AZ ÁLTAL-ÉR, GERECSE, CUHAI BAKONY-ÉR ÉS CONCÓ
ALEGYSÉGEK TERVEIBEN
ÁTVEZETETT VÁLTOZÁSOK
Előterjesztő: Bartal György 1-5 Bakony-ér és Concó Az Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács működési területét érintő hozzászólás nem érkezett. 1-6 Általér Lőrincz György (lakossági észrevételező) 2009/10/08 10:53 (1 hónapja) Által-ér vízgyújtő -gazdálkodási terv tavakkal kapcsolatos vélemény Véletlenül találtam rá a honlapon a vízgyűjtő-gazdálkodási terv anyagaira. Ezek közül, mint a lakóhelyem környezetével foglakozó tanulmány, az Által-ér alegységgel kapcsolatos anyag tanulmányozása késztetett hozzászólásra. Az elkészített anyag rendkívül sokrétű és sok szempontból járja körül a kérdést. Ugyanakkor meglepően keveset foglalkozik a területen található nagyszámú kisebb nagyobb méretű horgásztavak, pihenőtavak kérdésével. Ezek közül akadnak olyanok, amelyek semmiféle vízutánpótolódással nem rendelkeznek. A tervben is említett bányászati tevékenység Tatabánya környékén az elmúlt évtizedekben több ilyen tó kialakulását eredményezte. Ezek közül a megmaradt tavakon horgászati tevékenység folyik, illetve a Síkvölgyi tavak körül mintegy 500 telekből álló üdülőövezet is kialakult a horgászati tevékenység mellett. A bányászathoz kapcsolódó vízemelés leállításával, a vízutánpótlás megszűnésével, a megmaradt tavak katasztrofális állapotban kerültek. A tavak egy része kiszáradt, a megmaradtakon több méteres vízszintcsökkenés következett be, ami az elmúlt évtizedek alatt kialakult ökológiai egyensúlyra kedvezőtlen, veszélyeztető hatással van. Az elkészített tervben hiányzik az említett tavak állapotának felmérése, az ökológiai helyzet romlásának vizsgálata, üteme, a folyamat megállítására és annak visszafordítására vonatkozó javaslatok. A terv a konkrét tavakkal egyenként nem foglalkozik, de a problémával általánosságban igen. Ökológiai állapotfelmérés tavanként valóban nem történt, ezek a tározók nem önálló víztestek, de az intézkedések között a vízjogi engedélyek felülvizsgálata, a vízgyűjtőn a fenntartható vízkészlet-gazdálkodás megteremtése szerepel az intézkedések között. A tavak kezelői a horgászegyesületek kútfúrás tervezésével próbálkoznak enyhíteni a helyzeten, a vízi létesítmény tervezőktől származó információk szerint jogilag nincs lehetőség felszíni vizek felszín alatti vízből történő pótlására. A természetvédelem és vízgazdálkodás feladatai közé kell tartoznia a meglévő felszíni nem természetes tavak jó állapotban való megtartásának szabályozása. Nem csak tiltó rendelkezésekkel kell védeni természeti értékeinket, a hatóságoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy utánpótlással nem rendelkező tavak vizét indokolt esetben akár felszín alatti vízből is pótolni lehessen. Elvi lehetőség van, de mértéke, illetve a vízkivétel helye külön vizsgálatot igényel.
ÉDV Zrt. e-mailen küldött véleménye Tisztelt Osztályvezető Úr! Az előzetes egyeztetésre hivatkozással az ÉDV Zrt. a védőterületek és a karzstvíz limithez kapcsolódóan az alábbi kiegészítés, pontosítás figyelmbevételét kéri a vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése során: · A Dunántúli-középhegységre vonatkozó (Tatabánya, Dorog stb. térségi) karsztvíz limit meghatározása során a biztonságba-helyezési tervekben szereplő védendő vízmennyiség szerepeljenek, hiszen a modellezés, a védőterületek meghatározása ezekre a mennyiségekre történtek. A karsztvíz limit meghatározása országosan történik, a javaslatot továbbítottuk a központi tervezők felé. · A vízbázisok gyakorlati védelmének megvalósíthatósága érdekében elengedhetetlennek tartja, hogy a vízbázisok „A” és „B” védőterületére is a vízügyi hatóság bejegyeztesse a védőterület tényét az ingatlan-nyilvántartásba, az érintett ingatlanok tulajdoni lapjaira. Peres ügy esetén ez lenne a döntő, a vízikönyvbe való bejegyzés nem érdekli az ingatlan tulajdonosát. Ehhez szükséges a vonatkozó 123/1997. (VII.18.) Kormámyrendelet módosítása, pontosítása az egységes értelmezés érdekében. A tervet ennek megfelelően módosítjuk. Weisz Tibor (civil szervezet) 2009/11/18 09:35 (1 napja) • A 2.1.2. pont ( 14. old. ) szerint a Carbonex Kft. évente 110 em3 bányavizet vezet a Galla –patakba. Tudomásunk szerint a Carbonex Kft. a vízjogi engedélye alapján kitermelt karsztvizet ( és nem bányavizet ) nem a Galla-patakba vezeti. A 2.4.2. pontban talán érdemes lenne megemlíteni a többi ( nem ivóvíz kiemelésére szolgáló ) karsztra telepített fúrólyukat is ( pl. XV/b aknai fúrólyukak, Carbonex Kft. területén található furólyuk ) . A rendelkezésre álló iratok, vízjogi engedélyek alapján a Carbonex Kft. a technológiához szükséges kitermelt 110.000 m3/év vízmennyiséget a K26 OKK számú karsztkútból biztosítja, a tisztított vizet az Új Dubnik patakba vezeti. Ennek megfelelően pontosítjuk a tervet. • A 2.5.2. pont Horgászat fejezet szerint ( 20.old. ) problémaként merül fel, hogy a horgászati célú haltelepítések következtében a természetes faunától eltérő fajok kerültek a felszíni vizekbe, így az őshonos halfajok életfeltételei romlanak. Ugyanerre utal az 5.5.1.4. pont első mondata is, mely szerint a vízgyűjtő terület halfaunája a természetes állapotoktól jelentősen eltér. Ugyanakkor ugyanezen pontban két mondattal később az szerepel, hogy problémaként jelentkezik, hogy nem történtek a vízgyűjtőn mérvadó halfaunisztikai felmérések sem a múltban, sem pedig a jelenben, így a jelenlegi fennálló és a referencia állapotokra csak következtetni lehet. Ha valóban nem történtek felmérések a múltban, akkor adathiány miatt nem lehet a referencia állapotra következtetni és nem lehet megmondani, hogy milyen volt a
természetes halfauna a régmúltban. Ezt az ellentmondást célszerű lenne az anyagban megszüntetni. A horgász telepítések a horgászok által visszafogható halfajok jelentős mennyiségű telepítését preferálja. Ezen telepítések döntő, közel 90 %-át a tógazdasági ponty fajták teszik ki. A mesterséges telepítésekkel gyakran kerültek(-nek) ki véletlenül, vagy akár szándékosan is olyan halfajok, melyek nemkívánatosak vizeinkben (lsd. törpeharcsa, kínai razbóra, ezüstkárász, naphal, amúr stb.). Mindezentúl a horgászat révén a horgász zsákmányban jelentős mennyiséget képviselnek a vízekre jellemző őshonos, természetes szaporulatból származó halfajok is (pl. fehérhalak). Fentiekből következik, hogy mindennemű előzetes halfaunisztikai felméréstől függetlenül nagy biztonsággal valószínűsíthetjük az "eredeti" halszerkezet megváltozását. • Az 5.5.1.1. pont szerint az Által-éren a XIX. században létesített tavak ( Tatai Öregtó, Bánhidai-tó, Környei-tó, Bokodi-Öreg-tó, Majki-felső-tó ) folyamatos szinten tartását a természetes vízhozamok biztosították. A XX: század 30-as éveiben a Bánhidai-tó jelentős bővítésére került sor. Az első vízkészlet probléma Bokodi Erőmű hűtőtavának megépítésekor keletkezett, de ennek kiküszöbölésére vízpótló vezeték került kiépítésre. A nagyarányú bányavízemelés következtében relatív vízbőség keletkezett és újabb erősen módosított víztestek keletkeztek. A bányászati célú vízkiemelések megszűntek és ezért visszatérő vízhiánnyal kell számolni a nyári időszakban. Célszerű lenne meghatározni az Által-ér különböző keresztszelvényeiben fellépő vízhiány mértékét és időbeli lefolyását. Annak ismeretében meggondolandó, hogy a korábbi kedvező vízmennyiségi állapotot nem célszerű-e - abban az időszakban, amikor vízmennyiségi gondok vannak - felszín alatti ( karszt ) víz kiemelésével megteremteni. Meglévő vízkiemelő helyről történő 1 m3 mennyiségű karsztvíz kiemelés fajlagos költsége kb. 50 Ft/m3. ( 1 m3/perc folyamatosan egy évig kb. 25 MFt ). A vízhiány mértékét az ÉDUKÖVIZIG a vízmérlegben nyilvántartja, azt a Tatai Öreg tó szelvényére vonatkoztatva havi bontásban többször bemutattuk. A vízpótlásnak elvi akadálya nincs. A megvalósítás lehetőségét egyedileg kell vizsgálni, az egyes vízhasználóknak kell engedélyeztetni és finanszírozni. • A 8.2. pont jó tógazdasági, tógazdálkodási, halgazdálkodási, horgászati gyakorlat alkalmazását tartja szükségesnek. Ma nehezen megfogható, hogy ezek a fogalmak mit takarnak és milyen előírásokat fognak tartalmazni. Ezért nehezen képzelhető el, hogy a 2012-ig megalkotandó jogszabályok előírásait 2015-ig meg is lehet valósítani. A halgazdálkodást folytatók ma is a halászati hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási terv alapján végzik tevékenységüket. A jó horgászati és halászati gyakorlat kimunkálása tudomásunk szerint folyamatban van, sőt sok haltermelő gazdálkodását már az agrár környezetgazdálkodás szempontjai szerint végzi, így ezekben a gazdaságokban már bevezetésre kerültek a kívánt intézkedések. A halászati vízterületekre vonatkozó halgazdálkodási terveket még illeszteni szükséges a vízgyűjtő gazdálkodási tervekhez.
• A 8.5.2. pont szerint szükséges az Által-ér vízrendszer vízjogi üzemeltetési engedélyeinek felülvizsgálata, valamint azok összehangolása ( havi vízmérleg elkészítése és felügyelete ). Ezzel egyet is lehet érteni. Azzal viszont nem, hogy a Bánhidai-hűtőtó üzemeltetését és szükségességét felül kívánják vizsgálni, mert az erőmű leállt és a tavat jelenleg csak horgászati célra használják. Van más erősen módosított víztest is az Által-ér vízgyűjtőn, amelynek ugyanúgy csak halgazdálkodási hasznosítása van. A tó tulajdonosa ( Bánhida Erőmű Kft. ) érvényes villamos energia termelési működési engedéllyel rendelkezik, az erőmű működtetését jelenleg környezetvédelmi okok miatt szünetelteti és kérelemmel fordult a Magyar Energia Hivatalhoz egy új erőmű létesítése érdekében. Tehát egy ismételt erőműi működtetés nemzetgazdasági szempontból nem kizárt. A tó a kft. tulajdona , vagyonleltárában szerepel, megszűntetésének költsége milliárdos nagyságrendű, nem beszélve a tulajdonos kártalanításáról, mivel vagyontárgya megsemmisül. Ezért a tó megszüntetése nem tűnik célszerűnek. A Tatabánya Megyei Jogú Város polgármestere által kezdeményezett 2009. november 4.-én megtartott megbeszélésen – melyen többek között Janák Emil, Sütheő László és Bartal György urak is részt vettek – elhangzott, hogy az Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Komárom-Esztergom megyei albizottságának 2009. szeptember 22.-i ülésén megalakult a Komárom-Esztergom megyei Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezési Bizottság és úgy döntött , hogy a tó elbontása helyett a tó átfolyásos jellegének megszüntetését javasolja szabályozható betáplálással úgy, hogy a tó mint vizes élőhely fennmaradjon. A megbeszélésen az is elhangzott, hogy az esetlegesen felmerülő vízpótlás költségeit várhatóan az oldalvíztároló használójának kell finanszíroznia. Ez a műszaki megoldás kétségtelenül jobb, mint a tó megszüntetése, de nem elfogadható. Egyértelműen mérésekkel bizonyítható, hogy a tó az Által-ér vízminőségét javítja. A tóból elfolyó víz tisztább, mint az oda Környe felől érkező. A tó párolgási vesztesége mindössze kb. évi 300 em3, melynek elmaradása az Által-ér vízmennyiségi problémáit nem oldja meg. Ugyanakkor fennáll annak a veszélye, hogy a tó elmocsarasodik az átfolyó víz hiánya miatt. A Víz Keretirányelv szerint valamennyi vizet jó állapotba kell hozni, mely a víz tisztaságán kívül a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is jelenti. Ez alól a Bánhidai-hütőtó sem lehet kivétel. Az építendő - tavat elkerülő - Által-ér meder kialakítása jelentős költségekkel jár és egy újabb erősen módosított víztest szakasz jön létre. A jelenlegi vízjogi üzemeltetési engedélyek felülvizsgálatakor nem csak a jelen állapotot kell figyelembe venni, hanem gondolni kell a jövőben esetlegesen megvalósítandó fejlesztésekre is. A meglévő vízkészletek ma a Bánhidaihütőtó igényei nélkül sem biztosítják a megfelelő mennyiségű vizet , ha azt akarjuk, hogy a vizek a tározókból tovább vezetődjenek, ezért azt mindenképpen valamilyen forrásból pótolni kell. A vízigények számításánál és időbeli lefolyásának meghatározásánál valamennyi vízigényt figyelembe kell venni. A jó állapot megvalósítása érdekében teendő intézkedések finanszírozása várhatóan csak részben oldható meg pályázati forrásokból, ezért valószínűleg a vízhasználók is anyagi áldozatot kell, hogy vállaljanak. Ha ez közös a vízfolyást használók által és valamely elfogadható paraméter alapján történik nincs is vele gond. De azért az nem elfogadható, hogy valamely vízhasználó ( pl. oldaltározós tó használója ) már csak azért is, hogy a jelenlegi ( nem jó ) állapotot is fenn tudja tartani anyagi áldozatot hozzon és a jó állapot megteremtése érdekében még további költségeket finanszírozzon. Ezért, miután a Bizottság jóval a tervre vonatkozó hozzászólási határidő lejárta előtt és a hozzászólások ismerete nélkül hozta meg döntését, javaslom, hogy a Bizottság ezt a témát ismételten tárgyalja meg és a tó jelenlegi formában való megmaradását javasolja más vízpótlási alternatívák megfogalmazásával.
A Bánhidai-hűtőtóval kapcsolatos tervezői álláspontot korábban ismertettük (2009. szeptember 22-i KEM Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezési Bizottság). Az észrevétel új szempontot nem tartalmaz. A tó vízjogi engedéllyel nem rendelkezik. A Bánhidai Erőmű Kft vízjoga 500 m3/év, ennek kielégítéséhez nincs szükség egy tározóra. A vízgyűjtőn a vízkészletek lekötöttek, ezért vízjog nem adható ki. A tározó átfolyásos jellegének megszűntetését javasoljuk. A részletes tervezés során kell kidolgozni a műszaki megoldást, ügyelve arra, hogy a tó vízpótlása megoldható és szabályozható legyen, ne „mocsarasodjon el”. Dr. Csetneki Adrienn (gazdálkodó szervezet) 2009/11/18 14:13 (22 órája) A Vértesi Erőmű ZRt. észrevételei az Által-ér vízgyűjtő gazdálkodási terve tárgyában A 2.1.4. ponthoz A terv e pontja a potenciális szennyező forrásokat rögzíti. Megítélésünk szerint azokból – a Tervben rögzítettektől eltérően - a felszín alatti vizeken keresztül juthat ki a szennyezés. A tervet pontosítjuk ennek megfelelően. A Vértesi Erőmű ZRT. által üzemeltetett lerakók vonatkozásában hangsúlyozzuk, hogy a környezetvédelmi hatóság előírásai szerint valamennyi szükséges intézkedéseket megtesszük, illetve megtettük a szennyezés kijutásának megakadályozása érdekében. Mint lehetséges szennyező forrást a tervben szerepeltetni javasoljuk, de a szöveget kiegészjük. A 2.3.3. ponthoz A vízpótló mű eredetileg a Fényes forrás vízkészletére alapozott, annak elapadását követően tevődött át a vízpótlás az Által-ér vízkészletére. Jelenleg ismét a Fényes forrás vízkészletére helyeződik át a vízpótlás, mivel a forrásvizek visszatértével a víztöbblet jelenti most a problémát ezen a szakaszon. Részben elfogadható az észrevétel, de a források visszatérése még nem olyan mértékű, hogy az eredeti állapot helyreállt volna. A 2.4.1. ponthoz Ezen pont külön kiemeli a Bánhidai hűtőtó párolgási veszteségét. E tárgyban hangsúlyozzuk, hogy valamennyi tó rendelkezik párolgási veszteséggel, a Bánhidai hűtőtó külön rögzítése indokolatlan. A kiemelés azért történt, mert a tervezés során azt tapasztaltuk, hogy ezzel kapcsolatban volt a legtöbb észrevétel. Valóban szükségtelen a kiemelés.
A 5.5.1. ponthoz A völgyzárógátas tározók vonatkozásában kedvezőtlen hatása tárgyában a Terv rögzíti a hosszirányú átjárhatóság akadályozását, valamint a mederben hagyandó ökológiai vízmennyiség időszakonkénti és helyenkénti hiányát. Példaként a Terv a Bokodi tavat és a Bánhidai hűtőtavat. Megítélésünk szerint indokolatlanul emeli ki a Terv ezen két tavat, mivel a Tatai-tó, Környei-tő, Bokodi Öregtó is azonos hatásokkal bír. Az észrevétel jogos, kiegészítjük a tervben leírtakat a többi tóval. Javasoljuk továbbá a Bokodi tó feletti rész rendezését, arra figyelemmel, hogy napjainkra számos helyen létesült halastó, horgásztó, illetve ezen szakasz karbantartására hosszú éveken keresztül nem került sor. A tavak megszüntetése, a karbantartási munkálatok elvégzése a vízkészletre kedvező hatással bír, ami az erőmű vízigényének kielégítése mellett a tovább bocsátható vízmennyiséget is növelné. Az ökológiai szempontú mederrendezéssel egyetértünk. A vízhasználatok felmérése során nem hagyható figyelmen kívül az, hogy nemzetgazdasági érdekek melyek szükségességét alapozzák meg. A vízhasználatok engedélyezése, a prioritások meghatározása során a nemzetgazdasági érdekek nem hagyhatóak figyelmen kívül. A vízhasználatok prioritását a Vízgazdálkodási Törvény határozza meg, ezt kell majd a részletes tervezés során figyelembe venni. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv nem fogalmaz meg ettől eltérő vízhasználati prioritásokat. A továbbvezetendő vízmennyiség meghatározásakor az egyes vízhasználatok egyedileg nem vizsgálhatóak, azokban egyedileg döntés nem hozható. A továbbvezetendő mennyiséget gondos számításokra szükséges alapozni. Egyetértünk, a részletes tervezés feladata lesz 2010-12 között. Az 5.5.1.1. ponthoz A Bánhidai-tó, Környei-tó, Bokodi-Öreg-tó, Majki-felső-tó folyamatos szinten tartását a természetes vízhozamok biztosították. A XX. század 30-as éveiben a Bánhidai-tó jelentős bővítésére került sor. Az első vízkészlet probléma Bokodi Erőmű hűtőtavának megépítésekor keletkezett, de ennek kiküszöbölésére vízpótló vezeték került kiépítésre. A nagyarányú bányavízemelés következtében relatív vízbőség keletkezett és újabb erősen módosított víztestek keletkeztek. A bányászati célú vízkiemelések megszűntek és ezért visszatérő vízhiánnyal kell számolni a nyári időszakban. Célszerű lenne meghatározni az Által-ér különböző keresztszelvényeiben fellépő vízhiány mértékét és időbeli lefolyását. Annak ismeretében meggondolandó, hogy a korábbi kedvező vízmennyiségi állapotot nem célszerű-e - abban az időszakban, amikor vízmennyiségi gondok vannak - felszín alatti (karszt) víz kiemelésével megteremteni. Meglévő vízkiemelő helyen a karsztvíz kiemelés fajlagos költsége kb. 50 Ft/m3. ( 1 m3/perc folyamatosan egy évig kb. 25 MFt ). A vízhiány mértékét az ÉDUKÖVIZIG a vízmérlegben nyilván tartja, azt a Tatai Öreg tó szelvényére vonatkoztatva havi bontásban többször bemutattuk. A vízpótlásnak elvi akadálya nincs, azt az egyes vízhasználóknak kell engedélyeztetni és finanszírozni.
A 8.3.4. ponthoz A terv e pontja potenciális szennyező forrásokat rögzíti. Megítélésünk szerint azokból – a Tervben rögzítettektől eltérően - a felszín alatti vizeken keresztül juthat ki a szennyezés. A tervet pontosítjuk ennek megfelelően. A Vértesi Erőmű ZRt. által üzemeltetett lerakók vonatkozásában hangsúlyozzuk, hogy a környezetvédelmi hatóság előírásai szerint valamennyi szükséges intézkedéseket megtesszük, illetve megtettük a szennyezés kijutásának megakadályozása érdekében. Ezért a zagyterek vonatkozásában vízszennyezésre nem kell számítani. Ennek ellenkezőjét a tervben nem állítottuk, de mint lehetséges szennyező forrást a tervben szerepeltetni javasoljuk. A 8.5.2. ponthoz Szükséges intézkedésként rögzíti a Terv az Által-ér vízrendszer vízjogi üzemeltetési engedélyeinek felülvizsgálatát. Megítélésünk szerint az engedélyek felülvizsgálatára jogszabályban megadott felhatalmazás alapján kerülhet sor az alábbiak figyelembevételével: - az érintettek azonos megítélése melletti teherviselés, - a nemzetgazdasági érdekek figyelembevétele a döntés meghozatala során. A felülvizsgálat során az érintettek bevonásával a prioritások meghatározása szükséges. A vízjogi engedélyek felülvizsgálatánál a Vízgazdálkodási Törvény és más hatályos jogszabályok szerint kell eljárni. A prioritásokat a törvény rögzíti. Az érintettek azonos megítélése műszakilag nem értelmezhető. Az Által-ér vízgyűjtőjén a megváltozott természeti viszonyoknak megfelelő vízkészlet-gazdálkodást kell megteremteni. A jelenlegi vízjogi üzemeltetési engedélyek felülvizsgálatakor nem csak a jelen állapotot kell figyelembe venni, hanem gondolni kell a jövőben esetlegesen megvalósítandó fejlesztésekre is. A meglévő vízkészletek ma a Bánhidai-hűtőtó igényei nélkül sem biztosítják a megfelelő mennyiségű vizet, ezért, ha azt akarjuk, hogy a vizek a tározókból tovább vezetődjenek, azt mindenképpen valamilyen forrásból pótolni kell. A vízigények számításánál és időbeli lefolyásának meghatározásánál valamennyi vízigényt figyelembe kell venni. A jó állapot megvalósítása érdekében teendő intézkedések finanszírozása várhatóan csak részben oldható meg pályázati forrásokból, ezért valószínűleg a vízhasználók is anyagi áldozatot kell, hogy vállaljanak. Ha ez közös a vízfolyást használók által és valamely elfogadható paraméter alapján történik nincs is vele gond. Azonban egyes vízhasználók nem hozhatóak méltánytalanul hátrányos helyzetbe. A vízigényeket, vízhasználatokat és vízkészleteket az ÉDUKÖVIZIG a vízmérlegben tartja nyilván a vízjogi engedélyek felhasználásával. A Bánhidai-hűtőtónak jelenleg nincs vízjoga, mindössze 500 m/év vízkivételre van engedélye a Bánhidai Erőmű Kftnek.
Összességében: Általánosságban pedig hangsúlyozzuk, hogy a Vízkeretirányelv lehetőséget biztosít a tagállamoknak, hogy egyes víztesteket kiemeljenek, és rájuk nézve eltérő, illetve enyhébb követelményeket határozzanak meg pl. nemzetgazdasági szempontokat figyelembe véve. A villamos energia termelés, illetve a hőszolgáltatás megítélésünk szerint ilyen szempontnak tekintendő, emiatt az ezen tevékenységekhez kapcsolódó tározók külön kezelése indokolt. Az általunk megfogalmazott kompromisszumos javaslat nem zárja ki a későbbi hasznosítást, csak műszakilag lehetővé teszi a hatékonyabb és a jelenlegi vízjogi engedélyeknek megfelelő vízkészlet-gazdálkodást. Juhász Péter (önkormányzat) 2009/11/18 16:27 Tatabánya Megyei Jogú Város Városfejlesztési Bizottsága a vel kapcsolatban felmerült konkrét tervezési javaslatokat 2009. november 17.-ei ülésén tárgyalta A Bizottság VB 245/2009 számú határozatában a Bánhidai hűtő szabályozható oldaltározós vízbetáplálásos - a tavat mint vizes élőhelyet megtartó kompromisszumos változatát, annak 2012-ig történő tervezését támogatja. A határozat a tervvel összhangban van. Megjegyzés: A tervezési műszaki megoldása, közegészségügyi, ökológiai hatásai kapcsán folyamatos tájékoztatás kér a tervezőtől ...................... A Bizottság fontosnak tartja, hogy a tó mint vizes élőhely fennmaradjon, ezért a tervezés során feltétlenül olyan tervezési műszaki megoldást kell elkészíteni fenti oldaltározós változatban, hogy ne lehetetlenedjen el a tó jelenlegi funkciója. Ezért a 2012-ig jelzett tervezési folyamattal kapcsolatban valamennyi a tó kapcsán érintett megfelelő és folyamatos tájékoztatását célszerűnek tartja. Egyetértünk, a részletes tervezés feladata. Juhász Péter Dr. Csetneki Adrienn (gazdálkodó szervezet) 2009/11/18 17:32 (19 órája) Vízügyi Keretirányelv Által-ér alegységének Bánhidai-tavat érintő intézkedési javaslatai A Vértesi Erőmű ZRt. az észrevételeit az alábbiakkal egészíti ki: A Bánhidai hűtőtó tulajdonosa a Bánhida Erőmű Kft. érvényes villamos energia termelői működési engedéllyel rendelkezik, az erőmű működtetését jelenleg környezetvédelmi okok miatt szünetelteti és kérelemmel fordult a Magyar Energia Hivatalhoz egy új erőmű létesítése érdekében. Egy ismételt erőműi működtetés nemzetgazdasági szempontból és érdekből nem kizárt. A hűtőtó a Kft. tulajdona, annak vagyonleltárában szerepel, megszüntetésének költsége milliárdos nagyságrendű, nem beszélve a tulajdonos kártalanításáról, mivel vagyontárgya megsemmisül. Ezért a tó megszüntetése nem tűnik célszerűnek.
A kompromisszumos javaslat nem szünteti meg a tavat. A Tatabánya Megyei Jogú Város polgármestere által kezdeményezett, 2009. november 4-én megtartott megbeszélésen elhangzott, hogy az Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Komárom-Esztergom megyei albizottságának 2009. szeptember 22.-i ülésén megalakult a Komárom-Esztergom megyei Vízgyűjtőgazdálkodási Tervezési Bizottság. A bizottság döntött továbbá, hogy a tó megszüntetése helyett a tó átfolyásos jellegének megszüntetését javasolja szabályozható betáplálással úgy, hogy a tó, mint vizes élőhely fennmaradjon. A megbeszélésen az is elhangzott, hogy az esetlegesen felmerülő vízpótlás költségeit várhatóan az oldalvíztároló használójának kell finanszíroznia. Ez a műszaki megoldás sem fogadható el megítélésünk szerint. Az indokok ismerete nélkül nem adható tervezői válasz. A Bizottság jóval a tervre vonatkozó hozzászólási határidő lejárta előtt és a hozzászólások ismerete nélkül hozta meg döntését, a bizottság egyes tagjai maguk is javasolták az érintettek bevonását, illetve az érintettek véleményének a beszerzését a döntés meghozatala előtt. Ennek ellenére hozta meg a Bizottság a határozatát. A véleményezési határidőt Szabó Imre miniszter úr, a hivatkozott bizottsági ülés után hosszabbította meg. Javasoljuk, hogy a Bánhidai hűtőtó sorsát érintően ismételt egyeztetésekre kerüljön sor és a terv a tó jelenlegi formában való megmaradását tűzze ki célul más vízpótlási alternatívák megfogalmazásával az alábbiak miatt: - a tó az Által-ér vízminőségét javítja, - a tóból elfolyó víz tisztább, mint az oda Környe felől érkező, - a tó párolgási vesztesége mindössze kb. évi 300 em3, melynek elmaradása az Általér vízmennyiségi problémáit nem oldja meg. Ugyanakkor fennáll annak a veszélye, hogy a tó elmocsarasodik az átfolyó víz hiánya miatt. A Víz Keretirányelv szerint valamennyi vizet jó állapotba kell hozni, mely a víz tisztaságán kívül a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is jelenti. Ez a Bánhidai-hűtőtó is irányadó. Az építendő tavat elkerülő - Által-ér meder kialakítása jelentős költségekkel jár és egy újabb erősen módosított víztest szakasz jön létre. A jelenlegi vízjogi üzemeltetési engedélyek felülvizsgálatakor nem csak a jelen állapotot kell figyelembe venni, hanem gondolni kell a jövőben esetlegesen megvalósítandó fejlesztésekre is. A meglévő vízkészletek ma a Bánhidai-hűtőtó igényei nélkül sem biztosítják a megfelelő mennyiségű vizet, ha azt akarjuk, hogy a vizek a tározókból tovább vezetődjenek, ezért azt mindenképpen valamilyen forrásból pótolni kell. A vízigények számításánál és időbeli lefolyásának meghatározásánál valamennyi vízigényt figyelembe kell venni. A jó állapot megvalósítása érdekében teendő intézkedések finanszírozása várhatóan csak részben oldható meg pályázati forrásokból, ezért valószínűleg a vízhasználók is anyagi áldozatot kell, hogy vállaljanak. Ennek során azonban a vízhasználatok tekintetében érvényesíteni kell az egyenlő bánásmód elvét.
A Bánhidai-hűtőtóval kapcsolatos tervezői álláspontot korábban ismertettük (2009. szeptember 22-i KEM Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervezési Bizottság). Az észrevétel új szempontot nem tartalmaz. A tó vízjogi engedéllyel nem rendelkezik. A Bánhidai Erőmű Kft vízjoga 500 m3/év, ahhez nincs szükség egy tározóra. A vízgyűjtőn a vízkészletek lekötöttek, ezért vízjog nem adható ki. A tározó átfolyásos jellegének megszűntetését javasoljuk. A részletes tervezés során kell kidolgozni a műszaki megoldást ügyelve arra, hogy a tó vízpótlása megoldható legyen, ne „mocsarasodjon el”. 1-7 Gerecse Adminisztrátor (külső szakértő) 2009/11/16 14:32 (3 napja) ÉDV Zrt. e-mailen küldött véleménye Tisztelt Osztályvezető Úr! Az előzetes egyeztetésre hivatkozással az ÉDV Zrt. a védőterületek és a karsztvíz limithez kapcsolódóan az alábbi kiegészítés, pontosítás figyelembevételét kéri a vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése során: · A Dunántúli-középhegységre vonatkozó (Tatabánya, Dorog stb. térségi) karsztvíz limit meghatározása során a biztonságba-helyezési tervekben szereplő védendő vízmennyiség szerepeljenek, hiszen a modellezés, a védőterületek meghatározása ezekre a mennyiségekre történtek. A karsztvíz limit meghatározása országosan történik, a javaslatot továbbítottuk a központi tervezők felé. · A vízbázisok gyakorlati védelmének megvalósíthatósága érdekében elengedhetetlennek tartja, hogy a vízbázisok „A” és „B” védőterületére is a vízügyi hatóság bejegyeztesse a védőterület tényét az ingatlan-nyilvántartásba, az érintett ingatlanok tulajdoni lapjaira. Peres ügy esetén ez lenne a döntő, a vízikönyvbe való bejegyzés nem érdekli az ingatlan tulajdonosát. Ehhez szükséges a vonatkozó 123/1997. (VII.18.)Kormámyrendelet módosítása, pontosítása az egységes értelmezés érdekében. Egyetértünk, a tervbe beépítjük
