ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

BELÜGYMINISZTER KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTER BM/13373/2012. A 2011. évi CXII. törvény 27.§ (5)-(7) bekezdéseinek rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2012.november 19-én

ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a kulturális örökségvédelmi szervezetrendszer átalakításával összefüggésben egyes Korm. rendeletek módosításáról és kiadásáról

Budapest, 2012. november

készítette:

látta:

jóváhagyta:

dr. Berei Szonja főosztályvezető-helyettes dr. Takács- Sós Inez dr. Fülöpcsei Zsolt dr. Horváth Ákos Wolford Ágnes dr. Babus Júlia

dr. Magyariné dr. Nagy Edit helyettes államtitkár dr. Szaló Péter helyettes államtitkár dr. Harsányi Zsolt főosztályvezető Magyar Mária főosztályvezető dr. Orosz Bálint főosztályvezető

dr. Felkai László közigazgatási államtitkár

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 2

E G Y E Z T E T É S I

L A P

1. Az egyeztetés alapadatai honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja 2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje / jogszabály alapján egyetértésre vagy véleményezésre jogosultak intézmény

egyetért

nem ért egyet

nem adott észrevételt

észrevétele maradt fenn

Miniszterelnökség Honvédelmi Minisztérium Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Külügyminisztérium Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Emberi Erőforrások Minisztériuma Nemzetgazdasági Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium 2.2. Egyéb állami szervek (Legfelsőbb Bíróság, Legfőbb Ügyészség, Alkotmánybíróság stb.) egyéb állami szerv

egyetért

nem ért egyet

nem adott véleményt


nem ért egyet

nem adott véleményt


2.3. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet

egyetért

készítette:

látta:

jóváhagyta:





VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

1. Az előterjesztés célja a) Korszerű, hatékony és minőségi örökségvédelmi feladatellátást biztosító szervezeti rendszer létrehozása a kulturális örökségvédelmi rendszer átalakítása a kulturális örökségvédelmi hatóságok kijelöléséről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 266/2012. (IX. 18.) Korm. rendelet elfogadásával megkezdődött, a végleges szervezetrendszer 2013. január 1-től áll fel. az első fokú örökségvédelmi hatósági feladatokat járási szinten a kijelölt (tipikusan megyeszékhely) települések szerinti járási hivatalok szakigazgatási szerveiként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok (21 db) látják el. Az integrált szakigazgatási szervként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok illetékessége az egész megye területére kiterjed, kivéve a fővárost, ahol két építésügyi és örökségvédelmi hivatal működik. a másodfokú örökségvédelmi hatósági feladatokat a fővárosi, megyei kormányhivatalok egységes, építésügyi és örökségvédelmi szakigazgatási szerve látja el. a másodfokú régészeti hatósági feladatokat országos illetékességgel a Budapesti Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala látja el. az örökségvédelemmel összefüggő nyilvántartási, kutatási és információszolgáltatási feladatokat – országos illetékességgel – az örökségvédelmi központi szerv látja el. az örökségvédelmi feladatellátás szakmai irányítása és felügyelete a Belügyminiszter feladata Az előterjesztés a 2013. január 1-jén felálló rendszernek megfelelően javasolja módosítani a kulturális örökségvédelmi szervezetet érintő Kormányrendeleteket. b) Beruházások megvalósítását elősegítő jogintézmények a régészeti szolgáltatás végzőjének – a hatékony és szakszerű feladatellátás érdekében történő – egyértelmű kijelölése azzal, hogy o a régészeti szolgáltatás tekintetében a szabályozás egyértelmű kijelölést tartalmaz a megyei hatókörű városi múzeumok részére azzal, hogy ha kapacitás probléma merül fel, akkor a Magyar Nemzeti Múzeumot be kell vonnia a teljesítésbe. o a régészeti szolgáltatás tekintetében a szabályozás egyértelmű kijelölést tartalmaz a Magyar Nemzeti Múzeum részére a több megyét érintő feltárás, régészeti szolgáltatása tekintetében o a régészeti szolgáltatás tekintetében a szabályozás egyértelmű kijelölést tartalmaz a Magyar Nemzeti Múzeum részére abban az esetben, ha a megyei hatókörű városi múzeummal a szerződés a megadott határidőben a múzeum

készítette:

látta:

jóváhagyta:





hibájából nem jön létre, akkor az örökségvédelmi hatóság a MNM-ot jelöli ki a szolgáltatásra. o a tervásatás tekintetében – tekintettel arra, hogy az hivatalból, tudományos terv alapján történő feltárási típus – a kormányrendelet fenntartja a régészeti tudományos intézmények feltárási jogosultságát. egyértelmű fogalomrendszer alapján a feltárási- régészeti szolgáltatási tevékenységre irányuló szerződéskötés tartalmi elemeinek meghatározása a költségek (régészeti szolgáltatás és régészeti földmunka) tekintetében. annak egyértelműsítése, hogy a nagyberuházások tekintetében a költségmaximalizálás (legfeljebb 200 millió Ft) magába foglalja a régészeti szakmunka és a teljes régészeti földmunka (kézi és gépi) költségeit. a régészeti lelőhelyen a feltáráshoz kapcsolódó földkiemelési (kézi és gépi) munka (régészeti földmunka) elvégzésének feladata főszabályként a beruházóé, ezzel megszűnik a múzeumok közbeszerzési kötelezettsége ezen a területen is, ezzel jelentősen gyorsulhat a szerződéskötés, valamint olcsóbbá válhat a beruházó számára a beszerzés is. a régészeti szolgáltatás típusát meghatározó előzetes régészeti dokumentáció elkészítésére a Magyar Nemzeti Múzeum jogosult azzal, hogy a végrehajtásba bevonja a megyei hatókörű városi múzeumokat is. c) Egyszerűbb, gyorsabb, áttekinthetőbb eljárási szabályok az Országgyűlés által T/8886. számon jelenleg tárgyalt, a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatban a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) módosítása nyomán egyes rendelkezések szabályozási szintje megváltozik. A Kötv.-ből kikerülnek a törvényi szintet nem igénylő eljárási részletszabályok, amelyek megalkotására a Kormány kap felhatalmazást. az integrált szakigazgatási szerv kialakításával rövidül az eljárási határidő, hiszen nem kell az örökségvédelmi szakigazgatási szervet, mint szakhatóságot megkeresni az építésügyi hatósági eljárásokban. Lényegesen lecsökken a szakhatósági bevonás szükségességének köre az örökségvédelmi és a feltárási engedélyezési eljárásokban is. profiltisztítás történik a hatóság által ellátandó feladatok körében, tisztán hatósági feladatkör: o engedélyezés o ellenőrzés o kötelezés o szankcionálás az előterjesztés célja az örökségvédelmi jogszabályok felülvizsgálatával azok o életszerűvé és ésszerűvé tétele, o egyszerűbbé, rugalmasabbá, és gazdaságosabbá tétele,

készítette:

látta:

jóváhagyta:





o a szakmai követelményeknek és elvárásoknak jobban megfelelő, a jogalkalmazók számára közérthetőbb és egyértelműbb, ezért a jogbiztonságot jobban szolgáló szabályozás. E célokat szolgálja az előterjesztés azzal, hogy az örökségvédelmi szabályozásban a hangsúlyt a döntések előkészítésére és előkészítettségére, a folyamatok átláthatóságára, egyszerűsítésére, az eljárások kiszámíthatóságára, a döntések jogszerűségére a hatóságok hatékonyságára helyezi: o Olyan normák megalkotására kerül sor, amelyek fokozzák a hatósági jogalkalmazás objektivitását, tisztázzák az ügyfelek által megtartandó szabályokat. o Az előterjesztés az örökségvédelemmel kapcsolatos hatósági eljárási szabályok széttagoltságát megszünteti, azokat egy jogszabályba foglalja, növelve az átláthatóságot. o A feltétlenül indokolt szintre csökken a szakhatósági közreműködés, elkerülve a szükségtelen ismétlődéseket. o Az előterjesztés megszünteti a műemlékeket érintő tervek kettős (építészeti tervtanácsi és műemléki testületi) tárgyalását, csökkentve az adminisztrációs terheket. o Az eljárásból kikerülnek a szakmai megalapozást szolgáló tevékenységek, a dokumentációkészítésre, a véleményezésre az eljárást megelőzően kerül sor, ezzel megszűnik az eljárásokat lassító, a hatóság hatékonyságát csökkentő körülmény. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Jogalkotás Az előterjesztés az alábbi négy Korm. rendelet tervezetét tartalmazza: - a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló Korm. rendeletről szóló Korm. rendelet, - az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló Korm. rendelet, - a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos területeken végzett szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról szóló Korm. rendelet, továbbá - a kulturális örökségvédelmi szervezetrendszer átalakításával összefüggésben egyes Korm. rendeletek módosításáról szóló Korm. rendelet. A jelen előterjesztés az érintett Kormányrendeletek megalkotásán és módosításán túl jogalkotást nem igényel. 2.2. Egyéb intézkedés: Az előterjesztés egyéb intézkedést nem igényel. 2.3. Alternatívák készítette:

látta:

jóváhagyta:





Az előterjesztésnek alternatívája nincs. 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés összhangban van a Nemzeti Együttműködés Programjának célkitűzéseivel, valamint a Magyary Program Egyszerűsítési Programjának elfogadásáról szóló 1304/2011. (IX. 2.) Korm. határozatban és a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentése az erre irányuló, Egyszerű Állam című középtávú kormányzati programról szóló 1405/2011 (XI. 25.) Korm. határozatban meghatározottakkal. 4. Előzmények, kapcsolódások A kulturális örökségvédelmi szervezetrendszer átalakításáról szóló 1378/2012. (IX. 18.) Korm. határozat. A kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi …. törvény. 5. Európai uniós kapcsolódások Tekintettel arra, hogy az előterjesztés a régészeti szolgáltatási tevékenységgel, valamint szakértői tevékenységgel kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmaz, az előterjesztés a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelvhez kapcsolódik. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk Az előterjesztés nem igényel parlamenti tárgyalást. 7. Társadalmi egyeztetés Az előterjesztés társadalmi egyeztetést nem igényel. 8. Vitás kérdések 8.1. Az EMMI nem ért egyet azzal, hogy a másodfokú hatósági jogkör különválik a műemlékek, illetve a régészet vonatkozásában. Az előterjesztő álláspontja szerint a régészet tekintetében a másodfokú hatáskörrel járó feladatok mennyisége, munkaerő-igénye (országosan 3 fő ügyintéző) nem igényli a megyénkénti feladatellátást. 8.2. Az EMMI nem ért egyet azzal, hogy „örökségvédelmi központ” legyen az általános megjelölése az örökségvédelmi központi feladatokat ellátó szervnek, mivel a kulturális javakkal kapcsolatos feladatokat a Forster Gyula Központ látja el, így a megnevezés a gyakorlatban számos gondot okozhat. Az előterjesztő álláspontja szerint a két érintett szerv eltérő ágazatokban eltérő tevékenységet végez, így nem téveszthetők össze. készítette:

látta:

jóváhagyta:





8.3. Az EMMI régészettel kapcsolatos földmunkákra vonatkozó álláspontja szerint a kézi földmunka magában foglalja a már közvetlenül régészeti érdekű földmunkákat is (ún. kézi bontásban való részvétel stb.), melyek speciális régészeti szakismeretet igényelnek. Előnyösebb lenne, ha a költségmaximalizálás csak a régészeti szakmai tevékenység költségeit foglalná magába, hiszen a gépi humuszolás sok esetben a beruházás szempontjából is elvégzendő feladat. Az előterjesztő álláspontja szerint az érintett rendelkezés kifejezetten szól arról, hogy a régészeti szakfeladatok (pl. a régészeti bontómunka) régészeti feltárásnak minősülnek, és nem kézi földmunkának. 8.4. A lelőhelyek elkerülésével kapcsolatban az EMMI álláspontja szerint a fokozottan és kiemelten védett lelőhelyeket akkor is el kell kerülni, ha azok belterületen fekszenek. Az előterjesztő álláspontja szerint a beépítésre szánt területek és a beépítésre nem szánt területek közötti alapvető különbségek miatt az eltérő előírások a védetté nyilvánított lelőhelyek esetén is indokoltak. 8.5. Az EMMI nem ért egyet azzal, hogy a teljes felületű feltárást a földmunkával érintett mélységig kell elvégezni. Ez többrétegű, ám kontinuus lelőhelyeknél problémás lehet, hiszen a földmunkával érintett mélység alatt a telep vagy temető legkorábbi periódusainak feltárása így elesik, emiatt tudományos szempontból csak részben válik értelmezhetővé, nem beszélve arról, hogy az építés milyen pusztító hatással jár a földben maradt, ám kellő vastagságú földréteggel nem védett jelenségekre. Javaslom, hogy a próbafeltárás a lelőhely feltáratlan rétegeire is terjedjen ki, továbbá az elfedés biztosítsa az érintetlen rétegek épen maradását. Az előterjesztés kiegészített változata szerint a földmunkával érintett mélységben jelentkező leleteket és emlékeket teljes egészükben fel kell tárni, ezzel az EMMI által említett probléma legjelentősebb része megoldódik. A további rétegek feltárása azonban nem függ össze a megelőző feltárás funkciójával. 8.6. Az EMMI az előterjesztés 4. mellékletét képező Korm. rend. 20. és 36. §-ának elhagyását javasolja azzal az indokkal, hogy az érintett szakértői és véleményezési feladatok tekintetében a módosítandó jogszabályok a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási Szolgáltatási Központot ruházzák fel egyes örökségvédelmi feladatokkal. Az előterjesztő álláspontja szerint az érintett rendelkezések megfelelően követik az örökségvédelmi feladatok megosztására vonatkozó szabályokat, igazodva a 2013. január 1-jétől működő szervezeti rendhez. 8.7. Az NFM nem támogatja azt a megoldást, miszerint a megelőző feltáráshoz kapcsolódó gépi és kézi földmunka kikerüljön a régészeti feladatellátásból és a beruházó kötelezettségévé váljon. A kézi földmunka a régészeti feltárást közvetlenül szolgáló munkaelem, annak elvégzéséhez olyan jártasságra van szükség, melyek csak a feladatellátás jelenlegi rendjében biztosítható. A Nemzeti készítette:

látta:

jóváhagyta:





Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., mint az állam nevében és javára eljáró beruházó a megelőző feltáráshoz kapcsolódó földmunkát a kivitelezési tender részeként tudja közbeszereztetni. Egy adott projekt, adott közbeszerzési tenderének, illetve eredményének a függvénye fogja – jelentős mértékben – befolyásolni a régészeti feladatellátásra maximálisan meghatározott összeget. Alakulhat úgy egy közbeszerzési eljárás, hogy az effektív feltárásra semmilyen forrás nem áll majd rendelkezésre, mert például a földmunka összege kimeríti a rendelkezésre álló forrás teljes összegét. További gyakorlati probléma, hogy a kivitelező a teljes nyomvonalon végzi el a földmunkát, azt felosztani, hogy abból mennyi történt a régészeti feladatellátás, illetve mennyi a beruházás megvalósítása érdekében, nem lehetséges. Az NFM álláspontja szerint ebben az esetben nem beszélhetünk „régészeti” gépi földmunkáról, hanem a feladatot a beruházó a kivitelezés részeként fogja ellátni. Amennyiben tehát a jogalkotói szándék ténylegesen arra irányul, hogy a Kötv. 23/E. § (1) bekezdésében foglalt költségkorlát szerinti összegnek része legyen a beruházó által biztosított földmunka ellenértéke, úgy nem támogatom a földmunka ellátásának a beruházókra történő áthárítását. Csak abban az esetben volna elfogadható beruházói feladat a gépi feladatellátás, ha annak ellenértéke nem tartozna a régészeti maximalizált összköltségbe. Az előterjesztő álláspontja szerint a kézi földmunka elhatárolható a régészeti szakfeladatnak minősülő régészeti bontómunkától, továbbá a régészeti feltárás által indokolttá tett gépi földmunka elhatárolható a beruházás kivitelezése során egyébként is elvégzendő gépi földmunkától. 8.8. Az NFM a nagyberuházás esetén alkalmazandó régészeti költségkorlát számítási alapja, a beruházás teljes bruttó bekerülési költsége kifejtette, hogy a fogalom tartalma nem tisztázott: nincs a jogrendszerben jogszabályi definíció a „teljes bekerülési költség” fogalmára vonatkozóan. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számviteli tv.) 47–51. §-ai meghatározzák ezzel szemben a „bekerülési érték” fogalmát. Az előterjesztés meghatározatlan tartalmú „teljes bekerülési költség” fogalmát úgy határozná meg, hogy utalna a Számviteli tv. által meghatározott teljes bekerülési érték fogalmára. A beruházásnak ebben a korai és a régészeti feladatellátás fázisában nem lehet ezen a Számviteli tv. hivatkozott rendelkezései alapján nyilatkozni a teljes bekerülési költségről. A „bekerülési érték” a beruházás lezárulását követően, utólag megállapítható összeg. A kérdéses időpontban, azaz a beruházás érdemi megkezdését megelőzően legfeljebb előzetesen becsült, illetve tervezett költségekről áll módjában minden beruházónak nyilatkozni. Az előterjesztő álláspontja szerint az előterjesztés megfelelően pótolja a teljes bekerülési költség NFM által hiányolt fogalmának meghatározását. Az előterjesztés nem alkalmazza a bekerülési érték fogalmát, csupán a Számviteli tv. 47–51. §-aiban meghatározott tételek összegére utal. 8.9. Az NFM javasolja a „hazánk múltjának kiemelkedő jelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrása” kifejezés fogalmi ismérveinek rendeleti szintű meghatározását. Ennek hiányában olyan gyakorlat kialakulásától tart az NFM, amely valamennyi, a törvényi költséghatárnál magasabb összeg régészeti költségigény esetén a kérdés Kormány általi eldöntésének kezdeményezésére vezet.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





Az előterjesztő álláspontja szerint az érintett fogalom megfelelően alkalmazható a gyakorlatban, a Kormány döntésének kezdeményezésének gyakoriságára pedig mind a hatóságnak, mind az örökségvédelemért felelős miniszternek megfelelő befolyása van. 8.10. Az NFM nem ért egyet azzal, hogy amennyiben a beruházó vállalja a költségkorlátnál magasabb összeg kifizetését, úgy ne kelljen alkalmazni a törvényben rögzített eljárásrendet, azaz ne legyen szükséges a Kormány döntésének kezdeményezése. E rendelkezés az NFM szerint a Kötv. 23/E. § (2) bekezdésében előírtak alól olyan kivételt tesz, amely rendeleti szinten nem merülhet fel. E kivétel továbbá lehetővé teszi olyan gyakorlat kialakulását, hogy valamennyi beruházó a költséghatáron felüli többlet finanszírozását vállalja a beruházás gyorsabb előrehaladása reményében, így a gyakorlatban a törvényi szabályozással bevezetett költségkorlátok nem fognak érvényesülni. A Kormány költséghatár túllépéséhez hozzájáruló döntése kapcsán hangsúlyt kapott, hogy a hozzájárulás kivételes jellegű. A költségkorlát túllépésének általánossá válását lehetővé tévő szabály mindezzel ellentétesnek tűnik. Az NFM által kifogásolt szabály nem általános, hanem kivételes, és kizárólag a beruházó döntésén múlik. Amennyiben az NFM álláspontja szerint a költségkorláttal kapcsolatos hatályos törvényi eljárásrend „a beruházás gyorsabb előrehaladását” hátráltatja, ez kormányrendeleti szinten nem orvosolható. Az előterjesztő álláspontja szerint meg kell adni a lehetőséget a beruházónak arra, hogy a számára legelőnyösebb megoldást válassza. 8.11. Az NFM nem ért egyet azzal, hogy a rendelettervezet meghatározza a feltárást végző késedelme esetén érvényesíthető kötbérigény maximális értékét is 20% mértékben. Az előterjesztő a hatályos szabályozással tartalmilag egyező, a szerződéses gyakorlatban általános rendelkezés elhagyását nem látja indokoltnak. 8.12. Az NFM nem ért egyet azzal, hogy a feltárást engedélyező hatóság a költséghatárok túllépésének szükségessége és a Kormány döntésének kezdeményezése esetén felfüggeszti az engedélyezési eljárást. A hatóság bármilyen ügyben korlátlan számban kezdeményezheti a döntést, így többször felfüggesztheti az eljárást, amely annak elhúzódásához vezethet. Az NFM álláspontja szerint a hivatkozott rendelkezés hatásaként – az engedélyezési eljárás elhúzódása következtében – a feltárásra nyitva álló törvényi határidő el sem kezdődik, így az építkezés bizonyosan nem lesz megkezdhető. Az NFM javasolta, hogy a hatóság legfeljebb egy alkalommal, maximum 10 munkanapra függeszthesse fel az eljárását. A felfüggesztés 10 munkanapot meghaladó mértékű fenntartásának csak akkor legyen helye, ha a miniszter kezdeményezi a Kormány döntését a törvénytől eltérő költségviselés tárgyában. Az előterjesztő álláspontja szerint az NFM aggályai nem életszerűek, feltételezik a hatóság célszerűtlen és visszaélésszerű jogalkalmazását oly módon, amire az érintett rendelkezések hatálya alatt egy példa sem volt, ezért a javasolt változtatás indokolatlan.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





8.13. Budapest Főváros Kormányhivatala nem ért egyet azzal, hogy jogszabály határozza meg az építésügyi és örökségvédelmi szakigazgatási szerv vezetőjének személyét, tekintettel arra, hogy ez korlátozza a kormánymegbízott jogosultságait. Az előterjesztő álláspontja szerint a jogszabály nem rögzíti a szakigazgatási szerv vezetőjének személyét, csupán összekapcsolja az építésügyi hatóság (a szakigazgatási szerv szervezeti egysége) vezetésével. 8.14. Budapest Főváros Kormányhivatala túlzottan szigorúnak tartja a régészeti hatósági munkakörre vonatkozó képesítési előírásokat. Az előterjesztő álláspontja szerint a Budapest Főváros Kormányhivatala országos illetékességgel eljáró építésügyi és örökségvédelmi hivatalába koncentrált másodfokú régészeti hatósági feladatok jelentőségére és (országosan) csekély létszámigényére is tekintetében nem túlzó a képesítési követelmény.

9. Az előterjesztés kommunikációja 1. Milyen kommunikáció javasolt az előterjesztés elfogadása esetén? követő vagy kezdeményező* *a kívánt kommunikációs forma aláhúzandó! 2. A tájékoztatás módja: Kormányülést követő szóvivői tájékoztató igen/nem Tárcaközlemény igen/nem Tárca által szervezett sajtótájékoztató igen/nem 3. Fő üzenet (4-5 mondat) (a kormányzati kommunikáció tartalma, az előterjesztő kommunikációs szándéka): A kulturális örökségvédelmi rendszer átalakítása miatt 2013. január 1-től az első fokú hatósági feladatokat járási szinten a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok látják el, az egész megye területére kiterjedő illetékességgel. A másodfokú hatósági feladatokat a műemlékvédelemmel kapcsolatban a fővárosi és megyei kormányhivatalok egységes építésügyi és örökségvédelmi szakigazgatási szerve, a régészettel kapcsolatban pedig a fővárosi kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala látja el. Az integrált szakigazgatási szerv kialakításával rövidül az eljárási határidő, hiszen nem kell az örökségvédelmi szakigazgatási szervet, mint szakhatóságot megkeresni az építésügyi eljárásokban. Az előterjesztés a 2013. január 1-jén felálló rendszernek megfelelően javasolja módosítani a kulturális örökségvédelmi szervezetet érintő Kormányrendeleteket. készítette:

látta:

jóváhagyta:





4. Részletes kommunikációs terv:

Kérjük a Kormányt, hogy az előterjesztést és a határozati javaslatot fogadja el. Budapest, 2012. november „

”

Dr. Pintér Sándor

Dr. Navracsics Tibor

készítette:

látta:

jóváhagyta:





HATÁROZATI JAVASLAT A Kormány megtárgyalta a kulturális örökségvédelmi szervezetrendszer átalakításával összefüggésben egyes Korm. rendeletek módosításáról és az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló előterjesztést, és elrendeli az előterjesztés 1., 2., 3., és 4. mellékletét képező kormányrendeletnek a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





1. melléklet a BM/

/2012. számú előterjesztéshez

A Kormány …../2012. ( ) Korm. rendelete a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § a) és d) pontjában, 21/A. § a) és b) pontjában, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés b), h)-m) és o)-s) pontjában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: Kötv.) meghatározott, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságokra és feladatkörrel rendelkező egyéb szervekre, azok eljárásaira, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos követelményekre, valamint a régészeti feltárásra terjed ki. 2. Az örökségvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok kijelölése 2. § (1) A Kormány Kötv.-ben, valamint a külön jogszabályokban meghatározott, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével (a továbbiakban: örökségvédelem) kapcsolatos hatósági feladatok ellátására – a (2) mellékletben foglaltak, valamint a Kötv.-ben meghatározott, örökségvédelemmel összefüggő nyilvántartásokkal kapcsolatos feladatok kivételével –, készítette:

látta:

jóváhagyta:





a) első fokú örökségvédelmi hatóságként a járási (fővárosi kerületi) hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalát (a továbbiakban: járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal) az 1. mellékletben meghatározott illetékességi területtel, b) a műemléki érték védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében másodfokú örökségvédelmi hatóságként a fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalának önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységét (a továbbiakban: megyei építésügyi és örökségvédelmi hivatal), c) a régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében másodfokú örökségvédelmi hatóságként országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala szakigazgatási szerveként működő Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységét (a továbbiakban együtt: örökségvédelmi hatóság) jelöli ki. (2) A Kötv. 23/C. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kérelemre induló eljárás lefolytatása és a Kötv. 23/C. § (3) bekezdésében meghatározott döntés meghozatala országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala szakigazgatási szerveként működő Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége hatáskörébe tartozik. (3) Az örökségvédelmi hatóság illetékességét valamely ügyben az érintett telek fekvése határozza meg.

II. Fejezet ÖRÖKSÉGVÉDELMI ENGEDÉLYEZÉS 3. Örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek 3. § (1) Az örökségvédelmi hatóság engedélye (a továbbiakban: örökségvédelmi engedély) szükséges a (2)-(4) bekezdésben meghatározott tevékenységekhez, kivéve, ha azokhoz az építésügyi hatóság engedélye vagy más hatóság – örökségvédelmi szakhatóság hozzájárulásával kiadott – engedélye szükséges. (2) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen végzett, 30 cm mélységet meghaladó gépi földmunkához örökségvédelmi engedély szükséges. (3) A műemléket érintő alábbi tevékenységekhez örökségvédelmi engedély szükséges: a) kémény, tetőszerelvény, tetőfelépítmény, díszítmény, tetőhéjazat felújítása, építése, bontása, átalakítása; b) járda, térburkolat készítése, cseréje, eltávolítása; c) külső és belső burkolat, díszítmény felújítása, átalakítása, elhelyezése, eltávolítása, cseréje, átszínezése; d) épületgépészeti és elektromos rendszer elhelyezése, átalakítása, cseréje, eltávolítása; készítette:

látta:

jóváhagyta:





e) beépített berendezés, bútor, liturgikus berendezési tárgy elhelyezése, felújítása, átalakítása, átszínezése; f) lépcsők átalakítása, felújítása; g) védett kerítés felújítása, átalakítása, eltávolítása; h) homlokzati vagy belső fal kívülről vagy belülről végzett utólagos hő-, vagy talajnedvesség elleni szigetelése; i) válaszfal, térhatároló, korlát átalakítása, felújítása, építése, bontása; j) külső, belső nyílászáró cseréje, felújítása; k) falfelület és födém színezése, felületképzésének megváltoztatása, felújítása, cseréje; l) épület bármely külső felületén reklámtábla, reklám, felirat, dísz, szerelvény, gépészeti egység, napkollektor, napelem elhelyezése, cseréje, átalakítása, bontása (eltávolítása), eltakarása; m) történeti kertben vagy műemlék telkén végzett építési vagy kertépítészeti munkák (építmény, kertépítészeti alkotóelemek építése); n) történeti kertben vagy műemlék telkén lévő parkban fás szárú növényzet telepítése és eltávolítása; o) a műemlék falfelületeinek vagy szerkezeteinek, továbbá alkotórészeinek és tartozékainak tudományos vagy műszaki célú kutatására, feltárására irányuló alábbi tevékenységek: oa) műemléki védelem alatt álló építmények fizikai beavatkozással, mintavétellel, roncsolással járó vizsgálata, ob) a műemlék alkotórészét, tartozékát képező képző- vagy iparművészeti alkotás roncsolásos vizsgálata; p) a műemlék rendeltetésének megváltoztatása; q) a műemlékkel és annak képző- vagy iparművészeti alkotórészével, tartozékával, beépített berendezési tárgyával kapcsolatos megóvási, konzerválási, restaurálási munkák; r) a műemlék jellegét és megjelenését befolyásoló megvilágítása, fényforrás elhelyezése, illetve üzemeltetése; s) műemléknek vagy egyes részeinek, szerkezeti elemeinek elmozdítása, szabadtéri múzeum keretében készülő rekonstrukcióba történő beépítése. (4) Műemléki jelentőségű területen örökségvédelmi engedély szükséges a telek közterületi határához legközelebbi építmény közterület felé eső homlokzatának az építmény megjelenését érintő átalakításához, felújításához. 4. A védett műemléki értékekre vonatkozó követelmények 4. § (1) A 3. § (2)-(4) bekezdésében meghatározott tevékenységeket a (2)-(12) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni. (2) A műemléket fizikai valójában kell megőrizni. A műemléket érintő tevékenységeket jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott esetekben jellegüktől függő szakági kutatások-

készítette:

látta:

jóváhagyta:





nak kell megalapozniuk. A műemlék anyagát érintő tevékenységek során a műemlék történeti értékeit fel kell tárni, és dokumentálni kell. (3) Műemlék átalakítását a műemléki értékek fenntartása, érvényre juttatása szempontjainak szem előtt tartásával lehet végezni, olyan módon és mértékig, ami nem sérti az értékek összességének (tömegalakítás, térkapcsolatok, arányviszonyok, szimbolikus tartalom, felületek kialakítása, díszítmények), valamint a történeti korok emlékeinek megtartását. A történeti korok emlékeinek megtartása nem jelent kötelezettséget ezek bemutatására. (4) Műemlékhez történő hozzáépítés, ráépítés, illetve műemlék telkén új építmény, építményrész építése a műemléki érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét nem sértheti. (5) Műemlék alkotórészének, tartozékának javítása vagy korszerűsítése során az eredeti vagy meglévő alkotórész, tartozék, megőrzésére, felújítására kell törekedni. Amennyiben ez a pusztulás mértéke vagy a használat ellehetetlenülése miatt már nem lehetséges, úgy engedélyezhető a részleges csere, részleges vagy teljes pótlás azonos vagy hasonló anyagból, valamint kivitellel, és csak kivételes esetben az eltérő anyagból való pótlás. (6) Történeti kertben vagy műemlék telkén lévő parkban szakági kutatásokon kell alapulnia a kert, park helyreállítására, felújítására irányuló munkáknak. Növények eltávolítása, áttelepítése, fás szárú növények kivágása, valamint építmények építése és bontása, továbbá új növényzet telepítése, a történeti kert és más műemlék, műemléki együttes érvényesülését, hitelességének, értékeinek helyreállítását nem sértheti. (7) A műemlék rendeltetése, használata nem járhat a műemléki értékek veszélyeztetésével. (8) Műszaki, gazdasági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a műemléki értékek fennmaradását, érvényre jutását jobban szolgáló, illetve visszafordítható megoldásokat. (9) Műemlék alkotórészét, tartozékát képező képző- vagy iparművészeti alkotás áthelyezése csak restaurátor szakember közreműködésével végezhető. (10) A tulajdonosi érdekek figyelembe vétele mellett törekedni kell a műemlék nagyközönség számára történő bemutatására. (11) Műemléki jelentőségű területen végzett tevékenységek során nem sérülhet a védett településrész történelmileg kialakult szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei, utcaképei és az építmények együttesének összefüggő rendszere. (12) Történeti táj esetén biztosítani kell a védetté nyilvánításról szóló rendeletben védendő értékként meghatározott jellemzők fennmaradását és érvényesülését.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





5. Az örökségvédelmi engedélyezési eljárás közös szabályai 5. § (1) Az örökségvédelmi engedély iránti kérelemhez – a 8-12. §-ban meghatározott eltérésekkel – mellékelni kell a (2)-(6) bekezdésben felsoroltakat. (2) A 3. § (2) bekezdése szerinti esetben a kérelemhez mellékelni kell a) a tervezett tevékenység végzésének pontos helyszínét, földrajzi kiterjedését is meghatározó leírást, illetőleg helyszínrajzot, b) a tervezett tevékenység megnevezését, leírását és az ehhez szükséges fotó- és tervdokumentációt. (3) A 3. § (3) bekezdése szerinti esetekben a kérelemhez digitális adathordozón mellékelni kell a) az érintett műemlék azonosításra alkalmas megjelölését, b) a tervezett tevékenységet bemutató – részleges beavatkozás esetén az érintett épületrészre vonatkozó – helyszínrajzot, alaprajzokat, metszeteket, nézetrajzokat, továbbá történeti kert vagy műemlék telkén lévő park esetén helyszínrajzot, amelynek méretaránya 1000 m2-t meg nem haladó terület esetén 1:200; c) 1:50 méretarányú felmérési dokumentációt az építmény (az érintett építményrész) beavatkozás előtti állapotáról, d) fotódokumentációt az építményről és környezetéről; e) a szükség szerint elvégzett kutatások dokumentációját, f) faszerkezetek, tetőszerkezetek szerkezeti munkái esetén faanyagvédelmi szakvéleményt, g) homlokzat-felújítás és utólagos falszigetelés esetén épületdiagnosztikai szakvéleményt. (4) A 3. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységek közül az alábbiak örökségvédelmi engedély iránti kérelméhez a 2. mellékletben meghatározott tartalmú építéstörténeti kutatási dokumentációt kell mellékelni: a) tetőfelépítmény, díszítmény, tetőhéjazat felújítása, építése, bontása, átalakítása; b) külső és belső burkolat, díszítmény felújítása, átalakítása, elhelyezése, eltávolítása, cseréje; c) lépcsők átalakítása, felújítása; d) védett kerítés felújítása, átalakítása, eltávolítása; e) válaszfal átalakítása, felújítása, bontása; f) külső, belső nyílászáró cseréje, felújítása; g) falfelület és födém színezése, vakolatának javítása, cseréje; h) történeti kertben vagy műemlék telkén végzett építési vagy kertépítészeti munkák; i) történeti kertben vagy műemlék telkén lévő parkban fás szárú növényzet telepítése és eltávolítása; j) műemlék rendeltetésének megváltoztatása.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





(5) A 3. § (3) bekezdésében meghatározott tevékenységek közül az alábbiak örökségvédelmi engedélye iránti kérelemhez mellékelni kell a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendeletben meghatározott tervtanács véleményét: a) műemlék egész homlokzatának felújítása; b) műemlék egészének vagy épületrészének teljes belső felújítása. (6) Az alábbi tevékenységekre irányuló kérelemhez, illetve megkereséshez mellékelni kell a kormányrendeletben meghatározott örökségvédelmi központi szervnek (a továbbiakban: örökségvédelmi központ) a tervezett tevékenységre vonatkozó szakvéleményét: a) műemlék vagy annak képző- vagy iparművészeti alkotórésze, tartozéka roncsolásos vizsgálata; b) a műemlékkel és annak képző- vagy iparművészeti alkotórészével, tartozékával, beépített berendezési tárgyával kapcsolatos megóvási, konzerválási, restaurálási munkák engedélyezése iránti kérelem; c) épületgépészeti és elektromos rendszer elhelyezése, átalakítása, cseréje, eltávolítása; d) történeti kertben vagy műemlék telkén végzett építési vagy kertépítészeti munkák. (7) Az (5) bekezdés szerinti tervtanácsi vélemény és a (6) bekezdés szerinti szakvélemény az örökségvédelmi engedélyezési eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott bizonyítási eszköznek minősül. 6. § (1) Az örökségvédelmi hatóság az örökségvédelmi engedélyezési eljárása során a 3. mellékletben meghatározott szempontok alapján vizsgálja, hogy a tervezett tevékenység megfelel-e a Kötv.-ben és a jelen rendeletben meghatározott követelményeknek. (2) Az örökségvédelmi engedélyezési eljárásban a tényállás tisztázása érdekében helyszíni szemlét kell tartani. (3) Az örökségvédelmi hatóság a döntése meghozatalához szükséges tudományos adatokat az örökségvédelmi központtól köteles beszerezni. (4) Az örökségvédelmi engedélyben kivitelezés közben végzendő kutatást kell előírni, ha az eljárást megelőzően végzett kutatás nem terjedhetett ki minden kutatandó felületre. (5) Az örökségvédelmi hatóság – életveszély elhárításának szakvéleménnyel alátámasztott esetét kivéve – a kérelmet elutasítja, ha a tervezett tevékenység a) következtében az érintett műemlék jellegét, történelmi jelentőségét, hitelességét, eredeti eszmei jelentőségét jelentősen sértő állapot jönne létre; b) az érintett műemlék értékei érvényre jutását gátolná; c) az érintett műemléki érték pusztulását eredményezné; d) a benyújtott terv az érintett műemlékre vonatkozó építéstörténeti kutatási dokumentációval ellentétes.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





(6) Az örökségvédelmi hatóság a kérelmet elutasíthatja, ha a tervezett tevékenység következtében az érintett régészeti lelőhely megsemmisülne, vagy részleges állapotromlása következne be. Részleges állapotromlás különösen a rétegsor átvágása, a történeti összefüggések megszüntetése, a régészeti leletek eredeti helyükről történő elmozdítása régészeti feltárás nélkül. 7. § (1) Az örökségvédelmi engedély a határozat végrehajthatóvá válásától számított egy év után hatályát veszti, kivéve a (2) bekezdés szerinti esetet, valamint ha az engedélyezett tevékenységet megkezdték, és két éven belül a munkák befejezését bejelentették. (2) Az örökségvédelmi engedély hatálya megegyezik az építési engedély hatályával, amennyiben a hatóság az engedélyeket egybefoglalta. (3) Az örökségvédelmi engedély alapján végzett munkák befejezését a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak 8 napon belül be kell jelenteni. A bejelentéshez fotódokumentációt kell mellékelni. 6. Egyes örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos eltérő eljárási szabályok 8. § (1) A 3. § (3) bekezdés l) pontjában meghatározott tevékenység esetén a kérelemhez mellékelni kell a) az 5. § (3) bekezdés a) és d) pontjában meghatározottakat; b) a 3. § (3) bekezdés l) pontjában meghatározott tárgy szerkezetének, anyagának, a felirat betűtípusának meghatározását, színezését, a megvilágítás módját, valamint a műemlék épülethez való csatlakoztatása műszaki megoldásának részletterveit; valamint c) a beavatkozás mértékétől függően a tervezett elhelyezés melletti 2-2 tengelyt magába foglaló homlokzatszakaszt ábrázoló 1:50 léptékű dokumentációt. (2) A 3. § (3) bekezdés l) pontjában meghatározott tevékenység akkor engedélyezhető, ha a 6. § (5) bekezdésében meghatározott elutasítási okok nem állnak fenn, és a tevékenység eredménye a műemlék történeti, esztétikai értékeihez igazodik. (3) A 3. § (3) bekezdés l) pontjában meghatározott tárgy elhelyezése határozott időre is engedélyezhető. A határozott idő kérelemre – amennyiben annak feltételei változatlanul fennállnak – meghoszszabbítható. (4) A határozott időre szóló engedélyben meghatározott időtartam eltelte után az eredeti állapot helyreállításáért az engedélyes, továbbá reklám esetén a reklám közzétevője és a reklámozó egyetemlegesen felelős.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





9. § (1) Műemlék vagy műemlék alkotórészét, tartozékát képező képző- vagy iparművészeti alkotás roncsolásos vizsgálatára (a továbbiakban: kutatás) irányuló kérelemhez mellékelni kell a) az 5. § (3) bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározottakat; b) a kutatással érintett épületrész vagy a műemlék alkotórészét, tartozékát képező képző- vagy iparművészeti alkotás megjelölését, c) kutatási szakterületenként a kutatást végző felelős szakember nevét, címét, d) kutatási szakterületenként kutatási tervet, amely magában foglalja a kutatás célját, módszereit, az alkalmazandó eszközöket; e) a roncsolásos beavatkozással érintett felületek kiterjedésének és elhelyezkedésének leírását és ábrázolását; f) építéstörténeti kutatási dokumentáció készítésének kötelezettségével járó tevékenység esetén a 2. melléklet 1-6. pontjaiban meghatározottakat. (2) A kérelem előterjesztésére jogosult az, aki a tevékenységet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos területeken végzett szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról szóló Korm. rendeletben meghatározottak alapján végezni jogosult, valamint az a jogi személy, amely a tevékenységet végezni jogosult személy részvételét biztosítja. (3) Ha műemléken végzett kutatás közben az építménnyel összefüggésben olyan körülmény merül fel, amely a kutatási terv módosítását vagy hatósági intézkedést tesz szükségessé, a kérelmező köteles azt haladéktalanul bejelenteni a járási építésügyi és örökségvédelmi hatóságnak. (4) A kérelmező a kutatás befejezését követő 90 napon belül köteles a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak kutatási, illetve restaurátori kutatási dokumentációt benyújtani, mely tartalmazza: a) a kutatás tárgyát képező kulturális örökségi elem történeti leírását, b) a kutatás folyamatának leírását, rajzi, és fényképes dokumentálását, c) a kutatás eredményeinek összegzését és ennek alapján a helyreállítás lehetséges irányaira vonatkozó javaslatot. (5) A kivitelezés közben végzett kutatatásra a (2)-(4) bekezdés rendelkezését megfelelően alkalmazni kell. 10. § (1) Műemlékkel és annak képző- vagy iparművészeti alkotórészével, tartozékával, beépített berendezési tárgyával kapcsolatos megóvási, konzerválási, restaurálási munkák (a továbbiakban: restaurálás) iránti kérelemhez mellékelni kell a) az 5. § (3) bekezdés a) és c) pontjában meghatározottakat; b) a restaurálással érintett építményrész vagy alkotórésze, tartozéka megjelölését és fotódokumentációját; készítette:

látta:

jóváhagyta:





c) a restaurálást végző szakember(ek) nevét, elérhetőségét; d) a restaurátori kutatási dokumentációt; e) restaurálási tervet két példányban. (2) A kérelem előterjesztésére jogosult az, aki a tevékenységet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos területeken végzett szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról szóló Korm. rendeletben meghatározottak alapján végezni jogosult, valamint az a jogi személy, amely a tevékenységet végezni jogosult személy részvételét biztosítja. (3) A restaurálási terv kötelező tartalmi elemei a) a beavatkozás indokai; b) a beavatkozást követő összkép, várható látvány pontos leírását, figyelembe véve és elemezve a környezetet és a tárgyegyüttes egészét; c) a restaurálás során használandó eszközök, anyagok, eljárások, módszerek leírása; d) kártérkép: a károsodások fajtáinak, mértékének és kiterjedésének rajzi ábrázolása; e) a restaurálás kiterjedését, módszereit szemléltető illusztrációk (áttekintő- és részletrajzokat, fotókat), a különböző típusú beavatkozások megítéléséhez alkalmas módon; f) diagnosztikai vizsgálatok eredményei. (4) Amennyiben a restaurálás során egyes résztevékenységek ellenőrzése csak meghatározott időpontban lehetséges, az örökségvédelmi hatóság az engedélyben meghatározza a restaurálás azon résztevékenységeit, amelyek ellenőrzését tervezi, és felhívja az engedélyest az érintett résztevékenységek időpontjának előzetes bejelentésére. (5) A restaurálás befejezését követő 30 napon belül az engedélyes köteles a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak két példányban restaurálási dokumentációt benyújtani. A dokumentációnak tartalmaznia kell: a) az elvégzett beavatkozások részletes leírását a tervhez viszonyítva, b) az elvégzett technikai, technológiai, anyagi vizsgálatok leírását és kiértékelését, c) a kezelések, kiegészítések leírását az alkalmazott anyagok és módszerek részletezésével, d) a megerősítéshez, a felület vagy szerkezet védelméhez használt anyagok felsorolását, továbbá a feltárás módszereit és anyagait, e) rajz- és fotódokumentációt kísérő szöveggel: a tárgy restaurálás előtti, kezelés közbeni és utáni, illetve helyreállítás utáni állapotáról, f) a további kezelésre és tárolásra vonatkozó javaslatokat. (6) A restaurálási dokumentáció egy példányát a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal a műemlékek tervtáraként funkcionáló gyűjteményben helyezi el. 11. § Műemlék megvilágítása, fényforrás elhelyezése esetén a kérelemhez mellékelni kell a) az 5. § (3) bekezdés a) és d) pontjában meghatározottakat, készítette:

látta:

jóváhagyta:





b) a tervezett fényforrás pontos helyét és elhelyezésének módját tartalmazó tervet, c) a fényforrás fényerejére, fényminőségére (fókuszáltság mértéke, színhőmérséklet stb.), hatótávolságára, valamint az üzemeltetés időbeliségére (napszak, szezonalitás stb.) vonatkozó adatokat, d) a fényforrás alkalmazásának célját és módját, ideértve a fénysugár rögzített vagy helyzetét változtató alkalmazását, e) a fényforrásnak a műemlékre várhatóan érvényesülő hatását bemutató, látványterveket is tartalmazó hatáselemzést. 12. § Műemléknek vagy egyes részeinek, szerkezeti elemeinek elmozdítása, szabadtéri múzeum keretében készülő rekonstrukcióba történő beépítése esetén a kérelemhez mellékelni kell a) az 5. § (3) bekezdés a)-f) pontjaiban meghatározottakat; b) az áthelyezés megvalósításának részletes műszaki dokumentációját; c) a kérelmező nyilatkozatát a szállítás körülményeiről és biztonságáról; d) a befogadó nyilatkozatát az új helyen történő elhelyezés és a folyamatos megóvás feltételeinek teljes körű biztosításáról.

III. Fejezet AZ ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÓSÁG SZAKHATÓSÁGI ELJÁRÁSÁNAK SZABÁLYAI 7. A szakhatósági eljárásra vonatkozó általános rendelkezések 13. § (1) A kormányrendeletben meghatározott esetekben szakhatósági hatáskörében eljáró örökségvédelmi hatóság a műemléket, műemléki területet, régészeti lelőhelyet vagy régészeti védőövezetet érintő ügyben a 3. mellékletben meghatározott szempontok alapján vizsgálja, hogy a tervezett tevékenység megfelel-e a Kötv.-ben és a jelen rendeletben meghatározott követelményeknek. (2) A kormányrendeletben meghatározott esetekben szakhatósági hatáskörében eljáró járásiörökségvédelmi hivatal a műemléket, műemléki területet, régészeti lelőhelyet vagy régészeti védőövezetet érintő ügyben az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, amely a kibocsátásától számított hat hónapig használható fel. 8. A telekalakítási eljárásban való szakhatósági közreműködésre vonatkozó rendelkezések 14. § (1) A műemlék ingatlant érintő telekalakítási ügyekben szakhatóságként közreműködő örökségvédelmi hatóság a telekalakítás engedélyezéséhez történő hozzájárulást megtagadhatja, ha

készítette:

látta:

jóváhagyta:





a) a tervezett telekfelosztás és telekhatár-rendezés nem veszi figyelembe a történeti településszerkezetet, a történeti utcavonalat; b) a tervezett telekfelosztás következtében az egy telken fekvő régészeti emlék több telekre kerülne. (2) A telekalakítási eljárás során törekedni kell a történeti településszerkezet sajátosságainak megőrzésére, a korábban történetileg összetartozó, illetőleg részben védett ingatlanrészek újraegyesítésére. (3) A telekalakítási eljárás a védettség hatályát nem érinti, a telekalakítással érintett telek régészeti és műemléki védelme a telekalakítás folytán létrejött telkekre is vonatkozik.

IV. Fejezet A RÉGÉSZETI LELŐHELY ÉS A MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS EGYES SZABÁLYOK 9. A régészeti lelőhely és a műemléki érték ideiglenes védelme meghosszabbításának feltételei 15. § (1) Régészeti lelőhely ideiglenes védettsége a mentő feltárás időtartamára akkor hosszabbítható meg, ha a védetté nyilvánítás előkészítéséről a 16. § szerinti értesítés megtörtént, de a védetté nyilvánításról a miniszter nem rendelkezett, és a védetté nyilvánítás megtagadásáról sem hozott döntést. (2) Műemléki érték ideiglenes védelmének meghosszabbítása indokolt, ha a védetté nyilvánítás előkészítése megkezdődött, de a védetté nyilvánításról a miniszter nem rendelkezett, és a védetté nyilvánítás megtagadásáról sem hozott döntést. 10. A védetté nyilvánítás előkészítésével kapcsolatos egyes szabályok 16. § (1) A régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításának előkészítését a régészeti lelőhelyek és a műemléki értékek védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti lelőhelyek feltárásának részletes szabályairól szóló rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) meghatározottak szerint kell lefolytatni. (2) A régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításának előkészítése során értesíteni kell a) az érintett ingatlannal rendelkezni jogosultat; b) a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét;

készítette:

látta:

jóváhagyta:





c) a (2) bekezdésben meghatározott módon a tervezett műemléki környezet és régészeti védőövezet területén fekvő ingatlan tulajdonosát. (3) A védelem alá vonni tervezett műemléki jelentőségű területen és történeti táj területén álló ingatlanok tulajdonosait a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításáról az örökségvédelmi központ megkeresésére az érintett ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat a helyben szokásos módon (hirdetmény útján) értesíti. (4) Az (1) bekezdés szerinti értesítés közlése, illetve a (2) bekezdés szerinti megkeresés iránt a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításától számított tizenöt napon belül kell intézkedni. 17. § (1) A műemléki érték védetté nyilvánításáról szóló rendeletben az a telek jelölhető ki műemléki környezetnek a) amely a műemléki érték telkével közvetlenül határos; b) amelyen az esetleges építési vagy más tevékenységek a műemléki érték állagát közvetlenül befolyásolhatják; vagy c) amelyen a műemléki érték megjelenését, értékeinek érvényesülését közvetlenül befolyásoló építmény áll. (2) Az (1) bekezdés szerinti kijelölése hiányában – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – műemléki környezet nem jön létre. (3) A 2013. január 1. előtt védetté nyilvánított műemlékkel vagy műemléki jelentőségű területtel közvetlenül határos telkek, a közterületrészek és a közterületrészekkel határos ingatlanok, valamint a védetté nyilvánításról szóló rendeletben ettől eltérően kijelölt ingatlanok műemléki környezetnek minősülnek. 11. A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek ellenőrzése 18. § (1) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak évenként legalább egy alkalommal helyszíni ellenőrzést kell lefolytatnia. (2) A helyszíni ellenőrzés során jegyzőkönyvben és fotódokumentációval rögzíteni kell a védetté nyilvánított régészeti lelőhely állapotát. A jegyzőkönyvet és a fotódokumentációt meg kell küldeni az örökségvédelmi központnak.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





V. Fejezet A RÉGÉSZETI FELTÁRÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 19. § (1) E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni a Kötv.-ben meghatározott régészeti feltárásokra. A Kötv.-ben meghatározott nagyberuházásokkal, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósításával kapcsolatos régészeti feltárásokra e fejezet rendelkezéseit a VI. fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) E fejezet alkalmazásában tervásatás: a tudományos terv szerinti régészeti feltárás. 12. A régészeti feltárás végzésére jogosult szervek 20. § (1) Megelőző feltárást és mentő feltárást – a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel – kizárólag a feltárás helye szerinti megyében, illetve a fővárosban székhellyel rendelkező megyei hatókörű városi múzeum – Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum – (a továbbiakban együtt: illetékes megyei hatókörű városi múzeum) végezhet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a) a több megyére kiterjedő megelőző feltárás elvégzésére a Magyar Nemzeti Múzeum jogosult azzal, hogy a feltárás végrehajtásába az illetékes megyei hatókörű városi múzeumokat bevonja. b) amennyiben az illetékes megyei hatókörű városi múzeum kapacitáshiány miatt nem tudja végrehajtani a megelőző feltárást, a feltárásba a Magyar Nemzeti Múzeumot bevonja. c) a Kötv. 22. § (5) bekezdése szerinti esetben a megelőző feltárás elvégzésére a Magyar Nemzeti Múzeumot kell kijelölni. (3) Tervásatást a Magyar Nemzeti Múzeum, az illetékes megyei hatókörű városi múzeum, a területi múzeum, a régészeti tanszékkel rendelkező egyetem, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete végezhet. 13. Az engedély nélkül végezhető feltárási tevékenységek 21. § (1) Feltárási engedély nélkül végezhető – a fémkereső műszer használatának kivételével – a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-felderítés, a régészeti megfigyelés és a terepbejárás.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





(2) Az (1) bekezdésben megjelölt tevékenységet – annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal – be kell jelenteni a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak a 4. mellékletben meghatározott tartalommal és mellékletekkel ellátott formanyomtatvány alkalmazásával. (3) A bejelentés alapján végzett régészeti feltárásra egyebekben megfelelően alkalmazni kell a Rendelet szabályait. 14. A megelőző feltárás és a tervásatás engedélyezésének közös szabályai 22. § (1) A régészeti feltárás engedélyezése iránti kérelmet az 5. mellékletben meghatározott adattartalommal és mellékletekkel ellátott formanyomtatványon kell előterjeszteni. (2) A régészeti feltárás engedélyezése iránti kérelemben fel kell tüntetni vagy ahhoz mellékelni kell a) a feltárni tervezett régészeti lelőhely nyilvántartási számát, az érintett telkek azonosítására alkalmas és a terület helyszínét, pontos kiterjedését, továbbá a feltárandó terület nagyságát egyértelműen, valamint értelmezhető léptékben ábrázoló helyszínrajzot; b) tervásatás esetén részletes kutatási programot, amely kitér az ismert és várható, a helyszínen megőrzendő régészeti emlék kezelésére; c) tervásatás esetén – amennyiben nem azonos a feltárást végző szervvel – a leletanyagot befogadó intézmény nyilatkozatát a 6. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatvány alkalmazásával; d) tervásatás esetén a feltárás által érintett ingatlannal rendelkezni jogosult – az ingatlan régészeti célú igénybevételére vonatkozó – hozzájáruló nyilatkozatát; e) a különleges munkavégzési körülmények esetén követendő eljárásra vonatkozó leírást és indoklást; f) amennyiben rendelkezésre áll, az Ásatási Bizottság véleményét; g) a régészeti feltárás keretében tervezett tevékenységek tételes költségkalkulációját a 30. § (1) bekezdése szerinti bontásban. (3) Amennyiben az Ásatási Bizottság véleményét a kérelmező nem nyújtotta be a kérelem mellékleteként, a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal az eljárás során megkeresi az Ásatási Bizottságot a régészeti feltárás véleményezése iránt. (4) Az Ásatási Bizottság véleménye a feltárás engedélyezése iránti eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott bizonyítási eszköznek minősül. 23. § A Kormány az örökségvédelmi hatóságnak a tervásatás engedélyezésére irányuló eljárásában,

készítette:

látta:

jóváhagyta:





a) ha a tervásatás termőföldön valósul meg – abban a kérdésben, hogy a kérelem szerinti tevékenység a termőföld védelméről szóló törvény szerinti talajvédelmi kötelezettségeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, valamint, b) ha a tervásatást országos jelentőségű védett természeti területnek vagy barlangnak nem minősülő ba) külterületen, bb) természeti területen, bc) egyedi tájértéket magába foglaló területen, vagy bd) Natura 2000 területen végzik – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e –, első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki. 24. § (1) A feltárási engedély tartalmazza a) az engedély jogosultjának (a továbbiakban: feltárást végző szerv) nevét és székhelyét, b) amennyiben más, feltárásra jogosult szerv bevonására kerül sor, annak nevét és székhelyét, c) a feltárás vezetőjének nevét, d) a terület azonosításra alkalmas megjelölését, a feltárás pontos helyét, az érintett régészeti lelőhely nyilvántartási számát, e) a feltárás módszereit és a feltárás várható időtartamát, f) amennyiben nem azonos a feltárást végző szervvel, a leletanyagot befogadó intézmény nevét és székhelyét, g) a feltárásra vonatkozó jogszabályi követelményekre való hivatkozást és szakmai feltételeket. (2) Az engedély – a 39. § (3) bekezdése szerinti kivétellel – a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éves időtartamban jogosít feltárás végzésére. (3) A járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal a jogerős engedélyt megküldi az örökségvédelmi központnak és az Ásatási Bizottságnak. (4) Az (1) bekezdés c) és e) pontja alapján az engedélyben meghatározottaktól eltérni csak az örökségvédelmi hatóság módosított engedélyével lehet. (5) A feltárást végző szerv a feltárás vezetője útján köteles a feltárás megkezdését a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak a 7. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatvány alkalmazásával bejelenteni, és tervásatás esetén erről – amennyiben a feltárást egyéb feltárási jogosultsággal rendelkező szerv végzi – az illetékes megyei hatókörű városi múzeumot értesíteni. készítette:

látta:

jóváhagyta:





25. § (1) A régészeti feltárás engedélyezése iránti kérelmet el kell utasítani, ha a tervezett régészeti feltárás jogszabályban foglalt, illetve szakmai feltételei nem biztosítottak. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szakmai feltételnek minősül a feltárás pénzügyi és személyi hátterének feladatarányos biztosítása, valamint időbeli végrehajthatósága. (3) A régészeti feltárásra vonatkozó jogszabályi vagy a feltárási engedélyben foglalt előírások megszegése esetén az örökségvédelmi hatóság a) a feltárást leállítja, vagy b) örökségvédelmi bírság kiszabása mellett a feltárási engedélyt visszavonja. 15. A régészeti leletek és emlékek elhelyezése, megőrzése 26. § (1) A régészeti feltárás keretében előkerült régészeti leletek ideiglenes elhelyezéséről (őrzéséről, állagmegóvásáról) – azok végleges elhelyezéséig – tervásatás esetén a feltárást végző szerv, megelőző feltárás esetén a beruházó a feltárást végző szerv útján köteles gondoskodni. (2) A régészeti feltárás keretében előkerült régészeti leletet véglegesen a) megelőző feltárás esetén az illetékes megyei hatókörű városi múzeumban, b) tervásatás esetén régészeti gyűjtőkörrel rendelkező, gyűjtőterületében érintett múzeumban kell véglegesen elhelyezni. (3) Amennyiben a feltárás során eredeti összefüggéseiben megmaradt régészeti emlék kerül elő, erről a feltárást végző szerv nyolc napon belül írásban bejelentést tesz a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalnak, valamint megelőző feltárás esetén értesíti a beruházót. (4) A (3) bekezdés szerint bejelentett régészeti emlék kezeléséről, helyszíni megtartásáról és a szükséges állagmegőrző intézkedésekről a bejelentés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal helyszíni szemle alapján dönt. (5) Ha a régészeti emlék megelőző feltárás során került elő, és az örökségvédelmi hatóság határozata alapján azt a helyszínen kell megőrizni, a beruházás során a műszaki tervezésnek, illetve kivitelezésnek tekintettel kell lennie az emlék megőrzésére. Ebben az esetben a feltárást végző szerv köteles a feltárás terepi munkáinak befejezését követő harminc napon belül a régészeti emlékről adatot szolgáltatni a beruházónak. Az adatszolgáltatás részeként rajzi dokumentáción egyértelműen fel kell tüntetni a bontható és a helyszínen – eredeti helyükön – megőrzendő régészeti emlékeket.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





16. A régészeti lelőhelyek elkerülésére vonatkozó szabályok 27. § (1) A földmunkával járó beruházásokkal el kell kerülni a) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott beépítésre nem szánt területen fekvő védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet, b) a tájképi jelentőségű lelőhelyet (földvár, halomsír, kunhalom, vár, erődítmény, tell-település). c) az eredeti összefüggéseiben megmaradt, helyben és fizikai állapotromlás nélkül megőrzendő régészeti emléket. (2) Amennyiben a beruházás előkészítése során előzetes régészeti dokumentáció készül, abban ki kell térni arra, hogy a beruházással érintett területen található-e az (1) bekezdésben meghatározott régészeti lelőhely. (3) Amennyiben a beruházás az (1) bekezdésben meghatározott régészeti lelőhelyet érint, a beruházás engedélyezésére irányuló eljárásban szakhatóságként közreműködő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal állásfoglalásában köteles pontosan körülhatárolni azt a területet, amelyen az (1) bekezdésben meghatározott régészeti lelőhely, illetve lelőhely-rész található. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott régészeti lelőhelynek a (3) bekezdés alapján körülhatárolt területén a régészeti lelőhely állapotromlásával járó tevékenység nem végezhető. 17. Az előzetes régészeti dokumentáció 28.§ (1) Előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni a Kötv.-ben meghatározott eseteken túl a) a régészeti lelőhelyen megvalósítandó, 1 hektár területet meghaladó tereprendezés engedélyezésére irányuló eljárás esetén; b) olyan beruházás esetén, amelynek engedélyezés alá vont területe legalább 1 hektár kiterjedésű, vagy a tervezett építmény szintterülete legalább 500 m2, b) bányatelek megállapítása, módosítása, bányarekultiváció esetén, c) a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló törvény hatálya alá tartozó nagyberuházáshoz létesített célkitermelőhely létesítése esetén. (2) Az előzetes régészeti dokumentációt a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a Magyar Nemzeti Múzeum készíti el oly módon, hogy az illetékes megyei hatókörű városi múzeumot a teljesítésbe bevonja. (3) Az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésének költségét a beruházó viseli, kivéve, ha azt a Kötv. 20/A. § (3) bekezdése alapján a központi költségvetés fedezi.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





18. A megelőző feltárás módszereinek meghatározása 29. § (1) A régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén végzendő megelőző feltárás esetében az örökségvédelmi hatóság a megelőző feltárás módszereinek meghatározása során a) a régészeti lelőhely, lelőhelyrész ismert és várható horizontális és vertikális kiterjedése; b) a régészeti lelőhely jellege, ezen belül ba) történeti jelentősége, bb) védettségi fokozata, bc) állapota, bolygatottságának mértéke, bd) régészeti leletek és emlékek jellege, különösen az ismert vagy várható épített örökségi elemek előfordulása, be) a régészeti lelőhelyen belül a régészeti leletek és emlékek elhelyezkedésének sűrűsége, fedettsége, intenzitása, rétegzettsége, bf) kutatottsága, feltártsága; c) a tervezett tevékenység jellege és mértéke, a régészeti örökség elemeire gyakorolt hatása alapján dönt. (2) Régészeti megfigyelést kell előírni, ha az (1) bekezdésben meghatározott szempontok alapján a tervezett tevékenység nem vagy csak csekély mértékben érinti a régészeti lelőhelyet és a régészeti örökségi elemeket. Amennyiben a régészeti megfigyelés során olyan új, az (1) bekezdésben meghatározott körülmények merülnek fel, amelyek a (4) bekezdés alkalmazását indokolják, teljes felületű feltárást kell végezni. (3) Próbafeltárást lehet előírni, a) ha a régészeti lelőhely jellege, intenzitása, térbeli kiterjedése vagy rétegsora nem ismert, b) tömbkiemeléssel nem járó alapozási technikával tervezett beruházás esetén, ha az (1) bekezdésben meghatározott szempontok alapján a beruházással érintett lelőhely vagy lelőhelyrész nem minősül hazánk múltjának nagy jelentőségű, egyedi vagy pótolhatatlan forrásának. (4) Teljes felületű feltárást lehet előírni a) azon a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen, amelyet a beruházással nem kell elkerülni, b) történeti városmag területén, c) azon a lelőhelyrészen, amelyen eredeti összefüggéseiben megmaradt, helyben és fizikai állapotromlás nélkül megőrzendő régészeti emlék előkerülése várható, d) abban az esetben, ha a feltárás a tudományos ismereteket várhatóan érdemben vagy új információkkal gyarapítja. (5) A próbafeltárást a régészeti rétegsor aljáig, a teljes felületű feltárást a földmunkával érintett mélységig jelentkező régészeti leletek és emlékek egésze tekintetében kell elvégezni.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





19. A megelőző feltárás általános szabályai 30. § (1) Megelőző feltárás esetén régészeti szolgáltatási tevékenységnek minősülnek az alábbi régészeti szaktevékenységek: a) feltárásvezetés, beleértve a feltárás vezetőjének a Rendeletben meghatározott feladatait; b) régésztechnikusi feladatellátás, c) régészeti bontómunka, d) geodézia és térinformatika, e) leletek elsődleges nyilvántartásba vétele, f) régészeti leletek múzeumba történő befogadása (elsődleges leletkonzerválás, elsődleges leletfeldolgozás és ideiglenes leletelhelyezés). (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységeket a Rendeletben meghatározott feltárási dokumentáció benyújtásáig el kell végezni, kivéve a beruházó és a feltárást végző szerv ettől eltérő megállapodása esetén. (3) A régészeti feltáráshoz kapcsolódó kézi és gépi földmunka (a továbbiakban együtt: földmunka) elvégeztetéséről, valamint a régészeti feltárás munkafeltételeinek biztosításáról a beruházó köteles gondoskodni. A földmunkát régészeti megfigyelés mellett, a feltárás vezetőjének irányításával kell végezni. (4) A régészeti bontómunka részét képező tevékenységek nem minősülnek kézi földmunkának. 31. § (1) Megelőző feltárás végzésére vonatkozó szerződésre irányuló, a feltárásra jogosult szerv által készített ajánlattételnek tartalmaznia kell a 30. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi régészeti szolgáltatási tevékenység költségtételeit. (2) Az (1) bekezdés szerinti ajánlattétel elkészítéséhez a beruházó köteles a feltárásra jogosult szerv rendelkezésére bocsátani a) az érintett területek azonosításra és területszámításra alkalmas adatait, b) a beruházás helyszínrajzát, a meglévő és tervezett közművek nyomvonalát, c) a beruházás alapozási terveit, d) a földfelszín alatti munkák műszaki leírását, e) tereprendezésre vonatkozó adatokat, f) a kivitelezés megkezdésének tervezett időpontját; g) nyilatkozatot arról, hogy a beruházás nagyberuházásnak minősül-e, h) nagyberuházás esetén nyilatkozatot a beruházás teljes bekerülési költségének összegéről, i) a beruházás építési engedélyét, amennyiben rendelkezésre áll. (3) A megelőző régészeti feltárásra irányuló szerződésnek tartalmaznia kell készítette:

látta:

jóváhagyta:





a) a feltárás pontos helyét az azonosításra alkalmas adataival és térképi megjelölésével, a régészeti lelőhely nyilvántartási számát; b) a feltárás tárgyát és a hatóság által előírt módszereit, c) a feltárás vezetőjének nevét, beosztását, munkahelyét, d) a régészeti feltárás költségei folyósításának módját és ütemezését, a végleges elszámolás módját és határidejét, e) a feltárás időtartamát, befejezésének időpontját, valamint f) a különleges munkavégzési körülmények esetére vonatkozó rendelkezéseket, g) a régészeti feltáráshoz kapcsolódó földmunkával kapcsolatos rendelkezéseket. 32. § A megelőző feltárás iránti kérelemhez – a 22. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl – mellékelni kell a) a megelőző feltárás elvégzésére jogosult szerv és a beruházó között létrejött, a megelőző feltárás elvégzésére vonatkozó szerződést, valamint b) az előzetes régészeti dokumentációt, amennyiben annak elkészítése az adott esetben kötelező, vagy amennyiben egyébként készült.

VI. Fejezet A NAGYBERUHÁZÁS ESETÉN FOLYTATOTT RÉGÉSZETI FELTÁRÁSRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ SZABÁLYOK 33. § (1) A Kötv.-ben meghatározott nagyberuházásokkal, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósításával (a továbbiakban együtt: nagyberuházás) kapcsolatos régészeti feltárásra az V. fejezet szabályait a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló törvény hatálya alá tartozó nagyberuházáshoz létesített célkitermelőhely vonatkozásában a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti feltárásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók. (3) A nagyberuházásokkal összefüggő régészeti feltárásokat és azok finanszírozását a Kötv. 23/C.23/E. §-aiban meghatározott idő- és költségkorlátra vonatkozó rendelkezések megtartásával kell megtervezni és végrehajtani. (4) A nagyberuházások esetén folytatott régészeti feltárással összefüggő rendelkezések alkalmazásában a beruházás teljes bekerülés költsége a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47-51. §-aiban meghatározott tételek összege.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





20. A nagyberuházás esetén végzett próbafeltárás 34. § (1) A nagyberuházás egészére egyetlen előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. (2) Nagyberuházás esetén az előzetes régészeti dokumentációt próbafeltárás alkalmazásával kell készíteni, kivéve, ha a) a próbafeltárás építmény, térburkolat, közművezeték, távvezeték, vízzel fedettség vagy természetvédelmi oltalom miatt részben sem lehetséges, vagy b) az érintett ingatlannal a beruházó nem jogosult rendelkezni, és az ingatlannal rendelkezni jogosult nem járul hozzá a próbafeltárás elvégzéséhez. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben a próbafeltárást az előzetes régészeti dokumentáció elkészítését, valamint a próbafeltárást akadályozó körülmény megszűnését követően kell elvégezni. (4) Az előzetes régészeti dokumentációt a földmunkával járó tevékenység engedélyezésére irányuló azon első hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemhez kell mellékelni, amelyben a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal eljár vagy szakhatóságként részt vesz. 35. § (1) Az előzetes régészeti dokumentáció készítése érdekében végzett próbafeltárás bejelentéshez mellékelni kell: a) a próbafeltárásra vonatkozó szerződést, b) a beruházó arra vonatkozó nyilatkozatát és annak igazolását, hogy a beruházás nagyberuházásnak minősül, c) a beruházás teljes bekerülési költségének összegéről szóló nyilatkozatot. (2) A próbafeltárás a bejelentés megtételét követően kezdhető meg, ha jogszabály alapján egyéb engedélyre nincs szükség. (3) Az örökségvédelmi hatóság a bejelentéssel összefüggésben a következő szempontokat vizsgálja: a) a bejelentő jogosult-e előzetes régészeti dokumentációt készíteni; b) biztosítottak-e a próbafeltárás Kötv.-ben és e rendeletben foglalt, illetve szakmai feltételei; c) a beruházás a Kötv. szerinti nagyberuházásnak minősül-e. (4) Ha az örökségvédelmi hatóság a (3) bekezdés szerinti vizsgálat alapján az előírt feltételek bármelyikének hiányát állapítja meg, a próbafeltárás folytatását megtiltja, egyébként a bejelentést tudomásul veszi.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





36. § (1) A feltárást végző szerv – ha a beruházó az előzetes régészeti dokumentáció addig elkészült tartalma alapján a beruházás tervezett megvalósítása mellett dönt – az előzetes régészeti dokumentáció záródokumentumaként elkészíti Kötv.-ben meghatározott szakmai javaslatot is tartalmazó feltárási projekttervet a Kötv. 23/E. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott költségkorlátra, valamint a régészeti megfigyelés eredményeként felmerülő megelőző feltárás eshetőségére is figyelemmel. (2) A projektterv készítése során az elfedés alkalmazása tekintetében figyelembe venni, hogy amennyiben a kivitelezés során eltávolítandó talajréteg alsó síkja és a régészeti emlékek jelentkezésének felső síkja között a régészeti lelőhely, lelőhelyrész vagy régészeti emlék megóvását biztosító magasságú és konzisztenciájú intakt földréteg a) marad, elfedést nem kell alkalmazni, b) nem marad, és a beruházó nyilatkozata alapján a megelőző feltárásra nem kerülő régészeti lelőhely, lelőhelyrész vagy régészeti emlék megóvását biztosító intézkedések a beruházás műszaki tervének megvalósítását nem akadályozzák, elfedést kell alkalmazni, c) nem marad, és a beruházó nyilatkozata alapján a megelőző feltárásra nem kerülő régészeti lelőhely, lelőhelyrész vagy régészeti emlék megóvását biztosító intézkedések a beruházás műszaki tervének megvalósítását akadályozzák, elfedés nem alkalmazható. Ebben az esetben a megelőző feltárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) A projekttervet a feltárást végző szerv a beruházó részére megküldi. A beruházó a projekttervet – a Kötv. 23/C. § (2) bekezdésére meghatározott határidő figyelembevételével – véleményezheti, módosítását, kiegészítését javasolhatja. 21. A további régészeti feladatellátás meghatározása és engedélyezése 37. § (1) Amennyiben az előzetes régészeti dokumentáció alapján a feltárást végző szerv megállapítja a Kötv. 23/E. § (2) bekezdésében meghatározott körülmények fennállását, a beruházóval – a megelőző feltárás iránti kérelem tartalmára és mellékleteire vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával – benyújtja a Kötv. 23/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kérelmet, továbbá a beruházás tanulmányterve, engedélyezési terve, ajánlati (tender) terve vagy kiviteli terve alapján kezdeményezi a Kötv. 23/E. § (1) bekezdésében meghatározott összeg magasabb értékben történő megállapítására irányuló előterjesztés benyújtását, kivéve, ha a beruházó önként vállalja a Kötv. 23/E. § (1) bekezdésében meghatározottnál magasabb összeg megfizetését. (2) Ha a Kötv. 23/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárás során az örökségvédelmi hatóság megállapítja, hogy a további régészeti feladatellátásra a Kötv. 23/E. § (1) bekezdésében meghatározott összeg elegendő fedezetet nyújt, a feltárási projekttervtől eltérően meghatározza a további régészeti feladatellátást, és az esetlegesen ennek részét képező teljes felületű feltárást az arra vonatkozó ren-

készítette:

látta:

jóváhagyta:





delkezések megfelelő alkalmazásával engedélyezi. Az örökségvédelmi hatóság a döntésében meghatározza különösen a) a megelőző feltárás során feltárandó régészeti lelőhelyeket vagy lelőhelyrészeket, valamint az alkalmazandó feltárási módszereket; b) azokat a régészeti lelőhelyeket, lelőhelyrészeket, amelyek feltárása a Kötv. 23/D. § (1) bekezdésében és 23/E. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezésekre tekintettel nem lehetséges, és ezért a kivitelezés előtt azok elfedése indokolt; c) azokat a régészeti lelőhelyeket, lelőhelyrészeket, ahol sem elfedést, sem feltárást nem kell alkalmazni. (3) Ha a Kötv. 23/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárás során az örökségvédelmi hatóság megállapítja, hogy a további régészeti feladatellátásra a Kötv. 23/E. § (1) bekezdésében meghatározott összeg nem nyújt elegendő fedezetet, - az Ásatási Bizottság véleményét kikérve - javaslatot tesz a miniszter részére a Kormány döntésének kezdeményezésére, és felfüggeszti az eljárását. (4) A (2) pontban meghatározott esetben a Kormány döntését követően az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni. 22. A nagyberuházás esetén folytatott megelőző feltárás és elfedés 38. § (1) A beruházó és a feltárást végző szerv a megelőző feltárásra vonatkozó szerződést a feltárási projektterv adataira figyelemmel köti meg. (2) Amennyiben a projektterv elfedést tartalmaz, a feltárásra irányuló szerződésnek tartalmaznia kell az elfedésre vonatkozó rendelkezéseket is. (3) A szerződésben a feltárásra, illetve elfedésre, valamint a hatósági eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtására meghatározott határidők késedelmes teljesítése esetére a feltárást végző szervet terhelő kötbért kell kikötni. A kötbér mértéke – ha a felek magasabb összegben nem állapodnak meg – a Kötv. 23/E. §-a szerint megállapított költség után, ennek a késedelem időtartamára számított napi egy százaléka, legfeljebb azonban húsz százalék. (4) A kivitelezés során a földmunkákkal érintett, és egyéb feltárási módszerekkel fel nem tárt területen régészeti megfigyelést kell biztosítani. 39. § (1) A nagyberuházás esetén folytatott megelőző feltárás engedélyezése iránti kérelemhez – a 22. § (2) bekezdésében és a 32. §-ban meghatározottakon túl – mellékelni kell mind a Kötv. 23/C. § (2) bekezdés a) pontja, mind a Kötv. 23/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárás esetén

készítette:

látta:

jóváhagyta:





a) a beruházó arra vonatkozó nyilatkozatát és annak igazolását, hogy a beruházás nagyberuházásnak minősül, b) a beruházás teljes bekerülési költségének összegéről szóló nyilatkozatot. (2) Nagyberuházás esetén a megelőző feltárás engedélyezésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 15 nap. (3) A feltárási engedély 24. § (2) bekezdésében meghatározott hatálya kérelemre egy évvel meghosszabbítható. 40. § (1) A régészeti feltárást a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal, valamint a nagyberuházás engedélyezésére hatáskörrel rendelkező hatóság ellenőrzi. Ennek keretében a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal ellenőrzi különösen a Rendelet szerinti feltárási naplóban rögzített régészeti feltárásra alkalmas és arra alkalmatlan napokat, a feltárásra alkalmatlanság indokoltságát, és eldönti az ezzel kapcsolatos vitás kérdéseket. (2) A régészeti feltárást követő területátadás során felvett állapotrögzítő jegyzőkönyv tartalmazza: a) a régészeti lelőhely feltárt részének méretét és elhelyezkedését, b) a régészeti lelőhely ismert, de fel nem tárt, elfedett részének méretét és elhelyezkedését, c) a feltárást végző szerv nyilatkozatát a régészeti lelőhely állapotáról és az alkalmazott elfedési technológiáról, valamint d) az a) és b) pontban meghatározottak ábrázolását Egységes Országos Vetületi Rendszerben készült digitális térképen. (3) Az állapotrögzítő jegyzőkönyv a Rendelet szerinti feltárási dokumentáció részét képezi. 41. § A miniszter a Magyar Nemzeti Múzeummal és az egyéb feltárási jogosultsággal rendelkező szervekkel egyeztetve megállapítja, a honlapján nyilvánosságra hozza, és minden év március 15-ig aktualizálja a nagyberuházáshoz kapcsolódó feltárás idő- és költségkorlátjára tekintettel a próbafeltárás és a megelőző feltárás tervezési szempontjait, a régészeti feladatellátásra vonatkozó szakmai javaslat kidolgozásának szempontjait, továbbá az elfedés szakmai feltételeit és szakmai szabályait, költségkalkulációjának szempontjait.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





VII. Fejezet AZ ÖRÖKSÉGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS NEM HATÓSÁGI FELADATOK ELLÁTÁSA 42. § (1) Az örökségvédelmi hatóság nem hatósági örökségvédelmi feladatai különösen: a) a régészeti lelőhelyek és műemlékek fenntartható, integrált szemléletű, a védelmet és fejlesztést összehangoló használatának – hatósági szolgáltatás keretében történő – elősegítése, b) az örökségvédelem érdekeit érintő helyi szintű szakmai és társadalmi együttműködés elősegítése. (2) A miniszter – nem hatósági – örökségvédelmi feladatai különösen: a) a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével összefüggő feladatokat ellátó szervek e tevékenységének szakmai irányítása, b) az (1) bekezdésben meghatározott feladatok szakmai irányítása, koordinációja, c) a régészeti lelőhelyek és műemlékek fenntartását, fejlesztését segítő örökségvédelmi pályázati lehetőségek, projektek kezdeményezése, szakmai támogatása, és az előkészítésükben, kidolgozásukban, értékelésükben és végrehajtásukban való közreműködés, d) az örökségvédelem érdekeit érintő területi és országos szintű szakmai és társadalmi együttműködés elősegítése e) örökségvédelmi tárgyú képzések kezdeményezése, tematikájának meghatározása, közreműködés ezek szervezésében. 43. § (1) Az örökségvédelmi központ ellátja a) régészeti lelőhelyek, a műemlékek és a műemléki területek védetté nyilvánításának előkészítésével kapcsolatos, a Kötv. 14., és 29. §-ában meghatározott feladatokat; b) a Kötv. 71. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartásokkal kapcsolatos feladatokat; c) az építéstörténeti kutatási dokumentáció véleményezését; d) a Kötv.-ben meghatározott tudományos feladatokat, ennek keretében különösen: da) végzi az ország műemléki értékeinek feltárását, dokumentálását és inventarizálását, a műemléki értékekre vonatkozó dokumentumok gyűjtését, közreműködik a régészeti örökség felkutatásában és inventarizálásában, db) gondoskodik az örökségi értékekkel összefüggő tudományos adatbázis létrehozásáról, fenntartásáról, a tudományos eredmények hozzáférhetővé tételéről, dc) végzi a műemlékállomány revízióját és tudományos kutatását, a kutatási eredmények feldolgozását és publikálását, dd) kutatás-módszertani céllal kezdeményezi és irányítja a műemlékek kutatását, de) a miniszter koordinációja mellett örökségvédelemmel kapcsolatos metodikai kutatásokat végez és végeztet, szakmai metodikai irányelveket dolgoz ki és tesz közzé,

készítette:

látta:

jóváhagyta:





df) részt vesz a műemlékekhez kötődő szakrestaurálások előkészítésében és közreműködik a kivitelezés folyamatában, dg) együttműködik az örökségvédelmi érdekű kutatási programokban. e) jogszabályban meghatározott esetekben szakvélemények készítését; f) a miniszter által meghatározott egyéb feladatokat. (2) Az örökségvédelmi központ az 5. § (6) bekezdésben meghatározott szakvéleményt, valamint az építéstörténeti kutatási dokumentáció véleményezését az arra irányuló megkereséstől számított 15 napon belül készíti el. A szakvéleményért és a véleményezésért díjat nem kell fizetni. 23. A Kötv.-ben meghatározott előzetes nyilatkozat szabályai 44. § (1) Az előzetes nyilatkozat iránti kérelemhez csatolni kell a) a tervezett tevékenység leírását, b) a tevékenységgel érintett régészeti lelőhely vagy műemlék azonosításra alkalmas megjelölését. (2) Az előzetes nyilatkozatban kizárólag a kérelemben foglaltakról lehet nyilatkozni a benyújtott adatok alapján. (3) Az előzetes nyilatkozat nem minősül a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott hatósági döntésnek. (4) Az előzetes nyilatkozat alapján hatósági engedélyhez kötött tevékenység nem folytatható.

VIII. Fejezet VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 45. § (1) Ahol más jogszabály építéstörténeti kutatási dokumentációt említ, azon a 2. mellékletben meghatározott tartalmú dokumentációt kell érteni. (2) Építéstörténeti kutatási dokumentációt a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos területeken végzett szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról szóló Korm. rendelet szerint műemléki szakterületen szakértői tevékenység végzésére jogosult készíthet.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





46. § (1) A miniszter szakértő testületként működteti az Ásatási Bizottságot, amely a régészeti örökséggel kapcsolatos hatósági, illetve egyéb szakmai döntések előkészítésében segíti a miniszter, valamint az örökségvédelmi hatóság munkáját. (2) Az Ásatási Bizottság a régészeti feltárás engedélyezésére irányuló kérelmet és mellékleteit az eljárást megelőzően a feltárásra jogosult szerv megkeresésére, ennek hiányában az eljárás során az örökségvédelmi hatóság megkeresésére szakmai szempontból véleményezi. A véleményezésért díjat nem kell fizetni. (3) A véleményezés határideje a régészeti feltárási engedély iránti kérelem és mellékletei hiánytalan rendelkezésre bocsátásától számított tizenöt nap, nagyberuházás esetén öt nap, amely a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal ügyintézési határidejébe beleszámít. (4) Az örökségvédelmi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott eseteken kívül is jogosult az Ásatási Bizottság véleményének kikérésére. (5) Az Ásatási Bizottság kilenc tagját a kimagasló szakmai tapasztalattal rendelkező régész szakemberek közül két évre a miniszter kéri fel. Az Ásatási Bizottságnak kormánytisztviselő nem lehet tagja. Az Ásatási Bizottság munkájában való részvétel tiszteletdíjjal jár. (6) Az Ásatási Bizottság működésére vonatkozó további szabályokat a miniszter utasításban állapítja meg. 47. § „A” változat (1) Az örökségvédelmi központi szerv a Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (a továbbiakban: VÁTI). (2) A VÁTI mint örökségvédelmi központi szerv e rendeletben és más jogszabályban meghatározott azon feladatai tekintetében, amelyek e rendelet hatálybalépését megelőzően a kulturális örökségvédelmi hatóságok kijelöléséről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 266/ 2012. (IX. 18. ) Korm. rendelet alapján a Budapest Főváros Kormányhivatala műemlékvédelmi és régészeti örökségvédelmi szakigazgatási szerve (a továbbiakban: Iroda) feladatkörébe tartoztak, az Iroda jogutódjának minősül. A jogutódlás e rendelet hatálybalépésének időpontjában következik be. „B” változat (1) Az örökségvédelmi központi szerv az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ. (2) Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ mint örökségvédelmi központi szerv e rendeletben és más jogszabályban meghatározott azon feladatai tekintetében, amelyek e rendelet készítette:

látta:

jóváhagyta:





hatálybalépését megelőzően a kulturális örökségvédelmi hatóságok kijelöléséről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 266/ 2012. (IX. 18. ) Korm. rendelet alapján a Budapest Főváros Kormányhivatala műemlékvédelmi és régészeti örökségvédelmi szakigazgatási szerve (a továbbiakban: Iroda) feladatkörébe tartoztak, az Iroda jogutódjának minősül. A jogutódlás e rendelet hatálybalépésének időpontjában következik be. 48. § (1) Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba, és rendelkezéseit a hatálybalépését követően a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint b) megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. (2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. 49. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 2. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: [2. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti egységeként működő ágazati szakigazgatási szervek (a továbbiakban: szakigazgatási szerv):] „2. építésügyi és örökségvédelmi hivatal az állami főépítészi feladatok, az építésügyi hatósági feladatok, az építésfelügyeleti hatósági feladatok, valamint a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos hatósági feladatok ellátására,” (2) Hatályát veszti a) a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 14. pontja; b) a kulturális örökségvédelmi hatóságok kijelöléséről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 266/ 2012. (IX. 18. ) Korm. rendelet; c) a nagyberuházásokkal összefüggő régészeti feltárások szabályairól szóló 257/2012. (IX. 14.) Korm. rendelet; d) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokról szóló 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet; e) a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet 1. 1. § c) pontja; 2. 2/A. § (1) bekezdése; 3. 3.-4. §-a; 4. 5. § (1)-(2) és (4)-(5) bekezdései; 5. 6. §-a; 6. 7. § a) pontja; 7. 11. §-a; készítette:

látta:

jóváhagyta:





8. 13.-18. §-ai; 9. 20. § (1) és (3) bekezdése; 10. 21. §-a; 11. 1-4. mellékletei.

Orbán Viktor miniszterelnök

készítette:

látta:

jóváhagyta:





1. melléklet a …/2012. (...) Korm. rendelethez A járási, budapesti kerületi kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatalok és illetékességi területük „A

B

C

Járási, fővárosi kerületi kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalának központja Pécs

Megye

1. Baranya 2.Bács-Kiskun

Kecskemét 3.Békés Békéscsaba 4. BorsodAbaúj-Zemplén Miskolc 5. Csongrád Szeged 6. Fejér 7. Győr-MosonSopron 8. Hajdú-Bihar 9. Heves 10. JászNagykunSzolnok 11. KomáromEsztergom 12. Nógrád 13. Pest 14. Somogy 15. SzabolcsSzatmár-Bereg 16. Tolna 17. Vas 18. Veszprém 19. Zala

Járási kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalának illetékességi területe örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

Székesfehérvár

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

Győr Debrecen Eger

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

Szolnok

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

Tatabánya Salgótarján Érd Kaposvár

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

Nyíregyháza Szekszárd Szombathely Veszprém Zalaegerszeg

örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye örökségvédelmi feladatok tekintetében: a megye

készítette:

látta:

jóváhagyta:





20. Budapest

I. kerület

örökségvédelmi feladatok tekintetében: I. kerület, II. kerület III. kerület XI. kerület XII. kerület XX. kerület XXI. kerület XXII. kerület XXIII. kerület

V. kerület

örökségvédelmi feladatok tekintetében: IV. kerület, V. kerület, VI. kerület VII. kerület VIII. kerület IX. kerület X. kerület XIII. kerület XIV. kerület XV. kerület XVI. kerület XVII. kerület XVIII. kerület XIX. kerület

készítette:

látta:

jóváhagyta:





2. melléklet a ..../2012. (...) Korm. rendelethez Az építéstörténeti kutatási dokumentáció kötelező tartalmi elemei Az építéstörténeti kutatási dokumentáció a műemlék egészére vagy az engedélyezési eljárás tárgyát képező tevékenységgel érintett részére vonatkozóan – értelemszerűen – az alábbiakat tartalmazza. 1. A vonatkozó szakirodalom jegyzetekkel kiegészített ismertetése: Az érintett műemlékkel, az azt befogadó környezettel, a műemlék típusával kapcsolatos legfontosabb publikációk áttekintése és ismertetése a műemléki bibliográfiák, művészet- és építészettörténeti szakirodalom, helytörténeti irodalom stb. alapján. 2. Forráskutatás (releváns írott források, térképek, tervek, fényképek, ábrázolások): A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, a Magyar Országos Levéltár és az adott témában releváns egyéb levél-, fotó- és tervtárak, helytörténeti- és szakmai gyűjtemények, szakmúzeumok (pl. Budapest Főváros Levéltára, megyei és szaklevéltárak, Zempléni Múzeum Képeslapgyűjteménye, stb.) anyagainak (iratok, tervrajzok, dokumentációk, térképek, fotók, képeslapok, inventáriumok, elszámolások, adásvételi szerződések, stb.) ismertetése és a forráskritika módszerével történő, szakmailag megfelelő értékelése. 3. Részletes épületleírás (külső és belső szakszerű leírás, kiterjedően az engedélyezendő tevékenységgel érintett alkotórészekre és tartozékokra), történeti kert vagy műemlék telkén lévő kert esetében a kertépítészeti alkotóelemek leírása. 4. Értékleltár: A műemlék tömeg- és térkapcsolatainak, homlokzatainak, a felszínen látható (roncsolásos beavatkozás nélkül dokumentálható) összes szerkezeti elemének, tartozékának, díszének, berendezési tárgyának, védett kert esetében kertépítészeti elemeinek, növényzetének, továbbá az elpusztult, vagy elbontott elemekre utaló nyomok tételes, leltárszerű leírása, datálása és fotódokumentációja; rejtett szerkezetekre (pl. gépészeti berendezések), takart díszítésekre, másodlagosan felhasznált elemekre utaló látható nyomok rögzítése; a megfigyelt jelenségek értékelése, építéstörténeti szempontú rendszerezése; az egyes elemek megőrzésére, kezelésére, további kutatására tett javaslat. 5. Felmérési dokumentáció M=1:50 léptékben, történeti kert vagy műemlék telkén lévő park esetében helyszínrajz, amelynek méretaránya 1000 m2-t meg nem haladó terület esetén 1:200. 6. Építéstörténet és telektörténet összefoglalása a korábbi állapotok változásainak (tömeg, homlokzatok, alaprajz, funkciók, belsőépítészet, berendezés) elemző leírásával, a források és a helyszíni megfigyelések alapján, védett kert esetében különös tekintettel a kiterjedés változásaira, a növényzet és kertépítészeti alkotóelemek változásaira. 7. Felhasznált irodalom és források (irodalom esetén bibliográfiai leírás, oldalhivatkozásokkal; gyűjteményekben őrzött források esetében átiratban vagy másolatban, ezek hiányában az őrzési hely pontos jelzete); 8. Felhasznált (releváns) források másolatai mellékletként; 9. a) Az épület rendeltetési egységei számának megváltoztatását, b) részleges bontást, c) homlokzatfelújítást vagy

készítette:

látta:

jóváhagyta:





d) belső vakolatok, burkolatok, festés teljes vagy részleges eltávolítását magában foglaló esetekben az építéstörténeti kutatási dokumentációnak az elvégzett (örökségvédelmi engedélyhez kötött) roncsolásos kutatás dokumentációját is tartalmaznia kell, kivéve, ha 1. a kutatandó épületrészt elbontandó épületrész, vagy a kivitelezés előtt megbonthatatlan szerkezet, burkolat takarja, vagy a kutatandó felület más okból hozzáférhetetlen a kivitelezés előtt; vagy 2. az építtető a kutatás elhalasztása mellett dönt, és az építtető kötelezettséget vállal arra, hogy a kutatást a kivitelezést megelőzően – vagy az 1. pont szerinti esetben a kivitelezés során – elvégezteti, továbbá a kutatás eredményei által szükségessé tett tervmódosítást az engedélyező hatóságnak benyújtja. 10. Javaslat szükséges további kutatásokra vagy kutatói megfigyelésre 11. Összefoglaló értékelést, helyreállítási javaslatot 12. Az örökségvédelmi központnak az 1-11. pont szerinti tartalmi elemekre vonatkozó véleményét.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





3. melléklet a ..../2012. (...) Korm. rendelethez Az örökségvédelmi hatóság hatósági és szakhatósági eljárásában vizsgálandó szempontok A. Régészeti lelőhelyet, illetve régészeti védőövezetet érintő eljárásokban I. A régészeti lelőhelyeket érintő, eljárásokban vizsgálandó szempontok: 1. A régészeti lelőhely, lelőhelyrész ismert és várható horizontális és vertikális kiterjedése az érintett ingatlan vagy ingatlanok területén. 2. A régészeti lelőhely jellege, ezen belül: 2.1. történeti jelentősége, 2.2. védettségi fokozata, 2.3. tájban való elhelyezkedése, tájképi megjelenése, 2.4. állapota, bolygatottságának mértéke, 2.5. régészeti jelenségek jellege, különösen az ismert vagy várható épített örökségi elemek megléte, 2.6. a régészeti lelőhelyen belül a régészeti jelenségek elhelyezkedésének sűrűsége, fedettsége, intenzitása, rétegzettsége, 2.7. kutatottsága, feltártsága. 3. A tervezett beavatkozás jellege és mértéke, ezek hatása a régészeti örökség elemeire, különösen: 3.1. nyomvonalas beruházás, beleértve ennek védősávját is, 3.2. sáv-, illetve pontalapozási technikákkal tervezett beruházás, 3.3. pinceszinti, vagy földfelszín alatti beépítés, 3.4. elfedés esetében. 4. A régészeti lelőhely elkerülése lehetőségének vizsgálata. II. Védetté vagy ideiglenesen védetté nyilvánított régészeti lelőhely esetében, az I. pontban felsorolt szempontokon túl vizsgálni kell, hogy a tervezett beavatkozás összhangban áll-e a védetté nyilvánítás szakmai érveken alapuló céljával, ezen belül biztosítható-e – a fenntartható használat elvét is figyelembe véve – a lelőhely hosszú távú megőrzése, valamint jövőbeni kutathatósága. III. A régészeti védőövezetet érintő eljárásokban: 1. A tervezett beavatkozás hatása a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyre – összhangban a védetté nyilvánítás céljával –, különös tekintettel arra, hogy a tervezett tevékenység, beruházás, építmény nem veszélyezteti-e a védetté nyilvánított lelőhely: 1.1. tájképi megjelenését, 1.2. megközelíthetőségét, 1.3. fenntartható használatát, hosszú távú megőrzésének lehetőségét, 1.4. esetleges bemutathatóságát, 1.5. rövid- és hosszú távú kutathatóságát. B. Műemléket, műemléki környezetet, műemléki jelentőségű területet, valamint történeti tájat érintő eljárásokban I. A műemléki környezetet érintő eljárásokban: készítette:

látta:

jóváhagyta:





1. A tervezett beavatkozás hatása az egyedileg védett műemlék történeti környezetbe ágyazott, illetve egyedi megjelenésére, értékei érvényesülésére, használatára, különösen a – nappali és éjszakai – látvány, a térbeli kapcsolatok és arányok tekintetében. 2. A tervezett beavatkozással kialakuló építmény, berendezés illeszkedése az egyedileg védett műemlék tömegalakításához, homlokzatképzéséhez, szín- és anyaghasználatához. 3. A tervezett rendeltetés méltó illeszkedése az egyedileg védett műemlék funkciójához, jellegéhez és környezetéhez. 4. A telekalakítással kapcsolatos örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalás során a történeti telektulajdonságokat (telekméret, telekforma, telekosztási struktúra, megközelítési lehetőség), az ingatlan kulturális örökségi elem elválaszthatatlan részeként kell tekintetbe venni, ezért a történeti telekstruktúra fennmaradását nem veszélyeztető telekalakításhoz adható hozzájárulás. II. A műemléki jelentőségű területet érintő eljárásokban: 1. A terület szerkezeti épségének hangsúlyos megőrzése a terület védetté nyilvánításának alapjául szolgáló településszerkezeti értékek, a történeti téralakítás, beépítési, illetve domborzati viszonyok védelme érdekében: 1.1. a hagyományos településszerkezet és telekszerkezet, tér- és utcaszerkezet megőrzése, illetve lehetőség szerinti visszaállítása, 1.2. a történetileg kialakult terepviszonyok, utcaszint, térszint lehetőség szerinti megtartása, illetve visszaállítása, 1.3. a történetileg kialakult utcai térfalak megőrzése, illetve lehetőség szerinti visszaállítása, 1.4. a jellegzetes beépítési mód – sűrűség, beépítési jelleg és hely – megőrzése. 2. A terület egységes történeti építészeti megjelenésének – beleértve a vizuális sértetlenségét, az éjszakai megvilágítás révén megvalósuló látványt is – hangsúlyos megőrzése a terület védetté nyilvánításának alapjául szolgáló építészeti értékek, a tömegképzés, homlokzatalakítás, anyag- és színhasználat védelme érdekében: 2.1. illeszkedés a történeti épületek tömegképzéséhez, arányaihoz és magassági viszonyaihoz, 2.2. illeszkedés a történeti épületek homlokzatalakításához, homlokzati osztásrendszeréhez és formavilágához, 2.3. illeszkedés a történeti épületek anyag- és színhasználatához. 3. A terület egységes történelmi, nemzeti és történeti jelentőségének megóvása és továbbvitele érdekében: 3.1. a közterületeknek és udvaroknak a védelemhez méltó és fenntartható használata, 3.2. a védett terület épületeiben a méltó és hiteles használat, illetve funkció biztosítása, 3.3. az utcabútorok és egyéb közterületi műtárgyak, illetve az időszakosan kitelepített utcai teraszok méltó, a történeti jelleghez illeszkedő kialakítása, 3.4. a reklámhordozóknak, fényforrásoknak, illetve egyéb homlokzati szerelvényeknek és berendezéseknek a terület, illetve épület történeti jellegéhez illeszkedő alkalmazása. 4. A telekalakítással kapcsolatos örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalás során a történeti telektulajdonságokat (telekméret, telekforma, telekosztási struktúra, megközelítési lehetőség), az ingatlan kulturális örökségi elem elválaszthatatlan részeként kell tekintetbe venni, ezért – így különösen hagyományos (történeti) települések bel és külterületén – a történeti telekstruktúra fennmaradását nem veszélyeztető telekalakításhoz adható hozzájárulás. készítette:

látta:

jóváhagyta:





III. A történeti tájat érintő eljárásokban: 1. A történeti táj teljes területén azon jellemzők fennmaradásának és érvényesülésének biztosítása, amelyek a történeti tájjá nyilvánításról szóló rendeletben védendő értékként meghatározásra kerültek. 2. A történeti táj területén a természeti, illetve az épített elemek minőségének, mennyiségének és arányának, azok történetileg kialakult, vallási, kultúrtörténeti, történelmi szempontból jelentős eseményhez kapcsolódó vagy tájhasználattal összefüggő viszonyrendszerének fenntartása az értékek fennmaradását szolgáló fenntartható használat és fejlődés figyelembevételével; ezen belül 2.1. a táj jellegének, egységességének, történelmileg kialakult szerkezetének, valamint a történetileg kialakult hagyományos tájhasználat által formált összképének, továbbá a környezetével való kapcsolatának megőrzése; 2.2. a történeti hagyományokon alapuló folytonosság és folyamatosság fenntartása a táj- és területhasználatban, beleértve ebbe a kulturális és táji örökség tárgyi és nem tárgyiasult elemei és tényezői összességét, így különösen a településépítészeti és az építészeti hagyományok, a régészeti, a hagyományos épített, a műemléki, a művészeti vagy a műszaki környezet anyagi megnyilvánulásának megőrzését; 2.3. a természet és az emberi tevékenység egymásra hatása eredményeként kialakult tájkép és annak jellegzetes elemeinek, valamint esztétikai minőségének – a táj- és természetvédelem szempontjainak figyelembevételével megvalósuló – kulturális örökségvédelmi szemléletű megőrzése. IV. A műemléken megvalósuló tevékenységre irányuló eljárásokban: 1. minden esetben vizsgálandó, hogy a tervezett tevékenység 1.1. teljesíti-e a műemléki érték anyagi valóságában történő megőrzésének alapkövetelményét; és 1.2. tiszteletben tartja-e a műemlék történeti, kulturális értékének elsődlegességét a jelenkor használati követelményeinek kielégítése során; továbbá 1.3. a műemléki értéket kellő mértékben és hitelesen érvényre juttatja-e. 2. A műemlékek funkciójával kapcsolatosan vizsgálandó, hogy a műemléki ingatlanon, épületben vagy építményben tervezett funkció az eredeti, illetve a jelenlegi funkcióhoz képest 2.1. nem méltatlan-e a műemlék kulturális, történeti értékéhez; és 2.2. elhelyezése (kialakítása) nem jár-e a műemléki értékek súlyos veszélyeztetésével; továbbá 2.3. a használat nem okoz-e akár közvetlenül, akár közvetve műemléki értékcsökkenést, értékvesztést. 3. Műemlékeket érintő beavatkozások körében figyelembe kell venni, hogy 3.1. műemléken műemléki értékkel bíró épület, építmény, épület-, illetve építményrész nem bontható el, bontás a Kötv. 45. § (2) bekezdésében foglalt esetekben kivételesen engedélyezhető, amely esetekben az engedélyezésre benyújtott dokumentációban foglaltaknak igazolniuk kell a jogszabályi követelményeknek való megfelelést; 3.2. műemlékhez történő hozzáépítés, ráépítés, illetve műemlék ingatlanán új építmény, építményrész építése különösen akkor engedélyezhető, ha a tervezett beavatkozás a műemléki érték fenntartásához elengedhetetlenül szükséges (szerkezeti megerősítés, védőépület), azonban csak annak mér-

készítette:

látta:

jóváhagyta:





tékéig, hogy az új építmény, építményrész ne veszélyeztesse a meglévő értékek fennmaradását, érvényesülését, hitelességét; 3.3. műemlék egészét vagy jelentős hányadát érintő átalakítás különösen akkor engedélyezhető, ha a műemléki értékek fenntartása azt indokolja, addig a mértékig, hogy az átalakítás ne veszélyeztesse a meglévő értékek (térkapcsolatok, tömegalakítás, felületek kialakítása, díszítések) érvényesülését, hitelességét; 3.4. műemlékeken az egymást követő egyes beavatkozások (átalakítás) összeadódó hatásukban sem járhatnak a műemlék hitelességének csökkentésével, nem veszélyeztethetik értékeinek érvényesülését; 3.5. egyenértékű beavatkozások lehetősége esetén a hozzájárulás megadása során előnyben kell részesíteni a visszafordítható megoldásokat. 4. Műemlékek esetében vizsgálandó, hogy az épület-energetikai hatékonyságot javító, a megújuló energia alkalmazására, illetve az akadálymentesítésre irányuló beavatkozások összhangban vannake a műemléki értékek megőrzésének elsődlegességével, biztosítják-e annak érvényesülését. 5. Műemlék alkotórészének, tartozékának javítása vagy korszerűsítése során 5.1. az eredeti vagy meglévő alkotórész, tartozék, megőrzésére, felújítására kell törekedni; amenynyiben az a pusztulás mértéke vagy a használhat ellehetetlenülése miatt már nem lehetséges, úgy engedélyezhető a részleges csere, részleges vagy teljes pótlás azonos vagy hasonló anyagból, és csak kivételes esetben az eltérő anyagból való pótlás; 5.2. azok eltávolítása csak kivételes esetben engedélyezhető, ha ez mégis elkerülhetetlen, és az adott műemlékben nem biztosított vagy biztosítható a megőrzése; 5.3. arra kell törekedni, hogy azok helyébe azonos korú és jellegű történeti építőanyagok kerüljenek. 6. A szakhatóságnak vizsgálnia kell annak a feltételnek a teljesülését, hogy műemlékek megjelenését befolyásoló fényforrások, reklámok, útbaigazító-, cég- és jelzőtáblák, utcabútorok, pavilonok és más szabadtér-építészeti elemek egyenként vagy összességükben nem eredményezhetik a műemlék tájban vagy településképben feltáruló látványának, a műemlékből és műemlékről élvezhető kilátásnak, illetve általában a műemléki érték érvényesülésének vagy hitelességének sérelmét. 7. Az örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalás során tekintetbe kell venni, hogy történeti kertben, illetve műemléki ingatlan kerttörténeti értéket hordozó részén csak szakági kutatásokon alapuló kert (park) helyreállítási, felújítási munkák engedélyezhetők. Növények eltávolítása, áttelepítése, fás szárú növények kivágása, valamint építmények építése és bontása, továbbá új növényzet telepítése, csak a történeti kert és más műemlék, műemléki együttes érvényesülésének, hitelességének sérelme nélkül engedélyezhető. 8. A telekalakítással kapcsolatos örökségvédelmi szakhatósági állásfoglalás során a történeti telektulajdonságokat (telekméret, telekforma, telekosztási struktúra, megközelítési lehetőség) az ingatlan kulturális örökségi elem elválaszthatatlan részeként kell tekintetbe venni, ezért 8.1. műemléki ingatlan megosztásához (illetve ezt eredményező telek-határrendezéshez, korrekcióhoz) kivételes esetben adható hozzájárulás, különösen akkor, ha az tudományos kutatás alapján bizonyítottan történeti állapot visszaállítását szolgálja; 8.2. a történetileg igazoltan összetartozó ingatlanok, ingatlanrészek újra-egyesítésétől eltekintve műemléki ingatlannak más (védett vagy nem védett) ingatlannal történő összevonásához, egyesítéséhez (illetve ezt eredményező telek-határrendezéshez, korrekcióhoz) hozzájárulás kivételesen, abban az esetben adható, ha az az örökségvédelem érdekét is szolgálja. készítette:

látta:

jóváhagyta:





4. melléklet a ..../2012. (...) Korm. rendelethez Engedélyhez nem kötött feltárási tevékenység bejelentésének és mellékleteinek adattartalma 1. A lelőhely nyilvántartási azonosító száma 2. A feltárást végzők adatai 2.1. A bejelentő neve, székhelyének címe 2.2. A feltárás vezetőjének neve, beosztása, szakterülete 3.1. Azonosításra alkalmas megjelölés (pl. közigazgatási, földrajzi egység; helység, Budapesten a kerület megnevezése is; külterületen földrajzi név, helyrajzi szám; belterületen településrész neve, utca, házszám, MRT-szám) 3.2. Csatolt térkép azonosítási adatai: térképlap száma, térkép vetülete, térkép méretaránya 3.3. EOV koordináták 3.4. A feltárással érintett ingatlan(ok) helyrajzi száma(i) 3.5. A feltárandó terület (kutatási felület) nagysága, nyomvonal esetén hossza 4. A feltárás adatai 4.1. A tervezett régészeti feltárás módja 5. A feltárás tárgya 5.1. A feltárandó régészeti jelenségek jellege 5.2. A feltárandó régészeti jelenségek kora 5.3. A feltárás előzményei 5.4. Javaslat a leletanyag ideiglenes elhelyezésére 5.5. A feltárás tervezett kezdete, várható időtartama, ütemezése 5.6. A feltárás költségei és azok forrása 5.7. Régészeti megfigyelés esetén a beruházó megnevezése (neve, székhelyének címe, képviselője), illetve milyen beruházáshoz kapcsolódik a feltárás

készítette:

látta:

jóváhagyta:





5. melléklet a ..../2012. (...) Korm. rendelethez Feltárási engedély iránti kérelem és mellékletei adattartalma 1. A lelőhely nyilvántartási azonosító száma 2. A feltárást végzők adatai 2.1. A kérelmező neve, székhelyének címe 2.2. A feltárásba bevont szerv neve, székhelyének címe 2.3. A feltárás vezetőjének neve, beosztása, szakterülete 2.4. A feltárás vezetőjének végzettségét igazoló okirat megnevezése, száma és kiállítója 3. A feltárás helye (a feltárással érintett terület azonosítására egyértelműen alkalmas megjelölés értelemszerinti megadásával) 3.1. Azonosításra alkalmas megjelölés (pl. közigazgatási, földrajzi egység; helység, Budapesten a kerület megnevezése is; külterületen földrajzi név, helyrajzi szám; belterületen településrész neve, utca, házszám, MRT-szám) 3.2. Csatolt térkép azonosítási adatai: térképlap száma, térkép vetülete, térkép méretaránya 3.3. EOV koordináták 3.4. A feltárással érintett ingatlan(ok) helyrajzi száma(i) 3.5. A feltárandó terület (kutatási felület) nagysága, nyomvonal esetén hossza 3.6. Megelőző feltárás esetén a beruházással érintett terület nagysága, nyomvonal esetén hossza 4. A feltárás adatai 4.1. A tervezett régészeti feltárás jellege 4.2. A tervezett régészeti feltárás módja 4.3. Megelőző feltárás esetén a beruházó megnevezése (neve, székhelyének címe, képviselője), illetve milyen beruházáshoz kapcsolódik a feltárás 4.4. Tervásatás esetén a kutatási program leírása, tudományos indoklása, a feltárás költségeinek tervezett forrása 5. A feltárás tárgya 5.1. A feltárandó régészeti jelenségek jellege 5.2. A feltárandó régészeti jelenségek kora 5.3. A feltárás előzményei 5.4. Javaslat a leletanyag ideiglenes elhelyezésére 5.5. A feltárás tervezett kezdete, várható időtartama, ütemezése 6. Mellékletek 6.1. A feltárni tervezett ingatlanok azonosítására alkalmas és a terület helyszínét, pontos kiterjedését egyértelműen, valamint értelmezhető léptékben ábrázoló térkép 6.2. A régészeti feltárás részét képező régészeti szaktevékenységek felsorolása és ezek tételes költségkalkulációja 6.3. A leletanyag befogadására szolgáló intézmény nyilatkozata

készítette:

látta:

jóváhagyta:





6.4. A feltárás által érintett ingatlan tekintetében rendelkezni jogosult - az ingatlan régészeti célú igénybevételére vonatkozó - hozzájáruló nyilatkozata 6.5. A speciális, vagy különleges munkavégzési körülmények esetén végzendő kutatás esetén követendő speciális eljárásra vonatkozó leírás és indoklás 6.6. Megelőző feltárás esetén a megelőző feltárás elvégzésére jogosult szerv és a beruházó közötti, a megelőző feltárás elvégzésére vonatkozó szerződés egy eredeti példánya 6.7. Nagyberuházás esetén a beruházó arra vonatkozó nyilatkozata, hogy a beruházás nagyberuházásnak minősül, továbbá nyilatkozat és igazolás a beruházás teljes bekerülési költségéről 6.8. Nagyberuházás esetén az előzetes régészeti dokumentáció 7. Nyilatkozatok 7.1. A feltárást végző szerv vezetőjének nyilatkozata arról, hogy a feltárás vezetője az intézményükkel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll 7.2. Esetleges illetékmentességről szóló nyilatkozat

készítette:

látta:

jóváhagyta:





6. melléklet a ..../2012. (...) Korm. rendelethez A leletanyag befogadására jogosult múzeum nyilatkozatának adattartalma 1. A múzeum neve, székhelyének címe 2. A lelőhely nyilvántartási azonosító száma 3. A feltárás helye 4. A kérelmezőneve 5. A leletanyag átvételének tervezett időpontja 6. Múzeumi szakmai leltárba vétel elkészítésének határideje 7. Raktárban történő végleges elhelyezés befejezésének határideje 8. A tudományos feldolgozásról szóló kézirat lezárásának határideje és közzététele 9. Ismeretterjesztő rendezvények és kiállítások időpontja 10. Ismeretterjesztő kiadványok közzétételének határideje

készítette:

látta:

jóváhagyta:





7. melléklet a ..../2012. (...) Korm. rendelethez Feltárás megkezdéséről szóló bejelentés adattartalma 1. Bejelentő neve 2. Feltárást engedélyező határozat száma 3. Feltárási munkák lelőhelye 4. Bejelentés megkezdésének pontos időpontja (év, hó, nap) 5. Feltárás vezetőjének neve

készítette:

látta:

jóváhagyta:





2. melléklet a BM/


A Kormány …../2012. ( ) Korm. rendelete az örökségvédelmi hatástanulmányról A Kormány a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § E rendelet hatálya az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésének eseteire, feltételeire és a hatástanulmány tartalmára terjed ki. 2. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 66. §-a alapján örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni településfejlesztési koncepció kidolgozása során, továbbá a településrendezési eszközök készítése, módosítása során, ha a) a településfejlesztési koncepcióhoz nem készült örökségvédelmi hatástanulmány, vagy b) a településfejlesztési koncepcióhoz készített örökségvédelmi hatástanulmány nem vonatkozik a rendezés alá vont területre, vagy c) a településfejlesztési koncepcióhoz készített örökségvédelmi hatástanulmány a településrendezési eszköz egyeztetési eljárását legalább tíz évvel megelőzően készült. 3. § Örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésére jogosult: a) a régészeti szakterületi munkarész vonatkozásában a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos területeken végzett szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról szóló Korm. rendelet szerint régészeti szakterületen szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő; b) a műemléki érték védelme szakterületi munkarész vonatkozásában a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos területeken végzett szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról szóló Korm. rendelet szerint műemléki szakterületen szakértői tevékenység

készítette:

látta:

jóváhagyta:





végzésére jogosult szakértő, valamint az, aki a hatástanulmány alapjául szolgáló tervfajta elkészítésére egyébként jogosultsággal bír; c) az a jogi személy, amely az a) illetve b) pontban előírtak szerinti munkatársak részvételét biztosítja. 4. § Az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséről a településrendezési eszköz készíttetője köteles gondoskodni. 5. § (1) Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet.


készítette:

látta:

jóváhagyta:





1. melléklet a …../2012. (

) Korm. rendelethez

A településrendezési eszközök esetében készített hatástanulmány részletes tartalma 1. Vizsgálat: szöveg, térképi ábrázolás, fotók azonosításra alkalmas adatokkal és formában: a) történeti leírás, régészeti örökség felmérése, a változással érintett területen terepbejárással, b) természet, táj, tájhasználat – településhálózat és településszerkezeti összefüggések, c) településkép és utcaképek, d) településszerkezet és területhasználat, e) településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok, f) védettségek: régészeti és műemléki, területi és egyedi, g) az örökségi értékek elemzése, h) területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében. 2. Változtatási szándékok: a tér- és időbeli folyamatok szöveges és összehasonlító térképi vagy grafikus megjelenítése: a) településhálózati és tájhasználati változás, b) településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás, c) infrastrukturális változás, d) népesség, életmód, társadalom, kultúra változása. 3. Hatáselemzés szöveges és ábrázolt formában a különböző hatásterületek kijelölésével: a) történeti településhálózati következmények, b) természeti, táji hatások, c) a településkép feltárulásának változásai, d) régészeti emlékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei, e) történeti térbeli rendszerek alakulása, f) műemléki együttesek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében, g) műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei, h) településkarakter változásának hatásai, i) környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései, j) folyamatok iránya, visszafordíthatósága, k) kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei. 4. Közérthető, egyértelmű elbírálásra alkalmas összefoglaló 5. Nyilatkozat

készítette:

látta:

jóváhagyta:





A hatástanulmány készítőjének nyilatkozata arról, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, továbbá, hogy a hatástanulmány elkészítésére jogosultsággal rendelkezik. Az 1–3. pont alatti vizsgálatokat, elemzéseket a településfejlesztési koncepció készítése esetén teljeskörűen el kell végezni, a településszerkezeti terv, helyi építési szabályzat és szabályozási terv esetén pedig csak a 2–3. pontban foglaltakat kell a tervezés alá vont terület és a tervezett rendezési cél által megkövetelt mértékben, értelemszerű tartalommal kidolgozni.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





3. melléklet a BM/


A Kormány …/2012. (… . … .) Korm. rendelete a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos területeken végzett szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról A Kormány a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) E rendelet hatálya a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szakterületeken végzett szakértői tevékenységre terjed ki. (2) A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szakterületek: a) régészeti szakterület, b) műemléki szakterület, c) műemléki falkutatás szakterület, d) restaurálás szakterület. 2. § A Kormány az 1. § (2) bekezdésében meghatározott szakértői szakterületek tekintetében a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a kormányrendeletben meghatározott örökségvédelmi központi szervet (a továbbiakban: örökségvédelmi központ) jelöli ki. 3. § E rendelet alkalmazásában a) szakértői tevékenység 1. régészeti szakterületen: örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi munkarészének készítése; 2. műemléki szakterületen: építéstörténeti kutatási dokumentáció készítése; örökségvédelmi hatástanulmány műemléki szakterületi munkarészének készítése; műemlék és alkotórésze, tartozéka fizikai beavatkozással, mintavétellel, roncsolással járó vizsgálata; készítette:

látta:

jóváhagyta:





3. műemléki falkutatás szakterületen: műemlék fizikai beavatkozással, mintavétellel, roncsolással járó vizsgálata; 4. restaurálás szakterületen: műemlék és annak képző- vagy iparművészeti alkotórésze, tartozéka fizikai beavatkozással, mintavétellel, roncsolással járó vizsgálata; műemlékkel és annak képzővagy iparművészeti alkotórészével, tartozékával, beépített berendezési tárgyával kapcsolatos megóvási, konzerválási, restaurálási munka; b) eljáró hatóság: az örökségvédelmi központ. 4. § Az 1. §-ban meghatározott szakterületeken a 3. § a) pontjában meghatározott szakértői tevékenységet az a személy végezhet, aki rendelkezik a) a szakterület vonatkozásában e rendeletben meghatározott szakképesítéssel; valamint b) a szakképesítés megszerzését követően szerzett, a szakterület vonatkozásában e rendeletben meghatározott szakmai gyakorlattal. 5. § (1) Műemléki szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítés: a) okleveles művészettörténész; b) okleveles művészettörténet szakos bölcsész; c) okleveles művészettörténet szakos bölcsész és tanár; d) okleveles építészmérnök; e) okleveles építőművész. (2) Műemléki szakterületen szakmai gyakorlatként az 1. mellékletben meghatározott számítási módszer alapján legalább 30 pontot eredményező tevékenység vehető figyelembe. 6. § (1) Régészeti szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítés: okleveles régész. (2) Régészeti szakterületen a szakmai gyakorlat az alábbi feltételek együttes fennállása esetén minősül teljesítettnek: a) régészeti feltárásra jogosult intézményben régészeti feladatok ellátására vonatkozó, munkavégzésre irányuló 5 éves jogviszony; b) a 2. mellékletben meghatározott számítási módszer alapján legalább 30 pontot eredményező tevékenység. 7. § (1) Restaurálás szakterületén a szakértői tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítés: egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező restaurátor művész. készítette:

látta:

jóváhagyta:





(2) Restaurálás szakterületen a szakmai gyakorlat teljesítettnek minősül a) műemlékvédelem területén tevékenykedő állami intézményben restaurátori feladatok ellátására vonatkozó, munkavégzésre irányuló legalább 10 éves jogviszonnyal; vagy b) az alábbi feltételek együttes fennállása esetén: ba) szakirányú végzettségének megszerzésétől számított legalább 5 éves szakmai tevékenység; bb) a 3. mellékletben meghatározott számítási módszer alapján legalább 30 pontot eredményező tevékenység. 8. § (1) Műemléki falkutatás szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítés: a) okleveles művészettörténész; b) okleveles művészettörténet szakos bölcsész; c) okleveles művészettörténet szakos bölcsész és tanár; d) okleveles építészmérnök; e) okleveles építőművész. f) okleveles régész (2) Műemléki falkutatás szakterületen szakmai gyakorlatként az 4. mellékletben meghatározott számítási módszer alapján legalább 30 pontot eredményező tevékenység vehető figyelembe. 9. § (1) A szakértői tevékenység folytatására irányuló bejelentés tartalmazza: a) a szakértői tevékenységet folytatni szándékozó személy (a továbbiakban: bejelentő) aa) iskolai végzettségét, illetve szakképzettségét, az azt igazoló oklevelének, bizonyítványának számát és keltét, a kibocsátó felsőoktatási intézmény nevét, nem magyar felsőoktatási intézményben szerzett oklevél esetén a Magyarországon megszerezhető oklevéllel való egyenértékűség elismerésről szóló határozat számát, ab) szakképesítését, az azt tanúsító bizonyítványának, oklevelének számát és keltét, a kibocsátó felnőttképzést folytató intézmény nevét, nem magyar intézményben szerzett oklevél esetén a Magyarországon megszerezhető oklevéllel való egyenértékűség elismerésről szóló határozat számát; b) a szakterület meghatározását; c) amennyiben a szakértői tevékenységet határozott időtartamban kívánja folytatni, a tevékenység megkezdésének és megszüntetésének időpontját. (2) A bejelentéshez csatolni kell: a) az (1) bekezdés aa)-ab) pontja szerinti oklevél, bizonyítvány másolatát; b) a szakirány elbírálásához az oklevél mellékletét is be kell nyújtani, ha a kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy ha az a szakirány megállapítása érdekében szükséges; készítette:

látta:

jóváhagyta:





c) az eddigi szakmai tevékenység részletes leírását, amely tartalmazza a szakmai gyakorlat megszerzésének helyét, idejét, a betöltött munka- vagy feladatkört és a végzett szakmai tevékenységet; d) a szakmai gyakorlatot igazoló okmányok másolatát. 10. § A szakértői tevékenységet folytató személyekről, valamint azon személyekről, amelyek tekintetében a tevékenység folytatását megtiltotta, az eljáró hatóság egységes nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza: a) szakértői tevékenység szakterületének megnevezése, jele, b) nyilvántartási szám, c) a nyilvántartásba történő felvétel időpontja, d) az adatváltozás bejelentésének időpontja, e) a 11. § (1) bekezdés szerinti intézkedés és annak időbeli hatálya. 11. § (1) Ha a szakértő tevékenységével vagy mulasztásával megszegi a) a tevékenységre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit, vagy b) a szakmai szabályok rendelkezéseit úgy, hogy azzal kárt okoz és ennek tényét a bíróság jogerősen megállapította, az eljáró hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontja szerinti figyelmeztetést követő egy éven belüli ismételt szabályszegés esetén a tevékenység folytatását legfeljebb három év időtartamra megtiltja. (2) Az eljáró hatóság az (1) bekezdés szerinti intézkedését a nyilvántartásba bejegyzi. Az eljáró hatóság a nyilvántartásból az intézkedéssel kapcsolatos bejegyzést a megtiltás időtartamának lejártával törli. 12. § (1) Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (3) A kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet alapján 2012. december 31-én a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterületen régészeti részszakterületen szakértői névjegyzékben szereplő személyek tevékenységüket 2015. január 31-ig folytathatják, akkor is, ha a 4. § szerinti feltételeknek nem felelnek meg.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





(4) A kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről szóló 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet 1. § a) pontjában a „vagy a kulturális örökség védelmével kapcsolatos” szövegrész helyébe a „vagy világörökségi” szöveg lép. (5) Hatályát veszti a kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről szóló 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet a) 1. § b) pontjában „a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szakterületen a régészet” szövegrész; b) 1. § d) pontjában „a kulturális örökség védelmével kapcsolatos” szövegrész; c) 2. § (5) bekezdése; d) 1. mellékletében az V. rész és a 78. sor; e) 2. melléklete; f) 3. mellékletének 4. sora.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





1. melléklet a …../2012. (

) Korm. rendelethez

Műemléki szakterületen a szakmai gyakorlat esetében alkalmazandó számítási módszer 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

9.

10.

A 1 darab, 1850 előtti épület értékleltárának önálló elkészítése 1darab, 1850 előtti épület értékleltárának elkészítésében munkatársként való részvétel 1 darab 1850-nél fiatalabb épület értékleltárának önálló elkészítése 1 darab, 1850-nél fiatalabb épület értékleltárának elkészítésében munkatársként való részvétel 1 darab önállóan elkészített, legalább 40 objektumra kiterjedő műemlékrevízió 1 darab,legalább 40 objektumra kiterjedő műemlékrevízióban munkatársként való részvétel egy település, vagy 50 épületre kiterjedő településrész inventarizációjának önálló elkészítése egy település, vagy 50 épületre kiterjedő településrész inventarizációjának elkészítésében munkatársként való részvétel egy épület műemlékvédelmi szempontú önálló tudományos feldolgozása (szakirodalmi és forráskutatás, helyszíni szemrevételezés alapján, valamint védetté nyilvánítási / helyreállítási javaslat kidolgozása) egy épület műemlékvédelmi szempontú tudományos feldolgozásában munkatársként való részvétel (szakirodalmi és forráskutatás, helyszíni szemrevételezés alapján, valamint helyreállítási javaslat kidolgozása) műemlékvédelmi intézményben kutatóként teljesített tíz hónap munkaviszony, vagy gyakornoki státusz (hosszabb munkaviszony, vagy gyakornoki státusz esetén az időtartamnak megfelelően többszöröződhet)

B 8 pont 5 pont 6 pont 2 pont 4 pont 2 pont 4 pont 2 pont

8 pont

5 pont

3 pont

Az 1-10. pontok esetében egy pontban meghatározott feltétel legfeljebb kétszer vehető figyelembe.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





2. melléklet a …../2012. (

) Korm. rendelethez

Régészeti szakterületen a szakmai gyakorlat esetében alkalmazandó számítási módszer 1. 2. 3. 4.

A 1 önállóan vezetett, legalább 10 napos régészeti ásatás legalább 10 napos időtartamú régészeti ásatáson régész munkatársként való 1 részvétel önállóan vezetett 1 régészeti terepbejárás régész munkatársként való részvétel 1 régészeti terepbejáráson

B 10 pont 6 pont 2 pont 1 pont

készítette:

látta:

jóváhagyta:





3. melléklet a …../2012. (

) Korm. rendelethez

Restaurálás szakterületen a szakmai gyakorlat esetében alkalmazandó számítási módszer 1.

2.

3. 4.

A műemlék alkotórészeként védett képző- és iparművészeti alkotásokon önállóan elvégzett restaurálási munka műemlék alkotórészeként védett képző- és iparművészeti alkotásokon munkatársként elvégzett restaurálási munka restaurátori kutatási dokumentáció önálló készítése restaurátori kutatási dokumentáció készítésében munkatársként való részvétel

B 8 pont

5 pont

5 pont 3 pont

készítette:

látta:

jóváhagyta:





4. melléklet a …../2012. (

) Korm. rendelethez

Műemléki falkutatás szakterületen a szakmai gyakorlat esetében alkalmazandó számítási módszer A 1 darab, 1850 előtti épület falkutatásának önálló elvégzése 2. 1darab, 1850 előtti épület falkutatásában munkatársként való részvétel 3. 1 darab 1850-nél fiatalabb épület falkutatásának önálló elvégzése 4. 1 darab, 1850-nél fiatalabb épület falkutatásában munkatársként való részvétel 1.

B 8 pont 5 pont 5 pont 3 pont

készítette:

látta:

jóváhagyta:





4. melléklet a BM/


A Kormány …../2012. ( ) Korm. rendelete a kulturális örökségvédelmi szervezetrendszer átalakításával összefüggésben egyes Korm. rendeletek módosításáról A Kormány az 1. alcím tekintetében az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 42. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a 2. alcím tekintetében kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 3. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 4. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 5. alcím tekintetében a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, a 6-8., 11.,26. alcímek tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 9. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 31. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 10. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. § (1) bekezdésének q) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 12. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 7. alpontjában és a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 13. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 14. alcím tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. §-a (5) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 15. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 16. alcím tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (11) bekezdésében és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (1) bekezdés 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 17. alcím tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 18., 22-25., 27, 31-34., 37-41., 45-51., 53., 55., 57-63., 66-67. alcímek tekintetében a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdésében, valamint a közigazgatási készítette:

látta:

jóváhagyta:





hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 19. alcím tekintetében az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 71. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 20. alcím tekintetében az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény 31. § (4) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 21. alcím tekintetében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 30. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 28-29., 42. alcímek tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a 30. alcím tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés d) és p) pontjában, kapott felhatalmazás alapján, a 35. alcím tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés a), d), f) és p) pontjában, kapott felhatalmazás alapján, a 36. alcím tekintetében az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 31. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 43. alcím tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 44. alcím tekintetében a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 52. alcím tekintetében a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 14. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 54. alcím tekintetében az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 112. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 56. alcím tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 14. pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 95. § c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 64. alcím tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 10. § (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet módosítása 1. § (1) Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 2. számú melléklete az 1. melléklet, a 4. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





2. Az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet módosítása 2. § (1) Az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A Kövt. 23/C. § (1) bekezdése, 24.§ (3) bekezdése és 52. § (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén bírság akkor szabható ki, ha a bejelentés elmulasztása miatt a kulturális örökség közvetlen veszélybe került, védetté nyilvánított kulturális javak esetében pedig akkor is, ha a tárgy eltűnt.” (2) Az R2 5/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal az 5/A. § az alábbi (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2) A bírság alapját a) a kulturális örökség eleme történeti, eszmei jelentősége és egyedisége, b) a helyreállítás lehetősége, időbeni és pénzügyi mértéke, c) az okozott kár mértéke figyelembevételével úgy kell meghatározni, hogy az a kötelezettet a további, az örökségvédelemre vonatkozó jogszabályokat sértő magatartástól visszatartsa. (2a) A (2) bekezdés a), b), c) pontjaiban foglaltak megállapításához az eljáró hatóság a műemléki érték és a régészeti örökség védelmével kapcsolatos eljárásában a kormányrendeletben meghatározott örökségvédelmi központi szerv szakvéleményét kikérheti.” (3) Az R2 5/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „5/B. § (1) Az 5/A. §-ban foglaltak alapján meghatározott bírságalapot meg kell szorozni a) a kulturális örökségi elem veszélyeztetése esetén 1,5-del, b) a kulturális örökségi elem megrongálása esetén 3-mal, c) a kulturális örökségi elem részleges megsemmisítése esetén 6-tal, d) a kulturális örökségi elem teljes megsemmisítése (eltűnése) esetén 10-zel. (2) Ha az (1) bekezdésben felsorolt magatartások közül több is megvalósul, a súlyosabb jogsértéshez tartozó szorzószámmal kell a bírságalapot megszorozni. (3) Amennyiben a hatósági engedély nélkül vagy engedélytől eltérően végzett tevékenységet megelőző, vagy a kulturális örökségi elem sérelme nélküli állapot létrehozása az erre vonatkozó hatósági kötelezésben megállapított határidőben, vagy a hatóság jóváhagyásával megtörtént, a bírság az 5/A. §-ban foglaltak alapján meghatározott bírságalap %-os értéke: a) engedély nélkül végzett tevékenység esetén 10-50 %, készítette:

látta:

jóváhagyta:





b) engedélytől eltérően végzett tevékenység esetén 10-40%. (4) Ha a hatóság műemlék építményen végzett örökségvédelmi hatósági és építésügyi hatósági engedélyhez kötött tevékenységet egyaránt magában foglaló szabálytalan tevékenység következtében külön jogszabályban meghatározottak szerint fennmaradási engedélyezési eljárást folytat le, az örökségvédelmi bírságot az örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységgel kapcsolatos szabálytalan tevékenységre kell megállapítani.” (4) Az R2 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „6. § (1) A bírság összegét 10.000 forintra, kulturális javak esetén 1000 forintra való kerekítéssel kell megállapítani. (2) A bírság megfizetésének határideje legfeljebb 90 nap. (3) A határidő kezdő napja a bírságot kiszabó határozat jogerőssé válásának napja. (4) A teljesítési határidő előtt benyújtott kérelemre halasztás egy alkalommal engedélyezhető legfeljebb 90 napra.” (5) Az R2 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „ 7. § A bírságot a régészeti örökség és műemlékek esetében területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal, a kulturális javak vonatkozásában a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ állapítja meg.” 3. A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet módosítása 3. § A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 1. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul. 4. A kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása 4. § A kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. számú melléklet B:27 mezejében a „Kulturális készítette:

látta:

jóváhagyta:





Örökségvédelmi Hivatal” szövegrész helyébe a „műemléki érték és a régészeti örökség védelmével kapcsolatosan a területileg illetékes fővárosi és a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala, a kulturális javak védelmével kapcsolatban a Foster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ” szöveg lép. 5. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet módosítása 5. § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 1. számú melléklet a 4. melléklet szerint módosul. 6. A budapesti központi szennyvíztisztító telep és kapcsolódó létesítményei projekt, a Zalaegerszeg és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt és a Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt megvalósításához szükséges egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 150/2006. (VII. 21.) Korm. rendelet 6. § A budapesti központi szennyvíztisztító telep és kapcsolódó létesítményei projekt, a Zalaegerszeg és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt és a Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt megvalósításához szükséges egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 150/2006. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5. ) 1. melléklete az 5. melléklet, 2. melléklet az 6. melléklet szerint módosul. 7. Az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekt és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hulladékgazdálkodási projekt megvalósításához szükséges egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 151/2006. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. § Az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekt és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hulladékgazdálkodási projekt megvalósításához szükséges egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 151/2006. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R6.) 1. melléklete a 7. melléklet, 2. melléklete a 8. melléklet szerint módosul.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





8. Az M3 autópálya Nyíregyháza-Vásárosnamény közötti szakasz megvalósításához szükséges egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 152/2006. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. § Az M3 autópálya Nyíregyháza-Vásárosnamény közötti szakasz megvalósításához szükséges egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 152/2006. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R7.) 2. melléklete a 9. melléklet szerint módosul. 9. Az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus végrehajtási rendjéről szóló 242/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet módosítása 9. § Az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus végrehajtási rendjéről szóló 242/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet 92/G. § (2) bekezdés a) és b) pontjában a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásában” szövegrész helyébe a „kulturális örökség védelméről szóló törvényben meghatározott nyilvántartásban” szöveg lép. 10. A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet módosítása 10. § (1) A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R8.) 1. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) E rendelet szabályait kell alkalmazni a műemléki érték és a régészeti örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott örökségvédelmi engedélyezéshez kötött és e rendeletben meghatározott tevékenység dokumentációját véleményező központi tervtanács működésére.„ (2) Az R8. a következő 2/A. §-sal egészül ki: „2/A. § A műemléki épületen végzett, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet alapján építési engedélyhez kötött építési továbbá a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott örökségvédelmi engedélyezéshez kötött és e rendeletben meghatározott tevékenység dokumentációjának véleményezése során a tervtanács a 2. §-ban foglaltakon túlmenően a műemlékvédelemben kiemelkedő, magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező természetes személyekből áll.”

készítette:

látta:

jóváhagyta:





(3) Az R8. 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A 2/A. §-ban említett dokumentációk tárgyalása során a tervtanács elnöke az örökségvédelemért felelős miniszter által kijelölt személy.” (4) Az R8. 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A 2/A. §-ban említett dokumentációk tárgyalása során a tervtanács tagja az (1) és (4) bekezdésben meghatározottakon túlmenően művészettörténeti, régészeti, vagy restaurátori felsőfokú képesítéssel rendelkező személy lehet.” (5) Az R8. 9. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A 2/A. §-ban említett dokumentációk tárgyalása során a központi tervtanács feladata, hogy véleményezze a) a külön jogszabály szerinti I. és II. bírsági kategóriába tartozó műemlékeket érintő építési tevékenységek építészeti-műszaki, továbbá b) az a) pont szerinti épületeket érintő, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott tevékenységek örökségvédelmi dokumentációját.” (6) Az R8. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A területi építészeti-műszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze a) a fővárosi helyi építészeti örökségvédelem alatt aa) álló területen az építéssel érintett telek közterülettel határos, vagy a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 20 méterre álló új épület építése vagy ilyen helyen álló meglévő épület településképet érintő felújítása, átalakítása, bővítése, továbbá ab) nem álló területen fővárosi helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épület településképet érintő felújítása, átalakítása, bővítése építési engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki dokumentációt, b) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben a másodfokú építésügyi hatóság megkeresésére az első fokú eljárásban a döntés alapjául szolgáló, az önkormányzat polgármestere által – a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontjára alapozott – véleményezett építészeti-műszaki dokumentációt, továbbá c) a külön jogszabály szerint III. bírság kategóriába tartozó műemléki épületen végzett építési tevékenység engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki dokumentációt, d) a külön jogszabály szerint III. bírság kategóriába tartozó műemléki épületen végzett, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott tevékenységek örökségvédelmi dokumentációját; e) a világörökségi területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló új épület építésével vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítésével vagy átalakításával kapcsolatos építészeti-műszaki dokumentációt, valamint készítette:

látta:

jóváhagyta:





f) az önkormányzat polgármesterének véleménye hiányában a műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló új épület építésével vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítésével vagy átalakításával kapcsolatos építészeti-műszaki dokumentációt.” (7) Az R8. 11. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A 9. § (2a) bekezdésben és a (4) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott esetekben az építészeti-műszaki tervtanácshoz benyújtandó építészeti-műszaki dokumentációnak a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia: a) a beavatkozással érintett részre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott tartalmú építéstörténeti dokumentáció, b) a tervezett beavatkozásokat megalapozó vizsgálatok, szakvélemények, valamint c) a műemléki értékek bemutatására alkalmas részletességű felmérési dokumentáció.” 11. A Bátaapátiban létesülő kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló projektjéhez kapcsolódó egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 257/2006. (XII. 15.) Korm. rendelet 11. § A Bátaapátiban létesülő kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló projektjéhez kapcsolódó egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 257/2006. (XII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R9.) 2. melléklete a 10. melléklet szerint módosul. 12. A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása 12. § (1) A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R10.) 8/B. § (2) bekezdés h) pontjában a „kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervet” szövegrész helyébe a „területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalt” szöveg, a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt” szövegrész helyébe a „területileg illetékes fővárosi és a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatalát” szöveg lép. (2) Az R10. 8/D. § (1) bekezdés d) pontjában a „kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervet” szövegrész helyébe a „területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalt” szöveg, a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatalát” szöveg lép. készítette:

látta:

jóváhagyta:





(3) Az R10. 3. melléklete a 11. melléklet, az 5. melléklete a 12. melléklet szerint módosul. 13. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása 13. § A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R11.) 2. melléklete a 13. melléklet szerint módosul. 14. A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása 14. § A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R12.) 2. melléklete a 14. melléklet, a 4. melléklete a 15. melléklet szerint módosul. 15. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása 15. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba: (Az 1. melléklet II. részében felsorolt járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal, az 1. melléklet II. részében meghatározott illetékességi területén – a (2) bekezdésben meghatározott feladatok mellett – ellátja) „b) a világörökségi területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló új épület építésével vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítésével vagy átalakításával kapcsolatos” (első fokú építésügyi hatósági feladatokat.) (2) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: készítette:

látta:

jóváhagyta:





„(6) Az 1. melléklet III. részében meghatározott fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal vezetőjének a gyakorlati ideje legalább három év, amelyet építésügyi igazgatási vagy örökségvédelmi igazgatási területen kell megszerezni.” (3) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § a) (2) bekezdésében a „legalább 3 éves” szövegrész helyébe az „– a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - legalább 3 éves”, és b) (3) bekezdésében a „szakmai gyakorlati idejeként” szövegrész helyébe a „szakmai gyakorlati idejeként – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével –„ szöveg lép. 16. A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása 16. § (1) A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R13.) 32/E. § (3) bekezdés c) pontjában a „kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervet” szövegrész helyébe a „területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalt” szöveg lép. (2) Az R13. 32/E. § (3) bekezdés c) pontjában a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt” szövegrész helyébe a „ha az eljárás régészeti lelőhelyen, vagy régészeti védőövezet területén megvalósuló tevékenység engedélyezésére irányul a Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatalát, ha az eljárás műemléki területen megvalósuló, vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő tevékenység engedélyezésére irányul, a területileg illetékes fővárosi és a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatalát” szöveg lép. (3) Az R13. 4. számú melléklete a 16. melléklet szerint módosul. 17. A területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól szóló 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet módosítása 17. § A területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól szóló 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R14.) 1. számú melléklete a 17. melléklet, a 2. számú melléklete a 18. melléklet szerint módosul. készítette:

látta:

jóváhagyta:





18. A budapesti 4-es metróvonal Kelenföldi pályaudvar-Bosnyák tér közötti szakasza megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 89/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 18. § A budapesti 4-es metróvonal Kelenföldi pályaudvar- Bosnyák tér közötti szakasza megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 89/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R15.) 1. számú melléklete a 19. 2. számú melléklete a 20. melléklet szerint módosul. 19. Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosítása 19. § Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet (R16.) 14. § (10) bekezdésében a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe „a kormányrendeletben meghatározott örökségvédelmi központi szerv” szöveg lép. 20. A szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet módosítása 20. § (1) A szakterületek ágazati követelményeiért felelős szervek kijelöléséről, valamint a meghatározott szakkérdésekben kizárólagosan eljáró és egyes szakterületeken szakvéleményt adó szervekről szóló 282/2007. (X. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R17.) 4. számú melléklete a 21. melléklet szerint módosul. 21. A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása 21. § A villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet (R18.) 4. számú melléklete a 22. melléklet szerint módosul.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





22. Egyes vasúti beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 75/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet 22. § Az egyes vasúti beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 75/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R19. )1. számú melléklete a 23. melléklet, 2. számú melléklete a 24. melléklet szerint módosul. 23. Záhony térségében a vasúti, valamint a belső közúti infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 76/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet 23. § A Záhony térségében a vasúti, valamint a belső közúti infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 76/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „ (3) Azokban az esetekben, amikor a mellékletben meghatározott ügyfajtára vonatkozó jogszabály az adott ügyben szakhatóság közreműködését rendeli el, a szakhatóságként közreműködő szervet - a kulturális örökségvédelemmel összefüggő ügyekben eljáró szakhatóságok kivételével - az Ngt. 2. §ának alkalmazásával kell megállapítani. A régészettel és műemlékvédelemmel összefüggő ügyekben szakhatóságként első fokon a Nyíregyházi Járási Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal, másodfokon, régészet esetén a Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal, műemlékvédelem esetén a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal jár el.” 24. Egyes útépítési beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 77/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet 24. § Az egyes útépítési beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 77/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R20. ) 2. számú melléklete a 25. melléklet szerint módosul.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





25. Az M4 autópálya/autóút és a 4. számú főút fejlesztéseihez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet 25. § Az M4 autópálya/autóút és a 4. számú főút fejlesztéseihez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 91/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R21.) 1. számú melléklete a 26. melléklet, a 2. számú melléklete a 27. melléklet szerint módosul. 26. A Kecskemét közigazgatási területén megvalósuló nagyberuházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 192/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet 26. § A Kecskemét közigazgatási területén megvalósuló nagyberuházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 192/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R22. ) 1. számú melléklete a 28. melléklet, a 2. számú melléklete a 29. melléklet szerint módosul. 27. Az M7-es autópálya, Sávoly község északi közigazgatási határa, a Marótvölgyi-csatorna és Szőkedencs község déli közigazgatási határa által lehatárolt területen megvalósuló nagyberuházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 248/2008. (X. 14.) Korm. rendelet 27. § Az M7-es autópálya, Sávoly község északi közigazgatási határa, a Marótvölgyi-csatorna és Szőkedencs község déli közigazgatási határa által lehatárolt területen megvalósuló nagyberuházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 248/2008. (X. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R23.) 1. számú melléklete a 30. melléklet, a 2. számú melléklete a 31. melléklet szerint módosul.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





28. A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása 28. § A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. § f) pontjában a „kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervet” szövegrész helyébe a „területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalt” szöveg, a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt” szövegrész helyébe a „területileg illetékes fővárosi és a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatalát” szöveg lép. 29. A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról szóló 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása 29. § A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról szóló 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R24.) 1. melléklete a 32. melléklet szerint módosul. 30. A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet módosítása 30. § A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R25. ) 2. számú melléklete a 33. melléklet szerint módosul. 31. A Duna projekt megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 77/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet 31. § A Duna projekt megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 77/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R26.) 1. számú melléklete a 34. melléklet, 2. számú melléklete a 35. melléklet szerint módosul.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





32. A Ráckevei (Soroksári) - Duna-ág (RSD) vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása tárgyú projekt megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 78/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet 32. § A Ráckevei (Soroksári) - Duna-ág (RSD) vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása tárgyú projekt megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 78/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R27.) 2. számú melléklete a 36. melléklet szerint módosul. 33. A Tisza hullámtér projekt megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 79/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet 33. § A Tisza hullámtér projekt megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 79/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R28. ) 2. számú melléklete a 37. melléklet szerint módosul. 34. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem megvalósítása tárgyú projekt megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 80/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet 34. § A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer II. ütem megvalósítása tárgyú projekt megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 80/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R29.) 1. számú melléklete a 38. melléklet, 2. számú melléklete a 39. melléklet szerint módosul. 35. A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet módosítása 35. § A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 11. melléklet 13. f) pontjában a készítette:

látta:

jóváhagyta:





„fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala” szöveg lép. 36. A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása 36. § A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R30.) 1. melléklete a 40. melléklet, a 2. melléklete a 41. melléklet, a 3. melléklete a 42. melléklet szerint módosul.

37. A DUNA-ETANOL Zrt. Bioetanol-Biogáz-Kiserőmű projekt Dunaalmás község közigazgatási területén megvalósuló nagyberuházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 60/2010. (III. 18.) Korm. rendelet 37. § A DUNA-ETANOL Zrt. Bioetanol-Biogáz-Kiserőmű projekt Dunaalmás község közigazgatási területén megvalósuló nagyberuházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 60/2010. (III. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R31.) 1. melléklete a 43. melléklet, a 2. melléklete a 44. melléklet szerint módosul. 38. Az EM-Bioetanol Kft. Bioetanol-Biogáz-Kiserőmű projekt Kaba város közigazgatási területén megvalósuló nagyberuházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 61/2010. (III. 18.) Korm. rendelet 38. § Az EM-Bioetanol Kft. Bioetanol-Biogáz-Kiserőmű projekt Kaba város közigazgatási területén megvalósuló nagyberuházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 61/2010. (III. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R32.) 1. melléklete a 45. melléklet, a 2. melléklete a 46. melléklet szerint módosul.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





39. A magyar-horvát összekötő földgázszállító-vezeték kiépítéséhez és a vezeték üzemszerű működtetéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 173/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 39. § A magyar-horvát összekötő földgázszállító-vezeték kiépítéséhez és a vezeték üzemszerű működtetéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 173/2010. (V. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R33. ) 1. melléklete a 47. melléklet, a 2. melléklete a 48. melléklet szerint módosul. 40. A Nabucco Gas Pipeline International GmbH. által megvalósítandó, a Nabucco gázvezeték magyarországi szakaszának kiépítéséhez és a vezeték üzemszerű működtetéséhez kapcsolódó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 174/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 40. § A Nabucco Gas Pipeline International GmbH. által megvalósítandó, a Nabucco gázvezeték magyarországi szakaszának kiépítéséhez és a vezeték üzemszerű működtetéséhez kapcsolódó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 174/2010. (V. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R34.) 1. melléklete az 49. melléklet, a 2. melléklete az 50. melléklet szerint módosul. 41. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása 41. § (1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R35.) 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „14. § A Hivatal termékinformációs kapcsolattartó pontként – az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint – ellátja a 764/2008/EK parlamenti és tanácsi rendeletben, továbbá a 305/2011/EU parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott feladatokat.” (2) Az R35. 15. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki: (A Hivatal) készítette:

látta:

jóváhagyta:





„k) ellátja az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ka) 29. cikk (1) bekezdése szerint a műszaki értékelést végző szervezetek, valamint kb) 39. cikke és V. melléklet 2. pontja szerinti, az építési termékek teljesítmény állandóságának értékelésébe és ellenőrzésébe bevont szervezetek kijelölésével és bejelentésével kapcsolatos feladatokat.” (3) Az R35. 25. §-a a következő 9. és 10. ponttal egészül ki: (E rendelet) „9. a 14. §-ban az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikk (1) bekezdésének, 10. a 15. §-ban az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikk (1) bekezdésének, 39. cikkének” (végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.) (4) Az R35. 3. melléklete az 51. melléklet, 6. melléklete az 52. melléklet, valamint a 7. melléklete az 53. melléklet szerint módosul. 42. A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása 42. § A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 32. § (1) bekezdés bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép: „ 32. § (1) A Kormány az ingatlan-nyilvántartásból megismerhető, valamint a régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és a műemlékeket tartalmazó, a kormányrendeletben meghatározott örökségvédelmi központi szerv által vezetett adatbázisban szereplő – a NÉBIH részére átadott – EOV vetületű vektoros térképfedvényen lehatárolt régészeti lelőhelyen, műemlék területén és műemléki területen ”

készítette:

látta:

jóváhagyta:





43. A Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának szabályairól szóló 11/2011. (II. 22.) Korm. rendelet módosítása 43. § A Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának szabályairól szóló 11/2011. (II. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésében a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal” szövegrész helyébe „kormányrendeletben meghatározott örökségvédelmi központi szerv” szöveg lép. 44. Az AUDI HUNGÁRIA MOTOR KFT. Győr közigazgatási területén megvalósuló nagyberuházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 16/2011. (II. 24.) Korm. rendelet 44. § Az AUDI HUNGÁRIA MOTOR KFT. Győr közigazgatási területén megvalósuló nagyberuházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 16/2011. (II. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R36.) 1. melléklete az 54. melléklet, a 2. melléklete az 55. melléklet szerint módosul. 45. Az ELI (Extreme Light Infrastructure) integrált európai kutatási nagyberendezés magyarországi megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 97/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 45. § Az ELI (Extreme Light Infrastructure) integrált európai kutatási nagyberendezés magyarországi megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 97/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R37.) 1. melléklete az 56. melléklet, a 2. melléklete az 57. melléklet szerint módosul. 46. A Szociális Családiház-építési Program keretében az Ócsa területén megvalósuló építési beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 156/2011. (VIII. 10.) Korm. rendelet 46. § A Szociális Családiház-építési Program keretében az Ócsa területén megvalósuló építési beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 156/2011. (VIII. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R 38.) 1. melléklete az 58. melléklet szerint módosul. készítette:

látta:

jóváhagyta:





47. A Pesti Vigadó épületének rekonstrukciójával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 142/2011. (VII. 21.) Korm. rendelet 47. § A Pesti Vigadó épületének rekonstrukciójával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 142/2011. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R39. ) 1. melléklete az 59. melléklet, a 2. melléklete a 60. melléklet szerint módosul. 48. A magyar-szlovák összekötő földgázszállító-vezeték kiépítéséhez és a vezeték üzemszerű működtetéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 230/2011. (XI. 8.) Korm. rendelet 48. § A magyar-szlovák összekötő földgázszállító-vezeték kiépítéséhez és a vezeték üzemszerű működtetéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 230/2011. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R40. ) 1. melléklete a 61. melléklet, a 2. melléklete a 62. melléklet szerint módosul. 49. A hatvani Grassalkovich-kastély és parkja rekonstrukciója keretében megvalósuló beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 252/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet 49. § A hatvani Grassalkovich-kastély és parkja rekonstrukciója keretében megvalósuló beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 252/2011. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R41.) 1. melléklete a 63. melléklet, a 2. melléklete a 64. melléklet szerint módosul. 50. A Várbazár, valamint a budavári királyi kertek rekonstrukciójához kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 311/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 50. § A Várbazár, valamint a budavári királyi kertek rekonstrukciójához kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt készítette:

látta:

jóváhagyta:





jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 311/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R42. ) 1. melléklete a 65. melléklet, 2. melléklete a 66. melléklet szerint módosul. 51. A világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről szóló 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása 51. § (1) A világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről szóló 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. 2. § (6) bekezdés a) pontjában „az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalt” szövegrész helyébe „a területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalt” szöveg, 2. 4. § (1) bekezdés cb) pontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. (2) Hatályát veszti az R. 10. §-ában és 13. § (2) bekezdés d) pontjában a „kulturális” szövegrész. 52. A budapesti Istvánmező rehabilitációs programjával, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 364/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet 52. § A budapesti Istvánmező rehabilitációs programjával, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 364/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R43. )1. melléklete a 67. melléklet, a 2. melléklete a 68. melléklet szerint módosul. 53. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet módosítása 53. § (1) A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R44.) 30. § (1) bekezdés bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép: készítette:

látta:

jóváhagyta:





„30. § (1) A Kormány az ingatlan-nyilvántartásból megismerhető, valamint a régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és a műemlékeket tartalmazó, a külön kormányrendeletben kijelölt örökségvédelmi központi szerv által vezetett adatbázisban szereplő – az MgSzH részére átadott – EOV vetületű vektoros térképfedvényen lehatárolt régészeti lelőhelyen, műemlék területén és műemléki területen ” (2) Az R44. 30. § (1) bekezdés e) pontjában a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt” szövegrész helyébe a „fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatalát” szöveg lép. 54. Az Erkel Színház előadás tartására alkalmas állapotra történő felújításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 27/2012. (III. 6.) Korm. rendelet 54. § Az Erkel Színház előadás tartására alkalmas állapotra történő felújításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 27/2012. (III. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R45.) 1. melléklete a 69. melléklet, a 2. melléklete a 70. melléklet szerint módosul. 55. A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet módosítása 55. § A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R46.) 2. melléklete a 71. melléklet szerint módosul. 56. A budapesti Tüskecsarnok beruházási programmal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 32/2012. (III. 7.) Korm. rendelet módosítása 56. § A budapesti Tüskecsarnok beruházási programmal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 32/2012. (III. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R47.) 1. melléklete a 72. melléklet, a 2. melléklete a 73. melléklet szerint módosul.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





57. A Budapest V. kerület Kossuth Lajos téri beruházási programmal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 100/2012. (V. 16.) Korm. rendelet módosítása 57. § A Budapest V. kerület Kossuth Lajos téri beruházási programmal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 100/2012. (V. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R48.) 1. melléklete a 74. melléklet, a 2. melléklete a 75. melléklet szerint módosul. 58. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusban történő elhelyezéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, az eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint az ezzel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 126/2012. (VI.26.) Korm. rendelet módosítása 58. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusban történő elhelyezéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, az eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint az ezzel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 126/2012. (VI.26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R49.) 1. melléklete a 76. melléklet, 2. melléklete a 77. melléklet szerint módosul. 59. A debreceni Nagyerdei Labdarúgó Stadion rekonstrukciós programjához kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 166/2012. (VII. 19.) Korm. rendelet módosítása 59. § A debreceni Nagyerdei Labdarúgó Stadion rekonstrukciós programjához kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 166/2012. (VII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R50.) 1. melléklete a 78. melléklet, 2. melléklete a 79. melléklet szerint módosul.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





60. Az új ferencvárosi labdarúgó stadion megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 173/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet módosítása 60. § Az új ferencvárosi labdarúgó stadion megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 173/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R51.) 1. melléklete a 80. melléklet, 2. melléklete a 81. melléklet szerint módosul. 61. A Korányi Projekthez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet módosítása 61. § A Korányi Projekthez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 267/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R52.) 1. melléklete a 82. melléklet, 2. melléklete a 83. melléklet szerint módosul. 62. A 306. számú, Miskolc megyei jogú várost északról (az M30 és a 26. számú főút között) elkerülő főút II. ütemével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 292/2012. (X.15.) Korm. rendelet módosítása 62. § A 306. számú, Miskolc megyei jogú várost északról (az M30 és a 26. számú főút között) elkerülő főút II. ütemével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 292/2012. (X.15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R53.) 2. melléklete a 84. melléklet szerint módosul. 63. A Déli Áramlat földgázszállító-vezeték kiépítéséhez és a vezeték üzemszerű működtetéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 297/2012. ( X.25. ) Korm. rendelet módosítása 63. § A Déli Áramlat földgázszállító-vezeték kiépítéséhez és a vezeték üzemszerű működtetéséhez kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt készítette:

látta:

jóváhagyta:





jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 297/2012. ( X.25. ) Korm. rendelet (a továbbiakban: R54. ) 1. melléklete a 85. melléklet, 2. melléklete a 86. melléklet szerint módosul. 64. A BBCA Szolnok Biokémia Zrt. Szolnoki Ipari Parkban megvalósuló citromsavat előállító üzemének beruházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 302/2012. ( X.26.) Korm. rendelet módosítása 64. § A BBCA Szolnok Biokémia Zrt. Szolnoki Ipari Parkban megvalósuló citromsavat előállító üzemének beruházásával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 302/2012. ( X.26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R55. ) 1. melléklete a 87. melléklet, 2. melléklete a 88. melléklet szerint módosul. 65. A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központról szóló 310/2012. (XI. 6.) Korm. rendelet módosítása 65. § A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központról szóló 310/2012. (XI. 6.) Korm. rendelet kiegészül az alábbi 10/A. §-sal: „10/A. § A Központ a) a Kötv. 86. § (1) bekezdés a) pontja és (4) bekezdése szerinti elővásárlási jogot gyakorló szerv; b) a Kötv. 87. §-ában meghatározott kisajátítást kérő szerv.„ 66. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása 66. § (1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R56.) 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Az építésügyi hatóság az érdemi döntést a) ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától, b) ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot kell bevonni, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tizenöt napon belül meghozza.” készítette:

látta:

jóváhagyta:





(2) Az R56. 46. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A bontási engedély iránti kérelem tárgyában az érdemi döntést a) ha a kérelem hiánytalan és az eljárásba szakhatóságot nem kell bevonni, vagy a kérelem elbírálásához szükséges hat hónapnál nem régebbi előzetes szakhatósági állásfoglalás rendelkezésre áll, az eljárás megindulásától, b) ha a kérelem hiányos vagy az eljárásba szakhatóságot kell bevonni, az utolsó pótolt dokumentum vagy szakhatósági állásfoglalás beérkezésétől számított tizenöt napon belül meghozza.” (3) Az R56. 1. 11. § (1) bekezdés b) pontjában az „ügyfél” szövegrész helyébe az „építtető” szöveg, 2. 12. § (5) bekezdés d) pontjában a „kérelemmel” szövegrész helyébe a „az építési tevékenységgel” szöveg, 3. 25. § (2) bekezdésében a „határozattal” szövegrész helyébe a „végzéssel” szöveg, 4. 36. § (2) bekezdés c) pontjában a „telepítési” szövegrész helyébe az „engedélyezési” szöveg, 5. 43. § (7) bekezdésében a „szabályossá tételi” szövegrész helyébe a „szabályossá tételi vagy bontási” szöveg, 6. 43. § (8) bekezdésében a „szabályossá tételi” szövegrész helyébe a „szabályossá tételi vagy bontási” szöveg, 7. 44. § (11) bekezdésében az „és országos” szövegrész helyébe az „és az országos” szöveg, 8. 45. § (2) bekezdés b) pontjában az „illeték” szövegrész helyébe az „illeték, igazgatási szolgáltatási díj” szöveg. (4) Hatályát veszti az R56. 1. 25. § (7) bekezdésében a „határozat esetén a Ket. 72. § (1) bekezdésében, végzés esetén” szövegrész, 2. 25. § (8) bekezdésében a „határozat esetén a Ket. 72. § (1) bekezdésében, végzés esetén” szövegrész. (5) Az R56. 6. melléklete e rendelet 89. melléklete szerint módosul. 67. Az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet módosítása 67. § (1) Hatályát veszti az építésüggyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R57.) 110. § (3) bekezdésében az „a 105-107. §” szövegrész. (2) Nem lép hatályba az R57. készítette:

látta:

jóváhagyta:





a) 23. § (2) bekezdése, b) 105-107. §-a, c) 108. § b) pontja. 68. Záró rendelkezések 68. § Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba.


készítette:

látta:

jóváhagyta:





1. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez Az R2. 2. számú mellékletének „I” Ingatlan adatlap alcíme helyébe a következő szöveg lép: „„I” Ingatlan adatlap Az „I” Ingatlan adatlapot minden helyrajzi számmal rendelkező ingatlanról ki kell tölteni. Az ingatlan-nyilvántartással való egyezőség érdekében a fejrészben szereplő és a jogi rendezettségre vonatkozó kódot minden esetben ki kell tölteni. Az ingatlan csak abban az esetben lehet „részben rendezett” (3. kód), ha az társasház vagy lakásszövetkezeti épület. Ugyanis az egy helyrajzi számhoz tartozó külön tulajdonokat, mint törzslap az „I” adatlap összefogja, de az önkormányzat azokkal (az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként) egymástól függetlenül rendelkezhet. 1. sor: Az ingatlan konkrétan használt neve, illetőleg használati funkciójából adódó megnevezése (pl. lakóépület, Kossuth Gimnázium). 2-5. sorok: Ha egy ingatlannak több címe (bejárata) van, akkor a fő címet (út, utca, köz, sor, tér stb. nevet) kell bejegyezni a 4. sorba. Az 5. sorba a második cím kerül. A házszámra vonatkozóan tól-ig értéket tartalmaznak a sorok, hogy ha egy épület több lépcsőházzal rendelkezik, a postai cím szerint beírhatóvá váljon. A főváros, megye kódja a kódjegyzékben szerepel. Helységazonosító törzsszámként a KSH kódszámát kell beírni. A főváros, megye és a helységazonosító kódot külföldi ingatlan esetében nem szabad kitölteni. 6. sor: A kódjegyzék alapján töltendő ki, és az ország nevét a kód elé kell írni. 7. sor: Az ingatlan bel-vagy külterületi fekvésének kódját kell beírni. A bel- és külterület szerinti nyilvántartás mind a helyi, mind a központi információban fontos szerepet tölt be. 8. sor: A földrészlet nagyságát hektárban, és a maradékot m2-ben kell szerepeltetni (1 ha = 10 000 m2). Ha a földrészlet idegen tulajdonú, csak a rajta lévő épület, építmény az önkormányzaté, akkor a földrészlet adata üresen marad. 9. sor: A kódjegyzék alapján töltendő ki. Amennyiben a 2. és 3. kódot használják, akkor nem szabad „F” betétlapot kitölteni. 10-11. sorok: A kódlista alapján töltendő ki. 13. sor: A kulturális örökségvédelmi, illetve természetvédelmi védettség kitöltése a kódjegyzék alapján történik. A sorba kötelező beírni a műemléki, természetvédelmi törzsszámot, régészeti lelőhely esetén a lelőhely egyedi azonosító számát is. Ha az ingatlan-nyilvántartásban nem egyértelműen rögzítettek a kulturális örökségvédelmet, természetvédelmet érintő adatok, akkor külön egyeztetés szükséges a fővárosi és megyei kormányhivatallal, illetve a természetvédelmi hatósággal. 14. sor: A tulajdonszerzés jogcímeit a kódjegyzék tartalmazza. Ha az ingatlan adatfelvételére olyan időpontban kerül sor, amikor az épület vagy építmény már üzembe helyezésre került, bekerülési értéket a számvitel nyilvántartásába vette, de a földhivatal az ingatlan-nyilvántartásba még nem jegyezte be, addig az ismert adatok kitöltése mellett rendezetlennek tekinthető a kataszter nyilvántartása. A borítólap megjegyzésre szolgáló oldalán a földhivatali rendezés szükségességét (okát) fel kell vezetni, és mindaddig számon tartani, míg a földhivatali bejegyzés nem történt meg. 16. sor: Akkor kell kitölteni, ha az ingatlan teljes egészében önkormányzati tulajdonú, jelölése: 1/1. Amennyiben az önkormányzat csak résztulajdonos, akkor a lap második oldalán (hátlapján) lévő résztulajdonosi adatokat kell kitölteni. készítette:

látta:

jóváhagyta:





17-26. sorok: Az ingatlanra vonatkozó jogokat és tényeket a tulajdoni lap III. része tartalmazza. Az ingatlanra vonatkozó jogok és tények fogalmát az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet tartalmazza. A sorok kitöltéséhez a kódjegyzék az egyes jogokra és tényekre kódot tartalmaz, amelyet az első két kódkockába kell beírni, és a törtvonal utáni részben az évszámot kell szerepeltetni. 27.001-től kezdődő sorok: Ha az ingatlan több önkormányzat tulajdonában áll, akkor minden résztulajdonos nevét és a közös tulajdon hányadát szerepelteti. A tulajdoni részarányra vonatkozó sorok számozása lehetővé teszi, hogy a tulajdonosok számára tekintettel az önkormányzat tovább folytassa a számozást. 28.1. sor: Az önkormányzat költségvetési intézménye a működését egy éven túl szolgáló ingatlant, illetve ingatlanokat saját mérlegében szerepelteti, és annak vagyonkezelője. A vagyonkezelők besorolását a kódlista tartalmazza. Ha több vagyonkezelője van az ingatlannak, akkor a sorszámozás – helyi igény szerint – tovább folytatható. 29.1. sor: Az üzemeltető azonos lehet a vagyonkezelővel, és lehet attól független. A besorolást a kódjegyzék szerint kell elvégezni. Ha több vagyonkezelője van az ingatlannak, akkor a sorszámozás – helyi igény szerint, kézi nyilvántartásnál pótlapon – tovább folytatható. 30. sor: Ha az ingatlan a számviteli nyilvántartás szerint a 16. számlacsoportban üzemeltetésre, kezelésre vagy koncesszióba adottként szerepel, akkor a kódjegyzék szerinti 1 kódot kell beírni. A kód utáni alátörés négy kódkockájába az átadás évszámát kell írni. 31. sor: Az ingatlan könyv szerinti bruttó értéke: a számviteli törvény vonatkozó előírásainak megfelelően az ingatlan üzembe helyezésekor (a használatbavételekor) a számviteli nyilvántartásba bekerült értéke (bekerülési értéke), növelve azt az ingatlan üzembe helyezésétől (használatbavételétől) az adatlapra történő felvétel időpontjáig az ingatlan bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, élettartamának növelésével összefüggő beruházások, valamint az ingatlan eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítások aktivált értékével. (Saját kivitelezésben történt beruházás, felújítás megvalósítása esetén a közvetlen önköltség aktivált értékével.) Megjegyzés: a térítésmentesen átvett forgalomképes ingatlanok eredeti bekerülési értékét – amennyiben az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti érték nem ismert – a számvitel törvényi előírásainak megfelelően az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéken kell a számviteli nyilvántartásba felvenni. 31.1-től kezdődő sorok: A bruttó érték változásának követését szolgáló sorok: az adatlapon történő felvétel időpontja szerinti bruttó érték változásának, a változás időpontjának, előjelének (+ vagy -) és értékének, valamint ezáltal a halmozott (megváltozott) bruttó érték feltüntetésére szolgálnak. A bruttó érték változását és a halmozott (megváltozott) bruttó értéket a számviteli nyilvántartás értékadataival egyezően kell az adatlapon kimutatni. 32. sor: Becsült érték a forgalomképes ingatlanoknál a forgalmi érték, a forgalomképtelen ingatlanoknál a költségalapú becsült érték. Ez a sor csak akkor töltendő ki, ha valamilyen okból (pl. értékesítés, hasznosítás) az értékbecslés megtörtént, és az nem került átvezetésre a számviteli nyilvántartásban. Kivételt képez a kataszter módosított nyilvántartása során 2003. január 1-jéig történő értékelés, amikor minden esetben e sor kitöltendő. 33. sor: Az ingatlan állagmutatójának besorolását az év oszlopban a kódjegyzék tartalmazza. A legutolsó oszlopban szereplő 3 kódkockába az ingatlan állagának pontosabb százalékos meghatározása történhet. Az „I” adatlapon az állagmutató a helyrajzi számhoz tartozó összes

készítette:

látta:

jóváhagyta:





építmény (épület) súlyozott átlagú állagmutatója alapján szerepeltetendő. Az építmények állagmutatójából a súlyozott átlagot a tárgyév végén nyilvántartott bruttó értékkel kell kiszámolni.”

készítette:

látta:

jóváhagyta:





2. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez

Az R2. 4. számú mellékletében a „Területi műemléki védelem” címszó alatt a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal” szövegrész helyébe a „fővárosi és a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala” szöveg lép.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





3. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R3. 1. számú melléklet 5. sorában a „fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája” szövegrész helyébe a „területileg illetékes járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 2. Az R3. 1. számú melléklet 5. sorában a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal” szövegrész helyébe a „Ha az építményt régészeti lelőhelyen vagy régészeti védőövezet területén valósítják meg a Budapest Főváros Kormányhivatala szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala, ha az építményt műemléki területen vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő módon valósítják meg, a területileg illetékes fővárosi és a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala” szöveg lép.

készítette:

látta:

jóváhagyta:






1. Az R4. 1. melléklet 6. sorában a „fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája” szövegrész helyébe a „területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 2. Az R4. 1. számú melléklet 6. sorában a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal” szövegrész helyébe a „Ha a hőtermelő létesítményt vagy a távhővezetéket régészeti lelőhelyen vagy régészeti védőövezet területén valósítják meg, a Budapest Főváros Kormányhivatala szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala, ha a hőtermelő létesítményt vagy a távhővezetéket műemléki területen vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő módon valósítják meg, a területileg illetékes fővárosi és a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala” szöveg lép.

készítette:

látta:

jóváhagyta:






1. Az R5. 1. melléklet „A budapesti központi szennyvíztisztító telep és kapcsolódó létesítményei” című táblázatának „ 2.

általános építésügyi Fővárosi hatósági engedély a Kormányhivatal központi épületre

építésügyért felelős miniszter”

általános építésügyi V. kerületi hivatal hatósági engedély a szakigazgatási központi épületre szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala

Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala”

sora helyébe a következő sor lép: „2.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





6. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R5. 2. melléklet „Vízjogi engedély” című táblázatának Építésügy

fővárosi és megyei kormányhivatal

építésügyért felelős miniszter

sora helyébe a következő sor lép: Építésügy

területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatal vagy járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal, műemléket és műemléki jelentőségű területen a hatáskörébe tartozó építményt érintő ügyben a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal

területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal

2. Az R5. 2. mellékletének „Vízjogi engedély” című táblázatának Kulturális örökségvédelem

fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális Kulturális Örökségvédelmi Hivatal örökségvédelmi irodája

sora helyébe a következő sor lép: Régészet és műemlékvédelem

területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal

a területileg illetékes fővárosi és a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal vagy régészet esetén a Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal

3. Az R5. 2. mellékletének „Általános építésügyi hatósági engedély (kivéve útügyi beruházások) című táblázatának Kulturális örökségvédelem

területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal




4. Az R5. 2. melléklet „Útügyi építési engedély” című táblázatának Építésügy



készítette:

látta:

jóváhagyta:






területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) területileg illetékes fővárosi és megyei korhivatal szakigazgatási szerveként működő mányhivatal szakigazgatási szerveként műjárási építésügyi hivatal vagy járási építésügyi ködő építésügyi és örökségvédelmi hivatal és örökségvédelmi hivatal, műemléket és műemléki jelentőségű területen a hatáskörébe tartozó építményt érintő ügyben a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal

5. Az R5. 2. melléklet „Útügyi építési engedély” című táblázatának Kulturális örökségvédelem





készítette:

látta:

jóváhagyta:





7. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez Az R6. 1. melléklet „Észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekt” című táblázatának „3

építési engedély Veszprém Megyei építésügyért felelős hulladékudvarra, Kormányhivatal miniszter” mérlegházra, központi épületre, hulladékválogató csarnokra, mechanikaibiológiai hulladékkezelő csarnokra, utóérlelő csarnokra, komposztáló csarnokra

sora helyébe a következő sor lép: „3

építési engedély hulladékudvarra, mérlegházra, központi épületre, hulladékválogató csarnokra, mechanikaibiológiai hulladékkezelő csarnokra, utóérlelő csarnokra, komposztáló csarnokra

Veszprémi Járási Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala

Veszprém Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala”

készítette:

látta:

jóváhagyta:






1. Az R6. 2. melléklet „Egységes környezethasználati engedély” című táblázatának Kulturális örökségvédelem





2. Az R6. 2. melléklet „Egységes környezethasználati engedély” című táblázatának Építésügy






3. Az R6. 2. melléklet „Építési engedély (kivéve útügyi beruházások) című táblázatának Kulturális örökségvédelem





készítette:

látta:

jóváhagyta:





4. Az R6. 2. melléklet „Útügyi építési engedély” című táblázatának Építésügy




területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) területileg illetékes fővárosi és megyei korhivatal szakigazgatási szerveként működő mányhivatal szakigazgatási szerveként műjárási építésügyi hivatal vagy járási építésügyi ködő építésügyi és örökségvédelmi hivatal és örökségvédelmi hivatal, műemléket és műemléki jelentőségű területen a hatáskörébe tartozó építményt érintő ügyben a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal






6. Az R6. 2. melléklet „Vízjogi engedély” című táblázatának Építésügy






7. Az R6. 2. melléklet „Vízjogi engedély” című táblázatának Kulturális örökségvédelem




a területileg illetékes fővárosi és a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal vagy régészet esetén a Budapest Főváros

készítette:

látta:

jóváhagyta:




Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 107 Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal

9. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R7. 2. melléklet „Útügyi építési engedély” című táblázatának Építésügy









Nyíregyházi Járási Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal

Szabolcs-Szatmári-Bereg Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal vagy régészet esetén a Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal

3. Az R7. 2. melléklet „Vízjogi engedély” című táblázatának „Építésügy



sora helyébe a következő sor lép: „Építésügy


területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal”

4. Az R7. 2. melléklet „Vízjogi engedély” című táblázatának készítette:

látta:

jóváhagyta:




Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 108 „Kulturális örökségvédelem

fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális Kulturális Örökségvédelmi Hivatal” örökségvédelmi irodája

sora helyébe a következő sor lép: „Régészet és műemlékvédelem

Nyíregyházi Járási Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal

Szabolcs-Szatmári-Bereg Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal vagy régészet esetén a Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal”

készítette:

látta:

jóváhagyta:






1. Az R9. 2. melléklet „Környezetvédelmi engedély” című táblázatának „kulturális örökségvédelem

Baranya Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal”


Szekszárdi Járási Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal

Tolna Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal vagy régészet esetén a Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal”

2. Az R9. 2. melléklet „Radioaktív hulladéktároló létesítési és üzemeltetési engedély” című táblázatának „építésügy

Tolna Megyei Kormányhivatal


sora helyébe a következő sor lép: „építésügy

Szekszárdi Járási Hivatal szakigazgatási Tolna Megyei Kormányhivatal szerveként működő járási építésügyi és szakigazgatási szerveként működő örökségvédelmi hivatala építésügyi és örökségvédelmi hivatala”

készítette:

látta:

jóváhagyta:





11. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R10. 3. melléklet C:10 mezejében a „fővárosi és a területileg illetékes megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája” szövegrész helyébe a „területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 2. Az R10. 3. melléklet D:10 mezejében a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal” szövegrész helyébe a „Ha az út régészeti lelőhelyen, vagy régészeti védőövezet területén valósul meg, a Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala, ha az út műemléki területen vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő módon valósul meg, a fővárosi és a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala” szöveg lép. 3. Az R10. 3. mellékletének B:11 mezőjében az „A településrendezési eszközökkel való megfelelőség vizsgálata” szövegrész helyébe „Az építmény elhelyezése megfelel-e a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak.” szöveg lép. 4. Az R10. 3. mellékletének C:11 mezőjében az „építésügyi hatóság” szövegrész helyébe az „az építési tevékenység helye szerinti település, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője” szöveg lép.

készítette:

látta:

jóváhagyta:






1. Az R10. 5. melléklet I. táblázat 6. sorában, III. táblázat 5. sorában és IV. táblázat 4. sorában a „kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 2. Az R10. 5. melléklet I. táblázat 6. sorában, III. táblázat 5. sorában és IV. táblázat 4. sorában a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal” szövegrész helyébe a „ Ha a hajózási létesítmény régészeti lelőhelyen vagy régészeti védőövezet területén valósul meg, a Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala, ha a hajózási létesítmény műemléki területen vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő módon valósul meg, a fővárosi és a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala” szöveg lép. 3. Az R10. 5. melléklet I. táblázat 7. sora helyébe a következő rendelkezés lép: „7.

Minden esetben

Az építmény elhelyezése megfelel-e a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak.

az építési tevékenység helye szerinti település, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője


IGEN

NEM”

NEM

4. Az R10. 5. melléklet III. táblázat 2. sora helyébe a következő pont lép: „2.

Új, vízi állásnak nem minősülő, legalább 20 csónak fogadására alkalmas csónakkikötő esetén.

Az építmény elhelyezése megfelel-e a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak.

az építési tevékenység helye szerinti település, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője


IGEN

NEM

NEM”

készítette:

látta:

jóváhagyta:





13. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R11. 2. melléklet C:11 mezejében a „fővárosi és a területileg illetékes megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája” szövegrész helyébe a „területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 2. Az R11. 2. melléklet D:11 mezejében a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal” szövegrész helyébe a „Ha a létesítményt régészeti lelőhelyen vagy régészeti védőövezet területén valósítják meg, a Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala, ha a létesítményt műemléki területen vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő módon valósítják meg a területileg illetékes fővárosi és a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala” szöveg lép.

készítette:

látta:

jóváhagyta:






1. Az R12. 2. mellékletében szereplő I. táblázat 4. sora helyébe a következő rendelkezés lép: „4.

Ha az újrahasznosítást olyan földrészleten valósítják meg, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban – jogi jellegként – régészeti lelőhely, régészeti védőövezet, műemlék, illetve műemléki terület ténye van feljegyezve, vagy amelynek helyrajzi száma a régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó adatbázisban szerepel.

Annak elbírálása kérdésében, hogy az újrahasznosítás a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

területileg illetékes járási hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala

Ha az újrahasznosítást olyan földrészleten valósítják meg, amelyre az ingatlannyilvántartásban – jogi jellegként – régészeti lelőhely, vagy régészeti védőövezet ténye van feljegyezve, a Budapest Főváros Kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala, ha az újrahasznosítást olyan földrészleten valósítják meg, amelyre az ingatlannyilvántartásban – jogi jellegként műemlék, illetve műemléki terület ténye van feljegyezve a területileg illetékes fővárosi vagy a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala”

2. Az R12. 2. mellékletének II. táblázat 5. sora, II. táblázat 5. sora, valamint a IV. táblázat 5. sora helyébe a következő rendelkezés lép: „5.

Ha a más célú hasznosítást olyan földrészleten tervezik megvalósítani, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban – jogi jellegként – régészeti lelőhely, régészeti védőövezet, műemlék, illetve műemléki terület ténye van felje-

Annak elbírálása kérdésében, hogy a más célú hasznosítás a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követel-

területileg illetékes járási hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala

Ha a más célú hasznosítást olyan földrészleten tervezik megvalósítani, amelyre az ingatlannyilvántartásban –

készítette:

látta:

jóváhagyta:




Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 114 gyezve, vagy amelynek helyrajzi száma a régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó adatbázisban szerepel.

ményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

jogi jellegként – régészeti lelőhely, vagy régészeti védőövezet ténye van feljegyezve, a Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala, ha a más célú hasznosítást olyan földrészleten tervezik megvalósítani, amelyre az ingatlannyilvántartásban – jogi jellegként műemlék, illetve műemléki terület ténye van feljegyezve, a területileg illetékes fővárosi vagy a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala”

készítette:

látta:

jóváhagyta:





15. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez Az R12. 4. mellékletének 8. sora helyébe a következő rendelkezés lép: „8.

Ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelyre az ingatlannyilvántartásban – jogi jellegként – régészeti lelőhely, régészeti védőövezet, műemlék, illetve műemléki terület jogi jelleg ténye van feljegyezve, vagy amelynek helyrajzi száma a régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó adatbázisban szerepel.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a telekalakítás a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

területileg illetékes járási hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala

Ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelyre az ingatlannyilvántartásban – jogi jellegként – régészeti lelőhely, vagy régészeti védőövezet ténye van feljegyezve, a Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala, ha a telekalakítás olyan ingatlant érint , amelyre az ingatlannyilvántartásban – jogi jellegként műemlék, illetve műemléki terület ténye van feljegyezve, a területileg illetékes fővárosi vagy a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala”

készítette:

látta:

jóváhagyta:






1. Az R13. 4. számú mellékletének 3. sorában a „fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája” szövegrész helyébe a „területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 2. Az R13. 4. számú mellékletének 3. sorában a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal” szövegrész helyébe „ha az egységes környezethasználati engedély megszerzésére irányuló eljárás régészeti lelőhelyet, vagy régészeti védőövezetet érint a Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala, ha az egységes környezethasználati engedély megszerzésére irányuló eljárás műemléki területet érint, a területileg illetékes fővárosi és a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala” szöveg lép.

készítette:

látta:

jóváhagyta:






Az R14. 1. számú mellékletének C:71 és C:74 mezejében a „kultúráért” szövegrész helyébe a „régészeti örökség és a műemléki érték védelméért” szöveg lép.

készítette:

látta:

jóváhagyta:






1. Az R14. 2. számú melléklet 1. táblázat A:38 mezejében a „KÖH” szövegrész helyébe a „ régészeti örökség és a műemléki érték védelméért felelős miniszter” szöveg lép. 2. Hatályát veszti az R14. 2. számú melléklet 2. táblázat 18. sora.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





19. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R15. 1. melléklet „A kiemelt jelentőségű ügyekhez tartozó létesítmények, a megvalósításukhoz szükséges hatósági engedélyek és eljárások lefolytatására hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervek” című táblázat „3.

Felszín építmények

feletti Állomások és vonali műtárgyak felszínen megjelenő építményei (különösen: szellőző fejek, lépcső lefedések, liftépületek) sora helyébe a következő sor lép:

Általános építésügyi hatósági engedélyek

Budapest az építésügyért Főváros felelős miniszter” Kormányhivatala

„3.

Felszín építmények


V. kerületi Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala

feletti Állomások és vonali műtárgyak felszínen megjelenő építményei (különösen: szellőző fejek, lépcső lefedések, liftépületek)


készítette:

látta:

jóváhagyta:





20. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R15. 2. melléklet „Vasúthatósági engedélyek” című táblázatának „Kulturális örökségvédelem

Budapest Főváros Kormányhivatala Kulturális Örökségvédelmi Irodája

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal”


Fővárosi Kormányhivatal V. kerületi hivata- Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazlának szakigazgatási szerveként működő járá- gatási szerveként működő építésügyi és öröksi építésügyi és örökségvédelmi hivatal ségvédelmi hivatal”

2. Az R15. 2. melléklet „Vasúthatósági engedélyek” című táblázat „ Építésügy

Budapest Kormányhivatala

Főváros

az építésügyért felelős miniszter”

sora helyébe a következő sor lép: „ Építésügy

Fővárosi Kormányhivatal V. kerületi Hivatalának szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala


3. Az R15 2. melléklet „Metróállomások építésügyi hatósági engedélyei” című táblázat „ Építésügy

Budapest Főváros Kormányhivatala

az építésügyért felelős miniszter”

sora helyébe a következő sor lép: „ Építésügy

Fővárosi Kormányhivatal V. kerületi Hivatalának szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala


4. Az R15. 2. melléklet „Metróállomások építésügyi hatósági engedélyei” című táblázatának Kulturális örökségvédelem

Budapest Főváros Kormányhivatala Kulturális Örökségvédelmi Irodája



Fővárosi Kormányhivatal V. kerületi Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal

Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal

készítette:

látta:

jóváhagyta:





5. Az R15. 2. melléklet „Felszín feletti építmények általános építésügyi hatósági engedélyei” című táblázatának Kulturális örökségvédelem

Budapest Főváros Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája



Fővárosi Kormányhivatal V. Kerületi Hivatal Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazszakigazgatási szerveként működő járási épí- gatási szerveként működő építésügyi és öröktésügyi és örökségvédelmi hivatal ségvédelmi hivatal”

készítette:

látta:

jóváhagyta:





21. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Hatályát veszti az R17. 4. számú melléklet 5. sor 4. és 5. pontja. 2. Az R17. 4. számú melléklet kiegészül a következő 10. sorral: „10. Régészeti örökség és műemléki érték védelme 1. Műemléki értékekkel összefüggő szakkérdések 2. Régészeti örökséggel kapcsolatos szakkérdések

kormányrendeletben meghatározott örökségvédelmi központi szerv kormányrendeletben meghatározott örökségvédelmi központi szerv Magyar Nemzeti Múzeum”

készítette:

látta:

jóváhagyta:





22. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez Az R18. 4. számú melléklet 1. táblázat 7. sora helyébe a következő sor lép: 7.

A kormányrendeletben meghatározott örökségvédelmi központi szerv által vezetett adatbázisban szereplő régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló, vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő építmény engedélyezésére irányuló eljárás

Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény vagy tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.


Régészeti lelőhelyen vagy régészeti védőövezet területén lévő építmény engedélyezésére irányuló eljárás esetén a Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala, műemléki területen megvalósuló, vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő építmény engedélyezésére irányuló eljárás esetén a területileg illetékes fővárosi vagy a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal

készítette:

látta:

jóváhagyta:






1.Az R19. 1. számú melléklet táblázatának „1.

Budapest elővárosi vasút- Felszín feletti épít- Általános építésügyi Építmény helye az építésügyért vonalak rekonstrukciója mények (különösen: hatósági szerint illetékes felelős miniszter” állomásépület, pe- engedélyek fővárosi és megyei rontető, lépcső kormányhivatal lefedések, lift építménye)


Budapest elővárosi vasút- Felszín feletti épít- Általános építésügyi Az építésügyi és az fővárosi és megyei vonalak rekonstrukciója mények (különösen: hatósági építésfelügyeleti kormányhivatal állomásépület, pe- engedélyek hatóságok kijelölé- szakigazgatási szerrontető, lépcső séről és működési veként működő lefedések, lift építfeltételeiről szóló építésügyi és örökménye) 343/2006. (XII. 23.) ségvédelmi hivatal” Korm. rendelet szerinti hatáskörében az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatal vagy járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal

2. Az R19. 1. számú melléklet táblázatának „2.

Rákosrendező (kiz.)Felszín feletti Óbuda-Esztergom építmények vasútvonal rekonstrukciója (különösen: állomásépület, perontető, lépcső lefedések, lift építménye)

Általános építésügyi Építmény helye az építésügyért hatósági szerint illetékes felelős miniszter engedélyek fővárosi és megyei kormányhivatal


Rákosrendező (kiz.)-

Felszín

feletti Általános építésügyi Az építésügyi és az fővárosi és megyei

készítette:

látta:

jóváhagyta:




Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 125 Óbuda-Esztergom építmények hatósági vasútvonal rekonstrukciója (különösen: engedélyek állomásépület, perontető, lépcső lefedések, lift építménye)

építésfelügyeleti kormányhivatal hatóságok kijelölé- szakigazgatási séről és működési szerveként működő feltételeiről szóló építésügyi és 343/2006. (XII. 23.) örökségvédelmi Korm. rendelet sze- hivatal” rinti hatáskörében az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatal vagy járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal

3. Az R19. 1. melléklet táblázatának „4.

Budapest KelenföldFelszín feletti Székesfehérvár vasútvonal építmények rekonstrukciója II. ütem (különösen: állomásépület, perontető, lépcső lefedések, lift építménye)

Általános építésügyi Építmény helye az építésügyért hatósági szerint illetékes felelős miniszter” engedélyek fővárosi és megyei kormányhivatal


Budapest KelenföldFelszín feletti Székesfehérvár vasútvonal építmények rekonstrukciója II. ütem (különösen: állomásépület, perontető, lépcső lefedések, lift építménye)

Általános építésügyi Az építésügyi és az fővárosi és megyei hatósági építésfelügyeleti kormányhivatal engedélyek hatóságok kijelölé- szakigazgatási séről és működési szerveként működő feltételeiről szóló építésügyi és 343/2006. (XII. 23.) örökségvédelmi Korm. rendelet sze- hivatal” rinti hatáskörében az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatal vagy járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal

készítette:

látta:

jóváhagyta:






Budapest-Lőkösháza a Felszín feletti Általános építésügyi Építmény helye az építésügyért vasútvonal rekonstrukciója építmények hatósági szerint illetékes felelős miniszter” III. ütem (különösen: engedélyek fővárosi és megyei állomásépület, kormányhivatal perontető, lépcső lefedések, lift építménye)


Budapest-Lőkösháza a Felszín feletti Általános építésügyi Az építésügyi és az fővárosi és megyei vasútvonal rekonstrukciója építmények hatósági építésfelügyeleti kormányhivatal III. ütem (különösen: engedélyek hatóságok kijelölé- szakigazgatási állomásépület, séről és működési szerveként működő perontető, lépcső feltételeiről szóló építésügyi és lefedések, lift 343/2006. (XII. 23.) örökségvédelmi építménye) Korm. rendelet sze- hivatal” rinti hatáskörében az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatal vagy járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal


ETCS 2 kiépítése a Hódos- Felszín feletti Boba vonalszakaszon építmények (különösen: állomásépület)



ETCS 2 kiépítése a Hódos- Felszín feletti Boba vonalszakaszon építmények (különösen: állomásépület)

Általános építésügyi Az építésügyi és az fővárosi és megyei hatósági építésfelügyeleti kormányhivatal engedélyek hatóságok kijelölé- szakigazgatási séről és működési szerveként működő feltételeiről szóló építésügyi és 343/2006. (XII. 23.) örökségvédelmi Korm. rendelet sze- hivatala” rinti hatáskörében az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal

készítette:

látta:

jóváhagyta:




Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 127 szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatal vagy járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal


Győr-Pápa-CelldömölkBoba vasútvonal rekonstrukciója

Felszín feletti építmények (különösen: állomásépület, perontető, lépcső lefedések, lift építménye)



Győr-Pápa-CelldömölkBoba vasútvonal rekonstrukciója




Sopron-SzombathelySzentgotthárd vasútvonal rekonstrukciója



készítette:

látta:

jóváhagyta:






Sopron-SzombathelySzentgotthárd vasútvonal rekonstrukciója




Szajol-Szolnok-Záhony Felszín feletti Általános építésügyi Építmény helye az építésügyért vasútvonal rekonstrukciója építmények hatósági szerint illetékes felelős miniszter” I. ütem (különösen: engedélyek fővárosi és megyei állomásépület, kormányhivatal perontető, lépcső lefedések, lift építménye)


Szajol-Szolnok-Záhony Felszín feletti vasútvonal rekonstrukciója építmények I. ütem (különösen: állomásépület, perontető, lépcső lefedések, lift építménye)

Általános építésügyi Az építésügyi és az fővárosi és megyei hatósági építésfelügyeleti kormányhivatal engedélyek hatóságok kijelölé- szakigazgatási séről és működési szerveként működő feltételeiről szóló építésügyi és 343/2006. (XII. 23.) örökségvédelmi Korm. rendelet sze- hivatal” rinti hatáskörében az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatal vagy járási

készítette:

látta:

jóváhagyta:




Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 129 építésügyi és örökségvédelmi hivatal


a MÁV Zrt. és a GYSEV Felszín feletti Zrt. által működtetett vasúti építmények pályahálózaton a GSM-R (különösen: rendszer megvalósítása állomásépületek átalakítása, adótornyok felállítása)



a MÁV Zrt. és a GYSEV Felszín feletti Általános építésügyi Az építésügyi és az fővárosi és megyei Zrt. által működtetett vasúti építmények hatósági építésfelügyeleti kormányhivatal pályahálózaton a GSM-R (különösen: engedélyek hatóságok kijelölé- szakigazgatási rendszer megvalósítása állomásépületek séről és működési szerveként működő átalakítása, feltételeiről szóló építésügyi és adótornyok 343/2006. (XII. 23.) örökségvédelmi felállítása) Korm. rendelet sze- hivatal” rinti hatáskörében az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatal vagy járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal

készítette:

látta:

jóváhagyta:






Az R19. 2. számú melléklet 4. sora helyébe a következő sor lép: „Régészet és műemlékvédelem


a területileg illetékes fővárosi és a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal vagy régészet esetén a Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal”

készítette:

látta:

jóváhagyta:






1. Az R20. 2. számú melléklet táblázatának Kulturális örökségvédelem

fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája



területileg illetékes (fővárosi kerületi) hivatal a területileg illetékes fővárosi és a megyei szakigazgatási szerveként működő járási épí- kormányhivatal szakigazgatási szerveként tésügyi és örökségvédelmi hivatal működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal vagy régészet esetén a Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal

készítette:

látta:

jóváhagyta:





26. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez Az R21. 1. számú melléklet 8-10. sorában a „fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája” szövegrész helyébe a „területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg, valamint a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép.

készítette:

látta:

jóváhagyta:






1. Az R21. 2. számú melléklet „Útügyi építési engedély” című táblázatának Kulturális örökségvédelem






2. Az R21. 2. számú melléklet „ Vízjogi engedély” című táblázatának Kulturális örökségvédelem






készítette:

látta:

jóváhagyta:





28. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1.Az R22. 1. számú melléklet 1. sora helyébe a következő sor lép: 1.

Kiemelt nagyberu- Kecskemét Megyei házásként gyártele- Jogú Város belterüpítés és annak épít- leti 26500 helyrajzi ményei, valamint az számú ingatlan ahhoz kapcsolódó logisztikai bázis és építményei


Szegedi Járási Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal

Csongrád Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal

2. Az R 22. 1. számú melléklet 13. sora helyébe a következő sor lép: örökségvédelmi hatósági engedélyezési eljárások és régészeti feltárásokkal kapcsolatos eljárások

13.

Kecskeméti Járási Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal

Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal, vagy régészet esetén Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal

készítette:

látta:

jóváhagyta:





29. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R22. 2. számú melléklet 1. sora helyébe a következő sor lép: 1.

építésügy

Kecskeméti Járási Hivatal szakBács-Kiskun Megyei Kormányhiigazgatási szerveként működő járási vatal szakigazgatási szerveként műépítésügyi és örökségvédelmi hiva- ködő építésügyi és örökségvédelmi tal hivatal

2. Az R22. 2. számú melléklet 11. sora helyébe a következő rendelkezés lép: 11.

régészet és műemlékvédelem

Kecskeméti Járási hivatal szakBács-Kiskun Megyei Kormányhiigazgatási szerveként működő járási vatal szakigazgatási szerveként műépítésügyi és örökségvédelmi hiva- ködő építésügyi és örökségvédelmi tal hivatal, vagy régészet esetén Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal

készítette:

látta:

jóváhagyta:






Kiemelt nagyberuházásként

Az M7-es autópálya, Sávoly község északi

általános építésügyi Kaposvári Járási hatósági engedélyek Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal

Somogy Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal

2. Az R23. 1. számú melléklet 13. sora helyébe a következő sor lép: örökségvédelmi hatósági engedélyezési eljárások és régészeti feltárásokkal kapcsolatos eljárások

13.

Kaposvári Járási Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal

Somogy Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal, vagy régészet esetén Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal

készítette:

látta:

jóváhagyta:






építésügy


Somogy Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal

2. Az R23. 2. számú melléklet 11. sora helyébe a következő sor lép: 11.



Somogy Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal vagy régészet esetén Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal

készítette:

látta:

jóváhagyta:





32. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez Az R24. 1. melléklet 9. sora helyébe a következő sor lép: 9.

Elvi engedélyezési, építési, bontási és építési engedélytől való eltérés engedélyezésére irányuló eljárásban, ha az építményt vagy egyéb műtárgyat régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy külön jogszabályban meghatározott esetben műemléket érintő módon valósítják meg.

Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény vagy egyéb műtárgy megvalósítása a régészeti örökség és a műemléki érték védelmének jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.


Ha az építményt vagy egyéb műtárgyat régészeti lelőhelyen, vagy régészeti védőövezet területén valósítják meg, a Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal, ha az építményt vagy egyéb műtárgyat műemléki területen vagy külön jogszabályban meghatározott esetben műemléket érintő módon valósítják meg, területileg illetékes fővárosi és a megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatal

készítette:

látta:

jóváhagyta:





33. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez Az R25. 2. számú melléklet 4. sora helyébe a következő sor lép: 4.

Minden esetben.

A területrendezési tervekben rögzített régészeti örökséggel és műemléki értékkel kapcsolatos szabályozás, továbbá a régészeti örökség és a műemléki érték védelme jogszabályban rögzített követelményeinek érvényesülése.

területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal vagy régészet esetén Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal

készítette:

látta:

jóváhagyta:





34. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez Az R26. 1. melléklet „A kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításához szükséges hatósági engedélyek és eljárások lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóságok” című táblázat „106. épület rekonstrukció Duna jp. építésügyi hatósági Tolna Megyei 83+250 tkm Bölcske Vé- engedély Kormányhivatal delmi Központ épületének felújítása


sora helyébe a következő sor lép: „106. épület rekonstrukció Duna jp. építésügyi hatósági 83+250 tkm Bölcske Vé- engedély delmi Központ épületének felújítása

Szekszárdi Járási Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala

Tolna Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala”

készítette:

látta:

jóváhagyta:






1. Az R26. 2. számú melléklet 1. táblázat 1. sora helyébe a következő sor lép: 1. építésügy



2. Az R26. 2. számú melléklet 9. sora helyébe a következő sor lép: 9. régészet és műemlékvéde- területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) lem hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal


3. Az R26. 2. számú melléklet 2. táblázat 1. sora helyébe a következő sor lép: 1. építésügy



4. Az R26. 2. számú melléklet 2. táblázat 9. sora helyébe a következő sor lép: 9. régészet és műemlékvéde- területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) lem hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal


készítette:

látta:

jóváhagyta:





5. Az R26. 2. számú melléklet 3. táblázat 9. sora helyébe a következő sor lép: 9. régészet és műemlékvéde- területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) lem hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal


készítette:

látta:

jóváhagyta:





36. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R 27. 2. számú melléklet 1. táblázat 1. sora helyébe a következő sor lép: „1. építésügy

területileg illetékes járási (fővárosi területileg illetékes fővárosi és megyei kerületi) hivatal szakigazgatási szerve- kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatal ként működő építésügyi és örökségvévagy járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala” delmi hivatal, műemléket és műemléki jelentőségű területen a hatáskörébe tartozó építményt érintő ügyben a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal

2. Az R27. 2. számú melléklet 1. táblázat 9. sora helyébe a következő sor lép: „ 9. régészet és műemlékvé- területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) delem hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal


3. Az R27. 2. számú melléklet 2. táblázat 1. sora helyébe a következő sor lép: „1. építésügy


4. Az R27. 2. számú melléklet 2. táblázat 9. sora helyébe a következő sor lép: „9. régészet és műemlékvédelem



készítette:

látta:

jóváhagyta:





37. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R28. 2. szánú melléklet 1. táblázat 1. sora helyébe a következő sor lép: „1. építésügy

Területileg illetékes járási (fővárosi területileg illetékes fővárosi és megyei kerületi) hivatal szakigazgatási szerve- kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi hivatal ként működő építésügyi és örökségvévagy járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala” delmi hivatal, műemléket és műemléki jelentőségű területen a hatáskörébe tartozó építményt érintő ügyben a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal

2. Az R28. 2. számú melléklet 1. táblázat 9. sor a helyébe a következő sor lép: „9. régészet és műemlékvédelem





4. Az R28. 2. számú melléklet 2. táblázat 9. sora helyébe a következő sor lép: „9. régészet és műemlékvé- területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) delem hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal


készítette:

látta:

jóváhagyta:





38. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R29. 1. melléklet táblázatának 2. sorában a „Somogy Megyei Kormányhivatal” szövegrész helyébe a „Kaposvári Járási Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala” szöveg lép. 2. Az R29. 1. melléklet táblázatának 2. sorában az „építésügyért felelős miniszter” helyébe a „Somogy Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala” szöveg lép.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





39. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R29. 2. szánú melléklet 1. táblázat 1. sora helyébe a következő sor lép: „1. építésügy


2. Az R29. 2. számú melléklet 1. táblázat 9. sora a helyébe a következő sor lép: „9. régészet és műemlékvédelem








készítette:

látta:

jóváhagyta:








készítette:

látta:

jóváhagyta:






Az R30. 1. mellékelt 2. sor d) és e) pontjában a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben kijelölt örökségvédelmi központi szerv” szöveg lép.

készítette:

látta:

jóváhagyta:






Az R30. 2. melléklet 2. sor d) és e) pontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben kijelölt örökségvédelmi központi szerv” szöveg lép.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





42. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez AzR30. 3. melléklet 2. sor d) és e) pontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája” szövegrész helyébe a „kormányrendeletben kijelölt örökségvédelmi központi szerv” szöveg lép.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





43. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez Az R31. 1. melléklet 16. sora helyébe a következő sor lép: „16.

örökségvédelmi hatósági engedélyezési eljárások és régészeti feltárásokkal kapcsolatos eljárások

Tatabányai Járási Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal

készítette:

látta:

jóváhagyta:





44. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R31. 2. melléklet 2. sora helyébe a következő sor lép: „2. építésügy

Tatabányai Járási Hivatal szakigazga- Komárom-Esztergom Megyei Kortási szerveként működő járási építés- mányhivatal szakigazgatási szerveként ügyi és örökségvédelmi hivatal működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal”

2. Az R31. 2. melléklet 18. sora helyébe a következő sor lép: „10. régészet és műemlékvédelem

Tatabányai Járási Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal

Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal vagy régészet esetén a Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal”

készítette:

látta:

jóváhagyta:







Debreceni Járási Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal vagy régészet esetén a Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal”

készítette:

látta:

jóváhagyta:





46. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R32. 2. melléklet 2. sora helyébe a következő sor lép: „2.

építésügy

Debreceni Járási Hivatal szakigazga- Hajdú-Bihar Megyei Kormánytási szerveként működő járási építés- hivatal szakigazgatási szerveként ügyi és örökségvédelmi hivatal működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal”

2. Az R32. 2. melléklet 18. sora helyébe a következő sor lép: „18.


Debreceni Járási Hivatal szakigaz- Hajdú-Bihar Megyei Kormánygatási szerveként működő járási épí- hivatal szakigazgatási szerveként tésügyi és örökségvédelmi hivatal működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal vagy régészet esetén a Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal”

készítette:

látta:

jóváhagyta:






1. Az R33. 1. melléklet D:4 és D:13 mezőjében a „fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája” szövegrész helyébe a „területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 2. Az R33. 1. melléklet E:4 és E:13 mezőjében a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal” szövegrész helyébe a „területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal vagy régészet esetén a Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





48. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R33. 2. melléklet 1. táblázat 8. sora helyébe a következő sor lép: „8. régészet és műemlékvédelem



2. Az R33. 2. melléklet 2. táblázat 7. sora helyébe a következő sor lép: „7. régészet és műemlékvédelem









készítette:

látta:

jóváhagyta:











7. Az R33. 2. melléklet 8. táblázat 6. sora helyébe a következő rendelkezés lép: „6. régészet és műemlékvédelem






készítette:

látta:

jóváhagyta:






1. Az R34. 1. melléklet C:8 mezőjében a „fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája” szövegrész helyébe a „területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 2. Az R34. 1. melléklet D:8 mezőjében a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal” szövegrész helyébe a „területileg illetékes fővárosi és a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal vagy régészet esetén a Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép.

készítette:

látta:

jóváhagyta:

















készítette:

látta:

jóváhagyta:

















készítette:

látta:

jóváhagyta:





51. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez Az R35. 3. melléklet 6. sora helyébe a következő sor lép:

6.

A külön kormányrendeletben meghatározott, a régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó örökségvédelmi központi szerv által vezetett adatbázisban szerepelő régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő építmény engedélyezésére irányuló eljárás.

Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény a régészeti örökség és a műemléki érték védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint, vagy további feltételek mellett megfelel-e.



készítette:

látta:

jóváhagyta:






A külön kormányrendeletben meghatározott, a régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó örökségvédelmi központi szerv által vezetett adatbázisban szerepelő régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő építmény engedélyezésére irányuló eljárás.




készítette:

látta:

jóváhagyta:






A külön kormányrendeletben meghatározott, a régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó örökségvédelmi központi szerv által vezetett adatbázisban szerepelő régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő építmény engedélyezésére irányuló eljárás




készítette:

látta:

jóváhagyta:





54. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R36. 1. melléklet 1. sorában a „Győr-Moson –Sopron Megyei Kormányhivatal” szövegrész helyébe a „Győri Járási Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg, az „építésügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „GyőrMoson –Sopron Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 2. Az R36. 1. melléklet 16. sora helyébe a következő sor lép: „16.


Győri Járási Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal

Győr-Moson- Sopron Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal”

készítette:

látta:

jóváhagyta:





55. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R36. 2. melléklet 1. sora helyébe a következő sor lép: „1.

építésügyi

Győri Járási Hivatal szakigazgatási Győr-Moson- Sopron Megyei szerveként működő járási építésKormányhivatal szakigazgatási ügyi és örökségvédelmi hivatal szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal”

2. Az R36. 2. melléklet 11. sora helyébe a következő sor lép: „11.


Győri Járási Hivatal szakigazgatási Győr-Moson- Sopron Megyei szerveként működő járási építésKormányhivatal szakigazgatási ügyi és örökségvédelmi hivatal szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal vagy régészet esetén a Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal”

készítette:

látta:

jóváhagyta:





56. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R37. 1. melléklet 1. sorában a „Csongrád Megyei Kormányhivatal” szövegrész helyébe a „Szegedi Járási Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg, az „építésügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Csongrád Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 2. Az R37. 1. melléklet 16. sora helyébe a következő sor lép: „16.


Szegedi Járási Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal

Csongrád Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal vagy régészet esetén a Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal”

készítette:

látta:

jóváhagyta:





57. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R37. 2. melléklet 1. sorában a „Csongrád Megyei Kormányhivatal” szövegrész helyébe a „Szegedi Járási Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg, az „építésügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Csongrád Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 2. Az R37. 2. melléklet 11. sora helyébe a következő sor lép: „11.


Győri Járási Hivatal szakigazgatási Győr-Moson- Sopron Megyei szerveként működő járási építésKormányhivatal szakigazgatási ügyi és örökségvédelmi hivatal szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal vagy régészet esetén a Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal”

készítette:

látta:

jóváhagyta:





58. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R38 1. melléklet D:2 mezőjében a „Pest Megyei Kormányhivatal” szövegrész helyébe az „Érdi Járási Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala” szöveg lép. 2. Az R38 1. melléklet E:2 mezőjében az „építésügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Pest Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala” szöveg lép.

készítette:

látta:

jóváhagyta:






örökségvédelmi hatósági engedéFővárosi KormányBudapest Főváros Kormányhivatal lyezési eljárások és régészeti feltárá- hivatal V. kerületi szakigazgatási szerveként működő sokkal kapcsolatos eljárások Hivatalának szaképítésügyi és örökségvédelmi hivatal igazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal

készítette:

látta:

jóváhagyta:







Fővárosi Kormányhivatal V. kerületi Hivatalának szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal

Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal”

készítette:

látta:

jóváhagyta:






1. Az R40. 1. melléklet C:4 mezőjében a „Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája” szövegrész helyébe a „Érdi Járási Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 2. Az R40. 1. melléklet D:4 mezőjében a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép.

készítette:

látta:

jóváhagyta:










a területig illetékes fővárosi és a megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal vagy régészet esetén a Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal”







5. Az R40. 2. melléklet 6. táblázat 5. sora helyébe a következő sor lép: készítette:

látta:

jóváhagyta:





„5. régészet és műemlékvédelem



6. Az R40. 2. melléklet 6. táblázat B:6 mezőjében a „Pest Megyei Kormányhivatal” szövegrész helyébe az „Érdi Járási Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 7. Az R40. 2. melléklet 6. táblázat C:6 mezőjében” az építésügyért felelős miniszter” helyébe a „Pest Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 8. Az R40. 2. melléklet 7. táblázat 5. sora helyébe a következő sor lép: „5. régészet és műemlékvédelem






10. Az R40. 9. táblázat 2. sora helyébe a következő sor lép: „2. régészet és műemlékvédelem



készítette:

látta:

jóváhagyta:





63. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez Az R41. 1. melléklet 6. sora helyébe a következő sor lép: örökségvédelmi hatósági engedélyezési eljárások és régészeti feltárásokkal kapcsolatos eljárások

6.

Egri Járási Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal

Heves Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal vagy régészet esetén Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal

készítette:

látta:

jóváhagyta:





64. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R41. 2. melléklet B:1 mezőjében a „Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal” szövegrész helyébe az „Egri Járási Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 2. Az R41. 2. melléklet C:1 mezőjében az „építésügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Heves Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 3. Az R41. 2. melléklet 5. sora helyébe a következő sor lép: „5.


az Egri Járási Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal

Heves Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal vagy régészet esetén a Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal”

készítette:

látta:

jóváhagyta:





65. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R42. 1. melléklet D:2 mezőjében a „Pest Megyei Kormányhivatal (általános építésügyi hatósági jogkörében eljárva)” szövegrész helyébe az „Fővárosi Kormányhivatal I. kerületi Hivatalának szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 2. Az R42. 1. melléklet E:2: mezőjében az „építésügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 3. Az R42. 1. melléklet 14. sora helyébe a következő sor lép: „14..


Fővárosi Kormányhivatal I. kerületi Hivatalának szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal


készítette:

látta:

jóváhagyta:





66. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R42. 2. melléklet B:2 mezőjében a „Pest Megyei Kormányhivatal ” szövegrész helyébe az „Fővárosi Kormányhivatal I. Kerületi Hivatalának szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 2. Az R42. 2. melléklet D:2 mezőjében az „építésügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 3. Az R42. 2. melléklet 6. sora helyébe a következő sor lép: „6.


Fővárosi Kormányhivatal I. Kerületi Hivatalának szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal


készítette:

látta:

jóváhagyta:





67. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R43. 1. melléklet D:2 mezőjében a „Budapest Főváros Kormányhivatal” szövegrész helyébe az „Fővárosi Kormányhivatal V. kerületi Hivatalának szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 2. Az R43. 1. melléklet E:2 mezőjében az „építésügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





68. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R43. 2. melléklet B:2 mezőjében a „Budapest Főváros Kormányhivatal” szövegrész helyébe az „Fővárosi Kormányhivatal V. Kerületi Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 2. Az R43. 2. melléklet C:2 mezőjében az „építésügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 3. Az R43. 2. melléklet 14. sora helyébe a következő sor lép: „14.


Fővárosi Kormányhivatal V. Kerületi Hivatalának szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal


készítette:

látta:

jóváhagyta:





69. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R45. 1. melléklet D:2 mezőjében a „Budapest Főváros Kormányhivatal” szövegrész helyébe a „Fővárosi Kormányhivatal V. kerületi Hivatalának szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 2. Az R45. 1. mellékelt E:2 mezőjében az „építésügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 3. Az R45. 1. melléklet 10. sora helyébe a következő sor lép: „10.




készítette:

látta:

jóváhagyta:





70. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R45. 2. melléklet B:2 mezőjében „Budapest Főváros VIII. Kerület József-városi Önkormányzat jegyzője” szövegrész helyébe a „Fővárosi Kormányhivatal V. kerületi Hivatalának szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 2. az R45. 2. melléklet C:2 mezőjében a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 3. Az R45. 2. melléklet 5. sora helyébe a következő sor lép: „5.


Fővárosi Kormányhivatal V. Kerületi Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal


készítette:

látta:

jóváhagyta:





71. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R46. 2. melléklet 1. pont 3. alpont helyébe a következő rendelkezés lép: „ 3. Építésügyi igazgatási feladatok Kiemelt munkakör Építésügyi és örökségvédelmi hivatal kiemelt építésügyi hatósági munkakörben: Az I. besorolási osztályban: egyetemi szintű építészmérnöki vagy építőmérnök építőmérnöki (magasépítő területen szerkezetépítő szakirány) szakképzettség, főiskolai szintű magasépítő üzemmérnöki, építészmérnöki, építőmérnöki (magasépítő területen szerkezetépítő szakirány) vagy városgazdasági üzemmérnöki (ezzel egyenértékű településmérnöki) szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik; építészmérnöki alapképzési szak építész, épületszerkezeti konstruktőr vagy magasépítési szakirányán szerzett szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik, tervező építészmérnöki, szerkezettervező építészmérnöki mesterképzési szakon, osztatlan képzésben építész mesterképzési szakon szerzett szakképzettség vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik. Építésügyi és örökségvédelmi hivatal műemléki érték védelmével kapcsolatos építésügyi hatósági munkakörben: Az I. besorolási osztályban: Építésügyi és örökségvédelmi hivatal műemlékekkel kapcsolatos építésügyi hatósági munkakörben: Az I. besorolási osztályban: egyetemi vagy főiskolai szintű építészmérnöki szakképzettség vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik; tervező építészmérnöki, szerkezettervező építészmérnöki mesterképzési szakon, osztatlan képzésben építész mesterképzési szakon szerzett szakképzettség vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik. Építésügyi és örökségvédelmi hivatal építésfelügyeleti hatósági munkakörben: az I. besorolási osztályban: egyetemi szintű építészmérnöki vagy építőmérnöki (magasépítő területen szerkezetépítő szakirány) szakképzettség, főiskolai szintű magasépítő üzemmérnöki, építészmérnöki, építőmérnöki (magasépítő területen szerkezetépítő szakirány) vagy városgazdasági üzemmérnöki (ezzel egyenértékű településmérnöki) szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik; építészmérnöki alapképzési szak építész, épületszerkezeti konstruktőr, magasépítési vagy építés-kivitelezés szakirányán szerzett szakképzettség, építőmérnöki alapképzési szak magasépítési szakirányán szerzett szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik, tervező építészmérnöki, szerkezettervező építészmérnöki mesterképzési szakon szerzett szakképzettség, szerkezet-építőmérnöki mesterképzési szak magasépítő és rekonstrukciós szakirányán szerzett szakképzettség, osztatlan képzésben építész mesterképzési szakon szerzett szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik. Építésügyi és örökségvédelmi hivatal vezetői feladatok az I. besorolási osztályban: egyetemi szintű építészmérnöki vagy építőmérnök építőmérnöki (magasépítő területen szerkezetépítő szakirány) készítette:

látta:

jóváhagyta:





szakképzettség, főiskolai szintű magasépítő üzemmérnöki, építészmérnöki, építőmérnöki (magasépítő területen szerkezetépítő szakirány) vagy városgazdasági üzemmérnöki (ezzel egyenértékű településmérnöki) szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik; építészmérnöki alapképzési szak építész, épületszerkezeti konstruktőr vagy magasépítési szakirányán szerzett szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik, tervező építészmérnöki, szerkezettervező építészmérnöki mesterképzési szakon, osztatlan képzésben építész mesterképzési szakon szerzett szakképzettség vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik..” szöveg lép. Építésügyi Hivatal Állami Főépítészi kiemelt munkakörben: Az I. besorolási osztályban: okleveles építészmérnök, okleveles építész tervezőművész, okleveles építész építész mesterképzési szakon szerzett okleveles építészmérnök, vagy azzal egyenértékű szakképzettség. Építésügyi Hivatal Állami Főépítészi Irodai kiemelt munkakörben: Az I. besorolási osztályban: okleveles építészmérnök, okleveles építész tervezőművész, okleveles építész, okleveles építőmérnök (szerkezetépítő, magasépítő üzemmérnöki) szakképzettség, okleveles településmérnök, okleveles tájépítészmérnök, okleveles táj- és kertépítészmérnök, okleveles táj- és kertépítész szakos kertészmérnök vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert végzettséggel rendelkezik, valamint egyetemi szintű jogász szakképzettség. Építésügyi nyilvántartások vezetése munkakörben: A II. besorolási osztályban: Szakirányú középfokú végzettség. Titkársági munkakörben: A II. besorolási osztályban: Érettségi vizsga.” 2. Az R46. 2. melléklet I. pontja a következő 22. alponttal egészül ki: „22. Építésügyi és örökségvédelmi hivatal régészeti örökség védelmével kapcsolatos örökségvédelmi hatósági munkakörben: Az I. besorolási osztályban: egyetemi szintű (akkreditált) régész szakképzettség; egyetemi szintű bölcsészettudományi szakképzettség és régészeti szakirányú tudományos fokozat. Építésügyi és örökségvédelmi hivatal műemléki érték védelmével kapcsolatos örökségvédelmi hatósági munkakörben: Az I. besorolási osztályban: egyetemi szintű építészmérnöki szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik, továbbá építészettörténeti vagy műemlékvédelmi szakterületen szerzett tudományos fokozat, vagy műemlékvédelmi szakmérnöki képesítés vagy legalább hároméves műemlékvédelmi hatósági gyakorlat; építészmérnöki alapképzési szak építész szakirányán szerzett szakképzettség, vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel rendelkezik, továbbá építészettörténeti vagy műemlékvédelmi szakterületen szerzett tudományos fokozat, vagy műemlékvédelmi szakmérnöki képesítés vagy legalább hároméves műemlékvédelmi hatósági gyakorlat; tervező építészmérnöki, szerkezettervező építészmérnöki mesterképzési szakon, osztatlan képzésben építész mesterképzési szakon szerzett szakképzettség vagy aki ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettséggel készítette:

látta:

jóváhagyta:





rendelkezik, továbbá építészettörténeti vagy műemlékvédelmi szakterületen szerzett tudományos fokozat, vagy műemlékvédelmi szakmérnöki képesítés vagy legalább hároméves műemlékvédelmi hatósági gyakorlat.”

készítette:

látta:

jóváhagyta:





72. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R47. 1. melléklet D:2 mezőjében a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrész helyébe az „Fővárosi Kormányhivatal I. Kerületi Hivatalának szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala” szöveg lép. 2. Az R47. 1. melléklet E:2 mezőjében az „építésügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Budapest Fővárosi Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala” szöveg lép.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





73. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. az R47. 2. melléklet B:2 mezőjében „a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzatának jegyzője” szövegrész helyébe az „Fővárosi Kormányhivatal I. Kerületi Hivatalának szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 2. Az R47. 2. melléklet C:2 mezőjében a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrész helyébe a „Budapest Fővárosi Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 3. Az R47. 2. melléklet 14. sorsa helyébe a következő sor lép: „14.


Fővárosi Kormányhivatal I. Kerületi Hivatalának szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal


készítette:

látta:

jóváhagyta:





74. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R48. 1. melléklet D:2 mezőjében a „Budapest Főváros Kormányhivatal” szövegrész helyébe a „Fővárosi Kormányhivatal V. kerületi Hivatalának szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 2. Az R48. 1. melléklet E:2 mezőjében az „építésügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Budapest Fővárosi Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 3. Az R48. C:3 mezőjében a „kulturális örökségvédelmi hatósági engedélyek” szövegrész helyébe a „örökségvédelmi hatósági engedélyek és régészeti feltárásokkal kapcsolatos engedélyek” szövegrész lép. 4. Az R48. 1. melléklet D:3 mezőjében a „Budapest Főváros Kormányhivatala Kulturális Örökségvédelmi Irodája” szövegrész helyébe az „Fővárosi Kormányhivatal V. kerületi Hivatalának szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 5. Az R48. 1. melléklet E:3 mezőjében a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal” szövegrész helyébe a „Budapest Fővárosi Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





75. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1.Az R48. 2. melléklet B:2 mezőjében „a Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrész helyébe a „Fővárosi Kormányhivatal V. Kerületi Hivatalának szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 2. Az R48. 2. melléklet C:2 mezőjében a „építésügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Budapest Fővárosi Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 3. Az R48. 2. melléklet 3. sora helyébe a következő sor lép: „3.




készítette:

látta:

jóváhagyta:





76. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R49. 1. melléklet D:2 mezőjében a „Budapest Főváros Kormányhivatala (általános építésügyi hatósági jogkörében)” szövegrész helyébe a „Fővárosi Kormányhivatal V. kerületi Hivatalának szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala” szöveg lép. 2. Az R49. 1. melléklet E:2 mezőjében az „építésügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala” szöveg lép. 3. Az R49. 1. melléklet 13. sora helyébe a következő sor lép: „13.




készítette:

látta:

jóváhagyta:





77. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R49. 2. melléklet B:2 mezőjében a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrész helyébe a „Fővárosi Kormányhivatal V. Kerületi Hivatalának szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala” szöveg lép. 2. Az R49. 2. melléklet C:2 mezőjében az „építésügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala” szöveg lép.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





78. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R50. 1. melléklet D:2 mezőjében a „Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal” szövegrész helyébe a „Debreceni Járási Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala” szöveg lép. 2. Az R50. 1. melléklet E:2 mezőjében az „építésügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala” szöveg lép.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





79. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R50. 2. melléklet B:2 mezőjében a „Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal” szövegrész helyébe a „Debreceni Járási Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 2. Az R50. 2. melléklet C:2 mezőjében az „építésügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe a Hajdú-Bihar Megyei Kormány-hivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 3. Az R50. 2. melléklet 14. sora helyébe a következő rendelkezés lép: „14.


a Debreceni Járási Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal vagy régészet esetén a Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal”

készítette:

látta:

jóváhagyta:





80. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R51. 1. melléklet D:2 mezőjében a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrész helyébe a „Fővárosi Kormányhivatal V. kerületi Hivatalának szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala” szöveg lép. 2. Az R51. 1. melléklet E:2 mezőjében az „építésügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe „Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala” szöveg lép. 3. Az R51. 1. melléklet 14. sora helyébe a következő sor lép: „14.




készítette:

látta:

jóváhagyta:





81. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R51. 2. melléklet B:2 mezőjében a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrész helyébe a „Fővárosi Kormányhivatal V. kerületi Hivatalának szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala” szöveg lép. 2. Az R51. 2. melléklet C:2 mezőjében az „építésügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe „Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala” szöveg lép. 3. Az R51. 2. melléklet 6. sora helyébe a következő sor lép: „6.




készítette:

látta:

jóváhagyta:





82. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R52. 1. melléklet D:2 mezőjében a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrész helyébe „Fővárosi Kormányhivatal V. kerületi Hivatalának szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala” szöveg lép. 2. Az R52. 1. melléklet E:2 mezőjében az „építésügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala” szöveg lép. 3. Az R52. 1. melléklet 14. sora helyébe a következő sor lép: „14.




készítette:

látta:

jóváhagyta:





83. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R 52. 2. melléklet B:2 mezőjében a „Budapest Főváros Kormányhivatala” szövegrész helyébe „Fővárosi Kormányhivatal V. kerületi Hivatalának szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala” szöveg lép. 2. Az R52. 2. melléklet C:2 mezőjében az „építésügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala” szöveg lép.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





84. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1.Az R53. 2. melléklet 1. táblázat B:2 mezőjében a „Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatala” szövegrész helyébe a „Miskolci Járási hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala” szöveg lép. 2. Az R53. 2. melléklet 1. táblázat C:2 mezőjében az „építésügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatala” szöveg lép. 3. Az R53. 2. melléklet 1. táblázat 12. sora helyébe a következő sor lép: „12.


Miskolci Járási Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal vagy régészet esetén a Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal”

4. Az R53. 2. melléklet 2. táblázat 8. sora helyébe a következő sor lép: „8.




5. Az R53. 2. melléklet 3. táblázat 2. sora helyébe a következő sor lép: „2.




készítette:

látta:

jóváhagyta:





85. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R54. 1. melléklet C:4 mezőjében az „illetékes megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a „területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 2. Az R54. 1. melléklet D:4 mezőjében a „Budapest Főváros Kormányhivatala Műemlékvédelmi és Régészeti Örökségvédelmi Szakigazgatási Szerve” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 3. Az R54. 1. melléklet C:12 mezőjében az „illetékes megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 4. Az R54. 1. melléklet D:12 mezőjében az „építésügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „ területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép.

készítette:

látta:

jóváhagyta:

















készítette:

látta:

jóváhagyta:








6. Az R54. 2. melléklet B:6 mezőjében az „illetékes megyei kormányhivatal” szövegrész helyébe a területileg illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 7. Az R54. 2. melléklet C:6 mezőjében az „építésügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 8. Az R54. 2. melléklet 8. táblázat 16. sora helyébe a következő sor lép: „16. régészet és műemlékvédelem






készítette:

látta:

jóváhagyta:





87. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R55. 1. melléket D:2 mezőjében a „Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal” szövegrész helyébe a „Szolnoki Járási Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 2. Az R55. 1. melléklet E:2 mezőjében a „építésügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 3. Az R55. 1. melléklet 14. sora helyébe a következő sor lép: „14.


Szolnoki Járási Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal vagy régészet esetén a Budapest Főváros Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal”

készítette:

látta:

jóváhagyta:





88. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez 1. Az R55. 2. melléklet B:2 mezőjében a „Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal” szövegrész helyébe a „Szolnoki Járási Hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 2. Az R55. 2. melléklet C:2 mezőjében a „építésügyért felelős miniszter” szövegrész helyébe a „Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal” szöveg lép. 3. Az R55. 2. melléklet 12. sora helyébe a következő sor lép: „16. régészet és műemlékvédelem



készítette:

látta:

jóváhagyta:





89. melléklet a …. /2012. (….) Korm. rendelethez Az R 56 6. melléklete a következő 37. ponttal egészül ki: „37. A kormányrendeletben meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala hatáskörébe tartozó ügyek kivételével a műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló új épület építése vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítése vagy átalakítása esetén.

Annak elbírálása kérdésében, hogy az építési tevékenység a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

a) építési,

kormányrendeletben meghatáb) összevont (épí- rozott járási (főtési engedélyezé- városi kerületi) si szakaszában), hivatal építésügyi c) fennmaradási és örökségvéengedélyezési delmi hivatala eljárás

fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala”

készítette:

látta:

jóváhagyta:





Részletes előterjesztés I. A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló Korm. rendelet Az előterjesztés 1. mellékletét képező Korm. rendelet a kulturális örökségvédelmi hatóságok kijelöléséről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 266/2012. (IX. 18.) Korm. rendelettel különválasztott korábbi kulturális örökségvédelmi szakterületek közül a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos, a 2013. január 1-jével létrejövő új szervezetrendszernek megfelelő, átfogó szabályrendszert tartalmazza. 1. Általános rendelkezések Az 1. §-hoz A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló Korm. rendelet a kulturális örökség védelméről szóló 2001. LXIV. törvény 2013. január 1-jén hatályba lépő módosítása szerint kormányrendeleti szinten szabályozandó tárgykörök közül meghatározza - a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos hatáskörrel rendelkező hatóságok és feladatkörrel rendelkező egyéb szervek kijelölését, az eljárásaikra vonatkozó szabályokat, beleértve a hatóságok eljárásaiban vizsgálandó szempontokat, - az örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységeket és az e tevékenységekkel kapcsolatos követelményeket, - azokat a régészeti lelőhelyeket, amelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal el kell kerülni, - a régészeti feltárás végzésére jogosult szerveket, a régészeti feltárásra vonatkozó szerződésre irányuló múzeumi ajánlattétel adattartalmát, a régészeti feltárásra irányuló szerződés kötelező elemeit, valamint a megelőző feltárás módszerei alkalmazásának eseteit és szabályait, - a régészeti feltárásra vonatkozó jogszabályi vagy a feltárási engedélyben foglalt előírások megszegése esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, - a feltáráson előkerülő, a helyszínen meg nem őrizhető régészeti leletek elhelyezésének szabályait, - a nagyberuházásokkal összefüggő régészeti feladatok ellátásának szabályait, valamint azokat az eseteket, amelyekben az előzetes régészeti dokumentációt próbafeltárás alkalmazásával kell elkészíteni; - a régészeti lelőhely és a műemléki érték ideiglenes védelme meghosszabbításának feltételeit, - a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek ellenőrzésének szabályait, - a védelem alá vonni tervezett lelőhelyen, a lelőhely régészeti övezetéhez tartozó területen, a műemléki jelentőségű területen, továbbá a műemléki környezetben és történeti táj területén álló ingatlanok, a műemlék ingatlanok tulajdonosai és az egyéb érintett személyek vonatkozásában az értesítési kötelezettséget, - a műemléki környezetnek minősülő, illetve kijelölhető ingatlanok körét, - az építéstörténeti kutatási dokumentáció kötelező tartalmi elemeit. készítette:

látta:

jóváhagyta:





Az 1. § a Korm. rendeletben szabályozandó fenti tárgyköröket magában foglaló általános rendelkezést tartalmaz. A 2. §-hoz A 2. § a megyei kormányhivatalok és a járási hivatalok szakigazgatási szerveiként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatalokra telepíti a régészeti örökség védelmével, valamint a műemléki érték védelmével kapcsolatos hatósági hatáskört. Az integrált építésügyi és örökségvédelmi hatósági szervezetrendszer feleslegessé teszi az építésügyi eljárásokban az örökségvédelmi szakhatósági közreműködést, ezzel csökken az eljárások tényleges időigénye, illetve mérséklődnek a lakosság és vállalkozások adminisztratív terhei. A másodfokú hatáskör telepítése eltér a régészeti és a műemlékvédelmi feladatok ellátása tekintetében, mivel a másodfokú régészeti feladatok mennyisége és munkaerő-igénye nem indokolja a megyénkénti feladatellátást. A további régészeti feladatellátásról szóló hatósági döntés a Kötv. 23/C. §-a alapján egyrészt kiemelkedő jelentőségű, másrészt a Kötv. alapján a döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, ezért indokolt és egyben aggálytalan az országos illetékességű fővárosi szakigazgatási szerv kijelölése e hatósági feladatra. 2. Örökségvédelmi engedélyezés A 3. §-hoz A 3. § az örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek körét határozza meg. A védett műemléki értékeket és a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket érintő tevékenységek vonatkozásában széleskörű hatósági kontroll szükséges, ezért az építésügyi vagy más hatósági engedélyhez nem kötött, de a védettség tárgyát érintő tevékenységekhez hatósági engedélyt (örökségvédelmi engedélyt) kell kérni. Az örökségvédelmi engedély jogintézménye nem új szabályozási elem, 2012. június 30-ig az engedélyhez kötött tevékenységek főbb kategóriáit a Kötv., míg ezek részletes felsorolását a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokról szóló 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet tartalmazta. A 2012. július 1-jétől 2012. szeptember 20-ig a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet, 2012. szeptember 21től a kulturális örökségvédelmi hatóságok kijelöléséről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 266/2012. (IX. 18.) Korm. rendelet határozta meg az örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységeket. Az előterjesztés 1. mellékletét képező tervezet az örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek körét az építési engedélyezés 2013. január 1-jétől hatályos esetkörére is figyelemmel határozza meg.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





Nem tartozik az örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek közé a régészeti feltárás, tekintettel arra, hogy annak engedélyhez kötött voltát a Kötv. – és nem a Korm. rendelet – írja elő, és az arra vonatkozó szabályokat a Korm. rendelet tervezetében az V. és a VI. fejezet tartalmazza. Az előterjesztés mellékletét képező Korm. rendelettel először szerepelnek egyetlen jogszabályban az örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységre vonatkozó rendelkezések, áttekinthetőbbé és alkalmazhatóbbá téve e szabályokat. A 4. §-hoz A 4. § új szabályozási elemet tartalmaz, amivel alapvető hiányt pótol. A védett műemléki értékekkel (műemlékek és műemléki területek) kapcsolatos hatályos jogszabályok nem részletezik az örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységekre vonatkozó, a Kötv.-ben meghatározott általános követelményeket. A 4. § e követelményeket fejti ki, támpontot nyújtva mind a jogkövető magatartás, mind a jogalkalmazás számára. A 4. § a követelmények rögzítésével az objektívebb hatósági jogalkalmazást, a jogszabályi korlátok nélküli hatósági előírások megszüntetését célozza, egyúttal lehetővé teszi az állampolgárok és a vállalkozások számára a műemlékekre vonatkozó követelmények megismerését, ezzel a hatósági eljárás kiszámíthatóbbá válik. Az 5-7. §-hoz Az 5-7. §-ok tartalmazzák az örökségvédelmi engedélyezési eljárásnak a 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendeletben kazuisztikusan meghatározott szabályaiból, valamint a 266/2012. (IX. 18.) Korm. rendeletből leszűrhető közös rendelkezéseket. A jelenleg miniszteri rendeletben meghatározott részletes eljárási szabályok a Kötv. módosítása nyomán kerülnek kormányrendeleti szintre. Az örökségvédelmi engedélyezési eljárás közös szabályai a hatályos rendelkezések különféle elemeit egységes rendszerbe szervezik, meghatározva a kérelem mellékleteit, a hatóság által vizsgálandó szempontokat, a kérelem elutasításának eseteit és az engedély hatályát. Az eljárási szabályok struktúrájának megváltoztatása, egyszerűsítése átláthatóbb szabályozást eredményez. A hatályos szabályok szerint az eljárás során a hatóság által beszerzendő egyes bizonyítási eszközök (tudományos szakvélemény, szakmai tanácsadó testületi vélemény, dokumentációkészítés előírása) a tervezet szerint a jövőben nem járnak az eljárás elhúzódásával, mert azokat a kérelem mellékleteként kell az 5. §-ban meghatározott esetekben benyújtani. A Műemléki Tanácsadó Testület minden esetben kötelezően kikérendő véleménye helyébe – szűkebbre szabott esetkörben – tervtanácsi véleményezés lép. Ezzel jelentős mértékben csökken a véleményezendő kérelmek (tervek) köre, csökkentve a lakosság és a vállalkozások adminisztratív terheit. Azzal, hogy a Műemléki Tanácsadó Testület funkcióját a központi tervtanács keretében készítette:

látta:

jóváhagyta:





működő műemléki tervtanács veszi át, szervezeti garancia is biztosítja, hogy ugyanazon tervet csak egy testület véleményezzen. Ez a megoldás megszünteti a műemlékeket érintő tervek kettős tárgyalását, csökkentve az adminisztrációs terheket. A hatályos jogszabályokban tudományos adatszolgáltatásként szereplő, egyes részterületekre vonatkozó speciális szakértelmet igénylő közreműködést a külön kormányrendeletben meghatározandó örökségvédelmi központi szerv szakértőként nyújtja, és e szerv szakvéleményét kell a kérelemhez mellékelni. (Az örökségvédelmi központi szerv a műemléki értékek és a régészeti örökség védelméért felelős miniszter irányítása alatt álló, nyilvántartási, tudományos és egyéb nem hatósági feladatokat ellátó szerv) A hatályos 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet egyes esetekben lehetővé teszi a hatóság számára annak előírását, hogy az ügyfél különböző dokumentációkat nyújtson be az eljárás során. A tervezet ezzel szemben meghatározza azokat az eseteket, amelyekben – a hatályos szabály szerinti, esetenként előírható dokumentáció funkcióját betöltő – építéstörténeti kutatási dokumentációt a kérelem mellékleteként be kell nyújtani. A dokumentáció tartalmát a Korm. rendelet 2. melléklete határozza meg. A hatósági eljárás ezzel objektívabbá és kiszámíthatóbbá válik. A hatóság által vizsgálandó szempontokat a hatályos 266/2012. (IX. 18.) Korm. rendelet csupán az örökségvédelmi hatóság szakhatósági eljárása vonatkozásában határozza meg, ezzel szemben a tervezet ugyanezen – a 3. mellékletben felsorolt – szempontokat a mind a szakhatósági, mind hatósági eljárásra alkalmazza. A 8-12. §-hoz A 8-12. §-ok az örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek közül a közös rendelkezéseken túl speciális szabályozást igénylő öt esetre vonatkozó eltérő rendelkezéseket tartalmazzák. 3. Az örökségvédelmi hatóság szakhatósági eljárásának szabályai A 13-14. §-hoz A 13. és a 14. § a szakhatósági eljárásban alkalmazandó szabályokat tartalmazza. Bár az építésügyi és az örökségvédelmi hatóság integrációja megszünteti az örökségvédelmi szakhatósági közreműködést az építésügyi eljárások jelentős részében, egyéb eljárásokban, illetve a nem az építésügyi és örökségvédelmi hivatal hatáskörébe tartozó, régészeti lelőhelyet érintő ügyekben a szakhatósági közreműködés fennmarad, ezért szükséges ennek szabályozása. A Korm. rendelet tervezete a hatályos szabályozással egyezően a 3. mellékletben meghatározott szempontrendszerrel szabja meg a szakhatósági szakkérdés vizsgálatának irányát, és fenntartja az előzetes szakhatósági hozzájárulás kérelmezésének lehetőségét.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





4. A régészeti lelőhelyek és a műemléki értékek védetté nyilvánításának egyes szabályai A 15-18. §-hoz A Kötv. 2013. január 1-jén hatályba lépő felhatalmazó rendelkezései értelmében kormányrendeletben kell meghatározni a régészeti lelőhelyek és a műemléki értékek védetté nyilvánításával összefüggő egyes szabályokat (a védetté nyilvánítás nem nevesített szabályainak miniszteri rendeleti megalkotására vonatkozó felhatalmazás fennmaradt). A 15. § a hatósági hatáskörbe tartozó ideiglenes védelem meghosszabbításának feltételeit határozza meg. A tervezet kizárja az ideiglenes védelem meghosszabbítását abban az esetben, ha a védetté nyilvánítás előkészítését nem kezdték meg. A 16. § a védetté nyilvánítás előkészítésének megkezdéséről értesítendők körét tartalmazza. E tárgykört a Kötv. hatályos szövege tartalmazza, de annak módosítása 2013. január 1-jével kormányrendeleti szintre utalja a szabályozást. A tervezet annyiban tér el a hatályos rendelkezésektől, hogy csak a valóban indokolt esetekben (az ingatlannal rendelkezni jogosult és a védetté nyilvánítás kezdeményezője esetén) írja elő a postai úton történő értesítést, csökkentve az előkészítés adminisztratív terheit. A műemléki területen és a régészeti védőövezet területén fekvő ingatlanok tulajdonosai vonatkozásában a tervezet fenntartja a hirdetményi értesítés szabályát. A 17. § a hatályos szabályozás műemléki környezettel kapcsolatos problémáit orvosolja. A műemléki környezetnek minősülő ingatlanok hatályos rendelkezés szerinti meghatározása értelmezési problémákat okoz (különösen a „közterületrészek és közterületrészekkel határos ingatlanok” pontos meghatározása jelent nehézségeket). A jogalkalmazói gyakorlat tapasztalatai alapján hatékonyabb és minden szempontból előnyösebb az a megoldás, hogy a műemléki környezetet esetenként a védetté nyilvánításról szóló rendelet határozza meg. A Korm. rendelet tervezete ennek megfelelően tartalmazza a műemléki környezetre vonatkozó főszabályt, megadva a műemléki környezetként kijelölhető ingatlanok körét. A Korm. rendelet tervezete ugyanakkor fenntartja a hatálybalépése előtt védetté nyilvánított műemlékek műemléki környezetére vonatkozó általános szabályt annak érdekében, hogy ne szűnjék meg az érintett ingatlanok védettsége. A műemléki környezetre vonatkozó szabályozás változásának eredményeként csökken a műemléki környezetté váló ingatlanok mértéke, csak a Korm. rendeletben meghatározott szempontok szerint miniszteri rendeletben kijelölt ingatlanok válnak ily módon védetté. A 18. § a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek ellenőrzésének Kötv. által kormányrendeleti szintre utalt szabályait tartalmazza. A kiemelt vagy fokozott védelem jelentőségére tekintettel a tervezet az évenkénti ellenőrzési kötelezettséget tartalmazza oly módon, hogy nyomon követhető legyen a lelőhely állapotának változása.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





5. A régészeti feltárásra vonatkozó szabályok A 19. §-hoz A régészeti feltárással kapcsolatos szabályokat tartalmazó V. fejezet egyrészt a Kötv. 2013. január 1-jén hatályba lépő felhatalmazó rendelkezései nyomán szükséges új vagy a törvényből kormányrendeleti szintre helyezett szabályokat, másrészt a hatósági eljárási szabályokra vonatkozó teljes körű kormányrendeleti felhatalmazás alapján a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet eljárási szabályait tartalmazza. A kormányrendeleti szabályozást nem igénylő egyéb rendelkezések továbbra is miniszteri rendeleti szinten maradnak. A 20. §-hoz A 20. § a Kötv. 2013. január 1-jén hatályba lépő felhatalmazása alapján a régészeti feltárás végzésére jogosult szerveket határozza meg. A feltárásra jogosultak kijelölése érdemben megfelel a Kötv. hatályos szabályozásának, ugyanakkor igazodik a múzeumi szervezetnek a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításával megállapított változásaihoz. Megelőző feltárás és mentő feltárás végzésére a szakmai garanciák (intézményi háttér, szakemberkapacitás) biztosítása érdekében kizárólag a megyei hatókörű városi múzeum jogosult (a székhelye szerinti megyében). A több megyét érintő feltárások esetén, valamint akkor, ha a megyei hatókörű városi múzeum nem tudja vagy nem akarja a feltárást elvégezni, kizárólag a Magyar Nemzeti Múzeum jogosult a megelőző feltárás elvégzésére. A megelőző feltárásra jogosultak köre biztosítja a szakszerű és hatékony régészeti feladatellátást. Tervásatás (tudományos terv szerinti régészeti feltárás) végzésére a fentiek mellett további régészeti tudományos intézmények is jogosultak, hiszen tevékenységük részét képezi a régészeti kutatómunka (megelőző feltárás komplex lebonyolítására azonban nem alkalmasak). A 21. §-hoz A 21. § meghatározza a hatósági engedély nélkül végezhető feltárási tevékenységek körét, és az azokra vonatkozó rendelkezéseket, a hatályos szabályozással egyező tartalommal. A 22-26. §-hoz A 22-26. §-ok a megelőző feltárás és a tervásatás engedélyezésének közös szabályairól rendelkeznek, alapvetően a hatályos szabályozásnak megfelelően rögzítve a kérelem és az engedély tartalmát.A kérelem elutasításához vezető okok között a hatályos szabályozáshoz képest nem szerepel a feltárás vezetőjének korábbi, jogszabályi vagy hatósági előírást sértő eljárása, tekintettel arra, hogy a felelős vezető korábbi eljárása miatt nem célszerű az adott ügyben érintett feltáró

készítette:

látta:

jóváhagyta:





szervet és beruházót sújtani. E változással csökken az eljárási okból késedelmet szenvedő régészeti feltárások száma. A szakhatósági kijelölés a tervezet szerint már csak a tervásatás esetére vonatkozik, hiszen a megelőző feltárás esetén az érintett szakhatóságok a beruházás kapcsán egyébként is engedélyezési eljárást folytatnak le vagy szakhatósági állásfoglalást adnak. Ezzel egy felesleges (duplikált) eljárási lépéssel egyszerűsödik az eljárás a megelőző feltárások esetén. A 27. §-hoz A 27. § már a beruházásokkal kapcsolatos régészeti szabályok közé tartozik, meghatározva a beruházás és a régészeti lelőhely viszonyának első és alapvető kérdéseként azt, hogy mely esetekben kell a lelőhelyet a beruházással elkerülni. Az elkerülendő régészeti lelőhelyek körét a tervezet a hatályos szabályozásnál szűkebben, de a valós életviszonyokhoz igazodva, a gyakorlat tapasztalatai alapján rögzíti. Minden régészeti lelőhely elkerülése nem reális elvárás, de a tervezetben meghatározott védetté nyilvánított lelőhelyek (a beépítésre szánt lelőhelyek kivételével), a tájképi jelentőségű, megjelenésükben is kiemelkedő lelőhelyek, valamint az in situ megőrzendő emlékek (gyakorlatilag az épített elemek) elkerülése feltétlenül indokolt. A 28. §-hoz Az előzetes régészeti dokumentáció elkészítéséhez a hatályos szabályozás szerint mind a Magyar Nemzeti Múzeum, mind a megyei múzeum közreműködésére szükség van, ezen a tervezet sem változtat, csupán pontosan meghatározza a tevékenység jogosultjaként a Magyar Nemzeti Múzeumot, biztosítva a teljesítés hatékonyságát. A Kötv. az előzetes régészeti dokumentációt a nagyberuházások esetén kötelezővé teszi, és kormányrendeleti szintre utalja a további kötelező eseteket. A 28. § ennek alapján három esetet határoz meg, amelyek vonatkozásában a hatályos szabályozás örökségvédelmi hatástanulmány készítését írja elő, azonban a konkrét beruházásokhoz kapcsolódó régészeti felderítés esetén a hatástanulmány funkcióját az előzetes régészetei dokumentáció vette át. A 28. § ennek megfelelően, az átlátható és koherens szabályozás érdekében írja elő az előzetes régészeti dokumentáció készítését, egyúttal az előterjesztés 2. mellékletét képező Korm. rendelet-tervezetben, amely az örökségvédelmi hatástanulmányra vonatkozó szabályokat tartalmazza, a fenti esetek már nem szerepelnek. A 29. §-hoz A 29. § a Kötv. módosított 22. §-ával kapcsolatos részletes szabályokat állapítja meg. A 2013. január 1-jén hatályba lépő törvényi rendelkezések szerint a hatóság írja elő a megelőző régészeti feltárás során alkalmazandó módszereket. A hatóság e döntésére irányadó szempontokat határozza meg a 28. § (1) bekezdése, míg a (2)-(4) bekezdések az egyes feltárási módszereknek – a Kötv.-ben meghatározottakat kiegészítő – további esetköreit rögzítik.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





A 30. §-hoz A 30. § a Kötv. 2013. január 1-jétől hatályos fogalomrendszeréhez igazodva meghatározza a megelőző feltárás részét képező régészeti szolgáltatásnak minősülő tevékenységeket, ezzel egyértelműsítve a régészeti feltárás és az ahhoz kapcsolódó földmunka elhatárolását. A megelőző feltárás részét képező régészeti szolgáltatási tevékenységek a speciális szakértelmet igénylő szakfeladatok. A 31. §-hoz A 31. § meghatározza a megelőző feltárásra vonatkozó múzeumi ajánlattétel tartalmát, az ehhez szükséges, a beruházó által a múzeum rendelkezésére bocsátandó adatokat, valamint a megelőző feltárásra irányuló szerződés tartalmi elemeit. A szerződés tartalmi elemeit a hatályos szabályozás is meghatározza, az ajánlattétel és a beruházó által rendelkezésre bocsátandó adatok azonban új elemek, amelyeket a Kötv.-módosítás szerinti részletesebb normatív szabályozás indokol, hiszen a törvényi rendelkezések szerint a fenti elemekhez jogkövetkezmények társulnak. Az ajánlattételhez szükséges adatok köre mindazon körülményekre kiterjed, amelyek a régészeti feltárás költségeit, ütemezését és egyéb fő feltételeit befolyásolják. A 32. §-hoz A 32. § a feltárás engedélyezésének a közös szabályokon túl a csak a megelőző feltárásra vonatkozó rendelkezését tartalmazza, azaz a megelőző feltárás esetén a hatósághoz benyújtandó további mellékleteket. A kérelem mellékleteként benyújtandó egyrészt a régészeti feltárásra vonatkozó szerződés, tekintettel arra, hogy a szerződés nyilvánvalóan csak a megelőző feltárásra jellemző, ez esetben viszont fontos információforrás a hatóság számára. Benyújtandó másrészt az előzetes régészeti dokumentáció is, amennyiben – jogszabály alapján vagy kötelezettség nélkül – készült. 6. A nagyberuházás esetén folytatott régészeti feltárásra vonatkozó szabályok A 33. §-hoz A nagyberuházások esetén folytatott régészeti feltárások eltérő szabályozása a Kötv.-n alapul. A részletes szabályokat a nagyberuházásokkal összefüggő régészeti feltárások szabályairól szóló 257/2012. (IX. 14.) Korm. rendelet tartalmazza, az előterjesztés 1. mellékletét képező Korm. rendelet tervezete (pontosabban a VI. fejezete) azonban annak rendelkezéseit is magában foglalja. A nagyberuházások vonatkozásában a Kötv.-ben meghatározott speciális eljárásrend olyan lépésekből áll, amelyek alkalmazása a gyorsforgalmi utak építéséhez létesített célkitermelőhelyek esetében nem racionális, ezért a tervezet kifejezetten rendelkezik arról, hogy ebben az esetben a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti feltárásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





A Korm. rendelet nyomatékosítja, hogy a Kötv.-ben meghatározott idő- és költségkorlátokat már a feltárás tervezése során figyelembe kell venni, ugyanakkor meghatározza, hogy mi minősül a költségkorlát alapját jelentő beruházási költségnek. A 34. §-hoz A 34. § a nagyberuházások esetén kiemelkedő jelentőséggel rendelkező előzetes régészeti dokumentációra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza, a Kötv. felhatalmazása alapján meghatározva, hogy főszabály szerint kötelező az előzetes régészeti dokumentációt próbafeltárás alkalmazásával készíteni. A kivételt azok az esetek jelentik, amelyekben a próbafeltárás elvégzésének az előzetes dokumentáció készítésének időpontjában akadálya van. A 35. §-hoz Tekintettel arra, hogy a Kötv. alapján a nagyberuházások esetén a próbafeltáráshoz nem szükséges hatósági engedély, de bejelentést kell tenni, a tervezet – a hatályos rendelkezésekkel egyezően – tartalmazza a bejelentés részletes szabályait. A 36. §-hoz A 36. § meghatározza az előzetes régészeti dokumentáció eredményei alapján a Kötv.-ben rögzített eljárásrendből következő, a feltárást végző szerv által elvégzendő cselekményeket. A 37-40. §-hoz A 37-40. §-ok a Kötv. szerinti, további régészeti feladatellátásról szóló döntésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák. A hatályos szabályozást a Korm. rendelet a Kötv. módosításához igazított változtatásokkal tartalmazza. A Kötv. 23/C. § 2013. január 1-jével módosuló (2) bekezdése elhatárolja egymástól a további régészeti feladatellátás meghatározása iránti döntést igénylő és azt szükségessé nem tevő eseteket. A 37. § kitér arra a törvényben nem szabályozott esetre, hogy a költségkorlát meghaladása esetén lehetővé teszi a beruházó számára, hogy a Kormány döntésének kezdeményezése helyett magára vállalja a törvényi korlátot meghaladó feltárási költségek megfizetését. A gyakorlati tapasztalatok szerint egyes esetekben a beruházónak érdekében áll a magasabb összeg kifizetése, ezért indokolt számára ezt a lehetőséget biztosítani akként, hogy kizárólag a beruházó döntésén múlik, hogy él-e ezzel a lehetőséggel. A Kötv. fenntartja magának a 23/C. § (2) bekezdés b) pontja szerinti eset, azaz a további régészeti feladatellátás meghatározására vonatkozó szabályozást, azonban a régészeti feltárás a 23/C. § (2) bekezdés a) pontjának esete a kormányrendeleti szintű eljárási szabályok szerint zajlik. Erre tekintettel a jelen előterjesztés 1. mellékletét képező tervezetben szükséges meghatározni ezen eljárás – általánosnál rövidebb – ügyintézési határidejét.

készítette:

látta:

jóváhagyta:





A 41. §-hoz A 41. § a nagyberuházásokhoz kapcsolódó feltárásokkal összefüggő, jogszabályban meg nem határozott tervezési és szakmai szempontok kidolgozására vonatkozó hatályos szabályt azzal az eltéréssel veszi át, hogy e szempontokat nem a Magyar Nemzeti Múzeum, hanem – szakmai egyeztetést követően – a régészeti örökség és a műemléki érték védelméért felelős miniszter teszi közzé. A változtatást az indokolja, hogy a Kötv. módosítása alapján a 2013. január 1-jétől jogszabályi környezet a korábbiaknál részletesebben meghatározza a régészeti feltárások szakmai szabályait, és egyes, a 41. §-ban meghatározottakkal szorosan összefüggő tárgykörök szabályozására a miniszter kap felhatalmazást. 7. Az örökségvédelemmel kapcsolatos nem hatósági feladatok ellátása A 42-44. §-hoz A Korm. rendelet tervezete az átfogó jellegének megfelelően, valamint a hatályos 266/2012. (IX. 18.) Korm. rendelettel egyezően az örökségvédelemmel kapcsolatos, a Kötv.-ben meghatározott nem hatósági feladatokról is rendelkezik. Az örökségvédelmi szervezetrendszer átalakulása a nem hatósági feladatokat is érinti. 8. Vegyes és záró rendelkezések A 45-47. §-hoz A 45. és a 46. § a tervezetben említett építéstörténeti kutatási dokumentációra, valamint az Ásatási Bizottságra vonatkozó, az eljárási rendelkezésekhez közvetlenül nem kapcsolódó szabályokat tartalmazza. A 47. § döntési alternatívaként jeleníti meg az örökségvédelmi központi szerv konkrét kijelölését. Az A változat a 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendeletben, a B változat az Étv.-ben nevesített szervet jelöli ki örökségvédelmi központként. A 48-49. §-hoz A 48. § A Korm. rendelet hatálybalépését a Kötv.-módosítás hatálybalépésével egyezően állapítja meg. A Korm. rendeletben szabályozott tárgyköröket tartalmazó jogszabályok, illetve rendelkezések hatályukat vesztik. II. Az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló Korm. rendelet Az örökségvédelmi hatástanulmány készítésére és tartalmára vonatkozó szabályokat az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet tartalmazza, de a Kötv. 2013. január 1-jétől hatályos felhatalmazó rendelkezéseknek megfelelően kormányrendeleti szintre kell emelni. Az előterjesztés 2. mellékletét képező Korm. rendelet a hatályos szabályozásnak készítette:

látta:

jóváhagyta:





megfelelő rendelkezéseket a 2013. január 1-jei jogszabályi környezethez igazítja, ennek megfelelően a tervezet nem tartalmazza azt a rendelkezést, hogy a hatóság egyes esetekben az eljárása során előírhatja az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését. Ennek szerepét a jogszabályban meghatározott esetekben kötelezően elkészítendő előzetes régészeti dokumentáció, illetve a műemlékvédelem terén az építéstörténeti kutatási dokumentáció veszi át. III. A régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos területeken végzett szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeiről, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokról szóló Korm. rendelet A szakértői tevékenységgel kapcsolatos rendelkezések megalkotását a Kötv. 75/A. §-a tette szükségessé. A régészeti örökség védelme szakterülettel kapcsolatos követelmények megegyeznek a kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet hatályos rendelkezéseivel. IV. A kulturális örökségvédelmi szervezetrendszer átalakításával összefüggésben egyes Korm. rendeletek módosítása A kulturális örökségvédelmi rendszer átalakítása a kulturális örökségvédelmi hatóságok kijelöléséről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 266/2012. (IX. 18.) Korm. rendelet elfogadásával megkezdődött, a végleges szervezetrendszer azonban 2013. január 1-től áll fel. Ennek értelmében az első fokú hatósági feladatokat járási szinten a megyeszékhely települések szerinti járási hivatalok szakigazgatási szerveiként működő járási építésügyi hivatalok látják el. Az integrált szakigazgatási szervként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok illetékessége az egész megye területére kiterjed. A másodfokú hatósági feladatokat pedig a fővárosi, megyei kormányhivatalok egységes, építésügyi és örökségvédelmi szakigazgatási szerve látja el. Az előterjesztés 4. mellékletét képező Korm. rendelet elsősorban a szervezeti változások miatt szükséges technikai jellegű jogszabály-módosításokat tartalmazza. Az érdemi módosításokat tartalmazó rendelkezésekhez fűzött indokolás A 2. §-hoz Az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet módosítása az örökségvédelmi bírságra vonatkozó rendelkezéseket összhangba hozza az építésügyi bírságra vonatkozó, 2013. január 1-jétől hatályos szabályokkal. A 10. §-hoz Az előterjesztés beilleszti az építésügyi jogszabályok egyszerűsítése során átalakított építészetiműszaki tervtanácsi rendszerbe a műemlékeket érintő építési tevékenységek építészeti-műszaki dokészítette:

látta:

jóváhagyta:





kumentációinak bírálatát, valamint az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött, de örökségvédelmi engedélyezés alá vont tevékenységek dokumentációjának bírálatát. E két körben a véleményezés megosztott: az I. és II. bírságkategóriába sorolt műemlékeket érintő építési és ezen építménykört érintő örökségvédelmi engedélyezések tervdokumentációit a központi építészeti-műszaki tervtanácsi körbe, míg a III. bírságkategóriába sorolt műemlékeket érintő építési és ezen építménykört érintő örökségvédelmi engedélyezések tervdokumentációit az állami főépítészek által működtetett területi tervtanácsi körbe vontuk. Ezáltal megszűnik a műemlékeket érintő körben a jelenlegi kettős véleményezés (engedélyezés előtti tervtanácsi és engedélyezés közbeni műemléki tanácsi), megszűnik az eddigi – ebből fakadó – ellentmondás, ezáltal egyszerűsödik az engedélyezés is. A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet mindemellett kiegészül azzal a rendelkezéssel, hogy a területi építészeti-műszaki tervtanács véleményezi a világörökségi területen, továbbá az önkormányzat polgármesterének véleménye hiányában a műemléki jelentőségű területen a fent meghatározott építménykör építészeti-műszaki dokumentációját. A 12. §-hoz A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. melléklet I. táblázat 7. sorában és III. táblázat 2. sorában módosul a szakhatósági kijelölés és a szakkérdés. Az építmény elhelyezése esetében ugyanis a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak való megfelelés vizsgálata nem építésügyi kérdés, ezért e szakkérdés elbírálására elsőfokon az építési tevékenység helye szerinti települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét indokolt kijelölni. A 15. §-hoz A módosítás pontosítja a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal, továbbá a járásszékhely települési önkormányzat jegyzője közötti hatáskör-megosztást. 2013. január 1-től a járásszékhely települési önkormányzat jegyzője a műemléki jelentőségű területen, míg a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala világörökségi területen látja el a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló új épület építésével vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítésével vagy átalakításával kapcsolatos első fokú építésügyi hatósági feladatokat. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal vezetőjének gyakorlati idejeként legalább három év, építésügyi igazgatási vagy örökségvédelmi igazgatási területen szerzett gyakorlati időt ír elő. Az 56. §-hoz A közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet módosításával meghatározásra kerül, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal vezetőjének milyen speciális képesítéssel kell rendelkészítette:

látta:

jóváhagyta:





keznie. A rendelkezés tartalmazza továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő építésügyi és örökségvédelmi hivatal hatáskörébe tartozó különböző feladatokhoz kapcsolódó munkakörök tekintetében meghatározott előírásokat. A 65. §-hoz A 65. §-ban meghatározott feladatok az EMMI kérésének, illetve az örökségvédelemmel kapcsolatos feladatkörök megosztásának megfelelően kerülnek a Forster Gyula Központhoz. A 66. §-hoz Tekintettel arra, hogy a műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló új épület építésével vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítésével vagy átalakításával kapcsolatos építésügyi hatáskör a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjéhez kerül, ezért itt első fokon kormányrendeletben meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala, másodfokon fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala szakhatóságként kerül bevonásra az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 6. mellékletében.

készítette:

látta:

jóváhagyta:




ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

Recommend Documents