OKTATÁSI, KÖZMŰVELŐDÉSI, SPORT, KÜLKAPCSOLATOK ÉS KISEBBSÉGI ÜGYEK BIZOTTSÁGA ELNÖKE
ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2008. január 25-i ülésére
Tárgy: Az Eötvös József Általános Iskola, a Petőfi Sándor Általános Iskola és a Zrínyi Ilona Általános Iskola Pedagógiai Programjának módosítása Tisztelt Képviselő-testület! Az iskoláknak a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelet értelmében módosítani kellett pedagógiai programjukat, 2007. december 31-ig. A módosítás kiterjed a kulcskompetenciák fejlesztésére vonatkozó elemek erősítésére, a kiemelt fejlesztési feladatok című fejezet kiegészül az EU tagságból adódó feladatokkal. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 133.§ (1) bekezdése szerint ötödik-hatodik évfolyamra vonatkozóan a nem szakrendszerű oktatás megszervezését is ki kellett dolgozni. Ez azt jelenti, hogy a kötelező tanórai foglalkozások 25-50%-át erre kell fordítani (felmenő rendszerben). A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 132.§ (7) bekezdése szerint az iskolák a pedagógiai programjukat szakértő igénybevétele nélkül felülvizsgálhatják. Mindkét törvényi változás bevezetésének időpontja 2008. szeptember elseje. Az iskolák elkészítették a szükséges módosításokat, mely mindenre kiterjedő igen alapos munkát kívánt a tantestületektől.
Határozati javaslat Dorog Város Képviselő-testülete az Eötvös József Általános Iskola, a Petőfi Sándor Általános Iskola és a Zrínyi Ilona Általános Iskola módosított pedagógia programját jóváhagyja. Határidő: azonnal Felelős: Dr Tittmann János – polgármester
Dorog, 2008. január 11.
Jászberényi Károly s. k.
2
3
4
Az Eötvös József Általános Iskola Dorog város legfiatalabb oktatási intézménye, mely 1985. októberében kezdte el működését. Az alapító okiratban az I. sz. Általános Iskola elnevezést kapta, egy év múlva, 1986-ban vettük fel Eötvös József nevét. Névadónk, aki sokoldalú tevékenységével - művelődéspolitikus, vallás-és közoktatási miniszter, irodalmár - korának meghatározó egyéniségévé vált. Munkásságának legfontosabb érdeme volt, hogy a korszak követelményeihez igazodó, a hazai viszonyokat figyelembe vevő polgári közoktatást próbált megteremteni. Ezen törekvések bizonyos értelemben tetten érhetőek a jelen kor oktatási reformjában is. A ma iskoláját építő pedagógusok számára hitet adhat elszántsága, az iskolázottabb, műveltebb magyarságért tett erőfeszítései.
„Ki életét magasabb célnak szenteli, ne várja, hogy önmaga fogja élvezni a gyümölcseit, sok idő kell, míg az emberiség mezején a mag, melyet elhintenénk, gyümölcsöket hozhat, s életünk rövidebb, mint hogy ezt elérnénk, bizonyos csak az, hogy semmi jó, mit tevénk, elveszni nem fog, hogy minden mag, melyet elhintettünk meghozza termését, s ez elég jutalmul.”
(Eötvös József)
5
6
Tartalomjegyzék Az iskola arca ..............................................................................................................................9 Az iskola helye a városban..................................................................................................................9 Beiskolázás ...........................................................................................................................................9 Az iskola működése, eredményessége ................................................................................................9 Közművelődési feladatok ..................................................................................................................10
Preambulum..............................................................................................................................11 Jogi státus...........................................................................................................................................11 Személyi feltételek .............................................................................................................................11 Tárgyi - dologi feltételek ...................................................................................................................15 Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés.................................................................................................16 Az iskola kapcsolatai .........................................................................................................................16
Az iskola nevelési Terve............................................................................................................ 18 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..............................................................................................................................................18 A képzés rendszere ............................................................................................................................31 Képzés szakaszai................................................................................................................................31 Képzési specialitások.........................................................................................................................33 Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ...............................................................................37 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok....................................................................................39 A beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek ...............46 A tehetség, képesség kibontakoztatását, valamint a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program.......................................................................................................46 A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok................................................................48 A szociális hátrányok enyhítése........................................................................................................49 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere ....................50 A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei57 Egészségnevelési, egészségfejlesztési program ................................................................................58
7
Alapelvek, célok............................................................................................................................................ 59 A prevenció (megelőzés) területei................................................................................................................. 59 Egészséges életmód kialakítására irányuló módszerek ................................................................................. 59 A nevelői magatartással, intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatok.................................................. 62
Környezeti nevelési program............................................................................................................64 Alapelvek, jövőkép, célok ............................................................................................................................. 64 Tanulásszervezési és tartalmi keretek ........................................................................................................... 66 Egyéb tevékenységek .................................................................................................................................... 67 Anyagi erőforrásaink..................................................................................................................................... 67 Kommunikáció.............................................................................................................................................. 68
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések beszerzésének ütemterve ............................................................................................68 2001............................................................................................................................................................... 68 2002............................................................................................................................................................... 70 2003............................................................................................................................................................... 70 Kis létszámú osztályok eszközigénye ........................................................................................................... 71
A tankönyvek, taneszközök, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei..................................72 Nyilvánosság, érvényesség ................................................................................................................73
Óratervek .............................................................................................................................3
8
AZ ISKOLA ARCA Az iskola helye a városban Iskolánk az eltelt húsz évben kialakította sajátos arculatát. Emelt szintű képzései, művészeti nevelése, a legkülönbözőbb szaktárgyi versenyeken elért eredményei elismertséget váltott ki a városban és a határain túl is.
A végzett diákok kötődése, az intézmény életében történő későbbi bekapcsolódásuk büszkeséggel tölt el bennünket.
Beiskolázás A Közoktatási törvény által biztosított szabad iskolaválasztás elve érvényesül. A tanulók felvételénél a szülői kéréseket megpróbáljuk kielégíteni, amellett hogy bizonyos helyzetekben a beiskolázási körzeteket is figyelembe kell vennünk. A beiskolázás módját, valamint a beiskolázási körzeteket Dorog Város Képviselőtestülete 62/2001.(IV. 19.) sz. határozata szabályozza. Az iskola indításánál is célként fogalmazódott meg a kiemelt oktatási területeken tehetséges tanulók felvétele, mely célunk azóta sem változhatott, hiszen ezen képzések alapfeltétele a válogatás. Ezzel természetszerűen együtt jár a más településről érkező tanulók fogadása is. Amíg ez nem válik a helyi igények kielégítésének kárára, ez teljesen természetes helyzet, a mai magyar beiskolázási gyakorlattal megegyezőnek tartjuk. Az így idejáró tanulók sikereire, eredményeire a városnak is büszkének kell lennie. Kis létszámú osztályba kerülnek elhelyezésre a szakvélemények alapján fejlesztésre szoruló gyermekek. Az osztály maximális létszáma 15 fő.
Az iskola működése, eredményessége A nevelő oktató munka sikerességének megítélése igen nehéz, összetett feladat. A hozzáadott értékek, a nevelési gondok megoldása, a pozitív személyiségjegyek kialakítása, a közösséggé formálás mellett igen fontosnak tartjuk a jó tanulmányi és sporteredményeket, valamint a sikeres továbbtanulást. Utóbbiról elmondható, hogy zömében szakközépiskolai, gimnáziumi jelentkezésekben nyilvánul meg. Ezek között több megyei és országos hírű középfokú oktatási intézmény található, melyekben tanulóink megállják helyüket. Iskolánk rövid múltja ellenére szép
9
eredményekkel büszkélkedhet. Emelt szintű képzéseinknél ez természetes követelmény. A diákolimpiai versenyeken országos érmes helyezések egyéni és csapatsportágakban, olimpiai aranyérem lábteniszben, megyei döntős első helyezések sokasága, országos hírű tornákon, nemzetközi utánpótlás bajnokságokon való sikeres szereplések sora bizonyítja az elvégzett munka értelmét, szükségességét. Mint a város egyetlen szervezett keretek között működő utánpótlás bázisa bizonyította életképességét, hiszen tanítványaink közül sokan értek el sikereket más sportegyesületekben, első osztályú szakosztályokban. A német nyelv tanításában számtalan megyei versenyen elért helyezés és sikeres nyelvvizsga eredmény bizonyítja, hogy igény van a település német nyelvi hagyományainak ápolására, emelt szinten történő oktatására. Jelentős tanulmányi sikerek születtek: Magyar
Kazinczy verseny országos döntős szereplések, országos levelező versenyek helyezései Matematika Zrínyi Ilona feljutásos verseny megyei helyezések, országos döntőbe jutott tanulók, országos 8. helyezés
Természet és környezetismeret országos, megyei helyezések Történelem megyei 1. helyezés, további sikeres szereplések, országos történelmi versenyen (Lakitelek) kétszer 2. helyezés Rajz, képzőművészet megyei, országos, nemzetközi pályázatokon, kiállításokon való részvétel, az itt szerzett előkelő helyezések, egyéni és csoportos különdíjak Közlekedési ismeretek országos döntőn való részvétel Kompetencia mérések, melyeken az országos átlag feletti eredményeket értünk el.
Közművelődési feladatok Iskolánk nemcsak külső megjelenésében jelentett üde színfoltot a lakótelepen, hanem működésével, szolgáltatásaival is megpezsdítette itt az életet. A város központi területein lévő kulturális intézmények távolsága miatt szükséges is, hogy különböző rendezvények szervezésével / kiállítás, könyvtár, lakossági fórumok / kielégítsük az ilyen jellegű igényeket. Ennek érdekében galériát alakítottunk ki, melyben folyamatosan tudunk kiállítani. Az eredeti alapító okirat a közművelődési feladatokat is tartalmazta, a jelenlegi nem, mi azonban úgy gondoljuk, folytatnunk kell ezeket a hagyományokat.
10
PREAMBULUM
Jogi státus Eötvös József Általános Iskola 2510 Dorog Borbála ltp. 8. (1880 hrsz.-ú ingatlan) Tel. / fax.: 33/509-540, 509-541 E-mail:
[email protected] Fenntartó: Dorog Város Önkormányzata
Dorog, Bécsi út 71.
A többször módosított Alapító Okiratot egységes szerkezetbe foglalta a 260 /2003. (XII.19.) sz. képviselő-testületi határozat.
Az iskola funkciója: nyolc évfolyamos általános iskola, emelt szintű testnevelés és német nyelvű oktatás, valamint kislétszámú fejlesztő osztály működtetése. Az Eötvös József Általános Iskola és Szülői Munkaközössége „mint alapítók" létrehozták az „Eötvös Alapítvány a Gyermekekért" elnevezésű alapítványt, melynek feladata többek között az oktatás tárgyi feltételeinek javítása valamint a kiemelkedő teljesítményt elérő és a rászoruló gyermekek támogatása, e szerint közalapítványként működik.
A pedagógiai programot készítette az iskola nevelőtestülete. A pedagógiai program készítéséért felelős: Vig Attila igazgató.
Személyi feltételek Az intézmény dolgozóinak jelenlegi létszáma 57 fő. Pedagógiai képesítéssel rendelkező, nevelő-oktató munkát végző főállású alkalmazottak száma 54 fő. Egyéb munkakörben foglalkoztatott főállású dolgozók száma 3 fő. Az iskola főállású pedagógusainak száma beosztás és képesítés szerint: 1 fő
igazgató
tanári végzettségű
1 fő
igazgatóhelyettes
tanári végzettségű
1 fő
igazgatóhelyettes
tanító végzettségű
11
14 fő
tanító
osztálytanításra
11 fő
tanító
napközi otthonos csoport vezetésére
21 fő
tanári
szaktanári feladatok ellátására
1 fő
könyvtáros- tanár
könyvtári feladatok végzésére
1 fő
szabadidő szervező
tanári végzettségű
1 fő
fejlesztő pedagógus
gyógypedagógus végzettségű
2 fő
pedagógiai asszisztens
tanítói végzettségű
Egyéb munkakörben foglalkoztatottak beosztás szerint: 1 fő
iskolatitkár
1 fő
oktatástechnikus
1 fő
gépkocsivezető
A pedagógiai munka végzéséhez, ill. a tantárgy tanításához rendelkezésre álló nevelők: osztálytanítás
14 fő
tanítói végzettség
napközi otthon
10 fő
tanítói végzettség
1 fő
tanári végzettség
magyar
2 fő
magyar - orosz
1 fő
magyar - történelem
1 fő
orosz-könyvtár
1 fő
matematika - fizika
1 fő
matematika-fizika-számítástechnika
1 fő
matematika-kémia
1 fő
matematika-kémia-számítástechnika
1 fő
matematika- technika
1 fő
matematika-földrajz
1 fő
történelem
1 fő
német nyelv
2 fő
angol nyelv
2 fő
biológia-földrajz
1 fő
biológia-testnevelés
2 fő
12
földrajz-testnevelés
1 fő
földrajz–rajz
1 fő
háztartási ismeretek
1 fő
ének-zene
1 fő
testnevelés
1 fő
Pedagógusaink közül: egyetemi végzettségű
5 fő
közoktatás vezetői végzettségű
2 fő
Az iskola irányítási és szervezeti struktúrája igazgató
általános igazgató helyettes
alsós munk.köz. vez.
tanítók
matematika munk.köz. vez.
szaktanárok
osztályfőnöki munk. köz. vez.
osztályfőnökök ügyelet
tanulmányi és gazdasági igazgató helyettes
magyar munk. köz. vez.
gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok
ügyviteli és technikai dolgozók
diákönkormányzat vezető
napközi
szaktanárok diákönkormányzat
napközis nevelők
Az iskola Szervezeti és Működési szabályzata, valamint a részletes munkaköri leírások együttesen tartalmazzák az intézmény valamennyi dolgozójának feladatát. Az irányítás és ellenőrzés a mellékelt szerkezeti vázlat alapján történik. Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató. Munkájának első számú segítői az igazgatóhelyettesek, akik az igazgatót távollétében - a munkáltatói és fegyelmi jogkör kivételével teljes jogkörrel helyettesíthetik. A munka jobb szervezése és hatékonyabb ellenőrzése érdekében szerveződtek a munkaközösségek. Munkájukat, valamint a munkaközösség-vezetők feladatait részletes leírás tartalmazza. E mellett az éves munkatervek határozzák meg a konkrét teendőket. Munkaközösségek: osztályfőnöki, matematika, alsós, magyar.
13
A közvetett és közvetlen kapcsolatoknak elő kell segítenie a napi munkához szükséges információáramlást. Fontos a rendszeres visszajelzés, az alulról induló beszámolási kötelezettség, melyek lehetővé teszik az iskolában folyó munka teljes megismerését, a hibák azonnali korrigálását. Az iskolai események, eredmények megjelenítése, propagálása a szabadidő-szervező feladata.
14
Tárgyi - dologi feltételek 15 246 m2-es az iskola főépülete, melyhez kapcsolódik az alkotóház, egy raktárépület, garázs, sportudvar (aszfaltos kézilabdapálya, salakos futópálya, távolugró helyek, műfüves röplabdapálya), parkosított terület, játszóudvar, aszfaltos tér. A főépület három részre tagolódik:
A egység főzőkonyha
B egység oktatási tömb C egység tornaterem, öltözők Az "A" egységben üzemelő konyhát 1996-tól vállalkozó működteti, aki biztosítja a tanulók étkeztetését, melyet az iskola éttermében bonyolítunk le. Az oktatási tömb kétszintes, melyből hasznos terület 3 187 m2, közlekedő tér 1 382 m2. Az itt található aula alkalmas iskolai ünnepségek, kiállítások és egyéb rendezvények megtartására. A főépületben találhatók még az irodák, oktatatástechnikusi szoba, szertárak, asztalos és lakatos műhelyek, büfé helyiség. Az iskolai büfét vállalkozó működteti. A főépület távfűtéses. Az iskolai hőközponton keresztül történik a szomszédos élelmiszerbolt fűtése is. Az öltözőkben hideg-meleg vizes tusolók vannak. Az alkotóház fűtése hőtárolós elektromos kályhákkal történik, a hideg-meleg víz biztosított. Az oktató munkához 22 tanterem áll rendelkezésre. Az egyéb oktatási helységek száma 6. Ezek: előadóterem, 1 technika, 1 háztartási-ismeretek tanterem, könyvtár, nyelvi labor és a leválasztással kialakított számítástechnika terem. Különálló épület az alkotóház, mely egy tanteremből, korongozó helyiségből, szertárból, mellékhelyiségekből áll. A terem mérete, az épület állaga azonban nem felel meg egy oktatási épülettel szemben támasztott követelménynek. Fejlesztésre illetve felújításra szorul a sportudvar, szeretnénk a füves területeken különböző szabadtéri "munkahelyeket" kiépíteni. Az osztálytermekben fekete-fehér ill. színes televíziók, írásvetítők és diavetítők találhatók. Az oktatástechnikusi helységből működtethető a zártláncú videóhálózat, mely egy időben 3 különböző film vetítését teszi lehetővé. Iskolánk rendelkezik videokamerával, melynek segítségével rögzíthetők a bemutató órák és egyéb foglalkozások. Jól ki tudjuk használni iskolai rendezvények, műsorok, táborok eseményeinek felvételére is, amit kérés esetén az érintettek /szülők/ rendelkezésére bocsátunk.
15
Saját erőből ill. pályázati lehetőség kihasználásával felújításra került a nyelvi labor. A 20 tanulói hely és a nevelői asztal berendezéseit egy modern, a kor követelményeinek megfelelő rendszerre cseréltünk ki. Számítástechnika termünket az iskola aulájában leválasztással alakítottuk ki. Jelenleg 15 db számítógéppel, Internet csatlakozási lehetőséggel rendelkezünk. Az oktatás hatékonyságának érdekében feltétlenül növelni kell ezen eszközök számát. Az iskolai könyvtár alapterülete 50 m2. A könyvek nagy része szabadpolcon kapott helyet, de helyszűke miatt szekrényekben és szaktantermi letétként is kerültek elhelyezésre. Ez indokolja a könyvtár bővítését. Az alapállományában, túlsúlyban szépirodalom van /44 %/, míg a szakirodalom, ill. ismeretközlő irodalom aránya csak 7 %-os szakonként. Szükséges az állomány további fejlesztése, különös tekintettel az oktatócsomagok, CD-ROMok, kézikönyvek, gyűjteményes munkák beszerzésére. A bútorzat cseréje megtörtént, további számítógépek beállítása, valamint az Internet-hozzáférés biztosítása szükséges. További fejlesztéseket kell alkalmazni az elavult, megrongálódott szemléltetőeszközök pótlására (pl. térképek, falitáblák.) Szükséges magnók, írásvetítők, diavetítők beszerzése, valamint az iskolai rádió működtetésének technikai feltételeit is javítani kell.
Érdekegyeztetés, érdekérvényesítés Intézményünkben reprezentatív szakszervezet működik, kollektív szerződés szabályozza a munkavállalók-munkáltató viszonyát, az érdekérvényesítés lehetőségeit. E mellett egy háromtagú Közalkalmazotti Tanács is funkcionál. A dolgozók nagy részét érintő ügyekben a szűkebb iskolavezetés mellett (igazgató és igazgatóhelyettesek) a munkaközösségek vezetőiből és az érdekképviselet vezetőiből (szakszervezet, Közalkalmazotti Tanács) álló grénium megbeszélést tart.
Az iskola kapcsolatai Az iskola kapcsolatai, nyilvánossági csatornák
16
Iskolánk működése, működtetése megköveteli a szoros kapcsolat kialakítását a Városi Önkormányzattal és a Polgármesteri Hivatallal. A testületi üléseken és az iskolát érintő bizottsági üléseken rendszeresen részt veszünk. Szolgáltatásaival, szakmai tanácsadásával, a pedagógiai munka szervezéséhez és tervezéséhez nagy segítséget nyújt a Komárom Esztergom Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete. A beiskolázási körzetünk miatt kiterjedt kapcsolataink vannak a város óvodáival. A tanulók zöme a Dózsa és Richter Óvodától jön, velük különösen szoros az együttműködésünk. Beiskolázás előtt szülői értekezleteken veszünk részt, ahol tájékoztatót tartunk iskolánk programjáról. Igény szerint nyílt napokat szervezünk, melyen bemutatjuk az itt folyó munkát az érdeklődő szülők számára. A tanév során kölcsönös látogatásokat és tapasztalatcseréket szervezünk az óvónők és tanítók között. Pedagógusaink folyamatosan egyeztetnek a városi Pedagógiai Szakszolgálat munkatársaival, akik a szükséges vizsgálatok és foglalkozások eredményéről rendszeresen tájékoztatják iskolánkat. Leggyakrabban előforduló problémát a diszlexiás, diszgráphiás gyerekek képzése jelenti, ahol az esetek nagy részében szép eredményeket érnek el a szakemberek. A kislétszámú osztályokban a fejlesztésre szoruló gyermekek rendszeres vizsgálatát a Pedagógiai Szakszolgálat munkatársai végzik. Az iskolában folyó hitoktatás megszervezése a városi egyházközösségek bevonásával történik. Az órarend és a tanulói jelentkezések figyelembevételével zajlanak a katolikus és református hittanórák. Képzési specialitásunknak köszönhetően szoros a kapcsolatunk a Dorogi Sportegyesületekkel. A röplabda, kézilabda, labdarúgó, tenisz, birkózó és atlétikai szakosztályok utánpótlásának jelentős hányadát az emelt szintű képzésben részesülő tanulók adják. A zökkenőmentes együttműködés fontos eleme, hogy az edzések egy részét az iskola tornatermében tartják.
A környező lakótelepeken élők mozgásigényének kielégítését a tornaterem bérbeadásával segítjük elő, zsúfoltsága miatt már csak kismértékben tudjuk kielégíteni. A városi intézményeket érintő átszervezések miatt a gazdálkodási és gondnoklási feladatok ellátását a Kincstár, illetve a Városüzemeltetési Kht. végzi. A Hulladékégető Kft. munkatársaival az üzemlátogatások és környezetvédelmi vetélkedők alkalmából rendszeresen konzultációkat tartunk. A rászoruló gyerekek étkeztetését támogatja az „Összefogás a Gyermekekért Alapítvány".
Iskolai kirándulásoknál szállítási szolgáltatásaival segítségünkre van a Vértes Volán RT. Számítógépparkunk létrehozásában, karbantartásában, a számítástechnikai terem kialakításában és bővítésében a Printer Fair Kft. már évek óta nagy segítséget nyújt.
17
AZ ISKOLA NEVELÉSI TERVE Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Fő pedagógiai céljaink meghatározása érdekében a következő alapelveket, alapértékeket valljuk magunkénak. Iskolai munkánkban meghatározónak tekintjük az európai, az egyetemes humanista hagyományokra épülő szellemiséget: a gyermek személyiségének tiszteletben tartását, a szocializációra törekvés képességének kialakítását. Fontosnak tartjuk egész oktató - nevelő munkánk folyamatában a tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vételét, a terhelés mértékének csökkentését, a követelmények teljesítési határidejének rugalmasságát.
Kiemelten kezeljük a teljes pedagógiai folyamatot átható jelenségként értelmezve a differenciálást: a hátránykompenzációra és a tehetséggondozásra egyaránt figyelünk. Alapelvnek tekintjük a személyiségfejlesztés folyamatában a testi és lelki egészség egységének hangsúlyozását. A tanulás eszközrendszerének tanításával a megismerést a pályaorientáció szolgálatába állítjuk. A tanítás folyamatában az ismeretek fontosságának elismerése mellett nagyobb hangsúlyokat fektetünk a készségek és a képességek fejlesztésére. Kiemelt értéknek tartjuk a kommunikációs készségrendszert az anyanyelvi, az idegen nyelvi és az informatikai képességek formálásában. Alapértéknek tekintjük a környezeti kultúrát, annak valamennyi pozitív megjelenési formáját. Fontosnak tartjuk a hagyományok tiszteletben tartását, a helyi értékek, a helyi ismeretek tanítását. Kiemelten kezeljük a sportkultúrát, mint az egészséges életmód és az ahhoz kapcsolódó képességek eszközrendszerét.
18
Munkánkban érvényre kell jutnia a pozitívumokra támaszkodás elvének. Ha a család, az iskola olyan tevékenységeket kínál, amelyek az egyén tehetségének megfelelő képességfejlesztésre is lehetőséget adnak, és ezeket pozitívan értékelik is, akkor lényegesen kisebb a lehetősége annak, hogy a fiatal később a társadalmi értékrenddel ellentétes normarendszerű csoportban kívánná a számára fontos tiszteletet kivívni, megszerezni. Lényegesen hatékonyabb a nevelő-oktató munkánk, ha a gyermek ismereteire, tapasztalataira, élményeire támaszkodunk. Egyrészt fel kell ismernünk ezeket a hatásokat, másrészt törekednünk kell a nevelés során az élményszerű megközelítésekre, melyek segítségével szilárdabban rögzíthetők az ismeretek. Kiemelt alapértékünk az esélyegyenlőség biztosítása, a gyermeki jogok széleskörű érvényesítésére. Az alapelvekhez szorosan kapcsolódva az alábbi fő célokat jelöljük ki. Célunk, hogy tanulóink kellő felelősségtudattal és megfelelő önismerettel rendelkezzenek, tudják érvényesíteni érdekeiket, ugyanakkor ismerjék el mások munkáját, alakuljon ki bennük a szolidaritás érzése. Jellemezze tanulóinkat az érdeklődés, a nyitottság, az önkifejezés igénye. Kulturált viselkedésű, megfelelő esztétikai érzékkel rendelkező, alkalmazkodásra képes emberré váljanak. Fő célunk, hogy tanulóink teljesítményeikben megfeleljenek adottságaiknak és képességeiknek. Iskolánk képes legyen valamennyi tanulójához olyan "hozzáadott érték"-et rendelni, amely alapján a siker esélyével választhatnak pályát, léphetnek ki a szakképzés vagy a továbbtanulás terepére. A műveltség megalapozása, az alapkészségek kialakítása mellett szeretnénk az önálló ismeretszerzés képességét kialakítani tanulóinkban. Célunk a tömegesen megjelenő passzív információfogyasztás oldása, az aktív verbális és vizuális kommunikáció előtérbe állítása, a korszerű információhordozók szelektív használatára nevelés. Tanulóink tudják elemezni, értékelni, megbecsülni otthoni és iskolai környezetüket, településük, régiójuk természeti és ember alkotta értékeit. Érzékeljék személyes felelősségüket környezetük megóvásában. Tanulóinkat meg kívánjuk ismertetni a település, a megye, a régió szellemi és anyagi értékeivel, hagyományaival, felmutatva azokat a kapcsolódási lehetőségeket, amelyek aktív részeseivé tehetik a gyerekeket, perspektivikusak felnőtt korukra is.
19
Célunk, hogy tanulóink ismerjék fel a sport, az egészséges életmód személyiségformáló hatását, tanulják meg tisztelni az emberi teljesítményt, az egyetemes, a nemzeti és a helyi sportkultúra értékeit.
20
A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározottrendszere. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.
1
21
1
A Nemzeti alaptantervben megjelenő kulcskompetenciák alapját a Recommendation of the European Parlament and of the Council of 18 December 2006 on Key Competences for Lifelong Learning (2006/962/EC) című dokumentum képezi.
22
A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
23
Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.
Természettudományos kompetencia
24
A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
25
A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtároláskezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (email, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére.
26
A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetésmentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken –
27
a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig – hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.
28
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. A NAT-ban megfogalmazott kompetencia területek mellett fontosnak gondoljuk a motoros és kondícionális kompetenciák fejlesztését is. A szellemi teljesítmények növeléséhez, a tanuláshoz szükséges koncentráltsághoz elengedhetetlen a megfelelő fizikai állóképesség. Erre, illetve a meglévő emelt szintű képzésekre való tekintettel, fontosnak gondoljuk az érintett tantárgyak tanításában az említett kompetenciák hangsúlyos fejlesztését.
Céljaink megvalósításának formái A differenciált képességfejlesztés érdekében a tanulókat bevonjuk a tanulási folyamatba, igyekszünk kölcsönös kapcsolatot kialakítani, megismerni a szociális hátteret, az egyéni képességeket, a motivációs lehetőségeket. Ebbe a munkába bevonjuk a szülői munkaközösséget, felhasználjuk a családlátogatások, a szülői értekezletek tapasztalatait. A tehetséggondozás érdekében ösztönözzük tanulóinkat az iskolai és a városi tehetséggondozó szakkörök (Képzőművész Kör, Csillagász szakkör, stb. ) látogatására, benevezzük őket vetélkedőkre, versenyekre ( Kazinczy-verseny, Nyelvünkben élünk, Zrínyi I. matematika stb. ) biztosítjuk részvételüket helyi és országos pályázatokon. A felzárkóztatás érdekében szorgalmazzuk a tanórai differenciálást, felzárkóztató foglalkozásokat iktatunk be. Az önismeret, az önkifejezés tanórai (osztályfőnöki óra) és tanórán kívüli kereteit (diákönkormányzat, sokszínű szabadidős lehetőségek) egységes elvek alapján vezetjük, szervezzük.
29
Ezeken a tanulók aktív részvételét tekintjük fontosnak, amely közben megtanulnak együttgondolkodni, együttműködni társaikkal, a felnőttekkel. A kommunikációs készségek fejlesztésének lehetőségeit jelenti még a tanórán kívül a diákönkormányzat működése, a színjátszó kör és az iskolarádió is. A környezeti kulturáltság előmozdítása céljából törekszünk tanulóink testi-lelki komfortérzetének iskolai biztosítására, bevonjuk tanítványainkat az iskolai környezet szépítésébe, megóvásába. Megismertetjük őket Dorog környezeti problémáival, az ezek megoldásáért dolgozók munkájával (önkormányzat, civil szervezetek). A helyi, a regionális hagyományokat igyekszünk beépíteni tanterveinkbe. Iskolánk fiatal kora ellenére is gazdag hagyományokkal rendelkezik: Eötvös-napok, karácsonyi ünnepség, téli-nyári táborok stb. Ösztönözzük tanulóinkat a helyi kiadványok megismerésére: Közhírré Tétetik Dorogon, Dorogi füzetek, Dorogi értékek nyomában. Találkozókat szervezünk a városban kutatókkal, írókkal, helytörténészekkel. Megismertetjük azokat a civil szervezeteket, amelyek felvállalják a helyi hagyományok ápolását ( Kulturális Alapítvány, Dorog Város Barátainak Egyesülete ). Részt veszünk tanulóinkkal együtt a városi ünnepségeken: Megbékélés Napja, Magyar Kultúra Napja stb. A sportkultúra terjesztése érdekében szervezünk versenyeket, bajnokságokat, részt veszünk a városi, a regionális sporteseményeken. Találkozókra, élménybeszámolókra hívjuk a helyi sportélet kiemelkedő személyiségeit. Megismertetjük tanulóinkkal tanórai és tanórán kívüli keretekben az egyetemes, a nemzeti és a helyi sporttörténet legkiemelkedőbb értékeit. Eötvös-díj odaítélésével ösztönözzük tanulóinkat és nevelőinket a még sikeresebb és sokoldalúbb teljesítmények elérésére.
30
A képzés rendszere
A osztály
C osztály
B osztály
(kislétszámú) 1.
emelt szintű testnevelés
német tanfolyam
2.
emelt szintű testnevelés
német tanfolyam
3.
emelt szintű testnevelés
német
4.
emelt szintű testnevelés + angol
angol
német
angol
5.
emelt szintű testnevelés + angol
angol
emelt szintű német
angol
6.
emelt szintű testnevelés + angol
angol
emelt szintű német
angol
7.
emelt szintű testnevelés + angol
angol
emelt szintű német
angol
8.
emelt szintű testnevelés + angol
angol
emelt szintű német
angol
Az 1-4. évfolyamon osztálytanítós rendszerben folyik a tanítás. A készségtárgyak esetében az osztályok között áttanítás lehetséges. Szakos nevelő foglalkozik a gyerekekkel német, testnevelés (emelt szintű képzésnél), angol tantárgyaknál.
Képzés szakaszai 1-2. évfolyam
Bevezető szakasz
Az iskolai tanulás kezdeti szakaszában a tanulóknak meg kell tanulniuk az iskola, a közösség viselkedési szabályait. Meg kell ismerniük az iskola helyi sajátosságait, hagyományrendszerét, s ezekhez alkalmazkodniuk kell. Fontos cél a hibás beidegződések megszüntetése, a közlést megértő képességek szintjének fejlesztése, az önálló tanulás és önellenőrzés képességének elsajátítása. Legfontosabb feladat az olvasás, írás, számolás tanulásának előkészítése, jelrendszerének megtanítása. Ezek biztos ismeretében az írástechnika, az íráshasználat, az olvasástechnika és szövegértés; a feladatmegoldás fejlesztése; a helyesírás megalapozása.
31
Mindezek mellett alakítani, fejleszteni kell a tanulók testi ügyességét, kézügyességét, szóbeli, írásbeli és képi kifejezőkészségét. 3-4. évfolyam
Kezdő szakasz
Ebben a szakaszban az előbb felsorolt ismeretek és készségek továbbfejlesztése, és alkalmazása a cél. A tanulók nyitottá tétele, az önművelés igényének kialakítása. A kommunikációs készség fejlesztésével a tantárgyak szaknyelvének elsajátítása és alkalmazása. A nevelés és oktatás egész folyamatában a befogadó és kifejező magatartási formák arányos fejlesztése. A hátrányokkal küzdő tanulók esélyeinek javítása és a tehetséggondozás e szakaszban erőteljesen kell, hogy jellemezze az oktató-nevelő munkát. Itt jelentkezik fontos feladatként a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. Törekvésünk, hogy nem csupán a tisztán matematikai gondolkodást jellemezze, hanem megjelenjen egyéb természettudományos és a társadalomtudományos tantárgyak módszertani gyakorlatában. Ez ad lehetőséget arra, hogy sokirányú tehetséggondozás jöjjön létre, keresve azokat a területeket, ahol az egyes tanulók a megismerésben, az ismeretek alkalmazásában a legtöbb képességgel rendelkeznek, beállítódásuk a legerősebb, a tantárgyi problémamegoldó gondolkodásuk a legjobban fejleszthető. 5-6. évfolyam
Alapozó szakasz
Fokozatos áttérés a tanítói rendszerről a szaktanári rendszerre. Változatlanul fontos hangsúlyt helyezünk a képességek, készségek fejlesztésére, a szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatási formák alkalmazására. El kell érni a fokozatos terhelés megvalósítását. Szükséges a tananyag, illetve tantárgybővítés miatt a tanulási technikák további fejlesztése. Előtérbe helyezzük az önálló ismeretszerzésre nevelést és az önellenőrzés képességének fejlesztését. A mutatott eredmények alapján, ha szükséges, kiegészítő foglalkozások keretében, homogén csoportokban próbáljuk megoldani a felzárkóztatást illetve tehetséggondozást. A kiemelkedő teljesítményt elérő tanulóinkat érdeklődésük szerint iskolai és városi tehetséggondozó szakkörökre javasoljuk. Gondot fordítunk arra, hogy kialakítsuk a szabadidő helyes eltöltésének igényét, biztosítva ehhez a megfelelő választási lehetőségeket.
32
7-8. évfolyam
Fejlesztő szakasz
A szakrendszerű oktatás megvalósítása. Tanulóink formálódó érdeklődési körének megfelelően, a problémamegoldó gondolkodásukkal kiemelkedő, a tantárgyi kompetenciák terén tehetséget eláruló tanulóinkat ösztönözzük városi, megyei, esetenként országos pályázatokon való részvételre. Igényeknek megfelelő középiskolai előkészítő programokat szervezünk. Kiemelten kezeljük az önművelés igényének és szokásának kialakítását, a környezettudatos magatartást és az egészségkárosító szokások megelőzését. Figyelmet fordítunk a serdülőkor okozta különböző testilelki változások kezelésére, praktikus ismertek átadásával, higiénés és szexuális felvilágosító munkával próbáljuk kezelni a felmerülő problémákat. A továbbtanulási lehetőségek és a tanulási képességek összehangolásával törekszünk a reális „pályaválasztásra".
Képzési specialitások Emelt szintű testnevelés oktatás Iskolánk megnyitásától fogva fontosnak tartotta a diákok testi nevelését. Ahogy azt a későbbi tapasztalatok bizonyították, igény volt olyan speciális képzés bevezetésére, mely magasabb igénybevételt jelentett a gyerekek számára. Az úgynevezett tagozatos osztályokba nemcsak a város területéről, hanem a környező településekről is szép számmal iskoláztunk be tanulókat. Célunk, hogy színvonalas szakmai képzés segítségével az óvodából kikerülő - tesztek és egészségügyi alkalmasság alapján kiválogatott - nagy mozgásigénnyel, jó fizikai adottságokkal rendelkező gyerekekkel megszerettessük a testnevelést és elérjük, hogy mindennapos igényűkké váljon a rendszeres testmozgás. Ezen túlmenően fontosnak tartjuk, hogy tanulóink folyamatosan fejlődjenek, aktívan és eredményesen vegyenek részt a különböző szintű versenyeken, bajnokságokon. Az iskola hírnevének öregbítésén túl természetesen ,alapvető célunk a városi sportegyesület utánpótlás nevelésében való hatékony részvétel, ezzel is hozzájárulva a városi sportélet sikereihez.
33
A település sportkoncepciójának megfelelően utánpótlás nevelésünk középpontjában a labdarúgás, a kézilabda és a birkózás áll. Feladatunk a szakosztályi, egyesületi háttérhez igazítani az iskolai képzést, a testnevelési órák meghatározott részének sportági képzésre történő fordítása. Az évfolyamonként egy osztályban történő képzésnél a mindennapos testnevelési órákon és úszásoktatáson túl, kötelező a szakosztályi vagy iskolai sportköri foglalkozások látogatása is. Elsősorban az alapkészségek minél magasabb szintre történő fejlesztése a célunk, melyet fokozatosan követ a sportági specializáció. A város sportmúltjából eredően a labdajátékok elsőbbséget élveznek, de természetesen nyitottak vagyunk más sportágak iránt is. Kiemelt súlyt helyezünk a versenyzés és sportolás emberformáló, pozitív hatásainak - pl. kitartás, akaraterő, becsületesség, egymás iránti tisztelet - kialakítására.
Emelt szintű német nyelvoktatás Iskolánkban a német nyelv oktatása már első osztályban megkezdődik, játékos formában. Első és második évfolyamon tanfolyam jelleggel, heti két órában folyik az oktatás, ez önköltséges. A nyelvtanulás kezdő szakaszában a nyelv megszerettetése és a szóbeli készségek fejlesztése a cél. Harmadik és negyedik évfolyamon órarend szerint folyik a német nyelv tanítása. A kiemelt német nyelvi csoport ötödik osztálytól nyolcadik osztályig csoportbontásban működik, a heti óraszám: 5 óra. A német nyelv oktatásában fontosnak tartjuk, hogy Dorog város német nyelvű múltra tekint vissza, német hagyományokkal is rendelkezik. Ezért szerepel tananyagunkban német tánc, a német hagyományok és szokások ismerete, dalok és mondókák. Minden tanévben lehetőség van arra, hogy a német nyelvet tanuló diákok egyhetes külföldi nyelvi táborban vegyenek részt, ahol német anyanyelvű tanárok tartanak nekik órákat. A gyerekek nyelvi fejlődése szempontjából ez meghatározó lehet. Törekszünk esetleges partnerkapcsolatok kialakítására, cserelátogatások szervezésére. Az idegen nyelvoktatás célja: a gyakorlati nyelvi készségek elsajátítása, az idegen nyelven való szóbeli és írásbeli kommunikációs képességek fejlesztése.
34
A nyelvtanítás módszerének igazodnia kell a tanuló életkorához, nyelvtanulási tapasztalataihoz és a nyelvi környezet sajátosságaihoz. Az idegen nyelv tanításának minden életkorban a magasabb óraszám kedvez. A nyelvtanulás szükségszerű és fontos a mai világban, akár a továbbtanulás, akár munkahelyszerzés szempontjából. Kompetencia –alapú oktatás Iskolánkban a 2006/07-es tanévtől Európai uniós pályázat segítségével bevezetésre kerül a kompetencia-alapú oktatás. Első lépésként három alsós és három felsős osztályban szövegértés, matematika és informatikai kompetenciák fejlesztése valósul meg. A programot a suliNova által kiadott tematikák, módszertani eszközök segítségével végezzük. A pályázatban vállaltaknak megfelelően, illetve a későbbi tárgyi feltételek függvényében biztosítjuk a program fenntarthatóságát. Fontosnak gondoljuk a kooperatív tanítási módszer kiterjesztését és a képességek fejlesztését erőteljesen meghatározó feladattípusok használatát. A pedagógiai programban megfogalmazott célok - kiegészülve a NAT-ban rögzített elvárásokkal teljes mértékben egybeesnek a kompetencia alapú képzés célkitűzéseivel. Iskolánkban a pályázati vállaláson túl, a követő évfolyamok esetében is élni kívánunk a módszer adta lehetőségek kihasználásával. Egyértelmű, hogy a tanuláshoz nélkülözhetetlen képességek hangsúlyos és folyamatos fejlesztése a legfontosabb feladat, melynek eredményeképpen beszélhetünk csak az egyre szilárduló tantárgyi ismeretanyagról. Nem csak az érintett tanulói kört, hanem a területek számát is bővíteni kívánjuk. Például a szakrendszerű – nem szakrendszerű oktatás keretén belül az emelt szinten oktatott tantárgyaknál is fontosnak gondoljuk a képességfejlesztést. De természetesen nem csak a kijelölt évfolyamokon (5-6), hanem a képzési időszak egészére vonatkozóan. Az idegen nyelv tanításában hangsúlyosan kezeljük a kommunikációs képességek fejlesztését, hiszen a tantárgy tanításának elsődleges célja a más nyelven való megszólalás, társalgás, információk cseréje. A gyakorlatias feladatok, a beszéltetés, a kommunikálás kerül a nyelvi oktatás középpontjába. Kompetencia alapú képzésünkhöz szorosan kapcsolódik a motoros, kondícionális képességek fejlesztése. Az emelt szintű képzésben részesülőknél ez abszolút hangsúlyos, de fontosnak gondoljuk az iskola minden tanulója esetében. A modern iskolai oktatás elképzelhetetlen az egészséges terhelés, a mozgásos fejlesztés nélkül, melynek köszönhetően a tanulók általános teljesítőképessége javul. Fontos tehát az iskolai élet minden területén ennek a célnak a hangsúlyozása.
35
Már most is megvannak azok a sportági területek, melyeken keresztül jól fejleszthetőek az adott képességek. Ezeket kell még jobban beépíteni a helyi tantervbe, illetve kiegészíteni olyan ma már egyre kedveltebb és a városunkban is űzhető sportágakkal, melyek teljesebbé teszik tanulóink fizikai, szellemi, mentális nevelését. A dőlt írás használata Iskolánkban már 10 éve tanítjuk a dőlt írást. Rész vettünk az írástanítás kísérleti szakaszában is. Jelenleg szabad nevelői választás alapján használjuk. A módszer lényege, hogy késleltetett írástanítás során, kezdetben csak íráselemeket tanítunk, ebből alakul ki később az írott betű. Így több ideje van a gyereknek a helyes ceruzatartás elsajátítására, a vonalközök megismerésére. Betűket csak a betűk olvasása után írunk. A dőlt írás előnyei: - nem kényszeríti a gyereket az egyes vonalak pontos követésére, - lendületes - ezáltal sokkal gyorsabb (adott idő alatt a dőltírással tanulók sokkal több betűt írnak le, mint az álló írással tanulók), - segíti az egyéni írásmód kialakulását, - tetszetős íráskép. Napközi otthon Iskolánkban jelenleg tizenegy napközis csoport működik. Kilenc alsó tagozatos és kettő felsős csoport. Ha a szülői igények úgy kívánják, szükséges a csoportok számának emelése. Napközi otthonos foglalkozásainknál elsődleges cél a minél alaposabb tanulás. Emellett megfelelő idő áll rendelkezésre a különböző foglalkozások, játékok megszervezésére is. Szükséges a korrepetálási lehetőségek bevonása is a mindennapos felkészítésbe. Törekszünk az önálló tanulás képességének kifejlesztésére, különböző tanulási technikák elsajátíttatására, a tanulási kedv megőrzésére és kibontakoztatására. Fel kell készíteni tanulóinkat az egész életen át tartó tanulásra, művelődésre. A szeretet által vezérelt közösségekben tudnak kialakulni a helyes viselkedési formák, szokások /előzékenység, a másik ember tisztelete, tolerancia, megbízhatóság, alkalmazkodó képesség /. Nagy gondot fordítunk az egészséges életmódra nevelésre. Segítjük a helyes táplálkozás- és mozgáskultúra, a testápolási szokások kialakulását.
36
Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg: - a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, - valamint az ezekre épülő differenciálás. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink - a különböző szintű adottságaikkal, - az eltérő mértékű fejlődésükkel, - az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, - egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, - szervezett ismeretközvetítéssel, - spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kultúrált életmód iránti, cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakításához, fejlesztéséhez. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett - kiválasztással, - elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: - műveltségét, - világszemléletük, világképük formálódását,
37
- társas kapcsolatát, - eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, - tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont volt a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret: a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának, fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat, járuljon hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk alapja egy olyan közös gondolkodást kíván az iskolafenntartó és iskolahasználó részéről, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás- nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Ezen célkitűzések alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: 1. Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatok: - a megismerési vágy fejlesztése, - megismerési képességek fejlesztése: megfigyelő képesség emlékezeti képesség képzeleterő - gondolkodás képességek - kommunikációs képességek fejlesztése: beszédforma, szókincs stílus, olvasásmód, íráskép empátia
38
- a tanulás alapvető feltételeinek elsajátítása: időteremtés motiválás aktivizálás megerősítés - tapasztalati és értelmező tanulás elsajátíttatása, 2. Jellem, akarati tulajdonságok fejlesztése terén elvégzendő feladatok: céltudatosság fejlesztése határozottság fejlesztése akaraterő fejlesztése önállóság fejlesztése
3. A segítő életmódra nevelés területén elvégezendő feladatok: - a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése - a pedagógusok rendszeresen éljenek a segítő együttműködés változatos formáival - a másság (fogyatékosság, kisebbség) elfogadására nevelés 4. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén elvégezendő feladatok: - a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése a tanulókkal - a tanulói önértékelés rendszeressé válása a nevelőmunka során is - mentálhigiénés program megvalósítása - felvilágosító tevékenység hatékonyságának növelése - pozitív példák erősítése - a sport fontosságának hangsúlyozása.
Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A nevelés szempontjából közösségnek nevezzük az autonóm egyének szerveződését. Mivel a közösség egyénekből áll az igazi közösség kibontakoztatja, fejleszti az egyéniséget. Maga a közösség a fejlődés keretét biztosítja, miközben tagjai önfejlődésével a közösség is fejlődik, több lesz, mint tagjai egyszerű együttese. A közösségi nevelés területei:
- a család - az iskola - az iskolán kívüli közösségek.
39
Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei: - tanórák - tanórán kívüli, felnőttek által szervezett iskolai foglalkozások (napközi, kirándulások...) - diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások (diákönkormányzati munka) - szabadidős tevékenység - hagyományápolás a) a tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladatok: A tanórán résztvevő tanulók egy osztályközösség tagjai, az osztályközösséget a: - közösségi érdek, közös cél, közös értékrend és a tudat tartja össze. Mivel az osztályközösség egyrészt a tanulók fő iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető élet- és munkaközössége, másrészt pedig valójában a tanulók spontán, véletlenszerű gyülekezete, legfontosabb célunk ebből a nem nevelési szempontból összetömörült csoportból olyan valódi közösséget formálni, amely képes: - a közös cél érdekében, a közös értékrend elfogadására valamint halandó az iskola szervezett keretein (tanórák) belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni. Ennek a célnak a megvalósításához, több esztendő kitartó, állhatatos és türelmes munkájára van szükség. Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekedhetünk: - a tanulás támogatása kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével, - a tanulók kezdeményezéseinek segítése, - a közvetlen tapasztalatszerzés segítése, - a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással; helyes cselekvések bemutatásával; bírálat, önbírálat segítségével;) - a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének (ki)fejlesztése, - a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon a már elért eredményekre való építés,
40
- olyan nevelőkollektíva kialakítása (megtartása) mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja, - különböző változatos munkaformákkal (homogén csoportmunka, differenciált csoportmunka, egyéni munka, kísérlet, verseny...) az együvétartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. b.) a tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai: A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formák és a közösen átélt kirándulások, túrák, napközis szabadfoglalkozások érzelemmel teli élményei a közösségfejlesztés kiváló területei. Feladat: - nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére, - átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelőn fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. - ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek, - a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti, sport) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez, - a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését. c.) a diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A diákönkormányzatok a tanulók önirányító, önszervező közösségei, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányítóval (vagy pedagógus közösséggel) együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. A diákönkormányzat megalakítása nem kötelező, tagsági viszonya önkéntes, célirányos tevékenységéhez viszont szervezettségre van szüksége. Demokratikus úton választja
41
tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség megbízásából hivatottak az ügyek megvitatására, határozathozatalra. A diákönkormányzat, diáktanács feladata: szervezni a közösség életét. A közösségi élet tartalmát az iskola pedagógiai tervében meghatározott fő feladatok adják. Az egyes közösségek (osztályok) ezeket valósítják meg a maguk szintjén. Így alakul a közösségek egyéni, sajátos arculata. Mivel az iskolai önkormányzat az iskola egészét, annak minden kisebb közösségét egységes rendszerbe fogja össze, így tevékenysége is olyan kell legyen, hogy az iskolai egység kialakításának irányában hasson. Ezért középpontban az iskolai szintű feladatoknak kell állni Az önkormányzat alapját a gyermekek mindennapi életének és tevékenységének megszervezése jelenti. Ennek legfontosabb feladata az iskola életrendjének kialakítása a nevelőtestülettel és az iskolavezetéssel közösen. A diákönkormányzat az iskola összes tanulójának érdekeit képviseli, feladatai és jogai vannak. Feladata: programok biztosítása (fenyőünnep, farsangi bál stb.) versenyek vetélkedők lebonyolítása, segítségnyújtás az Eötvös-napon programok szervezéséhez, lebonyolításához. Ünnepségek szervezése (tanévnyitó, tanévzáró, pedagógusok köszöntése stb.). Szabadidős programok szervezése (színházlátogatás, túrák stb.). A diáktanács tagjai az osztályközösségekből delegált képviselők. Joga- és feladata: A tanulók érdekeinek képviselete az iskolavezetésben és a nevelőtestületben. A gyerekek mindennapi életének megszervezésében való részvétel. A tanuláshoz való viszony erősítése. Társadalmilag hasznos munkák végzése, szervezése. Kulturális tevékenység szervezése. Sport- és szabadidős programok (kirándulás, túra, színházlátogatás stb.) szervezése. Legfőbb szerve: Iskolagyűlés - évi két alkalommal. Irányítószerve: Diáktanács. d.) a szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:
42
A szabadidős tevékenységek olyan örömet adó munkaformák köré szervezett foglalkozások, amelyek kötődnek a tanulók személyes életéhez, társadalmi és egyéni problémáihoz és hatása nem csak a csoporton belül érvényesül, hanem kihat az iskola más területeire is. A tevékenységeket élményre épülő, problémamegoldást fejlesztő módszerekre kell építeni. Munkatervben rögzített időpontban az osztályfőnökök irányításával tanulmányi kirándulásokat szervezünk. Általában 1 nap az időtartama, de felsőbb osztályokban gyakori az ország különböző tájain eltöltött két nap. Ezen idő alatt nem csak sok új ismerettel gazdagodnak a gyerekek, hanem az iskolán kívül együtt eltöltött 1-2 nap közösségformáló ereje is meghatározó. Ezen kívül az osztályfőnökök nagyon sok más programot is szerveznek a tanév során. Múzeumlátogatás, állatkerti séta, esztergomi, budapesti nevezetességek megtekintése, üzemlátogatások, koncertek stb. Hétvégeken nevelőink vezetésével a környező hegyekbe kirándulnak tanulóink. Évente 8-lo ilyen "bakancsos" túrát bonyolítunk le. Régi hagyományt szeretnénk folytatni a színházlátogatások biztosításával. Budapestre, Komáromba, Tatabányára, valamint a helyben szervezett bérletes előadásokra visszük el diákjainkat. Az ezeken való részvételnél - tekintettel a magas jegyárakra - az alapítvány nyújtotta lehetőséget is kihasználjuk. Az iskolai sportkör foglalkozásait versenyekre történő felkészítésre, tömegsport foglalkozásokra, illetve az emelt szintű képzésben részesülők rendszeres testedzésére fordítjuk. Emellett az időjárás függvényében - a téli időszakban - iskolai jégpályát készítünk, amit a testnevelési órákon kívül a délutáni, esti órákban a gyerekek és a szülők egyaránt használhatnak. A Diáksport Egyesülettel történő együttműködésünket külön megállapodásban rögzítettük. Legsikeresebb programjaink közé tartoznak a különböző táborozások. Ausztriában kerül megrendezésre a sítábor, melyet elsősorban az emelt szintű testnevelésre járóknak szervezünk, de ha lehetőség van rá, más tanulók is részt vehetnek rajta. A gyerekek az iskola felszerelésével, a testnevelők irányításával sajátíthatják el ennek a szép sportágnak az alapjait. A nyári időszakban két tábort is indítunk. Egyik a vizitábor, amit hagyományosan a Tisza-tónál rendezünk meg. Úszásoktatás és kajak-kenu foglalkozások képezik a tábor fő programját. A másik a pilismaróti üdülőben megszervezett tábor, aminek programja évről-évre változott. Az üzemeltető Közművelődési KHT elképzelései szerint általános üdülőtáborként működik a jövőben.
43
A tavaszi időszakban szervezzük meg a német nyelvi tábort az emelt szintű képzésben részesülő tanulóink számára. Az ausztriai tábor egy hétig tart, ahol diákjaink anyanyelvi környezetben gyakorolják az itthon tanultakat. A tábort német szakos nevelők szervezik, a költségek fedezéséhez az alapítvány segítséget nyújt. e) hagyományápolás, mint a közösségformálás egyik lehetősége Iskolánk viszonylag fiatal kora ellenére jelentős hagyományokkal rendelkezik. Fontosnak tartjuk a már kialakult és megszokott események, rendezvények továbbvitelét, de nem mondunk le a hagyományteremtés jövőbeni lehetőségeiről sem.
Iskolai ünnepeink: Október 6-án az Aradi vértanuk emlékére rendezett ünnepség kertében az iskola előtti téren található emlékmű megkoszorúzására kerül sor. Nemzeti ünnepeink alkalmából – október 23., március 15. - a tanulók műsorral készülnek. Téli ünnepeink közül Mikulás-nap alkalmából az osztályok tartanak rendezvényeket, melyeken a gyerekek megajándékozzák egymást. Karácsonyi ünnepségünkre a 2. osztályosok készülnek műsorral, melyet az aulában földíszített fenyőfa mellett adnak elő. Anyák napja alkalmából az osztályok köszöntik az édesanyákat, nagymamákat, ahol a saját készítésű ajándékaikkal kedveskednek. A diákok körében nagy sikernek örvend a farsangi bál. Külön rendezzük meg az alsó és felső tagozatosok számára. Mindkét esetben jelmezes felvonulást tartunk, ahol a szülők bevonásával zsűrizzük a gyerekeket. Régi hagyomány az Eötvös bál; ami a szülők és nevelők közös rendezvénye. Az itt befolyt összeg a Szülői Munkaközösség kezelésébe kerül, amit a tanulók támogatására használnak fel. Minden tanév tavaszán rendezzük az Eötvös napokat. Ekkor két napon át "felbolydul" az iskola. Az egyik napon, iskolán belüli rendezvények zajlanak, a másodikon főleg iskolák közötti versenyeket hirdetünk, melyeket kiegészítenek a képzőművészeti kiállítások. Iskolai programok: tanulmányi versenyek különböző tantárgyakból, sportvetélkedők /váltóversenyek, kerékpáros ügyességi verseny, tanár- diák mérkőzések, játszóház, bolhapiac, hangverseny iskolánk tanulói részvételével, évfolyam-vetélkedő, iskolai színjátszó kör előadása/.
44
Számos iskolák közötti tanulmányi- és sportversenyt hirdetünk. A programokat a második nap végén eredményhirdetéssel zárjuk. Szép hagyománynak tartjuk ezt a rendezvényünket, melyre mindig szeretettel várjuk régi tanítványainkat is. Az iskolában az 1996/97-es tanévtől kezdődően működik az iskolarádió, illetve jelenik meg az iskolai újság. Mindkettőt azért hoztuk létre, hogy az intézmény életéről, mindennapjairól nyújtson tájékoztatást a gyerekeknek és szüleiknek, valamint szórakoztasson is - a média iránt való érdeklődés felkeltése mellett. A műsoraiban az aktuális iskolai hírek mellett rendszeresen szerepelnek különböző témájú kis ismeretterjesztő blokkok, érdekes megemlékezések az adásnap dátumával kapcsolatban és több alkalommal kerül sor riportok készítésére is. A Csengőszó című iskolai újság egyelőre havonta jelenik meg, kb. 60o példányban. Tartalmát tekintve igyekszünk odafigyelni arra, hogy ne a rádióműsor írott formája legyen. Az állandó rovatok - divat, kedvenc tanár megválasztása, angol és német nyelvű rejtvények - és iskolai hírek mellett elsősorban itt is az iskola életével kapcsolatos dolgokról írunk /színházlátogatások, ünnepek, táborok /. Mind a rádió, mind az újság alkalmas arra, hogy az átlagosnál egy kicsit nagyobb kommunikációs igénnyel rendelkező gyerekek megfelelő területen mutathassák meg alkotó energiájukat. A két médium által nyújtott lehetőségek - kisebb változtatásokkal, bővítéssel - a mozgóképkultúra és médiaismeret műveltségterület tanításában is jól használható. A tanulóifjúságot érintő fontos kérdések, események, közlendők kapcsán alkalmanként iskolagyűlést hívunk össze. A kiváló tanulmányi eredményt, valamint tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön és sportversenyeken kimagasló teljesítményt elért tanulók okleveleit, emléklapjait az "Akikre büszkék vagyunk" feliratú táblán helyezzük el. Iskolánk címeréhez a tanulók és nevelők jelvény formájában juthatnak hozzá, illetve lehetőség van az iskola emblémájával ellátott ruházat vásárlására is. Hagyományteremtés szándékával megemlékezést kívánunk tartani Eötvös József születésnapja alkalmából. Koszorút helyezünk el Kovács József fafaragó művész névadónkról készített domborművénél.
45
A tanítás nélküli munkanapok felhasználását az éves munkatervben rögzítjük. Az előzőekben említett tanulmányi kirándulásokat, Eötvös napokat (tanulmányi és sportversenyek) tanítási napként tartjuk meg.
A beilleszkedéssel, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A beilleszkedési, magatartási zavar, vagy az esetleges fogyatékosság megállapításához feltétlenül szakember segítségét kell igénybe venni. A vizsgálati eredmények függvényében, a szakemberekkel történő konzultációt követően kell a szükséges lépéseket megtenni. Megoldás lehet bizonyos tantárgyak, tantárgyrészek értékelésétől, minősítésétől való mentesítés. Élhetünk a mindennapos iskolába járás alóli felmentéssel azoknál a tanulóknál, akik korosztályukhoz képest erősen túlkorosak, magatartásuk a közösségre nézve komoly veszélyt jelent. Megfelelő körültekintéssel, végső megoldásként alkalmazzuk. Felzárkóztató foglalkozásokkal, a fejlesztő pedagógus és a pedagógiai asszisztens fejlesztő jellegű tevékenységével segít a problémákkal küszködő tanulóknak. Megoldást jelenthet az iskolában működő kis létszámú osztály adta lehetőségek igénybevétele is.
A tehetség, képesség kibontakoztatását, valamint a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A kialakuló eltérő teljesítményeket figyelve tudatosan keressük a jó képességű és kiemelkedő teljesítményeket produkáló tanulókat, és számon tartjuk a tantárgyi eredményeikben lemaradókat. Javasoljuk tanítóink, tanáraink számára a differenciált óraszervezést, és szorgalmazzuk a differenciált házi feladatokat. A tehetséget az iskola hagyományaihoz igazítva nem csak az intellektuális képességek terén kutatjuk. Keressük a jó képességű színjátszókat, rajzolókat, énekeseket, kézműveseket és kiemelten a sportolókat. A tehetséggondozás elsődleges terepei az emelt szintű tanítás, csoportbontások, a szakkörök iskolai és városi rendszere a városi, megyei és országos pályázatok, vetélkedők.
46
A taneszközök kiválasztásakor - esetleges kimunkálásakor - előnyben részesítjük a differenciálást lehetővé tevő anyagokat. Fokozottan számon tartjuk a minimális követelményekkel nehezen megbirkózó tanulóinkat. Korrepetálásra és felzárkóztatásra külön órákat állítunk be. Szorgalmazzuk azokat a pedagógiai eljárásokat - akár tanórán is alkalmazható formában -, amelyek egyénre szabottan képesek egy-egy tantárgy, egy-egy tananyagrész ismeretanyagának lassúbb ütemű elsajátíttatására is. A számítógéppel vezérelhető felzárkóztató algoritmusokban rejlő lehetőségeket szeretnénk a jövőben jobban bekapcsolni pedagógiai munkánkba. Kiemelten fontosnak tartjuk a tanulás motivációs bázisának erősítését. Sokat jelenthet, ha a tantárgyi munkában erősödik a sokoldalú szemléltetés a korszerű ismerethordozók bekapcsolásával, amely a vizualitásban rejlő lehetőségeket is megragadja. Ki kell használni a személyiség sokoldalúságában rejlő lehetőségeket: egy-egy sportsikert vagy szép manuális teljesítményt fel kell használni az intellektuális sikerek ösztönzésére is. A NAT és a helyi tanterveink szelleméből következő elmozdulás az egyoldalú ismeretközpontú oktatás felöl egy a készségeket, képességeket, kompetenciákat tudatosabban fejlesztő pedagógiai gyakorlat irányába önmagában is kezelhetőbbé teszi a differenciálást, hiszen a tanulás és az ismeretek alkalmazása kerül előtérbe. Nevelőtestületünk továbbképzési stratégiájában előnyben részesítjük azokat a kurzusokat, amelyekben megjelennek a differenciálás korszerű formái. Csoportbontást alkalmazunk a következő tantárgyak esetében: német, angol, technikaháztartástan, informatika. Tehetséggondozó szakkörök: magyar, matematika, számítástechnika, német, színjátszó, tánc és dráma, művészettörténet, ábrázoló geometria, környezetvédelem, kézműves, énekkar, iskolai sportkör. Tehetséggondozó tevékenységeink közé tartozik az úszásoktatás, melyet az emelt szintű testnevelésre járó gyerekeknek szervezünk az esztergomi fedett uszodában. Tanulási problémákkal küzdők felzárkóztatása: A bevezető- és kezdő szakaszban osztályonként korrepetálási foglalkozásaink, 5-8. évfolyamon magyar, matematika tantárgyakból felzárkóztató foglalkozások.
47
A kis létszámú osztályok esetében a képzés jellegének megfelelően a lassúbb haladási tempó, a rendszeres fejlesztő tevékenység segíthet a tanulási problémák enyhítésében, megszüntetésében. A tanulói igényekhez igazodva, azt figyelembe véve továbbra is lehetőséget biztosítunk önköltséges tanfolyamok megszervezésére.
A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A mai magyar társadalomban meglévő és egyre súlyosbodó szociális problémák igen érzékenyen érintik a gyerekkorosztály jelentős részét, ezek beszűrődnek és tetten érhetők az iskolában. A sokféle problémából itt például csak a családok nehéz vagy ellehetetlenült helyzetét (munkanélküliség, szegénység, krízisek, tartós betegség stb.) és ezek gyerekekre ható következményeit (tanulási, magatartási problémák, elhanyagolás stb.) nézzük. A gyerekekkel kapcsolatos szociális problémák számossága mellett jellemző, hogy azok okai és következményei rendkívül összetettek és többdimenziójúak. Bármely területen (család, iskola, helyi lakóközösség) keletkező probléma kihatással van a másik két területre, így kezelésük rendszerszemléletű megközelítést igényel. Akkor tekinthető igazán eredményesnek és szakszerűnek az iskolai gyerekvédelem, ha tágabb mezőben tud gondolkodni és cselekedni, ha nem csupán tűzoltó, baj esetén védekező munkáról van szó, hanem a súlyos problémák, bajok megelőzéséről. Ebben a helyzetben célravezető a helyi és érintett szociális intézményekkel, szervezetekkel történő fokozatos együttműködés és kooperáció, melynek iskolai koordinátora a megfelelő hatáskörrel (amelyet a munkaköri leírás rögzít) felruházott gyermekvédelmi felelős. Fontos szempont, hogy a gyermekvédelmi munka ne csak a nyilvántartás vezetésére, kérelmek aláírására szorítkozzon, hanem a pedagógusokkal közösen a felderítésre és megoldáskeresésre is. A konkrét gyermekvédelmi munka az iskola helyzetéből adódóan a következő területekre terjed ki: - Beiskolázás: óvodai kapcsolatok alapján előzetes információgyűjtés a beiskolázandó gyerekekről.
48
- Tanulási nehézségek, képtelenségek: előzetes felmérés, majd a megfelelő városi intézményekkel (pszichológus stb.) a kapcsolat felvétele, a gyerekek irányítása. - Magatartási problémák, iskolakerülés: az érintett tanulók osztályfőnökével, szüleivel a kapcsolat felvétele, ok felderítése, megoldáskeresés, súlyosabb esetben a retorziók meghozatala. - Változás a családban: a felmerült változás következtében a gyereknél fellépő hirtelen módosulás idejében történő felismerése, ok - okozati összefüggés meghozatala, megoldás keresése. Ez elsősorban a családdal összefüggő probléma. A tanulók körében készített mentálhigiénés felmérés jó alapot szolgáltat egy iskolai program tervezéséhez. Fontosnak tartjuk, hogy pedagógusaink tevékenységét kiegészítve, külső segítségek igénybevételével szakszerű, mindenre kiterjedő megelőző, felvilágosító propagandát fejtsünk ki a káros szenvedélyek, fertőző betegségek leküzdése terén. A programban megfogalmazottak áthatják a diákönkormányzati, osztályfőnöki, gyermek és ifjúságvédelmi munka egészét. A vázolt területeken komoly eredményeket szeretnénk elérni, ezért szükséges a jól irányított munka, a megfelelő kapcsolatok kiépítése és a megfelelő segítség magkapása az összes érintett szervtől.
A szociális hátrányok enyhítése Célja a szociális körülményeiket tekintve, hátrányos helyzetű tanulók nevelésének-oktatásának, egészséges személyiségfejlődésnek, felzárkóztatásának és szociális hátrányának enyhítése.
Hátrányos helyzetű gyermekek: - Csonka családban felnövő gyermekek - Munkanélküli szülök gyermekei - Átmenetileg hátrányos helyzetűek - Áttelepült, beköltözött tanulók - Tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek stb. Feladatok a következők: - A szociális hátrányokkal küzdő fiatalok feltérképezése, problémáik megismerése. - Helyzetfelmérés a hátrányosság, veszélyezettség okának megállapítása . - Kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézménnyel, a nevelési partneri intézménnyel. - A támogatási rendszer elveinek kidolgozása.
49
- Tájékoztató a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, család látogatásokon. - Az iskola által nyújtott szociális juttatások igénybevételének biztosítása . Tevékenységformák: - Differenciált foglalkozások. - Korrepetálások, felzárkóztató foglalkozások . - Napközi otthoni foglalkozások. - Közösségi programok. - Mentálhigiénés program - Eötvös Alapítvány a gyermekekért, szülői munkaközösség, Összefogás a gyermekekért alapítvány anyagi lehetőségeinek felhasználása. - részvétel a D.A.D.A. programban.
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere Minden emberi tevékenység természetes velejárója a visszajelzés igénye. Tudnunk kell, mit hogyan csináltunk, mit kell megőriznünk, min kell változtatnunk, hogyan haladjunk tovább. Az ellenőrzés és értékelés közös vonása a kritikai szerep. Az értékelés magába foglalja az ellenőrzést is, de annál tágabb jelentéssel bír. Az ellenőrzés statikussága mellett az értékelés dinamikus, magába foglalja a minősítést, a tájékoztatást, a szelektálást, a motiválást is. A tanulók ellenőrzése, mérése, értékelése Az iskola értékelési rendszerének kialakításánál a következő alapelvekből indultunk ki: Az értékelés legyen személyre szóló, fejlesztő, rendszeres és sokoldalú, valamint feleljen meg a gyerekek életkori sajátosságainak. Célunk, az iskolai tanulmányok egész időszakára kiterjedő személyiségfejlesztés, az önértékelési képesség, s ezen igény kialakítása. Az értékelésnek ösztönöznie kell a tanulót a továbblépésre, és megfelelő információkhoz kell juttatni a szülőket is. Nem szorítkozhatunk csupán az ismeretek számonkérésére. Figyelembe kívánjuk venni a gyerekek egyéb tevékenységét is, ezzel ösztönözve érdeklődésüket, szorgalmukat. Fontos
50
szempont, hogy mire képesek, mit tudnak megvalósítani, alkalmazni a tanultakból. Nagyon lényeges az úgynevezett aktív tudás, valamint az, hogy honnan indultak, egyéni képességeikhez mérten mit teljesítettek. Az ellenőrzés, értékelés alapja a tantárgyak programjában megfogalmazott követelmény. Feltétele, a tantárgyi követelmények alapos ismerete, azok jó körülhatárolása, a tanulók és a szülők körében történő közzététele. Minden esetben gondot kell fordítanunk a gyermek személyiségének megismerésére. Az értékelés módjai, típusai A diagnosztizáló értékelésre tanév elején, egy-egy új témakör indításakor minden esetben sort kerítünk. Célja, hogy információt kapjunk a diákok előzetes ismereteinek szintjéről és mélységéről. Kiderítsük a tanulás során várható problémákat, a tanulási nehézségek okait. Érdemjegyet nem adunk. Szükséges az első osztályos tanulóknál a PREFER mérést elvégezni. Leggyakrabban és általánosan a formatív értékelést alkalmazzuk. Ez az értékelési mód segíti a nevelőt és a tanulót is abban, hogy felismerje, mennyire sikerült a tanulási célokat elérni. Mutatja a képességek fejlődését, az alkalmazott módszer hatékonyságát. Alapul szolgál az összegző értékeléshez. Formatív értékelést nemcsak a tanár végez, hanem jól használható tanulói önértékelésre is. Szummatív értékelésre egy nagyobb tanulási egység, a teljes tanítási program befejezésekor kerül sor. Az összegző értékelés a program hatékonyságának meghatározását segíti.
1-4 évfolyam ellenőrzési, értékelési rendszere Első évfolyamon az értékelés célja, hogy nyomon követhető legyen a fejlődési tendencia, szolgálja a szülőkkel való kapcsolattartás folyamatosságát. A törvénynek megfelelően az első három évfolyamon és a 4. év félévében szöveges értékelést adunk (évente kétszer: félév, évvége), ezt követően pedig 15-ös skálán érdemjegyekkel osztályozunk. Érdemjegyek első ízben a 4. évfolyamon adhatók. A szöveges értékelés igazodik a tantárgyak anyagához, lehetőség szerint konkrét, a szülők számára is segítséget nyújtó megfogalmazásokat tartalmaz. Ezeknek tükrözniük kell, hogy a tanuló kiválóan,
51
jól, megfelelően teljesített, vagy felzárkóztatásra szorul. Utóbbi esetben a szülővel egyeztetve kell a további teendőket meghatározni. Kitűnő minősítést az „általános tanulmányi dicséret” minősítéssel adunk. A tanév során lehetőség van a tanulói teljesítmények különböző értékelésére, díjazására, melyet a nevelők saját hatáskörben meghatározhatnak. Első évfolyamon matematikából, olvasásból a félév végén diagnosztizáló mérést, év végén szintmérést végzünk a munkaközösség-vezető, igazgatóhelyettes közreműködésével. 2.-3.-4. évfolyamon diagnosztizáló, fejlesztő mérés matematika, nyelvtan és irodalom tárgyakból szeptember hónapban, szóban és írásban, melyet tanítók végeznek. Tematikus tudáspróbákat tartunk a témakörök lezárásánál az ismertek, készségek, képességek mérésére, melyet a tanítók értékelnek %-os értékkel, illetve szövegesen. Az év végén összehasonlító, évfolyamonként elemző szintmérések munkaközösség-vezető, igazgatóhelyettes bevonásával. Fontos a tanulási képességekkel kapcsolatos problémák időben történő felismerése, szükség esetén szakember véleményének kikérése. A nehezebb teljesítés, lassúbb haladás esetén megoldás lehet a kislétszámú osztályba történő áthelyezés.
5-8. évfolyam ellenőrzési, értékelési rendszere Értékelésünkben szükséges a szintezett követelményrendszer fokozott figyelembevétele, mely lehetővé teszi a differenciálást. Az egyes tantárgyak eredménymérései során az ismeret, a megértés illetve az alkalmazás szintű feladatokat külön csoportot tartalmazó feladatlapokat, feladatgyűjteményeket részesítjük előnyben. Indokolt az osztályok összehasonlító szintmérése, melyek a munkaközösségek, szaktanárok együttműködésével valósítható meg. Az eredmények összevetésének rendszeresnek kell lennie, melyek értékelése, elemzése a munkaközösség vezetők igazgatóhelyettes bevonásával történik. Ebből a szempontból kiemelt területként kezeljük a-magyar és-matematika tantárgyakat. Minden tantárgynál a témák lezárásakor témazáró dolgozatot iratunk. Készségtárgyak osztályzásánál szempontként vesszük figyelembe a tanulók szorgalmát, hozzáállását, kiegészítő tevékenységekben való részvételét.
52
Számonkéréseknél gondot, fordítunk a helyesírás, fogalmazási hibák javítására, ösztönözzük tanulóinkat a tantárgyi „szaknyelv" helyes használatára. Megköveteljük az igényes megfelelő külalakkal készített munkákat. A tanulói teljesítményeket 1-5-ös skálán értékeljük. Adhatók un. feles osztályzatok is , melyeket az értékének megfelelően, egy jegyként számítunk be félévi, év végi osztályzatoknál. Különböző színű osztályzatok adhatók, melyek tantárgyanként a szaktanárok döntése szerint alkalmazhatók. Piros: témazáró; Kék: írásbeli, szóbeli felelet; Zöld: szorgalmi feladat, verseny; Fekete: gyűjtő munka, topográfia, versmondás. -
Témazáró dolgozatok, felmérők osztályzata hangsúlyos.
-
Az érdemjegyek száma – a heti 1 órás tantárgyaknál minimum 3, – a heti 2 órás tantárgyaknál minimum 4.
-
Ennél magasabb óraszámok esetében 4 vagy ennél több érdemjegyet kell adni.
Írásbeli beszámoltatás formái: -
„röpdolgozat”
-
írásbeli felelet
-
teszt
-
témazáró dolgozat
-
felmérő
Modul tárgyak értékelése: -
más tárgyakhoz integrált esetben beépítve a tantárgyi jegybe
-
önálló tárgykénti oktatás esetében értelemszerűen önálló jeggyel történik.
Az otthoni felkészülésre, gyakorlásra házi feladat adható. Ennek mértéke nem növelhető a hétvégére, illetve tanítási szünetekre való tekintettel. Legfontosabb szempont a gyakorlás. A feladatok legyenek differenciáltak, a tantárgyak jellegéből adódóan gyakorlatiasak, képességfejlesztők. Az érdemjegyeket az ellenőrzőbe be kell íratni, a nevelők aláírásával. Az osztályfőnökök két havonta egyeztetik a naplók és ellenőrzők beírásait.
53
A felméréseket, témazárókat az iskola őrzi meg a tanítási év végéig. Érdemjegy fegyelmezési, büntetési célzattal nem adható, kizárólag a tanulói teljesítmény mérésére szolgál. Magatartás, szorgalom értékelése
A magatartást és szorgalmat két havonta értékeljük, érdemjegy formájában. Kialakításánál törekedni kell a tanulók bevonására, saját és társaik véleményének meghallgatására. Az értékelés eredménye az ellenőrzőbe kerül. Összegző értékelésre évente kétszer kerül sor, amikor az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület dönt, az alább megjelölt szempontok alapján. A magatartás értékelésénél döntő a tanulók viszonyulása társaikhoz, felnőttekhez, a közösséghez. Fontos, hogy időben észre vegyük a pozitív és negatív tendenciákat, ezekre kellő gyorsasággal reagáljunk. Nevelőtestületi döntéskor két ellenszavazatnál már nem adható példás magatartás. Egy igazolatlan nap esetében már a magatartás minősítése rossz. A szorgalom értékelésében alapvető a tanuláshoz, munkához való viszonyulás, a kötelességtudat. Mindkét esetben lényeges, hogy értékelő munkánk előremutató változásokat eredményezzen, ösztönözze tanulóinkat a közösségi normák és szokások betartására. Elsősorban a jutalmazó, dicsérő attitűdöt tartjuk fontosnak, ami nem zárja ki az indokolt esetben szükséges büntetési eljárásokat sem.
54
Magatartást minősítő osztályzatok tartalma
Viselkedése iskolában iskolán kívül társaival felnőttekkel Megnyilvánulásai véleményformálásba n, vitában munkavállalása, feladatvégzése
Igazolatlan hiányzása Házirend előírásait Dicséret Elmarasztalás
Példás fegyelmezett figyelmes udvarias tisztelettudó
Jó többnyire néha nem mindig mindig
Változó többször nem többször nem többször nem többször nem
előzéken őszinte becsületes tapintatos toleráns pontos példamutató kezdeményező mások munkáját megbecsüli segítőkész társaira pozitívan hat nincs
többnyire mindig mindig mindig többnyire többnyire többnyire néha mindig néha
többször nem többnyire többnyire többnyire ritkán ritkán nem nem ritkán nem
néha (passzív)
nem
nincs
van
van
mindig lehet esetleg o.f. figy. intő
többnyire nincs intő
ritkán nincs intő
betartja lehet nincs
55
Rossz tudatosan nem tudatosan nem általában nem beszédmodora durva, sértő, verekszik gyakran nem kevésbé kevésbé kevésbé kevésbé ritkán nem nem ritkán nem nem
A szorgalmat minősítő osztályzatok tartalma
Figyelembe véve a tanulmányi munka tényezőit, életkörülmények helyzetét, képességek szintjét. Tanulmányi munkában iskolában otthon
Felszerelése hiánytalan Ismétlés,gyakorlás Kutató munkát Külön feladatok, versenyek, pályázatok Kötelességtudata
Példás aktív, érdeklődő, figyelmes, önálló önellenőrzést végez kritikus vélemény nyilvánítás pontos, kitartó megbízható ötletesség jellemzi jól felkészült gondos
jó többnyire többnyire többnyire többnyire többnyire
Változó időnként időnként időnként nem néha
Hanyag ritkán nem nem nem nem
többnyire többnyire többnyire többnyire
néha néha néha rendszertelen
nem nem nem nem
hiánytalan
hiányos
hiányos rendetlen
rendszeres vállal vállal
többször biztatásra biztatásra
kevésbé nem, elmulasztja nem
nincs nem nem
magas fokú
bizonytalan
változó
nincs
Dicséretek
Szaktanári dicséret. Önálló kiselőadások után, minőségi gyűjtőmunka eredményeképpen. Osztályfőnöki dicséret. Az osztályközösségben végzett kiemelkedő teljesítményért, jó magatartásáért, az osztályfőnök belátása szerint. Igazgatói dicséret. Az iskola közösségi munkájában kiemelkedő teljesítményért. Többszöri dicséret után az osztályfőnök, szaktanár, igazgatóhelyettes javaslata alapján. Iskolánk jó hírnevét öregbítő iskolai és iskolán kívüli munkáért, tevékenységért, eredményért. Szaktárgyi versenyen való részvételért, elért eredményért. Nevelőtestületi dicséret 4., 8. osztály végén kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkáért. Elmarasztalások
Szaktanári figyelmeztetés. A szaktanár megítélése alapján, amennyiben sorozatos hiányosságokat tapasztal.
56
Osztályfőnöki figyelmeztetés. A fegyelmi értékelését követően az osztályfőnök belátása szerint. Szaktárgyi órákon az órát hátráltató magatartásáért, a szaktanár javaslata alapján. Osztályfőnöki intés. Az osztály közösségi munkáját hátráltató, akadályozó magatartásért, vagy egyéb esetben, az osztályfőnök megítélése szerint, illetve a szaktanár javaslata alapján. Osztályfőnöki megrovás. Szándékos bomlasztó tevékenységért, az iskola HÁZIREND-jét durván megsértő magatartásért, tevékenységért az osztályfőnök mérlegelése szerint, illetve a szaktanár javaslata alapján. Igazgatói intés. Az osztályfőnöki megrovást követő súlyos szabálysértés esetén, az osztályfőnök javaslata és az igazgató megítélése szerint. Igazgatói megrovás. Az intést követő, az iskola egészét érintő fegyelemsértésért. A igazgatói intést követő súlyos fegyelemsértés esetén, vagy az igazgató megítélése szerint, ha a fegyelemsértés súlyossága az egész iskola hírnevét, megbecsülését csorbítja. Nevelőtestületi megrovás. Az osztályfőnök javaslatára súlyos fegyelemsértés esetén, a nevelőtestület jelenlétében.
A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Iskolaszék A héttagú iskolaszékben 3 szülő, 3 pedagógus, 1 önkormányzati képviselő van jelen. Évente három alkalommal ülésezik, programját a tagok állítják össze, melyet munkatervben rögzítenek. Munkáját a törvényben előírtak szerint végzik. Szülői Munkaközösség: Az iskolában működő Szülői Munkaközösség az osztályokból delegált 2-2 főből áll. Évente háromszor ülésezik. A háromfős SZM vezetőség az aktuális feladatoknak megfelelően tartja összejövetelit. Jó információs csatorna az iskola és a család között. A hagyományos farsangi illetve Eötvös-bál megszervezésében is segítséget nyújtanak, ez utóbbin befolyt összegek felhasználásáról pedig a szülők közössége dönt.
57
Szülői igényeknek megfelelően havonta tartunk fogadóórákat, évente háromszor szülői értekezleteket. Megfelelő információ cserét tesznek lehetővé a családlátogatások és a "Nyíltnapok" -melyeket november hónapban szervezünk. A szülök, a pedagógusok és a tanulók együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: A szülőket az iskola életéről, az iskolai munkatervről az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. Szülői értekezlet: Évente háromszor tartunk szülői értekezletet. Rendkívüli esetben az iskola, vagy a szülök is kezdeményezhetik összehívását. Célja, a szülök és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása. Tájékoztatjuk a szülőket: - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről - a helyi tanterv követelményeiről - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról - gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról Fogadó óra A szülök és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. Nyílt tanítási nap Feladata: a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, az elért eredményeket, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. A pedagógusok és a tanulók együttműködése Alkalmanként iskolagyűlést szervezünk, melyen tájékoztatjuk a tanulókat az iskolában történt eseményekről, előttünk álló feladatokról. A diákönkormányzat keretein belül is lehetőség nyílik a vélemény nyilvánításra, tájékoztatásra. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.
Egészségnevelési, egészségfejlesztési program
58
Alapelvek, célok
Az egészségfejlesztés fő feladata az egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése. Az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység.
A prevenció (megelőzés) területei
Az elsődleges megelőzés a betegség első megjelenésének megakadályozására, az egészség megőrzésére irányul. Az elsődleges vagy primer prevenció a betegségeket előidéző tényezők korai felismerésére és elkerülésére irányuló tevékenység, ami a veszélyeztetett emberekre irányul. A korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése.
Az iskolának e fenti primer prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál is e területekre kell a hangsúlyt fektetni.
Egészséges életmód kialakítására irányuló módszerek
1. Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás A világ minden részén élnek ezzel a módszerrel. A különböző előadások, kiadványok, reklámok és felvilágosító propagandák célja, az ismeretek átadása, elrettentő példák sulykolása, melyek az egészségesebb életvitelre ösztönözhetik az embereket. Elterjedése ellenére azonban ez a módszer önmagában nem hozhat megfelelő eredményt, mivel az ismeretek átadása a hallgatóság aktív és személyes bevonása nélkül történik.
59
2. Rizikócsoportos megközelítés Ez a megközelítés a korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémáikkal, illetve sajátos háttérváltozókkal jellemezhető csoportok körében folytatott megelőző tevékenységet jelent. Ide sorolható az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere, illetve ennek eredményeként kiszűrt túlsúlyos, mozgásszervi problémákkal, stb. rendelkező tanulók. Itt is azonban nem az egészség fenntartása a cél, hanem a betegség vagy a hajlamosító tényezők korai észlelése.
3. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások A kizárólagos ismeretbővítő módszer hiányosságait, korlátozott hatékonyságát kiküszöbölendő, jöttek létre azok a modellek, amelyek az érzelmi nevelést tekintik megfelelő eszköznek. Ezen az egészségfejlesztési törekvéseknek a társas-érzelmi készségek fejlesztését kell célul tűzniük. Ilyenek lehetnek például a serdülőkori készségfejlesztő vagy önismeretei csoportfoglalkozások. Az önismeret fejlődésétől remélhetjük, hogy a diákok egészségesebben fognak élni, ellenállnak a dohányzás vagy a droghasználatnak.
4. Kortárshatások az egészségfejlesztésben Az egészségfejlesztési programok között sikeresek lehetnek azok a megközelítések, melyek a kortársak befolyására helyezik a hangsúlyt. A korai életszakaszokban különösen fontos a hasonló életkorúak véleménye, hatása. Különösen az ún. kényes témáknál lehet pozitív befolyást elérni a helyes minták felmutatásával. Ilyen az alkoholfogyasztás, dohányzás, szexuális kultúra fejlesztése.
5. Szintér programok Az egészségi állapot nem kizárólagosan az egyén felelőssége, nem pusztán az egyéni készségektől és jártasságaiktól függ, hanem jelentős szerepet játszanak a társas, társadalmi tényezők is. Ezek a
60
szintér programok, eltérően a rizikó-csoportos megközelítéstől, a természetes közegében találják meg a célcsoportokat. Ilyen programmal tekinthető az egészsége iskolák, óvodák, városok mozgalma.
6. Közösségi alapú komplex egészségfejlesztő programok A jövő útját mindenképpen az ilyen típusú programok jelenthetik. Ezek a komplex programok nemcsak az élőhely fontosságát és életmód formáló szerepét veszik figyelembe, hanem a tágabb társadalmi meghatározókat is. Ezek a megkülönböztetések döntő mértékben a helyi igényekre alapoznak, az ott élők határozzák meg a beavatkozások irányát, módját. Konkrét célok -
önmagunk és egészégi állapotunk ismerete,
-
egészséges testtartás, a mozgás fontossága,
-
az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe,
-
a szenvedélybetegségek elkerülése,
-
személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiáinak ismerete,
-
tisztázni kell a barátság, a párkapcsolatok, és a szexualitás fontosságát az egészségnevelésben.
A már meglévő és továbbra is folytatandó tevékenységek -
egészséges táplálkozással kapcsolatos információk átadása,
-
szenvedélybetegségek ismertetése, kialakulásuk folyamata, ezzel kapcsolatos előadások,
-
szexuális felvilágosító nevelés,
-
a testi higiénia előtérbe helyezése,
-
elsősegélynyújtás elsajátítása,
61
-
a testedzés és különböző mozgásformák lehetőségének biztosítása.
A nevelői magatartással, intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatok
-
a tanulást befolyásoló egészségi problémák felfedezése, szakember segítségének igénybevétele,
-
osztálytermek megfelelő szellőztetése,
-
a termek berendezése (székek, padok) igazodjon az életkori sajátosságokhoz, a megfelelő fényviszonyok, világítás biztosítása,
-
a megfelelő ülésrend kialakítása, számítógépek megfelelő elhelyezése,
-
tartáshibák folyamatos javítása,
-
az optimális terhelés biztosításához – lehetőségek szerint – a megfelelő órarend elkészítése
-
diáksport egyesület működtetése.
Tanórai foglalkozások A biológia, az egészségtan, háztartástan, és az osztályfőnöki órák tananyaga értelemszerűen kiemelten foglalkozik a témával. Az előírt ismeretek átadása elsőrendű cél. Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok szinte minden más tantárgynál megjelennek, ezért fel kell használni ezen lehetőségeket is a komplex nevelési folyamat megvalósításához. Tanórán kívüli foglalkozások -
a
napközi
otthon
nyújtotta
lehetőségek
kihasználása,
szabadtéri
játékok
kihangsúlyozása, -
DÖK –napok programjának összeállításában kapjon helyet az egészséges táplálékkészítés propagálása,
62
-
különböző akciókhoz való csatlakozással – Colgate nyuszi, Always program… járulnak hozzá a higiénés nevelés megvalósításához,
-
iskolai táborok alkalmával gondot fordítunk a helyi sajátosságok ismertetésére, egészségneveléssel
kapcsolatos
vonatkozásokra
(napozás,
vizisportok,
elsősegélynyújtás, kullancsveszély, közlekedési szabályok, baleset- megelőzés….), -
iskolai
napok
keretében
mozgásos
programok,
vetélkedők
szervezésével
népszerűsítjük a helyes életmódminta kialakítását, -
propagáljuk és részt veszünk más intézmények, szervezetek által rendezett megmozdulásokon, akciókon.
Egyéb lehetőségek -
az iskolai médiumok (újság, rádió) cikkekkel, riportokkal hívja fel a figyelmet a témára,
-
iskolaorvosi szűrővizsgálatok, konzultációk, tanácsadások hozzájárulhatnak a prevenció és a korai felismerés megvalósításához,
-
fogorvosi szűrővizsgálatok megtartása kiemelt feladta,
-
a rendszeres védőnői szolgáltatás, segítségnyújtás, vetélkedőkre való felkészítés szorosan illeszkedik az intézmény nevelő munkájához,
-
az ÁNTSZ segítő közreműködése biztosíthatja a megfelelő környezet és feltételrendszer kialakítását,
-
a szülői társadalom bevonás-előadások, tájékoztatók, közös rendezvények, kirándulások szervezése… - elengedhetetlen a sikeres együttműködéshez,
-
az ügyeleti tevékenység maradéktalan ellátásával biztosítani kell a tanulók felügyeletét, baleset- és sérülésmentes mozgását,
63
-
nevelői odafigyeléssel, alapítványi támogatással gondoskodni kell a rászoruló tanulók rendszeres és egészséges táplálásáról,
-
az iskolai büfé kínálatát igazítani kell az egészséges étkezési szokások kialakításához (tej és tejtermékek, gyümölcslevek).
Mindennapos testedzés biztosítása Helyi tantervünkben biztosítjuk a törvény által előírt óratervi testnevelés órákat. Alsó tagozatos heti 3, felsőben heti 2,5 óra minden tanuló számára. Emelt szintű testnevelés oktatásban részesülők heti 5 órán vesznek részt. A lehetőségekhez mérten bővíteni kell az úszásoktatásban részesülők számát. A heti tantervben biztosított tömegsport órákat, diáksport egyesületi foglalkozásokat a tanulói igényekhez, intézményi hagyományokhoz igazítva a rendszeres mozgás szolgálatába állítjuk. Amelyik nap nincs testnevelés óra az alsó tagozaton, a törvény által meghatározott időkeretben játékos mozgásformákat, szabadtéri játékokat iktatunk be. Rendszeresen versenyeztetjük tanulóinkat a különböző szintű bajnokságokban, kupákon. Felvállaljuk előkészítő, óvodás csoportok mozgásfejlesztését. Figyelmet fordítunk a rekreációs lehetőségek, téli sportok űzésére (túrázás, aerobic, testépítés, görkorcsolya, síelés, korcsolyázás...)
Környezeti nevelési program
Alapelvek, jövőkép, célok
1. Alapelvek, jövőkép 1.1.
A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk: -
fenntartható fejlődés,
-
kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések,
-
helyi és globális szintek kapcsolata,
-
biológiai és társadalmi sokféleség
64
1.2. Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy tanítványaink környezettudatos állampolgárrá váljanak. Ennek érdekében ki kell alakítani:
1.3.
-
a környezettudatos magatartást és életvitelt,
-
takarékos magatartást,
-
a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét,
-
az egészséges életmód igényét és az ehhez szükséges technikát, módszerek elsajátítását.
A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása: -
alternatív, problémamegoldó gondolkodás,
-
szintetizálás és analizálás,
-
kreativitás,
-
vitakészség, kritikus véleményalkotás,
-
konfliktuskezelés
Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődése megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskoláknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindenezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. 2. Konkrét célok 2.1.
2.2.
Új célok -
Európai Uniós követelmények, szokásos megismerése,
-
egészségnevelési program elkészítése,
-
ilyen irányú továbbképzési programok kiválasztása
Hagyományok ápolása
65
-
Eötvös-napok keretén belül környezetvédelmi téma, programok, vetélkedők szervezése,
-
a település környezeti terhelésével kapcsolatos információk feldolgozása,
-
üzemek látogatása (Richter, Onyx…),
-
nyári táborok adta lehetőségek kihasználása (Pilismarót, Tiszafüred),
-
osztályfőnöki órák környezetvédelmi témái.
2.3.
Szaktárgyi célok -
hétköznapi témák, aktualitások megjelenítése a szakórákon,
-
természetvédelmi versenyekre való felkészítés,
-
problémamegoldó gondolkodás fejlesztése,
-
csapatmunkák, önálló kísérletek alkalmazása.
Tanulásszervezési és tartalmi keretek
1.1. Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások A környezeti nevelés sokszínűségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Ilyen lehetőségek:
1.2.
-
iskolai táborok, tanulmányi kirándulások,
-
kézműves foglalkozások,
-
egy-egy ünnephez kötött DÖK-napi foglalkozások,
-
diákújságunk, a Csengőszó vagy az iskolarádió,
-
állatkerti kirándulások, Vízügyi Múzeum stb.,
-
az udvar fásítási programjának folytatása,
-
környezetvédelmi szakkor működtetése,
-
kiállítások szervezése az Eötvös Galériában,
-
az esetleges beinduló erdei iskolai oktatás. Módszerek
66
-
együttműködő tanulási technikák,
-
játékok,
-
kreatív tevékenység,
-
művészi kifejezés.
1.3. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, melyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Új eszközök, irodalmak beszerzése azonban feltétlenül szükséges. A szakkör működéséhez biztosítani kell a víz-, a levegő-, talajvizsgálathoz szükséges eszközöket, vegyszereket. Bővíteni kell a könyvtári állományt, a CD-könyvtárat. A tanórákhoz szükséges audiovizuális és multimédiás eszköztárat bővíteni kell. Egyéb tevékenységek
Fontos, hogy biztosítsuk részételünket a különböző környezetvédelmi akcióban. Diákjaink segítenek a Palatinusz-tó környékének tavaszi nagytakarításában. Iskolánk környékének ápolása, tisztántartása kiemelt feladatunk. Hulladékgyűjtések megszervezésével (papír, száraz elem…) járulunk hozzá a helyes szemléletmód kialakításához. Lehetőségeink szerint környezetkímélő eszközöket, vegyszereket használunk. Az iskolai büfé működésében igyekszünk ráhatással lenni az egészséges kínálat kialakítására. Szoros kapcsolatot ápolunk a városban és környékén működő civil szervezetekkel, egyesületekkel (pl. BEBTE), szívesen adunk helyet kiállítások, előadások megtartására. Anyagi erőforrásaink
Saját erőforrás Iskolai költségvetésünkből a takarékos beszerzésekre, környezetkímélő eszközök vásárlására törekszünk. Törekszünk a Városüzemeltetési KHT munkatársaival arra, hogy olyan felújításokat, karbantartásokat végezzünk, melyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését teszik lehetővé. Eötvös Alapítvány a Gyermekekért, Szülői Munkaközösség Ezen forrásokból támogatjuk tanulóink részvételét – rászorultsági alapon – iskolai táborokban, kirándulásokon. Az iskolai játszótér bővítése, környezetbarát játékok beszerzése. Külső erőforrás
67
Pályázat. Törekedni kell a helyi, országos esetleg Eu-s pályázatok nyomon követésére és lehetőség szerint sikeres pályázati anyagok elkészítésére. Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen.
Iskolán belüli kommunikáció formái -
kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel;
-
házi dolgozat készítése;
-
iskolarádió felhasználása híradásra;
-
faliújságon közölt információk készítése.
Iskolán kívüli kommunikáció formái -
környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból;
-
környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése;
-
a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal.
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések beszerzésének ütemterve Az iskola minimális eszköz és felszereltség igénye az 1/1998. (VII. 24.) OM. rendelet 7. sz. melléklete alapján. 2001.
Bútorzat: 3 db tárgyalóasztal 2 db szék
68
2 db könyvtári szekrény 2 db szabadpolc Nevelői munkát segítő eszközök: 2 db reflektor 5 db kislabda 4 db labda 2 db tornaszőnyeg 2 db tornapad 2 db zsámoly 2 db mászókötél 4 db gumikötél 5 db ugrókötél 3 db medicinlabda 1 db mászórúd 1 db futópálya 1 db létra 1 db videó-lejátszó +TV Egészség és munkavédelmi eszközök: 30 db olvasólámpa Az eszközszükséglet összes költsége:1 035 100 Ft Ebből saját erő: 187 700 Ft Önkormányzati támogatás: 847 400Ft
69
2002.
Nevelői munkát segítő eszközök: 5 db kislabda 3 db labda 1 db tornaszőnyeg 1 db tornapad 1 db számoly 1 db mászókötél 4 db gumikötél 5 db ugrókötél 3 db medicinlabda 1 db stopper 1 db gyűrű 1 db magasugró állvány és léc 1 db fénymásoló 1 db videó-lejátszó +TV 1 db írásvetítő 4 db magnetofon 1 db CD lejátszó Az eszközszükséglet összes költsége: 677 400 Ft Ebből saját erő: 146 600 Ft Önkormányzati támogatás:
530 800 Ft
2003.
Nevelői munkát segítő eszközök: 5 db kislabda 3 db labda 1 db tornaszőnyeg 1 db tornapad 1 db zsámoly 1 db mászókötél
70
4 db gumikötél 5 db ugrókötél 4 db medicinlabda 1 db gyűrű 1 db mászórúd 1 db fénymásoló 1 db CD lejátszó 4 db magnetofon 1 db videó-lejátszó +TV 1 db eszközszállító kocsi Az eszközszükséglet összes költsége: 674 600 Ft Ebből saját erő: 153 800 Ft Önkormányzati támogatás: 520 800 Ft Az iskolai rajz és technika tantárgy tanításához szükséges az Alkotó ház bővítése a már meglévő tervek alapján. Az eszközszükségletet Dorog Város Önkormányzata 156 / 2000. (VII. 28.) számú határozatával jóváhagyta.
Kis létszámú osztályok eszközigénye
Eszközök Fénymásoló Osztályonként: Írásvetítő (+vászon) Táblázat: vonalas, négyzetrácsos, mágneses Falképek: eseményképek (szófajok, fogalmazás tanításához) helyesírási, szófajtani szorzótáblák ábécék Betűkészlet
71
számkártyák Játékpénz Logikai készletek Színes rudak Szerelődobozok Építődobozok Faliújság Magnó Hangszerek (csörgődob, cintányér……) Kézikönyvek Fejlesztőeszközök: dominók memória játékok érzékelő játékok kirakó játékok Galaxis egész alakos tükör szőnyeg párnák feladatlapok, gyűjtemények, fejlesztő programok Mértékegységek tanításához méterrúd, mérőedények…. Kézitükör
A tankönyvek, taneszközök, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei Elsősorban azokat a tankönyveket, taneszközöket kívánjuk használni, amelyek megfelelnek céljainknak, választott illetve készített tanterveinknek, ugyanakkor megfelelő referenciákkal is rendelkeznek. Olyan eszközöket ajánlunk tanulóinknak, amelyek egyszerre képesek a felzárkóztatásra és a tehetséges tanulók foglalkoztatására. Előnyben részesítjük a tevékenykedtető, fejlesztő beállítású könyveket, a munkatankönyvszerű, feladatközpontú alkotásokat. A korszerű
72
ismerethordozók bekapcsolására is törekedni szeretnénk, nemcsak a számítástechnika oktatása során. Lehetőségeinket felhasználva be kívánjuk kapcsolni a tantárgyi munkába azokat a programokat, CD feldolgozásokat, az Internet kínálta lehetőségeket amelyek jól szolgálják a megismerés szemléletesebb, sokoldalúbb, gyorsabb formáit. Fontosnak tartjuk a helyi értékek beépítését szakmai munkánkba. Használni kívánjuk tanítási segédletként iskolai könyvtárunk, a városi könyvtár, helytörténeti, helyismereti gyűjteményét.
Nyilvánosság, érvényesség A pedagógiai program nyilvános dokumentum, mindenki számára hozzáférhető. Megtalálható az iskolai könyvtárban, igazgatói irodában. Rövidített változatát a városi könyvtárban is elhelyezzük. Pedagógiai programunk 8 évfolyamra érvényes szabályozást tartalmaz.
73
Óratervek
3
Alsó tagozat óraterve
a
1. b
c
a
2. b
c
a
magyar nyelv és irodalom
8
8
8
8
8
8
8
3. bc németes 8
8
angol
7
4. bc németes angolos 7
3
német matematika 1.2.4.évf.+1
a
2 5
5
5
5
5
5
4
4
7 3
3 4
informatika
4
4
4
0,5
0,5
0,5
környezetismeret
1
1
1
1
1
1
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
ének-zene
1
1
1
1
1
1
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
rajz és vizuális kultúra
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
technika és életvitel
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
testnevelés és sport
5
3
3
5
3
3
5
3
3
5
3
3
Összóraszám: kötelező óraszám a törvény alapján:
22,5
20,5 20
20,5
22,5
20,5 20
20,5
22,5
22,5 20
20,5
25
23 22,5
23
tanulónként összesen lehet
22
22
22
4
24,5
a
5. bc németes
6. bc németes
a angolos
a angolos
7. bc németes
a angolos
8. bc németes
Felső tagozat óraterve angolos
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
magyar nyelv és irodalom, 5., 6.évf. dráma
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2,5
2
2
2
2
2
2
történelem és állampolg. ism., 5.,6.évf. hon és népismeret
3
3
3
3
3
3
3
angol
3 5
5
5
5
német
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
4
matematika, 6. 7. 8. évf. +1
0,5
0,5
0,5
1
1
1
1
1
1
1
1
1
informatika
1,5
1,5
1,5
2
2
2
természetismeret 1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
fizika
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
biológia 8.évf.+ egészségtan
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
kémia
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
1,5
földünk és környezetünk
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
1
ének-zene
1,5
1,5
1,5
1
1
1
1
1
1
1,5
1,5
1,5
rajz és vizuális kultúra, 8. évf.mozgókép és médiaism.
5
1
1
1
1
1
1
0,5
0,5
0,5
1
1
1
technika és életvitel
5
2,5
2,5
5
2,5
2,5
5
2,5
2,5
5
2,5
2,5
testnevelés és sport
1
1
1
1
1
1
1
1
1
0,5
0,5
0,5
osztályfőnöki önálló modul tantárgyak:
0,5
25,0
24,5
22,5
0,5
0,5
0,5
26,0
25,5
23,5
0,5
0,5
ember és társadalomismeret, etika egészségtan
29,0
28,5
26,5
29,0
28,5
26,5
Összóraszám:
22,5
22,5
25
25
kötelező óraszám a törvény alapján:
25,5
25,5
29
29
tanulónként összesen lehet
6
A törvény által biztosított óraszámok kötelező óraszámok
nem kötelező óraszámok egyéni foglalkozásra a heti kötelező tanórai keret napi heti a heti kötelező 6 %-a 31,95 2004/05-ben évf óraszám óraszám óraszám . 1. 4 20 10%-a 2 7 %-a 37,28 2005/06-ban 2. 4 10%-a 8 %-a 42,60 2005/07-ben 20 2 3. 4 10%-a 20 2 4. 4,5 10%-a 22,5 2,25 5. 4,5 25%-a 22,5 5,625 6. 4,5 25%-a 22,5 5,625 7. 5 30%-a 25 7,5 8. 5 25 30%-a 7,5 177,5 34,5 3* 532,5 3* 103,5
A Dózsa Iskolából átvett kislétszámú osztályok többlet órái : 2004/05. 3.,4. évf. 42,5 4,25 2005/06. 4. évf. 22,5 2,25
2,5 1,5
Óraszám összesen: tanév
1. 2. kötelező nem
3. 4. egyéni fogl. önkormányzat
2
összesen
2004/05. 2005/06. 2006/07.
órák 575 555 532,5
kötelező órák 107,75 105,75 103,5
i órái 34,45 38,78 42,6
órák 65 62,5 60
Szabadon felhasználható órakeret: ( 2.,3.,4. oszlop) 2004/05. 207,2 207,03 2005/06. 206,1 2006/07.
3
782,2 762,03 738,6
A szabadon felhasználható órakeret felosztása:
2003/04. 2004/05. 2005/06
•
1-4. évfolyam testnevelési órák kiegészítése
3 óra
3 óra
3 óra
•
7-8. évfolyam testnevelési órák kiegészítése
2 óra
2 óra
2 óra
•
emelt szintű testnevelés tanítása 1-8. évfolyamon
21 óra
21 óra
21 óra
•
német nyelv oktatása 3-4. évfolyamon csoportbontással
7 óra
7 óra
7 óra
•
emelt szintű német nyelv oktatása 5-8. évfolyamon, csoportbontással28óra
28óra
28óra
•
angol nyelvoktatás 4.8. évfolyamon csoportbontással
30 óra
30 óra
•
technika-életvitel tanítása 5-8. évfolyamon csoportbontással
10,5 óra
10,5 óra 10,5 óra
•
informatika oktatása 4-8. évfolyamon csoportbontással
12 óra
12 óra
12 óra
•
1-4. évfolyamon felzárkóztatás, tehetséggondozás
30 óra
27 óra
24 óra
•
matematika 6.7.8. évfolyamon +1 óra
9 óra
9 óra
9 óra
•
matematika felzárkóztatás, tehetséggondozás
7,5 óra
8,5 óra 8,5 óra
•
magyar felzárkóztatás, tehetséggondozás
12 óra
12 óra
12 óra
•
tömegsport, sportjáték foglalkozás
16 óra
16 óra
15 óra
•
kézműves szakkör 1-8-. évfolyamon
4 óra
4 óra
4 óra
•
tánc és drámajátszó szakkör 1-4. évfolyamon
3 óra
3 óra
3 óra
•
rajz, művészettörténet, ábrázoló geometria szakkör
6 óra
6 óra
6 óra
•
énekkari foglalkozás
2 óra
2 óra
2 óra
•
környezetvédelmi szakkör
2 óra
2 óra
2 óra
•
színjátszó szakkör
2 óra
2 óra
2 óra
•
német nemzetiségi hagyományok ápolására
2 óra
2 óra
•
tagozatok közötti átmenet enyhítésére
30 óra
összesen:
4
207 óra
3 óra 207 óra 206 óra
II. KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA (5–8. évfolyam) Célok és feladatok Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakasza szervesen folytatja a bevezető és kezdő szakasz nevelő-oktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését. Az 5-6. évfolyamon – az 1-4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Ez a szakasz – igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz – figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdetétől (a fejlesztő szakszban) viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás. Az iskola az 1-4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5-8. évfolyamokon is különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való beilleszkedésre. Ennek érdekében kiemeli a kommunikációs, a narratív, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó, a kritikai, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat. Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Rávezet a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékére. Az alapozó és fejlesztő szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Az iskolának ezekben a szakaszokban is kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására. Az 5-8. évfolyam, szervesen folytatva az 1-4. évfolyam munkáját olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Kiemelt fejlesztési feladatok A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Énkép, önismeret A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Énképük és önismeretük gazdagodásához ezért olyan tanulási környezetet célszerű biztosítanunk, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A Nemzeti alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket,
Törölt:
folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Ennek érdekében a Nemzeti alaptanterv műveltségi területein a nevelés és oktatás pedagógiai szervezését a tanuló ember szempontjából közelítsük meg, és törekedjünk a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Mélyedjenek el a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységének, munkásságának tanulmányozásában. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Segítsük elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozzuk meg tanulóinkban a nemzettudatot, mélyítsük el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülését. Ösztönözzük a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessük őket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóink már az Európai Unió polgáraiként fogják felnőtt életüket leélni, ezért arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Nem kevésbé fontos az sem, hogy európai identitásuk megerősödésével legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Környezeti nevelés A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, ha a különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.
6
Információs és kommunikációs kultúra Az információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása. Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. A közoktatás egész időszakában minden műveltségi területen nagy gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, általában a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Az információs és kommunikációs kultúra részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. Tanulás A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése). A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségei, amelyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit – az önálló ismeretszerzés érdekében – a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá, igazodjanak el a lakóhelyi, az iskolai, valamint a regionális és országos könyvtárakban. Ismerjék a könyvtári rendszert, a könyvtárban való keresés módját, a keresést támogató eszközöket, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás átadásának képessége. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és ruházza fel azokat életszerű tartalommal. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, a mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése.
7
Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. A pályaorientáció területén található kulcskompetenciák közül kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmiállampolgári kompetenciák körét is meghatározni, nevezetesen a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzéséről van szó. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztésével.
8
Szakrendszerű – nem szakrendszerű oktatás A jogszabályi előírásoknak megfelelően az érintett évfolyamokon bevezetjük a nem szakrendszerű oktatást. A fejlesztendő területek közül kiemelten kezeljük a szövegértés és a matematikai kompetenciákat. E mellett gondot fordítunk az idegen nyelvi és a mozgásos, kondícionális kompetenciák fejlesztésére is. Az érintett évfolyamok A és B osztályaiban a matematika és magyar tantárgyakat – kezdő szakasz végén történő képességmérés alapján – csoportbontásban oktatjuk. A két osztály tanulóiból 3 csoportot alakítunk ki, melyeknél az alapképességek fejlesztésétől a tantárgyi versenyekre való felkészüléshez szükséges magasabb követelmények elsajátításáig számtalan lehetőség nyílik. Figyelembe véve a heti 4 órás képzést ez a változtatás osztályonként, tantárgyanként 2-2 óra ráfordítást igényel. Ezt kiegészítjük még osztályonként és tantárgyanként 1-1 óra fejlesztő foglalkozással, melyet az órarendi órák felett biztosítunk a rászoruló tanulók számára. További 2 órát fordítunk az idegen nyelvi, illetve testnevelés órákból a már említett kompetenciák fejlesztésére. Az évfolyamokon működő C osztályok esetében a bevezető és kezdő szakaszban végig vitt fejlesztést kell folytatni. A fejlesztő pedagógusok heti 4 órában biztosítják a szövegértési, matematikai kompetenciák fejlesztését. Ezen túlmenően számukra is biztosított az idegen nyelvi és testnevelési órákból heti 1-1 óra fejlesztő foglalkozás, valamint az egyéni fejlesztés. Eljárásrend -
-
A bevezető és kezdő szakaszban a kompetencia alapú oktatás folyamatos kiszélesítése biztosítja a szükséges képességfejlesztést. A tanítók figyelemmel kísérik a tanulók teljesítményét, ha szükséges konzultálnak a fejlesztő pedagógusokkal, indokolt esetben fejlesztési tervet készítenek. Kezdő szakasz végén matematikai, szövegértési képességeket mérünk, melyek eredményei alapján csoportok kialakításával végezzük a magyar és matematika tantárgyak tanítását. Ezt egészítjük ki az egyéni fejlesztő foglalkozásokkal és az idegen nyelvi, kondícionális képességek fejlesztésével.
Az alábbi tantárgyakban és műveltségterületeken folyik nem szakrendszerű oktatás: -
magyar nyelv és irodalom matematika idegen nyelv testnevelés
Tantárgy Magyar Matematika Idegen nyelv Testnevelés Egyéni fejl.fogl.
Helyi tanterv órakerete 5.osztály 6.osztály 4 4 4 4 3 (4**) 3 (4**) 2.5 2.5
Nem szakrendszerű órakeret 5.osztály 6.osztály 2* 2* 2* 2* 1 1 1 1 1 1 9
Összesen
7
7
* A és B osztály tanulóiból 3 csoport kialakításához szükséges többlet óra. ** Emelt szintű képzés esetén. A C osztályokban a magyar és matematika órákon a fejlesztést nem csoportbontással, hanem egyéni foglalkozásokkal oldjuk meg. A szükséges óraszámot a kötelező és választott, illetve az egyéni fejlesztésre szánt órakeretből biztosítjuk. Személyi feltételek A nem szakrendszerű oktatást az alábbi pedagógusok végzik: -
tanítói és szaktanári diplomával rendelkezők szaktanárok, akik 2004-ig legalább 5 év szakmai gyakorlatot szereztek az 1-4 évfolyamon szaktanárok, akik elvégezték, illetve elvégzik a 120 órás előírt képzést fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus
Megjegyzés: a fentiek figyelembe vételével szükséges a helyi tanterv és órakeret áttekintése, módosítása.
10
Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog. " / Szent-Györgyi Albert /
Iskolánk, a Petőfi Sándor Általános Iskola a fenti idézetben találta meg azt a tartalmi mélységet, és terjedelmet, mely kifejezi törekvésünket, mely meghatározza tevékenységünket és ezáltal pedagógiai " ars poeticánkká " válhat. Tantestületünk pedagógusai olyan iskolát szeretnének megteremteni, amely gyermekszerető, a gyermek pszichológiai, fiziológiai, szociális adottságait messzemenően figyelembe véve teremti meg a feltételeit annak, hogy a XXI. század követelményei teljesüljenek oktató-nevelő 11
munkánkban. Ehhez kell kialakítanunk a megfelelő stratégiát, megteremtenünk a segítő, támogató, alkotó légkört, a tárgyi és személyi légkört, a tárgyi és személyi feltételrendszert. Törekvéseink tartalmukat illetően alapvetően egybehangzanak a Közoktatásról szóló törvény, a kerettanterv, valamint a közoktatás távlati stratégiáját megfogalmazó szándékokkal. Alapvetően feladatunknak tekintjük, hogy az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt fektessünk a kisiskolás korban a képességek, készségek kialakítására, fejlesztésére. A mozgás, rendszeres testedzés lehetőségeinek fejlesztésén kell fáradoznunk, hiszen a fizikai, és lelki teherbíró-képesség szoros kölcsönhatásban van egymással. A test, a szellem és a lélek egészsége együttesen jelenti az egészséges személyiséget. Az idegrendszeri fejlődés érdekében szem előtt tartjuk a manuális készségek gyakorlását. A barkácsolás, konstruálás fejleszti a gyermek kreativitását, alkotó fantáziáját, megerősíti a társadalmilag hasznos alkotó munka erkölcsi értékét. Az életkori sajátosságokat kihasználva és azokat figyelembe véve keresünk alkalmakat, készítünk fel az egyes művészeti ágak nyújtotta élmények befogadására. Az iskola funkciói között természetesen továbbra is nagy szerepe van a tárgyi tudás közvetítésének is. Nem mindegy azonban, hogy mit, mennyit és mikor tanítunk. Tudomásul kell vennünk ugyanis, hogy a rohamosan fejlődő világunkban a tárgyi tudás jó része gyorsan elavul. Ezért arra kell elsősorban képessé tennünk tanulóinkat, hogy - ha kell - egész életük során gyorsan, könnyen el tudják sajátítani a munkájukhoz szükséges tudást, képesek legyenek az információáradatból a számukra szükségeseket kiválasztani, s a magas szintre fejlesztett intellektuális készségeik birtokában azokat kreatívan alkalmazni, Kell, hogy megfelelő szinten tudjanak kommunikálni a mindennapi kapcsolataikban, a munkájukban. Fontos, hogy az ismeretek birtokában tudjanak jó döntéseket hozni, együtt tudjanak működni másokkal. Egyre táguló világunkban a nyelvtudás elengedhetetlen feltételévé válik az érvényesülésnek, a napra kész tájékozottságnak éppúgy, mint az informatikai, számítástechnikai ismeretek megfelelő szintű elsajátítása. Amellett, hogy igyekszünk kitárni az ablakot az egyetemes emberi kultúra legnagyobb hatású eredményeire, legfontosabb törekvésünk magyar anyanyelvünk gondozása, nemzeti, kulturális hovatartozásunk megismertetése, gyökereink, hagyományaink ápolása. Fontos kialakítanunk tanulóinkban a környezettudatos magatartás igényét, a környezeti harmónia iránti pozitív érzelmi viszonyulások megerősödését. Az ismeretek átadásán, készségek kialakításán, képességek fejlesztésén túl, illetve mellett az egyetemes emberi értékeken alapuló, szilárd erkölcsi alapokon nyugvó személyiség kialakítására törekszünk. Mindezen céljaink megvalósításakor igyekszünk a tanulóink eltérő adottságaiból fakadó külön feladatokat sikeresen megoldani. Iskolánk 8 évfolyamos oktatási intézményként működik, s a feltételek továbbra is az általános alapképzésben való részvételünket teszik lehetővé, melynek során - mint legfőbb igény - a középfokú továbbtanulásra való felkészítés az alapvető feladatunk.
12
I . PRAEAMBULUM Jogi status A dorogi Petőfi Sándor Általános Iskola az alapító okiratában meghatározott jogi személyiség. Jogi statusat a 261/2003.(XII.19.) sz. Képviselő- testületi határozattal módosított, s egybe szerkesztett Alapító Okirat határozza meg. (I. sz. Melléklet) Az iskola története Iskolánk története régebbi, mint maga az épület. Már a századforuló idején, sőt előtte néhány évvel is működött elődje. A legrégebbi dokumentumokon ez olvasható: ”Dorog - Újtelepi Római Katholikus Népiskola I.-VI.o.” E római katolikus jellegű népiskolát a Kőszénbánya és Téglagyár Társulat létesítette. Komlóssy Ferenc egyházmegyei főtanfelügyelő szerint az osztatlan népiskola 1894 óta áll fenn, de nem megfelelő helyen, a munkáslakások között. "Az iskolaterem körülbelül 80 m2 területű, padlós, szép, nagy, világos, de fagerendás. Kár, hogy a többi munkáslakás között fekszik. Ezen iskola első tanítója Petricsek Ferenc. Az iskola tannyelve a magyar-német. A magyar nyelv eredménye jó középszerű." Egy, az Esztergom vármegye királyi tanfelügyelőhöz küldött 1899. évi jelentésből értesülünk az iskola bővítéséről. Két tantermet alakítottak ki, külön-külön elhelyezve a III-IV. és az I-II. osztályt. Tanítók voltak: Szabó István főtanító és Perényi Ferenc tanító. A mai Petőfi Sándor Általános Iskola 1916-ban épült. Eredetileg földszintes, 5 tantermes volt. 1920-ban épült rá az emelet 5 tanteremmel és 1 irodahelységgel. Angol WC hozzáépítés 1938-ban. A 30-as években már 8. osztály is volt az iskolában. "Népiskola" néven Solymár Károlyné és Nagy Gyula volt a vezetője. Nagyon magas osztálylétszámok voltak. 1943-ban további két tanteremmel, majd 1962-ben 1 tanteremmel és nevelőtestületi szobával bővült. 1958-59-es évben épült fel a politechnikai műhely, s 1960-ban indult meg a politechnikai oktatás. Első tanárok: Lantos Jenő és Fülöp Zoltánné. 1974-tõl folyamatosan készült az iskola 60x30 m-es sportudvara. Kruzslik János vezetésével nagyon sok társadalmi munkát végzett itt a tanulóifjúság, a szülők, és különböző üzemek. (Anyagellátó, Szolgáltató, Aknamélyítő) A sportudvaron egy kézilabdapálya, az ezt körülvevő salakos futópálya, távolugrómeder és súlylökő gödör található. A kézilabdapálya télen jégpályaként funkcionál. Az évtizedes fűtési gondot 1984-ben a központi fűtés beszerelése helyi kazánnal, majd 1986tól a távhőre való csatlakozás oldotta meg. 1986-tól a több évre ütemezett teljes felújítás a tárgyi feltételeket tovább javította. 13
A tanteremhiányt enyhítette az iskolával szemben lévő épület hasznosítása 1991-ben. Itt két osztályterem, egy ebédlő és melegítő illetve tálaló konyha kialakítására került sor. Ugyanebben az évben a kolóniai lakások lebontásával bővült az iskolaudvar. Az új épületen egy félig kész sportpálya áll a tanulók rendelkezésére. 1995-ben teremleválasztással sikerült egy könyvtárszobát kialakítani, ahol a könyvek szabadpolcon találhatók. 1996-ban a technika terem tetőtér-bővítésével kialakítottuk a számítástecnika termet. 1997-ben berendeztük nyelvi laborunkat. 2000-ben adtuk át az országosan is egyedülálló műanyag borítású sípályánkat. Fontos szerepet tölt be iskolai közösségünk életében az önálló arculat kialakítása. A hagyományok megőrzik és továbbviszik kulturális értékeinket, bizonyos állandóságot, folytonosságot teremtenek mindennapi életünkben. A különböző iskolai ünnepélyek - évnyitó, elsősök fogadása, október 23, Március 15., évzáró, nyolcadikosok búcsúztatása - sok-sok egyéni sajátossággal fűszerezett forgatókönyv szerint zajlanak. Több színvonalas tanulói produktummal sikerült az elmúlt évek során színesebbé, közvetlenebbé tenni valamennyit. Nem múlhat el tanév Katalin-, illetve Farsangi bál, valamint Jégkarnevál nélkül. A szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében igen fontos szerep jut a táboroknak, tanulmányi kirándulásoknak, színházlátogatásoknak. Évente megrendezzük a városi „Sulisprint” elnevezésű utcai futóversenyt, melyen átlagosan 1500 gyerek vesz részt. A téli szünet előtti utolsó tanítási napon színvonalas műsorral, bensőséges hangulatban gyönyörűen feldíszített karácsonyfa mellett ünnepeljük a karácsonyt.Nagy örömünkre a nyugdíjas kollégák elfogadják meghívásunkat. A szeretet ünnepén a tanulók - maguk által készített - ajándékokat adnak át nekik. Legvidámabb ünnep a Gyermeknap, melynek programja összeállításánál a tanulók kérését vesszük figyelembe. Iskolánk névadója tiszteletére, márciusban, "Petőfi nap"-ot rendezünk. Ezen a napon versenyezni hívjuk a város valamennyi iskoláját, több témakörben. A szabad vallásgyakorlás érdekében folyamatosan ápoljuk kapcsolatainkat a helyi egyházak vezetőivel, s igény szerint a hitoktatásnak megfelelő helyszint is biztosítunk. Tanulóink közül sokan vesznek részt az Erkel Ferenc Zeneiskola óráin, valamint a helyi sportegyesület által biztosított edzési programokban. Kulturális tevékenységeink, nagyrendezvényeink helyszíne a József Attila Művelődési Központ. A hely kínálta kulturális programban (színház, mozi, könyvtár, stb.) nem csak diákjaink, hanem pedagógusok és szülők is részt vesznek. Városunk nagyvállalataival jó kapcsolatot alakítottunk ki, s így lehetővé vált a különböző területeken az ismeretek elmélyítése.A gyárlátogatások, versenyek a helyi gazdasági viszonyok széleskörű megismerését tették lehetővé, s körvonalazták a szakemberigényt is. A Téli Sport Alapítvány és a téli sportolás feltételrendszerének hagyománya
14
Iskolánk évtizedes hagyománya télen, megfelelő időjárási körülmények között, egy természetes jégpálya kialakítása. A korcsolyázás nem csak a testnevelés órák szerves részévé, hanem lassan városi, sőt regionális igénnyé nőtte ki magát. A folyamatos igénynövekedés anyagi finanszírozási lehetőségének érdekében hoztuk létre a Téli Sport Alapítványt. Az alapítvány nemcsak e téli sportágat, hanem a síelést is célkitűzései közé sorolta, így 1992 óta hagyományosan megszervezzük sítáborainkat is, melyekben a gyermekek és felnőttek részére szakoktatást biztosítunk. Az Iskolánk udvarán felépült műanyag borítású sí-oktatópálya további sílehetőségeket biztosít. A játszó- és pihenőpark kialakítása Az iskolához csatolt közel 3000 m-es területen gyermekek, szülők, pedagógusok bevonásával alakítottuk ki játszó- és pihenőparkunkat. Különbözőpályázati és szponzori lehetőségeket kihasználva kerültek telepítésre a növények, játszótéri objektumok. A növények ültetését, gondozását hagyományosan pedagógus vezette diákcsapatok végzik, így a környezetformáló tevékenységük, felelősségük a növények iránt egyre jobban elmélyült. A füves pálya nem csak a testnevelés órákon bővíti a játéklehetőségeket, hanem a diáksport, valamint a városi tömegsporti versenyek helyszínévé is vált. Személyi feltételek Tanulói összetétel (2003.okt. 1.)
- Tanulói létszám: Ebből lány: - Más településről bejáró: - Napközis: - Állami gondozott:
409 195 83 4
- Veszélyeztetett: - Tanulási, magatartási, beill. zavarral küzdő:
fő fő 24 fő fő
fő
39 2
fő fő
Személyi állomány Iskolai törzsállományi létszáma: Pedagógus munkakörben dolgozik: szabadidő-szervező: Könyvtáros: Iskolatitkár: Gazdasági ügyintéző:
32 fõ 28 fõ 1 fő 1 1 " 1
Az intézmény fenntartással, gondnoklással kapcsolatos feladatokat a Képviselő testület 2002. december 21.i ülésén kelt határozattal a Városüzemeltetési KHt. feladatkörébe helyezte át. Ennek megfelelően az iskola műszaki személyzetét a Városüzemeltetési Kht biztosítja. Karbantartó:
1 fő 15
Gondnok: Takarítónő:
1 fő 3 fő
Az intézmény étkeztetéssel kapcsolatos feladatait az Elamen Rt. végzi. Ennek megfelelően a Képviselő testület 2002. határozata alapján a közalkalmazotti konyghai dolgozói statusok megszűntek, s a feladatellátást az Elamen Rt. végzi Részmunkaidős konyhai dolgozó:
2 fő
Törzsállományú pedagógusok végzettség szerint: január 1. Anger Lászlóné Binder Andrásné Dr. Bona Gáborné Brunszkó Henriette Csákváriné Dorogi Ágnes Csákváriné Merényi Éva Cserni Péterné Czuprik Györgyné Fülöpné Püsök Gyöngyi Gerendás Sándorné Jászberényi Károly Krémer Csilla Kronavetter Katalin Kronavetter János Málnai Krisztina Marosvölgyiné Vizi Judit Molnárné Pompos Judit Dr. Nagyné Perjési Ildikó Putz Józsefné Salamon Diána Schuck Tiborné Süttő Zsolt Süttőné Szabó Ildikó Szabó Jánosné Szűcsné Marjai Marietta Tillmann Máténé Zentai Rudolf Suba Ágnes Györgyné Körmöczi Renáta
Pedagógus létszám 2004.
Biológia -kémia-környezetvédelem Magyar-ének Történelem-földrajz Tanító – napközi Tanító Tanító Matematika-rajz Tanító Matematika-fizika Magyar Tanító – rajz –– igazgató Német – tanító Tanító Szabadidő szervező Angol –tanító Tanító Tanító – napközi Tanító - Magyar Tanító – fejlesztő pedagógus Tanító Tanító – fejlesztő pedagógus Technika Tanító - Könyvtáros Matematika-fizika- számítástechnika Tanító Tanító Tanító - Technika Angol -testnevelés Tanító
A személyi feltételek mindig meghatározzák az iskola jó, vagy rossz szakmai munkáját.
Ezért alapvető vezetői feladat, hogy olyan szakemberek dolgozzanak iskolánkban, akik mindenkor igényesek saját munkájukkal szemben, akik készek követni, vagy netán elébe menni az oktatás területén jelentkező változásoknak. 16
-
A nevelők önképzése és továbbképzése folyamatos és rendszeres.
-
Évente két alkalommal nevelési értekezletet tartunk, melyen szakmai problémák, esetek, események megvitatására kerül sor. Munkaközösségi foglalkozások keretében csoportos hospitálásra, illetve az azt követő szakmai megbeszélésre kerül sor, ahol az elmélet és gyakorlat egysége valósul meg. A lehetőségeknek megfelelően részt veszünk szakmai napon, tanfolyamon.
..
A pedagógiai program tárgyi-dologi feltételei
Tárgyi feltételek Iskolánk ma három lakótelep közvetlen szomszédságában működik. Beiskolázásunk javarészt e területről történik, ezért az intézmény elhelyezkedése igen kedvezőnek mondható. Az iskola 3 épületben és két udvaron végzi tevékenységét. Az épületek állaga jó, de több területen felújítást igényelnek. A főépületben jelenleg 14 osztályterem, tanári, igazgatói szoba, gazdaságvezetői iroda, fizikakémia szertár, nyelvi labor, könyvtárszoba, valamint a vizesblokk található. Az udvaron önálló épületben kapott helyet a tanműhely, a számítástechnika terem ahol a technika és az informatika tantárgy oktatása folyik. Ezen épület 2001-es bővítésével az előírásnak megfelelő könyvtárhelyiség kerül kialakításra. A főépület mellett húzódó út túloldalán levő épületben 2 tanterem, ebédlő, melegítőkonyha, vizesblokk és a gondnoki lakás található. A főépülethez csatolt építmény (kazánház) funkcióját a távfűtésre való átállással elvesztette. Itt kapott helyet a karbantartó-műhely, és a melegedő-öltöző. Iskolánknak nincs önálló tornaterme. Testnevelési óráinkat a közeli Városi Sportcsarnokban tartjuk. A terem hiánya, s a csarnok szerkezete jelenleg nem teszi lehetővé, hogy nagyobb közösségi rendezvényeinket, illetve a délutáni sportolási igényt az iskolában megvalósíthassuk.
- Az iskola udvarán egy sportcélokat szolgáló, bekerített, világítással és tribünnel ellátott 42x21 m aszfaltpálya, körülötte salakos futópálya és atlétikai bázisok találhatók. E pályán zajlanak jó időben a testnevelés órák, valamint a tömegsport-versenyek. A területen télen időjárástól függően - természetes jégpályát alakítunk ki. Ezen időszakban lehetőség nyílik korcsolyakölcsönzésre is, melyet nem csak tanulóink, hanem a város minden érdeklődője igénybe vehet. - Az iskola udvarához csatolt területen alakítottuk ki játszó- és pihenőparkunkat. Itt 30x30 mes területen, parkosított környezetben játszóvár, mászótorony, ping-pong asztalok, mászókák, csúszda, lengőteke, óriássakk, mini-színpad áll elsősorban a napközis, valamint a szervezett szabadidős tevékenységek rendelkezésére. A 60x30 m-es füves pálya a szabadidős rekreációs tevékenységek ideális lehetőségének helyszíne. Eszközállomány
Iskolánk bútorzata kielégítő, de több teremben a padok cserére szorulnának. Az általános iskolai oktatás alapkészletével rendelkezünk, de ezek közül több hiányos, illetve elhasználódási fokuk igen magas. Pótlásukat a mindenkori éves beszerzési költségvetési keret határozza meg. Könyvtárunk állománya a kor igényeinek megfelelően gyarapodik. A 3800 könyv, több mint 80 oktatófilm és több tucat multimédiás CD alapvetően biztosítja az oktatás folyamatának megfelelő támogatást.
17
Audiovizuális eszközállományunk jónak mondható. Rendelkezünk videokkal, zárt láncú és kábel TV-vel, kazettás magnókkal, lemez- és CD játszókkal, írásvetítőkkel, diavetítőkkel és fénymásolóval. Sportfelszereléseink közül kéziszer-állományunk folyamatos cseréjét biztosítjuk. Speciális téli sporteszközeink (korcsolyák és sílécek, síbakancsok) állománya jelentősen bővült. -Számítástechnika oktatáshoz korszerű és megfelelő mennyiségű géppel rendelkezünk. Összességében rendelkezünk az alapeszközökkel, de ezeket a tantervek felmenő rendszerű bevezetésével párhuzamosan a kor igényeinek megfelelően fejleszteni kell. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Az (1/1998.(VII.24. OM rendelet alapján) kötelező felszerelések jegyzékét az II. sz. melléklet tartalmazza. Iskolavezetés Az iskola irányításáért és működéséért az igazgató és a város oktatási koncepciója alapján két igazgatóhelyettes a felelős. Iskolavezetés tagjai: igazgató, alsós és felsős igazgatóhelyettes, közalkalmazotti tanács elnöke Kibővített vezetőség: iskolavezetés, diákönkormányzatot segítő vezető, munkaközösségvezetők, iskolaszék elnöke Munkaközösségek: alsó tagozatos, osztályfőnöki, napközis munkaközösségek. Az iskola érdekegyeztető és érdekvédelmi fórumai
- Közalkalmazotti Tanács - Diákönkormányzat - Iskolaszék - Szakszervezet Tevékenységüket az iskolai SZMSZ, saját működési szabályzatuk, illetve a mindenkori munkaterv határozza meg. Intézményvezetési struktúránk lineáris, melyet a MIP-ban szemléltetünk.
18
II. Az iskola nevelési programja Pedagógiai alapelveink Iskolánk olyan általános, normatív irányelveket fogalmaz meg, melyek iránymutatásul szolgálnak a pedagógusoknak, illetve meghatározzák a nevelés –oktatás komplex folyamatát. •
Az életkori sajátosságok figyelembe vételének elve A tanulók fejlődését mindenkor a maga fejlettségi fokához mérten kell biztosítani.
•
A komplexitás figyelembe vételének elve A különböző törvényszerűségek (fiziológiai, pszichológiai, társadalmi, biológiai) együttesen hatnak a tanulóra, melyre minden helyzetben fel kell készülnie a pedagógusnak
•
A következetesség elve Igényes, határozott, reális, tudatosított követelmények támasztása a tanulókkal szemben
•
Az elmélet és gyakorlat egységének elve Az ismeretszerzés folyamatában és elmélyítésében az elmélet és gyakorlat egységét kell megvalósítani.
•
A közösség tudatos felhasználásának elve A tanulók a mikro –és makro közösségek hatásrendszerében kapjanak lehetőséget önállóságuk, öntevékenységük, önkormányzó képességeik kibontakozásában
•
A pedagógus vezető szerepének elve A pedagógiai folyamatokban a pedagógusnak vezető, irányító szerepet kell betöltenie
•
Az egyenrangúság elve A nevelés-oktatás folyamatában a pedagógus és tanuló egyenrangú félként kell részt vegyen
•
A demokrácia alapelve A demokrácia értékrendjére építve, a demokratikus magatartásra felkészítés, melyben az egyén és a köz érdekei egyaránt szerepet kapnak
•
A tanuló pozitív tulajdonságaira való támaszkodás és a negatív tulajdonságok leküzdésének elve
•
Európai, humanista értékrend kialakításának elve Nevelő-oktató munkánk a közös nemzeti értékeket szolgálja, melyben a hagyományok őrzése, a nemzeti identitás fejlesztése mellett a más népek, kultúrák iránti tisztelet, megbecsülés is jelentős szerepet kap
Iskolánk céljai Iskolánk célja
•
Olyan légkör kialakítása, ahol gyerek, szülő, pedagógus egyaránt jól érzi magát.
•
Az önálló ismeretszerzés, a permanens önművelés igényének és képességének kialakítása 19
•
A továbbtanulás esélyegyenlőségének biztosítása a differenciálás alkalmazásával
•
A kötelességtudat fejlesztése, rendszeres feladatvégzés szokásainak kialakítása
•
A környezet megóvására, aktív védelmére nevelés
•
Képessé tenni a tanulót a szép befogadására, megóvására és megteremtésére
•
Testileg és szellemileg egészséges nemzedékké nevelés
•
Tanulóink művelt és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak
•
Színvonalas, EU-konform oktatással az állandóan változó társadalmi viszonyokhoz való alkalmazkodás megalapozása
•
a tanulók önálló problémamegoldó képességének, készségének fejlesztése
•
Segítse diákjainkat abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak
•
Sikeresen álljanak helyt a magasabb fokú oktatási intézményekben
Iskolánk alapfeladatai Iskolánk
•
Általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás, mely lehetővé teszi a tanulók érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelő közép- illetve szakiskolai továbbtanulást és pályaválasztást.
•
Minden tanulót juttasson el a továbbtanuláshoz szükséges ismeretek, jártasságok, készségek életkorának megfelelő szintjére
•
A személyiség-fejlesztés és teljesítmény-centrikusság harmóniájára törekedve az iskola a tehetséggondozást és felzárkóztatást egyaránt segítse.
•
A tanulókat alkalmassá tegye tanulmányai folytatására, a későbbiek folyamán a munkamegosztásba való bekapcsolódásra, valamint a testileg, szellemileg és erkölcsileg egészséges életvitelre.
•
A hagyományok ápolása mellett kapjon teret minden olyan ésszerű és igényelt kezdeményezésnek, amely a tanulók személyiségfejlődését elősegíti.
20
21
Célok és eszközök az intézmény oktatási folyamatában •
Intézményünk helyi tanterve – az óraszámok változatlanul hagyása mellett – előírja a természettudományok súlyának növelését. Az említett műveltségi területnek különös figyelmet adunk az oktatási folyamatban, és a vonatkozó kompetenciákat a többi tantárgyhoz kapcsolódó tevékenységek során is fejlesztjük. A kidolgozandó tanmenetekben átjárókat és kapcsolódási pontokat keresünk a többi tantárgyhoz.”
•
Tantervünk fontos pedagógiai célnak tekinti a játékosság fokozását a bevezető és kezdő szakaszban. Pedagógiai módszereinket és tanmeneteinket olyan irányban módosítjuk, hogy a tanulók iskolai motivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk ennek a játékosságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvoda és az iskola között, és a tanulás okozta nehézségek oldására is figyelmet kívánunk fordítani ebben az érzékeny és meghatározó életkorban.”
•
Tantervünk elengedhetetlen pedagógiai követelménynek tekinti a terhelésnek a képességekhez való igazítását. Tantervünk - az oktatási folyamatot irányító dokumentumként – előírja az egyéni képességek figyelembe vételét, és a differenciálás révén megvalósítható egyéni terhelés követelményét, gyakorlatát.”
•
Az oktatásirányítás és az iskola saját kezdeményezésére sorra kerülő diagnosztikai méréseket elengedhetetlennek tartjuk az egyéni fejlesztés útján. A mérések rendszeressé tételéhez azzal is biztosítani kívánjuk a technikai feltételeket, hogy rögzítjük: a mérések napján tanulóinknak felmentést adunk – a testnevelés és a szabadon választott órák kivételével – a többi tanórán való kötelező részvétel alól.”
•
Intézményünk fontosnak tarja, hogy fokozza a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében a nem szakrendszerű képzés keretében, a többi tanra kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében valósítjuk meg a felzárkóztatást.”
A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt - alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.
22
A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fősajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelőmódon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.
Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.
Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök
23
A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.
Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylődöntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja - különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban.
Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következőkészségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) - a szabadidő, az információ megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus
24
alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel.
A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk.
Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A
25
kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főeseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken - a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig - hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti.
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések.
26
Céljaink és feladataink a nevelés-oktatás első szakaszára 1-4. osztály Bevezető-kezdő szakasz A bevezető szakasz két évben történő meghatározása az óvodából az iskolába való sikeres átmenet előfeltétele: az első két évet az óvodára jellemző időigényesebb tevékenység- és tanulásszervezési formák felé orientálja. A teljesítménymotiváció és a képességek fejlesztése területén a szabályozás nagy tered enged az egyéni érdeklődésnek, és lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelentős egyéni különbségek kezelését. A szakasz végén funkciójából fakadóan - még nincs szükség az iskolai teljesítmények követelményként történő meghatározására, minősítő jellegű értékelésére.
E szinten feladatunk az egyedi differenciálás, a tanulók optimális terhelése és nagyfokú egyéni bánásmód alkalmazása. E szakaszban egyéni komplex törődést végzünk, amelyet kiterjesztünk a családokra, mint a kisgyermekek természetes érzelmi és szocializációs közegére. A nevelők elsődleges feladata az alapkészségek kialakítása, fejlesztése minden tantárgyon belül. Célok -
Óvja és fejlessze tovább az iskolába lépő kisgyerekben a megismerés, megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. - Vezesse át az óvoda játékközpontú világából az iskolai tanulás tevékenységeibe - Tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalmi igények iránt - Adjon teret a gyermek játék-és mozgás iránti vágyának - Segítse a gyerekek természetes fejlődését, érését - A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen -
Feladatok A pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon A gyermeki kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ezáltal motivált munkában fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és előmozdítsa érzelemvilágának gazdagodását. - Alapozza meg a tanulási szokásokat Támogassa az egyéni képességek kibontakozását Működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában - Törődjön a gyermek szociális-kulturális környezetéből, vagy eltérő ütemű éréséből fakadó hátrányok csökkentésével Tudatosítsa a szűkebb és tágabb környezetben megismerhető értékeket. Erősítse a humánus magatartásmintákat, szokásokat Adjon mintát az ismeretszerzéshez, a feladat-és problémamegoldáshoz
Kezdő szakasz 3-4. osztály A fentiekkel összhangban a kezdő szakasz elnevezés azt kívánja kifejezni, hogy ebben a szakaszban erőteljesebbé válnak - a negyedik évfolyam végére már meghatározóak - az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés már a Nat fejlesztési feladataiban is kifejeződő teljesítményekre összpontosít.
A kezdő szakasz hivatása, hogy minden gyereknél: -
Segít feltárni saját adottságait. Nem a gyenge pontokra koncentrálunk, hanem elsősorban a legfejlettebb oldallal foglalkozunk.
-
Itt kell megalapozni az iskolához való pozitív beállítódást, mivel nem mindegy, hogy a gyerekek jókedvvel, jó közérzettel, az iskola iránti rokonszenvvel, vagy ellenszenvvel járnak-e iskolába. 27
28
Célok és feladatok a nevelés-oktatás második szakaszára 5-8. osztály Alapozó szakasz 5-6. osztály Az alapozó szakasz funkciója elsősorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek megalapozása. Ebben a szakaszban történik az iskolai tudás (és a tanítás folyamatának) erőteljes tagolódása, amely megköveteli az ilyen típusú tanuláshoz szükséges és ehhez rendeződő képességnyalábok, kompetenciák célzott megalapozását.
-
Ebben a szakaszban a differenciált képességfejlesztés szolgáló tevékenységnek kell előtérbe kerülnie. A munka a teljesítmény irányába orientálódik. Célunk a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő tudásszint biztosítása. E szakaszban több tantárgynál biztosítunk lehetőséget kiscsoportos foglalkozásra.(idegen nyelv, technika, számítástechnika) A két szakasz befejező osztályára igen nagy figyelmet kell fordítani, mert ezen osztályoknál lehetőséget kell biztosítani a kimenetre.
Fejlesztő szakasz 7-8. osztály A fejlesztő szakasz alapvető feladata - az előző szakaszokhoz kapcsolódva - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságának, variabilitásának növelése.
-
E szakaszban egyre több lehetőséget kapnak tanulóink a továbbtanulásra való felkészüléshez. A választható órákon a tanulók kipróbálhatják és fejleszthetik képességeiket, erősíthetik önismeretüket. E szakasz hivatott az új átmenetre való felkészítésre. Az iskola társadalmi külső megítélése szempontjából nagyon fontos, hogy a tanulók hogyan állják meg helyüket a középiskolákban. Célok
Feladatok Fejlessze azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek - A tanulási tevékenység közben és a tanulói közösségekben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritáskészségét, empátiáját - Olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanulók gyakorlati módon igazolhatják megbízhatóságuknak, szavahihetőségüknek, becsületességüknek értékét - Tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének általánosan jellemző szabályait - Tisztázni az egyén és a közérdek, a többség és a kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez illetve az egymáshoz való viszonyulásban -
- Folytassa az előző szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek és készségek fejlesztését - Vegye figyelembe, hogy a prepubertás időszak (10-12 év) gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz - Vegye figyelembe, hogy a pubertás (13-14 év) kezdetén előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás - A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra - A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésbe - Alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására.
29
-
A demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra - Erősítse az Európához való tartozás tudatát, késztesse más népek hagyományainak, kultúrájának, életmódjának megismerésére, megbecsülésére
A nevelés különböző területein megvalósítandó kiemelt fejlesztési feladatok Kiemelt fejlesztési feladataink a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret
Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadóalkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A Nat a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit.
30
Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Környezeti nevelés
. A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élőtermészet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Tanulás A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a „szabadtér” is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában.
31
A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külsőszakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külsőszakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik.
Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok -, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten
32
egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség).
33
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerűkortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellőfigyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás
34
képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között.
A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének és oktatásának elvei A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is a Nat-ban meghatározott egységes fejlesztési feladatokat kell alapul venni. Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következőelvek szerint kell a munkát megszervezni: - a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van; - szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése; Iskolánkban segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítjük a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz mért fejlődésüket értékelve. A fogyatékosság egyes típusaival összefüggő feladatokról a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok adnak eligazítást.
A nevelő-oktató munka sikerének kritériumai -
A tanulók rendelkezzenek azokkal a képességekkel, melyek szükségesek a megszerzett ismeretek mindennapokban történő alkalmazásához. A tanulók legalább 98 %-a továbbtanul valamilyen intézményben.
-
Sikeresnek tekinthető az iskola tevékenysége, ha a tanulók 80%-ának cselekvéseiben felfedezhetők a személyiségfejlesztő tulajdonságok. A közösen megalkotott házirendet betartják, betartatják.
-
Minden tanuló felkészülten érkezzék iskolába. Alsó tagozatban a tanulók 80%-a, felsőben 75%-a írásbeli s szóbeli feladatát készítse el.
-
Munkájuk külalakjában felfedezhető legyen az igényesség. Tartsák rendben tanszereiket.. (Könyv, füzet kímélete.) Az iskola tevékenysége sikeresnek mondható, ha a rendszeresen nem készülők aránya 10% alá csökken.
-
Beszédük, viselkedésük tisztelettudó legyen. Minden tanuló ismerje az alapvető illemszabályokat, legalább 90%-a ennek megfelelően viselkedjen.
-
A tanulók 90%-a toleránsnak bizonyul, cselekvéseit, megnyilvánulásait ez jellemzi. (Nem önbíráskodik, nem viselkedik erőszakosan, társait nem csúfolja.)
-
Az otthoni és iskolai környezetben rendelkeznek helyes egészségügyi szokásokkal, beleértve a személyes higiéniát, helyes életmódot. 98%-a helyesen alkalmazza, kézmosás, WC használat szabályait, nincs dohányzás, italozás, kábítószer.
-
A tanulók agresszivitása csökken, durva beszéd, csúnya kifejezések használata megszűnik. Elítélik ezt a fajta magatartást.
-
Az igazolatlan hiányzások átlaga egy főre számítva nem haladja meg éves szinten az 1 napot. A rendezvényeket szívesen látogatják. Hiányzás, a betegségen túlmenően ne haladja meg a 3 napot, a házirendben meghatározottak szerint.
Az általános iskolát végzett tanulók iránt támasztott sikerkövetelmények
♦ Értelmi fejlettsége jusson el arra a szintre, hogy sajátítsa el a törzsanyagot, teljesítse a követelményeket. 35
♦ Érvényesüljön önálló gondolkodása az ismeretek alkalmazásában, a problémák megoldásában. ♦ Tanulmányi munkáját végezze megfelelő önállósággal. Lássa be, hogy a tanulás a legfontosabb kötelessége, amellyel felkészül a magasabb fokú iskolázásra és a munkára. ♦ Legyen tanulni vágyó, és tudó. ♦ Tudjon rövidebb, hosszabb távra tervezni. ♦ Legyen a világról és önmagáról reális képe. ♦ Rendelkezzen a társas emberi léthez nélkülözhetetlen szokások, magatartásmódok ismeretével. ♦ Vállaljon felelősséget önmagáért és másokért. ♦ Jellemezze a tágabb, szűkebb haza szeretete, a közösséghez tartozás érzése. ♦ Tudjon a helyzethez illően viselkedni. ♦ Éljen egészséges életet, legyen igényes a tisztaságra, testének, ruházatának, környezetének gondozottságára, higiéniájára. ♦ Tartózkodjon az alkohol, drog fogyasztásától, ne dohányozzon! ♦ Legyen akaratereje, fegyelmezettsége, legyen képes a kudarcok leküzdésére. ♦ Legyen képes testileg, szellemileg, érzelmileg, erkölcsileg az egészséges életvitelre.
36
III. A személyiség és a közösség fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok Nevelési-oktatási tevékenységünk célja, hogy tanulóink -
Különböző szintű adottságaikkal Eltérő mértékű fejlődésükkel Iskolai és iskolán kívüli tanulással Egyéb, őket érdeklő tevékenységgel Szervezett ismeretközléssel Spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket
Célunk, hogy tanulóink szívesen járjanak iskolába. Az iskolai légkört meghatározó alapelvek Felfogásunk szerint az iskolának, mint kultúra közvetítő és a személyiségfejlődéshez sok területen hozzájáruló intézménynek másra át nem ruházható feladata a tantárgyi ismeretek elsajátításának biztosítása, illetve az ezekhez kapcsolódó készségek kialakítása és fejlesztése. Természetesen a személyiség egyéb területeinek - a magatartás - és viselkedéskultúrának a formálásátugyancsak az iskola vállalandó feladatai közé sorolják, de e téren a szülők felelősségét a tanulmányi munkáénál meghatározóbbnak tartjuk. Ebben és a tanulásra ösztönzésben egyenrangú partneri és felelősségi viszony kialakítását tartjuk szükségesnek. Fontosnak tartjuk, hogy a tekintélyelv helyett folyamatos tanári - szülői - tanulói vélemény-cserékkel, konzultációkkal teremtődjön meg az eredményes nevelő oktató munkához szükséges megegyezés. hogy a racionális teljesítmények kizárólagosságának hangsúlyozása helyett, a racionalitást jól kiegészítő, egyéb emberi teljesítményeket és értékeket is elismerjük. Olyan iskolai légkör megőrzésére törekszünk, amelyben elismerjük tanulóink minden - akár iskolán kívüli sikereit is, de felvállaljuk legkedvesebb, legsikeresebb tanítványainkkal a konfliktusokat is, ha úgy ítéljük meg, hogy adott esetben erre van szükség. Vállaljuk a vitákat a szülőkkel is, hiszen nem törvényszerű, hogy mindig egyformán ítéljük meg a gyerekek viselkedését, szorgalmát, teljesítményét Iskolánk a személyiség pozitív értékeit sem a tanulóknál, sem a pedagógusoknál semmilyen tekintetben nem korlátozza. A pedagógus egész személyiségével nevel, így munkájának eszközeit is maga választja meg, hiszen ezek csak egyéniségéhez illeszkedően lehetnek hatékonyak. Ugyanakkor, mivel a tanulók egyidejűleg több nevelői hatásnak vannak kitéve, szükséges a tanári munka folyamatos egyeztetése , tehát az, hogy a tantestület tagjai együttműködjenek, vállalt kompromisszumokkal összehangolják tevékenységüket. Pedagógusaink legfontosabb feladata a gyerekek életének, sokirányú tevékenységének fejlesztése, kibontakoztatása. A tanulók személyiségfejlesztése komplex jellegű legyen, az egész személyiségre hasson, figyelembe kell azonban venni az általános iskolában megtett útját, valamint a közösségben lés a családban elfoglalt helyét. A kötelező és választható tanórák és a napközi keretében végzett személyiségfejlesztés során a nevelő a környezettel való hatékony kölcsönhatás, eredményes problémamegoldás révén viselkedési modellé válhat a tanulók számára. A nevelő szervező tevékenységének eredményeként kialakulhatnak a tanulók képességeinek, igényeinek megfelelő helyzetek, feladatok, az aktivitásuk mozgásba lendül. Kiemelt területként kezeljük az iskolába kerülés korszakát, hisz ekkor az első osztályosoknak be kell illeszkedniük egy érzelmileg lazább kötődést jelentő közösségbe az iskola közösségébe, ahol találkoznak a társadalmi elvárásokkal.
37
Az első osztályos nevelők nyújtanak segítséget a beilleszkedéshez, a szorongásmentes légkör kialakításához, ahol a gyermekek megfelelő sikerélményhez jutva képességeik legjavát tudják nyújtani, ugyanakkor társaikhoz, nevelőikhez harmonikus kapcsolat fűzi őket. Megismerteti őket az iskola hagyományaival, értékeivel és el kell érni, hogy azokra büszkék legyenek az iskola falain belül és azon kívül is.
A személyiség - és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.
A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása •
Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.
•
A közösségi tudat kialakítása, fejlesztése (felelősség a közösség dolgaiért, a közös munka képessége, a közösség szervezése, közös célok és normák kialakítása, feladatmegosztás közösségen belül, közösség tagjai közötti segítségnyújtás, az egyén helyének, szerepének tudatosítása a közö9sségen belül) A társas együttélés alapvető szabályainak megismertetése Az iskolai közösségek szervezésének segítése, programok támogatás
• •
A tanulók életkori fejlettségének figyelembe vétele a tanulóközösségek fejlesztésében •
A tanulói közösségek irányításánál a nevelőink alkalmazkodnak az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronom – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.
Az önkormányzás képességének kialakítása •
A tanulói közösségek fejlesztése során ki alakítjuk a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a acél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.
A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése •
A tanulói közösségeket irányító pedagógusaink fontos feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.
A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása •
Törekszünk a tanuló közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítására, ápolására. 38
39
A tanórai tevékenységben megvalósuló személyiség – és közösségfejlesztés A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási, tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. A tanítási órák megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk:
A tanulók motiválását. Motiválásunk célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanulói aktivitás biztosítását. A tanítási órák tervezésénél. Szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, állandó aktivitásukat biztosítják. A differenciálást. A lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodnunk kell a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakban nyújtott teljesítményéhez.
A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a tanulókat tanulásra ösztönzi, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók állandó aktivitását biztosítják. Az iskolai tanítási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakban nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: - a csoportbontás - a tehetséges tanulókkal való törődés egyéni vagy csoportos formában - a leszakadó tanulókkal való kiemelt bánásmód - tanórák differenciált óravezetése - tanórákon csoportmunka alkalmazása Csoportszervezés A 7-8. osztályban magyar nyelv és irodalom és matematika tantárgyakból az osztálytól eltérő nívócsoportokban folyik a tanítás. A nívócsoportokba a tanulók az egyes tantárgyakból elért érdemjegyeik az alapján kerülnek beosztásra. Az egyes csoportok átjárhatóságáról a tanév végén a pedagógus dönt.
A szaktantermi oktatás feltételrendszeréhez igazodva csoportbontásban valósítjuk meg a számítástechnika, idegen nyelv és felsős technika tanítását. Az egyéni képességek, készségek kibontakoztatása érdekében alakítottuk ki választható tanóráinkat. Alsó tagozatban játékos mozgásfejlesztés, idegen nyelvi alapozó, kézműves és dramatikus játék, felsőben számítástechnika, barkács, vagy háztartási ismeretek, környezetvédelem és egészségnevelés témakörben választhatnak a tanulók.
Osztályfőnöki órák A közvetlen nevelői hatás színtere. Az osztályközösség szervezésében kiemelt szerep jut az osztályfőnököknek, ezért kiválasztásuknál különös gonddal járunk el. Alapvető követelmény, hogy az osztályfőnök lehetőleg minden tanulóját tanítsa valamilyen szakórán. Az osztályfőnök tudatos közösségfejlesztő munkát végez az osztály-közösségben. Tanórán kívüli tevékenységben megvalósuló személyiség- és közösségfejlesztés E területeken kiemelten fontosnak tartjuk, hogy
40
-
egymás segítésére neveljük a tanulókat biztosítsuk a tevékenységek pedagógiai irányítását, erősítve a közösséghez való tartozás érzését ismertessük a társas együttélés alapvető szabályait sokoldalú és változatos foglalkozásokat szervezve járuljunk hozzá a személyiségformáláshoz a sétákon, kirándulásokon elmélyítjük a természet iránti tiszteletet, a környezet iránti felelősség érzését
A tanórán kívüli tevékenységektől azt várjuk, hogy a tanulók olyan ismeretekhez, tapasztalatokhoz jussanak, amit később a mindennapi életben felhasználhatnak. Hisszük, hogy minden gyermeknek van valami tehetsége és ezt a tehetséget az iskolának felszínre kell hoznia. Olyan tevékenységi szférák létrehozására törekszünk, amelyben minden tanulónk megtalálja a saját képességeinek, a saját érdeklődésének leginkább megfelelő területeket. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a tanulási nehézségben, részképesség kiesésben szenvedő tanulók részére a törvényi kereteknek megfelelően tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozásokkal segítjük. Ezek indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Igény szerint jelentkező szakköri foglalkozások Az érdeklődés szerinti differenciálás legfontosabb területe iskolánkban a szakköri tevékenység. Ezen tevékenység által biztosított feltételek kihasználása nagyon fontos lehetőség a tehetséggondozás szempontjából. A szakkörökön általában a tantárgyi követelményeket legeredményesebben teljesítő tanulók vesznek részt, ezért sokkal nagyobb lehetőség van a tananyag elmélyítésére, esetleges bővítésére, az önálló logikus gondolkodás fejlesztésére, az absztraháló képesség, a találékonyság és az ötletesség fejlesztésére. Igyekszünk olyan szakköri formákat is szervezni, amelyek nemcsak tantárgyi jellegűek, így lehetőséget biztosítunk azon tanulók számára is, akik manuális tevékenységükkel válnak jó képességűekké. A szakkörök szervezése a mindenkori igényeknek, és nevelői lehetőségeknek megfelelően történik. A szakkörökre jelentkezés önkéntes. Szakkör akkor indítható, ha legalább egy csoportnyi létszámú a jelentkezés. A jelentkezés írásban történik. Versenyek, vetélkedők, pályázatok
Az egyéni képességek kibontakoztatásának eredményességére legjobb mérce a közvetlen környezettől független versenyeken, vetélkedőkön, pályázatokon való részvétel. A kiemelkedően jó képességű tanulók szívesen vesznek részt ezen tanórán kívüli tevékenységi formákon, mivel itt nemcsak maguknak, tanáraiknak, hanem iskolánknak is igazi mércét jelent felkészültségük, tudásuk. A felkészítés során itt alakul ki a legbensőségesebb tanár-diák viszony, mert ez a felkészítés legmesszemenőbbekig igényli az egyéni bánásmód elvét, hiszen e nélkül nincs eredmény. Iskolai versenyek Célunk, hogy a gyermekekben élő vetélkedő hajlamot, szellemet nevelőmunkánk hatékonyságának növelése érdekében mozgósítsuk. Feladatunk, hogy évente olyan versenyeztetési rendszert alakítsunk ki, hogy 41
-
tanulóink nagy részét ismereteik bővítésére sarkalljuk, csapatszellemüket fokozzuk, képességeiket kibontakoztassuk, felszínre hozzuk, a legjobbakat kiválasszuk, tehetségüket fejlesszük, sok gyermeket sikerélményhez juttassuk.
A versenyek tartalmi területeit úgy kell meghatároznunk, hogy egységben legyenek a felmenő rendszerű versenyekkel, kiterjedjen a nagyobb műveltségi területekre, lehetőséget adjon a sport és művészeti területeken jelentkező képességek kibontakoztatására. Iskolán kívüli versenyek Célunk, hogy bekapcsolódjunk az iskolák tantárgyi, művészeti- és sport versenyprogramjába, hogy ezáltal korrekciókra is alkalmas következtetéseket tudjunk levonni teljesítményünk színvonalára, gyermekeink tehetségének további kibontakoztatási lehetőséget biztosítsunk, erősítsük gyermekeinkben községünkhöz-, iskolánkhoz való ragaszkodás érzését, javítsuk az iskolánkról kialakított képet. Feladatunk, hogy túlterhelést és alapfeladatainkat hátrányosan nem befolyásoló éves versenytervet alakítsunk ki, időben gondoskodjunk a résztvevők kiválasztásáról, azok felkészítéséről. a társiskolákkal arányosan mi is vállalunk részt ezeknek a versenyeknek a lebonyolításából, amelyeket körültekintően előkészítünk, lebonyolítunk. Az iskola hagyományrendszerére épülő éves, állandó programnaptár Szeptember Tanévnyitó SLISPRINT – futás Papírgyűjtési akció Október Október 6. Október 23. Nemzeti ünnep November Katalin bál December Luca napi vásár Karácsonyi ünnepség Január Jégkarnevál Február Farsangi bál Sítábor Március Március 15. Nemzeti ünnep Petőfi nap Április Környezetvédelmi nap- Föld Napja Május Diáknap Június Osztálykirándulások Ballagás Petőfi napok 42
Iskolánk névadójára emlékezve olyan programsorozatot bonyolítunk le, amellyel erősítjük intézményi összetartozásunkat, tanulóinkat sokirányú ismeretszerzésre sarkalljuk, kellemes és hasznos időtöltést biztosítunk. Konkrét programját és időpontját éves terveinkben határozzuk meg. Nem tartjuk célszerűnek, hogy minden rendezvénytípus évente azonos szerkezetben jelenjen meg. Formájában és tartalmában is a változatosságra törekszünk. Időkerete 1-4 nap, amelyet március hónapra ütemezünk. . . A Föld napja Célja a környezetvédelem veszélyek, feladatok felismertetése, tudatosítása. Formája lehet: természetvédelmi tevékenység, természetjárás, környezetvédelmi vetélkedő, környezetvédelmi pályázatok. Gyermeknap A tanulók vágyai, és a diákönkormányzat igényei alapján szervezett játékos, szórakoztató tevékenység, amely lebonyolítója a testületünk. Lebonyolításába bevonjuk a segítőkész szülőket és együttműködünk a gyermekszervezettel. Célja, hogy minden gyermek jól érezze magát, kikapcsolódjon, szórakozzon. Ünnepélyek, megemlékezések Nemzeti ünnepeinket iskolai körben vagy tagozatos bontásban, a magyar történelem nevezetes évfordulóit az éves tervünkben meghatározott módon tartjuk. Mikulást, karácsonyt az ünnep jellegének és hagyományainknak megfelelően köszöntjük. Iskolai ünnepnek tekintjük a tanévnyitót és zárót, a ballagást. Célunk, hogy az ünnep tartalmának tudatosításán túl mély érzelmeket fakasszunk, a rendezvény tartalmával, formájával emlékezetes perceket szerezzünk. Ennek érdekében szükségesnek tartjuk, hogy a rendezvény szervezői időben tudomást szerezzenek feladatukról, az elvárásokról, hogy a tartalmi és formai felkészülésnek az idő nem legyen akadálya, a rendezvény tartalmában és formájában emelje ki az ünnep tanulók számára hasznosítható lényegét, értelmét, ébresszen gondolatokat, hasson az érzelmekre, a műsor tartalmában és terjedelmében vegye figyelembe a résztvevők életkorát, lehetőleg biztosítsa kényelmes elhelyezésüket, a láthatóságot, hallhatóságot. Szükségesnek tartjuk, hogy a rendezvénynek minél több tanuló aktív közreműködője legyen. Az osztályfőnökök az ünnepi rendezvényt osztályukban tartalmilag előkészítik, később értékelik. Kirándulások, táborozás Tanulmányi séták, kirándulások Tanmeneteinkben tervezzük, és lehetővé tesszük, hogy azon minden tanuló – mint kötelező foglalkozáson részt vegyen. Célja a tantárgyi ismeretek elsajátítása, elmélyítése. 43
A tanulmányi séták, kirándulások költségeit szülői fórumon egyeztetve a szülők biztosítják. Osztálykirándulások Az osztályközösségek kialakítása, a tanulók különleges körülmények közötti megismerése, ott kialakítható viselkedési formák elsajátítása, hazánk tájainak, kultúrtörténetének megismerése érdekében szükségesnek tartjuk, és éves programunkba beépítjük az osztályok kirándultatását.. Előkészítésekor és lebonyolításakor a következő elveket tekintjük alapnak: Technikailag, tartalmilag előkészítjük, a programokra a tanulókat felkészítjük, az előkészítés során életkoruknak megfelelő feladatokkal látjuk el őket. Az ismeretszerzést és az adott körülmények közötti személyiségfejlesztési lehetőségeket azonos erősségűnek tekintjük, gondoskodunk a játék- és szórakozási lehetőségekről is. A kirándulás eseményeit a tanulókkal feldolgozzuk, a szerzett ismereteket, tapasztalatokat a gyermekek tudatába beépítjük, nevelő munkánkban felhasználjuk. A helyszín (távolság) megválasztásában a családok anyagi lehetőségeit messzemenően figyelembe vesszük. Úgy gondoljuk, hogy a kirándulás eredményességét nem a megtett távolságban, hanem a közös élmények hatásainak tartósságában mérhetjük. Az osztálykirándulások költségeit tervezett módon, a szülői fórumon egyeztetett konszenzus alapján a szülők biztosítják. Táborozás A sok éves hagyományokra épülő táborozásunk színvonalának, látogatottságának fenntartása a költségek rohamos emelkedése miatt egyre nehezebb. Ennek ellenére célunk továbbra is az, hogy lehetőleg minden érdeklődő gyermeket egy hetes nyári táborba eljuttassunk Pilismarótra. A táborozás költségeinek egy részét - költségvetési rendeletében meghatározott módon az önkormányzat biztosítja. Az iskola hagyományrendszeréhez kapcsolódó programok – Luca-nap, Karácsony, Diáknapfinanszírozását a diákönkormányzat biztosítja.
44
Napközis csoportok
A közoktatási törvény előírásának megfelelően, ha a szülők igénylik, az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban napközi otthon működik. A csoportokban a szabadidős és tanulási időszakokkal biztosítjuk a regenerálódáshoz és a másnapi felkészüléshez szükséges pedagógusi irányítást. Szerveződése létszámfüggő- lehetőség szerint 1.,2., 3.osztály részére önálló, a 4. osztály és a felsősök részére összevont csoportot szervezünk A napközi célja -
A tanórán megszerzett tudás elmélyítése egyéni és közösségi foglalkoztatással A csoport közösséggé formálása Az együttélés szabályainak megismerése, betartás Egészséges életmódra nevelés
Feladatai - A házi feladatok elkészítése, tanulás, tanulási technikák elsajátítása, alkalmazása. - Egyéni felzárkóztatás - Képesség fejlesztése - A szabadidő hasznos eltöltése - A kulturális étkezési és higiéniai szokások kialakítása • •
•
A napközi iskolánk szerves része. Működése során az általános iskola nevelési és oktatási céljait szolgálja a maga sajátos eszközeivel A felvétel önkéntes jelentkezés alapján, a szülők igényeinek megfelelően történik, a törvényben maximált létszám határig. Felvételnél elsőbbséget élveznek az állami gondozott, veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók. 1. osztályban a felvételt beiratkozáskor, 2 - 8. osztályban az utolsó tanítási napig kérheti a szülő. Működésének időtartama megegyezik a tanév időtartamával. A napközibe jelentkezés írásban történik a tárgytanévet megelőző tanév utolsó napjáig.
A csoportvezető feladata: • • • • •
Éves foglalkozási tervet készít, Heti foglalkozásrendet összeállítja.(tanulás, játék, kulturális foglalkozás, séta) melyet egyeztet a diákönkormányzatot segítő pedagógussal, a szabadidő-szervezővel és az iskola könyvtárosával Kapcsolatot tart a tanulót tanító pedagógusokkal Részt vesz a szülői értekezleteken. Étkezéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat ellátja.
Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Élén a diákönkormányzat pedagógus és diák vezetője. Tagja az iskola valamennyi tanulója. Irányító szerve a diáktanács, mely az osztályok diákképviselőiből áll. Tájékoztató fóruma a diákközgyűlés, amelyet évente egyszer hívnak össze. Fő feladata lehetőséget teremteni a tanulók önszerveződésére, illetve a közösségi jogok gyakorlására. Ennek keretében rendezvényeiket, a gyereknapot, a papírgyűjtést önmaguk szervezik. Az iskolai 45
közösségszervezéssel kapcsolatos ötleteik, elképzeléseik iránt a nevelőtestület és a vezetés nyitott Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. A tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Sportági és tömegsporti programjaiban meghatározó a szabadidős létesítmények kihasználtságának növelése. Téli jeges napokon a testnevelés és tömegsport órákon korcsolyákat, sítáborhoz sílécet és sícipőt biztosítunk
46
Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület felkészíteni a tanulókat azzal, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és mozi- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon meghatározott időben nyitva lévő könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után lehetőség nyílik arra, hogy az iskola létesítményeit, ill. eszközeit (pl. számítógép terem, sportpályák) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használhassák További szolgáltatások Téli korcsolyázás
Kedvező időjárás esetén természetes jégpálya üzemeltetünk.. A jégpálya működtetése nonprofit tevékenység. A belépőkből és a korcsolya kölcsönzési díjból az elhasznált víz díját, a világítás, hangtechnika energiaköltségét, valamint az elhasznált, tönkrement téli sporteszközök (korcsolya, jégkorong-ütők, élvédők, stb.) pótlását fedezzük. A jégpálya működését saját rendje szabályozza. Nyitvatartási időben folyamatos pedagógus felügyeletet látunk el, melynek díjazását városunk oktatási koncepciója alapján az önkormányzat finanszírozza.
Téli sítáborozás
Az iskola udvarán épült országos hírű sí tanpályán térítés ellenében biztosítjuk az alpesi sízés technikáinak elsajátítását Évente szervezünk sítábort, melynek finanszírozását a szülők illetve a Téli Sport Alapítvány pályázati forrásaiból biztosítjuk. Térítéses szolgáltatásaink: -
Biztosítjuk tanulóinknak, hogy térítés ellenében részt vegyenek levelező tanulmányi versenyeken Számítógépes teremben oktatóprogramok, Internet használatának gyakorlásában Játszóházi foglalkozások, amennyiben dologi költsége van idegen nyelvi alapvizsgára felkészítés segédmotor-kerékpár vizsgára felkészítés
47
IV. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Az iskola teljesítményorientált, ezért alig képes változtatni azon amit a család kialakított a gyermek személyiségében. Az azonosulás a legerősebb szocializációs mechanizmus. A gyermekek 3-6 év között a szülőktől felveszik a viselkedésmintákat, szokásokat, azokból magukban kialakítják a szerepviselkedési késztetési mintákat. Nevelési stratégiák a problémák kezelésére •
Pedagógiai cél
Célunk: a beilleszkedési zavarok, magatartási nehézségek megnyilvánulási formáinak enyhítése Feladatunk, célunk e területen: - egységes, mindenkire vonatkozó, az életkori sajátosságokat és az egyéni képességeket figyelembe vevő követelményrendszert alakítsunk ki, melyben kiemelkedő a tantestület példamutatása - a beilleszkedés segítését már az első osztály előtt megkezdjük tavaszi bemutató órák szervezésével, az óvodásoknak játékos foglalkozást szervezünk, a szülőket részletesen tájékoztatjuk iskolánk életéről - egyéni beszélgetéssel, bánásmóddal kialakítjuk a gyermekekben egymás elfogadásának képességét - tantestületi értekezleten folyamatosan értékeljük, elemezzük a nehezen beilleszkedő gyermekek helyzetét - egyénre szabott megbízatásokkal látjuk el ezeket a tanulókat, hogy felfedezzék, mi az érdeklődési körük, így lehetőségük nyílik egyéni képességeik kibontakoztatására A tanulók beilleszkedését segíthetjük és segítjük: - egyéni és csoportos beszélgetéseket folytatunk az igényeknek megfelelően - teadélutánokat, osztálybulikat szervezünk - közösen megyünk el az ünnepélyekre - ünnepek előtt együtt készítjük el az ajándékokat - kirándulásokat, gyalogtúrákat szervezünk - játszóházakba, tréfás versenyekre hívjuk a gyerekeket - színház és mozilátogatásokat szervezünk A pedagógusaink feladatai - a probléma mielőbbi felismerése - szülőkkel partneri kapcsolatot alakítsunk ki - tárjuk fel a problémás viselkedést kiváltó okokat a.) családi probléma esetén Felvesszük a kapcsolatot a pszichológussal, családsegítővel, orvossal, szociálpedagógussal b.) tanulási zavar következménye esetén 48
-
Megkeressük a tanulási nehézség, vagy tanulási zavar okait (pl. kognitív képességek alacsony szintje, anyanyelvi hátrányok, lassúság ) - egyéni képességfejlesztésre törekszünk Egyéni fejlesztő foglalkozásokat szervezünk, melyen kihasználjuk saját pedagógiai erőforrásunkat Szükség esetén felvesszük a kapcsolatot a, gyógypedagógussal, pszichológussal.
Nem érünk el eredményt, ha csak a gyermek magatartásán kívánunk segíteni. A szülő és a nevelő együttes feladata, hogy a gyermek egészséges fejlődése érdekében a számára legjobb körülményeket biztosítsa.
49
A tanulói magatartás belső normarendszerének kialakítása A gyerekekkel közösen meghatározunk néhány pozitív szabályt, melyek lefedik az alapvető területeket (elvárások):
- közléseket - egymás iránti tiszteletet - osztályteremben való mozgást - tanulási szabályokat •
A szabályok be nem tartásának következményeit is közösen fogalmazzuk meg.
Az iskolai magatartás normáit, elvárásait, jutalmazó és fegyelmező aspektusai a Házirendben rögzítjük, melyet mind a tanulók, mind a szülők évenként aláírásukkal fogadják el. Pedagógusaink fegyelmezési attitűdjei - magabiztos, türelmes, megértő, toleráns, rugalmas, kezdeményező, nyugodt, - kerüli a védekező viselkedést, - utasítások helyett az együttműködésre épít, - kerüli a durva, hangos rendreutasítást, - tartózkodik a diákok megszégyenítésétől, - dicséri pozitív viselkedésüket, Pedagógusaink kerülik: a.) a neurotizáló elemeket, melyek felerősítik a gyermekek alkalmazkodási zavarát: - egyéni különbségek semmibe vételét - gyermekkel szembeni türelmetlenséget - bíztatás hiányát - teljesítményorientációt, a túlzott elvárásokat b.) az erőszakot szülő faktort: - büntető dolgozatokat - iskolában maradásra kényszerítést - a testi fenyítést Kihasználjuk az értékelés - mint külső szabályozó - magatartásmódosító erejét:( pl. jutalmazás, büntetés) - Az értékelés segíti a reális önismeret, önértékelés, pozitív énkép kibontakozását - az értékelés visszahat a tanulóra, motiválja s a megerősítés révén fejti ki hatását Pedagógusaink személyes példamutatással, pozitív magatartásmintával, a segíteni akarás szándékával teremtik meg az iskola magatartási modell A pedagógusaink empatikus készsége, rugalmas tananyagkezelése segíti megtörni a merev óravezetést, fejleszti a gyerekek személyiségét, feloldja a szorongó, gátlásos tanulókat.
50
V. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység
Célunk, hogy a tehetséges gyerekeket felkutassuk,, hatékony segítséget nyújtsunknekik a képességek kibontakoztatásához. A kiemelkedő képességűek felismerése, tehetséges tanulók azonosítása -
figyeljük tanórai tevékenységét Figyelemmel kísérjük a versenyeken, rendezvényeken való kiemelkedő szereplésüket Információkat gyűjtünk az iskolán kívüli tevékenységeiről, eredményeiről
Megfelelő motivációs helyzet kialakítása Felébresztjük a tanulók érdeklődését és lehetőséget biztosítunk arra, hogy kíváncsiságukat saját erőfeszítésük segítségével elégítsék ki. Olyan stratégiákat alakítunk ki, melyek a problémák elemzése és megoldása mellett folyamatosan igénylik a tanulóktól az általánosítást, szintetizálást, az értékek vizsgálatát és érvényességük próbáját, motiválják őket arra, hogy érzékenyen, kritikusan és tárgyilagosan gondolkozzanak. A tehetséggondozás alkalmazott formái -
kiscsoportos foglalkozás differenciált foglalkozás egyéni foglalkozás tanórán kívüli szakkörök, délutáni foglalkozások iskolán kívüli művészeti, sport és más, egyéni képességek kibontakozását biztosító foglalkozások könyvtár és Internet lehetőségének biztosítása
A tehetséggondozás tanórai lehetőségei -
Az egyéni foglalkozások mellett képességek szerinti csoportbontásokat szervezünk A nem kötelező (választható) tanórák tematikájában széles spektrumú lehetőséget kínálunk. A tanórán a tehetséges gyerekeknél differenciált foglalkozásokkal, külön plusz feladatok adásával érünk el eredményt.
-
Differenciált házi feladatokat adunk fel
-
Nívócsoportos bontást alkalmazunk 7-8. osztályban matematika, magyar, 4-8. osztályban technika, idegen nyelv, számítástechnika tantárgyakban. A könyvtáros tanár segítségével lehetőséget biztosítunk a kutatómunkára, kiselőadásokra való felkészülésre az iskolai könyvtárban
-
Tanórán kívül
A tanórán kívüli lehetőségek nem csak a tanulásban, hanem a más területeken tehetséges gyerekeknek is biztosítják képességeik kibontakoztatását.
51
Szakkörök
Tehetséggondozó szakköreink az érdeklődési körnek megfelelőek és választhatóak. Az alsó tagozatban elsősorban a játékosság jellemzi, míg felsőben az intellektuális képességek fejlesztése a meghatározó. Alsó tagozatban furulya, tánc (aerobic), matematika, rajz, színjátszó, báb, felső tagozatban rajz, matematika, kézműves, honismereti, számítástechnika, színjátszó, faliújság szerkesztőség, énekkar foglakozásokat szervezünk. Versenyek
E területen lehetőséget biztosítunk a házon belüli, illetve városi, regionális, országos megmérettetéseken való megmérettetésre. Külön hangsúlyt fektetünk azon lehetőségekre, melyek az értelmi képességek mellett a kreativitást, illetve más területek képességeit is kibontakoztatja. Az egészséges versenyszellem kialakítása és ápolása a tehetséggondozás rendkívül fontos részét alkotja. Így biztosítjuk az
-
iskolán belüli, versenyfeladatok megoldását több fordulóban, különböző tanulmányi műveltségi, művészeti versenyeken való részvételt, pályázatok nyomon követését, illetve azokon való részvételt. A művészeti iránti fogékonyság kibontakoztatása
Iskolánk tanulói közül többen az Erkel Ferenc Zeneiskola növendékei is. Többféle hangszeren jeleskednek; fuvola, furulya, zongora, gitár. Több tanulónk a városi Ifjúságif úvós zenekar tagja A képzőművészetben tehetséges tanulóinkat a Városi rajzszakkörbe irányítjuk A sportban tehetséges tanulók lehetőségei
Az iskolai sportkörben kibontakozó gyerekeket átirányítjuk a város sportszakosztályaiba. A magasabb szintű, versenyre felkészítő edzések mind a szakosztályok, mind az iskolai diákolimpiai részvétel eredményességét növelik. Az iskola tanulóinak szakosztályi sportolási lehetőségei: - Labdarúgás, - Kézilabda - Asztalitenisz - Atlétika - Bírkózás - Tenisz
52
VI. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Kiemelt feladatunk, bármilyen ok miatt kialakult hátrányos helyzet hatásainak csökkentése a nevelő, oktató tevékenység során, hogy a tanulók eredményesebben boldoguljanak a tananyaggal, eljussanak a valódi megértéshez, az önálló tanuláshoz. A tanulási kudarc okát igyekszünk feltárni, ill. szükség esetén szakember bevonását kezdeményezzük. A felzárkóztatás módját a kudarc okainak ismeretében határozzuk meg.
Előfordulhat, hogy az okok között egyszerre több is hátráltatja a gyermek előmenetelét. Az okok között szerepelhet: - tanuló alacsony intelligenciaszintje - részképesség gyengesége - hosszantartó tartós betegség - szülők alacsony iskolai végzettsége - szülők elfordulása az iskolától, gyermeküktől Ilyen lehetőségeink vannak: - egyéni fejlesztés 2 fő fejlesztő pedagógus bevonásával - súlyosabb esetekben egyéni foglalkozás a tanulóval - korrepetálás, átmeneti probléma esetén - csoportbontások alkalmazása - rendszeresen élünk a differenciálás lehetőségével - igyekszünk kialakítani tanulóinkban a rendszeres tanulás igényét - a tanulási kudarccal küszködő gyerekeket minden lehetséges alkalommal megdicsérjük - törekszünk a nyugodt, barátságos légkör kialakítására a tanítási órákon - már az első évfolyamon kiszűrjük logopédus segítségével a beszédhibával, beszédzavarral küszködő gyerekeket - Pedagógiai Szakszolgálat szolgáltatásainak igénybevétele (logopédus, pszickhológus, gyógypedagógus, gyógytornász…) - Gyermekjóléti Szolgálat keretében kiscsoportos fejlesztő foglalkozásokra irányítjuk a gyerekeket Amennyiben a tanuló egyéni adottságai, sajátos helyzete megkívánja, úgy az értékelés alóli felmentés lehetőségeit a KT. 69.§ -a alapján biztosítjuk.
A felzárkóztatás módjai Tanórán • •
Leghatékonyabb módja a gyakorlóórák alkalmazása. (differenciált foglalkozások) Felső tagozatban mód nyílik csoportbontásokra (idegen nyelv, informatika, technika,) ahol azonos képességű tanulók kerülhetnek egy csoportba, így a lassabban haladóknak lehetősége nyílik az alapismeretek alaposabb begyakorlására. • Az anyanyelvi és matematikai képességek jobb kibontakoztatása érdekében felső tagozatban, 7-8. osztályban nívócsoportos oktatást szervezünk. A csoportokba sorolást a 6. évfolyam tantárgyi eredménye határozza meg. 7. év végén lehetőség van a csoportok közötti átmenetre, melyről a tárgyat tanító pedagógus dönt. Tanórán kívül •
Korrepetálást szervezünk alsóban elsősorban magyarból, matematikából, környezetismeretből.
53
• • •
Az alsó tagozatban a törvényi előírásoknak megfelelően lehetőséget biztosítunk az egyéni felzárkóztatásra, fejlesztésre. Ehhez a tantárgyfelosztásban jelentős többletórát biztosítunk. Az indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében szükséges az olvasási, számolási, írási problémák (dyslexia, dyscalculia, dysgráfia) gyors felismerése. Leggyakoribb hibák (az olvasás elsajátításának, az olvasás technikájának jó alkalmazásának a módszere) kiküszöbölése.
Ezek a feladatok nemcsak a korrepetáláson küszöbölhetőek ki, hanem iskolán kívül a prevenciós, rehabilitációs szakszerű foglalkozásokon is. A minél korábban elkezdett prevenció a leghatékonyabb formája a segítségadásnak. Felső tagozatban is működnek a korrepetálások, itt az a cél, hogy minél kisebb csoportlétszámokban vegyenek részt a tanulók - akár egyénileg is. A napközi is lehetőséget teremt a felzárkóztatásra, ugyanis a tanárnak itt is módja van a kiscsoportos, vagy az egyéni foglalkozásokra. A felzárkóztatást segítő mikro - és makro beavatkozás stratégiája
Mikro beavatkozás: A gyermek többletszükséglete iskolán belül elérhető. Makro beavatkozás: Amire a gyermeknek szüksége van, de nem biztosítható a közoktatási intézményen belül. A tanuló részesülhet egy időben makro- és mikro beavatkozásban is. Mikro beavatkozás Idő Tanítás, tanulás folyamatában - osztálykeretek között
Szakember Osztálytanító
Tanítási időn kívül, többletidőben
Osztálytanító szaktárgy tanára
Tanítási időn kívül, többletidőben
Fejlesztő pedagógus
Tevékenység Egyéni differenciálás - pl. lassabban, vagy mást tanítunk
Tartalom Eltérő haladási tempó, eltérő tananyag
Tananyag ismétlése, Felzárkóztatás, pótlás, újratanítása korrepetálás, hagyományos kompenzálás pedagógiai (környezeti okok miatt) eszközökkel Speciális szükséglet (sajátos nevelési Fejlesztés (kognícióra igény) - speciális irányul) eszközökkel, speciális módszerekkel
Makro beavatkozás I. Közoktatási szolgáltatás Pedagógiai szakszolgálati
II. Egészségügyi szolgáltatás Intézményei - Kórház szakrendelő
III. Szociális ellátás Gyermekvédelmi intézmények
IV. Civil szféra Gyermekellátásra szerveződött 54
intézményei - Nevelési Tanácsadó - Szakértői és Rehabilitációs Bizottság - Logopédiai Centrum
- Gyermek - Családsegítő ideggondozó - kórház - Gyermekjóléti klinikai szolgálat gyermekneurózis osztály
Szakemberei - pedagógus - gyógypedagógus - pszichológus - orvos
Szakemberei - orvos - gyógypedagógus - pszichológus - speciális terapeuta
szolgáltatások - egyház - alapítvány - egyesület - szövetség - közhasznú szervezet
Szakemberei - pszichológus - szociális végzettségi szakember pl. szociálpedagógus - jogász
Szanatóriumi jellegű kezelések - Tanulási problémák esetén: Budai Területi Gyermekkórház - Magatartási problémák esetén: Vadaskerti Úti Gyermekkórház - Figyelemzavar, hyperaktivitás esetén: Szegedi Gyermekklinika
55
VII. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Céunk: A tanulók meglévő képességeinek fejlesztése annak érdekében, hogy ezek ne veszélyeztessék a gyerekek fejlődését Feladatai: Segíteni azon tanulók - Beilleszkedését az iskolai környezetbe - Ismeretelsajátítását - Egyéni ütemű fejlődését, akik: -
Szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek Családi mikrokörnyezetéből adódóan hátrányos helyzetűek - Családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetűek Iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek:
-
Csonka családban felnövő gyermekek, (elvált szülők, árva, félárva gyerekek) Alacsony iskolai végzettségű szülő Munkanélküli szülők gyermekei Átmenetileg hátrányos helyzetűek Áttelepült, beköltözött (új) tanulók Tartós betegség miatt hátrányos helyzetűek
A célok ismeretében tudjuk megtervezni minden év végén a következő tanév várható feladatai. A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Felzárkóztató ill. tehetséggondozó programok szervezése Drog- és bűnmegelőzési programok Mentálhigiénés programok Pályaorientáció tevékenység Komplex kirándulások, országjárások Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon, értesítés 7. Motiválás arra, hogy a gyermek napközis ellátásban részesüljön. 8. Kapcsolatfelvétel a szolgáló intézményekkel 9. A tankönyv támogatás elveinek, mértékének meghatározása 10. Táborozási hozzájárulások 11. Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon
56
VIII. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Kedvezőtlen szociális, gazdasági és családi hatások, valamint a negatív társas kapcsolatok, érték- és normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési probléma miatt növekszik a feszültségszint és csökken a feszültségtűrő képesség. Ez legtöbbször otthon érezteti hatását s gyakran a gyerekeken vezetődik le. Ezek káros hatása megjelenik az iskolában a gyermekek teljesítményviselkedés- és kapcsolatzavarainak formájában.
Az iskolai gyermekvédelem legfőbb feladatai 1/. Feltételrendszere: Félállású gyermekvédelmi felelős – kapcsolattartása az osztályfőnökökkel, szülőkkel és a Gyermekjóléti Szolgálat illetékesével.. 2/. Prevenció: Iakolánkban a gyermekvédelem elsődleges jelzőrendszerként működik, mert az osztályfőnök, szaktanár először tapasztalja a gyermekek veszélyeztetettségét, hátrányos helyzetét, súlyosabb jelenségeit (éhség, foltok, agresszió, szorongás) 3/. Iskola feladata: A gyermek szocializációját segítjük (beilleszkedést, nemek szocializációját)
-
Probléma-felismerés, családlátogatások, okok keresése, elemzése, segítségnyújtás (segélyek igénylése)
-
jelzés az illetékes szakembereknek. kétséges, bizonytalan helyzet feltárása, tisztázása krízishelyzetek megoldását szolgáló tevékenységek felkutatása és alkalmazása, kiszűrése csak pedagógiai módszerekkel már nem kezelhető nehezebb (szakmai kompetenciát meghaladó) esetek jelzése a segítő partnerintézmény felé
4/. Szociális problémák megoldását szolgáló tevékenységek: -
figyelemmel kísérjük az iskolába járó gyermekek szociális helyzetét (nyilvántartást vezetünk) javaslatot teszünk szociális ellátásokra; eljárunk (szükség esetén a szülők helyett) az ügyben. segítjük a tankötelezettség teljesítését(elsősök beiratkozása, vizsgálatokra kísérés a szülők tudtával, pl.: Nevelési Tanácsadó, Szakértői Bizottság) igazolatlan mulasztások okait feltárjuk
5/. A gyermekvédelmi felelős további tevékenységi köre: -
segítjük a szülők és a nevelők hozzáállását a gyermekvédelmi munkához, tevékenységhez igyekszünk szorosabbá tenni a kapcsolatot a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyerekek szülei és a pedagógusok között szülői értekezletet, fogadóórát, nevelőtestületi értekezletet tartunk 57
-
mentálhigiénés programokat szorgalmazunk előadásokat szervezünk gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatokat írunk (figyelemmel kísérése, nevelőtestület tájékoztatása a lehetőségekről) a veszélyeztetett gyermekek táborozási lehetőségeinek hasznos szünidei elfoglaltságának felkutatására törekszünk
58
A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok éves prognosztizálása Feladat A nehéz helyzetbe kerülő és/ vagy különböző fejlődési, nevelési, magatartási problémákkal
Felelős
Családlátogatáso k az 1. és az 5. osztályokban
Dokumentu m
folyamatos
Pedagógiai program
Minden pedagógus
GY. V. küzdő gyermekek felelős problémájának felismerése, szakemberekhez irányítása Osztályfőnöki feljegyzések naprakész vezetése
Határidő
osztályfőn folyamatos ök Osztályfőnök
Az I. félév vége
OsztályNagyobb főnökök probléma esetén és rendkívüli gyermek- folyamatos családlátogatáso védelmi k felelős együtt A Osztálycsaládlátogatáso főnök k Gyermektapasztalatainak védelmi dokumentálása felelős
Hol jelenik Tevékenys Partner meg intézmény ég feladatként? Az osztályfőnö ki füzet naprakész Térségi vezetése Gyermekjóléti A és Iskolai gyermekCsaládsegítő munkaterv védelmi Szolgálat felelős Pedagógiai feljegyzése Szakszolgálat Jelzés a segítő intézménye k-nek.
PP
Iskolai munkaterv
PP
Iskolai munkaterv Munkaköri leírások
PP
Iskolai munkaterv Munkaköri leírások
PP Osztályfőnöki feljegyzések Gyermekvéde lmi felelős feljegyzései
Iskolai munkaterv
A probléma GyermekJelzés a segítő pontos védelmi PP intézményeknek felismerése felelős után azonnal Beszélgetések GyermekGyermekvéde révén szorosabb védelmi Folyamatos lmi felelős kapcsolat felelős feljegyzései kialakítása a
Gyermekjóléti Szolgálat Pedagógiai Szakszolgálat
59
veszélyeztetett gyerekekkel A veszélyeztetett OsztályOsztályfőnöki Szülői gyermekek főnökök feljegyzések értekezletek szüleivel jobb GyermekGyermekvéde Fogadóórák kapcsolat védelmi lmi felelős Családlátoga kialakítására felelős feljegyzései tá-sok törekvés Segítség nyújtása a szülőket és a gyermekeket érintő jogszabályokban való eligazodásban Igény (családi pótlék, Gyermekszerint Gyermekvéde ingyenes védelmi folyamatos lmi törvény tankönyv, felelős an kedvezményes étkezés, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendkívüli segélyek) Az „Összefogás a gyermekekért” alapítvány által támogatott ingyenes étkezők névsorának összeállítása Az „Összefogás a gyermekekért” alapítvány ingyenes étkezői helyzetének megvizsgálása, szükség esetén új rászoruló bevétele A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek bevonása az
Gyermekvédelmi felelős az Szeptembe osztályAlapító okirat r 15. főnökök javaslata alapján
Osztályfőnökök Gyermekvédelmi felelős
Január 15.
Szabadidő szervező Diákön- Folyamatos kormányz at- vezető
PP
Iskolai munkaterv A Diákönkormányzat munkaterve 60
iskolai és a Diákönkormány zat által szervezett programokba A veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek bevonása az Testnevel Folyamatos iskolai ők tömegsportba, ill. versenysportba tehetségükhöz mérten A veszélyeztetett gyermekek GyermekAlkalombevonása a védelmi szerű számukra felelős rendezett városi programokba Pályázatok, anyagi források felkutatása, melyekkel a Pályázatfigyel Minden veszélyeztetett Folyamatos ő pedagógus helyzetű Napilapok gyermekek körülményein enyhíthetünk Gy.v.-i felelős Pszichológus MeghatároEsetmegbeszélés A zott súlyos ek szakszolg. esetben munkatárs ai Gy.orvos Védőnő Rendszeres kapcsolattartás a Térségi GyermekPP Gyermekjóléti védelmi Folyamatos Iskolai és családsegítő felelős munkaterv Szolgálat munkatársaival a
Máltai Szeretetszo lg. Vöröskeres zt Egyéb szervezetek
Gyermekjóléti Szolgálat Pedagógiai Szakszolgálat Gyermekorvos Védőnő
Munkaköri leírás
Gyermekjó Gyermekjóléti léti Szolgálat szolgálat
61
gyermekvédelmi felelős jelzéseire történt intézkedésekről A veszélyeztetett gyermekek Minden tanulásának Folyamatos pedagógus segítése korrepetálások által A veszélyeztetett tanulók Napközis tanulásának Folyamatos nevelők segítése a napközi otthonban
PP Iskolai munkaterv
Munkaköri leírások
PP Iskolai munkaterv
Munkaköri leírások
62
VIII. A szülők, a pedagógusok és a tanulók együttműködésének formái
A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: •
az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
•
a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,
•
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.
A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: •
az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,
•
az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.
A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a)
Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.
b) Szülői értekezlet. Feladata: •
a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,
•
a szülők tájékoztatása - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről, - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az vezetése felé.
iskola
63
c)
Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)
d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e)
Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.
Évente legalább háromszor (szeptember-február-május) tartunk szülői értekezletet. Rendkívüli esetben akár az osztályfőnök, akár a szülők is kezdeményezhetik összehívását. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény igazgatójával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel
64
IX. Az iskola egészségnevelési programja Az egészségnevelés célja, hogy a tanuló képes legyen objektíven felmérni saját egészségi állapotát, ismerje az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. El kell érni, hogy az egészségéért tegyen valamit, alkalmazza a megtanultakat. Ezt legjobban akkor tudja elsajátítani, ha erre a tanórán alkalmazott alternatív módszerek alkalmazására, vagy az azon kívüli programok keretében lehetőséget kapnak a diákok. Különösen hatékony, ha ezek a programok a pedagógusok, neves helyi vagy akár országosan ismert szereplők és a család együttes részvételével történik.
Az iskola feladata tehát: • •
• •
• • •
• •
• •
• • •
Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása. Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívákat ajánljon, tanítson megfelelő egészségvédő magatartásra, gyakorlással, segítéssel, példamutatással. Motiválja, ösztönözze a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással is! Segítse mind az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvédő öntevékenységben, az egészséges életmód kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában, és a helyes döntések megvalósításában. Az iskola feladata, hogy minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják. Az egészséges életmódra nevelés feladata, hogy neveljen az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére. Meg kell tanítani a gyerekeket, az ifjakat arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan, helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Fejleszteni kell a tanulók elfogadó és segítőkész magatartását a beteg, sérült és fogyatékos embertársaik iránt. Az egészségnevelés feladata, hogy a gyerekeket - különösen a serdülőket - a káros függőséghez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásánál megelőzésére nevelje. Foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel. Fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az iskolai környezet mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.
Az egészségnevelés módszerei: Mozgalmassá tesszük a tanulást, ismeretszerzést az osztályfőnöki órákon is A témától függően kerekasztal-vitát rendezünk játékos formában, pl. a dohányzásról úgy, hogy a tanulók szerepjátéka (orvos, védőnő, pedagógus, jogász, rendőr, szülő ,beteg, stb.) érvényesüljön. 65
A magyarázó jellegű előadás hagyományos formája az ismeretterjesztésnek. Ügyelünk arra, hogy ne legyen hosszú, de legyen érthető, világos, s a tanulók életkorának megfelelő A megfigyelés, mint módszer a NAT általános fejlesztési követelményeiben is hangsúlyos szerepet kap: "A tanuló tudjon ismeretekhez jutni .... a jelenségek, folyamatok megfigyelése, mérése, kísérleti vizsgálata és modellezése, az ismeretterjesztő irdalom és könyvtár használata révén." Ha a megfigyeltetés hosszabb időn át tart, akkor megfigyelési naptárt készítünk (Pl. a gyerekek, serdülők testi, lelki változásainak megfigyeltetése, az alkohol, a nikotin hatása a csírázó növényekre stb.) Ügyelünk arra, hogy a megfigyelések a korábbi ismeretekből induljanak ki, hogy a különböző forrásokból szerzett ismeretanyagot is bekapcsolják, integrálják, fejlesszék a tanulók gondolkodását, jelentsenek élményszerűséget, s a valóság megfigyelése legyen az elsődleges ismeretszerzési forrás Alkalmazzuk az igen népszerű oktatási, nevelési módszert, az Ötletek szabad áramoltatáát, vagyis ötletbörzét. Előnye, hogy az ötletek szabad áramoltatására ösztönöz, s megtanít az elhangzottak szakszerű értékelésére, buzdítja a tanulókat a sokszínű gondolkodásra, a sokféle megoldás keresésére. E módszer alkalmazásánál a tanár vagy a tanulók felvetnek egy témával kapcsolatos problémát, feladatot, szituációt, majd következik az ötletek, a megoldások, legvégül pedig a kiértékelés. A szerepjátékok lehetőséget kínálnak a problémás élethelyzetek kipróbálására. Előnyük, hogy megadott szituációban egy - két perces esélyt nyújt a tanulóknak arra, hogy eljátsszák a különböző variációkat. Segít a tanulóknak az önmegismerésben, felfedezhetik érzéseiket, belső gondolatvilágukat, cselekedeteik, tetteik mozgatórugóit. A relaxációs módszerek (a kornak megfelelő bővítéssel) a stresszkezelés szempontjából fontosak. Elsajátításukkal a tanulók oldhatják napi feszültségeiket, a hatékonyabb légzés és keringés hatására csökken a fáradtságérzésük, tanóra előtt alkalmazva fokozódik figyelmük és nő a koncentrációképességük. Ugyanilyen hasznos lehet a szemtorna, mely a szemkörnyéki feszült izmok ellazításával a látásproblémák megelőzését szolgálják. Az iskola egészségnevelési programja A tantervi rendszerben megvalósuló egészségnevelési program • • • •
5-6. osztály 6. osztály 8 osztály 5-8. osztály
: : : :
Egészségnevelés választható tantárgy Egészségtan modul Egészségtan a biológia tantárgyba integrálva Osztályfőnöki órákban egészségnevelési tematikája
Célunk, hogy a tanulók életkorának megfelelő szinten • • •
Rendelkezzenek korszerű ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel egészségük védelmének érdekében, Ismerjék fel az életmód, a viselkedés és az egészségi állapotuk közötti kapcsolatot, összefüggést. Az ismeretanyag ösztönözze a tanulókat arra, hogy önmagukkal szemben alakuljon ki egyfajta felelősségérzet. 66
•
Ismerjék meg az egyéni döntések, helyzetmegoldási és megküzdési technikák ismeretének, módjának fontosságát. Ismerkedjenek meg az egészségi állapotukkal kapcsolatos helyes viselkedési formákkal, helyes szokások kialakításának feltételeivel, az azokat befolyásoló tényezőkkel.
•
Az iskolai tevékenységrendszerben megnyilvánuló egészségnevelés 1. Az egészséges testtartás és testmozgás Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség, Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, hogy megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra. Célunk az, hogy a gyerekeknek életelemévé váljon a mozgás, mert ez egészséges fejlődésük elengedhetetlen feltétele Feladataink: o
o
o
o
o
Mindennapos testmozgás megvalósítása heti három testnevelési órán felül labdajátékok, úszás, vagy a helyzetnek megfelelő mozgáslehetőség (tömegsporti) biztosítása. a testnevelés órán biztos sikerélmény a játék, mely során a mozgást örömmel végzi Az iskolai testnevelési óra keretében tartásjavító torna beiktatása. A testnevelő tanárok ismerik, illetve elsajátították a Gerincorvosi Társaság által kidolgozott programot. Az óra eleji bemelegítés 10 percében kerül sor a tartásjavító gyakorlatok elvégzésére. Gyógytestnevelés biztosítása A már kialakult elváltozásokat a gyógytestnevelői másoddiplomával is rendelkező pedagógus gondozza a Pedagógiai.Szakszolgálat keretén belül.A szűrési folyamat alapja az iskolaorvos, a védőnő és a testnevelő személyes kapcsolata. A foglalkozások megtervezésénél figyelembe vesszük a különböző mozgásformák igényelte infrastruktúrális feltételeket. A tavaszi és őszi idényben kihasználjuk a füves és salakos pályák lehetőségeit, télen pedig biztosítjuk a Sportcsarnokban a megfelelő szellőztetést. A tantermek bútorzatának meg kell felelnie az életkori sajátosságoknak. Biztosítani kell a fiziológiai követelményeknek (fény, levegő, mozgástér) való megfeleltetést
A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program Kiemelt helyet foglal el iskolánk programjában a mindennapi testedzés megvalósítása: -
heti 3 óra testnevelés óra keretében a délutáni időszakban megtartott tömegsporti foglalkozásokkal a téli időszakban iskolánk gyermekeink számára korcsolyázási és síelési lehetőségekkel
A tömegsporti foglalkozások Kézilabda
Célja : Élvezhetővé tenni és megkedveltetni a gyermekkel a kézilabdázást 6-8 éves korosztály heti edzésszám:1 8-10 éves korosztály heti edzésszám:2-3 10-12 éves korosztály heti edzésszám:3 67
Atlétika
1.korcsoport : a verseny célja : versenyalkalom biztosítása 6-8 éves tanulók részére az atlétikai sportág megszerettetése a gyereke körében 2. korcsoport : a verseny célja : versenyalkalom biztosítása a 9-10 éves tanulók részére a legjobbak számára országos bajnokságon való részvétel biztosítása 3. korcsoport : a verseny célja : versenyalkalom biztosítása a 11-12 éves tanulók részére 4. korcsoport : a verseny célja : versenyalkalom biztosítása a 13-14 éves tanulók részére, az atlétikai sportág utánpótlás- bázisának szélesítése, minél több iskolás versenyző bevonásával Labdarúgás
Célja: a közvetlen játéktevékenységet egy tudatos felkészítési munka előzze meg, melynek feladata a folyamatos játékot biztosító alapvető játékelemek, gyakorlati elsajátítása, valamint a játékra vonatkozó elméleti ismeretek, szabályok alkalmazása. Felső tagozat Alsó tagozat
heti 2 heti 2
68
A szervezett sportági foglalkozásokon túl, lehetőség nyílik iskolánk adottságainak, felszereltségének kiaknázásával a mindennapos testmozgás biztosítására •
A téli időszakban természetes jégpálya működtetése A zavartalan sportolás feltételeit biztosítjuk korcsolyakölcsönzéssel, büfével, melegedővel, esti kivilágítással Hagyományőrző programunk a dorogi iskolák között megszervezett Jeges vetélkedő.
•
Az iskola udvarán felépített mesterséges dombon kialakított műanyag borítású sí oktatópálya A pályán novembertől márciusig biztosított az alpesi sízés elsajátításának lehetősége, részben tömegsporti, részben térítéses szolgáltatásként.
• -
Az iskolai testmozgás széles spektrumú feltételrendszerét biztosítja a 60x30 m-es füves pálya 20x40 m-es salakpálya 20x40 m-es aszfaltos pálya 137m-es salakos futópálya A Városi Sportcsarnok A műfüves pálya A labdarúgó stadion
•
Diákolimpia versenyek Az éves versenykiírásnak megfelelően több egyéni és csapatsportágban nevezzük tanulóinkat
•
Az iskola hagyományos versenyprogramja Minden év szeptemberében megrendezzük a Sulisprint utcai futóversenyt Petőfi napon és a Gyereknapon sportversenyeket, vetélkedőket szervezünk
A tanulók fizikai és motoros képességeinek mérése Évente két alkalommal ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egyénileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. Mérési rendszer Iskolánk a test általános izomerejét, erő- állóképességet négy próbában elért teljesítmény alapján minősíti. 1. Aerob, vagy alap állóképesség mérése: Cooper – teszt 2. Izomerő és az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távolugrás páros lábbal 3. Dinamikus erő- állóképesség: I. A vállővi- karizmok erő és állóképességének mérése. - mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, folyamatosan kifáradásig. 69
II.
A csípőhajlító és a hasizom erő állóképességének mérése. - hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan kifáradásig. A hátizmok erő állóképességének mérése. - Hason fekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan kifáradásig
III.
Értékelés Az értékelés mennyiségi mutatókkal, pontértékelés alapján, szóbeli, írásbeli értékelés formájában történik. Az egészség megőrzését szolgáló tantermi tevékenységek A tantermekben biztosítjuk az életkornak megfelelő nagyságú székek és tanulói asztalok elhelyezését. Ügyelünk a természetes és a mesterséges világítás arányrendjére. A neonvilágítás esetén az armatúrában két színhőmérsékletű neon alkalmazunk. Az ülésrend változtatásával megelőzzük a látási - illetve tartási problémák állandósulását.
2. Egészséges táplálkozás feltételeinek biztosítása Egy gyermek étkezése, a fejlődő szervezet igényei miatt, különös gondot követel. Az átlagos magyar étkezési szokások miatt magas a túlsúlyos fiatalok aránya. A súlynövekedés a serdülőkor éveiben fokozódik, erre is gondolni kell. Arra törekszünk, hogy minden gyermek jusson olyan táplálékhoz, amire szüksége van. A helyes táplálkozási ismeretek elsajátíttatása - mind az ételek mennyiségére, minőségére, valamint az elfogyasztás módjára vonatkozóan-, is fontos feladatunk. Feladataink: o o o o
El kell érnünk, hogy a gyermekek nagy része, de leginkább a veszélyeztetettek az iskolában étkezzenek Az étkezést biztosító cég a kornak megfelelően, szakmailag bizonyíthatóan- állítsa össze az étlapot. A tálalókonyha higiéniai és minőségi feltételrendszerében meg kell feleljen a HACCP rendszer követelményeinek. Szemléletváltás az iskolai büfé választékaival kapcsolatban.
Az egészséges táplálkozást biztosító program Étkeztetés Az iskolai étkeztetést szervezett módon, az iskola ebédlőjében biztosítjuk Lehetőség van napi háromszori (reggeli, ebéd, uzsonna ) étkezésre Az étkezéseket pedagógus felügyeletével, csoportokban szervezzük. A terítést és a kiegészítő feladatokat naposi rendszerben oldjuk meg. Szünetek rendje Az óraközi szüneteket a gyerekek étkezési szokásaihoz igazítva alakítottuk ki. Így az első szünet 15, míg a nagyszünet 20 perces. A többi óra között 10-10 perc. A szünetben a tanulók jó idő esetén az udvaron tartózkodnak. Büfé A büfé kínálatát a szülők és a pedagógusok javaslatai alapján szabályozzuk. A jövőben nagyobb hangsúlyt fektetünk arra, hogy legyen lehetősége a gyerekeknek a modern étkezési szokásoknak megfelelő uzsonnát venni /Gyümölcs, joghurt, kefír, barnalisztből készült péksütemény /
3. Lelki egészség védelme – személyiségfejlesztés 70
A társadalomban egyre nagyobb számban megjelenő alternatív örömszerzési forma, a dohányzás, alkohol és drogfogyasztásból adódó problémák mindannak a következményei, hogy a teljes egészségi állapothoz oly fontos mentális egészségre, ennek fejlődésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőben. Az egészségfejlesztési terv részévé kell váljon a mentálhigiénés szemlélet, s annak megjelenési formái. Feladataink: o o o
az iskolai vezetés, a pedagógusok mentálhigiénés képzettségének növelése Az osztályfőnöki órák tematikájában megjelenő prevenciós szemlélet kialakítása Együttműködés a külső partnerekkel (Védőnő, iskolaorvos, gyermekpszichológus, rendőrség)
A lelki egészség védelmét szolgáló program
A 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet szerint „Az iskola helyi tantervébe – az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva – be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek időkerete az 5–12. évfolyamon nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanórai foglalkozásnál”. A tartalmi körök (óracímek) meghatározásánál a következő szempontokat tartottuk szem előtt: • az egészségfejlesztés, -védelem legfontosabb elméleti és gyakorlati megfontolásai; • az adott életkori csoport ismert és legjellegzetesebb fejlődés- és szociálpszichológiai meghatározói, jellegzetességei; • a legégetőbb, alkalmasint társadalmi méreteket öltő népegészségügyi problémák adott életkori csoporton belüli jelentkezési módjait; • az egészségmagatartás befolyásolásának lehetőségeit;
Az osztályfőnöki órákba épített egészségnevelési tematika 5. évfolyam
1
Életmódok és az egészség
Óracímek Mi minden értendő az egészség fogalmába? Mi tesz engem egészségessé? Az óra központi témája annak megértetése a gyerekekkel, hogy az emberek különbözőképpen gondolkodnak arról, hogy mit is jelent az egészség, valamint egészségesnek lenni. Másképp vélekedhetnek erről a kérdésről a különböző szakmák képviselői (pl. az egészségügyi dolgozók), a fiatalok, az idősek vagy akár a mozgássérült emberek. A gyerekekhez el kell, hogy jusson, hogy az egészség nem csupán valamilyen betegség hiányát jelenti, tehát a fizikai egészséget, hanem a lelki, érzelmi kiegyensúlyozottságot, valamint szociális jóllétet is. Mindez magában rejti azt, hogy egészségesek többféleképpen is lehetünk. Az órán a gyerekeknek lehetőségük nyílik arra, hogy átgondolják, mi teszi őket és általában az embereket egészségessé, mit tehetnek saját maguk az egészségükért, valamint ki segíthet abban, hogy egészségesek maradjanak. Ajánlott órai tevékenység: Egészségpiac
71
2
3
4
Mi is az az életmód? Az óra fő témája annak átgondolása a gyerekekkel, hogy mit is értünk életmód alatt. Az életmódnak többféle összetevője van, mint például az, hogy mennyit mozgunk, hogyan táplálkozunk, mennyire fontos számunkra a személyes higiénia, de az is hogy milyenek emberi kapcsolataink, a közérzetünk, milyen az önbecsülésünk, vagy hogyan tudjuk a kockázatokat környezetünkben felismerni és elkerülni. Mindezen összetevők látszólag függetlenek egymástól, mégis minden elem alapvető és egyenrangú szerepet játszik a kiegyensúlyozott életvitel megvalósításában, mely jó egészségi állapotunkkal is szorosan összefügg. Az óra során a gyerekek végiggondolhatják, hogyan is él az ő családjuk, milyen az életmódjuk, van-e különbség egyes családtagjaik életmódja között. Mindezt megoszthatják osztálytársaikkal, ami lehetőséget kínál arra, hogy felfedezzék az egyes családok közötti különbségeket és hasonlóságokat. Mitől egészséges az én életmódom? Kutatások bizonyítják, hogy a jó egészségi állapot, valamint az egészséges életmód szorosan összefüggnek egymással. Tudjuk, hogy rendkívül sokféle életmód létezik, melyek valójában egyénre szabottak is. A egészséges életmód fogalmának is ilyennek kell lennie, hogy alkalmazhassuk egyéni esetekre is, valamint szükség esetén változtathassunk rajta. Ugyanis változhat az életmód az életkor előrehaladtával, az orvosi ismeretek bővülésével vagy új kockázati tényezők megjelenésével. Az emberek társadalmi hovatartozásuk, szokásaik, vallásuk, de testi adottságaik alapján is különböző életmódokat élnek, amelyek közül mind lehet egészségesek. Nem mondhatjuk, hogy csak egy járható út van, csak egyfajta egészséges életmód létezik, pontosabb, ha bevezetjük az egészséges életmódok fogalmát. A gyerekekkel meg kell értetni ezeket az egyéni különbségeket, valamint azt hogy „mindenkinek vannak gazdálkodható lehetőségei”, mivel mindenkinek az életmódjában vannak olyan elemek, melyek egészségesek, és bizonyos fokú változtatásra is mindenki képes. Életmód és táplálkozás A cél, hogy rávezessük a gyerekeket arra, hogy a táplálkozás életmódunk egyik nagyon fontos összetevője, és különösen fontos az egészségünk és boldogságunk szempontjából. A gyerekek egyheti étrendjük megírásával alkalmat kapnak arra, hogy áttekintsék, hogyan táplálkoznak, és melyek családjuk étkezési szokásainak jellegzetességei. Lehetőségük nyílik arra is, hogy összevethessék saját családjuk szokásait más családokéival. Fontos kiemelni a tanulók számára azt, hogy az egészséges táplálkozás valójában a megfelelő egyensúlyon alapul. Bevezethetjük az órán az egészséges és a kevésbé egészséges ételek fogalmát, kerülve az egészségtelen szót. Beszélgethetünk a különböző tápanyagokról, a túlzott zsír-, cukor-, illetve sófogyasztásról, valamint hogy a gyerekek mennyit fogyasztanak ezekből. El kell fogadtatni a gyerekekkel, hogy végső soron ők felelősek a tápláléknak a kiválasztásáért, amely a szervezetükbe kerül. hangsúlyozni kell, hogy nem azt várjuk tőlük, hogy étkezésüket teljes mértékben megváltoztassák, hanem azt, hogy tudatosságra próbáljanak törekedni táplálékuk megválasztásában.
72
5
6
7
Az életmód és a biztonság megőrzése Bár a kutatások azt bizonyítják, hogy a gyerekek ebben a korban már átfogó nézetekkel rendelkeznek a biztonságuk megőrzésével kapcsolatos kérdésekről, mindenképpen hangsúlyoznunk kell számukra, hogy biztonságérzetünk több tényezőből tevődik össze. A sokat emlegetett testi vagy fizikai biztonság mellett a lelki biztonság fontosságát is ki kell emelnünk. Meg kell tanulniuk, hogy nemcsak a testüket, hanem az érzéseiket is meg kell óvni a fenyegetettségtől és sérüléstől. Tudatosítani kell bennük az érzelmek és a biztonság közötti összefüggéseket. Az érzelmek, melyek az egészségnek és a jóllétnek fontos részét képezik, jelentős szerepet játszanak abban, hogy segítségükkel felismerjék a lehetséges veszélyeket és a kockázatokat. Ugyanakkor az erős érzelmi hatások (pl. izgalom, idegesség, kétségbeesés, fenyegetettség) viselkedésmódunk alakulását befolyásolhatják, gyakran okozhatnak különféle baleseteket is, azáltal, hogy elnyomják a tudást, tapasztalatot, az előzőleg már jól begyakorolt készségeket és akár azokat a szabályokat is, amelyeknek korábban engedelmeskedtek. Az életmód és a veszélyes anyagok Rengeteg veszélyes anyag létezik a környezetünkben, itt azonban azok kerülnek az óra középpontjába, melyek összefüggésben állnak életmódunkkal: a cigaretta, az alkohol és a pszichoaktív szerek. Az óra központi témája azok az életmóddal kapcsolatos veszélyes anyagok, amelyek szerepet játszanak saját életükben vagy amelyekkel esetleg a jövőben találkozhatunk. A gyerekekkel való beszélgetés során el kellene jutni odáig, hogy a gyerekek maguk fogalmazzák meg, miért is veszélyesek számukra azok az anyagok, amelyeket megneveztek. Fontos, hogy az óra lehetőséget adjon annak áttekintésére is, hogy a gyerekek milyen társadalmi helyzetekben kerülhetnek kapcsolatba ezekkel a – legális vagy tiltott – anyagokkal, és mely helyzetekben kínálhatják meg őket velük. Tudatosítani kell a gyerekekben a veszélyes anyagokkal kapcsolatos döntéseik hatását is későbbi életükre. Az életmód és a kapcsolatok Az óra legfontosabb feladata annak megértetése a gyerekekkel, hogy kapcsolatrendszerekben élünk, valamint hogy saját kapcsolatrendszereinknek mi vagyunk a középpontjában. Korábban már megfogalmazódott, hogy kapcsolataink minősége is életmódunk jellemzője. Ezen az órán arról esik szó, hogy milyen típusú kapcsolataink lehetnek, miként formálódnak ezek a kapcsolatok, valamint milyen hatással vannak ezek hétköznapjainkra. Az óra lehetőséget ad arra, hogy a tanulók áttekintsék saját kapcsolatrendszereiket, és bemutassák ezeket egymásnak. Tudatosítani kell a gyerekekben, hogy bizonyos kapcsolataink naponta változhatnak, és változnak is. Módot kell adni az órán arra is, hogy a gyerekek megfogalmazzák a családi kapcsolatrendszerben való élés előnyeit és esetleges hátrányait. Fontos, hogy valamilyen módon azok a gyerekek is bevonódjanak az órai munkába, akiknek esetleg nincs családjuk. Ajánlott tevékenység: Kapcsolatháló megrajzolása.
73
8
9
10
Az életmód és a növekedés Visszautalva a korábbi órák beszélgetéseire, a gyerekek emlékezhetnek arra, hogy életmódjukat mennyi minden befolyásolhatja. Ezek között az egyik legfontosabb tényező az életkor változása. Életkorunk előrehaladtával rengeteg minden változik mind bennünk, mind körülöttünk. Megváltozhatnak értékeink, attitűdjeink, szokásaink, időbeosztásunk és mindezzel együtt egyszerű hétköznapjaink is. Növekedésüknek ebben a szakaszában a gyerekek életében is ugyancsak sok változás megy végbe. Egyre önállóbbakká válnak, egyre több döntést hoznak meg egyedül, mely életmódjukra is hatással van vagy lehet. Ez az óra ezekre a növekedéssel kapcsolatos változásokra próbál rávilágítani, hangsúlyozva, hogy a változás életünk természetes velejárója, melynek egyaránt vannak jó és rossz pillanatai. Az életmód és a környezet Az emberek – felnőttek és gyerekek –, tehát mi magunk „alkotórészei” vagyunk a környezetnek, melyben élünk. Ezen az órán megpróbáljuk feltárni és tisztázni mit értünk „környezet” kifejezésen. A gyerekek próbálják meg szavakból vagy akár képekből felépíteni környezetük világát. A beszélgetés során megfogalmazhatják, mi az, amit szeretnek környezetükben, mi az, amire vágynak, mi az, amire szükségük van, és mit nem szeretnek benne. Fontos annak az áttekintése is az órán, hogy milyen kapcsolat van életmódunk, környezetünk minősége, valamint egészségünk között. Befejezésképpen a gyerekek gondolják végig a közösségükben felmerülő legfontosabb, környezettel kapcsolatos kérdéseket is, valamint megbeszélhetik, hogy vajon maguk mit tudnának tenni környezetükért. Az óra fontos üzenetei, hogy a környezet hatással van mindennapjainkra, és minősége egészségi állapotunkat jelentősen befolyásolja, valamint mindannyian felelősséggel tartozunk környezetünk állapotáért. Hogyan befolyásolhatom az életmódomat? – Életmódjavító szerződés megkötése Az óra fő témája a tudatosság szerepe az életmódot illető szokások tekintetében. Az elmúlt órákon sokat beszélgettek az életmódról, az életmód összetevőiről, egészséges életmódról, valamint, hogy milyen is a mi életmódunk. Ezen az órán a gyerekeknek lehetőségük nyílik arra, hogy megkössenek egy ún. életmódjavító szerződést, amely arra készteti őket, hogy tudatosan végiggondolják, hogy mi az, ami változtatásra szorul az életmódjukban, és mi az, aminek a megváltoztatását vállalni is tudják. A szerződésnek – bár betartását komolyan elvárjuk a gyerekektől – valójában szimbolikus jelentősége van: azt próbálja tudatosítani bennük, hogy annak elérésében, hogy egészségesebb és teljesebb életet éljenek, nagyon fontos, hogy kritikusan tudják szemlélni cselekedeteiket, valamint tudatosan próbáljanak törekedni arra, hogy változtassanak életmódjuk egy-egy összetevőjén. 6. évfolyam
Korlátok és lehetőségek
Óracímek
74
1
2
3
4
Amiről én döntök, és amiről nem Egy korábbi óra során már megfogalmazódott, hogy a gyerekek ebben az életkorban egyre önállóbbá válnak, egyre több önálló döntést hoznak meg, ami valójában felelősségérzetük növekedésével is kell hogy járjon. Az óra lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek végiggondolják, hogy a velük kapcsolatos döntések területén mi változott az elmúlt időszakban, melyek azok a helyzetek vagy dolgok, amelyekben korábban nem maguk döntöttek, most már viszont igen. Csoportosíthatják döntéseiket aszerint, hogy életük mely területével kapcsolatosak. Az óra a felhozott példák felhasználásával lehetőséget ad a döntés fogalmának a tisztázására, annak megválaszolására, hogy minek köszönhetően változik a döntési kompetencia, valamint felhívja a figyelmet egy-egy döntéssel járó felelősségre a lehetséges következményekre. Légy bátor IGEN-t mondani! Az óra középpontjában a döntések meghozatalát befolyásoló tényezők áttekintése áll. Fel kell hívni a gyerekek figyelmét arra, hogy döntéseink meghozatalánál talán néha tudattalanul, de több mindent számba veszünk. Döntéseinket így sok tényező befolyásolhatja, melyek segíthetik vagy éppen megnehezíthetik a döntést. Hangsúlyozzuk a különböző külső és belső tényezők, valamint a különféle jelzések felismerésének, valamint a pillanatnyi és hosszú távú negatív következmények és előnyök mérlegelésének fontosságát. Légy bátor NEM-et mondani! Az óra célja különböző kommunikációs technikák elsajátítása, a kommunikációs készségek fejlesztése. Külön hangsúly helyeződik arra, hogy hogyan tudják a gyerekek felismerni a csoportnyomás jelzéseit körülöttük. Ebben a korban ez kiemelkedő fontosságú, hiszen az egészségkárosító szokások kialakulásában a csoportnyomásnak döntő szerepe lehet, az óra címe is valójában a csoportnyomásnak való ellenállást fejezi ki. A gyerekeknek ki kell fejleszteniük olyan készségeket, melyek segítik őket gondolataik, akaratuk megfelelő kifejezésében, érvényre juttatásában és a konfliktusok elkerülésében. Amiről én döntök: mit eszem? Fontos szót ejteni két olyan tényezőről, mely életünk több területén nagy fontossággal bír, és hatással van ránk: ezek a divat és a reklám. Az óra keretében egyrészt ezek hatását vizsgáljuk az étkezéssel kapcsolatos döntéseinkre. Átgondolhatják a gyerekek, hogy mi is lehet a reklámok célja, valamint mik azok a stratégiák, melyeket a reklámozók előszeretettel használnak. A reklámok értelmezése nem könnyű feladat, ebben segíthet ez az óra (pl. a reklámok sokkal inkább egy úgynevezett „életérzést”, vagyis egyfajta életszituációt közvetítenek, mint magát a terméket). Hogyan hat a divat az étkezésünkre? Miért járunk például előszeretettel gyorséttermekbe, ahelyett, hogy nyugodt körülmények között otthon, például családunk körében étkeznénk? Mi az, ami vonz bennünket? A válasz nehéz, de talán a témáról való beszélgetés felhívja a figyelmet a reklámok és a divat káros hatásaira. Ugyancsak ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik, hogy ételválasztásunkat sajnos nemcsak egyéni ízlésünk befolyásolja, hanem léteznek különböző kényszerdiéták, melyek betartása kötelező bizonyos emberek számára jó egészségi állapotuk fenntartásához (pl. tejérzékenyeknek tejmentes diéta, cukorbetegeknek speciális diéta). Ilyenkor személyes döntéshozásunk korlátozott. Fontos, hogy a gyerekekkel el tudjuk fogadtatni társaik eltérő, megkötött étkezési szokásaikat.
75
5
Amiről én döntök: mozgás és személyes higiéné Ebben az életkorban a rendszeres testmozgás szinte mindenki számára természetes, a gyerekeknek alapvető igényük van rá. Az életkor előrehaladtával azonban a fiatalok egyre kevesebbet mozognak, amit különböző okokkal indokolnak. Ezen óra elsősorban arra koncentrál, hogy megfogalmazza, mit érzünk, amikor olyan mozgást végzünk, amelyik örömet szerez, nem pedig olyat, amely speciális képességeket vagy ügyességet kíván. Fogalmazzák meg azt is a gyerekek, hogy miért nehéz a rendszeres testmozgás. Beszélgethetnek a szépségideálnak való megfelelés vágya vagy a „menőként”, „jó fejként” való feltűnés és a testmozgás kapcsolatáról. A téma egyidejűleg alkalmat ad arra is, hogy a személyi higiénével kapcsolatos néhány kérdésről is beszélgessenek. Amiről én döntök: veszélyes anyagok, dohányzás, alkohol- és kábítószer-fogyasztás I.
6
7
8
A két óra célja valójában kettős. Egyrészt megpróbál a gyerekekben egy általános és kiegyensúlyozott képet adni a a fentebb említett anyagok természetéről és az előírásoknak megfelelő és helytelen alkalmazásukkal kapcsolatos kérdésekről, valamint megpróbálja megtanítani a gyerekeket arra, hogy azokban a helyzetekben, amelyekben valamilyen – legális vagy tiltott – anyaggal kínálják őket, megfelelő döntéseket tudjanak hozni. Az óra valójában nem ismereteket akar átadni. Nagy valószínűséggel minden gyerek tudja, hogy ezeknek az anyagoknak a használata káros egészségünkre. A kérdés sokkal inkább az, hogy ennek ellenére mégis rengetegen használják őket. Miért? Van-e más választás? A gyerekek segítségével próbáljunk választ adni ez utóbbi két kérdésre. Amiről én döntök: veszélyes anyagok II.
Az előző óra folytatása. Amiről én döntök: környezet Az óra legfőbb feladata az egyén és a környezet közötti kölcsönhatás tudatosítása a gyerekekben. A korábbi órákon már beszélgettek arról, hogy személyes döntéseink és választásaink milyen mértékben hatnak egészségünkre. Életmódunk több összetevője, mint például táplálkozásunk vagy esetleges egészségkárosító szokásaink többnyire saját döntéseink eredményeképpen formálódnak. A „környezet” azonban az előbb említettekkel érdekes ellentétben áll, ugyanis a személyes döntések és választások nem igazán tudják befolyásolni, és ez általában elriasztja a gyerekeket, valamint a hétköznapi embereket attól, hogy aktívan részt vegyenek a környezettel kapcsolatos vitákban és feladatokban. Ezért mindenképpen hangsúlyoznunk kell, hogy bár látszólag ebben a kérdésben a nem szakembereknek passzív szerepük van, és ezáltal úgy tűnik, mi vagyunk azok, akiket a környezetünk alakít, mégis mi is formáljuk vagy formálhatjuk közvetlen környezetünket. Valójában egyfajta kölcsönhatásról van szó, amelyben mindenki vállalhat aktív szerepet, mindenki tehet valamit azért, hogy javítson környezete állapotán. Az óra ugyancsak lehetőséget ad arra, hogy beszélgessenek olyan környezeti problémákról is, amelyek világszerte aggodalomra adnak okot.
76
9
10
Ezek a döntések, de HOGYAN? Életünk során döntések sokaságával kell szembenéznünk, melyek hol kisebb súlyúak, hol nagyon komolyak és későbbi életünkre hatással lehetnek. De hogyan hozzuk meg döntéseinket? Milyen lépésekből áll egy döntésmeghozatal? Az óra központi témája a különféle döntési technikák megismertetése a gyerekekkel. Tudatosítani kell bennük, hogy a döntéshozásnak különböző módjai vannak, és hogy egy probléma megoldására és a döntésre mindig többféle lehetőség van. Rá kell világítani arra is, hogy az emberek személyisége is hatással lehet döntéseinkre: különböző emberek különböző helyzetekben eltérő döntéseket hozhatnak. A döntéshozás során azonban ideális esetben megvizsgáljuk a különböző lehetőségek jó és rossz oldalait, racionálisan mérlegeljük az előnyöket és a hátrányokat. Tudatosítani kell a gyerekekben, hogy érzelmeink is gyakran befolyásolják döntéseinket, így gyakran a racionalitás ellenére is cselekszünk. A döntéshozás gyakran nagyon nehéz, de ez életünk természetes velejárója. Mai döntések – holnapi következmények Az elmúlt órákon sok szó esett már arról, hogy mi befolyásolja döntéseinket, milyen döntési technikák léteznek, valamint milyen döntéseket kell meghoznunk életünk különböző területein. Ez az óra megpróbál rávilágítani az önvizsgálat szerepére későbbi döntéseink meghozatalában. A hangsúly itt arra tevődik át, hogy fontos-e felülvizsgálni korábbi döntéseinket, hasznos lehet-e az számunkra, tanulhatunk-e belőle valamit. Léteznek bizonyos közmondások, mint „Okos ember más kárán tanul!” vagy „Kétszer nem léphetsz ugyanabba a folyóba!”, melyek jól kifejezik a témával kapcsolatos emberi dilemmákat. Vajon mennyire könnyű követni az első közmondás tanácsát, és beletörődni a második által kifejezett helyzetbe? Szó kell, hogy essék itt az egyes döntéseinkkel kapcsolatos felelősség kérdéseiről, valamint a döntéshozatal lehetséges következményei felmérésének fontosságáról is. 7. évfolyam
1
2
Függetlenségi törekvések és az egészség
Óracímek Változások kora – Hogyan nézek ki? Ezen életszakaszt hívhatjuk a változások korának: a gyerekek rövid idő alatt egy sor alapvető testi, érzelmi és társas kapcsolati változáson mennek keresztül, mely gyakran elégedetlenséget szül önmagukkal szemben. Az óra ezekre a változásokra világít rá azáltal, hogy megpróbálja kideríteni, mennyit tudnak és értenek meg a gyerekek a növekedéssel járó testi változásokról. Fontos az érzelmekre összpontosítani, mivel sok fiatalban olyan új, erőteljes érzelmek támadnak változó testükkel kapcsolatban, amelyek eltérnek a barátsággal, az otthonnal és az iskolai élettel kapcsolatos érzelmeiktől. Változások kora – Hogyan érzem magam? Tulajdonságok, társas kompetenciák: Mi befolyásolja a jóllétemet? Ez az óra az előző folytatásának tekinthető. A gyerekek a pedagógus segítségével azt vizsgálják, hogy miként tudják felismerni a jóllétüket befolyásoló tényezőket. Melyek azok a társas és egyéb helyzetek, amelyekben maradéktalanul jól érzik magukat és melyek azok, amelyekben nem. Választ keresnek arra a kérdésre, hogy milyen megoldásokat keresnek a jó közérzet előidézése során. Szerep- és szituációs játékok segítségével egyrészt az ilyen helyzetek sajátosságait vizsgálják, másrészt pedig kísérletet tesznek saját érzéseik megnevezésére, leírására.
77
3
4
5
6
Hogyan látom családomat? Hogyan látnak ők engem? Családi mindennapok. Családi elvárások – egyéni törekvések (konfliktusok, megoldások, szabályok, örömök). A család még ebben az életkori csoportban is kiemelkedő fontosságú. A 13 év körüli gyerekek egészen másként látják önmagukat, mint családtagjaik őket. Ez a körülmény nem kevés feszültség és összeütközés forrása. Fontos tehát foglalkozni a különböző nézőpontokkal. A családi konfliktusok másik csoportja ahhoz a problémához kötődik, hogy a serdülő szemében fokozatosan veszít a család, kiváltképpen a szülő a megkérdőjelezhetetlen tekintélyéből. A jelenség további aspektusa abból a körülményből fakad, hogy az önmagát tévedhetetlennek tettető kamasz tényleges lehetőségeit illetően meglehetősen korlátozott világban él. A helyzet valamennyi szereplője motiváltan, saját igazát abszolutizálva cselekszik. Ezt a jelenséget kell az óra során konkrét családi mindennapokból kölcsönzött példákon keresztül megvitatni a gyerekekkel annak érdekében, hogy az ő mindennapi feszültségeiket lehessen csökkenteni. Ezek a feszültségek ugyanis gyakran vezetnek valamilyen egészséget veszélyeztető magatartásforma kipróbálásához. Hogyan látom barátaimat? Hogyan látnak ők engem? Ki lehet barát? Elég jó-e nekem? Elég jó vagyok-e neki? Tulajdonságok vs. szociális kompetenciák. A kortárskapcsolatok ebben az életkorban mindennél nagyobb jelentőséggel bírnak a gyerekek életében. Életük egyik meghatározó motívuma, hogy miként tudnák meglelni önmagukat, identitásukat. A társas élet egyik központi motívuma, hogy milyen irányzathoz tartoznak. Az irányzathoz tartozás meghatározza öltözködésüket, zenei ízlésüket. Ennek mentén szerveződnek, illetőleg szilárdulnak meg a barátságok. Spontán módon is felmerül a kérdés, milyenek ők, milyennek szeretnék magukat láttatni és milyennek látják őket a többiek? Az óra során ezeket a kérdéseket lehet körüljárni, empátiás és kommunikációs készségeik fejlesztésével. Változások a kapcsolataimban: Barátok és ellenségek Ez az óra az előző folytatása, ugyanezt a társas kapcsolati problémakört hivatott körüljárni, a tárgyalás fókuszát egy további szemponttal bővítve: mi a különbség ma a társválasztásban, mint két évvel ezelőtt. Az időperspektíva bevezetése lehetővé teszi, hogy az aktuálisan alkalmazott kritériumok megfogalmazódhassanak. Fontos, hogy az adott közösségen (osztályon) belüli átrendeződések, melyek a társas alakzatban beálltak, ne sértsenek semmilyen személyes érzékenységet. Változások a kapcsolataimban: Barátság vagy szerelem? 7. osztályban vagyunk, egyre több esetben indokolt feltételezni, hogy szerelmek szövődnek, sok esetben persze nem az osztálytársak között. De még ezek a szerelmek is begyűrűznek az osztályba. Mit érez az, aki szerelmes, mit gondol, hogyan látja a másikat, mit képzelünk majdani szerelmünkről? Ezekről a fontos kérdésekről kötetlen formában, a szerep- és szituációs játék lehetőségeinek a segítségével érdemes beszélgetni. Szépirodalmi mű is képezheti ennek a beszélgetésnek az alapját (svéd gyermek versek!). Fontos lenne, ha szó kerülne a szerelem testi vonatkozásairól is, hiszen ez amúgy is a gyerekek mindennapi fantáziálásának fontos részét képezi.
78
7
8
9
10
Kihívás vagy szenvedély: veszélyes anyagok Ebben az évben ismét szükséges a veszélyes anyagokról beszélni. A gyerekek már tudják, hogy vannak legális és tiltott veszélyes anyagok, azt is tudják, hogy azok milyen szempontból jelentenek veszélyt saját életükre. Ezen az órán már nem szükséges ezeket az ismereteket hangsúlyozni, inkább olyan szituációs játékot lenne szerencsés kezdeményezni, amely lehetővé teszi, hogy a gyerekek kimondják saját aggályaikat például az illegális anyagok használatával kapcsolatban, vagy esetleg beszámoljanak saját létező és az esetek túlnyomó többségében rémületet vagy csalódást keltő tapasztalataikról. A veszélyes anyagok és a kapcsolatok A serdülőkor igazi létkérdéseiről van szó: Mindenben egyformának kell-e lenni? Hogyan tudunk tartozni valahová úgy, hogy megőrizzük egyéni vonásainkat? A veszélyes anyagok használata általában a kortárscsoport nyomására kezdődik el: olyan „snassz” nem kérni a cigiből, nem inni a sörből. S bizony gyakran nehéz kilógni a társaságból. Az órán annak megbeszélésére szükséges sort keríteni, hogy miért nehéz elütni a többségtől, mi kell ahhoz, hogy megbecsülésre tegyünk szert a kortárscsoportban. Miképpen lehet a társkapcsolati nyereségeket úgy maximalizálni, hogy egyéni életünk esélyeit ne veszélyeztessük. Biztonság a változásokban Ez idő tájt tovább folytatódik a testi-lelki kapcsolati átrendeződés. Nézzük meg, hogy mit okoznak ezek a változások! Az egyéni tapasztalatok számbavétele révén láthatóvá válik, hogy alkalmasint segítségre van szükség ahhoz, hogy ismét megtaláljunk egy törékeny egyensúlyt. Mi és ki segíthet az új egyensúly kialakításában? Előretekintés/visszatekintés Az év utolsó órájához érkeztünk. Ez az óra az előző szerves folytatása. Folytassuk a leltár készítést, és nézzük meg milyen további változásokra számíthatunk!
79
8. évfolyam
1
2
3
4
Felelősséged a jövődért
Óracímek Környezetünk védelme – az egyéni felelősség kérdései A környezetvédelemre legtöbbször úgy tekintünk, mint egy hatáskörünkön kívüli feladatra, amely a kormányokra vagy a nagyvállalatokra tartozik, bár tudjuk, hogy más érdekcsoportok is befolyásolhatják. Éppen ezért fontos tudatosítani a gyerekekben, hogy már ebben a korban is lehet tennivalójuk ezen a területen. Gondolkodjanak el együtt azon, hogy a saját helyükön vajon mit tudnának tenni a környezetükért? Különböző döntéseink, választásaink, melyekre a reklámok igencsak hatással vannak, ugyancsak befolyásolhatják környezetünket. Tudatosítani kell a gyerekekben, hogy minden cselekedetük hatással van a környezetükre, és még ha csekély mértékben is, de kutatások, együttműködések, demokratikus eljárások és főként egyéni akciók révén pozitív hatással lehetnek környezetük alakulására. Bátorítani kell őket, hogy vegyék észre, értékeljék és tegyenek valamit környezetük javítása érdekében. Gondolkozz globálisan – cselekedj lokálisan A környezettel foglalkozó órák keretén belül a gyerekek mindenképpen személyes élményt szerezzenek arról, hogy ők maguk is tehetnek valamit közvetlen környezetükért, szépíthetnek, javíthatnak rajta. A legjobb módszer ennek elérésére, ha a gyerekek egy projektet dolgoznak ki az iskolában vagy annak közelében. A projektkészítés célja, hogy felhívjuk a figyelmüket a különböző társadalmi-politikai folyamatokra, melyek kihatnak az egészségünkre, hiszen azt már tudják, hogy az nem csupán életmódunk függvénye. Mindemellett a feladat megtervezése és kivitelezése során a tanulók ismereteket szerezhetnek arról, hogy mi a projekt, gyakorolhatják a projektszerű gondolkodást. A feladat megválasztásánál mindenképpen törekedni kell arra, hogy viszonylag könnyen megvalósítható legyen a projekt, ne tűzzenek ki a tanulók irreális célokat, ezért a feladat kiválasztása során a tanár szerepe alapvető. Fontos, hogy a gyerekek előre meghatározzák, mit szeretnének elérni rövid, illetve középtávon, valamint mindenképpen legyen lehetőségük egy későbbi időszakban munkájuk értékelésére és elemzésére. Alternatív étrendek Ebben az évben ismét szót ejtünk a táplálkozásról. E téma tárgyalása során érdemes ismereteket is nyújtani a gyerekeknek elsősorban annak érdekében, hogy lássák: az étkezési szokások egy értelmes rendbe szervezve alakultak ki. Segítséget jelenthet, ha a jelenséget kultúrtörténeti összefüggésben tárgyaljuk, és kitérünk bizonyos érdekességekre. Érdekes lehet különböző étkezési rendek (vallási tiltások és előírások) történeti-társadalmi kontextusának áttekintése, valamint annak elemzése, hogy ezek milyen hatást gyakoroltak az emberek életére. Változtassunk! Táplálkozás Az egészségfejlesztés sok esetben kíván életmód-változtatást. Az étkezési szokások viszonylag kockázatmentes területet jelentenek e témakör áttekintése szempontjából. Az óra keretében beszéljék meg a gyerekek, hogy miért lehet szükség az étrend megváltoztatására, hozzanak ezzel kapcsolatos családi vagy az ismeretségi körből adódó példákat. Elemezzék, lehetőleg kisebb csoportokban, hogy milyen nehézségek támadtak e változások megvalósítása során, valamint milyen haszonnal jártak. Vizsgálják meg azt a szempontot is, hogy vajon mindenképpen szükség van-e változtatatásra. Ismét szóba kerülhet a divat, illetőleg a reklámok szerepe.
80
5
6
7
8
9
10
Lásd az összefüggést (testmozgás), nem késő elkezdeni! Ebben az életszakaszban gyakran nem „menő” az, aki mozog. Más a „menőség” kritériuma. Vizsgálják meg a gyerekek, hogy mi minden jó származhat a gyakori, fárasztó testmozgásból, milyen közös élményekben lehet részük, hogy elérhető-e ez a jó érzés bármi egyéb módon. Érdemes ezt az órát valamikor az osztálykirándulást megelőző időszakban tartani vagy közvetlenül az után, amikor lehet utalni az együttes erőfeszítés, játék addicionális előnyeire is: a barátságokra, közös élményekre. Így, ebben az összefüggésrendszerben tekinthetjük a testmozgást kulcsfontosságú egészségforrásnak. Látsz-e változást életmódodban? A 8. osztály az összefoglalások, áttekintések időszaka. Az egészségfejlesztés terén is ezt tesszük: a saját élményeket hangsúlyozva áttekintjük, hogy mi is változott életmódunkban az elmúlt 4 év során. Érdemes azt is megvizsgálni, hogy örülünk-e ezeknek a változásoknak vagy sem. Fontos annak megértése és átélése, hogy a változások elkerülhetetlenek, s hogy a kedvezőtlennek tartott elemek nélkül nem élvezhetnénk a kedvezők jótéteményeit sem. Mit változtatnál? A 8. osztály az áttekintések és összefoglalások mellett egyben arra is alkalmat ad, hogy jövőre vonatkozó elképzelések fogalmazódjanak meg. Nemcsak továbbtanulási tervek körvonalazódnak – egyébként kötelező jelleggel –, hanem élettervek is. Ezen az órán az életmódra vonatkozó jövőbeni tervekkel foglalkozzunk az egészséggel összefüggésben. Hogyan legyünk sikeresek (kapcsolatainkban, munkánkban)? A jövőbeni tervek szövögetése során szinte mindenki saját sikertörténetét írja. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy ki az, akit ma sikeresnek tartunk, milyennek látjuk a sikeres ember életét? A sikeres ember milyen jellemzőit tudják a gyerekek azonosítani? Vajon mindenki számára ugyanazt jelenti-e a sikeresség? Milyen más mérce képzelhető el? E kérdések megbeszélését segítheti valamilyen szépirodalmi forrás feldolgozása is (pl. S. Maugham: Edward Barnard bukása). Mit ajánlasz a mai ötödikeseknek? Visszatekintés az elmúlt évekre. Főbb változások, múltbéli döntések. Ezek alapján mit javasolhatunk? Életed 10 év múlva Ezen az órán a gyerekek egy rövid fogalmazást írnak „Életem 10 év múlva” címmel. Ez a fogalmazás képezheti alapját annak a beszélgetésnek, amely a pályaválasztásról, a jövőképről, a vágyakról és a realitásokról szól majd. Az egészségnevelés tanórán kívüli megvalósulásai
Napközi A napközis foglalkozások szervezésekor figyelembe vesszük a tanulók szomatikus és pszichés terhelésének korlátait. A napi program felépítésénél a szabadban töltött játék, az ebédelés, tanulás harmonikus elosztását biztosítjuk. Ennek megfelelően a napközi idősávjai: 1. 2. 3. 4.
Tanóra után: játék, pihenés lehetőleg a szabadban Ebéd Levegőzés, szabadidő Tanulási idő (nem haladja meg a 2 tanítási óra időtartamot)
1 óra 30 perc 1 óra 2 óra
81
Hétvégi vagy délutáni kulturális- és sportprogramok Az oldottabb légkörükből adódó eseti lehetőségek kihasználása a pozitív gondolkodásra, helyes önismeretre, másokkal való együttélésre nevelésben. A diákönkormányzat saját munkatervében évente szervezi meg az egészséges életmódhoz kapcsolódó filmvetítések, vetélkedők, kirándulások, sportprogramok, csoportfoglalkozások lehetőségeit.
Könyvtársarok Az állandóan rendelkezésre álló könyvek és az aktuális híreket tartalmazó újságok a könyvtár nyitva tartása alatt szabadon használhatóak Petőfi nap
A programsorozatba illesztve fakultatív programként előadás a drogokról, drogmegelőzésről meghívott előadóval Szülői értekezlet
Évente egy- igény szerint több – alkalommal az osztályszintű szülői értekezlet előtt előadás, beszélgetés meghívott előadóval. Iskolán kívüli prevenciós lehetőség Pedagógiai szakszolgálat
Az együttműködés szabályozott formában, jól kialakított trend szerint működik. A szolgálaton belül fejlesztő tréningek, pszichológus áll rendelkezésre. Családsegítő szolgálat
A családban felmerülő veszélyeztetés lehetőségének feltárása a gyermekvédelmi felelős és a szolgálat összehangolt tevékenységén alapul. Az intézményi gyakorlatot a GYVF. munkakörében rögzítettük. Rendőrség
A dorogi rendőrkapitányság DADA programjában való részvétel.
Rendezvények
Az egészséges életmód témakörébe tartozó városi programok figyelemmel kísérése, ajánlása, propagálása Városi Drogellenes nap (minden év szeptemberében) programjain való részvétel.
82
X. Az iskola környezeti nevelési programja Stratégiailag kiemelt céljaink: • • • • • • •
Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása Helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése A természet szeretetére nevelés A globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés A fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése
Tevékenységekhez közvetlenül kapcsolható részcélok • • • • • • •
Saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra A kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítése Városunk helytörténeti, építészeti értékeinek megismertetése A természet szeretetére nevelés, a gyerekek természettel való közvetlen élményekhez juttatása A gyerekek lakóhelyük közelében található természeti értékek megismertetése A természetes anyagok és hagyományos kézműves technikák megismertetése, gyakoroltatása A kertészkedés, kertészeti munkák megismertetése, ennek örömének megmutatása
Az iskola környezeti nevelési tevékenységének személyi feltételei
Iskolánk környezeti nevelési tevékenységében részt vesz a teljes testület, valamint a technikai dolgozók is. Az iskola pedagógusai közül többen rendelkeznek a színvonalas környezeti neveléshez szükséges ismeretekkel, módszertani kompetenciákkal. Anger Lászlóné Süttő Zsolt Putz Józsefné Jászberényi Károly
Biológia-kémia-környezetvédelem szakos tanár Technika szak egyetemi végzettség 120 órás környezeti nevelés továbbképzés 120 órás környezeti nevelés továbbképzés
Az iskola technikai dolgozói rendszeres munkaköri tevékenységei közé tartozik több, a környezeti nevelési programokhoz kapcsolódó feladat. Az iskolavezetés megteremti a lehetőségét a testület számára környezeti nevelési témájú továbbképzésen való közös részvételnek. Összehangolja a pedagógusok és a technikai dolgozók munkáját. Gondoskodik a technikai dolgozók rendszeres munkaköri tevékenységei közé tartozó iskolánk környezeti nevelési tevékenységéhez kapcsolódó feladatok ellátásáról és ellenőrzéséről. Ennek elősegítésére a környezeti nevelési tevékenységek felelőseitől olyan 83
programterveket vár el, amelyek - egyebek között - a technikai dolgozók részvételét is pontosan ismerteti.
84
Módszerek, tanulásszervezési formák
Környezeti nevelési tevékenységeink során a következő módszereket és tanulásszervezési formákat alkalmazzuk: • • • • • • • • • • •
A tanítási órák klasszikus módszerei Kooperatív tanulási technikák Osztálykirándulások Csoportszintű előadás szabadidős időszakban Csoportszintű gyakorlati foglalkozás szabadidős időszakban Múzeumi óra Szakköri foglalkozás Versenyek Környezetvédelmi napok Környezetvédelmi akciók Tábor
. A környezeti nevelés színterei A környezeti nevelés a tantárgyi keretek közt
Az iskolai oktató-nevelő munka nem szorítkozik a tantárgyak óráira, de a feladatok zömét mégiscsak e keretek között valósítjuk meg. Tanórákon történik azon ismeretek megalapozása, szemlélet formálása, amely során lehetőség van a helyes értékrend, természethez fűződő viszony kialakítására. Ez minden szaktanár feladata, a megvalósítást viszont nagymértékben befolyásolja, hogy milyen tantárgyról is van szó. Több tantárgy oktatását többé-kevésbé a környezeti nevelési komponensek eddig is tartalmazták, de ezek tervszerű alkalmazása, összehangolása gondos tervezést igényel. A helyi tanterv környezeti nevelés szempontjából történő, tantárgyakra lebontott áttervezése még hátra van, erre felállított munkacsoportok és a szaktanárok végzik el. Az alsó tagozatban első osztályra vonatkozóan 2004. szeptemberéig, a többi évfolyamra 2004. decemberig, illetve a felső tagozatra vonatkozóan 2005. szeptemberéig. Ehhez az Oktatási Minisztérium által kidolgozott komplex oktatási segédanyagot vesszük alapul. A tantárgyi kertek közt zajlótevékenységek értelemszerűen minden tanuló számára kötelezőek és ingyenesek. Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt az alsó tagozatban
Környezeti nevelés a tanórákon A környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos tárgyak teljes körét, valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon történik. Az első és második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és "környezetbarát" szokások formálása a fő cél, később fokozatosan alakul ki a tudatosság és elkötelezettség szintje. 85
A környezetismeret tantárgy az elemi környezeti nevelésnek a fókuszpontja azáltal, hogy óráin tervszerűen és intenzíven történik a tanulók környezeti attitűdjének és ismereteinek fejlesztése. Személyes tapasztalatokra, élménygyűjtésre épül. Integrálja a természeti és társadalmi jelenségeket. A tanulói tevékenységek állnak az órák megtervezésének középpontjában. A tantárgy koncentrációs lehetőségeket kínál: lehetővé teszi az anyanyelvi, matematikai, esztétikai és a környezeti nevelés összehangolását. A magyar nyelv és irodalom órákon környezeti neveléshez kapcsolódó tevékenység lehet a mindennapi életből, természeti környezetből vett témán alapuló szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő szövegek tanulmányozása, elemzése. Néhány példa az alkalmazható módszerekből: • • • •
kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között szereplők cselekedeteinek értékelése érzelmek és tulajdonságok megfigyelése, kérdések és válaszok megfogalmazása emberi kapcsolatok felismerése, több szempont figyelembevétele
. Matematika: Szöveges feladatokban valódi, a természetből vett adatokat felhasználása a tanítás során. Az információszerzés kibővítése érdekében tanulóinknak meg kell keresniük a más adatok hozzáférési forrásait, és azon adatokat használják fel különböző típusú feladatok (algebrai műveletek, grafikonok készítése stb.) megfogalmazásánál. (Pl. egyes vadon élő fajok egyedszámának, vagy az emberi népesség számának alakulása a saját meteorológiai mérésekből gyűjtött adatsorok alapján összeállított feladatoknak is.) A testnevelés sajátos lehetőséget biztosít a mozgás örömének átélésében, a szabad levegőn tartózkodás fontosságában. Az iskola szabadtéri sportbázisainak minél szélesebb körű kihasználásával a környezet és az egészség szoros kapcsolatának bemutatásával, megértetésével, az igények-szükségletek, valamint értékrend kialakításával elősegítjük a megfelelő szemlélet formálását. Rajz és vizuális kultúra: A művészeti tárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára (pl. hulladékok felhasználása "művészeti" alkotások létrehozásához, virágok, csigaházak, termések gyűjtése, lenyomatok készítése). A technika-életvitel tantárgy nagy lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezi a környezetbarát létformát, és követendő, helyes példákat keresés mutat be. (pl. ismerkedés az anyagokkal, érzékszervi tapasztalások, a közlekedés környezetszennyezése: lég és zaj. Ember és környezete. Természeti és ember alkotta környezet. Kézműves technikák, Környezetbarát fogyasztói szokások, hulladékkezelés, takarékosság.) Környezeti nevelés az erdei iskolában Az új típusú oktatási módszerek egyik legcélravezetőbb lehetősége. Ezek lehetnek szolgáltatótól megrendelt programok, vagy saját szervezésűek. Iskolánkban még nincs
86
kialakult gyakorlata A lehetőségek, pályázatok kiaknázásával a jövőben rendszeresen kialakíthatóak e foglalkozások. Az állami támogatások feltételeihez igazodva az erdei iskolai programok bentlakásosak, 5 naposak és egész osztályközösségekben valósulnak meg, bár a részvétel nem kötelező. A program költségeit a résztvevők, illetve pályázati forrásból az iskola fedezi. Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt a felső tagozatban Környezeti nevelés a tanórákon A környezeti nevelés alapvető pillérei a természettudományi tantárgyak: biológia, földrajz, fizika, kémia, matematika. E tantárgyak tanulása során szerzi a tanuló a természetre vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. Védeni, szeretni csak azt lehet, amit ismerünk. Környezetünk élővilágának ismerete nemcsak tananyag, hanem a szemléletformálás nagyon fontos eszköze is. A társadalomtudományi tantárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítse meg a kérdést. A környezeti válság megoldása nem képzelhető el a jelenlegi társadalmi viszonyok meghaladása nélkül. A korábbi döntések elemzése segíti a jelenben való eligazodást, növeli a jövő iránti felelőséget. Ezek a tárgyak útmutatást adnak a környezeti gondok felismeréséhez és megoldásához, a közügyekben való részvételhez. A humán tárgyak feladatai közé tartozik az is, hogy bemutassák a fogyasztói modell helyett javasolt utakat, a környezeti válság kezeléséhez és megoldásához szükséges világképet, erkölcsi értékrendet, valamint a rendelkezésre álló gazdasági és jogi eszközöket. A technika-életvitel tantárgyban rejlő nagy lehetőség az, hogy gyakorlati szempontból elemezze a környezetbarát létformát, és követendő, helyes példákat keressen és mutasson be. Az anyanyelv, idegen nyelvek és a matematika oktatása során a környezeti nevelés lehetősége lehet olyan újságcikkek, kiadványok elemzése, fordítása, amelyek környezeti problémákkal, azok sikeres megoldásával foglalkozik, szituációs játékok játszása, a megszerzett ismeretek környezetvédelmi szakterületen való alkalmazásának bemutatása, illetve ilyen témájú gyakorlati példák alkalmazása. Jelentős szemléletformáló hatás a saját meteorológiai mérőállomáson gyűjtött adatsorok felhasználásának matematikai és fizikai számítási feladatokban. A művészeti tárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára (pl. hulladékok felhasználása "művészeti" alkotások létrehozásához). A környezetvédelem választható óra A hetedik-nyolcadik évfolyamon kötelezően választható óra keretében ismerhetik meg a tanulók a globális környezeti tényezők hatásait, a helyi környezetvédelmi és környezetszennyező viszonyokat. Osztálykirándulások
87
A környezeti nevelés egyik hatékony módszere a tantárgyi időben szervezett terepi program, az osztálykirándulás szervezése. A helyi tanterv megvalósulását szolgálja. A valóságos környezet megismerésére, értékeinek befogadására, a problémák értelmezésére támaszkodik. A kirándulásokon az érzéki-megismerő tanulás, a cselekvő- felfedező magatartás dominál. Ösztönzi a kollektív és egyéni érdeklődés kialakulását. A szabad idő megszervezése, az önkiszolgálás, a tanulási helyzeteken kívüli csoportos tevékenységek és együttesen megélt élmények képezik fontos előnyeit. Jelentős személyiség és közösségfejlesztő hatású. A kirándulások időpontját munkatervünkben előre meghatározzuk. Megszervezéséért az osztályfőnök felelős. A kirándulás költségeit (útiköltség, étkezés, belépők) a tanulók fedezik, melyet az osztályfőnök a szülőkkel előzetesen megbeszél. A környezeti nevelés tantárgyközi keretek közt Szakkörök
Szakköreink októbertől júniusig folynak, meghirdetésükre és a jelentkezésre szeptemberben kerül sor. Túraszakkör Havi egy alkalommal, szombati napokon a környékbeli hegységekbe (Pilis, Gerecse) kirándulásokat szervezünk. Környezetvédelmi szakkör A felső tagozatos t szakkör keretében rendszeres terepi kirándulásokat és tantermi foglalkozásokat tartunk felső tagozatos tanulóink részvételével (heti 1 óra, + havi egy délután terepi program). Tevékenységünk során elsősorban a madártani és emlőstani megfigyeléseket, vizsgálatokat végzünk, de a résztvevők bepillantást nyernek a botanika, a rovartan és a vízbiológia területére is. Terepi kirándulásaink és megfigyeléseink 2-3 órás hétköznap délutáni programok Dorog környékén. A környezeti nevelés szempontjából kiemelt jelentősége van a szabadidős tevékenységeknek. A szabadabb keretek nagyobb teret engednek a többirányú pedagógiai módszerek alkalmazásához. A szakköri napokon folyó tantermi foglalkozások egy része a terepi, vagy a labormunkát készíti elő, a "benti" foglalkozások másik részének témája a terepen begyűjtött anyag rendezése, határozás, gyűjtemények készítése, megfigyelések dokumentálása.
Tisztasági verseny A tanulócsoportok közötti verseny kiterjed a tanterem, a taneszközök rendjére, mindezek tisztaságára. Értékelés havonta, az összesítés és díjazás tanév végén történik. "Zöld délután" A napközis csoportok havonta legalább egyszer az iskola udvarának és környékének rendben tartásán, szépítésén csoportosan dolgoznak (szemétszedés, falevelek összegyűjtése, ásás, ültetés, komposztkezelés, stb.) Az iskolai virágok, a játszópark növényeinek folyamatos gondozása Az iskolában lévő növények folyamatos gondozását az iskola tanulói és osztályfőnökeik végzik. havi program szerint. A gyerekek az osztályokban felelősi rendszerben gondozzák a növényeket. "Madárbarát kert" program A programhoz kapcsolódó tevékenységeink: Madárodúk kihelyezése és kezelése, téli madáretetés, a kert madártani szempontú telepítése stb., illetve mindezzel kapcsolatos ismeretterjesztés, szemléletformálás. Ezeket a tevékenységeket egyrészt a napközis csoportok, másrészt pedig a felső tagozatos környezetvédelmi szakkör tagjai végzik.
88
Tanösvény látogatások -természetismereti terepgyakorlatok Minden alsó tagozatos csoport évente egy-egy alkalommal, napközi időben ellátogat a Strázsa hegyi erdei tanösvényre, a Palatinusz tó partjára, valamint a közeli Duna-Ipoly Nemzeti Park területére. A programok során a gyerekek szakmai vezetéssel ismerkednek meg a lakóhelyük közelében található természeti értékekkel. A kirándulásokat követően a tanösvény látogatáshoz kapcsolódó faliújság készül
Környezeti technológiák megismerése Dorog környezetterhelő tevékenységet folytató ipari létesítményeinek környezetvédelmi törekvésit ismertetik meg a felső tagozatos gyárlátogatások. Az ötödik osztályos tanulók részt vesznek az Onyx Magyarország kft. , égetőművet bemutató programján. Hatodikosaink megismerik a bányászkodás múltját, valamint a kőbányászat jelenét és jövőjét (Baumit) Hetedik és nyolcadik évfolyamon a Richter Rt. És az Erőmű látogatásai során ismerkedhetnek meg a legkorszerűbb levegő és vízvédelmi rendszerekkel. Városismereti terepgyakorlat Minden alsó tagozatos csoport évente egy alkalommal, a négy év alatt négy egymásra épülő városismereti, helytörténeti kiránduláson vesz részt. A program során a gyerekek szakmai vezetéssel ismerkednek meg a lakóhelyük kultúrtörténeti és helytörténeti értékeivel. Kis kézműves foglakozások Tanulóink számára évente két alkalommal, diákönkormányzati foglalkozások keretében természetes anyagokra és hagyományos kézműves technikákra épülő foglalkozásokat tartunk (karácsonyi-húsvéti készülődés) Jeles napok A környezeti nevelés a környezetkultúra átadásáról is szól. Meg kell terveznünk, hogyan alakítjuk ki ünnepi hagyományainkat. Ezeket a legváltozatosabb formában tesszük emlékezetessé. Ráhangoljuk gondolatainkat, kialakítjuk szokásainkat, kiemelkedünk a hétköznapokból. A tanév során két-három alkalommal rendezünk az évszakok jellegzetességeihez, természet változásaihoz kapcsolódó rendezvényt (A természet napjai), a jelentősebb környezetvédelmi napokról is általában délutáni szabadidős időkeretben emlékezünk meg (A víz világnapja, Madarak és fák napja, Föld napja). Minden évben más-más tartalommal bíró rendezvényt szervezünk a három jeles nap kapcsán. Táborok Iskolánk több tábort is szervez, melyek helyszíneiben, tematikájában nyújtanak lehetőséget a természet szeretetének és megóvásának fontosságára. Pilismarót: Sítábor:
A Duna élővilága, a vízpart élővilága, vízvédelem Az Alpok természeti értékei, Ausztria környezetgazdálkodása
89
Iskolánk célzott környezeti nevelési programjai Az iskolai környezet kialakításában és az iskola működtetésében rejlő környezeti nevelési lehetőségek
Iskolánk külső, belső megjelenésének tükröznie kell azt a szemléletet, hogy mindenki fontosnak tartja a környezet állapotának milyenségét, az egészséges, esztétikus környezet biztosítását a hatékony munkavégzéshez. Nem sokat ér a szavakban átadott tudás, ha az iskola egész működése, a dolgozóinak személyes példája ellentmond annak. Ehhez mindenkinek - pedagógusoknak, technikai munkatársaknak egyaránt - tevékenyen hozzá kell járulnia a saját munkaterületén, tevékenysége során. Iskolánk arculatának fontos eleme a lakótelepek lakói felé való nyitottság, törekvés arra, hogy a lakosság egy szélesebb rétege számára szabadidős és kulturális tevékenységek színtere lehessen. Ez a nyitottság viszont néhányak ellenőrizhetetlen vandalizmusa miatt - sok előnye és lehetőségei mellett jelentős elmaradást eredményezett néhány olyan fejlesztési területen, mint például az iskola külső környezetének parkosítása, a kényelmes, kultúrált pihenést szolgáló eszközökkel való fölszerelése. Ezen a területen rengeteg tennivalónk van.
Az ismertetett tevékenységek közül több egy-egy megfogalmazott cél köré csoportosul. Mind a megvalósítást, mind pedig az értékelést, fejlesztést hatékonyabbá teszi, ha ezeket a tevékenységeket együtt tervezzük meg, egységes program részeiként kezeljük. Ezek alapján a következő programok fogalmazhatóak meg: A. Iskolakert program Ez a program foglalja össze az összes, az iskola külső környezetének parkosítására, a kényelmes, kultúrált pihenés feltételeinek megteremtésére és fenntartására irányuló tevékenységet: a virágládák folyamatos gondozását, a Zöld felelősök munkáját, a Madárbarát kert program teendőit, de a komposztkezelés feladataival kapcsolódik a hulladékkezelési programhoz is. A program fontos jellemzője, hogy kiemelt szerepe van az önkéntes részvételnek és munkavállalásnak. Elemei: a növények folyamatos gondozása, Zöld felelősök, Madárbarát kert program, komposztkezelés. Az elsős udvar füvesítése és a portól való mentesítése
Az elsős udvar szakaszos füvesítése elsők között megoldandó feladat. A munkát gyerekek, szülők, pedagógusok, és szakember bevonásával végezzük. A gyerekek azt az értéket, amelyek létrehozásában ők is közreműködtek, jobban megbecsülik, jobban védik. A füvesítéssel a por zöme is megköthető, egészségesebb környezet biztosítható, elviselhetőbbé tehető a májusi kánikula is. Az iskola északi oldalán lévő "park" folyamatos gondozása
A játszó-és pihenőpark gondozása, rendszeres, alaposabb öntözése, nyári gyomlálása a technikai dolgozók munkaköre mellett tanulócsoportok feladata is. A havonta szervezett „zöld délután” a park folyamatos diákszintű gondozását biztosítja.
90
A kisiskola udvarán lévő tankert folyamatos gondozása, agrotechnika
A lakótelepi életformát ellensúlyozandóan a tanulók megismerik a bio kertgazdálkodás módszereit, a kiskerti növénytermesztés lehetőségeit. Az őshonos gyümölcsfák nem csak a növénytani ismeretek fejlesztését, hanem madár és rovartani ismereteket is fejlesztenek. A felsős technika órákon, valamint a szünidőben megvalósuló kereti nap révén a tanulók elsajátítják a kiskerti növénytermesztés alapvető ismereteit, jártasságait.
91
A komposztálóhely kialakítása az udvaron, és annak folyamatos fenntartása A komposztládákat a tankert mellett helyeztük el. A megfelelően kezelt komposztáló nem büdös, a következő évben már visszaforgatható "szerves anyagot" kapunk. Madárbarát "állapotok" és környezet megvalósítása az udvaron és az ablakokban Etetők és költőodúk kihelyezése az udvar fáira a madarak megfigyelését, tanulmányozását teszi lehetővé. A téli folyamatos "madárgondozás" rendszerességre szoktat, ismeretekhez juttat, élményt nyújt a tevékenykedők számára, összességében óriási a szemléletformáló hatása. A programmal kapcsolatos teendők részint szakköri, részben pedig napközis szabadidős keretben valósulnak meg.
B. Hulladék program A hulladékkezelés lokális és globális kérdéseihez kapcsolódó környezeti nevelési tevékenységünket célszerű program szinten megvalósítani. A program eleme maga a válogatott hulladékgyűjtés, kezelés, komposztálás menete és ennek értékelési rendszere, de tartalmaz szabadidős tevékenységeket (témanapok, előadások, vetélkedők), megjelenik a tanórák anyagában is. Válogatott hulladékgyűjtés az osztálytermekben: Az osztályok mindennapi élete során az osztálytermekben "termelődött" hulladék válogatott gyűjtését, és elhelyezését szeretnénk megoldani, valamint célunk az ezzel kapcsolatos háttérismeretek, viselkedésformák elsajátíttatása. Ennek jövőbeni hozadéka az lesz, hogy a tanuló megismerkedik a szelektív hulladékgyűjtés és kezelés alapjaival, ami így beintegrálódhat a család élettevékenységébe. A gördülékeny működtetés feltétele a folyamatok gondos megtervezése. Több jól működő példát ismerünk, ezek tapasztalataira érdemes építenünk. Komposztkezelés: A hulladék kezelésével kapcsolatos problémák tudatosításának egyik fontos lehetősége a komposztálás, mely fontos része lehet egy komplex hulladékkezelési programnak (pl. Hulladék-suli program). A hulladékhasznosítás e módjának megismerése, a módszer alkalmazásában való tevékeny részvétel óriási lehetőségeket hordoz. Az iskolakertben ősszel halmozódó avar, növénymaradékok ilyen módon történő kezelése gyakorlati, és oktatási szempontból is fontos. Az iskola által, tanulók révén a szülők felé eljuttatott tudás tágabb környezetünk / lakóhely / állapotának jobbulását is eredményezi. Hasznosítható-anyag gyűjtés: Az iskolai papírgyűjtés a tanév idején folyamatos. A papírok leadására évente kétszer van lehetőség. A papírgyűjtés eredményét precízen nyilván tartjuk. Fontosnak tartjuk a munka eredményeinek szemléletes prezentálását. Szeretnénk tudatosítani azt, hogy minden 60 kg papír egy vágásra érett fa életét menti meg. Az osztályok így "erdőt" gyűjtenek és telepítenek maguknak. Ennek az eredménye faliújságon kifüggesztve kis "fácskákkal" szemléltetve folyamatosan látható, nyomon követhető. Az évzárón az első három osztály megkapja az "ERDŐTÜNDÉR"(alsósok) és a "NAGY ERDŐTELEPÍTŐ" (felsősök) kitüntetést. A gyűjtött papír mennyisége alapján osztályok közötti verseny van. A legtöbbet gyűjtött osztály egy szabadon felhasználható napot kap. Az értékelés végső fázisa az általános iskolai tanulmányaik befejezésekor történik, amikor szembesülnek azzal, hogy a nyolc év alatt mennyi fa életét mentették meg és mekkora "erdőt" telepítettek. Veszélyes-hulladék gyűjtés: A szárazelemek és akkumulátorok, gyűjtése szintén folyamatos. Értékelése osztályonként folyik. Leadását a Környezetvédelmi egyesület gyűjtőakciója során biztosítjuk. 92
C. Meteorológiai program A program során egy iskolai meteorológiai „mini” laboratóriumot szerelünk fel, és működtetünk. Elemei: szélirány-és erősségmérő, hőmérő, csapadékmennyiség-mérő, páratartalom-mérő A folyamatos megfigyelés, mérés lehetőségét biztosítja az "állomás". A mérési adatsorok nagyon jól felhasználhatóak fizika, kémia, matematika, földrajz és biológia tanórákon. Matematikai fizikai számítási feladatokhoz, függvénytani gyakorlatokhoz példaadatsorokként szolgálhatnak. A biológia és földrajztanításban az éghajlattani tananyagokhoz közvetlenül alkalmazhatóak. A rendszeres működtetés, környékének esztétikus kialakítása, rendben tartása, az adatok feldolgozása, a feldolgozott eredmények értékelése, elemzése folyamatos tevékenységet biztosít a tanulóknak, amit szakköri keretben lehet megszervezni. D. Kerékpáros közlekedést népszerűsítő program A kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítése egy vidéki városban alapvető feladata a környezeti nevelésnek. Együttműködő társadalmi szervezetként számíthatunk az esztergomi "Gördülő Kövek” Kerékpáros Egyesületre (előadások, népszerűsítő anyagok, akciók szervezése, stb.). Elemei: kerékpáros akciók, túrák, belső kerékpáros propaganda (plakát, rádió, újság). F. Környezetvédelmi versenyprogram Iskolánk évek óta szervezője és résztvevője az Interregionális környezetvédelmi vetélkedőnek. 2004-től átvállaltuk a városi környezetvédelmi vetélkedő szervezési és lebonyolítási feladatait. Folyamatosan részt veszünk olyan tantárgyi illetve művészeti pályázatokon, melyek témája a környezetvédelem, környezetesztétika Az iskola belső környezete Az iskolai környezet természet közelivé formálásához az osztályteremben szobanövények járulunk hozzá. Igényességre nevel, hozzászoktatja a gyerekeket a növényekkel való gondoskodáshoz, s egyúttal a közvetlen környezetet is emberibbé teszi. Általánossá kell, hogy váljon iskolánkban a környezetbarát termékek használata a papírhasználattól az írószereken át a takarításig, tanórákon és az irodákban egyaránt. A tantermek dekorálásához lehetőség szerint természetes alapanyagokat használjunk: színes karton, fa, textil, parafa. Kerüljük az egészségkárosító anyagokat tartalmazó termékeket (oldószeres ragasztó, alkoholos filc.). Műanyagokat csak indokolt esetben alkalmazzunk. A dekoráció legyen tartós, máskor is felhasználható. Egészséges életmódot támogató módon és környezettudatos értékek szerint működő iskolai büfé
Az iskola elkötelezi magát az egészséges, környezettudatos elvek alapján működő iskolabüfé megvalósítása mellett. Ez talán az egyik legnehezebben kivitelezhető feladat, mivel ezek a 93
szempontok - az első időszakban - közvetlen üzleti érdekekkel ütköznek, mert a fogyasztói igények változása hosszabb folyamat. Ebben a kérdésben célszerű más, sikeres iskolák tapasztalatait figyelembe vennünk. A büfé működésének néhány szempontja lehet: a büfében forgalmazott áruk feleljenek meg az egészséges táplálkozás követelményeinek, kerülendők a cukrozott termékek, a fémdobozos csomagolású és az eldobható csomagolású termékek. A tanulók találkozzanak azzal a szemlélettel, hogy az egészségtelen táplálkozás rossz szokás, az eldobható csomagolástechnika anyag és energia pazarló, a jövő felélése. Kommunikáció, faliújság
Tanulóink, és természetesen a szülők, a pedagógusok figyelemfelkeltését, tájékoztatását biztosítja a faliújság környezetvédelmi portálja. Így tudunk írásban, fotókon hírt adni a városunkban, a régióban történő jelenségekről, folyamatokról, eseményekről, programjainkról. Zöld könyvtár, zöld videofilm és CD-tár létesítése Az iskolai könyvtárban külön polcokat jelölünk ki a környezeti témakörökkel foglalkozó könyveknek, videofilmeknek, CD-knek. Ezzel nem csak ezek használatát segítjük, hanem fölhívjuk a diákok figyelmét a téma fontosságára.
94
Társadalmi kapcsolatok
Iskolánk a környezeti nevelési céljait külső és belső társadalmi kapcsolatainak aktív bevonásával valósítja meg. Ezeknek a kapcsolatoknak a szélesítése, fejlesztése folyamatos feladatunk. Belső kapcsolatok: iskola-szülő-tanuló viszony a környezeti nevelés terén
Az iskola legfontosabb célcsoportjai a környezeti nevelés terén a tanulók, a családok, a szülők, a helyi közösség tagjai. Az iskolai környezeti nevelés fogékonyabbá teszi a szülőket, illetve a helyi lakosságot a helyes környezet- és természetvédő magatartás iránt. Az iskola törekszik a szülők környezeti akciókba való bevonására. Szoros együttműködés alakult ki a szülőkkel a tantermek rendszeres felújításában, hasznos-anyag gyűjtés terén és több szabadidős programunk kapcsán. Fontos, hogy a szülőket rendszeresen tájékoztassuk környezeti nevelői munkánkról, valamint az ezzel kapcsolatos feladataikról. Az iskolák külső kapcsolatai a környezeti nevelés terén
Fontos az iskola fenntartójával, a városi önkormányzattal való együttműködésünk fejlesztése. Ez idáig ez elsősorban a programok támogatásában, pályázati csatornán keresztül valósult meg. Együttműködésre van lehetőség a település szintű környezetvédelmi problémákra való figyelemfelhívás és problémakezelés kapcsán. Konkrét lehetőség adódik például fiatalok bevonására a városi Környezetvédelmi Program kialakítása kapcsán. Más iskolákkal való kapcsolatunk egyes tevékenységekhez kapcsolódnak, de a tapasztalatok cseréjére sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk a jövőben. Kiemelten értékesek a helyi szervezetekkel kiépülő kapcsolataink (Dorogi Környezetvédelmi Egyesület, BEBTE, Öko Kultúra Egyesület) A helyi civil szervezetekkel és a város vezetésével való kapcsolatok épülése szempontjából fontos a helyi eseményeken való minél sokrétűbb részvétel. Néhány kormányzati szervvel és állami intézménnyel is kialakultak munkakapcsolataink. A Duna Ipoly Nemzeti Park Esztergom-kertvárosi Oktatóközpontjával terepi programok kapcsán működünk együtt. A Dunamenti Regionális Vízművek Rt. a Víz Napjához kapcsolódó pályázatán évről évre részt veszünk.. Szakköri illetve osztálykirándulási keretek között meglátogatjuk a Fővárosi Állat és Növénykertet és a Magyar Természettudományi Múzeumot, a budakeszi Vadasparkot, valamint az esztergomi Vízügyi Múzeum foglalkozásait. Szintén egyes rendezvényünkhöz, programunkhoz kapcsolódóak a támogatókkal, szponzorokkal kiépült kapcsolataink. Támogatóink elsősorban iskolánk életéhez valamilyen módon kapcsolódó helyi vállalkozók sorából kerülnek ki.
95
XI. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A diákok teljesítményének mérése, regisztrálása és értékelése az oktató-nevelő munka állandó velejárója. Egyrészt a tanórákon és tanórán kívül nyújtott teljesítmények állandó elismerése és értékelése tartozik ide, másrészt az iskolai élet egy-egy szakaszának lezárását jelentő vizsgák. A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének alapelvei A tanulmányi előmenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése (az osztályozás) a pedagógus törvényben rögzített joga. Az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a pedagógus felel, viszont az alapelvek, célok, funkciók tekintetében (egyetértésnek) konszenzusnak kell lennie nevelőtestületen belül. Az értékelés fő alapelve a fejlesztő támogatás. Intézményünk értékelési normája, hogy a tanári értékelés a tanuló emberi méltóságát tiszteletben tartva elfogulatlan és konkrét legyen, a minősítés (az érdemjegy/osztályzat) hitelesen tükrözze a tanulói teljesítményt. A mérés- ellenőrzés célja: informálódni a tanuló tananyagban való előrehaladásáról, az értékelés funkciója pedig hiteles visszajelzést adni a tanuló számára a követelményteljesítmény megfeleléséről, de legátfogóbb célja a reális önértékelés, az önálló tanulási képesség és igény kialakítása. Az értékelés/ minősítés alapformái (a minősítés körébe tartozó fogalmak féléves, éves szakaszt illetően ) Az érdemjegy a tanév folyamán a tanár a tanuló írásbeli és szóbeli teljesítményeit rendszeresen érdemjegyek adásával minősíti. Az osztályzat félévi és év végi osztályzat, mely a jelzett időszakok alatti tanulmányi eredményt minősíti. (osztályozó vizsgán is osztályzatot szereznek a tanulók) Szövegszerű értékelés
Az önálló modul tantárgyaknál, a választható tantárgyaknál valamint a hatodik évfolyamig belépő tantárgyak első féléves értékelésénél alkalmazott minősítés. Tevékenység értékelés
A tanuló olyan magatartási illetve tanulmányi tevékenysége, melyet szövegesen a szaktanár, osztályfőnök illetve igazgató ad.
96
A számszerű minősítés „mértékegységei”
A hagyományos ötfokozatú skála alapján – az érdemjegyekre, és az osztályzatokra vonatkozóan: Az általános tantárgyak esetében jeles jó közepes elégséges elégtelen
(5) (4) (3) (2) (1)
A magatartás minősítésénél: példás jó változó rossz
A belépő tantárgyak esetén, félévkor modul-, választható tantárgyak esetében Kiválóan megfelelt Jól megfelelt Megfelelt Nem felelt meg
(kmf) (jmf) (mf) (nfm)
A szorgalom minősítésénél: példás jó változó hanyag
Érdemjegyet kaphat a tanuló -
szóbeli feleletre (lehet részletes számadás és összefoglaló, tételszerű),
-
írásbeli munkára (röpdolgozat, teszt, felmérő, házi dolgozat, témazáró nagydolgozat)
-
önálló kiselőadásra,
-
óraközi, tanórai munkára,
-
tantárgyi tanulmányi versenyen való eredményes részvételre.
A tanulói szóbeli feleletek/teljesítmények értékelése a teljesítéssel egyidejű, nyilvános és indokolandó. A tanuló kulturált ellenvéleménye „büntető” érdemjeggyel nem torolható meg. A tanulók írásbeli beszámoltatásának formái és azok alkalmazása
Az írásos tanulói munkák és azok javításának, értékelésének határideje: -
tudáspróba, szintfelmérő témazáró dolgozat házi dolgozat írásbeli felelet, „röpdolgozat”
(10 nap) (10 nap) (10 nap) (egy héten belül)
97
Ha a dolgozatot pedagógus határidőn túl javítja ki és mutatja be, a tanuló nem köteles elfogadni az érdemjegyet. (kivétel a betegség, vagy hivatalos ok miatti távollét) Írásbeli számonkérés nem alkalmazható fegyelmi büntetésként! Az írásos tanulói teljesítmények (dolgozatok) érdemjegyét kötelező a tanulóval ismertetni, a szóbeli feleleteket pedig szóban is értékelni kell. Nem kerülhet olyan érdemjegy az osztályozó naplóba, amiről a tanuló nem tud. A tanuló joga, hogy a tanév első napjaiban megismerkedjék a tantárgyi követelményekkel, az értékelés alapelveivel, hiszen az ezeknek való megfelelés mértékét fejezik ki a minősítő félévi/év végi osztályzatok. A pedagógus maga dönti el, hogy a követelmények ismertetésnek milyen módját választja, de az ismertetést dokumentálni kell. (naplóban az első óra: a tanév követelményei) Az írásbeli feladatok értékelésénél –pontszámozás esetén –fel kell tüntetni az adható és adott pontszámokat. Az értékelés alapját képező százalék határokat a tantervben és a tanmenetek értékelési szempontjai között fel kell tüntetni. Az előre bejelentett írásbeli témazáró dolgozatot minden tanulónak meg kell írnia. Ha a tanuló a dolgozatírás napján indokoltan és igazoltan hiányzik, legkorábban a hiányzás megszűnését követő második tantárgyi órán pótló dolgozatot köteles írni,(a dolgozat nehézségi foka azonos az osztály által megírt dolgozattal). Ha a tanuló neki felróható okból hiányzik az előre bejelentett dolgozatírásról, a pótló dolgozatot a pedagógus által kitűzött időpontban köteles megírni Javító dolgozat íratása a pedagógus belátásától függ, ez csupán lehetőség a tanuló számára. A javító dolgozat megírásának időpontját, a tantárgyi követelményt, a pedagógus jelöli ki, amiről a dolgozat íróját tájékoztatni köteles. A javító dolgozat javítási lehetőség, az itt szerzett érdemjegy csak javító lehet, javító dolgozattal rontani a tantárgyi átlagon nem lehet. Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazárók, összefoglaló jellegű teljesítmények érdemjegyei a félévi/tanév végi osztályzatok alakításában nagyobb súllyal esnek latba, ezeket az osztályozó naplóban meg kell különböztetni más érdemjegyektől (piros színnel)! A röpdolgozatok felelet értékűek, ennek megfelelően a kérdések összeállításánál lehetőséget kell adni a válaszok kifejtésére. Egyszavas válaszú dolgozatok-kivéve a nyelvi szódolgozatokat-nem írathatók. Témazárót, felmérőt minden esetben összefoglaló jellegű óra kell megelőzzön. Ezen dolgozatok közvetlenül pihenő-, ünnepnap-és tanítási szünet után nem íratható. Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem iratható. A pedagógus a témazáró dolgozatok időpontját egy héttel korábban köteles közölni a tanulókkal. A tanulót a szorgalmi időszakban az osztályozó értekezletekig (félévi, év végi) megilleti az osztályzat javításának joga/lehetősége. (a javítási lehetőséget kikényszeríteni, követelni nem lehet, megadásáról a pedagógus pedagógiai szempontok alapján dönt) 98
Az osztályozó értekezleteket megelőző utolsó 5 napban féléves/egész éves anyagból beszámoltatni, témazáró dolgozatot íratni csak a tanuló kifejezett kérésére lehet. Tanulásban akadályozottak írásbeli számonkérése
Azon tanulók számára, akik a Pedagógiai Szakszolgálat illetve más, szakértői testületi szakvélemény alapján az írásbeli számonkérés tartalmi és formai elemei, valamint időkorlátja miatt nem tudnak megfelelő módon teljesíteni, az egyes tantárgyakban egyénre szabottan kell az írásbeli értékelést meghatározni. A tanuló félévi/év végi értékelésénél is meg kell határozni a súlyozás mértékét. A tanulóra szabott egyéni értékelésről a szülőt tájékoztatni kell. Osztályzatok, érdemjegyek A bizonyítványban szereplő tantárgyi osztályzatok összefoglaló képet adnak a tanuló adott tanévben nyújtott összteljesítményéről, tájékoztatva a szülőket, pedagógusokat, tehát minősíti a tanulókat. A tantárgyi osztályzatokat a tanuló évközi (ellenőrzőbe és naplóba beírt) érdemjegyei, vagy az osztályozó vizsga (különbözeti vizsga, javítóvizsga) eredményei alapján kell kialakítani a közoktatási törvényben leírtak szerint. Az érdemjegyek minimális száma havonként legalább egy, heti egy órás tantárgy esetén sem lehet egy félévben háromnál kevesebb. (ezek között súlyozott értékű osztályzatoknak is kell lenniük! ) A félév/tanév végén a fejlődési tendencia figyelembevételével értékeli a tantestület (az osztályban tanító tanárok, az osztályozó konferencia) a tanuló teljesítményét. Az év végi osztályzat az egész évi teljesítményt értékeli. A tanév végi osztályzat tanúsítja tehát, hogy -
a tanuló az adott évfolyam követelményeit milyen mértékben teljesítette
-
ismeretei elegendőek-e az elégséges minősítés megszerzéséhez
-
tudása elegendő-e a következő évfolyam elvégzéséhez, vagy a záróvizsgára bocsátáshoz.
A tanulók év végi osztályzatait a nevelőtestület áttekinti, dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Vitás esetekben (ha a tanuló év végi osztályzata jelentősen eltér az év közben tapasztalt előmeneteltől) a nevelőtestület felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást döntésének okairól, indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, de a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az év végi osztályzatot az évközi eredmények alapján a tanuló javára módosíthatja. Vizsgán kapott osztályzatot a tantestület nem változtathatja meg. A tanuló előmeneteléről az iskola a szülőket negyedévenként tájékoztatja az Ellenőrző könyv útján.
99
Az érdemjegyek beírása az Ellenőrző könyvbe, a pedagógus kötelessége.(Az osztályfőnökök havonta ellenőrzik, hogy a naplóban szereplő minden érdemjegyet beírt-e?) A félévi értesítőbe és az év végi bizonyítványba az osztályfőnök írja be az osztályzatokat. Érdemjegyek, osztályzatok értelmezése: Jeles (5) aki -
a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz a tananyagot ismeri, érti, tudja alkalmaznia tantárgy szaknyelvét használja, szabatosan fogalmaz
Jó (4) aki -
a tantervi követelményeknek megbízhatóam, kevés, jelentéktelen hibával tesz eleget
Közepes (3) aki -
a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget gyakran szorul a számonkérés során tanári segítségre
Elégséges (2) aki -
a tantervi követelményekből a továbbhaladáshoz csak a szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik fogalmakat önállóan nem alkot, egyáltalán önálló feladatvégzésre nem képes
Elégtelen (1) aki -
a tantervi minimumot sem teljesítette ennek eleget tenni a tanári útmutatás segítségével sem képes akinek érdemjegyei számtani átlaga (beleszámítva a súlyozott érdemjegyeket is!) nem éri el a 2,00-t (1,8 esetén a pedagógus indokolt ajánlatára a nevelőtestület/osztályozó konferencia a tanuló javára megváltoztathatja elégségesre az osztályzatot.)
100
Osztályozhatóság, osztályozás rendje: •
A tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásai nem haladhatják meg az évi 250 órát.
•
Az osztályozás az adott tanév tantárgyi követelményeinek való megfelelés alapján, ill. eredményes tantárgyi osztályozó vizsga alapján történik. Indokolt huzamos hiányzás esetén - amennyiben a tanuló nem tud legalább elégséges szinten bekapcsolódni a folyamatos munkába, „felmérő” dolgozat írására, illetőleg osztályozó vizsgára kötelezhető, legkésőbb a pótvizsga időszakára. A tanuló, ha az egyes tantárgyak éves óraszámának 30%-át meghaladóan mulasztott, a nevelőtestület döntése értelmében osztályozó vizsga letételével vagy évfolyamismétléssel folytathatja a tanulmányait. Az érdemjegyek bejegyzése a szóbeli és írásbeli feleletek esetében kék illetve fekete, az írásbeli nagy témazárók piros, az egyéb érdemjegyek (pl.: kiselőadás, pontokból alkotott jegyek stb.) zöld színű tintával történik. Az a tanuló, aki a tantervi követelményeket a tanév végéig egy vagy két tantárgyból nem teljesítette (elégtelen osztályzatot kapott), és a nevelőtestület javítóvizsgára utalta, a bizonyítvány kézhez vételével egy időben tájékoztatást kap a javító-pótló vizsga időpontjáról, helyéről, a tantárgyi követelményekről és a jogorvoslat lehetőségéről. (A független vizsgabizottság előtti vizsgáztatás kérelmét a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül az igazgatóhoz kell benyújtani, ez időn túl a kérés nem teljesíthető.) A tanulók tanulmányi munkája során az érdemjegyeken, osztályzatokon kívüli elismerést jelent az év végi (évzárón átadott) jutalomkönyv vagy dicsérő oklevél, melyet „kiemelkedő tanulmányi munkáért”, vagy „kiemelkedő közösségi munkáért” kaphat a tanuló. Hasonló módon ismerjük el a területi, az országos viszonylatban kiemelkedő versenyeredményeket sportban, tanulmányi versenyen vagy bármely egyéb területen.
• • • •
•
Szöveges értékelés az alsó tagozatban
Évközi érdemjegyek után a félévi és az év végi osztályzatok helyett a tanuló teljesítményének, szorgalmának, magatartásának értékelésére, minősítésére szöveges értékelést alkalmazunk. Ha arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezzük A lemaradó, egyes készségekben lassabban fejlõdõ gyermeket egyéni foglalkozásokkal, felzárkóztató képzésekkel és korrepetáló programokkal kell majd segíteni, hogy az alapvetõ készségeket megszerezhesse a negyedik évfolyam végére. A mindennapokban arra van szüksége a gyereknek, hogy önmagát minél jobban megismerje, hogy egyre jobban tudatosuljon benne, mik az ő erősségei, illetve miben kell fejlődnie. Ezt a célt nem az érdemjegyek szolgálják, hanem a kifejtett hosszabb-rövidebb szöveges értékelés. Iskolánkban már jelenleg is alkalmazzuk a szöveges értékelést az első évfolyamon. A feladatunk az, hogy ennek az értékelésnek rendszerét, szisztémáját alkalmazzuk a törvény által előírt felsőbb évfolyamokon is. Erre egyénre szabott, kulcsmondatos szöveges értékelést dolgoztunk ki. ( III.sz. melléklet) A mellékletben szereplő értékelés alapján a minősítés fokozatai 101
Kiválóan teljesített az a tanuló, aki az értékelő táblázatban az első oszlopból legalább 70 %, a második oszlopból legfeljebb 30 % minősítést kapott. Jól teljesített az a tanuló, aki az értékelő táblázatban a második oszlopból legalább 50 % a harmadik oszlopból legfeljebb 10 % minősítést kapott. Megfelelően teljesített az a tanuló, aki a harmadik oszlopból legfeljebb 40 % minősítést kapott. Felzárkóztatásra szorul az a tanuló, aki a harmadik oszlopból legalább
80 % minősítést kapott.
A tanuló teljesítményértékelés szempontjai Dícséretek • Szaktanári dícséret egy tantárgyból kiemelkedő tevékenység •
Osztályfőnöki dícséret több tantárgyból kiemelkedő tevékenység vagy kiemelkedő közösségi munka
Tanulmányi és sport versenyekért I. forduló (iskolai) I.-II.-III. helyezett: II. forduló (városi) részt vett: I.-II.-III. helyezett: III. forduló ( megyei-regionális) részt vett: I.-II.-III. helyezett: IV. forduló (országos) részt vett: I.-X. helyezett: Kihirdetése iskolagyűlés előtt történik. A dicséretnek a naplóban és
szaktanári szaktanári igazgatói igazgatói igazgatói igazgatói igazgatói dicséret, dicsérő levél az
ellenőrzőben
is
dicséret dicséret dicséret dicséret dicséret dicséret szerepelnie
kell.
Elmarasztalások Szóbeli figyelmeztetés ha a tanuló egy-vagy két alkalommal megsérti az iskolai élet szabályait (pl. köszönést elmulaszt, udvariatlan, kötekedő, káromkodik, visszabeszél, személyi és iskolai higiéniára nem ügyel, stb) Írásbeli figyelmeztetés •
Szaktárgyi figyelmeztető Ha a tanuló a tantárgyi órán sorozatosan és szándékosan megsérti az óra menetét, nem készül, s nem készíti el feladatait.
•
Osztályfőnöki intés ha a tanuló sorozatosan és szándékosan szegi meg a házirendet
•
Osztályfőnöki megrovás ismételten és szándékosan szegi meg a házirendet
•
Igazgatói intés Ha sorozatosan, az iskola hírnevét és a társakat veszélyeztetve szegi meg a házirendet. (engedély nélkül elhagyja az iskolát, igazolatlanul hiányzik, saját és mások testi épségét veszélyeztetik; kihívó, megbotránkoztató; sértő, trágár szavakat használ; társait megfélemlíti, bántalmazza, zsarolja; akadályozza az órai munkavégzést stb.) Az írásbeli figyelmeztetéseknek, intéseknek az ellenőrző könyvben és a naplóban is szerepelnie kell.
102
Súlyos fegyelmi vétség, kötelességszegés esetén fegyelmi bizottság dönt az iskolavezetés, a tantestület és a diákönkormányzat részvételével. A fegyelmi bizottság megbeszélésén a szülő és a tanuló is köteles megjelenni.
Az osztályozó vizsgák
Jogszabályban rögzített esetekben, a tanuló osztályozó vizsgán adhat számot tudásáról. Osztályozó vizsga a tanév során bármikor szervezhető, de az igazgató által kitűzött vizsgaidőpont/oknak a tanuló felkészülése szempontjából reálisaknak kell lenniük. 3. A javító- pótló vizsgák időpontja jogszabályban rögzített (a tanév rendjéről szóló OM rendelet). Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A tanuló eredményes felkészüléséhez és a tanítási órákon szerzett ismereteinek elmélyítéséhez szükséges házi feladatok adása. A házi feladatok kijelölésénél figyelembe kell venni - tanulók életkori sajátosságait - a tanulók délutáni időarányos terhelhetőségét - az egyenletes terhelést, a tantárgyi toleranciát. A házi feladatok jellege: - írásbeli munka - gyűjtőmunka - tananyagrögzítés - memoriter Házi feladat csak olyan tananyagrészből adható - amelyet a tanórán már megismerhetett a tanuló. - alkalmas a segítség nélküli feldolgozásra - amelyhez a feldolgozás során megfelelő szakirodalom is a rendelkezésre áll Szóbeli és írásbeli együttes házi feladat esetén az írásbeli rész maximum két kötelező feladatból állhat. A gyakorlás lehetőségeként további „szorgalmi” feladatok is adhatók.
A házi feladatokra nem lehet érdemjegyet adni. Hiányuk, illetve kiemelkedő minőségük egyéni értékeléssel (fekete illetve piros ponttal) minősíthető. Sorozatos hiány esetén szaktárgyi figyelmeztető, kiemelkedő teljesítmény esetén szaktárgyi dicséret adható, melyek az év végi minősítésnél az osztályzat irányultságát módosíthatják.
Házi feladat minden tanítási napon adható. Alsó tagozatban hét végén, pihenőnapon, tanítási szünetekben írásos feladat csak szorgalmiként adható. A felső tagozatban a fenti napokra egyénre szabottan, felzárkóztató, illetve a tehetséggondozást szolgáló feladatok adhatók.
103
A tanuló magatartása és a szorgalma minősítésének értelmezése A tanuló személyiségének további fejlődése szempontjából fontos a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése a nevelési célok tükrében. A közoktatási törvény szerint ezt a tevékenységet elsősorban az osztályban tanító pedagógusok véleménye alapján az osztályfőnök végzi. A magatartás minősítését befolyásolja -
a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzásainak, késéseinek száma, trendje
-
az igazolásokra vonatkozó rendelkezések betartása
-
a tanulók jutalmazási elveinek és formáinak figyelembevétele
-
a fegyelmező intézkedések (fokozatok) elveinek és formáinak figyelembevétele
A szorgalom osztályzatok nem a tanuló abszolút sorrendiségét tükrözi, hanem hogy képességeihez és eddigi eredményeihez viszonyítva az adott időszakban milyen eredményt produkált. A magatartás minősítésének kritériumai Példás: Példás a magatartása annak a tanulónak, aki figyelembe veszi társai érdekeit, a közösség érdekeit szem előtt tatja. Az iskola házirendét betartja. Segíti társait, buzdítja a lemaradókat. Viselkedése az órákon, szünetben, napközben és iskolán kívül példamutató. Tanáraival, társaival, az idegenekkel is udvarias, megfelelő hangnemet használ. Vállalja az iskolai követelményeket, és teljesíti is azokat. Az osztályközösség is példást javasol. Jó a magatartása annak a tanulónak, aki szívesen vesz részt a közösség életében, de az Jó: alakításában már nem. Nem vét a házirend ellen. Fegyelmezett az órákon, de mások magatartására nem figyel, nem hat buzdítóan társaira. Saját viselkedésére figyel, de a körülötte lévő fegyelmezetlenséget közömbösen veszi tudomásul. A sorakozáskor, feljövetelkór nem figyelmezteti társait. A napköziben sem figyel társaira, nem figyelmezteti a rendbontókat. Változó a magatartása annak a tanulónak, aki tudatosan nem árt a közösségnek, de Változó viselkedése ingadozó, időnként a rossz tanuló felé fordul. A felnőttekhez udvariatlan, társaival szemben kötekedő, verekedős, durva. Órák alatti viselkedésével zavarja a munkát. A napközis élet szabályait nem mindig tartja be. Rossz a magatartása annak a tanulónak, aki szándékosan árt a közösségnek. Durva, Rossz: goromba a társaival. Megengedhetetlen a viselkedése, hangneme. A házirendet nem veszi figyelembe. Felszerelésére nem fordít gondot. Magatartásával veszélyezteti társai és önmaga testi épségét. Szorgalom Példás a szorgalma annak a tanulónak, akinek munkavégzése pontos, megbízható. Példás Tudatosan tervezi munkáját. Külön feladatokat vállal, és azt el is végzi. Önálló munkamegosztásra és – beosztásra képes. Saját munkáját ellenőrzi. A tanórákon figyel, aktívan bekapcsolódik a munkába. A kapott feladatokat pontosan elvégzi. Érdeklődik, gyűjtőmunkát végez. Felszerelése gondozott. Jó a szorgalma annak a tanulónak, akinek a tanulmányi munkáját kevesebb önállóság Jó: jellemzi. Az órákon figyel, házi feladatát elvégzi, az órákra készül. Ösztönzésre rendszeresen dolgozik, ellenőrzi munkáját. Általában felkészül, de különösebb érdeklődése nincs. Felszerelése általában rendezett. Változó a szorgalma annak a tanulónak, akinek a tanulása ingadozó. Időszakonként Változó: dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. Önállóan csak felszólításra lát munkához. Ritkán figyel fel valamire az iskolában és az iskolán kívül. Szétszórt. Felszereléseit nem hozza el pontosan, nem fordít gondot rájuk. Házi feladatait rendszeresen nem készíti el.
104
Hanyag: Hanyag a szorgalma annak a tanulónak, aki tanulmányi munkájában megbízhatatlan. A tanítási órák alatt figyelmetlen. Feladatait rendszeresen nem végzi el. Érdektelen, teljesen közömbös. Munkavégzése hanyag. Felszerelése rendetlen, hiányos. A magatartás és a szorgalom elbírálására havonta kerül sor az osztálytanító, osztályfőnök és az osztály javaslatára, egyetértésével.
105
XII. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendszere Az ellenőrzés célja, helye, szerepe Az iskolában folyó munka ellenőrzésének mindenkor ténymegállapító és értékelő tevékenységnek kell lennie, mely az értékelés alapjául szolgáló adatok megállapításától a különböző normák megtartásának vizsgálatáig tart.
Az ellenőrzés vizsgálja az intézmény tevékenységének célszerűségét és minőségjegyeit. A teljesítmény megítélésében a konkrét tényekhez hasonlítjuk a viszonyítási alapként szolgáló normákat. Ezek a normák az iskolai alapdokumentumokban meghatározott célkitűzések, tervek. Az ellenőrzés alapdokumentumai
• • • • •
Pedagógiai program Munkaterv SZMSZ Tantervek és tanmenetek Az iskola működését szabályozó egyéb dokumentumok
Az ellenőrzés célja az intézményi feladatellátás területén: ♦ Biztosítsa az intézményvezető részére a megfelelő mennyiségű és mélységű információt az iskolában folyó nevelő-oktató munka tartalmáról és színvonaláról. ♦ Jelezze a pedagógusok és egyéb közalkalmazottak, valamint a vezetők számára a szakmai és törvényi követelményektől való eltérést. ♦ Segítse a döntések előkészítését és teljes körű végrehajtását, a vezetői működés és irányítás hatékonyságát. ♦ A szabálytalanságok, hiányosságok, lazaságok, fegyelmezetlenségek, azok okainak és körülményeinek feltárásával biztosítsa az intézmény törvényi jogszabályokban és belső utasításokban előírt működését. ♦ Támogassa a korszerűbb és operatívabb együttműködést, a belső erőforrások, értékek és tartalékok feltárását, a meglevő kapacitások racionálisabb kihasználását és kihasználtságát. ♦ A tények okait keresve lehetővé kell tenni a hiányok pótlását, a hibák kijavítását és az eredmények megerősítését. Az iskola belső ellenőrzésének rendje Valamennyi felső és középvezető beosztású dolgozó feladata az irányítása, vezetése alatt működő munkaterület munkájának folyamatos ellenőrzése. Az ellenőrzés és értékelés alapja a szabályozó dokumentumok teljes körű ismerete és alkalmazása.
Az iskolában az ellenőrzésbe bevont vezetők az SZMSZ alapján: • • •
Az igazgató helyettesei A munkaközösségek vezetői A diákönkormányzat vezetője
Az ellenőrzés általános módjai: 106
• • •
Az adott terület irányításához kapcsolódó ellenőrzés A munkacsoportokba tartozó kollégák beszámoltatásán alapuló ellenőrzés Helyszíni ellenőrzés
Az ellenőrzés az alábbi célcsoportok felé irányul: I. II. III.
A tanítási órákon folyó nevelő – oktató munka Tanórán kívüli tevékenységek Iskolai adminisztrációs tevékenység I. A tanítási órákon folyó nevelő-oktató munka
Óralátogatások
Végzi:
Tantárgy:
Ideje:
Fajtája:
Igazgató
Valamennyi tantárgy és kolléga
Folyamatos havi 4 óra
P.
Folyamatos havi 4 óra
P.
Folyamatos havi 4 óra
P.
8 alsós + 3 napközis kolléga kiemelten : magyar, matematika Felsős szakos kollégák Felsős ig. h. kiemelten: magasabb óraszámú órák ( magy., test.,tört. ) Alsós kollégák Alsós mkv. kiemelten: 1. és 4. oszt. Minden osztályfőnök Oszt. Főn. mkv. kiemelten: közösségformálás Új, vagy pályakezdő Szaktárgyuknak megfelelően kollégák hospitálás Alsós ig. h.
Folyamatos P. havi 1-2 óra Folyamatos P. Havi 1-2 óra Az év első két hónapja I. P. 4 - 4 óra
Az óralátogatások megfigyelési szempontjai:
Az óra célja és tartalma Az órán alkalmazott módszerek Az óra felépítése és szervezése A tanulók munkája, munkáltatása és magatartása A nevelő munkája, egyénisége, magatartása A tanulói ellenőrzés és értékelés gyakorlata Eredmények, következtetések
( a nevelő elérte-e kitűzött célját, a tanítási óra elősegítette-e a tanulók tudásának gazdagítását, személyiségük alakítását, stb. ) A látogatásról részletes, az emlékezetet segítő és a megfigyelési tapasztalatokat rendező feljegyzést kell készíteni. A látogatásokról készülő beszámolónak a tapasztalatok alapján levont következtetéseket, javaslatokat is tartalmaznia kell. Kiemelt fontosságú a segítségadás, a jó gyakorlat megerősítése, azok továbbadása.
107
Az óralátogatások, ellenőrzések tapasztalatainak összegzése
-
Közös óralátogatások esetén: Egyéni ellenőrzésre jogosult középvezető önálló látogatásainak:
közvetlenül a látogatott órát követően január és május vége
A nevelő-oktató munka alapdokumentumainak ellenőrzése
Az elfogadott tantervek alapján készített tanmenetek Osztályfőnöki feljegyzések a tanulóról A tanulók írásos dokumentumainak ellenőrzése
Végzi: Ig. ig.h. mkv.
Határidő: Szeptember, I.
A tanulói írásos produktumok a folyamatos, tervszerű és rendszeres pedagógiai munka tükre. A füzetek, munkafüzetek eset, próbaszerű ellenőrzése során feltárható, hogy az osztályban folyamatos, rendszeres munka folyik, megtörténik a házi feladatok minőségi és mennyiségi ellenőrzése.
Végzi: Igazgató, ig. h., mkv.
Határidő: F.
I+T.:február-március
Az igazgató eseti ellenőrzése a középvezetők ez irányú tevékenységét is kontrollálja.
II. Tanítási órán kívüli tevékenység ellenőrzése
A napköziben folyó tanulásra felkészítő tevékenység Végzi:
Ig.h. alsós mkv.
Határidő:
F.
A tapasztalatokról félévente írásos beszámoló készül.
Szakkörök, sport - és egyéb szabadidős foglalkozások Az itt folyó munka folyamatossága, tervszerűsége, eredményessége, életkori sajátosságoknak való megfelelősége
A létszámok csökkenése esetén az okok feltárása, a csoportok összevonása, esetleg megszüntetése Végzi: Ig. ig.h.
Határidő: F. 108
III.
Iskolai adminisztrációs munka ellenőrzése
Haladási, napközis, szakköri naplók ellenőrzése, azok vezetése, az elegendő osztályzatok száma
Végzi: Ig. h.
Határidő: F.
havonta
A fenti dokumentumok igazgatói próbaszerű ellenőrzése, mely elsősorban a középvezetői tevékenység ez irányú feladatellátására terjed ki. Egyéb dokumentumok időszakos ellenőrzése • Tanulói nyilvántartás • Félévi és év végi házi statisztikák • Anyakönyvek Végzi: Ig. ig.h.
Határidő: I. szept.-febr.-június
A pedagógiai munka értékelésének fő szempontjai
Tanulásirányítás, a tanórai oktató-nevelő munka színvonala: -
Előzetes felkészülés a tanítási órára. A motiválás, differenciálás, tanulói aktivitás formái és mértéke. A tanulók életkorához, a didaktikai feladatokhoz illeszkedő módszerek, szemléltetés, szervezeti formák, ellenőrzés és értékelés. A tanulók munkája és magatartása a nevelő óráján. A nevelő munkája, megnyilvánulásai, magatartása a tanítási órán. A nevelő tanórai munkája elősegíti-e a tanulók fejlődését (tudásuk gyarapítását, személyiségük alakulását)? A tanulók eredményes (hasonló szinten történő) továbbhaladása a magasabb évfolyamokon (felső tagozat, középiskola).
A tanulók ismereteinek, képességeinek fejlődése. -
A helyi tantervi követelmények teljesítésének szintje. A tanulók tapasztalható és mérhető fejlődése.
A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása. -
Szabadidős programok szervezése iskolán kívül Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok szervezése, segítése, részvétel. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel. A diákönkormányzati rendezvények szervezése, segítése, felügyelet. Iskolai szintű kirándulások, táborok szervezése, segítése, részvétel.
109
-
Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutató, pályázatok stb. szervezése, segítése, részvétel.
A felzárkóztatásra szoruló tanulók eredményes fejlesztése - A tanterv minimum követelményeinek teljesítése és lehetőség szerinti meghaladása a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknál. -
A gyenge tanulmányi eredményű, lemaradó tanulók korrepetálása, fejlesztése Az érintett tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára
Tehetséggondozás, a tehetséges tanulók eredményes fejlesztése -
A tehetséges tanulók gondozása. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli és kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. A nevelő által tanított vagy felkészített tanulók, tanulócsoportok eredményei a különböző szintű tanulmányi, kulturális, sport versenyeken, vetélkedőkön, nyelvvizsgákon.
Az osztályfőnöki munka eredményei, közösségformálás, tanórán kívüli nevelő munka -
Megfelelő magaviseletű, az iskolai munkában aktív osztályközösség, napközis csoport kialakítása. a tanulók, szülők és az osztályfőnök kapcsolata, a tanulói problémák ismerete, az ezzel kapcsolatos segítség, tanácsadás A problémás tanulókkal (veszélyeztetett hátrányos, beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarral küzdő tanulókkal) való foglalkozás. Gyermekvédelmi feladatok ellátása. A nem osztályfőnökként irányított tanulói közösség (pl.: szakkör, sportkör, énekkar stb.) eredményes, közös tevékenysége.
Személyes példamutatás -
A tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben betartja a pedagógus etika alapvető normáit. Magatartása, viselkedése, a munkához való viszonya példamutató a tanulók és a többi nevelő számára.
Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében. -
Szerepvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részvétel a különböző feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása. Pályázatokon való részvétel, ezek eredményessége. Az eredményes pályázatok céljainak megvalósításába való bekapcsolódás. Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése, megvalósítása (innováció).
A nevelő szakmai, pedagógiai kapcsolatai a nevelőtestület tagjaival. -
A nevelő rendszeres kapcsolatot tart a rábízott tanulócsoport többi pedagógusával : osztályfőnök a szaktanárokkal, napközis csoportvezető az osztályfőnökkel, szaktanárok az osztályfőnökkel és egymással.
Szakmai felkészültség
110
-
Milyen szintű továbbképzésbe kapcsolódik be a nevelő? (tanfolyam, felsőfokú képzés, szakvizsga stb.) Továbbképzésekben való részvétel, önképzés. A nevelő önként keresi a továbbképzés, önképzés lehetőségeit. A továbbképzéseken tanultakat munkájában hasznosítja, és a lehetőségekhez mérten továbbadja a nevelőtestület tagjainak. Az iskolában hasznosítható szakképesítések száma. Idegen nyelvek ismerete, nyelvvizsga. Tudományos fokozat. Publikációk szakmai folyóiratokban, kiadványokban.
Munkafegyelem, a munkához való viszony. -
A munkaköri kötelességek teljesítése. A tanítási órák pontos és eredményes megtartása. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása. Pontos adminisztrációs munka (formai követelmények, határidők, külalak, pontosság). A különféle feladatok pontos, határidőre történő megoldása. A rábízott osztályterem, szaktanterem legyen gondozott, ápolt és pedagógiailag szakszerű.
A vezetői feladatok ellátása. -
A különféle nevelői közösségek vezetői, igazgatóhelyettes, munkaközösségvezetők, milyen szinten látják el az egyes vezetői feladatokat: tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés. A vezetők mit tesznek a rájuk bízott közösség formálásáért, az emberi kapcsolatok javításáért?
Megfelelő kapcsolat a tanulókkal, a szülőkkel és a kollégákkal. -
Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés, valamint a személyiség tiszteletben tartása mindhárom irányban. A nevelő a szülő felé ellátja az iskola képviseletét, pedagógiai tanácsot ad, törekszik az együttműködésre. Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé. Egymás segítése, a tapasztalatok átadása. Észrevételek, bírálatok elfogadása.
Az ellenőrzés megvalósításának módja és menete
Az iskola ellenőrzése csak a vezető-helyettesek és a középvezetők tervszerű bevonásával valósítható meg A spontaneitás elkerülése érdekében minden ellenőrzésbe bevont vezetőnek az iskolai munkaterv és a munkaköri leírásokban meghatározott feladat- és hatáskörök tekintetében el kell készítenie saját ellenőrzési tervét. Ezen terveket kell összefoglalni, hálótervvé alakítani, melynek eredménye a komplex ellenőrzés. Az ellenőrzés megvalósulásának folyamatosan kontrolláltnak kell lennie Az éves ütemtervet le kell bontani kisebb, jól áttekinthető szakaszokra, s havi eseménynaptárban rögzíteni. Ez betekintést ad minden kolléga számára, s számíthatóvá válik a vezetői ellenőrzés, gyengítve a stressz-hatást. Az ellenőrzés folyamatszabályozásának elkészítése és alkalmazása a MIP egyik kulcsfontosságú tevékenysége lesz. 111
112
XIII. Az iskola helyi tanterve
Felhasználható órák a KT alapján a 2008/2009-es tanévtől
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. évf. évf. évf. évf. évf. évf évf évf megnevezés összesen ÚKT ÚKT ÚKT ÚKT UKT ÚKT ÚKT ÚKT 4 5 5 4 4 4,5 4,5 4,5 Ellátható 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 177,5 heti órák választható 2 2 2 2,25 5,625 5,625 7,5 7,5 34,5 10% teh. 17,75 Gond. munk.vez, 8,875 of. A Közoktatási Törvény és a tantervi rendeletek alapján ellátható 238,625 órák 8 osztályra napközi 22,5 22,5 22,5 15 82,5
Összes ellátható óra 16 osztályra+napközi
Törvényi háttér Új kerettantervi óraszám Kt. 52. §. 3.
Kt. 52.§. 7. Kt. 52.§. 11. c. Kt. 1. sz. mell.3. rész. II.bek.7.a
Kt. 53. §. 4.
559,75
113
tantárgy
1.
2.
3.
4.
magyar nyelv és irodalom
8
8
8
7,5
matematika
5
5
4
4 3
idegen nyelv környezetismeret
5.
6.
7.
8.
4
4
3,5
3,5
4
4
3
3
3
3
3
3
15
4,5
1
1
1
0,5
1
1
1
1
ének
1
1
1,5
1
1
1
1
1
informatika 4. osztály II. félév 3 csoporttal
teh.g. felzárk.
választható
csop-bontás
Évfolyam
1,5
rajz
1,5
1,5
1,5
1
1
1
1
0,5
technika
1
1
1
1
1
1
1
0,5
testnevelés
3
3
3
3
2,5
2,5
2,5
2,5
történelem
2
2
2
2
természetismeret
2,5
2
fizika
1,5
1,5
kémia
1,5
1,5
biológia
1,5
1,5
földrajz
1,5
1,5
0,5
0,5
0,5
0,5
oszt.főn.
0,5
0,5
etika egészségtan
0,5
mozgókép
1 1
futball választható
1
1
1
1
4 1
4
rajz 8.o.+0,5 óra
0,5
0,5
kézilabda választható
1
1
1
Idegen nyelvi előkészítő
1
technika 8.o. +0,5 óra
0,5
0,5
matematika 7. o+ 0,5 óra
0,5
0,5
matematika 8. o
0,5
0,5
testnevelés* tömegsport
0,5
0,5
0,5
közösségi óra (oszt, főn 5-8) informatika 4. osztály 1. félév 3 csoporttal
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
0,5
3 0,5
2
0,5
0,5
nem szakrendszerű magyar (5-6 o.)
8 Csoportbontásra heti 2*2 óra
nem szakrendszerű matem (5-6. oszt.) nem szakrendszerű (magyar-mat) nem szakrendszerű (magyar-mat)
0,5
8 1
1
2
0,5
0,5
1
felzárkóztatás*
1
1
1
1
1
1
1
7
szakkör-tehetséggondozás*
1
1
1
1
1
1
1
7
Összesen Of. admin (Kt. 1. sz. mell. 3. rész.(7) munkaköz.vez. Kt. 1. sz. mell. 3. rész (7) napközi Kt. 53. §. (4) Felhasználásra kerül:
(A csoportbontásokkal együtt) 1
1
1
22,5
22,5
22,5
458 1
1
1
1
1
36
16,5
16 *1
3 15
17
82,5 559,5
36
33
35
114
559,75 20 20 20 22,5 22,5 22,5 25 25 20 20 21 23 24,5 24,5 25,5 26,5 választható tantárgyak Kt. §. 52.7.bek csoportbontás 52.§. 7. bek. 2008/2009 -ben 10% 35,5 óra)
KT. alapján összesen felhasználható: Kötelező óra Köt.+választott óraszám az egyes évfolyamokon KT: 56.§. 7. bek alapján 69 óra :A Kt. 52.§. (11/c) alapján
355 33 36 35
A helyi tanterv változásai 2008. szeptembertől
A tantárgyi struktúra változása /: Kt. 52.§. 11.c.= 35,5 óra : Kt. 52.§. 7.= 69 óra/ Az iskola 1-8 évfolyamon bevezeti évfolyamonként egy tanulócsoportban az emelt szintű testnevelési programját. Ennek megvalósítása a következőképpen alakul: 1-8 osztály: Általános testnevelési feladatokra (NAT óraszám) 1-4 osztály: Kiegészítő óraszámok (0,5 az alaposztályban) (KT. 52.§. 9.) Tömegsport, mindennapos testmozgás 1-8 osztály: Választható sport futball-kézilabda = 16 Megoszlása: Speciális, labdajáték orientált órák tanítási időben, összevont tanulócsoporttal ( 2 évfolyam 1 csoport)
= 44 =6
óra
óra
óra
Kötelezően választandó tantárgyak: rajz, technika 8 osztály II. félév
=4
Idegen nyelvi előkészítői előkészítő
3.osztály
óra
heti 1 óra =2
óra
angol 1 óra német 1 óra
Informatika 4. osztály 1. félév
= 0,5
óra
Közösségi nevelés 5-8 osztály: kiegészíti a 0,5 osztályfőnöki órát
=4
óra
Matematika 8. osztály II. félév
=2
óra
=6
óra
heti 1 óra
heti 1 óra
Nem szakrendszerű oktatás 5-6 osztály heti 1,5 óra osztályonként
Szakkörök, tehetséggondozó körök = 14 1-8 osztályra, igények és lehetőségek szerint: Kézműves, rajz, matematika, kézműves, furulya, történelem,
óra
115
sí, színjátszó Felzárkóztatás, korrepetálás 1-8 osztályra
= 14
óra
= 16
óra
= 15
óra
=4
óra
Csoportbontások Nem szakrendszerű oktatása 5-6. osztály
Nívócsoportos 3 csoport/évfolyam heti 4 óra Idegen nyelv 4-8 osztály angol nívócsoport
heti 3 óra
Informatika 4--8 osztály évfolyamonként 3 csoport
Testnevelés órák elvi felosztása Hagyományos tanrendű osztály
Évfolyamok
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
3
3
2,5
2,5
2,5
2,5
1
1
1
1
Alapóraszámok
3
3
Tömegsport, mindennapos testmozgás
1
1
Összevont csoportórák korcsoportos edzésterv alapján
leány 2 Fiú 2
Leány 2 Fiú 2
Leány 2 Fiú 2
Leány 2 Fiú 2
A tantervválasztás, óraszámfelosztás elvei Iskolánk a NAT bevezetésekor megmaradt a hagyományos tanórai szerkezetnél. Tantestületünk döntése értelmében tantervként a kerettanterv tantárgyi és önálló modulrendszerét alkalmazzuk. A témakörök óraszámainak feldolgozására biztosított 80 %-os időkereten túl nem tervezünk új tananyagbővítést. Célunk az, hogy a tanulói alapismeretek minél jobban rögzüljenek, s rugalmasan alkalmazkodva elkerülhessük a tananyag-torlódást. A rendelkezésre álló időkeretet (20%) az egyes témakörök feldolgozása során a rögzítési folyamat időtartamának nyújtására, feladatmegoldások gyakorlására, valamint differenciált foglalkoztatás keretében felzárkóztatásra illetve tehetséggondozásra fordítjuk. A különböző tantárgyak tanmeneteiben kell megjeleníteni a feldolgozás során alkalmazott gyakorló, rendszerező, felzárkóztató tevékenységeket.
116
117
XIV. A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS ISKOLAI ALAPELVEI ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HELYI RENDJE Célja és alapelvei •
Kevesebb tananyagon a tanulókat az alapozó szakaszban olyan differenciált, kompetenciaalapú oktatásban kell részesíteni, mely hatékonyan növeli az iskolai alapozó feladatokat.
•
Segítse az alapkészségek továbbfejlődését, mely hat a tanulók tanulási technikáinak megerősödésére.
•
A kommunikációs képességek, a szövegértés, íráskészség, a matematikai logikai gondolkodás erősítése valamennyi választott területen, mely segíti az alapozó szakasz fennmaradó idejében, és a fejlesztő szakaszban a szakrendszerű oktatás keretében megvalósuló ismeretelsajátítást.
•
A nem szakrendszerű oktatás keretében a tanulók életkori sajátosságainak figyelembe vételével történik a készségfejlesztés, erősítve a tanulók
•
motivációját, sikerélményét,
•
A képességfejlesztés, az elsajátított alapkészségek fejlesztése valamennyi tanulóra egységesen kell, hogy érvényesüljön, azonban mindenkor figyelembe kell venni az egyéni képességeket, az elért készségszinteket, mely alapvetően differenciált csoportés páros munkában, illetve egyéni fejlesztés keretében valósul meg.
A nem szakrendszerű oktatás eljárásrendje, módja Mérések és követelményrendszer • •
• •
A bevezető és kezdő szakaszban folyamatosan figyelemmel kíséri a tanító a tanulók alapkészségének fejlődését. Megállapítja az esetleges hiányosságokat, azok kompenzálására egyéni fejlesztési terv alapján kerül sor. Minden tanévben a 4. évfolyamon a diagnosztikai mérés alapján kell meghatározni, hogy az alapkészségek fejlesztésére milyen mértékben kerül sor iskolánkban. A 4. évfolyam mérése kimeneti, az 5. évfolyam vonatkozásában bemeneti mérés funkcióját tölti be, mely támpontul szolgál az alapkészségek fejlesztése mértékének , módjának meghatározásához. Az alapozó szakaszban nyomon követő mérésekkel kell a fejlesztés mértékét, a tanulói készségszintek helyzetét, egyúttal a további fejlesztés ütemét meghatározni. A sikerkritérium megfogalmazásával, a tantárgyi minimum követelmény pontos meghatározásával és nyilvánossá tételével a továbbhaladáshoz a tanulók által elérendő szintet rögzítjük.
Tantárgyi és műveltségterületek 118
Iskolánkban az alábbi tantárgyakhoz kapcsolódóan nívócsoportok kialakításával biztosítjuk a nem szakrendszerű oktatás megvalósítását: -
magyar nyelv és irodalom matematika,
Szükség szerint, a mérések és a tantárgyfelosztás alapján dönti el a nevelőtestület (közoktatási törvény szerinti felkészültségét figyelembe véve), hogy mely tantárgyakban, műveltségi területen folyik nem szakrendszerű oktatás. Az éves tanmenetekben, figyelembe véve a helyi tantervet kell meghatározni a minimumkövetelményhez szükséges szakrendszerben folyó oktatáshoz a tananyagot, illetve az alapkészségek és kompetenciák fejlesztését szolgáló tanórákon elsajátítandó tananyagot, fejlesztendő területeket. A magyar nyelv és irodalom tantárgyhoz kapcsolódó nem szakrendszerű oktatás A tanuló a szakasz végén legyen képes: • • • • • • • • • • • • • • •
Hétköznapi helyzetekben adekvát megnyilvánulásokra: köszönés, megszólítás, kérdés, kérés, társalgás, tájékoztatás. Spontán helyzetben köszönni, ismeretlen szituációban megszólítani, kérni és tájékoztatni. A társalgásban kérdezni, kapcsolódva a mások által elmondottakhoz. Dramatikus játékokban megfelelő beléptetéssel, a közönség által jól hallhatóan, a mondattípusoknak megfelelő intonációval mondja szövegét. Különbséget tenni - a gyakran megfigyelt - közlési stílusok és kifejezésmódok között. Megérteni egyszerű metakommunikációs jelzéseket. Legyen tisztában a szavak jelentéshordozó szerepével, toldalékolásával, a mondat- és a szövegalkotás elemi szabályaival, a beszélői szándék kifejezésének módjával, illetve annak megértésével. Az életkorának megfelelő egy oldalnyi szöveget néma olvasás útján megérteni és saját olvasata szerint, értelmezi azt. A szövegben egyszerű összefüggéseket felismerni, a fontos információkat kiemelni. Ismert tartalmú szövegről felkészülés után képes emlékezetből tömörített összegzést adni. Az olvasottakról véleményt nyilvánítani. Rövid szöveget nyomtatott és folyóírással mások számára jól olvashatóan, betűkihagyás és betűcsere nélkül írni. Adott vagy választott témáról egy - másfél oldal terjedelmű, értelmes összefüggő szöveget leírni. Jelezni a szó- és mondathatárokat. A mondatvégi írásjelek közül megfelelően használni a pontot és a kérdőjelet.
Begyakorolt szókészletben jelölje helyesen : a magán és mássalhangzók időtartamát, a tulajdonnevek kezdőbetűjét, 119
a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatokat, a "j" hangot, helyesen írja az igekötős igék gyakori eseteit. hibátlanul választja el az egyszerű szavakat. A 4. évfolyamon végzett diagnosztikus felmérés alapján célszerű kiemelni és differenciált fejlesztéssel gondoskodni a felzárkóztatásra szoruló gyermekekről. A matematika tantárgyhoz kapcsolódó nem szakrendszerű oktatás Matematikából a kezdő szakasz feladata az alapvető matematikai ismeretek elsajátítása, a problémamentes továbbhaladás biztosítása a oktatás keretében. Az alapozás a matematika kiemelt témaköreiben az ismeretek koncentrikus és spirális bővülését segíti elő. A szakasz kiemelt tanítási tartalmai: • • • • • • • •
a természetes szám fogalmának gazdag tartalommal való kiépítése a tízezres számkörben, segítség a tízes számrendszerben való biztonságos eligazodásban, a biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségek fejlesztése, a sík- és térbeli tájékozódási képesség formálása, a geometriai szemléletet fejlesztése alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismertetésével, egyszerű transzformációkkal a problémalátást, a probléma-megoldási képesség fejlesztése tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával a valószínűségi szemlélet megalapozása, valószínűség számítását fejlesztő játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel a tanulók szemléletének alakítása a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról konkrét szituációkkal, példákkal
Az ötödik évfolyamon a természetes számok témakörében nagyon fontos továbbá feltárni a számfogalombeli hiányosságokat (a számok alakja, összehasonlítása, kerekítése, ábrázolása számegyenesen). A műveletvégzés szintjét, a méréseket és mértékváltásokat (idő, tömeg, hosszúság, űrtartalom). A hiányok pótlására a tanév első hónapjaiban feltétlenül szükség lehet, hogy a számkör bővítésére és műveletek tulajdonságainak tudatosítására sor kerülhessen. Idő- és órakeret A kötelező és választott órakeretből • 2010/11. tanévig a tanítási időkeret 20 %-a (heti 5 óra) • 2011/12. tanévtől a tanítási időkeret 25 %-a (heti 6 óra) A 2008/2009-es tanévtől nívócsoportos kialakításra (évfolyam / 2 osztály) • Magyar 4 óra • Matematika 4 óra • Természetismeret 1/2 óra 120
áll rendelkezésre. Az idő- és órakeret tantárgyra történő meghatározására évente, a felmérések alapján kerül sor. Eszközrendszer Az alapozó szakaszra a célokat és az alapelvekben megfogalmazottakat szolgáló tankönyveket és egyéb eszközöket kell választani. Az iskola kötelező eszközjegyzékét olyan tanulást segítő további eszközökkel bővítjüki, mely segíti a differenciált tanórai munkát, az alapkészségek fejlesztését. Személyi és tárgyi feltételrendszer Iskolánkban a nem szakrendszerű oktatást az alapozó szakaszon az a pedagógus végezhet, aki megfelel a törvényi követelményeknek. • • •
Tanító, amennyiben rendelkezik az adott tantárgyra, műveltségterületre érvényes szakképzettséggel. (szakkollégium, szaktanár) Szaktanár, aki rendelkezik tanítói végzettséggel, vagy 2004. szeptember 1-ig legalább öt év szakmai gyakorlatot szerzett az 1-4. évfolyamon.(ez utóbbi esetben 20012/13. tanítási év végéig.) Tanító, tanár, aki részt vett a 60 ill. 120 órás, a Kt. alapján a reá irányadó pedagógustovábbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében történő felkészítésen.
Tanulásmódszertan az 5-6. évfolyam tantárgyi követelményeinek elsajátítása érdekében Alapelvek, célok Az általános iskola alapozó szakaszának befejezését követő tagozati váltás, azaz az alsó tagozatból a felső tagozatba kerülés több tekintetben okozhat nehézséget a tanulóknak. A felső tagozatban szembesülnek először azzal a ténnyel, hogy sokkal több tanár tanítja őket, mint azt korábban megszokták. Több tantárgyat tanulnak, nagyobb elvárásoknak kell megfelelniük. Az alsó tagozatos évekhez képest önállóbban kell a mindennapokat felépíteni. A tantárgyakban megvalósuló eredményes módszertan oktatás során a tanulók megismerik saját pszichikai feltételeiket, különböző képességek fejlesztésével megtanulják a hatékony és eredményes tanulási stratégiákat, módokat, amelyek segítenek a tanulási nehézségek leküzdésében, hogy minden tanuló képességei legjavát nyújthassák. Témakörök
Tananyag
A tanulásról Tanulási szokások
A tanulás fogalma és fajtái.
A tanuláshoz való viszony. A tanulás belső feltételei. A tanulás külső feltételei.
Fejlesztési feladatok/Ajánlott tanulói tevékenységek Szakirodalom feldolgozása páros munkában. A mechanikus és az értelmes tanulás közötti különbségek feltárása, összehasonlítása. Önismereti kérdőív kitöltése, feldolgozása, fogalmazás készítése. Pozitív tulajdonságok gyűjtése, melyek hatnak a tanulási teljesítményekre. Megfelelő külső tényezők összegyűjtése egyéni tapasztalatok, bemutatófilm és szakirodalom alapján.
121
Tanulási motivációk
Beépült tanulási motiváció. Belső tanulási motiváció. Külső tanulási motiváció. A presztizs motiváció.
Az önálló tanulás tervezése
A tanulás időpontja. A tanulás helye. A tanulandó tantárgyak sorrendje. Szünetek beiktatása.
Beszédművelés
Légzéstechnikai- és artikulációs gyakorlatok. Helyesejtési gyakorlatok. Szókincsfejlesztő gyakorlatok.
Olvasási gyakorlatok. Tanulási technikák
Megértés.
A felidézés.
Feldolgozás. Kiterjesztés.
Áttekintés, ismétlés. Korrekciók.
Tanulási stratégiák
Elemi tanulási stratégiák.
Különböző tanulási motivációk szintek megismerése. Tanulási tevékenységre ösztönző célok, elvárások, belső hajtóerőkés külső tényezők kölcsönhatásának összegyűjtése, értelmezése, megfogalmazása egyéni tapasztalatok és szakirodalom alapján. Beszámolók, tapasztalatok megvitatása kiscsoportokban. A sorrendiség elveinek megfogalmazása, tanulási tervek készítése. Napirendek, heti-rendek tervezése. Légzéstechnikai, artikulációs gyakorlatok végzése mondókákkal, versrészletekkel, váltakozó hangerővel és dinamikával. Hangsúlyozás, intonácó, időtartam gyakorlása népi mondókákkal, kiszámolókkal. Szinonimák, ellentétek, hasonló hangzású, szavak gyűjtése. Szókeresés, szómagyarázat lexikonok, szótárak, különböző szövegek felhasználásával. Szakszövegek, történetek néma és hangos olvasása. Válogatás különböző tantárgyak tananyagaiból. A tananyag nem érthető részeinek jelölése, értelmezése, ismétlése rendszerezése. Jegyzetek készítése. A kulcsfogalmak elemzése: kiemelése, definiálása. Logikai kapcsolatok felismerése a szövegben lévő fogalmak között. A tananyag saját szavakkal történő ismétlése, felmondása. Az aktív tanulás alkalmazása különböző feladatokban. Szituációs játékok Pl.: Találkozás a tankönyv szerzőjével. Kérdések, feleletek adott témakörökön belül. A tanultak felidézése, ellenőrzése, az esetleges hiányosságok pótlása, a hibák javítása. A korrekciós technikák megismerése különböző feladatok megoldásával. Kooperatív, páros és önálló munkaformában adott feladat preferálása, kompenzálása, javítása. A tanulandó szöveg hangos és néma olvasása. Az olvasott szöveg felmondása. A szöveg előzetes áttekintése és összefoglalása.
122
Összetett tanulási stratégiák.
Tanulási formák
Egyéni tanulás. Páros tanulás. Kooperatív tanulás.
A szöveg utólagos áttekintése és összegzése. Ismeretlen szavak meghatározása az Idegen szavak szótárának használatával. Lényegkiemelés, kulcsfogalmak keresése, értelmezése. A feldolgozott szöveg összegzése. Ábrák készítése. A tananyag olvasása, ismerkedés a szöveg információival. Az olvasott információk átgondolása, jegyzetelése. A megtanulandó szöveg kérdések formájában történő feldolgozása, kooperatív munkaformában. A szöveg felidézése és reprodukálása. A megismert tanulási technikák alkalmazása. Szöveg-szerkesztés, szövegszűkítés-bővítés, különböző feladatok megoldásával. Szakszövegek feldolgozása kérdésfelelet formájában, konzultációs forma alkalmazásával.
Követelmények: • • • • •
Ismeri és alkalmazza a tanulást segítő motivációs tényezőket. Tud tanulási tervet készíteni és azt alkalmazni. Követi és alkalmazza a beszédlégzés és a helyesejtés tanult szabályait. Képes a tanulási folyamat során a helyes tanulási technika kiválasztására és alkalmazására. Képes önálló tanulásra és önellenőrzésre.
Iskolánkban a nem szakrendszerű oktatást úgy szervezzük, hogy érvényesüljön a feladatellátás mellett a nevelőtestületben az azonos terhelés elve.
123
XVI. Tankönyvek, taneszközök és más és más tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei Iskolánkban az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket használunk a tananyag feldolgozásához, melyek szerepelnek a minisztérium által kibocsátott hivatalos tankönyvjegyzékben. A választáskor mindig az átlagos képességű gyereket tartjuk szem előtt, mindig ők vannak többségben. Ezért a tömegtanításban jól működő, az átlagos képességű gyerekre szabott, egyszerű tankönyvekre van szükségünk. A tankönyvválasztásnak általános didaktikai, szakmódszertani, lélektani és külalaki szempontjai :
Általános didaktikai szempontból az a könyv jó, mely egyforma súlyt fektet a feladat megértésére, megtanítására és a fokozatos automatizálásra. Szakmódszertani szempontból 1. Fontos, hogy megvalósuljon az anyagban a rész - egész egyensúlya. 2. Egyformán fejlessze az auditív és a vizuális területeket. 3. A beszélt nyelvre építsen. 4. Szövegei legyenek érdekesek, igényesek. 5. az első osztályos olvasókönyv kiválasztásánál feladatunk a homogén gátlás kialakulásának megelőzése, a dyslexia-prevenció érdekében Lélektani szempontból az alábbi elvárásaink lehetnek: 1. Soha ne hagyja a tananyag a gyerekeket bizonytalanságban, mindig világos, követhető, egyszerű lépéseket adjon. 2. Legyen játékos és mozgasson meg minél több érzékterületet. 3. Ne engedje a tanulókat találgatni 3. Fejlessze egyformán a logikus gondolkodást és az érzelmeket. A külső megjelenés szempontjai: 1. Az illusztrációk funkcionálisak legyenek. 2. A tipográfia fokozatos legyen. 4. A papír jó minőségű legyen. Az oldalak legyenek szellősek és áttekinthetők. 4. Az árát tekintve legyen olcsó. 5. Legyenek hozzá olcsó és könnyen kezelhető segédeszközök. Minden tankönyvre érvényes követelmény: a nyelvhelyesség és a helyesírás szempontjából kifogástalannak kell lennie. A tankönyveket a bevezetést megelőző tanév első félévének végéig össze kell állítani, s az iskolaszék elé terjeszteni véleményezésre. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket az alsós tanítók, valamint a szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tantervét figyelembe véve.
124
A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) az iskola tájékoztatja. A tankönyvek beszerzését az iskola tankönyvfelelőse végzi A taneszközök kiválasztásánál a szaktanárok ill. tanítók a következő szempontokat veszik figyelembe: • a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, • az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók, • a taneszközök használatában a stabilitásra törekszik: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be, • füzetek, taneszközök milyenségére, mennyiségére javaslatot évenkénti iránymutatást aduk és segítjük a minél alacsonyabb áron való beszerzést. Az iskola - pénzügyi lehetőségeihez mérten - saját költségvetési keretből, illetve a törvényi előírásnak megfelelő /25%/ támogatásokat felhasználva, egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz helyzetű tanulók, a gyermek - és ifjúságvédelmi felelős javaslata alapján ingyenesen használhatják. Ingyenes tankönyveket a törvényi illetve rendeleti szabályozások alapján biztosítunk tanulóink számára.
125
XVII: A magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanulói jogviszony A tanuló felvétele és mentesítése A Közoktatási törvény 66 §-nak megfelelően történik. Különleges esetekben az iskolaigazgatók megállapodása dönt. A tanulói felvételről a tankötelezettség szabályozása szerint kell eljárni. Az első osztályos tanulók felvétele szakvélemény alapján történik. Az osztályba sorolásról szülői kérések lehetséges figyelembe vételével -az igazgató dönt. Beiratkozáskor be kell mutatni: •a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, •a szülő személyi igazolványát, •a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt, (ha a gyermek óvodás volt), •vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát, szakvéleményét javasolta, •szükség esetén szakértői véleményt. A 2.-tól 8. osztályokba történő felvételnél be kell mutatni: •a tanuló anyakönyvi kivonatát, •a szülő személyi igazolványát, •az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, •az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről: •a szülő kérésének, •a tanuló előző tanulmányi eredményeinek, valamint magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, •az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Év közben a lakásváltoztatás miatt városunkba költöző, illetve bejáró gyerekek felvételénél ragaszkodunk a körzetekhez. A magasabb évfolyamba lépés feltételei
Az iskola magasabb évfolyamába a tanuló akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. -
Magasabb évfolyamba léphet az az első osztályos tanuló, aki a tanév végére a legalább "megfelelt" minősítést elérte. Ha a tanuló az első évfolyamon első 126
-
alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek, munkája előkészítő jellegűnek minősül és tanulmányait az első évfolyamon folytatja. A 4.-8. évfolyamokra járó tanulóknak legalább az elégséges osztályzatot kell elérniük minden tantárgyból ahhoz, hogy magasabb évfolyamba léphessenek. Ha a tanuló (4-8.) tanév végén egy vagy két tárgyból elégtelen minősítést kap, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. Ha a tanuló három, vagy annál több tantárgyból elégtelen minősítést kap tanév végén (4-8. o.), az évfolyamot ismételni köteles.
A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulóknak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: -
az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, tantárgyi mulasztása a közoktatási törvényben előírtakat elérte, tantestületi döntés alapján magántanuló volt.
A tanuló részére – szülői kérésre - engedélyezhető egy vagy több évfolyam megismétlése, abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: -
Első évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika 2.-4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 5-6. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem, természetismeret, 7-8. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika
Az elmarasztaló értékelést követő, utólagos, egyedi korrekció lehetőségének esetei: A továbbhaladás szempontjából releváns periódust követő felkészülési idő elteltéig (augusztus végéig) a tanuló bizonyíthatja, hogy a követelményeket teljesítette. -
Az a tanuló, aki önhibáján kívül akadályoztatva van (pl. betegség miatt), és nem vehet részt az augusztus végi javító-, osztályozó vizsgán annak az iskola igazgatója engedélyezheti, hogy szeptember 30-ig pótolhassa a lemaradását és vizsgákat letehesse. Ha a kitűzött határidőig nem tett javító-, vagy osztályozó vizsgát, akkor a tanulmányait osztályismétléssel folytathatja.
Osztályismétléssel folytathatja tanulmányait az a tanuló, aki: -
3 vagy több tárgyból elégtelen osztályzatot szerzett a tanév végén, a javítóvizsgán vagy az osztályozó vizsgán nem felelt meg, mert elégtelen osztályzatot szerzett, a javító, vagy az osztályozó vizsgán a kitűzött időpontban igazolatlanul nem jelent meg, a javító-, vagy osztályozó vizsgát indokolatlanul megszakítja
Tanulói jogviszony megszűnése
127
Közoktatási törvény 75 §.-a szerint
♦ az iskolai tanulmányok befejezése előtt Okai:
Eljárási szabályok:
szülői kérés lakóhely-változtatás egyéb változások a gyermek életében (gyermekvédelmi, gyámügyi ok) távozási bizonyítvány kiállítása adott periódus értékelése (ellenőrzőben jegyek közlése) bizonyítvány kiadása eü. törzslap kiadása dolgozatfüzetek kiadása egyeztetés a fogadó iskolával (lehetőség szerint)
♦ iskolai tanulmányok befejezésekor: Iskolai végzettséget igazoló végbizonyítvány kiállítása.
128
XVIII. Záró rendelkezések Érvényességi rendelkezések Pedagógiai program érvényességi ideje: Bevezetése:
8 év 2004. szept. 1.-től felmenő rendszerben
folyamatos A MÓDOSÍTÁSOK BEVEZETÉSE:
2008. SZEPTEMBER 1.
Tanmenetek elkészítése:
Bevezetés elõtt tanév május 31.
Feladat végrehajtásának ellenõrzése:
folyamatos
Értékelés:
évi egy alkalommal, nevelési értekezlet keretében
Módosítás, korrekció: alapján
négyévente, átfogó elemző értékelés
Törvények és rendelkezések változása esetén a hatályba lépést követő 30 napon belül kell elvégezni a korrekciót.
Dorog, 2007. december 21.
DOKUMENTUMOK 129
a módosított Nemzeti alaptanterv illetve a szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás bevezetésének iskolai határozatairól, a nevelési program és a helyi tanterv változásáról
Összeállította: Kovács Lajos igazgató Tisztelt Oktatási Bizottság! A dorogi Zrínyi Ilona Általános Iskola helyi nevelési programjának és tantervének módosításához a 2007-2008. tanév során ¾ folyamatos, tervszerű munkával, ¾ több hónapon át ütemezett döntés-előkészítéssel, ¾ megbízott munkacsoportok ajánlásainak előterjesztésével és elfogadásával 130
készült fel. 1. A legalapvetőbb döntésekről szóló határozatok, javaslatok itt mellékelt jegyzőkönyvei igazolják a munka elvégzésére tett tantestületi kezdeményezéseket, illetve elfogadó döntéseket. (1. sz. melléklet: szeptember 27. – 2. sz. melléklet: október 11. – 3. sz. melléklet: december 12.) 2. A fentiek alapján készült el, és 2007. december 12-én egyhangú döntéssel a nevelőtestület elfogadta a Nevelési program módosításait, majd a szükséges helyi tantervi módosításokat, tananyagcsökkentéseket, követelménymódosításokat: ¾ ¾ ¾ ¾
Átdolgozott Nevelési program Természetismeret tanterv 5-6. osztály átdolgozása NYIK tananyagcsökkentés 5. osztály. NYIK tananyagcsökkentés 6. osztály.
Tisztelt Bizottság! A fenti szakmai értekezletek, viták eredménye alapján benyújtjuk elfogadásra a mellékelt tervezetet. Ahol az előírások nem érintik az ÉKP program kerettanterve szerint elfogadott helyi tantervünket (sem a tanyanyagbeosztás, sem a követelményrendszer, sem az ajánlott óraszámok miatt), ott – közös döntéssel – nem módosítunk eddigi programunkon. A mellékelt módosításokat a felső szakmai elvárásoknak megfelelően igyekeztünk beépíteni minőségi munkánkba, s ezt kívánjuk tenni annak gyakorlattá válása során is. Kérjük előterjesztésünk elfogadását: Dorog, 2007. december 28. Kovács Lajos igazgató
131
1. sz. melléklet
A SZAKRENDSZERŰ ÉS NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS ISKOLAI ALAPELVEI ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HELYI RENDJE 1. CÉLOK, ALAPELVEK Az Értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógiai program (ÉKP) filozófiája érvényesüljön a fejlesztési folyamatok tervezésében és megvalósításában. 1.1. Az alapozó szakaszban a tanulókat differenciált, kompetenciaalapú oktatásban részesítjük. 1.2. Tanulási technikák megismertetésével fejlesztjük az alapkészségeket: ¾ szövegértés, ¾ kommunikációs képességek, ¾ íráskészség, ¾ matematikai logikai gondolkodás erősítése. 1.3. A képességfejlesztés osztálykeretben, de differenciált tanulásszervezéssel valósul meg. 2. ELJÁRÁSREND 2.1. A bevezető és kezdő szakaszban folyamatosan figyelemmel kísérjük a tanulók alapkészségeinek fejlődését. A hiányosságok megállapítása után egyéni fejlesztési tervet készít a tanító a szükséges kompenzáció érdekében. Felelős: osztálytanító, szaktanító – koordinátor: kezdő szakasz munkaközösség-vezetője. Határidő: folyamatos 2.2. A 4. évfolyam diagnosztikai mérése alapján egyénileg kell megállapítani a fejlődésben elért készségszintet, meghatározni a további fejlesztés mértékét, ütemét.; ezeket a tantárgyi minimumkövetelményekhez igazítva határozzuk meg, illetve alkalmazzuk a nem szakrendszerű oktatás keretében az 5. és 6. osztályokban. Felelős: munkaközösség-vezetők, osztálytanító, igazgató. Határidő: 4. osztály tanév vége 2.3. Személyi feltételek A törvényi követelmények alapján a nem szakrendszerű oktatást az alábbi pedagógusok végezhetik az alapozó szakaszban: ¾ Tanító: adott tantárgyra, műveltségi területre rendelkezik szakképzettséggel (szakkollégium, szakvizsga, tanár) ¾ Szaktanár: rendelkezik tanítói végzettséggel, vagy 2008. szeptember 1-ig legalább 5 év szakmai gyakorlatot szerzett az 1-4. évfolyamon (utóbbi 2012-2013. tanév végéig). ¾ Tanító, tanár, aki részt vett a 60 ill. 120 órás képzés keretében történő felkészítésben. (A továbbképzési tervben elsőbbséget kell élveznie a matematika szakos tanárok 120 órás képzésének!) A nevelőtestület a 120 órás képzésben részesülők körét a 2008. év továbbképzési tervében határozza meg (szükség esetén módosítva a középtávú képzési tervet). Felelős: igazgató. Határidő: 2008. február 28. 132
2.4. Tantárgyi és műveltségterületek A nem szakrendszerű oktatás iskolánkban az alábbi tantárgyakban és műveltségi területeken valósítható meg a pedagógusok végzettsége alapján: Tantárgy NYIK
pedagógus Kovács Lajos
Végzettség (szak) Magyar nyelv és irod. Dankó József Magyar-történelem Priekop Ernőné Tanító Kalocsai Józsefné Tanító Molnár Klára Tanító Ligetvári Istvánné Tanító Gödrösiné H. Judit Tanító Természetismeret Palkóné Keszthelyi Földrajz-biológia Klára Ének-zene Priekop Ernőné Tanító Bánfalvi Józsefné Tanító Palkóné K. Klára Tanár Rajz Zicsi Enikő Tanító Ligetvári Istvánné Tanító Szencziné O. Zs. Tanító Német nyelv Dankóné Tamási B. Tanár Testnevelés Stefaneczné K. E. Tanító Reményi Zsuzsanna Tanító Drámapedagógia Molnár Klára Tanító Könyvtári ismeretek, Bulhardtné Könyvtáros önművelés Hagelmayer Ágnes
Egyéb végzettség Tanító Tanító NYIK tanf. (5. o.) Nyik szakvizsga Nyik szakvizsga Nyik szakvizsga Nyik szakvizsga Tanító Szakkollégium Szakkollégium Szakkollégium Szakkollégium Szakkollégium Szakkollégium Tanító Szakkollégium Szakkollégium Szakkollégium Tanító
2.5. Idő- és órakeret A kötelező és választott órakaret alapján: ¾ 2010-2011. tanévig a tanítási időkeret 20 %-a (heti 5 óra) ¾ 2011-2012. tanévtől a tanítási időkeret 25 %-a (heti 6 óra – kerekített szám). Az idő- és órakeret tantárgyra, műveltségi területre történő meghatározását évente aktualizáljuk a 2.3, 2.4. pontok figyelembevételével. Felelős: igazgató. 2.6. Eszköz- és tárgyi feltételek Az alapozó szakaszban az ÉKP-s tankönyvek, segédletek, illetve saját tantervünk segédletei közül különösen fontos szerepet kapnak az alábbiak: ¾ Könyv a könyvről ¾ Színháztörténet ¾ Matematika tankönyv ¾ Iskolai helytörténeti kiadványaink: - Dorogi értékek nyomában sorozat - Otthontól hazáig I-II. 133
¾ Városi helytörténeti kiadványaink: - Dorogi Füzetek sorozat. Az iskola eszközfejlesztési tervét és könyvtári beszerzését a nem szakrendszerű oktatás céljainak megfelelően módosítani kell. Felelős: igazgató, munkaközösség-vezetők, iskolakönyvtáros. Határidő: folyamatos. 3. A helyi tanterv és a tantárgyi órakeret szükséges áttekintését, módosítását a törvény által meghatározott határidőig elvégezzük. Felelős: igazgató, munkaközösség-vezetők. Határidő: 2007. december 31. Záradék A fenti dokumentumot a dorogi Zrínyi Ilona Általános Iskola nevelőtestülete 2007. szeptember 27-i ülésén megtárgyalta és elfogadta. Fenntartói hozzájárulásra azt benyújtja Dorog Város Képviselő-testülete számára. Dorog, 2007. szeptember 27.
Kovács Lajos Igazgató
Kalocsai Józsefné munkaközösség-vezető
Mucha Erzsébet munkaközösség-vezető
Dankó József munkaközösség-vezető
Ujvárosi Józsefné munkaközösség-vezető
134
2. sz. melléklet Jegyzőkönyv a szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatással összefüggésben megvalósítandó helyi tanterv módosításairól Időpont: 2007. október 11. Helyszín: tanácskozóterem. Jelen vannak: lásd jelenléti ív. Kovács Lajos ismerteti a mellékelt táblázatot, melynek alapján határozati javaslatait előterjeszti. A nevelőtestület az alábbi határozatokat egyhangú döntéssel hozta meg: Határozatok 1. A Zrínyi Ilona Általános Iskola a szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás keretében a mellékelt táblázatban szereplő pedagógusok részvételével valósítja meg a 2008-2009. tanévtől a feladatát. Határidő: azonnal Felelős: Kovács Lajos igazgató. 2. Az iskola munkaközösségei (anyanyelvi, matematika), illetve szakmai közösségei (német nyelv, történelem, testnevelés), valamint egyéni szaktanárai (ének-zene és testnevelés tantárgyból) elvégzik a szükséges tantervi módosításokat a sikeres bevezetés előfeltételeként. Határidő: 2007. nov. 20. Felelős: Dankó József és Mucha Erzsébet mn.köz.vezetők, némettanárok, történelemtanárok, idegennyelvtanárok, testnevelőtanárok, Kovácsné Fódi Krisztina ének-zene tanár, Palkóné Keszthelyi Klára (természetismeret). 3. Az intézményvezető gondoskodik a 120 órás képzés keretében történő felkészítésről a matematikatanárok és Ujvárosi Józsefné Nyelvi, irodalmi és kommunikációs pedagógia szerint tanító magyartanár esetében. A 2008. évben – az anyagi lehetőségek figyelembevételével – Sinkáné Kéri Mária és Ujvárosi Józsefné beiskolázására kerül sor. Ennek szellemében a középtávú továbbképzési tervet is módosítja az intézmény. Határidő: azonnal. Felelős: Kovács Lajos igazgató. K.m.f.
Mucha Erzsébet
Dankó József
Ujvárosi Józsefné
Dankóné Tamási Bernadett
Kovácsné Fódi Krisztina
Reményi Zsuzsanna
Palkóné Keszthelyi Klára
Ködös Endre
Mikolai Laura
Bulhardtné Hagelmayer Ágnes
Szurdiné Szó Anikó
Kovács Lajos ig. 3. sz. melléklet 135
Jegyzőkönyv a módosított Nemzeti alaptanterv által előírt változtatások nevelőtestületi elfogadásáról Időpont: 2008. december 12. Hely: Zrínyi Ilona Általános Iskola tanácskozóterme. Jelen vannak: lásd Jelenléti ív! Napirend: 1. A nevelési program módosításának vitája 2. A helyi tanterve módosításának vitája. 3. A gyakornoki szabályzat vitája. 1. Kovács Lajos igazgató köszönti a szakmai értekezlet résztvevőit. Felkéri Ködös Endre igazgatóhelyettest a jegyzőkönyv vezetésére. A napirendről és a jk. Vezetőjéről egyhangú döntéssel szavaz a nevelőtestület. 2. Az igazgató ismerteti az eddig tett intézkedéseket a napirenddel kapcsolatosan: ¾ Szeptemberben – városi közös iskolai javaslatra és fenntartói egyetértéssel – az a döntés született, hogy a szak- és nem szakrendszerű oktatással illetve a NATmódosítással összefüggő változásokról egy közös, decemberi döntéssel szülessen meg minden szükséges dokumentum. ¾ A nevelési programot az intézmény vezetősége egyeztette a módosított NATelőírásokkal. Az ÉKP kerettantervei és az iskola helyi tanterve részben már tartalmazta az előírásokat, ezek változatlan formában szerepelnek a 2004-ben elfogadott helyi dokumentumban. Az egyéb szükséges módosításokat ezen az értekezleten kell elfogadnia a nevelőtestületnek. ¾ A létrehozott szakmai munkacsoportok ajánlásai megszülettek, ezekről ugyancsak az értekezletnek kell döntést hoznia. ¾ Az igazgató kéri a vitában az aktív részvételt, illetve a módosításokkal kapcsolatos szemléletváltás cselekvő megvalósítását a döntések gyakorlati átvezetésében. 3. A korábban kiosztott munkaanyag beépült a 2004-ben elfogadott Nevelési program szövegébe. A prezentációs anyagban a nevelők kék színnel szedett szöveg formájában ismerhették meg a módosítási javaslatokat. Megjegyzés: a vita során elsősorban stiláris, személyhez és érintett csoportokhoz szóló nyelvi formai változásokat javasoltak a nevelőtestület tagjai, illetve a team-vezetők (Sinkáné Kéri Mária, Mucha Erzsébet, Ujvárosi Józsefné, Dankó József, Kovácsné Fódi Krisztina, Kalocsai Józsefné). A közel 3 órás ismertető és vita végén az alábbi egyhangú határozat született: Határozat A Zrínyi Ilona Általános Iskola nevelőtestülete elfogadja és munkatervébe beépíti a javasolt módosítások, kiigazítások figyelembevételével az iskola Nevelési programját. Az iskola igazgatóját megbízza azzal, hogy a 2004-ben elfogadott Nevelési program kiemelt változtatásait elfogadásra nyújtsa be a fenntartóhoz. Határidő: december 31. Felelős: Kovács Lajos izgató.
136
4. A team-vezetők az ÉKP kerettanterv tananyagához, tantervéhez az alábbiakat javasolták: ¾ Fogadja el a nevelőtestület, hogy a NYIK-program, a természetismeret tantárgyak helyi tanterveit a munkacsoportok ajánlásai szerint módosítja. ¾ Nem szükséges módosítani más tantárgyak helyi tantervét az érvényben lévő követelmények, tananyag-előírások teljesíthetősége okából. ¾ Ahol a még nem publikált kerettantervek ismeretlen tartalmai miatt bizonytalan a módosítások tartalma (pl. matematika, testnevelés), a nevelőtestület arra tesz javaslatot, hogy a 2007-2008. tanévben – szükség esetén – pótolja a hiányosságot a dokumentumok megjelenését követő 30 napon belül. (Az iskola rendelkezik a 2004. évi kerettantervhez készült módosító indítvánnyal, de ezt csak az új kerettantervek megjelenését és kontrollját követően kívánja elfogadásra benyújtani a fenntartóhoz.) Határozat A) A dorogi Zrínyi Ilona Általános Iskola nevelőtestülete módosításra bemutatja a fenntartónak az általa szükségesnek ítélt helyi tantervi változtatásokat a Nyelvi, irodalmi, kommunikációs nevelési program, a természetismeret tantárgyakból. B) Matematika, testnevelés tantárgyak módosítási javaslatait az új kerettantervek megjelenését követően nyújtja be módosítási indítvánnyal a fenntartóhoz az intézmény. C) A nevelőtestület megbízta az intézmény igazgatóját, hogy a döntések szellemében járjon el a fenntartónál, elfogadás után az iskola honlapján tegye közzé a módosított Pedagógiai programot A határozatot egyhangú döntéssel fogadta el a nevelőtestület. Határidő: december 31. (benyújtás), illetve folyamatos (honlapon közlés). Felelős: Kovács Lajos igazgató. 5. Az intézményvezető a körözvény formájában közzétett vitaanyag, a Gyakornoki szabályzat vitáját megnyitva emlékeztette a nevelőtestületet, hogy a központi ajánlások helyi adaptációja olvasható a vitaanyagban. Módosító javaslat nem érkezett. A prezentációs anyagban néhány javítási, stilizálási módosításra került sor. A szabályzatot a nevelőtestület egyhangú döntéssel elfogadta, bevezetését 2008. január 3ától hatályba helyezte. Határozat A) A dorogi Zrínyi Ilona Általános Iskola a vitára benyújtott Gyakornoki szabályzat szövegét néhány módosítással egyhangú döntéssel elfogadta. B) A nevelőtestület megbízza az iskola igazgatóját, hogy az iskola honlapján tegye közzé az új szabályzatot. Határidő: 2008. január 30. Felelős: Kovács Lajos igazgató. 6. Az igazgató megköszönte a nevelőtestület aktivitását, és az ülést bezárta.
137
K.m.f.
Ködös Endre jk.vez.
Mucha Erzsébet hitelesítő
Ujvárosi Józsefné hitelesítő
Kovács Lajos igazgató
Palkóné Keszthelyi Klára hitelesítő
1.
FEJEZET
NEVELÉSI PROGRAM
138
NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA DOROGON, A ZRÍNYI ILONA ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN I.
PREAMBULUM
1. Az iskola emblémája: a városi címer címerpajzsában, kettéosztott mezőben, a városi címer alapszíneiben (sárga, piros, fekete keretben) a tudományok (könyv tollal) és a művészetek (lant) szimbólumai. A pajzson a program sokszínűségének jeleként kék, legyezőszerű kilenc pávatoll. (Tervező: Gordosné Végh Éva festőművész-tanárunk.) 2. Az iskola hivatalos elnevezése: ZRÍNYI ILONA ÁLTALÁNOS ISKOLA, DOROG 3. Alapító okirat, működési engedély száma, kelte, kiállítója: 262/2003. (XII. 19.) sz. képviselő-testületi határozat (módosítása és egységes szerkezetbe foglalása), Dr. Tittmann János polgármester, Tallósi Károly jegyző. 4. Székhelye: Dorog. 5. Postacíme: 2510 DOROG, Bécsi út 45. 6. Telefonszáma és fax: E-mail:
33 – 509570 dzrinyi @invitel.hu
7. Az iskola vezetője, a pedagógiai program és a helyi tanterv benyújtója: Kovács Lajos igazgató. 8. Az iskola fenntartója: DOROG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA. 9. Az iskola tömör leírása: ♦ 8 évfolyamos, általános iskolások oktatását végző, 16 osztályos intézmény. ♦ Specialitása: Értékközvetítő és képességfejlesztő alternatív pedagógia szerint végzett oktatás. (Bevezetés éve: 1991.) ♦ Elnyert címe: Veszprémi Egyetem Tanárképző Kar Pedagógiai Kutatóintézet ÉKP Központjának Kutatóiskolája (2002.) 10. Működésének területe: Dorog város „falunak” nevezett ősi településrésze a város vasúttól délre eső oldalán.
11. Beiskolázási körzet: Az alternatív program alapján kínálat Dorog egész területén és a vonzáskörzetben.
139
12. A tanulócsoportok jelenlegi száma és létszáma: .
Osztály 1.a 1.b 2.a 2.b 3.a 3.b 4.a 4.b 5.a 5.b 6.a 6.b 7.a 7.b 8.a 8.b Összesen:
Osztály létszám 25 26 22 24 26 24 25 25 27 29 28 26 21 24 24 23 399
Évfolyam létszám 51 46 50 50 56 54 45 47 399
Az intézmény hagyományosan lát el speciális, alternatív feladatokat. 1964-től zenei tagozatos általános iskolaként, 1985-től Nyelvi, irodalmi és kommunikációs (NYIK) program szerint dolgozó intézményként, 1991-től ÉKP-s iskolaként kínál jeles hazai pedagógiai programokat. Az előzmények folytatásaként kívánjuk a kerettantervi rendelethez igazított ÉKP-s programot tovább működtetni.
140
II.
PEDAGÓGIAI ALAPELVEK
Mottó: „A gyermek ember. Szellemi, személyes életre, szabadságra és felelősségre, közösségre, nyelvre és kultúrára van rendelve.” (Nyíri Tamás) 1. Az ÉKP programban hangsúlyos alapelvként alkalmazzuk a demokratizmus alapelvét: •
az intézményben a tekintélyelvűség az értékek választásában, preferálásában nyilvánulhat meg; jusson el a kliensek és a pedagógusok közössége a konszenzusos döntések segítségével az optimális együttműködés szintjére.
2. Ugyancsak alternatív programunk egyik sarokköve a gyermekközpontúság: •
egyik megnyilvánulási formája a megfelelő komfortérzet;
•
a pedagógiai folyamatok főszereplője a tevékenységeket végző tanuló, aki tevékenységei és élményei által megtapasztalja, megismeri a világot ;
•
a folyamatok tapintatos, céltudatos irányítója a pedagógus.
3. A program lényegéből adódóan személyiségfejlesztő: •
áthatja az individuális (személyre szabott) nevelés, melynek legfőbb normája a közösségben megtalált egyéni cél- és feladattudat.
4. Működésünk jellemzője a nyitottság a környezettel: •
a társadalmi miliő a klienstől a fenntartóig beavatott részese és befolyásolója legyen a folyamatszabályozásnak.
5. A helyi tantervek szellemiségében megfogalmazódik a komplexitás elve: •
benne a nevelés és oktatás komplexitása,
•
a megismerés szeretetére nevelő-oktató mentalitás.
6. A sokoldalú nevelő hatás biztosítása és összehangolása •
az ÉKP programjának, helyi tantervének értékközpontúságából, gazdagságából
következő alapelvünk. 7. A pedagógiai folyamatokat áthatja a tanuló és a pedagógus jogainak tiszteletben tartása, emberi méltóságának megőrzése.
141
III.
CÉLOK
Iskolánk – folytatva az elmúlt évtizedben végzett munkát – azonosul az értékközvetítő és képességfejlesztő alternatív pedagógia és program (ÉKP) értékválasztásával és célkitűzésivel. Fő célunk, hogy a kultúra teljes rendszerére építve számos olyan szükségletkielégítő tevékenység szerveződjön, amely leköti a tanulókat, komfortélményt biztosít számukra, fokozza teljesítményüket, kitágítja érdeklődésüket. Mindez kapcsolódjék össze a tanulók nagyfokú motiváltságával, az őket tiszteletben tartó szociális kompetenciával, magatartási kultúrájukat tapintatosan alakító nevelési kultúrával, amely lehetőséget teremt a családi eredetű szociális hátrányok részbeni enyhítésére éppen úgy, mint a tehetség felismerésére és fejlesztésére. 1.) Programunk a településen és a régióban igényes pedagógiai választékot kínál, melynek az alábbi általános céljai vannak: •
az iskolai nevelés-oktatás alapvető célja a kulcskompetenciák fejlesztése (lásd részletes kifejtését a 2.) pont táblázataiban);
•
a 6-14 éves korosztály számára sokoldalú képzés biztosítása ahhoz, hogy tehetségét felfedezhesse, képezhesse;
•
képességeinek fejlesztését elsősorban tevékenységek útján segítjük;
•
művelődési, kulturális hátrányait folyamatosan a differenciált tanóraszervezések útján kompenzáljuk, felzárkózásához így teremtünk esélyt;
•
a testi és lelki egészség harmóniáját arányosan tervezett tantárgyi rendszerben valósítjuk meg;
•
helyi, sajátos célként fogalmazzuk meg a hagyományok tiszteletét és ápolását;
•
hosszú távon elérendő célunk az önművelésen, önnevelésen és önállóságon alapuló kreativitás;
•
a kultúra teljességéből következik az alapvető erkölcsi norma- és értékrend megismerése, elfogadása, követése,
•
a NAT képzési szakaszainak megfelelő elvárások tervezése és megvalósítása (lásd: IV. Feladatok c. fejezet!)
2.) A kulcskompetenciák fejlesztésének lehetőségei az alábbi táblázatban rendszerezve, a Nemzeti alaptanterv III. rész-ben megfogalmazott céljai és elvei szerint:
142
143
Kulcskompe
Szükséges
tencia
ismeretek,
Tantárgyak, képességek,
Anyanyelvi
Megfelelő szókincs, nyelvtan, Szóbeli
kommunikác
egyes nyelvi funkciók ismerete.
ió
Szóbeli kapcsolattartás típusai; Szövegtípusok irodalmi
és
szövegek,
nem nyelvi
sajátosságai,
és
attitűdök. írásbeli Kritikus,
kommunikáció.
esztétikai
felelős
-gyűjtés, -feldolgozás. Segédeszközök
tanórán kívüli foglalkozások,
mások keretében.
iskolán kívüli
megismerésének
és Információkeresés,
Tanóra,
minőség tevékenység
és tisztelete,
stílusok felhasználása.
kommunikáció változásai.
tantárgy,
párbeszéd-készség,
irodalmi megkülönböztetése
nyelv
tevékenységek jellegű Minden
építő
Színterek
helyszínek.
igénye,
nyelvhasználat
felismerése.
használata.
Érvelés, meggyőző kifejezés. Idegen
Szókincs, funkcionális nyelvtan, Szóbeli üzenet megértése,
Kulturális
nyelvi
szóbeli
tiszteletben tartása,
kommunikác
típusainak,
ió
ismerete.
interakciók nyelvi
főbb beszélgetés kezdeményezése, stílusok folytatása, lezárása;
használata.
kommunikáció
Tanóra,
Szakkörök, nép- tanórán kívüli
Nyelvek, kultúrák közti és
szövegolvasás,-értés, -alkotás Segédeszközök
sokféleség Idegen nyelv.
honismeret, tevékenység,
iránti helytörténet,
megfelelő érdeklődés és kíváncsiság
kisebbségi
kisebbségi
környezet,
kultúrák.
tábor, nemzetközi kapcsolatok.
Kulcskompe
Szükséges
tencia
ismeretek,
Matematikai kompetencia
Számok, mértékek, struktúrák, alapműveletek, alapvető reprezentációk; Fogalmak, összefüggések, koncepciók megértése.
Természettud Természeti világ alapelveinek, ományos alapvető tudományos kompetencia fogalmaknak, módszereknek, technológiai folyamatoknak, ezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatása. Tudományos elméletek szerepének megértése (alkalmazás, technológiák előnyei, korlátai, kockázatai).
Tantárgyak, képességek,
attitűdök.
tevékenységek
Alapvető matematikai elvek Igazság tisztelete, a dolgok Matematika, okának és természettudom és folyamatok alkalmazása az logikus ismeretszerzésben és érvényességének keresése. ányok. problémamegoldásban. Érvek láncolatának követése és értékelése. Eredmények matematikai indoklása. Matematikai bizonyítás megértése. Kommunikáció a matematika nyelvén. Megfelelő segédeszközök alkalmazása.
Természettudományos és műszaki műveltség mozgósítása. A tudás gyakorlatias alkalmazásának képessége döntések meghozatalában. Kritikus magatartás (áltudományokkal, tudományés technikaellenességgel szemben). Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés
Kritikus és kíváncsi. Etikai kérdések iránt érdeklődik. Biztonság és fenntarthatóság tisztelete.
Színterek
Természettudom ányi tárgyak, matematika, filozófiai jellegű tevékenységek (osztályfőnöki órák stb.).
Tanóra, tanórán kívüli szervezett foglalkozás, TDK, DÖKtevékenység.
Tanóra, tanórán kívüli foglalkozás, szakkör, tábor, TDK., pályázatok.
145
érdekében globálisan).
(lokálisan
és
Kulcskompe
Szükséges
tencia
ismeretek,
képességek,
attitűdök.
tevékenységek
IST szerepének, lehetőségeinek értése, ismerete. Főbb számítógépes alkalmazások (szövegszerk., adattáblázatok, bázisok, információtároláskezelés, internet-használat. ITS a kreativitás és innováció szolgálatában. Etikai elvek (az információ hitelessége és megbízhatósága).
Információ keresése, összegyűjtése, feldolgozása, kritikus alkalmazása, komplex információ előállítása, eszközhasználat, internet alapú szolgáltatások elérése.
Kritikus és megfontolt attitűd (felelősségteljes használat). Részvétel kulturális, társadalmi , szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban.
Számítástechnik a tantárgy, könyvtárhasznál at, tanórai internethasználat bármely tantárgy keretében.
Digitális kompetencia
Tantárgyak,
A hatékony, Az egyén ismerje és értse saját Írás, olvasás, számolás, ITS- Tanulás iránti motiváció. önálló
tanulási stratégiáit, készségeinek eszközök használata.
tanulás
és szaktudásának erős és gyenge Saját
A
az
A
oktatási
lehetőségeket.
és
képzési fenntartása.
összpontosítása. szándékának
A és
szűkebb
és
tágabb
motiváció felhasználása, új tanulási figyelem lehetőségek
Tanóra, könyvtárhaszn álat, otthoni tevékenység, közösségi terepen végzett tevékenység.
Minden tantárgy Iskola, otthon,
tanulási és tevékenység.
stratégia tapasztalatok
tanulási
pontjait, képes legyen megtalálni kialakítása.
Korábbi
Színterek
környezet.
felkutatása.
tanulás Széleskörű alkalmazás. céljának
kritikus mérlegelése. Képesség a közös munkára, 146
munkamegosztásra. Önértékelés. információ,
Tanács, támogatás
kérésének képessége! Kulcskompe
Szükséges
tencia
ismeretek,
Szociális és állampolgári Szociális: Saját fizikális és kompetencia mentális egészség ismerete (egészséges életvitel szerepe). Normatudat, viselkedési és magatartási szabályok megértése. Egyenlőség elfogadása (egyén, csoportok, munkaszervezetek, nemek között). Nemzeti és európai identitás kapcsolatának megértése. Állampolgári: Demokrácia, állampolgárság, állampolgári jogok. Aktuális események, nemzeti, európai, világtörténelmi fő események tendenciáinak ismerete. Társadalmi és politikai mozgalmak céljai, értékei. EU integráció, struktúrái, célkitűzései, értékei. Európai
Tantárgyak, képességek, Hatékony kommunikáció: eltérő nézőpontok megértése, figyelembe vétele; bizalom és empátia a partnerrel szemben. Stressz, frusztráció kezelése. Fogékonyság a változások iránt.
Közügyekben hatékony együttműködés. Szolidaritás és érdeklődés. Döntések kritikus és kreatív elemzése. Részvétel a döntéshozatalban.
attitűdök.
Színterek
tevékenységek
Minden tantárgy Iskola, DÖK, Együttműködés, magabiztosság, integritás. és tevékenység. otthon, tágabb Interkulturális környezet. kommunikáció iránti érdeklődés. Sokféleség elismerése. Előítéletek leküzdése, kompromisszumra törekvés.
Emberi jogok teljes körű tisztelete (egyenlőség, demokrácia). Vallási és etnikai sokszínűség megértése. Településhez, országhoz, EU-hoz tartozás értése. Közös értékek elfogadása és tiszteletben tartása. Sokféleség és kohézió.
Minden tantárgy, kiemelten: történelem, földrajz, biológia, irodalom, művészetek.
DÖK, tanórák, szakkörök, TDK, szociális szervezetek és intézmények.
147
sokféleség és kulturális identitás.
Kulcskompe
Szükséges
tencia
ismeretek,
Mások értékeinek, magánélet tisztelete.
Tantárgyak, képességek,
Kezdeménye
Lehetőségek,
kihívások Tervezés,
zőképes-ség
felismerése, értelmezése.
és
Gazdaság
vállalkozói
átfogóbb
kompetencia
világában
való
attitűdök.
a
kommunikálás,
pénz tapasztalatok
értékelése, motiváció
tájékozódás. kockázatfelmérés
Pénzügyi, jogi feltételek.
vállalás,
a elkéréséhez
és
egyéni
Színterek
tevékenységek
szervezés, Függetlenség, kreativitás, Technika,
irányítás, vezetés, delegálás, innováció.
működésének elemzés, megértése
a
Osztályközöss
Célok háztartási
ég,
vezető ismeretek,
diákönkormán
és osztályfőnöki
– elhatározottság.
óra, DÖK.
és
yzat, szakkör, iskolai szervezések.
csapatmunka végzése. Esztétikai-
Helyi,
művészeti
egyetemes
nemzeti, kulturális
európai, Művészi önkifejezés. örökség Műalkotások
tudatosság és főbb értékeinek ismerete.
és
Sokféleség
iránti Irodalom, ének- Tanóra, iskola
előadások nyitottság.
elemzése.
Az
esztétikai
fejlesztésére
zene,
vizuális folyosói, egyéb
érzék kultúra,
kifejezőkész-
Egyén és közösségek helye a Nézőpontok összevetése.
való bábozás,
ség
világban.
A kulturális tevékenységben hajlandóság.
Értő, beleérző ismeret.
rejlő gazdasági lehetőségek → Kreativitás fejlesztése.
színjátszás.
tánc, környezete, szakkörök, énekkar, kézműves
148
Népszerű
kortárs
kultúra
és felismerése és kiaknázása.
foglalkozások,
kifejezésmódjainak ismerete.
Gazdagítsuk
A
önismeretünket,
közízlés,
az
mindennapokban szerepe.
esztétikum betöltött
játéknapok, emberi
pályázatok,
viszonyainkat,
művészeti
eligazodjunk a világban.
versenyek.
149
IV.
FELADATOK
A 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
c. rendelet VII. fejezete képzési szakaszai és a Közoktatási törvényben
megfogalmazott pedagógiai szakaszok egységes rendszerét az alábbiak szerint érvényesítjük: 1
1. Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam ¾ nem önálló képzési szakasz, ¾ nincs szükség az iskolai teljesítmények követelményként történő meghatározására, minősítő jellegű értékelésére, ¾ az óvodából az iskolába való sikeres átmenet időszaka. Feladatok, módszerek a tanítás-tanulás szervezésében: ¾ játékosság, ¾ a tanulói közreműködésre építő, ¾ az érdeklődés felkeltésére, a problémák felvetésére, a megoldáskeresésre irányuló technikák alkalmazása, ¾ a tanulói képességek fejlesztését szolgáló ismeretek elsajátítása. 2. Kezdő szakasz: 3-4. osztály ¾ tanítási-tanulási folyamatok erőteljesebbé válása, ¾ teljesítményelvárások fokozatos bevezetése 4. osztály végére. Feladatok, módszerek a tanítás-tanulás szervezésében: mint a bevezető szakaszban (a differenciált tanóraszervezés lehetőségeinek, eddigi gyakorlatának alkalmazásával). 3. Alapozó szakasz: 5-6. osztály ¾ kulcskompetenciák, képességegyüttesek megalapozása, ¾ az iskolai tudás és tanítás erőteljes tagolódása. Feladatok, módszerek a tanítás-tanulás szervezésében: ¾ a tanulói terhelésnek a tanulói képességekhez igazodva kell növekednie, ¾ differenciált
tanóraszervezés,
képességfejlesztés,
képesség-kibontakoztató felkészítés. 1
„Pedagógiai értelemben az első hat évfolyam egységes.” (NAT VII. rész.)
személyiségfejlesztés,
4. Fejlesztő szakasz: 7-8. osztály ¾ kulcskompotenciák fejlesztése. Feladatok, módszerek a tanítás-tanulás szervezésében: ¾ a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, ¾ megerősítése, ¾ bővítése, ¾ finomítása, ¾ hatékonyságának, variabilitásának növelése ¾ a differenciált tanóraszervezés eszközeivel, ¾ a tanulói képességekhez igazodó terhelésnöveléssel. 1. A pedagógus ebben a programban •
kultúraközvetítő (a kultúra teljességét kínálja – egyenrangúan kezeli és fejleszti a szellemi és fizikai képességeket, készségeket);
•
szervező (a pedagógiai folyamatok irányítója; a tevékenységek szervezője; a művelődési folyamatok irányítója; a szocializációs folyamatok nyomon követője);
•
elemző, értékelő, diagnosztizáló (folyamatosan korrigál);
•
jó kommunikátor (a tanuló, a szülő, a fenntartó, az egyéb külső és belső kapcsolatok irányában).
2. Az iskolai környezet ebben a folyamatban: •
esztétikai mintává váljon;
•
legyen műhelyjellege;
•
elégítse ki az igényes és célszerű tanulási, információszerzési igényeket.
3. Az intézmény szervezetként, szellemiségével •
legyen nyitott a kliensek, a fenntartó, a közvetlen társadalmi környezet számára;
•
legyen informatív és információközvetítő minden irányban,
•
ismerje fel és fejlessze az egyéni képességeket,
•
közvetítse a konvertálható tudást,
•
utasítsa el a társadalmi kirekesztés minden formáját a hátrányos helyzetben lévők vagy kisebbségi közösségbe tartozók társadalmi beilleszkedését elfogadó és segítő készségek,
képességek
kialakításával,
a
képesség-kibontakoztató
felkészítés
(lehetőség szerinti integrált formában történő) megvalósításával. 151
4. A pedagógusok kiemelt fejlesztési feladatai (A NAT ezen feladatai a kulcskompetenciákra épülnek.) 4.1. Énkép, önismeret útja: ¾ Önmegismerés, önkontroll folyamatának megértése, beépítése a személyiségbe: a tanuló részese az értékek megnevezésének, azonosításának, megérti következményeit, megismeri tudásának és készségeinek működését, felhasználhatóságát. ¾ Kompetencia saját fejlődésük, életpályájuk alakításában. ¾ Felelősség önmagunkért. ¾ Önállóság, önfejlesztés igénye. ¾ Személyes méltóság. Terepe: minden tantárgy és tevékenység. 4.2. Hon- és népismeret sikeres értékközvetítésének lépései: ¾ Nemzeti kultúra értékeinek megismerése. ¾ Tanulmányozás: kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenysége, munkássága; a haza földrajza, irodalma, történelme, mindennapi élete. ¾ Elsajátítás, gyakorlás: egyéni és közösségi tevékenységek (otthon, szülőföld, haza és népei) → megbecsülés, azonosulás. ¾ Városi és falusi élet hagyományai, jellegzetességei. ¾ Természeti és társadalmi környezet harmóniája. ¾ Nemzettudat megalapozása, nemzeti önismeret, hazaszeretet elmélyítése. ¾ Hazánk és szomszédaink népcsoportjainak, értékeinek megbecsülése. ¾ Történelmi, kulturális, vallási emlékek és hagyományok feltárása, ápolása, egyéni és közösségi tevékenység. Terepe: minden tantárgy és tevékenység. 4.3. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés ¾ Bekapcsolódás a civil társadalom helyi, szakmai, kulturális közösségeinek életébe. ¾ Erőszakmentesség, emberi jogok tisztelete, demokrácia. ¾ Aktív állampolgári lét, értékorientáció, beállítódás motiválása az iskolai tanulás teljes folyamatában. ¾ Az iskolai élet demokratikus gyakorlata! Terepe: minden tantárgy és tevékenység, kiemelten az Ember és társadalom műveltségi terület. 152
4.4. Gazdasági nevelés lépései ¾ Tudatos fogyasztóvá válás ¾ Kockázatok, haszon és költségek mérlegelésének képessége ¾ Egyensúly rövidebb és hosszabb távú előnyök között Terepe: Technika-háztartási ismeretek, matematika, természettudományok. 4.5. Környezettudatosságra nevelés folyamata ¾ A fenntartható fejlődés fogalmának megértése ¾ Az egész életen át tartó tanulás szerepe a tevékeny tudatosságra nevelésben, önnevelésben. ¾ A természet és környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén való eligazodás képessége. Egyéni és közösségi felelősség. ¾ Környezetkímélő magatartás kialakítása. ¾ A környezeti válságjelenségek felismerése, a fenntartható fogyasztás és az erőforrások kapcsolatának megértése. ¾ Közvetlen környezetünk értékeinek felismerése, megőrzése, gyarapítása. Terepe: Természet és az ember műveltségterület. 4.6. A tanulás tanítása (minden szakterületen!) ¾ A tanulók sajátos tanulási módjának, stratégiájának, stílusának, szokásának megismerése. ¾ Érdeklődés felkeltése a tantárgy(ak) problémái iránt. ¾ A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak elsajátíttatása (tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi, elvont-verbális út) ¾ Önművelés igényének felkeltése. (Könyvtári és informatikai bázisok szerepe.) ¾ Tantermi oktatás, egyéni tanulás technikái. ¾ Információszerzési technikák elsajátíttatása. ¾ Gondolkodási képességek fejlesztése: rendszerezés, tapasztalás és kombináció, következtetés, problémamegoldás – analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás, konkretizálás – erősítésével. ¾ Új helyzetben, új ötlettel →kreatív gondolkodás fejlesztése ¾ Döntéshozatal, alternatívák végiggondolása, variációk alkalmazása, értékelés, érvelés. ¾ Kritikai gondolkodás megerősítése, konfliktuskezelés. ¾ Értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése.
153
4.7. Testi és lelki egyensúly ¾ A pedagógus életvitele mint példa! ¾ Az iskolai környezet mint az egészséges testi, lelki, szociális fejlődés feltétele. ¾ Pozitív beállítódások, magatartások és szokások kialakításának segítése. ¾ Az egészséges életmód, a harmonikus élet értékként való tisztelete. ¾ A sérült, fogyatékos ember iránti elfogadó és segítőkész magaratás fejlesztése. ¾ A környezet veszélyeinek ismerete (közlekedés, veszélyes anyagok, káros függőségek). ¾ Felkészítés a családi életre, örömteli párkapcsolatra. Terepe: minden szakterület és minden pedagógus-mentalitás. 4.8. Felkészülés a felnőttlét szerepeire ¾ Alapozója: önismeret – szociális és állampolgári kompetencia. ¾ Pályaválasztáshoz vezető utak, lehetőségek ismerete. ¾ Korunk kihívása: a pályamódosítás. ¾ Átfogó kép a munka világáról. ¾ A
segítéssel,
együttműködéssel,
vezetéssel,
versengéssel
kapcsolatos
magatartásmódok kialakításának folyamatai. Terepe: minden tantárgy és tevékenység, kiemelten az osztályfőnöki munka.
V.
ESZKÖZÖK
A célok teljesítésének, a feladatok iránti megfelelésnek az alábbi intézményi eszközeit teremtettük meg, és kívánjuk tovább fejleszteni: A tudás, az információ bázisai: •
a műhelyjellegű, jól felszerelt tantermek, szaktermek,
•
információs bázisként a célszerűen fejlesztett 1) iskolai könyvtár; az intézményi tevékenységi körbe bekapcsolt közeli 2) városi könyvtár; elektronikus információt közvetítő szaktanteremként a 3) számítógépes tanterem; folyamatos fejlesztéssel a tantermekbe beépülő 4) internetes hálózat;
•
az iskola területén folyamatosan épített sport- és játékterek,
•
az étkezési kultúra színtereként a napközis ebédlő, 154
•
az informáló, diákmunkákat, európai és helyi értékeket közvetítő folyosók, a kiállítósarkok,
•
a helytörténeti és zöldövezeti céllal fejlesztett emlékkert,
•
a városi művelődési ház, különös tekintettel a színházra, a galériára, a mozira és a hangversenyteremre,
•
a városi Erkel Ferenc Zeneiskola,
•
a város sportlétesítményei (sportintézményi és más iskolai keretben).
Egyéb szellemi objektivációk: •
a
média
eszközei a célok
megvalósításához (Internet iskolai
web-lapja,
sajtótermékek, iskolarádió kínálta lehetőségek), •
kiadványok (folyamatos értékteremtés – „Dorogi értékek nyomában” című könyvsorozatunk – „Évlapok” című éves információs kiadványunk),
•
saját fejlesztésű taneszközök (pl. helytörténeti segédleteink),
•
filharmóniai bérletsorozatok, színházi bérletsorozatok és egyedi előadások,
•
történelmi játékok, játszóházak,
•
környezetvédelmi napok, rendezvények,
•
pályázatok, versenyek, szemlék, Tudományos Diákköri Konferenciák (TDK),
•
erdei iskola, túrák, kirándulások, országjárások,
•
diáknapok, iskolai és osztálykeretű diákrendezvények,
•
iskolai és városi ünnepek,
•
diákközgyűlések,
•
hagyományos nyári táboraink.
A pedagógiai folyamatokat segítő egyéb eszközök: •
külső és belső kapcsolattartó fórumok (értekezletek, tanácskozások, konferenciák; fogadónapok, szülői fórumok, nyílt napok; szórakoztató-támogató rendezvények, bálok; szakmai napok, szakmai nevelőtestületi kirándulások),
•
emléknapok hagyományai (halottak napja, aktív és nyugdíjas dolgozók találkozója, anyák napja, karácsony és óévbúcsúztató). VI.
ELJÁRÁSOK
A tehetséggondozás és a felzárkóztatás hatékony eljárásait fejlesztettük ki pedagógiai gyakorlatunk során. Ilyen eljárások adják munkánk erősségeit:
155
1. Differenciált tanóraszervezés annak érdekében, hogy minden tanulónk a neki leginkább megfelelő
fejlődési
ütemben
haladhasson
az
ismeretek
megszerzésében.
A
tanulásszervezési metódus közben biztosítjuk az optimális előrehaladást, a csoportváltás lehetőségét. Feltételei: ¾ Képzett pedagógusok Az intézmény folyamatosan gondoskodik a képzésekről: ¾ állami normatívából ¾ az ÉKP-s intézmények által szervezett továbbképzéseken. ¾ Pedagógiai infrastruktúra széles választéka ¾ Könyvek, nyomtatott tananyagok, kísérleti felszerelések, informatikai programok, programcsomagok stb. ¾ Fő szempontok: ¾ belső motiváció kialakítása, fejlesztése ¾ a tanulói aktivitás optimális kibontakoztatása ¾ előzetes ismeretek, tudás feltárására épüljön ¾ lehetőség a tévedések korrigálására, a tudás átrendezésére ¾ együttműködő (kooperatív) technikák alkalmazása ¾ változatos szervezeti formák alkalmazása (osztálymunka, csoportfoglalkozás, párok, individualizált forma stb.) a tanulói tevékenység (lásd: 2. pont), önállóság, kezdeményezés, problémamegoldás, alkotóképesség előtérbe állításával ¾ differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a tanári segítésben, ellenőrzésben, értékelésben! ¾ Kiemelten segítésre szoruló tanulói körök: ¾ sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) ¾ tanulási, magatartási zavarokkal küzdő tanulók. A fejlesztés elvei: ¾ a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ¾ sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak, követelmények kialakítása és teljesítése, ¾ segítő megkülönböztetés, differenciált, egyéni segítés (önmagukhoz mért fejlődést értékelve) ¾ Együttműködési formák a tanulásszervezésben: ¾ Iskolán belül: fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus közreműködése ¾ Iskolán kívül: családsegítő intézménnyel, pedagógiai szakszolgálattal. 156
2. Tevékenységközpontú tanulásszervezéssel az önállóság fejlesztése (lásd még: kulcskompetenciák). 3. Az önművelés technikájának fejlesztése a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek komplex, minden tantárgyat, tevékenységet és modult átfogó ÉKP-s rendszerében. 4. A források sokféleségének felismertetése és alkalmazása az önművelési, a verseny- és kutatási feladatok folyamatos végeztetésével. 5. A SZAKRENDSZERŰ ÉS NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS ISKOLAI ALAPELVEI ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK HELYI RENDJE Az alapvető készségek, képességek fejlesztése nem kötődik tantárgyhoz (pl. a szövegértés fejlesztése bármelyik tantárgy keretében megoldható feladat). 5.1. CÉLOK, ALAPELVEK Az Értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógiai program (ÉKP) filozófiája érvényesüljön a fejlesztési folyamatok tervezésében és megvalósításában. 5.1.1.Az alapozó szakaszban a tanulókat differenciált, kompetenciaalapú oktatásban részesítjük. 5.1.2.Tanulási technikák megismertetésével fejlesztjük az alapkészségeket: ¾ szövegértés, ¾ kommunikációs képességek, ¾ íráskészség, ¾ matematikai logikai gondolkodás erősítése. 5.1.3. A képességfejlesztés osztálykeretben, de differenciált tanulásszervezéssel valósul meg. 5.2. ELJÁRÁSREND 5. 2.1. A bevezető és kezdő szakaszban folyamatosan figyelemmel kísérjük a tanulók alapkészségeinek fejlődését. A hiányosságok megállapítása után egyéni fejlesztési tervet készít a tanító a szükséges kompenzáció érdekében. Felelős: osztálytanító, szaktanító – koordinátor: kezdő szakasz munkaközösség-vezetője. Határidő: folyamatos 5.2.2. A 4. évfolyam diagnosztikai mérése alapján egyénileg kell megállapítani a fejlődésben elért készségszintet, meghatározni a további fejlesztés mértékét, ütemét; ezeket a tantárgyi minimumkövetelményekhez igazítva határozzuk meg, illetve alkalmazzuk a nem szakrendszerű oktatás keretében az 5. és 6. osztályokban. A fejlesztés feltétele: a diagnosztikai mérésekhez igazított, évente újra elkészített hetiterv (tanmenet). Felelős: munkaközösség-vezetők, osztálytanító, igazgató. Határidő: 4. osztály tanév vége 5.3. Személyi feltételek A törvényi követelmények alapján a nem szakrendszerű oktatást az alábbi pedagógusok végezhetik az alapozó szakaszban: ¾ Tanító: adott tantárgyra, műveltségi területre rendelkezik szakképzettséggel (szakkollégium, szakvizsga, tanári képesítés) 157
¾ Szaktanár: rendelkezik tanítói végzettséggel, vagy 2008. szeptember 1-ig legalább 5 év szakmai gyakorlatot szerzett az 1-4. évfolyamon (utóbbi 2012-2013. tanév végéig). ¾ Tanító, tanár, aki részt vett a 60 ill. 120 órás képzés keretében történő felkészítésben. (A továbbképzési tervben elsőbbséget kell élveznie a matematika szakos tanárok 120 órás képzésének!) A nevelőtestület a 120 órás képzésben részesülők körét a 2008. év továbbképzési tervében határozza meg (szükség esetén módosítva a középtávú képzési tervet). 5.4. Tantárgyi és műveltségterületek A nem szakrendszerű oktatás iskolánkban az alábbi tantárgyakban és műveltségi területeken valósítható meg a pedagógusok végzettsége alapján: Tantárgy NYIK
pedagógus Kovács Lajos
Végzettség (szak) Magyar nyelv és irod. Dankó József Magyar-történelem Priekop Ernőné Tanító Kalocsai Józsefné Tanító Molnár Klára Tanító Ligetvári Istvánné Tanító Gödrösiné H. Judit Tanító Természetismeret Palkóné Keszthelyi Földrajz-biológia Klára Ének-zene Priekop Ernőné Tanító Bánfalvi Józsefné Tanító Palkóné K. Klára Tanár Rajz Zicsi Enikő Tanító Ligetvári Istvánné Tanító Szencziné O. Zs. Tanító Német nyelv Dankóné Tamási B. Tanár Testnevelés Stefaneczné K. E. Tanító Reményi Zsuzsanna Tanító Drámapedagógia Molnár Klára Tanító Könyvtári ismeretek, Bulhardtné Könyvtáros önművelés Hagelmayer Ágnes
Egyéb végzettség Tanító Tanító NYIK tanf. (5. o.) Nyik szakvizsga Nyik szakvizsga Nyik szakvizsga Nyik szakvizsga Tanító Szakkollégium Szakkollégium Szakkollégium Szakkollégium Szakkollégium Szakkollégium Tanító Szakkollégium Szakkollégium Szakkollégium Tanító
5.5. Idő- és órakeret A kötelező és választott órakaret alapján: ¾ 2010-2011. tanévig a tanítási időkeret 20 %-a (heti 5 óra) ¾ 2011-2012. tanévtől a tanítási időkeret 25 %-a (heti 6 óra – kerekített szám). Az idő- és órakeret tantárgyra, műveltségi területre történő meghatározását évente aktualizáljuk a fenti táblázatok figyelembevételével. Felelős: igazgató. 5.5. Eszköz- és tárgyi feltételek Az alapozó szakaszban az ÉKP-s tankönyvek, segédletek, illetve saját tantervünk segédletei közül különösen fontos szerepet kapnak az alábbiak: ¾ Könyv a könyvről ¾ Színháztörténet ¾ Matematika tankönyv 158
¾ Iskolai helytörténeti kiadványaink: - Dorogi értékek nyomában sorozat - Otthontól hazáig I-II. ¾ Városi helytörténeti kiadványaink: - Dorogi Füzetek sorozat. Az iskola eszközfejlesztési tervét és könyvtári beszerzését a nem szakrendszerű oktatás céljainak megfelelően módosítani kell. Felelős: igazgató, munkaközösség-vezetők, iskolakönyvtáros. Határidő: folyamatos.
159
Táblázat: A nem szakrendszerű oktatás keretében elvégezhető fejlesztő munkára a nevelőtestületben az alábbi személyek (pedagógusok) és tantárgyak közül választhatunk. Ssz. 1/1.
Név Ujvárosi Józsefné
tantárgy NYIK
5. o. 1ó
6. o. 1ó
1/2.
Dankó József
NYIK
1ó
1ó
Sinkáné Kéri Mária
matematika
1ó
1ó
3/1. 3/2. 3/3.
Dankóné Tamási Bernadett Kovácsné Fódi Krisztina Mikolai Laura
idegen nyelv Idegen nyelv Idegen nyelv
1ó 1ó 1ó
1ó 1ó 1ó
4/1. 4/2.
Palkóné Keszthelyi Klára Reményi Zsuzsanna
Természetismeret Testnevelés
½ év ½ év
½ év ½ év
Tanár + tanító Tanító + szakkollégium
5/1.
Dankó József
Történelem
½ év
½ év
Tanár + tanító
5/2.
Ködös Endre
Történelem
½ év
½ év
Tanár: 5 év alsó tagozaton
5/3.
Kovácsné Fódi Krisztina Bulhardtné Hagelmayer Ágnes
Ének-zene
½ év
½ év
Tanár: 6 év alsó tagozaton
2.
6/1.
Összesen
Könyvtár-önművelés
1ó 5 óra
6 óra
végzettség 120 órás képzés Tanár + tanító 120 órás képzés Tanár + tanító Tanár: 6 év alsó tagozaton Tanár: 6 év alsó tagozaton
Könyvtáros tanár-tanító
6. Szakköri formák, művészeti körök (énekkarok, tánccsoportok), kézműves körök, sport tevékenységek által a sokoldalú képzés és tehetséggondozás, valamint a szociális hátránykompenzálás széles skálájának kiépítése. 7. Kompenzációs foglalkozások szervezése a felzárkóztatás érdekében. 8. Tudományos diákköri tevékenység (TDK) segítése, nyilvánosságának biztosítása. 9. Diákmunkák, alkotások, gyűjtemények publikációjának, megjelenési formáinak folyamatos megteremtése (saját kiadványok, iskolai kiállítóhelyek a bemutatkozás folyamatosságának lehetőségeként; pályázatokon, versenyeken való részvétel segítése, támogatása). A tanár-diák közös alkotómunka technikáinak folyamatos alkalmazása, az eredmények beépítése a mindennapi gyakorlatba. 10. A rendszeressé vált hagyományos (alsó és felső tagozatos) táborok kultúrált, a szórakozásban
is
értékközpontú
működtetése.
Az
önszerveződésű
diáknapok
hagyományőrző és –teremtő tanulmányi és sportversenyeinek fejlesztése. 11. A tanulók kezdeményezésével és aktív bevonásával fejlesztjük az iskolai csoportokban: •
az ügyeleti, hetesi feladatellátással a diákszervezet önszerveződését,
•
a környezetesztétikát, annak megóvását,
•
az egészségkultúra testi-szellemi egyensúlyának megőrzését,
•
az étkezési kultúrát.
12. A közösségi elv tudatos alkalmazásával, az egész éven át ívelő események (jeles napok, közösségi napok, emléknapok, hagyományok) sorával, ezek egymást erősítő hatásával teremtünk közösségi miliőt, norma- és értékrendet. 13. Az ÉKP-s program humán értékközvetítő, európai szellemiséget közvetítő filozófiája alapján, továbbá a testvértelepülésekkel kialakított kapcsolatok révén közelítünk az európaiság, a humán értékrend megértetéséhez, működtetéséhez. 14. A kommunikációs kultúra valamennyi tevékenység, a teljes pedagógiai folyamat közvetítő elveként működteti az intézményt. A pedagógiai alapelvek a célokhoz rendelt feladatokban, a feladatok megoldását segítő eszközrendszerben és eljárások összességében – komplex nevelő hatásként – teremthetik meg a sajátos ÉKP-s szellemiségű, sokoldalúságra építő, a személyiséget tisztelő pedagógiát.
161
VII. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A ma iskolája olyan pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban. Figyelembe vesszük, hogy az oktatás, nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi környezet, élet és tevékenység számos fóruma. Napi munkánkban nélkülözhetetlenek azok a pszichológiai ismeretek és módszerek, amelyek a tanulók személyiségének, önismeretének – ezen át énképének – fejlesztését szolgálják. Erre a pedagógus csak akkor lehet képes, ha ő maga sem fojtja vissza saját személyiségjegyeit, ha folyton megújuló, megújított önismeretben élni tud saját személyiségének erőivel. Körülöttünk folyamatosan változik az élet. A sűrűsödő megpróbáltatásokat és a szaporodó kihívásokat állnunk kell, fel kell készíteni tanítványainkat a rájuk váró versenyre, küzdelemre, harcokra is. Mindent meg kell tennünk azért, hogy egészséges önelfogadású, önmagukban bízó, képességeiknek és adottságaiknak megfelelően teljesítő fiatalokat bocsássunk ki az iskolából. Tevékenységi területeink: a) A kötelező és választható tanórák keretében megvalósítandó feladataink: •
a tanórák légköre; tanár-diák viszony (az élmény lehetőségének, a tevékenységben lelhető örömnek, a motiváltságnak, a személyes élmény esélyének megteremtése),
•
türelem; az apróbb sikerek folyamatos jelzése, számon tartása,
•
a tanítványok minél teljesebb megismerése (ösztönzés a tehetségen keresztül – a tehetség, az erősség menedzselése),
•
a siker, a kudarc állandó lehetőségének elfogadása, vállalása, tudatos kezelése
•
a hatékony képességfejlesztés megköveteli a rugalmas szabadságot a tananyagelrendezésben (nem a gyermeket kell a tananyaghoz, tanmenethez szabni, hanem fordítva),
•
a korosztálynak megfelelő játékosság, humor biztosítása,
•
a mozgáskényszer kezelését, koordinációs és kondicionális képességeik fejlesztését a mindennapos testedzés, a speciális ÉKP-s programok (bábozás, népitánc, barkács, tehetséggondozó csoportok stb.) tevékenységei által valósítjuk meg,
162
•
a
tanulók
értelmi,
önálló
ismeretszerzési,
kommunikációs,
cselekvési
képességeinek, valamint kezdeményező készségének fejlesztése (az ÉKP program önművelő tevékenységei, könyv- és könyvtárhasználati pedagógiája, sajátos kognitív technikáink által), •
komplex látásmód kialakítása; ismerjék a nemzeti és kisebbségi kultúra értékeit, legyenek nyitottak hazánkban és a szomszédságban élő más népek, népcsoportok értékeinek megismerésére és megbecsülésére. Alakuljon ki a pozitív viszony a közös európai értékekhez (testvértelepülések tanulóival szervezett közös programok, ÉKP-s iskolák országos programjai stb.),
•
kreativitásra, alkotásra ösztönző technikák folyamatos alkalmazása (gyűjtések, kutatások, tudományos és művészeti versenyeken való részvétel, publikációk, kiállítások stb.),
•
gondolkodó-vitázó szellem vállalása, kultúrájának kialakítása,
•
a helyes életmód kialakítása mintáját teremtjük meg a szellemi és fizikai terhelések harmóniájának megvalósításával,
•
az egészségkultúra, benne a rendszeres testedzés iránti igényt felkeltése, a helyes életmód
kialakításának
megalapozásához
a
szellemi
és
fizikai
terhelések
harmóniájának megteremtése, mozgáskényszerüknek, koordinációs és kondicionáló képességeiknek a fejlesztése, a testi és lelki egészség megőrzésére történő felkészítés; •
több évtizedes hagyományaink és erősségünk menedzselésével erősítjük az éneklési kedvet, a zenei érdeklődést és annak gyakorlatát a zenei műveltség érdekében (preferált óraszámok → tanórán kívül: énekkari minőségi munka, szoros zeneiskolai kapcsolat biztosítása, rendszeres hangversenyek a városban, minősítő hazai kórustalálkozókon és külföldi fesztiválokon való részvétel).
b) A tanítási órákon kívüli tevékenységekben megvalósítandó fejlesztések: •
egyéni szükségletek (játék, önkifejezés, önművelés, alkotás) kielégítése sokoldalú kínálattal (szakkörök, sportkörök, énekkarok, művészeti körök, táboraink – kiállítások, hangversenyek, publikációk stb.),
•
a sokféle szerepkörben való megmérettetés által a reális énkép fejlesztése; a képességek sokoldalú kibontakozásának és fejlődésének segítése, benne a hátránykompenzálás esélyének megteremtése, a tehetség felismerése és gondozása a
163
háziversenyek rendszerével, az önképzőköri kreativitás és adaptációs készség fejlesztésével, az egyéni országos versenyeken való részvétel támogatásával, •
az önértékelés, önkontroll képességének fejlesztése önellenőrzési feladatokkal,
•
a mozgásfejlesztéssel elősegítjük a tanulók biológiai fejlődését, teherbíró, ellenálló és alkalmazkodó képességét,
•
a sportversenyek, diákönkormányzati napok szervezésébe, rendezésébe való bevonásukkal fejlesztjük felelősségtudatukat, kreativitásukat,
•
a környezeti nevelés céljaival érzékennyé tesszük tanulóinkat környezetük állapota iránt; közvetlen felelősség-vállalásukkal egy-egy iskolai terület megóvásáért, fejlesztéséért aktívan bekapcsolódnak az értékőrzés, -gyarapítás folyamatába,
•
a generációk folyamatosságának, a történeti szemléletnek, ezáltal a hagyományok tiszteletének és a folyamatos hagyományteremtésnek hozzuk létre az alapjait olyan rendszeresen ismétlődő, értékrendjében évente bővülő eseményekkel, mint a történelmi játékok és játszóházak, a halottak napja, a karácsony, az anyák napja, a nemzeti és városi ünnepek méltó megszervezése,
•
szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti problémákkonfliktusok
közös
kezelése
és
megoldása
terén,
fejlesztve
önismereti,
konfliktuskezelő képességüket (pl. kirándulások, táborozások, pályamunkák készítése stb.), •
tegyék meg a tanulók az első lépéseket a nem házifeladat-szerű folyamatos és értékközpontú ismeretszerzés felé az élethosszig tartó tanulás jegyében (tantárgyi belső pályázatok, az ismerethordozók irányított önálló használata, ismeretszerző családi és iskolai túrák, kirándulások, kiállítások megtekintése, színházlátogatások),
•
az erkölcsi ismeretek tantárgyak szerinti folyamatos jelenléte és erősítése minden pedagógus feladata.
A személyiség a közösség értéke. Egyéni értékeit, képességeit a közösségen belül tudja érvényesíteni, annak erősségeként valósítja meg önmagát, tőle elválaszthatatlan. Helyét nem mások rovására találja meg, erejét a közös szükségletek érdekében mozgósítja. Az individuum nem sziget, de egyéni figyelmet, támogatást, fejlesztést és elismerést igényel.
164
VII.
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK
Az iskolai élet közösségei az individuumok értékegyüttese. A közösség működésének feltételei vannak: felelős vezetőre, együttműködő tagokra, megfelelő körülményekre támaszkodva lehet csak folyamatos fejlesztésről beszélni. A fejlesztés programja folyamatosan figyelemmel kíséri a csoportok működésének közismert hullámzását: az alakulás, a fejlődés, a konfliktusok, a visszaesések, a korrigált fejlődés ciklusosan ismétlődő szakaszait. Míg egyes közösségekért teamek összefogására van szükség (osztály, diákönkormányzat, táborozók stb.), addig más csoportok egy-egy vezető felkészültségére, figyelmére és felelősségére számíthatnak. Valamennyi csoport az iskolai közösség része. Szervessé akkor válik, ha csoportérdekei kompatibilisek az intézményi alapelvekkel, eszközei és eljárásai erősítik az intézményi célkitűzéseket. 1. A tanulók közösségei 1.1.
évfolyam(ok)
1.2.
osztály(ok)
1.3.
szakkör(ök)
1.4.
énekkar(ok)
1.5.
sportkör(ök)
1.6.
diákönkormányzat (viszonylagos önállóságára tekintettel lásd: 4. pont!)
1.7.
napközisek
1.8.
természetjárók
1.9.
táborozók
1.10.
egyéb, alkalmi.
E közösségek elsősorban a professzionális pedagógiai felkészültség, a vezetői szerepre való alkalmasság és igény, a jól megfogalmazott – a közösség aktuális állapotához igazított – célkitűzések alapján fejleszthetők. A folyamat differenciáltan kezelhető közösségenként tér el egymástól, de a személyiségpedagógia elvei szerint a közösségen belül is differenciálódik. Legfőbb céljai (lépései): •
önismeret-fejlesztés,
•
egyéni és közösségi érdekek összehangolása képességének fejlesztése,
165
•
az egyéni felelősség szerepe a közös folyamatokban,
•
szerepvállalás és kritika-önkritika a csoportműködés folyamatában.
A megvalósítás, a csoportfejlesztés nem egyenesvonalú folyamat. A diagnosztizáló, elemző, korrigáló (lásd: célok!) kompetens pedagógus irányítása, a nevelési partnerekkel való szoros kapcsolat fenntartása, sokoldalú és szakszerűen alkalmazott módszerek, eljárások, technológiák ismerete szükséges hozzá. Az intézményi és a mikrocsoport azonos elveinek sajátos megvalósítása a közösségfejlesztés. Nem szakítható el a személyiségfejlesztéstől, mert az individuum speciális értékeire támaszkodik, azzal az igénnyel, hogy a specifikus értékek a csoport erősségeivé váljanak. Központi elvei: •
a gyermek mindenek felett álló érdekeinek figyelembe vétele,
•
értékorientált,
•
esélyegyenlőség biztosítása,
•
ennek megfelelő erkölcsi-etikai normarendszerhez rendelt,
•
szociális érzékenységet feltételező és fejlesztő,
•
a hátrányos megkülönböztetés tilalma,
•
a másság elfogadása,
•
a családi és közösségi kapcsolatok elmélyítése,
•
az előítéletek felismerése, kezelése,
•
a bűnmegelőzés, a drogprevenció,
•
a fogyasztóvédelmi nevelés.
A közösséget fejlesztő pedagógusok, a körülöttük kialakult gyermekcsoport(ok) és a beavatott nevelési partnerek tiszteletben tartják egymás alapértékeit, és folyamatos párbeszédre törekszenek a fő célkitűzések elérése érdekében. 2. Alkalmazotti közösségek 2.1.
Pedagógusok. Megalkotják, elfogadják, alkalmazzák a pedagógiai program közösségfejlesztéssel kapcsolatos téziseit. Szakterületükön folyamatos önképzéssel, a nevelési célokban megfogalmazott elvek szerint járnak el.
2.2.
Szakmai munkaközösségek. Szakmai kompetenciát teremtenek éves – konkrét – programjaikkal a pedagógiainevelési
program
megvalósításához.
Vezetőjüket
e
kompetencia
166
figyelembevételével
választják.
Gondoskodnak
a
szakterület
állandó
korrekciójáról, aktuális állapotáról. 2.3.
Alsó tagozaton tanító nevelők. A közösségteremtés legfőbb szereplőiként tudatos programmal, eljárások és eszközök alkalmazásával teremtik meg a korosztály képességeihez igazodó, fejlesztő tanulócsoportokat.
2.4.
Az alapozó szakaszban (1-6. osztály) tanító nevelők,
2.5.
Felső tagozaton tanító nevelők. A csoport átvétele előtt megismerkednek annak jellemzőivel, aktuális helyzetével, ennek megfelelően végzik osztályfőnöki, szaktanári, tehetséggondozó és felzárkóztató csoportprogramjaikat.
2.6.
Oktatást segítő intézményi dolgozók. Megismerik az intézmény nevelési alapelveit. Elfogadják és maradéktalanul alkalmazzák a közösségfejlesztésben rájuk háruló feladatokat: ♦ munkájuk szakszerű és kultúrált elvégzésével mintaként szolgálnak, ♦ megjelenésükkel, kommunikációs és munkakultúrájukkal az intézményi célokat szolgálják.
3. Szülők közössége 3.1. Szülői munkaközösség Részese a pedagógiai program legfőbb alapelvei elfogadásának. Éves programjait az intézményi célkitűzésekkel egyeztetve, a gyermekközösségek, csoportok fejlesztése érdekében készíti el, valósítja meg. Jellemzői: a közösségi és egyéni érdekek összehangolásának szándéka, a szociális érzékenység, az együttműködési készség és az érdekek képviselete, kultúrált kinyilvánítása. 3.2. Iskolaszék. Háromoldalú érdekegyeztetési fórum az intézmény, a kliensek és a fenntartó között. Jogosítványait ennek megfelelően érvényesíti háromoldalú együttműködés keretében. 4. Diákönkormányzat 167
Az intézményi diákélet irányító fóruma, munkáját pedagógus(ok) segíti(k). Névadója Holdamp Albertné, az intézmény alapítója. Tradicionális, a nevelési programot támogató eszközei, eljárásai: ♦ tanévnyitó történelmi játék és játszóház (aktuális tartalommal), ♦ diákközgyűlés (törvényi keretek között), ♦ éves színházlátogatások szervezése (elsősorban Komárom, Budapest, Tatabánya, Dorog lehetőségeinek kihasználásával), ♦ filharmóniai
bérletsorozatok
előadásainak
szervezése
(Dorog,
Budapest
lehetőségeinek kihasználásával), ♦ október 23. tiszteletére aktuális kiállítások szervezése, rendezése, ♦ halottak napján gyertyagyújtás a temetőben az iskola halottainak sírjánál, ♦ Mikulás napján a felső tagozatosok megajándékozzák a kisebbeket, ♦ karácsonyi hangverseny (közös szervezésben a Szent József Plébániatemplommal), ♦ karácsonyi ünnep és óévbúcsúztató nap szervezése, ♦ február 18-hoz kapcsolódóan kétnapos „Zrínyi napok” szervezése: helyi tanulmányi versenyek, városi zenei vetélkedők, sportversenyek meghirdetésével, ♦ március 15. megünneplése alsó tagozatos iskolai keretben, a felső tagozat hagyományosan a városi ünnepségen vesz részt, ♦ anyáknapi ünnepség osztálykeretben, ♦ májusban gyermeknapi közösségi és sport rendezvények, ♦ nyári táborok (alsó és felső tagozaton), a testvértelepülés, a szlovákiai Zsére diákjainak bevonásával (magyarság és európaiság), ♦ részvétel az iskolai kiadványok („Dorogi értékek nyomában”, „Évlapok”) készítésében (publikációk, szerkesztői munka, nyomdai előkészítés), ♦ az iskolán kívüli művelődés, információszerzés, tanulás színtereként hasznosítjuk a városi könyvtár, művelődési ház (színház, mozi, galéria, hangversenyterem) lehetőségeit az önművelés, a permanens önképzés, a kultúrált szórakozás nevelési céljai érdekében – a szabadidő-szervező által javasolt, szervezett programokon. A nevelőtestület, az osztályfőnökök egymásra épülő programjainak eseménynaptára ♦ szakmai napok, továbbképzések szervezése az őszi és tavaszi időszakban, ♦ szülői értekezlet félévenként,
168
♦ évente legalább 5 fogadónap, ♦ novemberben nyílt napok, ♦ téli időszakban sítábor szervezése, ♦ nőnapi köszöntő hagyománya, ♦ nyílt nap márciusban a leendő első osztályosok szülein számára (bemutató órák), ♦ nevelők kétnapos szakmai kirándulása, ♦ pedagógusnapon az aktív és nyugdíjas dolgozók rendszeres találkozója, ♦ nyári táborok szervezése alsó és felső tagozaton, ♦ színházi, kiállítási programok, könyvtári, zenei és sportrendezvények szervezése (a diákönkormányzattal közösen), ♦ tanulmányi versenyekre felkészítő munka, ♦ környezetvédelmi programok tervezése (Föld és víz napja), ♦ pályázatok folyamatos figyelemmel kísérése a tehetséggondozás érdekében, ♦ partneriskolákkal való együttműködés (ÉKP-s művészeti fesztiválok, zalabéri tudományos diákkonferenciák stb.), ♦ osztályszintű programok szervezése (közösségfejlesztés), ♦ játszóházi foglalkozások nagyobb (téli, tavaszi, nyári) ünnepkörökhöz kötötten a diákönkormányzattal közös szervezésben, ♦ az iskolaotthonos, napközis csoport(ok) munkájának, tanulást segítő és kultúrált szórakoztató tevékenységeinek megszervezése, feltételeinek folyamatos fejlesztése, ♦ az iskolai folyosók kiállító zugainak aktuális kihasználása (helytörténet, néprajz, művészi munkák és gyűjtemények kiállítása), ♦ folyamatos családlátogatások, ♦ az újonnan érkezett gyerekek és kollégák beilleszkedésének segítése, ♦ az iskola hazai és nemzetközi kapcsolatainak folyamatos építése (testvértelepülések, ÉKP-s konferenciák és versenyek stb.). A közösségfejlesztés nemcsak folyamatosságot, de gyakori újrakezdést is jelent. A körülmények szakadatlan változása, az értékrend zavarai, az életkori sajátosságokkal összefüggő lázadások és újrafogalmazódó kérdések csak átgondolt tevékenységi rendszerrel, értékrenddel közelíthetőek meg. A fölényes tekintélyt a vitázó szellem, a meggyőzés, a kölcsönös tisztelet és mindenek felett a türelem folyamatos jelenléte helyettesítse.
169
VIII. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A magatartási, beilleszkedési zavarok társadalmi problémákra, a család funkciózavaraira és betegségekre vezethetők vissza. A pedagógus szakma „tömeges” jelenségként éli meg az utóbbi egy-két évtizedben ezeket a nehézségeket. A szakmai kompetencia csak úgy tartható fenn, ha folyamatosan felkészülünk a kezelésére. 1. A továbbképzési tervekben folyamatosan anyagi feltételeket és helyet biztosítunk a nevelők felkészültségének korszerűsítésére. 2. Szoros kapcsolatot alakítunk ki az óvodákkal, a pedagógiai szakszolgálattal annak érdekében, hogy már az iskolára előkészítő év(ek)ben informáltak legyünk a nehézségekről. Szakmai kompetenciánk korszerűsítésével is befolyással leszünk az iskolába kerülő első osztályos tanulók fejlettségi szintjének minden irányú és pontos felmérésére. 3. Évente szakmai jellegű nevelési napot iktatunk be olyan pedagógiai problémák gyakorlati kezelése érdekében, mint az egyre gyakoribb diszlexia, diszgráfia, diszcalculia, illetve beilleszkedési zavarok témakörben. Törekszünk a Pedagógiai Szakszolgálat segítségnyújtásának maximális kihasználására. 4. A beilleszkedési zavarokkal és magatartási problémákkal küszködő tanulók érdekében – az illetékes szakmai bizottság javaslata alapján – az iskola fejlesztő, kompenzációs foglalkozásokat szervez. A fejlesztő foglalkozásokat – elsősorban az 1-3. osztályokban évfolyamonként, az adott probléma fejlesztési területének megfelelő kiscsoportban (4-5 fő) szervezzük. Ennek feltételeit fenntartói, illetve pályázati forrásokból teremtjük meg. 5. A csoportban nem fejleszthető, egyéni foglalkozásra szoruló hátrányos helyzetű tanulót az iskola – lehetőségeihez mérten – egyéni foglalkozás keretében segíti hátrányainak enyhítésében. 6. A beilleszkedés, a magatartási zavarok enyhítése minden intézményi dolgozó közös feladata. 7. A normál pedagógiai módszerekkel nem fejleszthető tanulók esetében a Pedagógiai Szakszolgálat pszichológusa és fejlesztő terapeutája segítségét vesszük igénybe. 8. A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól valamennyi,
170
a tanuló tanításában résztvevő pedagógus közös véleménye alapján mentesíti az iskola igazgatója. 9. Nem hagyható figyelmen kívül az ÉKP pedagógiájának tanóraszervező módszere, a differenciált munka sem. Az első osztályban tanító nevelőt jól segíti ebben a pedagógiai asszisztens, később pedig a jól elsajátított csoportmunka-forma lehet a részproblémák kezelésének egyik eszköze. 10. A megfogalmazott eljárások segítsenek a tanulási esélyegyenlőség feltételének megteremtésében: ¾ együttműködés a fenntartóval, családokkal, a szakmai és civil szervezetekkel; ¾ kulcskompetenciák megalapozása az 1-6. évfolyamon; ¾ kulcskompetenciák bővítése, megerősítése a fejlesztő szakaszban; ¾ tanulási nehézségek feltárása, problémamegoldás a nevelés egésu folyamatában és minden területen; ¾ a tanulók személyiségének megismerése és hozzá illeszkedő pedagógiai módszer alkalmazása; ¾ kiemelkedő
teljesítmények,
tehetségjegyek
feltárása,
fejlesztése
(tantárgyi,
tevékenységi, iskolán kívüli formában); ¾ egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások. Az iskola nem tudja megkerülni a jelenséget. A probléma elnapolása sem vezet másra, mint akkut helyzet(ek) kialakulására. Ugyanakkor fenntartói azonosulást is el kell érnünk ahhoz, hogy intézményi vagy városi szinten a maga súlyának megfelelő alapossággal kezeljük a veszélyeket. Intézményi kereteink korlátozottak, de nem vagyunk teljesen eszközök híján. A hatékonyság tartalékait kívánjuk mozgósítani programunkkal.
IX.
A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK
Az oktatás-nevelés közösségekben folyik. Az ÉKP programja ugyanakkor hangsúlyozza az egyéni bánásmód, a személyiségpedagógia fontosságát. Ehhez ismerni kell a tanuló képességeit, körülményeit, motiváltságát; tudásszintjét, értelmi képességeit. 171
Mindez a differenciált tanóraszervezést teszi a pedagógiai folyamatok vezér elvévé. A fejlesztés ezen a szinten már megköveteli az egyéni haladást, az optimális terhelhetőséget figyelembe vevő, magasan szervezett pedagógiai folyamatot. Eszközei közül kiemelkedik a differenciálás, a csoportbontás, a kompenzációs tevékenység. Az ÉKP programjának alaptétele, hogy minden gyermek tehetséges. Biztosítani kell számára az iskola alapszakaszában (a korai életszakaszban) a képességek sokoldalú kipróbálásának lehetőségét, majd a speciális képesség értékének felismerését, intenzív fejlesztését, kerülve az egyoldalú fejlesztés veszélyeit. Fontos eleme a fejlesztésnek az önművelési szokások kialakítása, a szabad idő igényes eltöltése, a hasznos tevékenységek kipróbálása. Minden tanulót motiválttá, érdekeltté kell tenni képességei felismerésére, vállalására. Mindehhez összetett hatásra, inspiráló környezetre, komplex nevelőhatásra kell építeni a folyamatokat. A tehetséggondozás, képességfejlesztés színterei és eszközei, eljárásai (VIII. fejezet 10. pont 6. bekezdéshez) 1. A tanóra, melyben az alábbi pedagógiai eszközökkel, eljárásokkal élünk: ♦ differenciált tanóraszervezés, ♦ személyiségfejlesztő tanulásszervezés, ♦ csoportbontások, ♦ érdeklődés szerinti csoportalakítás (pl. a párhuzamos 8. osztályok matematika, anyanyelv óráin a továbbtanulási szándék szerint szervezett csoportok). 2. Az információs bázisok mint a képességfejlesztő pedagógia tanórán kívüli tanulási színterei: ♦ a könyvtárak (iskolai és városi szinten), ♦ a művelődési intézménye(k), ♦ elektronikus információs bázisok, az Internet. 3. Napközi otthoni, iskolaotthonos szabadidős tevékenységek: ♦ tanulásszervezési feladatok gyakorló terepe, ♦ tanulási technikák gyakorlása (a tanulás tanulása), ♦ igényes játék-, sport és művelődési szokások kialakítása, ♦ a tevékenység, a tapasztalás terepe. 4. Tehetséggondozó körök a szabadon választható tevékenységek körében: ♦ szakkörök, ♦ művészeti önképzőkörök,
172
♦ sportkörök. 5. Tanfolyami jellegű önképzőkörök a tanulók (szülők) igényei és a hagyományok alapján: ♦ a programunkból adódó tevékenységek előzményeként (pl. német nyelv 1-2. osztály) ♦ a
programunkból
adódó
tevékenységek
folytatásaként
(pl.
virágkötészet,
kézművesség) ♦ korábbi sikeres hagyomány folytatásaként (pl. sakkozás). 6. Nem tanórai keretek között végzett tehetséggondozás, képességfejlesztés ♦ történelmi játékok, játszóházak szervezése, ♦ pályázatok, versenyek, szemlék szereplőinek segítése, felkészítése, ♦ tudományos diákköri munkára való felkészítés, ♦ diáknapok képességfejlesztő programjai, ♦ publikációs, kiállítási lehetőségek biztosítása, ♦ iskolarádiós tevékenység, ♦ ünnepek, helyi hagyományok szervezése, rendezése, ♦ országjárásra való felkészülés, abban tevékeny részvétel. 7. A szorgalmi időn kívül szervezett tevékenységek: ♦ Kincskereső hagyományőrző és alkotótáborok Pilismaróton, ♦ más intézmények, jogi személyek által szervezett táborok programjaiban való részvétel (Kecsekemét, országos Kincskereső tábor, Kis matematikusok-fizikusok táborai, ÉKPs diákkonferenciák rendezvényei stb.). 8. A tehetség támogatásának anyagi-erkölcsi lehetőségét kínálják az iskolai alapítványok, az egyéb elérhető alapítványok és pályázatok. 9. Évközi városi, területi, megyei, országos rendezvények állandó programjai ♦ énekkari minősítő versenyek, fesztiválok, ♦ hagyományos egyházzenei hangverseny a plébániatemplomban, ♦ zeneiskolai rendezvényekkel együttműködés, ♦ sportkörökkel, sportegyesületekkel közös rendezvények, ♦ városi önképzőkörökbe delegált tanulók, ♦ a városi és körzeti kézműves fórumokon, bemutatókon való részvétel, ♦ benevezés országos levelező versenyekre, TDK-s pályázatra. 10. A tehetséges tanulók eredményeinek megfelelő rangra emelése: •
nyilvánosság előtt a tanévzáró ünnepélyen történő elismeréssel, 173
•
iskolai ismertetése falújságon, megfelelő szintű (városi, megyei) médiavisszhang biztosítása,
•
az iskola évkönyvében, évlapjaiban dokumentálás, publikáció.
A gyermek – hitünk szerint – tehetséges, a felfedezéshez azonban támaszra és segítőkre van szüksége. Ennek a segítségnek intézményesített formája az iskola. „Joga van a törvények nyújtotta védelemre, gondozásra és nevelésre, szeretetre és megértésre, gyermek voltának elismerésére és képességei kifejlesztésére.” (Nyíri Tamás.)
X. Iskolánkban a gyermekvédelmi
GYERMEKVÉDELEM munkát a törvényben előírtaknak megfelelően a
gyermekvédelmi felelős pedagógus végzi, koordinálva a gyermekvédelemmel kapcsolatos minden feladatot. A társadalomba való harmonikus beilleszkedéshez, boldog egyéni élethez nem elegendő az ismeretek közvetítése, az egyéni értelmi képességek fejlesztése. Szerves része a folyamatoknak a személyiségfejlesztés, az esélyegyenlőség biztosítása, a közösségi és egyénre szabott nevelés. A gyermek- és ifjúságvédelem ♦ pedagógiai , ♦ pszichológiai, ♦ egészség- és környezeti nevelési, ♦ szociális és ♦
jogi feladatokat lát el ⇒ nevel, gondoz, segít, erkölcsi és anyagi érdekvédelmet biztosít.
Eljárásai, melyeket szakszerűen kell alkalmaznunk (a gyermek mindenek felett álló érdekeinek figyelembevétele) a döntések, intézkedések során: ♦ A prevenció. 1. A károsodás bekövetkezése előtt avatkozik a nevelésbe ⇒ kellő védelmet nyújt az ártalmak ellen. 2. Megszünteti az ártalomhatást, vagy ellenállóvá teszi a gyermeket az ártalommal szemben.
174
3. Generálprevenció: a szülők nevelési kultúrájának fejlesztése, a gyermekek jellemnevelése, magatartási kultúrájának fejlesztése, a környezet nem kívánatos hatásainak feltárása és megszüntetése. Feltétele:
a
gyermek
ismerete
(környezet,
neveltségi
és
fejlettségi
szint,
ellenállóképesség). Eszközei: családlátogatások (megismerő, felderítő tevékenység) – közösségvizsgálati módszerek, a közösség szerkezetének vizsgálata, beszélgetések, szociogrammok, önéletrajzok, önjellemzések, megfigyelések, konfliktusmegoldási feladatok. Következmény: megbeszélés a gyermekkel, a szülőkkel, javaslatok, befolyásolás. A gyermekvédelem feladatai közé tartozik a pedagógus titoktartási kötelezettsége (a törvényben előírtak szerint), a túlterhelés megszüntetése, az egyéni bánásmód alkalmazásának támogatása. Iskolánk a szakemberek támogatásával, a sajátos nevelési igényű gyermekek tanulási feltételeinek megteremtését, beilleszkedését és nevelési problémáik okainak feltárását az együttműködő partnerek segítségével megoldja. Együttműködő intézmények, személyek (mindig az adott konkrét esetben, egyedileg kell elbírálni, fennáll-e a pedagógusok titoktartási kötelezettsége?): ♦ Pedagógiai Szakszolgálat:
♦
-
pedagógiai és pszichológiai diagnóziskészítés,
-
gyakorlati segítségnyújtás (konzultáció, tanácsadás, szakvizsgálat).
Gyermekjóléti Szolgálat:
- gyermekbántalmazás, pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényezők, - esetek megbeszélése alkalmával a magántanulói státusz véleményezése, -
gyermekorvos, védőnő,
-
gyámhatóság,
-
rendőrség drog- és bűnmegelőzési csoportja (a drogkoordinátorral együttműködve a droggal kapcsolatos felvilágosító előadásokat szervez a DADA program keretén belül),
-
alapítványok a gyermekekért.
A gyermekvédelmi felelős segítségével a nevelőtestület ♦ figyelmet fordít a szenvedélybetegségekre mint veszélyeztető tényezőkre, ♦ drog- és bűnmegelőzési programokat szervez
175
♦ drogstratégiát alkalmaz az iskolavezetés, a gyermekorvos, a védőnő, Gyermekjóléti Szakszolgálat, Iskolaszék, a rendészeti szervezetek ifjúságvédelmi munkatársai, karitatív szervezetek együttműködésével; aszemélyiségfejlesztő munka részeként kell a tanulók életvezetési stílusát úgy alakítani, hogy képessé váljanak az antihumánus szenvedélyek tudatos elutasítására. Minden nevelési helyzetben biztosítani kell, hogy a segítségre szorulók és a támogatást igénylők megkapják a szükséges odafordulást, törődést. Színterei: -
osztályfőnöki óra (kiemelten),
-
szabadidős, napközis foglalkozások.
Módszerei: -
kommunikációs gyakorlatok (verbális, nonverbális),
-
csoport- és önismeret-fejlesztést célzó gyakorlatok,
-
szituációs játékok (szükség esetén az alsó tagozaton is).
♦ nyilvántartást vezet a potenciálisan veszélyeztetett, a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulókról. Eszközei: befolyásolás, segítés pedagógiai módszerei. ♦ A korrekció 1. a már bekövetkezett károsodásokat, azok hatásait igyekszik megszüntetni, 2. enyhíteni, 3. új életvitelhez kínál segítséget A családgondozás keretében a Gyermekjóléti Szolgálattal működik együtt. Eszközei: ♦ a helyettesítő nevelés (vonzó, értékes modell nyújtása a nevelő személyében); ♦ pótló nevelés (tantárgyi ismeret, viselkedési szabály pótlása) korrepetálással, felzárkóztatással, differenciált tanulásszervezéssel, illemtanulással (NYIK). A gyakoroltatás minden pedagógus feladata. A közösségi programokon való részvétellel fejleszthető a tanuló személyisége, szociális hátrányai miatt élményhez kell juttatni! (Tág lehetőségei: kirándulások, színház- és múzeumlátogatások, sportrendezvények, kézműves foglalkozások, szakkörök, énekkar, táborozás, diáknapi rendezvények stb.). Nem a kizárás, hanem az élmény átélése lehet csak nevelő hatású. A szociális hátrány nem lehet akadálya a közös programokon való részvételnek.
176
A gyermekvédelem feladata az anyagi segítségnyújtás megszervezése is (iskolai forrásai:
Tehetség
el
nem
vész
Alapítvány,
Klátik
Mária
Alapítvány,
diákönkormányzati támogatás), más források igénybevételével (pl. „A gyermekek étkeztetéséért” közalapítvány, karitatív szervezetek bevonásával). ♦ Korrigáló nevelés: Eszközök, lehetőségek: -
a nevelővel együtt élve elsajátított normatívák,
-
rendszeres gyermekvédelmi támogatás,
-
állami gondozás ( hatósági gyermekvédelem legerősebb, lehetőleg nélkülözött
eszköze legyen). Kívánatos, hogy a szülői munkaközösség, a gyermekvédelmi felelős, az osztályfőnök és az iskolavezetés sokoldalú stratégiája álljon szemben a növekvő számú veszélyeztetettséggel, a családi körülmények romlásával (lásd még: Egészségnevelési program és Drogstratégia).
XI.
A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK
A tanulási kudarc az a helyzet, amikor a tanuló nem tud megfelelni az iskola által támasztott tanulmányi vagy magatartási követelményeknek. Az iskola nem tudja kezelni az odajáró gyerekek problémáit, nem teljesülnek az elvárások. A kudarc az iskola és a gyermek „közös terméke”. Teljes kudarc esetén megszűnik az együttműködés. 1. A prevenció jelentősége: az intézmény a kudarchelyzet kialakulását előzi meg ♦ módszertani gazdagsággal (továbbképzési tervben elsőséget élvezzen), ♦ anyagi feltételek javításával (eszközök, vonzó körülmények). 2. Tényleges kudarchelyzetben: ♦ Nem felmenteni a tanulót, hanem differenciált követelménnyel ösztönözni, hátrányait kompenzálni. 3. Az együttműködés pedagógiai feladatai: ♦ a kudarc okainak feltárása, pontos meghatározása – ha kell, szakértői segítséggel (társadalmi ok? Munkanélküli családi háttér? Részképesség-zavar? Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia? stb.),
177
♦ az önbizalom erősítése ♦ a konkrét tantárgyi továbbhaladás segítése (elsősorban szaktanári feladat). Módszerei: egyéni bánásmód, méltányosság, differenciált csoportmunkában aktuális terhelés, felzárkóztató foglalkozás, napközis korrepetálás lehetősége, mindennapos testmozgás biztosítása. 4. A pszichológiai ráhatás formái: ♦ személyes eszközök (minden pedagógus feladata), ♦ pszichológus segítségével (a döntés pedagógusi felelősség), ♦ társintézmények igénybevételével. 5. Közös feladatok: ♦ igényes anyanyelvi kultúra kialakítása kisiskoláskorban, ♦ az alapműveletek színvonalának elsődlegessége, ♦ az iskolai és az otthoni tanulás hatékonyságának optimalizálása, ♦ pozitív tanulói teljesítményértékelés. 6. Eljárások a felzárkóztatás sikeressége érdekében: ♦ indokolt (szakértői véleménnyel alátámasztott) esetben -
átmeneti mentesítés (meghatározott időre) az értékelés és minősítés
alól, -
egyéni
továbbhaladás
(valamennyi
vagy
egyes
tantárgyakból)
legkésőbb a 4. évfolyamig, -
intenzív, egyéni (kiscsoportos) fejlesztő foglalkozások, kompenzációs
órák szervezése a kudarchelyzet feloldására. A kudarcot megélő gyermek úgy érzi, hogy önmaga alkalmatlan valamire, és ez kihat személyiségének fejlődésére. Gondoskodó, támogató miliővel, segítséggel, önbecsülésének erősítésével kell helyzetéből kimozdítani.
XII.
A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK
178
A szociális hátrány oka lehet anyagi természetű, lehet erkölcsi-neveltetési jellegű, de hátrányt jelenthet a környezet is. Minden esetet fel kell tárni, egyedileg kell elemezni, értékelni. Eljárásaink a szociális hátrányok kezelésére ♦ a kultúrált élet iránti igény felkeltése, kialakítása, gyakoroltatása (kiemelten az illem, az osztályfőnöki óra, a napközis foglalkozások keretében); igényes iskolai környezettel, kultúrával, programmal alapozzuk meg munkánkat, ♦ az alapvető erkölcsi normák, értékek megismertetése, elfogadtatása tevékenységek útján, ♦ igényes tevékenység(ek)be vonjuk be a hátrányos helyzetű tanulót (tanórai tevékenykedtetés, szakköri, egyéb közösségi formák), ♦ hátránykompenzáló beszélgetések a tanulókkal, esetenként tapintatos bevonása a szülői háznak, ♦ családlátogatás; tapasztalatainak közös megbeszélése, ♦ nevelési partner intézmények bevonása a felderítés, korrekció folyamatába. Eszközeink a szociális hátrányok problémáinak kezelésére: ♦
a Klátik Mária Alapítvány támogatja ♦ az országjárásban résztvevőket, ♦ a hátrányos helyzetű tanulókat a távoli helyszínű versenyekre való utazásban, nevezési díj kifizetésében, ♦ hátrányos helyzetű tanulók országos táborokba való eljutását;
♦ a „Tehetség el nem vész” alapítvány támogatja ♦ a hátrányos helyzetű gyerekek táboroztatását, ♦ krízishelyzetben egyszeri ösztöndíjjal a tanulmányok feltételeinek megteremtését, ♦ versenyek részvételi díjának részbeni vagy teljes átvállalását, ♦ versenyekre való utaztatást, ♦ a beiskolázás feltételeinek segítését; ♦ a diákönkormányzat támogatja ♦ a tanulók táboroztatását, ♦ a versenyek anyagi feltételeinek megteremtését, ♦ a városban működő alapítvány(ok) támogatjá(k) ♦ a hátrányos helyzetű tanulók étkeztetését. ♦ A Gyermekjóléti Szolgálatnál kezdeményezzük és segítjük ♦ a mindenre kiterjedő együttműködést, 179
♦ a hivatásos pártfogók munkáját, ♦ a rászorulók szakkorrepetálását. ♦ A vidéki önkormányzatokkal ♦ kapcsolatot tartunk bejáró tanulóik sorsát figyelemmel kísérve, ♦ kezdeményezzük
a
szükséges
intézkedések
megtételét
gyermekvédelmi
ügyekben. ♦ Szoros kapcsolatot tartunk a karitatív szervezetekkel, tapintatosan lehetőséget kínálunk segítségük igénybevételére. ♦ Lásd még a Szociális kompetenciáról szóló fejezetet! A szociális hátrány nem lehet kizáró ok a mindennapi élményekből, ezért összefogást, szociális érzékenységet igényel azoktól, akik nem vagy kevésbé szenvednek tőle. A szolidaritás érzését kell megkívánnunk egymástól minden szinten.
180
A nem szakrendszerű oktatás bevezetésének érdekében történő tananyag-csökkentési javaslat Készítette az anyanyelvi munkacsoport megbízásából Dankó József és Ujvárosi Józsefné Jóváhagyta: Kovács Lajos igazgató NYIK 5. évfolyam Anyanyelv és kommunikáció A/ Kommunikáció I. Olvasás 37. old. 1.2. Ismeretterjesztő szövegek III. Élőbeszéd 2. Élőbeszéd 31. old. 2.2.4.2.1.-2.2.4.2.7. Leírás 33. old. 2.2.4.8. Szakszöveg reprodukálása 33. old. 2.5. A beszélés hibái és a terápiájukat végző szakmák B/ Nyelvészet II. Néhány nyelvtörténeti (hangtörténeti) valamint nyelvjárási ismeret és összefüggés 37. old. Irodalom Lírai művek a magyar irodalomból 136. old. Pilinszky János: KZ-oratórium 136. old. Babits Mihály: Fekete ország A házi olvasmányok közül kimarad Defoe: Robinson c. regénye 139. old. Az epikai művek közül kimarad Az ébenfa paripa c. mese és Sánta Ferenc: Sokan voltunk c. novellája 141. old. Műfajok az irodalom határán c. fejezete a nem szakrendszerű oktatás keretében Vers és prózamondás 143. old. Kimarad a Pilinszky- és a Babits-vers 144. old. Kimarad a követelmények f, pontjából a Pilinszky-vers
NYIK 6. évfolyam Anyanyelv és kommunikáció A/ Kommunikáció I Olvasás 1. 2. Ismeretterjesztő szövegek (könyvtártörténet) / 33. old./ II. Írás 4. Az írás fejlődése /43-44. old./ 5. 2. 4. Metanyelvi szövegek /47. old./ 5. 3. Szövegtani és nyelvhelyességi ismeretek /47-48. old./ 181
III. Élőbeszéd 2. 2. 4. 2. Leírás (Nem valamennyi műveltségterületre alkalmazva) /52. old./ 2. 4. Szociális szituációhoz és szerephez igazodás /54. old./ 2. 5. Nyelvhasználat és társadalmi rétegződés /54. old./ B/ Nyelvészet II. Névtani ismeretek /58. old./ Követelmények közül VIII. f/ pont kimarad /61. old./ Irodalom Kimarad: Zrínyi Miklós, Balassi Bálint, Batsányi János, Tompa Mihály. Ezen írók alkotják a „Portrévázlatok anyagát”. (143. old.) A „Portrévázlatok” (Pázmánytól Eötvösig kimarad (143-145. old.) A tájékozódás a világirodalom történetében című fejezetből kimarad: Szophoklész, Horatius, Petrarca, Jonathan Swift, Goethe. A házi olvasmányok közül vagy Jókai vagy Mikszáth regénye törölve.
182
Természetismeret tanterv átdolgozása 5-6. évfolyam
Készítette:
A természetismeret munkacsoport megbízásából és jóváhagyásával:
Palkóné Keszthelyi Klára biológia-földrajz szakos tanár Jóváhagyta:
A nevelőtestület megbízásával:
Kovács Lajos igazgató
183
I. Célok és feladatok “A természetismeret tantárgy szemléletében és tartalmában szervesen épül az 1–4. évfolyam környezetismeret tantárgyára, azzal egységes rendszert alkot”. (Természetismeret kerettanterv 263. old.) Így tanításának legfontosabb célja és feladata a környezetismeretben elsajátított ismeretek természettudományos szintű bővítése, a megismerési módszerek, életviteli szokások, készségek, képességek és pozitív személyiségjegyek tudatos továbbfejlesztése. Ezzel megalapozza a 7. évfolyamtól önálló tantárgyként induló biológia, fizikai, földrajz és kémia tanítását. Mindezek megvalósításához szükséges: – felfrissíteni és rendszerbe foglalni a környezetismeret 1–4. évfolyamán megismert anyagokkal, tárgyakkal, élőlényekkel, jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos alapismereteket, – érdeklődést, kíváncsiságot ébreszteni a tanulókban, közvetlen környezetünk élettelen és élővilágának természettudományos megismerése iránt, – felismertetni ezen ismeretek fontosságát a természeti és társadalmi környezetben való eligazodáshoz, – megláttatni és elemi szinten értelmeztetni a környezetben megfigyelhető és tapasztalható természeti jelenségeket, folyamatokat, változásokat és oksági összefüggéseket, – megértetni, hogy a változások csak kölcsönhatások közben jönnek létre, – tudatosítani, hogy az anyagok, testek, élőlények tulajdonságait, változásait és a környezetben játszódó folyamatokat mennyiségekkel is lehet jellemezni, – megtanítani a tanulókat az elsajátított tények, fogalmak, összefüggések, következtetések, ítéletek mindennapokban történő használatára, – folytatni az egészséges, és a környezettel harmonikus életviteli szokások gyakorlását, – úgy formálni a tanulók szemléletét, hogy azt a természet egészének és részeinek megőrzése iránti felelősség, cselekvőképesség és szeretet jellemezze, – biztosítani a tanulók aktív részvételét a tanítás–tanulás folyamatában, hogy a megismerési módszerek gyakorlásával formálódjon természettudományos szemléletük, és fejlődjenek gondolkodási képességeik, – megismertetni és gyakoroltatni az ismeretszerzés és a tanulás legegyszerűbb módjait, – kialakítani a megfigyelésekhez, egyszerű kísérletezésekhez szükséges érdeklődést, türelmet, jártasságokat és készségeket, – elsajátíttatni az egyéni és társaival együttműködni tudó tanulás formáit, – lehetőséget biztosítani a tanulók egyéni érdeklődésének kielégítésére, – megteremteni az örömteli megismerés lehetőségét és a pozitív tanulási élmények kialakulását, – lehetővé tenni a meglévő, vagy az iskolán kívül szerzett ismeretek hasznosítását, beépülését az új ismeretekbe, – előkészíteni és megalapozni a természettudományok tanítását: a tények, jelenségek, folyamatok, összefüggések, kölcsönhatások megismerése közben fejlődő képességekkel, formálódó személyiségjegyekkel. II. Fejlesztési követelmények 1. Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek
A tanuló legyen nyitott, tanúsítson érdeklődést a környezet élő és élettelen világa iránt. Ismerje fel a természeti és az ember által alkotott környezet problémáit. Tanuljon meg tapasztalatokat, állandóan bővíthető tudományos ismereteket szerezni környezete megfigyelése, vizsgálata, az ismeretterjesztő irodalom és a média által közvetített információk révén. Legyen képes az ezúton megszerzett tudását és az ismeretszerzés folyamatában fejlődő készségeit, képességeit a mindennapi életben hasznosítani, hogy tájékozódni és alkalmazkodni tudjon az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetben. Mindehhez az szükséges, hogy a tanuló – legyen képes a tárgyak, élőlények, jelenségek, folyamatok egyszerű, spontán és irányított, rövid idejű, valamint folyamatos megfigyelésére, – ismerje fel és tudja kiválasztani a megfigyelésekhez, vizsgálódásokhoz szükséges anyagokat és eszközöket, – szerezzen megfelelő gyakorlatot az anyagok és eszközök takarékos és balesetmentes használatában, – tartsa be a vizsgálódás sorrendjét és idejét, – tudja feladatait részekre bontani, társaival megosztva, együttdolgozva megoldani,
184
– szerezzen gyakorlatot a mindennapi életben előforduló mérésekben (hosszúság, tömeg, űrtartalom, sűrűség, nyomás, hőmérséklet, idő) és mértékegységeik használatában, – tudja értelmezni a megfigyelések, vizsgálódások tapasztalatait, ismerje fel az egyszerű összefüggéseket, – legyen képes e tapasztalatokból – tanári segítséggel – következtetéseket levonni, ítéleteket alkotni, – sajátítsa el – fokozatosan fejlődő önállósággal – megfigyelései, vizsgálódásai eredményének szakszerű elmondását, írásos rögzítését és rajzos ábrázolását, – tudjon tájékozódni környezetében a világtájak és a térképvázlat segítségével, – sajátítsa el a térképolvasás elemi műveleteit, – tudjon egyszerű térképvázlatot készíteni, – tudjon tájékozódni Magyarország térképén, – legyen képes a lényeges és a lényegtelen dolgok elkülönítésére, – szerezzen gyakorlatot a tárgyak, élőlények, jelenségek, kölcsönhatások minőségi és mennyiségi jellemzőinek összehasonlításában, – tudja a megadott szempontok szerint ismereteit rendszerezni, – vegye észre az élő és élettelen világ legjellemzőbb összefüggéseit, – keresse az okokat, és értse azok okozati kapcsolatait, – tudjon ismereteket szerezni szöveges és képi információhordozókból, – sajátítsa el – életkorának megfelelő szinten – az egyszerű enciklopédiák, lexikonok használatát, – ismerje fel a valóság és a képi ábrázolás hasonlóságait, különbségeit, tudja a részleteket azonosítani, – tudjon egyszerű grafikonokat, diagramokat elemezni, s ezekből következtetést levonni, – használja a tanulási és ismereteinek reprodukálása során a megismerési algoritmusokat, – legyen képes ismereteit, jártasságait és képességeit hasznosítani a mindennapi életben, – keressen magyarázatot az iskolai tananyagban nem szereplő egyszerű természeti jelenségek okaira, – értse és tudja megmagyarázni az egyszerű technikai eszközök működését, – tudja, hogy környezetének állapota jelentős mértékben befolyásolja saját egészségét, – igényelje az egészséges és esztétikus környezetet, – vegye észre és értékelje a természet szépségeit, – ismerje fel mikrokörnyezetében a környezetszennyezés veszélyforrásait, törekedjen káros hatásuk kialakulásának megelőzésére és a veszély elhárítására, – tudatosuljon benne saját egyéni felelőssége környezetének jövőbeni alakulásáért, – készüljön fel a természet megóvására, önmaga és társai védelmére. 2. Tájékozottság az anyagról
Rendelkezzen a tanuló megfelelő mennyiségű és mélységű ismerettel az élő és élettelen világ anyagainak tulajdonságairól, mennyiségi arányairól, az élő anyag szerveződéséről, valamint az anyag szerkezetének, felépítésének és működésének összefüggéseiről. Ehhez az szükséges, hogy a tanuló – tapasztalati úton ismerje meg a környezetében előforduló legfontosabb szervetlen és szerves anyagok jellemző tulajdonságait, – legyen képes a növényi és állati eredetű anyagok elkülönítésére, – tudja milyen a megismert termesztett növények és a haszonállatok termékeinek tápanyagtartalma, tápértéke, – törekedjen ezek ismeretében az egészséges táplálkozásnak megfelelő étrend kialakítására, – ismerje fel az élő anyag különböző megjelenési formáiban a hasonlóságokat és a különbségeket, – legyen áttekintő képe az élő anyag szerveződési szintjeiről, – vegye észre, hogy az élő szervezetet felépítő anyagok mennyisége, szerkezete elválaszthatatlan a működéstől, – értse a környezeti tényezők változása és az élőlények életműködése közti összefüggéseket, – tudjon egyszerű vizsgálatokat végezni a környezetében előforduló anyagok és kölcsönhatásaik megismerésében. Használja fel szerzett tapasztalatait a földrajzi jelenségek magyarázatához, – ismerje az alkohol, a nikotin és a kábítószerek szervezetre gyakorolt hatását és utasítsa el fogyasztásukat, – ismerje a leggyakoribb környezetszennyezést okozó anyagokat és károsító hatásaikat, – törekedjen ezen szennyező anyagok felhalmozódásának megelőzésére, az esetleges károk csökkentésére.
185
3. Tájékozódás az időben
Az idő és a természeti jelenségek. Legyen a tanulónak áttekintő képe a Föld és a földi élet múltbéli és jelenkori változásairól. Tudja, hogy a földi világban minden állandó mozgásban, változásban van. A tanuló tájékozódásához az szükséges, hogy – szerezzen gyakorlatot az idő becslésében, mérésében, – tudja és értse, hogy a természeti jelenségek, folyamatok időben játszódnak, – ismerje fel környezetének változásaiban, kölcsönhatásaiban az idő szerepét, – legyen képes az élővilágban játszódó életfolyamatok, életszakaszok időtartamának reális becslésére, – tudja, hogy a természetben vannak megfordítható és nem megfordítható folyamatok, – tudatosuljon benne az életfolyamatok megfordíthatatlansága, – értse meg, hogy az idő múlásával társadalmi környezete is változik. 4. Tájékozódás a térben
A tér és a természeti jelenségek. Rendelkezzen a tanuló megfelelő térbeli tájékozottsággal az őt körülvevő világban. Tudja, hogy a természet élettelen dolgait és élőlényeit meghatározott környezet, tér veszi körül, így jelenségeik, folyamataik is itt játszódnak. A térbeli tájékozódáshoz a tanulónak – ismerni kell környezetének határait, felszíni viszonyait, élőlényeit, élettelen tárgyait és emberi létesítményeit, – látni kell a természetes és mesterséges tér hasonlóságait és különbségeit, – rendelkezni kell – három dimenzióban – a reális becslés és viszonyítás képességeivel, – tudni kell, hogy az élőlények elválaszthatatlanok az őket körülvevő tértől, mert azzal szoros kölcsönhatásban élnek, – ismerni kell a környezetében élő növények és állatok elterjedését, a megismert kultúrnövények fő termőterületét és a hazai életközösségek földrajzi helyét, – biztonságosan kell eligazodni a rész és egész viszonyában, – ismerni kell a világtájakat, és tudni kell ezeket a valóságban és a térképen azonosítani, – fel kell ismerni a főbb felszínformákat a valóságban, képen, térképen, – tudni kell tájékozódni a lakóhelyén és annak környékén, – ismerni kell Magyarország helyzetét Európában és a Földön. 5. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, 5. a természettudomány fejlődéséről
Legyen a tanuló tájékozott, és rendelkezzen megfelelő jártassággal a természettudományos megismerésben. Lássa a természettudományok XX. században bekövetkezett óriási fejlődését és meghatározó szerepét a Föld, valamint a földi élet jövőjében. Ehhez az szükséges, hogy a tanuló – ismerje a természettudományos megismerésben a közvetlen tapasztalatszerzés (megfigyelés, vizsgálódás, mérés, kísérletezés) szerepét és jelentőségét; – lássa, hogy a közvetlen tapasztalataival szerzett ismereteit folyóiratok, könyvek, rádió, televízió és az internet segítségével is fejlesztheti, – tudja, hogy ezen információhordozókban téves nézetekkel is találkozhat, ezért megfelelő kritikával fogadja azokat, – ismerje fel a természettudományok óriási szerepét az emberiség jelenkori problémáinak megoldásában és életkörülményeinek jobbításában, – lássa a természettudományok elért eredményeiben a tudósok, kutatók kitartó szorgalmát és heroikus munkáját, – ismerje hazánk kiemelkedő eredményeket elért természettudósait, – legyen büszke eredményeikre és nemzetközi elismertségükre, – törekedjen munkásságuk széles körű ismertetésére és hírnevük öregbítésére.
5.o. TERMÉSZETISMERET Éves órakeret felosztása:
Évi óraszám: 1,5 óra/hét (37 hét = 55,5 óra)
186
Témakör
Új ismeret, feldolgozás
I. Ősz a kertben II. Tájékozódás a térképen III. Az időjárás és az éghajlat IV. Változó földfelszín V. Állatok a házban és a ház körül VI. Tavasz a kertben VII. Év végi ismétlés Összesen
6 5 4 10 6
Munkáltatás, Összefoglalás, Összóraszám gyakorlás ellenőrzés 1
1
7 38
2
3 2 2 2 2
10 7 6 13 8
2 2 15
9 2 55
I. Ősz a kertben Cél
Feleleveníteni, rendszerezni és alkalmaztatni a növény testfelépítésének és működésének a környezetismeret 1–4. évfolyamán tanult alapismereteit. Továbbfejleszteni a tanulók tudását az egészséges táplálkozás szempontjából legjelentősebb gyümölcs- és zöldségfélékkel kapcsolatos ismeretekben. Megláttatni és tudatosítani a növények környezete, szervezete, élettartama, valamint tápanyagtartalma és felhasználása közti oksági összefüggéseket. Felismertetni a gyümölcs- és zöldségfélék leggyakoribb kártevőit és azok kártételét. Kialakítani az egészséges gyümölcs- és zöldségfogyasztás szokásait. Kifejleszteni a madarakról való gondoskodás igényét. Felkelteni az érdeklődést a magyar tudósok, növénynemesítők munkája iránt. Feladatok
– Felidézni, rendszerezni és alkalmaztatni a növényi test felépítésével és működésével kapcsolatos korábbi ismereteket. – Megismertetni a gyümölcs- és zöldségfélék nevét, testfelépítését, szerveit és egyedfejlődését. – Elkülöníteni a megismert növények lényeges és lényegtelen tulajdonságait, felismertetni hasonlóságaikat, különbségeiket. – Megfelelő szintű tájékozottság kialakítása a növényi testen a rész és egész viszonyában. – Tudatosítani és megértetni a növények származása – igénye – termesztése, a kártevők életmódja és kártétele, valamint a gombakártétel és az időjárás közötti összefüggéseket. – Megismertetni a gyümölcs- és zöldségfélék leggyakoribb kártevőit és kártételét. – Tudatosítani a madarak szerepét a kártevők pusztításában. – Tudatosítani a megismert növények tápértékének fontosságát és szerepét az egészséges táplálkozásban. – Megismertetni az egészséges gyümölcs- és zöldségfogyasztás szabályait, gyakoroltatni szokásait. – Felismertetni a vizsgálódáshoz szükséges anyagokat és eszközöket, tudatosítani takarékos és balesetmentes használatuk fontosságát. – Megfelelő szintű jártasság kialakítása a megfigyelések, vizsgálódások végzésében, a tapasztalatok összegzésében, egyszerű magyarázatában. – Elsajátíttatni az elvégzett megfigyelések, vizsgálódások egyszerű ábrázolását, a tapasztalatok írásos rögzítését. – Megtanítani a megismerési algoritmusok használatát a növények és szerveik megfigyelése és jellemzése során. –Megismertetni és gyakoroltatni az önálló tanulás elemi módszereit. Tartalom Legjelentősebb gyümölcsfáink: szilvafa, almafa és a szőlő habitusa, jellegzetes szervei, hasznosításuk. A csemege- és borszőlők tulajdonságai. 187
A zöldségfélék: paradicsom, paprika, fejes káposzta, sárgarépa testfelépítése, jellegzetes szervei, egyedfejlődése. Gyümölcs- és zöldségféléink (származása), termesztési igénye, fő termőterületei. Jelentőségük az egészséges táplálkozásban, elkészítésük, fogyasztásuk egészségügyi szabályai. Madárvédelem, madártelepítés (kiegészítő anyag). Növényi eredetű anyagok vizsgálata (kiegészítő anyag). Előzmény, kapcsolódás
Környezetismeret 1–4. o.: A lágy és fás szárú növények testfelépítésével és működésével kapcsolatos elemi ismeretek. A növények életéhez szükséges feltételek: levegő, víz, talaj tulajdonságai.
II. Tájékozódás a térképen, térképismeret Cél
Kiterjeszteni a tanulók tájékozódással kapcsolatos ismereteit, továbbfejleszteni az ezekkel kapcsolatos készségeit. Felismertetni a tájékozódás szükségességét a tágabb környezetben is. Megláttatni a térkép ábrázolásmódja és a valóság közötti kapcsolatot (a nézőpont megválasztása, a kisebbítés szükségessége). Felismertetni a térképi ábrázolás korlátait. Megismertetni a térkép jelrendszerét, és használatában megfelelő begyakorlottságot szereztetni a tanulókkal. A világtájak megállapításával, a távolságok mérésével, a magasságok leolvasásával, a különféle térképek jelkulcsának használatával alapozni a szemléleti térképolvasást. A valóság és az ábrázolt környezet közötti kapcsolatok felismertetésével fejleszteni a tanulók gondolkodását. A térképismeret használatával továbbfejleszteni ismeretszerzési, feldolgozási képességeiket. Feladatok
– Felidézni és rendszerezni a tájékozódással kapcsolatos ismereteket. – Bővíteni a térképismereteket a különféle térképek jelkulcsának alkalmazásával. – Megértetni az ábrázolt területek nagysága és a térképek méretaránya közötti kapcsolatot. – Összehasonlításokat végeztetni a térképi mérések és a terepen mért távolságok között. – Az iránytű által jelzett világtájakat és a térképi irányokat azonosíttatni a térkép tájolásával. – Alkalmaztatni a térképolvasás megszerzett ismereteit a szemléleti térképolvasás szintjén. Tartalom A térkép. A világtájak a valóságban és a térképen (mágneses kölcsönhatás). A domborzat és a vizek ábrázolása. Tájékozódás hazánk domborzati és vízrajzi térképén. Magyarország közigazgatási térképe. Térképekkel: országúton, településen, turistaúton. A tájékozódás gyakorlása (munkáltató óra).
Előzmény, kapcsolódás
Környezetismeret 1–4. évfolyam: Saját testhez viszonyított irányok. Tájékozódás az iskola környékén. A település és környéke felszínének jellemző formái, vizei. Tárgyak alaprajza. Kicsinyítés. Útvonalrajzok, térképszerű ábrázolások. Fővilágtájak. Az iránytű. A domborzat és vízrajz ábrázolása a térképen. Különböző domborzatú tájak. Legnagyobb folyóink felismerése Magyarország domborzati és vízrajzi térképén.
188
III. Az időjárás és az éghajlat elemei Cél
Kibővíteni, rendszerezni a tanulók időjárással kapcsolatos megfigyeléseit, ismereteit. Felismertetni az időjárási jelenségekben megjelenő törvényszerűségeket, kölcsönhatásokat. Észrevétetni a folyamatokban az oksági összefüggéseket, relációkat, időbeli sorrendjüket. Felismertetni a víz halmazállapot-változásait és a hőmérséklet-változások közötti összefüggést. Megismertetni az időjárás elemeinek szerepét az időjárás alakulásában. Továbbfejleszteni a mérésekhez, az adatok elemzéséhez, ábrázolásához, rögzítéséhez kapcsolódó megismerési módszereket. Természettudományos magyarázatukkal alátámasztani a környezetre vonatkozó köznapi ismereteket. Ráébreszteni a tanulókat az időjárás változékonyságára és az éghajlat viszonylagos állandóságára. Feladatok
– Megfigyelésekkel, észlelésekkel, mérésekkel nyomon követni az időjárás elemeinek térbeni és időbeli változásait. – Felismertetni a megfigyelt időjárási jelenségekben a fény, a levegő, a víz kölcsönhatásait. – Kísérletekkel alátámasztani a természetben is tapasztalható jelenségeket. – Számításokkal is kifejeztetni a hőmérséklet napi-, évi átlagos alakulását, a hőmérséklet évi ingadozását. – Tematikus térképek vizsgálatával, éghajlati diagramok elemzésével összegyűjtetni hazánk éghajlatának jellemzőit. – Információk gyűjtésével megismertetni időjárásunk, éghajlatunk szélsőségeit. – Megismertetni az időjárási veszélyhelyzetekben célszerű, ésszerű viselkedést. – Fejleszteni a tanulók rendszerező, csoportosító képességét és az információk gyűjtésének, – felhasználásának jártasságát. Tartalom A levegő hőmérséklete és mérése A szél és a csapadék. Az időjárás és az éghajlat. Veszélyes időjárási jelenségek. Tájékozódás hazánk éghajlati térképein – éghajlatunk. Előzmény, kapcsolódás
Környezetismeret 1–4. évfolyam: Az időjárás elemeinek megfigyelése: napsugárzás, hőmérséklet, szél, felhőzet, csapadék. A víz megjelenési formái a természetben. Az évszakok jellemző időjárása. Becslések, egyszerű mérések. A hőmérséklet változása. Halmazállapotváltozások a mindennapi életben. Az időjárási jelenségek és az anyag tulajdonságainak változása. Fagyás, olvadás, párolgás, forrás, lecsapódás megfigyelése. Az olvadás, oldódás megkülönböztetése.
IV. A földfelszín változásai Cél
Kibővíteni, rendszerezni a tanulók felszínformákra vonatkozó ismereteit. Felismertetni a földfelszín változásaiban résztvevő jelenségeket. Megértetni a változások törvényszerűségeit a külső erők felszínformálása kapcsán. Megismertetni a hegységek, síkságok kialakulásának folyamatát, a talaj keletkezését. Észrevetetni az emberi tevékenység felszínformáló hatását. Formálni a tanulók felelős magatartását a táj, a környezet értékeinek megóvása érdekében. – – – –
Feladatok
Oksági kapcsolatok felismertetése a változások és a földrajzi jelenségek között. Konkrét fogalmak kialakítása a megfigyelések, vizsgálódások alapján. A rész és egész viszonyának értékeltetése a földfelszín formáinak csoportosításával. A szöveges és képi információk értelmezése, rendszerezése, egyszerű következtetések megfogalmazása a felszínformák kialakulásának folyamatánál.
189
– Szabatos fogalomhasználat a földfelszíni változások megnevezésében. – Folyamatok értelmezése, leírása egyidejűségük, egymásutániságuk érzékeltetésével. –Tájékozottság kialakítása az információhordozók használatában. Tartalom A gyűrthegységek. A röghegységek. A vulkáni hegységek. A síkságok kialakulása. A földfelszín gyakori kőzetei. A kőzetek vizsgálata. Hogyan lesz a kőzetből talaj? Mitől áradnak a folyók? Tavak. A víz körforgása a természetben. Felszínformák a külső és belső erők párharcában. Előzmények, kapcsolódás
Környezetismeret 1–4. évfolyam: Közvetlen tapasztalatszerzés a lakóhely jellemző felszíni formáiról és felszíni vizeiről. Közvetett tapasztalatszerzés a helyben meg nem tapasztalható felszíni formákról, vizekről.
V. Állatok a házban és a ház körül Cél
Felismertetni a háziasítás évezredes folyamatában az ember tudatos tenyésztő tevékenységét. Bővíteni a tanulók tudását a leggyakoribb haszonállatok, a kedvtelésből tartott háziállatok és a házban, ház körül vadon élő állatok szervezetének, életmódjának és hasznosításának ismeretében. Fejleszteni természettudományos gondolkodásukat az ok–okozati összefüggések felismertetésével, tudatosításával és magyarázatával. Megismertetni az egészséges állattartás és az állatvédelem legfontosabb szabályait. Kialakítani a tanulókban az állatokról való gondoskodás és az állatok védelmében való részvétel igényét és felelősségét. Formálni szemléletüket, értékrendjüket a tudomány szerepének és képviselőinek megítélésében. Továbbfejleszteni önállóságukat a közvetlen és közvetett megismerésben, a takarékos és balesetmentes anyag- és eszközhasználatban. Feladatok
– Felidézni, rendszerezni és alkalmaztatni a gerincesek, emlősök, madarak testfelépítésével és életműködésével kapcsolatos tudáselemeket. – Bővíteni, tudományos ismeretekkel kiegészíteni a házban és a ház körül élő állatok testfelépítésével és életmódjával kapcsolatos tanulói tudást. – Megismertetni küllemük sajátosságait és jellegzetes szerveit. – Megértetni és példákkal bizonyítani az állatok szervezete és életmódja, a szervek felépítése és működése, az állati termékek tápanyagtartalma és a táplálkozásban betöltött szerepe közötti ok–okozati összefüggéseket. – Fejleszteni rendszerező készségüket az állatcsoportok közös tulajdonságainak összegyűjtésével, elkülönítésével. – Megismertetni a háziállatok hasznát, gazdasági jelentőségét, tartásuk egészségügyi szabályait. – Tudatosítani az állati termékek készítésével, vásárlásával és fogyasztásával kapcsolatos egészségügyi szabályok ismeretének és betartásának fontosságát. – Kialakítani a tanulókban a megismert állatvédelmi szabályok alkalmazásának igényét és gyakorlatát. – Megláttatni és hazai példákkal illusztrálni a természettudományok elért eredményeinek szerepét a mindennapi életben. – Kialakítani a tudomány jeles képviselőinek élete és munkássága iránti tiszteletet és megbecsülést.
190
– Alkalmaztatni az állati test felépítésének megismerési algoritmusait a tanulás és az ismeretek reprodukálása során. – Képessé tenni a tanulókat, hogy egyre fokozódó önállósággal szerezzenek közvetett és közvetlen módon ismereteket. Tartalom Négylábú barátaink. A házisertés. A szarvasmarha. A házityúk. A házikacsa (kiegészítő anyag) A füstifecske és a háziegér. Kedvtelésből tartott állatok. Előzmény, kapcsolódás
Környezetismeret 1–4.: A háziállatok szervezetéről, életmódjáról és az emberrel való kapcsolatukról elsajátított ismeretek. Gerincesek, emlősök, madarak közös tulajdonságai. Természetismeret 5.: Halmazállapot-változások; az anyag és néhány tulajdonsága.
VI. Tavasz a kertben Cél
A tanulók érdeklődésének felkeltése a kert életében tavasszal bekövetkező változások és okaik iránt. Megláttatni a tanulókkal az élővilág sokszínűségét, szépségét és védelmének fontosságát. Megismertetni a kert legfontosabb élőlényeit és a kert életközösségében betöltött szerepüket. Fejleszteni a tanulók érzékenységét az összefüggések felismerésére. Felébreszteni az igényüket a természetvédelemben való aktív részvételre. Élményt nyújtó tapasztalat- és ismeretszerzéssel erősíteni a tanulási vágyat, megszerettetni a tanulást. A tudás tiszteletére nevelni a tanulókat. Feladatok
– Megláttatni az élő és élettelen természet tavaszi változásait. – Alkalmaztatni a tanulók fizikai és földrajzi ismereteit a változások okainak magyarázatánál. – Megismertetni a tavaszi kert élőlényeinek nevét, küllemét, testfelépítését, életmódját és egyedfejlődését. – Felismertetni az élőlények hasonlóságait, különbségeit, elkülöníteni lényeges és lényegtelen tulajdonságait. – Tudatosítani a környezet–szervezet–életmód; felépítés–működés, tápanyagtartalom–felhasználás közötti összefüggéseket. – Elsajátíttatni a tavaszi kertben megismert állatcsoportok közös jellemzőit. – Megértetni, hogy a kert élőlényei a környezettel és egymással szoros kapcsolatban, kölcsönhatásban élnek, életközösséget alkotnak. – Tudatosítani a „hasznos” és „káros” helyes értelmezését az élőlények megítélésében. – Úgy alakítani, formálni a tanulók szemléletét, gondolkodását, hogy a biokertészet elkötelezett híveivé váljanak. – Megfelelő szintű önállóság kialakítása a tapasztalatszerzésben, az algoritmusok használatában és az önálló tanulásban. Tartalom Megjött a tavasz. A vöröshagyma. A tulipán. A burgonya.
191
A veteményborsó és a bab (kiegészítő anyag). A földigiliszta faji sajátosságai, testfelépítése, életmódja. Tavasszal megjelenő gyakori kerti bogár a májusi cserebogár és a burgonyabogár.. Vegyszerek nélkül (kiegészítő anyag). Előzmény, kapcsolódás
Környezetismeret 1–4.: A növényi test részei és működése; a virág és a termés fő részei; rovarok, csigák, gerincesek, madarak megismert tulajdonságai. Természetismeret 5.: Gyökérzet: főgyökérzet, főeres, összetett levél, virágzat, bogyótermés, zöldségféle; a káposztalepke fejlődése; az időjárás elemei, évszakokban bekövetkező változásai; a levegő, a víz, a talaj tulajdonságai.
VI. ÉV VÉGI ISMÉTLÉS Cél
A továbbhaladáshoz szükséges, legfontosabb tudáselemek átismétlése, rendszerezése. A megismerési módszerek gyakoroltatása. Készségek, alkalmaztatása. Pozitív személyiségjegyek megerősítése.
elmélyítése, képességek
Feladatok
A továbbhaladáshoz szükséges ismeretek, jártasságok, készségek mérése, értékelése.
6.o. TERMÉSZETISMERET
Évi óraszám:37 Heti óraszám:1 A) Óraterv
Témák szá ma :
neve:
1. Tájékozódás a Földön 2. Magyarország nagytájainak jellegzetességei Hazaitájaink életközösségei 3. Erdeink élete 4. Élet a vizekben és a vizek partján 5. Füves területek élővilága 6. Év végi ismétlés
Óraszámok felhasználása Tananyag Helyi új ismétlés, felhasználás ismeret (kiegészítő anyag, gyakorlás gyakorlás, ellenőrzés) 7 1 2
Összóraszám 37
10
6
2
8
6
2
8
5
5
2
–
2
4
–
2
–
2
1. téma: Tájékozódás a térképen és a földgömbön Cél Az 1–4. osztályban a tájékozódásról tanultak kiterjesztése a földgömbi ismeretek kapcsán. 192
A tájékozódáshoz szükséges szempontok – irány és távolság – megerősítése a szélességi és hosszúsági körök megismertetésével. A térbeli elvonatkoztatás képességének továbbfejlesztése: árnyaltabb és biztosabb képzetek kialakításával. A természettudományos gondolkozáshoz szükséges képességek alapozása a természeti folyamatok, összefüggések, törvényszerűségek megismertetésével. Az értelmes összefüggésekre épülő tanulás eljárásainak gyakoroltatása a tankönyvi és egyéb információhordozók felhasználásával. A tanulás iránti motiváció felkeltése, fenntartása örömteli megismerési, tanulási élményekkel. A környezet iránti érzékenység felkeltése. A környezettudatos magatartásmód alakítása. Az ismeretnyújtás és a gondolkodási képességek alapozása a természettudományos tantárgyak: fizika, kémia, biológia, földrajz elsajátításához. Tartalom Mi van a Föld felszínén? A szélességi körök. A hosszúsági körök. Földrajzi fokhálózat. Kontinensünk Európa, hazánk helye Európában. Miért váltakoznak a nappalok és az éjszakák? Miért váltakoznak az évszakok? Éghajlati övezetek. Európa éghajlatai. Előzmény, kapcsolódás Környezetismeret 1–4. osztály: Tájékozódás a település környékén. Természetismeret 5. A térkép. Tájékozódás Magyarország térképein, fő és mellékvilágtájak. Feladatok – Felidézni a tájékozódásról tanultakat. – Bővíteni a tájékozódással kapcsolatos ismereteket: a kontinensek, óceánok, a hosszúsági és szélességi körök megismertetésével, hazánk földrajzi helyzetének meghatározásával. – Megismertetni a tanulókat a Föld gömb alakjával és a gömb alakkal kapcsolatos éghajlati övezetességgel. – Felismertetni a Föld mozgásai és az időszámítás közötti összefüggéseket. – Bemutatni a Föld Nap körüli keringésének, tengelyferdeségének és a besugárzásnak szerepét az évszakok kialakulásában. – Jellemezni az egyes éghajlati övezeteket. – Bemutatni a földgömb (tellurium) segítségével az égitestek helyzetét a különböző napszakokban és évszakokban. 2. téma: Magyarország nagytájainak jellegzetességei Cél A tájékozódás kiterjesztése Magyarország földrajzi helyzetének megismertetésével: a Földön, Európában és a Kárpát-medencében. Magyarország nagytájainak kialakításában résztvevő folyamatok megértetése. Összefüggések megláttatása a kialakulás folyamatai és a mai felszín között. Az egyes tájak vizsgálatához szükséges szempontok megismertetése és használtatása. Megismertetni az egyes tájak felszínét, éghajlatát, vizeit, legfontosabb környezeti értékeit. Képet adni a hazai tájak életéről, társadalmi jellemzőiről. A hazai tájak környezeti, társadalmi értékeinek megismertetésével a helyes környezeti attitűd, magatartás, értékrend alakítása. Tartalom Az Alföld – élet az Alföldön. A Kisalföld. Az Alpokalja. A Dunántúli-dombság - élet a dombságon. A Dunántúli-középhegység - élet a középhegységben.
193
Az Északi-középhegység - élet az Északi-középhegységben. Előzmény, kapcsolódás Környezetismeret 1–4. évfolyam: A lakóhely jellegzetességei. A település és környéke felszínének jellemző formái, vizei. A település lakóinak élete régen és most. Különböző domborzatú tájak, legnagyobb folyóink, tavaink felismerése. Magyarország domborzati és vízrajzi térképén. Tájaink képekben. Természetismeret 5. osztály Tájékozódás Magyarország domborzati és vízrajzi, Magyarország közigazgatási térképén. Felszínformák kialakulása, jellemzőik. A talaj. Hazánk éghajlatának jellemzői. Feladatok – Hazánk földrajzi helyzetének megismertetése. – A felszínformák kialakulásánál már megismert folyamatok felidéztetésével bemutatni hazánk nagytájainak felszínfejlődését. – Képet kialakítani hazánk nagytájairól a térképi és szöveges információk, képek, filmek, modellek, ismeretterjesztő kiadványok, tanulói gyűjtőmunkák segítségével. – A hazai tájak környezeti értékeinek bemutatásával a tanulók környezettudatának felelősségérzetének fejlesztése. HAZAI TÁJAINK ÉLETKÖZÖSSÉGEI 3. téma: Az erdő élővilága Cél Megláttatni a hazai erdők szépségét, változásainak sokszínűségét. Felkelteni a tanulók érdeklődését az erdő életközösségének élőlényei és évszakokhoz kötődő változásai, valamint az életközösségben betöltött szerepük iránt. Alakítani, formálni ökológiai szemléletüket az élőlények és környezetük közötti ok–okozati összefüggések felismertetésével, tudatosításával. Megláttatni a hazai erdők gazdasági jelentőségét, veszélyeztetettségét. Elsajátíttatni olyan magatartásformákat, viselkedésmintákat, melyek az erdei életközösség életének zavartalanságát biztosítják. Kialakítani az erdővédelemben való aktív részvétel igényét. Érdeklődést kelteni a hegyvidéki erdeink területén kialakított nemzeti parkok természeti kincsei iránt. Tartalom Hazai erdőségeink kialakulásának környezeti feltételei, földrajzi helye, jellemzői. Lombhullató fák és cserjék: kocsánytalan tölgy, kökény, gyepürózsa testfelépítése, jellemzői, hasznosítása. Az erdő aljnövényei: hóvirág, erdei pajzsika, mohák szervezeti sajátosságai, jelentőségük. Az erdő gombáinak testfelépítése, életmódja, egyedfejlődése és szerepük az erdő életközösségében. Erdőszéli csiperke és a gyilkos galóca elkülönítése. A gombafogyasztás szabályai. Gombák, mohák, harasztok, zárvatermők, kétszikűek közös jellemzői. Az erdő ízeltlábúi: koronás keresztespók, közönséges kullancs szervezete, élete. A rovarok és a pókok hasonlóságai és különbségei. Táplálkozási láncok az erdőben. Az erdő jelentősége, veszélyeztetettsége, védelme. Nemzeti parkok helyvidéki erdőségeink területén: Bükki NP, Duna–Ipoly NP, Balatonfelvidéki NP, Aggteleki NP. Az erdő élőlényeinek vizsgálata (kiegészítő anyag). Előzmény, kapcsolódás Környezetismeret 4. évfolyam: Az erdő és élőlényeivel kapcsolatos alapismeretek. Természetismeret 5. évfolyam:
194
A gyümölcs- és zöldségfélék testfelépítése, élettartama. A kertben, a házban és a ház körül élő állatok testfelépítése, jellegzetes szervei, életmódja, egyedfejlődése. Állatcsoportok: gyűrűsférgek, ízeltlábúak, rovarok, bogarak, gerincesek, madarak, emlősök: ragadozók, patások, rágcsálók közös jellemzői. Természetismeret 6. évfolyam Az Északi-középhegység, a Dunántúli-középhegység, a Dunántúli-dombság felszíni viszonyai, éghajlata, vízrajza, talaja. Feladat – Alkalmaztatni a környezetismeretben, valamint a hazai tájak megismerése során elsajátított fizikai és földrajzi ismereteket. – Bemutatni a hazai erdők kialakulásának környezeti feltételeit, földrajzi helyét és változásait. – Felismertetni az erdő legjellemzőbb fás és lágy szárú növényeit. – Megláttatni a növények, növénytársulások hasonlóságait és különbségeit, valamint a baktériumok, gombák és a növények szerepét az életközösségben. – Elkülöníteni a leggyakoribb ehető és mérgező gombapárok küllemi sajátosságait. Megtanítani a gombafogyasztás legfontosabb szabályait. – Megismertetni az erdő legjellemzőbb fogyasztó szervezeteinek nevét, szervezetét, életmódját és az életközösségben betöltött szerepét. – Megértetni és példákkal bizonyítani a környezet és az erdő élőlényei között meglévő ok– okozati összefüggéseket. – Elsajátíttatni az erdőjárás szabályait az erdő és az ember egészségének védelme érdekében. – Megláttatni az erdők gazdasági értékét és a bioszférában betöltött szerepét. – Felébreszteni kíváncsiságukat a hegyvidéki erdőségek területén kialakított nemzeti parkok értékei iránt és vágyat ébreszteni felkeresésükre. – Biztosítani a tanulói képességek sokoldalú kibontakoztatását a megismerési algoritmusok és az önálló tanulás módszereinek és gyakorlásával. 4. téma: Élet a vízben és a vizek partján Cél Felkelteni a tanulók érdeklődését a vizek és vízpartok sajátos életfeltételei és élőlényei iránt. Tudatosítani a környezeti tényezők, az élőlények igénye és vízi, vízparti elrendeződésük összefüggéseit. Feltárni a vízi és vízparti élővilág elválaszthatatlanságát, sokszínű kapcsolatrendszerét. Megláttatni a környezeti tényezők és az élőlények szervezetének, életmódjának hasonlóságaiban a környezethez való alkalmazkodás ökológiai magyarázatát. Felismertetni a folyó- és állóvizek szerepét a bioszférában. Bemutatni a vízszennyezés forrásait és veszélyét, felismertetni a lokális vízszennyezés globális következményeit. Megismertetni a hazai vízi világ megőrzésére létrehozott nemzeti parkok földrajzi helyét, természeti értékeit. Tartalom Vizek, vízpartok életfeltételei. Az édesvizekben élő baktériumok, növényi és állati egysejtűek szervezetének és életmódjának jellemzői, szerepük a vizek öntisztulásában. Tavak, folyók ízeltlábúi: kecskerák, gyötrő szúnyog, szitakötők külleme, testfelépítése, életmódja, egyedfejlődése. A ponty és a lesőharcsa faji jellemzői, vízi életmódhoz alkalmazkodott szervei. Halak. A kecskebéka és a vízisikló külleme, testfelépítése, életmódja, egyedfejlődése. Kétéltűek. A vízszennyezés forrásai, következményei - a vizek védelme. Tavak, folyók területén kialakított nemzeti parkok. Fertő tavi NP, Duna–Dráva NP, Balatonfelvidéki NP (Kis-Balaton) természeti értékei. Előzmény, kapcsolódás Környezetismeret 4. évfolyam: A vízi, vízparti környezettel és élőlényeivel kapcsolatos alapismeretek.
195
Természetismeret 5. évfolyam: A víz (folyadékok) fizikai tulajdonságai. A víztisztítás egyszerű módszerei. A gyümölcs- és zöldségfélék testfelépítése, szervtípusai. A kertben, a házban és a ház körül élő állatok testének, életmódjának jellemzői. Állatcsoportok: gyűrűsférgek, ízeltlábúak, rovarok, gerinctelenek, gerincesek, madarak közös tulajdonságai. Természetismeret 6. évfolyam: Hazánk álló- és folyóvizei. Hazai erdők növényeinek és állatainak testfelépítése jellegzetes szervei, életmódja. Növény- és állatcsoportok: zárvatermők, kétszikűek, teleptestűek, gerinctelenek, csigák, rovarok, ízeltlábúak, gerincesek, madarak közös tulajdonságai. Feladatok – Alkalmaztatni a tanulók korábbi földrajzi, fizikai és biológiai ismereteit. – Megláttatni az édesvizek és a vízpartok sajátos környezeti tényezőit és életfeltételeit. – Felismertetni a hazai vizek és vízpartok legjellemzőbb élőlényeit. – Tudatosítani az életközösségben elfoglalt helyük és szerepük ok–okozati összefüggéseit. – Megtanítani és példákkal illusztráltatni a vízi, vízparti környezethez való alkalmazkodás tipikus szerveit és a vízi életmód jellemzőit. – Feltárni és bizonyíttatni a vízi és víziparti élőlények szoros kapcsolatát, elválaszthatatlanságát. – Megláttatni az édesvizek jelentőségét és egyre növekvő veszélyeztetettségét. – Tudatosítani, hogy a vizek öntisztulási folyamatai végesek. – Kialakítani a tanulókban a vizek védelmét szolgáló magatartást. 5. téma: Füves területek élővilága Cél Bővíteni a tanulók ismereteit, fejleszteni képességeit. Feltárni a megismert életközösségek és a füves területek élővilágának hasonlóságait, különbségeit. Tudatosítani a különbségek okát. Kíváncsiságot ébreszteni a füves területek élőlényei és környezethez való alkalmazkodása iránt. Megismertetni az életközösség jellegzetes élőlényeinek küllemét, életmódját és táplálkozási kapcsolatait. Megláttatni a füves területek életközösségének jelentőségét a bioszférában, felismertetni élőhelyük szűkülésének és pusztulásának veszélyét. Továbbfejleszteni ökológiai szemléletüket. Vágyat ébreszteni a füves puszták nemzeti parkjainak felkeresésére. Megfelelő szintű önállóság elsajátítása a közvetlen és közvetett megismerés tanulási módszer valamennyi formájában. Tartalom Füves területek környezeti tényezői. A füves puszták legjellemzőbb növényeinek angolperje, neve, faji bélyegei és szerepe az életközösségben. Az életközösség állatainak: olasz sáska, fürge gyík, fácán, fehér gólya külleme, szervezetének és életmódjának környezethez való alkalmazkodása, egyedfejlődése. Hüllők közös tulajdonságai. A füves területek legjellemzőbb táplálkozási láncai. A füves területek értékeinek megőrzésére hivatott nemzeti parkok: Hortobágyi NP, Kőrös– Maros-közi NP, Kiskunsági NP védett természeti kincsei. Előzmény, kapcsolódás A mező életfeltételeivel és élőlényeivel kapcsolatos alapismeretek. Természetismeret 5. évfolyam: A talaj keletkezése, jellemzői. A talaj védelme. Hazánk éghajlatának jellemzői. A kertben élő bogarak testfelépítésének és egyedfejlődésének jellemzői. Természetismeret 6. évfolyam: Az Alföldek felszíne, éghajlata és talaja.
196
Az erdő, a víz és a vízpart állatainak jellegzetes szervei, életmódja és egyedfejlődése. Állatcsoportok: ízeltlábúak, rovarok, gerincesek, kétéltűek, madarak, emlősök: rágcsálók közös jellemzői. Feladat – Felismertetni a füves puszták kialakulásának környezeti tényezőit és az élőhely életfeltételeit. – Elsajátíttatni a füves területen együtt élő és egymással táplálkozási kapcsolatban lévő élőlények nevét, küllemét, testfelépítését, életmódját és egyedfejlődését. – Megláttatni az élőlények életközösségben betöltött szerepét. – Megértetni ezen élőhelyen az alkalmazkodás fontosságát és jelentőségét a fajok fennmaradásában. – Felismertetni a füves területek fontosságát, élőhelyeik szűkülésének veszélyét. – Bemutatni a füves területeken kialakított nemzeti parkok tájait, legjellemzőbb védett növényeit és állatait. – Felébreszteni a tanulók igényét felkeresésükre. – Gyakoroltatással fokozni az önállóság mértékét és színvonalát az ismeretszerzésben. 7. téma: Év végi ismétlés
Cél A továbbhaladáshoz szükséges legfontosabb tudáselemek átismétlése, elmélyítése, a megismerési módszerek, tanulói készségek, képességek gyakoroltatása, pozitív személyiségjegyek megerősítése. Tartalom Mit kell tudni a tanév végén: A Föld felszínéről és mozgásairól? Hazánk tájairól? A füves területek életközösségéről? A víz és vízpart élővilágáról? Hazai erdeink életéről? Feladat A továbbhaladáshoz szükséges ismeretek, jártasságok, készségek és képességek mérése, értékelése. Szempontok: Felismerik-e a tanulók az élőhelyet és az élőlényeket? Tudják-e a megismert élőlényeket jellemezni? Milyen szinten képesek használni a megismerési algoritmusokat? Hogyan sajátították el a szaknyelvet? Ismerik-e a legfontosabb tényeket, jelenségeket, fogalmakat? Értik-e és tudják-e példákkal illusztrálni az életközösségek jellemző ok–okozati összefüggéseit? Képesek-e a megismert élőlények csoportosítására? Tudnak-e táplálékláncokat összeállítani? Miként tudnak önállóan ismereteket szerezni, vizsgálatokat, kísérleteket tervezni, végezni és a tapasztalatokból következtetéseket levonni? Hogyan tudják megszerzett ismereteiket használni, alkalmazni? Tudnak-e tájékozódni a Föld felszínén? Képesek-e a földrajzi fokhálózat segítségével helymeghatározást végezni? Értik-e a Föld alakja és az éghajlati övezetek kialakulása közötti összefüggéseket? Tudják-e a Föld mozgásai és a földi időtartamok közötti összefüggést? Értik-e a Föld Nap körüli keringése, tengelyferdesége és az évszakok váltakozása közötti kapcsolatot? Ismerik-e hazánk tájainak legfontosabb jellemzőit? Tudják-e a tájak kapcsolódó topográfiai fogalmakat? Tudnak-e tájékozódni Magyarország térképén? Képesek-e életkoruknak megfelelő szinten, önállóan ismereteket gyűjteni, ezeket megadott szempontok szerint csoportosítani? 197
Jól használják-e a szakkifejezéseket? Alkalmazzák-e ismereteiket a feladatok megoldásánál? E) A továbbhaladás feltételei
A 6. évfolyam végén a tanuló – legyen képes mérések, vizsgálódások önálló végzésére, a megszerzett tapasztalatok elemzésére, összegzésére és a mért adatok értékelésére, – tudjon vizsgálatokat, egyszerű kísérleteket – leírás alapján – fegyelmezetten az érintésvédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi szabályok betartásával végezni, – ismerje fel a vizsgálódások, kísérletek során a veszélyhelyzeteket és törekedjen elkerülésükre, – legyen képes a konkrét tényektől, jelenségektől, összefüggésektől elvonatkoztatni, általánosítani, – ismerje fel, értse és bizonyítsa példákkal az élő és élettelen világ ok–okozati összefüggéseit, – használja megfelelő biztonsággal a megismert tanulási technikákat, – elemi szinten tudjon tájékozódni a térképen és a földgömbön a fokhálózat segítségével, – tudja felsorolni a kontinenseket és az óceánokat. Mutassa meg ezeket a földgömbön, – tudjon egyszerű, szemléletes képet adni a földrajzi övezetekről, – használja a térképet egyszerű földrajzi ismeretek megszerzésére, – tudjon a térképről adatokat leolvasni, használja a térkép jelkulcsát, – ismerje fel leírásról, jellemző álló- vagy mozgóképről hazánk nagytájait, lakókörzetének néhány nevezetes települését és az ország fővárosát, – legyen képes felismerni, megnevezni és az algoritmusok segítségével jellemezni hazánk életközösségeinek megismert élőlényeit, – ismerje az élőlények egymás közötti kapcsolatait, életközösségben betöltött szerepét, – értse az élőlények előfordulása és igénye, környezete–szervezete–életmódja, a szervek felépítése és működése közti ok–okozati összefüggéseket, – tudjon egyszerű táplálékláncokat összeállítani, – ismerje a nemzeti parkok értékmegőrző szerepét, területi elhelyezkedését, megőrzendő természeti kincseit, – tudatosuljon benne a megismert élőhelyek és élőlények veszélyeztetettsége, – lássa a természet védelmének fontosságát és rendelkezzen a természetvédő magatartás jellemzőivel.
198
