Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás Társulási Tanács Elnöke 8230 Balatonfüred , Szent István tér 1. Szám : 1028/2008. Előkészítő : Cserép László / Szabó Lajos
ELŐTERJESZTÉS a Társulási Tanács 2008. március 28-i ülésére Tárgy: Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve Tisztelt Képviselő-testület! Minden települési önkormányzatnak – illetve, intézményfenntartói társulásban, vagy többcélú kistérségi társulásban fenntartott közoktatási intézmények esetén a társult önkormányzatoknak együttesen – ki kell dolgozniuk Társulási/Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét. Az intézkedési tervet össze kell hangolni a társulás/település közoktatási intézményeinek működését és pedagógiai munkáját szabályozó dokumentumokkal, az önkormányzati intézkedési tervvel (a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 89.§-a alapján), és az önkormányzati minőségirányítási intézkedési tervvel. Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók feladata a társadalmi esélyegyenlőtlenségek csökkentése az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény előírásainak szellemében. Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény 35.§-a szerint a települési önkormányzatok helyi esélyegyenlőségi programot fogadhatnak el, amelyben elemzik a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását és meghatározzák, az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az önkormányzatok és a közoktatási intézményeik fejlesztését szolgáló uniós pályázatokhoz elengedhetetlen feltétel a települési esélyegyenlőségi program elkészítése. Kérem a Tisztelt Társulási Tanácsot, hogy a Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervének elfogadása érdekében a mellékelt határozati javaslatot szíveskedjék elfogadni. Balatonfüred, 2008. március 18.
Filep Miklós
1
HATÁROZATI JAVASLAT …………/2008.(III.28.) számú határozat: A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás Társulási Tanácsa a Kistérség Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervét jóváhagyja.
2
BALATONFÜREDI KISTÉRSÉGI TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI INTÉZKEDÉSI TERVE
3
Tartalomjegyzék
I.
Helyzetelemzés
I.1. Törvényi háttér…………………………………………………………..3 I.2. Bevezetés………………………………………………………………..3 I.3. A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Programjának célja……………………………………….7 I.4. Oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálata a kistérség központjában, Balatonfüreden………………………………………………8 I.4.1. A településen élők számára elérhető közszolgáltatások………………8 I.4.2. A településeken élő 3-18 éves korosztály alapfokú (óvodai és iskolai) ellátásának feltételei………………………………………………………...12 I.4.3. Tanulói összetétel…………………………………………………….16 I.4.4. Az oktatás eredményességének vizsgálata…………………………...18 I.4.5. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata………………………….20 I.5. Gyógypedagógiai oktatást, nevelést biztosító iskola…………………...21 I.6. A városban működő középiskolai nevelés-oktatás feladatait ellátó intézmények………………………………………………………………...21 I.7. A helyzetelemzés összegzése…………………………………………..21
II. Intézkedési terv II.1. Ai intézkedési terv célja……………………………………………….22 II.2 A helyzetelemzésből következő megállapítások, tervezett lépések…...23 II.3. Kötelezettségek és felelősségek………………………………………24 II.4. Akcióterv………………………………………………………….…..26 II.5. Megvalósítás………………………………………………………......32 II.6. Monitoring és nyilvánosság…………………………………………...33 II.7. Konzultáció és visszacsatolás………………………………………....33 II.8. Szankcionálás…………………………………………………………34 II.9. Záradék………………………………………………………………..34
4
I. Helyzetelemzés Magyarországon az Európai Unióhoz való csatlakozással kapott kiemelt szerepet az esélyegyenlőségi biztosítása, melynek törvényi szabályozása épült a jogrendszerünkbe, és az esélyegyenlőség érvényesítése a fejlesztéspolitika alapvető szempontjává vált.
I.1. Törvényi háttér • • • • • • • • • • • • •
1949. évi XX. Törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya (70/A.§) 1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 1959. évi törvénynek a Polgári Törvénykönyv 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1992. évi XXII. Tv. A Munka Törvénykönyve 1993. évi LXXVII törvény a nemzeti etnikai kisebbségek jogairól 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 14/1994.(VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról A kormány 164/1995. (XII.27.) Korány rendelete a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről. Magyar Közlöny 1998/115.sz. 1996. évi XXI. törvény a településfejlesztésről és a területrendezésről 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről.
I.2. Bevezetés Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók feladata a társadalmi esélyegyenlőtlenségek csökkentése az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény előírásainak szellemében. Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény 35.§-a szerint a települési önkormányzatok helyi esélyegyenlőségi programot fogadhatnak el, amelyben elemzik a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását és meghatározzák, az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat. Az esélyegyenlőségi programmal különösen a közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítását kell ösztönözni. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani minden halmozottan hátrányos helyzetű tanuló és a sajátos nevelési igényű tanuló oktatási helyzetére a közoktatási intézményekben. Kiemelt fontosságú ezen intézmények oktatásszervezési gyakorlatának áttekintésével, illetve az intézmények tanulói összetételének összehasonlításával annak vizsgálata, hogy érvényesül-e településünkön a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása.
5
Az önkormányzatok és a közoktatási intézményeik fejlesztését szolgáló uniós pályázatokhoz elengedhetetlen feltétel a települési esélyegyenlőségi program elkészítése. (az Egyenlőbánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. tv. szerint). Minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatási - nevelési helyzetére a beruházásokban, a fejlesztésekben. Az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, szolgáltatások tervezése és megvalósítása szükséges számukra, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. A közoktatás rendszerében minden gyermeknek meg kell adni az esélyt a sikeres iskolába lépéshez, a tanulmányok sikeres folytatásához és befejezéséhez. A közoktatás rendszeréből kilépőnek, pedig rendelkeznie kell azokkal a képességekkel, amelyekkel be fog tudni lépni a felsőoktatásba, vagy a meglévő szakképesítést tanúsító bizonyítványával a munkaerőpiacra. A közoktatás rendszerének felelőssége az is, hogy olyanok lépjenek ki az iskolarendszerből, akik képesek alkalmazkodni a változó körülményekhez, megszerezték azokat a jártasságokat, amelyek birtokában megújíthatják, bővíthetik ismereteiket, szükség esetén felkészülhetnek a pályamódosításra.
I.2.1.Települési jellemzők bemutatása. a kistérség földrajzi elhelyezkedése A kistérséghez tartozó települések a Balaton partján és a Balaton-felvidéken helyezkednek el. A Balaton északi részén elterülõ térség három kistájat foglal magába. Ezek a Balaton, a Balaton Riviéra Paloznaktól Zánkáig tartó része, valamint a Balaton-felvidék Balatonszőlőstõl Monoszlóig húzódó területe. A Balaton-felvidék domborzati viszonyaira a hegységi, dombsági és síksági domborzattípusok is jellemzõek. A balatonfüredi kistérség földrajzi helyzeténél fogva a kilencvenes évek elejétől kezdődõen egyre inkább hazánk gazdasági fejlődési tengelyében helyezkedett el, napjaink hazai térszerkezetére jellemző Északnyugat-Magyarország–Budapest, ill. Szombathely– Veszprém– Székesfehérvár–Budapest vonalak szélén helyezkedik el. A jelentõs gazdasági, ipari fejlődést produkáló városok és az idegenforgalmi régió jelenléte ellenére a kistérség pozíciója a második évezred elejétől, az idegenforgalom világméretű recessziója miatt egyre inkább kezd háttérbe szorulni. Földrajzi elhelyezkedése ugyanakkor fejlődésre predesztinálja, hiszen a recessziót követő fellendülés kihasználhatja a megfelelően fejlett közúthálózati elemeket, mely a térség megközelíthetőségét javíthatja. A térszerkezeti vonalak, s a kistérségi beosztás mindenképpen Balatonfüredet teszik a térség középpontjává, a szolgáltató kisváros funkcióját ennek a településnek kell ellátnia. A térségen belül alkörzeteket határolhatunk le, melyek társadalmi, gazdasági, természeti szempontból összetartoznak. A határok, a településcsoportok nem minden esetben válnak el élesen egymástól, néhol egy-egy település két csoporthoz is sorolható. Balatonfüred városkörnyékéhez tartozik Aszófő, Balatonszőlős, Csopak, Paloznak, Lovas és Tihany. A közúti, és Csopak, Aszófő vonatkozásában vasúti kapcsolatai megfelelőek. Lakosaik nagy része, ha nem a kistérségen kívül dolgozik, Balatonfüredre ingázik, illetve a balatonfüredi lakosok Balatonszőlős irányába történő kiköltözése is jelentős. Paloznak helyzete kivételes, mivel a szomszédos Balatonalmádi kistérséggel is szoros kapcsolata van, ezt bizonyítja a Lovassal közös körjegyzőség működtetése.
6
A kistérség partmenti tengelyét Örvényes, Balatonudvari, Balatonakali Zánka és Balatonszepezd alkotják. Természetesen funkcionálisan Balatonfüred és Csopak is kapcsolódik ehhez az alközponthoz. Ez a térség voltaképpen két központú, hiszen a város mellett Zánka is alközpontként jelenik meg, kapcsolatot teremtve a partmenti és felvidéki települések között. A kistérség gazdasági potenciálja leginkább ebben az altérségben koncentrálódik, és a további gazdaságfejlesztéssel összefüggő infrastrukturális beruházások is ezen a területen valósulhatnak meg. A szolgáltatást nyújtó és termelő vállalkozások érdeklődése leginkább ezeken településeken érzékelhető. A Balaton-felvidék északi előtérhez tartozik Pécsely, Vászoly és Dörgicse. Ezek a települések hasonlóan a Balaton-felvidék nyugati altérséghez gazdasági és közlekedésföldrajzi adottságaikat tekintve elmaradnak a kistérség partmenti altérségtől, viszont turisztikai adottságaik egyedülállóak, de jelenleg csak elemeiben kiaknázottak. A Balaton-felvidék nyugati altérség települései közé tartozik: Óbudavár, Balatoncsicsó Szentantalfa Szentjakabfa, Tagyon és Monoszló, melyek közös turisztikai potenciállal rendelkeznek, de ezek is hasonlóan az északi előtérhez csak kis mértékben kihasználtak.
I.2.2 A kistérség gazdasági, infrastrukturális és társadalmi helyzete A kistérség településein az ivóvízellátás közel 100%-ban megoldottnak tekinthető. A térség fontos jellegzetessége, hogy a lakó ingatlanok mellett a partmenti településeken különösen magas az üdülőnek, nyaralónak használt, csak szezonálisan lakott ingatlanok aránya. Ez egyes településeken meghaladhatja a 10-15%-ot is. Mindez a háttér településekre is kezd begyűrűzni. A megyében, s a térségben is, országos összehasonlításban magas azon lakóházak aránya, amelyeket üdülési céllal hasznosítanak tovább. A kistérség jelentős idegenforgalmi központ szerepének ellenére viszonylag későn kapcsolódott be a gázhálózat kiépítésébe. Először Balatonfüred és környékén épült meg a hálózat, melynek továbbépítése a térség egészére vonatkozóan megtörtént a kilencvenes évek folyamán. A háttér települések közül többen kapcsolódva az egyes part menti önkormányzati földgáz programokhoz, együttműködve részt vettek a hálózat kiépítésében. A térség jelentős közlekedési tengelyek közelében található. Két nagy közlekedési korridor, az M7-es autópálya, illetve az északi parti vasúti fővonal, valamint a 8 számú fõút kapcsolódásai a térség felé léteznek. A térségen két főútvonal halad keresztül, a 71. sz., nyugati - keleti irányban, illetve a 73. sz. főút Csopakon keresztül, amely Veszprémig tart. A felvidéki települések közül Balatonszőlőstől egészen Dörgicséig minden község rendelkezik bekötőúttal, melyek rákapcsolódnak a főútra, és láncszerűen egymással is kapcsolatban állnak. További közlekedési kapcsolatokat Pécsely és Balatonszőlős esetében a tótvázsonyi, Dörgicse esetében a Mencshely-Dörgicse, a Nivegy-völgy esetében a Nagyvázsony-Zánka, Monoszló esetében, pedig a Tapolca-Zánka, összekötő szakaszok biztosítják. Paloznak vonatkozásában a Lovassal összekötő útvonalak jelentik a közúti kapcsolatot. Összességében elmondható, hogy a 71. sz. főút kivételével szinte minden mellékút javításra szorul. A főútra ráfűződő települések életét ezen kívül a szezonális csúcsforgalom is nehezíti. A térség településeinek foglalkoztatási szerepkörét vizsgálva a térség legnagyobb foglalkoztató települése Balatonfüred, ahol 5314-en találtak munkát, közülük 1518 fő, a foglalkoztatottak 29%-a más településről jár be, akiknek azonban csak kevesebb, mint fele lakik a kistérség községeiben. A foglalkoztatottak 35%-a a kistérségen belüli ingázással talált magának munkahelyet, ez az arány a községek egészére vonatkozóan viszont már elérte az 50%-ot.
7
A térségben legnagyobb foglalkoztató szolgáltató szektorban – különösen az idegenforgalommal szoros kapcsolatban lévőknél – a foglalkoztatottak létszáma erősen függ a térségbe látogatók számától és a szolgáltatásokat igénybevevők számától, ezért is ilyen magas a foglalkoztatásban (a megyében a legmagasabb) a szezonális ingadozás ebben a kistérségben. A térségben a foglalkoztatásra jellemző a nagyfokú szezonalítás, kiemelten a turizmus és a mezőgazdaság területén. Leginkább az időjárás, a szezonalítás, a vendégszám alakulása melyek szoros összefüggésben állnak egymással - befolyásolják a foglalkoztatási trendek alakulását.
1.2.3. Demográfigai tendenciák a kistérségben A Balatonfüredi Kistérségbe tartozó 21 településen 2007. január 1-én összesen 23.427 lakost regisztráltak. A térség lakossága Veszprém megye népességének 6%-át teszi ki. Ez az arány 1990 óta lényegében azonos értéken maradt. A lakosság közel 60%-a a térség központjában, Balatonfüreden él. Mindössze két településen: Csopakon (1905 fő) és Tihanyban (1397 fő) haladja meg a lakosságszám az ezer főt, egy településen, Zánkán közelíti meg az 1000 főt (944 fő) de már ezzel is az aprófalvak kategóriájába esik. A kistérség 2i települése közül 15ben a lakosságszám nem éri el az 500 főt. Kistérség Balatonfüredi
Települések száma 21
500 fő alatt
501 – 1000 fő
1000 fő felett
15
3
3
A kistérség demográfiai folyamatainak alakulása nem mutat kedvező képet. A természetes fogyás mértéke felerősödött, amely döntően az élveszületések alacsony szintjéből adódik. A népességszámnak a megyei átlaghoz képest kisebb mértékű csökkenése a kedvező vándorlási különbözetnek köszönhető, ez nagyrészt ellensúlyozza a negatív természetes szaporodást. A halandóság szintje az országosnál kedvezőbb, így az itt élő népesség életkilátásai jobbak.
A kistérség lakosságának korösszetétele
3776
17 év felettiek 0-17 év
19651
1.2.4 A Társulás által vállalat közoktatási feladatok Társulás a feladatellátása során gondoskodik többek között a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 20. § (1) bekezdése a) és b) pontja szerinti intézmények hatékonyabb működésének szervezéséről, az intézményekben folyó nevelés-oktatás színvonalának
8
javításáról, továbbá a közoktatási törvény 34. § a)-b), d)-f) és h) pontjai szerinti pedagógiai szakszolgálati feladatok megszervezéséről.
A feladatellátás módja: Balatonfüred Város, Aszófő, Balatonszőlős, Dörgicse, Pécsely és Vászoly Községek Önkormányzatai által létrehozott Közoktatási Intézményfenntartó Társulás által fenntartott: • Bem József Általános Iskola Balatonfüred, Iskola u. 2. • Eötvös Loránd Általános Iskola Balatonfüred, Noszlopy u. 2. • Radnóti Miklós Általános Iskola Balatonfüred, Nádor u. 17. • I. számú Napközi Otthonos Óvoda Balatonfüred, Park u. 1. sz. • II. számú Napközi Otthonos Óvoda Balatonfüred, Kossuth u. 37. • III. számú Napközi Otthonos Óvoda Balatonfüred, Noszlopy u. 8. • Közös fenntartású Óvoda Pécsely, Iskola út. 180. Balatonfüred Város Önkormányzata által fenntartott: •
Ferencsik János Zeneiskola Balatonfüred, Ady Endre u. 13.
Balatonakali, Balatonszepezd, Monoszló, Zánka és Köveskál Önkormányzatai által Intézményfenntartó Társulásban működtetett: • Napközi Otthonos Óvoda Zánka, Iskola u. 4. • Bozzay Pál Általános Iskola Zánka, Iskola u. 6.
Község
Balatoncsicsó, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon Község Önkormányzatai által Intézményfenntartó Társulásban működtetett: • Nivegy-völgyi Közös Fenntartású Napközi Otthonos óvoda, Szentantalfa, Fő u. 22. • Nivegy-völgyi Közös fenntartású Nemzetiségi Általános iskola Balatoncsicsó, Fő u. 1/ A • Nivegy-völgyi Közös fenntartású Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Balatoncsicsó, Fő u. 1/A Balatonakali önállóan tartja fenn Napközi Otthonos Óvodáját
I.3. A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Intézményfenntartó Társulás Közoktatási Esélyegyenlőségi Programjának célja Általános céljai:
9
-
-
A közoktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségének elősegítése, valamint esélyteremtés a hátrányos helyzet csökkentésére. A tanulók egyenlő hozzáférésének biztosítása a minőségi oktatáshoz. Szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése. A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és segítése az oktatási-nevelési munka során, mindenki számára elérhető szolgáltatások bevezetése, a meglévő hátrányok csökkentése, az iskolai sikeresség javítása, a megfelelő pályaválasztás támogatása. Diszkriminációmentesség, valamint az oktatási és társadalmi integráció támogatása.
I.4. Oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálata a kistérség központjában, Balatonfüreden. I.4.1. A településen élők számára elérhető közszolgáltatások Demográfiai adatok – népességvándorlás – szociális helyzet 13482
13382
14000
12000
10000
8000
6000
4000
2000 130
0 Lakónépesség száma
Állandó népesség száma
Állandó népességszám változása 19902006
1. ábra A lakónépesség alakulása A fenti táblázatból megállapítható, hogy Balatonfüred városának lakosság száma állandóságot mutat. A foglalkoztatást nézve szolgáltatásokban, kereskedelemben, helyi vállalkozások, idegenforgalomban dolgoznak az itt lakók. A város igyekszik lehetőségeket biztosítani az itt élők számára a megfelelő életszínvonal, valamint a nyugodt, biztonságos család- és otthonteremtés kialakítására. A fenntartó tervei között szerepel a városi idegenforgalom és a turizmus további fejlesztése. A településen élő 0-18 évesek kor-összetételére jellemző adatok a következők (a népességnyilvántartás alapján):
10
858
900
800
700 570 600
500 Adatsor1 400 304
291
300
200
100
0 0-2 évesek száma
3-5 évesek száma
6-14 évesek száma
15-18 évesek száma
2. ábra A településen élő kiskorúak létszámmegoszlása A vizsgált korosztály összetételét tekintve megállapítható, hogy a 6-14 év közötti gyermekek száma a legmagasabb. Aránylag magas a 15-18 évesek száma, ami a középiskolai korosztályt jelzi a városban. A 0-5 éves kisgyermekek száma összesen 595 fő. A demográfiai adatoknál a 0-18 éves korosztály száma 2023 fő, ami a lakónépesség számához (13482) viszonyítva 15 % a településen.
304
291
858 858 570 0-2 évesek száma 3-5 évesek száma 6-14 évesek száma 6-14 évesek száma 15-18 évesek száma 18 év felettiek száma
11459
3. ábra A településen élő lakosság megoszlása Az ábra jól mutatja, hogy a településen a lakosság megoszlásában magas (85%) a 18 év felettiek aránya. A település népességének megtartása és növekedésének segítése érdekében az infrastrukturális, szociális, közoktatási, közművelődési szolgáltatások iránti igény folyamatos fenntartása és fejlesztése szükséges, mely kiemelt feladatai közé tartozik a település önkormányzatának. A születések számának alakulása alapvetően meghatározza a következő évek óvodai, általános iskolai demográfiai jellemzőit. A születések számának változását 1998-tól és 2006-
11
ig terjedő időszak vonatkozásában, illetve az összes születések számának évenkénti változását az alábbi táblázat szemlélteti: 2000 95
születésszám változás
2001 82 -7
2002 89 +7
2003 113 +24
2004 91 -22
2005 113 +12
2006 106 -7
Az országos tendenciákkal megegyezően városunkban is csökken a születések száma. Mindezek alapján valószínűsíthető az, hogy óvodában és az általános iskolában további gyermek, illetve tanulói létszámcsökkenés várható.
429 450
400
350
300 Adatsor1
250
200
150 50
100
50
0 Munkanélküliek száma a településen
Ebből tartósan munkanlküli
4.ábra A településen élők szociális helyzete Balatonfüred városában a felnőtt lakosság száma 13482 fő, közülük a munkanélküliek száma 429 fő. A munkanélküliek számát tekintve a mutatószám az országos átlag körül van.
177 180
160
140
120
100
80
60
45
45
40
20
0 Rendszeres szociális segély háztartásonként
Rendszeres szociális segélyt kapnak
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény gyermekek után
4/ a. ábra A településen élők szociális helyzete
12
Rendszeres szociális segélyben 45 háztartás részesül. A családok 45 gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi támogatást. A szülők 172 gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. 25 fő azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről.
Közszolgáltatások Helyben, más településről kijáró szakember(ek). Más településen, Havonta hány Közszolgáltatások Helyben éspedig... (km) alkalom? KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés X Általános iskolai oktatás 1-4. X Általános iskolai oktatás 5-8. X Alapfokú művészetoktatás X KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás X Korai fejlesztés és gondozás X Fejlesztő felkészítés X Nevelési tanácsadás X Logopédiai ellátás X Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Veszprém, 20 km Gyógytestnevelés X GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás X Bölcsőde X Családi napközi Iskolai napközi X Házi gyermekfelügyelet GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona
13
A szolgáltatás ellátatlan
X
X
X
A szakmai szolgáltatási feladatokat jelenleg a kistérségben működő egyes közoktatási intézmények látják el. Pedagógiai szakmai szolgáltatás az alapító okiratok szerint folyik. A kistérség nevelési-oktatási intézményeiben biztosított a különböző programok szerinti nevelés, oktatás, a nemzetiségi oktatás, a középfokú oktatás és képzés. Lehetőség van a művészetoktatási alapszolgáltatáshoz való hozzáférésre. A legtöbb településen helyben elérhetők a következő közoktatási szolgáltatások: → iskolai napközi otthon (ahol helyben nem érhető el, ott néhány km-re található napközi otthonos szolgáltatás) → logopédiai ellátás (ahol helyben nem érhető el, ott 10 km-es körzetben megtalálható a szolgáltatás) → gyógytestnevelés több helyen is működik A pedagógiai szakszolgálati feladatok szélesebb körét (gyógypedagógiai tanácsadást, a korai fejlesztést és gondozást, fejlesztő felkészítést) a Veszprém megyei Önkormányzat által fenntartott Nevelési Tanácsadó szervezi meg. A Nevelési Tanácsadó ellátja a kistérség nevelési tanácsadásával kapcsolatos feladatokat. A pályaválasztási tanácsadás a Megyei Munkaügyi Központtal és a Veszprém Megyei Pedagógiai Intézettel Veszprémben elérhető szolgáltatás. Megállapítható, hogy a kistérségben biztosítottak a megfelelő feltételek a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek teljes körű óvodáztatásához. A kistérségben lakó valamennyi 3-18 éves korosztály közoktatási ellátása megoldott.
I.4.2. A településeken élő 3-18 éves korosztály alapfokú (óvodai és iskolai) ellátásának feltételei. Óvodai ellátás a kistérségben A kistérségi önkormányzatok részben önálló, részben társult intézményfenntartással tesznek eleget az óvodai ellátási kötelezettségének. A kistérségben működő óvodák szervezeti formája:
Szervezeti forma Önálló intézmény Int. fenntartó társulás ÁMK Egyéb 1 Egyéb 2 ÖSSZESEN
Intézmények száma 1 3 0 0 0 4
14
A kistérségben működő óvodák fenntartói
Fenntartó Települési önkormányzat Fenntartói társult Kistérségi társulás Megyei önkormányzat Egyéb 1 Egyéb 2 ÖSSZESEN
Feladatellátási hely (megnevezése és címe) I/A sz.Napközi Otthonos Óvoda Balatonfüred, Park u. 11. I/B. sz. Napközi Otthonos Óvoda Balatonfüred, Hunyadi u. 24. I/C. sz. Napközi Otthonos Óvoda Balatonfüred, Iskolalépcső u. 3. II/A. sz. Napközi Otthonos Óvoda Balatonfüred, ossuth u. 37. II/B. sz. Napközi Otthonos Óvoda balatonfüred, Mogyoró u. 1. III.sz. Napközi otthonos Óvoda Balatonfüred, Noszlopy ltp. Tagóvoda Pécsely. Fő u. 1. Kétnyelvű Német Nemzetiségi Óvoda Zánka, Iskola u. 4. Nivegy-völgyi Óvoda Nivegy-Taler Kindergarten Szentantalfa, fő u.22. Összesen
Intézmények száma 1 5 0 0 0 0 6
HH / HHH gyermekek, tanulók száma HH/1
Főállású pedagógusok létszáma
Gyermekek, tanulók száma
Óvodai nevelés
9 fő
91 fő
Óvodai nevelés
6 fő
70 fő
Óvodai nevelés
4 fő
39 fő
Óvodai nevelés
10 fő
79fő
HH/2 fő
Óvodai nevelés
4 fő
40 fő
HH/2 fő
Óvodai nevelés
7 fő
65 fő
HH/7 fő
Óvodai nevelés Óvodai nevelés
4 fő 4 fő
32 fő 47 fő
HH/3 fő HH/8 fő
Óvodai nevelés
4 fő
19 fő
HH/15 fő HHH/5 fő
52 fő
761 fő
HH/37 fő HHH/ 5 fő
Funkció
15
SNI gyermekek, tanulók száma 1 fő
1 fő
A kistérség óvodás korú gyermekei csaknem 100%-ban óvodába járnak. A 761 fő óvodásból mindössze 37 fő a hátrányos helyzetű gyerek (0,05 %). A kistérségben működő óvodák közül csak a Nivegy-völgyi óvodában gondoskodnak halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekről, a térség többi óvodájában egyáltalán nincs halmozottan hátrányos helyzetű gyerek.
Az általános iskolai oktatás a kistérségben
Feladatellátási hely (megnevezése és címe) Bem József Általános Iskola Balatonfüred, Iskola u.2. Bem József Általános Iskola Pécselyi tagintézménye Pécsely Fő u. Eötvös Loránd Általános iskola balatonfüred, Noszlopy u. 2. Radnóti Miklós Általános Iskola balatonfüred, Nádor u. 17. Bozzay Pál német nemzetiségi nyelvet oktató Általános iskola Zánka, Iskola u. 6. Nivegy-völgyi Általános iskola Balatoncsicsó, Fő u. 1/ A Összesen
Funkció
Főállású pedagóguso k létszáma
HH / HHH SNI gyermekek, gyermekek, tanulók tanulók száma száma 248 fő HH/46 fő 22 fő
Gyermekek , tanulók száma
Általános iskola
33 fő
Általános iskola
8 fő
28 fő
HH/6 fő
-
Általános iskola
36 fő
400 fő
HH/41 fő HHH/7 fő
7 fő
Általános iskola
37 fő
390 fő
HH/16 fő HHH/5 fő
-
Általános iskola
13 fő
139 fő
HH/16 fő
8 fő
Általános iskola
12 fő
108 fő
HH/38 fő
2 fő
139 fő
1313 fő
HH/163 fő HHH/12 fő
39 fő
A közoktatási törvény szerint az általános iskolában alapfokú nevelés-oktatás folyik, ahol a tanuló az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra. Elvárás az iskolával szemben, hogy emelkedjen a gyermeke neveltségi szintje, erősödjön a család és az iskola kapcsolata, a család szerepe, kiemelt szerepet kapjon az intézmény tevékenységében a prevenció, különös tekintettel a drogprevencióra. 16
A kistérségben működő iskolák szervezeti formája: Szervezeti forma Önálló intézmény Int. Fenntartó társulás ÁMK Más szervezeti keretek ÖSSZESEN
Intézmények száma 5
5
A kistérségben működő iskolák fenntartói Fenntartó
Intézmények száma
települési önkormányzat fenntartói társulások 5 kistérségi társulások megyei önkormányzat Egyéb 1…………………. Egyéb 2…………………. ÖSSZESEN 5
17
I.4.3. Tanulói összetétel Az általános iskolai tanulók összetétele 1400
1313
1200
1000
800
600
356
400
163 200 39
5
0 Általános iskolai tanulók száma
SNI-s tanulók száma
HH-s tanulók száma
HHH-s tanulós száma
bejáró tanulók száma
A Balatonfüredi Kistérségben 1313 tanuló végzi általános iskolai tanulmányait. Alsó tagozatos (1.-4.) 606 fő, felső tagozatos (5.-8.) 707 fő. A bejáró tanulók száma 345 fő, közülük tömegközlekedést vesz igénybe 174 fő. 171 tanulót iskolabusszal szállítanak a Bozzay Pál német nemzetiségi nyelvet oktató Általános Iskoláa Zánkára (85 fő) illetve a Nivegy-völgyi Német nemzetiségi Általános Iskolába Balatoncsicsóra (86 fő). A 356 bejáró tanuló közül 73 fő hátrányos helyzetű és 3 fő halmozottan hátrányos helyzetű. Az összes bejáró tanulóhoz viszonyított bejáró HH-s és HHH-s tanulók aránya 21%. Ez az érték az ország különböző kistérségeihez viszonyítva nem magas. Az általános iskolába járó tanulókhoz viszonyítva a HH-s és HHH-s tanulók aránya 13%. Az iskolákban az egyik legfőbb törekvés, hogy minden gyereknél egységesen alakítsák ki az alapismereteket, alapképességeket, kulcskompetenciákat. Kiemelt figyelmet és esélyt kell biztosítani az SNI és HH illetve HHH tanulóknak. A kiválasztott tantárgyi tantervek, modulok jó képességekkel rendelkezők, valamint a tanulásban nehezen haladók számára is fejlesztési lehetőséget nyújtanak. Az első és nyolcadik évfolyamos tanulók, és a napközis tanulók száma
18
600
535
500
400
300 190 200
156
100
0 Általános iskolákban tanuló első évfolyamosok száma
8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban
Napközis tanulók száma az általános iskolákban
A fenti diagrammon jól látszik, hogy az első évfolyamos tanulók száma 34 fővel kevesebb, mint a kimenő 8. osztályosoké. Ez is sajnos a gyermeklétszám csökkenését mutatja. Az 1313 fős kistérségi általános iskolások közül 535 tanuló veszi igénybe a délutáni napközis ellátást. A tanórán kívüli foglalkozások közül ki kell emelni a napközi, illetve tanulószoba szerepét. Jó lehetőséget biztosít a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos, SNI-s tanulókkal való foglalkozás lehetőségére. Ezeknek a tanulóknak a szülei általában nem tudnak segíteni a tanulásban gyermekeiknek, az otthoni körülmények nem biztosítják a tanulási lehetőségeket. A délutáni foglalkozásokon mindig szaktanár segíti a diákok munkáját, mely jó lehetőség a segítségnyújtásra a HH-s, HHH-s és az SNI-s tanulóknak a tanulásban. A Kistérség területén a Nivegy-völgyi Német nemzetiségi Általános Iskolában Balatoncsicsóban folyik alapfokú művészetoktatás, valamint Balatonfüreden a Ferencsik János Zeneiskolában vonós, fúvós, ének és zongora tanszakok működnek és zenei előképzés is folyik. A füredi intézmény szívesen fogadja a kistérségből bejáró tanulókat, ezzel is esélyt teremtve a vidéki gyerekeknek zenei nevelés lehetőségeinek igénybevételéhez. Az alapfokú művészetoktatási intézmények egyik feladata esélyt teremteni a művészi értékek megismerésére és elsajátítására a HH/HHH-s és SNI-s tanulók minél szélesebb körében. A tanórán kívüli foglalkozásoknak (szakkörök, tehetséggondozás, házi bajnokság, tanulmányi kirándulás, énekkar, néptánc, sport) rendezvényeknek a célja a tanulók aktivizálása, tanuljanak meg együtt, ugyanakkor egymás mellett, a kiemelkedő képességű és a hátrányos helyzetű gyermekek szerepelni. Ne csak az osztályközösségben találjanak társakat, legyen esélyük más csoportokban is tevékenykedni, ezzel mintegy felkészülni a felnőtt életre.
19
1.4.4. Az oktatás eredményességének vizsgálata Lemorzsolódás ARÁNYA az intézményekben Évfolyamismétlők aránya (%) összlétszá HH / HHHmon belül tanulók körében 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 (tervezett) 2008/2009 (tervezett) országos átlag 2005/2006
Az előző tanévben 250 óránál többet hiányzó tanulók aránya (%)
Magántanulók aránya (%) összlétszá HH / HHHmon belül tanulók körében
összlétszá HH / HHHmon belül tanulók körében
1,2 0,3 0,6 0,9
0,8 0,2 0,4 0,9
0,5
-
0,05 0,06
0,05 0,06
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
-
2,11%
0,61%
0,37%
A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Intézményfenntartó Társulás iskoláiban az elmúlt 3 évet tekintve az országos átlag alatti jóval a lemorzsolódás. Olyan tanuló (1 fő kivételével) szinte egyáltalán nem volt, akinek a hiányzása 250 órát meghaladta volna. Ezek a mutatók arra utalnak, hogy az intézmények nevelői nagy figyelmet fordítanak a tanulók megsegítésére, figyelemmel kísérik a gyermekek tanórai és tanórán kívüli tevékenységét. Továbbtanulási mutatók az intézményekben Gimnázium (%)
2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007 2007/2008 (tervezett) 2008/2009 (tervezett) országos átlag 2005/2006
Szakközépiskola (érettségit adó képzés) (%)
Szakiskolai képzés (%)
Speciális szakiskola (%)
Nem tanult tovább (%)
összlét HH / összléts HH / összléts HH / összlétsz HH / összlétsz HH / számo HHHzámon HHHzámon HHHámon HHHámon HHHn belül tanulók belül tanulók belül tanulók belül tanulók belül tanulók körébe körében körében körében körében n 50% 3/0. 36% 4/2. 11% 2/0. 3% -. 43% 1/0. 38% 3/2. 18% 2/0. 1% 0/1. 44% 2/0. 35% 5/4. 19% 1/0. 2% 1/0. 39% 1/1. 42% 6/0. 18% 2/2. 1% 1/0. 50%
0/0.
38%
0/2
12%
0/4
-
-
50%
n.a.
39%
n.a.
11%
-
-
-
36,6%
43,1%
19,0%
20
1,3%
Az intézmények továbbtanulási mutatói az országos tendenciának megfelelőek. A továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás esetén minden érintett gyermek hozzájut a megfelelő szolgáltatáshoz. Az iskolákban nem volt bevezetve a pályakövetési rendszer, amelyben a felvételi eredményekről kötelezően visszajelzést kellett volna szolgáltatni a tanulóknak. Így az intézményeknek nincsenek hivatalos adatai a felvett HH/HHH-s tanulók tekintetében. Az új törvényi szabályozásoknak megfelelően a 2007/2008-as tanévtől nagy figyelmet fognak fordítani a továbbtanulás eredményességét figyelve a fenti területre is. Fontos az általános iskolák és az érettségit adó iskolák közötti átmenet segítése elsősorban a HH/HHH-s tanulók esetében. Fő cél, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók magasabb arányba kerüljenek az érettségit adó intézményekbe. Beavatkozás szükséges a tekintetben, hogy a középiskolák készítsenek egy komplex proramot a hátrányos helyzetű tanulók bevonására. A gimnáziumi képzést, az országos tendenciát elkerülve nagyobb arányban választották. Az érettségit adó szakközépiskolai képzésre szívesen mennek, mert a későbbiekben a munkaerőpiacon jobban érvényesíthető.
Kompetencia mérések eredményei (összesített táblázat a kistérség iskoláiról) 2003 2004 Országos Iskola Országo Iskola Országo Iskola kompetenci átlaga s átlag átlaga s átlag átlaga a-mérés eredménye Szövegértés 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam Matematika 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam
517 –
500 –
2006 2007 HH / Országo Iskola HH / HHH s átlag átlaga HHH tanulók tanulók átlaga átlaga
533
509
530
512
528
500
512
497
500 499 526 –
500 –
501
515
505
523
493
530
500
521
494
500
497
21
499
A pedagógiai munka hatékonyságát mérő országos kompetencia-mérések iskolai eredményei minden mérési tekintetben felette vannak az országos átlagnak. Az iskolai átlagnál a HH/HHH-s tanulók eredményeit nem tüntették fel. A kompetenciamérés során vizsgálni és elemezni kell a hozott értéket. Azt is figyelembe kell venni, milyen hátterű az iskolai tanulók összessége, hiszen az iskola így tud hozzájárulni a tanulók képességeinek fejlesztéséhez, az egyenlőtlenségek csökkentéséhez.
1.4.5. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata A kistérség szakember-ellátottsága Az óvodai nevelésben az előírt képesítés feltételeit az ott dolgozók hiánytalanul teljesítik. Az általános iskolai oktatásban az óraszámok emelkedése miatt az előző évekhez képest csökkent a pedagógusok létszáma. Az általános iskolai oktatásban minden tantárgy tanításához a képesítési feltételek maradéktalanul megvalósulnak. Az iskolák többsége nagy gondot fordít arra, hogy pedagógusaik az új módszertani ismereteket megszerezzék. Különösen a → differenciált tanulásszervezés → kooperatív tanulás → projektpedagógia → drámapedagógia tekintetében. Figyelemmel kell kísérni a fejlesztő pedagógusi, gyógypedagógusi végzettségek számát hiszen HH-s, HHH-s és SNI-s gyermeke száma várhatóan nőni fog.
Infrastruktúra és hozzáférés az intézményekben (összesített táblázat a kistérségi iskolák adatai alapján) az eszközt / létesítményt használó
eszköz/létesítmény
sajátos HH / HHH nevelési gyermekek, darab gyermekek, igényű tanulók tanulók gyermekek, száma száma tanulók száma
logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba nyelvi labor
1 db 2 db
22 fő 470 fő
szükségtanterem
8 db
199 fő
számítástechnikai szaktanterem
6 db
899 fő
számítógép (min. P4 szintű)
91 db
710 fő
ebből internet hozzáféréssel
87 db
710 fő
4 db
1274 fő
tornaterem
22
HH/2 fő HH/6 fő HH/16 fő HHH/5 fő HH/85 fő HHH/5 fő HH/103 fő HHH/5 fő HH/103 fő HHH/5 fő HH/147 fő HHH/5 fő
8 fő 11 fő 18 fő 29 fő 31 fő 31 fő 31 fő
A fenti táblázatból látható, hogy az iskolák nagy része rendelkezik számítástechnika teremmel és számítógépekkel. A számítógépek felújítását lecserélését a közelmúltban kiírt pályázatok eredményessége teszi lehetővé. Az iskolák tornapályával és tornaszobával felszereltek, a sporteszközöket folyamatosan pótolni kell. A kistérségi beruházásban épült műfüves pálya alkalmas a diáksport feladatainak ellátására is. Sajnos a Zánkai iskola nem rendelkezik tornateremmel, csak szabadtéri sportpálya és játszóhely áll rendelkezésre. Ugyanakkor szabványos atlétika pályája van, mely alkalmas a diáksport versenyek lebonyolítására.
1.5.Gyógypedagógiai oktatást, nevelést biztosító iskola A gyógypedagógiai ellátás a Balatonfüredi Közoktatási Intézményfenntartó Társulás keretében, a Bem József Általános Iskola által biztosított. A képzés szakképzett pedagógusok által folyik.
1.6. Középiskolai nevelés-oktatás feladatait ellátó intézmények Középiskolában az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és fesőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás folyik. A kistérség önkormányzatai önként vállalt feladatként nem látnak el középiskolai képzést, azt a Veszprém Megyei önkormányzat biztosítja.
1.7. A helyzetelemzés összegzése • • • •
• • • •
A Kistérségben biztosított az alapművészeti oktatás A közszolgáltatások minőségi színvonalának megtartása fontos feladat. Az alapfeladatokon kívül a Kistérség önkormányzatai a közszolgáltatások egy részét megyei, térségi együttműködéssel szervezi meg. Az óvodák kapacitásai megfelelőek. Létszám tekintetében az óvodai férőhelyek számának bővítésére nincs szükség. Az általános iskolákban biztosítottak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók teljes körű oktatási ellátásának feltételei. A Kistérség intézményeibe járó hátrányos helyzetű tanulók száma – az összlétszámhoz viszonyítva – 0,12%, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóké pedig 0,009 %. Az ország különböző kistérségeihez viszonyítva ezek az adatok rendkívül kedvezőek. Az összes bejáró tanulóhoz viszonyított bejáró HH-s és HHH-s tanulók aránya 21%. Az egyes évfolyamok osztályaiban megfelelő arányban találhatók HHH-s és SNI-s tanulók. A lemorzsolódási adatok esetében az intézményekben az évfolyamismétlők aránya az intézményekben nem számottevő Nincsenek nagyszámú hiányzások ennek egyik legfontosabb oka a hiányzások következetes ellenőrzése, a gondos pedagógiai előkészület, az önkormányzattal, a szülőkkel való kapcsolattartás. A Kistérség intézményeinek továbbtanulási mutatói jó képet mutatnak. A gimnáziumokba jóval többen mennek, mint az országos átlag. Így a szakközépiskolák 23
• •
• •
érettségit adó képzésre és a szakiskolai képzésre az országos átlagnál kevesebben vesznek részt. Speciális szakiskolát az általános iskolákból nem választanak. Az általános iskola befejezése után minden tanuló tovább tanult. A középiskolák esetén nem rendelkezünk HH/HHH tanulók arányainak, számának adataival. Az oktatás feltételeiben az intézményi feladat-ellátási helyek vonatkozásában alig van különbség. A fenntartók mindent megtesznek azért, hogy az esélyt mindenki számára egyformán biztosítsák. Az intézmények rendelkeznek jól felszerelt könyvtárral, mindenki számára biztosítják az informatika alapjainak elsajátítását, minden általános iskolai tanuló nyelvoktatásban részesül. A szabadidő hatékony eltöltése érdekében nagyon sok sport és kulturális tevékenységet kínálnak az iskolák. Az országos kompetencia-méréseken az iskolák teljesítményei minden tekintetben az országos átlag feletti eredményt mutatnak. Így az iskolákban nem tapasztalhatunk alulteljesítést az országos átlaghoz képest. Az elért eredményeket az iskolavezetés minden évben elemzi, a tapasztalatokat visszacsatolják az oktatás folyamatába. Ennek figyelemmel kísérése továbbra is fontos feladat. A hozzáadott pedagógiai érték elemzése alapján évente dolgozzák ki a fejlesztésre kerülő területeket.
II. Intézkedési terv II. 1. Az intézkedési terv célja A kistérség közoktatási esélyegyenlőségi program, intézkedési terv megalkotásának alapvető célja, hogy megvalósításával a társulás településein élő gyermekek számára biztosított legyen az esélyegyenlőség. Ennek érdekében fontos célok:
a diszkriminációmentesség biztosítása a szegregációmentesség biztosítása a minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása az integráció biztosítása az egyenlő bánásmód elvének érvényesülése
A jogszabályi előírásokat követve a fenntartó önkormányzatok célja, hogy közoktatási intézményhálózatuk révén elérjék a következőket:
a bármilyen szempontból hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási folyamatban, a tanulók továbbhaladási esélyeinek növelése, a társadalmi beilleszkedés előkészítése, a munkaerő-piaci esélyek növelése, befogadó intézményi környezet kialakítása, a személyiségközpontú oktatás elterjesztésével az egyéni képességek szerinti haladás biztosítása, minden tanuló képességei kibontakoztatásának elősegítése.
Mind a fenntartók, mind az egyes intézmények kötelessége az iskolai szegregáció elleni fellépés. A szegregáció csökkentése illetve megszüntetése minden esetben fontos, 24
vonatkozzon az a hátrányokkal induló tanulókra, az etnika és egyéb kisebbségekre, a sajátos nevelési igényű tanulókra. Növelni kell azoknak a programoknak az iskolai gyakorlatban való megjelenését, amelyek az esélyegyenlőséget tűzik ki célul, és azt szolgálják. A hátrányos szociokulturális hátterű tanulók számára biztosítani kell, hogy képesség-kibontakoztató és integrációs programokban vehessenek részt. El kell érni, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók lehetőségük szerint a kortársaikkal közösen tanulhassanak. Fontos, hogy az esélyegyenlőség biztosításának pedagógiai – szakmai hátterét is megteremtse a helyi közoktatási rendszer. A pedagógusoknak és a pedagógiai munkát segítő más alkalmazottaknak fel kell készülniük arra a helyzetre, hogy az együttneveléssel járó kihívásoknak, az esélyegyenlőség biztosítását célzó programok megvalósítási feltételeinek meg tudjanak felelni. A módszertani kultúra bővítésével, időnként a pedagógusi szemlélet változtatásával el kell érni, hogy az egyéni fejlesztés elvének előtérbe kerülésével ne csak azt mondjuk ki, hogy befogadó intézményekre van szükség, hanem azt is, hogy benne befogadó pedagógusokra van szükség. Az esélyegyenlőség biztosításának nem csupán a nevelési-oktatási tartalmi szinten kell megvalósulnia, hanem az intézmények infrastruktúrájának a mindenkori helyzethez igazodásában is. Minden intézmény számára előírás, hogy biztosítva legyen az épület akadálymentesítése mind a fizikai, mind az információs-kommunikációs követelményeket illetően. Biztosítani kell a megváltozott oktatásszervezési módok alkalmazási feltételeit, az információs-kommunikációs technológiák mind szélesebb körű elterjedését, az ehhez szükséges, az IKT használatához nélkülözhetetlen eszközöket. Fontos az információáramoltatás, a lényeges információk pontos eljuttatása a szülőkhöz és a tanulókhoz egyaránt. Az intézményhasználóknak tudniuk kell, milyen választási lehetőségeik vannak, milyen kínálatot biztosítanak az egyes intézmények minden gyermekük, tanulójuk számára. A nevelési – oktatási kínálaton túl az információátadásnak ki kell terjednie a szociális juttatásokról, kedvezményekről szóló tájékoztatásra is (ingyenes tankönyv, iskolakezdési támogatás, gyermekétkeztetés kedvezményei stb.) A kistérség önkormányzatainak az a célja, hogy minden intézményben teljesüljön az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód elve. A megvalósulás érdekében támogatják az integrált nevelést, az inklúzív és integrációs oktatás feltételeinek javítását, a képességkibontakoztató és integrációs programok iskolai működtetését, az esélyek kiegyenlítését célzó programok és pedagógiai módszerek intézményi bevezetését, a felzárkóztatást és tehetséggondozást.
II.2. A helyzetelemzésből következő megállapítások, tervezett lépések • • • •
A közoktatási szakszolgáltatások teljes körűen biztosítottak. A Kistérségben az óvodáztatás és iskoláztatás intézményi feltételeinek további teljes körű biztosítása különösen fontos feladat. Az óvodai férőhelyek száma elégséges. Az óvoda épületeinek állaga megfelelő.
25
• • • • • • • • • •
A halmozottan hátrányos gyerekek közül mindenki járjon óvodába, különösen fontos, hogy a HHH-s gyerekek kiscsoportos kortól részesüljenek óvodai nevelésben, ezáltal cél az óvoda és iskola átmenet megkönnyítése. Különös figyelmet kell fordítani a társulásból bejáró gyermekekre. Fontos a jó kapcsolat tartása a társult önkormányzatokkal. A kijelölt iskola körzetek megtartása fontos. Az iskolai beiratkozásoknál figyelemmel kell lenni HH/HHH-s gyermekek arányára az egyes osztályokban és intézményegységekben. A szakrendszerű oktatásban csak szakos pedagógusokat alkalmazzanak, továbbra is kiemelt feladat a 100%-os szakos ellátás biztosítása, akár kistérségi, intézményi együttműködés segítségével. Az intézményekben a HHH és SNI tanulók arányát nyomon kell követni. A továbbtanulás területén növekedjen a HHH-s tanulók továbbtanulási aránya az érettségit adó képzésben. Az országos kompetenciamérés során az iskolák átlaga érje el illetve haladja meg az országos átlagot. Az iskolák feladat ellátási helyeinek folyamatos, következetes javítása, az iskolai infrastruktúrához való egyenlő hozzáférés továbbra is legyen biztosított. A társadalmi-szakmai környezettel való együttműködést, partneri kapcsolattartást tovább erősítik.
II.3. Kötelezettségek és felelősség Kötelezettségek 1. A települések minden lakója, de főként az oktatási intézmények dolgozói, a szülők, az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára megismerhetővé és elérhetővé kell tenni a Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi programot, intézkedési tervet. 2. Kötelezni kell az önkormányzatok dolgozóit, tisztségviselőit, döntéshozóit, a közoktatási intézmények vezetőit és dolgozóit a Program megismerésére és az abban foglaltak követésére, végrehajtására. 3. A program végrehajtói (önkormányzatai, intézményei) számára meg kell teremteni a szükséges feltételeket (felkészítés, segítség) az intézkedési terv teljesítésére. 4. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tenni az intézkedéseket, beavatkozásokat. Felelősség 1. A Társulási Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv megvalósításának felelőse: •
Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás
A megvalósítás irányítója: a Társulás munkaszervezetének vezetője. Feladata és felelőssége a program megvalósításának koordinálása 26
a program végrehajtásának követése esetleges panaszok kivizsgálása intézkedési javaslatok előterjesztése 2. Vezetői felelősség: társulás vezetése, önkormányzatok tisztségviselői, intézmények vezetői Feladata és felelőssége az esélyegyenlőség biztosításával kapcsolatos jogi előírások ismerete a diszkriminációmentes oktatás biztosítása a befogadó légkör és környezet biztosítása a Tervben foglaltak pontos ismerete közreműködés a Tervben foglaltak megvalósításában az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalos jelzés a programirányítónak 3. A társulással szerződéses viszonyban állók Feladata és felelőssége a Terv megismerése a Tervben leírtaknak megfelelő szolgáltatói magatartás
27
II.4. Akcióterv
Probléma (helyzetelemzés alapján)
Cél
A közoktatási szakszolgáltatások teljes körűen biztosítottak.
A szűrések, a korai fejlesztés, gondozás gyógypedagógiai tanácsadás, gyógytestnevelés rendszerének további erősítése, a feltételek folyamatos megteremtése.
Intézkedés/ tevékenységek Együttműködési szerződések, társulási együttműködés lehetőségének kihasználása.
Felelős
Határidő
Indikátor (rövidtávú)
Intézményvezetők. 2008. Ellátott Esélyegyenlőségi folyamatos gyermekek felelős számy, különös tekintettel HHH-s gyerekekre. Tanév végi intézményi beszámolók.
28
Indikátor (középtávú) Partneri elégedettség mérés a szolgáltatásról
Indikátor (hosszútávú)
A településen az óvodáztatás ás iskoláztatás intézményi feltételeinek teljes körű biztosítása.
A kistérségben a HHH-s gyermekek teljes körű óvodáztatása. A HHH-s gyermekek naprakész nyílvántartása. Intézkedések meghozatala a hátránykompenzáci ó érdekében
Óvoda, iskola valamennyi fogyatékosságra kiterjedő akadálymentesítése . Óvodai férőhelyek számának betartása
Óvoda, iskola komplex akadálymentesítése
Az óvodai férőhelyek kihasználtsága.
A szülők felkeresése, a szülői nyilatkozatok elkészítése, ösztönzése. A családsegítő szolgálat irányításával gyermekvédelmi felelőssel együtt rendszeres családlátogatások . Pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, tervezés, kivitelezés. Családoknak az identifikálása, ahol a gyerekek óvodáztatása csak a tankötelezettségi korban kezdődik
Intézményvezető k. Esélyegyenlőségi felelős
2010. Jún.
A szülői nyilatkozatok száma. A családokkal kapcsolatos dokumentált kapcsolatok mérőszáma. A nyilvántartott HHH-s gyermekek számának növekedése
A HHH nyílvántartások. Önkormányzati határozatok az óvodáztatás/iskolázta tás feltételeinek javításáról.
Önkormányzatok
Esélyegyenlőségi felelős
29
Akadály -mentes óvoda, iskola 2010. Jún.
A beiratott gyermekek száma, különös tekintettel a HHH óvodáskorúakra
Az óvodai csoportok száma, létszáma törvény által meghatározva. Kapacitás mutatók.
A halmozottan hátrányos helyzetű óvodás korú gyerekek ellátásának biztosítása.
A hátrányos szociáls helyzetben élő családok gyermekeinek egész napos óvodai ellátása, a HHH-s gyerekek naprakész nyilvántartása, intézkedések a hátránykompenzáci ó érdekében.
Óvodai és iskolai átmenet: indokolatlan elmaradás az óvodából.
A HHH gyerekek, tanulók óvodai eloszlásának egyensúlyának megteremtése. Az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése.
A megállapított iskolai körzetek betartása.
Új képzési lehetőségek, programok és eszközök bevezetése.
A gyermekjóléti, családsegítő, védőnői szolgálat irányításával felmérni minden évben az óvodáskorú gyerekek szociális hátterét. Szülők felkeresése, szülői nyilatkozatok ösztönzése. Családlátogatások. A HHH gyerekek kiscsoporos kortól részesüljenek óvodai nevelésben. Fejlesztési stratégia folyamatos ellenőrzése és továbbdolgozása az óvónő és a fejlesztőpedagógu s által. A gyermeklétszám intézményi csökkenésének megállítása
Jegyző. Minden Intézményvezetők. év Gyermekjóléti március. szolgálat vezetője. Esélyegyenlőségi felelős.
A HHH gyerekek 100%-ának óvodai ellátásának biztosítása.
Óvodai intézményegység.
Preventív célú óvoda-iskola átmeneti programindítás a két intézmény között.
2009. május
Intézményvezetők. FolyaEsélyegyenlőségi matos felelős
30
HHH nyilvántartások. Önkormányzati határozatok az óvodáztatás feltételeinek javításáról.
Teljes körű szolgáltatási kiépítettség a HHH gyerekek számára – törvény szerint. Önkormányza ti támogatások felülvizsgálata .
Az intézményekbe n a HHH-s és SNI-s tanulók figyelemmel kísérése.
A Nevelési Tanácsadóval való együttműködés megerősítése. A megelőzések érdekében kiegészítő egészségügyi és szociális beavatkozások tervezése (szűrés, korai fejlesztés) Szegregált oktatás lehetőségének a kizárása. A továbbtanulás Helyes területén pályaorientáció növekedjen a megerősítése, HHH és SNI szociális hátrányok tanulók kompenzálása. továbbtanulási Minél több HHH aránya az tanuló fejezze be érettségit adó tanulmányait képzésben. középfokú oktatási intézményben.
HHH és SNI tanulók pontos nyilvántartásának elkészítése Az SNI tanulók rendszeres szakértői, nevelési tanácsadói felülvizsgálata. Önkormányzat felé adatszolgáltatás.
Intézményvezetők. FolyaOktatási referens matos
HHH tanulókNyilvántartási naplóvezetés. SNI tanulók szakértői évenkénti felülvizsgálata
PályaorientációJó kapcsolattartás a környékbeli középiskolákkal a tanulási-tanítási módszereik megismerése céljából.
Intézményvezetők. 2009. Pályaválasztási június felelősök. Igazgatóhelyettes, osztályfőnökök.
A 7—8. osztályos SNI tanulók részére a továbbtanulást elősegítő programok megvalósítása.
31
Szülői tájékoztató programok szervezése.
Az országos kompetenciamérések során az iskolák átlaga érje el illetve haladja meg az országos átlagot.
Az iskolák átlaga érje el az országos átlagot, illetve a HHH tanulók és a Nem HHH tanulók eredménye közötti különbségeknek csökkentése.
Kulcskompetenciát fejlesztő programcsomagok megismerése. Beavatkozási lehetőségek meghatározása. Az iskolai kompetenciamérési eredmények elemzése, szükség esetén intézkedési terv készítése.
Intézményvezetők 2009. Június
A bejáró tanulók oktatásának biztosítása.
A bejáró tanulók esélyeinek biztosítása az intézményekben.
Kapcsolattartás az önkormányzattal, a szülővel, családlátogatások.
Intézményvezetők Esélyegyenlőségi felelős
32
Folyamatos.
Évente kompetenciamérések eredményeit tapasztalatait megvitató tantestület fórumok, szakmaimódszertani és egyéb feltételeire vonatkozó intézkedési terv kidolgozása. Évente fejlődési ütemet növelő fejlesztési programok megvalósítása. Próba – komptenciamérés. Alkalmazott pedagógiai módszerek és szemlélet megújítása –módszertani továbbképzés. Bejáró tanulók szívesen járjanak az iskolákba, képességeiknek megfelelő oktatást kapjanak.
Az iskolák feladatellátási épületeinek folyamatos, következetes javítása, felszereltségének bővítése.
Az iskolák infrastruktúrájáho z való egyenlő hozzáférés biztosítása. Modern oktatási környezet megteremtése, magas műszaki színvonalú, többfunkciós belső terek kialakítása.
A társadalmiszakmai környezettel való együttműködés erősítése.
Az iskola társadalmiszakmai környezetének minél szélesebb körben történő bevonása a HHH gyerekek iskolai sikeressége érdekében.
A meglévő eszközök folyamatos korszerűsítése, bútorzat cseréje. Építés és a műszaki tartalom kidolgozása, pályázat elkészítése rehabilitációs szakmérnök bevonásával. Az előző tanévben készített együttműködési megállapodások felülvizsgálata.
Fenntartók. Folyamatos Intézményvezetők.
Intézményvezetők Esélyegyenlőségi felelős
33
2008. December
11/1994.MKM rendelet alapján a kötelező felszerelési és eszközlisták teljesítése.
Partneri igényfelmérés és elégedettség vizsgálat. Partneriskola kiválasztása, együttműködési stratégiai terv kidolgozása.
II.4 Megvalósítás 1. Az intézményi pedagógiai dokumentumokban meg kell jelenniük az esélyegyenlőség követelményeinek, valamint a Társulási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben leírt célkitűzéseknek, feladatoknak. Ezek a dokumentumok: Intézményi Közoktatási Esélyegyenlőségi Program Intézményi Nevelési/Pedagógiai program Költségvetési szerv esélyegyenlőségi terve (50 fő fölött) Intézményi házirend A dokumentumok vizsgálata ki kell, hogy terjedjen az esélyegyenlőségi szempontok, az egyenlő bánásmód érvényesítésének megjelenésére. A vizsgálat felelőse: fenntartó önkormányzat, Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás A vizsgálat gyakorisága: kétévente 2. A vizsgálat során szerzett információkat minden ellenőrzés után értékelni kell. Az értékelés eredményét be kell építeni a program korrekciójába, az eredmények során felmerült beavatkozásokat, intézkedéseket meg kell tenni. A visszacsatolás felelőse: fenntartó önkormányzat, Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás Gyakoriság: kétévente és folyamatosan 3. Biztosítani kell az önkormányzati döntéshozók, tisztségviselők és közoktatási intézményvezetők felkészítését a programban végrehajtandó feladatokra. Felkészültségüket folyamatosan kell értékelni. Felelős: fenntartó önkormányzat, Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás Határidő: folyamatos
II.6. Monitoring és nyilvánosság 1. A program megvalósításának nyomonkövetése A nyomonkövetés módja: - adatgyűjtő lapok elemzése - helyszíni vizsgálatok A nyomonkövetés gyakorisága: évente 1 alkalommal A monitoring vizsgálat eredményét az ellenőrzést követő 1 hónapon belül nyilvánossá kell tenni. A nyilvánosság biztosításának módja: - honlap (az adatvédelem biztosítása mellett) - polgármesteri hivatalokban a hozzáférés biztosítása
2. Nyilvánosság, elköteleződés A program felkerül a Társulás honlapjára annak érdekében, hogy növekedjen a polgárok elköteleződése az esélyegyenlőség megteremtése és biztosítása mellett. A Társulás más módon is biztosítani kívánja a nyilvánosságot. Ezek a módok: a döntéshozók tájékoztatása, a partnerek tájékoztatása. A nyilvánosság biztosításának gyakorisága: folyamatos, de legalább évente egy alkalommal.
II.7. Konzultáció és visszacsatolás A program elfogadását megelőzően konzultációs, véleménynyilvánítási lehetőséget kell biztosítani a következő szervezeteknek: Helyi kisebbségi önkormányzatok Civil szervezetek Szülői szervezetek A program megvalósítása során felmerülő észrevételek gyűjtési módjai: Elektronikus levélben Fórumon Képviselői fogadóórákon Pedagógus fogadóórákon A véleményt formáló partnerek köre: kisebbségi önkormányzatok képviselői, szülők, tanulók, intézmények dolgozói, szakmai partnerek, civil szervezetek képviselői.
35
II.8. Szankcionálás A Társulási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltak teljesülésének garanciája, hogy az évenkénti önértékelés során felszínre került hiányosságok kezelésének eljárása a következők szerint történik: 1. 2. 3. 4.
A hiányosságok felderítése ellenőrzéssel – értékeléssel. Az okok feltárása, ok-elemzés. Eljárás megindítása. Szankcionálás.
II.9. Záradék A Balatonfüredi Kistérségi Többcélú Társulás Társulási Tanácsa a 14/2008. (III.28.) számú határozattal jóváhagyta. Balatonfüred, 2008. március 31..
Filep Miklós a Társulási Tanács Elnöke
36
