ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTER Iktatószám: NGM/26185/2014. A 2011. évi CXII. törvény 27. § (5) bekezdése szerint NEM NYILVÁNOS Készült 2014. 10. 13-án.

ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet módosításáról és az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet módosításáról

Budapest, 2014. október

készítette: Kézdi Árpád osztályvezető [email protected] +36-1-795-1945 Dr. Kaibás Gábor Márk főosztályvezető [email protected] +36-1-795-5738

látta:

jóváhagyta:

Banai Péter Benő államtitkár

Gondos Judit közigazgatási államtitkár Varga Mihály miniszter


EGYEZTETÉSI LAP 1. Az egyeztetés alapadatai munkaterv szerint honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: közigazgatási államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja:

ténylegesen

– 2014.10.13. 2014.10.17. 2014.10.21.

–

2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény

egyetért

nem ért egyet

nem adott véleményt

észrevétele maradt fenn

Miniszterelnökség BM EMMI FM HM IM KKM NFM 2.2. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv

egyetért

Adatvédelmi Biztos Alkotmánybíróság Hivatala Államadósság Kezelő Központ Köztársasági Elnöki Hivatal Állami Számvevőszék Gazdasági Versenyhivatal Közbeszerzési Hatóság Kormányzati Ellenőrzési Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Kúria Legfőbb Ügyészség Magyar Államkincstár Magyar Fejlesztési Bank Zrt.

2

nem ért egyet


észrevétel e maradt fenn


Magyar Nemzeti Bank Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Magyar Művészeti Akadémia Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Adó- és Vámhivatal Országgyűlés Hivatala Országos Bírósági Hivatal Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Bolgár Országos Önkormányzat Országos Cigány Önkormányzat Görög Országos Önkormányzat Országos Horvát Önkormányzat Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Országos Örmény Önkormányzat Magyarországi Románok Országos Önkormányzata Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat Szerb Országos Önkormányzat Országos Szlovák Önkormányzat Országos Szlovén Önkormányzat Országos Ukrán Önkormányzat 2.3. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet

egyetért

Magyar Önkormányzatok Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Budapest Önkormányzatok Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Magyar Faluszövetség Megyei Jogú Városok Szövetsége Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége

3

nem ért egyet


észrevétele maradt fenn


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Az előterjesztés célja 1.1. A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél Az előterjesztés célja az államháztartás számvitelének szabályozásával összefüggő egyes jogszabályok és más rendelkezések koherenciájának megteremtése, a szükségessé vált pontosítások átvezetése. 1.2. A kormány-előterjesztés szükségességének okai Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) és az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet módosítása az előterjesztésben foglalt javaslat szerint két ütemben, idei (a kihirdetést követően), illetve 2015. január 1-jei hatályba lépéssel történne. A rendeletek késő őszi megjelenését az teszi szükségessé, hogy a jogalkalmazók az idei évet érintő szövegpontosításokat még a beszámoló elkészítése előtt megismerjék, illetve a jövő évben életbe lépő változásokra történő felkészüléshez az érintetteknek – ideértve a könyvelő programokat fejlesztő vállalkozásokat is – elegendő idő álljon rendelkezésre. Lényeges, hogy az idei évben hatályba lépő szabályok a könyvelés módosítását nem teszik szükségessé, csak az egységes jogalkalmazást segítik elő, illetve az azokban található kisebb hibákat javítják. A csatolt miniszteri rendelet a 2015. évi változásokkal kapcsolatban részletesen szabályozza a megváltozó elnevezésű könyvviteli és nyilvántartási számlák nyitásának rendjét. 1) Az Áhsz. 2014. évben hatályba lépő módosításai: – A mérlegben kimutatható vagyon, illetve a beruházások, felújítások bekerülési értékének pontosítása, összhangban az NGM által év közben kiadott – természetesen nem kötelező – véleményekkel, állásfoglalásokkal. A módosítás a beruházásokhoz hasonlóan tételesen felsorolja a felújítások bekerülési értékében figyelembe vehető költségek körét, illetve egyértelműsíti, hogy az idegen eszközökön végzett beruházások, felújítások állománya is aktiválható és a könyvekben kimutatható. – A vagyonkezelésbe adás-vétel elszámolási szabályainak kiterjesztése arra az esetre, ha a tulajdonosi joggyakorló szervezet változik meg. Ez az esetkör a vagyonkezeléshez hasonlóan nem érinti az állam tulajdonjogát, így ebben az esetben is indokolt, hogy a vagyonmozgás elszámolása eredmény semlegesen, a saját tőkével szemben történjen. – A hatályos szabályok szerint önkormányzati körben a betétek elhelyezését és visszavonását finanszírozási tételként kell elszámolni, minden esetben bruttó módon. A bruttó elszámoláshoz igazodik az előirányzatok és a követelések, kötelezettségek könyvelése is. Mivel több önkormányzat jelezte, hogy az előirányzati és állományi halmozódás problémát jelent számukra, a betét műveletekre sajátos szabályokat javasol az előterjesztés megállapítani: az előirányzatot a teljesítés ezekben az esetekben túllépheti kiadási oldalon, követelést és kötelezettségvállalást pedig egyáltalán nem kell könyvelni. A teljesítés halmozódását az előterjesztés nem kezeli, mivel a finanszírozási tételek esetén a halmozott adatoktól a statisztikai megfigyelés nem tud eltekinteni.

4


– Az Áhsz-ből jelenleg hiányoznak a hibajavítás szabályai, ezt a korábbi időszakban módszertani útmutató szabályozta. A beszámoló elkészítéséhez közeledve szükséges a jogszabály kiegészítése e témakörrel is. A megállapítani javasolt új 24/A. cím részletesen szabályozza, hogy mikor milyen időszakban javíthatók a mérlegfordulónapot követően a tárgyévi könyvelési adatok, illetve milyen esetekben szükséges a korábbi időszakok hibáit a tárgyévben javítani. – Az előző ponthoz kapcsolódóan az előterjesztés kijavítja a 17. melléklet több problémás rendelkezését. A javaslat rendezi a pénzkészlet változás levezetését az Áhsz. végrehajtására kiadott miniszteri rendelettel összhangban álló könyvelési tételeket feltételezve, egyértelműsíti, hogy a bevételi előirányzatok esetén a követelés meghaladhatja az előirányzat összegét, illetve kijavítja a melléklet 2. és 3. pontjában található elírásokat, és – a fentiekkel összhangban – kiveszi az egyeztetésből a betétműveleteket. – Az előterjesztés további pontosításokat tartalmaz a beszámoló elkészítésével, mellékleteivel, illetve az egyes rovatok tartalmi leírásával kapcsolatban. 2) Az Áhsz. 2015. január 1-jén hatályba lépő módosításai: – Az NGM-hez több javaslat is érkezett arra vonatkozóan, hogy a könyvviteli és nyilvántartási számlák tagozódása igazodjon a negyedéves mérlegjelentés sajátos, a beszámoló mérlegében nem szereplő alábontásaihoz (pl. részesedések, követelések, kötelezettségek). Ezen felül több szervezet jelezte, hogy a mérlegben bizonyos eszközök mérlegértékének kimutatásához (pl. immateriális javak, tartós részesedések, értékpapírok, készletek) az értékcsökkenés, értékvesztés számlák alábontása szükséges. A módosítás ezen javaslatokat átvezeti a számlatükrön annak érdekében, hogy a jogalkalmazók oldaláról minél kevesebb saját hatáskörű döntést legyen szükséges meghozni, a jogszabályi számlatükör minél jobban segítse a mérlegjelentések és a beszámolók kitöltését. – Ugyancsak több jelzés érkezett az NGM-hez, hogy a könyvelési programokat fejlesztő vállalkozások az egységes számlakeretben meghatározottaknál jóval részletesebb számlák használatára próbálják rávenni őket, elsősorban a költségvetési számvitel nyilvántartási számlái tekintetében. Mivel az NGM a piaci szereplők magatartását csak a jogszabályalkotáson keresztül tudja befolyásolni, az előterjesztés a helyzet kezelését oly módon rendezi, hogy a költségvetési számvitel nyilvántartási számlái tekintetében az előirányzatok és a követelések, kötelezettségvállalások nyilvántartási számláinak továbbontását megtiltja, a teljesítések esetén pedig csak a 15. mellékletben szereplő részletező jogcímek szerinti továbbontásra ad lehetőséget (a nyilvántartási ellenszámlák, valamint a mérleg és eredmény számlák továbbonthatósága nem változna). Felmerült javaslatként a teljesítés nyilvántartási számlák kötelező továbbontása is, ezt azonban nem érezzük szükségesnek, mivel lehetőséget kívánunk biztosítani továbbá is arra, hogy a részletező sorokat ne a nyilvántartási számlák, hanem más adatok (pl. partnerkód a szervezeti típusú továbbontásoknál) alapján töltsék ki a beszámolásra kötelezett szervezetek. Ezen felül a javaslat rögzíti azt is, hogy az egységes számlakerettől történő eltérés tilalma azt is jelenti, hogy az abban nem szereplő könyvviteli számlák nem nyithatóak meg. – A módosítás a pénzeszközöktől külön számlacsoportba gyűjti a lekötött bankbetéteket, megkülönböztetve a hosszú és rövid lejáratúakat. A javaslat egyszerűsíti a pénzeszközök könyvviteli számláinak tagolását, illetve megszünteti eszköz oldalon az idegen pénzeszköz fogalmát. Utóbbi – mivel nem a megjelenésre, hanem a forrásra utaló kategória – helye csak a források között lehet. Jelenleg, ha idegen pénzeszköznek minősülő befizetéseket fogadnak

5


költségvetési számlákon, az elszámolás nehézkes, mert vagy nem az idegen pénzeszközök (hanem pl. előlegek) között mutatják a kapott összeget ki, vagy egy bankszámlához több könyvviteli számlát rendelnek. Az előterjesztés ezt a helyzetet rendezi. – A felvezetőben elmondottak szerint az előterjesztés módosítja az egységes rovatrendet, valamint a mérleg és eredmény számlákat annak céljából, hogy azok alapján a mérlegjelentés A) és B) űrlapjai kitölthetők legyenek anélkül, hogy a jogszabályi számlatükröt tovább kelljen bontani. Ennek alapján módosul a beszámoló mérleg szerkezete is oly módon, hogy az a mérlegjelentéssel azonos sorokat tartalmazzon (természetesen azon sorok kivételével, amelyeknek év végén nem maradhat egyenlege). A rovatrendi változások főleg az állam és önkormányzatok finanszírozási elszámolásait (hitelek, értékpapírok, tulajdonosi kölcsönök), valamint a külföldi kapcsolatokat (EU, nemzetközi szervezetek kölcsönei, transzferei) érintik. A költségvetési tételek tekintetében 2 kiadási és 5 bevételi rovat felvételére került sor. – Újdonságot jelent az önkormányzati váltóügyletek elszámolásában, hogy a jövőben a váltó önkormányzat általi kibocsátását finanszírozási bevételként kell elszámolni a váltóval kiváltott kötelezettség egyidejű kiadásként történő elszámolása mellett. Ezáltal a váltóügyletek elszámolása összhangba került a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben foglalt adósságszabállyal. – Az előterjesztés segíti a gyakorlatot az egyes rovatok tartalmi értelmével összhangban annak megállapításával, hogy mely rovatok eseté nem kerülhet sor tárgyéven túli követelések, illetve kötelezettségek elszámolására. – A javaslat kiegészíti a 36. Sajátos elszámolások számlacsoport könyvviteli számláit egyrészt a korábban említett idegen pénzeszközöket forrás oldalon kiváltó számlával (letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre kapott pénzeszközök, nemzetközi támogatási programok pénzeszközei), másrészt a már beazonosított, de kiadásként vagy bevételként el nem számolható pénzmozgások számláival (túlfizetések, téves utalások, stb.) A gazdasági társaság alapítása, jegyzett tőkéjének emelése esetén a társaságnak ténylegesen átadott eszközök értékét a cégbírósági bejegyzés időpontjáig a 2014. évi szabályok alapján forrás oldalon, a nemzeti vagyon változásaként kellett elszámolni, ezek értékét viszont a jövőben eszköz oldalon, szintén a 36. számlacsoportban kell kimutatni. A bevételi oldallal összhangban a módosítás értelmében a letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átadott pénzeszközöket sem kell a jövőben kiadásként elszámolni, csak ha azt az átadó véglegesen átadja, elveszti. Ezzel mindkét pénzmozgási oldal elszámolása egyensúlyba kerül. – Az előterjesztés a jövőre hatályba lépő módosításoknál is több más pontosítást tartalmaz, elsősorban az egyes rovatok tartalmi leírásával és az Áhsz. mellékleteivel kapcsolatban. 3. Az államháztartás számvitelének változásaival kapcsolatos feladatokról, az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet módosításáról és az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról szóló 36/2014. (IX. 13.) NGM rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló miniszteri rendelet – Az Áhsz. 2015. évi változásaival kapcsolatban részletesen szabályozza a megváltozó elnevezésű könyvviteli és nyilvántartási számlák nyitásának rendjét.

6


– Az Áhsz-en végrehajtott módosításokat és a jogszabály alkalmazása során fellelt hiányosságok javítását átvezeti az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet szövegén. – Végrehajtottsága okán hatályon kívül helyezi az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról szóló 36/2014. (IX. 13.) NGM rendelet. 1.3. Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása A tervezettel érintett közfeladat nem változik. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Jogalkotás Az előterjesztés az Áhsz. módosítására tesz javaslatot. 2.2. Egyéb intézkedés Az előterjesztés elfogadása mellett szükséges a 38/2013. NGM rendelet módosítása is. 2.3. Alternatívák Az előterjesztésnek nincsenek alternatívái. 3. Kormányprogramhoz való viszony A javasolt módosítások a kormányprogram egyes pontjaihoz közvetett módon kapcsolódnak, megteremtve az azok végrehajtásához szükséges közpénzügyi feltételeket. 4. Előzmények, kapcsolódások Az előterjesztésnek nincsenek közvetlen előzményei és más egyeztetés alatt álló tervezettel kapcsolódásai. 5. Európai uniós kapcsolódások 5.1. A tervezetbeli szabályozás európai uniós jogi vonatkozásai A tervezetnek nincs európai uniós vonatkozása. 5.2.Előzetes véleményezési kötelezettség áll fenn az Európai Unió joga alapján. Előzetes véleményezési kötelezettség az Európai Unió joga alapján nem áll fenn. 5.3.A tervezet az EUMSZ. 107. C. cikke szerinti állami támogatást tartalmaz. Az előterjesztés az EUMSZ 107. C. cikke szerinti állami támogatást nem tartalmaz. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Az előterjesztést nem tárgyalja az Országgyűlés.

7


7. Társadalmi egyeztetés Az előterjesztés tárgyában társadalmi egyeztetésre nem került sor. 8. Közigazgatási egyeztetés és fennmaradt vitás kérdések

9. Hatásvizsgálati lap Az előterjesztéshez a hatásvizsgálati lap csatolásra került. 10. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező* *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató

igen/nem

Tárcaközlemény

igen/nem

Tárca által szervezett sajtótájékoztató

igen/nem

3. Fő üzenet (4-5 mondat) (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): [név], [beosztás];tel.: [+36x-xxx], e-mail: [[email protected]];

Az előterjesztő részéről nyilatkozó: 4. Részletes kommunikációs terv:

(A tájékoztatási célú szakmai és lakossági programok kifejtését tartalmazó kommunikációs terv. Célcsoport, fő üzenet, esetleges támadása az előterjesztésnek, tervezett időtartam, eszközrendszer és anyagi ráfordítás.) Kérem a Kormányt az előterjesztés elfogadására. Budapest, 2014. október Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter

8


HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta és elfogadta az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet módosításáról szóló előterjesztést és elrendeli az előterjesztés mellékletében szereplő tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.

9


1. melléklet a …/2014. számú kormány-előterjesztéshez

A Kormány …/2014. (….) Korm. rendelete az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 33. pontjában és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 11. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) A mérlegben a tartós részesedések között az olyan tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni, amelyeket abból a célból szereztek, hogy tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra) tegyenek szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjenek el. A tartós részesedéseken belül el kell különíteni az állam jegybanki részesedéseit, a tartós részesedéseket nem pénzügyi vállalkozásban, a tartós részesedéseket pénzügyi vállalkozásban, valamint a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok társulásokban való részesedéseit, valamint az egyéb tartós részesedéseket.” (2) Az Áhsz. 11. §-a a következő (9a)-(9c) bekezdéssel egészül ki: „(9a) A mérlegben a tartós részesedések nem pénzügyi vállalkozásban között a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaságban, valamint az Nvt. 2. mellékletében meghatározott nem nonprofit, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági társaságokban fennálló tartós részesedéseket (törvény alapján tartós állami részesedések nem pénzügyi vállalkozásban) és az egyéb nem nonprofit, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági társaságokban fennálló részesedéseket (tartós részesedések saját alapítású nem pénzügyi vállalkozásban) kell kimutatni. (9b) A mérlegben a tartós részesedések pénzügyi vállalkozásban között az Nvt. 2. mellékletében meghatározott nem nonprofit, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságokban fennálló tartós részesedéseket (törvény alapján tartós állami részesedések pénzügyi vállalkozásban) és az egyéb nem nonprofit, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaságokban fennálló részesedéseket (tartós részesedések saját alapítású pénzügyi vállalkozásban) kell kimutatni. (9c) Az egyéb tartós részesedések között kell kimutatni a nonprofit gazdasági társaságban fennálló tartós részesedéseket, a nemzetközi szervezetekben fennálló – az olyan nemzetközi szervezetekben meglévő tulajdonrészeket kell kimutatni, amely szervezetekhez Magyarország tőke-hozzájárulást teljesített – tartós részesedéseket, valamint a nem gazdasági társaságban, társulásban, nemzetközi szervezetben fennálló tulajdoni részesedést jelentő tartós befektetéseket a befektetési jegyek kivételével.”

10


(3) Az Áhsz. 11. § (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(10) A mérlegben a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kell kimutatni az olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyek lejárata, beváltása a mérleg fordulónapját követő költségvetési évben még nem esedékes, és azokat a mérleg fordulónapját követő költségvetési évben nem szándékoznak értékesíteni. A tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között el kell különíteni az államkötvényeket és a helyi önkormányzatok kötvényeit. (11) A mérlegben a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök között a tulajdonosnak, tulajdonosi joggyakorló szervezetnek azokat a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és azok értékhelyesbítését kell kimutatnia, amelyek üzemeltetését államháztartáson kívüli szervezetnek, személynek koncessziós szerződéssel átadta, vagy amelyekre államháztartáson kívüli szervezettel, személlyel vagyonkezelői szerződést kötött. A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök között el kell különíteni a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott immateriális javakat, tárgyi eszközöket és tartós részesedéseket, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat.” 2. § Az Áhsz. 12. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(12) A mérlegben a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között az olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat – ideértve a befektetési jegyeket is – kell kimutatni, amelyek lejárata, beváltása a mérleg fordulónapját követő költségvetési évben esedékes, vagy azokat a mérleg fordulónapját követő költségvetési évben értékesíteni szándékoznak. A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között el kell különíteni a kárpótlási jegyeket, a kincstárjegyeket, az államkötvényeket, a helyi önkormányzatok kötvényeit és a befektetési jegyeket.” 3. § (1) Az Áhsz. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A mérlegben a pénzeszközök között kell kimutatni a lekötött bankbetéteket, a pénztárakat, csekkeket, betétkönyveket, valamint a forintszámlákat és a devizaszámlákat.” (2) Az Áhsz. 13. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A mérlegben a lekötött bankbetéteken belül kell kimutatni a hosszú lejáratú – a mérleg fordulónapját követő költségvetési éven túl lejáró – forint és deviza lekötött bankbetéteket és a rövid lejáratú – a mérleg fordulónapját követő költségvetési évben lejáró – forint és deviza lekötött bankbetéteket.” (3) Az Áhsz. 13. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) A mérlegben a pénztárak, csekkek, betétkönyvek között kell kimutatni a forint- és valutapénztárakban kezelt készpénzt, valamint a pénzforgalmi betétkönyvekben kezelt pénzeszközöket, a csekkeket és az elektronikus pénzt. (4) A mérlegben a forintszámlák és a devizaszámlák között kell kimutatnia a számlatulajdonosnak a Kincstárban és a Kincstáron kívül forintban és devizában vezetett

11


fizetési és más bankszámlái – ideértve az Ávr. 145. § (3) bekezdése szerinti alszámlákat és a Kincstár által a társadalombiztosítási támogatásokhoz, európai uniós vagy más nemzetközi forrásból finanszírozott támogatási programokhoz vagy más lebonyolítási, fejezeti elszámolási, technikai feladatokhoz, illetve a finanszírozási bevételek és kiadások teljesítéséhez vezetett számlákat is – egyenlegét.” 4. § Az Áhsz. 14. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4a) A mérlegben az egyéb eszközök induláskori értéke és változásaiként a) a 2014. január 1-jén meglévő nem idegen pénzeszközök forrását – ide nem értve a tulajdonosi joggyakorló szervezeteket –, b) a nemzeti vagyonba nem tartozó egyéb eszközök 49/A-49/B. § szerinti változásait, c) a központi kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó fizetési számlák egyenlegének év végi nullára csökkentését a központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos beszámolási és könyvvezetési feladatokat ellátó szervezeteknél, valamint a Kincstárban a központi kezelésű előirányzatokhoz és a finanszírozási kiadások, bevételek kezeléséhez kapcsolódóan vezetett technikai, lebonyolítási, beszedési és finanszírozási számlák – a Kincstár belső szabályzatában foglalt rend szerinti – év végi egyenlegének összevezetését kell kimutatni.” 5. § Az Áhsz. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A 16. §-tól eltérően a vagyonkezelésbe vett eszközök – ideértve, ha a vagyonkezelői jog más vagyonkezelőtől való átvétellel, költségvetési szerv átalakításával, jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatban keletkezik, de ide nem értve, ha a vagyonkezelői jog vásárlással, saját előállítással keletkezik – és a tulajdonosi joggyakorló szervezetnél a más tulajdonosi joggyakorló szervezettől átvett eszköz bekerülési értéke az átadónál kimutatott bruttó érték. Az átadáskor az átadónak az eszköz bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését, értékvesztését, értékhelyesbítését a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök közé kell átvezetnie, az átvevőnek az átadónál az átadásig elszámolt értékcsökkenést, értékvesztést nyilvántartásba kell vennie.” 6. § Az Áhsz. 16. § (3c) és (3d) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3c) A használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésével összefüggésben idegen vállalkozó által végzett beruházás bekerülési értéke a bővített, megváltozott rendeltetésű, átalakított, megnövelt élettartalmú, teljesítőképességű eszköz üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkáknak az egységes rovatrend (3) bekezdés szerinti

12


rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára. (3d) A már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön idegen vállalkozó által végzett felújítási munkák esetén a felújítás bekerülési értéke az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítása érdekében a felújítás befejezéséig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkáknak az egységes rovatrend K71. Ingatlanok felújítása, K72. Informatikai eszközök felújítása, K73. Egyéb tárgyi eszközök felújítása rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára.” 7. § Az Áhsz. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A közhatalmi bevételekre vonatkozó követelések és az adók módjára behajtandó kis összegű követelések értékelése során az értékvesztés összege a kötelezettek együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással, azok csoportos értékelésével is meghatározható. Az egyszerűsített értékelési eljárás során az értékvesztést negyedévente, a tárgynegyedév utolsó napján fennálló, pénzügyileg nem rendezett közhatalmi bevételekre vonatkozó követelések és az adók módjára behajtandó kis összegű követelések után kell elszámolni.” 8. § Az Áhsz. 19. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (Az eszközök értékhelyesbítésére az Szt. 57. § (3) bekezdését és 58. § (1) és (5)–(9) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy) „c) a tartós részesedések után értékhelyesbítés csak a gazdasági társaságokban – ide nem értve az állam jegybankban fennálló részesedését – fennálló tartós részesedések után mutatható ki.” 9. § Az Áhsz. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A mérlegben a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel, növelve a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével. Az értékhelyesbítést külön kell kimutatni az eszközök értékhelyesbítésének forrásával azonos összegben. A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök után a terven felüli értékcsökkenést és az értékhelyesbítést a koncesszió jogosultja, a vagyonkezelő adatszolgáltatása alapján kell megállapítani.”

13


10. § (1) Az Áhsz. 25. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) A különféle egyéb eredményszemléletű bevételek között kell elszámolni anyagok, áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét és a (9a) bekezdés szerinti más különféle egyéb eredményszemléletű bevételeket.” (2) Az Áhsz. 25. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki: „(9a) A más különféle egyéb eredményszemléletű bevételek között kell elszámolni a) az egységes rovatrend B12. Elvonások és befizetések bevételei rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket, b) az egységes rovatrend B13. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson belülről, B410. Biztosító által fizetett kártérítés, B411. Egyéb működési bevételek, B51. Immateriális javak értékesítése, B52. Ingatlanok értékesítése, B53. Egyéb tárgyi eszközök értékesítése és B61. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson kívülről rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon követelésként nyilvántartott összegeket, c) a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott immateriális jószág, tárgyi eszköz – általános forgalmi adót nem tartalmazó – számlázott, megállapodás, csereszerződés szerinti értékét az átadás-átvétel időpontjában, d) az immateriális javak, a tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének, a követelések és a készletek értékvesztésének visszaírt összegét, és e) a szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott engedmény szerződés szerinti összegét.” 11. § (1) Az Áhsz. 26. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(11) A különféle egyéb ráfordítások között kell elszámolni az anyagok, áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözetének összegét, a kötelezett megszűnése és a más okból behajthatatlan követelés leírt összegét, valamint a (11a) bekezdés szerinti más különféle egyéb ráfordításokat.” (2) Az Áhsz. 26. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki: „(11a) A más különféle egyéb ráfordítások között kell elszámolni a) az egységes rovatrend K502. Elvonások és befizetések, K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre és K915. Központi, irányító szervi támogatás folyósítása rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket,

14


b) az egységes rovatrend K355. Egyéb dologi kiadások, K4. Ellátottak pénzbeli juttatásai, K501. Nemzetközi kötelezettségek, K503. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre, K507. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre, K509. Árkiegészítések, ártámogatások, K510. Kamattámogatások, K511. Működési célú támogatások az Európai Uniónak és K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket, ideértve a veszteség jellegű kerekítési különbözetet is, c) az előzetesen felszámított, le nem vonható általános forgalmi adót, d) az immateriális javak, a tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenésének, a követelések és a készletek értékvesztésének összegét, e) az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek a könyv szerinti értékét a követelés átruházásakor, és f) a szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag adott engedmény szerződés szerinti összegét.” 12. § (1) Az Áhsz. 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni a) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont részesedések könyv szerinti értékét, b) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás befejezésekor az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedés könyv szerinti értékét, c) a térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értékét a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben, és d) az (5a) bekezdés szerinti más rendkívüli ráfordításokat.” (2) Az Áhsz. 28. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) A más rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni a) az egységes rovatrend K84. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket, b) az egységes rovatrend K81. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson belülre, K85. Felhalmozási célú garancia-és kezességvállalásból származó kifizetés államháztartáson kívülre, K87. Lakástámogatás, K88. Felhalmozási célú támogatások az Európai Uniónak és K89. Egyéb felhalmozási célú

15


támogatások államháztartáson kívülre rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket, c) a behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés könyv szerinti értékét, d) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás befejezésekor az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnés miatt – a megszűnt részesedés ellenében – kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a kevesebb, e) az Szt. 86. § (6) bekezdés a), d) és e) pontjaiban, valamint (7) bekezdés b) pontjában nevesített gazdasági eseményeket.” 13. § Az Áhsz. 41. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az egységes rovatrend K513. Tartalékok rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számla kizárólag a kiadási előirányzatok nyilvántartására szolgáló számlára bontható tovább. A nyilvántartási számlán csak a 42. § (1) bekezdése szerint gazdasági események nyilvántartásba vétele történhet. (1b) A K916. Pénzeszközök betétként elhelyezése és a B817. Betétek megszüntetése rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák kizárólag a kiadási és bevételi előirányzatok, valamint a teljesítés nyilvántartására szolgáló számlákra bonthatók tovább.” 14. § (1) Az Áhsz. 43. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) Nem lehet költségvetési évet követően esedékes követelést nyilvántartani az egységes rovatrendnek a) a (13) bekezdés b) pontja szerinti, és b) a B8121. Forgatási célú belföldi értékpapírok beváltása, értékesítése, B8192. Rövid lejáratú tulajdonosi kölcsönök bevételei és B821. Forgatási célú külföldi értékpapírok beváltása, értékesítése rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon.” (2) Az Áhsz. 43. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki: „(7a) Nem lehet költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget nyilvántartani az egységes rovatrendnek a) a (6) bekezdés és (13) bekezdés a) pontja szerinti, és b) a K9112. Likviditási célú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásnak, K9113. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök törlesztése pénzügyi vállalkozásnak, K9121.

16


Forgatási célú belföldi értékpapírok vásárlása, K91232. Befektetési célú belföldi értékpapírok vásárlása, K9124. Éven belüli lejáratú belföldi értékpapírok beváltása, K921. Forgatási célú külföldi értékpapírok vásárlása, K922. Befektetési célú külföldi értékpapírok vásárlása rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon.” (3) Az Áhsz. 43. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(10) Ha a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács a Stabilitási tv. szerinti engedéllyel váltó kibocsátásával egyenlít ki valamely végleges kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget, az eredeti kötelezettségvállaláshoz, más fizetési kötelezettséghez kapcsolódó rovathoz tartozó teljesítés nyilvántartási számlán a váltó kamatot nem tartalmazó összegének megfelelő kiadási teljesítést, a B84. Váltóbevételek rovathoz kapcsolódó nyilvántartási számlákon követelést és bevételi teljesítést, valamint a K94. Váltókiadások rovathoz kapcsolódó nyilvántartási számlán végleges kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget kell nyilvántartásba venni. A váltó kiegyenlítését K94. Váltókiadások rovathoz kapcsolódó teljesítés nyilvántartási számlán kell nyilvántartásba venni.” (4) Az Áhsz. 43. § (13) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: (Kizárólag a teljesítéssel egyidejűleg, a (12) bekezdés szerint lehet) „a) kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget nyilvántartani az egységes rovatrend K913. Államháztartáson belüli megelőlegezések folyósítása és K915. Központi, irányító szervi támogatás folyósítása, b) követelést nyilvántartani az egységes rovatrend B11. Önkormányzatok működési támogatásai, B15. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülről, B21. Felhalmozási célú önkormányzati támogatások, B24. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülről, B811. Hitel-, kölcsönfelvétel pénzügyi vállalkozástól, B8122. Éven belüli lejáratú Forgatási célú belföldi értékpapírok kibocsátása, B8124. Éven túli lejáratú belföldi értékpapírok kibocsátása, B813. Maradvány igénybevétele, B814. Államháztartáson belüli megelőlegezések, B816. Központi, irányító szervi támogatás, B818. Központi költségvetés sajátos finanszírozási bevételei, B823. Külföldi értékpapírok kibocsátása, B824. Hitelek, kölcsönök felvétele külföldi kormányoktól és nemzetközi szervezetektől, B825. Hitelek, kölcsönök felvétele külföldi pénzintézetektől, B83. Adóssághoz nem kapcsolódó származékos ügyletek bevételei és B84. Váltóbevételek,” (rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon.) (5) Az Áhsz. 43. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki: „(15) A 48. § (8) bekezdés c) pontja szerint szervezet által előírt követeléseket, vállalt kötelezettségeket, továbbá azok változásait, a változás jogcímeit a bevételt beszedő, kifizetést teljesítő szervezet által küldött elszámolás alapján kell nyilvántartásba venni. A bevételt beszedő, kifizetést teljesítő szervezet az elszámolást legkésőbb a tárgyhót követő hónap 20áig küldi meg. A könyvelés alapjául a megküldött elszámolás szolgál.”

17


15. § Az Áhsz. 44. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2a) A (2) bekezdés a)–e) és g) pontja szerinti bevételeket és kiadásokat, valamint az azokhoz kapcsolódó más – a 36. Sajátos elszámolások számlacsoport könyvviteli számláin elszámolandó – pénzforgalmat a bevételt beszedő, kifizetést teljesítő szervezet által küldött elszámolás alapján kell nyilvántartásba venni, illetve a pénzügyi számvitelben könyvelni. A bevételt beszedő, kifizetést teljesítő szervezet az elszámolást legkésőbb a tárgyhót követő hónap 20-áig küldi meg. A könyvelés alapjául a megküldött elszámolás szolgál.” 16. § Az Áhsz. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés szerinti elszámolásokra, az általános forgalmi adó sajátos könyvviteli elszámolására, valamint az államháztartás sajátosságai miatt felmerülő más – tartalmilag követelés vagy kötelezettség jellegű – elszámolásokra az egységes számlakeret 36. Sajátos elszámolások számlacsoportjának könyvviteli számlái, ezen belül a pénzeszközök átvezetései, az azonosítás alatt álló tételek, az általános forgalmi adó elszámolásai, a követelés és kötelezettség jellegű sajátos elszámolások, valamint az egyéb sajátos eszközoldali és forrásoldali elszámolások szolgálnak.” 17. § (1) Az Áhsz. 48. § (8) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki: (A követelés jellegű sajátos elszámolások között kell elszámolni) „h) a gazdasági társaság alapítása, jegyzett tőkéjének emelése esetén a társaságnak ténylegesen átadott pénzeszközök és más eszközök értékét a cégbírósági bejegyzés időpontjáig, i) a letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átadott pénzeszközöket, valamint a szerződés megerősítésével, szerződésszegéssel kapcsolatban nem véglegesen adott pénzbiztosítékokat (például foglaló, kötbér) az adott pénzeszköz visszaadásáig vagy kiadásként történő elszámolásáig.” (2) Az Áhsz. 48. § (10) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A kötelezettség jellegű sajátos elszámolások között kell elszámolni) „a) a kapott előlegeket az előleggel történő elszámolásig, visszatérítéséig, amelyek a kapott túlfizetésekből, a téves és visszajáró befizetésekből – ideértve a 40. § (2) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése szerint visszatérítendő költségvetési bevételeknek a 40. § (4) bekezdése szerint elszámolt összegét is –, valamint az egyéb kapott előlegekből – így különösen a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során a vevőktől kapott, általános forgalmi adót nem tartalmazó előlegekből, valamint az utólagos elszámolásra átvett pénzeszközökből – állnak,”

18


(3) Az Áhsz. 48. § (10) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki: (A kötelezettség jellegű sajátos elszámolások között kell elszámolni) „h) a letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközöket, valamint a szerződés megerősítésével, szerződésszegéssel kapcsolatban nem véglegesen kapott pénzbiztosítékokat (például foglaló, kötbér) a kapott pénzeszköz visszaadásáig vagy bevételként történő elszámolásáig, i) az egyéb sajátos kötelezettség jellegű sajátos elszámolásokat, ezen belül ia) nemzetközi támogatási programok pénzeszközeiként az Áht. 20. § (1) bekezdése szerinti, még fel nem használt pénzeszközöket, és az Európai Uniótól vagy más nemzetközi szervezetektől érkező olyan támogatásokat, amelyek végső kedvezményezettje valamely államháztartáson kívüli szervezet, személy, és a költségvetésben bevételként és kiadásként nincsenek megtervezve, ib) az Államadósság Kezelő Központ Zrt-nél elhelyezett fedezeti betétek között a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti, külföldi pénzintézetek által, származékos műveletek különbözeteként elhelyezett fedezeti betétek összegét.” 18. § (1) Az Áhsz. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az egységes számlakeretet a 16. melléklet állapítja meg. Az egységes számlakerettől nem lehet eltérni, az abban meghatározott könyvviteli és nyilvántartási számláktól eltérő új könyvviteli és nyilvántartási számlát nem lehet megnyitni.” (2) Az Áhsz. 51. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A könyvviteli számlák és az egységes számlakeret 00. és 01–04. számlacsoportjában meghatározott nyilvántartási számlák saját hatáskörben további részletező könyvviteli és nyilvántartási számlákra alábonthatók, az egységes számlakeretben meghatározott esetekben alábontandók. (1b) Az egységes számlatükörben meghatározott előirányzatok és követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartására szolgáló számlák további részletező nyilvántartási számlákra saját hatáskörben sem bonthatók alá. A teljesítések nyilvántartására szolgáló számlák – saját hatáskörben, döntés alapján – kizárólag a 15. mellékletben az egyes rovatok leírásánál a bevételek és kiadások éves költségvetési beszámolóban szerepeltetendő – „ebből:” jelzéssel feltüntetett – részletező jogcímeihez igazodó nyilvántartási számlákra bonthatók tovább.”

19


19. § Az Áhsz. az 54. §-át követően a következő 24/A. címmel egészül ki: „24./A. A hibák javítása 54/A. § (1) A beszámolóval le nem zárt 7. § szerinti időszakkal kapcsolatos hibákat a könyvelés keretében, a hibát okozó tétel visszakönyvelésével és a helyes tétel e rendeletnek megfelelő könyvelésével kell javítani. (2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a beszámolóval le nem zárt 7. § szerinti időszak mérlegfordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között feltárt hibákat a hibát okozó tétel visszakönyvelésével, mérlegfordulónapi kelettel kell javítani. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a mérlegkészítés időpontja és a beszámoló jóváhagyása között a beszámoló jóváhagyására jogosult a részére megküldött beszámoló javítását rendeli el. (3) A mérlegfordulónap után feltárt, a költségvetési számvitel előirányzatok és teljesítések nyilvántartására szolgáló nyilvántartási számláit érintő hibák a 39. § (1) bekezdés a) pontja szerinti időpontig a (2) bekezdés szerint javíthatók. (4) Ha a Kincstár az éves költségvetési beszámolók 35. § szerinti felülvizsgálata során elrendeli a benyújtott éves költségvetési beszámoló javítását, a 7. § szerinti időszak könyvelését – ha szükséges – a (2) bekezdés szerint kell javítani. A felülvizsgálat során a Kincstár nem rendelhet el a (3) bekezdés szerinti nyilvántartási számlákat érintő javításokat, azokra erre hivatkozással nem könyvelhető módosítás. (5) Az államháztartásért felelő miniszter által irányított minisztérium az irányító szerv kérelemére, a Kincstár javaslatára, vagy saját hatáskörben a benyújtott éves költségvetési beszámolók vizsgálata során a mérlegfordulónapot követő évben elrendelheti az éves költségvetési beszámoló és ezzel összefüggésben a (3) bekezdés szerinti nyilvántartási számlákat érintő hibák javítását. 54/B. § (1) A mérlegkészítés időpontját követően – az 54/A. § szerint az irányító szerv, a Kincstár vagy az államháztartásért felelő miniszter által irányított minisztérium által elrendelt javítások kivételével – a feltárt hibákat a feltárás időszakának könyvelése keretében kell könyvelni a hibát okozó tétel visszakönyvelésével, a helyes tétel e rendeletnek megfelelő könyvelésével kell javítani. (2) A feltárt hiba miatt az előző időszakok éves költségvetési beszámolója nem javítható és nem küldhető meg újra a Kincstárnak, azonban a jelentős összegű hibák eszközökre és forrásokra, valamint az eredményre gyakorolt hatását a hiba javításának időszakát lezáró éves költségvetési beszámolóban a 9. § (2) bekezdése és a 23. § (2) bekezdése szerint be kell mutatni.” 20. § (1) Az Áhsz. 1. 5. melléklete az 1. melléklet, 2. 9. melléklete a 2. melléklet,

20


3. 10. melléklete a 3. melléklet, 4. 11. melléklete az 5. melléklet, 5. 15. melléklete a 7. melléklet, 6. 16. melléklete a 9. melléklet szerint módosul. (2) Az Áhsz. 17. melléklete helyébe a 10. melléklet lép. (3) Az Áhsz. 1. 10. melléklete a 4. melléklet, 2. 12. melléklete a 6. melléklet, 3. 15. melléklete a 8. melléklet, 4. 17. melléklete a 11. melléklet szerint módosul. 21. § (1) Az Áhsz. 1. 7. § (5) bekezdésében a „társulás éves költségvetési” szövegrész helyébe a „társulás, nemzetiségi önkormányzat éves költségvetési” szöveg, 2. 10. § (2) bekezdésében az „és forgóeszközöket, valamint” szövegrész helyébe az „és forgóeszközöket – ideértve a jogszabályi vagy szerződéses feltételek teljesítése esetén a jövőben tulajdonába kerülő, de a tevékenység folytatásához már átvett eszközöket is –, a más tulajdonában álló tárgyi eszközökön végzett és át nem adott beruházások és felújítások aktivált értékét, valamint” szöveg, 3. 10. § (3) bekezdésében a „felújításokat, valamint beszerzett – jogszabály vagy megállapodás alapján a kezelő szerv vagyonkezelésébe kerülő – nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és forgóeszközöket, kell” szövegrész helyébe a „felújításokat, azok aktivált értékét, valamint a beszerzett – jogszabály vagy megállapodás alapján a kezelő szerv vagyonkezelésébe kerülő – nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és forgóeszközöket kell” szöveg, 4. 11. § (5) bekezdésében az „ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek és a tenyészállatok” szövegrész helyébe a „tárgyi eszközök” szöveg, 5. 11. § (6) bekezdésében az „az Szt. 3. § (4) bekezdés 8. pontja szerinti munkák” szövegrész helyébe az „a mérlegben szereplő és a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön végzett felújítások” szöveg, 6. 11. § (11) bekezdésében a „szerződést kötött. Az átadáskor az eszköz bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését, értékvesztését, értékhelyesbítését a koncesszióba,

21


vagyonkezelésbe adott eszközök közé kell átvezetni.” szövegrész helyébe a „szerződést kötött.” szöveg, 7. 14. § (2) bekezdésében az „értékét és változásait” szövegrész helyébe az „értékét” szöveg, 8. 15. § (3a) bekezdésében a „tulajdonosnál – az állami vagyon esetén a tulajdonosi joggyakorló szervezetnél – az államháztartáson” szövegrész helyébe a „tulajdonosnál, tulajdonosi joggyakorló szervezetnél az államháztartáson” szöveg, 9. 16. § (3) bekezdésében az „eszközök bekerülési értéke” szövegrész helyébe az „eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke” szöveg, 10. 16. § (3a) bekezdésében a „munkák bekerülési értéke” szövegrész helyébe a „munkák esetén a beruházás, felújítás bekerülési értéke” szöveg, 11. 16. § (7) bekezdésében a „vásárolt készletek bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése vagy K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése rovatokhoz” szövegrész helyébe a „vásárolt anyagok bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése, K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése és – a reprezentációs készletek, üzleti ajándékok beszerzésével kapcsolatosan – a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatokhoz, a vásárolt áruk bekerülési értéke a K313. Árubeszerzés rovathoz” szöveg, 12. 19. § (2) bekezdés b) pontjában a „meg.” szövegrész helyébe a „meg,” szöveg, 13. 26. § (4) bekezdésében a „között kell kimutatni az egységes rovatrend K313. Árubeszerzés rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összegeket” szövegrész helyébe a „között az Szt. 78. § (5) bekezdése szerinti gazdasági eseményeket kell kimutatni” szöveg, 14. 30/A. § a) pontjában a „február 15-e” szövegrész helyébe a „február 28-a” szöveg, 15. 30/A. § f) pontjában a „május 31-e” szövegrész helyébe a „június 30-a” szöveg, 16. 32. § (4) bekezdésében a „nyújtja be a Kincstárnak. A Kincstár az országos nemzetiségi önkormányzatok és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek éves költségvetési beszámolóját további tíz napon belül továbbítja a nemzetiségpolitikáért felelős miniszternek.” szövegrész helyébe a „nyújtja be a Kincstárnak.” szöveg, 17. 44. § (4) bekezdésében az „a központosított illetményszámfejtés szabályairól szóló 422/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: KIR rendelet) 29/A. § a)-d) pontja szerint megküldött könyvelési értesítő vagy más adatszolgáltatás szerint” szövegrész helyébe az „az Ávr. 62/F. § (1) bekezdése szerint megküldött könyvelési értesítő vagy az Ávr. 62/C. § (5) bekezdése és 62/E. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatások alapján” szöveg, 18. 44. § (4) bekezdésében az „a KIR rendelet 23. § (5) és (6) bekezdése szerint” szövegrész helyébe az „az Ávr. 62/F. § (2) és (3) bekezdése szerint” szöveg,

22


19. 47. § (3) bekezdésében a „tulajdonos – az állami vagyon esetén ide értve a törvényben kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezetet is – államháztartáson” szövegrész helyébe a „tulajdonos, tulajdonosi joggyakorló szervezetet államháztartáson” szöveg, 20. 48. § (3) bekezdésében a „házipénztár” szövegrész helyébe a „pénztárak, csekkek, betétkönyvek” szöveg, 21. 48. § (7) bekezdésében az „időpontjáig a (3) bekezdés” szövegrész helyébe az „időpontjáig – a 39. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartási számlákat érintő esetben az ott megjelölt határidőig – a (3) bekezdés” szöveg, 22. 48. § (8) bekezdés f) pontjában a „kifizetését a finanszírozó szervezet által történő megtérítésig, és” szövegrész helyébe a „kifizetését és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai egymás közötti elszámolásait a finanszírozó által történő megtérítésig” szöveg, 23. 48. § (10) bekezdés f) pontjában az „ellátások kifizetésének megtérítésére vonatkozó kötelezettséget a finanszírozó szervezetnél annak megtérítéséig, és” szövegrész helyébe az „ellátások és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai egymás közötti elszámolásai kifizetésének megtérítésére vonatkozó kötelezettséget a finanszírozó szervezetnél annak megtérítéséig,” szöveg, 24. 49. § (4) bekezdésében a „pénzforgalmát saját elemi költségvetésében bevételként” szövegrész helyébe a „pénzforgalmát a saját nyilvántartási számláin bevételként” szöveg, 25. 50. § (2) bekezdés d) pontjában a „tulajdonosnak – az állami vagyon esetén a törvényben kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezetnek – a vagyonkezelésbe” szövegrész helyébe a „tulajdonosnak, tulajdonosi joggyakorló szervezetnek a vagyonkezelésbe” szöveg, 26. 1. melléklet 8. pontjában az „1. cím 2. alcím 4. jogcímcsoportjába és a 2. cím” szövegrész helyébe az „1. cím 1. alcím 3. jogcímcsoportjába, 1. cím 2. alcím 4. jogcímcsoportjába és 2. cím” szöveg lép. (2) Az Áhsz. 1. 10. § (1) bekezdésében a „törvény” szövegrész helyébe a „törvény (a továbbiakban: Nvt.)” szöveg, 2. 14. § (1) bekezdésében a „kötelezettségeket, a 48. § (11) bekezdése szerinti egyéb sajátos forrásoldali elszámolásokat, a kincstári” szövegrész helyébe a „kötelezettségeket, a kincstári” szöveg, 3. 14. § (4a) bekezdésében a „meglévő nem idegen pénzeszközök” szövegrész helyébe a „meglévő – e rendelet 2014. január 1-jén hatályos rendelkezései szerint nem idegen – pénzeszközök” szöveg, 4. 14. § (12) bekezdésében, 25. § (8) bekezdésében a „B63.” szövegrész helyébe a „B65.” szöveg, 5. 16. § (6) bekezdésében a „K9123” szövegrész helyébe a „K9122” szöveg,

23


6. 28. § (2) bekezdésében a „B73” szövegrész helyébe a „B75” szöveg, 7. 30. § (3) bekezdés a) pontjában az „a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény” szövegrész helyébe az „az Nvt.” szöveg, 8. 40. § (1) bekezdésében az „egységes rovatrend szerint kell nyilvántartani. Az egységes rovatrendtől nem lehet eltérni, azonban az egyes rovatok saját hatáskörben további részletező tételekre alábonthatók” szövegrész helyébe az „egységes rovatrend szerint kell nyilvántartani” szöveg, 9. 41. § (1) bekezdésében a „vezetni, valamennyi” szövegrész helyébe a „vezetni, az (1a) és (1b) bekezdésben meghatározott kivétellel valamennyi” szöveg, 10. 41. § (1b) bekezdésében a „K916. Pénzeszközök betétként elhelyezése és a B817. Betétek megszüntetése” szövegrész helyébe a „K916. Pénzeszközök lekötött bankbetétként elhelyezése és a B817. Lekötött bankbetétek megszüntetése” szöveg, 11. 41. § (2) bekezdésében a „K511. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre és K88. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre” szövegrész helyébe a „K512. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre és K89. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre” szöveg, 12. 43. § (6) bekezdésében a „K86. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre rovatokhoz” szövegrész helyébe a „K86. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre, K918. Központi költségvetés sajátos finanszírozási kiadásai, K919. Tulajdonosi kölcsönök kiadásai, K93. Adóssághoz nem kapcsolódó származékos ügyletek kiadásai rovatokhoz” szöveg, 13. 43. § (12) bekezdésében az „a teljesítéssel egyező összegű követelést” szövegrész helyébe az „a 41. § (1b) bekezdése szerinti rovatok kivételével a teljesítéssel egyező összegű követelést” szöveg, 14. 44. § (2) bekezdés b) pontjában az „a 48. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 43. § (10) bekezdése szerinti váltó kibocsátásakor, a 48. § (5) bekezdése” szöveg, 15. 45. § (3) bekezdésében a „számlák további tagolásával” szövegrész helyébe a „számlák 51. § (1a) bekezdése szerinti további tagolásával” szöveg, 16. a 48. § (2) bekezdésében a „sajátos eszközoldali és forrásoldali elszámolások” szövegrész helyébe a „sajátos eszközoldali elszámolások” szöveg, 17. 48. § (8) bekezdés a) pontjában az „a 40. § (2) bekezdés a) pontja szerint visszatérítendő költségvetési kiadásoknak a 40. § (4) bekezdése szerint elszámolt összegéből, valamint” szövegrész helyébe az „a teljesített túlfizetésekből, téves és visszajáró kifizetésekből – ideértve a 40. § (2) bekezdés a) pontja szerint visszatérítendő költségvetési kiadásoknak a 40. § (4) bekezdése szerint elszámolt összegét is –, valamint” szöveg, 18. a 48. § (8) bekezdés g) pontjában a „megtérítéséig.” szövegrész helyébe a „megtérítéséig,” szöveg,, 19. 48. § (10) bekezdés g) pontjában az „évéig.” szövegrész helyébe az „évéig,” szöveg,

24


20. 14. melléklet VI. pont 1. alpont l) alpontjában és VII. pont 1. alpont p) alpontjában az „a nemzeti vagyonról szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Nvt.” szöveg, 21. 14. melléklet VIII. pont 1. alpont i) alpontjában és VIII. pont 2. alpont i) alpontjában a „nemzeti vagyonról szóló törvény” szövegrész helyébe az „Nvt.” szöveg lép. 22. § (1) Hatályát veszti az Áhsz. 42. § (2) bekezdése. (2) Hatályát veszti az Áhsz. 48. § (11) bekezdése és 49. § (1)–(3) bekezdése. 23. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Az 1-3. §, a 10-12. §, a 14. §, a 15. §, a 17. §, a 18. §, a 20. § (1) és (2) bekezdése, a 21. § (2) bekezdése, a 22. § (2) bekezdése, az 1-3. melléklet, az 5. melléklet, a 7. melléklet, a 9. melléklet, valamint a 10. melléklet 2015. január 1-jén lép hatályba.

25


2. melléklet a …/2014. számú kormány-előterjesztéshez

A nemzetgazdasági miniszter .../2014. (...) NGM rendelete az államháztartás számvitelének változásaival kapcsolatos feladatokról, az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet módosításáról és az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról szóló 36/2014. (IX. 13.) NGM rendelet hatályon kívül helyezéséről Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (3) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Az államháztartás számvitelének változásaival kapcsolatos feladatok 1. § (1) E rendelet hatályba lépését követően a) a 059162. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség pénzeszközök betétként elhelyezésére és a 098172. Követelés betétek megszüntetésére nyilvántartási számlák egyenlegét a 0022. Költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámlával szemben meg kell szüntetni, b) a 059161. Pénzeszközök betétként elhelyezése előirányzata és a 098171. Betétek megszüntetése előirányzata nyilvántartási számlák egyenlegét a 001. Előirányzat nyilvántartási ellenszámlával szemben az eredeti előirányzat összegéig le kell csökkenteni. 2. § (1) Az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról szóló 36/2014. (IX. 13.) NGM rendelet alapján elkészített rendező mérlegben az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokról az előlegek közé átvezetett összegeket, valamint az abban kimutatott helyi adó túlfizetéseket – ha 2014. december 31-éig nem kerültek kivezetésre – 2015. január 1-jétől az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról szóló 36/2014. (IX. 13.) NGM rendelet 2014. december 31-én hatályos 10. § (2) és (4) bekezdése szerint kell könyvelni. (2) A nyilvántartási számlák 2015. évi nyitása során nem lehet megnyitni az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 43. § (13) bekezdés b) pontjában meghatározott rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák 2014. évi záró egyenlegét, amelyek esetén a 2014. évben hatályos szabályok elején követelést a teljesítést megelőzően is nyilvántartásba lehetett venni. (3) A könyvviteli számlák 2015. évi nyitása során a 2014. december 31-én a 33. Fizetési számlák számlacsoport könyvviteli számláinak záró egyenlegében rövid lejáratú lekötött bankbetétként és azok értékvesztéseként kimutatott összeget a 33. Forintszámlák és

26


devizaszámlák könyvviteli számláin kell megnyitni és azt a nyitást követően a 312. Rövid lejáratú lekötött bankbetétek és a 3182. Rövid lejáratú lekötött bankbetétek értékvesztése és annak visszaírása könyvviteli számláira átkönyvelni. (4) A könyvviteli számlák 2015. évi nyitása során a 2014. december 31-én a 331. Kincstáron kívüli forintszámlák számlacsoport könyvviteli számlái záró egyenlegét a 3311. Kincstáron kívüli forintszámlák és a 3318. Kincstáron kívüli forintszámlák értékvesztése és annak visszaírása könyvviteli számlákon, a 332. Kincstári forintszámlák számlacsoport könyvviteli számláinak záró egyenlegét a 3312. Kincstárban vezetett forintszámlák könyvviteli számlán, a 333. Devizaszámlák számlacsoport könyvviteli számlái záró egyenlegét a 332. Devizaszámlák számlacsoport könyvviteli számláin kell megnyitni. (5) A könyvviteli számlák 2015. évi nyitása során a 2014. december 31-én a 34. Idegen pénzeszközök számlacsoport könyvviteli számláinak záró egyenlegét a 33. Forintszámlák és devizaszámlák számlacsoport könyvviteli számláin, a 368. Egyéb sajátos forrásoldali elszámolások könyvviteli számla záró egyenlegét a 3678. Letétre, megőrzésre, fedezetkezelésre átvett pénzeszközök, biztosítékok és a 36791. Nemzetközi támogatási programok pénzeszközei könyvviteli számlákon kell megnyitni. (6) A könyvviteli számlák 2015. évi nyitása során a 2014. december 31-én a 36515. Egyéb adott előlegek könyvviteli számla záró egyenlegét a 36514. Igénybe vett szolgáltatásra adott előlegek és a 36516. Túlfizetések, téves és visszajáró kifizetések könyvviteli számlákon, a 365185. Egyéb adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása könyvviteli számla záró egyenlegét a 365184. Igénybe vett szolgáltatásra adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása és a 3651856. Túlfizetések, téves és visszajáró kifizetések értékvesztése és annak visszaírása könyvviteli számlákon kell megnyitni. (7) A könyvviteli számlák 2015. évi nyitása során a 2014. december 31-én a 412. Nemzeti vagyon változása könyvviteli számla záró egyenlegében a gazdasági társaság alapítása, jegyzett tőkéjének emelése miatt a társaságnak ténylegesen átadott eszközök értékeként kimutatott összeget ezen a könyvviteli számlán kell megnyitni és azt a nyitást követően a 3658. Gazdasági társaság alapítása, jegyzett tőkéjének emelése esetén a társaságnak ténylegesen átadott eszközök könyvviteli számláira átkönyvelni. (8) A nyilvántartási számlák 2015. évi nyitása során a 2014. december 31-én a) 055112. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre nyilvántartási számla záró egyenlegét a 055112. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség működési célú támogatásokra az Európai Uniónak és a 055122. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség egyéb működési célú támogatásokra államháztartáson kívülre nyilvántartási számlán, b) a 05882. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség egyéb felhalmozási célú támogatásokra államháztartáson kívülre nyilvántartási számla záró egyenlegét a 05882. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség felhalmozási célú támogatásokra az Európai Uniónak és a 05892. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség egyéb felhalmozási célú támogatásokra államháztartáson kívülre nyilvántartási számlán, c) a 0591222. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség forgatási célú belföldi értékpapírok beváltására nyilvántartási számla záró egyenlegét a 0591232. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség kincstárjegyek beváltására és a 0591242.

27


Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség éven belüli lejáratú belföldi értékpapírok beváltására nyilvántartási számlán, d) a 0591232. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség befektetési célú belföldi értékpapírok vásárlására nyilvántartási számla záró egyenlegét a 0591222. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség befektetési célú belföldi értékpapírok vásárlására nyilvántartási számlán, e) a 0591242. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség befektetési célú belföldi értékpapírok beváltására nyilvántartási számla záró egyenlegét a 0591252. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség belföldi kötvények beváltására és a 0591262. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség éven túli lejáratú belföldi értékpapírok beváltására nyilvántartási számlán, f) a 059242. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség külföldi hitelek, kölcsönök törlesztésére nyilvántartási számla záró egyenlegét a 059242. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség hitelek, kölcsönök törlesztésére külföldi kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek és a 059252. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség hitelek, kölcsönök törlesztésére külföldi pénzintézeteknek nyilvántartási számlán, g) a 094102. Követelés egyéb működési bevételekre nyilvántartási számla záró egyenlegét a 094102. Követelés biztosító által fizetett kártérítésre és a 094112. Követelés egyéb működési bevételekre nyilvántartási számlán, h) a 09622. Követelés működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről nyilvántartási számla záró egyenlegét a 09622. Követelés működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére az Európai Uniótól, 09632. Követelés működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére kormányoktól és más nemzetközi szervezetektől és a 09642. Követelés működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről nyilvántartási számlán, i) a 09632. Követelés egyéb működési célú átvett pénzeszközökre nyilvántartási számla záró egyenlegét a 09652. Követelés egyéb működési célú átvett pénzeszközökre nyilvántartási számlán, j) a 09722. Követelés felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről nyilvántartási számla záró egyenlegét a 09722. Követelés felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére az Európai Uniótól, 09732. Követelés felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére kormányoktól és más nemzetközi szervezetektől és a 09742. Követelés felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson kívülről nyilvántartási számlán kell megnyitni. (9) A könyvviteli és nyilvántartási számlák 2015. évi nyitása során a (3)–(8) bekezdésekben nem nevesített megváltozó elnevezésű könyvviteli és nyilvántartási számlákat a 2014. december 31-én azonos számmal lezárt könyvviteli és nyilvántartási számlákon kell megnyitni. Ha a könyvviteli számla az egységes számlatükör 2015. évi módosításával

28


részletesebb – több könyvviteli számlával alábontott –, a nyitást a részletesen alábontott könyvviteli számlákra kell elvégezni. (10) A nyilvántartási számlák 2015. évi nyitását követően a váltóval rendelkező helyi önkormányzatnak, nemzetiségi önkormányzatnak, társulásnak el kell végeznie az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 43. § (10) bekezdése szerinti elszámolást. 2. Az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet módosítása 3. § (1) Az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. (2) Az R. 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul. 4. § (1) Az R. 1. 1. melléklet I. fejezet B), D), I) és K) címeinek címében a „költségvetési évet követő években esedékes” szövegrész helyébe a „költségvetési évet követően esedékes” szöveg, 2. 1. melléklet I. fejezet K) cím 1-4. pontjában a „költségvetési évet követő években esedékes” szövegrész helyébe a „költségvetési évet követően esedékes” szöveg, 3. 1. melléklet III. fejezet Növekedések J) címének címében a „bérleti dj” szövegrész helyébe a „bérleti díj” szöveg, 4. 1. melléklet III. fejezet Csökkenések I) címének címében a „Tárgyévben használatba vett” szövegrész helyébe a „Használatba vett” szöveg, 5. 1. melléklet IX. fejezet A) cím 9. pontjában az „1. pontja szerint” szövegrész helyébe az „1. pontja és e cím 5. pont b) alpontja szerint” szöveg, 6. 1. melléklet IX. fejezet A) cím 11. pontjában az „1. pontja szerint” szövegrész helyébe az „1. pontja és e cím 5. pont b) alpontja szerint” szöveg lép. (2) Az R. 1. melléklet VII. fejezet A) címének címében a „Hosszú lejáratú betétel elszámolása” szöveg helyett a „Betétek elszámolása” szöveg lép. 5. § (1) Hatályát veszti az R. 1. melléklet XI. fejezet D) cím 4. pontja. (2) Hatályát veszti az R. 1. melléklet VII. fejezet AB) címe.

29


3. Az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról szóló 36/2014. (IX. 13.) NGM rendelet hatályon kívül helyezése 6. § Hatályát veszti az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról szóló 36/2014. (IX. 13.) NGM rendelet. 4. Záró rendelkezések 7. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. §, a 3. § (2) bekezdése, a 4. § (2) bekezdése, az 5. § (2) bekezdése, a 6. § és a 2. melléklet 2015. január 1-jén lép hatályba.

30

ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére

Recommend Documents