MUNKAGAZDASÁGTAN
MUNKAGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
MUNKAGAZDASÁGTAN Készítette: Köllő János Szakmai felelős: Köllő János 2011. január
MUNKAGAZDASÁGTAN
2. hét Munkakínálat – Kiegészítések Köllő János
• A statikus munkakínálati függvény
• Háztartási termelés és munkakínálat • A munkakínálat életciklus-modellje • Pótlólagos és bizonytalan álláskeresők • Segélyek, adók és munkakínálat
A statikus munkakínálati függvény
A statikus munkakínálati függvény (folyt.) A döntési probléma:
max U ( X , L)
max w(T
L) y , L
L L Ahol X a fogyasztás, T a felosztható időkeret, L a szabadidő, w az órabér és y a nem munkából származó jövedelem. X és L normál javak. H = T – L a munkaidő
A Lagrange-függvény:
max L U X , L
X w(T L) y
Az elsőrendű feltételek:
UX
w 0
Ebből: az optimumban a transzformációs határráta egyenlő az órabérrel
0, UL UL UX
w
Másképp MUL= wMUX – a bér egységnyi emelkedésének köszönhetően megnövekvő fogyasztás és a szabadidő határhaszna az optimumban azonos a bér a szabadidő ára
A statikus munkakínálati függvény (folyt.) A komparatív statika megértéshez szükségünk van a teljes jövedelem (I) fogalmára. A fogyasztási korlát átrendezésével:
X
w(T L) y
X
wL wT
Teljes fogyasztás
y
I
Teljes jövedelem
Az órabéren felértékelt teljes időkeretből, valamint a nem munkából származó yból adódik össze az a teljes jövedelem (készlet, erőforrás-ellátottság, endowment), amit a szabadidő-keresleti függvény egyik argumentumaként szerepeltetünk. A szabadidő kereslete annak árától és a teljes jövedelemtől függ: A szabadidő normál jószág:
L
L(w, I (w, y)) L I
0
A statikus munkakínálati függvény (folyt.) A nem munkából származó jövedelem hatása A szabadidő-keresleti függvény
L
L(w, I (w, y))
Ennek y szerinti deriváltja:
L y
L I
I y
(+)
(+)
0
A második tag meghatározás szerint, az első feltevés szerint (a szabadidő normál jószág) pozitív
A nem munkából származó jövedelem munkakínálati hatása negatív
A statikus munkakínálati függvény (folyt.) A bér hatása A szabadidő-keresleti függvény:
L
L(w, I (w, y))
•
A kompenzált (Hicksféle) helyettesítési hatás negatív
•
A jövedelmi hatás pozitív
•
T–L nem negatív
•
A Marshall-féle nem kompenzált helyettesítési hatás előjele meghatározatlan
Ennek w szerinti deriváltja:
dL dw
L w
L I
I konst
I w
L w
A Szluckíj-egyenletből:
L w
I konst
L w
U konst
L L I
Aminek felhasználásával:
dL dw
L w (–)
U konst
(T
L L) I
(+,0) (+)
I konst
L T I
A statikus munkakínálati függvény Melyik hatás erősebb?
dL dw
L w
U konst
(T
L)
L I
A nem dolgozóknál L = T tiszta helyettesítési hatás. A növekvő bér csökkenő szabadidő-keresletet, növekvő munkakínálatot implikál. Alapvetően ezért számítunk arra, hogy a piaci kínálat pozitív függvénye lesz a bérnek.
A már dolgozóknál T – L>0, a hatás előjele bizonytalan. Magas bér és (ezért) rövid szabadidő esetén erős a jövedelmi hatás, a bér további emelése a kínálat csökkenését eredményezheti visszahajló kínálati görbe
Háztartási termelés
Háztartási termelés és munkakínálat A kínálat alapmodellje a munkapiacon el nem adott időt szabadidőként értelmezi. A fogyasztás a piacon megvásárolt termékek kosarából és szabadidő-fogyasztásból tevődik össze:
U
U ( X , L)
Ez természetesen erős egyszerűsítés, hiszen: (a) Az el nem adott idő tekintélyes részét háztartási termelésre fordítjuk, és ezt az időt a valódi szabadidős tevékenységeknél kevesebbre értékeljük (b) A piacon megvásárolt javak többségét nem közvetlenül fogyasztjuk, hanem többkevesebb idő ráfordításával átalakított formában: nem a nyers élelmiszert, hanem a megfőzött ételt, nem a porszívót, hanem a tiszta lakást, nem az autót, hanem annak – időigényes – felhasználását. A hasznossági függvénybe lépő javakat (z) különféle termékek (x) felhasználásával (ezen belül a tartós fogyasztási cikkek szolgáltatásainak igénybe vételével) és idő (T) ráfordításával termeljük:
zi
f i ( xi , Ti )
A kifejtés Gary Becker: A Theory of the Allocation of Time (Economic Journal, September 1965) cikkét követi
Háztartási termelés és munkakínálat (folyt.) Megjegyzések Ebben a megközelítésben a hangsúly nem azon van, hogy a döntéshozó a család, és nem az egyén. A keret az egyszemélyes háztartásokra is alkalmazható. A háztartási szintű döntéshozatal és a családon belüli specializáció kérdésével itt nem foglalkozunk. Erről lásd Ehrenberg-Smith 7. fejezetét!
A háztartási termelés – itt sok egyszerűsítéssel követett – klasszikus modelljében (Becker 1965) a szabadidőnek nincs kitüntetett szerepe. Minden jószág fogyasztása termék- és időigényes és nem dönthető el (nem is szükséges eldönteni), hogy mi sorolható a munka és a szabadidő fogalmai alá. Látni fogjuk, hogy a munkakínálati hatásokra vonatkozó előrejelzések nem változnak: a jövedelemhatás negatív, a kompenzált helyettesítési hatás pozitív, a teljes hatás előjele meghatározatlan. Megmutatható, hogy a munkakínálat alapmodellje ennek az általánosabb modellnek a speciális esete.
Háztartási termelés és munkakínálat (folyt.) A hasznosságfüggvény:
U U ( z1, z2 ,..., zn ) U ( f1, f 2 ,..., f n )
A korlát pedig:
Ti w
pi xi
y Tw
ahol p a felhasznált termékek ára, w a munkaidőtől és jószágfajtától függetlennek feltételezett, elveszített bér*, T az időkeret és y a nem munkából származó jövedelem. A termelési függvényeket ekvivalens formában felírva (Ti tizi , xi
( pi bi ti w) zi
i zi
bizi ) a korlát:
y Tw
Ahol ti és bi az i-ik „végső jószág” egy egységének idő- illetve termékigénye. A javak teljes ára a piaci ártól (p), az idő árától (w), valamint a jószág fogyasztásának termék- és időigényességétől (b,t) egyaránt függ. * Az átlagos és a marginális elveszített bér esetleges eltéréséből adódó bonyodalmakat itt figyelmen kívül hagyjuk
Háztartási termelés és munkakínálat (folyt.) A feladat tehát:
L U ( z1, z2 ,..., zn )
(Tw y
i zi )
Az egyensúlyi feltétel pedig:
Ui
U zi
i
( pi bi
ti w) i 1,..., n
Az i-ik jószág fogyasztásából eredő hasznosság tehát függ a felhasznált termékek árától, az elveszített bértől (az idő árától), valamint az egyes jószágok előállításának termék- és időigényességétől. A fogyasztás összetételének tükröznie kell a fenti arbitrázsmentességi feltételt.
Háztartási termelés és munkakínálat (folyt.) Egy két jószágos világban (z1, z2), konstans bér és meghatározott teljes jövedelem (wT + y) mellett az optimális választás p, az a pont, ahol az árarányok és a határhasznok arányai megegyeznek.
z2
A továbbiak kedvéért legyen z1 viszonylag időigényes, z2 pedig „termékigényes” jószág
p
z1
Háztartási termelés és munkakínálat (folyt.) Hogyan hat a nem munkából származó jövedelem növekedése? z2 Az árarányok (p, w) nem változnak, a lehetőség-görbe önmagával párhuzamosan jobbra tolódik. Mindkét termék fogyasztása nő, az új optimum p*.
p*
Ez azonban azt is jelenti, hogy nő a fogyasztásra (háztartási termelésre) fordított összes idő csökken a bérmunka kínálataa
p
z1 Csak akkor nőhetne, ha az erősen időigényes jószágok erősen alsóbbrendűek lennének (Becker, i.m. 501)
a
Háztartási termelés és munkakínálat (folyt.) Hogyan hat a bér növekedése, ha annak növekedését teljesen kompenzálja a nem munkából származó jövedelem csökkenése? z2
Az árarányok változnak, a lehetőséggörbe p-nél elforog. A béremelkedés az időigényesebb jószágot (z1) erősebben drágítja. Az új optimumban (p**) z1-ből kevesebbet, z2-ből többet fogyasztunk.
p**
A fogyasztás a kevésbé időigényes jószágok felé tolódik el, a háztartásban végzett munka csökken a bérmunka kínálata nő.
p
z1
Háztartási termelés és munkakínálat (folyt.) A bér növekedésének teljes hatása a jövedelmi és kompenzált helyettesítési hatások viszonylagos erejétől függ az előjele meghatározatlan. Az alapmodell, mint speciális eset Az alapmodellben a szabadidőnek nevezett jószág (z2 = L) költsége kizárólag az elveszített kereset, a fogyasztott javaké (z1 = X) kizárólag a piaci ár. Az általános optimumfeltétel ebben a speciális esetben:
U zi U z1 U z2
( pi bi
UX
UL
ti w) i 1,..., n
b1
w b2
1, t1
0, p 1 miatt
0 , t2
1 miatt
Amiből a már ismert optimumfeltételhez jutunk:
UL UX
w
A munkakínálat életciklus-modellje
A munkakínálat életciklus-modellje (folyt.) A kínálat országok, társadalmi rétegek közötti különbségeinél is jelentékenyebbek az életkor szerintiek. Egy-egy egyén esetében is nagyok az életpálya menti változások.
1. Kohorszok keresztmetszetben
Az 1955-59-ben születettek foglalkoztatási rátája 1969-2006-ban
100
Az adott korosztály tagjai által átlagosan ledolgozott heti munkaórák száma
2. Egy kohorsz a naptári időben
0
40
10
20
60
30
80
40
KSH Munkaerõ-felmérés, 2008 január-március
25
35
45 Életkor Férfiak
55
65
75 20
15
Nõk
A nappali tagozaton tanulók kizárásával
1970
1980
1990
2000
2010
Forrás: KSH-ONYF adatfelvétel 2008
3. Egyének az életpálya mentén A 2. adatbázisból: az évente ledolgozott napok egyéni életpályákon belüli átlaga 278 nap, a szórása: 113 nap
A megfigyelt pályákat és hullámzásokat kínálati hatások is magyarázhatják*
* Természetesen nem állítjuk, hogy az ábrákon látható konkrét mintázatok kínálati hatásokat tükröznek
A munkakínálat életciklus-modellje (folyt.) •
A statikus alapmodellben az egyén évről-évre optimalizál és nem lépheti túl az aktuális teljes jövedelem szabta korlátokat (nincs tőkepiac)
•
Az életciklus-modellben az egyén egyetlen életpálya-korlát mellett optimalizál: nem hagyhat hátra adósságot. Ha ráadásul tud kölcsönvenni és megtakarítani, akkor egy-egy évben fogyaszthat többet vagy kevesebbet az aktuális jövedelem szabta korlátnál.
•
A fenti okokból a különböző jellegű bérváltozások (előre látott vagy nem látott, átmeneti vagy permanens) eltérő módon érintik az életpálya-keresetet, és eltérő erejű jövedelmi és helyettesítési hatásokat váltanak ki ábra
•
A modern makroökonómiában különös jelentőséggel bír az előre nem látott átmeneti bérváltozásokra adott kínálati reakció (az intertemporális helyettesítési hatás). Ha ez a hatás nagyon erős, az megmagyarázhatja a viszonylag kis reálbér-hullámzásokat kísérő nagy foglalkoztatásingadozásokat (Lucas-Rapping 1969).
A munkakínálat életciklus-modellje (folyt.) w
Eltérő jellegű bérváltozások D
B
C
A
A B: előre nem látott permanens bérváltozás B C: előre látott „evolúciós” bérváltozás C D: előre nem látott átmeneti bérváltozás
Életkor
A munkakínálat életciklus-modellje (folyt.) Feltevések ebben a leírásban: Tökéletes tőkepiac, azonos és konstans r betéti és hitelkamatláb Egyetlen korlát*: az egyén nem hagyhat hátra adósságot: T t 1
Xi (1 r ) t
T t 1
wt (1 Lt )
yt
(1 r ) t
Időben konstans szubjektív diszkontfaktor: Időben nem változó preferenciák: U(.) A várt életpálya-jövedelem határhaszna: * Hogy adódik ez a korlát? A megtakarítás St=wt(1–Lt) + yt – Xt . t
A mindenkori nettó vagyon:
S t (1 r ) t
At 1
A feltétel: AT 0. A nettó vagyont T-re felírva adódik a fenti egyenlőtlenség Az előadás Peter Kuhn előadásjegyzetét követi: http://www.econ.ucsb.edu/~pjkuhn/Ec250A/Class%20Notes/C_DynamicLS.pdf
A munkakínálat életciklus-modellje (folyt.) Az életpálya-hasznosságot maximalizáló fogyasztási és foglalkoztatási pálya: Válasszuk meg X1,…, XT –t és L1 , …, LT –t úgy, hogy maximális legyen
U U ( X1,..., X T ; L1,..., LT ) U (w1,..., wT ; y1,..., yT , L1,..., LT ) A probléma ebben a formában empirikusan kezelhetetlen. A legtöbb megközelítés az additív szeparábilis hasznosság feltevésével él. A vagyon: T
V
T
U ( X t , Lt )(1
)
t
( wt (1 Lt )
t 1
yt
X t )(1 r )
t 1
Ebből 2T darab elsőrendű feltétel adódik:
U X ( X t , Lt )(1
)
U L ( X t , Lt )(1
)
t t
(1 r )
t
wt (1 r )
0, t t
0, t
1,..., T 1,...,T
Összesen 2T+1 egyenletünk van a korláttal együtt, 2T+1 ismeretlen (a C-k, az X-ek és ), és 2T+2 egzogén paraméter (a w-ék, az y-ok, r és ).
t
A munkakínálat életciklus-modellje (folyt.) Írjuk át az elsőrendű feltételeket az alábbi formába:
U X ( X t , Lt )
U L ( X t , Lt )
)t
(1
(1 r ) wt
(1
(t ), t
t
)t
(1 r )
t
1,..., T
wt (t ), t
1,..., T
Vegyük észre, hogy az adott évi határhasznok csak az adott évi X, L és w függvényei és (.) csak az időtől függ: ha az egyén türelmesebb, mint a piac, növekvő, és fordítva. Következmény: X és L kereslete csak az aktuális bértől, továbbá az optimális választást szabályozó paraméterektől függ.* Az aktuális időszakon kívüli bérek és nem munkából származó jövedelmek csak -n keresztül hatnak. Már innét látjuk, hogy ez a hatás nem lehet erős – a jövedelemhatás szétterül az életpálya egészén.
Xt
X (wt , , (t ))
Lt
L(wt , , (t ))
* Az alul láthatók ún. Frisch-keresleti függvények. Ragnar Frisch norvég közgazdász, az első Nobel-díjas (1969, megosztva Jan Tinbergennel)
A munkakínálat életciklus-modellje (folyt.) Hogyan változik az optimum, ha átmenetileg megváltozik a bér? Az elsőrendű feltételek teljes deriváltját mátrix-alakban felírva, -t és -t konstansként kezelve:
U XX U LX
U XL dX / dwt U LL dL / dwt
0
A Cramer-szabályt alkalmazva:
dLt / dwt
U XX U LX
0
U XX
U XL
U LX
U LL
U XX poz
0
Az adott időszaki szabadidő csökken, a munkakínálat nő a bérrel*. A pozitív kínálati hatás hatás ereje alapvetően attól függ, hogyan érinti a bérváltozás az életpálya-keresetet, és -n keresztül az adott időszaki döntéseket * A nevezőben lévő determináns a haszonfüggvény szigorú konkavitása miatt pozitív
A munkakínálat életciklus-modellje (folyt.) A munkakínálat életciklus-modellje
Eltérő jellegű bérváltozások
w D
B
C
A kínálati reakció függ a bérváltozás jellegétől!
A
A B: előre nem látott permanens bérváltozás B C: előre látott, „evolúciós” bérváltozás C D: előre nem látott átmeneti bérváltozás
Életkor
AB: az előre nem látott permanens bérváltozás megnöveli az életpálya-keresetet, viszonylag erős a jövedelmi hatás BC: az evolúciós bérváltozás egyáltalán nem érinti a várt életpálya-jövedelmet, nincs jövedelmi hatás: a kínálat együtt mozog a bérrel. CD: az előre nem látott átmeneti bérváltozás jövedelmi hatása gyenge, szétterül a teljes hátralévő életpályán: erős intertemporális helyettesítési hatás
A munkakínálat életciklus-modellje (folyt.) CD: az előre nem látott átmeneti bérváltozás jövedelmi hatása gyenge, szétterül a teljes hátralévő életpályán: erős intertemporális helyettesítési hatás
Ha ez igaz, és a helyettesítési rugalmasság magas, akkor a konjunkturális ingadozások erős kínálati hatásokat váltanak ki. (Lucas–Rapping 1969). A makroökonómiai modelleknek általában igen magas intertemporális helyettesítési rugalmasságokat ( ) kell feltételezniük ahhoz, hogy az idősorok megmagyarázhatóak legyenek az életciklus-modellel (például Prescott 1986, =2) A mikroadatokat használó munkaerő-piaci kutatások hagyományosan sokkal kisebb helyettesítési rugalmasságokat becsültek (a konszenzus: 0.3). Néhány újabb elemzés a makroökonómusok által feltételezetthez közelebb eső eredményeket produkált (például Pistaferri 2003 =0.7, Kimball–Shapiro 2003, 1, Ham–Reilly 2006, 0.9-1.0)
Pótlólagos és bizonytalan álláskeresők
Pótlólagos és bizonytalan álláskeresők (folyt.) Még mindig: konjunktúra és munkakínálat A ciklikus ingadozások kínálati hatását nem csak azért nem látjuk tisztán, mert az intertemporális helyettesítési hatásokra vonatkozó empírikus becslések és a ciklusokat leíró makro-modellek „követelményei” nehezen egyeztethetők össze. Egy másik ok, hogy a válságokat és fellendüléseket kísérő munkaerőkeresleti változások sajátos kínálati reakciókat váltanak ki. Pótlólagos álláskeresők (added workers): állást vesztő férj (feleség) jövedelemcsökkenés a feleség (férj) állásba lép. Anticiklikus.
Bizonytalan álláskeresők (discouraged workers): „azért nem keresek állást, mert úgy sem találnék”. Recesszióban sokan kilépnek a munkapiacról, fellendülésben visszatérnek. Prociklikus.
Pótlólagos és bizonytalan álláskeresők (folyt.) Pótlólagos álláskereső hatás (PÁH) A közmegegyezés szerint ez a hatás nem nagyon erős. Pontosabb lenne úgy fogalmazni, hogy az empírikus kutatási eredményekből nem áll össze „konszenzusos becslés”. Néhány eredmény: USA Nincs: Pencavel (1982), Maloney (1987, 1991) Van, de gyenge: Heckman–MaCurdy (1982), Lundberg (1985) Van és erős: Stephens (2001). PÁH a férj elveszített keresetének 25%-át pótólja Juhn-Potter (2007). Az állást vesztő férjek feleségei 5-6%-kal nagyobb eséllyel lépnek be a piacra
Ausztrália Vegyes eredmények: Gong (2009). Nincs PÁH a foglalkoztatásra, de van az órákra és a munkavállalási szándékra
Két fejlődő ország: Etiópia, Serneels (2004): nincs Mexikó, Parker – Skoufias (2004): van.
Az állást vesztő férjek feleségei 15-16%-kal nagyobb valószínűséggel lépnek be a piacra válságban, és 8-9%-kal nagyobb eséllyel fellendülésben, mint a folyamatosan foglalkoztatott férjek házastársai
Pótlólagos és bizonytalan álláskeresők (folyt.) Bizonytalan álláskereső hatás (BÁH) Az eredmények itt is vegyesek, de többnyire azt mutatják, hogy a munkakínálat ciklikus hullámzásait ez dominálja: a vizsgált csoportok aktivitási rátája csökken, amikor az aggregált munkanélküliség emelkedik, és viszont. A BÁH prociklikus: visszaesésben többen hagynak fel az álláskereséssel. Ugyanakkor a BÁH mérsékli a statisztikai hivatalok által mért ILO-OECD munkanélküliség ciklikus hullámzásait: a valóságosnál kisebbnek mutatja a dolgozni akaró állástalanok számának növekedését recesszióban, és kisebbnek a csökkenését fellendüléskor. A bizonytalan álláskeresők a statisztikai gyakorlatban nehezen határolhatók el az inaktívaktól. A dolgozni akaró, de állást nem kereső népesség elég nagy része diák vagy háztartásbeli, és nem tekinti magát munkanélkülinek (EU 2005: 70.5%) Mindazonáltal a Munkaerőfelvételek és a dinamikus elemzések alapján is biztosak lehetünk abban, hogy az ILO-OECD ráta alábecsli a dolgozni akarók számát, különösen visszaesések idején.
Pótlólagos és bizonytalan álláskeresők (folyt.) Munkanélküli ráták az ILO-OECD meghatározás szerint (kék), és akkor, ha minden dolgozni akaró, de állást nem kereső személyt munkanélkülinek tekintünk (kék+piros) Európai Munkaerőfelvételek, 2005
LU IS NL IE NO PT SE UK CY FI SI GR CZ LT AT DK FR EE HU BE DE ES IT SK LV PL 0
.05
.1 mean of u1
.15
.2 mean of difu2
.25
Pótlólagos és bizonytalan álláskeresők (folyt.) Munkanélküli ráták az ILO-OECD meghatározás szerint (kék), és akkor, ha minden dolgozni akaró, de állást nem kereső személyt munkanélkülinek tekintünk Európai Munkaerőfelvételek, 2005
Munkanélküli ráták 2005 EU-LFS .15
PL SK
.05
.1
DE
LU NL IE UK NO
SE CY AT
GR FR LT ES BE CZ EE PTDK FI SI
LV HU IT
0
IS
0
.05
.1 akar/(dolgozik+akar)
keres/(dolgozik+keres) Rangkorreláció (Spearman): 0.87
.15
akar/(dolgozik+akar)
.2
Pótlólagos és bizonytalan álláskeresők (folyt.) Munkanélküli ráták az ILO-OECD meghatározás szerint (kék), és akkor, ha minden dolgozni akaró, állást nem kereső, de magát munkanélkülinek mondó személyt is munkanélkülinek tekintünk (kék+piros) Európai Munkaerőfelvételek, 2005
IS UK LU NL NO IE AT CY SE EE CZ PT FR FI SI DK LT BE GR ES DE HU IT LV SK PL 0
.05 mean of u1
.1 mean of difu2
.15
Pótlólagos és bizonytalan álláskeresők (folyt.) Munkanélküli ráták az ILO-OECD meghatározás szerint (kék), és akkor, ha minden dolgozni akaró, állást nem kereső, de magát munkanélkülinek mondó személyt is munkanélkülinek tekintünk Európai Munkaerőfelvételek, 2005 Munkanélküli ráták 2005 EU-LFS
.15
PL SK
.05
.1
DE
LU NL IE UK NO
SE CY AT
GR FR LT ES BE CZ EE PTDK FI SI
LV HU IT
0
IS
0
.05
.1 Önmeghatározás szerint
keres/(dolgozik+keres) Rangkorreláció (Spearman): 0.87
.15
Önmeghatározás szerint
.2
Pótlólagos és bizonytalan álláskeresők (folyt.) A bizonytalan munkavállalók piachoz való kötődését Magyarországon is több kutatás vizsgálta Micklewright–Nagy (1999): az 1997 elején állást kereső és „csak akaró” nem foglalkoztatottak követése 1.5 évig a KSH Munkaerő-felmérésében. A férfiak esetében a keresők és a csak akarók elhelyezkedési esélye azonos volt, a nőknél a keresőké magasabb. http://www.econ.core.hu/doc/bwp/bwp/bwp991.pdf
Köllő (2001): hasonló eredmények az 1997 elejétől megfigyelt mintában. A férfiaknál is számít a keresés az év közepétől indított mintában. Valószínű, hogy tavasszal, az idénymukák indulásakor sok állást nem kereső, visszahívásra váró férfi helyezkedik el. Ha ez igaz a munkanélküli/inaktív megkülönböztetés jogos. http://www.econ.core.hu/doc/bwp/bwp/bwp0101.pdf
Galasi (2003): A szociális segélyben részesülő és „egyéb” inaktívak munkaerőpiaci kötődése – a foglalkoztatás és nem-foglalkoztatás közötti áramlások alapján ítélve – csaknem olyan erős, mint a munkanélkülieké http://www.econ.core.hu/doc/bwp/bwp/bwp0302.pdf
Segélyek, adók, munkakínálat Hazai példákkal
Segélyek, adók, munkakínálat (folyt.) Segélytípusok: feltételhez nem kötött támogatások Bérszubvenció
Egyösszegű támogatás X
X
L Családi pótlék, gázártámogatás stb.
?
L
Járulékátvállalás, alkalmazotti szja-jóváírás stb.
Az ilyen segélyek a statikus alapmodell előrejelzéseinek megfelelően hatnak a kínálatra: az egyösszegű támogatások csökkentik, a bérszubvenciók hatása bizonytalan
Segélyek, adók, munkakínálat (folyt.) Segélytípusok: feltételhez kötött támogatások 1. Segély munkatilalommal X
Erős ellenösztönző hatás. A mai segélyrendszerekben ritkán alkalmazzák, mert elzárja a munkanélkülieket a részmunkaidős és alkalmi munkalehetőségektől Számos eszköz a munkatilalom enyhítésére: alkalmi munkavállalói könyv, részmunkaidős foglalkoztatás engedélyezése, segélyszüneteltetés a jogosultság elvétele nélkül stb. A teljes munkatilalom szigorú alkalmazásának pusztító társadalmi hatásáról lásd a munkanélküliség szociológiájának nagy klasszikusát: Jahoda–Zeisel–Lazarsfeld (1933, 1999)
L
Segélyek, adók, munkakínálat (folyt.) Segélytípusok: feltételhez kötött támogatások 2. Jövedelemfüggő egyösszegű támogatás A segély meghatározott egyéni vagy háztartási jövedelemszintig jár. A jövedelemköszöbnél magas (akár, mint az ábrán, 100% feletti) effektív marginális adókulcs.
X
A jövedelemhatáron túli munkavállalás csak tartós munkaviszony (hosszú munkaidő) és/vagy magas bérajánlat esetén lehet versenyképes. Következmény: könnyen alakul ki szegénységi csapda L
Segélyek, adók, munkakínálat (folyt.) Benefits and labor supply Segélytípusok: feltételhez kötött támogatások 3. Conditional benefits 3
Garantált jövedelmet biztosító támogatás Guaranteed income
A ensure segély egyéni vagy háztartási Benefits thatmeghatározott the recipients’ per capita household income reaches G0. (G Earnings implying jövedelemszintig 0) jár. A segélyt a G0 feletti incomemunkajövedelemmel higher than G0 reduce the benefit one for (1:1) arányosan one.
X
csökkentik.
Strenghts: reduces the risk of poverty, on the one hand, and ‘too high’ benefits levels, on the A teljes pénzjövedelem az other A-B munkaidő-
tartományban nem nő, az effektív bér zérus.
Weaknesses: zero effective marginal net wage in region A-B. Short-term, temporary employment is Következmény: rövid munkavállalás likely to imply loss of utility.aHigh risk idejű of poverty trap. (hasznossági értelemben) veszteséges. Nagy
G G0 B
A
L
a szegénységi csapda kockázata.
Segélyek, adók, munkakínálat (folyt.) Segélytípusok: feltételhez kötött támogatások 4. Garantált jövedelem + erősen adóztatott segély melletti munkajövedelem X
Az előző megoldás szelidített változata. A nettó bér segély melletti munkavégzés esetén nem zérus, de az A-B szakaszon alacsonyabb a piaci bérnél a magasabb effektív adókulcs miatt.
Q
P
R
A segély nélküli esethez képest (P) a rendszer bevezetése negatív jövedelmi (P Q) és helyettesítési (Q R) hatással jár, de mérsékli az elszegényedés kockázatát.
G B
A
L
Segélyek, adók, munkakínálat (folyt.) Segélytípusok: feltételhez kötött támogatások 5. Időlekötéssel kompenzált transzfer A támogatottól annyi hasznosságot vesz el időben, amennyit pénzben adott. Az ábrán: a segély és a tartós munkavégzés azonos hasznosságot nyújt, alkalmi (fekete) munkavégzésre idő hiányában nincs mód
X
Módszerei: az álláskeresés folyamatos számonkérése, jelentkezési kötelezettség, kötelező részvétel aktív munkaerő-piaci programokban
P
Elvett szabadidő L
Az ábrázolt helyzet, mint tartós állapot nem kívánatos, de ha az elvett szabadidő növeli az egyén termelékenységét (például átképzik), az hosszabb távon egyéni és társadalmi haszonnal jár.
Segélyek, adók, munkakínálat (folyt.) A tartós munkanélküliek segélyezése Magyarországon 1992–2010 (vázlatosan, csak a fontosabb változásokra koncentrálva) 1992–1999: jövedelempótló támogatás. Jövedelemfüggő, egyösszegű 2000–2005: egyösszegű szociális segély és további elemként közmunka-kötelezettség
2005–2006: a segély bizonyos összegre egészíti ki az egy főre eső háztartási jövedelmet 2006–2008: a segély fokozatosan csökkenő mértékben megtartható a munkavállalás első x hónapjában 2009:
részleges visszatérés az egyösszegű segélyhez (RÁT). Közmunka, aktív programok (Út a munkához)
2010:
a RÁT korlátozása az egy főre eső háztartási jövedelem alapján
Segélyek, adók, munkakínálat (folyt.) Segélyek, adók és munkakínálat
Segélyek, adók és munkakínálat
Segélytípusok: feltételhez kötött támogatások 2.
Segélytípusok: feltételhez kötött támogatások 5.
Időlekötéssel kompenzált transzfer
Jövedelemfüggő fix támogatás
A tartós munkanélküliek segélyezése Magyarországon X
A támogatottól pontosan annyi hasznosságot vesz el időben, amennyit pénzben adott. Az ábrán: a segély és a tartós munkavégzés azonos hasznosságot nyújt, alkalmi (fekete) munkavégzésre idő hiányában nincs mód
X
A segély meghatározott egyéni vagy háztartási jövedelemszintig jár. A jövedelemköszöbnél magas (akár, mint az ábrán, 100% feletti) effektív 1992–1999: marginális adókulcs.
2000–: egyösszegű
Módszerei: az álláskeresés számonkérése, szociális segély és további jelentkezési kötelezettség, aktív programok
jövedelempótló
A jövedelemhatáron túli munkavállalás csak tartós támogatás. munkaviszony (hosszú munkaidő) és/vagy magas Segélyek, adók és munkakínálat bérajánlat esetén versenyképes. Jövedelemfüggő,
elemként közmunka-
Segélyek, Az adók és munkakínálat ábrázolt helyzet, mint tartós állapot nem kötelezettség kívánatos, de ha az elvett szabadidő növeli az egyén termelékenységét, az hosszabb távon egyéni és Segélytípusok: feltételhez kötött támogatások 4. társadalmi haszonnal jár. P
egyösszegű Segélytípusok: feltételhez kötött 3. L támogatások Könnyen alakul ki szegénységi csapda Garantált jövedelmet biztosító támogatás
X
A segély meghatározott egyéni vagy háztartási jövedelemszintig (G) jár. A segélyt a G feletti 2005–2008: a segély munkajövedelemmel arányosan (1:1) csökkentik.
Garantált jövedelem + erősen adóztatott segély melletti munkajövedelem Elvett szabadidő L
X
Az előző megoldás szelidített változata. A nettó bér segély melletti munkavégzés esetén nem zérus, de 2006–2008: a segély az A-B szakaszon alacsonyabb a piaci bérnél a magasabbfokozatosan effektív adókulcs miatt. csökkenő
bizonyos összegre
A teljes pénzjövedelem az A-B munkaidőtartományban nem nő,ki az effektív bér zérus. egészíti az egy főre
mértékben megtartható
Q
A segély nélküli esethez képest (P) a rendszer negatív jövedelmi (P Q)első és munkavállalás x Segélyek,bevezetése adók ésamunkakínálat helyettesítési (Q R) hatással jár.
Segélyek, adók és munkakínálat
háztartási A rövideső idejű munkavállalás (hasznossági értelemben) veszteséges. Szegénységi csapda. jövedelmet
R
P
Segélytípusok: feltételhez kötött támogatások 2. G
hónapjában
Segélytípusok: feltételhez kötött támogatások 4. G
Garantált jövedelem + erősen adóztatott segély melletti munkajövedelem
Jövedelemfüggő fixA támogatás B L
X
B
A
L
X
A segély meghatározott egyéni vagy háztartási jövedelemszintig jár. A jövedelemköszöbnél magas 2009: részleges (akár, mint az ábrán, 100% feletti) effektív visszatérés az marginális adókulcs.
Az előző megoldás szelidített változata. A nettó bér segély melletti munkavégzés esetén nemazérus, de 2010: visszatérés segély az A-B szakaszon alacsonyabb a piaci bérnél a magasabbkorlátozásához effektív adókulcs miatt. az egy főre
egyösszegű
L
eső háztartási jövedelem
Q
Asegélyhez. jövedelemhatáronKözmunka, túli munkavállalás csak tartós munkaviszony (hosszú munkaidő) és/vagy magas aktív programok bérajánlat esetén versenyképes.
P
A segély nélküli esethez képest (P) a rendszer alapján bevezetése negatív jövedelmi (P Q) és helyettesítési (Q R) hatással jár.
R
G
Könnyen alakul ki szegénységi csapda
B
A
L
