MUNKAGAZDASÁGTAN
MUNKAGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
MUNKAGAZDASÁGTAN Készítette: Köllő János Szakmai felelős: Köllő János 2011. január
MUNKAGAZDASÁGTAN
11. hét Egyensúly a versenypiacon Köllő János
Egyensúly a versenypiacon • • • •
A Marshall-kereszt Pókháló-ciklus Surlódások: Álláskeresés Surlódások: Munkahely-rombolás és -teremtés
Kereslet vagy kínálat?
A Marshall-kereszt A túlkereslet és a túlkínálat az egyensúly felé ható erőket mozgósít
A Marshall-kereszt Túlkereslet w
S
A munkaerőhiány hatására növekvő bér A növekvő bér hatására csökkenő kereslet és növekvő kínálat
munkaerőhiány
D
D,S
Az egyensúlyi az egyetlen pont, ahol éppen annyian akarnak dolgozni, ahány emberre kereslet mutatkozik
A Marshall-kereszt (folyt.) Túlkínálat
w
S A munkanélküliség nyomására csökkenő bér
munkanélküliség
A csökkenő bér hatására növekvő kereslet Az egyensúlyi az egyetlen pont, ahol éppen annyian akarnak dolgozni, ahány emberre kereslet mutatkozik
D D,S
Pókháló-ciklus Az egyensúly felé tartó mozgás nem mindig egyenes vonalú
Pókháló-ciklus: feltételek Zárt foglalkozási részpiac Belépés csak az iskolarendszeren keresztül. A tudás nem konvertálható
Naív várakozások Az oktatás megtérülésére vonatkozó várakozást a jelenlegi tapasztalat határozza meg Költségalapú oktatástervezés Az oktatási keretszámokat a megtérülés alapján alakítják ki A kínálatnál rugalmasabb kereslet
w D1
S
D0
Növekedjen meg a kereslet egy adott szakma iránt!
w
S
D1
D0
?
A piac nem juthat el gyorsan az új egyensúlyi ponthoz, mert a kínálat csak jelentős késéssel reagálhat a megnövekvő keresletre. Helyette: pókháló-ciklus
w
D1 B
D0
A D,S
Hirtelen béremelkedés, a beiskolázás nő, a kínálat még nem 4-5 év múlva hirtelen kínálat-növekedés Hirtelen bércsökkenés a növekvő kínálat hatására Visszaesik a továbbtanulás, 4-5 év múlva kínálatcsökkenés
w
D1 B
D0
A D,S
Hirtelen béremelkedés, a beiskolázás nő, kínálat még nem 4-5 év múlva hirtelen kínálat-növekedés Hirtelen bércsökkenés a növekvő kínálat hatására Visszaesik a továbbtanulás, 4-5 év múlva kínálatcsökkenés
w
D1
B
D0
A D,S
Hirtelen béremelkedés, a beiskolázás nő, kínálat még nem 4-5 év múlva hirtelen kínálat-növekedés Hirtelen bércsökkenés a növekvő kínálat hatására Visszaesik a továbbtanulás, 4-5 év múlva kínálatcsökkenés
w
D1
B
D0
A D,S
Hirtelen béremelkedés, a beiskolázás nő, kínálat még nem 4-5 év múlva hirtelen kínálat-növekedés Hirtelen bércsökkenés a növekvő kínálat hatására Visszaesik a továbbtanulás, 4-5 év múlva kínálatcsökkenés
w
D1
B
D0
A D,S
Hirtelen béremelkedés, a beiskolázás nő, kínálat még nem 4-5 év múlva hirtelen kínálat-növekedés Hirtelen bércsökkenés a növekvő kínálat hatására Visszaesik a továbbtanulás, 4-5 év múlva kínálatcsökkenés
w
D1 B
D0
A D,S
w
D1 B
D0
A
D,S
w
D1 B
D0
A D,S
w
D1 B
D0
A D,S
w D1 B
D0
A
D,S
Feltétel a kínálatnál rugalmasabb kereslet. Különben: káosz, a fonál kifelé tekeredik!
A pókháló-ciklust tompító tényezők • A szaktudás gyakran konvertálható – a részpiacok zöme mindkét irányban nyitott • Felnőttképzés • A jövőbeni változások valamilyen mértékig kiszámíthatók, előreláthatók
Surlódások Álláskeresés
• A piac az egyensúlyi pontot (gyakorlatilag) soha nem éri el
• Mindig fennmarad valamilyen mértékű surlódásos munkanélküliség • Miért? Mitől függ a mértéke? • Ennek megértéséhez vizsgáljuk meg az álláskeresők döntési helyzetét!
A marginális döntés Keressünk-e tovább az előttünk álló rövid t időszakban, egy w* nagyságú bérajánlat megismerését követően? Szereplő: munkanélküli (inaktív, pályakezdő) álláskereső, aki a bérajánlatokat nem, legfeljebb azok eloszlását ismeri Legyen egy rövid t időszakra vonatkoztatva: b = munkanélküli segély h = háztartási termelés értéke c = közvetlen keresési költség F(w) = a bérajánlatok eloszlásfüggvénye < 1 = egy ajánlat beérkezésének várt valószínűsége t-ben r = diszkontláb (kockázattűrés)
A további keresés költsége
w
(c b h ) Továbbra is állnom kell a keresés költségeit (+)
Elveszítem a bért, amit w* elfogadásával megkereshettem volna (+)
Továbbra is dolgozom a háztartásban (–)
Továbbra is kapom a segélyt (–)
w* = lehetőségköltség, c–b–h = közvetlen költség
A további kereséstől remélhető nyereség:
1 F (w
E ww
w
w
1 1 r
Várható nyeremény
Annak valószínűsége, hogy az ajánlat jobb w*-nál
Egy ajánlat beérkezésének valószínűsége
Megj: Pr(w>w*)=1–F(w*)
Kockázat-tűrés
Elfogadási bérküszöb
R (w )
Az a bér, amely mellett az álláskereső közömbös az ajánlat elfogadása és elutasítása között:
1 F (w
R
E ww
Nyereség
w w
R
w
b h c
1 F (w
1
R
wR b h c
1 r
(nyereség w* elfogadása esetén)
E ww
w
w
1 1 r
(várható nyereség w* elutasítása esetén) b h c
wR
w*
A küszöbnél rosszabb ajánlat
további keresés
további keresés = további munkanélküliség
Nyereség
w
b h c
1 F (w
(nyereség w* elfogadása esetén)
E ww
w
w
1 1 r
(várható nyereség w* elutasítása esetén)
b h c
wR
w*
A küszöbnél jobb ajánlat
Költség, nyereség
leállás
w
b h c
1 F (w
(nyereség w* elfogadása esetén)
E ww
w
w
1 1 r
(várható nyereség w* elutasítása esetén)
b h c
wR
w*
Egy véletlenszerűen megismert állás elfogadásának esélyét (exogén esetén) • Segély, háztartási termelés : csökkenti • Keresési költség: növeli Az alacsonyabb költség vonzóbbá teszi a keresés folytatását.
• Kockázattól való idegenkedés: növeli • Állásbőség: csökkenti A bővebb álláskínálat vonzóbbá teszi a keresés folytatását.
• Feltételezett béreloszlás Kérdés, hogy az álláskeresők pontosan észlelik-e a béreloszlás változásait
A béreloszlásra vonatkozó feltevések szerepe Az ajánlott bérek sűrűségfüggvénye Ezeket az állásokat fogadom el
wR
Dekonjunktura: az ajánlati bérek eloszlása f 1 észlelik, továbbra is w* mellett keresnek
f 2. Ha ezt az álláskeresők késve
f1
Elfogadott ajánlatok
• Romlik az elhelyezkedési arány, Prob(w>wR) csökken. • Továbbra is w>wR az elhelyezkedés feltétele, az elfogadott bérek nem csökkennek
f2
Látszólagos „bérmerevség”
wR
• Álláskeresés valamilyen mértékű surlódásos munkanélküliség biztosan fennmarad • A munkanélküliség magasabb lesz, ha magasak a segélyek, sokat hoz a háztartási termelés • A munkanélküliség magasabb lesz, ha pontatlanok a bérekre vonatkozó információk •
és c sajátos szerepe: javítja a találkozások esélyét, de magasabb és alacsonyabb c esetén viszonylagosan több az elutasított ajánlat
Surlódások Munkahely-rombolás és munkahely-teremtés
• A piac mozgásban van, folyamatosan állások sokasága keletkezik és szűnik meg
• „Egyensúly” = ugyanannyi állás keletkezik, mint amennyi megszűnik (steady state, állandósult állapot) • A kérdés az, hogy mekkora munkanélküliség mellett alakul ki ez az állandósult állapot?
Az UV-görbe Legyen adott a munkahelyrombolás üteme. Mennyi üres állást kell létrehozni ahhoz, hogy a munkanélküliség szintje (U) ne változzék? V Az UV görbe azon pontok mértani helye, melyekre teljesül az s(1–u) = x(u,v) egyenlőség, ahol s a szeparációs ráta, x pedig a sikeres elhelyezkedési esetek számát leíró találati függvény (matching function). A munkanélküliek aránya u, míg v az adott periódusban teremtett munkahelyeknek a munkaerő-állományhoz viszonyított aránya. A munkaerőállomány = 1. Az UV-görbe mentén éppen annyian találnak állást, amennyi ahhoz szükséges, hogy adott munkahelyrombolási ütem mellett a munkanélküliség szintje ne változzon
U Magas munkanélküliség mellett egy-egy munkahelyet könnyebb betölteni, ezért kevés állást kell létrehozni az áramlások egyenlőségének teljesüléséhez.
Különböző UV-görbék Legyen adott a munkahelyrombolás üteme. Mennyi üres állást kell létrehozni ahhoz, hogy a munkanélküliség szintje (U) ne változzék? V
U Ha a „párosítás” nem hatékony (rossz az információáramlás, nehézkes a mobilitás, a keresett és kínált készségek erősen különböznek több V-re van szükség adott U mellett
A VS-görbe VS=vacancy supply Mennyi munkahelyet teremtenek a vállalatok? Hogyan függ ez U-tól? V
U Magas U csökkenő bérek és toborzási költségek több V
Különböző VS-görbék Mennyi munkahelyet teremtenek a vállalatok adott U mellett? V
U Ha a bérek merevek, vagy a toborzási költségek nem csökkennek U-val (például, mert a munkanélküliek messze laknak, képzetlenek, stb.) kevesebb V adott U mellett
Állandósult állapot V
VS UV
VS
UV
U A vállalatok éppen annyi munkahelyet teremtenek, ami ahhoz szükséges, hogy adott munkahelyrombolási ütem mellett a munkanélküliség szintje ne változzon
Az állandósult állapottól jobbra v
VS UV
VS
UV
u A vállalatok több munkahelyet hoznak létre, mint ami az áramlások egyenlőségéhez szükséges U csökkeni kezd
Az állandósult állapottól balra v
VS UV
VS
UV
u A vállalatok kevesebb munkahelyet hoznak létre, mint ami az áramlások egyenlőségéhez szükséges U nőni kezd
Különböző állandósult állapotok V
B
A
U A: jó egyensúly. Rugalmas bérek, magas mobilitás, jó információáramlás, kis szerkezeti eltérések B: rossz egyensúly. Rugalmatlan bérek, mobilitási korlátok, strukturális meg nem felelések
Kereslet vagy kínálat?
• Alapvető kérdés, hogy a piac megfigyelt állapotváltozásai mögött keresleti vagy kínálati okok húzódnak-e meg? • Hogyan állapítható meg, hogy melyik oldal volt a meghatározó? • Látni fogjuk, hogy erre a kérdésre nincs igazán jó válaszunk, de a foglalkoztatás- és bérváltozások viszonyának tanulmányozásával eljuthatunk egy korlátozott érvényű megállapításhoz A leírás L. F. Katz–D. H. Autor (1999): Changes in the Wage Structure and Earnings Inequality, in: Orley Ashenfelter and David Card, eds., Handbook of Labor Economics (Amsterdam, North-Holland) tanulmányából merít
A valóságban csak a pontokat látjuk. Nem tudjuk megállapítani, hogy az elmozdulás egy lapos keresleti görbe mentén történt, vagy egyidejűleg tolódtak el a keresleti és a kínálati görbék? w
L
Bizonyos támpontot nyújtanak a változás jellegének megítéléséhez a Katz–Murhy (1992) féle keresztszorzatok. Legyen: Xt - a tényezőkeresletek K 1 vektora a t. évben wt = a bérek (tényezőhasználati díjak) K 1 vektora a t. évben Zt = a keresletet befolyásoló tényezők m 1 vektora a t. évben Ekkor a tényezőkeresletek vektora:
[1]
Xt
D(wt , Zt )
Differenciákban:
[2]
dX t
Dwdwt
DZ dZt
Dwdwt
ahol Dw a keresztárhatások mátrixa (Szluckíj-mátrix) Két tényező és három keresleti változó esetén, például:
dx1 dx2
x1 w1 x2 w1
x1 w2 x2 w2
dw1 dw2
x1 z1 x2 z1
x1 z2 x2 z2
x1 z3 x2 z3
dz1 dz2 dz3
dX t
DZ dZt
A [2] egyenletet (a jobb oldalon szereplő formában) dwt-vel balról szorozva:
[3]
dwt, Dw dwt
dwt, (dX t
DZ dZ t )
0
Miért? A Shepard-lemmát alkalmazva: xi (w) wj
2
C (w ) . wi w j
Látható, hogy a Szluckíj-mátrix a költségfüggvény Hesse-mátrixa. Ha a költségfüggvény konkáv, akkor a Hesse-mátrix negatív szemidefinit, és viszont. Ha pedig egy mátrix negatív szemidefinit, akkor x' Ax 0
x
0.
Ha a kereslet nem változik (dZ=0), akkor a bérváltozások és a foglalkoztatásváltozások szorzatai nempozitívak lesznek:
[4]
dwt, dX t
0
Másként fogalmazva: ha a keresztszorzatok pozitívak, az nem egyeztethető össze egy tisztán kínálati forgatókönyvvel. Ez kevesebb, mint amire kíváncsiak lennénk, de sokkal több a semminél.
