Előterjesztés. a Kormány részére

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

MINISZTERELNÖKSÉGET VEZETŐ MINISZTER XXII-3/

/(2015) A 2011. évi CXII. törvény 27. §. (5) bek. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2015. június

Előterjesztés a Kormány részére egyes államigazgatási feladat- és hatásköröknek a járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz telepítéséhez szükséges intézkedésekről

Budapest, 2015. június

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

EGYEZTETÉSI LAP 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: közigazgatási államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja

.

2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje/jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény

egyetért

nem ért egyet

nem adott véleményt

észrevétele maradt fenn

BM NGM EMMI NFM HM KKM IM FM 2.2. Egyéb állami szervek (Kúria, Legfőbb Ügyészség, Alkotmánybíróság stb.) egyéb állami szerv

egyetért

nem ért egyet

nem adott véleményt

észrevétele maradt fenn

egyetért

nem ért egyet

nem adott véleményt

észrevétele maradt fenn

2.3. Civil szervezetek társadalmi szervezet

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Az előterjesztés célja 1.1. A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél A Kormány kiemelt céljai közé tartozik a helyi és területi közigazgatási rendszer teljes szervezeti áttekintése és megújítása, alacsony hatékonyságának orvoslása és a struktúra átláthatóbbá tétele. Mindennek eredményeként kerültek 2013. január 1-jével felállításra államigazgatási szervezeti egységként a fővárosi és megyei kormányhivatalok kirendeltségeiként a járási (fővárosi kerületi) hivatalok. A járások kialakítására hosszú, közel másfél éves előkészítő munka után került sor, ennek során a Kormány már 2011 szeptemberében Korm. határozatban döntött a járások kialakításának alapelveiről, majd 2012 januárjában egy széleskörű társadalmi egyeztetésre került sor az egyes járások székhelyei és illetékesség tekintetében. Az Országgyűlés 2012 júniusában fogadta el a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvényt. A törvény tartalmazta a járások szervezetével és működésével kapcsolatos legfontosabb szabályokat. A járási hivatalok, Budapesten a kerületi hivatalok 2013. január 1-jétől a területi államigazgatás alsó szintű bázisaiként, szervezeti egységeiként működnek. A szervezeti felépítés a kormányhivatalok mintájára került kialakításra, hiszen az önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező járási hivatal törzshivatalból és szakigazgatási szervekből áll. A törvény rendezte a járási hivatalok kialakításához kapcsolódó vagyonjogi kérdéseket, az állam ingyenes használatába került a feladat ellátását szolgáló ingó és ingatlanvagyon, valamint átvételre kerültek a feladatot ellátó köztisztviselők is. A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet tartalmazta a települési önkormányzatokkal megkötendő megállapodások mintáját, amelyek alapján a fővárosi és megyei kormányhivatalok 2012. október 31-ig összesen 2760 megállapodást kötöttek meg az országban és mindössze három esetben került sor határozat hozatalára. A járási hivatalok 2013. január 1-jei indulásával az állampolgárok az átalakításoknak csak az előnyeit észlelhették az ügyintézés során, így pl. az okmányirodák átvételével megkezdődött az okmányirodai működés egységesítése, a korábban megszokottnál egységesebb és hosszabb nyitva tartás bevezetése. A járási hivatalok kialakításakor a Kormány számára fontos szempont volt ugyanakkor, hogy a korábbi ügyintézési helyszínek száma ne csökkenjen és az állampolgárok ne csak a járási hivatalok székhelytelepülésein tudjanak ügyeket intézni. 2015. március 1-je óta (egyes szociális ellátásoknak a települési önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz történő átvételével) az állampolgároknak a következő ügyintézési lehetőségek állnak rendelkezésre a járási hivatalok keretében: -

járási (fővárosi kerületi) hivatal: kirendeltség: állandó települési ügysegéd: ideiglenes települési ügysegéd:

197 településen (ideértve a fővárosi kerületeket is) 152 településen 93 településen 2332 településen

Mindez összesen 2774 településen jelent ügyintézési lehetőséget a 3186 önkormányzatból (87 %), ami azt jelenti, hogy soha korábban nem biztosított az állam ennyi ügyintézési helyszínt az állampolgárok számára, mint most!

3

1.2. A kormány-előterjesztés szükségességének okai A járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításakor célként fogalmazódott meg, hogy valamennyi államigazgatási feladat- és hatáskör átvételre kerüljön az önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz. Az egyes hatáskörökről történő szakmai egyeztetések során (MJVSZ, TÖOSZ, JOSZ, fővárosi kerületi polgármesterek stb.) ugyanakkor olyan döntések születtek, amelyek alapján az önkormányzatok szervei (polgármester, jegyző) által ellátott államigazgatási feladat- és hatásköröknek csak közel fele került át a járási hivatalokhoz. Mindez azt jelentette, hogy számos meghatározó államigazgatási feladat- és hatáskör (pl. anyakönyvi igazgatás, kereskedelmi engedélyezés) is az önkormányzatok szerveinél maradt. A járási (fővárosi kerületi) hivatalok működésének tapasztalatai alapján mindenképpen szükséges annak részletes vizsgálata, melyek azok az államigazgatási feladat- és hatáskörök, amelyek esetében célszerű, hogy a végrehajtásról az államigazgatási szervezetrendszer gondoskodjon. Ennek elsődleges indoka, hogy az állampolgárok számára az egyes feladatok biztosítása azonos és magas színvonalon történjen, a feladatok ellátása ne függhessen az önkormányzatok teherviselő képességétől vagy az eltérő szakmai színvonaltól. Mindennek biztosítása csak úgy történhet, hogy további államigazgatási feladatok kerülnek átvételre a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalaihoz, amelynek keretében biztosítható, hogy egységes szakmai irányítás mellett minden állampolgár, mind ügyfél ugyanazon szolgáltatáshoz jusson minden magyarországi településen. 1.3. Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása I. A települési önkormányzatok által ellátott államigazgatási feladat- és hatáskörökről Az előterjesztés egyrészt egyes államigazgatási feladat- és hatásköröknek a települési önkormányzatoktól a járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz telepítésére tesz javaslatot, valamint meghatározza a feladatok ellátásához szükséges eszközrendszer (ingók és ingatlanok), valamint a feladatokat ellátó köztisztviselők átvételét. A járási (fővárosi kerületi) hivatalok 2013. január 1-jei kialakítását követően is a korábbi államigazgatási feladat- és hatáskörök fele az önkormányzatok jegyzőinél és polgármestereinél maradt. Az alábbi tábla mutatja a 2013. évi hatósági statisztika alapján az önkormányzatok szervei által ellátott államigazgatási és önkormányzati igazgatási hatáskörökben született döntések számát:

4

Az önkormányzatok szervei által hozott államigazgatási és önkormányzati igazgatási döntések száma 2013ban (hatósági statisztika alapján) Ágazat

Pénzügyek E Adóigazgatás bb Egyéb pénzügyek ől Egészségügyi igazgatás Szociális igazgatás Környezetvédelem, építésügy, településrendezés, kommunális igazgatás E Környezetés bb természetvédelem ől Építésügy, településrendezés Kommunális ügyek Közlekedés és hírközlési igazgatás Vízügyi igazgatás Önkormányzati, igazságügyi és rendészeti igazgatás E Anyakönyvi és bb állampolgársági ügyek ől Személyi adat és lakcímnyilvántartás Választási ügyek Rendőrségi ügyek Tűzoltósággal kapcsolatos ügyek Menedékjogi ügyek Igazságügyi igazgatás Egyéb igazgatási ügyek Lakásügyek Gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás Ipari igazgatás Kereskedelmi igazgatás, turisztika Földművelésügy, állat- és növényvédelem Munkaügy és munkavédelem Közoktatás és művelődés Sportügyek Honvédelem, katasztrófavédelem, polgári védelem E Honvédelem bb Polgári védelem, ől katasztrófavédelem Fegyveres biztonsági őrség Mindösszesen

Államigazgatási hatósági eljárások Összesen (Fő)polgár (Fő)jegy Ügyintéz mester ző ő

Összesen

Önkormányzati hatósági eljárások Képvis Bizotts (Fő)polgár Részönko előág mester rmányzat testület testülete 4869 1698 16355 8 3016 511 3633 3 1853 1187 12722 5

3323991 3305662 18329

4210 3645 565

3273933 3256288 17645

45848 45729 119

22930 7163 15767

6329 1554163 192167

49 16548 700

6202 1525299 190002

78 12316 1465

5772 886157 14703

338 89850 1203

2100 165627 4717

3333 629629 8773

1 1051 10

15173

92

15071

10

6874

54

3635

3176

9

160868

335

159986

547

4842

249

1036

3556

1

16126 5480

273 483

14945 4930

906 67

2987 38684

900 2377

46 653

2041 35648

6

6291 445153

106 1644

5817 261981

368 181528

1634 7236

256 1923

864 1129

511 4064

3 120

256208

112

83182

172914

71

14

4

52

1

35472

42

32840

2590

72

13

39

18

2

777 118 34

8 8 7

759 104 24

10 6 3

35 131 17

33 9

32 3 -

3 95 8

-

10 14178 138356 4952 436047

10 1457 44 2221

10 14067 130995 4648 426687

101 5904 262 7319

16 71 6823 10331 122167

4 1850 1460 6203

8 1043 2873 19288

16 58 3814 5998 96453

1 116 223

10919 61124

7 146

9909 60074

1003 904

369 967

6 95

76 331

287 540

1

13258

54

13056

148

9408

84

13

9311

-

4137

851

2976

310

1035

294

150

584

7

2657 73 31691

110 38 29430

2497 32 2003

50 3 258

5879 117 21397

1825 33 333

2069 65 888

1985 19 20158

18

782 30621

742 28415

32 1956

8 250

694 20669

2 329

888

692 19434

18

288

273

15

-

34

2

-

32

-

6098432

56641

5790044

251747

1148786

111149

202541

833648

1448

5

Mindezek alapján az önkormányzatok szervei 2013-ban összesen 7.247.218 döntést hoztak, amelynek 84 %-át, összesen 6.098.432 döntést államigazgatási ügyekben hozták meg az egyes szervek. Ezen államigazgatási döntések 95 %-át, összesen 5.790.044-et a jegyző hozta meg. Összehasonlításként, a 2010-es hatósági statisztika szerint – amely alapján a járási hivatalokhoz kerülő feladatok előkészítése történt - a települési önkormányzatok szervei összesen 12.367.542 db hatósági döntést hoztak. Ezen döntésekből 10.831.636 államigazgatási hatósági döntés volt, míg 1.535.906 önkormányzati hatósági döntés, azaz az államigazgatási hatósági döntések tették ki a döntések 87,5 %-át. Az önkormányzatok hatósági ügyterhe a járási hivatalok kialakítása nyomán az ügyek 42 %-ával (12.367.542-ről 7.247.218-ra) csökkent, ugyanakkor további feladatokat jelentenek az önkormányzat és a képviselő-testület működésével összefüggő egyéb, nem hatósági feladatok. A 2012-ben az önkormányzatoknál foglalkoztatott 41 ezer önkormányzati köztisztviselőből 9853 fő került átvételre a járási hivatalokhoz, amely a korábbi létszám 24 %-át jelenti, de arányban áll azzal, hogy az államigazgatási feladatoknak csak közel fele került a járási hivatalokhoz. (Az önkormányzati köztisztviselők létszáma 2013 végén így is 33 ezer fő volt). II. A járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz telepíteni javasolt hatáskörökről Jelen előterjesztés a következő államigazgatási feladat- és hatásköröknek a járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz telepítésére tesz javaslatot: 1. Anyakönyvi feladat- és hatáskörök: Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (Aetv.) módosítása következtében megszűnt a hazánkban 1895 óta működő papír alapú anyakönyvezési forma. A korábbi születési, halotti, házassági és bejegyzett élettársi kapcsolati anyakönyvi nyilvántartást egyetlen elektronikus, személyhez kötött nyilvántartás váltja fel. Az Aetv. módosítása nyomán az ügyfélbarát közigazgatás elősegítése érdekében megnyílik a lehetőség az ügyfél számára, hogy anyakönyvi okiratát és névváltozási okiratmásolatát írásbelinek minősülő elektronikus úton is kérelmezheti. A törvény lehetővé teszi az állampolgárok számára, hogy az ország bármely települési anyakönyvvezetőjénél névváltoztatás iránti kérelmet terjesszenek elő. Az állami és önkormányzati feladatok szétválasztása kapcsán javasolt az anyakönyvezéssel járó hatáskörök járási hivatalokhoz történő telepítése, hiszen itt valójában államigazgatási feladatellátásról van szó. Az elektronikus anyakönyvezés megteremtésével megszűnt az anyakönyvezés településhez kötöttségsége, és lényegében egyfajta országos illetékesség jött létre az ilyen ügyekben. A 2013-as évben mindösszesen 199.959 db születési anyakönyvi kivonat, 87.877 db házassági anyakönyvi kivonat és 162.274 halotti anyakönyvi kivonat került kiállításra Magyarországon. Az anyakönyvezési feladatoknak a járási hivatalokhoz való átvétele elsősorban a már meglévő ügysegédi rendszerrel való „összekötéssel” valósulhatna meg a leghatékonyabban. Az anyakönyvvezetők jellemzően ma is több településért felelősek, több településen intézik az anyakönyvezési (pl. születési, házasságkötési) ügyeket, amely szükségessé teszi azt is, hogy rendszeresen jelen legyenek az érintett településeken. A járási hivatal települési ügysegédei szintén „mozgásban vannak”, a hozzájuk tartozó településeken intézve az ügyfelek államigazgatási ügyeit. Ezen két rendszernek lehetséges volna olyan formában történő „összekötése”, hogy a települési

6

önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz átkerülő anyakönyvvezetők az anyakönyv-vezetési feladataik mellett – megfelelő szakmai képzés után – más, az ügysegédek által ellátott feladatokat is elláthatnának, illetve a jelenlegi ügysegédek is elláthatnának – az anyakönyvi szakvizsga megfelelő letétele után – anyakönyvvezetői feladatokat is. Mindennek előnye lenne, hogy  minden magyarországi település számára folyamatosan biztosítottak lennének az anyakönyvezési és más – a járási hivatalok által ellátott – államigazgatási ügyek,  a járási hivatalok valóban minden településre elérnének,  egy-egy anyakönyvvezető kiesése ellenére a járási hivatal folyamatosan tudna gondoskodni az állományából a szükséges személyek pótlásáról,  mind az anyakönyvvezetők, mind az ügysegédek komplex államigazgatási szolgáltatásokat nyújthatnak az állampolgároknak. Az anyakönyvezéssel járó feladatok járási hivatalokhoz történő áttétele mellett szóló további érv, hogy korábban is és jelenleg is a kormányhivatalok látják el az anyakönyvvezetők szakmai irányítását és az anyakönyvi ügyekben másodfokú hatóságként járnak el. Ezen túlmenően nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy e hatáskörök járási hivatalokhoz történő áttétele egyúttal elősegítené az egységes színvonalú munkát a kormányhivatal szervezetén belüli egységes szakmai irányítással. A polgármesterek szimbolikus szerepe a továbbiakban is fennmaradna abban a tekintetben, hogy az anyakönyvvezetői képzettséggel nem rendelkező polgármesterek ezentúl sem jegyezhetnek be az egységes nyilvántartásba, viszont házasságkötésnél közreműködhetnek. Szimbolikus kérdés továbbá a polgármesteri hivatal részét képező házasságkötő termek kérdése. Amennyiben ezen termeket kizárólag házasságkötésre (azaz az anyakönyvi feladatokra) használják, akkor a törvény rendelkezésre értelmében kiterjed rájuk is az ingyenes használat. Amennyiben azonban ezen termeknek más önkormányzati funkciója is van (pl. díszterem vagy a képviselőtestület/közgyűlés üléseit is itt tartják), akkor javasolt, hogy törvényi rendelkezés alapján megállapodásban rendezze a kormányhivatal és az önkormányzat a házasságkötő terem használatát és az ezzel kapcsolatban ténylegesen felmerült költségek önkormányzat részére történő megtérítését. Ugyanakkor az anyakönyvvezetői feladatot ellátó köztisztviselők átvételre kerülnek a települési önkormányzatoktól a járási (fővárosi kerületi) hivatalokba. Kivételek ez alól az anyakönyvvezetői szakvizsgával rendelkező jegyzők, akik nem kerülnek átvételre, ugyanakkor 2016. január 1-jét követően nem működhetnének közre anyakönyvi feladatok ellátásában. A járási (fővárosi kerületi) hivatalokba átvett anyakönyvvezetők jogviszonya kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át. Mindez kizárja azt, hogy az anyakönyvvezető számára a munkaidőn kívül történő közreműködésért díjazás járjon (ahogy jelenleg az önkormányzat rendelete alapján), miután a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény értelmében a rendkívüli munkavégzésért szabadidő jár a kormánytisztviselőnek. Természetesen ezzel együtt a munkaidőn kívül munkavégzés (a jellemzően hétvégén történő házasságkötések miatt) változatlan formában fennmarad. Kockázatként merülhet fel, hogy a szabadidő kiadása miatt jelentős munkaszervezési intézkedések szükségesek a járási hivatal részéről (ennek kezelése a járási hivatal vezetőjének feladata lesz), illetve az anyakönyvvezetők részéről a hétvégi munkavégzés pénzbeli ellentételezésének megszűnése ellenállást válthat ki (ennek kompenzálására szolgálhat a közszolgálati életpálya 2016. július 1-jei

7

bevezetése, amely elsősorban a járási hivatalok kormánytisztviselői számára jelenthet illetményemelkedést). Az anyakönyvvezetői feladatok átvételével átkerülnek a jegyzőktől a házasságkötéssel és a családjogi feladatokkal összefüggő hatáskörök a járási hivatalokhoz:  A házasságkötés időpontjának a bejelentést követő 30 napon túlra történő kitűzése alóli felmentés adása  A hivatali helyiségen kívüli házasságkötés engedélyezése  Testvérnek testvér vér szerinti leszármazójával történő házasságkötés engedélyezése A fővárosi és megyei kormányhivatalok részletesen felmérték a polgármesteri hivatalok állományából anyakönyvvezetői feladatokat ellátó személyek számát:

Polgármester

Megye

Anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekkel rendelkező önkormányzati ügyintézők (fő)

Jegyző

Anyakönyve zéshez Anyakönyvezésh Ebből szükséges Ebből gyakorolja ez szükséges gyakorolja is képesítési is az képesítési az feltételekkel anyakönyvvezető feltételekkel anyakönyvveze rendelkező i feladatokat (fő) rendelkező tői feladatokat polgármester jegyző (fő) (fő) (fő)

Napi munkaidejében 4 óránál több időtartamban lát el anyakönyvvezetői feladatokat:

Napi munkaidejében 4 óránál kevesebb időtartamban lát el anyakönyvvezető i feladatokat:

Összes anyakönyvvezetési feladatra jogosult személy:

Budapest Főváros

2

0

8

3

99

31

140

Pest Megye

11

3

93

36

99

202

405

Bács- Kiskun Megye

8

3

53

11

48

113

222

Baranya Megye

12

9

33

19

27

123

195

Békés Megye

5

1

31

7

42

93

171

Borsod- AbaújZemplén Megye

19

9

99

58

60

208

386

Csongrád Megye

2

1

23

10

32

61

118

Fejér Megye

10

4

45

14

44

119

218

Győr- MosonSopron Megye

11

7

49

25

15

178

253

Hajdú- Bihar Megye

12

7

38

13

52

81

183

Heves Megye

9

3

42

26

28

110

167

Jász- NagykunSzolnok Megye

7

2

34

3

41

70

152

8

KomáromEsztergom Megye

7

2

38

15

21

79

145

Nógrád Megye

16

14

32

15

12

115

175

Somogy Megye

12

4

52

24

30

136

230

SzabolcsSzatmár- Bereg

26

12

119

47

83

222

450

Tolna Megye

9

4

61

21

29

101

200

Vas Megye

6

3

34

16

22

133

195

Veszprém Megye

2

1

43

13

24

136

205

Zala Megye

4

2

44

22

17

134

199

Összesen:

190

91

971

398

825

2445

4409

Az anyakönyvvezetői létszámok tekintetében mind az Államreform Bizottság ülésén több tárca jelezte, hogy a létszámok átvételekor tekintettel kell lenni arra, hogy:  anyakönyvvezetői feladatokat ellátó polgármesterek, jegyzők nem kerülnek átvételre  a kistelepüléseken az anyakönyvvezetői feladatok mellett más feladatokat is ellátó köztisztviselők átvétele ne veszélyeztesse az önkormányzatoknál maradó feladatok ellátását  ugyanakkor az átvett anyakönyvvezetői feladatok minden járási hivatal részéről problémamentesen ellátásra kerüljenek központilag igényelt többletlétszám nélkül. A tárcák felvetéseivel egyetértünk, ezzel összefüggésben a következőket jelezzük:  A táblázat alapján összesen 3759 fő foglalkozik munkaidejében anyakönyvvezetői feladatokkal is – ebből mindössze 489 fő, aki ezt jegyzőként vagy polgármesterként teszi  Ahol az anyakönyvvezetői feladatokat önálló szervezeti egység látja el (jellemzően a nagyvárosokban), azon szervezeti egységek teljes egészében átvételre kerülhetnek a kormányhivatalokhoz  A napi munkaidejében 4 óránál többet anyakönyvvezetői feladatokkal foglalkozó köztisztviselők (a táblázat alapján 825 fő) teljes létszámban átkerülhetnek a járási hivatalokba  A napi munkaidejükben 4 óránál kevesebbet anyakönyvvezetői feladatokat ellátó köztisztviselők közül elsősorban azok átvétele preferált, akik más átvételre kerülő feladatokat is ellátnak (pl. kereskedelmi igazgatással összefüggésben), illetve a járási hivatalokhoz már 2015. március 1jével átkerült, szociális igazgatással összefüggő feladatokat láttak el  Az utóbbi kategória esetében a konkrét létszám meghatározásához – az előterjesztés közigazgatási egyeztetése során – szükséges az anyakönyvi igazgatásért felelős szaktárcával, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal közösen megvizsgálni az egyes járási hivatalokban minimálisan szükséges anyakönyvvezetők számát. Az anyakönyvvezetői feladatok átvételével összefüggésben ugyanakkor álláspontunk szerint a feladatok átvétele államháztartási szinten számottevő többletlétszám-igénnyel nem jár, valamint nem egyértelmű, hogy az e-anyakönyvezés továbbfejlesztésének önkormányzati platformon kellene

9

megtörténnie. Természetesen az osztott munkakörben ellátott feladatok kapcsán gondosan meg kell határozni azokat a létszámokat, amelyek járásonként a feladat ellátásához szükségesek, ennek felmérése folyamatban van a fővárosi és megyei kormányhivatalok útján. Ugyanakkor az előterjesztésben is jeleztük, hogy a települési ügysegédek megfelelő képzésével biztosítható, hogy az anyakönyvvezetői feladatok megfelelő létszámmal elláthatóak legyenek a jövőben is. Az eanyakönyvi rendszer fejlesztése szintén állami feladat, amely az állam fog ellátni, érdemes ennek érdekében biztosítani, hogy államigazgatási szerv, azaz a járási (fővárosi kerületi) hivatal lássa el azt a feladatot, amelyre a fejlesztés kiterjed. 2. Kereskedelmi engedélyezési, iparigazgatási feladat- és hatáskörök: A járási hivatalok felállításával a jegyzőknél maradtak a kereskedelmi engedélyezéssel, elsősorban az üzletek működésének engedélyezésével és bezárásával, a telephely-engedélyezéssel, a szálláshely-szolgáltatással, a vásárok és piacok nyilvántartásba vételével, valamint a zenés-táncos rendezvények engedélyezésével összefüggő feladatok. Ugyanakkor ezen feladat- és hatáskörök esetében az önkormányzatok számos esetben maguk is kérelmezői, bejelentői vagy egyéb okból ügyféli minőségben működnek közre, így ilyen esetekben az önkormányzat jegyzője nem járhat el, a fővárosi és megyei kormányhivatalnak kell kizárás miatt kijelölnie az eljáró jegyzőt. Minderre is tekintettel javasolt, hogy a kereskedelmi engedélyezéshez és iparigazgatáshoz kapcsolódó feladatok többsége kerüljön át a járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz. Törvényi szinten a kereskedelmi engedélyezési feladatok átvétele mindössze a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény, a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény, valamint a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítását igényli, a hatáskörök többségét kormányrendeletek tartalmazzák. Hatályon kívül helyezésre kerül továbbá a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény felhatalmazása a kereskedelmi engedélyezéssel összefüggő jegyzői feladatok megállapítására. Kormányrendeleti szinten az érintett kormányrendeletek megfelelő módosításával a következő kereskedelmi igazgatási és iparigazgatási feladat- és hatásköröknek a járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz telepítését javasoljuk:  bevásárlóközpontok működésének engedélyezése  kereskedelmi tevékenységek végzésének általános engedélyezése (ideértve az üzletek működésének engedélyezését)  szálláshely-szolgáltatási tevékenység végzésének engedélyezése  zenés-táncos rendezvények működésének engedélyezése  telephely működésének engedélyezése  a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás (pl. turistaház, gyermeküdülő, menedékház, gyermek- és ifjúsági tábor) nyilvántartásba vétele. Nem kerülne átvételre a járási (fővárosi kerületi) hivatalok által és a jegyzőknél maradna a következő kereskedelmi igazgatási feladat- és hatáskörök:  vásárok, piacok és helyi termelői piacok működésének engedélyezése

10

Kereskedelmi igazgatási és iparigazgatási feladatokat ellátó önkormányzati ügyintézők létszáma (fő) Napi munkaidejében 4 óránál több időtartamban lát el kereskedelmi igazgatási és iparigazgatási feladatokat

Napi munkaidejében 24 óra közötti időtartamban lát el kereskedelmi igazgatási és iparigazgatási feladatokat

Napi munkaidejében 2 óránál kevesebb időtartamban lát el kereskedelmi igazgatási és iparigazgatási feladatokat

Összes kereskedelmi igazgatási és iparigazgatási feladatokat ellátó személy

Bács-Kiskun

15

20

92

127

Baranya

7

11

80

98

Békés

9

11

57

76

Borsod-Abaúj-Zemplén

9

22

166

197

Budapest

92

5

3

100

Csongrád

11

9

43

63

Fejér

7

19

84

110

Győr-Moson-Sopron

10

13

83

106

Hajdú-Bihar

18

14

47

79

Heves

7

9

89

105

Jász-Nagykun-Szolnok

18

14

52

84

Komárom-Esztergom

8

12

50

70

Nógrád

6

5

63

74

Pest

52

45

111

210

Somogy

10

21

55

86

Szabolcs-Szatmár-Bereg

14

30

155

199

Tolna

9

9

49

67

Vas

8

4

68

80

Veszprém

16

18

82

116

Zala

5

19

64

88

Összesen

331

310

1493

2134

Megye

Az átvételre kerülő létszámok meghatározása érdekében előzetesen felmérésre került a kereskedelmi engedélyezési és iparigazgatási feladatokat ellátó önkormányzati ügyintézők száma:  A táblázat alapján összesen 2134 fő köztisztviselő foglalkozik munkaidejében kereskedelmi engedélyezési és iparigazgatási feladatokkal is.  Ahol ezen feladatokat önálló szervezeti egység látja el, azon szervezeti egységek teljes egészében átvételre kerülhetnek a kormányhivatalokhoz.  A napi munkaidejében 4 óránál többet ezen feladatokkal foglalkozó köztisztviselők (a táblázat alapján 331 fő) teljes létszámban átkerülhetnek a járási hivatalokba  A napi munkaidejükben 4 óránál kevesebbet ilyen feladatokat ellátó köztisztviselők közül elsősorban azok átvétele preferált, akik más átvételre kerülő feladatokat is ellátnak.

11

Az Igazságügyi Minisztérium jelezte, hogy az előterjesztés számos, a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv (szolgáltatási irányelv) és a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény hatálya alá eső szolgáltatási tevékenység megkezdésével és folytatásával összefüggő feladatot telepítene át az önkormányzatok jegyzőitől a fővárosi és megyei kormányhivatalok kirendeltségeiként működő járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz. Figyelemmel arra, hogy a fenti, az egyes szolgáltatási tevékenység tekintetében eljáró illetékes hatóságok közötti igazgatási együttműködésnek, mint a szolgáltatási irányelvből fakadó kötelezettségnek a belső piaci információs rendszeren (IMI) keresztül bonyolított teljesítését megkönnyíti ezen feladat- és hatáskörök járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz történő telepítése, ezért az előterjesztés európai uniós jogi szempontból kifejezetten támogatható az IM részéről. A Nemzetgazdasági Minisztérium több szakmai indokot is jelzett, amelyek alapján nem javasolják a kereskedelmi- és iparigazgatással összefüggő feladat- és hatásköröknek a járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz telepítését: 1. Néhány jegyzői hivataltól bekért adat alapján az ügyek elenyésző része (kb. 5 %-a) az, ahol az önkormányzat jegyzője nem járhat el, mert kérelmezői oldalon az önkormányzat jelenik meg. 2. Ehhez kapcsolódik, hogy az állam orvosolni tudja a jegyzők jogszerűtlen döntéseit, ugyanis a fővárosi és megyei kormányhivatalok járnak el másodfokon. A másodfokú ügyek száma azonban csekély (évente 30-50 ügy). Miniszterelnökség álláspontja: Ezen típusú engedélyezési eljárások jellemzője, hogy nagyon ritkán kerülnek jelenleg a fővárosi és megyei kormányhivatalok látókörébe, ugyanis valóban ritka esetükben a fellebbezés. Ennek oka ugyanakkor éppen az, hogy a jegyzők jellemzően a benyújtott dokumentumok alapján engedélyezik a kérelmeket, érdekellentét a kérelmezők és az engedélyező hatóság között nincsen. Az NGM-nek a kizárás tekintetében is megfelelőek a számai, ugyanis sok esetben nem közvetlenül az önkormányzat, hanem pl. az önkormányzat valamely gazdasági társasága jár el kérelmezőként és esetükben már nincs szükség kizárásra, ugyanakkor érdekellentét is sem merül fel. 3. Az NGM nem támogatja továbbá a telepengedélyezési eljárások átvételét, tekintettel arra, hogy az eljárás során helyszíni szemlét kell tartani. Álláspontjuk szerint, amennyiben ezt a járási hivatalok tennék meg az jelentős anyagi és időbeli terhet jelentene. Miniszterelnökség álláspontja: A telepengedélyezési eljárásokban a jegyző mellett jelenleg is részt vesz a járási (fővárosi kerületi) hivatal, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal is és a helyszíni szemlén is képviseltetik magukat. Az eljárás során a járási hivatal és a kormányhivatal közegészségügyi és járványügyi, hulladékgazdálkodási, zajkibocsátási, levegővédelmi, növényvédelmi, műszaki biztonsági és kulturális örökségvédelmi szempontokat is megvizsgálnak (2015. április 1-je előtt ezt a kormányhivatal és a járási hivatal szakigazgatási szervei végezték). Mindezek alapján egyáltalán nem merülne fel anyagi és időbeli teher az engedélyezési eljárással összefüggő helyszíni szemlék járási hivatal általi intézésével (vezetésével) kapcsolatban, sőt a különböző szakkérdések vizsgálata csak racionálisabban és költséghatékonyabban szervezhető meg, ha minden feladat- és hatáskör a járási hivatalhoz kerül.

12

4. Az NGM álláspontja szerint a kereskedelmi engedélyezési feladatok átvétele az önkormányzatok bevételeit közvetlenül befolyásolja. Álláspontjuk szerint, ha a járási hivatal nem engedélyezné vagy késedelmesen engedélyezné egy üzlet működését az hátrányosan érintené a település bevételeit. Miniszterelnökség álláspontja: Az engedélyezési eljárások átvételének fontos célja, hogy egyértelműen biztosításra kerüljenek a jogszabályok érvényesülése, azok betartása és ellenőrzése. Amennyiben a járási hivatal nem engedélyezne valamely üzlet működését, azt ugyanezen okokból a jegyző sem engedélyezhetné a hatályos szabályok szerint. Éppen ezért álláspontunk szerint a jogszerűen eljáró járási hivatal működése nincs hatással az önkormányzatok bevételeire, a szabályszerűen beadott kérelmek alapján a járási hivatalok határidőben meghozzák a döntésüket. 5. Az önkormányzati ASP I. program ipari és kereskedelmi rendszere már bevezetésre került a közép-magyarországi régió önkormányzatainál és hasonló megoldással készül az ASP II. program is. Mindezekhez fenntartási kötelezettség társul, ennek hiányában az európai uniós források visszafizetési kötelezettsége merül fel. Miniszterelnökség álláspontja: Az Országgyűlés az elmúlt években is számos esetben hozott döntést feladat- és hatásköröknek különböző szervek közötti áttelepítéséről, így pl. a megyei önkormányzatok konszolidációjáról és a megyei önkormányzati intézmények állam általi átvételéről. Ezen esetekben is számos uniós projekt volt érintve, amelyek átvételre kerültek az új szervezetek által. Mindezek mellett az előterjesztés sem valamennyi kereskedelmi engedélyezéssel összefüggő feladat- és hatáskör áttelepítésére tesz javaslatot és az Országgyűlés, valamint a Kormány végleges döntésének megfelelően kerülhet sor pl. az ASP II. programban a kereskedelmi engedélyezéssel összefüggő modell véglegezésére. 3. Vadkár megállapításával kapcsolatos hatáskörök Vadkár, vadban okozott kár és vadászati kár esetében, amennyiben a felek között nincs egyezség, akkor jelenleg a jegyzőt kereshetik meg, aki kirendelt kárszakértő jelentése alapján megkísérelheti az egyezség létrehozását a felek között. Az egyezség létrehozását sokkal inkább elősegíthetné, ha a megfelelő szakmai ismeretekkel és tapasztalatokkal ellátott járási hivatali ügyintézők járnának el a feladat ellátása során, biztosítva a szakmai szempontok erőteljesebb érvényesülését. Mindezt indokolja továbbá, hogy a megyei kormányhivatalok látják el a vadászati hatóságok feladatait jelenleg is. 4. Egyéb, kisebb jelentőségű jegyzői hatáskörök A következő, kisebb jelentőségű jegyzői feladat- és hatáskörök kerülnének továbbá átvételre a járási hivatalokhoz:  vízgazdálkodással kapcsolatos feladat- és hatáskörök: o az 500 m3/év mennyiséget nem meghaladó és kizárólag házi, kommunális szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény megépítésének, használatbavételének, átalakításának és megszüntetésének engedélyezése; o olyan kút létesítésének, használatbavételének és megszüntetésének engedélyezése, amely a létesítő házi vízigényének 500 m3/év mennyiségig terjedő kielégítését szolgálja, valamint parti szűrésű és a karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül - kizárólag a talajvíz felhasználásával működik.

13

Ezen feladat- és hatáskör tekintetében a BM részéről felvetődött, hogy vízügyi hatóságként a katasztrófavédelmi igazgatóságok is elláthatnák. III. A települési önkormányzatok szerveinél maradó főbb államigazgatási hatáskörök: Továbbra is számos államigazgatási feladat- és hatáskör maradna ugyanakkor a települési önkormányzatok szerveinél is. Ennek indoka, hogy számos feladat ellátásához mindenképpen szükséges a helyi viszonyok ismerete, vagy azok éppen a helyi szintű (képviselő-testületi) jogalkotás végrehajtásához kötőednek. Nem indokolt továbbá azoknak a jellemezően polgármesteri hatásköröknek az elvonása sem, amelyek ár- és belvízi veszélyhelyzetben vagy egyéb katasztrófahelyzetben a gyors beavatkozást biztosítják a település első számú vezetője számára. Azon államigazgatási feladat- és hatáskörök, amelyeknek a járási hivatalhoz való áttelepítését nem javasoljuk:  adó- és pénzügyi igazgatással összefüggő feladat- és hatáskörök  építésügyi igazgatással összefüggő jegyzői feladat- és hatáskörök  egyes pénzbeni és természetbeni szociális támogatások megállapításával összefüggő hatáskörök: települési segély  egyes gyermekvédelmi támogatások megállapításával összefüggő hatáskörök: rendkívüli gyermekvédelmi támogatás  bölcsődei, óvodai neveléssel összefüggő feladat- és hatáskörök  hagyatéki eljárással összefüggő feladat- és hatáskörök  társasházak törvényességi felügyeletével összefüggő feladat- és hatáskörök  választásokkal összefüggő feladat- és hatáskörök  birtokvédelemmel összefüggő feladat- és hatáskörök  üzletszerű ingatlanközvetítői, illetőleg ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenység engedélyezésével és nyilvántartásával összefüggő feladat- és hatáskörök  önkormányzati közfoglalkoztatással összefüggő feladat- és hatáskörök  helyi környezet és természet védelmével összefüggő feladatok  polgármester ár- és belvízvédelemmel összefüggő feladat- és hatáskörei  polgármester katasztrófavédelemmel összefüggő feladat- és hatáskörei  polgármester füstködriadó-tervvel összefüggő feladat- és hatáskörei IV. Az átadás-átvétel módjáról A törvényjavaslat – a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény mintájára – részletesen rendelkezik az átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosító eszközrendszer és köztisztviselői állomány átvételéről is. Ennek során az átvételre kerülő ingó és ingatlan vagyonelemek a fővárosi és megyei kormányhivatal ingyenes használatába kerülnek, azok nem kerülnek ki az átadó önkormányzatok tulajdonából. Ez a megoldás már a járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításakor is bevált, a konkrét üzemeltetési kérdésekről a kormányhivatalok üzemeltetési megállapodást kötöttek az érintett önkormányzatokkal. Átvételre kerülnek továbbá a feladatokat ellátó köztisztviselők is a járási (fővárosi kerületi) hivatalok állományába és jogviszonyuk kormánytisztviselői jogviszonnyá alakul át. A konkrét átvétel tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivataloknak a települési önkormányzatokkal átadás-átvételi megállapodásokat kell kötniük 2015. október 31-ig. Amennyiben megállapodás nem jön létre, az átvételre kerülő köztisztviselők személyéről és az

14

ingyenes használatba kerülő eszközökről és ingatlanokról a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter határozatban dönthet 2015. november 15-ig, amely azonnal végrehajtható határozat. A határozattal szemben az önkormányzat bírósági felülvizsgálattal élhet. (2012-ben mindössze három település esetében volt szükséges határozattal dönteni és egyik település sem élt a bírósági felülvizsgálat jogával). Az átvételre kerülő köztisztviselők száma kapcsán, figyelembe véve az átvételre kerülő feladatokat és az ezekben hozott 2013. évi határozatok számát, valamint a már ismert – pl. anyakönyvi, valamint a kereskedelmi engedélyezési és iparigazgatási feladatokat ellátó köztisztviselők – létszámadatait, nagyságrendileg 2000 köztisztviselő kerülhet átvételre a települési önkormányzatoktól a járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz. V. A fővárosi és megyei kormányhivatalokkal összefüggő egyéb törvénymódosítások A törvényjavaslat tartalmaz továbbá több, kisebb technikai jellegű módosítási javaslatot a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével kapcsolatban, illetve két érdemi javaslatot a 2015. április 1-jével megvalósuló területi integráció kapcsán: 1. A 2015. április 1-jével megvalósult integráció kapcsán a Kormány arról döntött, hogy közvetlenül a miniszterek irányítsák a kormányhivatalok szakmai munkáját és gyakorolják a szakmai irányítói jogköröket. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § és 9/A. §-ai tartalmazzák, hogy a költségvetési szerv irányítása mely hatáskörök gyakorlását foglalja magába, illetve hogy az irányítási hatáskörök gyakorlására ki jogosult. Ugyanakkor az Áht. generális szabályozásától törvényi, illetve kormányrendeleti szinten eltérő rendelkezésekre van lehetőség. Az integrációval összefüggésben a korábbi szakmai irányító központi hivatalok statuáló jogszabályai meghatározzák, hogy a miniszter szakmai irányítói feladataiban miként működnek közre az érintett központi hivatalok. Szükséges ugyanakkor a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló törvényben is annak kimondása, hogy ezt a közreműködői feladatot elláthassák az érintett központi hivatalok. A közreműködés ugyanakkor csak az Áht. szerinti irányítással összefüggésben merül fel, annak továbbra sincs akadálya, hogy a központi hivatalok ellássák azokat a feladatokat, amely nem az Áht. szerinti irányításhoz kötődnek (pl. szakmai informatikai rendszerek működtetése, képzések és szakmai értekezletek tartása stb.). 2. Szintén a 2015. április 1-jei integrációval összefüggésben merült fel, hogy törvényi szinten rendezni szükséges a normatív utasítások kérdését. A szakmai irányítás részeként a minisztériumok és a központi hivatalok normatív utasításokban szabályozták korábban a szakigazgatási szervek eljárásainak részletkérdéseit, amelyre jogalapként a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 23. § (4) bekezdés c) pontja szolgált, amely szerint normatív utasításban szabályozhatja a központi államigazgatási szerv vezetője az irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek szervezetét, működését vagy tevékenységét. Ez alapján az elmúlt években számos ONYF, NMH, vagy VM utasítás került kiadásra. Az Igazságügyi Minisztérium jelezte, hogy a Jat. ezen szabályozása aggályos, és mindenképpen szükséges a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló törvényben is annak kimondása, hogy a szakmai irányító miniszterek (és csak a miniszterek, központi hivatalok nem) normatív utasításban szabályozhatja a fővárosi és megyei kormányhivatalnak a szakmai irányító miniszter által irányított feladatai ellátásának szakmai szabályait.

15

2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Jogalkotás Az előterjesztést az Államreform Bizottság 2015. május 26-án és június 23-ai ülésén megtárgyalta és jóváhagyta a Kormány elé terjesztését. Az előterjesztés közigazgatási egyeztetésére, illetve az önkormányzati érdekszövetségekkel történő egyeztetésére 2015 júliusában kerül sor, ezt követően történhet a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet és a Kormány elé – függően az ülésezésük rendjétől – történő benyújtása, majd a törvényjavaslatnak az Országgyűlés őszi ülésszakára történő beterjesztése. Az államigazgatási feladatoknak a járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz átvétele számos törvényi, kormányrendeleti és miniszteri rendeletű szintű jogszabály módosítását indokolja, amelynek 2015. december 31-ig meg kell történnie. 2.2. Egyéb intézkedés Egyéb intézkedésként a fővárosi és megyei kormányhivataloknak minden olyan települési önkormányzattal átadás-átvételi megállapodást kell kötniük, amelyektől az átvett államigazgatási feladatokkal összefüggő eszköz (ingó és/vagy ingatlan), illetve köztisztviselő átvételre kerül. 2.3. Alternatívák Az előterjesztésnek reális alternatívája nincs, ugyanis az előterjesztésben foglalt államigazgatási feladatoknak az államhoz történő visszavétele hiányában az egyes feladatok tekintetében az állampolgárok a jövőben is eltérő színvonalú szolgáltatást vehetnének csak igénybe, függően attól, hogy azt mely településen, milyen szakmai felkészültséggel rendelkező köztisztviselő nyújtja. 4. Kormányprogramhoz való viszony 5. Európai uniós kapcsolódások 5.1. A tervezetbeli szabályozás európai uniós jogi vonatkozásai. Az előterjesztésnek nincsenek európai uniós vonatkozásai. 5.2.Előzetes véleményezési kötelezettség áll fenn az Európai Unió joga alapján. Az előterjesztést nem szükséges előzetesen véleményezésre küldeni az Európai Unió szervezeteinek. 5.3.A tervezet az EUMSZ. 107. cikke szerinti állami támogatást tartalmaz. Az előterjesztés nem tartalmaz állami támogatásnak minősülő intézkedést.

16

6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Az előterjesztést az Országgyűlés tárgyalja, az előterjesztés sarkalatos rendelkezést nem tartalmaz. 7. Társadalmi egyeztetés 8. Vitás kérdések 9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező* *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató

igen/nem

Tárcaközlemény

igen/nem

Tárca által szervezett sajtótájékoztató

igen/nem

3. Fő üzenet (4-5 mondat) (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): A járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításakor célként fogalmazódott meg, hogy valamennyi államigazgatási feladat- és hatáskör átvételre kerüljön az önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz. Az egyes hatáskörökről történő szakmai egyeztetések során ugyanakkor olyan döntések születtek, amelyek alapján az önkormányzatok szervei (polgármester, jegyző) által ellátott feladat- és hatásköröknek csak közel fele került át a járási hivatalokhoz 2013. január 1-jével. Mindez azt jelentette azonban, hogy számos olyan meghatározó államigazgatási feladat- és hatáskör is az önkormányzatoknál maradt, amelyek egyértelműen állami feladatokat jelentenek, a feladatok megvalósításának szabályait az állam határozza meg, csak a végrehajtása maradt az önkormányzat szerveinél. A törvényjavaslat célja annak biztosítása, hogy az államigazgatási feladat- és hatáskörök, esetében, az állami szabályozás mellett a feladatok végrehajtásáért is az állam viselje a felelősséget. Ennek elsődleges indoka, hogy az állampolgárok számára az egyes feladatok biztosítása azonos és magas színvonalon történjen. Mindennek biztosítása csak úgy történhet, hogy további államigazgatási feladatok kerülnek átvételre a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalaihoz, amelynek keretében biztosítható, hogy egységes szakmai irányítás mellett minden állampolgár, mind ügyfél ugyanazon szolgáltatáshoz jusson minden magyarországi településen. Ennek megfelelő ezen törvényjavaslat és végrehajtási rendeletei alapján a járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz kerülnek átvételre az anyakönyvi eljárással összefüggő, a kereskedelmi és iparigazgatással összefüggő, valamint egyéb kisebb jegyzői feladat- és hatáskörök. Az előterjesztő részéről nyilatkozó:

17

4. Részletes kommunikációs terv: Budapest, 2015. június Dr. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter

18

HATÁROZATI JAVASLAT

A Kormány megtárgyalta és elfogadta az előterjesztés mellékletét képező, az egyes államigazgatási feladat- és hatásköröknek a járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz telepítéséhez szüksége intézkedésekről szóló előterjesztést és elrendeli 1) az egyes államigazgatási feladat- és hatásköröknek a járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz telepítéséről és az ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló tervezetnek az Országgyűléshez történő benyújtását. A törvényjavaslat országgyűlési előadójaként a Kormány képviseletét a Miniszterelnökséget vezető miniszter látja el. 2) egyes államigazgatási feladat- és hatásköröknek a járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz telepítéséről és az ezzel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló rendeletnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.

19

2015. évi ……. törvény egyes államigazgatási feladat- és hatásköröknek a járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz telepítéséről és az ezzel összefüggő törvények módosításáról Az Országgyűlés az eredményesen és átláthatóan működő, a közszolgáltatásokat minden állampolgár számára magas színvonalon biztosító állam működési feltételeinek a megteremtése, valamint a helyi államigazgatási rendszer hatékonyságának további növelése érdekében a következő törvényt alkotja. 1. Értelmező rendelkezés 1. § E törvény alkalmazásában funkcionális feladat: a szervi működést szolgáló, – nem szakmai feladatellátáshoz kötődő – belső igazgatási feladat, különösen a humánpolitikai és humán-erőforrás gazdálkodási, költségvetési gazdálkodási, pénzügyi, jogi (peres képviseleti), nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására szolgáló, ellenőrzési, koordinációs, saját szervi működtetését szolgáló informatikai és informatikai rendszer fenntartási, kommunikációs feladatok, valamint a személyi, tárgyi, műszaki, pénzügyi feltételek biztosítását szolgáló műveletek. 2. Az államigazgatási feladatok ellátásával összefüggő vagyon ingyenes használatba vétele 2. § (1) A települési önkormányzatok mindazon vagyona, amely a jogszabály által meghatározott, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához (a továbbiakban: járási hivatal) átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosítja (a továbbiakban együtt: államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyon), 2016. január 1-jén - a feladat ellátásának időtartamára - az állam ingyenes használatába kerül. A használati jogot a fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorolja. (2) Az államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyon alatt az átvett államigazgatási feladathoz kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget, ingó és ingatlan vagyont, valamint vagyoni értékű jogot is érteni kell. (3) Az ingyenes használati jog létrejöttéhez kapcsolódó feladatok végrehajtásának részletkérdéseit a települési önkormányzatok, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok (a továbbiakban: felek) között megkötött megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) rendezi.

20

(4) Az (1) és (3) bekezdésekben meghatározottak az általános forgalmi adóról szóló törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 7. § (1) bekezdése szerinti közhatalmi tevékenységgel azonos megítélés alá esnek. A (9) bekezdésben meghatározott tulajdonátadásra az Áfa tv. 11. § (1) bekezdését és 136. §át nem kell alkalmazni. (5) A járási hivatal által átvett vagy megszűnt államigazgatási feladat ellátására létrejött – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti – társulási megállapodást 2015. december 31. napjával fel kell mondani. A társulás tagjai a települési önkormányzatnak a társulásba bevitt vagyonáról kötelesek 2015. december 31. napjával elszámolni. (6) Ha az államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyon nem a települési önkormányzat tulajdonában, hanem bérleti vagy más szerződés alapján a használatában van, a fővárosi és megyei kormányhivatal a használat időtartama alatt, annak időtartamára - a megállapodásban tett erre irányuló nyilatkozata alapján - beléphet a szerződésbe a települési önkormányzat helyébe. (7) A fővárosi és megyei kormányhivatal a megállapodásban tett nyilatkozata alapján vagy az ingyenes használat időtartama alatt bármikor lemondhat a vagyon vagy annak egy része használati jogáról. (8) A fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult az államigazgatási feladat ellátását biztosító ingó vagyon feletti ingyenes használat jogát - szükség szerint az ingó vagyonelemek fizikai mozgatásával - az állam tulajdonában lévő vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal által más jogcímen használt ingatlanban is gyakorolni. (9) Nem terheli a települési önkormányzatot az ingatlan ingyenes használatának biztosítására vonatkozó kötelezettség az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, amennyiben az átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátásához megfelelő állapotú és méretű ingatlan állami tulajdonba adását ajánlja fel és erről a felek megállapodásban megegyeznek. (10) Az államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyonba tartozó ingatlanon fennálló jelzálogjog esetében, a jelzálogjog jogosultja kielégítési jogának megnyílta esetén a települési önkormányzat köteles másik, az átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátásához megfelelő állapotú és méretű ingatlan ingyenes használatát az államnak felajánlani. Amennyiben a települési önkormányzat másik ingatlant felajánlani nem képes, a fővárosi és megyei kormányhivatal megkísérel a jelzálogjog jogosultja és a települési önkormányzat között egyezséget létrehozni a kielégítési jog gyakorlásának elhalasztásáról. 3. § (1) A 2. § (9) bekezdése alapján az állam tulajdonába kerülő vagyon e törvény erejénél fogva ingyenesen a fővárosi és megyei kormányhivatal vagyonkezelésébe kerül.

21

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jogviszonyra a továbbiakban a nemzeti vagyonról szóló törvény vagyonkezelési szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 4. § Az e törvény alapján történő, az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló eljárás díjés illetékmentes. Az e törvény 5. § (5)-(7) bekezdése szerinti eljárások díj- és illetékmentesek. 5. § (1) Az állam és a települési önkormányzatok az ingyenes használatba vételhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása során kölcsönösen együttműködve járnak el. (2) A feleknek a megállapodásokat 2015. október 31-ig kell megkötniük. A határidő elmulasztása az átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosító vagyonra vonatkozó ingyenes használati jog létrejöttét nem akadályozza. (3) A megállapodásban az önkormányzat teljes körű felelősséget vállal az általa tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörűségéért és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért. (4) A települési önkormányzatnak az átvett államigazgatási feladatok ellátására szolgáló vagyona önkormányzat általi elidegenítésére és megterhelésére e törvény hatálybalépését követően 2015. december 31-ig nem kerülhet sor. Ez alól kivételt képeznek azok a vagyonelemek, amelyeket érintő jogügyletekről a települési önkormányzat döntést hozott, és az abból befolyó bevételt a települési önkormányzat a 2015. évi költségvetésében tervezte, valamint, ha a fővárosi és megyei kormányhivatal az elidegenítési és a terhelési tilalom alól - a települési önkormányzat kérelmére felmentést ad. (5) Ha a felek között a (2) bekezdésben megjelölt határidőig nem jön létre, vagy nem teljeskörűen jön létre a megállapodás, a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter 2015. november 15-ig határozattal létrehozza a megállapodást, illetve határozattal dönt a megállapodásban nem rendezett kérdésekről. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. (6) Az (5) bekezdés szerinti közigazgatási határozattal (a továbbiakban: közigazgatási határozat) szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. A bíróság a felülvizsgálati kérelemről peres eljárásban határoz, az eljárásra - a (7) és (8) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. Fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni. (7) A közigazgatási határozat végrehajtása felfüggesztésének nincs helye. A bíróság a perben soron kívül jár el. A bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja.

22

(8) A közigazgatási határozattal szembeni felülvizsgálati kérelem benyújtását követően, de a bíróság döntését megelőzően a felek a megállapodást megkötik, a fővárosi és megyei kormányhivatal a megállapodás megkötését követően a közigazgatási határozatot visszavonja, és erről a bíróságot haladéktalanul írásban értesíti. A közigazgatási határozat visszavonása esetén a bíróság a pert megszünteti. (9) A fővárosi és megyei kormányhivatal kérelmére az érintett ingatlanok helyrajzi számát is tartalmazó megállapodás vagy a közigazgatási határozat alapján az ingatlanügyi hatóság a fővárosi és megyei kormányhivatal javára ingyenes használati jogot jegyez be az ingatlan-nyilvántartásba. (10) A (8) bekezdésben meghatározott esetben az ingatlanügyi hatóság a fővárosi és megyei kormányhivatal kérelmére ingyenes használati jogot jegyez be a megállapodás alapján a fővárosi és megyei kormányhivatal javára az ingatlan-nyilvántartásba és ezzel egyidejűleg gondoskodik a visszavont közigazgatási határozat alapján bejegyzett ingyenes használati jog törléséről. 3. A települési önkormányzati hivataloknál foglalkoztatott köztisztviselők 6. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal foglalkoztatotti állományába kerülnek a települési önkormányzati hivataloknál az átvett államigazgatási feladatokat ellátók álláshelyei, valamint az átkerülő államigazgatási feladatokkal arányos számú, az átkerülő feladatokat ellátó köztisztviselők, amennyiben megfelelnek a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben (a továbbiakban: Kttv.) és annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott képesítési feltételeknek. A képesítési feltételek hiányában át nem vett foglalkoztatottak álláshelyei a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába kerülnek át. (2) A települési önkormányzatok hivatalaiból az államigazgatási feladatok ellátásával összefüggésben funkcionális feladatokat ellátók álláshelyei, valamint az érintett feladatokat ellátó köztisztviselők és munkavállalók a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába kerülnek, amennyiben megfelelnek a Kttv. és annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott képesítési feltételeknek. A képesítési feltételek hiányában át nem vett foglalkoztatottak álláshelyei a fővárosi és megyei kormányhivatal állományába kerülnek át. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott köztisztviselők foglalkoztatási jogviszonya a Kttv. alapján kormányzati szolgálati jogviszonnyá alakul át. (4) Az (1)-(3) bekezdés tekintetében a köztisztviselők alatt a közszolgálati ügykezelőket is érteni kell. 4. Záró rendelkezések 7. §

23

Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) az államigazgatási feladatok átadás-átvételére vonatkozó megállapodás megkötésének szabályait, valamint a megállapodás tartalmi kellékeit, b) az átadás-átvételre kerülő jogok és kötelezettségek, valamint az ingyenes használatba kerülő ingó- és ingatlan-állomány felmérésének és meghatározásának szabályait, 11

rendeletben szabályozza. 8. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 11-12. §, a 14-17. §, a 19. § és a 24. § 2016. január 1-jén lép hatályba. 9. § (1) Ezen törvény alapján 2016. január 1-jén a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához átkerülő államigazgatási feladat- és hatáskörökkel összefüggésben folyamatban lévő ügyekben az a szerv jár el, amelynek hatáskörébe a feladat ellátása a jogszabály rendelkezése szerint kerül. (2) Az e törvény alapján a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához átkerülő államigazgatási feladat- és hatáskörökkel összefüggően a települési önkormányzatok által kezelt adatok és működtetett adatbázisok kezelésére, illetve működtetésére 2016. január 1-jétől a járási (fővárosi kerületi) hivatal jogosult. Az adatok és adatbázisok átadásának módját és határidejét a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a települési önkormányzat által megkötött megállapodás határozza meg. A települési önkormányzat a megállapodásban meghatározott időpontig az adatokat a járási (fővárosi kerületi) hivatal feladatellátásának biztosítása céljából tartja nyilván, és köteles a járási (fővárosi kerületi) hivatal kérésére a szükséges adatokat a járási (fővárosi kerületi) hivatalnak továbbítani. A megállapodásban meghatározott időpontot követően a települési önkormányzat köteles a feladatellátásához nem szükséges, a járási (fővárosi kerületi) hivatal által átvett adatokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint törölni. 5. Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések 10. §

24

(1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 59/B. § (3) bekezdésében az „a munkaügyi központ kirendeltségével” szövegrész helyébe „az állami foglalkoztatási szervvel” szöveg lép. (2) Hatályát veszti az Flt. 27. § (11) bekezdésében az „illetőleg annak kirendeltsége” szövegrész. 11. § Hatályát veszti a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 68. §-a. 12. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 26/A. §-ában a „települési önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala” szöveg lép. 13. § Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 18/B. § (3) bekezdésében a „, valamint a járási hivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve” szövegrész. 14. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) kiegészül a következő 306/G. §-sal: „306/G. § A bíróság végrehajtási záradékkal látja el a károkozás helye szerint illetékes községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek 2015. december 31-ig a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben meghatározott eljárásában hozott, a károsultnak és a kárért felelős személynek vadkár, vadászati kár vagy vadban okozott kár megtérítésére, valamint az általuk előlegezett eljárási költség viselésére vonatkozó egyezségét jóváhagyó határozatát.” (2) A Vht. a) 22. § f) pontjában a „községi, városi, fővárosi kerületi jegyzőnek” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg, b) 47. § (2) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal)” szövegrész helyébe a „járási hivatalt” szöveg lép.

25

15. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény a) 81. § (2) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző)” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivataltól (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg, b) 81. § (3) és (5)-(7) bekezdéseiben, a 81/A. § kc) és l) pontjában a „jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg, c) 81. § (5) bekezdésében a „jegyzőnek” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak” szöveg lép. 16. § A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény a) 5. § (1) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző)” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg, b) 5. § (2)-(3) bekezdéseiben a „jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg, c) 6. §-ában a „jegyzőt” szövegrész helyébe a „járási hivatalt” szöveg lép. 17. § (1) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 6. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) A világörökségi területen működő, szeszes italt kimérő, árusító kereskedelmi, illetve vendéglátó üzlet 24 és 6 óra közötti nyitva tartásához a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárásban az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakhatóságként vesz részt, amely szakhatósági eljárás a vendéglátó üzlet 24 és 6 óra közötti nyitva tartásának a közbiztonságra gyakorolt hatásával, a személy- és vagyonbiztonsággal kapcsolatos szakkérdésre, továbbá az üzlet működésével összefüggésben elkövetett jogellenes cselekmények megismétlődése veszélyének értékelésére irányul. A járási hivatal az engedélyt – az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakhatósági közreműködése mellett – hivatalból háromévente felülvizsgálja; amennyiben a megadását követően felmerült körülmények folytán a szakhatósági állásfoglalás a

26

felülvizsgálat során az eredeti tartalommal nem adható meg, a járási hivatal az engedélyt módosítja vagy visszavonja.” (2) A Kertv. 6. § (10) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg lép. 18. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény a következő 18. §-sal egészül ki: „18. § Az első fokon kérelemre, illetve bejelentésre induló földvédelmi eljárásért - ideértve az ingatlanügyi hatóságnak a külön jogszabály szerinti, a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatásával kapcsolatos szakhatósági közreműködését is -, a földvédelmi eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslati eljárásért e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott összegű igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni.” 19. § (1) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „4. § (1) Az anyakönyvbe adatot a) kormányrendeletben meghatározott képesítési feltételekkel rendelkező, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) kormánytisztviselője (a továbbiakban: anyakönyvvezető), b) az anyakönyvvezető számára e törvény által biztosított jogokat gyakorolva és kötelezettségeket teljesítve az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által rendeletben kijelölt szerv vezetője által kijelölt, kormányrendeletben meghatározott képesítési feltételekkel rendelkező kormánytisztviselője (e törvény alkalmazásában: hazai anyakönyvezést végző hatóság), c) az (5) bekezdésben meghatározott esetekben a fővárosi és megyei kormányhivatal, d) névváltoztatási ügyben a központi anyakönyvi szerv jegyezhet be.” (2) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „A hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötésben közreműködő anyakönyvvezetőt a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott szabadidő illeti meg.” (3) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

27

„31. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése iránti szándékot a járási hivatal anyakönyvvezetőjénél lehet bejelenteni.” (4) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „A hivatali munkaidőn kívül történő bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében közreműködő anyakönyvvezetőt a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben meghatározott szabadidő illeti meg.” (5) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „63. § (1) Amennyiben az egyes államigazgatási feladat- és hatásköröknek a járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz telepítéséről és az ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló törvény alapján a települési önkormányzattól nem kerül tárgyalásra alkalmas helyiség a fővárosi és megyei kormányhivatal ingyenes használatába vagy tulajdonába, a járási hivatal kezdeményezésére a fővárosi és megyei kormányhivatallal kötendő megállapodás alapján a települési önkormányzat gondoskodik arról, hogy az anyakönyvvezetőnek tárgyalásra alkalmas helyiség álljon rendelkezésére.” (6) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény a) 12. § (3) bekezdésében a „települési önkormányzat” szövegrész helyébe a „település szerinti járási hivatal” szöveg, b) 18. § (2)-(5) bekezdéseiben, 22. § (4) bekezdésében, 32. § (2)-(5) bekezdéseiben, 34. § (4) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg, c) 67. § (1) bekezdésében a „képviselő-testület hivatalának” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg, d) 72. § (2) bekezdés e) pontjában a „települési önkormányzat” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg lép. (7) Hatályát veszti az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény a) 71/A. § b) pontja, b) 96. §-a. 20. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

28

„(6) Kormányrendelet rendelkezhet úgy, hogy a szakmai irányító miniszter (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatai ellátásában a szakmai irányító miniszter irányítása alatt álló központi hivatal közreműködik.” (2) A Khtv. a következő 7. §-sal egészül ki: „7. § A szakmai irányító miniszter normatív utasításban szabályozhatja a fővárosi és megyei kormányhivatalnak a szakmai irányító miniszter által irányított feladatai ellátásának szakmai szabályait.” (3) A Khtv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „21. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a) a fővárosi és megyei kormányhivatalok feladat- és hatáskörére, szervezetére, működésére és ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat, b) a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási hivatalok irányításának részletes szabályait, c) az 1. § 3. pontjában meghatározott rendelkezéstől eltérő szakmai irányító minisztert, d) a szakmai irányító miniszter szakmai irányítási feladatai ellátásában közreműködő központi hivatalokat, illetve a közreműködés során ellátott feladatokat, e) a fővárosi és megyei kormányhivatal funkcionális feladatait, valamint az azok irányítását ellátó szervet vagy szerveket, f) a fővárosi és megyei kormányhivatalra vonatkozó gazdálkodási szabályokat rendeletben határozza meg.” 21. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény a) 58. § (1) bekezdésében a „járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetének (a továbbiakban: járási népegészségügyi intézet)” szövegrész helyébe a „népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatala (a továbbiakban: népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal)” szöveg, b) 58. § (3) bekezdés d) pontjában, 58. § (4) bekezdésében a „járási népegészségügyi intézetet” szövegrész helyébe a „népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalt” szöveg lép. 22. §

29

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 26. § (2) bekezdés b) pontjában az „a fővárosi és megyei kormányhivatalok az ingatlanügyi hatóságon keresztül” szövegrész helyébe az „az ingatlanügyi hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalok” szöveg lép. 23. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CVI. törvény a) 1. § (4b) bekezdésében a „szerv járási szerve (a továbbiakban: járási foglalkoztatási szerv)” szövegrész helyébe a „szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) szöveg, b) 1. § (4c)-(4e) bekezdéseiben a „foglalkoztatási szerv” szövegrész helyébe a „hivatal” szöveg, c) 1. § (4d) bekezdésében a „szerv megyei szerve (a továbbiakban: megyei foglalkoztatási szerv) szövegrész helyébe a „szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: megyei kormányhivatal)” szöveg, d) 2. § (5) bekezdés g) pontjában a „foglalkoztatási szervnek” szövegrész helyébe a „kormányhivatalnak” szöveg lép. 24. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a) 4:7. § (2) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal” szöveg, b) 4:8. § (2) bekezdésében, 4:12. § (2) bekezdésében a „jegyző” szövegrészek helyébe a „járási hivatal” szöveg lép.

30

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A Kormány kiemelt céljai közé tartozik a helyi és területi közigazgatási rendszer teljes szervezeti áttekintése és megújítása, hatékonyságának növelése és a struktúra átláthatóbbá tétele. Mindennek eredményeként kerültek 2013. január 1-jével felállításra államigazgatási szervezeti egységként a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként a járási (fővárosi kerületi) hivatalok. A járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításakor célként fogalmazódott meg, hogy valamennyi államigazgatási feladat- és hatáskör átvételre kerüljön az önkormányzatoktól a járási hivatalokhoz. Az egyes hatáskörökről történő szakmai egyeztetések során ugyanakkor olyan döntések születtek, amelyek alapján az önkormányzatok szervei (polgármester, jegyző) által ellátott feladat- és hatásköröknek csak közel fele került át a járási hivatalokhoz 2013. január 1-jével. Mindez azt jelentette azonban, hogy számos olyan meghatározó államigazgatási feladat- és hatáskör is az önkormányzatoknál maradt, amelyek egyértelműen állami feladatokat jelentenek, a feladatok megvalósításának szabályait az állam határozza meg, csak a végrehajtása maradt az önkormányzat szerveinél. A törvényjavaslat célja annak biztosítása, hogy az államigazgatási feladat- és hatáskörök esetében, az állami szabályozás mellett a feladatok végrehajtásáért is az állam viselje a felelősséget. Ennek elsődleges indoka, hogy az állampolgárok számára az egyes feladatok biztosítása azonos és magas színvonalon történjen. Mindennek biztosítása csak úgy történhet, hogy további államigazgatási feladatok kerülnek átvételre a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalaihoz, amelynek keretében biztosítható, hogy egységes szakmai irányítás mellett minden állampolgár, minden ügyfél ugyanazon szolgáltatáshoz jusson minden magyarországi településen. Ennek megfelelő ezen törvényjavaslat és végrehajtási rendeletei alapján a járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz kerülnek átvételre az anyakönyvi eljárással összefüggő, illetve a kereskedelmi és iparigazgatással összefüggő feladat- és hatáskörök.

RÉSZLETES INDOKOLÁS az 1. §-hoz Értelmező rendelkezés. a 2. §-hoz A törvény rendelkezik az átvételre kerülő államigazgatási feladatokkal összefüggő önkormányzati vagyon állam általi ingyenes használatba vételéről. Az államigazgatási feladat ellátását biztosító vagyon alatt az átvett államigazgatási feladathoz kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget, valamint az ingó- és ingatlan-állományt is érteni kell.

31

A törvény rögzíti továbbá, hogy a vagyonelemek ingyenes használatba átadására, valamint az átadásra kerülő államigazgatási feladatokat ellátó köztisztviselők átadása tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalok kormánymegbízottai és a települési önkormányzatok polgármesterei átadás-átvételi megállapodást kötnek. A törvényjavaslat alapján az önkormányzat köteles felmondani az átvett államigazgatási feladatokkal összefüggő társulásait. A törvényjavaslat az ingyenes használatba kerülő ingatlanok speciális eseteit is rendezi, így ha az ingatlanra vonatkozó a települési önkormányzat bérleti szerződéssel rendelkezett, a fővárosi és megyei kormányhivatal döntése szerint jogutódként beléphet a bérleti szerződésbe az önkormányzat helyébe. Az ingyenes használatba adás helyett a települési önkormányzat dönthet úgy is, hogy ingatlan tulajdonba ad az államnak. Amennyiben az ingyenes használatba adásra kerülő ingatlanon jelzálog áll fenn, a jelzálogjog jogosultja kielégítési jogának megnyílta esetén a települési önkormányzat köteles másik, azonos funkciójú és állapotú ingatlan ingyenes használatát az államnak felajánlani. Amennyiben a települési önkormányzat másik ingatlant felajánlani nem képes, a fővárosi és megyei kormányhivatal megkísérel a jelzálogjog jogosultja és a települési önkormányzat között egyezséget létrehozni a kielégítési jog gyakorlásának elhalasztásáról. a 3. §-hoz Amennyiben az önkormányzat valamely ingatlanát az állam tulajdonába adja, azon törvény erejénél fogva a fővárosi és megyei kormányhivatal lesz a vagyonkezelő. a 4. §-hoz A törvény az eljárás megkönnyítése érdekében széles körben díj- és illetékmentességet biztosít. az 5. §-hoz A törvény rendelkezése alapján a feleknek az átadás-átvételi megállapodásokat 2015. október 31-ig kell megkötniük, de a megállapodás meg nem kötése a feladatellátással érintett vagyon átvételét nem akadályozza, az törvény alapján történik meg. A törvény elidegenítési és terhelési tilalmat vezet be az érintett vagyonelemekre, kivéve, ha az érintett jogügyletről a települési önkormányzat már a 2015. évi költségvetéséről szóló rendeletében döntött. Amennyiben a felek között október 31-ig nem kerül megkötésre az átadás-átvételi megállapodás, a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter 2015. november 15-ig határozatban dönt az átvételre kerülő államigazgatási feladatokkal összefüggő vagyonról. A határozattal szemben bírósági felülvizsgálattal lehet élni. A bíróság a felülvizsgálati kérelemről a Pp. közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezései szerint soron kívül határoz. a 6. §-hoz Az államigazgatási feladatok átvételével a települési önkormányzatoktól átkerülnek a járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz a feladatokat ellátó köztisztviselők és munkavállalók álláshelyei, valamint az érintett köztisztviselők és munkavállalók. Az átvett feladatokkal összefüggő funkcionális feladatokat ellátó köztisztviselők és munkavállalók is átvételre kerülnek.

32

a 7-8. §-hoz Felhatalmazó és hatályba léptető rendelkezések. a 9. §-hoz A törvényjavaslat rendelkezik a járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz átkerülő ügyek esetében a folyamatban lévő ügyek ellátásáról, valamint az átadásra kerülő államigazgatási feladatokkal összefüggő önkormányzati adatbázisok kezeléséről. Ennek során azok átvételéig a települési önkormányzat köteles azokból adatot szolgáltatni a járási (fővárosi kerületi) hivatalnak, az átadást követően viszont köteles megsemmisíteni. a 10. §-hoz A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosításával a törvény valamennyi rendelkezése a fővárosi és megyei kormányhivataloknak a területi integrációt követő szervezetéhez kerül igazításra. a 11. §-hoz Hatályon kívül helyezésre kerül a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény azon felhatalmazó rendelkezése, amelyek a jegyző kereskedelmi engedélyezéssel összefüggő feladatai megállapítására ad felhatalmazást a Kormánynak. a 12. §-hoz Ha üzletben engedély nélkül pénznyerő automatát üzemeltetnek a jegyző helyett a járási (fővárosi kerületi) hivatal jogosult az üzlet ideiglenes bezáratására. a 13. §-hoz A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény módosításával a törvény valamennyi rendelkezése a fővárosi és megyei kormányhivataloknak a területi integrációt követő szervezetéhez kerül igazításra. a 14. §-hoz A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítása alapján a bíróság végrehajtási záradékkal látja el a járási (fővárosi kerületi) hivatalnak a vadkárral összefüggésben jóváhagyott egyezséget. a 15. §-hoz Vadkár, vadban okozott kár és vadászati kár esetében, amennyiben a felek között nincs egyezség, akkor a jegyző helyett a járási (fővárosi kerületi) hivatal a kirendelt kárszakértő jelentése alapján megkísérelheti az egyezség létrehozását a felek között. a 16. §-hoz A szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmények elkövetése esetén a járási (fővárosi kerületi) hivatal gondoskodik az üzlet ideiglenes bezáratásáról vagy működési engedélye visszavonásáról.

33

a 17. §-hoz A kereskedelemről szóló törvény módosításával biztosításra kerül, hogy világörökségi területen az üzletek szeszesital árusításának engedélyezésére a járási (fővárosi kerületi) hivatal lesz jogosult a jegyző helyett. a 18. §-hoz A termőföld védelméről szóló törvény módosításával biztosításra kerül, hogy az első fokon kérelemre, illetve bejelentésre induló földvédelmi eljárásért és a földvédelmi eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslati eljárásért kormányrendeletben meghatározott összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. a 19. §-hoz Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosításával az anyakönyvi eljárást a járási (fővárosi kerületi) hivatalok állományába tartozó anyakönyvvezetők fogják végezni a jövőben. A házasságkötés helyszínét (a házasságkötő termet) a továbbiakban is a települési önkormányzat biztosítja a fővárosi és megyei kormányhivatallal kötendő megállapodás alapján. Ugyanezen megállapodásban kell biztosítani, hogy az anyakönyvvezetőnek tárgyalásra alkalmas helyiség álljon rendelkezésre. a 20. §-hoz A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló törvény módosításával biztosításra kerül, hogy a szakmai irányító miniszternek a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal összefüggő, az államháztartásról szóló törvény szerinti feladataiban a szakmai irányító miniszter irányítása alatt álló központi hivatal kormányrendeletben meghatározottak szerint közreműködhet. Ehhez kiegészítésre kerülnek a felhatalmazó rendelkezések is a közreműködő központi hivatal kijelölése és a közreműködés során ellátott feladatok meghatározása érdekében. Meghatározásra kerül továbbá, hogy a szakmai irányító miniszterek normatív utasításban szabályozhatják a fővárosi és megyei kormányhivatalnak a szakmai irányító miniszter által irányított feladatai ellátásának szakmai szabályait. a 21-23. §-hoz A víziközmű-szolgáltatásról, a földmérési és térképészeti tevékenységről, valamint a közfoglalkoztatásról szóló törvény módosításával a törvény valamennyi rendelkezése a fővárosi és megyei kormányhivataloknak a területi integrációt követő szervezetéhez kerül igazításra. a 24. §-hoz A korábban a jegyzőnek biztosított engedélyezési feladat- és hatáskörök (pl. hivatali helyiségen kívüli házasságkötés engedélyezése, illetve a 30 napnál korábban történő házasságkötés engedélyezése) átkerülnek a járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz.

34

……../2015. (…... …..) Korm. rendelet egyes államigazgatási feladat- és hatásköröknek a járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz telepítéséről és az ezzel összefüggő kormányrendeletek módosításáról A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésben meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, továbbá az 1. alcím tekintetében az egyes államigazgatási feladat- és hatásköröknek a járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz telepítéséről és az ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló …… törvény 7. § a)-b) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, a 2. alcím tekintetében a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 28. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a 3. alcím tekintetében kapott a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 4. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 7. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 28. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 8. alcím tekintetében az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. § (3) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 9. alcím tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés h) és l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 10. alcím tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a), b), h), pontjában, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 11. alcím tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés f) pontjában, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 12. alcím tekintetében a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 26. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 14. alcím tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdésében, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 16. alcím tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 17. alcím tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), b), d), e) és f) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános

35

szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 18. alcím tekintetében az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 94. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 19. alcím tekintetében a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény 8. §-ában és a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el: 1. Az átadás-átvételi megállapodás megkötése és a birtokba adás szabályai 1. § (1) Az átadás-átvételi megállapodást (a továbbiakban: megállapodás) az egyes államigazgatási feladat- és hatásköröknek a járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz telepítéséről és az ezzel összefüggő törvények módosításáról törvényben meghatározott felek e rendelet melléklete szerinti megállapodás-minta alapján kötik meg. A megállapodás alapjául a települési önkormányzatnak a megállapodás megkötésének időpontjában meglévő, hitelesített vagyonleltára és a 2. §-ban meghatározott felmérés eredményei szolgálnak. (2) A megállapodás alapján az érintett vagyonelemek tényleges birtokba adása jegyzőkönyv felvételével történik, melyre 2016. január 1-jével kerül sor. (3) A birtokba adási eljárás levezetője a kormánymegbízott. A kormánymegbízott dönt a birtokba vételi eljárás pontos időpontjáról, továbbá a járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetőjén és a polgármesteren kívüli jelenlévőkről, a birtokba vételről készített jegyzőkönyv hitelesítésének módjáról, továbbá adott esetben a nevében és helyette eljáró meghatalmazott személyről. A jegyzőkönyvet a kormánymegbízott és a polgármester írja alá. 2. § A fővárosi és megyei kormányhivatal ingyenes használatába kerülő ingó- és ingatlan-állomány, valamint az átvételre kerülő köztisztviselők számának és feladatainak pontos meghatározása érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatal felmérést végez valamennyi települési önkormányzatnál. 3. § (1) A jegyző a 2015. december 31. napján folyamatban lévő, a járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) által átvételre kerülő ügyek iratait darabszintű iratjegyzékkel ellátott átadás-átvételi jegyzőkönyvvel adja át 2016. január 1-jével a járási hivatal vezetőjének. Az

36

iratjegyzék átadás-átvételének előkészítésében a fővárosi és megyei kormányhivatal szükség szerint közreműködik. Az átvételről a járási hivatal vezetője értesíti az ügyfeleket. (2) A 2015. december 31. napjáig lezárt iratok őrzéséről a jegyző gondoskodik. A járási hivatal kérésére a lezárt iratokat a jegyző köteles három munkanapon belül átadni a járási hivatalnak. (3) A jegyző köteles a járási hivatal feladat- és hatáskörébe kerülő ügyek lezárt iratait az irattárban a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény szerint - a fővárosi és megyei kormányhivatal szükség szerinti közreműködésével - leválogatni és elkülöníteni, valamint az iratanyagról készült tételszintű iratjegyzéket külön megállapodás szerint a járási hivatalnak átadni. 2. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosítása 4. § A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet a) 15. § (2) bekezdésében a „polgármesteri hivatalnál” szövegrész helyébe a „járási hivatalnál” szöveg, b) 15. § (4) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg, c) 2. mellékletében a „jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal vezetője” szöveg lép. 3. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosítása 5. § (1) A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört e rendelet szerint első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) és a települési önkormányzat jegyzője, másodfokon a fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorolja.” (2) Az R1. a) 24. § (1) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzőjének” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg,

37

b) 24. § (4) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg lép. 4. A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást végző szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása 6. § A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást végző szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet 6. §-ában a „települési önkormányzat jegyzőjét” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát” szöveg lép. 5. A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet módosítása 7. § (1) A nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 14/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A járási hivatal a szolgáltató nyilvántartásba vételéről vagy a nyilvántartásba vétel megtagadásáról két hónapon belül dönt. A járási hivatal a szolgáltatót akkor veheti nyilvántartásba, ha a szolgáltató teljesíti a jogszabályokban meghatározott közegészségügyi követelményeket.” (2) Az R2. a) 2. § (4) bekezdésében a „települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző)” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg, b) 14/A. § (3) bekezdésében, (3) bekezdés b) pontjában, (4)-(5) és (9) bekezdésében, 14/C. §-ban, 18. § (2) bekezdésében, 19. § (1) és (5)-(6) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében, (1) bekezdés b) pontjában, 20. § (2)-(3) bekezdésében, 21. § (2) és (4) bekezdésében, 24. § (2)-(3) bekezdésében, 4. mellékletében a „jegyző” szövegrészek helyébe a „járási hivatal” szöveg, c) 14/A. § (5) bekezdésében, 19. § (4) és (8) bekezdésében a „jegyzőt” szövegrész helyébe a „járási hivatalt” szöveg, d) 14/B. § (1) bekezdésében és 5. mellékletében a „jegyzőnek” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak” szöveg lép.

38

(3) Hatályát veszti az R2. 14/A. § (5) bekezdés a) pontja. 6. A kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet módosítása 8. § Hatályát veszti a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében az „egy vagy több területi államigazgatási szerv vagy” szövegrész. 7. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosítása 9. § A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 3. § 28. pont a) alpontjában a „települési önkormányzat jegyzőjének” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának” szöveg lép. 8. A cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól szóló 222/2007. (VIII. 29.) Korm. rendelet módosítása 10. § Hatályát veszti a cirkuszi menazséria létesítése és működtetése engedélyezésének, valamint fenntartásának részletes szabályairól szóló 222/2007. (VIII. 29.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése. 9. A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontoktól szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet módosítása 11. § (1) A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontoktól szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „4. § (1) A Kormány a Kertv. 6/A. §-a és 6/G. § c) pontja, valamint e rendelkezésekkel összefüggésben a Kertv. 9. § (1), (4) és (5) bekezdése tekintetében kereskedelmi hatóságként, továbbá a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) tekintetében a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a vásár, a piac, a helyi piac, helye szerinti települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt, illetve a bevásárlóközpont helye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalt (a továbbiakban: járási hivatal) jelöli ki.”

39

(2) Az R3. a) 4/A. § (2)-(4) és (6) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg, b) 4/A. § (5) bekezdésében a „jegyzőnek” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak” szöveg, c) 6. § (3) bekezdésében az „a jegyzőhöz” szövegrész helyébe a „vásár és piac esetében a jegyzőhöz, bevásárlóközpont esetében a járási hivatalhoz” szöveg, d) 9. § (3) bekezdésben az „a jegyző” szövegrész helyébe a „vásárok és piacok esetében a jegyző, bevásárlóközpontok esetében a járási hivatal” szöveg, e) 9. § (3) bekezdésben a „jegyzőn” szövegrész helyébe a „jegyzőn és a járási hivatalon” szöveg lép. 10. A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet módosítása 12. § (1) A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 7. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A járási hivatal a működési engedéllyel kapcsolatos eljárásban szakkérdésként vizsgálja a) a Magyar Honvédség létesítményeinek területén kívül működtetni kívánt üzlet esetén a higiénés és egészségvédelmi, táplálkozás-egészségügyi és dietetikai, az ivóvíz minőségi, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésülését, b) az állatgyógyászati készítmény kiskereskedelme, illetve növényvédő szer és hatóanyagai forgalmazása esetén az állatgyógyászati készítmény vagy annak hatóanyaga, továbbá növényvédő szer és hatóanyagai forgalmazása esetén - az állatgyógyászati készítmények és azok hatóanyagának, valamint a növényvédő szerek és hatóanyagaik forgalmazására vonatkozó követelményeknek való megfelelést, c) azt, ha nem veszélyes hulladékot forgalmaznak, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély nem szükséges, hogy a hulladékgyűjtés és - tárolás eszközei, valamint a hulladékkezelés módja megfelel-e a hulladékgazdálkodási követelményeknek, okoz-e a hulladékkezelés környezetterhelést, biztosított-e az üzlet hulladékszállítási szempontból történő megközelíthetősége. (2) Az R4. a) 2. § a) pontjában a „település, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt” szövegrész

40

helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg, b) 2. § b) pontjában a „település, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt” szövegrész helyébe a „járási hivatalt” szöveg, c) 5. § (3) bekezdésében, 6. § (1)-(2b) és (6) bekezdésében, 8. § (1)-(3) bekezdésében, 9. § (1)-(2) bekezdésében, 10. § (1), (3) és (5)-(6) bekezdésben, 11. §-ban, 21. § (3) bekezdésben, 25. § (3)-(4) bekezdésben, 27. § (1)-(4) bekezdésben, 29. § (3) bekezdésében a „jegyző” szövegrészek helyébe a „járási hivatal” szöveg, d) 6. § (1) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében az „az önkormányzat” szövegrész helyébe az „a fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg, e) 6. § (4) és (7) bekezdésében a „jegyzőt” szövegrész helyébe a „járási hivatalt” szöveg, f) 6. § (5) bekezdésében, 10. § (1) és (5) bekezdésében a „jegyzőnek” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak” szöveg, g) 7. § (2) bekezdésében a „jegyzőnél” szövegrész helyébe a „járási hivatalnál” szöveg, h) 8. § (2) bekezdésében a „jegyzőhöz” szövegrész helyébe a „járási hivatalhoz” szöveg, i) 10/A. § (1) bekezdésében a „település, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjének, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőnek” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak” szöveg, j) 4. mellékletben az „Önkormányzat Jegyzője” szövegrész helyébe a „Járási (Fővárosi kerületi) Hivatal” szöveg lép. (3) Hatályát veszti az R4. a) 7. § (4) bekezdés a) pontjának aa) alpontja, b) pontjának bb) alpontja, és c) pontja, b)27. § (2) bekezdés b) pontjában a „jegyzői” szövegrész, c) 27. § (4) bekezdésében ca) az „és a 7. § (4) bekezdésének c) pontjában” szövegrész cb) az „az egyéni vállalkozót nyilvántartásba vevő járási (fővárosi kerületi) hivatallal,” szövegrész. 11. A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshelyüzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet módosítása 13. § (1) A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshelyüzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5.) 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A járási hivatal a szálláshely engedélyezése iránti eljárásban szakkérdésként vizsgálja

41

a) a Magyar Honvédség létesítményeinek területén kívül működtetni kívánt szálláshely engedélyezése esetében a higiénés és egészségvédelmi, táplálkozás-egészségügyi és dietetikai, az ivóvíz minőségi - ide nem értve a b) pont szerinti szakkérdést -, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésülését, b) ha a szálláshelyen élelmiszert, élelmiszer-nyersanyagot állítanak elő, használnak fel, hoznak forgalomba - az élelmiszer-higiéniai, -biztonsági, -minőségi követelményeknek való megfelelést, c) ha arra az építményre, amelyben a szálláshelyet működtetni kívánják, ugyanarra a rendeltetésre vonatkozóan a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki - az általános építésügyi követelményeknek való megfelelést. (2) Az R5. a) 3. § (1) bekezdésében a „települési önkormányzat, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt (a továbbiakban: jegyző)” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg, b) 3. § (2) bekezdésében, 11. § (3) bekezdésében a „jegyzőt” szövegrész helyébe a „járási hivatalt” szöveg, c) 8. § (1) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (2) bekezdésben a „jegyzőhöz” szövegrész helyébe a „járási hivatalhoz” szöveg, d) 8. § (1) és (4)-(5) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (1)-(4) bekezdésében, 11. § (1)-(3) bekezdésében, 12. § (2) bekezdésében, 13. § (2)-(3) és (5) bekezdésében, 14. § (1) bekezdésében, 15. §-ban, 16. § (3) bekezdésében, 18. § (4) bekezdésében a „jegyző” szövegrészek helyébe a „járási hivatal” szöveg, e) 8. § (5) bekezdésében a „jegyzőnél” szövegrész helyébe a „járási hivatalnál” szöveg, f) 13. § (1) és (5) bekezdésében, 16. § (1) bekezdésében, 18. § (4) bekezdésében a „jegyzőnek” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak” szöveg, g) 2. mellékletben az „Önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe a „Járási (fővárosi kerületi) Hivatal” szöveg lép. (3) Hatályát veszti az R5. 7. § (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontja, b) és d) pontja. 12. Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet módosítása 14. § Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet

42

a) 1. melléklet 1726. pontjában a „települési önkormányzatok” szövegrész helyébe a „települési önkormányzatok, járási (fővárosi kerületi) hivatalok” szöveg, b) 1. melléklet 1761. pontjában a „települési önkormányzatok” szövegrész helyébe a „járási (fővárosi kerületi) hivatalok” szöveg, c) 1. melléklet 2076. pontjában a „települési önkormányzatok” szövegrész helyébe a „települési önkormányzatok, járási (fővárosi kerületi) hivatalok” szöveg lép. 13.

A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet módosítása 15. §

(1) A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R6.) 3. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) A járási hivatal az engedélyezési eljárásban szakkérdésként vizsgálja a) a higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások érvényesítésülését, b) meglévő sajátos építmény tekintetében az általános érvényű kötelező építésügyi előírásoknak, a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási terveknek való megfelelést, kivéve, ha ugyanerre a rendeltetésre vonatkozóan az engedély iránti kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi vagy fennmaradási engedélyt került kiadásra. (2) Az R6. a) 3. § (3) bekezdésében a „települési, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a továbbiakban: jegyző)” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg, b) 5. § (2)-(4) bekezdésében, 6. § (1)-(2) bekezdésében, 7. § (2)-(5) bekezdésében, 12. § (1) bekezdés a) pontjában, 12. § (2) bekezdésében, 13. § (2)-(4) bekezdésében, 14. § (2) bekezdésében a „jegyző” szövegrészek helyébe a „járási hivatal” szöveg, c) 5. § (3) bekezdésében a „jegyzőhöz” szövegrész helyébe a „járási hivatalhoz” szöveg, d) 6. § (1) bekezdésében az „az önkormányzat” szövegrész helyébe az „a fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg, e) 7. § (1) és (4) bekezdésében a „jegyzőnek” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak” szöveg,

43

f) 14. § (3) bekezdés c) pontjában és (4) bekezdésében a „jegyzőt” szövegrész helyébe a „járási hivatalt” szöveg lép. (3) Hatályát veszti az R6. a) 3. § (4) bekezdés a) pontja, b) 3. § (4) bekezdés b) pontjában az „a sajátos építményfajta szerinti építésügyi hatóság vagy a műemlékeket engedélyező építésügyi hatóság,” szövegrész. 14. A Budapest V. kerület Kossuth Lajos téri beruházási programmal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 100/2012. (V. 16.) Korm. rendelet módosítása 16. § A Budapest V. kerület Kossuth Lajos téri beruházási programmal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 100/2012. (V. 16.) Korm. rendelet 1. melléklet 15. sorában a „Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatala” szöveg lép.

15. A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet módosítása 17. § (1) A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R7.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „4. § (1) A járási hivatal a telepengedély kiadása iránti eljárásban szakkérdésként vizsgálja, hogy a) a higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz-minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra vonatkozó jogszabályi előírások érvényesülnek-e, b) a telepen a hulladékgazdálkodás módja és eszközei megfelelnek-e a hulladékgazdálkodási követelményeknek, okoz-e a telepen történő hulladékgazdálkodási tevékenység környezetterhelést, biztosított-e a telep hulladékszállítási szempontból történő megközelíthetősége,

44

c) a tevékenység zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem követelményeinek, d) a tevékenység megfelel-e az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak, e) országos jelentőségű védett természeti területen, NATURA 2000 területen vagy barlang védőövezetében a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, f) a földtani közeg védelme érdekében megfelelő műszaki védelmet alkalmaznak-e és a tevékenységből eredően a földtani közeget érő terhelés alatta marad-e a földtani közeg védelmére vonatkozó követelményeknek, g) a növényvédőszerekkel folytatott ipari tevékenység a kezelőszemélyzet kitettségére, a lehetséges humán- és környezeti toxicitásra, terhelésre hatással van-e, h) ha a telepen az ipari tevékenységgel összefüggésben külön jogszabály alapján hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezést, éghető vagy veszélyes folyadék tárolására szolgáló tartályt, ipari vagy mezőgazdasági gázfogyasztó készüléket, legalább 50 kVA beépített összteljesítményű, 0,4 kV vagy nagyobb feszültségű villamos berendezést, rendszert, nem közforgalmú üzemanyagtöltő állomáson cseppfolyós- vagy cseppfolyósított-, illetve sűrítettgáz-üzemanyag-töltő berendezést használnak - az ezen építményekkel, berendezésekkel összefüggő műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelést, i) ha az engedélyezés tárgyául szolgáló ingatlan a kulturális örökségvédelmi nyilvántartásban szereplő nyilvántartott műemléki érték, vagy műemlék, a tevékenység a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek. (2) A Kormány a telepengedély kiadása iránti eljárásban a) az 5. melléklet I. pontjában meghatározott tevékenységeknél - annak elbírálása kérdésében, hogy a telep a tűzvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e - az elsőfokú eljárásban a telep fekvése szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséget, a másodfokú eljárásban a telep fekvése szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, Budapesten a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, b) annak elbírálása kérdésében, hogy a vizek védelme érdekében megfelelő műszaki védelmet alkalmaznak-e és a tevékenységből eredően a vizeket érő terhelés alatta marad-e a vizek védelmére vonatkozó követelményeknek, valamint ivóvízbázisok érintettsége esetén megfelel-e az ivóvízbázis védelmi előírásoknak, az elsőfokú eljárásban a telep fekvése szerint illetékes területi vízvédelmi, illetve vízügyi hatóságot, a másodfokú eljárásban az országos vízvédelmi, illetve vízügyi hatóságot szakhatóságként jelöli ki.” (2) Az R7. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Bejelentés-köteles tevékenység esetében a járási hivatal, illetve környezetvédelmi, az élelmiszer-felügyeleti és a kulturális örökségvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei

45

kormányhivatala bejelentés kézhezvételét követő naptól számított harminc napon belül a telepen ellenőrzést folytat le, a mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal pedig folytathat le, ha a) a tevékenység a 2. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján minősül bejelentés-kötelesnek, illetve b) a tevékenyégre a 4. §-ban meghatározott követelmények vonatkoznak, illetve ha a tevékenység az ott megjelölt hatásokkal járhat.” (3) Az R7. a) 3. § (1) bekezdésében a „település, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjénél, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőnél (a továbbiakban: jegyző)” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg, b) 3. § (2) bekezdésében, 6. § (3) bekezdésében a „jegyzőhöz” szövegrész helyébe a „járási hivatalhoz” szöveg, c) 6. § (1), (3)-(4) és (6) bekezdésében, 7. §-ban, 8. § (1)-(2) bekezdésben, 9. § (1)-(2) és (4) bekezdésben, 10. § (2) és (4)-(6) bekezdésben, 11. § (1) bekezdésben, (2) bekezdés b) pontjában és (3)-(4) bekezdésben, 6. mellékletben a „jegyző” szövegrészek helyébe a „járási hivatal” szöveg, d) 9. § (6)-(7) bekezdésben a „jegyzőt” szövegrész helyébe a „járási hivatal” szöveg, e) 10. § (1) és (4) bekezdésben a „jegyzőnek” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak” szöveg lép. (4) Hatályát veszti az R7. 17. § (1)-(2) bekezdése. 16. Az ifjúság- és gyermekvédelmi programok, az aktív kikapcsolódás lehetőségeit ötvöző közösségi tér megteremtése és működtetése érdekében megvalósuló Erzsébet téri beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 291/2013. (VII. 26.) Korm. rendelet módosítása 18. § Az ifjúság- és gyermekvédelmi programok, az aktív kikapcsolódás lehetőségeit ötvöző közösségi tér megteremtése és működtetése érdekében megvalósuló Erzsébet téri beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 291/2013. (VII. 26.) Korm. rendelet 1. melléklet 17. sorában a „BelvárosLipótváros Budapest Főváros V. kerületi önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatala” szöveg lép.

46

17. A Normafa Park történelmi sportterület megvalósításához szükséges közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 294/2013. (VII. 26.) Korm. rendelet módosítása 19. § A Normafa Park történelmi sportterület megvalósításához szükséges közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 294/2013. (VII. 26.) Korm. rendelet 1. melléklet 19. sorában a „Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala XII. Kerületi Hivatala” szöveg lép. 18. Az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről szóló 76/2014. (III. 14.) Korm. rendelet módosítása 20. § (1) Az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről szóló 76/2014. (III. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R8.) 1. § b) pontjában a „polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának kormánytisztviselője” szöveg lép. (2) Hatályát veszti az R8. 1. § a) pontjában az „és jegyző” szövegrész. 19. A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzési tilalomtól eltérő nyitva tartás engedélyezésének feltételeiről szóló 53/2015. (III. 17.) Korm. rendelet módosítása 21. § A kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzési tilalomtól eltérő nyitva tartás engedélyezésének feltételeiről szóló 53/2015. (III. 17.) Korm. rendelet a) 1. § (1) bekezdésében a „település, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a Fővárosi Önkormányzat főjegyzője (a továbbiakban együtt: jegyző)” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)” szöveg, b) 1. § (2) bekezdésében a „jegyzőhöz” szövegrész helyébe a „járási hivatalhoz” szöveg, c) 1. § (4) bekezdésében, (7) bekezdés b) pontjában, (8) bekezdésében, 2. § (1)-(2) és (4) bekezdésében, 3. § (2) bekezdésében, 4-5. §-ban a „jegyző” szövegrészek helyébe a „járási hivatal” szöveg, d) 1. § (5) bekezdésében, 3. § (1) bekezdésében a „jegyzőnek” szövegrész helyébe a „járási hivatalnak” szöveg, e) 1. § (9) bekezdésében a „jegyzőt” szövegrész helyébe a „járási hivatalt” szöveg,

47

f) 2. § (4) bekezdésében az „az önkormányzat” szövegrész helyébe az „a fővárosi és megyei kormányhivatal” szöveg lép. 20. Záró rendelkezések 22. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) E rendelet 4-7. §-a és a 9-21. §-a 2016. január 1-jén lép hatályba.

48

Melléklet a ……./2015. (….. …...) Korm. rendelethez

MEGÁLLAPODÁS EGYES ÁLLAMIGAZGATÁSI FELADATOKNAK A JÁRÁSI (FŐVÁROSI KERÜLETI) HIVATALOK ÁLTAL TÖRTÉNŐ ÁTVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKRŐL amely létrejött egyrészről: a ……… Települési/Fővárosi Kerületi Önkormányzat/Fővárosi Önkormányzat (a továbbiakban Önkormányzat), képviseli:………………………polgármester/főpolgármester, mint átadó/használatba adó (a továbbiakban együtt: Átadó) másrészről: Budapest Főváros Kormányhivatala/a………….. Megyei Kormányhivatal, képviseli:………….. kormánymegbízott, mint átvevő/használatba vevő (a továbbiakban együtt: Átvevő) – együttesen: Felek – között az alulírott napon és helyen az alábbi feltételekkel:

I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK Magyarország Országgyűlése az egyes államigazgatási feladat- és hatásköröknek a járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz telepítéséről és az ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló …… törvényben (továbbiakban: Törvény) arról rendelkezett, hogy a települési önkormányzatok mindazon vagyona, amely a jogszabály által meghatározott, átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosítják 2016. január 1-jével az állam ingyenes használatába, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalok vagyonkezelésébe kerül. Mindezek alapján Felek az ingyenes használati jog létrejöttéhez, a Törvény alapján egyéb jogcímen átkerülő vagyonelemekhez kapcsolódó részletkérdésekről, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó létszámátadásról megállapodást kötnek. A megállapodás célja a 2016. január 1-jével a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalaihoz (a továbbiakban: Járási Hivatal) kerülő államigazgatási feladatok ellátásának biztosítása érdekében a korábban ezen feladatellátást szolgáló önkormányzati vagyon ingyenes használati, illetve egyéb jogcímen történő átadás-átvétel feltételeinek, az ehhez kapcsolódó eljárás lebonyolításához szükséges keretek meghatározása.

49

II. A MEGÁLLAPODÁS TÁRGYA A megállapodás tárgya a járási hivatalokhoz átkerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosító önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan és ingó vagyon, továbbá vagyoni értékű jog állam általi ingyenes használati, illetve – az előbbi vagyoni elemeken túlmenően – az Átadó döntése szerint egyéb jogcímen történő jogának létrejöttének kapcsolódó főbb feladatok, illetve a Felek jogainak és kötelezettségeinek a meghatározása. Amennyiben az átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását szolgáló valamely ingó vagy ingatlan vagyon bérleti vagy más szerződés alapján van az Átadó használatában, a fővárosi és megyei kormányhivatal a használat időtartama alatt beléphet a szerződésbe. Átadó döntése alapján az átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátására megfelelő állapotú és méretű ingatlant ajánlhat fel. Ebben az esetben az ingatlan tulajdonjoga az államra száll. III. A MEGÁLLAPODÁS FELTÉTELEI Átadó és Átvevő a feladatok ellátásához kapcsolódó vagyon ingyenes használatba vétele, illetve egyéb jogcímen történő átvétele során kölcsönösen együttműködve járnak el. Az együttműködés keretében Átadó közreműködik a kormánymegbízott által meghatalmazott képviselő jogszabályban meghatározott, átvétellel kapcsolatos feladatainak ellátásában is. Átadó a jelen megállapodás 1. mellékletében szereplő teljességi nyilatkozat aláírásával teljes körű felelősséget vállal az általa tett nyilatkozatok és az átadott adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljes körűségéért és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért. Átadó felelősséget vállal továbbá azért, hogy az ingyenes használatra átadott vagyontárgyak állaga a birtokba vétel időpontjakor alkalmas az átvett államigazgatási feladatellátás technikai feltételeinek biztosítására és a rendeltetésszerű használatra. IV. A MEGÁLLAPODÁS TARTALMA Átadó és Átvevő megállapodnak, hogy jelen megállapodásban rögzítik az ingatlan és ingó vagyon használatba adásának tárgyi, dologi, pénzügyi feltételeit, az átvételre kerülő államigazgatási feladatokat ellátó köztisztviselők és munkavállalók, illetve álláshelyek számát, illetve rendelkeznek a megállapodás aláírását követően az átadásig keletkező jogokról és kötelezettségekről. 1. 1.1.

Ingatlanok használatba adása Átadó tulajdonában lévő ingatlanok

Az Átadó tulajdonában lévő ingyenes használatba adási eljárásban érintett ingatlanok felsorolását, illetve az ingatlanok adatait a 2. számú melléklet tartalmazza. Az Átadó által a Járási Hivatalnak átengedett ingatlanhoz kapcsolódó pályázatok felsorolását a 8. számú melléklet tartalmazza.

50

a) Felek rögzítik, hogy a 2. számú mellékletben felsorolt ingatlanokat Átvevő kizárólagosan használhatja. A kizárólagosan használt ingatlanok esetében a Járási Hivatal viseli az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos költségeket. Ezek közé tartoznak különösen a közüzemi szolgáltatások díjai, az ingatlan rendeltetésszerű használatából eredő, illetve a Járási Hivatal foglalkoztatottai által okozott kisebb hibák javítása. Az ezeken kívüli, különösen az épület szerkezetét is érintő átalakítások, felújítások elvégzése a tulajdonos kötelezettségi körébe tartoznak. b) Felek rögzítik, hogy az 2. számú mellékletben felsorolt ingatlanokat a Járási Hivatal az Átadóval közösen jogosult használni. A közösen használt ingatlanok esetében az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatos költségeket az Átadó és a Járási Hivatal közösen viselik a Felek által közösen meghatározott megosztás szerint. Ezek közé tartoznak különösen az ingatlan mindennapos használatából eredő kisebb hibák javítása. A közösen használt ingatlanok esetében a megosztásra kerülő, illetve a kizárólag az Átadót terhelő költségek behatárolására a kizárólagosan használt ingatlanokra vonatkozó pontban meghatározottakat kell alkalmazni. Átadó és Átvevő kötelezettséget vállal arra, hogy a közös használatú és üzemeltetésű ingatlanok kiadásainak megosztása érdekében 2016. január 31-ig ingatlanonkénti bontásban külön megállapodást kötnek. Az Átadó és az Átvevő megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy az Átvevő által kizárólagosan, illetve az Átadó és az Átvevő által közösen használt ingatlanok, ingatlanrészek tekintetében a közüzemi költségek mérését szolgáló órák megosztásra, illetve az Átvevő nevére kerülhetnek-e. 1.2.

Az Átadó által bérleti, vagy egyéb szerződés alapján használt ingatlanok

Az Átadó által bérleti vagy egyéb szerződés (a továbbiakban: szerződés) alapján használt, az államigazgatási feladat ellátására szolgáló ingatlanok adatait, valamint ingatlanonként a szerződésből fakadó kötelezettségek (különös tekintettel a szerződésben meghatározott, a kötelezettet terhelő költségek) felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza. Átadó az együttműködés keretében betekintést enged Átvevőnek a vonatkozó szerződésbe, annak érdekében, hogy a Törvény által biztosított, a szerződésbe félként történő belépésről megalapozott döntés születhessen. Mindemellett Átadó az alanyváltozást megelőzően a betekintési jog biztosításán túl részletesen, külön is tájékoztatja Átvevőt az érintett szerződés, valamint az ingatlan lényeges elemeiről (pl. havi bérleti díj összege, egyéb kötelezettségek, ingatlan állapota). Átvevő a szerződés, illetve a szerződésből fakadó jogok és kötelezettségek ismeretében dönt arról, be kíván-e lépni szerződésbe. A belépés időpontjától az Átvevőt illetik meg a bérleti (vagy egyéb)

51

szerződésből származó jogok, illetve az Átvevőt terhelik a bérleti (vagy egyéb) szerződésből fakadó kötelezettségek. A bérleti (vagy egyéb) szerződésbe való belépés feltétele, hogy ahhoz a bérbeadó írásbeli hozzájárulását adja. Az Átvevőnek a szerződésbe félként történő belépésre vonatkozó nyilatkozata jelen megállapodás részét képezi. Felek a nyilatkozat értelmében megállapodnak, hogy a 3. számú mellékletben szereplő ingatlanok tekintetében Átvevő a használat időtartamára 2016. január 1. napjával kezdődően beléphet a szerződésbe. 1.3.

Az Átadó tulajdonában lévő, jelzáloggal terhelt ingatlanok

Az Átadó tulajdonában lévő, jelzálogjoggal terhelt és az ingyenes használatba, vagy tulajdonba adási eljárásban érintett ingatlanok felsorolását a 4. számú melléklet tartalmazza. A jelzálogjog alapjául szolgáló kötelezettség – az ingatlan ingyenes használatba adását követően is – az Átadót terheli, ezért a jelzálogjoggal összefüggésben felmerülő valamennyi intézkedési kötelezettség megtételére – az ingatlan ingyenes használatba adását követően is – az Átadó köteles. Az intézkedési kötelezettség felmerüléséről, valamint az azzal kapcsolatos intézkedés eredményéről az Átadó köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatni az Átvevőt. Amennyiben felmerül annak a lehetősége, hogy az érintett ingatlanok valamelyike tekintetében megnyílik a jelzálogjogosult kielégítési joga, köteles Átadó erről a tudomásszerzést követően haladéktalanul tájékoztatni Átvevőt. Ha a 4. számú mellékletben felsorolt ingatlanok bármelyikét érintően a jelzálogjog jogosultjának kielégítési joga megnyílik, az Átadó köteles másik olyan, az előző ingatlannal azonos hasznos alapterületű, funkciójú és állapotú ingatlant felajánlani, amelyben továbbra is folyamatosan és fennakadás nélkül biztosított az államigazgatási feladat hatékony ellátása. Az Átadó vállalja, amennyiben másik ingatlan felajánlására nem képes, egyezség létrehozását kezdeményezi a jelzálogjog jogosultjánál a kielégítési jog gyakorlásának elhalasztásáról. A kezdeményezésről és annak eredményéről az Átadó az Átvevőt írásban tájékoztatni köteles. 2.

Ingóságok használatba adása

A Törvény értelmében Átadó 2016. január 1. napjától kezdődően Átvevő használatába adja az átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátásához szükséges ingó vagyont. Az Átadó tulajdonában lévő és az ingyenes használatba adási eljárásban érintett ingóságokat az Átadó által összeállított, és a megállapodáshoz csatolt eszközkarton tartalmazza. Az infokommunikációs eszközállomány és a szerzői jog alá tartozó termékek tételes felsorolását a 9. számú mellékleten és külön eszközkartonon szükséges feltüntetni. A leltár hitelességét Átadó az aláírásával igazolja. A Járási Hivatalba átkerülő gépjárművek felsorolását az 5. számú melléklet tartalmazza.

52

Az átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátásához szükséges ingóságok 2016. január 1. napjától Átvevő önálló gazdálkodási jogkörébe kerülnek. Amennyiben az Átvevő az ingóságok feletti ingyenes használati jogát egy, a tulajdonában, vagy egy más jogcímen használatában lévő ingatlanban kívánja gyakorolni, az Átadó és Átvevő az ingó vagyonelemek fizikai mozgatása során köteles együttműködni annak biztosítása érdekében, hogy az államigazgatási feladatellátáshoz szükséges ingó vagyonelemek 2016. január 1-jétől rendelkezésre álljanak. A használatba adás ingyenes és az átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátásának időtartamára szól. 3.

A Járási Hivatalba kerülő foglalkoztatottak

A Törvény alapján az átvett feladatokat ellátók, valamint az ezzel összefüggésben funkcionális feladatokat ellátók álláshelyeinek a számát, munkakörökre illetve személyekre lebontva a 6. számú melléklet tartalmazza. Külön rögzíteni szükséges a betöltetlenül átadott státuszok számát. Átadó kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy a 6. számú mellékletben szereplő köztisztviselők és munkavállalók személyi anyagát legkésőbb 2015. december 31-ig átadja Átvevőnek. Az átvételre kerülő köztisztviselők és munkavállalók részére korábban nyújtott munkáltatói kölcsön visszafizetése a köztisztviselők és munkavállalók részéről változatlanul az Átadó javára történik. Amennyiben tanulmányi szerződéssel rendelkező köztisztviselő vagy munkavállaló kerül átvételre, a tanulmányi szerződés tekintetében az Átadó helyébe az Átvevő lép. Amennyiben a megállapodás megkötése és a foglalkoztatottaknak a Járási Hivatalba történő átvétele közötti időpontban a foglalkoztatottak személye, vagy a foglalkoztatással összefüggő, e megállapodás 6. számú mellékletében meghatározott tény vagy adat megváltozik, azt Átadó három napon belül köteles írásban közölni Átvevővel. 4.

Átadó jogai és kötelezettségei

Átadó, mint tulajdonos évente ellenőrzi a fővárosi és megyei kormányhivatal, mint Átvevő nemzeti vagyonnal való gazdálkodását. Amennyiben - akár az éves ellenőrzés során, akár más módon - az Átadó tudomására jut, hogy Átvevő a vagyont nem rendeltetésszerűen használja, vagy rongálja, az Átvevőhöz fordulhat, aki köteles 15 napon belül a vagyon használatával kapcsolatos álláspontját írásban az Átadó részére eljuttatni. Amennyiben Átadó álláspontja szerint a nem rendeltetésszerű használat a továbbiakban is folytatódik Átadó az Átvevő felügyeleti szervéhez fordulhat intézkedés megtétele érdekében.

5.

Átvevő jogai és kötelezettségei

Átvevő köteles gondoskodni az általa használt ingó és ingatlan vagyon karbantartásáról, továbbá köteles viselni a rendeltetésszerű használattal összefüggésben felmerült üzemeltetési (beleértve a

53

biztosítási) fenntartási és javítási költségeket. A rendeltetésszerű használat során elhasználódott, elveszett vagy elpusztult ingó vagyontárgyak pótlása az Átvevő kötelezettsége. Átvevő az ingyenesen használatába adott vagyont rendeltetésszerűen a közvagyont használó személytől elvárható gondossággal használja, hatékonyan és költségtakarékosan működteti. Átvevő a használatába kerülő ingó és ingatlan vagyont harmadik személy részére használatba vagy bérbe nem adhatja - kivétel ez alól, az Átadó jóváhagyásával, ha azt időlegesen nem használja -, továbbá nem terhelheti meg és nem idegenítheti el. Átvevő az államigazgatási feladat ellátáshoz véglegesen feleslegessé vált vagyont köteles az Átadó részére visszaadni. Átvevő évente egyszer köteles jelenteni az Átadó felé a használatában lévő vagyont érintő lényeges változásokat. 6.

Vagyonkezelői jog

A Törvény alapján az állam ingyenes használatába kerülő vagyontárgyak vagyonkezelője a használati jog keletkezésével egyidejűleg a fővárosi és megyei kormányhivatal. A tulajdonos, valamint a vagyonkezelő a használattal és a működtetéssel kapcsolatos valamennyi fontos kérdést a közöttük létrejövő vagyonkezelési szerződésben rendezik. A vagyonkezelői jog – a használati jog ingyenes átengedéséhez igazodóan – határozatlan időre, az átvételre kerülő államigazgatási feladat ellátásának az időtartamára jön lére. A vagyonkezelő köteles a vonatkozó jogszabályok előírásai, valamint a mindenkor hatályos számviteli törvénynek és egyéb számviteli jogszabályokban foglaltaknak megfelelően adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségeinek eleget tenni, ennek keretében köteles az ingyenes használatba adott ingó vagyonra vonatkozó éves leltárt elkészíteni. A vagyonkezelő a tulajdonosi ellenőrzést köteles tűrni, az ellenőrzés érdekében kötelezhető minden közérdekből nyilvános adat, valamint az önkormányzati vagyonra és vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatására és okirat bemutatására. V. EGYÉB RENDELKEZÉSEK Átvevő a használatába kerülő valamennyi ingatlant érintően köteles intézkedni a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt a megállapodás aláírását követően, de legkésőbb 2015. december 31-ig. Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges „bejegyzési engedélyt” az Átadó írásbeli nyilatkozat formájában köteles megadni. Felek kötelesek együttműködni annak érdekében, hogy a használatába adott gépjárművek tekintetében Átvevő a közúti közlekedési nyilvántartásba üzembentartóként bejegyzésre kerüljön.

54

Felek megállapodnak abban, hogy a bejegyzéssel kapcsolatos költségek Átvevőt terhelik. Felek rögzítik továbbá, hogy a bejegyzést követően valamennyi a gépjármű használatával kapcsolatos költség Átvevőt terheli. A Járási Hivatalnak átengedett vagyonelemeket érintő peres és nemperes, valamint végrehajtási eljárásokat a 6. számú melléklet tartalmazza. Átvevő az ingyenes használat időtartama alatt Átadóhoz intézett egyoldalú nyilatkozatával bármikor lemondhat a vagyon vagy annak egy része használati jogáról. A lemondó nyilatkozatot a lemondás időpontját megelőzően legalább 30 nappal szükséges közölni az Átadóval. A használati jogról való lemondás tényét Átvevő köteles jelezni azon nyilvántartások felé, ahová a használati joga bejegyzésre került. Felek tudomásul veszik, hogy használati jogról való lemondással egyidejűleg az adott vagyontárgy tekintetében megszűnik a vagyonkezelői jog is. Ennek tényét kötelesek haladéktalanul átvezetni a vagyonkezelési szerződésben is. Átadó és Átvevő kapcsolattartókat jelölnek ki, akik a megállapodásból eredő feladatokat egyeztetik, illetve gondoskodnak a lebonyolítással kapcsolatos döntések előkészítéséről. Átadó által kijelölt kapcsolattartó(k): Neve: Beosztása: Elérhetősége: Átvevő által kijelölt kapcsolattartó(k): Neve: Beosztása: Elérhetősége: Felek rögzítik, hogy kapcsolattartóik útján kölcsönösen tájékoztatják egymást a vagyonhasználatot érintő minden lényeges körülményről, tényről veszélyről, illetve változásról. Átadó kötelezettséget vállal arra, hogy Átvevőt jelen megállapodás aláírását követő 3 munkanapon belül tájékoztatja a működőképesség fenntartása érdekében szükséges azonnali teendők (pl. pénzügyi műveletek, beszámolók, elszámolások, adatszolgáltatások teljesítése, meghosszabbítandó, felmondandó szerződések, kiírandó közbeszerzések stb.) megtételéről és határidejéről. Átadó kötelezettséget vállal arra, hogy az ingyenes használatba kerülő ingatlanok és ingóságok működését biztosító szerződéseket – a szerződések feltételeit tekintve Átvevővel egyeztetve - 2016. február 28. napjáig meghosszabbítja azzal, hogy a 2016. január 1-jét követően a kötelezettségvállalás az Átvevőt terheli.

55

Felek kijelentik, hogy jelen megállapodás végrehajtása során a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket figyelembe véve az eljárási cselekmények során jóhiszeműen, együttműködve járnak el. Felek rögzítik, hogy az átvett államigazgatási feladatok ellátására szolgáló vagyon elidegenítésére és megterhelésére 2016. január 1-ig nem kerülhet sor. E rendelkezés alól kivételt képeznek azok a vagyonelemek, amelyeket érintő jogügyleteket Átadó a 2015. évi költségvetésében tervezte, továbbá Átvevő egyes vagyonelemeket érintően Átadó kérelmére felmentést adhat az elidegenítési és terhelési tilalom alól. Felek a megállapodásban foglalt feltételekkel egyetértenek, azokat elfogadják, és azt, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írják alá. Felek tudomással bírnak arról, hogy a megállapodást 2015. október 31-ig meg kell kötniük és tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy e határidő elmulasztása az átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosító vagyonra vonatkozó ingyenes használati jog létrejöttét nem akadályozza. Jelen megállapodás 8 eredeti példányban készült és ... számozott oldalból áll, amelyből négy példány az Átadót, négy példány Átvevőt illeti meg.

Kelt: ......................, 2015. ................................... „

…………….………………… polgármester Átadó képviseletében

”.

……………..…………………. kormánymegbízott Átvevő képviseletében

56

1. számú melléklet

TELJESSÉGI NYILATKOZAT

Alulírott .................................., mint a .................................. Önkormányzat képviseletében eljáró polgármester (a továbbiakban: átadó) kijelentem, hogy a mai napon ........................ - az átvevő részére (a továbbiakban: átvevő) a jegyzőkönyvben átadottakon túlmenően nem áll rendelkezésemre az egyes államigazgatási feladat- és hatásköröknek a járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz telepítéséről és az ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló …… törvényben meghatározott vagyonnal összefüggő adat, információ, tény, okirat, dokumentum, valamint kijelentem, hogy az általam tett nyilatkozatok és az átadott, ismertetett adatok, információk, tények, okiratok, dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörűségéért, és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért teljes felelősséget vállalok. Jelen nyilatkozat elválaszthatatlan részét képezi az átadás-átvételi megállapodásnak. ……………, 2015. .....................................

..................................................... átadó

57

2. számú melléklet

Önkormányzati hivatal elhelyezésére szolgáló ingatlanok, illetve a járási hivatal részére átadott egyéb ingatlanok Önkormányzati hivatal elhelyezésére szolgáló összes ingatlan Ingatla Egyéb Ingatlan Épületek/helyiség Bruttó Nettó Kiépített Ingatlan Ingatla Elhelyezett n ek száma állaga, releváns besorolá alapterül alapterül infrastruktú ek száma helyraj n címe utolsó informáci sa et et ra zi felújítás ók száma időpontj a

Önkormányzati hivatal járási hivatal részére átengedett ingatlanai/ingatlanrészei Ingat Ingatl Egyéb Átadott Átad Ingatl Épül Átadot lan Ingat Helyis Nettó Elhelyez ingatlanban/ingatl Kiépített an releván ás an etek t nettó helyr lan égek alapter ettek anrészben infrastru állaga s jogcí besoro szám alapter ajzi címe , száma ület száma elhelyezettek ktúra informá me lása a ület szám utolsó ciók száma a felújít ás időpo ntja Önkormányzati hivatal elhelyezésére szolgáló ingatlan átadását kiváltó ingatlan Ingatla Elhelyezhet Ingatlan Tulajdoni Ingatlan Bruttó Nettó Kiépített n ők száma állaga, helyzet, Ingatla Épületek/helyiség alapterül alapterül infrastruktú utolsó helyraj n címe besorolá (nettó egyéb ek száma sa et et ra zi alapterület/5 felújítás releváns száma ) időpontj informáci a ók

58

3. számú melléklet

Önkormányzati hivatal elhelyezésére bérleti, vagy egyéb szerződés alapján használt ingatlanok Önkormányzati hivatal elhelyezésére szolgáló összes ingatlan Ingatla Egyéb Ingatlan Épületek/helyiség Bruttó Nettó Kiépített Ingatlan Ingatla Elhelyezett n ek száma állaga, releváns besorolá alapterül alapterül infrastruktú ek száma helyraj n címe utolsó informáci sa et et ra zi felújítás ók száma időpontj a

Önkormányzati hivatal járási hivatal részére átengedett ingatlanai/ingatlanrészei Ingat Ingatl Egyéb Átadott Átad Ingatl Épül Átadot lan Ingat Helyis Nettó Elhelyez ingatlanban/ingatl Kiépített an releván ás an etek t nettó helyr lan égek alapter ettek anrészben infrastru állaga s jogcí besoro szám alapter ajzi címe , száma ület száma elhelyezettek ktúra informá me lása a ület szám utolsó ciók száma a felújít ás időpo ntja

59

4. számú melléklet

Önkormányzat tulajdonában lévő, jelzáloggal terhelt ingatlanok Önkormányzati hivatal elhelyezésére szolgáló összes ingatlan Ingatla Egyéb Ingatlan Épületek/helyiség Bruttó Nettó Kiépített Ingatlan Ingatla Elhelyezett n ek száma releváns besorolá alapterül alapterül infrastruktú állaga, ek száma helyraj n címe utolsó informáci sa et et ra zi felújítás ók száma időpontj a

60

5. számú melléklet

Az önkormányzati hivatal rendelkezésére álló gépjárművek felsorolása Sorszám

Gépjármű forgalmi rendszáma

Forgalmi engedély száma

Törzskönyv száma

Gépjármű gyártmánya

Gépjármű típusa

Gyártási év, futásteljesítmény

Állapotra vonatkozó megjegyzések

A járási hivatal feladatainak ellátásához a ……………….. sorszámú gépjármű(vek) kerül(nek) átadásra, összesen …. db gépjármű.

61

6. számú melléklet

1. Önkormányzati hivatal létszáma összesen: .......... fő. Ebből: szakmai létszám: …….. fő, funkcionális létszám: ………. fő. 2. Önkormányzati hivataltól a járási hivatalhoz átadásra kerülő létszáma összesen: .......... fő. Ebből: szakmai létszám: …….. fő, funkcionális létszám: ………. fő. (Járási hivatalhoz átadott foglalkoztatottak adatai) 6/1. számú melléklet. Munkakörhöz kapcsolódó adatok Név

Beosztás

Jogviszony jellege: munkajogviszony (köztisztviselő, közalkalmazott, munkavállaló)/ megbízási jogviszony

Besorolás

Munkakör

Időtartam Folyamatban lévő Alapvizsga Szakvizsga (határozott/ fegyelmi/kártérítési köt. köt. határozatlan) ügyek időpontja időpontja

6/2. számú melléklet .Illetményadatok Név

Illetményalap Alapilletmény szorzója

Eltérítés (% / Ft)

Ill. Helyettesítési kiegészítés díj (% / Ft)

Pótlék 1 (jogcím (% / Ft))

Pótlék 2 (jogcím (% / Ft))

Pótlék 3 (jogcím (% / Ft))

Összes illetmény

6/3. számú melléklet Átsorolások (2015.) Né v

Kulcsszá m

Szorzószá m

Beállás Besorolás Összes Átsorolás Átsorolás i% i bér illetmén esedékesség utáni y e kulcsszá m

Szorzószá m

Beállás Besorolás Összes i% i bér illetmén y

6/4. számú melléklet Munkába járással kapcsolatos költségtérítés Név

Lakóhely

Munkahely

Távolság (km)

Elszámolás

Rendszeresség

Szervezet

6/5. számú melléklet Jubileumi jutalmak (2015.) Név

Besorolási osztály esedékesség

Havi illetmény esedékesség időpontját

Esedékesség időpontja

Jubileumi jutalom típusa (25/30/35/40

62

időpontjában

éves)

6/6. számú melléklet Tanulmányi szerződések Név

Tanulmányi szerződés megkötésének időpontja

Támogatás összege

Képző intézmény

Képzés megnevezése

Képzés Továbbfoglalkoztatás befejezésének, vállalt időtartama végzettség megszerzésének elvárt időpontja

6/7. számú melléklet Munkáltatói kölcsönök Név

Munkáltatói kölcsön célja

Szerződéskötés időpontja

Folyósított kölcsönösszeg

Futamidő

Törlesztő részlet

Egyéb feltétel, körülmény (pl. végtörlesztési kedvezmény)

63

7/1. számú melléklet

Járási hivatalnak átengedett vagyonelemeket érintő perek, végrehajtási eljárások (vagyonelemenként kitöltendő)

Per tárgya

Felperes adatai

Bírósági döntések (ügy Egyéb Képviselet Végrehajtási Per értéke Jogorvoslatok érdemére Perköltség releváns adatai intézkedések vonatkozó információk határozat, ítélet)

Folyamatban lévő és átvételre kerülő munkajogi, büntetőjogi, kártérítési és államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére irányuló perek, végrehajtási eljárások 7/2. számú melléklet

Per tárgya

Felperes adatai

Bírósági döntések (ügy Egyéb Képviselet Végrehajtási Per értéke Jogorvoslatok érdemére Perköltség releváns adatai intézkedések vonatkozó információk határozat, ítélet)

64

8/1. számú melléklet

Az önkormányzat által járási hivatalnak átengedett ingatlanhoz kapcsolódó pályázat (ingatlanonként kitöltendő) Projektek felsorolása (a beadott és elutasításra vagy visszalépésre nem került projektekre vonatkozóan) A A A A A A Az A A A A A Projek Proje kedve kedve Kincst kedve igényel pályá- pályá pályá- pályá- Projekt t kt zzári zt/ zatban zatba zatban tekintet befog rövid ménye ménye azonos ménye megítél szerepl zatba n nem ében adá- tartal zett zett ító zett t/ ő n rögzít szerepl felmerü sakor ma neve adószá száma típusa szerződ összköl szere ett ő, lő kapott ma (amen (önáll ött tség plő önerő de a problém projek nyió támoga (Ft) öner biztos pályáza ák t ben pályáz tás ő ítás thoz és azono van) ó, (a össze módja kapcsol javasolt sító konzor projekt ge (saját ódó intézkestátusz (Ft) forrás projekt dések ciumi ának , hitel, végreha vezető megfel kötvé j, eny tásához konzor lően) kibo- szükség csátás es ciumi stb.) saját tag) forrás (Ft)

A Projekt elmara dása a támoga tási szerződésben rögzíte tt ütemte rvhez képest (hónap )

A Projekt elmara dása a támoga tási szerződésben rögzíte tt ütemtervhez képest (Ft)

65

8/2. számú melléklet

Az önkormányzat által járási hivatalnak átengedett ingóságokhoz kapcsolódó pályázat (ingónként kitöltendő) Projektek felsorolása (a beadott és elutasításra vagy visszalépésre nem került projektekre vonatkozóan) A A A A A A Az A A A A A Projek Proje kedve kedve Kincst kedve igényel pályá- pályá pályá- pályá- Projekt t kt zzári zt/ zatban zatba zatban tekintet befog rövid ménye ménye azonos ménye megítél szerepl zatba n nem ében adá- tartal zett zett ító zett t/ ő n rögzít szerepl felmerü sakor ma neve adószá száma típusa szerződ összköl szere ett ő, lő kapott ma (amen (önáll ött tség plő önerő de a problém projek nyió támoga (Ft) öner biztos pályáza ák t ben pályáz tás ő ítás thoz és azono van) ó, (a össze módja kapcsol javasolt sító konzor projekt ge (saját ódó intézkestátusz (Ft) forrás projekt dések ciumi ának , hitel, végreha vezető megfel kötvé j, eny tásához konzor lően) kibo- szükség csátás es ciumi stb.) saját tag) forrás (Ft)

A Projekt elmara dása a támoga tási szerződésben rögzíte tt ütemte rvhez képest (hónap )

A Projekt elmara dása a támoga tási szerződésben rögzíte tt ütemtervhez képest (Ft)

66

íme

s

címe

címe

9. számú melléklet

Az Infokommunikációs eszközök és a szerzői jogvédelem alá eső termékek 9/1. melléklet

IT munkaállomások Telephely Átadás címe jogcíme

Munkaáll Munkaáll omás Monitor omás egyedi megnevez megnevez azonosítój ése ése a

Monitor Vírusvéde Egyéb Irodai egyedi Operációs lmi releváns alkalmazá azonosítój rendszer alkalmazá informáci s a s ók

9/2. melléklet

Szoftverek (operációs rendszerek, irodai programcsomagok, vírusvédelem, stb.) Szoftver/alkalm azás neve

Szoftver/alkalm azás típusa

Verziószáma

Beszerzés/beve zetés éve

Licenc típusa

Licenc lejáratának dátuma

Szoftver/alkalm azás gyártója

Átad licen

9/3. melléklet

Funkcionális és szakigazgatási alkalmazások Alkalmazás típusa

Alkalmazás elérése

Beszerzés/ bevezetés éve

Verzió

Licenc lejáratának dátuma

Alkalmazás gyártója

Licencek száma

Megj

9/4. melléklet

Kiszolgáló (szerver) kapacitások Telephely címe

Szerver típusa

Szerver neve

Szerver funkciója

Szerver egyedi azonosítója

Operációs rendszer

Monitor típusa

Monitor egyedi azonosítója

9/5. melléklet

Szerver szoftverek hozzáférései (CAL) Szerver gép neve

Operációs rendszer

Szerver szoftver megnevezése

Kliens környezet

Hozzáférések száma

Egyéb rel informáci

9/6. melléklet

Nyomatkészítő eszközök Nyomatképző típusa

Fizikai helye a telephelyen belül

Nyomatképző egyedi azonosítója

Egyéb információk

67

címe

íme

íme

me

íme

9/7. melléklet

Egyéb átadott IT eszközök Eszköz megnevezése

Eszköz típusa

Beszerzés éve

Fizikai helye

Eszköz egyedi azonosítója

Egyéb inf

9/8. melléklet

Hálózati végpontok LAN végpont száma

LAN végpont típusa

UTP kábelezés esetén annak típusa

Internet elérés típusa

Internet elérés sebessége

Kapcsolat típusa

Kapcsolat sebessége

Egyé infor

9/9. melléklet

Aktív hálózati (LAN, WAN) eszközök Eszköz fajtája

Eszköz típusa

Portok száma

Beszerzés éve

Egyedi azonosító

Tulajdonviszony

Megjeg

9/10. melléklet

Telekommunikációs eszközök Eszköz fajtája

Eszköz típusa

Eszköz fizikai helye

Eszköz egyedi azonosítója

Darabszám

Egyéb info

9/11. melléklet

Telefonközpont kapacitás Telefon szolgáltatás típusa

Szolgáltatás azonosítója a partner részéről

Saját telefonközpont

Ha saját telefonközpont, annak a típusa

Kiosztott telefonmellékek száma

További m mód

68