Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.)
Ügyiratszám: VI/60065/2011.
Cím: Előterjesztés a lakáscélú helyi támogatásokról szóló önkormányzati rendeletről (rendeletalkotás)
Előterjesztő:
Dr. Simon István alpolgármester Dr. Dobos József jegyző
Az előterjesztést megkapta:
Gazdasági Bizottság Pénzügyi Bizottság Jogi és Ügyrendi Bizottság Szociális és Egészségügyi Bizottság
Törvényességi véleményezésre bemutatva: 2011. április
Előadó: Horváthné Seregély Jolán osztályvezető Tisztelt Közgyűlés! Jellemző, hogy a fiatalok családalapítási és gyermekvállalási kedve egyre inkább kitolódik, jelenleg Magyarországon a szülő nők átlagéletkora 28 év. Ennek oka egyrészt az átlagéletkor növekedése, továbbá, hogy manapság a fiatalok sokszor nem a családot, a gyermekvállalást tartják legfontosabb céljuknak, hanem a karrierépítést, az anyagi biztonság megteremtését. Ez utóbbi kapcsán válik fontossá a fiatalok számára a szülőktől történő elválás, az önálló egzisztencia megteremtése. Ehhez kíván önkormányzatunk támogatást nyújtani. A támogatás nyújtásával a fiatalok megfelelő ingatlanhoz juthatnak, az anyagi biztonság megteremtésétől pedig a gyermekvállalási kedv megnövekedését várjuk. A Közgyűlés 1999-ben alkotott rendeletet a lakáscélú helyi támogatásokról [5/1999. (IV.1.) önkormányzati rendelet]. Ezt azóta 5 alkalommal módosította, legutóbb 2009-ben. Mivel a rendelet megalkotása óta a társadalmi viszonyok sokat változtak, ezért a követhetőség érdekében a teljes rendelet újjal való kiváltása mellett döntöttünk. A rendelet- tervezet indokolása: - A korábbi rendelet gyakorlatban történő alkalmazása során kiderült, hogy az egyértelműség érdekében annak pontosítása szükséges. Az új rendeletben tehát megfogalmazásra került az, hogy kit tekint önkormányzatunk fiatalnak, illetve gyermeknek. - Az új rendeletbe beépítettük azt, hogy a támogatással megszerzett lakásra az önkormányzat jelzálogjogot jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba. A támogatásról szóló megállapodásban eddig is rögzítettük ezt, de a helyi jogszabályban nem szerepelt. Fontos, hogy a lakást érintő terhekről az ügyfél már előzetesen értesüljön, és ne a megállapodás megkötésekor szembesüljön vele. A teher időtartamának pontosítására is sor került javaslatunkban. - A bejegyzett élettársi kapcsolatban élők körére korábbi rendeletünk nem terjedt ki, ez beépítésre került. - A támogatás nyújtásától azt várjuk, hogy általa a lakásmobilitás nő, több fiatal juthat saját ingatlanhoz. A gazdasági válság hatása volt az ingatlanpiac visszaesése, az ingatlanok elértéktelenedése és a bankok hitelezési kedvének csökkenése, a támogatással ezeket a negatív hatásokat kívánjuk az önkormányzat anyagi lehetőségeihez mérten mérsékelni. Az előzetes hatásvizsgálat eredménye a fenti indokokat figyelembe véve a következő: A rendelet megalkotásának társadalmi hatása, hogy a jövedelmi és vagyoni viszonyoknak megfelelő, igazságosabb támogatási rendszer jöhet létre. A rendelet gazdasági, költségvetési szempontból az önkormányzat kiadását nem növeli, mivel a támogatási összeg felső határa a korábbiakban megállapítotthoz képest nem változik. Környezeti és egészségi szempontot közvetlenül nem, csak áttételesen befolyásol. A végrehajtás személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételei már biztosítottak, további adminisztratív terheket nem ró az önkormányzatra. A rendelet megalkotásának elmaradásával a fiatalok lakásvásárlási és építési kedve továbbra is stagnálhat, amely az amúgy is válságban lévő ingatlanpiac további gyengülését eredményezheti. Rendelettervezetünket a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve figyelembevételével állítottuk össze, különös tekintettel a diszkrimináció tilalmára, az információk egyszerű hozzáférhetőségének és eljárások egyszerűsítésének irányelvekkel való összhangjára.
A fenti indokok alapján kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el a rendeletet, melyhez az SZMSZ 54. § (1) bekezdése alapján nyílt szavazás, 53. § (2) bekezdésének a) alapján pedig minősített többség szükséges. Sopron, 2011. április 7.
Dr. Simon István alpolgármester
Dr. Dobos József jegyző
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének .../... (...) önkormányzati rendelete a lakáscélú helyi támogatásokról
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 62. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében megállapított jogalkotói feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata a fiatal házasokat, gyermeküket egyedül nevelő fiatal szülőket első lakástulajdonuk megszerzéséhez első lakáshoz jutók támogatásában részesítheti. 1. Az odaítélés feltételei 2. § (1) Támogatásban részesülhetnek azok a fiatal házasok, vagy részesülhet az a gyermekét egyedül nevelő fiatal szülő, akiknek, akinek a) komfort nélküli, vagy szükséglakást, átmeneti elhelyezésként meghatározott időre kapott bérlakást kivéve önkormányzati bérlakásra bérleti, vagy b) bérlőtársi jogviszonya, vagy c) a kérelmező és vele együtt költöző családtagjának együttesen ½ tulajdoni hányadnál kisebb arányú lakástulajdona, vagy d) állandó lakáshasználati joga a kérelem benyújtásakor, és azt megelőzően soha nem volt,és e) a vele költöző családtagjai figyelembevételével, családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ea) 6, vagy annál több fős család esetén a 150%-át, eb) 5 fős család esetén a 170%-át, ec) 4 fős család esetén a 190%-át, ed) 3 fős család esetén a 210%-át, ee) 2 fős család esetén a 230%-át, nem haladja meg, és f) Sopronban bejelentett lakcíme, tartózkodási helye, vagy munkahelye van, és g) Sopron közigazgatási határain belül épít vagy vásárol lakást. (2) Nem adható támogatás akkor, ha a) a kérelmező, vagy vele együtt költöző családtagja a támogatással beépíteni kívánt telek kivételével bárhol építési, üdülőtelek, hétvégi ház, üdülő, tanya tulajdonnal, vagy együttesen ½ tulajdoni hányadnál nagyobb arányú lakástulajdonnal rendelkeznek, b) a kérelmező a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti méltányolható lakásigényének nem megfelelő lakást vásárol, vagy épít, c) lakásépítés esetén a kérelem benyújtásakor a kérelmező a lakás használatba vételi engedélyével már rendelkezik, vagy azt a kérelem elbírálásáig megszerzi, vagy d) a kérelmező lakásvásárlás esetén a kérelem benyújtásakor a lakás vételárát már teljes mértékben megfizette. (3) Közjegyzői okiratban igazolt élettársi kapcsolatban élőknek akkor nyújtható támogatás, ha az ingatlan a támogatást igénylők között egyenlő részben közös tulajdonába kerül. (4) Az egy főre jutó havi jövedelmet a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapban elért összes jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani.
2. Az elbírálás szabályai 3. § (1) A támogatás iránt benyújtott kérelmet a Szociális és Egészségügyi Bizottság bírálja el. (2) A támogatás felső határa 500 000 Ft, mértékét a Szociális és Egészségügyi Bizottság a kérelmező rászorultságát figyelembe véve állapítja meg. 4. § (1) A támogatottal az önkormányzat nevében a polgármester köt támogatási megállapodást. (2) Az önkormányzat a támogatás összegének erejéig a támogatással megszerzett ingatlanra a támogatási megállapodás aláírása napjától számított 5 év időtartamra jelzálogjogot jegyeztet be az ingatlan-nyilvántartásba. 3. Visszafizetési kötelezettség keletkezése 5. § (1) A támogatást a Ptk. 301. § (1) bekezdésében megállapított kamataival együtt azonnal és egy összegben vissza kell fizetni, ha a) a támogatott a támogatási megállapodás megkötését követően lakásépítésre adott támogatás esetén három éven belül az ingatlan jogerős használatbavételi engedélyét nem szerezte meg, vagy a lakásvásárlásra adott támogatás esetén az ingatlan tulajdonjogát egy éven belül nem szerezte meg, b) a támogatott a támogatással megszerzett lakást a támogatási megállapodás megkötését követő öt éven belül elidegenítette, vagy c) támogatási megállapodás megkötését követő öt éven belül a támogatást nyújtó tudomására jut, hogy a támogatott valótlan adatok közlése alapján kapott támogatást. (2) A polgármester az (1) bekezdésben megjelölt határidők lejártakor vizsgálja, hogy szükséges-e a támogatás visszafizetése. (3) Nem kell a támogatást visszafizetni, amennyiben a támogatott –a polgármester előzetes hozzájárulásával - a támogatással megvásárolt lakást a támogatási szerződés aláírásától számított öt éven belül másik lakásra cseréli el, a támogatással megvásárolt lakás eladásától számított három éven belül másik lakást épít, vagy ugyanezen időponttól számított egy éven belül másik lakást vesz. Az önkormányzat 4. § (2) bekezdés szerinti jelzálogjogát a megszerzett lakásra az eredeti határidő lejártáig átvezeti. (4) A Szociális és Egészségügyi Bizottság a támogatott kérelmére egészségügyi, vagy szociális indokok alapján méltányosságból mentesítheti a támogatottat a támogatás teljes összegének, egy részének, vagy kamatainak visszafizetése alól. (5) A támogatás összegét kamatmentesen kell visszafizetni akkor, ha a támogatott önhibáján kívül nem tudott lakásépítésre adott támogatás esetén három éven belül eleget tenni az építési kötelezettségének, vagy a lakásvásárlásra adott támogatás esetén önhibáján kívül nem tudta az ingatlan tulajdonjogát egy éven belül megszerezni. 4. Záró rendelkezések 6. § E rendelet alkalmazása során 1. családtag: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és nevelőszülő, a testvér és az élettárs, 2. egészségügyi indok: a támogatott 67%-os rokkantsága, vagy a vele közös háztartásban élő gyermekének rokkantsága, vagy emelt szintű családi pótlékra jogosító krónikus betegsége,
3. fiatal házasok: a házastársak, bejegyzett élettársi kapcsolatban élők, közjegyzői okiratban igazolt élettársi kapcsolatban élők, akiknek egyike sem töltötte be a 40. életévét támogatással megszerzett lakás - megvásárlása esetén az adásvételi szerződés aláírásakor, - építése esetén a jogerős építési engedély megszerzésekor, 4. gyermek: a támogatott 18. életévét be nem töltött gyermeke, oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló, de 25. életévét be nem töltött gyermeke, vagy 18. életévét már betöltött gyermeke, aki csökkent munkaképességű, vagy egészségkárosodást szenvedett és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg. A gyermek betöltött életkora a lakás megvásárlása esetén az adásvételi szerződés aláírásakor, építése esetén a jogerős építési engedély megszerzésekor számít. 5. gyermekét egyedül nevelő fiatal szülő: aki saját háztartásában legalább egy, a 4. pont szerint gyermeknek minősülő vér szerinti, nevelt vagy örökbe fogadott gyermeket egyedül nevel, vagy tart el, és nem töltötte be a 40. életévét támogatással megszerzett lakás megvásárlása esetén az adásvételi szerződés aláírásakor, építése esetén a jogerős építési engedély megszerzésekor, 6. szociális indok: a támogatásban részesült családnak az 1 főre jutó nettó jövedelme a mindenkori nyugdíjminimum 150%-át nem haladja meg. 7. önhibáján kívüli ok: a lakásépítés kivitelezője vagy a lakást elidegenítő hibás vagy késedelmes teljesítése. 7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. (2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének a lakáscélú helyi támogatásokról szóló 5/1999. (IV. 1.) önkormányzati rendelete. (3) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 8. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. Dr. Fodor Tamás polgármester
Dr. Dobos József jegyző