Előterjesztés. A évi második módosítás oka az Alapszabály és az Ügyrend alapján való működés egyszerűbbé tétele volt. Ennek során az Egyesület

Módosított előterjesztés és határozati javaslat a MIE Közgyűlés 2014. szeptember 3.-i rendkívüli közgyűlésére az Alapszabály és az Ügyrend 2014. évi 3. módosítására – 2014. 08. 26. Előterjesztés A MIE Alapszabályát 2014-ben első alkalommal a közhasznúsági követelményeknek való megfeleltetés, az új Ptk.-hoz igazítás, és egyes körülmények változása (pl. székhelymódosítás) miatt volt szükséges módosítani. A 2014. évi második módosítás oka az Alapszabály és az Ügyrend alapján való működés egyszerűbbé tétele volt. Ennek során az Egyesület - A Közgyűlési meghívó (10.§ (4) szabályát úgy módosította, hogy a nagy terjedelmű előterjesztéseket gazdaságtalan postai úton való megküldés helyett elegendő a honlapon olyan időpontban közzétenni, hogy azok a közgyűlés előtt áttanulmányozhatók legyenek. - A Tagsági Ügyek Bizottsága és Ellenőrző Bizottság szabályait az Egyesület amiatt módosította, mert a 2014. március 26.-i közgyűlésen tartott tisztújításon bizonytalanság keletkezett abban, hogy az említett bizottságok elnökeit a közgyűlés, vagy a bizottságok maguk választják-e. A Közgyűlés úgy döntött, hogy a bizottságok elnökeit maguk válasszák meg. -A jelölő bizottság feladatai tekintetében is bizonytalanság keletkezett a 2014. március 26.-i közgyűlésen abban a kérdésben, hogy hány jelölés szükséges ahhoz, hogy egy jelölt a jelölőlistára felkerüljön. Ugyancsak bizonytalanság mutatkozott abban, hogy mi a jelölő bizottság feladata. A bizonytalanság eloszlatása céljából került sor a 2014. május 27.-i közgyűlésen az Alapszabály és az Ügyrend módosítására. 1

Az alapszabály-módosítások és a közhasznúság nyilvántartásba vételére még nem került sor. A 2014. évi első módosítással kapcsolatban a Fővárosi Törvényszék 13.Pk. 60.420/1989/26. sz. alatt hiánypótló végzést hozott. Ebben egyes kisebb formai hibákat (nyomtatvány kitöltésének módja) kifogásolt, egy leírási hiba javítását írta elő, valamint a 2013.évi Ptk.-nak való teljes megfeleltetés érdekében egyes kisebb tartalmi módosításokat rendelt el. Ezek az új Ptk. eltérő értelmezéséből adódnak. E kérdések a következők: - a tagdíjat a tag vagyoni hozzájárulásaként kell nevesíteni, összegét meg kell jelölni, esedékességét és a fizetés módját is meg kell jelölni, és az elnökségi tagdíj megállapító hatáskört az Alapszabályba kell áthelyezni az Ügyrendből (mindkét belső szabályt a közgyűlés fogadja el), - külön rendelkezni kell az Alapszabályban arról, ha az egyesület a székhelyén kívül kíván közgyűlést tartani, - az egyesület megszűnéséről és az Alapszabály módosításáról csak a jelenlevők háromnegyedes többsége dönthet, - a közgyűlés hatásköre körében az Alapszabály Ptk.-ra utalását félreértette a Fővárosi Törvényszék (az világos volt), - az elnökségi tagdíj megállapító hatáskör alapszabályi megállapítása miatt az ügyrend megfelelő szabályát is módosítani kellett. A hiánypótló végzés egy rendelkezésének a Fővárosi Törvényszékkel történt konzultáció alapján akként kell eleget tenni, hogy a tagok névsorát az Alapszabály melléklete fogja –zárt iratként- tartalmazni. (Az egyesületi tagok adatai nem nyilvánosak). „3:5. § [A létesítő okirat tartalma] A jogi személy létesítő okiratában a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl meg kell határozni d) a jogi személyt létesítő személy vagy személyek nevét, valamint azok lakóhelyét vagy székhelyét;”. Az Alapszabályhoz csatolt taglista valójában azzal a következménnyel jár, hogy a tagságban bekövetkezett változás minden esetben az Alapszabály módosítását eredményezné. Ez pedig oda vezetne, hogy gyakorlatilag a tagsági ügyekben a Közgyűlésnek kellene döntenie (felvétel, felmondás, kizárás, továbbá kilépés, halál tudomásul vétele?) az Alapszabály módosítással együtt, és ekkor évente egy alkalommal kerülhetne sor tagfelvételre. A tagsági jogviszony megszűnése viszont ad hoc történik, így azt csak követni tudja minden esetben a közgyűlés. Az egyesület Ptkbeli szabályai között egy diszpozitív szabály mondja ki: 3:67. § [A tagsági jogviszony keletkezése] (1) Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek a közgyűlés általi elfogadásával keletkezik. (A felmondás és a kizárás is közgyűlési hatáskör, ennek az egyesületi Alapszabály ma már megfelel). Emiatt az előterjesztés azt a megoldást tartalmazza, hogy a tagfelvétel kérdésében továbbra is az Elnökség dönt, amely a Közgyűlést tájékoztatja a tagságban bekövetkezett változásokról, és felhatalmazást kér arra, hogy az aktuális taglistát az Alapszabály mellékleteként – nem nyilvános adatként – rögzítse. 2

A jelen előterjesztés a hiánypótlási végzésnek való megfelelést célozza. Az Egyesület a hiányok pótlására határidő hosszabbítást kért, hogy olyan időpontban lehessen a közgyűlést megtartani, amikor már számítani lehet a tagság megfelelő számban való megjelenésére. A határidőhosszabbítást a Fővárosi Törvényszék 13. Pk. 60.420/1989/28. sz. alatt engedélyezte. Határozati javaslat A Közgyűlés az előterjesztéshez csatolt mellékletek szerinti alapszabály és ügyrend (Szervezeti és Működési Szabályzat) módosításokat elfogadja, és felkéri az Egyesület szervezeti képviselőjét, hogy készítse el az alapszabály, valamint az ügyrendmódosításokkal egységes szerkezetbe foglalt olyan szövegét, amely tükrözi a módosítások időpontját, és az alapszabály-módosításra nézve a változást a bíróság által előírt (meghosszabbított) határidőben jelentse be a Fővárosi Törvényszéken.

3

Javaslat a MIE Alapszabályának módosítására a Fővárosi Törvényszék 13. PK:60.420/1989/26. sz. határozata (a továbbiakban hiánypótló végzés, vagy Hp.) alapján

Módosítandó szöveg 2.§ (5) b) közhasznú fórum biztosítása a szerzői jogot és az iparjogvédelmet érintő kérdések megvitatására, ennek érdekében többek között előadások, vitaülések, konferenciák, kiállítások rendezése, részvétel a szerzői jogi és iparjogvédelmi ismeretterjesztésben, szakemberek szellemi tulajdonjog és versenyjog viszonyára is kiterjedő tudományos és gyakorlati képzésében és továbbképzésében; amely a amely következő közfeladatok teljesítését szolgálja:

Módosított szöveg Indokolás 2.§ (5) b) közhasznú fórum biztosítása a A Tpvt. számának az elírása, Hp. 2. d) pont, szerzői jogot és az iparjogvédelmet érintő kérdések megvitatására, ennek érdekében többek között előadások, vitaülések, konferenciák, kiállítások rendezése, részvétel a szerzői jogi és iparjogvédelmi ismeretterjesztésben, szakemberek szellemi tulajdonjog és versenyjog viszonyára is kiterjedő tudományos és gyakorlati képzésében és továbbképzésében; amely a következő közfeladatok teljesítését szolgálja: (…)

(…)

1996. évi. LVII. tv (a továbbiakban: Tpmt) 33. § (4) A Gazdasági Versenyhivatal a verseny társadalmi elfogadottsága, a vállalkozások jogkövető magatartásának előmozdítása, a versenybarát, illetve a tudatos fogyasztói döntéshozatalt biztosító szabályozási környezet megalkotásának elősegítése, valamint a fogyasztói tudatosság növelése érdekében - különösen a versenyjog, a verseny- és fogyasztóvédelmi politika körébe tartozó tudományos-oktatási programok, a versenyjoggal, verseny-, illetve fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó

1996. évi LXXV. tv (a továbbiakban: Tpmt) 33. § (4) A Gazdasági Versenyhivatal a verseny társadalmi elfogadottsága, a vállalkozások jogkövető magatartásának előmozdítása, a versenybarát, illetve a tudatos fogyasztói döntéshozatalt biztosító szabályozási környezet megalkotásának elősegítése, valamint a fogyasztói tudatosság növelése érdekében - különösen a versenyjog, a verseny- és fogyasztóvédelmi politika körébe tartozó tudományos-oktatási programok, a versenyjoggal, verseny-, illetve

4

fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó szakemberek képzésének támogatásával, (...) hozzájárul a versenykultúra és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztéséhez, a verseny (...) közgazdasági és jogi kérdéseivel foglalkozó szakmai közélet fejlődéséhez.

szakemberek képzésének támogatásával, (...) hozzájárul a versenykultúra és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztéséhez, a verseny (...) közgazdasági és jogi kérdéseivel foglalkozó szakmai közélet fejlődéséhez.

-

A Hp. végrehajtása a Fővárosi Törvényszékkel folytatott konzultáció alapján

c) a tagdíjat megfizetni.

Hp. 2.e. Eddig az Ügyrend rendelkezett a tagdíj megállapítás hatásköri és megfizetési szabályáról. E szabályokat a Hp. szerint az Alapszabályba kell átvenni (noha az ügyrendet is a Közgyűlés fogadja el), és utalni kell arra, hogy a tagdíj az egyesületi tagok vagyoni hozzájárulása.

4.§ (3) Az Egyesület tagjainak nevét, valamint azok lakóhelyét vagy székhelyét az Alapszabály taglista-melléklete tartalmazza. 5..2.c. Az Egyesület rendes tagja köteles: 5.2. Az Egyesület rendes tagja köteles: (…) (…) c) a tag vagyoni hozzájárulásának minősülő, az Elnökség által megállapított mértékű tagdíjat naptári évenként, a tagdíjat bekérő okirat, vagy a tagdíjszámla taghoz történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül fizetési számlák közötti, vagy a tag kérelmére postai átutalás útján megfizetni. Az Elnökség által megállapított mértékű tagdíj összege a következő: Egyéni tag: legalább 5.000 Ft/év/fő, Nyugdíjas és tanuló egyéni tag: legalább 2.500 Ft/fő/év. Jogi személy tag: legalább az egyéni tag által fizetett tagdíj tízszerese. Az e pontban meghatározott tagdíj összeg nem érinti a tagsági jogviszony korábbi

5

keletkezésének időpontjában megállapított, alacsonyabb összegű tagdíjak mértékét. A tiszteletbeli tag nem köteles tagdíjat fizetni. A tag jogosult a megállapított tagdíjnál magasabb összegű tagdíjat, a tiszteletbeli tag pedig jogosult bármilyen összegű tagdíjat fizetni. 10.§ (2) A Közgyűlésnek rendes és rendkívüli ülése lehet. A rendes Közgyűlést az elnök évenként köteles összehívni. Minden negyedik évi Közgyűlés egyben tisztújító Közgyűlés is. Az Elnökség határozata, az Ellenőrző Bizottság javaslata, illetve a tagság legalább 10 százalékának írásban előterjesztett – az okot és célt is megjelölő – indítványa alapján rendkívüli Közgyűlést kell összehívni; rendkívüli Közgyűlés összehívását a bíróság is elrendelheti.

10.§ 3 d) az Egyesületnek más egyesületbe vagy szövetségbe történő belépése, onnan történő kilépése, más egyesülettel való egyesülése, valamint az Egyesület feloszlása tárgyában hozott döntés;

10.§ (2) A Közgyűlésnek rendes és rendkívüli ülése lehet. A rendes Közgyűlést az elnök évenként köteles összehívni. Minden negyedik évi Közgyűlés egyben tisztújító Közgyűlés is. Az Elnökség határozata, az Ellenőrző Bizottság javaslata, illetve a tagság legalább 10 százalékának írásban előterjesztett – az okot és célt is megjelölő – indítványa alapján rendkívüli Közgyűlést kell összehívni; rendkívüli Közgyűlés összehívását a bíróság is elrendelheti. A Közgyűlést az Egyesület a székhelyén tartja, ettől indokolt esetben az Elnökség határozata alapján el lehet térni. 10.§ 3 d) az Egyesületnek más egyesületbe vagy szövetségbe történő belépése, onnan történő kilépése, más egyesülettel való egyesülése, valamint az Egyesület feloszlása megszűnése tárgyában hozott döntés;

Hp. 2.e. A Végzés a szöveget is tartalmazza. A Ptk 3:17.§ (4) bekezdésében meghatározott diszpozitív szabályt a Törvényszék úgy érti, hogy ha ettől az Egyesület el kíván térni (nem a székhelyén tartja a Közgyűlés ülését), erről az Alapszabályban kifejezetten rendelkezni szükséges.

Hp. 2. b. alapján, a rendelkezést a Ptk. szövegével (feloszlás helyett megszűnés) összhangba hozó módosítás, egyben elírás javítása

10.§ 3 f) a Ptk. 3:74.§-ban meghatározott, az f) a Ptk. 3: 69.§-ban és a 3:74.§-ban Hp. 2.a) A Hp. félreértette a rendelkezést. A a)-.e) pontokban fel nem sorolt ügyekben való meghatározott, a jelen (3) bekezdés a)-.e) bíró azt hitte, hogy az a)-e) bekezdésre utalás döntés. pontjaiban fel nem sorolt ügyekben való a Ptk. szabályára (3:74.§) utal, holott az Alapszabály jelen pontjának bekezdéseire 6

döntés.

utalt. A bíróság arra kötelezte az Egyesületet, hogy a Ptk. 3:74.§ a) k) bekezdéseire utaljon a szabály. A szabály azonban eredeti formájában is a szóban forgó § összes bekezdésére utalt. A tagsági jogviszony felmondás útján történő megszüntetése a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Hp. 2.b. A végzés a Ptk. 3: 76.§ (1) bekezdésével való összhangba hozatalára hívta fel az egyesületet. (Az Alapszabály módosításához a jelenlevő tagok háromnegyedes szótöbbsége szükséges.

10.§ (7) A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a Közgyűlés levezető elnökének szavazata dönt. A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott Alapszabály módosításhoz és a d) pontja szerinti kérdésekben történő határozathozatalhoz a jelenlevő tagok kétharmados, az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Jelenlevő tagnak a jelenlétí ívet aláíró, és szavazati jogát gyakorló tag minősül. A szavazás általában nyílt, ha azonban a jelenlévő tagok legalább 10 százaléka erre irányuló javaslatot terjeszt elő, titkos szavazást kell tartani. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkos.

10.§ 7) A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a Közgyűlés levezető elnökének szavazata dönt. A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott Alapszabály módosításhoz és a d) pontja szerinti a megszűnésről való döntéstől különböző kérdésekben történő határozathozatalhoz a jelenlevő tagok kétharmados háromnegyedes, az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Jelenlevő tagnak a jelenlétií ívet aláíró, és szavazati jogát gyakorló tag minősül. A szavazás általában nyílt, ha azonban a jelenlévő tagok legalább 10 százaléka erre irányuló javaslatot terjeszt elő, titkos szavazást kell tartani. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkos.

12. § 3 b) dönt az Alapszabály által a hatáskörébe utalt tagsági ügyekben;

12.§ 3. b) dönt az Alapszabály által a Hp.2. e). A Ptk. 3:5.§ e) pont alapján az hatáskörébe utalt tagsági ügyekben,Döntéséről Alapszabálynak kell tartalmaznia a tagdíj 7

21. §(2) A jelen Alapszabályt az Egyesület Közgyűlése a 2002. évi március hó 27. napján fogadta el, amely ugyanezen a napon lép hatályba. Egyidejűleg az Egyesület 1989-ben elfogadott és 1998-ban módosított Alapszabálya hatályát veszti. -

Ügyrend 2.5. A Titkárság köteles a tagdíjfizetés esedékességéről és a tagdíjfizetés módjáról a tagokat kellő időben tájékoztatni, illetőleg az elmaradt tagdíjak megfizetésére felszólítani. A felszólítás eredménytelensége esetén az ügyvezető elnök tesz javaslatot az

a közgyűlést a legközelebbi közgyűlésen tájékoztatja, ; naptári évenként egy alkalommal megállapítja a tagdíj mértékét, határozatáról a tagokat a honlap útján, a közgyűlést pedig a legközelebbi közgyűlésen tájékoztatja. A tagdíj mértékének megállapítása során az Elnökség a tagdíjat a megelőző naptári év gazdasági változásaihoz igazíthatja, e körben a tagdíjat legfeljebb húsz %-kal emelheti fel, vagy legfeljebb húsz %kal csökkentheti. (2) Az Alapszabályt az Egyesület Közgyűlése a 2002. évi március hó 27. napján fogadta el, módosította 2005.május. 25-én, 2011. május 10-én, 2014. március 26-án, 2014. május 27.én, és 2014. szeptember 3.-án.

megfizetésének a szabályait (eddig az ügyrend tartalmazta, amit egyébként szintén a Közgyűlés fogad el). Ha a Fővárosi Törvényszékkel való egyeztetés eredménye az lesz, hogy a tagdíjról csak a közgyűlés dönthet, akkor e hatáskört a közgyűlés hatáskörei közé kell áttenni.

Az Alapszabály melléklete Az Alapszabály külön íven szerkesztett melléklete tartalmazza a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület tagjainak, valamint tagjai lakcímének, vagy székhelyének a legutóbbi közgyűlés napján (2014. szeptember 3.) hatályos névsorát. Ügyrend 2.5. A Titkárság köteles a tagdíjfizetés esedékességéről és a tagdíjfizetés módjáról a tagokat kellő időben tájékoztatni, illetőleg az elmaradt tagdíjak megfizetésére felszólítani. A felszólítás eredménytelensége esetén az ügyvezető elnök tesz javaslatot az Elnökség útján a Közgyűlésnek a tagsági

A Fővárosi Törvényszékkel történt egyeztetés alapján a tagok névsorát az Alapszabály külön íven szerkesztett névsora tartalmazza. A névsort zárt borítékban helyezi el a Törvényszék az Egyesület iratai között.

Hp. 2.c. Pontosítás, módosításait tünteti fel.

az

Alapszabály

Pontosítás.

8

Elnökségnek a tagsági viszony viszony felmondására. határozattal történő megszüntetésére. Ügyrend 2.6. A tagdíj mértékét az Elnökség Ügyrend 2.6. A tagdíj mértékét az Elnökség állapítja meg. A tagdíj mértékének állapítja meg. A tagdíj mértékének megállapításakor kedvezményt kell nyújtani megállapításakor kedvezményt kell nyújtani az önálló keresettel nem rendelkezőknek. A az önálló keresettel nem rendelkezőknek. A kedvezmény mértékéről – az Egyesület kedvezmény mértékéről – az Egyesület gazdálkodásának alakulásától függően – az gazdálkodásának alakulásától függően – az Elnökség dönt. Elnökség dönt.

9

1. Melléklet a MIE Alapszabály 2014. évi 3. módosításához Javaslat az Alapszabály módosítására. A módosításokat változáskövetés mutatja. MAGYAR IPARJOGVÉDELMI ÉS SZERZŐI JOGI EGYESÜLET

10

ALAPSZABÁLY - a módosításokkal egységes szerkezetben -

11

12

2002., 2005., 2011. 2014.-1. 2014.-2 1, 2014.-3 2. A MAGYAR IPARJOGVÉDELMI ÉS SZERZŐI JOGI EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA *

A Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) Közgyűlése az Egyesület Alapszabályát az alábbiak szerint állapítja meg:

1

A 2014. május 27.-n tartott közgyűlésen elfogadott (beiktatott) módosításokat változáskövetés jelzi. Valamennyi módosításra lábjegyzet utal.

2

A 2014. szeptember 3-án tartott közgyűlésen elfogadott (beiktatott) módosításokat változáskövetés jelzi. A hatályon kívül helyezést változáskövetéses áthúzás mutatja. A módosításokra lábjegyzet utal A Közgyűlés elfogadta: 2002. III.27-én; módosította: 2005.V. 25-én 2011. május 10-én, 2014. március 26-án, 2014. május 27.-én, és 2014. szeptember 3.-án . Hatályos a 2014. március 26-n, 2014. május 27.-én, és 2014. szeptember 3.-án elfogadott alapszabály és szervezeti és működési szabályzat módosítások jogerős változásbejegyzése napjától. Civiltv: 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról *

13

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az Egyesület neve és székhelye

1. § (1) Az Egyesület neve:

Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület.

(2) Az Egyesület idegen nyelvű megnevezése: - angolul:

Hungarian Association for the Protection of Industrial Property and Copyright;

- franciául:

Association Hongroise pour la Protection de la Propriété Industrielle et du Droit d' Auteurs;

- németül:

Ungarische Vereinigung für Gewerblichen Rechtsschutz und Urheberrecht.

(3) Az Egyesület megnevezésére használt betűszó: MIE. (4) Az Egyesület székhelye: 3 1061 Budapest, _VI., Dalszínház u.10. I.emelet 3. (5) Az Egyesület jogi személy, közhasznú 4 civil szervezet. 3

Megállapította a 3/2014. közgyűlési határozat

4


14

(6) Az Egyesület bélyegzője (köriratban): Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület.

Az Egyesület célja, feladatai és közhasznú tevékenysége 2. § (1) Az Egyesület célja a szellemi tulajdonvédelem tudományos és gyakorlati tanulmányozása, művelése, az iparjogvédelmi és szerzői kultúra ápolása és terjesztése, az iparjogvédelemmel és a szerzői joggal összefüggő ismeretek közhasznú elterjesztése, az alkotó tevékenység és az alkotások hasznosításának szakmai-társadalmi eszközökkel való elősegítése. (2) 5 Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. (3) Az Egyesület feladata különösen: a) a szellemi tulajdon védelmét érintő állami és szakmai döntések kezdeményezése, véleményezése, közreműködés ezek végrehajtásában; b) javaslatok kidolgozása az iparjogvédelmi és a szerzői jogi szabályozás fejlesztésére, a szakmai területet érintő kodifikációs munkában szakmai-társadalmi bázisként való részvétel; c) a szellemi tulajdonvédelmi jogalkalmazás figyelemmel kísérése és értékelése, javaslatok kidolgozása a joggyakorlat fejlesztésére; d) 6 közhasznú fórum biztosítása a tevékenységi körét érintő kérdések megvitatására, ennek érdekében többek között előadások, vitaülések, konferenciák, kiállítások rendezése, szakmai tanulmányutak szervezése, publikációs tevékenység kifejtése; együttműködés keretében részvétel a szakemberek 7 szellemi tulajdonjog és versenyjog viszonyára is kiterjedő tudományos és gyakorlati képzésében és továbbképzésében; 5


6

Megállapította: 3/2011. közgyűlési határozat

15

e) 8 az iparjogvédelmet, a szerzői jogot, a műszaki fejlesztést, az innovációt, a műszaki alkotó tevékenységet érintő gyakorlat figyelemmel kísérése; fórum biztosítása a gyakorlat megvitatására és elemzésére, a kívánatos gyakorlat elterjesztésének ösztönzése; f) szakmai segítségnyújtás tagjai részére, bel- és külföldi kapcsolatok megszervezésével, fórum biztosítása az iparjogvédelem és a szerzői jog szempontjából sajátos tevékenységi körű jogi tagok problémáinak feltárására és a megoldások kidolgozására; g) szakértői munka végzése – a jogszabályoknak és az erre vonatkozó belső szabályzatnak megfelelően – tagjai, illetőleg más szervezetek és személyek megbízása, továbbá hatóságok, bíróságok és egyéb szervek megkeresése alapján a tevékenységével összefüggő kérdésekben; h) részvétel a tevékenységi körét érintő nemzetközi szervezetek hazai konferenciáinak előkészítésében és szervezésében; i) 9 javaslattétel kitüntetések és díjak alapítására, és adományozására. (4) 10 Az Egyesület feladatainak teljesítése során és érdekében együttműködik az illetékes állami szervekkel, különösen a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával, a Nemzeti Innovációs Hivatallal és a minisztériumokkal, továbbá köztestületekkel, főként a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamarával, a Magyar Ügyvédi Kamarával és az egyéb szakmai kamarákkal, valamint egyesületekkel, így – többek között – a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (a továbbiakban: MTESZ) tagegyesületeivel, a Magyar Feltalálók Egyesületével, a Magyar Védjegy Egyesülettel, a Magyar Versenyjogi Egyesülettel, a LES Magyarország, a Szellemi Tulajdon Üzleti Hasznosításáért Közhasznú Egyesülettel (LES Magyarország KHE), az AIPPI Magyar Csoportjával, az Iparjogvédelmi Képviselők Európai Uniójának Magyar Csoportjával, a szerzői jogi közös jogkezelő szervezetekkel, a Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesülettel és a Magyar Jogász Egylettel. (5) Az Egyesület által feladatkörében végzett közhasznú tevékenység területei kiemelten a következők: a) 11 javaslatok kidolgozása az iparjogvédelmi és a szerzői jogi szabályozás fejlesztésére, a szakmai területet érintő kodifikációs munkában szakmai-társadalmi bázisként való részvétel; amely a következő közfeladat teljesítését szolgálja: 7


8

Megállapította : 3/2011. közgyűlési határozat

9


10


11


16

a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 7. § (1) b) A társadalmi egyeztetés formái a következők: (...) a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter által bevont személyek, intézmények és szervezetek által történő közvetlen véleményezés (a továbbiakban: közvetlen egyeztetés). 13. § (1) A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter stratégiai partnerségi megállapodásokat alakít ki. A jogszabály előkészítéséért felelős miniszter e megállapodások révén szoros együttműködést alakíthat ki azon szervezetekkel, amelyek készek a kölcsönös együttműködésre, és amelyek az adott jogterületek szabályozásának előkészítésében széles társadalmi érdeket jelenítenek meg vagy az adott jogterületen tudományos tevékenységet végeznek (a továbbiakban: stratégiai partner).

b) közhasznú fórum biztosítása a szerzői jogot és az iparjogvédelmet érintő kérdések megvitatására, ennek érdekében többek között előadások, vitaülések, konferenciák, kiállítások rendezése, részvétel a szerzői jogi és iparjogvédelmi ismeretterjesztésben, szakemberek szellemi tulajdonjog és versenyjog viszonyára is kiterjedő tudományos és gyakorlati képzésében és továbbképzésében; amely a amely következő közfeladatok teljesítését szolgálja: - a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt. ) 115/K. § d) (A Hivatal)... terjeszti a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos ismereteket, fejleszti az iparjogvédelmi és a szerzői jogi kultúrát; tájékoztatással, ügyfélszolgálattal, szaktanácsadással és más eszközökkel gyarapítja a vállalkozások - különösen a kis- és középvállalkozások - iparjogvédelmi és szerzői jogi ismereteit, előmozdítja körükben a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartását;

1996. évi LVIIXXV. 12 tv (a továbbiakban: Tpmt) 33. § (4) A Gazdasági Versenyhivatal a verseny társadalmi elfogadottsága, a vállalkozások jogkövető magatartásának előmozdítása, a versenybarát, illetve a tudatos fogyasztói döntéshozatalt biztosító szabályozási környezet megalkotásának elősegítése, valamint a fogyasztói tudatosság növelése érdekében - különösen a versenyjog, a verseny- és fogyasztóvédelmi

12

Megállapította a /2014. közgyűlési határozat

17

politika körébe tartozó tudományos-oktatási programok, a versenyjoggal, verseny-, illetve fogyasztóvédelmi politikával foglalkozó szakemberek képzésének támogatásával, (...) hozzájárul a versenykultúra és a tudatos fogyasztói döntéshozatal kultúrájának fejlesztéséhez, a verseny (...) közgazdasági és jogi kérdéseivel foglalkozó szakmai közélet fejlődéséhez. 13 14

(6) Az Egyesület a tagságán kívülálló személyek és szervezetek részére is végzi közhasznú tevékenységét. (7) 15 Az Egyesület közhasznú szolgáltatásait, azok igénybevételének módját, illetve a közhasznú működésről, a határozatokba való betekintés módjáról szóló tájékoztatást honlapján * hozza nyilvánosságra.

(8) 16 Az Egyesület csak az Alapszabályban meghatározott alapcéljával közvetlenül összefüggő gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezhet. A gazdasági-vállalkozási tevékenység nem veszélyeztetheti a közhasznú vagy az Alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását. (9) 17 Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. 13

Hatályon kívül helyezte a 3/2014. közgyűlési határozat

14


15


*

Az Egyesület Internet címe az alapszabály megállapításának időpontjában: www.mie.org.hu

16


18

II. NYILVÁNOSSÁG A nyilvánosság biztosítása 3. § (1) 18Az Egyesület tevékenysége nyilvános. Az Egyesület Közgyűlése és Elnöksége ülései és határozatai és az Egyesület működéséhez érkezett támogatásokat tartalmazó nyilvántartások nyilvánosak. Az Elnökség ülésének nyilvánossága jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. A korlátozásról a korlátozással érintett napirendi pontok tárgyalása előtt külön határozatot kell hozni. A nyilvántartásokba és a közhasznúsági mellékletbe– az Egyesület Titkárságán, az ügyvezető titkárral egyeztetett időpontban – bárki betekinthet. (2) 19 A nyilvánosságra hozatalt az Egyesület honlapja útján biztosítja.

III. TAGSÁGI VISZONY Az Egyesület tagjai 17


18


19


19

4. § (1) Az Egyesület rendes tagja lehet minden bel- és külföldi nagykorú természetes személy, valamint bármely jogi személy 20 (a továbbiakban: jogi tag), aki, illetve amely az Egyesület célkitűzéseit elfogadja. (2) 21 Az Egyesületnek lehetnek tiszteletbeli tagjai is. 22 A tiszteletbeli tag különleges jogállású tagnak minősül. (3) Az Egyesület tagjainak nevét, valamint azok lakóhelyét vagy székhelyét az Alapszabály taglista-melléklete tartalmazza 23.

Az Egyesület rendes tagjainak jogai és kötelezettségei 5. § (1) Az Egyesület rendes tagjainak jogai a következők: a) jogosultak részt venni az Egyesület által szervezett előadásokon, konferenciákon, általában az Egyesület valamennyi rendezvényén; igénybe vehetik az Egyesület által nyújtott kedvezményeket; b) szavazati joggal részt vesznek az Egyesület Közgyűlésén; 20


21


22


23


20

c) az Egyesületben – a 17. § (12) bekezdésében megjelölt jogszabályi keretek között – bármilyen tisztségre megválaszthatók; d) az Egyesület tagjai tudományos, szakmai kérdésekben függetlenek; az Egyesület ilyen ügyekben elfoglalt álláspontja őket nem köti, szakmai és tudományos kérdésekben jogosultak saját, adott esetben az Egyesület álláspontjától eltérő állásfoglalásukat is szóban és írásban közzétenni; e) az Egyesület megbízásából részt vehetnek hazai és nemzetközi értekezleteken, konferenciákon, kongresszusokon; az Egyesület hivatalos küldötteiként azonban kötelesek az Egyesület álláspontját képviselni. (2) Az Egyesület rendes tagja köteles: a) megtartani az Alapszabály, az ügyrend és az egyéb szabályzatok rendelkezéseit, továbbá az Egyesület szerveinek határozatait; b) teljesíteni az egyesületi tevékenységgel kapcsolatos önként vállalt feladatait; c) 24 a tag vagyoni hozzájárulásának minősülő, az Elnökség által megállapított mértékű tagdíjat naptári évenként, a tagdíjat bekérő okirat, vagy a tagdíjszámla taghoz történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül fizetési számlák közötti, vagy a tag kérelmére postai átutalás útján megfizetni. Az Elnökség által megállapított mértékű tagdíj összege a következő: Egyéni tag: legalább 5.000 Ft/év/fő, Nyugdíjas és tanuló egyéni tag: legalább 2.500 Ft/év/fő. Jogi személy tag: legalább az egyéni tag által fizetett tagdíj tízszerese. Az e pontban meghatározott tagdíj összeg nem érinti a tagsági jogviszony korábbi keletkezésének időpontjában megállapított, alacsonyabb összegű tagdíjak mértékét. A tiszteletbeli tag nem köteles tagdíjat fizetni. A tag jogosult a megállapított tagdíjnál magasabb összegű tagdíjat, a tiszteletbeli tag pedig jogosult bármilyen összegű tagdíjat fizetni.

(3) Az Egyesület jogi tagjának képviselője egyéni tagdíj megfizetésére nem köteles. A képviselő saját személyében egyidejűleg egyéni tagja is lehet az Egyesületnek. Az Egyesület tiszteletbeli 25 tagjai 24


21

6. § (1) Az Egyesület céljainak megvalósításában kimagasló érdemeket szerzett személyek az Egyesület tiszteletbeli tagjává választhatók. (2) 26 (3) 27 A tiszteletbeli tag jogai és kötelezettségei azonosak a rendes tag jogaival és kötelességeivel, azzal az eltéréssel, hogy a tiszteletbeli tag – ha egyben nem rendes tag – , tagdíjfizetésre nem köteles és tisztségre nem választható. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése 7. § (1) 28 A rendes tagok felvétele belépési nyilatkozat alapján az Elnökség határozatával történik. Az Elnökség – az indokokat is közlő – elutasító határozata ellen, annak kézbesítésétől számított 30 napon belül az Ellenőrző Bizottsághoz intézett és a Titkárságon benyújtandó panasznak van helye. (2) 29Tiszteletbeli tagokat az Elnökség választhat. (3) Az egyesületi tagság megszűnik: 25


26


27


28


29


22

a) a tag kilépésével, b) a tag kizárásával, c) 30 a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával, d) természetes személyeknél a tag halálával, jogi tag esetén annak megszűnésével. (4) Az Egyesület a tag tagsági viszonyát 30 napos felmondási idővel felmondhatja, ha a tagdíjfizetés egy éves elmaradását követő fizetési felszólítás kézbesítésétől számított után 30 napos határidő eredménytelenül telt el. A felmondásról az Elnökség dönt. Ha a felmondási idő alatt a tag a tagdíjat megfizeti, a felmondás hatályát veszti. 31

(5) A tagság megszűnésének időpontja a (3) bekezdés a) pontja esetén a kilépés bejelentésének napja, b) pontja esetén a kizárásról szóló határozat, jogorvoslati eljárás esetén a jogerős határozat keltének napja, d) pontja esetén pedig a tag halálának, illetőleg a jogi tag megszűnésének napja. 32

Az egyesületi munka elismerése 8. § (1) Az Egyesületben végzett munka elismerését szolgálja az egyesületi tisztségre, a tiszteletbeli taggá, tiszteletbeli elnökké választás, továbbá az Egyesület szervei által hozott elismerő határozat. (2) 33A kimagasló egyesületi munkát végző és az (1) bekezdés alapján elismerésben részesített, továbbá azt a 80. életévét betöltött tagot, aki több mint 30 éven át tagja, illetve tisztségviselője volt az Egyesületnek, és tagi, illetve a tisztségből adódó feladatait magas színvonalon látta 30


31


32


33


23

el, az Egyesület - az Elnökség határozatában meghatározott módon - 75000 (hetvenötezer) forint +áfa összeget meg nem haladó értékű tárgyvagy pénz jutalomban részesítheti. (3) A kiemelkedő egyesületi szakmai munka megbecsülését szolgálja a

MIE Emlékérem adományozása.

IV. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE Az Egyesület szervei 9. § (1) Az Egyesület szervei a következők: a) a Közgyűlés, b) 34 c) az Elnökség, d) az Ellenőrző Bizottság, e) a Tagsági Ügyek Bizottsága, f) a szakosztályok, g) a bizottságok, körök, h) a területi szervek. (2) 35 A Közgyűlés, az Elnökség, az Ellenőrző Bizottság és a Tagsági Ügyek Bizottsága döntéseit az Egyesület honlapján közzé kell tenni. A döntésekről az érintetteket az Egyesületnél ismert címükre küldött postai vagy - ha a tag elektronikus levélcímét az Egyesülettel írásban, vagy elektronikus úton közölte, és e közlésben hozzájárult ahhoz, hogy az egyesületi küldeményeket elektronikus levélcímére küldje az Egyesület -

34

Hatályon kívül helyezte: 3/2005. közgyűlési határozat

35


24

elektronikus küldeménnyel is tájékoztatni kell. 36A tag jogállását érintő döntéseket és a döntés meghozatalával összefüggő egyéb értesítéseket az érintettel könyvelt (tértivevényes, ajánlott) postai küldemény útján kell közölni. A Közgyűlés 10. § (1) A Közgyűlés az Egyesület 37döntéshozó szerve. A Közgyűlésen valamennyi tag jogosult részt venni. A természetes személy tagok személyesen, a jogi tagok igazolt képviselőik útján gyakorolják részvételi és szavazati jogaikat. (2) 38 A Közgyűlésnek rendes és rendkívüli ülése lehet. A rendes Közgyűlést az elnök évenként köteles összehívni. Minden negyedik évi Közgyűlés egyben tisztújító Közgyűlés is. Az Elnökség határozata, az Ellenőrző Bizottság javaslata, illetve a tagság legalább 10 százalékának írásban előterjesztett – az okot és célt is megjelölő – indítványa alapján rendkívüli Közgyűlést kell összehívni; rendkívüli Közgyűlés összehívását a bíróság is elrendelheti. 39A Közgyűlést az Egyesület a székhelyén tartja, ettől indokolt esetben az Elnökség határozata alapján el lehet térni. (3) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) 40 az Alapszabálynak, valamint az egyesületi – a Közgyűlés és az Elnökség ügyrendjét is magában foglaló – szervezeti és működési szabályzatnak (az Egyesület Ügyrendjének) elfogadása, illetőleg módosítása;

36


37


38


39

Megállapította a Közgyűlés /2014. sz. határozata

40


25

b) 41az Egyesület előző Közgyűlése óta végzett tevékenységéről szóló beszámoló, az éves pénzügyi beszámoló, ezen belül az Elnökségnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentés, az Ellenőrző Bizottsági jelentés, az éves költségvetés elfogadása, továbbá a következő időszak feladatainak, a munkaterv főbb irányainak meghatározása; c) 42 az Egyesület elnökének, ügyvezető elnökének, alelnökeinek, az Elnökség további tagjainak, valamint az Ellenőrző Bizottság és a Tagsági Ügyek Bizottsága tagjainak, továbbá adott esetben tiszteletbeli elnökének megválasztása, visszahívása és felmentése; d) az Egyesületnek más egyesületbe vagy szövetségbe történő belépése, onnan történő kilépése, más egyesülettel való egyesülése, valamint az Egyesület feloszlásaatása megszűnése 43 tárgyában hozott döntés; e) a közhasznúsági 44melléklet elfogadása,. 45 f) a Ptk. 3. 69. §-ban és a 3:74.§-ban meghatározott, a jelen z (3) bekezdés a)-.e) pontjaiban 46okban fel nem sorolt ügyekben való döntés.

(4) 47 A Közgyűlést 30, sürgős esetben 15 napos határidővel az Egyesület honlapján közzétett, továbbá a tagok nyilvántartott postai vagy - ha a tag elektronikus levélcímét az Egyesülettel írásban, vagy elektronikus úton közölte, és e közlésben hozzájárult ahhoz, hogy az egyesületi küldeményeket elektronikus levélcímére küldje az Egyesület - elektronikus címére küldött, a napirendet is tartalmazó meghívóval kell

41


42


43


44


45


46


47


26

összehívni. A meghívóhoz mellékelni kell, 48vagy legkésőbb a Közgyűlés időpontját megelőző nyolc nappal meg kell küldeni, illetve terjedelmesebb előterjesztések esetén a honlapon közzé kell tenni a napirend fontosabb pontjaira vonatkozó írásbeli anyagot is. 49 (4/a) A Közgyűlés összehívásáról – az Elnökség határozata alapján – az elnök, előkészítéséről az ügyvezető elnök gondoskodik. A Közgyűlés helyét közgyűlésenként az Elnökség határozza meg. (4/b) A Közgyűlés napirendjét az Elnökség határozza meg. (4/c) A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell: - a Közgyűlés helyét, - a Közgyűlés időpontját, - a Közgyűlés napirendjét, - határozatképtelenség esetére az ismételt Közgyűlés időpontját és helyét. (4/d) 50Az Elnökség más szervek, egyesületek képviselőit, elismert szakembereket is meghívhat a Közgyűlésen - tanácskozási joggal - történő részvételre. (5) 51 A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított két munkanapon belül a tagok és az egyesület egyéb szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség dönt. Ha a 48


49

A 4/a-4/d bekezdéseket megállapította a 3/2014. közgyűlési határozat

50

Megállapította a _16/2014. közgyűlési határozat

51


27

napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnökség nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. A Közgyűlésen a meghívó szerint napirendre tűzött kérdéseken kívül egyéb kérdések és javaslatok csak akkor tárgyalhatók, ha a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel a napirend kiegészítését elhatározza. (6) A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagoknak legalább eggyel több, mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetére a megismételt Közgyűlés időpontját és napirendjét az eredeti közgyűlési meghívóban ismertetni kell azzal, hogy a változatlan napirenddel megismételt Közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. 52 ( 6/a) A Közgyűlésen jelenléti ívet kell vezetni (külön a tagok és külön a tanácskozási joggal résztvevők számára). A levezető elnök a Közgyűlés megnyitása előtt - a jelenléti ívek alapján - meggyőződik arról, hogy a Közgyűlés az Alapszabály 10.§-a (6) bekezdésének előírásai szerint határozatképes-e. (6/b) A Közgyűlésen – levezető elnökként – az elnök, távollétében az Elnökség által felkért elnökségi tag elnököl. A Közgyűlés megnyitása után a levezető elnök javaslatot tesz a Közgyűlés elnökségére, a szavazatszámlálók, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyvhitelesítők személyére, valamint a Közgyűlés napirendjére. (6/c) Az előzetesen írásban megküldött jelentések, beszámolók, javaslatok részletes előterjesztése mellőzhető, az előterjesztőnek azonban módot kell adni bevezető és kiegészítő megjegyzések megtételére, illetőleg a résztvevőknek kérdések feltételére. A kérdésekre adott válaszok után a levezető elnök megnyitja a vitát. (6/d) A vita levezetése és irányítása a levezető elnök feladata. A napirend minden pontjához bárki - többször is - hozzászólhat. A Közgyűlés egyszerű többségének hozzájárulásával a levezető elnök egy-egy hozzászólás időtartamát korlátozhatja, illetőleg bármely jelentkező hozzászólása előtt a vitát lezárhatja. Ez utóbbi esetben lehetőséget kell biztosítani a hozzászólások meghatározott időn belül történő írásbeli benyújtására. A Közgyűlés rendjéről és zavartalan lefolyásáról a levezető elnök gondoskodik. Ennek érdekében a rendet megsértő, illetőleg a zavartalan munkát akadályozó tagokat figyelmeztetésben részesíti, illetőleg háromszori eredménytelen figyelmeztetést követően tőle a szót megvonhatja.

52

A 6/a-6/d bekezdéseket megállapította a 3/2014. közgyűlési határozat

28

(7) 53A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a Közgyűlés levezető elnökének szavazata dönt. A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott Alapszabály módosításhoz és a d) pontja szerinti 54a megszűnésről való döntéstől különböző kérdésekben történő határozathozatalhoz a jelenlevő tagok háromnegyedes, kétharmados, az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Jelenlevő tagnak a jelenléti ívet aláíró, és szavazati jogát gyakorló tag minősül. A szavazás általában nyílt, ha azonban a jelenlévő tagok legalább 10 százaléka erre irányuló javaslatot terjeszt elő, titkos szavazást kell tartani. Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkos. 55

(8) A közgyűlés határozatának meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. (9) Az Egyesület Közgyűlése nyilvános, azon minden érdeklődő részt vehet. (10) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyvben szereplő határozatokról nyilvántartást kell vezetni. E nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a döntések tartalma, időpontja

53


54


55


29

és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenző számaránya megállapítható legyen. A döntések nyilvántartásáról az ügyvezető elnök gondoskodik. (11) 56 A jegyzőkönyv és a határozatok nyilvántartása betekintésre minden érdeklődő rendelkezésére áll az Egyesület Titkárságán. A jegyzőkönyv szövegét az Egyesület honlapján közzé kell tenni.

A Választmány 57 11. § Az Elnökség 12. § (1) 58 Az Elnökség tizenegy tagból áll. Az Elnökség tagjai: az elnök, az ügyvezető elnök és a három alelnök, valamint hat elnökségi tagságra választott egyesületi tag. (2) 59 Az Elnökség ellátja az Egyesület operatív testületi irányításával kapcsolatos feladatokat. Ennek során dönt minden olyan, az egyesületi tevékenységgel kapcsolatos kérdésben, amelynek eldöntését jogszabály, vagy az Alapszabály nem utalja a Közgyűlés hatáskörébe. Az Elnökség megbízatása négy évre szól. 56


57

Hatályon kívül helyzete: 3/2005. közgyűlési határozat

Megállapította: 3/2005. közgyűlési határozat. A határozat 11.§-ának (2) bekezdése szerint a módosított létszámú és összetételű Elnökséget első ízben a 2005. évi tisztújító Közgyűlésen kell megválasztani; az addig hivatalban lévő Elnökség – a társelnök és a kapcsolatokért felelős alelnök leszámításával – a korábbi létszámban és összetételben működik.

58

59


30

(3) Az Elnökség hatáskörébe tartozik különösen: a) megállapítja – a Közgyűlés által elfogadásra kerülő Alapszabály és az Egyesület Ügyrendje kivételével – az Egyesület szabályzatait, ideértve a számviteli politika rendjét is; az így megállapított szabályzatok az ügyrend mellékleteivé válnak; b) dönt az Alapszabály által a hatáskörébe utalt tagsági ügyekben; 60döntéséről a közgyűlést a legközelebbi közgyűlésen tájékoztatja, naptári évenként egy alkalommal megállapítja a tagdíj mértékét, határozatáról a tagokat a honlap útján, a közgyűlést pedig a legközelebbi közgyűlésen tájékoztatja. A tagdíj mértékének megállapítása során az Elnökség a tagdíjat a megelőző naptári év gazdasági változásaihoz igazíthatja, e körben a tagdíjat legfeljebb húsz %-kal emelheti fel, vagy legfeljebb húsz %-kal csökkentheti. c) megállapítja az éves munkatervet és költségvetést, illetőleg elfogadja az ezek végrehajtásáról szóló – a költségvetés esetében a számviteli jogszabályoknak megfelelő – beszámolót; d) 61 előterjesztést tesz a Közgyűlésnek az Egyesület előző naptári évben végzett tevékenységéről szóló beszámolójára; e) előterjesztést tesz a Közgyűlésnek a közhasznúsági 62 mellékletre olyan időpontban, hogy az Ellenőrző Bizottságnak megfelelő idő álljon rendelkezésre jelentése [13. §. (4) bekezdés] elkészítéséhez; f) dönt a költségvetés keretei között arról, hogy az ügyvezető elnök számára rendszeres tiszteletdíj megállapítható-e; g) ha rendszeres tiszteletdíj állapítható meg az ügyvezető elnök számára, megállapítja annak mértékét és a díj kifizetésének a feltételeit; h) dönt az Egyesület munkavállalóinak díjazásáról; e hatáskörét az ügyvezető elnökre átruházhatja; i) dönt szakmai lap alapításáról, meghatározza a szerkesztés és a megjelentetés rendjét; j) 63 jóváhagyja a bizottságok, körök, területi szervezetek megalakulását, illetve megszűntetését; k) képviselőt küld más társadalmi szervezetekbe; l) dönt a MIE Emlékérem adományozásáról. 64 m) dönt a Ptk. 3:80.§-ban meghatározott, az a)-l) pontokban fel nem sorolt ügyekben, kivéve, ha az adott ügyben való döntést az Alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe utalja, továbbá a Ptk. 3:81.§-ban meghatározott ügyekben. 60


61


62


63


64


31

(4) Az Elnökség legalább kéthavonta tart ülést. Az ülést az ügyvezető elnök, akadályoztatása esetén az elnök vagy bármelyik alelnök a napirendet is tartalmazó meghívóval hívja össze. A meghívót az érintettekkel közölni kell, s ahhoz mellékelni kell a napirend fontosabb pontjaira vonatkozó írásbeli anyagot is. A meghívót közzé kell tenni továbbá az Egyesület honlapján. Az Elnökség ülése nyilvános. (5) 65 Az Elnökség határozatképes, ha az ülésén az ügyvezető elnökön kívül legalább öt tag jelen van. Az ügyvezető elnök távolléte esetén – vagy, ha a napirendi pont az ügyvezető elnök személyét érinti, az adott napirendi pontra vonatkozóan – a határozatképesség számításánál az ügyvezető elnököt figyelmen kívül kell hagyni. A határozatképesség meglétéhez ebben az esetben is hat tag jelenléte szükséges. (6) Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Ezen belül az ügyvezető elnök tiszteletdíjának megállapítása során hozott határozathoz az elnök és mindhárom alelnök egyetértése szükséges. (7) 66 A (4) bekezdésben meghatározott időszaki ülések között az Elnökség ülésen kívül is hozhat elektronikus úton határozatot. Ebben az esetben a (4), (5), és (6) bekezdés rendelkezéseit az alábbi feltételekkel és eltérésekkel kell alkalmazni: - ülésen kívüli határozat csak sürgős esetben hozható, ha nyilvánvaló, hogy az Elnökség rendes ülése a napirend megvitatására a határozathozatalra rendelkezésre álló idő alatt nem hívható össze, - ülésen kívüli határozat csak akkor hozható, ha az Elnökség valamennyi tagja elektronikus levélcímét az Egyesülettel írásban, vagy elektronikus úton közölte, és e közlésben hozzájárult ahhoz, hogy az egyesületi küldeményeket elektronikus levélcímére küldje az Egyesület, - a (3) bekezdés a), c), d), e), f), g) pontjaiban meghatározott ügyekben nem hozható ülésen kívüli határozat, - az ülés összehívására feljogosított tisztségviselő az ülésen kívüli határozathozatalra előirányzott ügyek ismertetését és az egyes ügyekhez kapcsolódó, sorszámmal ellátott határozati javaslatot és a határozathozatalra rendelkezésre álló, három munkanapnál nem rövidebb határidő kitűzését tartalmazó elektronikus levél útján hívja fel határozathozatalra az Elnökség tagjait, - a határozat egyszerű szótöbbséggel elfogadottnak minősül, ha az Elnökség legalább hat tagja szavaz elektronikus levél útján a kitűzött határidő alatt az egyes, sorszámmal ellátott határozati javaslatokhoz rendelt igen szavazattal, - az ügyvezető elnök a határozathozatalra kitűzött határidő lejártát követő három munkanapon belül köteles értesíteni elektronikus úton az Elnökség tagjait az ülésen kívül történő határozathozatal eredményéről.

65


66


32

(8) 67 Az Elnökség üléséről készült jegyzőkönyvre, a határozatok nyilvántartására, továbbá a jegyzőkönyv és a határozatok nyilvánosságára a 10. §. (10) és (11) bekezdésének rendelkezései megfelelően irányadók. (9) 68 A 10. § (8) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi szabályok az Elnökség tagjaira is vonatkoznak. Az Ellenőrző Bizottság 13. § (1) 69Az Ellenőrző Bizottság három tagját az Egyesület tagjai közül a Közgyűlés választja meg. Az Ellenőrző Bizottság megbízatása négy évre szól, működéséért a Közgyűlésnek felelős. Az Ellenőrző Bizottság elnökét tagjai közül az első ülésén maga választja meg. Az Ellenőrző Bizottság akkor járhat el, ha elnökét megválasztotta. (2) Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi az Egyesület alapszabályszerű működését, különösen a rendelkezésre álló anyagi eszközöknek a jogszabályokban, az Alapszabályban meghatározott módon, hatékonyan és célszerűen történő felhasználását. Ellátja az Egyesület működésével kapcsolatosan szükséges ellenőrzési feladatokat, és dönt az Alapszabály által a hatáskörébe utalt tagsági ügyekben benyújtott panaszokról. (3) Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a Titkárságtól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Tevékenységére, eljárására, valamint hatáskörére a 70az Alapszabályban nem rendezett kérdésekben a Civiltv. 41. §-(1)-(3) bekezdéseiben foglaltak az irányadók. 67

Átszámozta: 3/2011. közgyűlési határozat

68

Átszámozta: 3/2011. közgyűlési határozat

69

Megállapította a _16/2014. sz. közgyűlési határozat

70


33

(4) Az Ellenőrző Bizottság elnöke és tagjai jogosultak bármely egyesületi ügyintéző-képviselő szerv ülésein tanácskozási joggal részt venni. A közhasznúsági jelentés elfogadása tárgyában a Közgyűlés, továbbá az éves költségvetés elfogadása és a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló tárgyában az Elnökség csak az Ellenőrző Bizottság jelentésének ismeretében dönthet. (5) Az Ellenőrző Bizottság munka- és ügyrendjét maga határozza meg, szükség szerint tart ülést. Kötelező ülést tartani az évi rendes Közgyűlést megelőző elnökségi ülés előtt. Legkésőbb ezen az ellenőrző bizottsági ülésen napirendre kell tűzni az Egyesület tárgyévi költségvetését, előző naptári évről szóló tevékenységi, valamint a számviteli jogszabályok szerinti beszámolót, valamint a közhasznúsági jelentést. Az ülés időpontját úgy kell meghatározni, hogy az Ellenőrző Bizottság jelentése legkésőbb az elnökségi ülésre szóló meghívó közlésének időpontjában rendelkezésre álljon. (6) A Titkárság munkatársai, valamint Egyesület vezető tisztségviselői kötelesek az Ellenőrző Bizottság tagjai által kért felvilágosításokat, illetve jelentést megadni, a vizsgálandó anyagot rendelkezésére bocsátani, az Egyesület könyveibe, irataiba való betekintést biztosítani. (7) 71Az Ellenőrző Bizottság üléseit annak elnöke hívja össze. Az Ellenőrző Bizottság első, elnökválasztó ülését az Egyesület elnöke hívja össze. Az írásbeli meghívót – a hely, időpont és a napirend feltüntetésével – legkésőbb az ülést megelőző 10 nappal ki kell küldeni névre szóló értesítésben. Mellékelni kell a meghívóhoz a napirend fontosabb pontjaira vonatkozó írásbeli anyagot is. (8) Az Ellenőrző Bizottság ülése határozatképes, ha azon az Ellenőrző Bizottság elnöke és mindkét tagja jelen van. Az Ellenőrző Bizottság ülései nem nyilvánosak. Az Ellenőrző Bizottság határozatait nyílt – személyi kérdésekben titkos – egyszerű szótöbbséggel hozza. (9) Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

71

(az Elnökséget, illetve a Közgyűlést) tájékoztatni

Megállapította a 16/2014. sz. közgyűlési határozat

34

a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit sértő cselekmény, illetve mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; b) a vezető tisztségviselők felelősségének megállapítására alkalmas tény merült fel. (10) A 10. §. (8) bekezdésében meghatározott, továbbá 72Civil tv. 38.§ (3) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi szabályok az Ellenőrző Bizottság elnökére és tagjaira is irányadók. 73

A Tagsági Ügyek Bizottsága, eljárás tagi vétség esetén 14. §

(1) 74A Tagsági Ügyek Bizottsága öt tagját az Egyesület tagjai közül a Közgyűlés választja meg. A Tagsági Ügyek Bizottsága megbízatása négy évre szól. 75A Tagsági Ügyek Bizottsága elnökét tagjai közül az első ülésén maga választja meg. Az első ülést az Egyesület Elnöke hívja össze. A Tagsági Ügyek Bizottsága munkarendjét maga határozza meg. (2) 76Tagi vétséget követ el az Egyesületnek az a tagja, aki, jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartást tanúsít, vagy önként vállalt vagy tisztségéből folyó egyesületi kötelezettségeit nem teljesíti. (3) 77A (2) bekezdésben meghatározott magatartás esetén az eljárás megindítását – titkos szavazással – az Elnökség rendeli el. Az elrendelő határozatban kijelöli az adott ügyben a Tagsági Ügyek Bizottsága elnöke mellett eljáró két tagot (a továbbiakban együtt: kijelölt tagok). 72


73


74


75

Megállapította a _16/2014. sz. közgyűlési határozat

76


35

Az eljárás lefolytatása a Tagsági Ügyek Bizottsága hatáskörébe tartozik, az eljárást a kijelölt tagok kötelesek lefolytatni. Ha a kijelölt tagok bármelyike akadályoztatva van, vagy az eljárásban összeférhetetlenség miatt nem vehet részt, akadályoztatását, illetve az összeférhetetlenség fennállását és okát az Elnökségnek köteles írásban bejelenteni. Összeférhetetlenség áll fenn, ha a kijelölt tag az eljárással érintett tag hozzátartozója (Ptk. 8:1.§ 2. pont), vagy az eljárással érintett taggal szemben egyéb okból elfogult. Az Elnökség az akadályoztatott, illetve összeférhetetlen kijelölt tag helyett új tagot jelöl ki az ügyben való eljárásra. Ha az akadályoztatás, vagy összeférhetetlenség a Tagsági Ügyek Bizottságának elnökét akadályozza az eljárásban való részvételben, az Elnökség a kijelölés során dönt arról is, hogy ki lássa el a kijelölt tagok közül az eljárásban az elnöki tisztséget. A határozat meghozatala – a Tagsági Ügyek Bizottságából kijelölt mindhárom tag jelenlétében, szótöbbséggel hozott javaslatuk alapján – az Elnökség hatáskörébe tartozik. (4) 78A (2) bekezdésben meghatározott magatartást tanúsító tagot az Egyesület: a) írásban figyelmezteti, b) a tagot megillető kedvezményeket meghatározott időre – legfeljebb két évre –megvonja, c) az egyesületi tisztségből visszahívja, az Egyesületből kizárja. (5) 79 Az eljárásban hozott határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a határozat alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal közölni kell. . 80 (6) A határozat ellen – annak kézbesítésétől számított 15 napon belül – halasztó hatályú, az Ellenőrző Bizottságnál benyújtott fellebbezésnek van helye; a fellebbezés tárgyában a Közgyűlés az Ellenőrző Bizottság előterjesztése alapján soron következő ülésén dönt. E jogorvoslat igénybe vétele nem feltétele a bírói út igénybe vételének.

Szakosztályok, bizottságok, körök 77


78


79


80


36

15. § (1) Az Egyesület keretében a következő szakosztályok tevékenykednek: a) Szabadalmi Szakosztály, b) Szerzői Jogi Szakosztály, c) Védjegy, Versenyjogi és Formatervezési Szakosztály, d) 81 (2) A szakosztályok feladata a témakörükbe tartozó kérdések széleskörű, elvi és gyakorlati tanulmányozása és elemzése. Egyes kérdések tanulmányozására a szakosztályok munkacsoportokat alakíthatnak. (3) 82 A szakosztályokat az egyes alelnökök vezetik. (4) A szakosztályi tevékenységet meghaladó vagy több szakosztály tevékenységét érintő, illetőleg más sajátos feladatok megoldására bizottságok és körök alakíthatók. (5) 83 A bizottságok, körök létesítése, megszüntetése, összevonása, valamint tevékenységi körük meghatározása tárgyában az Elnökség határoz. A bizottságok és a körök vezetőit az Elnökség kéri, illetve menti fel. 16. § 84 81

Hatályon kívül helyzete: 3/2005. közgyűlési határozat 10.§-a. Hatálytalan: 2005.V.25-től.

Megállapította: 3/2005. közgyűlési határozat 7.§-ának (1) bekezdése. A határozat 11.§-ának (3) bekezdése szerint az alelnököket első ízben a 2006. évi tisztújító Közgyűlésen kell a módosított reszortokra és feladatokra megválasztani; az addig hivatalban lévő alelnökök és szakosztályvezetők a korábbi szabályoknak megfelelőn működnek. 82

83

Megállapította: 3/2005. közgyűlési határozat 7.§-ának (2) bekezdése. Hatályos: 2005.V.25-től.

84


37

Az Egyesület vezető tisztségviselői 17. § (1) 85Az Egyesület vezető tisztségviselői: az Elnökség tagjai [12. § (1) bek.], Az Elnökség tagjai látják el az Egyesület ügyvezetését. (2) Az elnök az Egyesület első számú vezető tisztségviselője, aki egy személyben képviseli az Egyesületet. Akadályoztatása esetén az ügyvezető elnök helyettesíti. Az elnök aláírási joga önálló, a hiteles aláírási címpéldány szerint. Az elnök a jogszabályok, az Alapszabály és az Elnökség határozatainak keretei között rendelkezik az ügyvezető elnök tiszteletdíja kifizetéséről. (3) Az ügyvezető elnök vezető szerepet tölt be – az elnökkel együttműködésben – az Egyesület mindennapi tevékenységének irányításában; ennek során: a) az egyesületi költségvetés keretei között a jogszabályoknak és az Alapszabálynak megfelelően az Egyesület vagyona terhére átutalásról és egyéb kifizetésről rendelkezik, tiszteletdíja kivételével; b) dönt az olyan kérdésekben, amelyek nem tartoznak valamely egyesületi szerv vagy más vezető tisztségviselő hatáskörébe; c) ideiglenes intézkedéseket tesz az érintett szervek ülései közötti időszakban; d) 86 gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökség ülései nyilvánosságának biztosításáról, az egyesületi döntések nyilvántartásáról és nyilvánosságra hozataláról; e) irányítja az Egyesület Titkárságát; f) az egyesületi munkavállalók felett – az Elnökségnek fenntartott hatáskörök kivételével – munkáltatói jogokat gyakorol; g) felel az Egyesület munkatervének és költségvetésének, valamint az Egyesület tevékenységéről szóló és a számviteli jogszabályoknak megfelelő költségvetési beszámoló, továbbá a közhasznúsági jelentés elkészítéséért, és köteles azokat az Alapszabály rendelkezéseinek megfelelően megtartani. 85


86

Megállapította: 3/2005. közgyűlési határozat 9.§-ának (1) bekezdése. Hatályos: 2005.V.25-től.

38

(4) Az ügyvezető elnök aláírási joga önálló, a hiteles aláírási címpéldány szerint. (5) Az Egyesület tevékenysége egyes ágainak szakmai összehangolását – az Elnökség keretei között – az ügyvezető elnök és az alelnökök látják el. (6) 87 Az Egyesületnek három alelnöke van: a) a szabadalmi alelnök, b) a szerzői jogi alelnök, c) a védjegy, versenyjogi és formatervezési alelnök. (7) Az alelnökök vezetik a megfelelő szakosztályok munkáját. (8) Az alelnökök szakterületükön: a) figyelemmel kísérik az iparjogvédelmi, illetve a szerzői jogi nemzetközi és hazai jogalkotás várható és bekövetkezett fejleményeit; b) elvi segítséget nyújtanak az egyesületi munkaterv elkészítéséhez, valamint az Elnökség határozatainak a keretei között ahhoz, hogy az Alapszabály szerint működő szakosztályok és más egyesületi szervek a megfigyelt fejleményekhez igazíthassák munkaprogramjaikat; c) hozzájárulnak a szellemi tulajdon védelme fontosságának felismertetéséhez az iparjogvédelem és a szerzői jog által oltalomban részesíthető alkotások, valamint árujelzők létrehozásában, jogi oltalmának biztosításában és hasznosításában érdekelt szervezetek körében. (9) Mindhárom alelnök felelős az Egyesület szakterületi munkájáért; az alelnökök előmozdítják az Egyesület szakmai súlyának növelését, az iparjogvédelmi és szerzői jogi szakmai szempontok érvényesítését az Egyesület által képviselt érdekeket érintő állami döntések előkészítése során. Az alelnökök képviseleti joggal nem rendelkeznek. (10) A vezető tisztségviselői megbízatás a Közgyűlés által történt megválasztással és a tisztség elfogadásával keletkezik és négy évre szól. Megállapította: 3/2005. közgyűlési határozat 9.§-ának (2) bekezdése. A határozat 11.§-ának (3) bekezdése szerint az alelnököket első ízben a 2006. évi tisztújító Közgyűlésen kell a módosított reszortokra és feladatokra megválasztani; az addig hivatalban lévő alelnökök és szakosztályvezetők a korábbi szabályoknak megfelelően működnek. 87

39

(11) A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnik az egyesületi tagság megszűnésével, a lemondással, a felmentéssel, a visszahívással. A tisztség megszűnésének időpontja felmentés és visszahívás tárgyában az erre jogosult egyesületi szerv által hozott jogerős határozat, lemondás esetén pedig a benyújtás napja. (12) 88Nem lehet vezető tisztségviselő a az olyan személy, akinek cselekvőképességét a vezető tisztségviselői tisztség ellátását magában foglaló ügycsoportra nézve a bíróság részlegesen, vagy teljesen korlátozta, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll, valamint aki a Civiltv. 39.§ szerint nem lehet vezető tisztségviselő.

V. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

A gazdálkodás szabályai 18. § (1) 8990 Az Egyesület a hatályos jogszabályoknak megfelelően, jóváhagyott költségvetésének keretei között önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályait a Civiltv., a mindenkor hatályos számviteli törvény, továbbá a számviteli politikáról szóló egyesületi szabályzat határozza meg. Fizetési számláról történő rendelkezés vagy egyéb kifizetés érvényességéhez az Elnök, vagy az Ügyvezető Elnök aláírása szükséges. Az Elnök, vagy az Ügyvezető Elnök az Elnökség jóváhagyásával az Egyesület munkavállalóit a fizetési számláról történő rendelkezésre visszavonásig érvényesen felhatalmazhatja. (2) Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytat. 88

Megállapította a 3/2014. közgyűlési határoza

89


90


40

(3) Az Egyesület bevételei tagdíjakból, adományokból, támogatásból, valamint az egyesületi rendezvények, szakértői tevékenység, kiadványok, az esetleges vállalkozási tevékenység bevételeiből, illetőleg átmenetileg szabad pénzeszközeinek kamataiból keletkeznek. (4) Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 91

VII. AZ EGYESÜLET TITKÁRSÁGA A Titkárság működése 20. § (1) 92 Az Egyesület munkájával kapcsolatos ügyviteli-szervezési és gazdálkodási teendőket a Titkárság látja el. (2) 93A Titkárság munkavállalói felett a munkáltatói jogokat az Alapszabály rendelkezései szerint – és a meghatározott kivételekkel – az Elnökség gyakorolja. VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 21. § 91

A fejezetet hatályon kívül helyezte a 3/2014. közgyűlési határozat

92


93


41

(1) Az 1962-ben alakult Egyesületet a Fővárosi Bíróság 1989-ben 391. számon vette nyilvántartásba; az Alapszabályt és annak módosításait a Fővárosi Bíróság nyilvántartásában rögzítette. (2) A jelen Alapszabályt az Egyesület Közgyűlése a 2002. évi március hó 27. napján fogadta el, 94módosította 2005. május. 25-én, 2011. május 10-én, 2014. március 26-án, 2014. május 27.-én, és 2014. szeptember 3.-án..amely ugyanezen a napon lép hatályba. Egyidejűleg az Egyesület 1989-ben elfogadott és 1998-ban módosított Alapszabálya hatályát veszti. (3) Az Egyesület tevékenységére az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, 95a Civiltv., valamint az egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadók. Budapest, 2014. szeptember 3 96.május 27.rcius 26.

Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület

Az Alapszabály melléklete Az Alapszabály külön íven szerkesztett melléklete tartalmazza a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület tagjainak, valamint tagjai lakcímének, vagy székhelyének a legutóbbi közgyűlés napján (2014. szeptember 3.) hatályos névsorát. A Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület jogi képviselőjének megfelelőségi záradéka: Dr. Faludi Gábor ügyvéd, mint a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület jogi képviselője a Civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 38. § (2) bekezdésének megfelelően igazolom, hogy a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület módosított és egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályának szövege megfelel a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület 2014. szeptember 3-án megtartott közgyűlése által elfogadott változtatásokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály hatályos tartalmának. 94

Megállapította a / 2014. közgyűlési határozat

95


96

A 2014. évi 3. Alapszabály módosításról döntő közgyűlés időpontja.

42

Budapest, 2014. szeptember 3.szeptember 3.

Dr. Faludi Gábor ügyvéd Előttünk, mint tanúk előtt név 1. Racsek Tiborné 2. Váradi Nóra

lakcím 2040 Budaörs, Rezeda utca 44. 2071 Páty, Tulipán u.61.

aláírás

43

2. Melléklet MAGYAR IPARJOGVÉDELMI ÉS SZERZŐI JOGI EGYESÜLET

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (ÜGYREND)

- a módosításokkal egységes szerkezetben -

2002., 2005., 2011., 2014. - 1, 2014.-2. 97, 2014-3 98

A MAGYAR IPARJOGVÉDELMI ÉS SZERZŐI JOGI EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 97

A 2014. május 27.-n tartott közgyűlésen elfogadott (beiktatott) módosításokat változáskövetés jelzi. A hatályon kívül helyezést változáskövetéses áthúzás mutatja. Valamennyi módosításra lábjegyzet utal.

98

A 2014. szeptember 3-n tartott közgyűlésen elfogadott (beiktatott) módosításokat változáskövetés jelzi. Valamennyi módosításra lábjegyzet utal.

44

(ÜGYRENDJE) *

A Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) Közgyűlése – az Alapszabály 10. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján – az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatát (Ügyrendjét) az alábbiak szerint állapítja meg:

1. A nyilvánosság biztosításával kapcsolatos feladatok

Az Egyesület közhasznú társadalmi szervezet, így tevékenységét a lehető legnagyobb nyilvánosság mellett kell végeznie.

E nyilvánosság eszközei:

1.1.

A Titkárságon vezetett nyilvántartás az Egyesület határozatairól és támogatásairól.

1.2. 99 *

A Közgyűlés elfogadta: 2002.III.27-én; módosította: 2005.V.25-én, és 2011. május 11-én

99

Hatályon kívül helyzete: 4/2005. közgyűlési határozat 5. pontja. Hatálytalan: 2005.V.25-től.

45

1.3.

100

1.4. A tevékenység nyilvánosságát biztosító fórum az Egyesület honlapja (az Egyesület internet címe: www.mie.org.hu).

2. A tagsági viszonnyal összefüggő feladatok

2.1. 101 A rendes tagok felvételére irányuló belépési nyilatkozat az egyéni és jogi tagok számára rendszeresített nyomtatvány felhasználásával kerül benyújtásra. A nyomtatványnak megfelelő adatkezelési hozzájáruló nyilatkozatot is tartalmaznia kell.

2.2. 102 A rendes tagok belépési nyilatkozatait a nyilatkozat beérkezését követő elnökségi ülés elé kell terjeszteni. Az Elnökség döntéséről a tagot az ülést követő 5 napon belül írásban kell értesíteni, egyidejűleg megküldve részére az Egyesület Alapszabályát. Az Elnökség elutasító döntését ugyanezen időn belül írásban kell közölni, tájékoztatva annak indokairól és a fellebbezés lehetőségéről. 100


101


102


46

2.3. 103 A tiszteletbeli elnök megválasztásának kezdeményezésére irányuló javaslatot az Elnökség terjeszti a Közgyűlés elé.

2.4. A Titkárság gondoskodik a tagok nyilvántartásáról. A nyilvántartásnak naprakésznek kell lennie, és a tagsággal kapcsolatos minden lényeges adatot - statisztikai felhasználásra alkalmas módon - tartalmaznia kell.

2.5. 104 A Titkárság köteles a tagdíjfizetés esedékességéről és a tagdíjfizetés módjáról a tagokat kellő időben tájékoztatni, illetőleg az elmaradt tagdíjak megfizetésére felszólítani. A felszólítás eredménytelensége esetén az ügyvezető elnök tesz javaslatot az Elnökség útján a Közgyűlésnek a tagsági viszony felmondására 105határozattal történő megszüntetésére.

2.6. 106 A tagdíj mértékét az Elnökség állapítja meg. A tagdíj mértékének megállapításakor kedvezményt kell nyújtani az önálló keresettel nem rendelkezőknek. A kedvezmény mértékéről – az Egyesület gazdálkodásának alakulásától függően – az Elnökség dönt. 107

103

Megállapította: 4/2005. közgyűlési határozat 1. pontja. Hatályos: 2005.V.25-től.

104


105


106


107

Hatályon kívül helyezte a /2014. közgyűlési határozat

47

3. A társadalmi munkát végző tagok erkölcsi és anyagi elismerésének szabályozása

3.1. Általános elvek Az Egyesület arra törekszik, hogy az Egyesület tevékenységét kiemelkedő teljesítménnyel elősegítő tagjainak erkölcsi és anyagi elismerését kellően kifejezésre juttassa és társadalmi munkájukat ösztönözze. Az elismerés alapjául szolgáló kiemelkedő teljesítmény lehet konkrét feladat magas színvonalú végrehajtása vagy hosszabb időn át kifejtett tevékenység. Az elismerés odaítélése során különösen az Egyesület kiemelt feladatait elősegítő tevékenységet kell figyelembe venni. Az elismerés formája lehet MIE Emlékérem odaítélése, jutalom, illetve állami vagy más társadalmi kitüntetésre felterjesztés. Az Egyesület által kiírt pályázatok díjazására a pályázatban foglalt előírások vonatkoznak. Az erkölcsi elismerést azzal is hangsúlyozni kell, hogy a jutalmazott, kitüntetett vagy pályadíjat nyert tagok ily módon elismert tevékenységének megfelelő nyilvánosságot kell biztosítani. Az anyagi elismerés fedezetéről az egyesületi költségvetésben kell gondoskodni.

3.2. 108 MIE Emlékérem

108

Megállapította: 4/2005. közgyűlési határozat 2. pontja. Hatályos: 2005.V.25-től.

48

Az 1970-ben alapított MIE Emlékérem célja az iparjogvédelem és szerzői jog fejlesztése terén - főként az Egyesület keretében - elért kimagasló érdemeket szerzett személyek kitüntetése; elméleti, tudományos, gyakorlati és nemzetközi együttműködési eredményes tevékenységük elismeréseként. Az emlékérem egy tag részére csak egy alkalommal ítélhető oda és kapható meg.

A MIE Emlékérem 55 mm átmérőjű, bronzból vert érem, amelynek egyik oldalán felül:

"Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület " felirat,

középen:

MIE egyesületi embléma,

alul:

"MIE Emlékérem" felirat,

másik oldalán felül:

"Kiváló egyesületi munkásságáért" felirat,

középen:

sárgaréz betéten az adományozott neve,

alul:

az adományozás évszáma

található.

Az emlékérem odaítéléséről az Elnökség dönt. 49

Az emlékérem átadása a Közgyűlésen, vagy más, kellően ünnepélyes egyesületi rendezvényen történik. Ez utóbbi esetben az adományozásról a következő Közgyűlésen tájékoztatást kell adni. Az emlékéremhez az adományozást igazoló oklevél tartozik. A MIE Emlékérem-mel kitüntetett egyesületi tagnak az érem átadásával együtt pénzjutalom jár, amelynek tárgyévi összegét az Elnökség határozza meg. A MIE Emlékérem adományozását az indokolással együtt 109 honlapon közzé kell tenni. A MIE Emlékérem kitüntetettjei egyidejűleg az Egyesület tiszteletbeli tagjaivá válnak. A MIE Emlékérem, ha a kitüntetett arra érdemtelennek bizonyulna, az Elnökség határozata alapján visszavonható.

3.3.3 Jutalmazás Jutalmazás történhet pénzösszeg vagy tárgyjutalom, illetőleg külföldi szakmai utazás költségeihez való hozzájárulás formájában. Pénzbeli jutalmazásra általában évente egy alkalommal, a IV. negyedévben kerül sor. A jutalmak átnyújtására kellően ünnepélyes és nyilvános alkalmat kell biztosítani. A jutalmak odaítélése kérdésében az Elnökség határoz az ügyvezető elnök javaslata alapján.

109


50

4. Az Egyesület tisztújító közgyűlése, valamint a döntéshozó szervtől különböző 110 szerveinek és tisztségviselőinek megválasztása és működése

111112

4.1.8. A tisztújító Közgyűlésre az Alapszabály 10.§ (4) -(6) bekezdéseinek előírásai az alábbi eltérésekkel és kiegészítésekkel kerülnek alkalmazásra.

4.1.8.1. A tisztújító Közgyűlés összehívásáról szóló határozatának meghozatalával egyidejűleg az Elnökség megválasztja a jelölőbizottság, és – a szükséghez képest – az egyéb bizottságok elnökeit és tagjait. 4.1.8.2. A bizottságok feladatai: a) Irányítják és ellenőrzik, szükség szerint aktívan is előmozdítják a Közgyűlés adminisztratív előkészítését; b) előkészítik a tisztújító Közgyűlés lebonyolítását; c) a Titkársággal együttműködve megszervezik a választások lebonyolítását; d) gondoskodnak a tisztújító Közgyűlés levezetésében közreműködő tagok felkéréséről; e) tájékoztatják az Elnökséget a Tisztújító Közgyűlés előkészítésének állásáról. 4.1.8.3. A jelölőbizottság feladatai:

110

Megállapította a 7/2014. Közgyűlési határozat

111

Hatályon kívül helyezte a 7/2014. Közgyűlési határozat

112


51

a)

Az Egyesület tagságával történő, illetve tisztségviselőivel való konzultáció alapján összeállítja a megválasztandó tisztségviselők személyére vonatkozó javaslatát, szükség esetén több jelölt megjelölésével (előzetes jelöltlista). A jelöltlistára az az egyesületi tag vehető fel, akit legalább egy egyesületi tag a tisztség megjelölésével javasolt, ha a javasolt személy a jelölést, és megválasztása esetén az egyesületi tisztséget kifejezetten elfogadja. Az egyesületi tag saját magát is javasolhatja jelöltnek. Ebben az esetben a jelölést elfogadottnak kell tekinteni. Az előzetes jelöltlistán fel kell tüntetni, és a közgyűléssel ismertetni kell, hogy az adott jelöltre hány javaslat érkezett, és külön fel kell tüntetni azt is, ha a javaslatot a jelölt maga tette.b) 114a jelölteknél az előzetes jelöltlistára való felvétel előtt tájékozódik a jelölés, illetőleg az esetleges megválasztás elfogadásával kapcsolatos szándékukról; 113

c) előkészíti a jelölőlista indokolását,

4.1.8.4. A tisztújító Közgyűlés egyéb napirendjei feletti vita lezárását követően kerül sor a választásra. A levezető elnök az Egyesület szervei és tisztségviselői részére felmentést kér. 4.1.8.5.

A levezető elnök felkérésére a jelölőbizottság elnöke ismerteti az előzetes jelöltistát a tisztségeknek a 4.1.8.7. pont szerinti sorrendjében. Amennyiben senki sem indítványozza az egyénenkénti szavazást, a Közgyűlés együttesen szavaz a jelölőlistára felkerülő személyekről. A Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel további jelölteknek a listára történő felvételét is elhatározhatja. A tisztújító közgyűlésen javasolt személyek a Közgyűlés támogató határozata mellett is csak akkor válhatnak jelöltekké, ha a Közgyűlésen jelen vannak, és kifejezetten nyilatkoznak a jelölés, és megválasztásuk esetén a tisztség elfogadásáról (eredményes jelölés), Az ekként kibővített végleges jelölőlista alapján kerülnek elkészítésre a szavazólapok. A Közgyűlésen történő eredményes jelölés hiányában az előzetes jelöltlistát kell végleges jelöltlistának tekinteni. 115

113

Megállapította a _17_/2014. közgyűlési határozat

114

Megállapította a__17/2014. közgyűlési határozat.

115

Megállapította a__17/2014. közgyűlési határozat.

52

4.1.8.6. Ha van olyan jelölt, akit legalább két egyesületi tisztségre jelöltek, az ilyen jelöléssel érintett második és további szavazólapokat a 4.1.8.7. pont szerinti sorrendben történő szavazás eredményétől függően arra tekintettel kell elkészíteni, hogy a több tisztségre jelölt tagot a szavazási sorrendben előbbi tisztségre megválasztották.-e.

4.1.8.7 116. 117 A szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a szavazás módját az alábbiak szerint. Ha valamely tisztség esetében a 4.1.8.6. pont szerinti jelölés történik, a szükséghez képest külön-külön szavazólapok elkészítésére és több fordulós szavazásra az alábbi sorrend szerint kerül sor: - elnök, - ügyvezető elnök, - alelnökök, - a többi elnökségi tag, - Ellenőrző Bizottság tagjai, - Tagsági Ügyek Bizottsága tagjai. 4.1.8.8. Ha a sorrend szerinti szavazás következtében valamely később sorra kerülő tisztségre nem maradna legalább annyi jelölt, amennyi az Alapszabály szerint szükséges, az adott tisztség tekintetében a jelölést újból meg kell nyitni. Már megválasztott egyesületi tagok az újból megnyitott jelölés során nem jelölhetők. Amennyiben sorrend szerinti szavazásra nincs szükség, közös szavazólapokon történhet a 116

Megállapította: 4/2005. közgyűlési határozat 3. pontjának (1) bekezdése. Hatályos: 2005.V.25-től.

117


53

szavazás. Ebben az esetben is egyértelműen meg kell jelölni, hogy a szavazólapon történő szavazással a jelölt mely tisztségre választható meg. 4.1.8.9. A szavazás módjának ismertetését követően a Közgyűlés munkájának felfüggesztésére és a szavazásra kerül sor. Ha valamely tisztségre az Alapszabály szerint megválasztandónál több jelölt van, az vagy azok a jelöltek tekintendők megválasztottnak, aki, illetve akik több szavazatot kaptak. Olyan jelölt nem tekinthető megválasztottnak, aki nem kapta meg a szavazásban résztvevő tagok legalább eggyel több, mint a felének a szavazatát. Ha ilyen jelölt nincs, a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre nézve mindaddig ismételni kell a szavazást, amíg egy jelölt szavazatainak száma az említett többséget el nem éri. 118 4.1.8.10. A szavazatokat a szavazatszámláló bizottság számlálja össze, elnöke a Közgyűlés újbóli megnyitása után ismerteti a választás eredményét a Közgyűléssel. A szavazatszámláló bizottság jelentését a Közgyűlés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.

4.2. 119 A Választmány

4.2.1.5

4.2.2. 5

4.3.

Az Elnökség

118

Módosította a 7/2014. Közgyűlési határozat

119

Hatályon kívül helyezte: 4/2005. közgyűlési határozat 5.pontja. Hatálytalan: 2005.V.25-től.

54

4.3.1. Az Elnökség ülésére az írásbeli meghívás mellőzhető, amennyiben az ülés időpontját az előző ülésen rögzítették. Bármelyik elnökségi tag javaslatára az ülést soron kívül is össze kell hívni. 4.3.2. Az Elnökség ülésének napirendjére az ügyvezető elnök tesz javaslatot. Az előzetesen megállapított napirenden kívül megtárgyalható a többségi határozattal a helyszínen napirendre vett javaslat is. 4.3.3. 120121 Az Elnökség ülésein annak tagjain kívül tanácskozási joggal a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke, illetve az általa megbízott személy, a bizottságok vezetői, valamint – a napirendtől függően – más meghívottak is részt vehetnek. Az ülésen rendszeresen részt vesznek tanácskozási joggal a Titkárság munkatársai. 4.3.4. Az Elnökség ülését az ügyvezető elnök távollétében az elnök vagy a felkért alelnök vezeti.

4.4.

A Tagsági Ügyek Bizottsága 122

4.4.1. A Tagsági Ügyek Bizottsága akkor járhat el, ha elnökét az Alapszabály szerint - megválasztotta. A Tagsági Ügyek Bizottsága eljárásra kijelölt tagjainak ülését - az eljárás megindítására vonatkozó elnökségi határozat alapján - a Bizottság elnöke, akadályoztatása, vagy összeférhetetlensége esetén a kijelölt tagok közül elnökként kijelölt tag hívja össze.. Az ülést az elnökségi határozat meghozatalát követő két hónapon belül össze kell hívni. A Tagsági Ügyek Bizottsága kijelölt tagjainak ülése csak valamennyi kijelölt tag jelenlétében határozatképes. 4.4.2. Az ülés időpontját megelőző legalább két héttel az eljárás alá vont tagot írásban kell értesíteni az eljárás megindításáról, az ülés időpontjáról és a tagi vétségre utaló tényekről.

120


121


122

A 44. pont egyes rendelkezéseit módosította a 7/2014. Közgyűlési határozat

55

4.4.3. A Tagsági Ügyek Bizottsága kijelölt tagjainak ülését a Bizottság elnöke, akadályoztatása, vagy összeférhetetlensége esetén a kijelölt tagok közül elnökként kijelölt tag készíti elő és vezeti. 4.4.4. Az eljárás során biztosítani kell az eljárás alá vont személy védekezési lehetőségét és a bizonyítékok széles körű feltárását. 4.4.5. A Tagsági Ügyek Bizottsága az eljárás befejezését követő egy hónapon belül zárt ülésen egyszerű szótöbbséggel, hozott határozatával javaslatot tesz az Elnökségnek a határozat meghozatalára. 4.4.6. A f határozatnak tartalmaznia kell a tagi vétséget megállapító és az egyesületi intézkedésre javaslatot tartalmazót rendelkező részt, a határozat indokolását és a jogorvoslati lehetőségekre történő felhívást. Az írásba foglalt és az ügyvezető elnök által aláírt határozatot a határozat meghozatalát követő két héten belül kézbesíteni kell. 4.4.7. A határozatot - a fellebbezés elbírálása vagy hivatalból történő felülvizsgálat céljából – az Ellenőrző Bizottság 123terjeszti a Közgyűlés elé.

4.5. 124

125

4.6. A szakosztályok, körök, bizottságok

123

Megállapította a 7/2014.Közgyűlési határozat

124


125


56

4.6.1. 126 Az egyes szakosztályok tevékenységét az alelnökök vezetik. 4.6.2. Az egyes szakosztályok rendszeresen, de legalább félévenként szakmai rendezvényeket tartanak, amelyeken bármely egyesületi tag jogosult részt venni. 4.6.3. 127A szakosztályt vezető alelnök jogosult a szakosztály tevékenységi körébe tartozó egyes feladatok ellátására – az Elnökség előzetes hozzájárulásával – munkacsoportokat létesíteni. 4.6.4. A bizottságok, körök vezetői az általuk vezetett bizottság, illetve kör tevékenységéről rendszeresen beszámolnak az Elnökségnek.

4.7. 128

5. Az Egyesület gazdálkodása

5.1.

A gazdálkodással kapcsolatos hatáskörök és feladatkörök: - Közgyűlés:

- A közhasznúsági melléklet elfogadása és az Alapszabály 10. §-ának (3) bekezdése szerinti egyéb feladatok.

- Választmány: 129

Megállapította: 4/2005. közgyűlési határozat 3. pontjának (4) bekezdése. A határozat 6. pontjának (2) bekezdése szerint az alelnököket első ízben a 2006. évi tisztújító Közgyűlésen kell a módosított reszortokra és feladatokra megválasztani; az addig hivatalban lévő alelnökök és szakosztályvezetők a korábbi szabályoknak megfelelően működnek. 126

Megállapította: 4/2005. közgyűlési határozat 3. pontjának (5) bekezdése. A határozat 6. pontjának (2) bekezdése szerint az alelnököket első ízben a 2006. évi tisztújító Közgyűlésen kell a módosított reszortokra és feladatokra megválasztani; az addig hivatalban lévő alelnökök és szakosztályvezetők a korábbi szabályoknak megfelelően működnek. 127

128


57

- Ellenőrző Bizottság:

- A Közgyűlésnek jelentés készítése az Egyesület gazdálkodásáról; - az Elnökség felkérésre a közhasznúsági melléklet 130, a költségvetés, a költségvetés teljesítéséről szóló beszámoló véleményezése; - belső ellenőrzés végzése; - az Alapszabály 13. §-ának (2) - (4) bekezdése szerinti egyéb feladatok.

- Elnökség:

- Az éves költségvetés elfogadása; - az éves költségvetés teljesítésének jóváhagyása; - döntés a keletkezett eredmény felhasználásáról; - a tagdíj mértékének megállapítása; - a gazdálkodással kapcsolatos szabályzatok elfogadása; - a folyamatos gazdálkodáshoz operatív döntések meghozatala; - az Alapszabály 12.§-ának (3) bekezdése, továbbá 18.§-ának (1) bekezdése szerinti egyéb feladatok.

- Gazdasági Bizottság:11 129

Hatályon kívül helyezte: 4/2005. közgyűlési határozat 5. pontja. Hatálytalan: 2005.V.25.

130


58

- Elnök és ügyvezető elnök: - Az Egyesület bejegyzéséhez szükséges és a működésével kapcsolatos okmányok aláírása az Alapszabály 17.§-ának (2) - (4) bekezdése alapján; - az ügyvezető elnök esetében a gazdasági munka operatív irányítása. - Ügyvezető titkár:

- A gazdálkodás technikai lebonyolítása a testületek, illetőleg az elnök és az ügyvezető elnök határozatai alapján; - a gazdálkodással kapcsolatos jogszabályok és egyesületi szabályzatok betartatása.

5.2. Az Egyesület nevében kötelezettséget az elnök és az ügyvezető elnök vállalhat.

5.3. "Számviteli politika" címmel külön szabályzat rendelkezik a gazdálkodás technikai kérdéseiről, mely a jelen Ügyrend 1. sz. melléklete.

6. Az Egyesület Titkársága

59

6.1.

A Titkárság feladata – az Egyesület Alapszabálya és Ügyrendje alapján - az egyesületi munka szervezésével, a társadalmi tevékenység feltételei biztosításával, a döntések előkészítésével kapcsolatos hivatali, ügyviteli, a hatáskörébe tartozó pénzügyi, gazdasági, valamint a szakmai tevékenységgel összefüggő szervező és adminisztratív munka ellátása. Az ügyvezető elnök az Alapszabály 17. §-a (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott nyilvántartási kötelezettségének a Titkárság közreműködésével 131 tesz eleget.

6.2. 132 A munkavállalók feladatait munkaköri leírásban kell rögzíteni, melyek jelen Ügyrend 2. sz. mellékletét alkotják.

6.3. 133 6.4. A Titkárság iratkezelési feladatainak ellátása során az Ügyrend 4. sz. mellékletét képező Irattári Tervet kell alkalmazni.

134

7.

131

Módosította: a 7/2014. közgyűlési határozat

132


133


134


60

8. Jogszabály által előírt további szabályzatok

8.1. Az Egyesület székhelye a a Budapest,. VI. Dalszínház u. _10. I.em. 3. sz. alatti helyiség csoport. 135 irodahelyiségekben van. A Titkárság munkavégzése, illetőleg az egyesületi tevékenység során mindenki köteles betartani az egyesületi helyiségcsoportot magában foglaló ingatlan Tűzvédelmi Szabályzatát. 136t.

8.2. 137

9. Záró rendelkezések

9.1. A jelen Ügyrendben nem szabályozott tevékenységekre nézve - indokolt esetben - az Elnökség további szabályzatokat adhat ki.

9.2. A jelen Ügyrendet az Egyesület Közgyűlése a 2002. évi március hó 27. napján fogadta el, amely ugyanezen a napon lép hatályba. Egyidejűleg az Egyesület 1999-ben elfogadott Ügyrendje – a 9.3. pontban szabályozott kivétellel – hatályát veszti. Az Ügyrendet a Közgyűlés 2014. március 26-án, és 2014. május 27-én és 2014. szeptember 3-n módosította.

135

Módosította a 7/2014.Közgyűlési határozat

136

Megállapította a 7/2014. Közgyűlési határozat

137


61

9.3. A jelen Ügyrend részét képezik az 1-6. sz. mellékletek.. Budapest, 2014. szeptember 3 139.május 27.

138

Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület

A Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület jogi képviselőjének megfelelőségi záradéka: Dr. Faludi Gábor ügyvéd, mint a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület jogi képviselője a Civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 38. § (2) bekezdésének megfelelően igazolom, hogy a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület módosított és egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályának és Ügyrendjének szövege megfelel a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület 2014. szeptember 3-n május 27. -n megtartott közgyűlése által elfogadott változtatásokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály hatályos tartalmának. Budapest, 2014. szeptember 3.május 27. Dr. Faludi Gábor ügyvéd Előttünk, mint tanúk előtt név 1. Racsek Tiborné 2. Váradi Nóra

lakcím aláírás 2040 Budaörs,Rezeda utca 44. 2071 Páty, Tulipán u.61.

(Az előterjesztés vége)

138

Módosította a Közgyűlés 2014. március 26.-i

139

A 2014. évi 3. Alapszabály és ügyrend módosításról döntő közgyűlés időpontja

62

Előterjesztés. A évi második módosítás oka az Alapszabály és az Ügyrend alapján való működés egyszerűbbé tétele volt. Ennek során az Egyesület

Recommend Documents