ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE IKT. SZÁM: 32908-2/2012-EMMI A 2011. évi CXII. törvény 27. § (5)–(7) bekezdése szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2012. július 12-én.

ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet és a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról

Budapest, 2012. július

készítette: dr. Tóth Zsófia (795-3116) [email protected] dr. Szalay Éva (795-5303) [email protected] dr. Mattenheim Gréta (795-3008) [email protected] dr. Izsa Szabolcs (795-3012) [email protected]

látta: dr. Lakatos Hedvig főov-h. [email protected] 795-3005 Bódiné Pajer Mariann mb. főov. [email protected] 795-3109 Asztalosné Zupcsán Erika helyettes államtitkár Lövei Tünde sajtófőnök

jóváhagyta: Soltész Miklós szociális-, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár


2

EGYEZTETÉSI LAP 1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja:

2012. 07. 25. 2012. 07. 25. 2012. 07. 31. 2012. 08. 16. 2012. 08. 22.

2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. Minisztériumok intézmény

egyetért

nem ért egyet

észrevétele maradt fenn

nem adott véleményt

Miniszterelnökség BM HM KIM KüM NFM NGM VM

2.2. Egyéb állami szervek (Kúria, Legfőbb Ügyészség, Alkotmánybíróság stb.) egyéb állami szerv

egyetért

nem ért egyet





Alapvető jogok biztosa

2.3. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet Megyei Jogú Városok Szövetsége Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége Magyar Önkormányzatok Szövetsége Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége Jegyzők Országos Szövetsége Budapesti Kerületek Országos Önkormányzati Szövetsége Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesülete Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája Országos Roma Önkormányzat Nagycsaládosok Országos Egyesülete Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség

egyetért

nem ért egyet


3

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Az előterjesztés célja 1.1. Az előterjesztés egyik célja, hogy az Országgyűlés által 2012. július 9-én elfogadott, az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/7678. számú törvényjavaslatnak (a továbbiakban: T.) a családi pótlék iskoláztatáshoz kötésének új rendszerét meghatározó és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó támogatás Erzsébetutalvány formájában történő nyújtását elrendelő rendelkezéseihez szükséges végrehajtási szabályok megszülessenek. 1.2. Az előterjesztés célja fentiek mellett az iskoláskorú gyermekek után járó családi pótlék, az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének egyszerűsítése, összhangban a Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról szóló 1304/2011. (IX. 2.) Korm. határozattal. A Korm. határozat 1. melléklet 101. pontja előírja az „Iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztése” eljárás egyszerűsítéséhez szükséges intézkedések végrehajtását. 1.3. A Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról szóló 1304/2011. (IX. 2.) Korm. határozat 1. melléklete előírta továbbá az alábbi ügyek egyszerűsítéséhez szükséges intézkedések végrehajtását is. Az ezzel kapcsolatosan elkészült jogszabály-tervezet államigazgatási egyeztetésére májusban már sor került [17.397/2012-NEFMI sz. előterj.], azonban jogtechnikai okokból a két, zömében ugyanazon kormányrendeletet érintő módosítás egybeszerkesztése vált indokolttá. Az egyszerűsítéssel érintett ügyek, a fenti Korm. határozat mellékletének számozása szerint: 13. Anyasági támogatás folyósítása 16. Gyermekgondozási segély folyósítása (GYES) 17. Családi pótlék folyósítása 18. Gyermeknevelési támogatás (GYET) folyósítása 26. Kismama bérlet kiállításához szükséges igazolás kiállítása A családtámogatásokkal kapcsolatos ügyek szinte a teljes lakosságot érintik. A családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Csvtv.) preambuluma szerint „ a család Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrása”, valamint „[a] társadalom alapegységeként a család a nemzet fennmaradásának biztosítéka és az emberi személyiség kibontakozásának természetes közege, amit az államnak tiszteletben kell tartania.” Az állam támogatja a gyermekvállalást, és segíti a szülők gyermekvállalási szándékainak megvalósulását. A Csvtv. 6. § (2) bekezdése szerint „az állam gondoskodik a családi élettel összefüggő hatósági eljárások egyszerűsítéséről, valamint törekszik arra, hogy a családok az őket megillető támogatásokat, szolgáltatásokat a lehető legkisebb ügyintézési teher mellett vehessék igénybe. Az előterjesztés elfogadásával elérni kíván cél, hogy a családtámogatások igénylése, elbírálása a lakosság szempontjából a lehető legkisebb adminisztratív teherrel működjön úgy, hogy mindeközben az eljáró hatóságok részéről felmerülő adminisztrációs terhek – elsősorban a folyamatok elektronizáltságának növelése és a rendszerek egymás közötti párbeszédének


4

részleges automatizálásából eredően – számottevően nem növekednek. Az adminisztratív terhek csökkentésének eredményeképpen az ügyek egyszerűbben, gyorsabban és kevesebb utánajárással lesznek elintézhetők. Jóllehet kormány-előterjesztés benyújtását (miniszteri rendeleti szintű szabályozás okán) nem igényel, a közvetlen tartalmi összefüggésre figyelemmel említést kell tenni arról, hogy a Magyary Program Egyszerűsítési Program 54. pontja szerinti „Igazolás kiállítása tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermekről (családi pótlékhoz)” elnevezésű eljárás egyszerűsítési javaslatának kidolgozása szintén folyamatban van. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. A családi pótlék iskoláztatáshoz kötésének új végrehajtási szabályai Az iskoláztatási támogatás folyósítása a 2010/2011-es tanévtől rendszeres iskolába járáshoz kötött. A támogatás feltételhez kötése biztosítja, hogy az iskoláztatási támogatás – a családtámogatási törvényben foglaltaknak megfelelően – valóban a nevelési, oktatási költségekhez nyújtott hozzájárulásként, célhoz kötötten kerüljön felhasználásra. A 2010/2011-es tanévtől kezdődően az 50 órát igazolatlanul mulasztott tanulók esetén az iskoláztatási támogatás felfüggesztésre kerül. A felfüggesztett iskoláztatási támogatást a települési önkormányzat családtámogatási folyószámlájára utalja a kincstár. A leginkább rászoruló, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek családjának a felfüggesztés időtartama alatt is természetben (élelmiszer, cipő, ruha, iskolaszer, gyógyszer stb.) kell nyújtani a támogatást. A jegyzői gyámhatóság a felfüggesztés szükségességét negyedévente felülvizsgálja, és ha megállapítja, hogy a gyermeknek nem volt egyetlen újabb igazolatlan hiányzása sem, akkor a család az összegyűlt pénzt a felfüggesztés időtartamával megegyező időtartam alatt egyenlő részekre elosztva természetben kapja meg. 2012. január 1-jétől szigorodott a szabályozás. Az 50 órát igazolatlanul mulasztott 16 év feletti gyermek esetén az iskoláztatási támogatás nem felfüggesztésre, hanem szüneteltetésre kerül, azaz a támogatás nem gyűlik a családtámogatási folyószámlán, azt rendszeres iskolába járás esetén sem kapja meg visszamenőleg a család. A T. értelmében 2012. szeptember 1-jétől tovább szigorodik a szabályozás. A T. – a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosításával – előírja, hogy 2012. szeptember 1-jétől valamennyi tanuló, azaz a 16 év alattiak és fölöttiek esetén is a támogatás szüneteltetésére kerül sor. Az iskoláztatási támogatás szüneteltetéséhez kapcsolódó koncepcionális kérdéseket a törvénymódosítás eldöntötte, jelen előterjesztés a törvényhez kapcsolódó végrehajtási szabályokat tartalmazza. Az új törvényi rendelkezések végrehajtásához a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletet és a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet kell módosítani. 2.1.1. A gyámhatóságokról, valamint gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) módosítása:


5

- A tervezet meghatározza a gyámhatóság (2012. december 31-ig a jegyzői gyámhatóság, azt követően a járási gyámhivatal) feladatait az iskoláztatási támogatás szüneteltetésével összefüggésben: figyelmeztetés, szüneteltetés kezdeményezése, védelembe vétel, szüneteltetés felülvizsgálata. Ebben a tekintetben lényeges változás a szünetelés korábbi szabályozásához képest nincs. - Jelentősen lerövidül a Gyer.-ben az igazolatlan iskolai hiányzásokkal kapcsolatos gyámhatósági eljárásra vonatkozó szabályozás, hiszen nincs szükség a felfüggesztés, illetve a családtámogatási folyószámlán összegyűlő összeg felhasználásának szabályozására. - A tervezet a szünetelés felülvizsgálatához kapcsolódóan meghatározza a felülvizsgálati időszakok számításának módját. Az első felülvizsgálati időszak kezdő napja a szüneteltetés kezdő napja, amely mindig hónap elseje. Így biztosítható, hogy a felülvizsgálati időszakok teljes tanítási hónapokból álljanak. - Az átmeneti rendelkezések a gyámhatóság számára előírják, hogy levélben tájékoztassák az új jogkövetkezményekről a felfüggesztéssel/szüneteltetéssel érintett jogosultakat, illetve kimondják, hogy a családtámogatási folyószámlákon nyilvántartott iskoláztatási támogatás felhasználására a korábbi szabályokat kell alkalmazni 2.1.2. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása: - Mivel a szüneteltetéssel összefüggésben a kincstár feladatai nem változnak, a módosítás alapvetően technikai jellegű (a felfüggesztésre és a családtámogatási folyószámlára vonatkozó szabályok kikerülnek a rendeletből). - A tervezet meghatározza a szüneteltetés kezdő napját (a döntés jogerőre emelkedését követő hónap első napja, illetve szeptember 1-je, ha a szüneteltetés kezdetétől a tanítási év végéig egy hónapnál rövidebb idő lenne hátra, vagy a szüneteltetés kezdete a nyári hónapokra esne). A végrehajtási rendeletek fentiekkel összefüggő módosításai a törvénymódosítás hatályba lépéséhez igazodóan 2012. szeptember 1-jén lépnek hatályba. 2.2. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó támogatás Erzsébet-utalvány formájában történő biztosítása Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény meghatározza azokat a szociális célkitűzéseket, melyekre az utalványrendszer működtetéséből fakadó bevételeket fordítani kell. A törvényben meghatározott szociális célok meghatározásának kiindulópontja a gyermekéhezés felszámolását célzó szociális program kiterjesztése, a nehéz anyagi helyzetben lévők üdülésének elősegítése, ugyanakkor a törvény alapot ad egyes szociális célú juttatásoknak Erzsébet-utalvány formájában történő nyújtására is. A törvény felhatalmazást ad a külön törvény szerinti szociális és gyermekvédelmi támogatások Erzsébet-utalvány formájában történő biztosításához szükséges részletszabályok kormányrendeletben történő megalkotására. A T. szerint első ütemben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó, jelenleg pénzbeli támogatás esetén kerülhet sor Erzsébet-utalvány formájában történő biztosításra. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény pénzbeli komponense teljes összegben utalvány formában kerül kifizetésre. A törvényi rendelkezések céljának eléréséhez a Gyer. módosítása is szükséges. A módosítás a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó támogatás Erzsébet-utalványban történő biztosításának részletszabályait tartalmazza, különös tekintettel az eljárás résztvevőit érintő


6

határidők, kötelezettségek meghatározására, illetve a kézbesítésre nem kerülő utalványok visszaváltásának rendjére vonatkozóan. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó támogatást tárgyév augusztus hónapjára, illetve november hónapjára tekintettel annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek kell biztosítani, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága tárgyév augusztus 1-jén, illetve tárgyév november 1-jén fennáll. (A költségvetési törvény alapján a támogatás alkalmankénti összege 2012. évben 5 800 Ft/jogosult.) A támogatás Erzsébet-utalvány formájában történő biztosításához szükséges törvényi szabályozás 2012. október 1-jén hatályba lép, így első alkalommal a 2012. november hónapban esedékes támogatás kerül Erzsébet-utalvány formájában biztosításra a jogosultak részére. Az alábbi táblázat mutatja a jelenleg hatályos és a módosítást követő szabályozás szerinti folyamatok összehasonlítását a november havi támogatás biztosítása tekintetében. A változásokat (határidő-módosulás, új szereplő, új feladat) kiemeléssel jeleztük. a módosítást követően (a támogatás Erzsébet-utalvány formájában történő biztosításakor)

jelenlegi helyzet az igénylés folyamata és az abban részt vevő szereplők települési önkormányzat jegyzője

Magyar Államkincstár területi szerve (Igazgatóság) és a Magyar Államkincstár (MÁK)

Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)

MÁK

települési

feladat

a feladat elvégzésének ütemezése

az igénylés folyamata és az abban részt vevő szereplők települési önkormányzat jegyzője

a támogatási összeg igényléséhez szükséges központi adatlap megküldése az Igazgatóságnak az Igazgatóság az adatokat feldolgozza és a MÁK az összesített adatokat megküldi az EMMI részére

november 10ig

november18ig

Magyar Államkincstár területi szerve (Igazgatóság) és a Magyar Államkincstár (MÁK)

rendelkezik a MÁK felé az igényelt támogatásoknak az önkormányzatok részére történő átutalásáról utalja a támogatást az önkormányzatok részére kiutalja/kifizeti a

november 21ig

Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI)

november 21ét követően haladéktalanul

MÁK

november

Magyar

Nemzeti

feladat

a feladat elvégzésének ütemezése

a támogatási összeg igényléséhez szükséges központi adatlap megküldése a MÁK Igazgatóságnak

november 7-ig

- az Igazgatóság az adatokat feldolgozza és a MÁK az összesített adatokat megküldi az EMMI részére - az Igazgatóság megküldi a beérkezett adatlapokat a MNÜA részére rendelkezik a MÁK felé az igényelt támogatási összegnek az MNÜA részére történő átutalásáról

november 13-ig

utalja a támogatási összeget az MNÜA részére

november 21-ig

eljuttatja a települési

november

november 17-ig


7 önkormányzat

támogatást a jogosak részére

utolsó napjaiban

Üdülési Alapítvány (MNÜA) települési önkormányzat jegyzője

önkormányzatok részére az utalványokat gondoskodik az utalványok jogosultak részére történő eljuttatásáról (postai úton vagy személyesen)

24-ig

november 25-30-a között

2.3. Az anyasági támogatás, a gyes, a családi pótlék, a gyet folyósítását, valamint a kismama bérlet kiállításához szükséges igazolás kiállítását érintő egyszerűsítés 2.3.1. A MEGVALÓSULÓ EGYSZERŰSÍTÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA A gyermek születésekor a szülők gyakran egyidejűleg többféle ellátást, például terhességigyermekágyi segélyt, családi pótlékot és anyasági támogatást is igényelnek. Annak érdekében, hogy ezek az ügyek egyszerre legyenek intézhetők, a családi pótlék és az anyasági támogatás iránti kérelmeket a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen is be lehet majd nyújtani. Csökken a családtámogatási eljárások dokumentációs igénye. A kérelmek benyújtásához nem lesz szükség a születési anyakönyvi kivonat, a TAJ kártya bemutatására, a lakcím, vagy a tanulói jogviszony igazolására, mivel a döntéshez szükséges adatokat a kincstár számára az azokat kezelő állami szervek elektronikus úton átadják. A kincstár által intézett ügyekben megvalósul a tényleges elektronikus ügyintézés, ami azt jelenti, hogy a kincstár nemcsak fogadni tudja az ügyfélkapun keresztül benyújtott kérelmeket, de a döntés elektronikus úton történő közlésére is lehetőség nyílik. Az egyes önkormányzatok döntése alapján adható, központilag nem szabályozott ún. kismamabérlet esetén a jogosult a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, az ellátások igénylésére szolgáló formanyomtatványon igényelheti az utazási kedvezményhez szükséges hatósági bizonyítvány kiállítását is, amennyiben a lakóhelye szerinti településen ilyen kedvezmény igénybe vehető. Ezzel elkerülhető, hogy az ügyfélnek külön kelljen kérelmet benyújtani hatósági bizonyítvány iránt. 2.3.2. AZ ÉRINTETT ELLÁTÁSOK BEMUTATÁSA Anyasági támogatás A gyermeket szülő nőt (gyámot, örökbefogadó szülőt) a gyermek születése után egyszeri juttatás, anyasági támogatás illeti meg. Az anyasági támogatás összege az öregségi nyugdíjminimum 225%-a (64 125 Ft), ikrek esetében 300%-a (85 500 Ft) gyermekenként. Gyermekgondozási segély (GYES) A GYES a családtámogatási törvény szerint járó, nem jövedelemfüggő ellátás. A gyes a gyermek hároméves koráig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 10. életév betöltéséig jár. A gyes összege az öregségi nyugdíjminimumnak felel meg (28 500 Ft), ikrek esetében az öregségi nyugdíjminimum összegének és a gyermekszámnak a szorzata.


8

Gyermeknevelési támogatás (GYET) A GYET a gyermekek otthoni gondozásához nyújt pénzbeli segítséget azoknak a családoknak, ahol legalább három gyermek nevelkedik, és a legkisebb 3 évesnél idősebb, és 8 évesnél fiatalabb. A gyermeknevelési támogatás havi összege 28 500 Ft. Családi pótlék A családi pótlék a gyermek nevelési, iskoláztatás költségeihez nyújtott pénzbeli ellátás, amelynek két formája van: a gyermek megszületésétől a tankötelezettség kezdetéig nevelési ellátást, azt követően iskoláztatási támogatást folyósít a kincstár. Az iskoláztatási támogatás a tankötelezettség befejezéséig jár, illetve ha a gyermek még közoktatási intézményben tanul, akkor legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amikor a gyermek 20 éves, sajátos nevelési igényű, de fogyatékossági támogatásban nem részesülő személy esetében 23 éves lesz. A családi pótlék gyermekenkénti összege 12 200 Ft és 25 900 Ft között mozog. Kismamabérlet Az egyes településeken (pl. Budapest, Debrecen, Kaposvár, Szeged) elérhető kismamabérlet a kisgyermeket nevelő szülő számára a tanuló és a nyugdíjas bérlethez hasonló kedvezményeket biztosít a tömegközlekedésben. A kismamabérlet nem egy központi jogszabály által szabályozott, hanem önkormányzati rendeletek által meghatározott, a helyi szociálpolitikai eszköztárba tartozó támogatás, amely csak az ország egyes településein érhető el, így országos statisztikai adatgyűjtés sem létezik ebben az ügyben. Az egyes családtámogatásokban részesülők számára, illetve az ügyiratforgalomra vonatkozó adatokat a következő oldalon található táblázatok foglalják össze. A táblázatok a fent említettekből eredően a kismamabérletre vonatkozó adatokat nem tartalmaznak. 2.3.2.1. ALAPADATOK Az egyes családtámogatásokban részesülők számára vonatkozó adatokat az alábbi táblázat foglalja össze: Az egyes családtámogatási ellátásokban részesülők száma (2011) családi pótlék

anyasági támogatás (családszám)

gyermekgondozási segély (GYES) (családszám)

gyermeknevelési támogatás (GYET) (családszám)

1. (családszám)

2. (gyermekszám)

a 2.-ból a magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermekek száma 1

7 030

169 673

37 829

1 190 127

1 935 945

131 192

Forrás: MÁK, 2011. évi átlaglétszámok, a magasabb összegű családi pótlék esetén 2011. áprilisi adatfelvétel adata

Ide nem értve a saját jogon, felnőtt korban magasabb összegű családi pótlékra jogosultakat. A felnőtt korú saját jogon jogosu lt személyek számára nem az egyszerűsítéssel érintett 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet szerinti igazolás alapján jár a magasabb összegű családi pótlék, hanem a rehabilitációs szakigazgatási szerv által elvégzett komplex minősítés eredményeként kiállított igazol ás alapján. Ez az eljárás az Egyszerűsítési Program önálló pontja (55. a csökkent munkaképesség, egészségkárosodás megállapít ása) amelynek egyszerűsítése nem ennek az előterjesztésnek a tárgya. 1


9

A családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos ügyszámok bemutatása ügyszám (db)/Év 2009 2010 2011

anyasági támogatás

GYES

GYET

családi pótlék

187 107 178 593 179 551

495 743 522 764 931 457

58 702 60 716 68 413

1 538 692 1 758 007 1 722 286

Forrás: MÁK

Az ügyek megoszlása (2011) 3% 32%

anyasági támogatás [6%] 59%

6%

gyermekgondozási segély (GYES) [32%] gyermeknevelési támogatás (GYET) [3%] családi pótlék [59%]

2.3.2.2. AZ EGYSZERŰSÍTÉSSEL ÉRINTETT ELLÁTÁSOK SZABÁLYOZÁSI HÁTTERE Az előterjesztés öt eljárás egyszerűsítését tartalmazza. Ezek közül a családi pótlék, az anyasági támogatás, a gyermeknevelési támogatás (GYET) és a gyermekgondozási segély (GYES) igénylésére és megállapítására vonatkozó eljárási szabályokat a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.), illetőleg az annak végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Cstr.) tartalmazzák. A családtámogatásokkal kapcsolatos további két egyszerűsítendő eljárás („igazolás kiállítása tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekről”, illetőleg „a kismamabérlet kiállításához szükséges igazolás kiállítása”) kiindulópontja szintén a Cst. és végrehajtási rendelete, habár – amint az a fentiekben is megemlítésre került – a magasabb összegű családi pótlékkal kapcsolatos szabályozás miniszteri rendeleti szintű, így annak módosítása kormány-előterjesztés benyújtását nem igényli. Az említett ügyek rendszerint a gyakorlatban is összekapcsolódnak, hiszen egy család egyidejűleg igényelhet anyasági támogatást, családi pótlékot (amely a gyermek tartós betegsége esetén lehet magasabb összegű is) és gyermekgondozási segélyt. Az eljárások azonos jogszabályokban történő szabályozására és az eljárások szoros tartalmi összefüggésire tekintettel ezen eljárások egyszerűsítése praktikusan csak együttesen, egy előterjesztésben valósítható meg. Amint az már említésre került, a kismamabérlet esetében nincs egységes, országos szintű szabályozás: az ügyben érintett intézményrendszer és a kismamabérlet kiadásának rendje is alapvetően a települési önkormányzatok döntésétől függ. A szabályozás egységessége és átláthatósága felé mozdítaná a rendszert, ha a kisgyermekes szülők utazási kedvezménye a helyi közlekedésben országos szinten bevezetésre kerülne, azonban ez jelentős forrás bevonását igényelné, ami a jelen előterjesztés keretein túlmutató kérdés. A központi szabályozással tehát az ellátás megállapításához szükséges igazolások kiadásának rendjén lehetséges változtatni.


10

A MEGVALÓSÍTANDÓ EGYSZERŰSÍTÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA: I. Családtámogatási ellátások 1. Az ügyindítás lehetőségének kiterjesztése

2. Automatizált eljárási folyamatok lehetőségének megteremtése 3. Kommunikáció az ügyféllel

4. Az ügy elektronizáltsága

2

családi pótlék anyasági támogatás GYES GYET A családtámogatási ügyekben a kérelmet jelenleg postai úton, vagy személyesen a kincstár ügyfélszolgálatainál vagy a kormányablakokban lehet benyújtani. A járási rendszer kialakításával párhuzamosan indokolt lehetővé tenni, hogy a járási kormányablakoknál is benyújtható legyen a kérelem. A szülők egy része a gyermek születésekor egyidejűleg igényel terhességigyermekágyi segélyt, anyasági támogatást és családi pótlékot. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a családi pótlék és az anyasági támogatás iránti kérelmeket a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen is be lehessen nyújtani. Így az ügyfél ezt a három ügyet egyidejűleg, egy helyen elindíthatja, amivel az ügyintézésre fordított idő is lecsökken, hiszen az ügyfélnek nem kell a családtámogatási kérelmet postai vagy elektronikus úton, illetőleg személyesen külön benyújtania. Ezen családi ellátások jogosultság feltételei konkrétan meghatározottak, azok teljesülése, illetve hiánya egyértelműen meghatározza a döntési kimenetet, a jogosultság megítélése nem függ a döntéshozó mérlegelésétől vagy méltányosság gyakorlásától. Ezért ez a folyamat jelentős részben automatizálható. Valamennyi szükséges adat informatikai rendszerben történő rögzítése alapján a vonatkozó szabályok ráültetésével automatikusan meghozható a döntés a jogosultságról és annak összegéről, valamint időtartamáról, illetve várható időtartamáról. A folyamatban az igényelbírálás és az ellenőrzés is összeköthető. Az ügyfelek előzetes tájékoztatásának csatornáit bővíti a „támogatásvarázsló”. A kincstárnál zajló ún. TÉBA-fejlesztés2 elemeként az ügyfél azonosítását nem igénylő módon – megjelennek a Kincstár által folyósított ellátások típusai. Az ügyfélnek módja van kiválasztani egy ellátástípust, ezt követően a rendszer megjeleníti az adott eljáráshoz tartozó összes információt (ügyleírások, nyomtatványok, ügyfél-tájékoztatás, letölthető űrlapok). A „Támogatásvarázslót” el lehet érni ügyfélkapun keresztül történő azonosítás után is. Ebben az esetben a rendszer immár azonosított ügyfélként tudja segíteni a felhasználót az adatkitöltésben, mert az adatbázisban tárolt adatokat felhasználja a kérdőív illetve a szükséges dokumentumok kitöltése során is. Jelenleg a családtámogatási ügyekben az ügyintézés történhet postai úton, személyesen a kincstár ügyfélszolgálatainál, vagy a kormányablakokban. Az időpontkérés lehetősége a kincstár ügyfélszolgálatain egyelőre nem adott, azonban megfelelő szervezéssel az időpontkérés lehetősége a későbbiekben megteremthető. Az ügyek elektronizáltsága csak ún. tranzakciós szintű, azaz az ügyfélkapus regisztrációval rendelkezők a kitöltött űrlapot be tudják küldeni (https://eugyfel.allamkincstar.gov.hu). A folyamatban lévő fejlesztések eredményeképpen megvalósul a valódi elektronikus ügyintézés, azaz az ügyfél azonosítóval beléphet, és ügyet intézhet (transzformációs szint).

TÉBA – Támogatási Életút Bázis Adatok


11 5. Az ügy dokumentációs, információs igényének csökkentése

Minden releváns adat rögzítésre kerül az ellátást kérelmező, valamint az ellátásra jogosító gyermek (személy) tekintetében egy országos adatbázisban. A rendszer nyilvántartja az adott ellátás jogosultjára, jogosítójára, az ellátáshoz kapcsolódó ügy(ek)re (igénylés, változás, megszüntetés), valamint a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó adatokat is. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral és az Oktatási Hivatallal ún. interfészeken keresztül történik a lakcímadatok, illetve a Társadalombiztosítási Azonosító Jel validálása, ellenőrzése, valamint a gyermekek tanulói jogviszonya fennállására/megszűnésére vonatkozó adatok átadása. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szerint az ügyféltől már ma sem kérhető olyan adat igazolása, amely nyilvános, vagy amelyet valamely hatóság, bíróság vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell. Az interfészen keresztül megvalósított adatkérés ennek a szabálynak az érvényesülését is megkönnyíti. Az országosan egységes nyilvántartás az adatlapok információs igényének csökkentéséhez is hozzájárul: nincs szükség a korábbi családtámogatási ellátást folyósító szervvel kapcsolatos adatok megadására, hiszen ezek az adatok a kincstár saját adatbázisából rendelkezésre állnak majd. Ezen túlmenően a családi pótlék esetén egy adatlap (a saját jogú családi pótlék igénylésére szolgáló) megszűnik, mert adattartalma nagyrészt azonos a családi pótlék igénylésére szolgáló adatlappal, így a szükséges információk ezen az adatlapon is beszerezhetők. Már jelenleg is szerepel a Cstr.-ben, hogy ha az ügyfél egyidejűleg többféle családtámogatási ellátást igényel, akkor az elbíráláshoz szükséges adatokat csak egyszer kell megadni, és az igazolásokat is csak egyszer kell csatolni. Ez a rendelkezés kiegészítésre kerül azzal a szabállyal, hogy a nem egyidejűleg benyújtott kérelmek esetén sem kell megadni azokat az adatokat, amelyek a kincstár számára már rendelkezésre állnak. A mindennapokban gyakran előforduló ilyen eset pl. az, ha a szülő a gyermeke születésekor a családi pótlék mellett „egy füst alatt” gyermekgondozási segélyt is igényel, azonban azt nem a gyermek születésétől, hanem a gyermekgondozási díj lejártától, azaz jellemzően a gyermek kétéves korától kéri. A fenti intézkedésekkel – elsősorban az interfészen keresztül megvalósított adatáramlás lehetőségének megteremtésével – csökken az ügyintézési idő, hiszen nem lesz szükség az érintett adatok beszerzése érdekében postai úton belföldi jogsegély kérésére.

II. Kismamabérlet 1. Az ügyön belül eljárási lépések számának csökkentése

2. Az ügyindítás lehetőségének kiterjesztése

Az ügyfél a kincstár hatáskörébe tartozó gyermekgondozási támogatások (a GYES vagy GYET) iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, az ellátások igénylésére szolgáló formanyomtatványon igényelhetné az utazási kedvezményhez szükséges hatósági bizonyítvány kiállítását is, amennyiben a lakóhelye szerinti településen ilyen kedvezmény igénybe vehető. Ezzel elkerülhető, hogy az ügyfélnek külön kelljen kérelmet benyújtani hatósági bizonyítvány iránt, ami természetszerűleg az ügyintézési határidő jelentős csökkenését is jelenti. Amennyiben az ügyfélnek az ellátásra való jogosultsága a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényben rögzített, előre pontosan meghatározható időpont előtt szűnik meg, akkor a kincstár a hatósági bizonyítványt visszavonja. Az így visszavont hatósági bizonyítványok sorszámát a kincstár honlapján közzéteszi, így a közlekedési társaság újabb igazolás kérése nélkül nyomon tudja követni, hogy kik azok az ügyfelek, akik kismamabérletre nem jogosultak. A későbbiekben javasolt megteremteni annak lehetőségét is, hogy a kérelmet – összhangban a családtámogatási ellátásoknál ismertetett lépésekkel – a felállítandó járási kormányablakoknál is be lehessen nyújtani.


12

2.3.3. Az előterjesztésben foglaltak megvalósulását segítő, a jogalkotás körén kívül eső eszközrendszer bemutatása Az ún. TÉBA-rendszer működtetése A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2008-ban írt ki pályázatot a „családtámogatási ellátások folyósításának korszerűsítése” címmel (EKOP-1.2.6-2008-0001). A projekt a Magyar Államkincstár részvételével 1 600 000 000 forint uniós, 100%-ban vissza nem térítendő támogatásból valósul meg. Forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. A Projekt célja a TÉBA (Támogatási Életút Bázis Adatok) országos kiterjedésű, integrált információs rendszer létrehozása. A TÉBA projekt fő célja egyben az EKOP 1. prioritás célja is, amely szerint „a kormányzati folyamatok átszervezésével és kapcsolódó elektronikus megoldásával váljon hatékonyabbá az állam működése”. A TÉBA támogatja, illetve elektronizálja a családtámogatási és normatív finanszírozási szakterületeken a Kincstár és az érintett ügyfelek munkáját. A TÉBA emellett az országos adatbázis alapján megbízható, pontos és naprakész adatszolgáltatással hatékony támogatást nyújt a nemzetközi és hazai tájékoztatási, elemzési feladatok ellátásához. A TÉBA központi eleme az „Életút szemléletű” adatbázis, ami az ellátásra jogosító gyermek (személy) adatain alapuló olyan egyéni nyilvántartás, amely a rendszerbe történő bekerüléstől a kikerülésig nyomon kísér minden állapotváltozást, beleértve az esetleges jogszabályi környezet módosulásait is. TÉBA rendszer a családi pótlék, a magasabb összegű családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az anyasági támogatás, a fiatalok életkezdési támogatása („babakötvény”), a fogyatékossági támogatás és a migráns munkavállalókhoz kapcsolódó ellátások befogadását, elbírálását és finanszírozását, ellenőrzését támogatja. A TÉBA lehetővé teszi a támogatásokkal kapcsolatos kérelmek, adatok fogadását és bírálatát úgy, hogy az ügyfelek részéről csak a legszükségesebb adatok beszerzésére legyen szükség. A jogosultság megállapítására elsősorban a TÉBA adatbázisában vagy más intézményeknél már rendelkezésre álló adatok felhasználásával kerül sor. A TÉBA rendszer kapcsolatban áll a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával és a Nemzeti Adó és Vámhivatallal, így a rendszerből elérhetőek a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai, valamint az újszülött gyermek anyakönyvi adatai és adóazonosító jele. A TÉBA fontos funkciója az ütköző (egymást kizáró) támogatások nyilvántartása, az ellátásra való jogosultságok ellenőrzése. E funkció révén lehetővé válik a jogosulatlan támogatások kifizetésének megelőzése, illetve a már folyósított ellátások visszakövetelése. Az egészségbiztosítási szervek által folyósított egészségbiztosítási ellátásokról (terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nyújt rendszeres adatszolgáltatást a Kincstár által folyósított családtámogatási ellátásokkal való ütköztetéshez. Az OEP részére egyúttal ellenirányú adatszolgáltatás történik a GYES/GYET ellátások adatairól. Az Oktatási Hivatal és az oktatási intézmények részéről a tanulói jogviszonyra vonatkozó adatok kerülnek megküldésre a TÉBA rendszerbe.


13

A TÉBA rendszer fejlesztése révén lehetővé válik a tényleges elektronikus ügyintézés, jelenleg ugyanis az elektronikus úton benyújtott kérelem esetén is csak postán tudja a kincstár a meghozott döntést kézbesíteni. A TÉBA „Támogatásvarázsló” elnevezésű felületén – az ügyfél azonosítását nem igénylő módon – megjelennek a Kincstár által folyósított ellátások típusai. Az ügyfélnek módja van kiválasztani egy ellátástípust, ezt követően a rendszer megjeleníti az adott eljáráshoz tartozó összes információt (ügyleírások, nyomtatványok, ügyfél-tájékoztatás, letölthető űrlapok). A funkció a szükséges, de a felhasználó, illetőleg a gyermek azonosításához nem elegendő személyi adatok (születési idő, gyermekek száma stb.) megadását követően eldöntendő kérdések révén, anonim módon segíti az állampolgárokat annak a kiválasztásában, hogy mely támogatásokra jogosultak. A „Támogatásvarázslót” el lehet érni ügyfélkapun keresztül történő azonosítás után is. Ebben az esetben a rendszer immár azonosított ügyfélként tudja segíteni a felhasználót az adatkitöltésben, mert az adatbázisban tárolt adatokat felhasználja a kérdőív illetve a szükséges dokumentumok kitöltése során is. 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés összhangban van a Nemzeti Együttműködés Programjának az állam újraépítésére vonatkozó célkitűzéseivel. „Itt az idő, hogy helyreállítsuk a demokratikus normákat!” A demokratikus normák helyreállítása a „hiteles, őszinte, a választópolgárok bizalmára épülő kormányzás” keretei között „az erős és hatékony állam, közigazgatás” kiépítése által lehetséges, amelyhez az előterjesztésben foglaltak nagymértékben hozzájárulnak. 4. Előzmények, kapcsolódások A Kormány 2011 őszén fogadta el a Magyary Program Egyszerűsítési Programja elfogadásáról szóló előterjesztést (a Magyary Program 15. számú intézkedésének végrehajtásáról), amely alapján a Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról szóló 1304/2011. (IX. 2.) Korm. határozat 1. mellékletében meghatározottak szerint 228 ügy felülvizsgálatát kell végrehajtani. Ezen mellékletben szerepelnek az előterjesztés által érintett eljárások is. A Kormány február 22-i ülésén alapelvként rögzítette, hogy a szociális szempontokat és a családi pótlék kérdését élesen el kell választani, ennek érdekében pedig érvényesítendő, hogy az iskolába nem járó gyermek után családi pótlék kifizetésére ne kerülhessen sor. A tankötelezettségüket nem teljesítő gyermekek után járó családi pótlék megvonása vonatkozásában áttekinthetőbb, elvszerűbb és egyszerűbb megoldási javaslatot szükséges kidolgozni. Az egyes szociális jellegű ellátások készpénz-helyettesítő eszköz alkalmazásával való folyósításával kapcsolatos feladatokról szóló 1084/2012. (III. 30.) Korm. határozat 1. pont a) alpontja javaslatot fogalmaz meg egyes szociális jellegű ellátások készpénz-helyettesítő eszköz – Erzsébet utalvány – alkalmazásával való folyósítására. Az Országgyűlés elfogadta az egyes szociális tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/7678. számú törvényjavaslatot, valamint az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvényt. Ezen törvények egyes rendelkezéseinek végrehajtását is jelen előterjesztés szolgálja.


14

Az előterjesztés melléklete szerinti normaszöveg-tervezet a családtámogatási törvény végrehajtási rendelete tekintetében tartalmazza a települési önkormányzat jegyzőjétől a járások kialakításával összefüggésben elkerülő feladat- és hatáskörök felülvizsgálatának eredményeként szükséges módosításokat is. Az érintett rendelkezéseknek a jelen tervezetbe illesztését elsősorban az indokolja, hogy egyazon jogszabály azonos hatályba lépéssel történő módosítására egyazon rendeletben kerülhessen sor, különös tekintettel arra, hogy a családtámogatási törvény végrehajtási rendelete mellékleteinek a módosítások egyszerű hivatkozását segítő „beszámozása” éppen az Egyszerűsítési Program szerinti módosítás eredménye. 5. Európai uniós kapcsolódások Az előterjesztés nem rendelkezik európai uniós kapcsolódással. Előzetes véleményezési kötelezettség az Európai Unió joga alapján nem áll fenn. Az előterjesztés nem tartalmaz az EUMSz 107. cikke szerinti állami támogatást. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk – 7. Társadalmi egyeztetés Az előterjesztés az Egyeztetési lapon feltüntetett szervezetekkel kerül egyeztetésre. 8. Vitás kérdések


15

9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő/kezdeményező* 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató

igen/nem igen/nem igen/nem

3. Fő üzenet: Az előterjesztés fő céljai, hogy a családi pótlék iskoláztatáshoz kötésének új rendszeréhez és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó támogatás Erzsébet-utalvány formájában történő nyújtásához szükséges végrehajtási szabályok megszülessenek, valamint a családtámogatási ellátások folyósítása egyszerűsödjön. 1. A családi pótlék iskoláztatáshoz kötésének új végrehajtási szabályai A családtámogatási és gyermekvédelmi törvény folyamatban lévő módosítása szerint 2012. szeptember 1jétől az iskolakerülő gyermek családja nem kaphatja meg az iskoláztatási támogatást. A szabályozás szigorodik, mert míg korábban az 50 tanórát meghaladó igazolatlan hiányzás esetén lehetőség volt visszamenőleg, illetve természetben biztosítani a támogatást, az új tanévtől az iskoláztatási támogatás ez esetben szünetel. A módosításra azért van szükség, hogy a szigorítás jobban ösztönözze a szülőket arra, hogy gyermekeiket rendszeresen iskolába járassák, biztosítva ezzel a megfelelő képzettség megszerzését és a későbbi munkába állást. Az iskoláztatási támogatás (családi pótlék) folyósításának feltétele a rendszeres iskolába járás, ezért az iskolalátogatási kötelezettség elmulasztása esetén minden gyermekre, életkortól és a család jövedelmi helyzetétől függetlenül ugyanaz a szankció vonatkozik. Amennyiben a gyermek kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a családi pótlék folyósítását szüneteltetni kell és a szünetelés időtartama alatt természetben sem lehet nyújtani a juttatást. A módosítás ugyanakkor enyhít is a jelenlegi szabályokon abban a tekintetben, hogy megengedi az iskoláztatási támogatás ismételt folyósítását abban az esetben is, ha a gyermek a felülvizsgálati időszakban hiányzott ugyan, de az igazolatlan órák száma nem haladja meg az ötöt (a jelenleg hatályos szabályok szerint csak akkor jár ismét a családi pótlék, ha a gyermek egyetlen tanórát sem mulaszt). A javaslat a törvénymódosításhoz kapcsolódó végrehajtási szabályokat tartalmazza. 2. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó támogatás Erzsébet-utalvány formájában történő biztosításának végrehajtási szabályai Az Erzsébet-program célja, hogy a meglévő keretek között jelentősen csökkentse azon gyermekek számát, akik részére nem biztosított a napi többszöri étkezés, az életkoruknak megfelelő egészséges táplálék, a tudás megszerzéséhez szükséges egészségi állapot, valamint a regenerációhoz szükséges aktív kikapcsolódás lehetősége. Az Erzsébet-program alapot ad egyes szociális célú juttatásoknak Erzsébet-utalvány formájában történő nyújtására is. Ennek célja a szociális és gyermekvédelmi pénzbeli ellátások célzottabb felhasználásának szavatolása. Az egy évvel ezelőtt tartott szociális konzultáción a válaszadók 89%-a támogatta azt, hogy aki szociális segélyben részesül, azt részben pénzben, részben más formában kapja meg, annak érdekében, hogy az állami támogatás valóban az eredeti célját szolgálja. A gyermekvédelmi törvény módosításának értelmében ezért novembertől a szociálisan rászoruló családok a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt már Erzsébet-utalványban kapják. A rászoruló gyermekeknek és családjuknak biztosított rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény az iskolakezdéshez és gyermekneveléssel összefüggő egyéb kiadásokhoz nyújt segítséget. Ennek keretében évi két alkalommal gyermekenként 5800 Ft összegű támogatás jár. Az Erzsébet-utalvány formájában nyújtott támogatást élelmiszer mellett ruházatra és tanszerre is fel lehet majd használni. A gyermekvédelmi törvény végrehajtási rendeletének módosítása az Erzsébet-utalványban történő folyósításhoz kapcsolódó részletszabályokat határozza meg.


16

3. A családtámogatási eljárások egyszerűsítése A Kormány 2011 őszén fogadta el a Magyary Program Egyszerűsítési Programját, amely alapján a családtámogatási ügyek felülvizsgálatára és egyszerűsítésére kerül sor 2012-ben. Az előterjesztés elfogadásával a Magyar Államkincstár által intézett családtámogatási ügyek, azaz az anyasági támogatás, a családi pótlék, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás egyszerűbben, gyorsabban, kevesebb utánajárással elintézhetők. Az előterjesztés hozzájárul továbbá ahhoz is, hogy a szülők egyszerűbben tudjanak hozzájutni az egyes településeken elérhető, a helyi közlekedésben kedvezményt biztosító kismamabérlethez. A gyermek születésekor a szülők gyakran egyidejűleg többféle ellátást, például terhességi-gyermekágyi segélyt, családi pótlékot és anyasági támogatást is igényelnek. A gyorsabb és párhuzamos ügyintézés érdekében, a családi pótlék és az anyasági támogatás iránti kérelmeket a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen is be lehet majd nyújtani. Így lehetőség nyílik az állampolgárok családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos adminisztratív terheinek csökkentésére, Csökken a családtámogatási eljárások dokumentációs igénye. A kérelmek benyújtásához nem lesz szükség a születési anyakönyvi kivonat, a TAJ kártya bemutatására, a lakcím, vagy a tanulói jogviszony igazolására, mivel a döntéshez szükséges adatokat a kincstár számára az azokat kezelő állami szervek elektronikus úton átadják. A TÉBA (Támogatási Életút Bázis Adatok) országos kiterjedésű, integrált információs rendszer létrehozásával megvalósul a tényleges elektronikus ügyintézés, így a kincstár nemcsak fogadni tudja az ügyfélkapun keresztül benyújtott kérelmeket, de a döntés elektronikus úton történő közlésére is lehetőség nyílik. A jogosult a kismamabérlet esetében a GYES és a GYET iránti kérelem benyújtásakor kérheti a helyi utazási kedvezményhez a hatósági bizonyítványt is az ellátások igénylésére szolgáló formanyomtatványon. Ezt abban az esetben érdemes megtennie, ha a lakóhelyén működő helyi közlekedési vállalatnál élni lehet ezzel a kedvezménnyel. Az előterjesztő részéről nyilatkozó:

Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár Asztalosné Zupcsán Erika szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár tel: +36/1/79-53-136 e-mail: [email protected]

4. Részletes kommunikációs terv: Célcsoport: Az 1. és 2. pontban foglaltak tekintetében a tanköteles korú gyermekek és szüleik, szociálisan rászoruló, gyermekes családok; A 3. pontban foglaltak tekintetében szinte a társadalom egésze. Tervezett időtartam: Eszközrendszer: Anyagi ráfordítás:

Budapest, 2012. július „….”

Balog Zoltán


17

HATÁSVIZSGÁLATI LAP Az előterjesztéshez az alábbi hatásvizsgálati lapok kerültek csatolásra:

-

az iskolába járási kötelezettségüket nem teljesítők esetében alkalmazandó egységes jogkövetkezménynek, az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének a bevezetésével összefüggésben elkészített hatásvizsgálati lap,

-

a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó támogatás Erzsébet-utalvány formájában történő biztosításának hatásait bemutató hatásvizsgálati lap,

-

az egyes családtámogatási ellátások egyszerűsítéséhez kapcsolódó hatásvizsgálati lap.


18

HATÁROZATI JAVASLAT

A Kormány megtárgyalta és elfogadta a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet és a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés mellékletében szereplő tervezetnek a Kormány rendeleteként a Magyar Közlönyben való kihirdetését.


19

Melléklet a 32908-2/2012 számú kormány-előterjesztéshez A Kormány .../2012. (… . ... .) Korm. r e n d e l e t e a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet és a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d), m) és r) pontjában, valamint az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény 8. § (1) bekezdés d) pontjában, a 2. alcím tekintetében a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 51. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása 1. § (1) A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 68. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép: „Természetbeni támogatás” (2) A Gyer. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „68. § (1) A Gyvt. 20/A. §-ában meghatározott természetbeni támogatás (a továbbiakban: támogatás) nyújtásáról nem kell döntést hozni. (2) A települési önkormányzat jegyzője a 4. számú melléklet szerinti adatlapon a) a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév augusztus 7-éig, b) a tárgyév november hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév november 7-éig értesíti a Magyar Államkincstár területi szervét (a továbbiakban: Igazgatóság) a Gyvt. 20/A. §-a alapján megállapított támogatás összegéről. (3) Az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozza, és a Magyar Államkincstár az összesített adatokat a) a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév augusztus 13-áig,


20

b) a tárgyév november hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév november 13-áig megyénként, önkormányzatonkénti bontásban – számítógépes hálózaton – megküldi a miniszter által vezetett Minisztériumnak (a továbbiakban: Minisztérium). (4) Az Igazgatóság a (2) bekezdés szerinti adatokat – településsoros bontásban –, a (3) bekezdésben meghatározott határidőig továbbítja a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány részére az Erzsébet-utalványok előállítása érdekében. (5) A Minisztérium a) a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév augusztus 17-éig, b) a tárgyév november hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév november 17-éig rendelkezik a Magyar Államkincstár felé a 4. számú melléklet szerint igényelt támogatási összegnek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány részére történő átutalásáról. (6) A Magyar Államkincstár a Minisztérium (5) bekezdés szerinti rendelkezése alapján a) a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév augusztus 21-éig, b) a tárgyév november hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév november 21-éig intézkedik a 4. számú melléklet szerint igényelt támogatási összegnek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány részére történő átutalásáról. (7) A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány a) a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév augusztus 24-éig, b) a tárgyév november hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév november 24-éig eljuttatja a települési önkormányzatok részére az Erzsébet-utalványokat. (8) Az Erzsébet-utalvány jogosultak részére történő kézbesítéséről – igazolható módon – a települési önkormányzat jegyzője gondoskodik. Az utalvány kézbesítése történhet a) postai úton, vagy b) személyes átadással, a települési önkormányzat hivatalos helyiségében. (9) A települési önkormányzat jegyzője a) a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév szeptember 7-éig, b) a tárgyév november hónapjára tekintettel járó támogatás nyújtásához tárgyév december 7-éig pótigényt nyújthat be. Pótigény különösen azon jogosultak tekintetében nyújtható be, akiknek a Gyvt. 20/A. § (1) bekezdésében meghatározott időpontban fennálló jogosultsága a (2) bekezdés szerinti időpontot követően került jogerősen megállapításra, illetve akik tekintetében a települési önkormányzat jegyzője a (2) bekezdés szerinti időpontot követően vált illetékessé. (10) A pótigény teljesítésére irányadó a határidők a (3)–(7) bekezdésben meghatározott hónapot követő hónap azonos napján járnak le.


21

(11) A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány az Erzsébet-utalványt térítésmentesen visszaváltja, ha az utalványt nem lehet kézbesíteni, mert a) a jogosultságot a kézbesítést megelőzően a Gyvt. 20/A. § (1) bekezdése szerinti időpontra visszamenőlegesen – meg kellett szüntetni, vagy b) a települési önkormányzat jegyzőjének illetékessége az igénylést követően megszűnt, vagy c) a jogosult az Erzsébet-utalványt, az utalványnak a települési önkormányzathoz történő megérkezését követő két hónapon belül nem vette át.” 2. § (1) A Gyer. 91/F. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép: „Az igazolatlan iskolai hiányzásokkal összefüggő gyámhatósági eljárás” (2) A Gyer. 91/F–91/J. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „91/F. § Ha a nevelési-oktatási intézmény igazgatója jelzi a védelembe vételi eljárás lefolytatására illetékes jegyzőnek, hogy a gyermek (fiatal felnőtt) igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma az adott tanítási évben elérte a tízet, a jegyző a) nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek esetén megküldi a jelzést a gyermekvédelmi szakszolgálat számára a gyám tájékoztatása és a gyámi tevékenység szakmai segítése, ellenőrzése érdekében, b) az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy az iskoláztatási támogatás jogosultja nem a szociális intézmény vezetője, büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy a javítóintézet igazgatója, tájékoztatja az iskoláztatási támogatás jogosultját az adott tanítási évben az ötvenedik kötelező tanórai foglalkozás igazolatlan elmulasztásának 91/G. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jogkövetkezményeire. 91/G. § (1) A nevelési-oktatási intézmény igazgatója jelzi a védelembe vételi eljárás lefolytatására illetékes jegyzőnek, ha a gyermek (fiatal felnőtt) igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozásainak száma az adott tanítási évben elérte az ötvenet. Kiskorú esetén a jelzéssel egyidejűleg a nevelési-oktatási intézmény igazgatója megküldi a jegyzőnek a tankötelezettség, iskolalátogatási kötelezettség nem teljesítésének okait és a tankötelezettség, iskolalátogatási kötelezettség teljesítésének előmozdítására vonatkozó javaslatát tartalmazó írásbeli véleményét. (2) A jegyző a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának (1) bekezdés szerinti jelzése alapján, a jelzés beérkezését követő 8 napon belül a) nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek esetén megküldi a nevelési-oktatási intézmény jelzését és írásbeli véleményét a gyermekvédelmi szakszolgálat számára a gyám tájékoztatása és a gyámi tevékenység szakmai segítése, ellenőrzése érdekében, b) az a) pont alá nem tartozó esetben, feltéve, hogy az iskoláztatási támogatás jogosultja nem a szociális intézmény vezetője, büntetés-végrehajtási intézet parancsnoka vagy a javítóintézet igazgatója, – a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának (1) bekezdés szerinti jelzésének megküldésével egyidejűleg – kezdeményezi a Magyar Államkincstárnak az


22

iskoláztatási támogatást folyósító területi szervénél az iskoláztatási támogatás szüneteltetését elrendelő eljárás megindítását, valamint ba) a 16. életévét be nem töltött, védelembe nem vett gyermek esetében hivatalból megindítja az eljárást a gyermek védelembe vétele iránt, bb) a 16. életévét betöltött kiskorú esetében megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot, hogy vegye fel a kapcsolatot a családdal, nyújtson tájékoztatást az iskoláztatási támogatás ismételt folyósításához szükséges feltételekről, és jelezze, ha a gyermek érdekében gyámhatósági intézkedést tart szükségesnek, figyelemmel a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának (1) bekezdés szerinti írásbeli véleményében foglalt problémákra és javaslatokra is. (3) A jegyző már fennálló védelembe vétel esetén a Magyar Államkincstárnak az iskoláztatási támogatás szüneteltetését elrendelő jogerős döntéséről értesíti a családgondozót, egyidejűleg felhívja az egyéni gondozási-nevelési terv felülvizsgálatára és annak harminc napon belül történő megküldésére. Az iskoláztatási támogatás szüneteltetésével érintett gyermek egyéni gondozási-nevelési tervének tartalmaznia kell a tankötelezettség, iskolalátogatási kötelezettség teljesítésének előmozdítása érdekében szükséges feladatokat, így különösen a nevelési-oktatási intézményben igénybe vehető, a gyermeknek a felzárkóztatását célzó foglalkozásokon, fejlesztő foglalkoztatáson, képesség-kibontakoztató felkészítésen való részvételének biztosítására irányuló intézkedéseket. 91/H. § (1) A jegyző az iskoláztatási támogatás szüneteltetése szükségességének felülvizsgálata során tájékoztatást kér a nevelési-oktatási intézmény igazgatójától arról, hogy a) a felülvizsgálattal érintett időszakban a gyermek (fiatal felnőtt) hány kötelező tanórai foglalkozást mulasztott igazolatlanul és b) a nevelési-oktatási intézmény milyen intézkedésekkel segítette elő a védelembe vett gyermek iskolalátogatási kötelezettségének teljesítését. (2) Az első felülvizsgálattal érintett időszak kezdő napja a) a döntés jogerőre emelkedését követő hónap első napja vagy b) a tárgyév szeptember 1-je, ha a döntés jogerőre emelkedésének hónapja a tárgyév májusa, júniusa vagy júliusa. (3) A Gyvt. 68/A. § (2) bekezdése b) pontjának alkalmazásában az utolsó felülvizsgálattól számított egy hónapot az utolsó felülvizsgálattal érintett időszak utolsó napját követő naptól kell számítani. (4) A jegyző a felülvizsgálati eljárás során hozott határozatáról – védelembe vett gyermek esetén – tájékoztatja a kirendelt családgondozót. 91/I. § Az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetését követően a gyermek védelembe vételét még legalább az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének időtartamával megegyező ideig, legfeljebb azonban a gyermek 16 éves korát követő első felülvizsgálatig fenn kell tartani. Ezt követően a védelembe vétel a gyermek nagykorúvá válásáig csak akkor tartható fenn, ha attól eredmény várható. 91/J. § (1) Az iskoláztatási támogatás szüneteltetése során a jegyző és a Magyar Államkincstárnak az iskoláztatási támogatást folyósító területi szerve között elektronikus úton történik az adategyeztetés, különösen az iskoláztatási támogatásra jogosult személyéről, az iskoláztatási támogatás összegéről és az iskoláztatási támogatást folyósító szervről.


23

(2) Ha a jegyző illetékessége az iskoláztatási támogatás szüneteltetése alatt szűnik meg, a jegyző a) megküldi az ügyben keletkezett iratokat az illetékessé vált jegyzőnek, és b) értesíti az illetékességváltozásról a Magyar Államkincstárnak az iskoláztatási támogatást folyósító területi szervét.” 3. § A Gyer. a következő 175. §-sal egészül ki: „175. § A jegyző 2012. augusztus 31-ig levélben tájékoztatja az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével vagy szüneteltetésével érintett gyermek (fiatal felnőtt) jogán iskoláztatási támogatásban részesülő személyt az igazolatlan iskolai hiányzásoknak a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 2012. szeptember 1-jétől hatályos 15. §-a, valamint a Gyvt. 2012. szeptember 1-jétől hatályos 68/A. §-a, továbbá 161/J. §-a (2) és (3) bekezdése szerinti következményeire.” 4. § A Gyer. a következő 176. §-sal egészül ki: „176. § (1) A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet és a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló …/2012. (…) Korm. rendelettel módosított 91/F–91/J. §-ában foglaltakat azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a) a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának a tíz vagy ötven óra igazolatlan mulasztásról szóló jelzése 2012. augusztus 31-ét követően érkezik meg a jegyzőhöz, vagy b) az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének vagy szüneteltetésének felülvizsgálatára 2012. augusztus 31-ét követően kerül sor. (2) Ha az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének vagy felfüggesztésének jogerős elrendelésére – a tíz vagy ötven óra igazolatlan mulasztásról szóló, 2012. szeptember 1-jét megelőzően beérkezett jelzés alapján – 2012. augusztus 31-ét követően kerül sor, akkor az első felülvizsgálati időszak első napja 2012. szeptember 1-je. (3) A Gyvt. 161/J. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálat alatt a Gyvt. 2012. szeptember 1-jétől hatályos 68/A. § (2) bekezdése szerinti felülvizsgálatot kell érteni. (4) A 2012. szeptember 1-jén a családtámogatási folyószámlán rendelkezésre álló, és a Gyvt. 161/J. § (2) és (3) bekezdése alapján visszafizetésre nem kerülő iskoláztatási támogatás felhasználására a 2012. augusztus 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.” 5. § A Gyer. 4. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 6. §


24

(1) Hatályát veszti a Gyer. a) 91/K. és 91/L. §-a, b) 91/M–91/O. §-a és a 91/M. §-t megelőző alcím, c) 91/P–91/R. §-a és a 91/P. §-t megelőző alcím, d) 91/S–91/U. §-a és a 91/S. §-t megelőző alcím. (2) Hatályát veszti a Gyer. 66/A. § (4) bekezdésében és 68/F. § (1) bekezdésében a „pénzbeli” szövegrész. 7. § (1) A Gyer. 8. számú melléklet 7.a) pontjában a „(4) bekezdése” szövegrész helyébe a „(8) bekezdése” szöveg lép. (2) A Gyer. a) 68. § (2) és (8) bekezdésében, 68. § (9) bekezdés első és második mondatában a „települési önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe a „gyámhivatal” szöveg, b) 68. § (3) bekezdésében az „önkormányzatonkénti” szövegrész helyébe a „gyámhivatalonkénti” szöveg, c) 68. § (7) bekezdésében a „települési önkormányzatok” szövegrész helyébe a „gyámhivatalok” szöveg, d) 68. § (8) bekezdés b) pontjában a „települési önkormányzat” szövegrész helyébe a „gyámhivatal” szöveg, e) 68. § (11) bekezdésének b) pontjában a „települési önkormányzat jegyzőjének” szövegrész helyébe a „gyámhivatalnak az” szöveg, f) 68. § (11) bekezdés c) pontjában a „települési önkormányzathoz” szövegrész helyébe a „gyámhivatalhoz” szöveg, g) 91/F. §-ában a „jegyzőnek” szövegrész helyébe a „gyámhivatalnak” szöveg és a „jegyző” szövegrész helyébe a „gyámhivatal” szöveg, h) 91/G. § (1) bekezdés első és második mondatában, 91/J. § (2) bekezdés a) pontjában a „jegyzőnek” szövegrész helyébe a „gyámhivatalnak” szöveg, i) 91/G. § (2) és (3) bekezdésében, 91/H. § (1) és (4) bekezdésében, 91/J. § (1) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „gyámhivatal” szöveg, j) 91/J. § (2) bekezdésében a „jegyző illetékessége” szövegrész helyébe a „gyámhivatal illetékessége” szöveg és a „jegyző” szövegrész helyébe a „gyámhivatal” szöveg, k) 176. § (1) bekezdés a) pontjában a „jegyzőhöz” szövegrész helyébe a „gyámhivatalhoz” szöveg lép. 2. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosítása 8. § (1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Cstr.) 1. § (1) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:


25

„A családtámogatási ellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a Magyar Államkincstár által e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy – az anyasági támogatás kivételével – az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon (a továbbiakban együtt: formanyomtatvány) kell benyújtani.” (2) A Cstr. 1. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki: „(2) A kérelem írásban benyújtható a) a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálatánál, b) az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak), c) postai úton, vagy d) – a gyermekgondozási támogatás iránti kérelem kivételével – a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen.” (3) A Cstr. 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A családtámogatási ellátás megállapítására benyújtott kérelem esetén a kérelmező természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, vagy másolatának csatolásával kell igazolni. A gyermekgondozási támogatások valamelyikével kapcsolatos kérelem esetén az adóazonosító jelet hatósági igazolvány vagy hatósági bizonyítvány bemutatásával, vagy másolatának csatolásával kell igazolni.” (4) A Cstr. 1. § (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „Az államháztartásról szóló törvény szerinti szociális nyilvántartás családtámogatásokkal összefüggő adatainak közvetlen lekérdezésére jogosult hatóság ilyen adat igazolását a kérelmezőtől nem kérheti.” (5) A Cstr. 1. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki: „(6a) Ha a családtámogatási ellátás megállapítása iránti kérelem benyújtója részére már folyósítanak valamilyen családtámogatási ellátást, a) csak a kérelmező, illetve a gyermek azonosításához szükséges adatot kell az újabb kérelemben feltüntetni abban az esetben, ha a korábban benyújtott kérelemnek a Magyar Államkincstárnál rendelkezésre álló adataiban időközben változás nem történt, és b) az újabb kérelem benyújtásakor mellőzhető a kérelem elbírálásához egyébként szükséges azon irat bemutatása vagy csatolása, amelyet a korábbi kérelem benyújtásakor bemutattak vagy csatoltak, feltéve hogy az általa igazolt adat időközben nem változott.” (6) A Cstr. 1. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) Családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos elektronikus döntéshozatal során a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata informatikai eszközzel rögzíthető.” 9. § (1) A Cstr. 4/B. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:


26

(A Cst.) „c) 15. § (3) bekezdése, 35. § (1) bekezdés a) pontja, 36/A. §-a (2) bekezdése, 37. §-a (5), (7) és (9) bekezdése, valamint 49. § (2) bekezdése alkalmazásában a kincstár a Magyar Államkincstárnak a kérelmező, illetve a jogosult lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes területi szerve (a továbbiakban: Igazgatóság),” (2) A Cstr. 4/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Cst. a) 4. § g) és h) pontja, 6. § (2) bekezdése, 8. § (1) bekezdés a) pontja, 8. § (3) bekezdés f) pontja, 11. § (1) bekezdés j) pontja, 12. § (1) bekezdés b) pontja, 15. § (1) és (3) bekezdése, valamint 37. § (5) és (9) bekezdése alkalmazásában a gyámhatóság a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) gyámhivatala (a továbbiakban: gyámhivatal), b) 22. §-a, 43. § (5) és (6) bekezdése, valamint 45. § (1) bekezdése alkalmazásában a kincstár vezetője a Magyar Államkincstár elnöke, c) 34. § (3) bekezdése, 36/A. § (1) bekezdése, valamint 49. § (1) bekezdése alkalmazásában a kincstár a Magyar Államkincstár Központ (a továbbiakban: Központ), d) 15. § (3) bekezdése, 35. § (1) bekezdés a) pontja, 36/A. § (2) bekezdése, 37. § (5), (7) és (9) bekezdése, valamint 49. § (2) bekezdése alkalmazásában a kincstár a Magyar Államkincstárnak a kérelmező, illetve a jogosult lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes területi szerve (a továbbiakban: Igazgatóság), e) 43. § (4) bekezdése alkalmazásában a kincstár a Magyar Államkincstárnak a határozatot hozó, illetőleg a fizetési meghagyást kibocsátó területi szerve, f) 48. § (1)–(3) bekezdése alkalmazásában az egészségbiztosítási szerv az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP), g) 48. § (2) és (3) bekezdése alkalmazásában a kincstár a Központ, illetve az Igazgatóság.” 10 § A Cstr. a következő 4/C. §-sal egészül ki: „4/C. § (1) Ha az Igazgatóság által folyósított családi pótlék, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás jogosultjának lakcíme változik, az Igazgatóság hivatalból gondoskodik az új illetékességnek megfelelő folyósításról. (2) Családtámogatási kifizetőhely hatáskörének megszűnése esetén a kifizetőhely a családtámogatási eljárásban korábban nála keletkezett iratot öt napon belül megküldi a Központnak, amely azt annak kézhezvételétől számított további öt napon belül továbbítja a családtámogatási ellátás folyósítására hatáskörrel rendelkező szervhez. (3) Ha olyan gyermekre tekintettel nyújtanak be kérelmet, aki után más személynek más hatóság már folyósított családi pótlékot, gyermekgondozási segélyt vagy gyermeknevelési támogatást, a kérelem alapján eljáró hatóság az eljárását az érintett ellátásra való korábbi jogosultság megszüntetéséről hozott döntés jogerőre emelkedéséig felfüggeszti.” 11. §


27

(1) A Cstr. 5. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A családi pótlék megállapítása iránti kérelmet a) a b) pont hatálya alá nem tartozó kérelmezőnek az 1. számú mellékletben, b) a gyermekotthon vezetőjének, a szociális intézmény vezetőjének, a javítóintézet vezetőjének, valamint a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokának a 6. számú mellékletben meghatározott adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani. (2) A családi pótlékra a Cst. 7. § (2) bekezdésében, valamint 8. § (3) bekezdésében foglaltak szerint saját jogán jogosult személy által benyújtott kérelem esetében az 1. számú melléklet 1. pont 1.3 és 1.4 alpontjában, 2. pontjában, valamint 3. pont 3.2, 3.3 és 3.6 alpontjában meghatározott adatokat és nyilatkozatokat nem kell megadni.” (2) A Cstr. 5. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az Igazgatóság a természetben nyújtott családi pótlék családtámogatási folyószámlára történő utalásáról a tárgyhónapot követő hónap harmadik napjáig gondoskodik. Az első tárgyhónap a természetbeni nyújtás kezdő időpontját magában foglaló hónap. Amennyiben a hónap harmadik napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő az azt követő első munkanapon jár le. (6) A családi pótlékra jogosult személyében és a családi pótlék összegében bekövetkezett változást, továbbá a családi pótlékra való jogosultság megszűnése esetén az erről szóló döntést az Igazgatóság közli a családi pótlék természetben történő nyújtását elrendelő jegyzővel.” (3) A Cstr. 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) Az iskoláztatási támogatás folyósítása szüneteltetésének kezdő napja a) a szüneteltetést elrendelő döntés jogerőre emelkedését követő hónap első napja, vagy b) szeptember 1-je, ha a szüneteltetést elrendelő döntés jogerőre emelkedésének hónapja május, június vagy július.” 12. § A Cstr. 12. §-a a következő mondattal egészül ki: „Az Igazgatóság egyidejűleg intézkedik a 9. § (2) bekezdése szerinti hatósági igazolvány bevonásáról és érvénytelenítéséről.” 13. § (1) A Cstr. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot nem érinti, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el,


28

a) ha a gyermekgondozási segélyre jogosult közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, vagy b) ha a napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezett gyermek ba) a Cst. 20. § (1) bekezdése szerinti jogosult esetén egyévesnél idősebb, vagy bb) a Cst. 20/A. § (1) bekezdése szerinti jogosult esetén három évesnél idősebb.” (2) A Cstr. 22. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A kérelmező – a lakóhelye szerinti települési önkormányzat által rendeletben meghatározott utazási kedvezményre való jogosultság igazolása céljából – a gyermekgondozási támogatás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, a kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatványon kérheti hatósági bizonyítvány kiállítását a gyermekgondozási támogatásra való jogosultság fennállásáról. Ha a gyermekgondozási támogatásra való jogosultság a jogosultságnak a Cst. szerinti időtartamának lejárta előtt megszűnik, az igényelbíráló szerv a hatósági bizonyítványt visszavonja, valamint a Magyar Államkincstár a visszavont hatósági bizonyítványok sorszámát – megyénkénti bontásban, a közzététel indokának általános ismertetése mellett – honlapján haladéktalanul közzéteszi.” 14. § (1) A Cstr. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A jegyző és a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a formanyomtatványokat, továbbá az ellátásokról szóló tájékoztatót a polgármesteri hivatal, illetve a járási (fővárosi kerületi) hivatal közforgalom számára nyitva álló hivatali helyiségében hozzáférhetővé teszi. (2) A Cstr. 27. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A Magyar Államkincstár a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos ügyekben azonosító adatok megadását nem igénylő elektronikus ügyfélszolgálati rendszert működtet.” 15. § A Cstr. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Amennyiben a gyámhatóságként eljáró jegyző az iskoláztatási támogatás szüneteltetését azért nem kezdeményezi, mert a család ismeretlen helyen tartózkodik, erről a tényről értesíti a kincstárt.” 16. § A Cstr. 31. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet és a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló…/2012. (…) Korm. rendelettel módosított 4/B. § (1) bekezdés c) pontját, 5. § (5), (6) és


29

(9) bekezdését, valamint 28. § (1) bekezdését azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a) a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának az igazolatlan mulasztásokról szóló, a Cst. 15. § (1) bekezdés szerinti jelzése 2012. augusztus 31-ét követően érkezik meg a gyámhatóságként eljáró jegyzőhöz, vagy b) az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének vagy szüneteltetésének felülvizsgálatára 2012. augusztus 31-ét követően kerül sor.” 17. § A Cstr. a) 2. számú melléklete helyébe a 2. melléklet, b) 3. számú melléklete helyébe a 3. melléklet, c) 4. számú melléklete helyébe a 4. melléklet, d) 5. számú melléklete helyébe az 5. melléklet, e) 8. számú melléklete helyébe a 6. melléklet, f) 9. számú melléklete helyébe a 7. melléklet lép. 18. § (1) Hatályát veszti a Cstr. a) 4. § (1) bekezdésében a „ , valamint a jogosultnak való folyósítása tekintetében felfüggesztett iskoláztatási támogatást” szövegrész, b) 4. § (2) bekezdésében az „és a jogosultnak való folyósítása tekintetében felfüggesztett iskoláztatási támogatást” szövegrész, c) 28. § (1a) bekezdése. (2) Hatályát veszti a Cstr. a) 4/A. §-a, b) 4/B. § (7) bekezdése, c) 5. § (3) és (4) bekezdése, d) 5/A. § (1) bekezdés a) pontja, e) 19. § (3)–(5) bekezdése, f) 21. § (2)–(4) bekezdése, g) 22. § (2) bekezdése, h) 24. § (4) bekezdés d) pontjában a „gyámhatósági” szövegrész, i) 1. számú melléklet 3. pont 3.1 alpontja, j) 6. számú melléklet 1. pont 1.4 és 1.5 alpontja, k) 7. számú melléklete. 19. § A Cstr. a) 1. § (5) bekezdés d) pontjában az „a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozata” szövegrész helyébe az „a kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozat” szöveg,


30

b) 1. § (8) bekezdésében a „c) vagy d) pontjában” szövegrész helyébe a „d) pontjában” szöveg, c) 5. § (6) bekezdésében és (6a) bekezdésének nyitó szövegrészében a „jegyzővel” szövegrész helyébe a „gyámhivatallal” szöveg, d) 5. § (7) bekezdésében a „jegyző” szövegrész helyébe a „gyámhivatal” szöveg, e) 22. § (5) bekezdésében az „(1)–(4) bekezdésében” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésében” szöveg, f) 28. § (1) bekezdésében a „gyámhatóságként eljáró jegyző” szövegrész helyébe a „gyámhivatal” szöveg, g) 28. § (2) bekezdés első mondatában a „jegyzőt” szövegrész helyébe a „gyámhivatalt” szöveg, a második mondatában a „jegyző” szövegrész helyébe a „gyámhivatal” szöveg, h) 31. § (3) bekezdés a) pontjában a „gyámhatóságként eljáró jegyzőhöz” szövegrész helyébe a „gyámhivatalhoz” szöveg, i) 1. számú melléklet 1. pont 1.2.6. és 1.3.3 alpontjában, valamint 2. pont 2.1.5 és 2.3.5 alpontjában a „TAJ száma” szövegrész helyébe a „Társadalombiztosítási Azonosító Jele” szöveg, j) 1. számú melléklet 3. pont 3.5 alpontjában a „vagy a jegyzői szociális nyilvántartásban” szövegrész helyébe az „ , illetve a jegyző vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala által vezetett szociális nyilvántartásban” szöveg lép. 3. Záró rendelkezések 20. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. (2) A 2. §, a 4. §, a 6. § (1) bekezdése, a 9. § (1) bekezdése, a 11. § (2) és (3) bekezdése, a 15. és a 16. §, valamint a 18. § (1) bekezdése 2012. szeptember 1-jén lép hatályba. (3) Az 1. §, az 5. § és a 6. § (2) bekezdése 2012. október 1-jén lép hatályba. (4) A 7. § (2) bekezdése, a 8. §, a 9. § (2) bekezdése, a 10. §, a 11. § (1) bekezdése, a 12–14. §, a 17. §, a 18. § (2) bekezdése, valamint a 19. § 2013. január 1-jén lép hatályba.


31

1. melléklet a …/2012. (…) Korm. rendelethez „4. számú melléklet a 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelethez Adatlap a Gyvt. 20/A. § szerinti természetbeni támogatás igényléséhez

........ év ....... tárgyhónap 1. Megye megnevezése: 2. Önkormányzat neve: 3. KSH azonosító kódja: (2 számjegyű megyekód + 5 számjegyű településazonosító) 4. A tárgyhónapban természetbeni támogatásban részesülő a) kiskorú gyermekek száma: ............. fő b) nagykorúak száma: ............... fő 5. A tárgyhónapban nyújtandó összes természetbeni támogatás összege: ............. Ft 6. A tárgyhónapban történő visszafizetés: .............. Ft (A Gyvt. 133. §-a alapján visszafizetett összeg) 7. A kifizetés igényelt összege (100%) .................. Ft (az 5. pont összegét csökkenteni kell a 6. pont összegével) Dátum: ................ év ................ hó ....... nap P. H.

...................................................................... jegyző aláírása”


32

2. melléklet a .../2012. (...) Korm. rendelethez „[2. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez] A gyermekgondozási segély iránti kérelem adattartalma 1 A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok 1.1 a jogosultság jogcíme; 1.2 a kérelmező 1.2.1 neve 1.2.2 születéskori neve 1.2.3 születési helye, ideje 1.2.4 anyja neve 1.2.5 lakcíme 1.2.6 Társadalombiztosítási Azonosító Jele 1.2.7 adóazonosító jele 1.2.8 állampolgársága; 1.3 a kérelmező házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának 1.3.1 neve 1.3.2 Társadalombiztosítási Azonosító Jele; 1.4 a kérelmező, illetve házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa által az EU (EGT) valamelyik tagállamában folytatott kereső vagy vállalkozási tevékenységre vonatkozó adat; 1.5 a gyermekgondozási segély megállapításának kérelmezett kezdő időpontja; 1.6 a gyermekgondozási segély folyósítása módjának megválasztására vonatkozó nyilatkozat; 1.7 a kérelmező bankszámlaszáma (fizetési számlaszáma), vagy – postai úton (pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján) történő folyósítás kérelmezése esetén – a folyósítási cím. 2 A gyermek(ek)re vonatkozó adatok 2.1 azon gyermeknek (ikergyermekeknek), aki(k) után a kérelmező a gyermekgondozási segély megállapítását kéri 2.1.1 a neve 2.1.2 a születési helye 2.1.3 az anyja neve 2.1.4 a Társadalombiztosítási Azonosító Jele 2.1.5 a háztartásba kerülésének időpontja 2.1.6 a családi jogállása; 2.2 nyilatkozat a gyermek(ek) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos állapotáról. 3 A jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok 3.1 a kérelmező magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adat; 3.2 nyilatkozat arról, hogy a kérelmező részesül-e táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy egyéb rendszeres pénzellátásban, vagy benyújtott-e kérelmet ezen ellátások valamelyikének megállapítására; 3.3 nyilatkozat arról, hogy a közös háztartásban élő másik szülő vagy más személy részesül-e terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy benyújtott-e kérelmet ezen ellátások valamelyikének megállapítására; amennyiben igen, az ellátásban részesülő (kérelmező) neve, Társadalombiztosítási Azonosító Jele, a folyósító (eljáró) szerv megnevezése, a gyermek neve; 3.4 nyilatkozat arról, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülő kérelmező a nyugdíjfolyósító szervhez benyújtott nyilatkozatban vállalta-e a gyermekgondozási segély összege után nyugdíjjárulék (tagdíj) fizetését; 3.5 a kérelmező nyilatkozata a kereső tevékenységének a gyermekgondozási segély folyósítási ideje alatti korlátozásának tudomásul vételéről; 3.6. nyilatkozat a kérelemhez csatolt iratokról, illetve, amennyiben a kérelmező az anyakönyvi nyilvántartásban vagy a gyámhatóság nyilvántartásában szereplő adatot nem igazolta, annak a hatóságnak a megnevezése és címe, amely az eljáró hatóság által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető; 3.7 nyilatkozat a gyermekgondozási segély folyósítását érintő változások – azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül történő – bejelentésére előírt kötelezettségnek, valamint annak tudomásul vételéről, hogy a kötelezettség elmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett összeg visszakövetelésének van helye; 3.8 a kérelmező nyilatkozata arról, hogy kéri-e a helyi utazási kedvezményre való jogosultság igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiállítását; 3.9 a kérelmező vagy a törvényes képviselő aláíróhelye.”


33

3. melléklet a .../2012. (...) Korm. rendelethez „[3. számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez] A gyermekgondozási segély nagyszülő részére történő megállapítása iránti kérelem adattartalma 1 A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok 1.1 a jogosultság jogcíme; 1.2 a kérelmező 1.2.1 neve 1.2.2 születéskori neve 1.2.3 születési helye, ideje 1.2.4 anyja neve 1.2.5 lakcíme 1.2.6 Társadalombiztosítási Azonosító Jele 1.2.7 adóazonosító jele 1.2.8 állampolgársága; 1.3 a kérelmező házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának 1.3.1 neve 1.3.2 Társadalombiztosítási Azonosító Jele; 1.4 a kérelmező, illetve házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa által az EU (EGT) valamelyik tagállamában folytatott kereső vagy vállalkozási tevékenységre vonatkozó adat; 1.5 a gyermekgondozási segély megállapításának kérelmezett kezdő időpontja; 1.6 a gyermekgondozási segély folyósítása módjának megválasztására vonatkozó nyilatkozat; 1.7 a kérelmező bankszámlaszáma (fizetési számlaszáma), vagy – postai úton (pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján) történő folyósítás kérelmezése esetén – a folyósítási cím. 2 A gyermek(ek)re vonatkozó adatok 2.1 azon gyermeknek (ikergyermekeknek), aki(k) után a kérelmező a gyermekgondozási segély megállapítását kéri 2.1.1 a neve 2.1.2 a születési helye 2.1.3 az anyja neve 2.1.4 a Társadalombiztosítási Azonosító Jele; 2.2 nyilatkozat a gyermek(ek) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos állapotáról; 2.3 nyilatkozat arról, hogy a gyermek a szülő háztartásában él-e. 3 A jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok 3.1 a kérelmező magánnyugdíj-pénztári tagságára vonatkozó adat; 3.2 arra vonatkozó adat, hogy a kérelmező részesül-e nyugellátásban vagy egyéb, a gyermekgondozási segély mellet folyósítható rendszeres pénzellátásban, és amennyiben igen, annak megnevezése; 3.3 a gyermek(ek) szüleinek 3.3.1 neve 3.3.2 születéskori neve 3.3.3 anyja neve 3.3.4 lakcíme 3.3.5 állampolgársága 3.3.6 Társadalombiztosítási Azonosító Jele 3.3.7 az EU (EGT) valamelyik tagállamában folytatott kereső vagy vállalkozási tevékenységére vonatkozó adat; 3.4 arra vonatkozó adat, hogy – olyan gyermekre tekintettel, aki után a nagyszülő nem igényel gyermekgondozási segélyt – valamelyik szülő vagy más személy részesül-e terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy benyújtott-e kérelmet ilyen ellátás megállapítására; amennyiben igen, az ellátás típusa, ellátásban részesülő (kérelmező) neve, Társadalombiztosítási Azonosító Jele, a folyósító (eljáró) szerv megnevezése, a gyermek neve; 3.5 a szülők nyilatkozata arról, hogy a gyermekgondozási segélyről a nagyszülő javára lemondanak és egyetértenek a gyermekgondozási segély nagyszülő részére történő folyósításával, továbbá a nyilatkozatot tevő szülők aláíróhelye; 3.6 a kérelmező nyilatkozata arról, hogy a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülőként a nyugdíjfolyósító szervhez benyújtott nyilatkozatában vállalja-e a gyermekgondozási segély összege után nyugdíjjárulék (tagdíj) fizetését;


34 3.7 a kérelmező nyilatkozata arról, hogy a gyermekgondozási segéllyel együtt nem folyósítható rendszeres pénzellátásban nem részesül; 3.8 a kérelmező nyilatkozata a kereső tevékenységének a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatti kizárásának, illetve korlátozásának tudomásul vételéről; 3.9 a kérelmező nyilatkozata a gyermek napközbeni ellátást biztosító intézményben történő elhelyezésére irányuló korlátozás tudomásul vételéről; 3.10 nyilatkozat a kérelemhez csatolt iratokról, illetve, amennyiben a kérelmező az anyakönyvi nyilvántartásban, vagy a gyámhatóság nyilvántartásában szereplő adatot nem igazolta, annak a hatóságnak a megnevezése és címe, amely az eljáró hatóság által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető; 3.11 nyilatkozat a gyermekgondozási segély folyósítását érintő változások – azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül történő – bejelentésére előírt kötelezettségnek, valamint annak tudomásul vételéről, hogy a kötelezettség elmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett összeg visszakövetelésének van helye; 3.12 a kérelmező aláíróhelye.”


35

4. melléklet a .../2012. (...) Korm. rendelethez „[4 számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez] A gyermeknevelési támogatás iránti kérelem adattartalma 1 A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok 1.1 a jogosultság jogcíme; 1.2 a kérelmező 1.2.1 neve 1.2.2 születéskori neve 1.2.3 születési helye, ideje 1.2.4 anyja neve 1.2.5 lakcíme 1.2.6 Társadalombiztosítási Azonosító Jele 1.2.7 adóazonosító jele 1.2.8 állampolgársága; 1.3 a kérelmező házastársának, bejegyzett élettársának, élettársának 1.3.1 neve 1.3.2 Társadalombiztosítási Azonosító Jele; 1.4 a kérelmező, illetve házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa által az EU (EGT) valamelyik tagállamában folytatott kereső vagy vállalkozási tevékenységre vonatkozó adat; 1.5 a gyermeknevelési támogatás megállapításának kérelmezett kezdő időpontja; 1.6 a gyermeknevelési támogatás folyósítása módjának megválasztására vonatkozó nyilatkozat; 1.7 a kérelmező bankszámlaszáma (fizetési számlaszáma), vagy – postai úton (pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján) történő folyósítás kérelmezése esetén – a folyósítási cím. 2 A gyermek(ek)re vonatkozó adatok 2.1 azon gyermeknek (ikergyermekeknek), aki(k) után a kérelmező a gyermeknevelési támogatás megállapítását kéri 2.1.1 a neve 2.1.2 a születési helye 2.1.3 az anyja neve 2.1.4 a Társadalombiztosítási Azonosító Jele 2.1.5 a háztartásba kerülésének időpontja 2.1.6 a családi jogállása; 3. A jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok 3.1. a magánnyugdíj-pénztári tagságra vonatkozó adat; 3.2 nyilatkozat arról, hogy a kérelmező részesül-e táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy egyéb rendszeres pénzellátásban, vagy benyújtott-e kérelmet ezen ellátások valamelyikének megállapítására; 3.3 nyilatkozat arról, hogy a közös háztartásban élő másik szülő vagy más személy részesül-e terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, vagy benyújtott-e kérelmet ezen ellátások valamelyikének megállapítására; amennyiben igen, az ellátásban részesülő (kérelmező) neve, Társadalombiztosítási Azonosító Jele, a folyósító (eljáró) szerv megnevezése, a gyermek neve; 3.4 nyilatkozat a kereső tevékenységnek a gyermeknevelési támogatás folyósításának ideje alatti korlátozásának tudomásul vételéről; 3.5 nyilatkozat a kérelemhez csatolt iratokról, illetve, amennyiben a kérelmező az anyakönyvi nyilvántartásban, vagy a gyámhatóság nyilvántartásában szereplő adatot nem igazolta, annak a hatóságnak a megnevezése és címe, amely az eljáró hatóság által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető; 3.6 nyilatkozat a gyermeknevelési támogatás folyósítását érintő változások – azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül történő – bejelentésére előírt kötelezettségnek, valamint annak tudomásul vételéről, hogy a kötelezettség elmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett összeg visszakövetelésének van helye; 3.7 a kérelmező nyilatkozata arról, hogy kéri-e a helyi utazási kedvezményre való jogosultság igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiállítását; 3.8 a kérelmező vagy a törvényes képviselő aláíróhelye.”


36

5. melléklet a .../2012. (...) Korm. rendelethez „[5 számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez] Az anyasági támogatás iránti kérelem adattartalma 1 A kérelmezővel és az ellátás folyósításával kapcsolatos adatok 1.1 a jogosultság jogcíme; 1.2 a kérelmező 1.2.1 neve 1.2.2 születéskori neve 1.2.3 születési helye, ideje 1.2.4 anyja neve 1.2.5 lakcíme 1.2.6 Társadalombiztosítási Azonosító Jele 1.2.7 állampolgársága; 1.3 az anyasági támogatás folyósítása módjának megválasztására vonatkozó nyilatkozat; 1.4 a kérelmező bankszámlaszáma (fizetési számlaszáma), vagy – postai úton (pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján) történő folyósítás kérelmezése esetén – a folyósítási cím. 2 A gyermek(ek)re vonatkozó adatok 2.1 azon gyermeknek (ikergyermekeknek), aki(k) után a kérelmező az anyasági támogatás megállapítását kéri 2.1.1 a neve 2.1.2 a születési helye 2.1.3 a születési ideje 2.1.4 az anyja neve 2.1.5 a Társadalombiztosítási Azonosító Jele 2.1.6 a háztartásba kerülésének időpontja. 3 A jogosultság megállapításához szükséges egyéb adatok és nyilatkozatok 3.1 nyilatkozat a kérelemhez csatolt iratokról, illetve, amennyiben a kérelmező az anyakönyvi nyilvántartásban vagy a gyámhatóság nyilvántartásában szereplő adatot nem igazolta, annak a hatóságnak a megnevezése és címe, amely az eljáró hatóság által adatszolgáltatási kérelemmel megkereshető; 3.2 a kérelmező aláíróhelye.”


37

6. melléklet a .../2012. (...) Korm. rendelethez „[8 számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez] A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek hatálya alá tartozó személyek családtámogatási ellátásra való jogosultságának megállapításához szükséges formanyomtatvány adattartalma 1 A kérelmezővel kapcsolatos adatok: 1.1 utolsó külföldi lakcím; 1.2 az EGT tagállam területén fennálló társadalombiztosításra kötelezett jogviszony(ai)ra vonatkozó adatok, azaz 1.2.1 a jogviszony megnevezése 1.2.2 a munkáltató címe/székhelye 1.2.3 a jogviszony kezdete és vége; 1.3 nyilatkozat arról, hogy a kérelmező kiküldetésben foglalkoztatott-e; amennyiben igen, a kiküldő munkáltató megnevezése, címe. 2. A kérelmező házastársával, bejegyzett élettárásával, élettársával kapcsolatos adatok 2.1 életvitelszerű tartózkodási hely; 2.2 a tartózkodási jogot igazoló okmány kiadásának időpontja; 2.3 az EGT tagállam területén fennálló társadalombiztosításra kötelezett jogviszony(ai)ra vonatkozó adatok, azaz 2.3.1 a jogviszony megnevezése 2.3.2 a munkáltató címe/székhelye 2.3.3 a jogviszony kezdete és vége; 2.4 nyilatkozat arról, hogy a kérelmező házastársa, bejegyzett élettárása, élettársa kiküldetésben foglalkoztatott-e, amennyiben igen, a kiküldő munkáltató megnevezése, címe. 3 A kérelmezővel, a házastársával (bejegyzett élettárásával, élettársával), valamint a gyermek(ek)kel kapcsolatos további adatok 3.1 azon tagállam(ok) megnevezése, ahol a kérelmező, illetve a házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs társadalombiztosítási járulékot fizet; 3.2 azon tagállam(ok) megnevezése, ahol a kérelmező, illetve a házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs nyugellátásban részesül; 3.3 azon tagállam(ok) megnevezése, ahol a kérelmező, illetve a házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs családi ellátásban részesül, amennyiben van ilyen, a folyósító szerv megnevezése, az ügy száma, a folyósítás kezdő időpontja; 3.4 a kérelmező, valamint a házastárs, bejegyzett élettárs, élettárs aláíróhelye; 3.5 az ellátásra jogosító gyermek(ek) 3.5.1 neve 3.5.2 életvitelszerű tartózkodási helye.”


38

7. melléklet a .../2012. (...) Korm. rendelethez „[9 számú melléklet a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelethez] A tanulói jogviszony fennállásáról szóló igazolás adattartalma 1 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5 2 2.1 2.2 2.3 3 4 5 6 7 8 9 9.1 9.2 9.3 10 11

A tanuló neve születési helye születési ideje anyja neve lakcíme; Az iskola neve címe OM azonosítója; A képzés időtartama; A tanulói jogviszony megszűnésének várható időpontja; Érettségi vizsga, szakmunkásvizsga időpontja; A tanulói jogviszony szünetelése esetén a szünetelés időtartama; A tanulói jogviszony megszűnése esetén annak időpontja; Az iskola igazgatójának aláíróhelye; A családi pótlék iránti kérelmet benyújtó, illetve arra jogosult neve lakcíme Társadalombiztosítási Azonosító Jele; A gyermek (tanuló) Társadalombiztosítási Azonosító Jele; A kérelmező aláíróhelye”

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

Recommend Documents