyet pályázati úton nyertünk el. A feladategységek számításánál a halmozott fogyatékossága vagy autizmusa miatt szociálisan rászorult személyek segítésével töltött 40 perc, más szociálisan rászorult személyek segítésével töltött 1 óra, illetve a szociálisan rászorult személyek szállítása közben megtett 5 kilométer felel meg egy feladategységnek. A feladategységet kizárólag az ellátóval megállapodást kötött szociálisan rászoruló (azaz vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban, illetve magasabb összegű családi pótlékban részesülő) kliensek után lehet elszámolni.

Az ellátottak fogyatékosság szerinti megoszlása a 2008. és 2009. évben Pusztazámor

2008. Mozgásszervi fogyatékos Látási fogyatékos Hallás fogyatékos Értelmi fogyatékos Autista

1

2009. 1

84

Halmozottan fogyatékos Összesen

1

1

2

2

A személyi segítés igénybe vétele csökkent a leginkább (a 2008-ban ellátott 2 fővel szemben 2009 – ben 1 fő), ugyanakkor megfigyelhető a szolgáltatás „átstrukturálódása”; a kevesebb, szociálisan rászoruló ellátott számára „minőségi” ellátást nyújtottunk: több találkozás, differenciált gondozás, kulturális programok szervezése, lebonyolítása. Ezt támasztja alá, hogy a személyi segítés fajlagos száma (az egy ellátottra jutó személyi segítési alkalmak száma) a 2008. évi 9 – ről 2009 – ben 36 – ra emelkedett.

A személyi segítés formái és az alkalmak száma a 2008. és 2009. évben Pusztazámor Személyi segítést igénybe vevők száma Összes személyi segítési alkalmak száma Ebből:



2008. 2

2009. 1

18

36

2

4

1

1 1

6 2

12 12

4 2

4 1

1

1

9

36

db/fő

db/fő

85

IV.

Szakmai ellenőrzések 






Károly Katalin

intézményvezető

86

22-2 010. S Z . E L Ő T E R J E S Z T É S 1. F . S Z . M E L L É K L E T E


Beszámoló a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központ Gyermekjóléti Központjának 2009. évi feladatellátásáról

Megjegyzés: A pénzügyi beszámolót a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása 2009. évi beszámolója tartalmazza. Beszámolási időszak: 2009. január 1. — 2009. december 31. I. Előzmények A Budaörs Kistérség Többcélú Társulás Polgármesterek Tanácsa 2007. június 13-i ülésén megfogalmazott 33/2007. (VI. 13.) számú határozatát követően Budaörs Város Képviselőtestülete 196/2007. (VI. 15.) ÖKT számú határozatában döntött a "Gyermekjóléti szolgáltatás kistérségi megszervezéséről", illetve Sóskút Község Képviselő – testülete a kistérségi szociális intézmény egységes létrehozásáról a 129/2007. (X. 25.) sz. határozatával rendelkezett. A határozat végrehajtásaként 2008. január 30-án megszűnt a budaörsi „Esély” Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat, valamint a sóskúti Gondozási Központ. Jogutódjukként 2008. január 31-én megalakult a Budaörs Kistérség Többcélú Társulás Szociális és Gyermekjóléti Szolgálata, amely Budaörs Város, Herceghalom Község, Pusztazámor Község, Sóskút Község lakosai számára biztosította a szociális alapszolgáltatásokat és a gyermekjóléti szolgáltatást megalakulásától kezdve. Herceghalom Község területén a családsegítést, a gyermekjóléti szolgáltatást, a szociális étkezést és a házi segítségnyújtást az intézmény a Magyar Máltai Szeretetszolgálat bevonásával biztosítja. 2008. április 1. óta Törökbálint Város Önkormányzat Képviselő testülete 29/2008. (II. 28.) számú ÖK határozata alapján az intézmény látja el Törökbálint Város területén a házi segítségnyújtás és szociális étkeztetés feladatokat.

87

Páty Község Önkormányzata 540/2008. (XII. 17.) sz. határozata alapján 2009. január 1.-jétől Páty Községben az intézmény biztosítja a szociális alapszolgáltatásokat és a gyermekjóléti szolgáltatást. A településen az intézmény a családsegítést, a gyermekjóléti szolgáltatást, a szociális étkezést és a házi segítségnyújtást a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével biztosítja. Telki Község Önkormányzata 12/2009. (I.27.) sz. Ö. határozata alapján 2009. január 1.-jétől Telki Községben az intézmény biztosítja a szociális alapszolgáltatásokat és a gyermekjóléti szolgáltatást. A településen az intézmény a családsegítést, a gyermekjóléti szolgáltatást, a szociális étkezést és a házi segítségnyújtást a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével biztosítja. A BTT Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat Támogató Szolgálata Budaörsön és Törökbálinton 2008. január 31.-től, Pusztazámor és Sóskút Község területén 2008. július 1.-je óta biztosítja ellátásait. 2009. január 1. óta az intézmény ellátási területének lakosságszáma meghaladja a 40. 000 főt, ezért a Gyermekjóléti Szolgálat — a működési engedély módosítását követően — 2009. augusztus 1 – én Gyermekjóléti Központtá alakult.

A BTT Szociális és Gyermekjóléti Központ ellátási területén biztosított szolgáltatások településenkénti bontásban 2009. január 1 - jétől Gyermek- Családsegítő Támogató Szociális Házi jóléti Szolgálat Szolgálat étkeztetés segítségKözpont nyújtás Budaörs X X X Pusztazámor X X X X X Sóskút X X X X X Törökbálint X X X Herceghalom X X X X Páty X X X X Telki X X X X

Idősek Klubja X X X X X

I.1. Helyzetelemzés Budaörsi kistérség gazdasági helyzete

A budaörsi kistérség a Közép-magyarországi Régió dél-nyugati részén terül el. Gazdasági, térbeli környezetét, a közlekedési hálózatot tekintve egy központú, a főváros jelenléte alapvetően meghatározó a térségben. A térbeli struktúra leképeződik a népesség, a szociális problémák, az ellátórendszerek struktúrájában is. Az agglomerációs gyűrűn kívül eső területek a centrumtól való távolság és saját belső viszonyaik függvényében részesednek a központi területek fejlettségének felhajtóerejéből. Ugyanakkor a központi térségben is találhatóak belső ellent mondások, hátrányokkal küzdő zárvány területek, „slumosodó” övezetek. A budaörsi kistérség jelentős kereskedelmi, szolgáltató központ, a hazai beruházások kiemelt színtere. Az országban a budaörsi kistérség településein a legmagasabb az egy lakosra jutó 88

tőkebeáramlás értéke. Fejlődik a gazdaság és az infrastruktúra, emiatt magas a lakosság iskolai végzettsége és a családok jövedelme. Az idős lakosság aránya alacsony, a fiatal családosoké nagyobb, ennek következtében több a gyermek is. A településeken folyamatosan nő a népesség. A területi folyamatok is mind a főváros, mind a budaörsi kistérség számára leginkább az egymás közti kapcsolatban jelentősek. A budapesti szuburbanizáció adja a kistérség vándorlási aktívumának legbővebb forrását. Számolni kell azzal, hogy e folyamat komoly problémákat okozhat települési, kistérségi és regionális szinten. Az erősödő szegregáció következményei egyre inkább jelentkeznek: „slumosodó” lakótelepek, a középosztályi szuburbanizáció célterületein agglomerációs szegénységi zárványok, valamint a kistérségbe irányuló megélhetési szegény migráció. A budaörsi kistérség területén koncentrálódnak egyes társadalmi feszültségekből adódó jelenségek. A rohamosan fejlődő településeken is találkozunk a depriváció tömeges jelenségével, amely a statisztikailag nem megjelenő őslakos szegények szociális problémáiban ölt testet. A leszakadó területeken – megfelelő beavatkozás hiányában – a hátrányok konzerválódnak. A Budaörs Kistérség Többcélú Társulása két mikro-térséget hozott létre, az egyik központja Budaörs, a másiké Budakeszi. A BTT Szociális és Gyermekjóléti Központ ellátási területének lakosságszáma korcsoportok szerinti bontásban 2008. január 1 – jei adatok alapján Települések 0 – 17 évesek 18 – 59 évesek 60 – x évesek Összesen Budaörs 5447 16710 4891 27048 Herceghalom 415 1099 271 1785 Páty 1437 3950 1086 6473 Pusztazámor 287 669 178 1134 Sóskút 596 1870 611 3077 Telki 939 1767 431 3137 Törökbálint 2589 7792 2517 12898 Összesen 11710 33857 9985 55552 A Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központ 2009. évben 6 településen biztosította a gyermekjóléti alapellátásokat. Gyermekjóléti szolgáltatást igénybevevő települések demográfiai adatai Település

Lakosságszám

0-17 éves korú gyermekek 27.048 5.447 1. Budaörs 1.785 415 2. Herceghalom 6.473 1.437 3. Páty 1.134 287 4. Pusztazámor 3.077 596 5. Sóskút 3.137 939 6. Telki Összesen 42.654 9.121 Az ország gazdaságilag legfejlettebb kistérsége a budaörsi. Számtalan ipari park, bevásárló központ kapott helyet a területen, sok a beruházás, óriási a munkaerő felvevő piac. A kedvező 89

gazdasági környezet ellenére megjelennek társadalmi és területi hátrányok (szegények szociális problémái, megélhetési szegénymigráció). A kistérség gyors iramú gazdasági fejlődésének következtében különböző társadalmi helyzetű rétegek számára vonzó helyszín a letelepedésre. Magas a fővárosból kiköltöző értelmiségiek, középosztálybeliek száma, akik a folyamatosan épülő lakóparkokban vásárolnak lakást. Sokan vannak az Észak-, illetve Dél - Magyarországról beköltözők, akik gyakran ismeretség, rokoni kapcsolat nélkül jelennek meg a településeken, bízva a munkalehetőségek magas számában, a jobb megélhetésben. Ezek az emberek többnyire alulképzettek, sok gyermeket nevelnek, és lakhatási problémákkal küzdenek. A budaörsi kistérségben a jómód és a szegénység egyszerre található meg, a gazdagságra és a nélkülözésre jellemző problémákkal. Ebből adódik feladatunk; segítséget nyújtani a gyermekek törvénybe foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, gondoskodni a gyermekek veszélyeztetésének megelőzéséről, és megszüntetéséről. I.2. Jogszabályi háttér Törvények:  1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt.)  1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról  1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról  1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról Az 1997. évi XXXI. törvény végrehajtási rendeletei:  133/1997. (VII.29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról  149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról  150/1997. (IX. 10) Korm. rendelet a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről  235/1997. (XII.17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról  281/1997. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről  15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről Az ellátási terület településeinek helyi rendeletei:   

Budaörs Város Önkormányzat Képviselő-testülete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 23/2004. (IV. 20.), valamint a felnőtt és gyermek személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 24/2004. (IV. 20.) rendeletei, Törökbálint Város Önkormányzat Képviselő-testülete pénzbeni, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyi szabályozásáról szóló 17/2007. (VII. 27.) rendeletét Sóskút Község Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2008. (VI. 17.) sz. rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól,

90

      

I.3.

Sóskút Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2008. (VI. 17.) sz. rendelete a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás helyi szabályairól, Sóskút Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2008. (VI. 17.) sz. rendelete a felnőtt és gyermek személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokról (egységes szerkezetben a 8/2008 (VI. 30.) sz. rendelettel, Pusztazámor Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2006 (II. 15.) sz. rendelete a szociális igazgatásról a szociális, gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról, Herceghalom Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2007. (IV. 10.) rendelete a gyermekek védelméről, Herceghalom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2007. (IV. 10.) rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól, egységes szerkezetbe foglalva a 7/2008.(V. 15.) rendelettel. Páty Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2009. (IV. 27.) rendelete az egyes szociális ellátásokról Telki Község Önkormányzata Képviselő-testületének többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 14/2009. (IV. 29.) Ö. rendelete a szociális igazgatásról és ellátásokról, valamint a gyermekjóléti ellátásokról

A gyermekvédelmi rendszer

A gyermekvédelemi rendszer célja olyan ellátórendszer működtetése, melynek középpontjában a gyermek, illetve családja áll. Ennek egyik fontos eleme a gyermekintézmények összehangolt működése, melynek segítségével időben észlelhetők és hatékonyan kezelhetők a gyermekekkel kapcsolatos problémák. Kiemelkedő jelentőségű a Gyermekjóléti Központ tevékenysége, mely a gyermekjóléti alapellátás keretein belül hosszú távú problémakezeléssel — családgondozás — segíti a gyermekek, családok életét. II. Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központ II. 1. A Gyermekjóléti Központ bemutatása A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családból kiemelt gyermek családjába történő visszahelyezését.

A gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) 1997. november 1-jétől kötelezővé tette a települések számára a gyermekjóléti alapellátások bevezetését. Budaörsön ekkor már működött három bölcsőde, biztosítottak voltak az általános iskolák napközi otthonai, de nem volt gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézmény. 1998. július 1-jén megkezdte működését önálló szakmai egységként a budaörsi Gyermekjóléti Szolgálat. Sóskút Községben 1999 – ben hozták létre a Gyermekjóléti Szolgálatot. A szolgáltatást szakképzett (szociális munkás, illetve szociálpolitikus) munkatársak biztosították, szociális vállalkozás keretében. Eleinte heti 4 órában, majd heti 8 órában látták el a feladatot. Pusztazámor Községben ugyancsak 1999 – ben kezdte meg működését a Gyermekjóléti Szolgálat. A szolgáltatást szakképzett (szociálpolitikus) munkatárs biztosította, heti 4 órában, szociális vállalkozás keretében.

91

Herceghalom, Páty, Telki Községekben 1998. óta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat családgondozói nyújtották az ellátást. Széles körű előkészítő munka után 2008. január 30-án megszűnt az ”Esély” Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat. Jogutódja a Budaörs Kistérség Többcélú Társulás Polgármesterek Tanácsa fenntartásában működő Budaörs Kistérség Többcélú Társulás Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat, mely 2008. január 31-én kezdte meg működését Budaörs, Pusztazámor és Sóskút Község területén. Herceghalomban pedig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást. Páty és Telki Községben 2009. január 1.-jétől biztosítja az intézmény a szociális alapszolgáltatásokat és a gyermekjóléti alapellátást a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével. 2009. január 1. – jétől az intézmény ellátási területének lakosságszáma meghaladta a 40. 000 főt, ezért a Gyermekjóléti Szolgálat — a működési engedély módosítását követően — 2009. augusztus 1. – jével Gyermekjóléti Központtá alakult. A feladatok átvétele zökkenőmentesen zajlott az intézményhez újonnan kapcsolódó településeken. A Gyermekjóléti Központtá alakulást követő feladatbővülés ellenére folyamatosan biztosítottuk az ellátást. Az intézmény szolgáltatásai az ellátási terület valamennyi településén ingyenesek, alanyi jogon, önkéntesen vagy hatósági kötelezés alapján vehetők igénybe II. 2. Létszám feltételeink

A Gyermekjóléti Központ szakmai létszáma és dolgozóinak szakképzettsége Képzettség

Beosztás

Telephely

1 fő szakvizsgázott szociális menedzser

szakmai vezető, családgondozó, intézményvezető-helyettes

1 fő szociális munkás 1 fő szociálpedagógus

családgondozó családgondozó


1 fő mentálhigiénés szakember 1 fő mentálhigiénés szakember 1 fő szociálpedagógus

családgondozó

Budaörs

kapcsolatügyeleti mediátor

családgondozó

Budaörs

családgondozó

Budaörs

1 fő szociális munkás

családgondozó

1 fő szociális asszisztens OKJ képzés 1 fő pedagógiai asszisztens OKJ képzés 1 fő pszichológus (megbízási szerződéssel) 1 fő jogász (megbízási szerződéssel)


Sóskút Pusztazámor Sóskút

kapcsolatügyeleti mediátor, családterapeuta mediátor, alapfokú jeltolmács kapcsolatügyeleti mediátor


Budaörs

pszichológus

Budaörs, Sóskút, Pusztazámor Budaörs, Sóskút, Pusztazámor, Herceghalom, Páty, Telki

jogi tanácsadás


mediátor

mediátor, népi játszóház-vezető

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szakembereinek

92

szakmai létszáma és szakképzettsége 1 fő szociális munkás (részmunkaidős) 1 fő szociális munkás 1 fő szociálpedagógus 1 fő pszichológus (részmunkaidős)

szakmai vezető

Herceghalom, Páty, Telki Herceghalom, Páty Páty, Telki Herceghalom, Páty, Telki

családgondozó családgondozó pszichológus

Gyermekjóléti Központ munkatársai összesen: 9 fő + 2 fő megbízási szerződéses Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársai összesen: 4 fő A jogszabályi előírásoknak megfelelően segítségünkre volt 1 fő jogász (heti 5 órában) és 1 fő pszichológus (heti 15 órában), akik megbízási szerződéssel látták el feladataikat. A szociális alapképzettségen túl mindegyik családgondozó egyéb speciális végzettséggel is rendelkezik (családterapeuta, mediátor, jeltolmács). 2009. év folyamán továbbra is mindegyik munkatársunknak lehetősége volt arra, hogy szakmai tudását, ismereteit képzéseken, konferenciákon bővíthesse. A családgondozást az ellátási terület valamennyi településén helyben biztosítjuk az ellátottak számára. Több szakember bevonását igénylő család/párterápiás, mediációs, kapcsolattartási ügyeleti, valamint a pszichológiai és jogi tanácsadás szolgáltatásainkat előzetes egyeztetés után helyben tudjuk nyújtani. II. 3. Tárgyi feltételek A Gyermekjóléti Központ budaörsi telephelye: 2040 Budaörs, Petőfi Sándor u. 1. Az intézmény tárgyi feltételei minden szempontból megfelelőek. A Gyermekjóléti Központ 2006. március 1 – jén költözhetett be az intézmény székhelyét is képező Petőfi Sándor utcai ingatlanba, melyet igényeink szerint átalakítottak és felújítottak. A munkatársak 3 munkaszobát használnak. Két interjúszoba és egy nagy játszószoba áll rendelkezésre a kliensek fogadására. Az intézmény a mindennapi munkavégzéshez szükséges összes technikai eszközzel rendelkezik (számítógépek, nyomtató, fax, telefonvonalak, internet hozzáférés, stb.), valamint az épület berendezése is a kliensek, és a dolgozók kényelmét szolgálja. A Gyermekjóléti Központ a Családsegítő Szolgálattal közösen használ egy 2 éves Opel Combo típusú személygépkocsit, mely megkönnyíti a gyors eljutást a távolabb eső, tömegközlekedéssel nem megközelíthető területekre. A Gyermekjóléti Központ sóskúti telephelye: 2038 Sóskút, Fő út 35. Sóskúton a Polgárok Háza épületében egy kb. 18 m2 alapterületű munkaszoba áll rendelkezésre. A napi munka során az elhelyezés szűkösnek bizonyul. Lehetőség esetén nagyon fontos lenne legalább még egy interjú szoba, mely helyet adna az intim beszélgetéseknek. Saját forrásból vásároltunk számítógépet, nyomtatót, néhány kisebb bútort, mellyel megpróbáltuk otthonosabbá tenni klienseik és munkatársaink számára a helyiséget. A Gyermekjóléti Központ pusztazámori telephelye: 2039 Pusztazámor, Petőfi Sándor u. 27.

93

A Gyermekjóléti Központ családgondozójának a pusztazámori általános iskola épületében egy lezárható, erre a célra elkülönített munkaszoba áll rendelkezésére. Az iskola tárgyi eszközeit (telefon, telefax, számítógép, fénymásoló) megállapodás alapján igénybe vehetjük. Példaértékű az iskola dolgozói és a családgondozó között kialakult munka kapcsolat. Herceghalom Herceghalom Községben nincs önálló telephelye az intézménynek. Ügyfél fogadás helye: Herceghalom, Gesztenyés út 15. Páty Páty Községben nincs önálló telephelye az intézménynek. Ügyfél fogadás helye: Páty, Iskola u. 16.

Telki Telki Községben nincs önálló telephelye az intézménynek. Ügyfél fogadás helye: Telki, Petőfi Sándor u. 1.

A Gyermekjóléti Központ nyitva tartása:

Budaörs

Herceghalom

8 —18

Páty

Pusztazámor

Sóskút

8 — 16

9 —14

8 —16

Telki

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

8 —16 8 —18 8 —16 8 —14

15 — 17

8 — 16 8 — 16 8 — 16 8 — 16

11 —16

8 —16 8 —16 8 —16 8 —16

13 — 15

A Gyermekjóléti Központ nyitva tartási időn kívül a készenléti ügyelet telefonszámán – 06-20-292-65-85 – érhető el. II. 4. A Gyermekjóléti Központ szakmai tevékenysége a 2009. évben

Gondozott gyermekek és családok száma a 2008. és 2009. évben Budaörs Herceghalom Páty Pusztazámor Sóskút Telki Összesen 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2 25 79 Gyermek 317 336 6 * 43 31 96 * 14 423 526 szám 2 14 54 Családok 236 223 3 26 16 56 7 306 331 Száma * 2009. – től biztosítjuk az ellátást a településeken

94

Gondozás A gondozott gyermekek száma 2008. és 2009. évben AlapVédelembe Átmeneti UtóÖsszes ellátott vett nevelt gondozott ellátott 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. Budaörs 273 279 9 22 32 34 3 1 317 336 Pusztazámor 15 20 2 2 8 9 0 0 25 31 Sóskút 63 82 6 3 10 9 0 2 79 96 Herceghalom Páty Telki Összesen

1 * * 352

6 30 14 431

0 * * 17

0 12 0 39

1 * * 51

0 0 0 52

0 * * 3

0 1 0 4

2 * * 423

6 43 14 526


A gondozottak életkor és nemek szerinti megoszlása a 2009. évben 0 – 5 év 6 – 13 év 14 – 17 év Összesen Mind összesen

Budaörs Pusztazámor fiú lány fiú lány 34 30 4 3 65 70 8 3 73 64 4 9 172 164 16 15 336 31

Sóskút Herceghalom fiú lány fiú lány 8 10 0 1 24 23 1 1 22 9 1 2 54 42 2 4 96 6

Páty fiú lány 7 4 13 7 5 7 25 18 43

Telki fiú lány 5 2 3 1 2 1 10 4 14

Összesen fiú lány 58 50 114 105 107 92 279 247 526

Kapcsolatfelvétel módja a Gyermekjóléti Központtal a 2008. és a 2009. évben

Jelzés érkezett

Budaörs Herceghalom Páty Pusztazámor Sóskút Telki Összesen 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 157 188 1 4 * 16 15 16 42 58 * 8 215 290

Jelzőrendszer által küldött 54 45 1 Hatóság küldte 97 81 2 Önként jelent meg 8 22 Együttműködésre kötelezett Összesen 317 336 2 6 * 2009. – től biztosítjuk az ellátást a településeken

*

10

2

9

8

16

1

66

81

5

6

4

23

19

5

126

116

12

2

2

6

3

16

39

43

25

31

79

96

423

526

95

*

14

A Gyermekjóléti Központban kezelt probléma típusok a 2008. és a 2009. évben

Probléma típusok

Anyagi probléma Beilleszkedési nehézség Magatartászavar Nevelési probléma Családi konfliktus Család életvitele Elhanyagolás

Budaörs Herceghalom Páty Pusztazámor Sóskút Telki Összesen 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009.

148

188

10

206

307

92

91

26

2

110

125

98

102

1

24

29

3

132

150

89

87

1

10

31

37

8

133

157

77

85

12

14

28

43

7

117

161

84

93

7

10

19

19

28

7

114

157

14

24

2

6

2

13

4

33

32

7

5

1

8

5

6

20

14

56

63

5

4

6

21

19

81

93

18

16

11

8

17

11

46

36

12

8

5

8

7

12

8

32

28

695

762

74

92

99

233

273

Bántalmazás Pszichikai probléma Szenvedélybetegség Fogyatékosság Összesen

1

1

4

*

24

8

19

49

62

1

4

5

14

2

5

9

9

2

13

12

1

11

3

1

4

13

*

*

2

*

39 1024 1260


Szakmai tevékenységek a 2008. és a 2009. évben Budaörs 2008. 2009.

Esetmegbeszélés Esetkonferencia Javaslattétel védelembe vételre Védelembe vételi tárgyalás Védelembe vettek gondozása Információnyújtás Ügyintézés Családlátogatás

141

219

19

64

17

Páty Pusztazámor Sóskút Telki Összesen Herceghalom 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009.

4

16

*

74

25

39

46

91

19

216

458

11

2

4

8

6

9

29

97

14

8

2

3

6

5

1

25

31

8

22

12

2

3

6

5

1

16

43

286

457

198

98

104

118

148

502

907

416

638

5

25

21

25

79

94

166

23

540

952

259

399

4

13

27

31

57

147

135

21

441

652

583

598

8

18

131

74

62

204

203

32

869 1044

3

96

*

Segítő beszélgetés Környezettanulmány készítése Összesen

301

426

4

22

52

61

74

123

187

19

489

780

138

116

2

6

36

16

29

56

126

18

212

331

2168

2953

27

103

570

336

454

*

808 1072

*

143 3339 5295


A Gyermekjóléti Központ speciális szolgáltatásait igénybevevők száma a 2009. évben Budaörs

Herceghalom

21 fő

1 fő

Kapcsolattartási ügyelet Készenléti ügyelet Kórházi szoc. munka Utcai szociális munka Összesen

3 fő

Páty

Pusztazámor Sóskút

3 fő

2 fő

3 fő

2 fő

3 fő

5 fő

1 fő

1 fő

2 fő

Telki

Összesen 30 fő

1 fő

14 fő 4 fő

3 fő 26 fő

4 fő

3 fő 5 fő

6 fő

9 fő

1 fő

51 fő

Szolgáltatások és a prevenciós tevékenységek számának alakulása a 2008. és 2009. évben Budaörs Herceghalom Páty Pusztazámor Sóskút Telki Összesen 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009.

31 36 csal. csal. 29 32 csal. csal. Pszicho154 176 terápia fő fő Jogi40 52 tanácsadás fő fő Kapcsolat41 48 tartás alk. alk. Baba98 106 játszó alk. alk. Kézműves 10 10 foglalkozás alk. alk. Szülők 2 6 iskolája alk. alk. Osztály4 4 főnöki óra alk. alk. Napközis 9 14 tábor fő fő Családterápia Mediáció

* 1 csal. 1 fő 2 alk.

4 csal.

1 csal. 3 csal.

1 fő 2 alk.

12 alk.

97

1 csal. 2 csal. 11 fő 1 fő 8 alk. 12 alk. 2 alk. 2 alk.

2 csal. 18 fő 2 fő 12 alk. 25 alk. 6 alk. 4 alk. 1 alk.

1 2 csal. csal. 2 4 csal. csal. 14 19 fő fő 19 alk. 48 alk. 2 alk. 1 alk. 4 alk. 12 fő

18 alk. 73 alk. 6 alk. 2 alk. 4 alk. 9 fő

*

33 37 csal. csal. 34 45 csal. csal. 180 213 fő fő 41 55 fő fő 70 92 alk. alk. 158 204 alk. alk. 18 22 alk. alk. 5 12 alk. alk. 8 9 alk. alk. 13 21 36 fő fő fő

Korrepe12 18 tálás fő fő Fejlesz5 2 tés fő fő Nyári 204 248 étkeztetés fő fő Kirán3 3 dulás alk. alk. * 2009. – től biztosítjuk az ellátást a településeken

3 fő 2 fő

3 fő 3 fő

2 alk.

2 alk.

3 fő 5 fő 12 fő 3 alk.

4 fő 6 fő 9 fő 3 alk.

18 fő 12 fő 218 fő 8 alk.

25 fő 11 fő 257 fő 8 alk.

Az ellátási terület településeinek szabadidős programjairól a Gyermekjóléti Központ nyilvántartást vezet, az érdeklődőknek folyamatosan információt nyújt.

II.4.1. Alapellátás A veszélyeztetettség fő okai és az esetek típusa szerint alábbi a megoszlás Anyagi problémák

Gyermekek száma

Anyagi

Páty Pusztazámor Sóskút Telki Összesen Budaörs Herceghalom 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 317 336 2 25 79 6 * 43 31 96 * 14 423 526

148

188

1

4

*

24

8

19

49

62

*

10

probléma * 2009. – től biztosítjuk az ellátást a településeken

A táblázat adatainak vizsgálatakor megfigyelhetjük, hogy a gyerekszámok és az anyagi problémák száma emelkedő tendenciát mutat. 2008.-ban az összes ellátott 48 % - a, 2009. – ben pedig 58 % -a küzdött anyagi problémákkal. Nagyon sokan kértek segítséget közműtartozás, munkanélküliség és nem törlesztett bankkölcsön miatt.

Ez a problématípus a megélhetéssel összefüggő problémákat foglalja magába. A szegénység munkánk során az esetek többségében legtöbbször csak másodlagos tényezőként fordul elő. A településeken az anyagi gondokkal küzdők többnyire az új beköltözők közül kerülnek ki. Aggasztó, hogy a gondozott gyermekek átlag 58 %-a küzd anyagi problémákkal. Feladatunk a még szélesebb körű felderítés, valamint szolgáltatásaink még intenzívebb megismertetése a települések lakosaival.

98

206

307

Gyermeknevelési problémák

Gyermekek száma Nevelési probléma


89

87

1

2

13

12

10

31

37

8

133

157

Ez a problématípus a kisgyermekeket és a kamaszokat nevelő családokra jellemző leginkább. A családgondozó ezekben az esetekben vonja be leggyakrabban a szakembereket a gondozási folyamatba. A kisgyermekeknél többnyire a fejlesztőpedagógus az, aki a munkánkat segítheti, a kamaszokkal folyó munkában a pszichológus segítségét vesszük igénybe. Előfordul, hogy szükséges a családterapeuta bevonása is, ha a szülő és gyermeke között feszülő ellentétet nem tudjuk megfelelően oldani. Sóskúton jó megoldást jelentett az Önkormányzat által fenntartott kamasz klub működése, ahol családgondozók kötetlenebb formában is találkozhattak a gyerekekkel. A Klub 2008. október 28-án megszűnt. Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség

Gyermekek száma Beilleszkedési nehézség


92

91

1

4

5

14

26

2

110

125

A probléma alapját vizsgálva megállapítottuk, hogy a beilleszkedési nehézséggel azon családok gyermekei küzdöttek a leginkább, akik vidékről költöztek be. A családok úgy hagyták el előző lakóhelyüket, hogy költözésükkor semmit nem készítettek elő. Rendezetlen volt a lakhatásuk, sokszor több család szorong egy kis lakásban, nem volt munkájuk, a gyermekeket nagyon nehezen lehetett oktatási intézménybe elhelyezni. Segítségünkkel is hetekbe telt, mire hozzájutottak a tankönyvekhez, felszereléshez. A magasabb iskolai követelményekhez a gyerekek nem tudnak felzárkózni. A beilleszkedési nehézséghez másodlagos, társult problémaként legtöbbször a magatartás- és teljesítményzavar járul. Magatartászavar, teljesítményzavar

Gyermekek száma Magatartászavar

Budaörs Herceghalom Páty Pusztazámor Sóskút Telki Összesen 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 317 336 2 25 79 6 * 43 31 96 * 14 423 526

98

102

1

2

5

9

9

24

29

3

132

Ez a problématípus leginkább a tanköteles korú gyerekek körében terjedt el. Fontos feladatunk a megfelelő iskolatípus megtalálása e gyerekeknek. Ez a problématípus szoros együttműködést igényel a szakemberektől.

99

150

Az oktatási intézmények saját szakembereik bevonásával (örvendetes, hogy egyre több helyen van iskolapszichológus, fejlesztőpedagógus) igyekeznek kezelni a magatartászavaros gyermekeket. Így a Gyermekjóléti Központhoz csak azok a tanulók kerülnek, akiknél szükséges családgondozással kezelni a problémát. Szinte mindig be kell vonnunk a gondozási folyamatba a fejlesztőpedagógust, a pszichológust, esetleg pszichiátert és a Nevelési Tanácsadó szakembereit. A beilleszkedési nehézségek problématípusnál már rámutattunk a probléma lehetséges okaira. Ezek a gyerekek a létbizonytalanság miatt csak így tudják kifejezni elégedetlenségüket. A rendezetlen családi háttér, a lakókörnyezet zsúfoltsága, az anyagi problémák, az intézményváltás okozta nehézségek vezetnek oda, hogy ezek a fiatalok iskolakerüléssel, agresszív viselkedéssel hívják fel magukra a figyelmet. A szülők nem rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, mellyel kezelhetnék gyermekeik problémáját.

Családi konfliktus

Gyermekek száma Családi konfliktus


77

85

1

11

12

14

28

43

7

117

161

Ez a problématípus egy nagy problémahalmaz gyűjtő elnevezése, melybe a párkapcsolati, válási és kapcsolattartási ügyek (szülő – gyermek, nagyszülő – gyermek, illetve szülő - szülő) tartoznak. Az esetszámot prevenciós munkával, szolgáltatásaink (családterápia, mediáció) ismertségének, hatékonyságának növelésével szeretnénk csökkenteni. A Gyermekjóléti Központ kötelezően ellátandó feladata a kapcsolattartási ügyelet biztosítása. A bíróságok és a gyámhivatal egyre nagyobb számban rendelik el a kapcsolattartási ügyelet igénybe vételét a szülők számára. Így a képzett szakemberek segítségével kezelhetők, megelőzhetők a gyermekek számára legnehezebben megélhető konfliktusok. A családgondozók által kezelt esetek egyre durvábbak. A szülők nincsenek tekintettel gyermekeikre és egymásra sem, csak a másik fél elleni bosszú motiválja őket. A válással kapcsolatos eseteinket tekintjük a legsúlyosabbnak, mert a család egysége megbomlik, a gyerekek mentálisan, érzelmileg sérülnek, az anyagi biztonságuk megrendül, vagy veszélybe kerül, ez sokszor a lakhatási problémákat is magával hozhatja. A legsúlyosabb esetben bántalmazásnak is tanúi, áldozatai lehetnek.

Család életvitele

Gyermekek száma Család életvitele


84

93

1

3

7

10

19

19

28

7

114

Ebbe a problématípusba az intrapszichés, a párkapcsolati, az egzisztenciális (munkanélküliséggel, munkahellyel, karrierrel kapcsolatos kérdések) problémák tartoznak.

100

157

Az esetek számának növekedése mögött azok az okok állnak, hogy a társadalmi együttélés normái feloldódnak, elmosódnak, ennél fogva a szocializálódás folyamata megnehezedik, amit tovább terhelnek a túl gyors társadalmi változások. Ellátott településeinken is ezek a folyamatok játszódnak le, még gyorsabban, mint a társadalom egészében.

Szülői elhanyagolás

Gyermekek száma Elhanyagolás


14

24

2

6

2

13

4

33

32

A viszonylag alacsony esetszám ellenére ezek az eseteink súlyosak. A felnőttet (szülőt) meg kell győznünk arról, hogy a gyermekének is vannak jogai, amelyek megilletik, a szülőnek pedig kötelességei, amelyeket a gyermek érdekében teljesítenie kell. Ezek az eseteink többnyire a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó védelembe vétellel végződnek, melyben a hatósági eljárás alkalmával írnak elő a szülőknek kötelezően betartandó szabályokat. Krízis esetben sor kerülhet a családból történő kiemelésre is. Az esetszámok csökkenésében nagy jelentősége van az észlelő - jelzőrendszer jó működésének. Az időben érkezett jelzés megakadályozza, hogy a gyermekét elhanyagoló szülő magatartásának súlyosabb következményei legyenek. Családon belüli bántalmazás

Gyermekek száma Bántalmazás


7

5

1

8

5

6

2

20

14

A gyermek bántalmazása alatt azt értjük, ha valaki sérülést okoz a gyermeknek, vagy a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt, történést szándékosan nem akadályozza meg. Ez a gyermek további életére kiható, jelentős mértékű sérülés lehet testi, érzelmi, erkölcsi, szellemi, egészségügyi jellegű, illetve a gyermek méltóságát sértő, személyiségfejlődését károsan befolyásoló cselekedet. A gyermekeket érheti bántalmazás családon belül, intézményi keretek között, vagy akár idegen személy által. A gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) 2004. évi módosításakor került jogszabályba foglalásra a bántalmazás teljes tilalma.

Fogyatékosság

Gyermekek száma Fogyatékosság


12

8

5

101

8

7

12

8

32

28

Az ellátási területünkön fogyatékkal élő személyek létrehozták a maguk érdekvédelmi szervezeteit. Intézményünket egy részük inkább azokkal a problémákkal keresi fel, amelyek nem szorosan a fogyatékosságukkal függnek össze. Másik részük általában az értelmi fogyatékos, autista gyermekek szülei, aki abban kérik segítségünket, hogy gyermeküket a megfelelő intézményben való elhelyezéshez (iskola, óvoda, szakmatanulás) hozzájuttassuk. 2004. óta működik intézményünk keretein belül önálló szakmai egységként a Támogató Szolgálat, mely a fogyatékkal élők problémáinak megoldására, társadalmi és családon belüli integrációjuk elősegítésére hivatott. Szenvedélybetegség

Gyermekek száma Szenvedélybetegség


18

16

1

11

8

17

11

46

Viselkedési, kognitív és fiziológiai jelenségek meghatározott együttese, amely ismételt szerhasználatot (alkohol, kábítószer, gyógyszer, dohányzás, egyéb stimulánsok) követően alakul ki. Sajnos az urbanizáció ilyetén „átka” nem kerülte el a kistérséget sem. A szenvedélybetegek között az alkohol- és a drogbetegek száma a legmagasabb. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a Budaörsön működő Kábítószerügyi Egyeztető Fórummal, mely a drogprevenció területén veszi ki részét a megelőző munkából, valamint az addiktológus szakorvosokkal is.

II.2.4. Védelembe vétel A védelembe vett gyermekek száma 2008. és 2009. évben Védelembe Összes vett ellátott 2008. 2009. 2008. 2009. Budaörs 9 22 317 336 Pusztazámor 2 2 25 31 Sóskút 6 3 79 96 Herceghalom Páty Telki Összesen

0 * * 17

0 12 0 39

2 * * 423

6 43 14 526


A védelembe vett gyermekek esetében a kötelezően előírt felülvizsgálatokat a törvénybe foglaltak szerint lefolytattuk. A veszélyeztetettség fő okai:  elhanyagolás, bántalmazás  válás kapcsán kialakult pszichikai veszélyeztetés

102

36

 

a szülő életmódjából, életviteléből következő veszélyeztetés a gyermek/fiatal önmagát veszélyeztető magatartása

A védelembe vételi eljárás megkezdése előtt 97 alkalommal hívtunk össze esetkonferenciát. Az alapellátás és védelembe vétel alkalmával 458 esetben tartottunk esetmegbeszélést. II.2.5. Egyéb feladataink

A Gyermekjóléti Központ feladatai közé tartozik a válsághelyzetbe jutott várandós anyák gondozása, amelyet a Védőnői Szolgálatokkal együttműködve végzünk. Szükség esetén az anya elhelyezésében vagy felkutatásában, valamint a számára adható támogatások intézésében kérik segítségünket. 2009. évben 4 válsághelyzetbe jutott várandós anyát kellett anyaotthonban elhelyeznünk és további segítséget nyújtanunk számára. Feladatunk az észlelő - jelzőrendszer működtetése. Továbbra is havonta egy alkalommal találkozik intézményünkben valamennyi jelzőrendszeri tag, de szükség esetén kisebb körben is összejövünk egy-egy eset megbeszélése kapcsán. Találkozóink alkalmával megbeszéljük a törvényi változásokat, bemutatjuk a gyermekvédelmi munkában alkalmazható új módszereket, az aktuális témákban előadót hívunk meg. A jelzőrendszer tagjai élnek jelzési kötelezettségükkel, és a törvényi előírásoknak megfelelően a számukra kötelező intézkedések megtétele után írásban értesítik a Gyermekjóléti Központot. A Gyermekjóléti Központ feladata a gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek szakmai továbbképzése. 2009. november 24 - én a Gyermekjóléti Központ a Városi Gyámhivatallal közösen megrendezte ötödik kistérségi szakmai napját „Gyermekeink válaszút előtt” címmel, amelyen a kábítószer, a bűnözés és az agresszió témakörében hallgathattunk előadásokat neves szakemberektől. A Gyermekjóléti Központ speciális feladatai

Utcai, lakótelepi szociális munka A Gyermekjóléti Központ valamennyi településén biztosítjuk a szolgáltatást. Szakmai feladatok: A magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, a szabadidejét az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermekek speciális segítése. A lakóhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradt gyermekek felkutatása, lakóhelyére történő visszakerülésének elősegítése, szükség esetén átmeneti gondozásának, gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének elősegítése.

Utcai szociális munka

Budaörs

Herceghalom

Páty

-

3 fő

-

103

Pusztazámor Sóskút -

-

Telki

Összesen

-

3 fő

Kapcsolattartási ügyelet Elsősorban az intézmény székhelyén biztosítjuk az ellátást, de igény esetén a kapcsolattartási ügyeletet ellátó szakemberek valamennyi településen közvetlenül nyújtják a szolgáltatást.

Ideje: Nyitvatartási időben, valamint szombati napokon 9 -13 óra között. Szakmai feladatok: a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő, vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára, konfliktuskezelő, segítő szolgáltatás nyújtása. Az érintettek kérésére, a bíróság vagy a gyámhivatal határozata alapján gyermekvédelmi közvetítő eljárás (mediáció) biztosítása kapcsolattartási ügyelet keretében, képzett kapcsolatügyeleti mediátorok közreműködésével. A családi kapcsolatok ápolása, a gyermek lelki egyensúlyának megtartása, a megszakadt kapcsolatok újraélesztése és erősítése, a gyermek személyiségi jogainak érvényesítése. Funkciója, hogy a gyermek számára minél konfliktus-mentesebbé tegye a kapcsolattartást az arra jogosult személlyel. Az igénybevevők számára a mediáció lehetősége — a Gyermekjóléti Központ többi szolgáltatásához hasonlóan — ingyenes.

Kapcsolattartási ügyelet

Budaörs

Herceghalom

21 fő

1 fő

Páty

Pusztazámor Sóskút

3 fő

2 fő

3 fő

Telki

Összesen 30 fő

Készenléti szolgálat A szolgáltatást munkaidő után, illetve hétvégén a székhelyről biztosítjuk. (2040 Budaörs, Petőfi S. u. 1.) Elérhető a következő telefonszámon: 06-20-292-65-85 A készenléti szolgálat célja, hogy a gyermekjóléti szolgáltatást ellátó intézmény nyitvatartási idején túl (éjszaka, hétvégén és ünnepnapokon) folyamatosan biztosítsa gyermekjóléti szakember elérhetőségét, hogy krízishelyzet esetén a gyerek ne maradjon segítség, illetve ellátás nélkül. A készenléti szolgálat a limitált időkeretben működő gyermekjóléti szolgáltatás elérhetőségének meghosszabbítását jelenti. Szakmai tartalmában nem hordoz többletet a gyermekjóléti szolgáltatáshoz képest, csupán annak a lehetőségét teremti meg, hogy a gyermekjóléti központ nyitvatartási idején túl, a gyermek biztonsága érdekében, szükség esetén ezek a szolgáltatások mozgósíthatóak legyenek.

Szakmai feladatok: a nyitvatartási időn túl felmerülő krízishelyzetben történő azonnali, szakszerű segítségnyújtás (kízisintervenció), tanácsadás, tájékoztatás.

104

A készenlétben lévő munkatárs szakszerű segítséget nyújt, illetve megfelelő segítőket (szükség esetén hatóságot, rendőrséget, tűzoltóságot, mentőt, vagy elérhető családtagot) mozgósít. A készenléti szolgálat elérhetőségeiről folyamatosan tájékoztatjuk a települések lakosságát, valamint a településeken működő intézményeket, szolgáltatókat, szervezeteket (jelzőrendszeri tagok, mentők, rendőrkapitányság munkatársai).

Budaörs Készenléti ügyelet

Herceghalom

3 fő

Páty 2 fő

Pusztazámor Sóskút 3 fő

5 fő

Telki

Összesen

1 fő

14 fő

Kórházi szociális munka Az intézmény székhelyén (Budaörs, Petőfi S. u. 1.) működtetett és koordinált szolgáltatás, amelyet az intézmény munkatársai a Pest Megyei Tüdőgyógyintézet Gyermekosztályával (Törökbálint), és a Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti- és Nőgyógyászati Klinikával (Budapest) közösen végeznek. Szakmai feladatok: A szociális válsághelyzetben lévő anya és gyermeke segítése a szülészeti-nőgyógyászati osztályon, a kórházi védőnővel együttműködve. A szükséges intézkedések megtétele gyermekosztályon, a gyermek elhanyagolásának és bántalmazásának észlelése esetén. Az akut krízishelyzet megoldása, átmeneti segítés, állapotmegőrző tevékenység.

Budaörs Kórházi szoc. munka

Herceghalom

Páty

2 fő

Pusztazámor Sóskút 1 fő

Telki

Összesen

1 fő

4 fő

Gyermekek napközbeni ellátása és a gyermekek átmeneti gondozása Gyermekek napközbeni ellátása Budaörs városában a gyermekek napközbeni ellátása megoldott, a növekvő gyermeklétszám miatt bölcsődei férőhelybővítés történt a 2009. évben, valamint szeptemberben megkezdte működését a Holdfény utcai óvoda is. A fejlesztések ellenére továbbra is helyhiány van, ezért már megvannak a tervek a bölcsőde további bővítésére és egy új óvoda felépítésére is. Budaörsön jelenleg négy családi napközi működik. Sóskút és Pusztazámor községben a gyermekek napközbeni ellátása ugyancsak megoldott. Sóskúton a növekvő gyermeklétszám miatt szintén helyhiány lépett fel az óvodában, de 2009 őszén megkezdődöttek az óvoda bővítési munkálatai. Mindkét településen szorgalmazzuk a családi napközik létrehozását, amelyek a kisgyermeket nevelő édesanyák számára lehetővé tennék a munka világába történő mihamarabbi visszailleszkedést, valamint az Önkormányzat ellátási terhein könnyítenének. Herceghalom, Páty és Telki településeken is megoldott a gyermekek napközbeni ellátása.

105

Az ellátási terület valamennyi általános iskolájában működtetnek napközit, illetve a felső tagozatosoknak tanulószobát, melyet a gyermekek magas számban vesznek igénybe. A szabadidő hasznos eltöltésére – bölcsődétől a középiskoláig – számtalan szakkör és sportfoglalkozás közül választhatnak a gyermekek. A Gyermekjóléti Központ nyilvántartást vezet a településeken folyó szabadidős tevékenységekről, működő programokról. . Gyermekek átmeneti gondozása Sóskút, Pusztazámor, Herceghalom, Páty, Telki Községek számára – lakosságszámukra való tekintettel - az átmeneti gondozás biztosítása nem kötelező feladat. Tapasztalatunk alapján úgy véljük, szükséges lenne 1-1 férőhely biztosítása Családok Átmeneti Otthonában és Gyermekek Átmeneti Otthonában a kisebb települések számára is. Herceghalom, Páty, Telki Községekben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat saját ellátórendszerén belül tudja elhelyezni a gyermekeket, illetve a családokat. A gyermekek átmeneti gondozása Budaörs város számára kötelező feladat. A szolgáltatás biztosítását Budaörs Város Önkormányzata ellátási szerződés ("Sorsunk és Jövőnk" Kiemelten Közhasznú Alapítvány, Fészek Egyesület) keretében oldotta meg. A "Sorsunk és Jövőnk" Kiemelten Közhasznú Alapítvány Budaörs Város Önkormányzatával kötött ellátási szerződés alapján egyszerre három budaörsi családot fogad be az általa fenntartott Családok Átmeneti Otthonába. A férőhelyeket folyamatosan betöltjük. Ez az ellátási forma azért fontos, mert segít megelőzni a családok hajléktalanná válását, szétszakadását, a gyermekek családjukból való kiemelését és szakellátásba kerülését. Az év során az alapítvány 1 esetben menekülési lehetőséget biztosított családon belüli erőszak áldozatává vált, bántalmazott budaörsi anya és gyermekei számára „védett házban” történő elhelyezésükkel. A 2009-es évben a törökbálinti Don Bosco Családok Átmeneti Otthonában összesen 9 főt (5 felnőtt 4 gyermek) láttak el. A családok az otthonban összesen 1324 gondozási napot töltöttek Az elhelyezést szükségessé tevő problémák — típusuk szerint (1-1 család esetében több probléma is lehetséges):

     

elégtelen lakhatási körülmények, megszűnő szívességi lakáshasználat, kilakoltatás, hajléktalanná válás, krízishelyzet, családi konfliktus.

A felvételt követően a családgondozást szakképzett szociális munkások végzik, szükség esetén pszichológus és jogász segítségét is biztosítani tudják.

106

A beköltözést követő egyéni esetkezelés egyik fontos pontja a család helyzetének feltérképezése a problémák és célok közös megfogalmazása. A családok működésében felmerült problémák megoldására tett erőfeszítések:  biztonság megteremtése,  pszichiátriai, mentális problémák kezelése,  lakhatás megoldása,  életvezetési problémák (napirend, időbeosztás kialakítása) kezelése,  szülők munkába állása,  gyermeknevelési problémák kezelése.

A Családok Átmeneti Otthona és a Gyermekjóléti Központ által kijelölt családgondozók minden esetben közösen dolgoztak azért, hogy a gondozott családok képességeikben, készségeikben, kompetenciájukban megerősödve költözhessenek ki. Budaörs Város Önkormányzata a Gyermekjóléti Központ javaslata alapján ellátási szerződést kötött a Fészek Egyesület Gyermekek Átmeneti Otthonával egy férőhelyre. A jogszabály ezt a feladatot is kötelezővé teszi a város számára. A Fészek Egyesület Átmeneti Gyermekotthona krízishelyzetbe került családok gyermekeit fogadja be átmeneti jelleggel. A Gyermekek Átmeneti Otthonának családgondozóinak minden esetben elsődleges feladatuk, hogy a gyermeket saját családjába gondozzák haza a gyermekjóléti központtal együttműködve. Budaörs Város területéről 2009. évben nem került gyermek az átmeneti gyermekotthonba. A Gyermekjóléti Központ munkatársai év folyamán több esetben konzultáltak az átmeneti otthon szakembereivel, azonban elhelyezésre nem került sor, az alapellátás kertében sikerült megoldanunk a problémát.

II.2.6. Hatósági intézkedések A Gyermekjóléti Központ ellátási területe három gyámhivatali körzetet érint. Budaörs és Herceghalom a Budaörs Város Gyámhivatala körzetébe tartozik, Sóskút és Pusztazámor Érd Megyei Jogú Város Gyámhivatalához, míg Páty és Telki a Budakeszi Város Gyámhivatalának ellátási területe. Budaörs Város Gyámhivatala, Budakeszi Város Gyámhivatala és Érd Megyei Jogú Város Gyámhivatala, a 2009. évben végzett gyermekvédelmi munkájáról készített beszámolóját a Közép - magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatalának továbbítja. III. A jelzőrendszer működésének tapasztalatai, a jövőre vonatkozó javaslatok III.1. A jelzőrendszer működésének tapasztalatai Szolgálatunk a többször módosított 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 15. § (7) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget téve február, március hónapban az ellátási terület valamennyi 107

településén megrendezte éves gyermekvédelmi tanácskozását, ahol átfogóan értékeltük a településeken folytatott gyermekvédelmi tevékenységet. A törvényi előírásoknak megfelelően 9 alkalommal hívtuk össze valamennyi településen az észlelő – jelzőrendszer tagjait. A kollégák fontosnak tartják ezeket a találkozókat, így szinte mindig teljes létszámmal tudtuk lefolytatni üléseinket. Minden alkalommal előre meghatározott témáról beszéltünk, ha módunk volt, szakértőt is meghívtunk. Szakmai protokollokat fogalmaztunk meg (tankötelezettség megsértése, iskolai agresszió kezelése, stb.), foglalkoztunk – többek között - a kamaszok problémáival, az iskola – óvoda választás lehetséges segítésével. Az év során 97 alkalommal tartottunk esetkonferenciát a szülők, a gyermek/ek és a gyermekkel foglalkozó szakemberek részvételével. Esetmegbeszélést (csak a szakemberek részvételével) 458 alkalommal hívtunk össze. A jelzőrendszer tagjai és az érintett szakemberek megértik a találkozók fontosságát, szívesen vállalják - a sokszor munkaidejük után megrendezésre kerülő - összejöveteleken való megjelenést. A jelzőrendszer tagjai között nagyon jó munkakapcsolat alakult ki, amely a közös vélemény kimunkálásán kívül gyakran szakmai vitákban is megnyilvánul. Ez azért fontos, mert aki vitázik, azt valóban foglalkoztatja a felvetett probléma, és ötleteivel, gondolataival aktívan részt vesz a lehetséges megoldások kidolgozásában. Példaértékű a jegyzői gyámhatóságok és a budaörsi gyámhivatal aktív részvétele a jelzőrendszeri találkozóinkon, esetmegbeszéléseken és esetkonferenciákon. Az észlelő – jelzőrendszer működtetésének még mindig vannak hiányosságai. Munkájába nem sikerült állandó tagként bevonnunk a házi gyermekorvosokat, bár a Védőnői Szolgálattal kialakult jó kapcsolat alapján tudjuk, hogy minden alkalommal tájékoztatják az orvosokat is a megbeszéltekről. Szükséges lenne, hogy a civil szervezetek és az egyházak is aktívan részt vegyenek a közös munkában, hiszen sok olyan erőforrással bírnak, amely a gyermekek érdekében mozgósítható lehetne. III.2. A jövőre vonatkozó javaslatok A jelzőrendszeri tagok beszámolóinak értékelését, valamint azok szóbeli kiegészítését az éves gyermekvédelmi tanácskozásokon elvégeztük. Az ott elhangzott javaslatok alapján a gyermekvédelmi rendszer működésének javítására — a pénzügyi feltételek megléte esetén — megfogalmazott, a településen élő gyermekek szükségleteihez illeszkedő javaslatainkat a települések képviselő – testületeinek megküldtük. Az intézmény Gyermekjóléti Központjának ellátási területén, kistérségi szinten javasoljuk mérlegelni Sóskút, Pusztazámor, Herceghalom, Páty, Telki településeken az átmeneti gondozás egy fő férőhely biztosításával történő megoldását. Ez az ellátási forma megoldást nyújtana a krízisek kezelésére, esetenként akár az életveszély elhárítására is. Több településen felmerült problémaként a kamaszok szabadidős tevékenységének szervezetlensége. Sóskúton már működött egy ifjúsági klub, melynek be kellett fejeznie működését, de tapasztalataink alapján, működésének ideje alatt kevesebb gyermek csatangolt

108

céltalanul az utcán, lógott a helyi vendéglők környékén hangoskodva, szemetelve, akár a település lakóinak nyugalmát zavarva. Páty, Sóskút és Telki fiataljai számára klub foglalkozás keretében szakemberek segítségével szeretnénk biztosítani a szabadidő hasznos eltöltését, de az intézmény ennek anyagi fedezetét jelenleg nem tudja vállalni. IV. Szakmai ellenőrzések A 2009. évben a BTT Szociális és Gyermekjóléti Központnál Budaörs, Sóskút, Pusztazámor településeken az alábbi ellenőrzések történtek: Az intézmény működési engedélyét kiadó Budakeszi Város Polgármesteri Hivatala vizsgálta a Gyermekjóléti Központ tevékenységét, és megállapította, hogy mind a szakmai, mind a tárgyi működés feltételei a jogszabálynak megfelelnek. Herceghalom, Páty, Telki Tárgyév folyamán a Magyar Máltai Szeretet Szolgálat Gondviselés Háza – Páty Nonprofit Kft. munkáját a Magyar Államkincstár Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága, valamint, Budakeszi Város Önkormányzatának Szociális és Igazgatási Osztálya, mint engedélyező hatóság ellenőrizte. Előbbi az intézmény pénzgazdálkodását és a normatív támogatások jogszerű felhasználását, utóbbi pedig a szolgálatok szakmai munkáját és a működési feltételek meglétét vizsgálta. Az ellenőrzések nem találtak hibát a vizsgált területeken.

Budaörs, 2010. március 29. Károly Katalin intézményvezető

109

22-2 010. S Z . E L Ő T E R J E S Z T É S 1. G . S Z . M E L L É K L E T E

B UDAÖRS K ISTÉRSÉG T ÖBBCÉLÚ T ÁRSULÁSA S ZOCIÁLIS ÉS G YERMEKJÓLÉTI K ÖZPONT 2040 Budaörs, Petőfi Sándor u. 1. Pf. 102.  (06-23) 423-100, Fax: (06-23) 428-677 E-mail cím: [email protected] Beszámoló a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központ Gyermekjóléti Központjának 2009. évi feladatellátásáról Budaörs Város területén Megjegyzés: A pénzügyi beszámolót a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása 2009. évi beszámolója tartalmazza. Beszámolási időszak: 2009. január 1. — 2009. december 31. 1.

Bevezetés

A gyermekek - elsősorban életkorukból és fejlődésükből adódóan - olyan sajátos célcsoportot képviselnek, amelynek jól megfogalmazható, önálló érdekei és szükségletei vannak A Gyermekjogi Egyezmény, az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata alapján megerősíti, hogy a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz ad jogot. A gyermekek társadalmi helyzetének javítása, a gyermekszegénység elleni küzdelem és a családokból kiemelt gyermekek integrációja kulcsfontosságú a gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek számára. 2.

Helyzetelemzés

2.1.

Település gazdasági helyzete

Budaörs jelentős kereskedelmi, szolgáltató központ, a hazai beruházásoknak kiemelt színtere. Az országban ezen a településen a legmagasabb az egy lakosra jutó tőkebeáramlás értéke. Jelenleg a foglalkoztatási struktúra átalakulásának lehetünk tanúi. Egyre inkább a képzett munkaerőt igénylő vállalkozások terjednek el, szemben az eddigi, elsősorban betanított munkát igénylő munkahelyekkel. Fejlődik a gazdaság és az infrastruktúra, emiatt átlagon felüli a lakosság iskolai végzettsége és a családok jövedelme. Az idős lakosság aránya viszonylag alacsony, a fiatal családosoké nagyobb, emiatt több a gyermek is. A településen folyamatosan nő a népesség.

110

2.2.

Demográfiai adatok

Lakónépesség: 27. 461 fő (állandó lakos) 18 év alatti népesség: 5. 539 fő (állandó lakos) Budaörs a legsűrűbben lakott magyarországi város. A korszerkezet nagyon kedvezően változott, a kereső korú népesség javára. A lakónépesség alakulása Budaörsön 1970 - 2009 között ÉV FŐ

1970 14578

1980 17255

1990 19832

2007 26309

2008 27048

2009 27461

A különböző életkori csoportokhoz tartozó populáció aránya az ország teljes népessége és Budaörs lakossága körében Korcsoport Magyarország Budaörs

0-17 év 19, 2% 20, 1%

18-59 év 60, 3% 61, 1%

60-x év 22, 6% 18, 6%

A budaörsi gyermek és felnőtt népesség korcsoportok és nemek szerinti megoszlása 2009. évi adatok alapján Korcsoportok 0 – 17 éves 18 – 59 éves 60 – x éves Összesen

Férfi 2.920 8.308 2.345 13.573

Nő 2.619 8.498 2.771 13.888

Összesen 5.539 16.806 5116 27.461

Magas a fővárosból kiköltöző értelmiségiek, középosztálybeliek száma, akik a folyamatosan épülő lakóparkok lakásait vásárolják meg. Nagyon magas az Észak-, illetve Dél - Magyarországról beköltöző, „szerencsét próbálók” száma. Sok esetben ismeretség, rokoni kapcsolat nélkül jelennek meg a településen, bízva a munkalehetőségek magas számában, remélve, hogy itt biztos egzisztenciát tudnak kialakítani. Gyakori, hogy a saját tulajdonú házukat, a keservesen összeszedett vagyonukat hagyják ott a jobb megélhetés reményében. Sajnos ez keveseknek sikerül, mert ezek az emberek többnyire alulképzettek, sok gyermeket nevelnek, és Budaörsön lakhatási problémákkal küzdenek. A Budaörsön élők emelkedő esetszámban veszik igénybe a gyermekjóléti alapellátás és/vagy a szociális alapszolgáltatások szolgáltatásait. A város — gyors iramú gazdasági fejlődésének következtében — különböző társadalmi helyzetű rétegek számára vonzó helyszín a letelepedésre. Éppen ezért Budaörs kétarcú település; a jómód és a szegénység egyszerre található meg, a gazdagságra és a nélkülözésre jellemző problémákkal.

111

Ebből adódik, hogy sokrétű feladatunk segítséget nyújtani a gyermekek törvénybe foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, gondoskodni a gyermekek veszélyeztetésének megelőzéséről és megszüntetéséről. 2.3.

Jogszabályi háttér

Törvények:  1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt.)  1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról  1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról  1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról Az 1997. évi XXXI. törvény végrehajtási rendeletei:  133/1997. (VII.29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról  149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról  150/1997. (IX. 10) Korm. rendelet a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről  235/1997. (XII.17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról  281/1997. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről  15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről Városunkban a többször módosított 23/2004. (IV. 20.) Ök. rendelet szabályozza a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások formáit.

3.

Gyermekvédelmi rendszer

A gyermekvédelem olyan tevékenységek és intézmények együttese, amely segíti a gyermekek alapvető jogainak érvényesülését. A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. A gyermekek védelmét pénzbeli és természetbeni ellátások, személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, gyermekjóléti szakellátások és a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések biztosítják. A helyi gyermekvédelemi rendszer célja olyan ellátórendszer működtetése, melynek középpontjában a gyermek, illetve családja áll. Ennek egyik fontos eleme a gyermekintézmények összehangolt működése, melynek segítségével időben észlelhetők és hatékonyan kezelhetők a gyermekekkel kapcsolatos problémák. Kiemelkedő jelentőségű a Gyermekjóléti Központ tevékenysége, mely a gyermekjóléti alapellátás keretein belül hosszú távú problémakezeléssel — családgondozás — segíti a gyermekek, családok életét.

112

3.1.

Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központ

3.1.1. A Gyermekjóléti Központ bemutatása A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családból kiemelt gyermek családjába történő visszahelyezését. A gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) 1997. november 1-jétől kötelezővé tette a települések számára a gyermekjóléti alapellátások bevezetését. Budaörsön ekkor már működött három bölcsőde, biztosítottak voltak az általános iskolák napközi otthonai, de nem volt gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézmény. 1998. július 1-jén megkezdte működését önálló szakmai egységként a budaörsi Gyermekjóléti Szolgálat. Hosszas előkészítő munka után 2008. január 30-án megszűnt az ”Esély” Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat. Jogutódja a Budaörs Kistérség Többcélú Társulás Polgármesterek Tanácsa fenntartásában működő Budaörs Kistérség Többcélú Társulás Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat lett, mely 2008. január 31-én kezdte meg működését. A kistérségi feladatellátással a Gyermekjóléti Szolgálat ellátási területe bővült. 2008. január 31-től Pusztazámor és Sóskút Község is területén nyújtja szolgáltatásait. Herceghalomban pedig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást. Páty és Telki Községben 2009. január 1.-jétől az intézmény biztosítja a szociális alapszolgáltatásokat és a gyermekjóléti alapellátást a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével. A BTT Szociális és Gyermekjóléti Központ ellátási területének lakosságszáma 2009. január 1 – jei adatok alapján Települések Budaörs Herceghalom Páty Pusztazámor Sóskút Telki Törökbálint Összesen

Összesen 27461 1861 6601 1146 3083 3275 13047 56474

2009. január 1. – jétől az intézmény ellátási területének lakosságszáma meghaladta a 40. 000 főt, ezért a Gyermekjóléti Szolgálat — a működési engedély módosítását követően — 2009. augusztus 1. – jével Gyermekjóléti Központtá alakult.

113

A feladatok átvétele zökkenőmentesen zajlott az intézményhez újonnan kapcsolódó településeken. A Gyermekjóléti Központtá alakulást követő feladatbővülés ellenére folyamatosan biztosítottuk az ellátást. Az intézmény szolgáltatásai az ellátási terület valamennyi településén ingyenesek, alanyi jogon, önkéntesen vehetők igénybe

3.1.2. Létszám feltételeink A Gyermekjóléti Központ budaörsi telephelyének szakmai létszáma és dolgozóinak szakképzettsége, speciális feladataik Képzettség 1 fő szociális menedzser 1 fő szociális munkás 1 fő szociálpedagógus 1 fő mentálhigiénés szakember 1 fő mentálhigiénés szakember 1 fő szociálpedagógus 1 fő szociális asszisztens 1 fő pedagógiai asszisztens (részmunkaidős)

Beosztás szakmai vezető, családgondozó családgondozó családgondozó családgondozó családgondozó családgondozó szociális asszisztens szociális asszisztens

Speciális feladat mediáció, kapcsolattartási ügyelet mediáció mediáció, népi játszóház -vezető mediáció, kapcsolattartási ügyelet mediáció, családterapeuta mediáció, alapfokú jeltolmács számítógépes rendszer felügyelete számítógépes rendszer felügyelete

A jogszabályi előírásoknak megfelelően segítségünkre volt 1 fő jogász (heti 5 órában) és 1 fő pszichológus (heti 15 órában), akik megbízási szerződéssel látták el feladataikat. A szociális alapképzettségen túl mindegyik családgondozó egyéb speciális végzettséggel is rendelkezik (családterapeuta, mediátor, jeltolmács). 2009. év folyamán továbbra is mindegyik munkatársunknak lehetősége volt arra, hogy szakmai tudását, ismereteit képzéseken, konferenciákon bővíthesse. 3.1.3. Tárgyi feltételek Az intézmény tárgyi feltételei megfelelőek. A Gyermekjóléti Központ az intézmény székhelyét is képező Petőfi Sándor utcai ingatlanban végzi munkáját. A munkatársak 3 munkaszobát használnak. Két interjúszoba és egy nagy játszószoba áll rendelkezésre a kliensek fogadására. A kiszolgáló helyiségek (ügyfél fogadó, konyha, mosdók) is jól felszereltek, tetszetősek. Az intézmény rendelkezik a mindennapi munkavégzéshez szükséges technikai eszközökkel (számítógépek, nyomtató, fax, telefonvonalak, internet hozzáférés, stb.), valamint az épület berendezése is a kliensek és a dolgozók kényelmét szolgálja. A Gyermekjóléti Központ a Családsegítő Szolgálattal közösen használ egy 2 éves Opel COMBO típusú személygépkocsit.

3.1.4. A Gyermekjóléti Központ nyitvatartása: hétfő — szerda: kedd — csütörtök: péntek:

8 – 18 óra 8 – 16 óra 8 – 14 óra

114

3.2.

A Gyermekjóléti Központ szakmai tevékenysége a 2009. évben

Gondozottak száma a 2009. évben  

Gyermekek: 336 fő Családok: 228

Gondozás  

Alapellátásban gondozott: 278 gyermek Védelembe vett: 23 gyermek



Szakellátásban lévő gyermek: o 32 fő átmeneti nevelt; o 3 fő tartós nevelt o 1 fő utógondozott A gondozottak életkor és nemek szerinti megoszlása: Fiú Lány Összesen

0 – 5 éves 34 30 64

6 – 13 éves 65 70 135

Jelzés érkezett a gyermek veszélyeztetéséről:  Jelzőrendszer által küldött: 162 gyermek  Hatóság által küldött: 18 gyermek  Önként jelent meg: 29 gyermek  Együttműködésre kötelezett: 22 gyermek Probléma típusok:  Anyagi (lakhatási problémával együtt): 169  Beilleszkedési nehézség: 87  Magatartászavar, teljesítményzavar: 95  Nevelési: 73  Családi konfliktus: 68  Szülők vagy a család életvitele: 93  Szülői elhanyagolás: 22  Családon belüli bántalmazás: 4  Pszichikai: 34  Fogyatékosság, retardáció: 8  Szenvedélybetegség: 16

115

14 – 17 éves 73 64 137

Összesen 172 164 336

Szakmai tevékenységek:  Esetmegbeszélés a jelzőrendszer tagjaival: 319 alkalom  Esetkonferencia: 58 alkalom  Javaslattétel védelembe vételre: 17 alkalom  Információnyújtás: 738 alkalom  Ügyintézés: 399 alkalom  Kapcsolattartás elősegítése: 48 alkalom  Családlátogatás: 567 alkalom  Elmélyült segítő beszélgetés: 433 alkalom  Környezettanulmány készítése: 189 alkalom Szolgáltatásaink:  Családterápia: 36 család, illetve pár — 215 alkalom  Mediáció: 32 család, illetve pár  Pszichoterápia: 10 - 12 gyerek/hét — 162 fő  Jogi tanácsadás: 4 – 5 fő/hét — 52 fő  Munkaközvetítés: 109 alkalom  Albérlet- közvetítés: 87 alkalom  Adomány közvetítés: 5 – 6 család/alkalom — 104 alkalom Prevenciós tevékenységeink:  Kézműves foglalkozás kamaszoknak: 15 gyerek — 8 alkalom  Szülők iskolája: 10 fő — 2 alkalom  Színházlátogatás: 10 fő — 3 alkalom  Napközis tábor: 12 - 14 gyermek — 30 alkalom  Kirándulás: 8 család — 3 alkalom  Korrepetálás: 18 gyerek  Fejlesztés és vizsgálat: 2 gyermek — 8 alkalom  Babajátszó: 12 - 14 gyermek/nap — 106 alkalom  A város szabadidős tevékenységeiről a Gyermekjóléti Központ nyilvántartást vezet, ezekről folyamatosan információt nyújt. 3.3.

Alapellátás

3.3.1. A veszélyeztetettség fő okai és az esetek típusa szerint alábbi a megoszlás Anyagi problémák Megnevezés

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

Gyerek szám

397

327

348

317

336

Családok száma

243

189

257

236

228

Anyagi probléma

136

123

115

148

169

Gyerek szám %-a

34.2 %

37,6 %

33 %

46,6 %

50,2 %

116

A táblázat adatainak vizsgálatakor megfigyelhetjük, hogy míg a gyerekszámok évről évre változnak, az anyagi problémák száma emelkedő tendenciát mutat, illetve a 2007. évben figyelhető meg csekély csökkenés. 2005. és 2006. évben egy betelepülési hullám eredményeként nőtt az anyagi problémával küzdők száma. A 2007. évi csökkenést annak tudhatjuk be, hogy az előző években betelepülők többé – kevésbé megtalálták helyüket Budaörs társadalmában. Egy részük visszaköltözött előző lakóhelyére, mert nem tudtak megfelelő körülményeket teremteni maguk és családjuk számára. Másik részük megoldotta lakhatását és talált munkát, integrálódott Budaörs lakói közé. 2008.-ban és 2009. - ben kiugróan magas lett az anyagi problémákkal küzdők száma. Nagyon sokan jelentkeztek közműtartozás, munkanélküliség, nem törlesztett bankkölcsön miatt. Gyermeknevelési problémák Megnevezés

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

Gyerek szám

397

327

348

317

336

Családok száma

263

189

257

236

228

Gyermeknevelési

95

77

79

89

73

Gyerek szám %-a

23,9 %

23,5 %

22,7 %

28 %

21,7 %

Ez a problématípus leginkább a kisgyermekeket és a kamaszokat nevelő családokra jellemző. Az adatokat megvizsgálva láthatjuk, hogy az esetszámok változó képet mutatnak. 2005. –ben és 2008. – ban kiugróan magasak a számok, míg a többi évben csökkennek. Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség Megnevezés

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

Gyerek szám

397

327

348

317

336

Családok száma

263

189

257

236

228

Beilleszkedési

85

71

74

92

87

23,9 %

21,7 %

21,2 %

29 %

25,8 %

nehézség Gyerek szám %-a

117

A 2005. évi esetszám kiugróan magas volt, a 2008. év még ennél is magasabb százalékos értékeket mutat. A probléma alapját vizsgálva megállapítottuk, hogy a beilleszkedési nehézséggel a vidékről beköltözött családok gyermekei küzdöttek a leginkább. Úgy hagyták el előző lakóhelyüket, hogy Budaörsre költözésükkor a szülők semmit nem készítettek elő. Rendezetlen volt a lakhatásuk, sokszor több család szorongott egy kis lakásban. A felnőtteknek nem volt munkájuk, a gyermekeket nagyon nehezen lehetett oktatási intézménybe elhelyezni. Hetekbe telt mire hozzájutottak a tankönyvekhez, felszereléshez. Szembesülniük kellett azzal, hogy itt magasabbak az iskolai követelmények, nem tudtak felzárkózni, beilleszkedni. A beilleszkedési nehézséghez másodlagos, társult problémaként legtöbbször a magatartás- és teljesítményzavar járul. Magatartászavar, teljesítményzavar Megnevezés

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

Gyerek szám

397

327

348

317

336

Családok száma

263

189

257

236

228

Magatartászavar,

79

73

69

108

95

22,4 %

22,3 %

19,8 %

34%

28,2 %

teljesítményzavar Gyerek szám %-a

Magatartászavar jellemzője a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartás-séma, pl.: extrém mértékű harcosság, durva bánásmód emberekkel, állatokkal, iskolakerülés, gyakori szökés.

A beilleszkedési nehézséghez másodlagos, társult problémaként legtöbbször a magatartás- és teljesítményzavar járul, ezért ez a problématípus leginkább a tanköteles korú gyerekek körében terjedt el. Fontos feladatunk a megfelelő iskolatípus megtalálása ezeknek, a gyerekeknek. Ez a problématípus szoros együttműködést igényel a szakemberektől a gyermekek érdekében. Az esetszámok változó értékeket mutatnak. Az oktatási intézmények saját szakembereik bevonásával (örvendetes, hogy egyre több helyen van iskolapszichológus, fejlesztőpedagógus) igyekeznek kezelni a magatartászavaros gyermekeket. Így a Gyermekjóléti Központhoz csak azok a tanulók kerülnek, akiknél szükséges családgondozással kezelni a problémát. A 2008. és 2009. évi adatok kiugróan magas számot mutatnak. A beilleszkedési nehézségek problématípusnál már rámutattunk a probléma lehetséges okaira. Ezek a gyerekek a létbizonytalanság miatt csak így tudják kifejezni elégedetlenségüket. A rendezetlen családi háttér, a lakókörnyezet zsúfoltsága, az anyagi problémák, az intézményváltás okozta nehézségek vezetnek oda, hogy ezek a fiatalok iskolakerüléssel, agresszív viselkedéssel hívják fel magukra a figyelmet. A szülők nem rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, mellyel kezelhetnék gyermekeik problémáját.

118

Családi konfliktus Megnevezés

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

Gyerek szám

397

327

348

317

336

Családok száma

263

189

257

236

228

Családi konfliktus

98

102

98

87

68

Gyerek szám %-a

24,6 %

31,1 %

28,1 %

24,2 %

20,2 %

Ez a problématípus egy nagy problémahalmaz gyűjtő elnevezése, melybe a párkapcsolati, válási és kapcsolattartási ügyek (szülő – gyermek, nagyszülő – gyermek, illetve szülő - szülő) tartoznak. A táblázat adataiban megfigyelhető, hogy az esetszámok és a százalékértékek 2007. – től jelentős mértékű csökkenést mutatnak, de az összes ellátotti számhoz képest még mindig 20% a probléma típussal érintettek száma. E magas százalékérték a társadalom egészére jellemzően a család válságának tudható be. Ezt támasztja alá az esetek súlyosbodása, a konfliktusok eldurvulása is. Az esetszámot prevenciós munkával, szolgáltatásaink (családterápia, mediáció) ismertségének, hatékonyságának növelésével sikerült csökkentenünk. A Gyermekjóléti Központ kötelezően ellátandó feladata a kapcsolattartási ügyelet biztosítása. A bíróságok és a gyámhivatal egyre nagyobb számban rendelik el a kapcsolattartási ügyelet igénybe vételét a szülők számára. Így a képzett szakemberek segítségével kezelhetők, megelőzhetők a gyermekek számára legnehezebben megélhető konfliktusok. A családgondozók által kezelt esetek egyre durvábbak. A szülők nincsenek tekintettel gyermekeikre és egymásra sem, csak a másik fél elleni bosszú motiválja őket. A válással kapcsolatos eseteinket tekintjük a legsúlyosabbnak, mert a család egysége megbomlik, a gyerekek mentálisan, érzelmileg sérülnek, az anyagi biztonságuk megrendül, vagy veszélybe kerül, ez sokszor a lakhatási problémákat is magával hozhatja. A legsúlyosabb esetben bántalmazásnak is tanúi, áldozatai lehetnek. Család életvitele Megnevezés

2005.

2006.

2007.

2008.

2009

Gyerek szám

397

327

348

317

336

Családok száma

263

189

257

236

228

Család életvitele

93

86

81

84

93

23,4 %

26,2 %

23,2 %

26,4%

27,6

Gyerek szám %-a

119

Ebbe a problématípusba az intrapszichés, a párkapcsolati, az egzisztenciális (munkanélküliséggel, munkahellyel, karrierrel kapcsolatos kérdések) problémák tartoznak. Az esetek számának növekedése mögött azok az okok állnak, hogy a társadalmi együttélés normái feloldódnak, elmosódnak, ennél fogva a szocializálódás folyamata megnehezedik, amit tovább terhelnek a túl gyors társadalmi változások. Budaörsön ezek a folyamatok még gyorsabban játszódnak le, mint a társadalom egészében.

Az esetszámok változó tendenciát mutatnak, 2006. és a 2007. évben erőteljes csökkenés mutatkozik. A már fentebb elemzett anyagi problémáknál is a 2005. év - ben volt a legmagasabb az esetszám, ott a Budaörsre beköltözők nagy számával magyaráztuk a jelenséget. 2008.- ra újabb beköltözési hullám tehető. Azoknál, akik integrálódni tudtak, megoldódtak egzisztenciális, stb. problémák. Akiknek ez nem sikerült, többnyire elköltöztek a településről. Az életviteli problémák és az anyagi problémák szorosan összetartoznak.

Szülői elhanyagolás Megnevezés

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

Gyerek szám

397

327

348

317

336

Családok száma

263

189

257

236

228


32

28

23

14

22

10,5 %

8,5 %

6,6 %

4,4 5

6,5 %

Gyerek szám %-a

A viszonylag alacsony esetszám ellenére ezek az eseteink súlyosak. A felnőttet (szülőt) meg kell győznünk arról, hogy a gyermekének is vannak jogai, amelyek megilletik, a szülőnek pedig kötelességei, amelyeket a gyermek érdekében teljesítenie kell. Ezek az eseteink többnyire a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó védelembe vétellel végződnek, melyben a hatósági eljárás alkalmával írnak elő a szülőknek kötelezően betartandó szabályokat. Az esetszámok és a százalékértékek folyamatos csökkenést mutatnak. Ebben nagy jelentősége van az észlelő jelzőrendszer jó működésének. Az időben érkezett jelzés megakadályozza, hogy a gyermekét elhanyagoló szülő tetteinek súlyosabb következményei legyenek. 2009. – ben ugrásszerű emelkedés tapasztalható. Magyarázható ez a családokat sújtó válsággal, melynek következtében az anyagi problémák is emelkedtek.

120

Családon belüli bántalmazás Megnevezés

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

Gyerek szám

397

327

348

317

336

Családok száma

263

189

257

236

228

Családon belüli

8

4

3

7

4

3.2 %

1,2 %

0,8 %

2,2%

1,1 %

bántalmazás Gyerek szám %-a


Fogyatékosság Megnevezés

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

Gyerek szám

397

327

348

317

336

Családok száma

263

189

257

236

228

Szenvedélybetegség

13

11

11

12

8

3,2 %

3,3 %

3,1 %

3,7 %

2,3 %

Gyerek szám %-a

A településen fogyatékkal élő személyek létrehozták a maguk érdekvédelmi szervezeteit. Intézményünket egy részük inkább azokkal a problémákkal keresi fel, amelyek nem szorosan a fogyatékosságukkal függnek össze. Másik részük általában az értelmi fogyatékos, autista gyermekek szülei, aki abban kérik segítségünket, hogy gyermeküket a megfelelő intézményben való elhelyezéshez (iskola, óvoda, szakmatanulás). 2004. óta működik intézményünk keretein belül önálló szakmai egységként a Támogató Szolgálat, mely a fogyatékkal élők problémáinak megoldására, társadalmi és családon belüli integrációjuk elősegítésére hivatott.

121

Szenvedélybetegség Megnevezés

2005.

2006.

2007.

2008.

2009.

Gyerek szám

397

327

348

317

336

Családok száma

263

189

257

236

228


23

19

17

18

16

5,7 %

5,8 %

4,8 %

5,6 %

4,7 %

Gyerek szám %-a

Viselkedési, kognitív és fiziológiai jelenségek meghatározott együttese, amely ismételt szerhasználatot (alkohol, kábítószer, gyógyszer, dohány, egyéb stimulánsok) követően alakul ki. Sajnos az urbanizáció ilyetén „átka” nem kerülte el Budaörsöt sem. A szenvedélybetegek között az alkohol- és a drogbetegek száma a legmagasabb. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a városban működő Kábítószerügyi Egyeztető Fórummal, mely a drogprevenció területén veszi ki részét a megelőző munkából, valamint az addiktológus szakorvosokkal is. A számadatok és a hozzájuk tartozó százalékértékek hullámzóak, nem tisztán emelkedő vagy süllyedő értéket mutatnak. A szenvedélybetegség eseteink többségében csak másodlagos problémaként fordul elő.

3.4.

Védelembe vétel

A 2009. évben 23 gyermek esetében történt védelembe vétel, ez 11 családot érintett. A kötelezően előírt felülvizsgálatokat a törvényben előírtak szerint lefolytattuk. A veszélyeztetettség fő okai:  elhanyagolás, bántalmazás  válás kapcsán kialakult pszichikai veszélyeztetés  a szülő életmódjából következő veszélyeztetés  a gyermek önmagát veszélyeztető magatartása A védelembe vételi eljárás megkezdése előtt 28 alkalommal hívtunk össze esetkonferenciát. Az alapellátás és védelembe vétel alkalmával 319 esetben tartottunk esetmegbeszélést. 3.5.

Egyéb feladataink

A Gyermekjóléti Központ feladatai közé tartozik a válsághelyzetbe jutott várandós anyák gondozása, amelyet a Védőnői Szolgálattal együttműködve végzünk. Szükség esetén az anya elhelyezésében vagy felkutatásában, valamint a számára adható támogatások intézésében kérik segítségünket. 2009. évben 1 válsághelyzetbe jutott várandós anyának kellett segítséget nyújtanunk és elhelyezést szereznünk.

122

Feladatunk az észlelő - jelzőrendszer működtetése. Továbbra is havonta egy alkalommal találkozik intézményünkben valamennyi jelzőrendszeri tag, de szükség esetén kisebb körben is összejövünk egy-egy eset megbeszélése kapcsán. Találkozóink alkalmával megbeszéljük a törvényi változásokat, bemutatjuk a gyermekvédelmi munkában alkalmazható új módszereket, az aktuális témákban előadót hívunk meg. A jelzőrendszer tagjai élnek jelzési kötelezettségükkel, és a törvényi előírásoknak megfelelően a számukra kötelező intézkedések megtétele után írásban értesítik a Gyermekjóléti Központot. A Gyermekjóléti Központ feladata településen belül a gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek szakmai továbbképzése is. 2009. november 24 - én a Gyermekjóléti Központ a Városi Gyámhivatallal közösen megrendezte ötödik kistérségi szakmai napját „Gyermekeink válaszút előtt” címmel, amelyen a kábítószer, a bűnözés és az agresszió témakörében hallgathattunk előadásokat neves szakemberektől. 3.6.

A Gyermekjóléti Központ speciális feladatai

3.6.1.

Utcai, lakótelepi szociális munka

A Gyermekjóléti Központ valamennyi településén biztosítjuk a szolgáltatást.

Szakmai feladatok: A magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, a szabadidejét az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermekek speciális segítése. A lakóhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradt gyermekek felkutatása, lakóhelyére történő visszakerülésének elősegítése, szükség esetén átmeneti gondozásának, gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének elősegítése. A munkaterületen dolgozó segítők — többek között szabadidős és szakmai programok alkalmával — a szociális munka eszközeivel tárják fel a tartósan veszélyeztetett helyzetből eredő problémákat, és keresnek megoldási lehetőségeket.

3.6.2.

Kapcsolattartási ügyelet

Elsősorban az intézmény székhelyén biztosítjuk az ellátást, de igény esetén a kapcsolattartási ügyeletet ellátó szakemberek valamennyi településen közvetlenül nyújtják a szolgáltatást.

Ideje: nyitvatartási időben, valamint szombati napokon 9 -13 óra között. Szakmai feladatok: a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő, vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára, konfliktuskezelő, segítő szolgáltatás nyújtása.

123

Az érintettek kérésére, a bíróság vagy a gyámhivatal határozata alapján gyermekvédelmi közvetítő eljárás (mediáció) biztosítása kapcsolattartási ügyelet keretében, képzett kapcsolatügyeleti mediátorok közreműködésével. A családi kapcsolatok ápolása, a gyermek lelki egyensúlyának megtartása, a megszakadt kapcsolatok újraélesztése és erősítése, a gyermek személyiségi jogainak érvényesítése. A kapcsolattartási ügyelet, mint speciális szolgáltatás a gyermekjóléti alapellátások közé tartozik. Funkciója, hogy a gyermek számára minél konfliktus-mentesebbé tegye a kapcsolattartást az arra jogosult személlyel. Az igénybevevők számára mediáció lehetősége — a Gyermekvédelmi Központ többi szolgáltatásához hasonlóan — az ingyenes.

3.6.3.Készenléti szolgálat A szolgáltatást munkaidő után, illetve hétvégén a székhelyről biztosítjuk. (2040 Budaörs, Petőfi S. u. 1.) Elérhető a következő telefonszámon: 06-20-571-65-72 A készenléti szolgálat célja, hogy a gyermekjóléti szolgáltatást ellátó intézmény nyitvatartási idején túl (éjszaka, hétvégén és ünnepnapokon) folyamatosan biztosítsa gyermekjóléti szakember elérhetőségét, hogy krízishelyzet esetén a gyerek ne maradjon segítség, illetve ellátás nélkül. A készenléti szolgálat a limitált időkeretben működő gyermekjóléti szolgáltatás elérhetőségének meghosszabbítását jelenti. Szakmai tartalmában nem hordoz többletet a gyermekjóléti szolgáltatáshoz képest, csupán annak a lehetőségét teremti meg, hogy a gyermekjóléti szolgálat nyitvatartási idején túl, a gyermek biztonsága érdekében, szükség esetén ezek a szolgáltatások mozgósíthatóak legyenek.

Szakmai feladatok: a nyitvatartási időn túl felmerülő krízishelyzetben történő azonnali, szakszerű segítségnyújtás (kízisintervenció), tanácsadás, tájékoztatás. A készenlétben lévő munkatárs szakszerű segítséget nyújt, illetve megfelelő segítőket (szükség esetén hatóságot, rendőrséget, tűzoltóságot, mentőt, vagy elérhető családtagot) mozgósít. A készenléti szolgálat elérhetőségeiről folyamatosan tájékoztatjuk a település lakosságát, valamint a településen működő intézményeket, szolgáltatókat, szervezeteket (jelzőrendszeri tagok, mentők, rendőrkapitányság munkatársai).

124

3.6.4.Kórházi szociális munka Az intézmény székhelyén (Budaörs, Petőfi S. u. 1.) működtetett és koordinált szolgáltatás, amelyet az intézmény munkatársai a Pest Megyei Tüdőgyógyintézet Gyermekosztályával (Törökbálint), és a Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti- és Nőgyógyászati Klinikával (Budapest) közösen végeznek. Szakmai feladatok: A szociális válsághelyzetben lévő anya és gyermeke segítése a szülészeti-nőgyógyászati osztályon, a kórházi védőnővel együttműködve. A szükséges intézkedések megtétele gyermekosztályon, a gyermek elhanyagolásának és bántalmazásának észlelése esetén. Az akut krízishelyzet megoldása, átmeneti segítés, állapotmegőrző tevékenység.

4.

Gyermekek napközbeni ellátása és a gyermekek átmeneti gondozása

4.1.

Gyermekek napközbeni ellátása

A gyermekek napközbeni ellátása Budaörsön megoldott. Valamennyi budaörsi általános iskolában működtetnek napközit. A 2675 fő általános iskolás gyermek közül 1286 fő veszi igénybe ezt a lehetőséget. A szabadidő hasznos eltöltésére – bölcsődétől a középiskoláig – számtalan szakkör és sportfoglalkozás közül választhatnak a gyermekek. A Gyermekjóléti Központ nyilvántartást vezet a településen folyó szabadidős tevékenységekről. . 4.2.

Gyermekek átmeneti gondozása

A gyermekek átmeneti gondozása kötelező feladatát ellátási szerződés ("Sorsunk és Jövőnk" Kiemelten Közhasznú Alapítvány, Fészek Egyesület) keretében oldotta meg Budaörs Város Önkormányzata. A "Sorsunk és Jövőnk" Kiemelten Közhasznú Alapítvány Budaörs Város Önkormányzatával kötött ellátási szerződés alapján egyszerre három budaörsi családot fogad be az általa fenntartott Családok Átmeneti Otthonában. Ez az ellátási forma azért fontos, mert segít megelőzni a családok hajléktalanná válását, szétszakadását, a gyermekek családjukból való kiemelését és szakellátásba kerülését. A 2009-es évben a törökbálinti Don Bosco Családok Átmeneti Otthonában összesen 9 főt (5 felnőtt 4 gyermek) láttak el. A családok az otthonban összesen 1324 gondozási napot töltöttek Az elhelyezést szükségessé tevő problémák — típusuk szerint (1-1 család esetében több probléma is lehetséges): 125

     

elégtelen lakhatási körülmények, megszűnő szívességi lakáshasználat, kilakoltatás, hajléktalanná válás, krízishelyzet, családi konfliktus.

A felvételt követően a családgondozást szakképzett szociális munkások végzik, szükség esetén pszichológus és jogász segítségét is biztosítani tudják. A beköltözést követő egyéni esetkezelés egyik fontos pontja a család helyzetének feltérképezése a problémák és célok közös megfogalmazása. A családok működésében felmerült problémák megoldására tett erőfeszítések:  biztonság megteremtése,  pszichiátriai, mentális problémák kezelése,  lakhatás megoldása, 

életvezetési problémák (napirend, időbeosztás kialakítása) kezelése,

 

szülők munkába állása, gyermeknevelési problémák kezelése.

A Családok Átmeneti Otthona és a Gyermekjóléti Központ által kijelölt családgondozók minden esetben közösen dolgoztak azért, hogy a gondozott családok képességeikben, készségeikben, kompetenciájukban megerősödve folytathassák életüket. A Családok Átmeneti Otthonában a családok – törvényi előírás szerint – 12 + 6 hónapig lakhatnak. Tapasztalataink szerint — kevés kivétellel — sikerül egy év alatt elrendezni a munkavállalással kapcsolatos és lakhatási problémákat.

Budaörs Város Önkormányzata ellátási szerződést kötött a Fészek Egyesület Gyermekek Átmeneti Otthonával egy férőhelyre. A jogszabály ezt a feladatot is kötelezővé teszi a város számára. A Fészek Egyesület Átmeneti Gyermekotthona krízishelyzetbe került családok gyermekeit fogadja be átmeneti jelleggel. A Gyermekek Átmeneti Otthonának családgondozóinak minden esetben elsődleges feladatuk, hogy a Gyermekjóléti Központtal együttműködve a gyermeket saját családjába gondozzák haza. Budaörs Város területéről 2009. évben nem került gyermek az átmeneti gyermekotthonba. A Gyermekjóléti Központ munkatársaival több esetben konzultáltak az év folyamán, azonban valódi gondozásra nem került sor, az alapellátás kertében sikerült megoldanunk a problémát.

126

5.

A jelzőrendszer működésének tapasztalatai, a jövőre vonatkozó javaslatok

5.1.

A jelzőrendszer működésének tapasztalatai

Szolgálatunk a többször módosított 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 15. § (7) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget téve 2009. február 9-én megrendezte éves gyermekvédelmi tanácskozását, amelyen átfogóan értékeltük a jelzőrendszer tagjainak írásos beszámolóit. A beszámolók lényeges elemeit az alábbiakban ismertetjük. Az észlelő- jelzőrendszer beszámolójának szám adatai a 2009. évben

Gyermekszám: Ebből: 0 – 3 éves 3 – 6 éves Alsó tagozatos Felső tagozatos Középiskolás Hátrányos helyzetű Veszélyeztetett Napközis Korrepetálásban részesül Magántanuló Támogatásban részesül Családlátogatások száma Jelzés a gyermekjóléti központ felé Más szakember bevonása Védőnők száma Védőnői körzetek száma Iskolavédőnői körzetek száma Észlelt problémák jellege

Védőnői Szolgálat 5102

Bölcsődék

Óvodák

Iskolák

290

1224

3160

907 949 1409 1266 485 50

280 10

1224

55

127

12

5

35

12 14

1466 1209 485 284 173 1286 365

55

418

24 829

260

88

93

8

43

99

10

69

84

Elhanyagolás, Szülők életvitele, Együttműködés hiánya az intézménnyel

Elhanyagolás, Szülők életvitele, Magatartászavar, Beilleszkedési nehézség,

(saját fejlesztőpedagógus)

9 9 3 Elhanyagolás, Eü. ismeretek hiánya, Rossz anyagi helyzet, Gondatlan

127

Elhanyagolás, Szülők életvitele, Magatartászavar, Anyagi problémák, Csavargás, Bandázás,

ápolás, Helytelen étkezés

Anyagi problémák

Szenvedélybetegségek, Agresszió, Tankötelezettség megsértése

Nevelési Tanácsadó Ellátott gyermekek és fiatalok száma: 479 fő Szolgáltatást igényelte:  Szülő: 168 fő  Intézmény: 311 fő Diagnosztika és tanácsadás: 261 fő Terápia és gondozás: 218 fő  Egyéni pszichológiai gondozás: 135 fő  Csoportos pszichológiai gondozás: 34 fő  Egyéni pedagógiai gondozás: 64 fő  Csoportos pedagógiai gondozás: 14 fő  Családterápiás ellátás: 2 család 6 fő Szülőkkel való kapcsolattartás:  Valamennyi vizsgálati típusnál minden gyermek szülőjével beszélgetés folyik, a terápiás gondozások alkalmával (terápia hosszától függően) a szakember és a szülő megegyezése alapján több megbeszélés zajlik . Kapcsolattartás a szakemberekkel:  Valamennyi gondozott gyermek nevelőjével, oktatójával felvesszük a kapcsolatot, és részletes megbeszélés történik a gyermekkel kapcsolatban.  Szakvéleményt készítünk a gyermekekről, melyet az intézményekbe is megküldünk.  Fejlesztőpedagógusoknak, iskola pszichológusoknak, logopédusoknak konzultáció, szupervízió. Rendőrség Gyermekkorúak és fiatalkorúak körében történt bűnelkövetések száma:  Gyermekkorú elkövetők: 3 fő  Fiatalkorú elkövetők: 15 fő Jellemző problémák az elkövetők körében:  Gyermekkorúaknál: o A cselekmény társadalomellenességének fel nem ismerése o Anyagi haszonszerzés o Rossz baráti környezet o Szülői elhanyagolás, kevés figyelem, rossz családi minta  Fiatalkorúaknál: o Anyagi haszonszerzés

128

o o o o o o o

A bűncselekménnyel kapcsolatos téves nézetek Fegyelmezetlenség, agresszivitás Bűnözői szellem Kalandvágy Rossz baráti környezet Családi konfliktusok Átmeneti pénzzavar, alacsony jövedelem, rossz családi minta

Kiskorú veszélyeztetése:  5 esetben indult eljárás családon belüli erőszak, illetve bántalmazás miatt. Jelzés a Gyermekjóléti Szolgálat felé: 8 eset Gyermekkorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények:  A gyermekkorúak leginkább kiskorú veszélyeztetése, lopás, könnyű testi sértés áldozatai. Kábítószer terjesztéssel, fogyasztással kapcsolatos adatok:  Budaörs területén 11 eljárást indítottak kábítószerrel való visszaélés gyanúja miatt.  Gyermekkorúak ellen nem volt folyamatban kábítószerrel kapcsolatban eljárás. Bűnmegelőzési, prevenciós munka:  Valamennyi általános iskolában tartottak bűnmegelőzési programot.  Jelenleg 1 általános iskola vesz részt két osztállyal a Rendőrség Biztonságra Nevelő Programjában, a D.A.D.A. programban.  „Egy napra rendőr leszek” Közbiztonsági és Autómentes Nap — célja a bizalom kialakítása a gyermekek és a rendőrök között, valamint a figyelem felhívása a gyermekekre, fiatalokra leselkedő veszélyekre.  Kapitányság - látogatáson 3 óvoda vett részt, 4 óvodában a rendőrség munkatársai tettek látogatást, ezek az események „A rendőrök az óvodások biztonságáért” elnevezésű program részét képezik. Ilyenkor a közlekedési szabályokról, és „Nemet mondásról” beszélgetnek a gyermekekkel.  Bűnmegelőzési és vagyonvédelmi akciók. Gyámhatóság Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény:  316 család, 582 gyermekét érinti Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás:  1159 fő részesült 26.018.000 Ft összegben Gyermekétkeztetés:  A gyermekek étkezésének támogatására 19.564.000 Ft-ot fordított Budaörs Város. Egyéb támogatások:  Születési támogatás 50 fő számára került kifizetésre, összesen 1.800.000 Ft.  Óvodáztatási támogatásban 13 gyermek részesült  Életkezdési támogatásban 129 fiatal 7.740.000 Ft összegben részesült

129



  

Az Önkormányzat 6. éve rendezi meg a gyermekek karácsonyát, melyre a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő családok kaptak meghívást. A gyermekműsor és a vendéglátás mellett a családok gyermekenként 5.000 Ft-os vásárlási utalványban részesültek. Ingyenes kullancs elleni védőoltás a budaörsi lakóhellyel rendelkező kiskorúak számára. 474 – en kapták meg a védőoltást. Ingyenes védőoltás a 13 – 18 éves lányoknak a humán papiloma vírusfertőzés okozta megbetegedés ellen. 201 fő igényelt védőoltást, a kifizetett összeg 25.536.106 Ft volt. A gyermekek nyári ingyenes étkeztetését az idei évben is lebonyolítottuk. 2009. június 15.- e és augusztus 29.-e között hetente átlag 216 gyermek kapott meleg ebédet tíz héten keresztül.

Hatósági intézkedések: Az előző év december 31-én nyilvántartott, védelembe vett kiskorúak száma: A tárgyévben védelembe vett kiskorúak száma: Ebből szülőnek felróható magatartási okból védelembe vett kiskorúak száma: Ebből gyermeknek felróható magatartási okból védelembe vett: Ebből gyermek által elkövetett bűncselekmény miatti: A gyermekjóléti szolgálat jelzése alapján védelembe vett: Más szerv jelzése alapján védelembe vett: A tárgyévben megszűnt védelembe vételek száma: 2009. december 31-én nyilvántartott, védelembe vett kiskorúak száma: Ebből: családok száma, ahol a védelembe vett kiskorúak élnek:

Ideiglenes hatályú elhelyezésre tett javaslatok száma: Ebből ideiglenes hatállyal elhelyezettek száma:

10 13 7 5 1 10 1 3 20 11 3 3

Gyámhivatal Családba fogadott gyermekek száma: 4 fő  A felülvizsgálatok során arra törekednek, hogy az évek óta harmadik személynél nevelkedő gyermekek – bírói ítélet alapján – végleg elhelyezésre kerüljenek. Átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek száma: 3 tartós nevelt és 32 átmeneti nevelt.  A felülvizsgálatok rendben zajlanak, sajnos kevés esetben kerül „fogadóképes” állapotba a vérszerinti család, így a gyermekek haza gondozása reménytelen, életkoruk miatt viszont már nem vennék örökbe őket. Utógondozás: 13 fiatal utógondozói ellátásban részesül és 1 utógondozott gyermek.  Számuk évenként folyamatosan emelkedik. Ez arra utal, hogy a nagykorúvá válóknak igen kevés esélyük van az önálló életkezdésre. Hatósági intézkedésre vonatkozó adatok:  2009. évben 9719 db iratot iktatott a gyámhivatal, ebből 2104 döntést hozott. Képzések: A Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központtal közösen megrendezték az ötödik kistérségi szakmai napot „Gyermekeink válaszút előtt” címmel.

130

Jövőre vonatkozó célok, elvárások:  Fejleszteni és komplexebbé tenni a szakmai ismereteket.  Hatékonyabb szakmaközi együttműködés elérése.  Esetmegbeszélések folytatása.

5.2. A jövőre vonatkozó javaslatok Budaörs Város gyermekvédelmi rendszerével kapcsolatban Az éves gyermekvédelmi tanácskozáson elvégeztük a jelzőrendszer tagjainak fent ismertetett írásos beszámolóinak értékelését, valamint azok szóbeli kiegészítését. Az ott elhangzott javaslatok alapján a gyermekvédelmi rendszer működésének javítására — a pénzügyi és egyéb feltételek megléte esetén — a következő javaslatokat tesszük: 

Az alternatív napközbeni ellátások (iskolai szakkörök, szabadidős programok) finanszírozására lehetőség szerint pályázatok kiírása



A gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek úgy ítélik meg, hogy annak ellenére, hogy bővült a bölcsődei férőhelyek száma, továbbá átadtak egy új óvodát, még mindig sokan nem jutnak ellátáshoz. Az okokat kutatva arra a felismerésre jutottak, hogy már nem elsősorban a férőhelyek száma okozza a problémát. Meglátásunk szerint több férőhelyet olyan gyermekek „foglalnak el”, akik ténylegesen nem Budaörsön élnek. Rendelkeznek ugyan állandó bejelentett lakóhellyel, de csak azért, hogy budaörsi intézménybe írathassák be őket szüleik, ezzel kiszorítva a valóban Budaörsön élő kiskorúakat az ellátásból. Fontosnak tartanánk hatósági eszközökkel elérni, hogy Budaörs Város területén csak olyan személyek létesíthessenek lakó-, illetve tartózkodási helyet, akik életvitelszerűen itt tartózkodnak, saját tulajdonú, vagy bérelt ingatlanban. Javasoljuk, hogy a bejelentkezéskor a lakástulajdonjog fennállását, illetve a lakásbérlet igazolását szigorúbban ellenőrizzék, illetve Budaörs Város Önkormányzata helyi rendeletben szabályozza, hogy az ingatlan típusától és méretétől függően hány személy létesíthet ott lakó-, illetve tartózkodási helyet.



A gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek azt az észrevételüket osztották meg velünk, hogy a település bizonyos kisboltjaiban, vendéglátó ipari egységeiben kérdés nélkül kiszolgálják a fiatalkorúakat, sőt a gyermekkorúakat is alkohollal és cigarettával. Valamennyi szakember azzal a kéréssel fordul a tisztelt Képviselő – testülethez, hogy álljon ki amellett, hogy ezeket az üzleteket, italboltokat szigorúbban ellenőrizze a hatóság. Kárba vész a szülők és nevelők mindennapi munkája, ha egy kereskedő a haszon érdekében nem tartja be a törvényi előírásokat.



Az elmúlt évben jelentősen nőtt a mentális problémával küzdő felnőttek és kiskorúak száma. Ennek hátterében több ok is állhat; a gazdasági válság következtében növekvő munkanélküliség, megélhetési problémák lelkileg is nagyon megterhelik a családokat. Növekszik a válások száma, egyre több a csonka család, ez a helyzet a gyermekek számára is kedvezőtlen, sőt tragikusnak is nevezhető. A veszteségeket (érzelmi, erkölcsi, anyagi) nem tudják megfelelően feldolgozni, szakszerű segítség hiányában növekszik a magatartási problémák száma és súlyossága, más megoldás híján gyakran alkoholhoz, kábítószerhez menekülnek. A már kialakult lelki zavarok kezelésére, illetve az újabbak

131

kialakulásának megelőzésére a városban dolgozó szakemberek javasolják — lehetőség esetén — gyermekpszichiáter foglalkoztatását az egészségügyi ellátórendszerben. 6.


A 2009. évben szolgálatunknál az alábbi ellenőrzés történt: Az intézmény működési engedélyét kiadó Budakeszi Város Polgármesteri Hivatala vizsgálta a Gyermekjóléti Központ tevékenységét, és megállapította, hogy mind a szakmai, mind a tárgyi működés feltételei a jogszabálynak megfelelnek.

Budaörs, 2010. február 16.


132

22-2 010. S Z . E L Ő T E R J E S Z T É S 1. H . S Z . M E L L É K L E T E


Beszámoló a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központ Gyermekjóléti Központjának 2009. évi feladatellátásáról Sóskút Község területén

Megjegyzés: A pénzügyi beszámolót a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása 2009. évi beszámolója tartalmazza. Beszámolási időszak: 2009. január 1. — 2009. december 31.

A Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központ által Sóskúton biztosított szolgáltatások 2009. január 1. - jétől Gyermek- Családsegítő jóléti Szolgálat Központ Sóskút

X

X


Szociális étkeztetés


Idősek Klubja

X

X

X

X

Az Intézmény feladatellátására az alábbi jogszabályok irányadók:

Törvények:  1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt.)  1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról  1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról  1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról Az 1997. évi XXXI. törvény végrehajtási rendeletei:  133/1997. (VII.29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról  149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról  150/1997. (IX. 10) Korm. rendelet a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről 133

  

235/1997. (XII.17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról 281/1997. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

Sóskút Község helyi rendeletei:  Sóskút Község Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2008. (VI. 17.) sz. rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályairól,  Sóskút Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2008. (VI. 17.) sz. rendelete a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás helyi szabályairól,  Sóskút Község Önkormányzat Képviselő-testülete 4/2008. (VI. 17.) sz. rendelete a felnőtt és gyermek személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokról (egységes szerkezetben a 8/2008 (VI. 30.) sz. rendelettel,

Demográfiai adatok Sóskút területe: Belterületi népsűrűsége:

2. 676 ha 107, 48 fő/km2


1990 2413

1995 2490

2000 2709

2005 3026

2007 3048

2008 3077


0 – 17 ÉVES

18 – 59 ÉVES

60 – X ÉVES

ÖSSZESEN

FŐ

596

1870

611

3. 077

Demográfiai szempontból Sóskút a dinamikusan fejlődő települések közé tartozik. Míg Magyarország népességének lassú fogyása figyelhető meg, addig Sóskúton (és a Budaörsi Kistérség többi településén is) hosszantartó lakosságszám növekedés várható. Az új beköltözők többnyire az aktív korosztályból kerülnek ki, akik gyermekeikkel együtt érkeznek, ezzel szinte folyamatosan emelik az aktívak és kiskorúak lélekszámát. Sóskút gazdasági fejlődésének következtében különböző társadalmi helyzetű rétegek számára vonzó helyszín a letelepedésre. Magas a fővárosból kiköltöző értelmiségiek, középosztálybeliek száma.

134

Sokan vannak az Észak-, illetve Dél - Magyarországról beköltözők,n akik gyakran ismeretség, rokoni kapcsolat nélkül jelennek meg a településen, bízva a munkalehetőségek magas számában, a jobb megélhetésben. Ezek az emberek többnyire alulképzettek, sok gyermeket nevelnek, és lakhatási problémákkal küzdenek. Sóskúton is, mint a budaörsi kistérségben mindenütt, a jómód és a szegénység egyszerre található meg, a gazdagságra és a nélkülözésre jellemző problémákkal. Ebből adódik, hogy feladatunk segítséget nyújtani a gyermekek törvénybe foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, gondoskodni a gyermekek veszélyeztetésének megelőzéséről, és megszüntetéséről. Gyermekvédelmi rendszer A gyermekvédelemi rendszer célja olyan ellátórendszer működtetése, melynek középpontjában a gyermek, illetve családja áll. Ennek egyik fontos eleme a gyermekintézmények összehangolt működése, melynek segítségével időben észlelhetők és hatékonyan kezelhetők a gyermekekkel kapcsolatos problémák. Kiemelkedő jelentőségű a Gyermekjóléti Központ tevékenysége, mely a gyermekjóléti alapellátás keretein belül hosszú távú problémakezeléssel — családgondozás — segíti a gyermekek, családok életét. Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központ A Gyermekjóléti Központ bemutatása A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családból kiemelt gyermek családjába történő visszahelyezését.

A gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) 1997. november 1-jétől kötelezővé tette a települések számára a gyermekjóléti alapellátások bevezetését. Budaörsön ekkor már működött három bölcsőde, biztosítottak voltak az általános iskolák napközi otthonai, de nem volt gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézmény. 1998. július 1-jén megkezdte működését önálló szakmai egységként a budaörsi Gyermekjóléti Szolgálat. Sóskút Községben 1999 – ben hozták létre a Gyermekjóléti Szolgálatot. A szolgáltatást szakképzett szociális munkás szakemberek biztosították, szociális vállalkozás keretében. Eleinte heti 4 órában, majd heti 8 órában látták el a feladatot. Pusztazámor Községben ugyancsak 1999 – ben kezdte meg működését a Gyermekjóléti Szolgálat. A szolgáltatást szakképzett (szociálpolitikus) szakember biztosította, heti 4 órában, szociális vállalkozás keretében. Herceghalom, Páty, Telki Községekben 1998. óta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat családgondozói nyújtották az ellátást. Hosszas előkészítő munka után 2008. január 30-án megszűnt az ”Esély” Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat. Jogutódja a Budaörs Kistérség Többcélú Társulás Polgármesterek Tanácsa fenntartásában működő Budaörs Kistérség Többcélú Társulás Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat lett, mely 2008. január 31-én kezdte meg működését Budaörs,

135

Pusztazámor és Sóskút Község területén. Herceghalomban pedig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást. Páty és Telki Községben 2009. január 1.-jétől biztosítja az intézmény a szociális alapszolgáltatásokat és a gyermekjóléti alapellátást a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével. 2009. január 1. – jétől az intézmény ellátási területének lakosságszáma meghaladta a 40. 000 főt, ezért a Gyermekjóléti Szolgálat — a működési engedély módosítását követően — 2009. augusztus 1. – jével Gyermekjóléti Központtá alakult.

A BTT Szociális és Gyermekjóléti Központ ellátási területének lakosságszáma 2009. január 1 – jei adatok alapján Települések Budaörs Herceghalom Páty Pusztazámor Sóskút Telki Törökbálint Összesen

Összesen 27461 1861 6601 1146 3083 3275 13047 56474

A feladatok átvétele zökkenőmentesen zajlott az intézményhez újonnan kapcsolódó településeken. A Gyermekjóléti Központtá alakulást követő feladatbővülés ellenére folyamatosan biztosítottuk az ellátást. Az intézmény szolgáltatásai az ellátási terület valamennyi településén ingyenesek, alanyi jogon, önkéntesen vehetők igénybe Létszám feltételeink

A Gyermekjóléti Központ sóskúti szakmai létszáma és dolgozóinak szakképzettsége Képzettség

Beosztás

Telephely




családgondozó

1 fő szociális asszisztens OKJ képzés 1 fő pszichológus (megbízási szerződéssel) 1 fő jogász (megbízási szerződéssel)


Budaörs, Sóskút, Pusztazámor, Herceghalom, Páty, Telki Sóskút Pusztazámor Sóskút

pszichológus

Budaörs, Sóskút, Pusztazámor Budaörs, Sóskút, Pusztazámor, Herceghalom, Páty, Telki

jogi tanácsadás

136



A szociális alapképzettségen túl a családgondozó egyéb speciális végzettséggel is rendelkezik. 2009. év folyamán munkatársunknak lehetősége volt arra, hogy szakmai tudását, ismereteit képzéseken, konferenciákon bővíthesse. A sóskúti ellátottak számára helyben biztosítjuk a családgondozást, valamint igény esetén a pszichológiai és jogi tanácsadást. Több szakember bevonását igénylő család/párterápiás, mediációs, kapcsolattartási ügyeleti szolgáltatásainkat előzetes egyeztetés után tudjuk a sóskúti gondozottaknak helyben nyújtani.

Tárgyi feltételek A Gyermekjóléti Központ sóskúti telephelye: 2038 Sóskút, Fő út 35. Sóskúton a Polgárok Háza épületében egy munkaszoba áll rendelkezésre, mely kb. 18 m2. A napi munka során az elhelyezés szűkösnek bizonyult. Lehetőség esetén nagy szükségünk lenne legalább még egy interjú szobára, amely helyet adna az intim beszélgetéseknek. Saját forrásból vásároltunk számítógépet, nyomtatót, néhány kisebb bútort, mellyel megpróbáltuk otthonosabbá tenni klienseik és munkatársaink számára a helyiséget.

A Gyermekjóléti Központ sóskúti nyitva tartása:

Sóskút 8 —16


8 —16 8 —16 8 —16 8 —16

A Gyermekjóléti Központ nyitva tartási időn kívül a készenléti ügyelet telefonszámán – 06-20-292-65-85 – érhető el.

A Gyermekjóléti Központ szakmai tevékenysége a 2009. évben Gondozott gyermekek és családok száma a 2008. és 2009. évben

Sóskút Gyermek szám Családok Száma

2008. 79

2009. 96

54

56

137

Gondozás A gondozott gyermekek száma 2008. és 2009. évben

Sóskút

AlapVédelembe Átmeneti UtóÖsszes ellátott vett nevelt gondozott ellátott 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 63 82 6 3 10 9 0 2 79 96

A gondozottak életkor és nemek szerinti megoszlása a 2009. évben fiú 0 – 5 év 6 – 13 év 14 – 17 év Összesen Mind összesen

Sóskút lány 8 10 24 23 22 9 54 42 96

Kapcsolatfelvétel módja a Gyermekjóléti Központtal a 2008. és a 2009. évben Jelzés érkezett Jelzőrendszer által küldött Hatóság küldte Önként jelent meg Együttműködésre kötelezett Összesen

Sóskút 2008. 2009. 42 58 8

16

23

19

6

3

79

96


Probléma típusok

Sóskút 2008. 49

2009. 62

14

26

24 31 28 19 13 5

29 37 43 28 4 6

Anyagi probléma Beilleszkedési nehézség Magatartászavar Nevelési probléma Családi konfliktus Család életvitele Elhanyagolás Bántalmazás

138

Pszichikai probléma Szenvedély betegség Fogyatékosság Összesen

21 17 12 233

19 11 8 273

Szakmai tevékenységek a 2008. és a 2009. évben Sóskút 2008. 2009. 46 91

Esetmegbeszélés Esetkonferencia Javaslattétel védelembe vételre Védelembe vételi tárgyalás Védelembe vettek gondozása Információnyújtás Ügyintézés Családlátogatás Segítő beszélgetés Környezettanulmány készítése Összesen

8 6

6 5

6

5

118

148

94 147 204 123 56

166 135 203 187 126

808

1072

A Gyermekjóléti Központ speciális szolgáltatásait igénybevevők száma a 2009. évben Sóskút Kapcsolattartási ügyelet Készenléti ügyelet Kórházi szociális munka Utcai szociális munka Összesen

3 fő 5 fő 1 fő

9 fő

139

Szolgáltatások és a prevenciós tevékenységek számának alakulása a 2008. és 2009. évben Családterápia Mediáció Pszichoterápia Jogi tanácsadás Kapcsolattartás Babajátszó Kézműves foglalkozás Szülők iskolája Osztályfőnöki óra Napközis tábor Korrepetálás Fejlesztés Nyári étkeztetés Kirándulás

Sóskút 2008. 2009. 1 2 csal. csal. 2 4 csal. csal. 14 19 fő fő 19 alk. 48 alk. 2 alk. 1 alk. 4 alk. 12 fő 3 fő 5 fő 12 fő 3 alk.

18 alk. 73 alk. 6 alk. 2 alk. 4 alk. 9 fő 4 fő 6 fő 9 fő 3 alk.

Az ellátási terület szabadidős tevékenységeiről a Gyermekjóléti Központ nyilvántartást vezet, ezekről folyamatosan információt nyújt.

Alapellátás A veszélyeztetettség fő okai és az esetek típusa szerint alábbi a megoszlás Anyagi problémák

Gyermekek száma

Sóskút 2008. 2009. 79 96 49 62

Anyagi probléma

140

A táblázat adatainak vizsgálatakor megfigyelhetjük, hogy a gyerekszámok és az anyagi problémák száma emelkedő tendenciát mutat. Nagyon sokan kértek segítséget közműtartozás, munkanélküliség és nem törlesztett bankkölcsön miatt. Ez a problématípus a megélhetéssel összefüggő problémákat foglalja magába. A szegénység munkánk során az esetek többségében legtöbbször csak másodlagos tényezőként fordul elő. A településeken az anyagi gondokkal küzdők többnyire az új beköltözők közül kerülnek ki. Aggasztó, hogy a gondozott gyermekek átlag 67 %-a küzd anyagi problémákkal. Feladatunk a még szélesebb körű felderítés, valamint szolgáltatásaink még intenzívebb megismertetése a települések lakosaival. Gyermeknevelési problémák


Sóskút 2008. 2009. 79 96 31 37

Ez a problématípus a kisgyermekeket és a kamaszokat nevelő családokra jellemző leginkább. A családgondozó ezekben az esetekben vonja be leggyakrabban a szakembereket a gondozási folyamatba. A kisgyermekeknél többnyire a fejlesztőpedagógus az, aki a munkánkat segítheti, a kamaszokkal folyó munkában a pszichológus segítségét vesszük igénybe. Előfordul, hogy szükséges a családterapeuta bevonása is, ha a szülő és gyermeke között feszülő ellentétet nem tudjuk megfelelően oldani. Sóskúton jó megoldást jelentett a kamasz klub működése, mert a családgondozók kötetlenebb formában is találkozhattak a gyerekekkel. Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség


Sóskút 2008. 2009. 79 96 14 26

A probléma okait vizsgálva megállapítottuk, hogy a beilleszkedési nehézséggel azon családok gyermekei küzdöttek a leginkább, akik vidékről költöztek be. A családok úgy hagyták el előző lakóhelyüket, hogy költözésükkor semmit nem készítettek elő. Rendezetlen volt a lakhatásuk, sokszor több család szorong egy kis lakásban, nincs munkájuk, a gyermekeket nagyon nehezen lehet oktatási intézményben elhelyezni. Segítségünkkel is hetekbe telt, mire hozzájutottak a tankönyvekhez, felszereléshez. A magasabb iskolai követelményekhez a gyerekek nem tudnak felzárkózni.

141

A beilleszkedési nehézséghez másodlagos, társult problémaként legtöbbször a magatartás- és teljesítményzavar járul. Magatartászavar, teljesítményzavar

Gyermekek száma Magatartászavar

Sóskút 2008. 2009. 79 96 24 29

Ez a problématípus leginkább a tanköteles korú gyerekek körében terjedt el. Fontos feladatunk a megfelelő iskolatípus megtalálása e gyerekeknek. Ez a problématípus szoros együttműködést igényel a szakemberektől. Az oktatási intézmények saját szakembereik bevonásával igyekeznek kezelni a magatartászavaros gyermekeket. Így a Gyermekjóléti Központhoz csak azok a tanulók kerülnek, akiknél szükséges családgondozással kezelni a problémát. Szinte mindig be kell vonnunk a gondozási folyamatba a fejlesztőpedagógust, a pszichológust, esetleg pszichiátert és a Nevelési Tanácsadó szakembereit. A beilleszkedési nehézségek problématípusnál már rámutattunk a probléma lehetséges okaira. Ezek a gyerekek a létbizonytalanság miatt csak így tudják kifejezni elégedetlenségüket. A rendezetlen családi háttér, a lakókörnyezet zsúfoltsága, az anyagi problémák, az intézményváltás okozta nehézségek vezetnek oda, hogy ezek a fiatalok iskolakerüléssel, agresszív viselkedéssel hívják fel magukra a figyelmet. A szülők nem rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, mellyel kezelhetnék gyermekeik problémáját.

Családi konfliktus


Sóskút 2008. 2009. 79 96 28 43

Ez a problématípus egy nagy problémahalmaz gyűjtő elnevezése, melybe a párkapcsolati, válási és kapcsolattartási ügyek (szülő – gyermek, nagyszülő – gyermek, illetve szülő - szülő) tartoznak. Az esetszámot prevenciós munkával, szolgáltatásaink (családterápia, mediáció) ismertségének, hatékonyságának növelésével szeretnénk csökkenteni. A Gyermekjóléti Központ kötelezően ellátandó feladata a kapcsolattartási ügyelet biztosítása. A bíróságok és a gyámhivatal egyre nagyobb számban rendelik el a kapcsolattartási ügyelet igénybe vételét a szülők számára. Így a képzett szakemberek segítségével kezelhetők, megelőzhetők a gyermekek számára legnehezebben megélhető konfliktusok. A családgondozó által kezelt esetek egyre durvábbak. A szülők nincsenek tekintettel gyermekeikre és egymásra sem, csak a másik fél elleni bosszú motiválja őket. A válással kapcsolatos eseteinket tekintjük a legsúlyosabbnak, mert a család egysége megbomlik, a gyerekek mentálisan, érzelmileg sérülnek, az anyagi biztonságuk megrendül, vagy veszélybe kerül, ez sokszor a lakhatási problémákat is magával hozhatja. A legsúlyosabb esetben bántalmazásnak is tanúi, áldozatai lehetnek. Család életvitele


Sóskút 2008. 2009. 79 96 19 28

142

Ebbe a problématípusba az intrapszichés, a párkapcsolati, az egzisztenciális (munkanélküliséggel, munkahellyel, karrierrel kapcsolatos kérdések) problémák tartoznak. Az esetek számának növekedése mögött azok az okok állnak, hogy a társadalmi együttélés normái feloldódnak, elmosódnak, ennél fogva a szocializálódás folyamata megnehezedik, amit tovább terhelnek a túl gyors társadalmi változások. Sóskúton is ezek a folyamatok játszódnak le, még gyorsabban, mint a társadalom egészében.



Sóskút 2008. 2009. 79 96 13 4

A viszonylag alacsony esetszám ellenére ezek az eseteink súlyosak. A felnőttet (szülőt) meg kell győznünk arról, hogy a gyermekének is vannak jogai, amelyek megilletik, a szülőnek pedig kötelességei, amelyeket a gyermek érdekében teljesítenie kell. Ezek az eseteink többnyire a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó védelembe vétellel végződnek, melyben a hatósági eljárás alkalmával írnak elő a szülőknek kötelezően betartandó szabályokat. Krízis esetben sor kerülhet a családból történő kiemelésre is. Az esetszámok csökkenésében nagy jelentősége van az észlelő - jelzőrendszer hatékony működésének. Az időben érkezett jelzés megakadályozza, hogy a gyermekét elhanyagoló szülő magatartásának súlyosabb következményei legyenek.

Családon belüli bántalmazás


Sóskút 2008. 2009. 79 96 5 6


Fogyatékosság


Sóskút 2008. 2009. 79 96 12 8

143

Az ellátási területünkön fogyatékkal élő személyek létrehozták a maguk érdekvédelmi szervezeteit. Intézményünket egy részük inkább azokkal a problémákkal keresi fel, amelyek nem szorosan a fogyatékosságukkal függnek össze. Másik részük általában az értelmi fogyatékos, autista gyermekek szülei, aki abban kérik segítségünket, hogy gyermeküket a megfelelő intézményben való elhelyezéshez (iskola, óvoda, szakmatanulás) hozzájuttassuk. Sóskúton 2008. július 1. – je óta nyújtja szolgáltatásait a Támogató Szolgálat, mely a fogyatékkal élők problémáinak megoldására, társadalmi és családon belüli integrációjuk elősegítésére hivatott. Szenvedélybetegség


Sóskút 2008. 2009. 79 96 17 11

Viselkedési, kognitív és fiziológiai jelenségek meghatározott együttese, amely ismételt szerhasználatot (alkohol, kábítószer, gyógyszer, dohányzás, egyéb stimulánsok) követően alakul ki. Sajnos az urbanizáció ilyetén „átka” nem kerülte el a kistérséget sem. A szenvedélybetegek között az alkohol- és a drogbetegek száma a legmagasabb. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a Budaörsön működő Kábítószerügyi Egyeztető Fórummal, mely a drogprevenció területén veszi ki részét a megelőző munkából, valamint az addiktológus szakorvosokkal is.

Védelembe vétel A védelembe vett gyermekek száma 2008. és 2009. évben

Sóskút

Védelembe Összes vett ellátott 2008. 2009. 2008. 2009. 6 3 79 96

A védelembe vett gyermekek esetében a kötelezően előírt felülvizsgálatokat a törvénybe foglaltak szerint lefolytattuk. A veszélyeztetettség fő okai:  elhanyagolás, bántalmazás  a szülő életmódjából, életviteléből következő veszélyeztetés  a gyermek/fiatal önmagát veszélyeztető magatartása A védelembe vételi eljárás megkezdése előtt 6 alkalommal hívtunk össze esetkonferenciát. Az alapellátás és védelembe vétel alkalmával 91 esetben tartottunk esetmegbeszélést.

Egyéb feladataink

A gyermekjóléti központ feladatai közé tartozik a válsághelyzetbe jutott várandós anyák gondozása. A Védőnői Szolgálat együttműködik velünk. Szükség esetén az anya

144

elhelyezésében, vagy felkutatásában kérik segítségünket, valamint az anya számára adható támogatások intézésében. Sóskúton 2009. évben válsághelyzetbe jutott várandós anyát nem kellett elhelyeznünk és segítséget nyújtani számára. Feladatunk az észlelő - jelzőrendszer működtetése. Továbbra is havonta egy alkalommal találkozik intézményünkben valamennyi jelzőrendszeri tag, de szükség esetén kisebb körben is összejövünk egy-egy eset megbeszélése kapcsán. Találkozóink alkalmával megbeszéljük a törvényi változásokat, bemutatunk a munkájukban alkalmazható új módszereket. A jelzési kötelezettségükkel élnek, és a törvényi előírásoknak megfelelően a számukra kötelező feladatok megtétele után értesítik a szolgálatot. A Gyermekjóléti Központ feladata településen belül a gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek szakmai továbbképzése is. 2009. november 24 - én a Gyermekjóléti Központ a Budaörsi Városi Gyámhivatallal közösen megrendezte ötödik kistérségi szakmai napját „Gyermekeink válaszút előtt” címmel, amelyen a kábítószer, a bűnözés és az agresszió témakörében hallgathattunk előadásokat neves szakemberektől. A Gyermekjóléti Központ speciális feladatai

Utcai, lakótelepi szociális munka A Gyermekjóléti Központ valamennyi településén biztosítjuk a szolgáltatást. Szakmai feladatok: A magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, a szabadidejét az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermekek speciális segítése. A lakóhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradt gyermekek felkutatása, lakóhelyére történő visszakerülésének elősegítése, szükség esetén átmeneti gondozásának, gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének elősegítése.

Sóskút Utcai szociális munka

0


Ideje: Nyitvatartási időben, valamint szombati napokon 9 -13 óra között.

145

Szakmai feladatok: a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő, vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára, konfliktuskezelő, segítő szolgáltatás nyújtása. Az érintettek kérésére, a bíróság vagy a gyámhivatal határozata alapján gyermekvédelmi közvetítő eljárás (mediáció) biztosítása kapcsolattartási ügyelet keretében, képzett kapcsolatügyeleti mediátorok közreműködésével. A családi kapcsolatok ápolása, a gyermek lelki egyensúlyának megtartása, a megszakadt kapcsolatok újraélesztése és erősítése, a gyermek személyiségi jogainak érvényesítése. Funkciója, hogy a gyermek számára minél konfliktus-mentesebbé tegye a kapcsolattartást az arra jogosult személlyel. Az igénybevevők számára a mediáció lehetősége — a Gyermekjóléti Központ többi szolgáltatásához hasonlóan — ingyenes.

Sóskút Kapcsolattartási

3 fő

ügyelet


Szakmai feladatok: A nyitvatartási időn túl felmerülő krízishelyzetben (kízisintervenció), tanácsadás, tájékoztatás.

történő

azonnali,

szakszerű

segítségnyújtás

A készenlétben lévő munkatárs szakszerű segítséget nyújt, illetve megfelelő segítőket (szükség esetén hatóságot, rendőrséget, tűzoltóságot, mentőt, vagy elérhető családtagot) mozgósít.

146

A készenléti szolgálat elérhetőségeiről folyamatosan tájékoztatjuk a települések lakosságát, valamint a településeken működő intézményeket, szolgáltatókat, szervezeteket (jelzőrendszeri tagok, mentők, rendőrkapitányság munkatársai).

Sóskút Készenléti ügyelet

5 fő

Kórházi szociális munka Az intézmény székhelyén (Budaörs, Petőfi S. u. 1.) működtetett és koordinált szolgáltatás, amelyet az intézmény munkatársai a Pest Megyei Tüdőgyógyintézet Gyermekosztályával (Törökbálint), és a Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti- és Nőgyógyászati Klinikával (Budapest) közösen végeznek. Szakmai feladatok: A szociális válsághelyzetben lévő anya és gyermeke segítése a szülészeti-nőgyógyászati osztályon, a kórházi védőnővel együttműködve. A szükséges intézkedések megtétele gyermekosztályon, a gyermek elhanyagolásának és bántalmazásának észlelése esetén. Az akut krízishelyzet megoldása, átmeneti segítés, állapotmegőrző tevékenység.

Sóskút Kórházi szociális munka

1 fő

Gyermekek napközbeni ellátása és a gyermekek átmeneti gondozása Gyermekek napközbeni ellátása Sóskút községben a gyermekek napközbeni ellátása megoldott. Sóskúton a növekvő gyermeklétszám miatt ugyancsak helyhiány lépett fel az óvodában, de 2009. őszén megkezdődöttek az óvoda bővítési munkálatai. A településen szorgalmazzuk a családi napközi létrehozását, amely a kisgyermeket nevelő édesanyák számára lehetővé tenné a munka világába történő mihamarabbi visszailleszkedést, valamint az Önkormányzat ellátási terhein könnyítene. A sóskúti általános iskolában működtetnek napközit. A 300 fő általános iskolás gyermek közül 88 fő veszi igénybe ezt a lehetőséget. A szabadidő hasznos eltöltésére szakkörök és sportfoglalkozások közül választhatnak a gyermekek. A gyermekjóléti központ nyilvántartást vezet a településen folyó szabadidős tevékenységekről .

147

4.2.

Gyermekek átmeneti gondozása

A gyermekek átmeneti gondozása a gyermekjóléti alapellátások közé tartozó szolgáltatás. Azt a célt szolgálja, hogy a gyermek nevelését önhibáján kívül ellátni képtelen (betegség, kórházi kezelés, munka külföldön vagy távolabbi településen, stb.) szülők kérésére, a Gyermekek Átmeneti Otthona fogadja a gyermeket, és a probléma megszűnéséig gondoskodik ellátásáról. Ez az állapot nem jelenti a gyermek kiemelését családjából, nem kerül a gyermekvédelmi szakellátás rendszerébe, a szülő szülői felügyeleti joga megmarad. A szülő kérésére a probléma elhárítása után azonnal visszakerül a gyermek a családjába. Az ellátás tulajdonképpen a szülőt helyettesítő kollégiumi formának fele meg. 2009. évben Sóskúton 1 család 1 gyermekét érinthette volna ez a szolgáltatás. A Gyermekjóléti Központnál folytatott munka a háttérintézmény hiánya miatt meghosszabbodott, sőt szükséges volt javaslatot tennünk a gyermek családból történő kiemelésére.

A jelzőrendszer működésének tapasztalatai, a jövőre vonatkozó javaslatok A jelzőrendszer működésének tapasztalatai Szolgálatunk a többször módosított 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 15. § (7) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget téve 2010. március 4-én megrendezte éves gyermekvédelmi tanácskozását, amelyen átfogóan értékeltük a jelzőrendszer tagjainak írásos beszámolóit. A beszámolók lényeges elemeit az alábbiakban ismertetjük. Védőnői Szolgálat Sóskút Község Önkormányzata 2 védőnői körzetet tart fenn. Ez a két körzet 2 fő védőnővel látja el Sóskút és Pusztazámor települések teljes közigazgatási területét. Gondozottak:  Körzetekben gondozott gyermek: 177 fő  Oktatási intézményekben gondozott gyermek: 162 fő Jelzés formái:  Összesen: 8 esetben jeleztek Esetek megoszlása:  Anyagi: 6  Egészségügyi veszélyeztetés: 2  Elhanyagolás: 2 Javaslatok:  Szülői kötelességek tudatosítása a gyakorlatban. Óvoda 148

Sóskút község területén egy óvoda működik, mely önkormányzati fenntartású. Óvodai csoportok száma: 3 Gyermeklétszám: 124 gyermek Az óvoda megítélése szerint:  Hátrányos helyzetű: 5 gyermek  Veszélyeztetett: - gyermek  Összesen: 5 gyermek Családlátogatások száma: 4 alkalom Kapcsolattartás a szülőkkel:  Fogadóóra  Szülői értekezlet  Napi személyes találkozások, beszélgetések Jelzés formái:  Összesen: 5 esetben jeleztek Más szakember bevonása:  Nevelési Tanácsadó: 1 gyermek  Gyermekjóléti Szolgálat fejlesztőpedagógusa: 6 gyermek  Összesen: 7 gyermek Szabadidős programok:  Bábszínház, színház, zenés műsorok látogatása  Kézműves foglalkozások  Kirándulások  Hagyományos ünnepek megülése Javaslat:  Több családi program szervezése. Iskola Sóskút Község területén 1 általános iskola működik, melynek tagintézménye a pusztazámori általános iskola. Az intézmény intézményfenntartó társulás keretében működik. Az iskolában alapfokú művészeti oktatás is folyik. Általános iskolában tanuló diákok száma:  Alsó tagozatos: 162 gyermek  Felső tagozatos: 158 gyermek  Összesen: 320 gyermek Az iskola megítélése szerint:  Hátrányos helyzetű gyermek: 22 gyermek

149

 

Veszélyeztetett tanulók: 5 gyermek Magántanulók: 2 gyermek

Támogatásban részesített tanulók száma: 137 gyermek Napközisek száma: 88 gyermek Korrepetálásban részesülő gyermekek száma: 35 gyermek Szabadidős és prevenciós programok:  Szakkörök: 4 szakkör  Prevenciós foglalkozások: 2 prevenciós foglalkozás Észlelt problémák jellege:  Magatartás- és teljesítményzavar  Igazolatlan hiányzás  Családi konfliktusok  Elhanyagolás, bántalmazás  Szülők életvitele  Válási, kapcsolattartási problémák  Lakáshelyzet megoldatlansága  Szociális és/vagy kulturális hátrány Látogatott családok száma: 4 család Jelzések száma a Gyermekjóléti Szolgálat felé: 19 esetben Kapcsolattartás a szülőkkel:  Szülői értekezlet, fogadóóra  Személyes, illetve telefonos megbeszélések  Tájékoztató füzet  Szülői faliújság  Közös rendezvények (pl. farsang, kirándulások) Más szakember bevonása: 19 esetben Javaslatok:  Szülők iskolája Nevelési Tanácsadó A közoktatási szakellátás szolgáltatásait a kistérségi formában, budaörsi székhellyel működő Nevelési Tanácsadó szakembere nyújtja Sóskút Község területén. Ellátott gyermekek és fiatalok száma: 20 fő Szolgáltatást igényelte:  Szülő: 9 fő

150



Intézmény: 11 fő

Terápia és gondozás: 20 fő  Pszichés állapot felmérés  Intelligenciamérés  Figyelem vizsgálat  Tanulási nehézség komplex vizsgálata  Iskolaérettségi vizsgálat  Magatartási zavar és beilleszkedési nehézség kezelése terápia alkalmazásával Szülőkkel való kapcsolattartás:  Valamennyi vizsgálati típusnál minden gyermek szülőjével beszélgetés folyik, a terápiás gondozások alkalmával (terápia hosszától függően) a szakember és a szülő megegyezése alapján több megbeszélés zajlik. Kapcsolattartás a szakemberekkel:  Valamennyi gondozott gyermek nevelőjével, oktatójával felveszik a kapcsolatot, és részletes megbeszélés történik a gyermekkel kapcsolatban.  Szakvéleményt készítenek a gyermekekről, melyet az intézményekbe is megküldenek. Rendőrség Gyermekkorúak és fiatalkorúak körében történt bűnelkövetések száma: 6 fő  Vétség: 4 fő  Bűntett: 2 fő Jellemző problémák az elkövetők körében:  Gyermekkorúaknál: o A cselekmény társadalomellenességének fel nem ismerése o Anyagi haszonszerzés o Rossz baráti környezet o Szülői elhanyagolás, rossz családi minta  Fiatalkorúaknál: o Anyagi haszonszerzés o A bűncselekménnyel kapcsolatos téves nézetek o Fegyelmezetlenség, agresszivitás o Bűnözői szellem o Kalandvágy o Rossz baráti környezet o Családi konfliktusok o Átmeneti pénzzavar, alacsony jövedelem, rossz családi minta Kiskorú veszélyeztetése:  1 esetben indult eljárás családon belüli erőszak, illetve bántalmazás miatt Jelzés a Gyermekjóléti Szolgálat felé: 3 eset Javaslatok:

151

 

A családon belüli erőszak létezésére fokozottan felhívni a társadalom figyelmét. Az áldozatokat segítő szakemberekhez juttatni az érintetteket. Fokozott figyelem felhívás a fiatalok körében terjedő stílusirányzatok negatív hatásaira, valamint az internetes oldalak veszélyeire. A „Biztonságos böngészés” program népszerűsítése.

A jövőre vonatkozó javaslatok Sóskút gyermekvédelmi rendszerével kapcsolatban Az éves gyermekvédelmi tanácskozáson elvégeztük a jelzőrendszer tagjai fent ismertetett írásos beszámolóinak értékelését, valamint azok szóbeli kiegészítését. Az ott elhangzott javaslatok alapján a gyermekvédelmi rendszer működésének javítására — a pénzügyi és egyéb feltételek megléte esetén — a következő javaslatokat tesszük: A településen — már a kistérségi feladatellátást megelőzően — prevenciós jelleggel működött az ifjúsági klub, amely 2008. évben megszüntetésre került. Szolgálatunk a kamaszok problémáit kezelve áttekintette a rendelkezésre álló szabadidő eltöltési lehetőségeket. Megállapítottuk, hogy a lehetőségek szűkösek, ez a problémás korosztály nem tudja szervezett, felügyelt körülmények között eltölteni a szabadidejét. A jelenség mind a kamaszok, mind a település számára veszélyeket hordoz. A strukturálatlan időtöltés melegágya a devianciáknak: dohányzásnak, alkoholnak, kábítószereknek, sőt akár az ifjúkori bűnözésnek is. A klub újraindításához szükséges anyagi hátteret a gyermekjóléti központ pályázati úton igyekezett megteremteni. A pályázat nem nyert támogatást. Jelenleg azt a lehetőséget tudjuk felajánlani az Önkormányzatnak, hogy amennyiben vállalja a szakemberek díjazásának költségeit (a 2008. évi szinten), intézményünk a Gondozási Központ épületében szombati napokon helyet biztosít a fiatalok számára. Szakmai ellenőrzések A 2009. évben a BTT Szociális és Gyermekjóléti Központnál az alábbi ellenőrzés történt Sóskút településen: Az intézmény működési engedélyét kiadó Budakeszi Város Polgármesteri Hivatala vizsgálta a Gyermekjóléti Központ tevékenységét, és megállapította, hogy mind a szakmai, mind a tárgyi működés feltételei a jogszabálynak megfelelnek.

Budaörs, 2010. március 29.


152

22-2 010. S Z . E L Ő T E R J E S Z T É S 1. I . S Z . M E L L É K L E T E


Beszámoló a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központ Gyermekjóléti Központjának 2009. évi feladatellátásáról Pusztazámor Község területén

Megjegyzés: A pénzügyi beszámolót a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása 2009. évi beszámolója tartalmazza. Beszámolási időszak: 2009. január 1. — 2009. december 31. A Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központ által Sóskúton biztosított szolgáltatások 2009. január 1. - jétől Gyermek- Családsegítő jóléti Szolgálat Központ Sóskút

X

X


Szociális étkeztetés


Idősek Klubja

X

X

X

X

Az Intézmény feladatellátására az alábbi jogszabályok irányadók:

Törvények:  1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (Gyvt.)  1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról  1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról  1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról Az 1997. évi XXXI. törvény végrehajtási rendeletei:  133/1997. (VII.29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról  149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról  150/1997. (IX. 10) Korm. rendelet a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről

153

  

235/1997. (XII.17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról 281/1997. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

Pusztazámor Község helyi rendelete:  Pusztazámor Község Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2006 (II. 15.) sz. rendelete a szociális igazgatásról a szociális, gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Demográfiai adatok Pusztazámor területe: Belterületi népsűrűsége:

927 ha 110, 13 fő/km2


1990 721

1995 735

2000 908

2005 1098

2007 1093

2008 1134


FŐ

0 – 17 ÉVES

287

18 – 59 ÉVES

669

60 – X ÉVES

ÖSSZESEN

178

1134

Demográfiai szempontból a dinamikusan fejlődő települések közé tartozik. Míg Magyarország népességének lassú fogyása figyelhető meg, addig Pusztazámoron (és a Budaörsi Kistérség többi településén is) hosszantartó lakosságszám növekedés várható. Az új beköltözők többnyire az aktív korosztályból kerülnek ki, akik gyermekeikkel együtt érkeznek Pusztazámorra, ezzel szinte folyamatosan emelve az aktívak és a kiskorúak lélekszámát. Pusztazámor gazdasági fejlődésének következtében a különböző társadalmi helyzetű rétegek számára vonzó helyszín a letelepedésre. Magas a fővárosból kiköltöző értelmiségiek, középosztálybeliek száma, akik többnyire a folyamatosan épülő lakóparkok lakásait vásárolják meg. Megjelennek a településen az Észak-, illetve Dél - Magyarországról beköltözők, akik sok esetben ismeretség, rokoni kapcsolat nélkül szeretnének letelepedni, bízva a környék munkalehetőségeinek magas számában, a jobb megélhetésben. Ezek az emberek többnyire alulképzettek, sok gyermeket nevelnek, és lakhatási problémákkal küzdenek. Pusztazámoron is, mint a budaörsi kistérségben mindenütt, a jómód és a szegénység egyszerre található meg, a gazdagságra és a nélkülözésre jellemző problémákkal. 154

Ebből adódik, hogy feladatunk segítséget nyújtani a gyermekek törvénybe foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, gondoskodni a gyermekek veszélyeztetésének megelőzéséről, és megszüntetéséről. Gyermekvédelmi rendszer A gyermekvédelemi rendszer célja olyan ellátórendszer működtetése, melynek középpontjában a gyermek, illetve családja áll. Ennek egyik fontos eleme a gyermekintézmények összehangolt működése, melynek segítségével időben észlelhetők és hatékonyan kezelhetők a gyermekekkel kapcsolatos problémák. Kiemelkedő jelentőségű a Gyermekjóléti Központ tevékenysége, mely a gyermekjóléti alapellátás keretein belül hosszú távú problémakezeléssel — családgondozás — segíti a gyermekek, családok életét. Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központ A Gyermekjóléti Központ bemutatása A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családból kiemelt gyermek családjába történő visszahelyezését.

A gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) 1997. november 1-jétől kötelezővé tette a települések számára a gyermekjóléti alapellátások bevezetését. Budaörsön ekkor már működött három bölcsőde, biztosítottak voltak az általános iskolák napközi otthonai, de nem volt gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó intézmény. 1998. július 1-jén megkezdte működését önálló szakmai egységként a budaörsi Gyermekjóléti Szolgálat. Sóskút Községben 1999 – ben hozták létre a Gyermekjóléti Szolgálatot. A szolgáltatást szakképzett szociális munkás szakemberek biztosították, szociális vállalkozás keretében. Eleinte heti 4 órában, majd heti 8 órában látták el a feladatot. Pusztazámor Községben ugyancsak 1999 – ben kezdte meg működését a Gyermekjóléti Szolgálat. A szolgáltatást szakképzett (szociálpolitikus) szakember biztosította, heti 4 órában, szociális vállalkozás keretében. Herceghalom, Páty, Telki Községekben 1998. óta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat családgondozói nyújtották az ellátást. Hosszas előkészítő munka után 2008. január 30-án megszűnt az ”Esély” Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat. Jogutódja a Budaörs Kistérség Többcélú Társulás Polgármesterek Tanácsa fenntartásában működő Budaörs Kistérség Többcélú Társulás Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat lett, mely 2008. január 31-én kezdte meg működését Budaörs, Pusztazámor és Sóskút Község területén. Herceghalomban pedig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást.

155

Páty és Telki Községben 2009. január 1.-jétől biztosítja az intézmény a szociális alapszolgáltatásokat és a gyermekjóléti alapellátást a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével. 2009. január 1. – jétől az intézmény ellátási területének lakosságszáma meghaladta a 40. 000 főt, ezért a Gyermekjóléti Szolgálat — a működési engedély módosítását követően — 2009. augusztus 1. – jével Gyermekjóléti Központtá alakult.

A BTT Szociális és Gyermekjóléti Központ ellátási területének lakosságszáma 2009. január 1 – jei adatok alapján Települések Budaörs Herceghalom Páty Pusztazámor Sóskút Telki Törökbálint Összesen

Összesen 27461 1861 6601 1146 3083 3275 13047 56474

A feladatok átvétele zökkenőmentesen zajlott az intézményhez újonnan kapcsolódó településeken. A Gyermekjóléti Központtá alakulást követő feladatbővülés ellenére folyamatosan biztosítottuk az ellátást. Az intézmény szolgáltatásai az ellátási terület valamennyi településén ingyenesek, alanyi jogon, önkéntesen vehetők igénybe

Létszám feltételeink

A Gyermekjóléti Központ pusztazámori szakmai létszáma és dolgozóinak szakképzettsége Képzettség

Beosztás

Telephely




családgondozó

1 fő pszichológus (megbízási szerződéssel) 1 fő jogász (megbízási szerződéssel)

pszichológus

Budaörs, Sóskút, Pusztazámor, Herceghalom, Páty, Telki Sóskút Pusztazámor Budaörs, Sóskút, Pusztazámor Budaörs, Sóskút, Pusztazámor, Herceghalom, Páty, Telki

jogi tanácsadás



A szociális alapképzettségen túl a családgondozó egyéb speciális végzettséggel is rendelkezik. 2009. év folyamán munkatársunknak lehetősége volt arra, hogy szakmai tudását, ismereteit képzéseken, konferenciákon bővíthesse.

156

A pusztazámori ellátottak számára helyben biztosítjuk a családgondozást, valamint igény esetén a pszichológiai és jogi tanácsadást. Több szakember bevonását igénylő család/párterápiás, mediációs, kapcsolattartási ügyeleti szolgáltatásainkat előzetes egyeztetés után tudjuk a sóskúti gondozottaknak helyben nyújtani. Tárgyi feltételek

A Gyermekjóléti Központ családgondozójának a pusztazámori általános iskola épületében egy lezárható, erre a célra elkülönített munkaszoba áll rendelkezésre. Az iskola tárgyi eszközeit (telefon, telefax, számítógép, fénymásoló) megállapodás alapján igénybe vehetjük. Példaértékű az iskola dolgozói és a családgondozó között kialakult munka kapcsolat. A tárgyi eszközök pótlása, beszerzése folyamatos, a Pusztazámoron működő Babajátszó fejlesztőjátékait, egyéb felszerelését részben pályázati bevételből, részben intézményünk költségvetéséből fedeztük. A Gyermekjóléti Központ pusztazámori telephelyének nyitva tartása:

Sóskút 9 —14


11 —16

A Gyermekjóléti Központ nyitva tartási időn kívül a készenléti ügyelet telefonszámán – 06-20-292-65-85 – érhető el. A Gyermekjóléti Központ szakmai tevékenysége a 2009. évben Gondozott gyermekek és családok száma a 2008. és 2009. évben

Pusztazámor 2008. Gyermek szám Családok Száma

2009. 25

31

14

16

Gondozás A gondozott gyermekek száma 2008. és 2009. évben AlapVédelembe Átmeneti UtóÖsszes ellátott vett nevelt gondozott ellátott 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. 2008. 2009. Pusztazámor 15 20 2 2 8 9 0 0 25 31

157

A gondozottak életkor és nemek szerinti megoszlása a 2009. évben Pusztazámor fiú 0 – 5 év 6 – 13 év 14 – 17 év Összesen Mind összesen

lány 4 8 4 16

3 3 9 15 31

Kapcsolatfelvétel módja a Gyermekjóléti Központtal a 2008. és a 2009. évben Jelzés érkezett Jelzőrendszer által küldött Hatóság küldte Önként jelent meg Együttműködésre kötelezett Összesen

Pusztazámor 2008. 2009. 15 16 2

9

6

4

2

2

25

31


Probléma típusok

2008.

Pusztazámor 2009. 8

19

Anyagi probléma Beilleszkedési nehézség Magatartászavar Nevelési probléma Családi konfliktus Család életvitele Elhanyagolás Bántalmazás Pszichikai probléma Szenvedély betegség Fogyatékosság Összesen

4

5

9 12 12 10 6 8 4 11 8 92

9 10 14 19 2 6 8 7 99

158

Szakmai tevékenységek a 2008. és a 2009. évben 2008.

Pusztazámor 2009. 25

39

Esetmegbeszélés Esetkonferencia Javaslattétel védelembe vételre Védelembe vételi tárgyalás Védelembe vettek gondozása Információnyújtás Ügyintézés Családlátogatás Segítő beszélgetés Környezettanulmány készítése Összesen

2 2

4 3

2

3

98

104

25 31 74 61 16

79 57 62 74 29

336

454

A Gyermekjóléti Központ speciális szolgáltatásait igénybevevők száma a 2009. évben Pusztazámor Kapcsolattartási ügyelet Készenléti ügyelet Kórházi szociális munka Utcai szociális munka Összesen

2 fő 3 fő 1 fő

6 fő

Szolgáltatások és a prevenciós tevékenységek számának alakulása a 2008. és 2009. évben Családterápia Mediáció Pszichoterápia Jogi tanácsadás

Pusztazámor 2008. 2009. 1 csal. 2 2 csal. csal. 11 18 fő fő 1 2 fő fő

159

Kapcsolattartás Babajátszó Kézműves foglalkozás Szülők iskolája

8 alk. 12 alk. 2 alk. 2 alk.

12 alk. 25 alk. 6 alk. 4 alk. 1 alk.

3 fő 2 fő

3 fő 3 fő

2 alk.

2 alk.

Osztályfőnöki óra Napközis tábor Korrepetálás Fejlesztés Nyári étkeztetés Kirándulás

Az ellátási terület szabadidős tevékenységeiről a Gyermekjóléti Központ nyilvántartást vezet, ezekről folyamatosan információt nyújt. Alapellátás

A veszélyeztetettség fő okai és az esetek típusa szerint alábbi a megoszlás Anyagi problémák

Gyermekek száma

Pusztazámor 2008. 2009. 25 31 8 19

Anyagi probléma A táblázat adatainak vizsgálatakor megfigyelhetjük, hogy a gyerekszámok és az anyagi problémák száma emelkedő tendenciát mutat. Nagyon sokan kértek segítséget közműtartozás, munkanélküliség és nem törlesztett bankkölcsön miatt.

Ez a problématípus a megélhetéssel összefüggő problémákat foglalja magába. A szegénység munkánk során az esetek többségében legtöbbször csak másodlagos tényezőként fordul elő. A településeken az anyagi gondokkal küzdők többnyire az új beköltözők közül kerülnek ki. Aggasztó, hogy a gondozott gyermekek átlag 61 %-a küzd anyagi problémákkal. Feladatunk a még szélesebb körű felderítés, valamint szolgáltatásaink még intenzívebb megismertetése a település lakosaival.

160

Gyermeknevelési problémák

Pusztazámor 2008. 2009. 25 31 12 10


Ez a problématípus a kisgyermekeket és a kamaszokat nevelő családokra jellemző leginkább. A családgondozó ezekben az esetekben vonja be leggyakrabban a szakembereket a gondozási folyamatba. A kisgyermekeknél többnyire a fejlesztőpedagógus az, aki a munkánkat segítheti, a kamaszokkal folyó munkában a pszichológus segítségét vesszük igénybe. Előfordul, hogy szükséges a családterapeuta bevonása is, ha a szülő és gyermeke között feszülő ellentétet nem tudjuk megfelelően oldani. Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség Pusztazámor 2008. 2009. 25 31 4 5


A probléma alapját vizsgálva megállapítottuk, hogy a beilleszkedési nehézséggel azon családok gyermekei küzdöttek a leginkább, akik vidékről költöztek be. A családok úgy hagyták el előző lakóhelyüket, hogy költözésükkor semmit nem készítettek elő. Rendezetlen volt a lakhatásuk, nem volt munkájuk, a gyermekeket nagyon nehezen lehetett oktatási intézménybe elhelyezni. Segítségünkkel is hetekbe telt, mire hozzájutottak a tankönyvekhez, felszereléshez. A magasabb iskolai követelményekhez a gyerekek nem tudnak felzárkózni. A beilleszkedési nehézséghez másodlagos, társult problémaként legtöbbször a magatartás- és teljesítményzavar járul. Magatartászavar, teljesítményzavar

Pusztazámor Gyermekek száma Magatartászavar

2008. 25

2009. 31

9

9

Ez a problématípus leginkább a tanköteles korú gyerekek körében terjedt el. Fontos feladatunk a megfelelő iskolatípus megtalálása e gyerekeknek. Ez a problématípus szoros együttműködést igényel a szakemberektől. Az oktatási intézmények saját szakembereik bevonásával igyekeznek kezelni a magatartászavaros gyermekeket. Így a Gyermekjóléti Központhoz csak azok a tanulók kerülnek, akiknél szükséges családgondozással kezelni a problémát. Szinte mindig be kell vonnunk a gondozási folyamatba a fejlesztőpedagógust, a pszichológust, esetleg pszichiátert és a Nevelési Tanácsadó szakembereit.

161

A beilleszkedési nehézségek problématípusnál már rámutattunk a probléma lehetséges okaira. Ezek a gyerekek a létbizonytalanság miatt csak így tudják kifejezni elégedetlenségüket. A rendezetlen családi háttér, az anyagi problémák, az intézményváltás okozta nehézségek vezetnek oda, hogy ezek a fiatalok iskolakerüléssel, agresszív viselkedéssel hívják fel magukra a figyelmet. A szülők nem rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, mellyel kezelhetnék gyermekeik problémáját.

Családi konfliktus


Pusztazámor 2008. 2009. 25 31 12 14

Ez a problématípus egy nagy problémahalmaz gyűjtő elnevezése, melybe a párkapcsolati, válási és kapcsolattartási ügyek (szülő – gyermek, nagyszülő – gyermek, illetve szülő - szülő) tartoznak. Az esetszámot prevenciós munkával, szolgáltatásaink (családterápia, mediáció) ismertségének, hatékonyságának növelésével szeretnénk csökkenteni. A Gyermekjóléti Központ kötelezően ellátandó feladata a kapcsolattartási ügyelet biztosítása. A bíróságok és a gyámhivatal egyre nagyobb számban rendelik el a kapcsolattartási ügyelet igénybe vételét a szülők számára. Így a képzett szakemberek segítségével kezelhetők, megelőzhetők a gyermekek számára legnehezebben megélhető konfliktusok. A családgondozók által kezelt esetek egyre durvábbak. A szülők nincsenek tekintettel gyermekeikre és egymásra sem, csak a másik fél elleni bosszú motiválja őket. A válással kapcsolatos eseteinket tekintjük a legsúlyosabbnak, mert a család egysége megbomlik, a gyerekek mentálisan, érzelmileg sérülnek, az anyagi biztonságuk megrendül, vagy veszélybe kerül, ez sokszor a lakhatási problémákat is magával hozhatja. A legsúlyosabb esetben bántalmazásnak is tanúi, áldozatai lehetnek. Család életvitele


Pusztazámor 2008. 2009. 25 31 10 19

Ebbe a problématípusba az intrapszichés, a párkapcsolati, az egzisztenciális (munkanélküliséggel, munkahellyel, karrierrel kapcsolatos kérdések) problémák tartoznak. Az esetek számának növekedése mögött azok az okok állnak, hogy a társadalmi együttélés normái feloldódnak, elmosódnak, ennél fogva a szocializálódás folyamata megnehezedik, amit tovább terhelnek a túl gyors társadalmi változások. Pusztazámoron is ezek a folyamatok játszódnak le, még gyorsabban, mint a társadalom egészében.

162



Pusztazámor 2008. 2009. 25 31 6 2

A viszonylag alacsony esetszám ellenére ezek az eseteink súlyosak. A felnőttet (szülőt) meg kell győznünk arról, hogy a gyermekének is vannak jogai, amelyek megilletik, a szülőnek pedig kötelességei, amelyeket a gyermek érdekében teljesítenie kell. Ezek az eseteink többnyire a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó védelembe vétellel végződnek, melyben a hatósági eljárás alkalmával írnak elő a szülőknek kötelezően betartandó szabályokat. Krízis esetben sor kerülhet a családból történő kiemelésre is. Az esetszámok csökkenésében nagy jelentősége van az észlelő - jelzőrendszer hatékony működésének. Az időben érkezett jelzés megakadályozza, hogy a gyermekét elhanyagoló szülő magatartásának súlyosabb következményei legyenek. Családon belüli bántalmazás


Pusztazámor 2008. 2009. 25 31 8 0

A gyermek bántalmazása alatt azt értjük, ha valaki sérülést okoz a gyermeknek, vagy a gyermek sérelmére elkövetett cselekményt, történést szándékosan nem akadályozza meg. Ez a gyermek további életére kiható, jelentős mértékű sérülés lehet testi, érzelmi, erkölcsi, szellemi, egészségügyi jellegű, illetve a gyermek méltóságát sértő, személyiségfejlődését károsan befolyásoló cselekedet. A gyermekeket érheti bántalmazás családon belül, intézményi keretek között, vagy akár idegen személy által. A gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) 2004. évi módosításakor került jogszabályba foglalásra a bántalmazás teljes tilalma. Pusztazámoron a 2009. évben családon belüli bántalmazás nem volt a kezelendő problémák között.

Fogyatékosság


Pusztazámor 2008. 2009. 25 31 8 7

Az ellátási területünkön fogyatékkal élő személyek létrehozták a maguk érdekvédelmi szervezeteit. Intézményünket egy részük inkább azokkal a problémákkal keresi fel, amelyek nem szorosan a fogyatékosságukkal függnek össze. Másik részük általában az értelmi fogyatékos, autista gyermekek szülei, aki abban kérik segítségünket, hogy gyermeküket a megfelelő intézményben való elhelyezéshez (iskola, óvoda, szakmatanulás) hozzájuttassuk. Pusztazámoron 2008. július 1. – je óta nyújtja szolgáltatásait a Támogató Szolgálat, mely a fogyatékkal élők problémáinak megoldására, társadalmi és családon belüli integrációjuk elősegítésére hivatott.

163



Pusztazámor 2008. 2009. 25 31 11 8

Viselkedési, kognitív és fiziológiai jelenségek meghatározott együttese, amely ismételt szerhasználatot (alkohol, kábítószer, gyógyszer, dohányzás, egyéb stimulánsok) követően alakul ki. Sajnos az urbanizáció ilyetén „átka” nem kerülte el a kistérséget sem. A szenvedélybetegek között az alkohol- és a drogbetegek száma a legmagasabb. Szoros kapcsolatot tartunk fenn a Budaörsön működő Kábítószerügyi Egyeztető Fórummal, mely a drogprevenció területén veszi ki részét a megelőző munkából, valamint az addiktológus szakorvosokkal is. Védelembe vétel

A védelembe vett gyermekek száma 2008. és 2009. évben Védelembe Összes vett ellátott 2008. 2009. 2008. 2009. 2 2 Pusztazámor 25 31 A védelembe vett gyermekek esetében a kötelezően előírt felülvizsgálatokat a törvénybe foglaltak szerint lefolytattuk. A veszélyeztetettség fő okai:  elhanyagolás  a szülő életmódjából, életviteléből következő veszélyeztetés  a gyermek/fiatal önmagát veszélyeztető magatartása A védelembe vételi eljárás megkezdése előtt 4 alkalommal hívtunk össze esetkonferenciát. Az alapellátás és védelembe vétel alkalmával 39 esetben tartottunk esetmegbeszélést.

Egyéb feladataink

A Gyermekjóléti Központ feladatai közé tartozik a válsághelyzetbe jutott várandós anyák gondozása. A Védőnői Szolgálat együttműködik velünk. Szükség esetén az anya elhelyezésében, vagy felkutatásában kérik segítségünket, valamint az anya számára adható támogatások intézésében. Pusztazámoron 2009. évben 1 válsághelyzetbe jutott várandós anyát kellett elhelyeznünk és segítséget nyújtani számára. Feladatunk az észlelő - jelzőrendszer működtetése. Továbbra is havonta egy alkalommal találkozik intézményünkben valamennyi jelzőrendszeri tag, de szükség esetén kisebb körben is összejövünk egy-egy eset megbeszélése kapcsán. Találkozóink alkalmával megbeszéljük a törvényi változásokat, bemutatunk a munkájukban alkalmazható új módszereket. A jelzési

164

kötelezettségükkel élnek, és a törvényi előírásoknak megfelelően a számukra kötelező feladatok megtétele után értesítik a szolgálatot. A Gyermekjóléti Központ feladata településen belül a gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek szakmai továbbképzése is. 2009. november 24 - én a Gyermekjóléti Központ a Budaörs Városi Gyámhivatallal közösen megrendezte ötödik kistérségi szakmai napját „Gyermekeink válaszút előtt” címmel, amelyen a kábítószer, a bűnözés és az agresszió témakörében hallgathattunk előadásokat neves szakemberektől.

A Gyermekjóléti Központ speciális feladatai

Utcai szociális munka A Gyermekjóléti Központ valamennyi településén biztosítjuk a szolgáltatást. Szakmai feladatok: A magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, a szabadidejét az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermekek speciális segítése. A lakóhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradt gyermekek felkutatása, lakóhelyére történő visszakerülésének elősegítése, szükség esetén átmeneti gondozásának, gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének elősegítése.

Pusztazámor Utcai szociális munka

0


Ideje: Nyitvatartási időben, valamint szombati napokon 9 -13 óra között. Szakmai feladatok: a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő, vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára, konfliktuskezelő, segítő szolgáltatás nyújtása. Az érintettek kérésére, a bíróság vagy a gyámhivatal határozata alapján gyermekvédelmi közvetítő eljárás (mediáció) biztosítása kapcsolattartási ügyelet keretében, képzett kapcsolatügyeleti mediátorok közreműködésével. A családi kapcsolatok ápolása, a gyermek lelki egyensúlyának megtartása, a megszakadt kapcsolatok újraélesztése és erősítése, a gyermek személyiségi jogainak érvényesítése. Funkciója, hogy a gyermek számára minél konfliktus-mentesebbé tegye a kapcsolattartást az arra jogosult személlyel.

165

Az igénybevevők számára a mediáció lehetősége — a Gyermekjóléti Központ többi szolgáltatásához hasonlóan — ingyenes.

Pusztazámor

Kapcsolattartási

2 fő

ügyelet


Szakmai feladatok: A nyitvatartási időn túl felmerülő krízishelyzetben (kízisintervenció), tanácsadás, tájékoztatás.

történő

azonnali,

szakszerű

segítségnyújtás

A készenlétben lévő munkatárs szakszerű segítséget nyújt, illetve megfelelő segítőket (szükség esetén hatóságot, rendőrséget, tűzoltóságot, mentőt, vagy elérhető családtagot) mozgósít. A készenléti szolgálat elérhetőségeiről folyamatosan tájékoztatjuk a települések lakosságát, valamint a településeken működő intézményeket, szolgáltatókat, szervezeteket (jelzőrendszeri tagok, mentők, rendőrkapitányság munkatársai).

Pusztazámor Készenléti ügyelet

3 fő

Kórházi szociális munka Az intézmény székhelyén (Budaörs, Petőfi S. u. 1.) működtetett és koordinált szolgáltatás, amelyet az intézmény munkatársai a Pest Megyei Tüdőgyógyintézet Gyermekosztályával (Törökbálint), és a Semmelweis Egyetem II. számú Szülészeti- és Nőgyógyászati Klinikával (Budapest) közösen végeznek.

166

Szakmai feladatok: A szociális válsághelyzetben lévő anya és gyermeke segítése a szülészeti-nőgyógyászati osztályon, a kórházi védőnővel együttműködve. A szükséges intézkedések megtétele gyermekosztályon, a gyermek elhanyagolásának és bántalmazásának észlelése esetén. Az akut krízishelyzet megoldása, átmeneti segítés, állapotmegőrző tevékenység.

Pusztazámor Kórházi szociális munka

1 fő

Gyermekek napközbeni ellátása és a gyermekek átmeneti gondozása Gyermekek napközbeni ellátása Pusztazámor Községben a gyermekek napközbeni ellátása megoldott. A településen működik óvoda és az általános iskolában is napközi keretében biztosítják a gyermekek délutáni felügyeletét. Szorgalmazzuk családi napközi létrehozását, mert a kisgyermeket nevelő édesanyák számára lehetővé tenné a munka világába történő mihamarabbi visszailleszkedést, valamint az Önkormányzat ellátási terhein könnyítene. A szabadidő hasznos eltöltésére szakkörök és sportfoglalkozások közül választhatnak a gyermekek. A gyermekjóléti szolgálat nyilvántartást vezet a településen folyó szabadidős tevékenységekről. . Gyermekek átmeneti gondozása A gyermekek átmeneti gondozása a gyermekjóléti alapellátások közé tartozó szolgáltatás. Azt a célt szolgálja, hogy a gyermek nevelését önhibáján kívül ellátni képtelen (betegség, kórházi kezelés, munka külföldön vagy távolabbi településen, stb.) szülők kérésére, a Gyermekek Átmeneti Otthona fogadja a gyermeket, és a probléma megszűnéséig gondoskodik ellátásáról. Ez az állapot nem jelenti a gyermek kiemelését családjából, nem kerül a gyermekvédelmi szakellátás rendszerébe, a szülő szülői felügyeleti joga megmarad. A szülő kérésére a probléma elhárítása után azonnal visszakerül a gyermek a családjába. Az ellátás tulajdonképpen a szülőt helyettesítő kollégiumi formának fele meg. 2009. évben Pusztazámoron 1 család 1 gyermekét érintette ez a szolgáltatás. Egy Budapesten működő Csecsemő Otthon fogadta be az anyát csecsemőjével, az anya sajnos nem tudta bizonyítani alkalmasságát a gyermek nevelésére, gondozására, ezért átmeneti nevelésbe kellett venni a kislányát.

167

A jelzőrendszer működésének tapasztalatai, a jövőre vonatkozó javaslatok A jelzőrendszer működésének tapasztalatai Szolgálatunk a többször módosított 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 15. § (7) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget téve 2010. március 4-én megrendezte éves gyermekvédelmi tanácskozását, amelyen átfogóan értékeltük a jelzőrendszer tagjainak írásos beszámolóit. A beszámolók lényeges elemeit az alábbiakban ismertetjük. Védőnői Szolgálat Pusztazámor Község és Sóskút község Önkormányzata közösen 2 védőnői körzetet tart fenn. Ez a két körzet 2 fő védőnővel látja el Sóskút és Pusztazámor települések teljes közigazgatási területét. Gondozottak (Sóskút, Pusztazámor együtt):  Körzetekben gondozott gyermek: 177 fő  Oktatási intézményekben gondozott gyermek: 162 fő Jelzés formái:  Összesen: 2 esetben jeleztek Esetek megoszlása:  Anyagi: 2  Egészségügyi veszélyeztetés: 2  Elhanyagolás: 1 Javaslatok:  Szülői kötelességek tudatosítása a gyakorlatban. Óvoda Pusztazámor Község területén egy óvoda működik, mely önkormányzati fenntartású. Gyermeklétszám: 44 gyermek Az óvoda megítélése szerint:  Hátrányos helyzetű: 3 gyermek  Veszélyeztetett: 1 gyermek  Összesen: 4 gyermek Családlátogatások száma: 4 alkalom Kapcsolattartás a szülőkkel:  Fogadóóra 168

 

Szülői értekezlet Napi személyes találkozások, beszélgetések

Jelzés formái:  Összesen: 3 esetben jeleztek Más szakember bevonása:  Nevelési Tanácsadó: 6 gyermek  Gyermekjóléti Szolgálat fejlesztőpedagógusa: 2 gyermek  Összesen: 8 gyermek Szabadidős programok:  Kézműves foglalkozások  Kirándulások  Hagyományos ünnepek megülése Javaslat:  Több családi program szervezése. Iskola Pusztazámor Község területén az általános iskola csak alsó tagozattal működik. A sóskúti általános iskola tagintézménye, mely intézményfenntartó társulás keretében működik. Általános iskolában tanuló diákok száma:  Alsó tagozatos: 65 gyermek  Összesen: 65 gyermek Az iskola megítélése szerint:  Hátrányos helyzetű gyermek: 14 gyermek  Veszélyeztetett tanulók: - gyermek  Magántanulók: - gyermek Támogatásban részesített tanulók száma: 22 gyermek Napközisek száma: 14 gyermek Korrepetálásban részesülő gyermekek száma: 19 gyermek Szabadidős és prevenciós programok:  Szakkörök: 1 szakkör  Prevenciós foglalkozások: 1 prevenciós foglalkozás

Észlelt problémák jellege:  Magatartás- és teljesítményzavar  Elhanyagolás, bántalmazás

169

 

Szülők életvitele Szociális és/vagy kulturális hátrány

Látogatott családok száma: 22 család Jelzések száma a Gyermekjóléti Központ felé: 6 esetben Kapcsolattartás a szülőkkel:  Szülői értekezlet, fogadóóra  Személyes, illetve telefonos megbeszélések  Tájékoztató füzet  Szülői faliújság  Közös rendezvények (pl. farsang, kirándulások) Más szakember bevonása: 10 esetben Javaslatok:  Szülők iskolája Nevelési Tanácsadó A közoktatási szakellátás szolgáltatásait a kistérségi formában, budaörsi székhellyel működő Nevelési Tanácsadó szakembere nyújtja Pusztazámor Község területén. Ellátott gyermekek és fiatalok száma: 7 fő Szolgáltatást igényelte:  Szülő: 5 fő  Intézmény: 2 fő Terápia és gondozás: 7 fő  Pszichés állapot felmérés  Intelligenciamérés  Figyelem vizsgálat  Tanulási nehézség komplex vizsgálata  Iskolaérettségi vizsgálat  Magatartási zavar és beilleszkedési nehézség kezelése terápia alkalmazásával Szülőkkel való kapcsolattartás:  Valamennyi vizsgálati típusnál minden gyermek szülőjével beszélgetés folyik, a terápiás gondozások alkalmával (terápia hosszától függően) a szakember és a szülő megegyezése alapján több megbeszélés zajlik. Kapcsolattartás a szakemberekkel:  Valamennyi gondozott gyermek nevelőjével, oktatójával felveszik a kapcsolatot, és részletes megbeszélés történik a gyermekkel kapcsolatban.  Szakvéleményt készítenek a gyermekekről, melyet az intézményekbe is megküldenek.

170

Rendőrség Gyermekkorúak és fiatalkorúak körében történt bűnelkövetések száma: 2 fő  Vétség: 2 fő  Bűntett: - fő Jellemző problémák az elkövetők körében:  Gyermekkorúaknál: o A cselekmény társadalomellenességének fel nem ismerése o Anyagi haszonszerzés o Rossz baráti környezet o Szülői elhanyagolás, rossz családi minta  Fiatalkorúaknál: o Anyagi haszonszerzés o A bűncselekménnyel kapcsolatos téves nézetek o Fegyelmezetlenség, agresszivitás o Rossz baráti környezet o Családi konfliktusok o Átmeneti pénzzavar, alacsony jövedelem, rossz családi minta Kiskorú veszélyeztetése:  1 esetben indult eljárás családon belüli erőszak miatt Jelzés a Gyermekjóléti Központ felé: 1 eset Javaslatok:  A családon belüli erőszak létezésére fokozottan felhívni a társadalom figyelmét. Az áldozatokat segítő szakemberekhez juttatni az érintetteket.  Fokozott figyelem felhívás a fiatalok körében terjedő stílusirányzatok negatív hatásaira, valamint az internetes oldalak veszélyeire. A „Biztonságos böngészés” program népszerűsítése. A jövőre vonatkozó javaslatok Pusztazámor gyermekvédelmi rendszerével kapcsolatban Az éves gyermekvédelmi tanácskozáson elvégeztük a jelzőrendszer tagjainak fent ismertetett írásos beszámolóinak értékelését, valamint azok szóbeli kiegészítését. Az ott elhangzott javaslatok alapján a gyermekvédelmi rendszer működésének javítására — a pénzügyi és egyéb feltételek megléte esetén — a következő javaslatokat tesszük: Pusztazámoron a gyermekek alapellátásának rendszerében javasoljuk mérlegelni az átmeneti gondozás biztosítását ellátási szerződéssel, egy férőhellyel. Ez az ellátási forma megoldást nyújtana a krízisek kezelésére, esetenként akár az életveszély elhárítására is, megelőzve a kiskorúak gyermekvédelmi szakellátásba (gyermekotthon, nevelőszülő) kerülését.

171

Szakmai ellenőrzések A 2009. évben a BTT Szociális és Gyermekjóléti Központnál az alábbi ellenőrzés történt Pusztazámor településen: Az intézmény működési engedélyét kiadó Budakeszi Város Polgármesteri Hivatala vizsgálta a Gyermekjóléti Központ tevékenységét, és megállapította, hogy mind a szakmai, mind a tárgyi működés feltételei a jogszabálynak megfelelnek.

Budaörs, 2010. március 29.


172

22-2010. sz. előterjesztés 2. a. sz. melléklete

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza–Páty Nonprofit Kft. 2009. évi tevékenységéről szóló beszámolója, a Budaörs Kistérség Többcélú Társulásával kötött szerződés alapján ellátott,

Herceghalom, Páty, Telki településekről

Készült: 2010. április 09.

Összeállította: Neszmélyi Imre szakmai vezető

173

1.

Bevezető áttekintés

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza–Páty Nonprofit Kft. – akkor még Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza–Páty KHT néven -, mint civil szolgáltató, 1995-ben kezdte meg szociális tevékenységét a Zsámbéki-medence térségében. Ez az ellátási tevékenység Pátyon kívül, Perbál, Tinnye, Herceghalom, majd Telki, Budajenő és a későbbiekben Nagykovácsi valamint Remeteszőllős községekre is kiterjedt. Az 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) - új intézményt iktatva a gyermekvédelem rendszerébe valamennyi magyarországi település számára kötelezővé tette gyermekjóléti szolgálat működtetését, de egyben lehetőséget adott arra is, hogy az önkormányzatok civil szociális szolgáltatókat bízzanak meg a gyermekjóléti feladatok ellátására. A fent említett települések, melyek közül többen már korábban is megismerhették a MMSZ -t a településükön folytatott karitatív tevékenysége révén, feladat átvállalási szerződések keretében bízták meg a MMSz Gondviselés Háza–Páty Nonprofit Kft. Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatát településük gyermekvédelemi és szociális problémáinak kezelésével. A szakmai követelmények és a törvényi szabályozás változásainak megfelelően, a két szolgálat ma már önálló intézmény egységként működik a Kft-n belül. Az önkormányzatokon kívül együttműködnek a helyi gyermekvédelmi és szociális jelzőrendszerekkel, valamint civil szervezetekkel. Mindkét szolgálat együttműködési megállapodást kötött a Pátyi Málta Ház Alapítvánnyal, hogy szakmai segítségen túlmenően, anyagi és tárgyi segítséget is tudjon adni, krízis helyzetben lévő családok számára. A MMSz Gondviselés Háza–Páty Nonprofit Kft. Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálata a feladatellátást és a gyors adatfeldolgozást - családgondozókon és pszichológuson kívül - komoly infrastrukturális háttérrel – gépkocsik, számítógép park, telefon, fax, internet hálózat, mobiltelefon hálózat - biztosítja. Az intézmény kiemelt figyelmet fordít a szociális munkás, szociálpedagógus, teológus alapvégzettségű családgondozók szakmai továbbképzésére. Ennek eredményeképpen munkatársaink, mentálhigiénés, drogprevenciós, abúzus kezelési, családterápiás, gyermek és ifjúságvédelmi képzéseken, valamint számos szakmai konferencián, szupervízión vettek, illetve vesznek részt. A családgondozók - a jelzőrendszeri konferenciákon és esetmegbeszéléseken kívül - a szakmai vezető irányításával, heti rendszerességgel esetmegbeszélést, munkaértekezletet tartanak. Valamennyi ellátott településen heti rendszerességgel tartanak a családgondozók fogadóórát, illetve előzetes egyeztetésnek megfelelően állnak az ügyfelek rendelkezésére. Krízis helyzetben a családgondozók mobiltelefonon érhetők el, szükség esetén személyesen keresik fel a segítséget kérőt, a szolgálat gépkocsijával! A Szolgálat, ellátási tevékenységén túlmenően, kezdettől fogva feladatának tekinti azt is, hogy a szociális felsőoktatásban tanuló hallgatók gyakorlati képzéséhez lehetőséget és tapasztalt gyakorlatvezetőt biztosítson. 2009. évben, a civil szolgáltatókat érintő törvényi szabályozás változása miatt, Herceghalom, Páty és Telki települések a gyermekjóléti és a kötelező szociális feladatok ellátásával a Budaörs Kistérség Többcélú Társulását bízták meg. Ezért a MMSz Gondviselés Háza–Páty Nonprofit Kft. Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálata, a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központjával kötött szerződés és ahhoz kapcsolódó szakmai protokoll keretében végezte gyermekjóléti és szociális alaptevékenységét. Ez az együttműködés további ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokat tett elérhetővé az ellátási területen élők számára. (Pl. mediáció, családterápia, kapcsolattartási ügyelet, jogsegély szolgálat stb.)

A BTT-vel együttműködve szolgáltatja a Kft., Herceghalom, Páty és Telki számára az ún. kötelezően biztosítandó szociális alapellátásokat is, úgymint:  étkeztetés,  házi segítségnyújtás,  családsegítés. 2.

A szolgálataink által végzett szakmai és karitatív tevékenységről

-

klienseinket ügyfélfogadási időben fogadjuk, illetve előzetes egyeztetés után, fogadóórán kívül is. a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében segítő beszélgetéseket folytatunk, illetve problémamegoldó tanácsadást tartunk.

174

-

-

-

a szociális munka eszközeivel családgondozást végzünk, közvetítünk és koordinálunk egészségügyi-, szociális-, gyermekjóléti-, oktatási-, nevelési-, kulturális intézmények között, illetve eljárunk a kliens érdekében. szakmai kompetenciánkat meghaladó segítség szükségessége esetén szakembert, keresünk a kliens számára, illetve a megfelelő intézménybe irányítjuk (képesség vizsgáló, nevelési tanácsadó, pszichológus, addiktológus, alacsony küszöbű ellátás, pszichiátria stb.) felkérésre környezettanulmányokat, javaslatokat, szakmai véleményeket készítünk szükség esetén további hatósági intézkedést javasolunk konzultálunk a gyermekvédelmi hatóságokkal, utógondozást végzünk átmeneti nevelésbe vett gyermek hazagondozhatósága érdekében, a védőnői szolgálattal együttműködve fokozott figyelmet fordítunk szociálisan nehéz helyzetben lévő várandós kismamákra, különösképpen fiatalkorúak esetében, elősegítjük a kapcsolattartást válási helyzetekben, valamint a nevelőszülőknél nevelkedő gyermekek és szüleik között, a helyi jelzőrendszer tagjaival (jegyző, gyámügyi előadó, oktatási- nevelési intézmények vezetői, védőnő, háziorvos, gyermekorvos, Kmb. stb.) munkakapcsolatban állunk, szükség esetén esetmegbeszéléseket tartunk munkahelyet segítünk keresni munkanélküliek számára. (A havonta frissített álláslistát, klienseink és a hozzánk forduló érdeklődők rendelkezésére bocsátjuk.), részt veszünk az aktív korúak ellátásában, rendszeres kapcsolatot tartunk az ápolási díjat igénybevevőkkel, szociális információs szolgáltatást nyújtunk, mely az ügyfél tájékoztatásán túl, az ügyintézésekkel kapcsolatos teendőkhöz ad professzionális segítséget, melegételt és annak kiszállítását biztosítjuk az étkeztetést igénylőknek, házi segítségnyújtás keretében az ellátott otthonában történő gondozást, ügyintézést, élelmiszer és gyógyszer beszerzését stb. biztosítjuk, nyári tábort szervezünk a velünk kapcsolatban álló hátrányos helyzetű gyermekek számára. (2009. év nyarán a Szolgálat egy sikeres nyári tábort szervezett az önkormányzatok támogatásával Pátyon. Az öt napig tartó napközis táborban 30 gyermek különféle kézműves foglalkozáson és szabadidős programon vett részt. ) adományokat gyűjtünk és osztunk szét (2009-ben, 15 család számára biztosítottunk 10 - 10q tűzifát, 375 000Ft értékben. Jelenleg is folyik gyermekruha-gyűjtő akciónk, illetve kályha-gyűjtő akciónk. Az előző évekhez hasonlóan, 2009. december 16-21. között, a Kaiser’s Budapest II. kerületi Stop-Shop élelmiszer áruházában gyűjtöttünk tartós élelmiszert rászoruló családok számára. Az akcióban mintegy 1,3 millió forint értékben gyűlt össze élelmiszer. Egy részét már eljuttattuk a rászoruló családok számára, egy másik részét pedig 2010. első felében osztjuk szét, első sorban krízis helyzetbe került családok között.) pályázatokon veszünk részt (A gyermekjóléti és a családsegítő szolgálat közösen pályázott 99 háztartás díjtartozásának támogatása érdekében, az ELMŰ és a Hálózat Alapítvány által kiírt pályázaton, melynek köszönhetően 4 371 619 Ft támogatást sikerült a pályázaton résztvevő ügyfeleink számára elnyerni!)

3. A gyermekjóléti és szociális feladatok ellátása - az ellátott települések helyi gyermekvédelmi, illetve szociális rendeletein túl – az alábbi jogszabályok előírásainak megfelelően történt:       

szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet,

175

 

a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet.

4. 2009. évi ellenőrzésekről

Az intézmény valamennyi adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett. Az intézménynél történt MÁK, illetve a működési engedélyeket kiállító hatóság által folytatott szakmai ellenőrzés nem talált kifogásolnivalót a szolgálatok tevékenységében.

(A fenti beszámoló melléklete a csatolt Excel fájl: Beszámoló adatai 2009-BTTnek) Páty, 2010. április 09.

Neszmélyi Imre szakmai vezető

Horváth lászló ügyvezető

176

22-2010. sz. előterjesztés 2. b. sz. melléklete

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza–Páty Nonprofit Kft. Gyermekjóléti Szolgálatának 2009. évi tevékenységéről szóló beszámolója, a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központjával kötött szerződés alapján ellátott,

Herceghalom,

Páty,

településekről

Készült:

2010. március 25.

Összeállította: Neszmélyi Imre szakmai vezető

177

Telki

1. A MMSz Gondviselés Háza–Páty Nonprofit Kft. Gyermekjóléti Szolgálatáról A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza–Páty Nonprofit Kft. – akkor még Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza–Páty KHT néven -, mint civil szolgáltató, 1995-ben kezdte meg szociális tevékenységét a Zsámbéki-medence térségében. Ez az ellátási tevékenység Pátyon kívül, Perbál, Tinnye, Herceghalom, majd Telki, Budajenő és a későbbiekben Nagykovácsi valamint Remeteszőllős községekre is kiterjedt. Az 1997. évi XXXI .törvény (Gyvt.) - új intézményt iktatva a gyermekvédelem rendszerébe valamennyi magyarországi település számára kötelezővé tette gyermekjóléti szolgálat működtetését, de egyben lehetőséget adott arra is, hogy az önkormányzatok civil szociális szolgáltatókat bízzanak meg a gyermekjóléti feladatok ellátására. A fent említett települések, melyek közül többen már korábban is megismerhették a MMSZ -t a településükön folytatott karitatív tevékenysége révén, feladat átvállalási szerződések keretében bízták meg a MMSz Gondviselés Háza–Páty Nonprofit Kft. Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatát településük gyermekvédelemi és szociális problémáinak kezelésével. A szakmai követelmények és a törvényi szabályozás változásainak megfelelően, a két szolgálat ma már önálló intézmény egységként működik a Kft-n belül. Az önkormányzatokon kívül együttműködnek a helyi gyermekvédelmi és szociális jelzőrendszerekkel, valamint civil szervezetekkel. Mindkét szolgálat együttműködési megállapodást kötött a Pátyi Málta Ház Alapítvánnyal, hogy szakmai segítségen túlmenően, anyagi és tárgyi segítséget is tudjon adni, krízis helyzetben lévő családok számára. A MMSz Gondviselés Háza–Páty Nonprofit Kft. Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálata a feladatellátást és a gyors adatfeldolgozást - családgondozókon és pszichológuson kívül - komoly infrastrukturális háttérrel – gépkocsik, számítógép park, telefon, fax, internet hálózat, mobiltelefon hálózat - biztosítja. Az intézmény kiemelt figyelmet fordít a szociális munkás, szociálpedagógus, teológus alapvégzettségű családgondozók szakmai továbbképzésére. Ennek eredményeképpen munkatársaink, mentálhigiénés, drogprevenciós, abúzus kezelési, családterápiás, gyermek és ifjúságvédelmi képzéseken, valamint számos szakmai konferencián, szupervízión vettek, illetve vesznek részt. A családgondozók - a jelzőrendszeri konferenciákon és esetmegbeszéléseken kívül - a szakmai vezető irányításával, heti rendszerességgel esetmegbeszélést, munkaértekezletet tartanak. A Szolgálat, ellátási tevékenységén túlmenően, kezdettől fogva feladatának tekinti azt is, hogy a szociális felsőoktatásban tanuló hallgatók gyakorlati képzéséhez lehetőséget és tapasztalt gyakorlatvezetőt biztosítson. 2009. évben, a civil szolgáltatókat érintő törvényi szabályozás változása miatt, Herceghalom, Páty és Telki települések a gyermekjóléti és a kötelező szociális feladatok ellátásával a Budaörs Kistérség Többcélú Társulását bízták meg. Ezért a MMSz Gondviselés Háza–Páty Nonprofit Kft. Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálata, a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása Szociális és Gyermekjóléti Központjával kötött szerződés és ahhoz kapcsolódó szakmai protokoll keretében végezte gyermekjóléti és szociális alaptevékenységét. Ez az együttműködés további ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokat tett elérhetővé az ellátási területen élők számára. (Pl. mediáció, családterápia, kapcsolattartási ügyelet, jogsegély szolgálat, stb.) 2. Főbb szolgáltatásainkról, szakmai és karitatív tevékenységünkről: -

klienseinket ügyfélfogadási időben fogadjuk, illetve előzetes egyeztetés után, fogadóórán kívül is. a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében segítő beszélgetéseket folytatunk, illetve problémamegoldó tanácsadást tartunk. a szociális munka eszközeivel családgondozást végzünk, közvetítünk és koordinálunk egészségügyi-, szociális-, gyermekjóléti-, oktatási-, nevelési-, kulturális intézmények között, illetve eljárunk a kliens érdekében. szakmai kompetenciánkat meghaladó segítség szükségessége esetén szakembert, keresünk a kliens számára, illetve a megfelelő intézménybe irányítjuk (képesség vizsgáló, nevelési tanácsadó, pszichológus, addiktológus, alacsony küszöbű ellátás, pszichiátria, stb.) felkérésre környezettanulmányokat, javaslatokat, szakmai véleményeket készítünk szükség esetén további hatósági intézkedést javasolunk a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében, konzultálunk a gyermekvédelmi hatóságokkal, utógondozást végzünk átmeneti nevelésbe vett gyermek hazagondozhatósága érdekében,

178

-

-

-

a védőnői szolgálattal együttműködve fokozott figyelmet fordítunk szociálisan nehéz helyzetben lévő várandós kismamákra, különösképpen fiatalkorúak esetében, elősegítjük a kapcsolattartást válási helyzetekben, valamint a nevelőszülőknél nevelkedő gyermekek és szüleik között, a helyi jelzőrendszer tagjaival (jegyző, gyámügyi előadó, oktatási- nevelési intézmények vezetői, védőnő, háziorvos, gyermekorvos, Kmb.) munkakapcsolatban állunk, szükség esetén esetmegbeszéléseket tartunk munkahelyet segítünk keresni munkanélküli szülők számára. (A havonta frissített álláslistát, klienseink és a hozzánk forduló érdeklődők rendelkezésére bocsátjuk.), szociális információs szolgáltatást nyújtunk, mely az ügyfél tájékoztatásán túl, az ügyintézésekkel kapcsolatos teendőkhöz ad professzionális segítséget, nyári tábort szervezünk a velünk kapcsolatban álló hátrányos helyzetű gyermekek számára. (2009. év nyarán a Szolgálat egy sikeres nyári tábort szervezett az önkormányzatok támogatásával Pátyon. Az öt napig tartó napközis táborban 30 gyermek különféle kézműves foglalkozáson és szabadidős programon vett részt. ) adományokat gyűjtünk és osztunk szét (2009-ben, 15 család számára biztosítottunk 10 – 10 q tűzifát, 375 000 Ft értékben. Jelenleg is folyik gyermekruha-gyűjtő akciónk, illetve kályha gyűjtő akciónk. Az előző évekhez hasonlóan, 2009. december 16-21. között, a Kaiser’s Budapest II. kerületi Stop-Shop élelmiszer áruházában gyűjtöttünk tartós élelmiszert rászoruló családok számára. Az akcióban mintegy 1,3 millió forint értékben gyűlt össze élelmiszer. Egy részét már eljuttattuk a rászoruló családok számára, egy másik részét pedig 2010. első felében osztjuk szét, első sorban krízis helyzetbe került családok között.) pályázatokon veszünk részt (a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat közösen pályázott 99 háztartás díjtartozásának támogatása érdekében, az ELMŰ és a Hálózat Alapítvány által kiírt pályázaton, melynek köszönhetően 4 371 619 Ft támogatást sikerült a pályázaton résztvevő ügyfeleink számára elnyerni!)

3. A gyermekjóléti feladatok ellátása - az ellátott települések helyi gyermekvédelmi, illetve szociális rendeletein túl - alábbi jogszabályok előírásainak megfelelően történt:         

szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet, a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet,

4. A Gyermekjóléti Szolgálat nyitva tartása: Páty Hétfő - Péntek: 8 – 16 óra Fogadóóra: Szerda 15-16 óra

Telki

179

Hétfő - Péntek 8 – 16 óra (A családgondozóval történt egyeztetés alapján) Fogadóóra: Szerda 13-15 óra

Herceghalom Hétfő - Péntek 8 – 16 óra (A családgondozóval történt egyeztetés alapján) Fogadóóra: Kedd, 15-17 óra

Krízis helyzetben a családgondozók mobiltelefonon érhetők el, szükség esetén személyesen keresik fel a segítséget kérőt, a szolgálat gépkocsijával!

5. Településenkénti összefoglaló, a 2009. évi gyermekjóléti tevékenységről, a jelzőrendszeri tanácskozások alapján ( adatokat lásd, a mellékelt/csatolt Excel fájlban: Gyjsz besz-táblázatok 2009-BTT.xls)

Herceghalom A 2009. évben alapellátásba vételre lakhatási probléma, egészségi állapot hirtelen romlása miatt kialakult élethelyzet, illetve pszichés, mentális probléma kezelésének szükségsége miatt került sor. Jellemző volt továbbá a válási konfliktusokhoz, kapcsolattartás rendezéséhez, gyermektartásdíj megelőlegezéséhez kért tanács, segítő beszélgetés. A Szolgálat és a jelzőrendszer kapcsolata jó. A felmerülő problémák kezelése során a szakmai együttműködés, az információáramlás és a kommunikáció zökkenőmentes. A pénzügyi – gazdasági válság hatása, a várakozással ellentétben nem volt érzékelhető a gyermekjóléti szolgálatnak jelzett problémáknál, krízis helyzet pedig egyetlen gyermek sem került a válság miatt. Szerencsés, hogy több, évek óta elhelyezkedési problémával küszködő ügyfelünk kapott munkát a lakóhelyén, az utóbbi időszakban megvalósult beruházásoknak köszönhetően. (Pl. ABACUS Business & Wellness Hotel) A Szolgálat karitatív tevékenységét igénybevevő családok elsősorban tűzifa beszerzéséhez kértek segítséget, valamint tartós élelmiszerért, ruhaneműért folyamodtak hozzánk. A válság esetleges elhúzódása, a gazdaság fellendülésének késése (a munkahelyek csökkenő száma) azonban végleg kimerítheti a családok anyagi és kapcsolati tartalékait, ami jelentősen ronthatja – az anyagi helyzeten túl - a családok mentális állapotát és az ilyen problémákkal küzdő családokban élő gyermekek helyzetét is, ami a gyermekjóléti esetszámok növekedését jelentheti 2010-ben. A 2009. évről tartott jelzőrendszeri tanácskozás megállapításai szerint Herceghalom közoktatási intézményeiben jelentkező gyermekvédelmi-gyermekjóléti problémák (magatartási, viselkedési, szülői együttműködés hiánya stb.) elsődlegesen Dávid-majorban, illetve Háromrózsán lakó gyermekek esetében fordultak elő. Az intézmények jelzéssel éltek az illetékes Etyek és Mány települések felé. Tekintettel arra, hogy a Herceghalomba már befogadott tanulók csak egy másik, a befogadásukra kész iskola esetében tanácsolhatók el Herceghalomból, a jövőben célszerű mélyrehatóan megvizsgálni, hogy más, szomszédos településekről gyermeküket Herceghalomban iskoláztatni kívánó családok életvitele, együttműködési készsége, gyermeknevelési attitüdje, a gyermek szocializációs szintje stb. előreláthatóan megfelel-e az intézmény későbbi elvárásainak.

180

Páty A település jellegzetes gyermekvédelmi problémái:

1. Iskolai igazolt és igazolatlan hiányzások A háziorvosok általi gyermekvédelem ,,helytelen értelmezése.” Munkánk során gyakori tapasztalat és óriási probléma az, hogy a gyermekorvosok sokszor igazolják a hiányzást a tanköteles gyermekeknek, akár utólag is. Sajnos a jelzőrendszeri konferenciákon nem jelennek meg, tendencia, hogy iskolai mulasztásos esetekben az orvosok nem partnerek a szolgálattal. A 13 – 14 év feletti fiatalok körében egyre nagyobb számban fordul elő az iskolai mulasztás, bár az is igaz általában, hogy kevés és későn érkező jelzéseket kapunk az őket befogadó tanintézményektől. Település szinten megoldatlan az alulszocializált és hátrányos helyzetű, csellengésre, iskolakerülésre hajlamos fiatalok szabadidős- klubtevékenysége. Ennek megoldására csak az önkormányzat és a helyi civil társadalom összefogása és áldozatvállalása esetén látunk esélyt.

2.

Konfliktusos válások, illetve válás utáni konfliktusok Ezekben a konfliktusos esetekben a szülők, a gyermekjóléti szolgálatot többnyire eszközként kívánják használni az egymás elleni játszmázásban, harcban. Egyre nagyobb szükség van a családgondozáson túl mediációs, családterápiás, pszichológusi megsegítésre.

3.

Növekvő esetszám

2009-ban nőtt a gyermeknevelési, anyagi, teljesítmény és magatartás problémákkal küzdők száma. Gyakrabban került gyermek a szolgálat látóterébe a szülők konfliktusos válása miatt is. Jelzőrendszer működése és működtetése: Szolgálatunk egy jól működő jelzőrendszert tudhat magáénak. Jó a kapcsolat a település nevelési és oktatási intézményeivel, az első fokú gyámhatósággal, a védőnői szolgálattal, a nevelési tanácsadóval, a település körzeti megbízottjával. Ennek ellenére akadnak szakmai kudarcok, dilemmák a gyermekvédelmi tevékenységeink során. A 2009. évről szóló jelzőrendszeri tanácskozás keretében javaslat történt arra, hogy a magatartás és beilleszkedési nehézségekkel küzdő, iskolakerülő és esetenként agresszív fiatalok számára elérhetővé kellene tenni különféle szabadidős tevékenységeket, tömegsportokat. Ennek szükségességét tolmácsolandó a település önkormányzata felé, nélkülözhetetlen a helyi civil erőforrások felkutatása és bevonása. A növekvő esetszám, a konfliktusos válások, a párkapcsolati nehézségek száma, illetve az ezekből fakadó problémahalmaz arra hívta fel a jelzőrendszer tagjainak figyelmét, hogy a jövőben egyre nagyobb szükség lesz a szociális munka módszerei mellett a pszichológus, mediátor, családterapeuta szakemberek segítségére.

Telki Sajnálatos, hogy iskolában az utóbbi három évben, évenként iskolaigazgató váltásra került sor. Ez gyermekjóléti szempontból is egy nagyon neuralgikus pont. Az iskola, mint másodlagos szocializációs szintér, meghatározó a gyermekek szocializációja és személyiségfejlődése szempontjából. Rendkívül fontos a biztonságos, következetes,

181

kiszámítható elvárásokat támasztó, stabil pedagógiai környezet. Különösen káros, amikor a szülők és a pedagógusok közötti konstruktív együttműködés helyett, állandó feszültség és meg nem értés uralja az iskolát. Ugyanakkor kiemelkedő és gyermekjóléti, illetve a veszélyeztetettség csökkentése szempontjából felbecsülhetetlen jelentőségű, hogy - a településnek a Budaörsi kistérséghez való csatlakozása eredményeként - a Budaörsi Nevelési Tanácsadóból egy pszichológus szakember heti 10-10 órában foglalkozik helyben, a telki óvodában és az általános iskolában a korosztálybeli sajátosságoktól eltérő magatartású gyermekekkel. Az intézményekben logopédus is segíti egyéni szükséglet szerint a beszédhibás gyermekek fejlesztését, illetve az általános iskolában a fejlesztő pedagógus heti 10 órában fejleszti a tanítás ideje alatt a sajátos nevelési igényű gyermekeket. Nagyon jó kezdeményezésnek bizonyult a havonkénti rendszerességgel megtartott „Kapcsolatok” előadás sorozat, amely az esti órákban elsősorban a felnőttek, szülők számára nyújt segítséget a párkapcsolat, a házasság, a gyermekvállalás nehézségeivel, buktatóival, kihívásaival való szembenézéshez, az együttgondolkodáshoz. Munkánk során mi is ajánljuk a családok számára ezt a lehetőséget. 2009. év során felújításra került a település közösségi összejöveteleinek helyet biztosító „Pajta” épülete. Ez remélhetőleg segít a fiatalok szabadidős tevékenységének helyiség problémáját is megoldani, lehetőséget ad arra, hogy a szabadidő hasznos eltöltésére a településen belül - a fővárosba való beutazást és annak veszélyeit is elkerülve - kerülhessen sor. További lehetőségeket teremthetne ezen a téren a „Pajta” melletti Jung-ház átalakítása. A helyi gyermekvédelmi jelzőrendszer szakembereivel folyamatos a kapcsolattartás. Az év során is tartottunk esetmegbeszéléseket, esetkonferenciákat. A 2010. március 17-én megtartott jelzőrendszeri konferencián a tagok kölcsönösen jónak minősítették a 2009. év során nyújtott együttműködésüket. Köszönetet mondunk önkormányzatoknak!

a

munkánkat

segítő,

támogató

képviselő–testületeknek,

Köszönjük a települési jelezőrendszerek tagjaink együttműködését, szakmai tanácsait, észrevételeit, ugyanakkor továbbra is kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek veszélyeztetettségéről vagy annak lehetséges kialakulásáról minél korábban kapjunk írásbeli jelzést a jelzőrendszer tagjaitól, mert eredményes beavatkozásra, pozitív változásra, a személyiség fejlődésének korai szakaszában nagyobb esély van! (A fenti beszámoló melléklete a csatolt Excel fájl: Gyjsz besz-táblázatok 2009-BTT) Páty, 2010. március 25. A családgondozó munkatársak beszámolói alapján összeállította:

Neszmélyi Imre szakmai vezető

182

22-2010. sz. előterjesztés 5. sz. melléklete

Szociális Gondozó Központ

Tel:

2030 Érd, Budai út 14.

Fax:

Levelezési cím: 2031 Érd, Pf.127.

E-mail:

06-23/374-944, 520-362 06-23/520-361 [email protected]

Ikt. sz.: 212/2010

Beszámoló Az érdi Szociális Gondozó Központ Hajléktalan-szálló és Nappali melegedő 2009. évi működéséről a Budaörskistérséggel kötött ellátási szerződés kapcsán. A Nappali melegedő hajléktalan emberek nappali tartózkodására ad lehetőséget, mely magában foglalja a szociális és mentális gondozást is. Az érdi Nappali melegedő egyben a szociális konyha funkcióját is ellátja, ennek tükrében nem csak fürdési, ruhapótlási, ügyintézési segítséget nyújt, hanem bőséges reggelit és kétfogásos meleg ebédet biztosít térítésmentesen az arra rászorulóknak. Negatív tüdőszűrő-lelettel vehető igénybe a szolgáltatás. Törökbálintról, Sóskútról 2 nő érkezett, tartózkodási helyükről csak bemondás alapján szereztünk tudomást. Az igénybevétel 2009. évben több alkalom volt. A Hajléktalan szálló éjszakai pihenésre szolgáló átmeneti elhelyezést biztosít. Az átmeneti szálló térítésköteles, az éjjeli menedékhely ingyenesen vehető igénybe. Mindkét ellátási forma szociális-, mentális gondozást is biztosít. Fürdési, ételmelegítési lehetőséget nyújt, valamint ruhapótlásra is mód van. Csomagmegőrzőt is működtetünk, illetve a szálló postacímként is megadható. Kihasználtsága – az évszak függvényében – 70-80 % os, így minden rászorulót befogadtunk és elláttunk 2009. évben, aki felvételét kérte. Férfi átmeneti szállóra a Budaörs- kistérségből senki nem kérte felvételt. Az éjjeli menedékhelyen lakcím nélküli személyeket is befogadunk, 2009-ben Biatorbágyról és Törökbálintról érkezett 3 férfi, akik együttesen 10 éjszakát töltöttek itt. A Női szállón 2 női klienst láttunk el Törökbálintról és Sóskútról. Hajléktalan szállónk szakmai munkájára jellemző, hogy hatékony segítséget tud nyújtani a továbblépésben, illetve információt nyújt és segít felkutatni azokat a forrásokat, melyek a hozzájuk fordulókat megilletik. Fejlesztéseket is végeztünk 2009-ben, hő-szigeteltük a Nappali melegedőt. A szállókon csoportfoglalkozásokat tartunk illetve az őszi és téli időszakban egyszerű vacsorát biztosítunk ellátottaink részére. A szakmai létszám a Nappali melegedőn és a Hajléktalan szállón a jogszabályi előírásoknak megfelel. A munkatársak éves szakmai képzése a képzési tervnek megfelelően minden évben megvalósul. Érd, 2010. április 14.

Grátzer Mihályné Szociális Gondozó Központ intézményvezető

183

22-2010. sz. előterjesztés 6. a. sz. melléklete

BUDAKESZI VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HÍD SZOCIÁLIS és GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT 2092. Budakeszi, Fő u. 103. Tel/Fax: 06-23-451-147 e-mail: [email protected]

SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Gyermekjóléti Szolgálat 2009. évi munkájáról Előzmények: A szociális intézmény egységes létrehozásáról Budakeszi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 260/2007.(XI.29) számú határozatával, Budajenő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 133/2007.(XI.22) számú határozatával, és Tök Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 87/2007.(XII.19) számú határozatával döntött. I. Az intézmény szolgáltatásai és ellátási területe: 1.

Az intézmény - a társulási megállapodásban rögzített - feladatát Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala 2008. január 25-én jogerőre emelkedett 03-199/2008. számú működési engedély kiadásáról rendelkező határozata alapján látja el. Az ellátandó szakfeladatok:  családsegítés  házi segítségnyújtás  jelzőrendszeres házi segítségnyújtás  gyermekjóléti szolgáltatás  nappali ellátás  szociális étkeztetés A felsorolt szakfeladatok egymás mellett, szakmailag és szervezetileg is mellérendelt viszonyban működnek.

2.

Az intézmény ellátási területe: Székhely: Telephely: Területi iroda: Területi iroda:

2092. Budakeszi, Fő u. 103. 2092. Budakeszi, Erdő u. 83. 2093. Budajenő, Fő u. 1-3. 2073. Tök, Kútvölgy 14.

Nyitva tartás a településeken: Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Budakeszi 8 – 16 14 – 16 8 – 17 8 – 16 8 – 12

Budajenő

Tök 8 – 10

9 – 13

184

13 – 15

3.

Az intézmény tárgyi feltételei: Budakeszi: Az intézmény székhelye és telephelye a városban központi helyen van. Tömegközlekedési eszközzel is jól megközelíthető. A szolgálat rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges tárgyi eszközkészlettel. A hatékony munkavégzés érdekében szükséges a mobiltelefon és a számítógép állomány bővítése. Budajenő: Az általános iskolában egy szoba áll rendelkezésre. A munka ellátásához szükséges tárgyi eszközök részben rendelkezésre állnak, számítógép vásárlása szükséges még. Tök: A Kútvölgye Gimnáziumban egy szoba áll rendelkezésre. A munka ellátásához szükséges minimális tárgyi eszközök állnak rendelkezésre. Ugyancsak számítógép vásárlása szükséges.

4.

A társult települések demográfiai adatai:

A település 0-2 3-5 6-13 14-17 18-54 55-59 60-69 70-79 80-X Összesen neve évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek száma száma száma száma száma száma száma száma száma Budakeszi 307 648 1191 572 7004 1213 1620 780 501 13.900 Budajenő

70

70

165

87

942

117

178

96

31

1.756

Tök

46

52

123

70

747

114

128

85

61

1.426

2009. január 1. KSH.

II. A gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása Az önkormányzat kötelező feladatainak sorába tartozik a gyermekvédelem helyi ellátórendszerének kiépítése és működtetése. A gyermekvédelmi rendszer egyik meghatározó eleme a gyermekjóléti alapellátás, mely hatékony működése esetén kiemelten szolgálja a prevenciót, elősegítve ezzel az 1997. évi XXXI. törvény (gyermekvédelmi törvény) alapelveinek és céljainak megvalósulását. 1. A gyermekjóléti szolgálat szervezeti kerete Az intézmény fenntartója: HÍD és Szociális és Gyermekjóléti Intézményi Társulás Társulási Tanácsa. A Híd Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat keretében önálló szervezeti egységként működik a Gyermekjóléti Szolgálat, munkáját az 1997. évi XXXI. tv. – a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról szóló – és a végrehajtásához kapcsolódó jogszabályok szerint végzi. Az intézmény fenntartását az Önkormányzatok az állami normatívából és saját pénzforrásaikból biztosítják. 2. A gyermekjóléti szolgáltatás személyi feltételei -

1 fő főállású családgondozó (szociálpedagógus, szociálpolitikus) 1 fő főállású családgondozó (pedagógiai előadó)folyamatban van a szakirányú szakképesítés megszerzése (Sapientia, Szerzetesi és Hittudományi Főiskola, Budapest, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó szak). 1 fő főállású családgondozó (szociálpolitikus) 1 fő ¼ állású családgondozó (szociálpedagógusTök) 1 fő pszichológus (tanácsadó szakpszichológus) heti 15 órában 1 fő jogász (ügyvéd) - heti 2 x 2 órában, megbízási szerződéssel

Budakeszit ellátó családgondozó látta el Budajenőn is a Gyermekjóléti Szolgáltatást.

185

III. A gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása Budakeszin A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja:  a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését,  a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését,  a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését,  a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti szolgálat illetékességi területe Budakeszi város közigazgatási területe, ellátási köre a városban tartózkodási hellyel rendelkező 0-17 éves korosztály. A gyermekjóléti szolgáltatás igénybe vehető:  Önként mindazok körében, akik a gyermekjóléti szolgálathoz fordulnak segítségért, annak érdekében, hogy a kialakult probléma megszűnjön.  Jelzőrendszer jelzéseit követően a gyermekjóléti szolgálat kezdeményezi a kapcsolatfelvételt.  Hatóság által kötelezett formában. A gyermekjóléti szolgálat működése és tapasztalatai: A)

A gyermekek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében szolgálatunk: Információt nyújtott 514 alkalommal: Tájékoztattuk a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról a hozzánk fordulókat. Segítettük a különböző gyermekvédelmi és szociális támogatásokhoz való hozzájutást. Közvetített más szolgáltatásba 205 alkalommal: Megszerveztük a szükséges pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és a káros szenvedélyek kezelését célzó tanácsadáshoz való hozzájutást a családok számára, városunkon belül (egészségügyi, Támasz, Budaörsi Nevelési Tanácsadó helyi kirendeltsége), illetve városunkon kívül (Szent János Kórház szakrendelései, Vadaskerti Gyermekpszichiátria, Budai Gyermekkórház szakrendelései). Hivatalos ügyekben segítséget nyújtott 297 alkalommal: A családokat segítettük hivatalos ügyeik intézésében (születési anyakönyvi kivonat utólagos igénylése, TAJ kártya igénylése, közgyógyellátási igazolvány kiváltása, családi pótlék intézése, önéletrajzírás, hatósági beadványok megszerkesztése, stb.) Szociális válsághelyzetben lévő várandós anyákat támogatta: A szolgáltatás a szociális válsághelyzetben lévő várandós anyákat támogatta . A tavalyi évben 2 esetben támogattunk, segítettünk szociális válsághelyzetben lévő várandós anyát. Tájékoztatást nyújtottunk az igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutás lehetőségéről. Prevenciós célzatú szabadidős tevékenységeket szerveztünk, tartottunk nyilván: Gyermekprogramjaink célja évek óta a prevenció, a deviáns magatartási módok megakadályozása, a szocializáció fejlesztése. Az elsődleges prevenció egyik legfontosabb eszköze a csoportok, klubok, szabadidős programok szervezése, kivitelezése, valamint az ezekhez való hozzájutás segítése. Amennyiben a gyermekeknek értelmes elfoglaltságot tudunk kínálni a szabadidejükre a csavargás, csellengés helyett, akkor nagyobb az esélyük arra, hogy a későbbiekben megállják a helyüket az életben. Megtanulják az idejüket hasznosan eltölteni, lehetőséget kapnak egy másfajta értékrend elsajátítására, kortárs és egyéb segítő kapcsolataik kiépítésére az iskolán kívül is. Elsajátítanak pozitív konfliktuskezelési technikákat. Mindezeket nem direkt módon „oktatva” nyújtjuk nekik, hanem úgy, hogy a saját élmény megtapasztalásán és a kortárs csoport ráhatásán keresztül indirekt módon váljon belsővé. 2009. évi gyermek klubfoglalkozásaink:  Mese Klub 6-10 éves gyermekek számára: - „Egyszer volt, hol nem volt…”, „az Óperenciás tengeren is túl…”, „máig is élnek, ha meg nem haltak”. – Ugye mindenki számára ismerősen csengenek ezek a mondatok? Gyermekeink életében a mesék nélkülözhetetlenek. A mese mindenkit elvarázsol és megbabonáz. Fejleszti a fantáziát, a képzelőerő szárnyra kel. A felnövekvő gyermeknek pedig éppen erre van szüksége. Arra, hogy átlássa a nagyon egyszerű emberi kapcsolatokat, szimpatizáljon a hősökkel és felismerje a rosszakarókat. A mesét hallgatva átélheti a szereplőkkel történt veszélyt és örömöt. A mesék tehát szórakoztatnak és nevelnek is egyben: az életről tanítanak és érzelmi kapaszkodót

186

nyújtanak, ugyanakkor segítik az énkép alakulását is. a mesekönyveken „nevelkedő” gyermek nem a rajzfilm hangjai, rajzai révén, hanem saját maga alakítja ki a puszta szavak által kiváltott belső képet, figurákat és jellemeket. Mindezért tartjuk fontosnak azt, hogy a mai rohanó életünkben szükség van minden nap egy kicsi lélegzetvételnyi időre, amikor a gyerekek elmélyülhetnek a mesék varázsában, egy kicsit kikapcsolódhatnak, egy időre feledhetik a napi gondokat.  Tini Torna: 12-18 éves lányok részére indítottuk, az Erkel Ferenc Művelődési Ház tornahelyiségében heti egy alkalommal 1 órás torna és egészséges életmódra nevelő programunkat.  Korrepetálással segítettük valamely tantárgyból vagy tantárgyakból gyengébben teljesítő általános iskolás és középiskolás gyermekek felzárkózását. Programjaink hatására a gyermekek toleranciaszintje nő, szocializációjuk segíti beilleszkedésüket. Munkánk során alapvető fontosságú a bizalmuk megszerzése és megtartása. Ez sok beszélgetéssel, rendszerességgel, odafigyeléssel lehetséges, melyhez a szükséges együtt töltött időt a csoportokkal és a szabadidős programokkal nyújtottuk. 2009. évi prevenciós szabadidős programjaink (aktív részvétel Budakeszi város életében):  

A Gyermeknapi városi rendezvényen a Művelődési Ház udvarán, sátrunkban kézműves foglalkozást tartottunk, a mellette lévő területen ügyességi és logikai játékokat szerveztünk, értékes nyereményekkel. A zuhogó eső ellenére is több mint 50 gyermek és szülő vett részt játékunkban. A Fő téri parkban megrendezett városi Karácsonyi Vásárra ingyen teával, zsíros kenyérrel, süteményekkel, karácsonyfadísz készítéssel és karácsonyi totóval készültünk. Sajnos a rossz időjárás miatt az eltervezett programunk csak részben valósulhatott meg. Délután tartottuk a szolgálatunk által meghirdetett vers és prózaíró versenyünk eredmény hirdetését.



A 6-10 éves korosztály részére szerveztük a „Könyvvadászok Klubja” hatfordulós játékunkat. Célunk volt, hogy az alsó tagozatos gyermekek értő olvasását játékos formában fejlesszük. A játék során 12 gyermek- és ifjúsági könyvből kiválasztottunk egy-egy kétoldalas részletet, s mindegyikhez 10 kérdésből álló feladatsort állítottunk össze. A feladatokat igyekeztünk minél gondolkodtatóbbá és változatosabbá tenni. A gyermekeknek fordulónként két hét állt rendelkezésükre, hogy elolvassák a részletet, és megoldják a hozzá tartozó feladatsort. Az egyes fordulók megfejtésének leadásakor apró ajándékot kaptak a résztvevők (matrica, cukor, csoki). A hatodik forduló után került sor az értékelésre. A játékban több mint 100 gyermek vett részt. 23 gyermek töltötte ki mind a hat fordulót, melynek jutalma egy-egy tábla Milka csoki volt. A maximális 60 pontból a legtöbbet elérteket külön díjaztuk. A legtöbb pontot elért játékosok (4 fő) a Csillebérci Kalandparkba nyertek egy-egy belépőjegyet + kísérő jegyet. A további díjazottak McDonald’s menü utalványokat és játékokat nyertek. A játék során együttműködtünk Budakeszi Városi Gyermekkönyvtárával és a Budakeszi Széchenyi István Általános Iskolával.



Vers, mese, és novella író pályázatot hirdettünk Budakeszin élő vagy itt tanuló 7-18 éves diákok részére 4 kategóriában. Közel 50 pályamű érkezett, az ünnepélyes díjkiosztásra a karácsonyi ünnepségünkön került sor. A legjobbak könyvutalványban részesültek.  5 napos napközis tábort tartottunk 6-15 éves gyermekek részére július 06. és július 10. között. A résztvevők létszáma: 32 fő + 4 kísérő volt. A program a résztvevőknek teljesen ingyenes volt. 1. napMillenáris park: Délelőtt a Millenáris füves területén ismerkedési, csapat építő játékokat játszottunk. A délutánt a Csodák Palotájában töltöttük (fagyizás). 2. napÁllatkert: Délelőtt a Városligetben játszottunk, minden gyerek fél órát ugrálhatott az óriás trambulinon ingyen, majd az állatkertben töltöttük a délutánt. 3. napVelencei tó: strandoltunk egész nap (üdítő + fagyi) 4. napVelencei tó: strandoltunk egész nap (üdítő + hamburger + fagyi) 5. nap Budakeszi Vadaspark: délelőtt kirándultunk a Vadasparkba, a séta után vetélkedőt rendeztünk a látottakból a gyerekeknek. Délután a klubhelyiségünkben együtt ebédeltünk, pizzára és üdítőre voltak vendégeink a gyerekek.

187

B) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszert működtetünk A településen élő gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében észlelő és jelzőrendszert működtetünk a gyermekvédelmi törvényben meghatározottak szerint, melynek tagjai a nevelési-oktatási intézmények, a bölcsőde, a gyermekorvosok, a védőnői szolgálat, a helyi rendőrőrs, a jegyzői gyámhatóság, a gyámhivatal, a pártfogói felügyelet képviselői. A jelzőrendszer tagjaival a kapcsolattartásunk folyamatos, a telefonon történő megbeszéléseket is figyelembe véve a tavalyi évben a jelzőrendszer tagjainak képviselőivel, az érintett szakemberekkel együttműködve 574 alkalommal egyeztettünk, 105 esetben esetkonzultációt, 9 esetben a család és a családdal kapcsolatban álló szakemberek részvételével esetkonferenciát tartottunk. A tárgyévben a jelzőrendszer tagjai által küldött írásos jelzések száma: Jelző intézmény Egészségügyi szolgáltató Ebből: védőnői szolgálat Oktatási intézmények Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgálat Rendőrség Ügyészség, bíróság Egyház, alapítvány Lakosság Önkormányzat, jegyzői gyámhatóság Összesen:

Jelzés szám 10 4 31 5 6 0 0 3 1 56

A jogszabályban meghatározott: a) Szakmaközi megbeszélést 6 alkalommal tartott szolgálatunk 2009-ben az iskolák, óvodák, bölcsőde gyermekvédelmi felelősei, pedagógusai, védőnők, nevelési tanácsadó munkatársa, családgondozók, pszichológus részvételével; b) Tanácskozást tartottunk 2010. március 18-án, amelyen a jelzőrendszer tagjainak írásos tájékoztatóit figyelembe véve átfogóan értékeltük a jelzőrendszer éves működését és áttekintettük a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját. Megvitattuk a településen felmerülő gyermekvédelemhez kapcsolódó problémákat, hiányosságokat, illetve megoldási javaslatokat kerestünk: 



A Szociális és Egészségügyi Bizottság tagja tájékoztatta a jelenlevőket, hogy továbbra is igénybe vehető a Sapientia Hittudományi Főiskola szakemberei által folytatott „mentálhigiénés családórák” program. A gimnáziumok és az általános iskola pedagógusainak figyelmébe ajánlja ezt a havi egy alkalmas drámapedagógiai foglalkozást. A városi polgárőrség képviselője tájékoztatta a jelenlevőket, hogy idén is szerveznek balatoni nyaralást (1.500,- Ft/nap), melyre várják a jelentkezéseket. - Szintén várják egynapos hagyományos rendezvényükre az érdeklődő gyerekeket, családokat. - BRFK által szervezett „Plázakommandó” már működik a fővárosban. Ehhez hasonlóra lenne szükség Budakeszin is a nagyszámú igazolatlan iskolai hiányzások, iskolakerülések csökkentése érdekében. - Javasolta, hogy a Széchenyi Általános Iskola focipályáját használhassák iskolaidőn kívül is a gyerekek. Az iskolaigazgató nem zárkózik el az ötlettől, de fontos szempont az iskolaépület védelmének megszervezése (rongálás, firkálás megelőzése).

 

A Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke felhívta a jelenlevők figyelmét, hogy a városi focipálya területe ingyenesen használható. Széchenyi Általános Iskola iskolaigazgatója elmondta, hogy az iskola is szervez egyhetes nyári napközis tábort.

188



A Gyermekjóléti Szolgálat szociális munkása a városi jelzőrendszer működésének hatékonyabbá tétele érdekében az alábbi problémákra hívta fel a figyelmet: - A gyerekek orvosi papírral igazolják a hiányzásokat. Fontos, hogy csak konkrét ápolást, otthoni pihenést igénylő betegség esetén kapjanak a gyermekek igazolást iskolai mulasztásukra. Ugyanis jellemző a kamaszokra, hogy kerülik az iskolát, más elfoglaltságot keresnek iskola helyett, majd igazolásért a gyermekorvosokhoz fordulnak. A Védőnői Szolgálat jelenlévő képviselőit kérte, hogy tolmácsolják a fennálló problémát a gyermekorvosok felé. - A közoktatási törvény szerint az iskolák kötelesek jelezni a szabálysértési hatóságnak, ha a gyermekeknek igazolatlan hiányzásaik vannak (10 óra). Szolgálatunk azonban nem minden esetben szerez tudomást (kap értesítést az iskolától) a gyermekek szabálysértéséről, így az érdekükben végzett szociális munka sem kezdődhet meg. Ezért fontos lenne, hogy településünk szabálysértési hatóságától kapjunk tájékoztatást a mulasztó gyerekekről, hogy időben megindulhasson egy eredményes szociális munka. - Budakeszi Város I. fokú Jegyzői Gyámhatóságának munkatársa jelezte beszámolójában, hogy az iskola a gyermek veszélyeztetettségét a gyámhatóság felé jelezte. Ilyen esetben mindig védelembe vételi eljárás indul. A gyermek veszélyeztetettségét először a gyermekjóléti szolgálat felé kéri jelezni, hogy ők körüljárják a problémát: mi a probléma, miben tudnak együttműködni a családdal a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében, és ha szükséges, a szolgálat kér hatósági segítséget. - A Gyermekjóléti Szolgálatnak szükséges a pedagógusok által az adott gyermekre vonatkozó írásos jellemzése, véleménye. A pedagógusok töltik a gyermekkel a nap nagy részét, jobban ismerik, mint a szociális munkások, így az általuk megfogalmazott kép a gyermekekről, a családjukról nagyban segíti a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetését. - Felvetette az Erkel Ferenc Művelődési Központ vezetőjének javaslatát, mely szerint szükség lenne egy bicikliút kiépítésére Budakeszi és a Farkashegyi Repülőtér között. Így a fiatalok biztonságosan megközelíthetnék a repülőteret és az ott ajánlott programokon részt vehetnének (családi piknik, vitorlázó repülő tanfolyam, stb.).

C) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult

veszélyeztetettség megszüntetése érdekében:

Gyermekjóléti szolgálatunk a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében szociális munkát végez, mely az alábbiakat foglalja magába:  családgondozás a gyermek problémáinak rendezése, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása érdekében  a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében  az egészségügyi és a szociális ellátás - különösen a családsegítő szolgáltatás -, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése  javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására A gyermekjóléti szolgálat kliense mindig a gyermek. A segítségnyújtás elsődleges módját az alapellátásban történő családgondozás jelenti. A családgondozás mindenkor a segítő kapcsolatra épül. A család gondozásának filozófiája, hogy a gyermek jólétét akkor szolgáljuk legjobban, ha megerősítjük a családot, mint egységet. A család segítése, gondozása tervezett tevékenység. A családgondozás hosszú folyamat, nem egy személy, tünet vagy probléma megoldását célozza, hanem egy komplex tevékenység, mely a család problémamegoldásának javítását szolgálja. A tevékenység maga széles körű, de a megoldásban az ún. „kis lépések” elve érvényesül. Csak olyan ütemben történik a haladás, ahogy a család képes az együttműködésre. Ennek alapja a család, egyén értékrendje, mely, ha különböző mértékben is, de ütközik a családgondozó által képviselt értékekkel, normákkal, ezért kezdetben csak olyan feladatokat tűzünk ki, amely az ügyfél számára is fontos, a felé közvetített normával ő maga is tud azonosulni, így felhasználható saját motiváltsága. A gondozási esetek száma a tavalyi évben összesen 73 főt tett ki, melyből alapellátásban történő gondozás 67 főt, védelembe vétel 6 főt érintett. Szakellátásban lévő 5 gyermek családjának gondozását (4 család) végeztük.

189

A gyermekjóléti szolgálat családgondozási tevékenysége az igénybevevő gyerekek száma, életkora, neme szerint: Fiú Lány Összesen:

0-5 éves 8 6 14

6-13 éves 18 12 30

14-17 éves 20 9 29

Összesen: 46 27 73

A gyermekjóléti szolgálat új gondozási eseteinek száma a kapcsolatfelvétel módja szerint: A gyermek kezdeményezte 0 Szülővel közösen

14

Gyermekjóléti szolgálat által kezdeményezett

0

Jelzőrendszer által kezdeményezett

29

Együttműködésre kötelezett (hatóság által)

0

Összesen

43

Szolgálatunk fogadta személyek és intézmények jelzését a gyermekek veszélyeztetettségével kapcsolatban, és a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tett a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére irányuló szociális munka körében minden esetben személyes segítő kapcsolatot alakítottunk ki a gyermekkel és családtagjaival, melynek keretében támogattuk a gyermekeket az őt veszélyeztető körülmények elhárításában, személyisége kedvező irányú fejlődésében. Segítettük a szülőket a gyermekek gondozásában, ellátásának megszervezésében, a családban jelentkező működési zavarok megszüntetésében. A 73 gondozási eset megkezdésekor rögzítettük a gyermek és szülei személyi adatait és helyzetértékelést végeztünk. Ezt követően készítettük el a gondozási-nevelési terveket, melyeket 6 hónaponként értékeltünk. Az értékelés eredménye alapján az eset vagy lezárásra került, vagy további gondozást igényelt. Egy családban általában nem csak egy probléma áll fenn. Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a 73 gondozási esetnél jelentkező főbb problématípusokat. A 73 gondozási eset során az alábbi probléma típusokkal találkoztunk (nem halmozott adat, azt jelöljük, hogy az alábbi probléma típusok, hány esetnél lelhetők fel): Anyagi, (megélhetési, lakhatással összefüggő stb.) 30 Gyermeknevelési

21

Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség

5

Magatartászavar, teljesítményzavar

33

Családi konfliktus

29

Szülők vagy a család életvitele

25


20

Családon belüli bántalmazás (fizikai, lelki)

4

Szenvedélybetegségek

14

Fogyatékosság, retardáció

2

összesen:

183

A szolgálatnál legmarkánsabban jelentkező problémacsoport a tavalyi évben a magatartászavar, teljesítményzavar volt. Ez egy folyamat, amely a gyermek serdülőkorba lépésével (kb. 12-14 év) csúcsosodik ki. A hátterében valamilyen szinten egy elhibázott, következetlen nevelésmód áll. Továbbá jellemző, hogy mindig fellelhető hibás működés a családban (hibás érzelmi és viselkedési modellek a környezet részéről), fennáll a családi légkör rejtett vagy nyílt zavara, mely mentálisan is betegít, illetve probléma, hogy a szülő nem mindig partnere a nevelési-oktatási intézménynek a gyermek nevelésében.

190

Jelentősen megemelkedett a tankötelezettségüket nem teljesítő, szabálysértést elkövetető középiskolás 15-17 éves fiatalok száma. Az ő esetükben szinte akut problémáról beszélhetünk, és sok esetben reménytelen eredményt elérni akár gyermekvédelmi, akár szabálysértési vonalon. Tapasztalataink alapján ezen fiatalok családjában nagyszámban fennáll a munkanélküliség, a szenvedélybetegség, a nehéz anyagi körülmények, lakhatási problémák, a családi konfliktus, a családon belüli konfliktuszavar és a tanulási kudarcok. Mindezek motiválatlan, cél nélküli serdülőket „termelnek ki”, akik az iskola helyet bandázni járnak, szerekhez nyúlnak és egyre gyakrabban bűncselekményeket követnek el. A fő problémák közé tartoznak a családban jelentkező konfliktusok (szülők közötti, szülő-gyermek, nagyszülő-szülő, stb. közötti), melyek egyfelől krízis jellegűek, másfelől kommunikációs zavarok. A konfliktusba került emberek közti kommunikáció általában eredménytelen. A megbántottság, a félelem, a harag, a düh irányítja őket, amely megakadályozza a feleket a tisztánlátásban, illetve az érdekvédelemben. A felek közötti kommunikáció javításában, konfliktusfeloldásban, kompromisszumra jutásban nyújt segítséget a szociális munkás. A konfliktushelyzetek közül a szülők közötti volt a leggyakoribb a tavalyi évben, általában a szülők válását megelőző viták, veszekedések, az egyezkedés, vagyoni per, illetve a bírósági döntésre várakozás, valamint a gyermekelhelyezéssel és a kapcsolattartással kapcsolatos problémák indokolták a külső segítséget. Konfliktuskezelést 287 alkalommal (halmozott adat, 1 fő több alkalommal) végeztünk. A jelentkező igény miatt a kapcsolattartási ügyelet szolgáltatásának hátterét múlt évben kialakítottuk, szakmai és dokumentációs hátterét kidolgoztuk. A gyermekpszichológus szakmai tevékenysége a településeken: 2009-ben a HÍD Gyermekjóléti Szolgálatánál összesen 53 kliens kapott pszichológusi segítséget. Ebből 44 gyermek Budakeszin, 6 kliens Budajenőn és 3 kliens Tökön rendelkezik bejelentett lakcímmel, illetve jár óvodába, iskolába. Budajenőről 2 óvodás korú gyermek és 4 általános iskolás tanuló jelentkezett. Tökről 1 óvodás és 2 iskolás vette igénybe a szolgáltatást. Az összes kliensből 2 volt nagykorú, a többiek 18 év alattiak. A kliensek nemek szerinti megoszlása alapján 34 volt fiú (ill. férfi), és 19 lány. A 18 éven aluli kliensek életkori és nemek szerinti megoszlása a következő: - 0-2 év: 1 leány gyermek. - 3-5 év: 15 gyermek, ebből 12 fiú és 3 lány. - 6-13 év: 27 gyermek, 15 fiú és 12 lány. - 14-17 év: 8 kliens, 5 fiú és 3 lány. A gyermekjóléti szolgálat keretein belül megvalósult pszichológiai ülések száma 2009-ben Budakeszin 334. A segítségkérés aktualitását a kliensek körében leggyakrabban – 30 esetben - iskolai (óvodai) beilleszkedési probléma, magatartás- és tanulási zavar adta. További 15 esetben a kiéleződött családi konfliktus - gyakran a szülők folyamatban lévő válása - volt a segítségkérés oka, 6 esetben történt nevelési tanácsadás. 2 esetben szorongásos zavar miatt vették igénybe a pszichológiai tanácsadást a gyermekjóléti szolgálatnál. A küldés körülményei meghatározó jelentőségűek a gyermek kliens családjának motivációja szempontjából. A szülő önként kért a gyermekjóléti szolgálattól pszichológusi segítséget 31 esetben. A bölcsőde, óvoda vagy iskola jelzőrendszerén keresztül érkezett 12 kliens. A gyermekjóléti szolgálat családgondozóinak közvetítésével kapott 8 kliens pszichológiai támogatást. Két esetben gyermekpszichiátriai javaslat nyomán történt a kapcsolatfelvétel a gyermekjóléti szolgálat pszichológusával. Bár jelentős az önként segítséget kérő szülők száma, kedvezőtlenebb egzisztenciális körülmények és szocioökonómiai státusz jellemzően csökkenti annak valószínűségét, hogy a segítségre szoruló gyermek időben szaksegítséget kapjon. Ugyancsak gondot jelent a szegény családok változás irányába ható motivációjának felkeltése, fenntartása gyermekük érdekében. A család támogatása és a szülővel való konzultáció nélkül viszont nem biztosított a gyermek rendszeres megjelenése az üléseken. Fontosnak tartjuk a szülők időben történő, megfelelő tájékoztatását: a problémák, különösen stabil, támogató családi fészek nélkül, ritkán oldódnak meg maguktól. A kamaszkorban jellemző súlyos magatartászavarok viszont gyakran a korábbi életévek megoldatlan konfliktusaiban gyökereznek.

191

Jogi tanácsadás: Az intézményünk Jogásza a Gyermekjóléti Szolgálathoz fordulókat is ellátja. Segíti a gyermekelhelyezéssel, kiskorúak családi jogállásának rendezésével, szerződésekkel, beadványokkal kapcsolatos ügyekben a családokat. esetkezelések száma: 61 fő (Közös statisztikai adat a Családsegítő Szolgálattal)

D) Védelembe vétel és a családból való kiemelések tapasztalatai: A védelembe vétel javaslatára, magára a védelembe vételre akkor kerül sor, ha a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével sem szüntethető meg, de a gyermeket nem kell a családból kiemelni. Hatósági kötelezéssel várhatóan a gyermek veszélyeztetettsége megszüntethető.

védelem alatt állók száma 2009. január 1-jén: védelembe vétel 2009.01.01.-12.31.között: védelembe vétele megszűnt: záró létszám 2009. december 31-én:

2 6 3 5

2 esetben történt éves védelembe vételi felülvizsgálat, egy esetben a sikeres családgondozás okán szűnt meg a védelembe vétel, egy esetben pedig ideiglenes intézkedésre került sor (különélő apánál helyezte el a fiatalt a gyámhivatal). E) Szabálysértést és bűncselekményt elkövetett gyermekek és fiatalok esetében a szolgálatunkhoz érkezett jelzések száma: Szabálysértést elkövetett gyermekkorú: 4 fő fiatalkorú: 9 fő Bűncselekményt elkövetett gyermekkorú: 0 fő fiatalkorú : 3 fő 2009. évben szolgálatunk tudomására jutott családon belüli fizikai bántalmazás (a gyermekek súlyos elhanyagolása is ide értendő) 7 gyermeket érintően volt. 6 esetben szülői elhanyagolás történt, egy esetben szülő fizikai fenyítést alkalmazott nevelési célzattal gyermekénél. Szexuális bántalmazás 1 esetben, lelki bántalmazás 23 esetben merült fel. A Rendőrségnek jelzési kötelezettsége van a gyermekjóléti szolgálatok felé, ha a családon belüli erőszak kapcsán rendőri intézkedés történt és kiskorú gyermek ennek részese vagy szemtanúja volt. F) A gyermekjóléti szolgáltatásunk feladata a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében Átmeneti nevelt gyermekek visszahelyezését elősegítő szociális munkát 5 gyermek családjával végeztünk. Esetükben együttműködtünk és folyamatos kapcsolatban álltunk a területi gyermekvédelmi szakszolgálat és gyermekotthon munkatársaival, hogy a szülőket támogassuk a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában (munkahely-keresés, lakhatás megoldása, hivatalos ügyek intézése, életmód tanácsadás, háztartásvezetési tanácsok, mentálhigiénés segítségnyújtás, stb.), a gyermekeikkel való kapcsolattartásban. Tapasztalatunk, hogy a szülők sok esetben nem tudnak, illetve nem akarnak azonosulni a változtatás szükségességével, így gyakorta az erőfeszítésre vonatkozó motiváltságuk is hiányzik. 2009-ben átmeneti nevelt gyermek családjába történő visszahelyezése városunkban nem történt. Családok átmeneti otthonában 2 anya egy-egy gyermekével került elhelyezésre lakhatási gondok miatt. 2009. 12. 31-én is az otthonban tartózkodtak.

G) Az örökbefogadással kapcsolatos feladatunk: A Fővárosi TEGYESZ megkeresésére 2 esetben készítettünk környezettanulmányt az örökbefogadott gyermekek kötelező egy hónapos kihelyezése során az örökbefogadó szülőknél.

192

IV. A gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása BUDAJENŐN A gyermekjóléti szolgálat működése és tapasztalatai: A) A gyermekek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében szolgálatunk:

szakmai tevékenység

eset

fő

információnyújtás

12

4

tanácsadás

36

11

segítő beszélgetés

24

7

hivatalos ügyekben közreműködés

21

5

családlátogatás

48

11

első védelembe vételi tárgyaláson részvétel

2

2

konfliktuskezelés

18

3

fejlesztőpedagógusi ellátás

3

1

B) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszert működtetünk A jelzőrendszer tagjaival a kapcsolattartásunk folyamatos, a telefonon történő megbeszéléseket is figyelembe véve a 2009. évben a jelzőrendszer tagjainak képviselőivel, az érintett szakemberekkel együttműködve 10 esetben 127 alkalommal egyeztettünk, konzultáltunk. A tárgyévben a jelzőrendszer tagjai által küldött írásos jelzések száma: Jelző intézmény Egészségügyi szolgáltató Ebből: védőnői szolgálat Oktatási intézmények Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgálat Rendőrség Ügyészség, bíróság Egyház, alapítvány Lakosság Önkormányzat, jegyzői gyámhatóság Összesen:

Jelzés szám 0 0 1 1 0 0 0 4 0 6

A jogszabályban meghatározott:  

szakmaközi megbeszélést 6 alkalommal tartott szolgálatunk 2009-ben az iskolák, óvodák, bölcsőde gyermekvédelmi felelősei, védőnők, családgondozók, pszichológus részvételével; tanácskozást tartottunk 2010. március 17-én, Megvitattuk a településen felmerülő gyermekvédelemhez kapcsolódó problémákat, hiányosságokat, illetve megoldási javaslatokat kerestünk:

193

- Az Általános Iskola elmondta felvetésünkre, /a 14-18 éves korosztály kallódására válaszul/, hogy a korábbi évek tapasztalata alapján volt egy időszak mikor rongáltak, bandáztak a kamaszodó fiatalok, nem találták a helyüket a településen. Mivel kevesen voltak, és jelenleg nem okoznak károkat, illetve Budapestre járnak szórakozásuk eltöltésére, így jelenleg nincs igény a változtatásra. - Ami komoly hiányosságot jelent a község számára, mind az iskola mind az óvoda részéről, fejlesztőpedagógus szakember helyben elérhetősége. Amely hiányossága hosszabb távon a gyermekek tanulási zavaraihoz, magatartás problémájához vezet, és a későbbiekben az iskolai hiányzások egyre növekvő számához, iskolakerüléshez vezethet. Mindez pénz függvénye, megoldásként elképzelhető, hogy több községgel együttműködve létrehozható legyen ez a szolgáltatás helyben. - A veszélyeztetettség megelőzése érdekében szükséges a prevenció, ezért továbbra is a Gyermeknapi Majálison a Gyermekjóléti Szolgálat részt vesz. - Szükségesnek tartjuk a gyermekek szüleinek is a nagyarányú válási esetek száma miatt elérhető pszichológusi, illetve családterápiás szolgáltatásokat, akik a konfliktuskezelési technikák elsajátításában nyújtanak segítséget.



A gondozási esetek száma a tavalyi évben összesen 10 főt tett ki, melyből alapellátásban történő gondozás 8 főt, védelembe vétel 2 főt érintett.


0-5 éves 1 0 1

6-13 éves 2 3 5

14-17 éves 1 3 4

Összesen: 4 6 10

A 10 gondozási eset során az alábbi probléma típusokkal találkoztunk (halmozott adat, azt jelöljük, hogy az alábbi probléma típusok, hány esetnél lelhetők fel): Anyagi, (megélhetési, lakhatással összefüggő stb.)

0

Gyermeknevelési

6


0


5

Családi konfliktus

4


7


0


4


4


0

Összesen:

32

A gyermekpszichológus szakmai tevékenysége: Gyermekpszichológusunkat 6 esetben keresték meg Budajenő településről. 2 óvodás és 4 kisiskolás gyermek esetében. Felnőtt pszichológusunk 5 esetet látott el, 2 nő és 3 férfi esetében nyújtott segítséget: depressziós tünet, személyiségzavar, válási és gyermek elhelyezési perből adódó konfliktus kapcsán, illetve párkapcsolati nehézségek esetén.

194

Jogi tanácsadás: Jogászunk segítette gyermek elhelyezési ügyekben, szerződések, beadványok megfogalmazásával a családokat (2 fő, 7 alkalom). 2009. évi prevenciós szabadidős programjaink (aktív részvétel Budajenő község életében):  A Gyermeknapi majális rendezvényen a focipályán, sátrunkban kézműves foglalkozást tartottunk, a mellette lévő füves területen ügyességi játékokat szerveztünk, értékes nyereményekkel. Sátrunkban a nap folyamán több mint 40 gyermek fordult meg szüleivel. 5 napos napközis táborban Budajenő községből 2 gyermek vett rész.

V. A gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása TÖK községben A gyermekjóléti szolgálat működése és tapasztalatai: A) A gyermekek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében szolgálatunk az alábbi szakmai tevékenységet folytatta:

szakmai tevékenység

eset

fő

információnyújtás

11

10

tanácsadás

8

9

segítő beszélgetés

18

11

hivatalos ügyekben közreműködés

8

9

családlátogatás

43

20

B) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszert működtetünk A jelzőrendszer tagjaival a kapcsolattartásunk folyamatos, a telefonon történő megbeszéléseket is figyelembe véve a 2009. évben a jelzőrendszer tagjainak képviselőivel, az érintett szakemberekkel együttműködve 6 esetben 30 alkalommal egyeztettünk, konzultáltunk. A tárgyévben a jelzőrendszer tagjai által küldött írásos jelzések száma: Jelző intézmény Egészségügyi szolgáltató Ebből: védőnői szolgálat Oktatási intézmények Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgálat Rendőrség Ügyészség, bíróság Egyház, alapítvány Lakosság Önkormányzat, jegyzői gyámhatóság Összesen:

195

Jelzés szám 1 1 3 0 0 0 0 1 2 7

A jogszabályban meghatározott: 

szakmaközi megbeszélést 6 alkalommal tartott szolgálatunk 2009-ben az óvoda gyermekvédelmi felelőse, védőnők, családgondozók, pszichológus részvételével;  tanácskozást tartottunk 2010. március 25-én. Megvitattuk a településen felmerülő gyermekvédelemhez kapcsolódó problémákat, hiányosságokat, illetve megoldási javaslatokat kerestünk: A zsámbéki általános iskola igazgatónője, kiemelte a szolgálat fontos szerepét, abban a közös munkában, ami a tanulók nevelését segíti elő. (Pl. igazolatlan mulasztások megelőzése) Az általános iskola gyermekvédelmi felelőse kiemelte a jó munkakapcsolatot, a rendszeres munkamegbeszélések fontosságát, ugyanakkor megemlítette, hogy még fejlesztő pedagógusra lenne szüksége az iskolának. A „Napsugár” óvoda vezetője, pozitív véleményét fogalmazta meg a szolgálat munkáját illetően. Az új épülő óvoda munkájukat nagy mértékben fogja segíteni, a gyermekeknek kulturált, színvonalas környezetet fognak tudni nyújtani.



A gondozási esetek száma a tavalyi évben összesen 20 főt érintett, melyből alapellátásban történő gondozás 17 főt, védelembe vétel 3 főt érintett. Családok száma: 10


0-5 éves 1 0 1

6-13 éves 6 3 9

14-17 éves 5 5 10

Összesen: 12 8 20

A 20 gondozási eset során az alábbi probléma típusokkal találkoztunk (halmozott adat, azt jelöljük, hogy az alábbi probléma típusok, hány esetnél lelhetők fel): Anyagi, (megélhetési, lakhatással összefüggő stb.)

6

Gyermeknevelési

6


0


2

Családi konfliktus

0


3


0


0


2


1

Összesen:

20

A gyermekpszichológus szakmai tevékenysége: Tökről 1 óvodás és 2 iskolás vette igénybe a szolgáltatást. 2009. évi prevenciós szabadidős programjaink: 5 napos napközis táborban Tök községből 2 gyermek vett rész. VI. Egyéb szolgáltatások 

Nyári gyermekétkeztetési programban összeállításában és kiosztásában.



A hátrányos helyzetű családok gyermekeinek biztonsága érdekében segítséget jelent a családok átmeneti otthona, melynek létrehozását az Önkormányzat a törökbálinti Sorsunk és Jövőnk

szolgálatunk

196

közreműködött

az

élelmiszercsomagok

Alapítvánnyal kötött ellátási szerződés szerint biztosítja. A szolgáltatás igénybevételére idén két család esetében került sor (2 felnőtt és 2 gyermek). 

Szolgálatunk az álláskeresők támogatásában is részt vesz (munkahelykeresésé, önéletrajzírás, segítő beszélgetés, felkészítés interjúra).



Szolgálatunk részt vállal az adományok gyűjtésében és kiosztásában. A rászoruló családoknak rendszeresen tudunk ruhaadományt nyújtani. Ezen felül háztartási gépeket, bútorokat közvetítünk a lakosság felajánlásai alapján. Budakeszi helyi Karitász szervezete is segíti munkánkat.



Településünkön civil szervezésű adománygyűjtés (tartós élelmiszer, ruha, írószer) történt, Szolgálatunk az adományok kiosztásában vállalt szerepet.



Szolgálatunk évek óta fogad terepgyakorlatosokat és szakdolgozókat. 2009-ben gyakorlaton 7 fő főiskolai és egyetemi hallgató volt 3 héttől 4 hónapig terjedő időszakban. 1 fő főiskolai záró dolgozatát író hallgató munkáját segítettük.

IV. Felügyeleti szerv ellenőrzése: 2009-ben gyermekjóléti szolgálatunknál nem történt ellenőrzés. V. A Gyermekjóléti Szolgálat önkéntesekkel és civil szervezetekkel a következő feladatok ellátásában működik együtt: Az ifjúság kulturális, művészeti, sport életének fejlesztése terén egyre több és aktívabb civil szervezet (egyesület) működik városunkban, melyek működési területükön jó eredményeket érnek el, és hatékonyan hozzájárulnak a gyermekek egészségének, kultúrájának fejlesztéséhez, személyiségük mind teljesebb kibontakozásához. 

A Gyermekjóléti Szolgálatunk a szabadidős programok terén több civil szervezettel, személlyel kooperált (Városi Gyermeknap, Városi Karácsonyi Vásár).

 Gyermekvédelmi munkánkat támogatta a Segítő Kapcsolatok Alapítvány. VI. Egyéb szakmai tevékenység: Intézményen belül a családgondozók munkáját segíti a hetenkénti estmegbeszélés, valamint a kéthetenkénti szupervízió, amely a saját mentálhigiénés állapotuk megőrzéséhez szakmailag szükséges. VII. Továbbképzések: A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzésre kötelezettek, részükre biztosítottuk ennek feltételeit. A 2009. évben a gyermekjóléti szolgálat munkatársai (5 fő) pontszerző képzéseken, konferenciákon és szakmai műhelyeken 7 alkalommal vettek részt. Két munkatárs felsőfokú szakirányú képzésben vesz részt. VIII. Jövőre vonatkozó javaslataink, terveink gyermekvédelmi szempontból Gyermekprogramjaink célja továbbra is a prevenció marad. Szolgálatunk ezért 2010-ben is folytatja gyerekcsoportok és szabadidős programok szervezését a gyermekek és családjaik részére. Fontos lenne a településen élő 15-18 éves korosztályt is megszólítani, ehhez azonban a település szakembereinek összefogása szükséges (program típus, ötlet csere, szervezés, koordinálás, helyszín, stb.). Tervezett jövő évi szabadidős programjaink: Szolgálatunk vallja, hogy szabadidős programjaink segítik a gyermekek toleranciaszintjének növekedését és társadalmi beilleszkedésüket. Mindehhez azonban alapvető fontosságú a gyermekekkel a széleskörű, folyamatos és rendszeres kapcsolattartás. 2010-ben is tervezzük immár hagyományos városi (Gyermeknap, Családi Nap, Karácsonyi Rendezvény) és nyári szabadidős programjaink (5 napos napközis tábor) megszervezését.  Gyermeknap: 2010. május utolsó vasárnapján, a városi Gyermeknap keretén belül a Fő téri parkban egész napos programmal készülünk a Budakeszin élő gyermekek és családjaik számára. Sátrunkban kézműves foglalkozásokat tervezünk, a park füves területén ügyességi játékokkal, versenyfeladatokkal várjuk a családokat (kötélhúzás, labdajátékok, családi aszfaltrajz verseny). 

Karácsonyi Rendezvény:

197

A karácsonyi árusok között, sátrunkban a nap folyamán élő gitárzene, ingyen tea, zsíros kenyér, édesés sós teasütemény várja a családokat. A nézelődő és a csoportjainkban résztvevő gyermekeknek és szüleiknek karácsonyi rejtvényfeladatokat és kézműves foglalkozásokat (karácsonyfadísz készítés) tervezünk. 

Nyári gyermek napközis tábor: 5 napra a gyermekeknek különböző programokat (Szemlőhegyi Barlang, Csodák Palotája, Velencei-tavi strandolás tervezünk. A változatos, sokszínű program tervezésekor a hátrányos helyzetű gyermekek családi hátterét vettük figyelembe. Célunk, hogy olyan maradandó élményhez juttassuk őket, melyekhez nehezen vagy egyáltalán nem jutnak hozzá.



HÍD az olvasáshoz (Könyvvadász) játékunk folytatása: Célunk az alsó tagozatos gyermekek értő olvasásának játékos fejlesztése. A játék során 6 ifjúsági regényből választunk egy-egy kétoldalas részletet, s mindegyikhez 10 kérdésből álló feladatsort állítunk össze, melyet a városi újságban jelentetünk meg. Az eredményhirdetést szeptemberre tervezzük.



Nyári akadályverseny” - a versenyzőknek az lesz a feladatuk, hogy végigjárják Budakeszit, megtalálják azokat a helyeket, ahol egy-egy próbatétel várja őket. A gyerekek egyénileg vagy csapatban indulhatnak. A Budakeszi Hírmondó júniusi számában adnánk meg a rejtvényeket. A gyerekek egész júliusban teljesíthetik az akadályokat és a megoldásokat augusztus első hetéig adhatják le. Az eredményhirdetést szeptemberre tervezzük. Célunk, hogy elfoglaltságot nyújtsunk a hosszú nyári szünet idejére a diákoknak. E program megvalósításához szükséges az együttműködés a város különböző intézményeivel

Budakeszi, 2010. április 14.

Koncz Gertrud intézményvezető

Ispánki Réka gyermekjóléti szakmai vezető

198

22-2010. sz. előterjesztés 6. b. sz. melléklete

38BUDAKESZI VÁROS ÖNKORMÁNYZAT HÍD SZOCIÁLIS és GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT 2092. Budakeszi, Fő u. 103. Tel/Fax: 06-23-451-147 e-mail: [email protected]

SZAKMAI BESZÁMOLÓ a szociális alapszolgáltatási feladatok 2009. évi munkájáról

Előzmények: A szociális intézmény egységes létrehozásáról Budakeszi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 260/2007.(XI.29) számú határozatával, Budajenő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 133/2007.(XI.22) számú határozatával, és Tök Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 87/2007.(XII.19) számú határozatával döntött. I. Az intézmény szolgáltatásai és ellátási területe: 5. Az intézmény - a társulási megállapodásban rögzített - feladatát Pilisvörösvár Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala 2008. január 25-én jogerőre emelkedett 03-199/2008. számú működési engedély kiadásáról rendelkező határozata alapján látja el. Az ellátandó szakfeladatok:      

családsegítés házi segítségnyújtás jelzőrendszeres házi segítségnyújtás gyermekjóléti szolgáltatás nappali ellátás szociális étkeztetés

A felsorolt szakfeladatok egymás mellett, szakmailag és szervezetileg is mellérendelt viszonyban működnek. 6.

Az intézmény ellátási területe: Székhely: Telephely: Területi iroda: Területi iroda:

2092. Budakeszi, Fő u. 103. 2092. Budakeszi, Erdő u. 83. 2093. Budajenő, Fő u. 1-3. 2073. Tök, Kútvölgy 14.

199

Nyitva tartás a településeken: Budakeszi 8 – 16 14 – 16 8 – 17 8 – 16 8 – 12


Budajenő

Tök

11 - 16

8 – 10 13 – 15

7. Az intézmény tárgyi feltételei: Budakeszi: Az intézmény székhelye és telephelye a városban központi helyen van. Tömegközlekedési eszközzel is jól megközelíthető. A szolgálat rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges tárgyi eszközkészlettel. A hatékony munkavégzés érdekében szükséges a mobiltelefon és a számítógép állomány bővítése. Budajenő: Az általános iskolában egy szoba áll rendelkezésre. A munka ellátásához szükséges tárgyi eszközök részben rendelkezésre állnak, számítógép vásárlása szükséges még. Tök: A Kútvölgye Gimnáziumban egy szoba áll rendelkezésre. A munka ellátásához szükséges minimális tárgyi eszközök állnak rendelkezésre. Ugyancsak számítógép vásárlása szükséges. 8.

A társult települések demográfiai adatai:

A település 0-2 3-5 6-13 14-17 18-54 55-59 60-69 70-79 80-X Összesen neve évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek évesek száma száma száma száma száma száma száma száma száma Budakeszi 307 648 1191 572 7004 1213 1620 780 501 13.900 Budajenő

70

70

165

87

942

117

178

96

31

1.756

Tök

46

52

123

70

747

114

128

85

61

1.426

2009. január 1. KSH. II. Családsegítés

A Családsegítő Szolgálat a szociális törvényben megfogalmazottak alapján részt vesz Budakeszi, Tök, Budajenő települések rászoruló egyéneinek, családjainak szociális, mentálhigiénés alapellátásában. Személyi feltételek: -

1 főállású vezető (szociális szakvizsga, személyügyi szervező és mentálhigiéné) 1 főállású családgondozó (teológia és gyógypedagógiai asszisztens) 1 főállású családgondozó (teológia és mentálhigiéné) 1 fő ½ állású családgondozó (gyógypedagógus) - Budajenő 1 fő ¼ állású pszichológiai tanácsadó (klinikai szakpszichológus) 1 főállású szociális szakasszisztens (teológia, szociális asszisztens) megbízási szerződés keretében: jogász családgondozó – Tök

200

A családsegítő szolgálat feladata és működése: Az 1993. évi III. törvény 64.§. értelmében: a családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémák, ill. egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás. A 2009. évben szolgálatunkat felkereső kliensek nyilvántartása a forgalmi naplóban történik településenként: Budakesz

Budajen

Tök

i

ő

A szolgálatnál megfordult kliensek száma:

382

25

46

Ebből új kliensek száma:

181

14

34

252 munkanapon a kliensekkel történt találkozások száma:

2070

409

152

A szolgálatot igénybe vevők száma nem és korosztály szerint településenként: Budakeszi

7 – 13 éves

14 – 17 éves

18 – 61 éves

62 éves és idősebb

Összesen:

férfi

-

-

113

38

151

nő

-

1

149

81

231

Összesen:

-

1

262

119

382

Budajenő

7 – 13 éves

14 – 17 éves

18 – 61 éves


Összesen:

férfi

-

-

10

4

14

nő

-

-

7

4

11

Összesen:

-

-

17

8

25

Tök

7 – 13 éves

14 – 17 éves

18 – 61 éves


Összesen:

férfi

-

-

11

1

12

nő

-

-

29

5

34

Összesen:

-

-

40

6

46

201

A szolgáltatást igénybe vevők száma a család összetétele szerint: Családi összetétel

Budakesz Budajenő i

Tök

Házastársi (élettársi) kapcsolatban együtt élők gyermek(ek)kel

82

7

19

Házastársi (élettársi) kapcsolatban együtt élők gyermek nélkül

54

8

3

Egy szülő gyermek(ek)kel

46

3

11

145

6

10

Egyéb

55

1

3

Összes igénybe vevő

382

25

46

Egyedül élő

A szolgáltatást igénybe vevők elsődleges problémái: Budakeszi Budajenő

Tök

életvitel

10

5

2

családi-kapcsolati

14

3

8

-

-

-

41

1

-

-

-

6

anyagi

62

-

23

foglalkozással kapcsolatos

51

2

1

egészségi probléma

35

7

3

ügyintézés

105

4

3

információ

26

-

-

egyéb

38

3

-

382

25

46

összesenből: több probléma együttes előfordulása

198

38

88

összesenből: krízishelyzet

21

5

2

családon belüli bántalmazás lelki-mentális gyermeknevelés

Összesen

202

II/A. Családsegítés Budakeszin 1. A problémák részletezése: 198 fő (család vagy egyedülálló) kereste fel Szolgálatunkat több probléma együttes megjelölésével: egzisztenciális, lakhatási, anyagi, egészségi, családi, munkahelyi problémák. A tárgyévben 108 fővel „segítő beszélgetést” folytatunk. Ezzel a módszerrel keressük a megoldást a család életviteli problémáira, konfliktushelyzetek megoldására. A következők voltak: -

munkahely elvesztése miatt: súlyos anyagi, kapcsolati problémák, albérletben élők: anyagi bizonytalansága, külső segítség hiánya, csonka család, elhalálozott családfenntartó: családi modell, szülői szerep hiánya és velük való azonosulásból eredő szereptévesztés a gyermeknél, ill. nehéz anyagi körülmény - felnőtt életvitel hiánya: család hiányos szocializáció következményeként meggondolatlan vásárlási szokásokat követ, ezt követő fizetési hajlandóság és képesség hiánya, - felhalmozott közüzemi díjak tartozása kikapcsolás előtti jelzéskor: intézkedések, anyagi források felkutatása, pályázatok készítése, - pszichiátriai betegségben szenvedők gyógykezeltetése Az ellátatlanságuk kiküszöbölése érdekében, velük együttműködve megkeressük a szociális ellátórendszerben adható juttatásokat. Tavalyi évben összesen: 21 fő került krízishelyzetbe, közülük: 8 fő munkahelyelvesztése, jövedelem nélkül maradt - 4 főnél albérleti díj elmaradása 9 főnél családi-kapcsolati probléma jelentkezett, háttérben anyagiak hiánya 3 fő magas kölcsön, díjfizetési hátralék, munkanélküli családoknál 1 fő munka, jövedelem nélkül hajléktalanná vált,

Célunk: a biztonság megteremtése önmaguk és családjaik számára, a krízishelyzet megszüntetése.

2. Családi-kapcsolati problémák: 14 család Az elmúlt évben a családok kapcsolati rendszerében mély válságot idézet elő a munkahelyvesztés, ill. anyagi körülmények megváltozása.

Krízis: 9 családban Különösen az aktív korú férfiaknál betegségeket idézet elő a munkahelyvesztésből adódó stressz helyzet, az ezt követő anyagi probléma, mely a családi kapcsolatra is kihatással volt, tönkre tette és a gyermekeiknél súlyosabb személyiségi, magatartási problémát idézet elő. 4 családban, akik albérletben laktak és ugyanezzel a problémával küszködtek (munkahelyelvesztés, jövedelem hiánya), még elkeserítőbb helyzetbe kerültek - hisz ha nincs munkahely, nincs jövedelem, nem tudja fizetni az albérletet szinte kilátástalan a

203

folytatás. Újabb albérlethez kauciora van szükség, viszont állandó lakcím nélkül nem fordulhatnak szociális rendszerhez. Családi kapcsolatok tönkrementek, felmorzsolódtak. 3. Lelki-mentális problémák, pszichiátriai betegek Folyamatos mentális gondozást igénylők száma: 41 fő. (Ebből 4 család Budajenő és Tök községből kért segítséget.) Korábbi évvel összehasonlítva a pszichiátriai betegek száma növekedett. Ezek a családok komoly anyagi gondokkal küzdenek, munkahelyet nem találnak, ennek következtében ellátatlanok. Élethelyzetükben változást tudtunk előidézni azáltal, hogy közösen az egészségügy és a Szociális Központ (INO) által adható szolgáltatásokat nyújtjuk számukra. Új jelenség, hogy szolgálatunknál krízishelyzetbe került fiatalabb korosztály is megjelent. Tapasztalatunk szerint a problémás családokban a pszichiátriai tünetek újratermelődnek a felnőtté vált gyermekeknél.

Pszichológus munkatársunk egyéni terápiát lát el a hozzánk önként jelentkezők körében. Leggyakoribb problémák: depresszió, szorongás, házasságon belüli családi konfliktus, félelem a munkahely elvesztésétől. Konzultáció és terápia: 31 fő részére. A TÁMASZ pszichiáter főorvosával, Dr. Sineger Eleonórával együttműködve, közösen szakmai segítséget adtunk. 4. Anyagi probléma A 2009. évben a krízissegélyért hozzánk fordulok száma megnőtt. gyógyszere, alapvető élelmiszer vásárlásához, munkahelykeresésnél BKV jegyre tudunk adni. Folyamatosan keressük azokat a szociális intézkedéseket, amelyekkel a lakosság rászoruló rétegének tudunk segíteni (az ügyintézés, információnyújtás pontban részletesen taglaljuk a juttatások formáját). Szigorodtak a feltételek az OOSZI felülvizsgálati rendszerében. A leszázalékoltak közül sokan ellátatlanok lettek, több év rehabilitáció után nehezen tudnak visszatalálni a munkaerőpiacra. 5. Foglalkoztatás

Ez évben 51 fő keresett fel minket munkavállalással kapcsolatban. Különös figyelmet fordítunk az aktív korú, egyedülálló, magányos emberek kísérésére. Magukra vannak utalva munkavállalási problémájukkal, amit iskolázatlanságuk még tovább fokozz. Segítséget nyújtunk, hogy egzisztenciájukat meg tudják őrizni. Gyakran átmeneti megoldásként alkalmi munkát vállalnak, végzettségüknél alacsonyabb szinten. A Budaörsi Munkaügyi Központ álláskínálatait folyamatosan figyelemmel kísérjük, és minden lehető forrást felkutatunk, hogy az elhelyezkedésben segíteni tudjunk (BMSZKI munka ajánlat listája). Közvetítő kapcsolatot tudunk vállalni az érdekükben. Sok esetben problémát jelent számukra a munkahely megközelítése és a telefonon való tájékoztatás megszerzése, anyagi gondok miatt. Munkakeresőknek biztosítjuk a mobil és vezetékes telefon használatát! Rendszeres szociális segélyezettek száma Budakeszin 12 fő. Segélyre azok jogosultak, akik a Munkaügyi Központtal 1 évig együttműködnek, vagyonnal nem rendelkeznek és más módón megélhetésüket nem tudják biztosítani. Az Önkormányzat határozata alapján, havonta egy alkalommal a Családsegítőben meg kell jelenniük. A találkozások alkalmával átgondoljuk az aktuális szükséges intézkedéseket, melyek a munkába állás lehetőségét segítik elő.

204

6. Egészségkárosodottak A megváltozott egészségügyi rendszerben a már korábban a háziorvosokkal kiépített jó munkatársi kapcsolatot vettük igénybe: 7 gondozottunk esetében kértük segítségüket. 2 főnél szociális otthoni elhelyezés megtörtént, 1 főnél adminisztratív intézkedések történt. b/ Fogyatékkal élők ügyintézésénél segítségnyújtásunk a Váci Mozgáskorlátozottak Egyesületével szoros együttműködés által:  

3 fő részére fogyatékossági támogatást intéztünk a háziorvos segítségével; 2 fő részére fürdőszoba átalakítás, akadálymentesítést.

7. Ügyintézés, információnyújtás Az intézkedést igénylők száma több területre oszlik. Előzetes információk nyújtásával, javaslatok megtételével, intézményekkel történő egyeztetésekkel működtünk közre az alábbi ellátások igénylésénél: 7.1. Általános információ, ügyintézéshez segítségkérés 131 fő esetében történt. 7.2. Önkormányzatnál:

ápolási díj:

3 fő

lakásfenntartási támogatás:

1 fő

szociális otthoni elhelyezés:

5 fő

TAJ kártya érvényesítése:

2 fő

fogyatékossági pályázat:

2 fő

Összesen:

13 fő

Információs bázisunk kialakításakor arra törekedtünk, hogy a szociális szolgáltató rendszer által nyújtott szolgáltatásokat felderítsük és az igénybevételükhöz szükséges nyomtatványokkal rendelkezzünk. Ezek kerültek alkalmazásra az alábbiakban: 7.3. Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál: egyszeri segély:

9 fő

TAJ-kártya méltányosságból:

5 fő

Összesen:

14 fő

szolgálati idő elismerés:

3 fő

7.4. Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál:

205

rokkantnyugdíj:

10 fő

öregségi nyugdíj:

1 fő

özvegyi nyugdíj:

1 fő

méltányossági nyugdíjemelés:

17 fő

nyugdíj egyszeri segély:

18 fő _________

Összesen:

50 fő

Sok figyelmet fordítunk az egyedül élő kisnyugdíjasok felkutatására és velük rendszeres kapcsolatot tartunk fenn. Szükség esetén az idősek nappali ellátásának szolgáltatásait ajánljuk számukra. 7.5. Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál: özvegyi nyugdíj:

2 fő

árvasági:

1 fő Összesen:

3 fő

7.6 APEH-nál adókártya intézése: 3 fő részére. 7.7. Év folyamán 21 fő kért segítséget ELMŰ és gáz számla értelmezése, ügyintézése, részletfizetés kérése miatt.. 7.7. Városunkban a hajléktalanok száma csekély. Az év folyamán 4 fő hajléktalan ügyét intéztük. Krízishelyzetükben gyakrabban keresik szolgálatunkat, lelki támaszt várnak tőlünk. Anyagi segítséget csak nagyon minimálist tudunk nyújtani számukra. 7.8. ELMŰ támogatás kérése: A HÉRA Alapítványhoz több pályázatot nyújtottunk be az elmúlt években Budakeszin élő családok részére. A pályázatok elbírálása negyedévenként történik, a családok jóváírás formájában kapják meg a támogatást (egy család 1 évben maximum 50.000 Ft-ot kaphat). 3 évente a HÁLÓZAT Alapítványhoz pályázatot nyújthatunk be. Egy összegű támogatást ítélt meg az Alapítvány.(* jelölve). beadott

kifizetett

családok száma

összeg (Ft)

2006-ban*

2007-ben

68

3.039.616

2007-ben

2007-ben

17

316.987

2007-ben

2008-ban

109

4.120.000

2008-ban

2008-ban

48

1.510.000

2008-ban

2009-ben

21

680.000

2009-ben

2009-ben

38

1.880.000

206

2009-ben*

2009-ben

41

1.153.451

2009-ben

Átutalásra vár

7

220.000

2008. év második negyedévétől a HÉRA Alapítvány kérésére a hozzá beadott pályázatokon elnyert összeg 10%-át be kell fizetni. Budakeszi Önkormányzata az alapítvány számlaszámára 188.000.- Ft-ot utalt át a múlt évben. II/B. Családsegítés Tök községben

1. Személyi feltételek, a szolgálat biztosítása - A családsegítő szolgáltató tevékenységet a településen 1 fő látja el, nem főállású munkakörben (családsegítő családgondozói status 0,2 fő), heti 8 órában, keddi, csütörtöki, szükség szerint egyéb napokon. - Pszichológusi és jogi segítségnyújtás a budakeszi intézményben biztosított, a szakemberekkel előzetes telefonos időpont egyeztetés alapján. - A szolgáltatást nyújtók szakmai végzettsége: 1 fő: védőnő (főiskolai végzettség), pedagógia szakos előadó (egyetemi végzettség), családgondozás szociális szakvizsga, családterapeuta alapvizsga. 1 fő: pszichológus végzettség, 1 fő: jogász végzettség.

- A munkavégzés a töki területi irodán a szolgálati helyiségben, területen a családok otthonában (családlátogatások), a Töki Polgármesteri Hivatalban, szükség szerint a kapcsolódó társintézményekben és Budakeszin a központi intézményben, valamint a családsegítő szolgáltatást nyújtó székhelyén történik.

2. A szolgálat forgalmi adatai sorszám 1.

2.

forgalmi adatok éves forgalom ebből: családlátogatások száma szolgálatnál megjelent kliensszám

fő 152 123 29

szolgálat által ellátott kliensek száma ebből: új kliensek száma ebből: folyamatos családgondozás

46 12 34

3. A szolgáltatás jellege szerinti munka (családsegítő esetkezelések) esetkezelés jellege szociális, mentális esetkezelés segítő beszélgetés, tanácsadás, ügyintézés (nyugdíj, szociális otthoni elhelyezés, családi pótlék, villanyszámla ügyek….), információ, továbbirányítás pszichológiai esetkezelés (terápia, konzultáció)

207

eset 143

3

jogi esetkezelés (tanácsadás, iratszerkesztés) egészségügyi, (orvosi) esetkezelés egészségügyi tanácsadás családkonzultáció

2 6 3 család (7 alkalom)

4. HÉRA Alapítványhoz benyújtott pályázatok eredményei (támogatás áramszámlán történő jóváírása)

családok száma

megítélt összeg családonként

összesen

1

20.000.-Ft

20.000.-Ft

2

30.000.-Ft

60.000.-FT

1

50.000.-Ft

50.000.-Ft

Összesen: 4

20.000 -50.000.-

130.000.-Ft

Ft A fentieken túl az évben 6 család pályázati anyagának benyújtása történt összesen 250.000.-Ft összegben. A pályázatok elbírálása még folyamatban van. 5. „Védendő fogyasztóvá nyilvánítás” pályázatok eredményei (támogatás áramszámlán történő jóváírása)

208

családok száma

megítélt összeg családonként

összesen

1

150.000.-Ft

150.000.-Ft

1

105.164.-Ft

105.164.-Ft

1

35.630.-Ft

35.630.-Ft

1

19.000.-FT

19.000.-FT

17

10.000-13.859.-Ft

10.000-13.859.-Ft

Összesen: 21

10.000 -150.000.-Ft

486.616-Ft

6. Egyéb szakmai tevékenység - A településen működő szabadidős-prevenciós programok összegyűjtése, ajánlása a lakosoknak. - Folyamatos önképzés, akkreditált kötelező továbbképzésen részvéte, családterápiás ismeretek bővítése. - Dologi javak közvetítése és nyújtása: 6 családnál. - Szakmai és statisztikai beszámolási kötelezettségünk teljesítetése: - éves statisztika elkészítése KSH felé, - negyedéves és éves beszámolók elkészítése központi intézmény felé. II/C. Családsegítés Budajenő községben

1. Személyi feltételek, a szolgálat biztosítása - A családsegítő szolgáltató tevékenységet a településen 1 fő látja el, félállású munkakörben. - Pszichológusi és jogi segítségnyújtás a budakeszi intézményben szakemberekkel előzetes telefonos időpont egyeztetés alapján.

biztosított,

a

- A szolgáltatást nyújtók szakmai végzettsége: 1 fő: gyógypedagógus 1 fő: pszichológus végzettség, 1 fő: jogász végzettség.

- A munkavégzés a budajenői területi irodán az általános iskola épületében, területen a családok otthonában (családlátogatások), a Budajenői Polgármesteri Hivatalban, szükség szerint a kapcsolódó társintézményekben és Budakeszin a központi intézményben, valamint a családsegítő szolgáltatást nyújtó székhelyén történik.

209

2. A szolgálat forgalmi adatai sorszám 1.

2.

forgalmi adatok éves forgalom ebből: családlátogatások száma szolgálatnál megjelent kliensszám

fő 409 326 83

szolgálat által ellátott kliensek száma ebből: új kliensek száma ebből: folyamatos családgondozás

25 14 11

A 2009. évben 18 igénybevevő rendszeres gondozására került sor. 5 fő egzisztenciavesztés miatt került krízishelyzetbe, mivel az ő életükben a problémák halmozottan jelentkeztek. Jövedelemmel és munkahellyel már hosszabb ideje nem rendelkező egészségkárosodott emberek, kiknél kevés a remény – többnyire alkoholproblémájuk miatt – a munkaerőpiacra való integrálódásra. 13 családnál családi-kapcsolati gondok vannak túlsúlyban, mivel ezek a családok utolsó tartalékaikat élik fel, a feszültségek csak még jobban felerősödnek azáltal, hogy a díjhátralékok a kölcsöntartozások számai miatt megnövekedtek. A krízishelyzetbe került emberekkel gyakoribb a kapcsolattartás, hiszen ezek a találkozások visznek előre a problémák lehetséges megoldásaihoz. 3. A szolgáltatás jellege szerinti munka (családsegítő esetkezelések) esetkezelés jellege szociális, mentális esetkezelés segítő beszélgetés: tanácsadás, ügyintézés (nyugdíj, szociális otthoni elhelyezés, családi pótlék, villanyszámla ügyek….): információnyújtás: pszichológiai esetkezelés (terápia, konzultáció) jogi esetkezelés (tanácsadás, iratszerkesztés) egészségügyi, (orvosi) esetkezelés egészségügyi tanácsadás (Budakeszi TÁMASZ):

eset 98 97 65 1 3 2

A Hálózat Alapítványhoz benyújtott pályázati kérelmek eredményeként 7 fő részére állapítottak meg anyagi segítséget, amelyet ELMŰ számla jóváírással egyenlítettek ki, összesen 212.149,- Ft-ot. 4. Dologi segítségnyújtás: - Gyógyászati eszközök (betegágy, tolókocsi, mankó, járókeret) közvetítése - Ruhaadományok nyújtása egész évben folyamatos

II/D. A társult településeknek nyújtott egyéb szakmai tevékenységek 1. Jogi tanácsadás Ingyenes jogsegélyszolgálatot biztosítunk heti két alkalommal két órában. A következő ügyekben vették igénybe a szolgáltatást: ingatlan, lakás, gyermekelhelyezés, válóper, hagyaték, végrehajtás, eltartási, bérleti szerződés, családi pótlék, végrendelet. Esetkezelések száma: 61. (Ebből 7 család Budajenő és Tök községből kért segítséget)

210

2. Dologi juttatás Az Idősek Klubjában üzemeltetjük ruharaktárunkat, amit kedden és csütörtökön 10-14 óra kereshetnek fel az igénylők. A munkatársak végzik a ruhák szortírozását és osztását. Bútorok, háztartási gépek közvetítésénél nagy segítségünkre van a Karitász keres-kínál akciója. Időről időre egyeztetjük a kéréseket és felajánlásokat. szolgáltatások közvetítése, nyújtása:

240 fő

dologi javak közvetítése, nyújtása:

64 fő

3. Rendezvények, csoportfoglalkozások: 

Karácsonyi ünnep: 40 család részére ajándékcsomagot adtunk át. Erre az összeget intézményünk költségvetése és a Szociális és Egészségügyi Bizottság biztosította. Egyéb szervezetekkel (Katolikus Karitász, Polgári Körök) együttműködve még 65 családot tudtunk megajándékozni.



Kapaszkodó Klub: 48 fő A klub kétheti rendszerességgel tartja a foglalkozásokat az Idős Klub helyiségében. A klubba többségében időskorúak járnak. Nagy figyelmet fordítunk azon klubtagjainkra (kb. 10 fő), akik betegségeik következtében nem tudnak aktívan részt venni találkozásainkon. Klubtagjaink egy része csak a Támogató Szolgálat speciális járművének igénybe vételével tud részt venni a találkozókon. Eseményekhez kötődő programjaink: Farsang, névnap, közös vacsora kerthelyiségben, nyári kerti parti, Családi Főzőnap és a Karácsony megünneplése. Nagyon fontosnak tartjuk a klubtagok érdekképviseletét, keressük azokat a szociális lehetőségeket, hogy a mozgásukból eredő hátrányokat minél jobban leküzdjük.



Álláskereső Klub 2009 augusztus hónaptól rendszeresen 10-15 fő részére heti 1 alkalommal tájékoztatást, információt adtunk az éppen aktuális munkalehetőségekről, szorosan együttműködve a Budaőrsi Munkaügyi Központtal. Eredményessége: átképzés:

1 fő

nyugdíjaztatás:

1 fő

munkanélküli segély: 1 fő átmeneti munkavállalás az Önkormányzat ajánlata alapján: 4 fő

211

III. Idősek nappali ellátása 1. A szolgáltatás személyi feltételei: -

1 fő főállású klubvezető (szociális gondozó és ápoló) 3 fő főállású szociális gondozó (2 csecsemő és gyermekápoló, 1 szociális gondozó) 1 fő főállású konyhai kisegítő (közegészségügyi vizsga)

2. A szolgáltatás működése A nappali ellátás a saját otthonukban élő, 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális vagy mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosított szolgáltatás. Az Idős Klubban átlagosan 37 fő kap ellátást. Az igénybevevők átlag életkora nőknél: 68 év, férfiaknál: 59 év. A teljes létszámból 17 fő térítésmentesen kap ellátást, ami tükrözi az egyre nehezebb szociális helyzetet és a munkanélküliséget. Közülük többen még nem érték el az öregségi nyugdíjkorhatárt. Növekszik a mentális segítségre szorulók és a szenvedélybetegek száma. Az idősek ellátása a következőkre terjed ki: - Fizikai ellátás keretében: napi háromszori étkezés hétfőtől péntekig (reggeli, ebéd, uzsonna), az utóbbi időben elégedettek a konyha főztjével az idősek, igény van a napi tisztálkodásra, ruházatuk mosására, hajápolásra is.

-

Egészségügyi ellátás keretében: vérnyomásmérés, napi torna, szükség szerint orvosi ellátás, gyógyszerek kiváltása, - Pszichés gondozás keretében: folyamatos a mindennapi problémáik megbeszélése, amire egyre nagyobb szükség van.

Rendszeres foglalkozásaink: - Kézműves foglalkozásokon gyengülő kézügyességüket fejlesztik. Az „alkotó kezek” faliújságra a foglalkozásokon elkészített munkákat állítjuk ki. - Kerti- és szobanövények gondozása, - Társasjátékok, sakk, dominó, kártya, újságfelolvasás, szellemi frissességük karbantartása érdekében közös éneklés. - Névnapok, ünnepnapok megtartása. Szívesen vesznek részt az idősek az ünnepek előtti készülődésben. A környezetet mindig az aktuális ünnepi díszbe öltöztetik. - Gyakran felidézünk régi történeteket, már nem használt szavakat és megfejtjük azok jelentéseit. Szívesen emlékeznek a régmúltra. A mozgáskorlátozott klub (Kapaszkodó Klub) helyszíne az intézmény összevonása óta az Idős Klub, ahol az idősekkel közös programokat szervezünk. Budajenő és Tök településekről a nappali ellátást nem vették igénybe.

IV. Étkeztetés Étkeztetés keretében - a szociális törvény és az Önkormányzat helyi rendelete alapján - azoknak a napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodunk, akik azt önmaguknak, illetve önmaguk és eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. A szociális étkeztetéshez kapcsolódó szervezési és adminisztratív feladatokat a nappali ellátásban résztvevő szociális gondozónők végzik. A szociális étkeztetés feladatainak ellátásához a nappali ellátásban dolgozó munkatárs munkaidejének ¼ részében látja el a szükséges adminisztrációt.

212

Az étkezést igénylők száma: Budakeszi Budajenő Tök Összesen:

56 fő 10 fő 10 fő 76 fő

Az igénylők egyharmada kéri az étel házhoz szállítását. Napi egyszeri meleg ételt biztosítunk településenként más-más szolgáltatóval. Mindhárom településen az igénylők fele térítésmentesen étkezik.

V. Házi segítségnyújtás 1. Személyi feltételek: - 4 fő főállású szociális gondozónő: 3 fő szociális ápoló és gondozó egész évben Budakeszin, 1 fő szociális gondozó Tök községben dolgozik 2. A szolgáltatás működése Fő feladatunk az alapvető gondozási és ápolási feladatok elvégzése, lakókörnyezet higiéniás körülményeinek megtartása. Kiterjed olyan személyekre, akik önmagukat ellátni nem tudják, ill. részben képesek koruk vagy egészségi állapotuk miatt. A szolgáltatás 3 hónapra nyújtható; ha ezután is indokolt az ellátás, gondozási szükséglet vizsgálata szükséges + jövedelem vizsgálatot is kell végezni. Házi segítségnyújtásban részesültek adatai: Budakeszi

Budajenő

Tök

2008. december 31-ei létszám

22

3

8

Év folyamán új ellátott:

13

-

3

Tárgyévben gondozásból kikerült:

3

-

2

2009. december 31-ei létszám

32

3

9

A házi segítségnyújtásban részesülők átlag életkora 80 év. A szolgáltatásért Budakeszi és Budajenő településeken a gondozottak térítési díjat fizetnek, jövedelmüktől függően. Tök településen térítésmentes az ellátás. A naponta ellátottak körüli fő tevékenység: személyi higiéné megtartása. 3 fő esetében, állapotuk és körülményeik miatt, napi teljes ellátás szükséges (fürdetés, ebédeltetés, vásárlás, takarítás, gyógyszerek felíratása és kiváltása, ügyintézés, stb.). A napi tevékenységet kiegészítve igénylik a mentális segítséget házastársuk elvesztése, anyagi körülmények, egészségük rohamos romlása vagy hirtelen jött betegség miatt. Az ellátottak többsége egyedül él, ezért a mindennapi teendők elvégzésére igen nagy szükség van, melyet 4 szakképzett gondozónő lát le. A gondozónők kapcsolatban vannak a háziorvosokkal, asszisztensekkel és a kórházi szociális nővérekkel.

VI. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A Budaörs Kistérség Többcélú Társulásában résztvevő, a szolgáltatást igénylő települések részére a BKTT biztosította a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást Megmentő KHT diszpécser szolgálata által, ellátási szerződés nélkül. Az ellátás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos

213

személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújt segítséget. 2009. évben Budakeszin 48 fő vette igénybe a szolgáltatást. VII. Térítési díjak: Nem állapítható meg térítési díj a családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás esetében. A házi segítségnyújtás, nappali ellátás, szociális étkezés igénybevétele esetén térítési díjat kell fizetni. Tök községben a házi segítségnyújtás térítésmentes. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás az igénylők részére térítésmentes. A térítési díj fizetésének rendje: A nyújtott szolgáltatásokért – az 1993. évi III. törvényben és az Önkormányzatok saját rendeleteikben szabályozottan – az igénylők jövedelmüktől függően térítési díjat fizetnek.

VIII. Egyéb szakmai tevékenység:

Intézményen belül a családgondozók és a szociális gondozók munkáját segíti a hetenkénti estmegbeszélés, valamint a kéthetenkénti szupervízió, amely a saját mentálhigiénés állapotuk megőrzéséhez szakmailag szükséges. IX. Továbbképzések:

A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzésre kötelezettek, részükre biztosítottuk ennek feltételeit. A 2009. évben a családsegítő szolgálat 2 munkatársa, a gyermekjóléti szolgálat 3 munkatársa, a nappali ellátás 1 munkatársa, a házi segítségnyújtás 1 munkatársa vett részt pontszerző képzésen, illetve szakmai műhelyen és konferencián. X. Terepgyakorlati helyszín nyújtása továbbtanulók részére: Apor Vilmos Katolikus Főiskoláról: 1 hallgató ELTE Társadalomtudományi Kar Szociálismunkás-képző Tanszékről: 2 hallgató Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar Szociális Képzési Intézetéből: 1 hallgató. XI. Rövid távú fejlesztésre vonatkozó javaslat: 

Budakeszi lakosai számára nyújtott szolgáltatások további lehetőségek felkutatása – méltányossági nyugdíjemelés, egyszeri segélykérelem a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságtól és az Egészségbiztosítási Pénztártól, ELMŰ támogatás, fogyatékossági támogatás, Telefon a rászorulóknak – kiterjesztése, alkalmazása a társult településekre.

XII. Infrastrukturális és tárgyi feltételrendszer bővítése 20010-2012-ig: 2009. évben a Budakeszi Önkormányzat sikeres pályázatot nyújtott be a KMOP-2009-4.5.1 pályázati kiírásra. (Eredmény 2010. áprilisában született.) A pályázat célja a Híd Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat Gondozási Központjának infrastrukturális fejlesztése. Elnyert támogatás összege: 49 MFt . XIII. Kistérségi feladatellátás Az intézmény 2009. évi céljai megvalósultak, vállalt feladatait teljesítette. A lakosság részéről jelentkező jogos igényeket sikerült kielégíteni, a Szolgálat minden rászoruló részére a szükséges ellátást teljesítette. A működéshez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre állt. Célunk az, hogy a közszolgáltatások a kistérséghez tartozó településeken elérhető közelségben, azonos színvonalon valósuljanak meg és kiegyenlített ellátást lehessen nyújtani.

214

A társult települések lakosai több szociális- és gyermekvédelmi szolgáltatáshoz jutottak hozzá, továbbra is lehetőség nyílt pszichológus és jogász igénybevételére is. A szabadidős programokba a társult településekről is kapcsolódtak be gyerekek. Budakeszi, 2010. 04. 14. Koncz Gertrud vezető

215

Benkő Adrienne vezető helyettes

ELŐTERJESZTÉS. Budaörs Kistérség Többcélú Társulása (BTT) Polgármesterek Tanácsa április 27-i ülésére

Recommend Documents