KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)-507-133 Fax: (28)-470-357 „Nyílt ülésen tárgyalandó”
ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2015. január 28-i ülésére Tárgy: A gyermekvédelem felülvizsgálata
helyi
rendszeréről
szóló
önkormányzati
rendelet
Érintett bizottságok: Humánpolitikai Bizottság, Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság
Tisztelt Bizottság/Képviselő-testület!
Az Alapszolgáltatási Központ 2014. április 12-étől új szolgáltatásként – önként vállalt feladatként – elindította a kapcsolattartási ügyeletet. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 40.§ (3) bekezdése szerint: „Gyermekjóléti központnak minősül az az önálló intézményként, illetve szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként működő gyermekjóléti szolgálat, amely az általános szolgáltatási feladatain túl a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt. Így a) utcai és lakótelepi szociális munkát, b) kapcsolattartási ügyeletet, c) kórházi szociális munkát, d) készenléti szolgálatot biztosít.” A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 7.§ és 7/B.§-a szerint: „7.§ A gyermekjóléti központ a gyermekjóléti szolgáltatás alapfeladatain túl speciális szolgáltatásokat, így utcai és lakótelepi szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet, kórházi szociális munkát és készenléti szolgálatot biztosít.”
2
„7/B.§ (1) A kapcsolattartási ügyelet célja a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása mellett a) konfliktuskezelő, segítő szolgáltatás nyújtása, vagy b) az érintettek kérésére, illetőleg a gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítői eljárás (mediáció) biztosítása, melynek célja a felek közötti konfliktusok feloldásának segítése, közöttük a megállapodás létrehozása, és annak mindkét fél részéről történő betartása, vagy c) önálló szakmai módszertani programmal rendelkező kapcsolatügyeleti szolgáltatás nyújtása, vagy d) – a felügyelt kapcsolattartást elrendelő gyámhivatallal történt előzetes egyeztetést követően – a felügyeletet ellátó szakember biztosítása vagy más felügyeletet ellátó szakember jelenlétének lehetővé tétele. (1a) A kapcsolattartási ügyelet feladatát ellátó intézmény a) a felügyelt kapcsolattartáson történtekről, a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról, a felügyelet fenntartásának szükségességéről felkérésre, b) a felügyelt kapcsolattartás felülvizsgálatára vonatkozó javaslatáról hivatalból tájékoztatja a gyámhivatalt. (2) A kapcsolattartási ügyelet feladatát ellátó intézmény a nevelőszülői hálózat működtetőjével kötött külön megállapodás alapján a szolgáltatást a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek és a kapcsolattartásra jogosult vér szerinti szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy között is biztosíthatja. (3) A felek – hatósági eljárást mellőző – kezdeményezése esetén gyermekvédelmi közvetítést az a személy végezhet, akit a szociális továbbképzések rendszerében minősített konfliktuskezelő vagy mediációs programon kiképeztek, illetve az ilyen program trénere. Kiképzettnek kell tekinteni azt a személyt is, akiről a programot minősíttető személy, illetve szervezet igazolja, hogy olyan programon szerzett tanúsítványt, amelyet később, de még e rendelet hatálybalépése előtt minősítettek.” Gyermekjóléti szolgálatunk nem minősül gyermekjóléti központnak, így a kapcsolattartási ügyelet önként vállalt feladatnak minősül, jogszabály alapján nem kötelező feladata az Önkormányzatnak. A Pest Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala az Önkormányzat által fenntartott Alapszolgáltatási Központ gyermekjóléti szolgáltatásának 2014. évi hatósági ellenőrzését végezte 2014. augusztus 11-én. A fenntartó Önkormányzat részéről megteendő intézkedésként előírták, hogy a képviselő-testület egészítse ki a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló önkormányzati rendeletét, a térítési díjak és a szolgáltatások tekintetében – a kapcsolattartási ügyelet kerüljön szabályozásra. A Gyvt. 29.§ (1)-(2) bekezdése alapján: „(1) A fenntartó önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások (a továbbiakban: személyes gondoskodás) formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjról rendeletet alkot. (2) Ha törvény másként nem rendelkezik, a fenntartó önkormányzat rendeletben szabályozza a) az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formáit,
3 b) az önkormányzat által biztosított ellátás igénybevételére irányuló kérelem benyújtásának módját és a kérelem elbírálásának szempontjait, c) az intézményvezető hatáskörében – külön eljárás nélkül – biztosítható ellátásokat, d) az ellátás megszűnésének eseteit és módjait, e) a fizetendő térítési díjak mértékét, csökkentésének és elengedésének eseteit, módjait.” A Gyvt. 149.§-a szerint „Térítésmentesen kell biztosítani a 40.§ (1)-(3) bekezdés szerinti gyermekjóléti szolgáltatást, amely esetben intézményi térítési díjat sem kell megállapítani.” Így a helyi lakosok részére a kapcsolattartási ügyeletért térítési díj nem állapítható meg. Összefoglalás a kapcsolattartási ügyeletről: Az Alapszolgáltatási Központban 2014. április 12-e óta működik, kéthetente (páratlan) szombaton 9-12, illetve páros héten pénteken 15-18 óra között működik a kapcsolattartási ügyelet. Felügyelt kapcsolattartást is vállalnak, képzett mediátorokkal rendelkeznek (2 fő, további 1 fő záró dolgozata folyamatban). A Járásbíróságtól és Gyámhivataltól folyamatosan érkeznek megkeresések. Kapcsolattartási ügyelet célja: A szolgáltatás célja, hogy biztosítsa a gyermek alapvető jogát mindkét szülőjével való rendszeres kapcsolattartásra. Kapcsolattartási ügyelet feladata: Az intézmény nyugodt, semleges helyet biztosít a gyermekek és szüleik számára, ahol szakemberek felügyeletével, segítségével újra indulhatnak a megrekedt kapcsolatok. A semleges hely biztosítása mellett konfliktuskezelő szolgáltatásával segíti a szülők közötti kommunikációt, konstruktívan kezeli a kialakult nézeteltéréseket. Gyermekvédelmi mediációs szolgáltatásával a közös megoldás irányába mozdítja el a feleket. Kiemelt feladata, hogy szolgáltatása révén a gyermek újra csak Gyermek lehessen, a szülő pedig Szülővé váljon. Kapcsolattartási ügyelet kialakításánál megfogalmazott elvek: - Semlegesség - Fokozatosság - Konstruktivitás - Szülők közötti kommunikáció elősegítése Kapcsolattartási ügyelet tárgyi és személyi feltételei: Tárgyi feltételek: A kapcsolattartási ügyelet kialakításánál nagyon fontos, a jól felszerelt, a gyermekek széles korosztálya részére berendezett játszószoba. A játszószobák kialakításánál figyelembe kell venni, hogy alkalmanként akár más korosztályú gyermekek is használhatják. Berendezésénél olyan játékok beszerzését tartják fontosnak, amik előmozdítják a közös játékot. Mivel a kapcsolattartási ügyeletet 0-18 év közötti gyermekek veszik igénybe, a játékok széles skáláját kell biztosítani. Fontosnak tartják, hogy legyen a szobában ügyességi játék (pl: csocsó, célbadobó, kugli, labda), társasjáték, építőjáték és kreativitást fejlesztő játék pl.: (babaszoba, babakonyha, gyurma, festék, gyöngy, cérnák, fonalak, üvegfesték stb.). A lényeg, hogy közös legyen a játék, és ezáltal alakuljon a gyermek és a látogató szülő közötti kapcsolat. Legyen módjuk ismerkedni, élvezni a közös tevékenykedést, és legyen módjuk, ha erre van szükség (pl. kamaszoknál) megmérkőzni egymással. Így a játék alatt oldódik a feszültség, közelebb kerülnek egymáshoz a felek.
4 Szükség van kisebb szobákra, ahol a szülők (pl. zsilipelésnél) várakozhatnak, illetve olyan tárgyalószobára ahol az előkészítő beszélgetések és a mediációs tárgyalás is lefolytatható. A szülői váró berendezése kanapé, asztal, székek. Célszerű olvasnivalóról gondoskodni. A tárgyaló berendezésénél a kényelem fontos. A szoba berendezéséhez tartozik egy asztal, székek, vagy kanapék, illetve a Flip-chart tábla, amellyel végigkövethető a megállapodás minden szakasza. Személyi feltételek: A kapcsolattartási ügyelet/kapcsolatügyeleten a mediáló szakemberek alapvégzettsége: felsőfokú humán végzettség (szociális munkás, szociálpedagógus, pszichológus, gyógypedagógus, pedagógus, jogász, lelkész, közösségszervező). Emellett elengedhetetlen a 3 éves gyermekvédelmi gyakorlat, továbbá speciális képzettség: a szociális továbbképzések rendszerében minősített (akkreditált) min. 60 órás konfliktuskezelő, vagy mediációs programon való részvétel vagy mediátor diploma. Kapcsolattartási ügyelet szolgáltatás területi illetékessége: A kapcsolattartási ügyelet szolgáltatás a Kistarcsa város területén bejelentett lakóhellyel rendelkező lakosok számára elérhető. A kapcsolattartási ügyelet költségei: A kapcsolattartási ügyeletben résztvevő 2 fő alkalmanként 6-6 ezer forint díjazásban részesül. Ezen feladat biztosítása éves szinten – 24.000,- Ft x 26 hét – 600 ezer forint költséget jelent az Önkormányzatnak. Jogszabályi háttér: Tevékenységüket a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet, a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény, az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései alapján látják el. Adatvédelem: Feladatukat az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglaltak szerint végzik. Ennek megfelelően, tevékenységük megkezdésekor szóban és írásban tájékoztatják a szülőket jogaikról és lehetőségeikről. A dokumentumok aláírásával a szülők elfogadják az intézmény szabályait, és hozzájárulnak az adatok kezeléséhez. Abban az esetben, ha a szülő igényli, az intézmény által vezetett dokumentumokba betekinthet. Ez azt jelenti, hogy a kapcsolattartási napló bejegyzéseit elolvashatja, arról annak aláírása után másolatot kérhet. A munkatársak által készített feljegyzések az ügyfél számára nem hozzáférhetőek. Amennyiben az üggyel kapcsolatban bíróságtól, gyámhivataltól véleményt, összefoglalót kérnek, azt a munkatársak elkészítik, és megküldik az illetékes hatóságnak. Az ügyfél a hatóságoktól kérheti ki a rá vonatkozó dokumentációt.
5 Kapcsolattartási ügyelet igénybe vételének módja, az ehhez kapcsolódó feladatok: A kapcsolattartási ügyelet szolgáltatásra, önként is jelentkezhetnek a családok, illetve a területileg illetékes gyámhivatal vagy bíróság is kötelezővé teheti az igénybevételt. Munkafolyamat: • Előjegyzés, esetelosztás • Kapcsolatfelvétel levél útján + tájékoztató anyagok kiküldése (általános tájékoztató a kapcsolattartási ügyeletről, intézményi keret-megállapodás) • Előkészítő beszélgetés, házirend ismertetése/átadása, általános tájékoztató a mediáció módszeréről, keret-megállapodás aláírása • Mediáció, mely megállapodással zárul • Ismerkedés az intézménnyel (gyermek kapcsolattartó szülő nélkül) • Kapcsolattartás • Továbblépés magasabb kapcsolattartási szintre, melyhez új megállapodás szükséges. Kapcsolattartási ügyelet dokumentációja: 1. Előjegyzési Napló 2. Általános tájékoztató a kapcsolattartási ügyeletről 3. Intézményi keret-megállapodás 4. Házirend 5. Kapcsolattartási napló A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17.§-a szerint a jogszabály előkészítőjének előzetes hatásvizsgálatot kell készítenie, fel kell mérnie a szabályozás várható következményeit. „17.§ (2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait, ab) környezeti és egészségi következményeit, ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható következményeit, és c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.” I. Várható társadalmi, gazdasági, költségvetési hatások: A felülvizsgálat során a kapcsolattartási ügyelet önkormányzati rendeletben történő szabályozása szükségessé vált. II. Várható környezeti hatások, egészségi következmények: Környezeti és egészségi következményei nincsenek. III. Adminisztratív terheket befolyásoló hatások: A rendeletmódosítás adminisztrációs nehézséget nem okoz, az adminisztrációs terhek kisebb arányban megnövekednek.
6 IV. A rendelet megalkotásának szükségessége: A Pest Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala a Gyermekjóléti Szolgálat ellenőrzése kapcsán észrevételezte, hogy az önkormányzati rendelet kiegészítése indokolt a térítési díjak és a szolgáltatások tekintetében. V. A jogalkotás elmaradásának várható következményei: A kapcsolattartási ügyelet szabályozása és térítési díja nem kerül megállapításra. VI. A rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: Rendelkezésre állnak a szükséges szervezeti tárgyi és pénzügyi feltételek.
Rendeletalkotás! Kistarcsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megalkotja a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 16/2011. (IV.26.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló önkormányzati rendeletet. A rendelet elfogadása minősített többséget igényel Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 50.§-a alapján.
Kistarcsa, 2015. január 13.
Solymosi Sándor polgármester
7 Kistarcsa Város Önkormányzat …/2015. (… …) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 16/2011. (IV.26.) önkormányzati rendelet módosításáról Kistarcsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29.§ (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1.§ A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 16/2011. (IV.26.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: rendelet) bevezető része az alábbiak szerint módosul: „Kistarcsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és (2) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29.§ (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:” 2.§ A rendelet az alábbi 6/A.§-al egészül ki: „Kapcsolattartási ügyelet (1) A gyermekjóléti alapszolgáltatáson túl a Gyermekjóléti Szolgálat speciális szolgáltatást is nyújt, így kapcsolattartási ügyeletet biztosít. (2) Kistarcsa Város Önkormányzata kapcsolattartási ügyelet fenntartásával biztosítja az érintett gyermekek és a kapcsolattartásra jogosult szülők vagy más személyek találkozását, illetve az együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása mellett a) konfliktuskezelő, segítő szolgáltatást nyújt, b) az érintettek kérésére vagy a gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítő eljárást (mediáció) biztosít, c) kapcsolatügyeleti szolgáltatást nyújt. (3) A kapcsolattartási ügyelet térítésmentes.” 3.§ E rendelet 2015. február 1. napján lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Solymosi Sándor Polgármester
Czukkerné dr. Pintér Erzsébet Jegyző
