Előterjesztés. a Kormány részére

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTER XXII-3/712/2 (2012) A 2011. évi CXII. törvény 27. §. (5) bek. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2012. október ….-én.

Előterjesztés a Kormány részére

a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggésben egyes jogszabályok módosításáról

Budapest, 2012. október

. 1

készítette:

látta:

dr. Pilz Tamás

dr. Zöld-Nagy Viktória

jóváhagyta: dr. Szabó Erika dr. Biró Marcell dr. Navracsics Tibor


EGYEZTETÉSI LAP 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: közigazgatási államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja

2012. október 29. 2012. november 5. 2012. november 8. 2012. november 14.

2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény

egyetért

nem ért egyet

nem adott véleményt

észrevétele maradt fenn

BM NGM EMMI NFM HM KÜM Miniszterelnökség VM 2.2. Egyéb állami szervek (Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyészség, Alkotmánybíróság stb.) egyéb állami szerv Magyar Államkincstár Magyar Nemzeti Bank Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.

egyetért

nem ért egyet



nem ért egyet



2.3. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet Megyei Jogú Városok Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos

egyetért

2 készítette:

látta:

dr. Pilz Tamás




Szövetsége Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége Községek, Kistelepülések, Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Magyar Faluszövetség Budapesti Önkormányzatok Szövetsége

3 készítette:

látta:

dr. Pilz Tamás



A jelentést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Előzmények A Kormány kiemelt céljai közé tartozik a helyi és területi közigazgatási rendszer teljes szervezeti áttekintése és megújítása, alacsony hatékonyságának orvoslása és a struktúra átláthatóbbá tétele. Mindezek érdekében kerültek kialakításra 2011. január 1-jével a fővárosi és megyei kormányhivatalok és ennek érdekében kerülnek kialakításra 2013. január 1-jével a kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalai. 2. Kapcsolódások: Az előterjesztés kapcsolódik a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 2010. évi CXXVI. törvényhez, valamint a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvényhez. Kapcsolódik továbbá az előterjesztés a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényhez, amely 2013. január 1-jével hatályon kívül helyezi a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvényt. 3. A feladat előkészítése és végrehajtása tekintetében tett intézkedések: Az előterjesztés célja, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével, a járási hivatalok kialakításával, valamint a kistérségekre vonatkozó szabályozás hatályon kívül helyezésével kapcsolatban számos kérdésre jogszabályi választ adjon. Az előterjesztés alapján a legfontosabb, rendezésre kerülő kérdések a következőek: a) A települési önkormányzatoktól a járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz átkerülő köztisztviselők illetményének rendezése és biztosítása b) A járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetőjére vonatkozó szabályok rendezése c) A kistérségekre vonatkozó szabályozás helyébe a járási szabályozás helyezése egyes jogszabályok tekintetében d) A körzetközponti jegyzőkre vonatkozó szabályozás módosítása körzetközpont hiányában e) Egyéb, a fővárosi és megyei kormányhivatalok és a kormányhivatalok kormánymegbízottjai által irányított megyei intézményfenntartó központokra vonatkozó szabályozás 3/A. A települési önkormányzatoktól a járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz átkerülő köztisztviselők illetményének rendezése és biztosítása A Kormány döntött arról, hogy a települési önkormányzatoktól a járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz átkerülő köztisztviselők illetménye nem nőhet és nem csökkenhet. Tekintettel arra, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény alapján az átkerülő köztisztviselőket az általános szabályok be kellene sorolni, ennek érdekében a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény módosításával biztosítani szükséges, hogy a Kormány döntésének megfelelően az érintett köztisztviselők a jelenlegi illetményükkel kerüljenek átvételre. A törvénytervezet alapján az érintett köztisztviselők tekintetében a jelenlegi illetmény alatt a kormányhivatal és a települési önkormányzat által megkötött megállapodásban szereplő illetményt kell érteni, kivéve, ha az illetmény változására a megállapodás megkötése és 2012. december 31-e között a törvény alapján kerül sor.


Az előterjesztés alapján a jelenlegi illetményükre az átvett köztisztviselők az életpálya modell alapján történő bérezés bevezetéséig jogosultak. Ezen időtartam során az érintett személyek illetménye – a Kttv. általános rendelkezéseitől eltérően - nem változhat, esetükben címadományozásra és teljesítményértékelés utáni illetményeltérítésre sincs lehetőség. Természetesen a jelenlegi illetménnyel történő átvétel jelentős többlet személyi költségekkel is jár a fővárosi és megyei kormányhivatalok számára, amely a 2013-as költségvetés júniusi tervezésekor még nem volt előre látható. A kormányhivatalok a megkötött megállapodások alapján a következő adatszolgáltatást nyújtották a többlet illetmény tekintetében: A megállapodások megkötésére 2012. október 31-ig kerül sor, ettől a naptól fogunk rendelkezni pontos illetményadatokkal. Az adatokat az előterjesztésnek a 2012. november 8-ai Közigazgatási Államtitkári Értekezletre beterjesztésre kerülő változata fogja tartalmazni. A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény módosításával meghatározásra kerül, hogy az átvételre kerülő köztisztviselők 2012 decemberi, 2013 januárjában kifizetésre kerülő illetményét a fővárosi és megyei kormányhivatal fizeti ki, ennek fedezete a fővárosi és megyei kormányhivatalok költségvetésébe kerül tervezésre. 3/B. A járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetőjére vonatkozó szabályok rendezése A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény alapján a járási (fővárosi kerületi) hivatalok vezetői a következő országgyűlési választásokig országgyűlési képviselői feladatot is elláthatnak. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításával biztosításra kerül, hogy a kormánymegbízotthoz hasonlóan a járási hivatalvezető se viselhessen tisztséget az Országgyűlésben, illetve ne lehessen tagja állandó bizottságnak. A járási hivatalvezető esetében a törvénytervezet alapján az országgyűlési képviselői tevékenység és a polgármesteri tisztség betöltése mellett közigazgatási gyakorlatnak minősül a megyei közgyűlési elnöki tisztség ellátása is. Rendezésre kerül továbbá a járási hivatalvezető illetménye is oly módon, hogy az illetményt a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter határozza meg, az illetmények legfeljebb a köztisztviselői illetményalap 18-szorosa lehet, függően az általa vezetett járási hivatalhoz tartozó települések számától és lakosságszámától. A hivatalvezető-helyettes illetménye ezzel összhangban legfeljebb a köztisztviselői illetményalap 16-szorosa lehet. 3/C. A kistérségekre vonatkozó szabályozás helyébe a járási szabályozás helyezése egyes jogszabályok tekintetében A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2013. január 1-jével hatályon kívül helyezi a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvényt. Az egyes törvények és kormányrendeletek a kistérségekhez számos olyan jogkört kapcsolnak, amelyek például statisztikai adatszolgáltatáshoz, vagy területszervezési egységekhez kapcsolódnak. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium javaslatára az egyes minisztériumok megvizsgálták, mely esetekben javasolt a jelenlegi kistérségi szabályozás helyébe járási szabályozást léptetni, az erre vonatkozó törvényi és kormányrendeleti módosításokat tartalmazza a tervezet.

5


3/D. A körzetközponti jegyzőkre vonatkozó szabályozás módosítása körzetközpont hiányában A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény már említett hatályon kívül helyezésével választ kell adni arra a kérdésre is, hogy azon államigazgatási feladat- és hatáskörök tekintetében, amelyek nem kerülnek a járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz átvételre, körzetközpont hiányában mely település jegyzője fog eljárni. Jelenleg kormányrendeleti szinten találhatóak olyan államigazgatási feladat- és hatáskörök, amelyeket a körzetközponti vagy más jogszabályok kistérségi székhely jegyzője megnevezéssel látnak ezen. Ezen feladat- és hatáskörök közül mind a zaj- és rezgésvédelmi feladatok, mind a telephely-engedélyezés, mind a vásárok és piacok engedélyezése tekintetében 2013. január 1-jétől a települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője fog eljárni az érintett tárcák javaslatai alapján. 3/E. Egyéb, a fővárosi és megyei kormányhivatalok és a kormányhivatalok kormánymegbízottjai által irányított megyei intézményfenntartó központokra vonatkozó szabályozás Az ingatlan-nyilvántartási törvény módosításával a vidékfejlesztésért felelős miniszter kap felhatalmazást arra, hogy az ingatlanügyi hatóság illetékességi területét miniszteri rendeletben határozza meg. Ennek oka, hogy a jelenlegi körzeti földhivataloknak a járási illetékességhez történő igazítására a 2013-as évben fokozatosan kerül sor 2013. szeptember 30-ig. Az átállásra az egyes földhivatalok esetében ütemezetten kerül sor, nem egy időben, így ezen változásoknak kormányrendeleti szintű követése megvalósíthatatlan, javasolt éppen ezért az illetékességi szabályoknak miniszteri rendelet útján történő követése. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 84. § (3) bekezdés alapján május 31-ét követően nem kerülhet sor a fenntartói jog átadására. Tekintettel azonban arra, hogy biztosítani kell a megyei intézményfenntartó központok fenntartásában lévő köznevelési intézményeknek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz történő 2013. január 1-jével történő átadását, így kimondásra kerül, hogy a köznevelési törvény említett rendelkezése nem alkalmazható, ha a fenntartói jog átadására a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szervek között kerül sor. Kiegészítésre kerül továbbá a konszolidációs törvény azzal, hogy a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv fenntartásában lévő intézmények megszüntetése egy megszüntető okiratban is történhet, biztosítva ezzel a megyei intézményfenntartó központok fenntartásában lévő, de a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba beolvadó köznevelési intézményeknek egy, a közigazgatási és igazságügyi miniszter által kibocsátott megszüntető okiratban történő megszüntetését. 4. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés a Nemzeti Együttműködés Programjának az 5. Fejezet 5.2 Hiteles, őszinte, a választópolgárok bizalmára épülő kormányzás című pontjához kapcsolódik, annak megvalósítását szolgálja. A Nemzeti Együttműködés Programja szerint „A Nemzeti Ügyek Kormánya helyre fogja állítani a magyar állam tekintélyét. Közigazgatási rendszerét az ésszerűség útjára tereli és újra a közjó szolgálatába állítja.”

6


5. Európai uniós kapcsolódások 5.1. A tervezetbeli szabályozás európai uniós jogi vonatkozásai. Az előterjesztésnek nincsenek európai uniós vonatkozásai. 5.2.Előzetes véleményezési kötelezettség áll fenn az Európai Unió joga alapján. Az előterjesztést nem szükséges előzetesen véleményezésre küldeni az Európai Unió szervezeteinek. 5.3.A tervezet az EUMSZ. 107. cikke szerinti állami támogatást tartalmaz. Az előterjesztés nem tartalmaz állami támogatásnak minősülő intézkedést. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Az előterjesztés mellékleteként található törvénytervezetet az Országgyűlés tárgyalja. A törvénytervezetben szereplő törvények közül a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény és az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 83. §-ának módosítása sarkalatos törvénynek minősül. 7. Társadalmi egyeztetés Az előterjesztés nem került társadalmi egyeztetésre. 8. Vitás kérdések 9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező* *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató

igen/nem

Tárcaközlemény

igen/nem

Tárca által szervezett sajtótájékoztató

igen/nem

3. Fő üzenet (4-5 mondat) (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): Az előterjesztés célja, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével, a járási hivatalok kialakításával, valamint a kistérségekre vonatkozó szabályozás hatályon kívül helyezésével kapcsolatban számos kérdésre jogszabályi választ adjon. Az előterjesztés alapján a legfontosabb, rendezésre kerülő kérdések a következőek: A Kormány döntött arról, hogy a települési önkormányzatoktól a járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz átkerülő köztisztviselők illetménye nem változik. Az előterjesztés 7


alapján a jelenlegi illetményükre az átvett köztisztviselők az életpálya modell alapján történő bérezés bevezetéséig jogosultak. A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény módosításával meghatározásra kerül továbbá, hogy az átvételre kerülő köztisztviselők 2012 decemberi, 2013 januárjában kifizetésre kerülő illetményét a fővárosi és megyei kormányhivatal fizeti ki, ennek fedezete a fővárosi és megyei kormányhivatalok költségvetésébe kerül tervezésre. A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény alapján a járási (fővárosi kerületi) hivatalok vezetői a következő országgyűlési választásokig országgyűlési képviselői feladatot is elláthatnak. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosításával biztosításra kerül, hogy a kormánymegbízotthoz hasonlóan a járási hivatalvezető se viselhessen tisztséget az Országgyűlésben, illetve ne lehessen tagja állandó bizottságnak. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2013. január 1-jével hatályon kívül helyezi a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvényt. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium javaslatára az egyes minisztériumok megvizsgálták, mely esetekben javasolt a jelenlegi kistérségi szabályozás helyébe járási szabályozást léptetni, az erre vonatkozó törvényi és kormányrendeleti módosításokat tartalmazza a tervezet. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény már említett hatályon kívül helyezésével választ kell adni arra a kérdésre is, hogy azon államigazgatási feladat- és hatáskörök tekintetében, amelyek nem kerülnek a járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz átvételre, körzetközpont hiányában mely település jegyzője fog eljárni. Ezen feladat- és hatáskörök közül mind a zaj- és rezgésvédelmi feladatok, mind a telephely-engedélyezés, mind a vásárok és piacok engedélyezése tekintetében 2013. január 1-jétől a települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője fog eljárni az érintett tárcák javaslatai alapján. Az előterjesztő részéről nyilatkozó: dr. Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár, tel: +3617956293, e-mail: [email protected]

4. Részletes kommunikációs terv: Budapest, 2012. október Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter

8


HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta az előterjesztés 1. mellékletét képező, a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény-tervezetét és elrendeli a tervezetnek az Országgyűléshez történő benyújtását. A törvényjavaslat országgyűlési előadójaként a Kormány képviseletét a közigazgatási és igazságügyi miniszter látja el. A Kormány megtárgyalta és elfogadta az előterjesztés 2. mellékletét képező, a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló Korm. rendelet tervezetét és elrendeli a tervezetnek a Magyar Közlönyben történő közzétételét.

9


2012. évi ……. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggésben egyes törvények módosításáról Az Országgyűlés a törvényesen és átláthatóan működő, a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító Állam működési feltételeinek a megteremtése, valamint a helyi államigazgatási rendszer megújítása érdekében a következő törvényt alkotja. 1. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosítása 1. § A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Pttv.) a következő 20. §-al egészül ki: „20. § Ha a települési képviselő 2013. január 1-je előtt körzetközponti feladatot ellátó önkormányzat képviselő-testületének tagja volt, úgy tiszteletdíja – képviselői megbízatása megszűnéséig – a 2012. évi tiszteletdíjának összegénél nem lehet kevesebb.” 2. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása 2. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 48/E. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Települési önkormányzatok – az önálló települési környezetvédelmi program mellett vagy helyett – közös települési környezetvédelmi programot is készíthetnek.” (2) A Ktv. 48/F. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A települési önálló, vagy közös környezetvédelmi program tervezetét – az (1) bekezdésben meghatározott szerveken túl – az illetékes megyei önkormányzatnak, a megyei környezetvédelmi program tervezetét az illetékes regionális fejlesztési tanácsnak is meg kell küldeni véleményezésre.” 3. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása 3. §

10


Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki: „(3b) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az ingatlanügyi hatóság vagy hatóságok illetékességi területét rendeletben szabályozza.” 4. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása 4. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 7/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján elkészített köznevelésfejlesztési tervben meg kell határozni, hogy az állam által nyújtott közszolgáltatások esetén milyen módon kerülnek megvalósításra az egyenlő esélyű hozzáférés feltételei.” 5. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása 5. § A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 8. § (1) bekezdés d) pontjában a „kistérségekben” szövegrész helyébe a „megyékben” szöveg, a „kistérségek” szövegrész helyébe a „megyék” szöveg lép. 6. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása 6. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 50/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az egyetemes szolgáltató az ügyfélszolgálatok fenntartása tekintetében – a 47. § (2)-(5) bekezdésében foglaltakon felül – köteles a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló kormányrendeletben felsorolt járásonként legalább egy ügyfélszolgálatot működtetni. A főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok típusát, minimális számát a Vhr., az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a Vhr. és az egyetemes szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza.” 7. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása 7. §

11


A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 63. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az egyetemes szolgáltató az ügyfélszolgálatok fenntartása tekintetében – az (1)-(2) bekezdésben és a 63/A. § (1) bekezdésében foglaltakon felül – köteles a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló kormányrendeletben felsorolt járásonként legalább egy ügyfélszolgálatot működtetni. A főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok minimális számát a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet, az ügyfélszolgálatok elhelyezésére, típusára és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet és az üzletszabályzat tartalmazza.” 8. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény módosítása 8. § A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény a következő 9/A. címmel és az azt követő 20/A-20/E. §-okkal egészül ki: „9/A. A járási (fővárosi kerületi) hivatal 20/A. § (1) A megyei kormányhivatal kirendeltségeiként járási hivatalok működnek. A járási hivatal székhelye a járás székhelyeként kijelölt városban van. (2) A fővárosi kormányhivatal kirendeltségeiként kerületi hivatalok működnek. A kerületi hivatal illetékességi területe megegyezik a fővárosi kerület közigazgatási területével. A kerületi hivatalra egyebekben a járási hivatalra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. (3) A járási hivatal a járási hivatalvezető (a továbbiakban: hivatalvezető) által közvetlenül vezetett járási törzshivatalból és járási szakigazgatási szervekből áll. 20/B. § A járási hivatal kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a hivatalvezető gyakorolja. A járási hivatal kormánytisztviselőjének kinevezni, illetve felmenteni javasolt személyről a hivatalvezető tájékoztatja a kormánymegbízottat, aki a kinevezni javasolt személlyel, illetve a felmentéssel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki kormánytisztviselőnek, illetve nem kerülhet felmentésre. 20/C. § (1) A hivatalvezetőt a kormánymegbízott javaslatára a közigazgatás-szervezéséért felelős miniszter nevezi ki és menti fel. A hivatalvezető felett - a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével - a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja.

12


(2) Hivatalvezetői munkakörbe az nevezhető ki, aki büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható, felsőfokú végzettséggel és legalább öt év közigazgatási gyakorlattal rendelkezik. E szakasz tekintetében közigazgatási gyakorlatnak minősül az országgyűlési képviselői tevékenység, a megyei közgyűlési elnöki és a polgármesteri tisztség ellátása is. (3) A hivatalvezető a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép. A kinevezett hivatalvezető a közigazgatás-szervezéséért felelős miniszter előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesz. (4) A hivatalvezető megbízatása megszűnik: a) lemondásával, b) felmentésével, c) halálával, d) ha az országgyűlési képviselők választásán már nem választható, e) összeférhetetlenségének megállapításával. (5) A hivatalvezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, nem lehet helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi önkormányzati képviselő. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a hivatalvezető országgyűlési képviselő legyen, valamint tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet végezzen. (7) A hivatalvezető illetményét a kormánymegbízott, a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter egyetértésével - tekintettel az adott járás, járási hivatal adottságaira, így különösen a járás lakosságszámára, a járási hivatal szervezetére, feladatára és állományára - legfeljebb az illetményalap 18-szorosában állapítja meg. A hivatalvezetőre a törvényben nem szabályozott kérdésekben a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben a főosztályvezetőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 20/D. § (1) A hivatalvezetőt hivatalvezető-helyettes helyettesíti, a hivatalvezető-helyettes főosztályvezető-helyettes besorolású kormánytisztviselő. A hivatalvezető-helyettest a hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és menti fel. A hivatalvezető-helyettes felett - a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével - a munkáltatói jogokat a hivatalvezető gyakorolja. (2) Hivatalvezető-helyettesi munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú igazgatásszervezői, okleveles jogász képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser, illetve egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdász szakképesítéssel rendelkezik. A hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott kivételesen indokolt esetben egyéb felsőfokú végzettségű személyt is kinevezhet hivatalvezető-helyettesnek. (3) A hivatalvezető-helyettes illetményét a hivatalvezető, a kormánymegbízott egyetértésével tekintettel az adott járás, járási hivatal adottságaira, így különösen a járás lakosságszámára, a járási hivatal szervezetére, feladatára és állományára - legfeljebb az illetményalap 16-szorosában állapítja meg. 20/E. § A járási szakigazgatási szerv vezetőjét a hivatalvezető javaslatára a megyei szakigazgatási szerv vezetője nevezi ki és menti fel. A járási szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezni, illetve 13


felmenteni javasolt személyről a megyei szakigazgatási szerv vezetője tájékoztatja a kormánymegbízottat, aki a kinevezni, illetve felmenteni javasolt személlyel, illetve a felmentéssel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A járási szakigazgatási szerv vezetője főosztályvezető-helyettes besorolású kormánytisztviselő.” 9. A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény módosítása 9. § A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény a következő 11/A. §-sal egészül ki: „11/A. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 84. § (3) bekezdésben, a fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni amennyiben az átadásra a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szervek között kerül sor. (2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: bekezdésétől eltérően – a 2013. január 1-jével történő fenntartóváltás során – intézményfenntartásra kijelölt szerv fenntartásában lévő több költségvetési szerv egy megszüntető okiratban is lehet rendelkezni. Egyebekben a megszüntető rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

Áht.) 11. § (7) a Kormány által megszüntetéséről okiratra az Áht.

10. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény módosítása 10. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény 21. § (10) bekezdésében a „kistérségnél” szövegrész helyébe a „járási szintnél” szöveg lép. 11. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása 11. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A Kormány tagja, az államtitkár, a kormánymegbízott és a járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetője (a továbbiakban: járási hivatalvezető) kivételével minden képviselő számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy állandó bizottság munkájában részt vegyen.”

14


12. § Az Ogytv. 83. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A miniszterelnök, miniszter, államtitkár, kormánymegbízott vagy járási hivatalvezető képviselő nem lehet az Országgyűlés tisztségviselője és országgyűlési bizottság tagja.” 12. A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény módosítása 13. § (1) A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Jtv.) 2. § (1), (5)-(6) és (9) bekezdésében, az 5. § (1) bekezdésében a „Magyar Állam” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép. (2) A Jtv. 2. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult az (1) bekezdésben meghatározott ingó vagyon feletti ingyenes használati jogát - szükség szerint az ingó vagyonelemek fizikai mozgatásával - a Magyar Állam tulajdonában lévő vagy a Magyar Állam által más jogcímen használt ingatlanban is gyakorolni.” (3) A Jtv. a következő 7/A-7/B. §-al egészül ki: „7/A. § (1) A 7. § (1) bekezdésében meghatározott köztisztviselők a megállapodás megkötését megelőzően megállapított illetményükkel kerülnek át a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába, kivéve ha az illetmény megváltozására a megállapodás megkötése és 2012. december 31-e között a Kttv. besorolásra vonatkozó szabályai alapján kerül sor, ide nem értve, ha a megállapodás megkötése után a köztisztviselő címadományozásban részesült vagy személyi illetményre vált jogosulttá. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható a települési önkormányzat részéről jogellenesen megállapított illetményre. (3) A fővárosi és megyei kormányhivatal állományába átkerült köztisztviselő a 7/A. § (1) bekezdésben meghatározott illetményre – ide nem értve a fegyelmi büntetés miatti illetménycsökkentést – az életpálya modell alapján történő bérezés bevezetéséig jogosult. Ezen időtartam alatt az átvételre kerülő köztisztviselő illetménye - eltérően a Kttv.-nek a besorolási és fizetési fokozat váltására vonatkozó rendelkezéseitől - nem változik, az átvételre kerülő köztisztviselő esetében sem címadományozásra, sem teljesítményértékelése alapján az illetménye eltérítésére nem kerülhet sor. 15


7/B. § (1) Amennyiben a megállapodás megkötését követően a megállapodásban szereplő köztisztviselők, illetve munkavállalók személyében változás következik be 2012. november 30-át követően, a 2012. december havi, 2013. januárban esedékes illetmények, munkabérek és egyéb járandóságok, valamint azok közterhei fedezetének utólagos elszámolása és pénzügyi rendezése az érintett települési önkormányzat és a fővárosi és megyei kormányhivatal között közvetlenül történik. (2) A települési önkormányzatoktól a fővárosi és megyei kormányhivatalok állományába átvett köztisztviselők és munkavállalók részére – a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2012. évi kompenzációjáról szóló 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglaltak alapján – a 2012. december hónapra járó, 2013. január elején kifizetett bérkompenzáció fedezete a települési önkormányzatot már nem illeti meg. Az érintett foglalkoztatottak részére január elején a munkabérrel együtt kifizetett bérkompenzáció fedezetét a fővárosi és megyei kormányhivatal részére január hónaptól a közigazgatási és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium biztosítja. (3) A települési önkormányzatoktól a fővárosi és megyei kormányhivatalok állományába átvett köztisztviselők és munkavállalók 2012. december havi, 2013. januárjában esedékes illetményei, munkabérei és egyéb járandóságai, valamint azok közterhei kifizetéséhez a fővárosi és megyei kormányhivatal 2013. január hónapra – 2013. március havi visszapótlással – támogatási keretelőrehozást igényelhet külön indokolás nélkül a Magyar Államkincstártól. (4) A megállapodásban rögzített, a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába kerülő köztisztviselők és munkavállalók 2012. december havi, 2013. januárban esedékes illetményei, munkabérei és egyéb járandóságainak kifizetése a fővárosi és megyei kormányhivatal által kerülnek kifizetésre, az ennek fedezetét biztosító állami támogatás a fővárosi és megyei kormányhivataloknál kerül tervezésre a 2013. évi költségvetésben.” 13. Záró rendelkezések 14. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) E törvény 1-12. §-a és 16. § a)-e pontja 2013. január 1-jén lép hatályba. 15. § E törvény 10. §-a az Alaptörvény 41. cikk (5) bekezdése, 12. §-a az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. 16. § 16


Hatályát veszti a) a Pttv. 15. § (1) bekezdésében a „,valamint körzetközponti feladatot ellátó önkormányzat” szövegrész, b) a Fot. mellékletében az „és többcélú kistérségi társulások” szövegrész, c) a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 17. § (3) bekezdése, d) a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontjában az „és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása” szövegrész, e) az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 67. § (2) bekezdésében a „, kistérség” szövegrész, f) a Jtv. 3. §-a. 17. § Nem lép hatályba a Jtv. 77. § (7) bekezdése és a 91. § (7) bekezdés k) pontja.

17


ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A törvényjavaslat a fővárosi és megyei kormányhivatalok 2013. január 1-jét követő működésével összefüggésben rendez több kérdést. Ennek során biztosításra kerül, hogy a kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalaihoz átvételre kerülő köztisztviselők a kormányhivatal és a települési önkormányzat által megkötött megállapodást megelőzően megállapított illetményükkel kerülnek átvételre a járási hivatalhoz, valamint az, hogy az érintett köztisztviselők 2012. decemberi illetménye a kormányhivatalok költségvetéséből kerül kifizetésre. A javaslattal rendezésre kerül a járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetőjének a jogállása is több tekintetben, így az országgyűlési képviselői és polgármesteri tisztség mellett a megyei közgyűlési elnöki tisztség is közigazgatási gyakorlatnak minősül, valamint rendezésre kerül az illetményük, azzal, hogy azt a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter állapítja meg. Az országgyűlési törvény módosításával biztosításra kerül, hogy a kormánymegbízotthoz hasonlóan a járási hivatalvezető sem viselhet tisztséget az Országgyűlésben és nem lehet állandó bizottság tagja sem. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2013. január 1-jével hatályon kívül helyezi a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvényt. Jelen törvényjavaslat biztosítja, hogy ahol szükséges, az eddigi kistérségi szabályozás helyébe járási szabályozás kerüljön.

RÉSZLETES INDOKOLÁS az 1. §-hoz A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény módosításával biztosításra kerül, hogy az önkormányzati képviselő tiszteletdíja nem csökkenhet azzal, hogy a település elveszíti körzetközponti jellegét. a 2. §-hoz A környezet védelméről szóló törvény módosításával a települési önkormányzatok önálló vagy közös környezetvédelmi programot készíthetnek, ugyanakkor a jövőben már nem lesz lehetőség kistérségi szintű környezetvédelmi program készítésére. a 3. §-hoz Az ingatlan-nyilvántartási törvény módosításával a vidékfejlesztésért felelős miniszter kap felhatalmazást arra, hogy az ingatlanügyi hatóság illetékességi területét miniszteri rendeletben határozza meg. a 4. §-hoz A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény módosításával kimondásra kerül, hogy a nemzeti köznevelési törvény alapján elkészített köznevelés-fejlesztési 18


tervben meg kell határozni, hogy az állam által nyújtott közszolgáltatások esetén milyen módon kerülnek megvalósításra az egyenlő esélyű hozzáférés feltételei. az 5. §-hoz A Kutatási és a Technikai Innovációs Alapról szóló törvény módosításával az Alap pénzeszközeit a kedvezményezettek technológiai innováció ösztönzésére regionális és megyei szinten használhatják fel. a 6. §-hoz A villamos energiáról szóló törvény eddig kistérségi szinten határozta meg az ügyfélszolgálat működtetési kötelezettséget, a javaslat alapján 2013. január 1-jétól az egyetemes szolgáltató járásonként lesz köteles ügyfélszolgálatot működtetni. a 7. §-hoz A földgázellátásról szóló törvény eddig kistérségi szinten határozta meg az ügyfélszolgálat működtetési kötelezettséget, a javaslat alapján 2013. január 1-jétól az egyetemes szolgáltató járásonként lesz köteles ügyfélszolgálatot működtetni. a 8. §-hoz A törvénymódosítással biztosítható, hogy a megyei közgyűlési elnöki tisztség is közigazgatási gyakorlatnak minősül a járási hivatalvezető esetében. A módosítással a járási hivatalvezető speciális jogállása is megerősítését nyer azzal, hogy illetményét a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter állapítja meg a törvény keretei között. a 9. §-hoz A konszolidációs törvény módosításával biztosítható, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 84. § (3) bekezdésének azon rendelkezésre, amely szerint május 31-ét követően a fenntartói jog átadására nem kerülhet sor, nem alkalmazható, ha a fenntartói jog átadására a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szervek között kerül sor. Kiegészítésre kerül továbbá a konszolidációs törvény azzal, hogy a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv fenntartásában lévő intézmények megszüntetése egy megszüntető okiratban is történhet. a 10. §-hoz A javaslat alapján a jegybanki információs rendszer során a természetes személy lakcímére vonatkozó adatok az eddigi kistérségi helyett járási szintnél pontosabban nem lehetnek megállapíthatóak. a 11-12. §-hoz A javaslat célja annak biztosítása, hogy a járási hivatal vezetője országgyűlési képviselői tevékenység esetében se tölthessen be tisztséget az Országgyűlésben, illetve ne lehessen tagja az Országgyűlés állandó bizottságának, biztosítva ezzel a hivatali összeférhetetlenséget. a 13. §-hoz

19


A javaslattal biztosításra kerül, hogy az ingyenes használatba vételre került vagyon nem a Magyar Állam, hanem a fővárosi és megyei kormányhivatal ingyenes használatába kerül. A javaslattal kimondásra kerül, hogy a települési önkormányzatoktól a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz átvételre kerülő köztisztviselők a megállapodás megkötését megelőzően megállapított illetményükkel kerülnek átvételre 2013. január 1-jével. Az illetményre az átvett köztisztviselők az életpálya modell alapján történő bérezés bevezetéséig jogosultak, ezen időpontig az átvételre kerülő köztisztviselők illetménye – a fegyelmi büntetés illetménycsökkentés kivételével – nem változhat. A 7/B. § szerinti kiegészítéssel meghatározásra kerül, hogy az átvételre kerülő köztisztviselők 2012 decemberi, 2013 januárjában kifizetésre kerülő illetményét a fővárosi és megyei kormányhivatal fizeti ki, ennek fedezete a fővárosi és megyei kormányhivatalok költségvetésébe kerül tervezésre. a 14-16. §-hoz Hatályba léptető, sarkalatossági és hatályon kívül helyező rendelkezések. a 17. §-hoz Hatályba nem léptető rendelkezések.

20


……../2012. (…... …..) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az 1. § tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 18., 34. és 36. pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a 2. § tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 1., 15., és 23. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 3. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésben meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva, a 4. § tekintetében a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 1-13., 15., 17-35., pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 5. § tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés h) és l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 6. § tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § a)-c) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 7. § tekintetében a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. § (10) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 8. § tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 57/B. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 9. § tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 47. § (1) bekezdésében, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § b)-d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 10. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 11. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésben meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva, a 12. § tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § a)-c) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 13. § tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a) és b)

21


pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 14. § tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), b) és d) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet módosítása 1. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 23. § (4) bekezdésében a „kistérségben” szövegrész helyébe a „járásban” szöveg lép. 2. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet módosítása 2. § A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „4. § (1) Zaj- és rezgésvédelmi ügyekben az elsőfokú hatósági jogkört – a (3)–(4) bekezdésekben foglalt kivételekkel – a települési önkormányzat jegyzője, a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzője gyakorolja az alábbi esetekben: a) az 1. számú melléklet szerinti tevékenységek; továbbá b) a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt zajvédelmi követelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben; valamint c) a védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt rezgéskövetelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben ca) valamennyi, az adott épületen belüli, illetve cb) az adott épületen kívüli rezgésforrás okozta rezgésterhelés esetén az 1. számú melléklet szerinti tevékenységeknél.” 3.A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása 22


3. § (1) A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „3. § (1) Bejelentéshez kötött ipari tevékenység esetében az ipari tevékenység folytatója az ipari tevékenység megkezdését megelőzően a 3. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon köteles a telep fekvése szerint illetékes település, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjénél (a továbbiakban: jegyző) írásban bejelenteni a folytatni kívánt ipari tevékenységet.” (2) Az R2. 10. § (4) bekezdésében a „8. § (1) bekezdés a)-c) pontjában” szövegrész helyébe „8. § (1) bekezdés a)-b) pontjában” szöveg lép. 4. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet módosítása 4. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 53. § (5) bekezdésében a „kistérségben” szövegrész helyébe a „járásban” szöveg lép. 5. A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet módosítása 5. § (1) A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kormány a Kertv. 6/A. § (1) és (2) (3) bekezdése és a 6/G. § c) pontja, valamint e rendelkezésekkel összefüggésben a Kertv. 9. § (1), (4) és (5) bekezdése tekintetében kereskedelmi hatóságként, továbbá a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) tekintetében a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a vásár, a piac, a helyi piac, valamint a bevásárlóközpont helye szerinti települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjét jelöli ki.” (2) Az R3. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

23


„(2) A vásár vagy a piac üzemeltetését a vásár vagy piac helye szerint illetékes települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője engedélyezi.” (3) Az R3. 4/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A helyi termelői piac üzemeltetésére irányuló szándékot a fenntartónak a piac helye szerint illetékes települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjénél kell bejelentenie.” (4) Az R3. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A jegyző az engedély megadásáról, az engedély (4) bekezdés szerinti visszavonásáról, illetve a tevékenység folytatásának megtiltásáról szóló határozatát a fenntartóval, a (3) bekezdésben megjelölt hatóságokkal, valamint a rendőrkapitánysággal közli. A jegyző a helyi termelői piac nyilvántartásba vételéről, a nyilvántartás adatainak 4. § (7) bekezdése vagy 4/B. § (6) bekezdése szerint bejelentett változásáról értesíti a (3) bekezdésben megjelölt hatóságokat, valamint a rendőrkapitányságot. A (4) bekezdés alapján hozott, az engedély visszavonásáról, illetve a tevékenység folytatásának megtiltásáról szóló határozatot egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozó székhelye szerint illetékes jegyzővel, gazdasági társaság esetén az illetékes cégbírósággal is közölni kell.” 6. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet módosítása 6. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 23. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A kormányablakban – a 2. melléklet 4. pontjában meghatározott kérelmek és az eljáráshoz kapcsolódó egyéb beadványok, nyilatkozatok és igazolások előterjeszthetők. A kormányablak ezen ügyekben az ügyfelek számára az ügyintézéséhez internetes kapcsolati lehetőséget és informatikai segítséget nyújt.” (2) Az R4. 2. melléklete a következő 4. ponttal egészül ki: „4. 4.1. A kormányablak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerinti építésügyi és építésfelügyeleti hatósági engedélyezési, tudomásulvételi kérelmet és az ezekhez az eljárásokhoz kapcsolódó egyéb kérelmet, nyilatkozatot, igazolást papír alapon vagy elektronikus adathordozón átveszi. Az iratról elektronikus másolatot készít, azt továbbítja és feltölti az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe. 4.2. A kormányablak iratbetekintési és iratmásolati szolgáltatási lehetőséget biztosít az ügyfél azonosítását követően az egyedi ügy irataiba, amelyben az ezt kérelmező ügyféli jogállással rendelkezik és amely iratra iratbetekintési joga van.” 24


7. A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet módosítása 7. § A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet 4.§ (9)-(10) bekezdésében a „kistérségben” szövegrész helyébe a „járásban” szöveg lép. 8. A Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázisról szóló 169/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet módosítása 8. § A Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázisról szóló 169/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az Flt. 57/B. § (3) bekezdés 3. alpont g) pontjában meghatározott adatok:) „c) a járás megnevezése,” 9. A Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről szóló 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása 9. § A Nemzeti Munkaügyi Hivatalról és a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek feladat és hatásköréről szóló 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kirendeltség) „l) kapcsolatot tart a megye (főváros), a járás gazdasági életében részt vevő munkaadókkal, a helyi önkormányzatokkal és a megyében működő más szervezetekkel, közreműködik a gazdasági szerkezet átalakítását, valamint a foglalkoztatási helyzet javítását célzó programokban,” 10. A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása 10. §

25


(1) A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5.) 2. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „h) fejezetet irányító szerv vezetője: az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti vezető;” (2) Az R5. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Amennyiben a belső ellenőrzési tevékenység ellátásába részben vagy egészben külső szolgáltatót vonnak be, a külső szolgáltató minősített adat megismerésére csak abban az esetben jogosult, ha a külső szolgáltató megfelel a jogszabályokban meghatározott minősített adat védelmére vonatkozó előírásoknak.” (3) Az R5. 32. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A jóváhagyást követően a költségvetési szerv vezetője a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési tervét megküldi a fejezetet irányító költségvetési szerv belső ellenőrzési vezetője részére minden év november 15-ig. (3) Helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a belső ellenőrzési vezető a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési tervét megküldi a jegyző részére minden év november 30-ig. (4) Helyi önkormányzatok esetében az éves ellenőrzési tervet a képviselő testület a tárgyévet megelőző év december 31-ig hagyja jóvá.” (4) Az R5. 33. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „f) az ellenőrzés tervezett időtartamát, a jelentés elkészítésének határidejét;” (5) Az R5. 49. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a belső ellenőrzési vezető az éves ellenőrzési jelentést megküldi a jegyzőnek a tárgyévet követő év február 15-ig.” (6) Az R5. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „53. § A helyi önkormányzati, illetve települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szervek, továbbá a vagyonkezelő szervezetek esetében a 11. §-ban, a 15. § (3)-(5) bekezdésében, a 21. § (5) bekezdésében, a 22. § (4) bekezdésében, a 23. §-ban, a 32. § (1)-(2) és (5)-(6) bekezdésében, valamint az 49. § (2) és (4)-(5) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.” (7) Az R5. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „54. § A központi költségvetésben fejezetet alkotó, de a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe nem tartozó szervek vonatkozásában a 23. § (1)-(4) bekezdésében, a 32. § (5) 26


bekezdésében, valamint az 49. § (4) bekezdésében, 51. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni. E fejezetet irányító szervek vezetői a tárgyévet követő év április 15-ig tájékoztatják az államháztartásért felelős minisztert a 48. § a) pont ab) alpontjában és b) pont ba) alpontjában foglaltakról.” 11. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet módosítása 11. § A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 95/2012. (V. 15.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A rehabilitációs szakigazgatási szerv és a Hivatal a 13. és 14. § szerinti eljárásokban bizottsági állásfoglalás alapján hozza meg döntését, szakhatósági állásfoglalását, szakvéleményét. A szakértői bizottság tagjait és elnökét az eljáró szerv vezetője jelöli ki. A szakértői bizottság elnökének csak kormányzati szolgálati jogviszonyban álló orvosszakértő jelölhető ki. A szakértői bizottság elnöke legalább az osztályvezetővel azonos illetményben és juttatásokban részesül.” 12. A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet módosítása 12. § A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R6.) 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „14. § (1) A jegyző, illetve a polgármesteri hivatal ügyintézője a 2012. december 31. napján folyamatban lévő, a járási hivatal által átvételre kerülő ügyek iratait darabszintű iratjegyzékkel ellátott átadás-átvételi jegyzőkönyvvel adja át 2013. január 2-án a járási hivatalvezetőnek. (2) A 2012. december 31. napjáig lezárt iratok őrzéséről a jegyző gondoskodik. A járási hivatal kérésére a lezárt iratokat a jegyző köteles három napon belül átadni a járási hivatalnak. (3) A jegyző köteles a járási hivatalhoz átkerülő ügyekkel összefüggően lezárt iratokat az irattárban a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 9/A. § (3) bekezdése szerint leválogatni és elkülöníteni, valamint az iratanyagról készült tételszintű iratjegyzéket és a vonatkozó elektronikus irattári adatbázis másolatát 2013. január 31-ig a járási hivatalnak átadni.” 13. A 306. számú, Miskolc megyei jogú várost északról (az M30 és a 26. számú főút között) elkerülő főút II. ütemével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 292/2012. (X. 15.) Korm. rendelet módosítása 27


13. § A 306. számú, Miskolc megyei jogú várost északról (az M30 és a 26. számú főút között) elkerülő főút II. ütemével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 292/2012. (X. 15.) Korm. rendelet 1. melléklet C:3 mezőjében, a 2. melléklet 1. táblázata B: 10. c) és B: 11 mezőjében és a 2. melléklet 3. táblázat B: 4. c) mezőjében a „területileg illetékes körzeti” szövegrész helyébe az „illetékes járási” szöveg lép. 14. A Déli Áramlat földgázszállító-vezeték kiépítéséhez és a vezeték üzemszerű működtetéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 297/2012. (X. 25.) Korm. rendelet módosítása 14. § A Déli Áramlat földgázszállító-vezeték kiépítéséhez és a vezeték üzemszerű működtetéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 297/2012. (X. 25.) Korm. rendelet 1. melléklet 7:C mezőjében és a 2. melléklet 1. táblázat 8:B mezőjében a „körzeti” szövegrész helyébe „járási” szöveg lép. 15. Záró rendelkezések 15. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) E rendelet 1-10. §-a, 13-14. §-a, 16. § c)-h) pontja 2013. január 1-jén lép hatályba. 16. § Hatályát veszti a) a területfejlesztés pénzeszközeinek felhasználását szabályozó egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 233/2002. (XI. 7.) Korm. rendelet, b) a legkedvezőtlenebb helyzetű megyék - Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, JászNagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg - felzárkóztatására szolgáló keretek felhasználásáról szóló 47/2003. (IV. 3.) Korm. rendelet, c) a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól szóló 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés u) pontjában az „és kistérségi”, valamint a „külön jogszabály alapján” szövegrész, 28


d) az R1. 26/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „többcélú kistérségi társulások” szövegrész, és a 26/A. § (2) bekezdés a) pontjában az „a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása” szövegrész, e) az R2. 8. § (1) bekezdés c) pontja és a 11. § (4)-(6) bekezdése, f) az R3. fa) 4. § (4)-(7) bekezdésében, a 4/A. § (2)-(6) bekezdésében, a 8. § (1) bekezdésében a „kistérségi” szövegrész, fb)4/B. § (3)-(6) bekezdésében, valamint a 4/C. § (1) és (4) bekezdésében a „települési” szövegrész, fc) 9. § (3)-(4) bekezdésében a „települési és a kistérségi” szövegrész, g) az R5. 2. § nh) alpontja, h) a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 33. § (8) bekezdés c) pontjában, és 118. § (1) bekezdés b) pontjában a „többcélú kistérségi társulás” szövegrész, i) az R6. 11. § (4) bekezdés utolsó mondata. 17. § Nem lép hatályba az R6. 5. § e) pontja, a 8. §-t megelőző cím és a 8. §-a.

29

Előterjesztés. a Kormány részére

Recommend Documents