ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTER …/2011.

ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére

az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Bizottsága elnökének az OTKA 2010. évi működéséről készített beszámolójáról

2011. április

1

Az OTKA Bizottság elnökének beszámolója a Kormány részére az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) 2010. évi tevékenységéről I. RÖVID ÖSSZEFOGLALÓ Az OTKA által támogatott kutatások értékelése, társadalmi hatása, jelentősége Az 1986-ban létrehozott OTKA az egyetlen kifejezetten alapkutatási forrás Magyarországon. A European Research Council-hoz (ERC) hasonlóan a színvonalas alapkutatást támogatja az azonnali hasznosíthatóság elvárása nélkül. Hatása alapvető fontosságú, mivel alapkutatás nélkül nincsen alkalmazott kutatás, fejlesztés és innováció sem. Az alapkutatások által elért eredmények egy része rövid idő alatt hasznosítható a fejlesztésekben, a többsége azonban csak több év múlva épül be az innováció folyamatába, ezért ezek hasznosulása közvetlenül nem mérhető. A közvetett vagy közvetlen innovációba való beépülésen túlmenően az alapkutatásnak jelentős társadalmi hatása is van: hozzájárul a nemzeti tudásbázist bővítéséhez, elősegíti a nemzetközi alapkutatási programokban való részvételt (ahol a részvétel előfeltétele a kutatási téma hazai finanszírozottsága), megalapozza a színvonalas felsőoktatást, erősíti a kutatóegyetemeket és, nem utolsósorban, fékezi az „agy-elszívást”. Az OTKA az egyetlen olyan hazai forrás, amely jelentős számban támogatja a pályakezdő kutatókat is. Támogatási stratégiája a kutatói életpálya minden szakaszában lehetőséget biztosít az arra érdemes kutatások megvalósítására. Tartalmi elszámolás A 2010. év költségvetési törvényében az OTKA Programokra előirányzott támogatás összege 5.436 MFt volt. Ez az összeg a 2009. évi 5.610 MFt módosított költségvetési támogatáshoz képest, valamint az elmúlt 2001-2010 időszakhoz képest is csökkenést mutat. Az OTKA költségvetési támogatása a 2001-2010 időszakban

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (továbbiakban: NKTH) és az OTKA együttműködési megállapodása és a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (a továbbiakban: KUTIT) határozata értelmében, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból (a továbbiakban: KTIA), a 2008-2010 időszakban, 6 milliárd Ft-ot a gazdaságban hasznosuló innovációt megalapozó célzott alapkutatási pályázatok (A08) támogatására kell fordítani. A KTI Alapra előírt egyenlegjavulási kötelezettség azonban 2010-ben szükségessé tette a programok keretösszegeinek csökkentését, így a KUTIT által jóváhagyott 2010. évi felhasználási tervben az NKTH-OTKA A08 programra 2010-ben 1.000 MFt döntési keretösszeg állt rendelkezésre, szemben a korábbi évek 2.000 MFt-os éves döntési keretösszegével. Ugyancsak megállapodás született arról, hogy az NKTH-OTKA közösen hirdeti meg a kutatók nemzetközi együttműködését elősegítő mobilitás pályázatot is a 2008-2010 időszakban, 3 milliárd Ft összegben, amelyből az OTKA 300 MFt-ot vállalt. Az NKTH-OTKA közös pályázatok keretében 2010-ben hozott döntések támogatási összege az innovációt megalapozó alapkutatási pályázatok esetében 1001 MFt volt, a mobilitás pályázatok esetében pedig 746 MFt. A 1132/2010. (VI.18.) Kormányhatározat miatt 2010. júliusban az NKTH leállította az NKTH-OTKA futó projektek finanszírozását és a szerződéskötéseket. A 1003/2010. (I. 19.) Korm. határozat értelmében 2010. április 1-től a döntéshozatal felfüggesztésre került. Így nem született döntés a 2010-ben elbírált A08/4 és MB08/3 pályázati fordulókról, amelyek döntési javaslatait az OTKA 2010. novemberben illetve 2010. szeptemberben küldött meg az NKTH-nak. 2

Az OTKA által 2008-ban a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok (EGT/NFM) pályázat keretében elnyert 550 MFt támogatás 33 nemzetközileg elismert fiatal kutató kutatói pályáját segítette elő a 20092011. időszakban. Ehhez az összeghez az OTKA 168 MFt kiegészítő támogatást vállalt. Az OTKA Bizottság a sikeresen teljesített Norvég projektek egy éves meghosszabbítására kiegészítő pályázatot írt ki, mintegy 80 MFt összegben, amelynek keretében 9 kutató folytathatja kutatását. Az OTKA törvényben szereplő éven túli kötelezettségvállalási korlát 2010-ben is nehezen volt teljesíthető. Az OTKA törvény értelmében az OTKA Bizottság a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési előirányzat 75%-áig vállalhat kötelezettséget a tárgyévet követő első évben; az ezt követő második és harmadik évre pedig csupán a tárgyévi költségvetés 50 illetve 25%-áig. Ez a szabály korlátozza a többéves kutatások támogatását, és különösen megnehezíti az aktuális év második felében induló kutatások adminisztratív kezelését. Az OTKA törvény módosításával kapcsolatosan a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) a Kormány részére készített egy előterjesztést, amelyben szerepel az éven túli kötelezettségvállalás korlátjának mérséklése és az OTKA költségvetési támogatásának növelése. Az OTKA szerződések alapján az OTKA Iroda az adott kutatási szakasz támogatási összegét a kutatóhelyre megnyitja: központi költségvetési szervekhez (intézmények 95%-a) előirányzat-átadással, egyéb intézményekhez átutalással teljesíti. Az OTKA kutatások számára megítélt támogatások előirányzat-átadással történő finanszírozása, valamint a havonta egyenletes részletben történő felhasználhatósága a kutatás lehetőségeit nehezítő adminisztratív korlát, mivel egy alapkutatási témánál a tényleges kiadások általában nem egyenletesen jelentkeznek. Az előirányzat-átadással történő finanszírozás másik hátránya, hogy a fejezetek közötti átadás miatt a keretnyitások akár két-három hónapot is igénybe vehetnek. 2010-ben több esetben 6 hónapot meghaladó volt ez az előirányzat-átadás. Szükséges lenne a kutatások finanszírozásának rugalmasabb kezelése, a támogatások egy összegben való rendelkezésre bocsátása. Az OTKA Bizottság, az OTKA Programok kerete terhére, az előző évekről áthúzódó többéves kutatási szerződések alapján 1589 kutatási, posztdoktori, valamint nagyösszegű kutatási és ifjúsági pályázat kutatását támogatta 2010-ben, amelyek közül 2010-ben 267 indult. Az egyes pályázattípusokra a következő arányban történtek kifizetések 2010-ben: kutatási projektekre az össztámogatás 55,2%-a, a nagyösszegű kutatási projektekre 17,6%, a posztdoktori és nagyösszegű ifjúsági kutatási projektekre 14,3%, nemzetközi együttműködésben végzett kutatásokra és együttműködésekre 5,1%, sabbatical kutatási projektekre 2,0%, az OTKA kutatási eredmények publikálására 1,1%. A norvég projektekre az OTKA forrás 0,8%-a került kifizetésre, az NKTH mobilitás pályázatra 1,2%. A 2010. évben, az OTKA tudományterületi besorolása szerint, a kutatóhelyekre átadott támogatás 26%a a társadalom- és bölcsészettudományok területén, 30%-a a műszaki- és természettudományok területén és 44%-a az élettudományok területén segítette az alapkutatásokat. A kutatók 2010-ben benyújtott elszámolásai alapján, az OTKA által biztosított kutatási támogatás a következő költségeket fedezte: személyi költségek és járulékaik (27%), konferencián való részvétel, készletbeszerzés és a kutatásokkal kapcsolatos szolgáltatások (49%), a kutatóhely általános (rezsi) költsége (12%), valamint beszerzett tudományos és segédeszközök (12%). 2010-ben benyújtott pénzügyi elszámolások alapján az OTKA a személyi költségekből - a fiatal kutatói és posztdoktori kutatási szerződések keretében 59 fiatal vezető kutatónak, valamint további 28 fiatalnak biztosította a kutatói bérét, a kutatási és nagyösszegű projektek esetében további 429 főnek (doktorandusz hallgató, posztdoktor, asszisztens) biztosította az ideiglenes alkalmazotti bérét. Az OTKA Bizottság az utóbbi években az egy pályázatra jutó támogatási összeget megemelte. Az egyes pályázattípusokat felülvizsgálta: megszűntette a nemzetközi együttműködések kiegészítő támogatásának pályázatát, valamint a publikációs pályázatok közül a folyóiratokban megjelenő cikkek költségeinek külön pályázat keretében történő támogatását. Ezt a kutatóknak a kutatási pályázatok költségei között kell betervezniük. Az OTKA Bizottság a támogatásoknál előnyben részesíti a fiatal kutatókat. 2010-ben a vezető kutatók átlagéletkora 51,7 év volt, (ebből a fiatal kutatóké 37,3), a kutatásban részt vevő kutatók átlagéletkora 43,1 év volt, (ebből a fiatal kutatói pályázatokban résztvevőké 29,8.). 3

Tudományos eredményesség Az OTKA által támogatott kutatások eredményessége a megjelent publikációk, szabadalmak száma, és a publikációk minőségére utaló mérőszámok alapján mérhető. A 2009-ben beküldött és 2010-ben értékelt zárójelentés közül a zsűrik a jelentések 60%-át minősítették kiválónak. A 2009-ben lezárult 400 és a 2010-ben lezárult 322 OTKA kutatás eredményeképpen 7654, illetve 5634 tudományos publikáció jelent meg (átlagosan 18 folyóiratcikk/projekt), továbbá 4, illetve 2 szabadalmat jelentettek be. A mérőszámokkal nem alátámasztható eredmények, társadalmi hatások: az új tudományos, nemzetközi mércével is kiemelkedő eredmények, módszerek felfedezése; nemzetközi pályázatokban, együttműködésekben való sikeres részvétel; a tudományos eredmények átvitele az oktatásba; új kutatócsoportok, tudományos műhelyek létrehozása; fiatal kutatók bevonása a kutatásba, doktori (PhD) képzés, disszertációk elősegítése. A fiatal kutatók részére odaítélt támogatások állás és kutatási lehetőséget biztosítanak a legkiválóbb pályakezdő kutatók részére. A fiatal kutatói és posztdoktori pályázat társadalmi hatása a fiatal kutatók kutatói pályán, valamint hazai kutatóhelyen maradása, a kutatói utánpótlás biztosítása, kutatói karrier építése, önálló kutatócsoport létrehozása. A konferenciákon való részvételek hasznossága felbecsülhetetlen: a nemzetközi kapcsolatok kiépítését, a tudományos eredmények bemutatását, nemzetközi együttműködésben végzett kutatásokat segítik elő. A kutatások keretében beszerzett eszközök mind a kutatás, mind az elavult hazai eszközpark szempontjából elengedhetetlenek, s az erre a célra felhasználható összeg nem elegendő. Az OTKA nemzetközi szerepe Az OTKA a nemzetközi szervezetekben aktív szerepvállalással képviseli, megjeleníti a magyar tudományt. Az OTKA pályázati rendszere szellemiségében jól illeszkedik az EU tagországai és az észak-amerikai nagy pályázati rendszerek elveihez, a hazai viszonyok között próbálja megvalósítani a másutt kialakított legjobb tudományos pályázati gyakorlatot. Európai és USA-beli társintézményekkel, a European Research Council-lal, a European Science Foundation-nal és a European Heads of Research Council-lal tartott kapcsolatok révén átveszi a legjobb gyakorlatot. Pályázati és testületi rendszerével ezt terjeszti Magyarországon, felkészít nemzetközi pályázásra, mert a nemzetközi szokásoknak megfelelő technikájú és szellemiségű rendszert üzemeltet. Nemzetközi pályázati rendszerhez társul saját forrásaival, részt vesz európai kutatási alapok együttműködésében indított kooperációs kutatásfinanszírozási programokban, ahol forrásaiból támogatja azokat a hazai kutatókat, akik nemzetközi megmérettetésben kiváló konzorciumokban, együttműködésben végeznek fontos alapkutatásokat. Az OTKA működtetésének javítását szolgáló belső intézkedések Az OTKA Bizottság 2011-ben a következőket tervezi megvalósítani, erősíteni: Az OTKA Bizottság szintjén - az OTKA SZMSZ módosítása, - az OTKA Stratégiájának elkészítése a 2011-2013 évekre. Az OTKA pályáztatás területén: - a pályázati típusok integrálása, egyszerűsítése, - a nemzetközi szakértők még intenzívebb bevonása a pályázatok értékelésébe, - a fiatal kutatók részére pályázati lehetőségek biztosítása. Az OTKA által támogatott kutatások eredményessége terén - az OTKA kutatási eredmények közzététele nyílt hozzáférésű adatbázisokban, - a kutatások pénzfelhasználása és eredményessége helyszíni ellenőrzéseinek optimalizálása. Az informatikai rendszer fejlesztésében - az OTKA pályázati, finanszírozási és ellenőrzési információs rendszerének továbbfejlesztése, - az OTKA projektekkel kapcsolatos pénzügyi folyamatok teljes körű informatikai támogatása, - az OTKA rendszerének és az MTMT hazai publikációs adatbázisának összekapcsolása. Az OTKA működtetésének javítását szolgáló külső intézkedések 1. Az OTKA költségvetési támogatásának növelése 2. Jogszabályi változtatások; az OTKA törvény és más, a gazdálkodást szabályozó törvények módosítása a kutatások rugalmasabb finanszírozási rendszerének és az OTKA által támogatott kutatási programok legalább négy évet átfogó éven túli kötelezettségvállalásának biztosítása érdekében. 4

II. RÉSZLETES BESZÁMOLÓ 1. Bevezető 1.1. A beszámoló célja Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról (a továbbiakban: OTKA) szóló 1997. évi CXXXVI. törvény 2. §-a (6) bekezdésének b) pontja értelmében az OTKA Bizottság elnöke elkészítette beszámolóját a Kormány részére az OTKA 2010. évi működéséről. Jelen beszámoló az előzmények tekintetében támaszkodik az előző évek beszámolóira, kiegészítve az adott évi változásokkal, tevékenységgel, pályázatokkal, sajátosságokkal, tapasztalatokkal, eredményekkel. 1.2. Az OTKA jogállása, célja Az OTKA működését az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: OTKA törvény), valamint a Kormány által jóváhagyott (2141/2005. (VII. 14.) Korm. határozat) Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) szabályozza. Az OTKA előirányzatából olyan tudományos kutatások, illetőleg azok végzéséhez és az eredmények nyilvánosságra hozatalához szükséges feltételek létrehozása támogatható nyilvános pályázati rendszerben, amelyektől új tudományos törvényszerűségek felismerése, ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása várható; ezeken kívül az OTKA előirányzata felhasználható az ilyen tudományos eredmények létrejöttét elősegítő infrastruktúra-fejlesztésre is. 1.3. Az OTKA szervezete Az OTKA törvény értelmében az OTKA vezető testülete az OTKA Bizottság, amely elnökből, két alelnökből és 15 tagból áll. Az OTKA Bizottság tagjai a szakminisztériumok, a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA), a Magyar Rektori Konferencia (a továbbiakban: MRK), a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (a továbbiakban: KUTIT) és a közgyűjtemények által javasolt szakértők, valamint az OTKA Bizottság keretében működő három tudományterületi kollégium – Társadalom- és Bölcsészettudományi, Műszaki- és Természettudományi és Élettudományi Kollégium elnökei. (1. sz. melléklet) Az OTKA törvény 2. § (5) bekezdésének megfelelően a tudományterületi kollégiumok lejárt mandátumú tagjainak 2010. évi rotációja megtörtént. Az OTKA Bizottság tagjai - a tudományos közösség: az MTA tudományos osztályai, a tudományos egyesületek, társaságok, kutatóintézetek vezetői, az OTKA pályázók - javaslatai alapján döntöttek az új tagok kiválasztásáról. A kollégiumok irányítása alatt működő, az egyes szakterületeket képviselő tudományági zsűrik elnökei és tagjai tekintetében is megtörtént a rotáció. Az új elnököket és tagokat az illetékes kollégiumok tagjai választották ki a kutatói közösség véleményének figyelembevételével, arra törekedve, hogy az egyes intézmények, intézménytípusok, a főváros és a vidék, valamint az egyes tudományterületek megfelelő arányban legyenek képviselve a pályázatokat értékelő testületekben. A társadalom- és bölcsészettudományok területén 11 zsűri működött 2010-ben, a műszaki- és természettudományok területén 9 zsűri, az élettudományok területén 10 zsűri. A kollégiumok és zsűrik tagjainak aktuális listája az OTKA honlapján (www.otka.hu) megtekinthető. Az OTKA Programok működésével kapcsolatos technikai, pénzügyi, szervezési és adminisztratív feladatokat ellátó OTKA Iroda önálló jogi személyiségű, önállóan működő és gazdálkodó közszolgáltató központi költségvetési szerv. 2010-ben az MTA fejezetében szerepelt, felügyeletét az MTA elnöke látta el, működését az OTKA Bizottság elnöke irányította. Az Iroda dolgozói közalkalmazotti jogviszonyban vannak. 2. Az OTKA 2010. évi működése 2.1. Fejezeti hovatartozás, gazdálkodási környezet Az OTKA Programok 2010-ben az MTA fejezetében, a központi költségvetés fejezeti kezelésű előirányzataként szerepelt. Az OTKA Programok előirányzatával kapcsolatban a fejezetet irányító szerv jogait az MTA elnöke gyakorolta. Az OTKA bevételi forrásai a költségvetési törvényben címzetten megállapított támogatási előirányzatból, bel- és külföldi jogi és természetes személyek befizetéseiből, hozzájárulásaiból és belföldiek visszafizetéseiből tevődnek össze. Az OTKA Programok részére a 5

támogatás rendelkezésre bocsátása az MTA fejezetén, illetve a Magyar Államkincstáron keresztül történik a kutatási programok által megkívánt ütemezésben. Az NKTH és az OTKA újabb együttműködési megállapodást írt alá 2010. március 31-én az innovációt megalapozó alapkutatási pályázatok és a kutatók nemzetközi együttműködését elősegítő mobilitás pályázatok kezelésére. A megállapodás értelmében, a korábbi évek gyakorlatát követve, az OTKA Iroda intézte a pályázatok érkeztetését, bíráltatását, rangsorolását, előszűrését, a kutatási szerződések előkészítését, a projektek megvalósításának nyomon követését, valamint a szakmai és pénzügyi beszámolók ellenőrzését. A támogatások szerződés szerinti finanszírozását és a pénzügyi utalások teljesítését az NKTH látta el. 2011-től kezdődően az KTIA pénzkezelése átkerült a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez, az OTKA Irodának 2010. év végével le kellett állítania az NKTH-OTKA pályázatok, projektek ügyintézését. 2.2. Az OTKA Programok 2010. évi gazdálkodása Bevételek Az OTKA Programok költségvetési törvényben meghatározott 2010. évi előirányzata Kutatási témapályázatokra 5.436 MFt volt. További bevételt jelentett a lezárult pályázatok maradványainak visszafizetése 67,3 MFt összegben, a támogatások szabálytalan igénybevétele miatt visszafizetett és egyéb maradványokból 5,2 MFt. A EURYI Awards pályázat két hazai nyertes pályázó kutatási támogatását az ESF az OTKA-nak utalta, amelyet az OTKA továbbított a pályázók kutatóhelyére 96,3 MFt összegben. A bevételek között szerepel -5,5 MFt átfutó tétel. A 2010. évi költségvetési támogatással és a részletezett évközi bevételek szerinti módosításokkal együtt az OTKA Programok 2010. évi bevétele összesen 5.599,3 MFt-ra módosult. Az OTKA Programok 2009. évi maradványa 832,6 MFt volt, amelyből az előirányzat-maradvány összege 826,0 MFt, az átfutó tételek összege 6,6 MFt. Kiadások Az OTKA Programok 2010. évi kiadása összesen 5.914,9 MFt volt, mely az egyes jogcímeken az alábbiak szerint teljesült. Az OTKA Programokból az előző évekről áthúzódó és újonnan indított kutatási szerződések 2009. évi támogatására a kutatási projektek esetében 3.263,2 MFt, nagyösszegű kutatási projektjeire 1040,7 MFt, posztdoktori és nagyösszegű ifjúsági kutatási projektekre 844,4 MFt került átadásra a kutatóhelyeknek. Nemzetközi együttműködésre és együttműködés keretében végzett kutatásra 303,2 MFt, sabbatical kutatási projektekre 116,8 MFt, publikáció és tudományos ismeretterjesztés támogatására 65,3 MFt, banköltségekre 1,0 MFt került felhasználásra. Az NFM és OTKA közös pályázat keretében az OTKA hazai társfinanszírozásként – 2010-ben 47,1 MFt támogatást folyósított az OTKA Irodán keresztül. Az NKTH-OTKA-EU közös finanszírozású MB08 mobilitás pályázatok támogatott projektjeinek finanszírozásához 2009-ben az OTKA 73,3 MFt-tal járult hozzá. A EURYI Awards pályázat két hazai nyertes pályázójának kutatási támogatását az OTKA továbbította a pályázók kutatóhelyére 96,3 MFt összegben. Az OTKA Irodára az OTKA Bizottság 2009. decemberi és 2010. decemberi döntése alapján 63,6 MFt került átcsoportosításra (2. sz. melléklet) Maradvány Az OTKA Programok 2010. évi előirányzat felhasználási keretszámla év végi egyenlege 517,0 MFt, amelyből a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány összege 515,9 MFt, az átfutó tételek összege 1,1 MFt. 2.3. Az OTKA Iroda 2010. évi bevételei és kiadásai Bevételek Az OTKA Iroda költségvetési törvényben megállapított eredeti előirányzata 427,7 MFt volt. A tárgyévben többlettámogatást jelentett a közalkalmazottak 2010. évi kereset-kiegészítésének 4,5 MFt összege. További bevételt jelentett az Iroda számára 2010. évben az OTKA és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus (NFM) keretében meghirdetett pályázatok hazai forrásának OTKA Programoktól történő 6

átvétele 47,1 MFt összegben, továbbá az NFÜ-től a nyertes pályázatok finanszírozásához átvett pénzeszköz 146,5 MFt összegben. Az OTKA Programok keretéből az előző évi maradvány terhére, valamint a tárgyévi keretből összesen 63,7 MFt kerül átcsoportosításra az Iroda működési költségeire. A tárgyévi bevételeket tovább növelte az OTKA Iroda és az NKTH együttműködési szerződése alapján 2010. évben bevételezett 21,1 MFt. Az évközi bevételekkel és az előző évi kötelezettségvállalással terhelt 14,5 MFt maradványával együtt az OTKA Iroda 2010. évi összes bevétele 725,1 MFt volt. Kiadások Az OTKA Iroda 2010. évi kiadásainak részletezése az Iroda közvetlen költségeire (405,4 MFt) és az OTKA pályázatokkal kapcsolatos költségekre (278,7 MFt) bontva külön mellékleten megtalálható. Az utóbbiból a Norvég pályázatokra átadott pénzeszköz 177,4 MFt volt. (3. sz. melléklet) Maradvány Az OTKA Iroda 2010. évi 41,0 MFt maradványából 16,7 a norvég projektek támogatási összege, az Iroda kiadásainak maradványa 24,3 MFt, amelyet a 2010. évről áthúzódó kötelezettségek (személyi juttatások adó- és járulékvonzatai, decemberi megbízási díjak és járulékaik, szolgáltatások számlái, NFM-től átvett pénzeszköz áthúzódó összege) terhelnek. 2.4. Az OTKA által 2010-ben értékelt, támogatott és kezelt pályázatok és projektek Az OTKA Bizottság által támogatott, 2010-ben érvényben lévő többéves kutatási, posztdoktori és nagyösszegű (kutatási és ifjúsági) kutatási szerződések száma 1589 volt, amelyek közül 2010-ben 267 kutatási szerződés indult. Az NKTH-OTKA által közösen indított pályázatok közül 2010-ben az OTKA 262 kutatási és mobilitás projekt ügykezelését végezte, ezek közül 2010-ben 76 indult. Az OTKA Bizottság által 2010. áprilisi határidővel, a 2010-2013. időszakra meghirdetett kutatási, posztdoktori és nagyösszegű (kutatási és ifjúsági) pályázatok (2010/1) pályázati felhívására összesen 706 pályázat érkezett be. A posztdoktori pályázatok értékelése 2010. júliusig megtörtént. Az OTKA Bizottság a beérkezett 200 posztdoktori pályázat közül 54 támogatásáról döntött, amelyek nagy többsége 2010 szeptemberétől kezdhette meg kutatását. A kutatási és nagyösszegű pályázatok támogatásáról az OTKA Bizottság 2010 decemberében valamint 2011 januárjában hozta meg döntését. A beérkezett 420 kutatási pályázat közül 125 támogatásáról, a beérkezett 78 nagyösszegű (kutatási és ifjúsági) 17 támogatásáról döntött, akiknek vezető kutatói 2011-btől kezdődően kezdhették el kutatásaikat. (4/1. sz. melléklet) Az OTKA Bizottság 2011 decemberében újabb kutatási, posztdoktori és nagyösszegű (kutatási és ifjúsági) pályázatot hirdetett a 2011-2015 időszakra, amelynek beadási határideje 2011. március volt. A pályázati felhívásra 1063 pályázat érkezett be, 21.602 MFt támogatási igénnyel. A posztdoktori pályázatok kutatása 2011-ben, a többié 2012-ben indulhat. Az OTKA Bizottság, a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok (EGT/NFM) és az OTKA közös támogatásában, nemzetközileg elismert fiatal kutatók kutatói pályájának elősegítésére, 2008-ban meghirdetett Norvég pályázati felhívás keretében, a rendelkezésre álló keret erejéig, 33 támogatásáról döntött. A projektek leghamarabb 2009. április 1-vel indulhattak, és végső lezárási határidejük 2011. március 31. Az OTKA Bizottság vállalta, hogy a sikeresen teljesített projektek támogatását OTKA forrásból további egy évre meghosszabbítja. Ezzel kapcsolatosan kizárólag OTKA forrás terhére, újabb pályázat került kiírásra 2010. novemberi határidővel. A pályázatra beérkezett 24 pályázat közül 9 támogatására volt lehetőség. Az OTKA Bizottság 2011. januárban hozta meg döntését. Az NKTH és az OTKA által közösen meghirdetett, gazdaságban hasznosuló, innovációt megalapozó célzott alapkutatási pályázatra (A08/3) a 2009. júniusi határidőre 150 kutatási és 43 nagyösszegű kutatási pályázat érkezett be. A pályázatok támogatásáról az NKTH-OTKA Vegyes Bizottság 2009 decemberében hozta meg döntés javaslatát. Az NKTH elnökének 2010. februári jóváhagyása alapján 13 kutatási és 9 nagyösszegű pályázat (konzorciális pályázatokkal együtt) részesülhetett támogatásban 2010-től kezdődően. (4/2. sz. melléklet)

7

A 2010. májusi határidőre meghirdetett közös pályázati felhívására 109 kutatási és 34 nagyösszegű célzott alapkutatási pályázat (A08/4) érkezett be. A pályázatok értékelését és rangsorolását az OTKA Bizottság elvégezte és az NKTH-OTKA Vegyes Bizottság támogatási rangsorjavaslatát 2010. november 16-án az NKTH-nak végső döntéshozatalra átküldte. Az időközben életbe lépett 1132/2010. (VI. 18.) Kormányhatározat következtében a döntésre már nem kerülhetett sor. Az NKTH-OTKA által közösen meghirdetett mobilitás pályázatra, a 2009. novemberi határidőre (MB08/2) 59 pályázat érkezett be, amelyek közül, az OTKA Bizottság rangsorjavaslata alapján, az NKTH elnöke 2010. áprilisban 19 támogatásáról hozott döntést amelyek 2010-ben indulhattak. Szintén a 2010. júniusban megjelent 1132/ 2010.(VI. 18.) Kormányhatározat miatt, e mobilitás projektek esetében, a támogatási szerződések pénzügyi kifizetése szenvedett jelentős késedelmet annak ellenére, hogy az EU-s támogatás is rendelkezésre állt és az OTKA-t terhelő finanszírozási fedezetet az OTKA időben rendelkezésre bocsátotta. A szerződések NKTH oldali aláírására 2010 decemberében került csak sor, a projektek 2010-ben nem kapták meg a megítélt támogatást. (4/3. sz. melléklet) A 2010. májusi határidőre beérkezett (MB08/3) 27 mobilitás pályázat értékelését és rangsorolását az OTKA testületei elvégezték, és az OTKA Bizottság elnöke az NKTH-OTKA Mobilitás Bizottság rangsorjavaslatát az NKTH-nak 2010. szeptember 16-án küldte meg. A pályázatok támogatásáról 2011 áprilisáig nem született döntés a fent említett Kormányhatározat miatt. Időközben a rangsorlistán előnyös helyen szereplő pályázók közül többen visszavonták pályázatukat. A Mobilitás pályázat 2010. évi második beadási fordulója, a már hivatkozott Kormányrendelet következtében, felfüggesztésre került. A nemzetközi együttműködésben végzett kutatások támogatására folyamatosan beérkezett, 8 pályázat közül 2010-ben 5 támogatásáról döntött az OTKA Bizottság. A nemzetközi együttműködésben végzett kutatások kiegészítő támogatására 2010-ban beérkezett 17 pályázat közül 13 támogatásáról döntött, a folyamatban lévő kutatási szerződéseik kiegészítésképpen. Az OTKA a EuroHORCs tagjaként, az MTA-val közösen vett részt a kiváló, fiatal tehetséges kutatók egzisztenciájának elősegítését szolgáló, Európa 16 országa, 18 tudománytámogató intézménye által négy alkalommal meghirdetett European Young Investigator (EURYI) Awards Programban. Az MTA és az OTKA közösen vállalta a négy pályázati ciklushoz való hozzájárulást öt éven keresztül. A pályázat keretében két hazai kutató nyert el támogatást, amelynek értéke jóval meghaladja az MTA-OTKA közös hozzájárulás mértékét. Az OTKA Bizottság az OTKA kutatási eredmények közlésére valamint az OTKA kutatási eredmények tudományos ismeretterjesztésére 2010-ben két határidővel meghirdetett pályázatára beérkezett 52 pályázat közül az erre kijelölt ad hoc bizottság 35 támogatásáról döntött. Az OTKA Bizottság által, a felsőoktatásban, közgyűjteményekben vagy más kutatóhelyen, nem kutatói munkakörben dolgozók kutatóévének támogatására, 2009. júniusi határidővel meghirdetett sabbatical pályázat keretében 11 részesült támogatásban 2010-től kezdődően. 3. Az OTKA Bizottság 2010-ben bevezetett illetve fenntartott fontosabb intézkedései A pályáztatás folyamatában: - Az OTKA az előző évi tapasztalatok alapján 2010-ben is pontosította, aktualizálta az elektronikus pályázati űrlapjait, pályázati útmutatóit. - Egy kutatónak - vezető kutatóként – egyidejűleg legfeljebb két támogatott OTKA kutatási témája lehet. - Minden kutatási pályázatot angol nyelven kell beadni, kivéve azokat, amelyeknek magyar nyelvű beadását az OTKA engedélyezte, mert ezek kutatási programját kizárólag hazai szakértők tudják megfelelően értékelni. - A pályázatokban meg kell adni az egyes részt vevő kutatóknak az adott OTKA kutatásra vonatkozó kutatási idő ráfordításuk százalékát. - Az OTKA pályázatok keretében, az intézmények könyvtári adatbázisaik beszerzéséhez a támogatási összeg 5%-t tervezhették általános költségként, az engedélyezett 10% felett. 8

-

-

A pályázatokat véleményezők, testületi tagok esetében az OTKA ismételten áttekintette és szigorúan ellenőrizte az összeférhetetlenségi szabályokat. Az OTKA szigorúan megkövetelte a titokvédelmi szabályok betartását, a véleményezők nevének anonimitását, az OTKA Bizottság döntése előtti információk kiszivárogtatásának elkerülését. A pályázatok értékelését a külső szakértők térítésmentesen készítették az OTKA számára. Az OTKA Bizottság a pénzügyi forrásoknak az egyes tudományterületek, tudományágak és pályázattípusok közötti felosztási arányai meghatározásánál 2010-ben is fokozottan vette figyelme a beérkezett pályázati igényeket, a szakterületek fajlagos költségfelhasználását, az egy kutatóra jutó kutatói ráfordítás mértékét. Az egyes zsűrik között felosztható keretek közötti arányt az egyes tudományterületi kollégiumok évente külön határozzák meg.

Az OTKA támogatások teljesítésének ellenőrzése terén: - Az OTKA Bizottság az ellenőrzések tapasztalatai alapján a kutatások pénzfelhasználási szabályait évente áttekinti, pontosítja, illetve racionalizálja, amelyet mind a pályázati kiírásokba, mind az OTKA szerződésekbe beépít. - Az OTKA fokozott figyelmet fordított az egyes projektek előző kutatási szakasz maradványaira és ennek függvényében történt a következő kutatási szakasz finanszírozása. - Az OTKA Iroda belső munkatársaival végezte a projektek pénzügyi elszámolásainak helyszíni ellenőrzését, amelyek kiválasztása kockázatelemzés alapján történt. Informatikai fejlesztések, ügymenet terén: - Az OTKA elektronikus pályázati rendszerében 2010-ben a bíráltatási folyamatban a konszenzusos vélemény kialakítása mellett, az elektronikus titkos szavazás lehetősége is biztosított volt. - A pályázatok értékelése, az eljárások időigényét jelentősen lecsökkentve, az OTKA elektronikus rendszerében történik, amelyet mind a hazai, mind a külföldi szakértők szívesen használnak. - A 2010. évi rész- és zárójelentések szakmai és pénzügyi jelentésének benyújtása és értékelése elektronikusan, az Interneten keresztül történt. - Az OTKA bevonta az intézményeket az elektronikus pályázati és projektkezelési rendszere használatába. A pénzügyi elszámolásokat az intézmények gazdasági részlegének kell az Interneten keresztül az OTKA adatbázisában rögzítenie. - A pályázók, projektvezetők, intézményvezetők folyamatosan figyelemmel kísérhetik az EPR rendszeren keresztül a bíráltatás eredményét, a finanszírozás helyzetét, az elszámolások elfogadását. Az OTKA Iroda ügymenete terén: - Az OTKA folyamatosan egyszerűsíti, ezzel gyorsítja a szerződéskötések ügymenetét. - A pályázatokkal, szerződésekkel, egyedi kérelmekkel kapcsolatos ügymenet hatékonyabb, szakszerűbb ügyintézése érdekében az OTKA Iroda tudományterületi osztályai munkájában tudományos fokozattal rendelkező kollégiumi referensek vesznek részt. - Az OTKA Iroda a kutatókkal történő kapcsolattartást elsősorban az OTKA elektronikus pályázati rendszerén keresztül intézi, ugyanakkor az Iroda hivatalos leveleinek korszerű iktatására iktatóprogram áll rendelkezésre. - Az OTKA Iroda ügyviteli munkáját a 2010-ben használatba vett új integrált gazdálkodási információs rendszer, új bérszámfejtő és munkaerő nyilvántartó rendszer, valamint új dokumentumkezelő rendszer segítette. 4. A pályázatok elbírálásának folyamata Az OTKA pályázatoknak, valamint az elért tudományos eredményeknek az OTKA általi értékelési eljárása a nemzetközi gyakorlat szerint történik. A zsűrizés objektivitását a különböző testületekben helyet foglaló szakemberek szigorú, az OTKA törvényben rögzített rotációjával biztosítja az OTKA Bizottság. Az OTKA Bizottság folyamatosan bővíti a hazai és a külföldi szakértőkből álló szakértői listáját. Külön szabályzatok rögzítik az összeférhetetlenségi és titkossági szabályokat, amelyeket a pályázatokat véleményezőknek, értékelőknek, valamint az OTKA Iroda munkatársainak is kötelezően be kell tartani. 9

Az OTKA Bizottság a pályázatok és a kutatási eredmények értékelésénél fokozott hangsúlyt fektetett arra, milyen eredményesség, tudományos és társadalmi hasznosulás várható el az OTKA támogatástól. A pályázatok és projektek értékelésénél figyelembe veszi a kutatói időráfordításokat, valamint a pályázatok költségigényei realitása elemzésénél az egyes tudományszakokra jellemző, típusos hazai fajlagos kutatási költségeket. Az OTKA kutatási pályázatok értékelésének szempontjai: a pályázati program alapkutatás jellege, tudományos jelentősége, újszerűsége; a várható eredmények, tudományos és társadalmi hasznosításuk; a kutatás meglévő személyi feltételei, garanciái; a kutatás intézményi, tárgyi, módszertani feltételei; a kért támogatás pénzügyi indokoltsága és realitása; a tervezett kutatói munkaidő-ráfordítás; az eddigi tudományos eredmények (publikációk, hivatkozások); az utóbbi 5 évben lezárult vagy folyamatban lévő OTKA kutatások során elért eredmények. Fontos szempont a pályázati munkaterv, költségterv, várható eredmények, munkaidő-ráfordítás realitása és arányossága. A kutatási és posztdoktori pályázatok értékelésére az illetékes tudományági zsűri jelöl ki hazai és külföldi szakértőket. A szakértői vélemények alapján a zsűri tagjai referálják és rangsorolják a pályázatokat. A szakmai zsűrik észrevételei és rangsorai alapján a tudományterületi kollégiumok tesznek javaslatot az OTKA Bizottságnak a pályázatok támogatására. A nagyösszegű (átlagosan évi 6 MFt támogatási összeg feletti kutatási és ifjúsági) pályázatok értékelésére a tudományági zsűrik és a tudományterületi kollégiumok együttesen jelölik ki a hazai és külföldi szakértőket. A szakértői vélemények alapján ugyancsak hazai és külföldi szakértőkből álló szakértői ad hoc tudományterületi bizottságok rangsorolták a pályázatokat, és tettek javaslatot a támogatásukra. Ezeknek a pályázatoknak az együttes értékelésére és rangsorolására az OTKA Bizottság elnöke külön interdiszciplináris bizottságot kért fel, amely javaslatot tett az OTKA Bizottságnak a pályázatok végső rangsorára és támogatására vonatkozóan. A NFM és az OTKA által közösen támogatott, sikeresen teljesített norvég projektek további egy évre történő meghosszabbítását szolgáló kiegészítő pályázatra beékezett pályázatok értékelését interdiszciplináris Norvég-OTKA szakértői Bizottság végezte és tett javaslatot az OTKA Bizottságnak a pályázatok támogatására. Az NKTH-OTKA által közösen meghirdetett, gazdaságban hasznosuló, innovációt megalapozó célzott alapkutatási pályázatok értékelése külső, hazai és külföldi szakértők, valamint az OTKA szakzsűrik és kollégiumok bevonásával történt. A pályázatok végső rangsorát az NKTH és OTKA által a két nagy tudományterületre – műszaki- és természettudományok, valamint élettudományok – felállított NKTHOTKA Vegyes Bizottság alakította ki a korábbi vélemények és a bizottsági tagok referátuma, majd titkos szavazata alapján. Az általuk javasolt pályázati rangsor alapján az NKTH elnöke döntött a pályázatok támogatásról. Az NKTH-OTKA által közösen meghirdetett, a kutatók nemzetközi együttműködését elősegítő mobilitás pályázatok értékelése hazai és külföldi külső szakértők, valamint az OTKA szakzsűrik bevonásával történt. A pályázatok végső rangsorát az NKTH-OTKA Mobilitás Bizottság alakította ki a korábbi vélemények és a bizottsági tagok referátuma, majd titkos szavazata alapján. A pályázati rangsor javaslat alapján az NKTH elnöke döntött a pályázatok támogatásáról. Az OTKA Bizottság által meghirdetett nemzetközi együttműködésben végzett kutatásokra és az együttműködések kiegészítő támogatására beérkezett pályázatokat külön OTKA Nemzetközi Bizottság, külső szakértők bevonásával véleményezte, rangsorolta, és javaslatot tett a támogatásukra. A végső döntést az OTKA Bizottság hozta meg. A publikációs és ismeretterjesztő pályázatokat az erre a célra létrehozott OTKA Publikációs Bizottság értékelte és rangsorolta, javaslatuk alapján a végső döntést az OTKA Bizottság hozta meg. Az OTKA különböző nemzetközi együttműködésekben vállalt feladatot a pályázatok értékelésében, bonyolításában. Az ERANET ERA-Chemistry EU által támogatott, több ország részvételével meghirdetett pályázat keretében az OTKA felajánlotta a saját elektronikus pályázatkezelő rendszere használatát és 2010-ben is részt vett a pályázatok értékelésében. Az OTKA az ESF által koordinált különböző EUROCORES pályázatokban működött közre, amelynek eredményeképpen több hazai 10

nyertes alapkutatási pályázat részesülhetett OTKA támogatásban. Az ERANET PathoGenoMics EU pályázat keretében szintén volt nyertes hazai, OTKA által támogatott alapkutatási pályázat. Az OTKA tudományos referensei több esetben vettek részt a European Research Council (ERC) által meghirdetett, és koordinált európai pályázatok értékelési folyamatában. Az OTKA Bizottság elnöke tárgyalásokat folyatott a Finn Akadémia (AF) elnökével és az amerikai National Science Foundation (NSF) képviselőivel közös kutatási pályázatok támogatásának lehetőségéről. Az OTKA Bizottság az egyes pályázatokról hozott döntését az OTKA Internetes honlapján hozta nyilvánosságra. 5. A szerződéskötés, a támogatás felhasználásának szabályai, ellenőrzés Az OTKA Bizottság döntéséről az Iroda értesíti a pályázókat. A testületi és az anonim szakértői véleményeket a pályázók az OTKA EPR rendszerében megtekinthetik, vagy kérésre írásban megkapják. A támogatott pályázatok (projektek) esetében, az OTKA Bizottság elnöke nevében az Iroda (NKTHOTKA közös szerződés esetén az NKTH-val együttesen) köt szerződést a vezető kutatóval és a kutatás feltételeit biztosító kutatóhellyel. A szerződések elválaszthatatlan melléklete a támogatások Teljesítési Szabályzata, amely minden évben aktualizálásra kerül. A kutatási szerződés ajánlatokat az OTKA Iroda előzetesen egyezteti a kutatókkal, és ezt követően küldi meg a kedvezményezetteknek aláírásra, előre kitöltött nyomtatványon. A szerződések formai és pénzügyi ellenőrzését az Iroda végezi, az előre meghatározott kritériumok figyelembevételével. A kutatási témákra megkötött szerződések alapján az Iroda a költségvetési intézmények részére előirányzat-átadással átadta, egyéb kutatóhely részére átutalta a szerződésben jóváhagyott összeget, amelyről a vezető kutató kutatási szakaszonként köteles elszámolni, szakmai beszámolót küldeni. A támogatási összeg keretnyitása az érvényes OTKA szerződések alapján történt, annak figyelembevételével, hogy a vezető kutatónak volt-e az OTKA-val szemben elmaradt elszámolási, illetve beszámolási kötelezettsége. A korábbi években megkötött kutatási szerződések adott kutatatási szakaszra tervezett támogatásainak keretnyitásai az egyes projekteken jelentkező előző elszámolások maradványai figyelembevételével történt. Az elnyert támogatás felhasználásáról, a kutatómunka előrehaladásáról a vezető kutatóknak kutatási szakaszonként szakmai és pénzügyi beszámolót kell küldeniük, amelyek ellenőrzése folyamatos. A következő támogatási részlet finanszírozásának feltétele az előző jelentés elfogadása. A beérkezett beszámolót szakmailag az illetékes zsűri értékelte, ellenőrizte zsűritag vagy - egyedi esetekben - külső szakértő bevonásával. A formai és pénzügyi ellenőrzést az Iroda végezte el. A szakmai és pénzügyi ellenőrzés alapján született döntés arról, hogy a kutatás folytatható, a támogatási keret megnyitható. A 2010-ben a kutatómunkáról a vezető kutatóknak a szakmai részjelentést az EPR-ben kellett rögzíteniük, s ezek értékelése is ott történt. A 2010-ben beküldött 1006 OTKA részjelentés szakmai beszámolói közül a zsűrik 941 jelentést elfogadtak, többi értékelése folyamatban van. A 2010-ben beküldött részjelentések pénzügyi elszámolásait az intézmények gazdasági részlegei készítették el az OTKA internetes rendszerébe rögzítve, emellett kinyomtatva, aláírva is be kellett küldeniük. A 2010ben beküldött pénzügyi rész-elszámolások száma 1193, amely több mint a szakmai jelentések száma. Ennek oka az, hogy esetenként az intézményváltás, illetve előlegkérés miatt közbenső elszámolást kellett beküldeni. A pénzügyi jelentések közül 1162 ellenőrzése és jóváhagyása az Iroda részéről 2010ben megtörtént, a többi folyamatban van. A 2010-ben beküldött 401 szakmai zárójelentés közül a zsűrik 347 jelentést fogadtak el, a többi értékelése folyamatban van. A 2010-ben beküldött 381 záró-elszámolás pénzügyileg elfogadásra került. A pénzügyi elszámolások alapján a szerződések mintegy 30%-ától kért be az Iroda tételes, bizonylatokkal alátámasztott elszámolást, amelyek részben az Irodában végzett rendszeres, valamint a helyszíni pénzügyi ellenőrzések során kerülnek figyelembevételre. Az NKTH-OTKA projektek esetében a 2010-ben beküldött 158 szakmai részjelentés közül 151 került elfogadásra, a többi esetében pótinformációra van szükség. A 2010-ben beküldött 183 pénzügyi jelentés közül 171 került elfogadásra, a többi ellenőrzésese folyamatban van. A 2010-ben beküldött 22 zárójelentés közül 19 szakmailag és pénzügyileg is elfogadásra került, a többi ellenőrzése folyamatban van. 11

Az OTKA Iroda munkatársai végzik az OTKA által támogatott projektek pénzügyi elszámolásainak helyszíni ellenőrzését. Az OTKA Iroda 2010-ben összesen 74 helyszínen, 158 projekt ellenőrzését végezte el. Az ellenőrzések általános tapasztalatai: A projektek általános adminisztrációja jellemzően megfelelően történik. A projekteket terhelő kifizetések bizonylatai (néhány esetet kivéve) rendelkezésre álltak. A vezető kutatók gazdálkodási fegyelme (néhány esettől eltekintve) megfelelő. A projektek teljes körű gazdasági adminisztrációjának feltételeit minden kutatóhely biztosította. 6. Az OTKA által támogatott kutatások eredményességének értékelése, közzététele A kutatás befejezésekor a tevékenység eredményességéről és az előirányzatok felhasználásáról a vezető kutatók kötelesek - az OTKA Bizottság által jóváhagyott szempontok szerint és a megadott határidőre zárójelentésüket az OTKA EPR rendszerében elkészíteni. A vezető kutató a zárójelentés (szakmai és pénzügyi) beküldésére, illetve a hiánypótlásra felszólítást kap adott határidő megjelölésével. Ha a vezető kutató elmulasztja zárójelentését beküldeni, annak pótlásáig nem részesülhet további OTKA támogatásban. Az el nem számolt támogatást az OTKA visszakövetelheti az OTKA Bizottság elnökének döntése alapján. A zárójelentések szakmai értékelésének szempontjai: mennyiben hozott a kutatás új ismereteket, illetve igazolt korábbi tudományos feltételezéseket, az új ismereteknek mekkora jelentősége van a szaktudomány szempontjából, milyen volt a kutatáshoz kapcsolódó publikációs tevékenység, az elért eredmények mennyire voltak összhangban a kutatásra fordított támogatással. Külön kérdés az értékelést végző szakértőkhöz, hogy melyek azok a kutatási eredmények, amelyek tudományos ismeretterjesztésre, illetve további alkalmazott kutatásra, kísérleti fejlesztésre, innovációra alkalmasak, a kutatási eredményektől milyen társadalmi, gazdasági hasznosulás várható. A zárójelentések szakmai értékelésére, amely az EPR-en keresztül történt, a zsűrik projektenként egyegy véleményezőt jelöltek ki. A zsűrik a szakértői vélemények alapján értékelték a kutatási jelentéseket, és javaslatot tettek a minősítésükre: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg. A zárójelentések pénzügyi elszámolását az OTKA Iroda ellenőrizte. Az OTKA által támogatott kutatások eredményessége a megjelent publikációk, szabadalmak száma, és a publikációk minőségére utaló mérőszámok alapján mérhető. A 2009-ben lezárult, OTKA által támogatott kutatásokról beküldött zárójelentések értékelése 2010-ben történt meg. A zsűrik értékelése alapján a zárójelentések közül 240 „kiválóan megfelelt”, 116 „jól megfelelt”, 42 „megfelelt” minősítést kapott, 2 zárójelentést nem fogadott el az OTKA és 18 értékelése még folyamatban van. Azok a vezető kutatók, akiknek a zárójelentéseit nem fogadta el az OTKA Bizottság, lehetőséget kaptak újabb zárójelentés beküldésére, illetve az OTKA Bizottság élt a szankciók alkalmazásával. A beküldött zárójelentésből a kutatási témában megjelent publikációk száma - a témavezetők által megadott számok alapján - 7654 (átlagosan 19 folyóiratcikk/projekt), a bejelentett szabadalmak száma 4. Az értékelt zárójelentések közül 326 tudományos ismeretterjesztésre alkalmas, 198 témáról jelezték a zsűrik, hogy kutatási eredményeit gazdaságban hasznosíthatónak tartják. (5. sz. melléklet) A 2010-ben lezárult OTKA kutatásokról beküldött 322 zárójelentés alapján, a kutatás eredményeképpen 5634 publikáció jelen meg, 2 szabadalmat jelentettek be. A zárójelentések szakmai értékelése és pénzügyi elszámolásuk ellenőrzése folyamatban van. A vezető kutatók az OTKA elektronikus pályázati rendszerében megtekinthetik a kutatási eredményeik értékelését: a zárójelentések értékeléséről készített szakértői véleményt, valamint a zsűri indoklását. Azokat a témavezetőket, akiknek a zárójelentését az OTKA Bizottság – a többszöri hiánypótlás után – sem fogadta el, 3-5 évig kizárják az OTKA pályázási lehetőségekből. A jelen beszámoló mellékletében (6. sz. melléklet) szerepel a 2010-ben lezárult OTKA kutatások közül, az egyes tudományterületi kollégiumok által - a kiválóak közül is - kiemelkedőnek tartott néhány kutatási eredmény ismertetése. 12

A közpénzekből finanszírozott tudományos kutatások eredményeinek minél szélesebb körű terjesztése, térítés nélküli hozzáférhetősége érdekében 2008-ban az OTKA is kapcsolódott az európai kutatási alapok kezdeményezésével együtt az úgynevezett „Open Access” publikációs politikához és aláírta az ügyben korábban kiadott „Berlini Deklarációt”. Az OTKA elkészítette a honlapján azt a felületet, ahol az OTKA által támogatott kutatások legfontosabb adatai, rövid téma összefoglalójuk és zárójelentésük teljes szövege is megtekinthető (http://nyilvanos.otka-palyazat.hu/). Az MTA kezelésében létrejött a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) tudományos bibliográfiai internetes portál, amelyből a közeljövőben az OTKA elektronikus pályázatkezelő rendszere átveheti a kutatók publikációs adatait, ami lehetővé teszi a kutatások eredményeképpen később megjelenő publikációk indikátorkénti használatát. A köziratokról, a közlevéltárakról és magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény, valamint az OTKA Iroda e törvénnyel összhangban készített Iratkezelési Szabályzata értelmében a lezárult OTKA kutatások teljes dokumentációjának leadása az MTA Levéltárába folyamatos. 2010-ben 433 lezárult kutatás, 939 db nem támogatott pályázat dossziéja, valamint 1718 pénzügyi dosszié került leadásra a Levéltárba. 7. OTKA Ipolyi Arnold Díj Az OTKA Bizottság elnöke a hazai alapkutatások támogatási rendszerének elméleti és gyakorlati továbbfejlesztésében kifejtett sok éves munkásság elismeréseként, a tudományterületi kollégiumok javaslata alapján, OTKA Ipolyi Arnold Díjat adományoz évente. A 2010. évi díjak átadására a Magyar Tudomány Ünnepe Rendezvénysorozat keretében került sor, amikor is 6 fő részesült a tudományfejlesztési díjban. 8. Az OTKA nyilvánossága, rendezvényei A Norvég Finanszírozási Mechanizmusok (EGT/NFM) és az OTKA közös támogatásában, nemzetközileg elismert fiatal kutatók kutatói pályájának elősegítésére, 2008-ban meghirdetett Norvég pályázat keretében támogatott kutatások vezető kutatói 2011. április 15-16-án félidejű konferencia keretében mutatták be a projekt keretében elért eredményeiket. A részvevők megállapíthatták, hogy a támogatás keretében olyan eredmények születtek, amelyre méltón büszkék lehetünk. A konferencián részt vett a Norvég Követség szakértője is. A konferencia előadásaiból külön kiadványt jelent meg. A Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány és az OTKA 2010. november 18-19-én rendezte meg közös konferenciáját a Miskolci Egyetemen, a posztdoktori ösztöndíjban és kutatási támogatásban részesült fiatal kutatók eredményeinek bemutatására. A konferencián többek között részt vett a Norvég Nagykövet asszony is. A konferencia bebizonyította, milyen nagy jelentősége van a fiatal, tehetséges kutatók támogatásának. Az OTKA Bizottság az Élet- és Tudomány Szerkesztőséggel közösen hirdetett meg OTKA által támogatott kutatások eredményeiről készített tudományismertető cikkpályázatot. A díjkiosztásra a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében került sor. A pályázatra rendkívül érdekes, kiváló kutatási eredményeket bemutató, fiatal kutatói cikkek érkeztek be, amelyeket a folyóirat folyamatosan leközöl. Az OTKA Iroda több nemzetközi rendezvénynek (ESF, ERA Chemistry) adott otthont, segítve ezek megszervezését. Az OTKA honlapján (www.otka.hu) a fontosabb információk megtalálhatók: OTKA törvény, OTKA SZMSZ, az OTKA Bizottság, a tudományterületi kollégiumok, zsűrik tagjai, pályázati felhívások, tájékoztató nyomtatványok, értékelési szempontok, pályázati döntések, szerződés, rész- és zárójelentés elkészítéséhez szükséges leírások, útmutatók, szabályzatok, az OTKA működéséről készült Kormánybeszámolók. Az OTKA honlapján folyamatosan jelennek meg az OTKA fontosabb eseményeiről, eredményeiről készült beszámolók, valamint „A hónap kutatója” tudományos rovaton havonta kerül bemutatásra egy-egy OTKA kutató és kutatási eredménye. Az Archívumban pedig hajdani OTKA munkatársak, bizottsági tagok emlékeznek meg az OTKA múltjáról. Budapest, 2011. április 29. Kollár László Péter az OTKA Bizottság elnöke 13

MELLÉKLETEK

14

1.sz. melléklet

OTKA Bizottság tagjai 2010.

Elnök: Kollár László Péter Alelnökök: Németh Tamás

(AKT képviseletében)

Szabó Gábor Tagok: Bakács András Bazsáné Szabó Marianne

(MRK képviseletében) *

(NFGM képviseletében)

**/* (KvVM képviseletében)

Bálint Csanád

(Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégium elnöke)

Beke Dezső

(Műszaki- és Természettudományi Kollégium elnöke)

Cseri Miklós

(Közgyűjtemények képviseletében)

Darvas Béla

**

(Élettudományi Kollégium elnöke)

Erdei Anna Falus András

(VM képviseletében)

*** (NEFMI képviseletében)

Fekete András

(MRK képviseletében)

Hudecz Ferenc

(MRK képviseletében)

Jánosi Zoltán

*

(MRK képviseletében)

Kardon Béla

**

(NEFMI képviseletében)

Kissné Marjay Márta

**

(NGM képviseletében)

Kolossváryné Juhász Györgyi

**

(KUTIT elnöke képviseletében)

Lamm Vanda

*

(MTA elnöke képviseletében)

Némethné Jároli Erika

*

(KUTIT elnöke képviseletében)

Nyikos Györgyi

**

(NFM képviseletében)

Sándor István

*

(FVM képviseletében)

Spät András

(MTA elnöke képviseletében)

Takács Jánosné

*

(OKM képviseletében)

Nádai László

**/* (OKM képviseletében)

Rövidítések, jelölések: AKT - Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa MRK - Magyar Rektori Konferencia KUTIT - Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács * év közben megszűnt a mandátuma ** év közben felkérést kapott *** év közben újabb felkérést kapott

15

2.sz. melléklet

OTKA Programok 2010. évi pénzforgalmi elszámolása (EFt)

Nyitó állomány: (maradvány 826.039 + átfutó 6.557)

832 616

Bevételek Költségvetési támogatás Projekt maradványok Szabálytalan kifizetés Egyéb maradvány EURYI (2009.évi átfutó) Átfutó Bevételek összesen:

5 436 000 67 253 4 271 949 96 292 -5 505 5 599 260

Kiadások PD posztdoktori pályázat NF ifjúsági pályázat K kutatási pályázat NK kutatási pályázat NN nemzetközi együttműködési pályázat SAB (sabbatical) pályázat Nemzetközi együttműködés NNF HU 0069 Norvég-OTKA hazai forrás Human-MB08 NKTH-OTKA közös pályázat PUB - publikáció MÁK, MNB kezelési díj EURYI (2009.évi átfutó) OTKA Iroda forrásátadás Kiadások összesen:

758 017 86 401 3 263 226 1 040 723 244 868 116 798 58 285 47 144 73 300 65 290 959 96 292 63 573 5 914 876

Záró állomány: (maradvány 515.928 + átfutó 1.072 )

517 000

16

3. sz. melléklet

Az OTKA Iroda 2010. évi gazdálkodási adatai (EFt) Költségvetési bevételek teljesítése Bevételi kategóriák

Összeg

Eredeti előirányzat (költségvetési támogatás)

427 700

Többlettámogatás (központi intézkedések)

3 989

Többlettámogatás (fejezeti intézkedés)

533

Többlettámogatás (Norvég projektek 15% és 10%)

47 144

Támogatás összesen:

479 366

Intézményi működési (saját) bevételek

20 970

Intézményi felhalmozási (saját) bevételek

100

Saját bevételek összesen:

21 070

Működésű célú támogatás értékű bevétel OTKA Programoktól – tárgyévi

17 771

Előző évi működési célú előirányzat maradvány átvétel OTKA Programoktól

45 872

Működési célú pénzeszköz átvétel EU-tól (EGT/NFM finanszírozásra)

146 475

Átvett pénzeszközök összesen

210 118

2009.évi pénzmaradvány igénybevétele (ebből norvég maradvány 2 915 e Ft)

14 520

Összesen

725 074

Költségvetési kiadások teljesítése Kiadási kategóriák

Bizottságok

Iroda

Személyi juttatások

Összesen

206 591

77 336

283 927

Munkaadókat terhelő járulékok

50 872

16 780

67 652

Dologi és egyéb folyó kiadások

120 166

7 168

127 334

27 103

0

27 103

404 732

101 284

506 016

0

177 375

177 375

404 732

278 659

683 391

666

0

666

405 398

278 659

684 057

Felhalmozási kiadások Közvetlen költségvetési kiadások összesen: Pénzeszköz átadás (Norvég FM), finanszírozás Teljes költségvetési kiadás Függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások Kiadások mindösszesen

17

Költségvetési kiadások részletezése Kiadási kategóriák

Ssz.

Bizottságok

Iroda

Összesen

1.

Személyi juttatások

206 591

77 336

283 927

1.1

Rendszeres személyi juttatások

160 632

0

160 632

1.2

Nem rendszeres juttatások

42 159

0

42 159

1.3

Külső személyi juttatások (215 fő)

3 800

77 336

81136

1.3.1

- tiszteletdíjak

0

25 622

25 622

1.3.2

- megbízási díjak

0

36 066

36 066

1.3.3

- egyéb megbízási szerződések

3 800

13897

17 697

1.3.4

- Ipolyi Arnold díj

0

1 751

1 751

2.

Munkaadókat terhelő járulékok

50 872

16 780

67 652

2.1

TB járulékok

48 661

15 478

64 139

2.2

Munkaerő piaci járulék

1 997

462

2 459

2.3

Egészségügyi hozzájárulás

111

840

951

2.4

Táppénz 1/3 hozzájárulás

103

0

103

3.

Dologi és egyéb folyó kiadások

120 166

7 168

127 334

3.1

Készletbeszerzés

5 246

32

5 278

3.2

Kommunikációs szolgáltatás

16 473

0

16 473

3.3

Egyéb szolgáltatások

67 021

677

67 698

3.4

Vásárolt termékek és szolg. forgalmi adója

23 873

139

24 012

3.5

Kiküldetés, reprezentáció, reklám

3 316

6 162

9 478

3.6

Egyéb folyó kiadások

4 237

158

4 395

4.

Felhalmozási kiadások

27 103

0

27 103

404 732

101 284

506 016

0

177 375

177 375

666

0

666

405 398

278 659

684 057

Közvetlen költségvetési kiadások 5.

Pénzeszköz átadások

6

Függő, átfutó, kiegyenlítő kiadások Mindösszesen

A költségvetés 2010. évi pénzmaradványa: Ebből:

41 017

Norvég FM pénzmaradványa

16 672

Iroda költségvetési pénzmaradványa

24 345

18

2010/1 forduló K, NK, NF, PD pályázatok Beadott pályázatok Pályázat típusonként

Kért összeg db

K típus

% EFt

%

4/1.sz. melléklet

Támogatott pályázatok

Résztvevők száma

Javasolt összeg FTE

db

% EFt

%

Résztvevők száma

FTE

Támogatási arány % db

EFt

427

60,5

7 626 678

51,2

2 005

2 652,5

125

63,8

2 314 632

54,4

637

847,8

29,27

30,35

NK típus

54

7,6

3 330 733

22,3

472

786,1

13

6,6

899 216

21,2

113

173,5

24,07

27,00

NF típus

25

3,5

1 075 818

7,2

95

218,2

4

2,0

207 440

4,9

17

46,9

16,00

19,28

PD típus

200

28,3

2 872 536

19,3

200

451,0

54

27,6

830 060

19,5

54

124,0

27,00

28,90

Összesen

706

100,0

14 905 765 100,0

2 772

4 107,8

196

100,0

4 251 348

100,00

821

1 192,2

27,76

28,52

Beadott pályázatok Tudomány-területenként

Kért összeg db

% EFt

%

25,1

3 103 979

20,8

227

32,2

4 812 277

302

42,8

6 989 509

706

100

Társadalom- és Bölcsészettudomány

177

Műszaki- és Természettudomány Élettudomány Összesen

Támogatott pályázatok

Résztvevők száma

Javasolt összeg FTE

db

%

db

EFt

993,9

55

28,1

870 003

20,5

201

273,7

31,07

28,03

32,3

938

1 453,9

58

29,6

1 306 639

30,7

280

401,4

25,55

27,15

46,9

1 123

1 660,0

83

42,3

2 074 706

48,8

340

517,1

27,48

29,68

14 905 765 100,0

2 772

4 107,8

196

100

4 251 348

100,0

821

1 192,2

27,76

28,52

Kért összeg db

%

Támogatási arány %

711

Beadott pályázatok Kutatóhely típusonként

EFt

Résztvevők száma

FTE

% EFt

%

Támogatott pályázatok

Résztvevők száma

Javasolt összeg FTE

db

% EFt

%

Résztvevők száma

FTE

Támogatási arány % db

EFt

Egyetem / Főiskola

439

62,2

8 685 906

58,3

1689

2 419,6

115

58,7

2 386 515

56,1

493

654,4

26,20

27,48

MTA

223

31,6

5 213 743

35,0

926

1 442,6

67

34,2

1 508 130

35,5

273

443,1

30,04

28,93

Múzeum, Levéltár

15

2,1

267 744

1,8

53

82,0

5

2,6

84 731

2,0

21

31,4

33,33

31,65

Egyéb kutatóhely

20

2,8

495 568

3,3

74

110,7

4

2,0

87 734

2,1

11

17,1

20,00

17,70

9

1,3

242 804

1,6

30

52,8

5

2,6

184 238

4,3

23

46,2

55,56

75,88

706

100,0

14 905 765 100,0

2 772

4 107,8

196

100,0

4 251 348

100,00

821

1 192,2

27,76

28,52

Egyéb Összesen

Beadott pályázatok Budapest - vidék megoszlás

Kért összeg db

% EFt

%

Támogatott pályázatok

Résztvevők száma

Javasolt összeg FTE

db

% EFt

%

Résztvevők száma

FTE

Támogatási arány % db

EFt

Budapest

413

58,5

9 248 065

62,0

1683

2 500,3

123

62,8

2 793 539

65,7

535

769

29,78

30,21

Vidék

293

41,5

5 657 700

38,0

1089

1 607,5

73

37,2

1 457 809

34,3

286

424

24,91

25,77

Összesen

706

100,0

14 905 765 100,0

2 772

4 107,8

196

100,0

4 251 348

100,00

821

1 192,2

27,76

28,52

19

A08/3 forduló CK, CNK - NKTH-OTKA pályázatok Beadott pályázatok Pályázat típusonként

Kért összeg db

% Ft

CK CNK Összesen

%

Támogatott pályázatok

Résztvevők száma

Javasolt összeg FTE

db

% Ft

%

FTE

Résztvevők száma

Elfogadási arány % db

Ft

150

77,7

5 196 201 228

61,6

827

799,9

13

59,1

463 414 000

46,3

68

62,2

8,67

8,92

43

22,3

3 243 513 917

38,4

276

276,4

9

40,9

537 964 000

53,7

87

97,5

20,93

16,59

193

100,0

8 439 715 145 100,0

1 103

1 076,3

22

100,0

1 001 378 000

100,00

155

159,7

11,40

11,87

Beadott pályázatok Tudomány-területenként

Kért összeg db

% Ft

Társadalom- és Bölcsészettudomány Műszaki- és Természettudomány

4/2.sz. melléklet

0,0

%

Támogatott pályázatok

Résztvevők száma

Javasolt összeg FTE

db

% Ft

0,0

%

0,0

FTE

Résztvevők száma

Elfogadási arány % db

Ft

0,0

89

46,1

3 878 634 340

46,0

541

562,4

10

45,5

466 563 000

46,6

64

83,4

11,24

12,03

Élettudomány

104

53,9

4 561 080 805

54,0

562

513,9

12

54,5

534 815 000

53,4

91

76,3

11,54

11,73

Összesen

193

100

8 439 715 145 100,0

1 103

1 076,3

22

100

1 001 378 000

100,0

155

159,7

11,40

11,87

Beadott pályázatok Kutatóhely típusonként

Kért összeg db

% Ft

Egyetem / Főiskola MTA

Javasolt összeg FTE

db

% Ft

%

FTE

Résztvevők száma

Elfogadási arány % db

Ft

61,1

5 376 402 018

63,7

709

678,4

13

59,1

600 824 000

60,0

103

102,5

11,02

11,18

56

29,0

2 441 291 862

28,9

315

329,3

6

27,3

299 116 000

29,9

40

46,7

10,71

12,25

42

32,2

2

9,1

51 753 000

5,2

6

5,1

15,38

15,15

0,0 13

Egyéb Összesen

Résztvevők száma

118

Múzeum, Levéltár Egyéb kutatóhely

%

Támogatott pályázatok

6,7

6

3,1

193

100,0

0,0 341 641 066

4,0

280 380 199

3,3

37

36,4

1

4,5

49 685 000

5,0

6

5,4

16,67

17,72

8 439 715 145 100,0

1 103

1 076,3

22

100,0

1 001 378 000

100,00

155

159,7

11,40

11,87

Beadott pályázatok Budapest - vidék megoszlás

Kért összeg db

% Ft

%

Támogatott pályázatok

Résztvevők száma

Javasolt összeg FTE

db

% Ft

%

Résztvevők száma

FTE

Elfogadási arány % db

Ft

Budapest

94

48,7

3 933 486 831

46,6

500

497,2

14

63,6

637 798 000

63,7

81

79,5

14,89

16,21

Vidék

99

51,3

4 506 228 314

53,4

603

579,1

8

36,4

363 580 000

36,3

74

80,2

8,08

8,07

193

100,0

8 439 715 145 100,0

1 103

1 076,3

22

100,0

1 001 378 000

100,00

155

159,7

11,40

11,87

Összesen

20

Mobilitás - NKTH - OTKA pályázatok (MB08-2)

Pályázat típusonként

db

Beadott pályázatok Kért összeg

%

Ft

%

Résztvevők száma

FTE

db

40

67,8

945 769 127

55,7

40

62,7

8

MB08B

13

22,0

272 168 657

16,0

13

23,0

7

MB08C

6

10,2

479 582 952

28,3

12

22,8

4

59

100,0

1 697 520 736

100,0

65

108,5

19

Összesen

Tudomány-területenként

db

Beadott pályázatok Kért összeg

%

Ft

%

Résztvevők száma

FTE

Társadalom- és Bölcsészettudomány

12

20,3

297 335 416

17,5

12

20,2

Műszaki- és Természettudomány

21

35,6

599 582 423

35,3

24

Élettudomány

26

44,1

800 602 897

47,2

29

Összesen

59

100

1 697 520 736

100,0

65

Kutatóhely típusonként

db

Beadott pályázatok Kért összeg

%

Ft

%

Résztvevők száma

Támogatott pályázatok Javasolt összeg Résztvevők száma Ft %

%

MB08A

db

4/3.sz. melléklet

42,1

FTE

Elfogadási arány % db

EFt

189 040 000

28,8

8

12,9

20,00

19,99

152 099 000

23,2

7

12,7

53,85

55,88

21,1

314 983 000

48,0

8

16,2

66,67

65,68

63,2

656 122 000

100,00

23

41,8

32,20

38,65

Támogatott pályázatok Javasolt összeg Résztvevők száma Ft %

%

FTE

Elfogadási arány % db

EFt

0

0,0

39,0

9

47,4

298 087 000

45,4

11

20,2

42,86

49,72

49,3

10

52,6

358 035 000

54,6

12

21,6

38,46

44,72

108,5

19

100

656 122 000

100,0

23

41,8

32,20

38,65

FTE

db

0,0

Támogatott pályázatok Javasolt összeg Résztvevők száma Ft %

%

FTE

Elfogadási arány % db

EFt

Egyetem / Főiskola

30

50,8

691 898 349

40,8

30

47,6

8

42,1

178 985 000

27,3

8

13,3

26,67

25,87

MTA

24

40,7

817 312 284

48,1

29

50,3

11

57,9

477 137 000

72,7

15

28,5

45,83

58,38

Múzeum, Levéltár

0

0,0

0

0,0

Egyéb kutatóhely

2

3,4

41 584 759

2,4

2

3,0

0

0,0

0,00

0,00

Egyéb Összesen

Budapest - vidék megoszlás

3

5,1

146 725 344

8,6

4

7,6

0

0,0

59

100,0

1 697 520 736

100,0

65

108,5

19

100,0

db

%

Beadott pályázatok Kért összeg Ft

%

Résztvevők száma

FTE

db

%

0,0 0,0 656 122 000

100,00

23

Támogatott pályázatok Javasolt összeg Résztvevők száma Ft %

41,8

FTE

0,00

0,00

32,20

38,65

Elfogadási arány % db

EFt

Budapest

30

50,8

910 533 811

53,6

34

58,1

10

52,6

401 905 000

61,3

13

25,6

33,33

44,14

Vidék

29

49,2

786 986 925

46,4

31

50,4

9

47,4

254 217 000

38,7

10

16,2

31,03

32,30

Összesen

59

100,0

1 697 520 736

100,0

65

108,5

19

100,0

656 122 000

100,00

23

41,8

32,20

38,65

21

2009-ben lezárult OTKA kutatások

Tudományterület

Lezár ult kutatá sok (db)

Szerk esztés alatt

Jelen téskötel es

Jelen tett

Az értékelés folyamatban van

Értékelt kutatások minősítése

Kiváló Jól Megfe an megfel lelt megfe elt lelt 50 39 8

Társadalom, és Bölcsészettudományok

108

0

0

98

10

Műszaki- és Természettudományok

186

0

0

178

8

116

48

Élettudományok

124

0

0

124

0

74

Összesen:

418

0

0

400

18

240

Tudományos ismeretterjesztésre alkalmas

5.sz. melléklet

Publikációk

Gazdasági haszon folyóirat

Nem felelt meg

db

IF

Szabadalomra bejelentett

köny v

könyvfejezet

konferencia kiadvány

absztrakt

egyéb

Σ (db)

1

81

28

421

144,2

137

356

114

127

230

1385

0

13

1

140

93

2864

4871

35

124

897

301

247

4468

1

29

21

0

105

77

1041

2652

4

32

247

377

100

1801

3

116

42

2

326

198

4326

7667,2

176

512

1258

805

577

7654

4

22

6. sz. melléklet Legkiemelkedőbb OTKA kutatások a társadalom- és bölcsészettudományok területén A társadalom- és bölcsészettudományok területén számos kiemelkedő eredményt hozó projektum zárult le. Egy pszichológiai kutatás (Winkler István: Inger-vezérelt és figyelmi integrációs folyamatok az észlelésben) a figyelmi integrációs-szegregációs folyamatokat vizsgálta. A beérkező információk nagyobb értelmezhető egységekbe szervezése (integrációja) és más párhuzamosan jelen lévő egységektől való elválasztása (szegregációja) az észlelő/kognitív rendszer egyik legfőbb feladata. Az integrációs/szegregációs folyamatok ennek megfelelően az észlelő/kognitív rendszer minden szintjén jelen vannak. Az integrációs és szegregációs folyamatok négy területén végeztek kísérleteket. Az első, az észlelés és figyelem pszichológiájában klasszikus kérdésnek számító probléma a figyelem szerepe az ingervonások összekötésében. A második kérdéskör a hallási időbeli integráció és csoportosítás (mintázatok reprezentációja) szabályainak feltérképezése. A harmadik vizsgált kérdés a multimodális reprezentációk kialakulása figyelt és nem figyelt helyzetben. Végül a negyedik irány a párhuzamosan beérkező, de vagy külön forrásból származó, vagy a személy számára eltérő jelentőségű információk szétválasztásának vizsgálata. A kísérletes vizsgálatokban a következő lényegi eredmények születtek: 1) Az akusztikus vonások egységes inger-reprezentációba integrálása a figyelem fókuszán kívül eső ingerek esetében is megtörténik, bár figyelmi hatások módosíthatják az integrációs folyamat eredményét. 2) A hallórendszer automatikusan előrejelzéseket tesz a várható hangok beérkezési idejére és tulajdonságaira, ezzel gyorsítva meg a hangok feldolgozását. 3) Elsőként mutatták ki olyan eseményfüggő agyi potenciál komponens létét, amely integrált audiovizuális emléknyomok automatikus létrehozását mutatja az agyban. A pályázat támogatásával összesen 14 angol nyelvű szakcikk készült, melyek mind impaktfaktoros folyóiratokban jelentek meg, ezek összesített impakt faktora: 42,937. A szociológiai-demográfiai kutatások közül külön figyelmet érdemel az Etnikailag homogén (cigány) településeken élő közösségek belső differenciáltságának és tagoltságának vizsgálata című projektum (vezető kutató: Virág Tünde). A vezető kutató (részben e kutatásával összefüggésben) 2009-ben elnyerte a Magyar Szociológiai Társaság által az év legkiemelkedőbb publikációjáért adományozott Polányi-díjat, a kutatás összefoglaló eredményeit pedig az Akadémiai Kiadó jelentette meg Kirekesztve: Falusi gettók az ország peremén” címmel (2010). A kutatás központi eleme egy összehasonlító esettanulmány két olyan településen, ahol szinte kizárólag munkanélküliek, inaktívak élnek, és ahol a lakónépesség harmada gyermek. Az egyik falu egy a munkalehetőségek teljes hiányával jellemezhető térségben fekszik, a másik azonban egy prosperáló mezőgazdasági vidék perifériáján található. A kutatás azt vizsgálta, hogy milyen eltérő társadalomszerkezet alakul ki a két – statisztikai alapadatok alapján nagyon hasonló – községben. A kutatás eredményei szerint az egyik esetben a helyi társadalmat gazdaságilag felesleges, gyenge érdekérvényesítő képességű szegények alkotják, akik még a helyi hatalmat, az azok által fenntartott közszolgáltatások minőségét és mennyiségét sem tudják befolyásolni, míg a másik esetben egy erősen differenciált, saját intézményeiket önálló belső szabályok és elvek mentén működtető helyi társadalmat találunk. A régészet területén Vida Tivadar: Népvándorlás kori germán és avar leletkorpuszok című 2006-tól 2009-ig tartó projektje kiemelkedő jelentőségű. A kutatás egy több évtizedes vállalkozás részét képezi és a projektum keretében megjelent hat monográfia a magyar régészet régi adósságát pótolta. A megjelent kötetek mindegyike igen fontos adatokkal gazdagította a népvándorlás-kor kutatását, részben az elemző, részben az anyagközlő munkák eredményeinek köszönhetően. Kulcsfontosságú leletek közlésére került sor, négy kötet jelent meg a 23

Monumenta Germanorum Archaeologica Hungariae, és két kötet a Monumenta Avarorum Archaeologica sorozatban, melyeket a Magyar Nemzeti Múzeum és az MTA Régészeti Intézete közösen ad ki. További három kötet kiadásra történő előkészítése jelentősen előrehaladt. A kötetekben megvalósult a kora középkori leletanyag egységes szempontok alapján történő feldolgozása, kiadása és lehetőség nyílt a korszak kutatását módszertanilag megújító monografikus feldolgozások közlésére is. Mind a hat kötet német nyelven jelent meg, és a szerzők minden feldolgozás esetében a magyar leleteket nemzetközi összefüggésrendszerbe helyezték el. Így a megjelent monográfiák nemzetközi értelemben is növelik a magyar kutatók presztízsét és a nemzetközi tudományosság érdeklődésére is joggal számíthatnak. Ugyancsak kiemelkedő jelentőségű projektum A Magyar Népzene Tára XI–XII. kötetét megalkotó és közreadó kutatás, az MTA Zenetudományi Intézetében. A magyar népzene kritikai forráskiadásának új, jelentős eredményét jelentő kötetek közvetlen tudományos hasznán túl az eredmények jól hasznosíthatók az oktatásban, illetve általános művelődéstörténeti szempontból is. A sorozat korábbi köteteihez hasonlóan a magyar népzene strofikus dallamanyagát adják közre típusokban bemutatva. A XI. kötet (szerk. Domokos Mária) 28 típust 703 dallammal és 270 jegyzet-dallammal, míg a XII. kötet (szerk. Paksa Katalin) 24 típust 793 dallammal és 244 jegyzet-dallammal közöl. Elkészült a kották korrigált számítógépes grafikája is. A Bevezetés részletesen ismerteti az egyes dallamtípusokat, a Dallamok fejezet tartalmazza a kották mellett azok teljes szövegeit, a Jegyzetek fejezet a gyűjtési alkalmakra, az előadóra, az előadás módjára, valamint a korábbi közreadásra vonatkozó adatokat közli, emellett utal a történeti, rokon- és szomszédnépi változatokra. Zenei és szövegmutatók valamint bibliográfia zárja a köteteket. A teljes szöveganyag szakmailag ellenőrzött angol fordítása lehetővé teszi a téma nemzetközi szakmai megismerését is. Legkiemelkedőbb OTKA kutatások a műszaki- és természettudományok területén A műszaki- és természettudományok területén a 2010-ben zárult kutatások közül a földtudományok, a fizika és a matematika részterületekről egy-egy kutatási, valamint egy nagy költségű kutatási pályázatot tartottunk célszerűnek kiemelni és bemutatni. Földtudományok: A földtudományok területén a „Mágneses ásványok képződése és növekedése baktériumokban" című projekt keretében, Pósfai Mihály témavezetésével (Pannon Egyetem, Környezettudományi Intézet Föld- és Környezettudományi Intézeti Tanszék) a mágneses mikroorganizmusokban képződő ásványok tanulmányozásával foglalkoztak. A „biomineralizáció”, azaz az élő szervezetek által szabályozott kristályképződés az ásványtan egy rendkívül érdekes és intenzíven kutatott területe. A mágneses baktériumok vas-oxid (magnetit) vagy vas-szulfid (greigit) nanokristályokat választanak ki a sejten belül. A kristályok a baktérium törzsre jellemző méretűek és termetűek, és általában meghatározott orientációban, láncokba rendeződve helyezkednek el a sejtben. Mivel a nanokristályok ferrimágnesesek, a baktérium a mágneses teret „érzékeli” és annak megfelelő irányú mozgást végez. Modern elektronmikroszkópos módszerekkel, többek között elektronholográfiával vizsgálták a nanokristályok mágneses tulajdonságait meghatározó tényezők hatásait. A természetes, biológiai rendszerben zajló kristályképződés részleteinek ismeretében a kutatás célja olyan szintézis eljárások kidolgozása volt, amelyekkel szabályozott méretű és alakú, ferrimágneses nanokristályok állíthatók elő gyakorlati alkalmazások számára. Az alábbiak címszavakban adnak ízelítőt eredményeikről: A veszprémi Séd iszapjából gyűjtött baktériumokban a magnetit nanokristályok lánca egy zsinórra fűzött gyöngysorhoz hasonlítható: míg a baktérium precízen szabályozza a kristályok 24

méretét, alakját, valamint a könnyű mágnesezési irány lánccal párhuzamos orientációját, addig a mágnesség szempontjából lényegtelen kristálytani irányok szabályozatlanok maradnak. A vas-szulfidot kiválasztó mágneses baktériumokban a kristályok rendezetlenül helyezkednek el, ezért bennük a mágneses indukció iránya is változatos. Ennek ellenére méréseik szerint a sejtek a vízi környezetükben való mágneses navigáláshoz elegendő mágneses momentummal rendelkeznek. A Magnetospirillum gryphyswaldense német kutatók által genetikailag módosított változatait vizsgálták, amelyekben egy-egy olyan fehérje hiányzott, amely a mágneses kristályok képződését szabályozza. Egyes mutánsokban a vad típushoz képest más alakú és méretű kristályok képződtek, míg más változatokban a kristályok nem tudtak láncba rendeződni. Elektronholográfiás méréseikkel a mágnesség és a kristályméret, kristályalak és a kristályok magnetosztatikus kölcsönhatása közötti összefüggésekről kaptak értékes eredményeket. A kutatási program végső célja a kristályképződés mágneses baktériumokban megvalósuló szigorú szabályozásának laboratóriumi reprodukálása volt. Ez a „biomimetikus kristályszintézis”, amelynek első lépéseit sikerült megtenniük a pályázat segítségével. Csapadékképzési reakciókban a különböző reagensek, ezek koncentrációja, a hőmérséklet, az érlelési idő és egyes szervetlen adalékanyagok változtatásával szabályozott méretű magnetit és maghemit nanokristályokat állítottak elő. Szerves adalékanyagok használatával szokatlan morfológiájú, például megnyúlt pálca vagy korong alakú, és hatszöges aggregátumba rendeződött magnetit nanokristályokat szintetizáltak. A különböző baktériumok vizsgálata feltárt olyan részleteket, amelyek segítenek megérteni a kristályképződés evolúció által finomra hangolt szabályozási mechanizmusait, és új ismereteket eredményezett a nanokristályok mágneses tulajdonságait meghatározó tényezőkről. A szabályozott méretű és alakú kristályok szintézisére kidolgozott módszereik pedig gyakorlati, elsősorban orvostudományi alkalmazásokkal biztatnak. Fizikai tudományok: A fizikai tudományok területén Mihály György és kutatócsoportja (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Fizika Tanszék) a „Hidrosztatikus nyomással kiváltott elektronszerkezeti változások szilárd testekben” című projektben a fázisátalakuláshoz közeli kristályos anyagok elektromos és mágneses tulajdonságainak hangolását tűzte ki célul, több tízezer atmoszféra hidrosztatikus nyomás alkalmazásával (1 - 2 GPa). A nyomás elsődlegesen az elektronok atomi hullámpályáinak átfedését módosítja, különösen az általuk vizsgált kristályok vanádium vagy mangán ionjainak irányított pályái esetén. A nagy nyomással elérhető szigetelő anyagok fémmé alakítása, vagy akár a mágneses tulajdonságok megváltoztatása. A két jelenségkör érdekes összekapcsolódása jelenik meg az ún. kolosszális mágneses ellenállást mutató anyagokban, vagy bárium-vanádium-kén összetételű kristályok nyomás által indukált fém-szigetelő átmenetében. Az ilyen rendszerek fázisdiagramját alacsony hőmérsékleti és nagy mágneses terű mérésekkel térképezték fel. Részletesen tanulmányozták egy új anyagcsalád, a mágneses félvezetők tulajdonságait. Itt a nyomás függvényében végzett kísérletek egyedülálló lehetőséget biztosítottak a ferromágneses fázis kialakulásának megértéséhez. A nagy mágneses terű mágnesezettség mérésekhez épített, magnetooptikai Kerr-effektuson alapuló mérőrendszerrel a mágnesezettséget a mindössze 10100 nanométer vastagságú rétegeken is nagy pontossággal meg tudták határozni. A nyomással kiváltott ferromágneses átalakulásról szóló eredményeik a Nature Materials folyóiratban jelentek meg.

25

Matematikai tudományok: A matematika egyik leggyorsabban fejlődő ága a gráfok (hálózatok) elmélete, mely mind a matematikán belüli, mind kívülről jövő problémák modellezésének és megoldásának fontos eszköze. Megemlítendő itt az internet, az agykutatás, a fehérjehálózatok, társadalmi hálózatok egyre növekvő fontosságú vizsgálata. Eközben a matematika más, klasszikus fejezeteivel való igen termékeny kölcsönhatások alakultak ki. Lovász László (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Számítógéptudományi Tanszék) és kutatócsoportja a „Diszkrét és folytonos: a gráfelmélet, algebra, analízis és geometria találkozási pontjai” című kutatásban ezeket a kölcsönhatásoknak a vizsgálta, fejlesztette. Ennek kapcsán a gráfelmélet sok határterületén születtek fontos eredmények: többek között a véges geometriák, fehérjehálózatok analízise, rúd-struktúrák merevsége területén. Az alábbiakban egy területnek, a nagy hálózatok elméletének területén született eredményekről írnak: A nagyon nagy hálózatokkal kapcsolatos egyik első probléma, hogy teljes leírásuk nem lehetséges, (méretük, vagy az adatok elérhetetlensége miatt). Kutatásaik abból a feltételezésből indultak ki, hogy a hálózatot lokálisan egy kisméretű, véletlenszerűen kiválasztott részén meg tudják figyelni; ebből szerettek volna az egész hálózat tulajdonságaira következtetni. A feladat hasonló ahhoz, ahogy a statisztika véletlenszerűen kiválasztott adatokból globális adatokra próbál következtetni. Igen fontosnak bizonyult a magyar matematikai kutatások sok korábbi eredménye, elsősorban Szemerédi Endre Regularitási Lemmája, Albert és Barabási internet-modellje, és a Sós Vera és munkatársai által vizsgált determinisztikus, de véletlenszerűen viselkedő objektumok elmélete. Az elmélet egyik legfontosabb eleme a vezető kutató és munkatársai által kidolgozott módszer, melyben egy nagy hálózatot egy folytonos objektummal közelítenek, és ezzel az analízis eszközeinek alkalmazását teszik lehetővé. Igen sok nagy hálózat állandóan növekszik, bizonyos egyszerű, de véletlentől függő szabályok szerint. A pályázat támogatásával kidolgozták számos érdekes növekvő hálózat-sorozat határértékét, ami a legtöbb esetben egy egyszerű formulával megadható 2 vagy 4 változós függvény. Ha ezt a függvényt ismerjük, akkor a hálózat sok fontos paraméterét, tulajdonságát viszonylag könnyen meg tudjuk becsülni. Kidolgozták annak az elméletét is, hogy mit jelent nagyon nagy (milliárdos méretű) hálózatokon algoritmusokat futtatni, és hogyan lehet a legfontosabb alapfeladatokat algoritmikusan megoldani. Jellemezték nagy hálózatok olyan paramétereit, melyeket statisztikai módszerrel meg lehet ismerni. A módszer egészen más irányú alkalmazásai a „tiszta” matematika területére esnek: váratlan eredményként adódott, hogy a gráf-határértékek bevezetésével a gráfelmélet klasszikus területein, elsősorban az extremális gráfelmélet területén nemcsak konkrét, régi megoldatlan problémák megoldása vált lehetővé, hanem olyan általános, a gráfelmélet alapjaihoz tartozó kérdések felvetése (és jelentős részben megválaszolása is), hogy egyáltalán milyen kérdések válaszolhatók meg, vagy milyen struktúrája lehet az extremális gráfoknak. Az eredmények nemzetközi visszhangja jelentős. Több igen neves külföldi matematikus kapcsolódott be a kutatásokba. Magyarországon is sikerült kialakítani egy csoportot, melyben a Rényi Intézet és a Budapesti Műszaki egyetem kutatói is részt vesznek. 6-7 PhD hallgató és több fiatal kutató kapcsolódott be a kutatásokba. Rendszeres szemináriumunkon más tudományterületek neves hazai és külföldi előadói vettek részt. A pályázat támogatásával szerveztek (cseh és holland munkatársakkal) egy nemzetközi konferenciát gráfok határértékei témáról, melyen sok országból voltak résztvevők. Idén nyáron Kaliforniában szerveznek ugyanebből a témából konferenciát, és a jövő év során a princeton-i Institute for Advanced Study-ba hívtak meg több magyar és külföldi kutatót, hogy ebben a témában folytassanak kutatásokat.

26

Legkiemelkedőbb OTKA kutatások az élettudományok területén Az élettudományt reprezentáló három tudományterületen a 2010-es évben a következő kiemelkedő kutatások zárultak, amelyek reprezentálják az orvostudományban, a biológiai tudományokban, valamint az agrárterületen napjainkban fontosnak tartott irányvonalakat. Agrártudomány: Rusvai Miklós és munkatársai az „Arterivírusok vizsgálata, különös tekintettel a hazai izolátumok genetikai tulajdonságaira” c. projekt keretében az elmúlt négy évben két állategészségügyi szempontból fontos arterivírus, a sertések szaporodásbiológiai zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó tünetegyüttesét előidéző vírus, és a lovak fertőző arteritisét előidéző vírus hazai elterjedtségét vizsgálták, és megállapították, hogy mindkét vírus hazai előfordulása elmarad a nyugat-európai országokban megfigyelttől. Mindkét vírusfertőzés diagnosztikájában kidolgozták és széleskörűen alkalmazták a Real Time-PCR alapú diagnosztikai módszert. Az elvégzett munka a pályázat témáját adó mindkét vizsgált betegség járványtanában és diagnosztikájában is nemzetközileg jegyzett eredményeket hozott, valamint értékes adatokkal járult hozzá a két betegség elleni magyarországi védekezési stratégia kialakításához. Összesen nyolc folyóiratcikk és két PhD értekezés készült a pályázat témájában. A kutatás eredménye a gyakorlatban is megjelenhet: Az általuk kidolgozott egyik diagnosztikai módszer speciális fertőzési kísérletekben felhasználhatóvá válhat vakcinakipróbálások során. Kiss Erzsébet és munkatársai a „Gombarezisztencia gének térképezése szőlőben” c. project keretében lisztharmat és peronoszpóra rezisztencia génekkel kapcsolt markerek szelekcióra való alkalmasságát vizsgálták szőlő inter- és intraspecifikus térképezési populációiban. A markeres szelekció igazolta a monogénes rezisztenciákat a vizsgált populációkban. E területen a munka során olcsó, a gyakorlati nemesítésben használható eljárást dolgoztak ki a lisztharmat rezisztencia követésére, hazai nemesítési populációk vizsgálatára. Az eredmények jelentősen segítették a Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet rezisztencianemesítési projektjeit. Ezzel hozzájárultak ezek nemzetközi élvonalban maradásához. A szelekció hatékonyságát növelő markerek más populációkra is átvihetőek, tehát felhasználhatóak markerekre alapozott szelekcióra. A gazdasági haszon a nemesítési eredményekben várható. A tudományos közlemények száma jelentős, ezek egy része nemzetközi kooperációs munka eredménye. Ez növeli a vezető kutató és a résztvevők érdemeit, akik hazai viszonylatban jelentős és nemzetközileg is figyelemre méltó eredményeket értek el egy rendkívül kompetitív területen. Kredics László “A gombatermesztésben súlyos problémaként ismert „zöldpenész” megbetegedést előidéző Trichoderma törzsek taxonómiai, mikopatológiai és epidemiológiai vizsgálata” c. fiatal kutatóknak kiírt hároméves projektjében két termesztett gombafaj, a termesztett csiperke és a laskagomba zöldpenészes megbetegedését okozó gombák jobb megismerésére irányultak a kutatások. Igazolták, hogy magyarországi körülmények között három Trichoderma-faj felel ezért a nehezen leküzdhető betegségért. Vizsgálták a kórokozó gombák ökológiai igényeit, és új típusú agresszivitásvizsgálatokat dolgoztak ki. Környezeti tényezők micéliumnövekedésre gyakorolt hatásának vizsgálata alapján a laskagombatermesztésben az átszövetési szakasz utáni fázisra 15-18 °C közötti hőmérséklet és 8-9 közötti pH javasolható, mely lassíthatja a zöldpenészt okozó Trichoderma törzsek növekedését. Eljárást dolgoztak ki a kórokozók nyomon követésére. Eredményeik alapján bizonyos, gombatermesztésből izolált baktériumok ígéretesek lehetnek a zöldpenésszel szembeni biológiai védekezés céljára. A tudományos közlemények száma és általában az e programhoz kapcsolódó publikációs aktivitás jó. Az SCI-s publikációk kifejezetten jó helyen jelentek meg.

27

Biológiai tudományok: Gergely Pál és munkatársai a „Protein kináz C és kalcineurin jelátviteli pályák szerepe a kondrogenézisben” c. projekt keretében egyes protein kináz és foszfatáz enzimeknek a porcképződés szabályozásában betöltött szerepét vizsgálták. Kísérleti modelljük csirkeembriók végtagtelepeiből előállított primer, porcosodó mezenchimális sejttenyészet, melyben a porcképződés valamennyi fázisa spontán lezajlik 6 nap alatt, így a folyamat során bekövetkező intracelluláris történések és a porcmátrix változásai jól nyomon követhetők. A porcanyagcsere Ca2+-szignál általi szabályozásának vizsgálata során a kutatócsoport számos eredeti megfigyelést tett, köztük igazolta egy extracelluláris ATP-függő autokrin szabályozási kör jelenlétét, és azonosította az abban szereplő ATP-receptort (P2X4) és protein kináz C izoformát (PKCdelta). Ezen kísérletek során jelentős módszertani fejlesztéseket (primer csirke kondrocitakultúra, transzfekciós rendszerek beállítása, stb.) is végeztek. A projekt eredményeképpen 13 új közleményt publikáltak, melyek összesített impakt faktora 44,5. A Garab Győző által vezetett „Termo-optikai szerkezetváltozások fotoszintetikus rendszerekben” c. projekt keretében végzett kutatások feltárták a korábban általuk elsőként leírt biológiai termo-optikai effektus fizikai/molekuláris hátterének fontos sajátságait és az ezzel a mechanizmussal indukálható szerkezetváltozások természetét és fiziológiai jelentőségét, valamint ezek szerkezeti hátterének fontos elemeit különböző fotoszintetikus fénybegyűjtő antenna rendszerekben ill. membránokban. Igazolták, hogy a termo-optikai szerkezetváltozások fontos szerepet játszanak fényadaptációs és fotoprotektív regulációs mechanizmusokban. Feltárták a bioszféra legelterjedtebb membránrendszerének, a gránumos tilakoid membránoknak a 3-dimenziós szerkezetét. Vizsgálataik elsőként derítettek fényt arra, hogy intakt, funkcionális tilakoid membránok lipid fázis viselkedése egyetlen kettősréteg struktúrával nem írható le, ami alapvetően befolyásolhatja a tilakoid membrán dinamikai sajátságait. Bár a gyakorlati alkalmazás további kutatásokat igényel, a kutatócsoport által elért eredmények egy része hasznosítható lehet mesterséges fénybegyűjtő antenna rendszerek tervezésénél. Eredményeiket 25 szakcikkben közölték, melyek összesített impakt faktora több mint 90. A rendezetlen fehérjék funkcionális állapotukban sem rendelkeznek kitüntetett térszerkezettel, ugyanakkor képesek lehetnek ugyanazt a partner molekulát gátolni és aktiválni is. A szekurin, a sejtosztódás anafázisát elindító szeparáz enzim rendezetlen inhibítora és aktivátora evolúciósan rendkívül változékony. Működési elégtelensége sejtosztódási hibákat és így rákot okozhat. Tompa Péter és munkatársai „A szekurin-szeparáz rendszer szerkezeti-funkcionális jellemzése” c. projektjükben a szekurin és szeparáz közötti kölcsönhatás jellemzését tűzték ki célul. Sikerrel klónozták a rendezetlen humán szekurint, és elvégezték annak részletes szerkezeti jellemzését valamint többféle szekurin (élesztő, ecetmuslica és humán) összehasonlító szerkezeti vizsgálatát. Bizonyították a szeparáz enzim katalitikus aktivitását, valamint jellemezték annak szekurin általi gátlását. A projekt keretében bioinformatikai módszerekkel is vizsgálták a fehérjék szerkezeti rendezetlenségét, valamint a fehérje–fehérje felismerés kapcsán újabban leírt „rövid felismerő motívumok” és a rendezetlenség viszonyát. A projekt kutatási eredményeit számos magas impakt faktorú közleményben publikálták: a 18 megjelent szakcikk összesített impakt faktora 100. Orvostudomány: A vanilloid receptorok bőrben betöltött szerepét vizsgálta Bíró Tamás és munkacsoportja „A vanilloid receptor-1 (TRPV1) szerepe a bőr biológiai folyamatainak szabályozásában fiziológiás és patológiás állapotokban” című projektjében. A vanilloid receptor-1-et eredetileg érző idegsejteken írták le, mint a fájdalom kialakulásában központi szerepet játszó molekulát. Kísérleteik során ugyanakkor kiderült, hogy a receptor megtalálható a bőr és a függelékek (szőrtüsző, faggyúmirigy) számos nem-neuronális sejtpopulációján is, valamint felmerült, hogy szerepe lehet a sejtek növekedésének regulációjában. Az egymást kiválóan kiegészítő humán és állat modellrendszerekben végzett, kombinált sejtélettani, molekuláris biológiai, valamint képalkotó eljárásokat alkalmazó kísérleteik új celluláris folyamatokat azonosítottak a TRPV1 28

sejtspecifikus, a bőr különféle sejtjeinek növekedését és túlélését szabályozó szerepére vonatkozóan. Vizsgálataik emellett feltárták a TRPV1-kapcsolt szignalizáció és a bőrben azonosított endokannabinoid rendszer kapcsolatait is. Tudományos eredményeik gyakorlati jelentőséggel is bírnak, hiszen rámutatnak a receptor, valamint a kapcsolódó intracelluláris jelátviteli folyamatok potenciális terápiás célpontként való alkalmazhatóságára az emberi bőr betegségeinek kezelésében. A fenti eredményeket nagyszámú (17), impakt faktorral rendelkező, külföldi folyóiratban megjelent in extenso közleményben (összes impakt faktor 83), 1 könyvfejezetben, valamint 8 idézhető absztraktban publikálták. Napjainkban az orvostudományi kutatások egyik legaktuálisabb témája a táplálkozás és a táplálékfelvétel szabályozásának vizsgálata, aminek óriási gazdasági és szociális jelentősége van (elhízás, kóros lesoványodás, bulímia). Ilyen jellegű kutatásokat folytatott Palkovits Miklós akadémikus „A táplálékfelvétel központi idegrendszeri szabályozásában részt vevő neuropeptidek, kannabinoidok, valamint receptoraik szerepének immunhisztokémiai vizsgálata„ projektjében. Eredményeik bizonyítják, hogy a táplálékfelvétel agyi szabályozásában pontosan hol van a jóllakottság vagy az éhség támadáspontja. Ezek ismeretében vizsgálni lehet, hogy mely anyagok (potenciális gyógyszerek) pontosan hol hatnak a központi idegrendszerben. Ezzel elérhető, hogy specifikus (agonista vagy antagonista) gyógyszereket fejlesszenek ki, melyek célzottan (és minimális mellékhatásokkal) befolyásolják a táplálékfelvételt. Ha ez sikeres lesz, akkor annak gazdasági hasznossága csak milliárdokban fejezhető ki. Eredményeiket 10 közleményben (összesített impakt faktor több mint 26) és 29 hazai és nemzetközi kongresszuson előadás vagy poszter formájában mutatták be. A projekt keretein belül öt PhD tézis lett megalapozva. Magyar Kálmán akadémikus munkacsoportja „Az amin oxidázok és a NADPH-oxidáz szerepe az ér- és neuronkárosodások kialakulásában (patomechanizmus és gyógyszeres befolyásolás)” projektjében szintén olyan jellegű felfedező kutatást folytatott, amelynek későbbi gazdasági hasznosíthatósága is lehet. Az általuk vizsgált vegyületek közül a deprenyl-N-oxid egy ígéretes neuroprotektív hatású vegyület, mely magas koncentrációban sem idéz elő pro-apoptotikus károsodást, így a neuronkárosodás megelőzésének eszköze lehet. Figyelmet érdemel, hogy a selegiline növelte a teljes scavanger kapacitást és megelőzte a máj elzsírosodását magas zsírtartalmú tápon tartott állatokon. Jó hatásfokú és tolerálható parenterális beadási mód a selegiline előnyösebb hatásspektrumát teheti lehetővé. A benzilamin és más hasonló exogén SSAO szubsztrátok hatékonyan csökkenthetik adataik alapján az inzulin rezisztenciát és előnyösen befolyásolhatják a glukóz toleranciát. Eredményeiket 17 közleményben (összesített impakt faktor több mint 47) és 1 könyvfejezetben foglalták össze.

29