ELTE sajtófigyelés Összefoglaló: április hét

ELTE sajtófigyelés Összefoglaló: 2008. április 7-14. 15. hét (Készítette az Observer Budapest, Médiafigyelő Kft. Sajtófigyelése alapján az Alice Csoport) Megjegyzés: az aktuális téma mellett „Hírlevél” megjegyzés szerepel, ha a témáról az ELTE Hírlevelet, sajtóanyagot adott ki. Így mérhető, érzékelhető a Hírlevél témák megjelenése a sajtóban. A hírlevélben szereplő témák megjelenését a sajtóban az alábbi táblázat mutatja: Hírlevél megnevezése II. Sajtóhírlevél III. Sajtóhírlevél IV. Sajtóhírlevél V. Sajtóhírlevél 2008/1. Sajtóhírlevél 2008/2. Sajtóhírlevél 2008/3. Sajtóhírlevél 2008/4. Sajtóhírlevél 2008/5. Sajtóhírlevél 2008/6. Sajtóhírlevél

Hírlevélben szereplő hírek száma 9 hír 8 hír 7 hír 5 hír 5 hír 6 hír 5 hír 5 hír 8 hír 5 hír

Ebből hírként megjelent a sajtóban 8 db 8 db 5 db 4 db 5 db 5 db 4 db 4 db 7 db Eddig 3 db

TARTALOMJEGYZÉK A hét kiemelt eseményei..........................................................................................................................3 Az egyesült Európa előhírnökei: Görögök és görög kultúra a Kárpát-medencében – Kiállítás......................................................................................................................................................3 A nagy állami egyetemek az idei felvételik vesztesei...........................................................................7 Lehoczkyné Kollonay Csilla az ELTE Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense a BKV sztrájk munkajogi vonatkozásairól .................................8 Csepregi Márta, az ELTE Finnugor Tanszékének docense Finn Oroszlán érdemrendet kapott.........................................................................................................................................................9 2008-as AEGON Művészeti Díj – több ELTE-s díjazott ..............................................................11 Nem esélytelenek a bölcsész pályakezdők..........................................................................................14 Hiller István elutasítja a vádakat, miszerint a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) a minisztérium befolyása alatt áll és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) számára sajátítja ki a tanárképzés lehetőségét ...................................................................................................16 Nyílt nap az ELTE-n.............................................................................................................................17 BKV sztrájk – több budapesti iskolában is elmaradt a tanítás ........................................................18 Tudomány zárt ajtók mögött ...............................................................................................................20 ELTE Állásbörze ...................................................................................................................................23 1

ELTE oktatók-kutatók, volt hallgatók nyilatkozatai, cikkei ......................................................24 Raczky Pál, az ELTE Régészettudományi Intézetének vezetője Stonehenge-ről ........................24 Borhy László, az ELTE Ókori Régészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára a komáromi üvegműhelyről.....................................................................................................................27 Örkény Antal, az ELTE Társadalmi Kapcsolatok Intézetének intézetigazgató, tanszékvezető egyetemi tanára a rendőrségen belüli esélyegyenlőségről .......................................28 Horváth Ferenc, az ELTE Földrajz-és Földtudományi Intézetének intézetvezető egyetemi tanára a Rákóczi téri épülő metróállomásra betörő vízről ...............................................................30 Dávid János, az Európai Tanulmányok Tanszék tudományos munkatársa a Munkaerőkeresleti prognózis újszerű módszeréről ..........................................................................31 Bartholy Judit, az ELTE Meteorológiai Tanszékének vezetője a klímaváltozásól.......................33 Gereben Ágnes, az ELTE tudományos főmunkatársa orosz vállalatok külföldi expanziójáról...........................................................................................................................................36 Fodor András, genetikus, az ELTE ny. egyetemi docense: Szabad-e hidat építeni a Kwai folyó felett? .............................................................................................................................................38 Lehoczkyné Kollonay Csilla, az ELTE Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének vezetője a sztrájkról...............................................................................................................................................43 Csaplár-Degovics Krisztián, az ELTE Kelet-Európa Története Tanszék oktatója az önkényuralmi jelképekről......................................................................................................................44 Interjú Dessewffy Tiborral, a Szociálpszichológia Tanszék egyetemi docensével .......................47 Szávay István elnök, ELTE BTK-HÖK, olvasói levele a Népszabadságban...............................50 Színes témák .............................................................................................................................................52 Valósabb képet akar adni Amerikáról az ELTE Hallgatói Önkormányzata.................................52 Kalandtúrák ékes kertjeinkben.............................................................................................................53 Megjelent Antalóczy Zoltán Írjátok meg az igazságot! című történelmi visszatekintésének harmadik kötete......................................................................................................................................55 Vecsési Tavaszi fesztivál – az ELTE Néptánc Együttesével...........................................................56 Négy felsőoktatási intézmény kommunikáció szakos hallgatói versenyeztek...............................57

2

A hét kiemelt eseményei Az egyesült Európa előhírnökei: Görögök és görög kultúra a Kárpátmedencében – Kiállítás Szerepelt az ELTE 2008/5. Sajtóhírlevelében MR1, Gondolat-jel – 2008. április 13. Dátum : 2008.04.13. 1117 11:19:05

Adó : MR1

Műsor : MR1 - Gondolat-jel ()

Gondolat-jel Szénási Sándor.: - Sokáig nem értettem, hogy Kecskeméten vagy éppen Hódmezővásárhelyen mit keresnek görög ortodox templomok, de egy frissen nyílt kiállítás után világos, hogy ezen a vidéken, főleg a Dél-Alföldön, olyan, főleg balkáni kereskedők által uralt útvonalak húzódtak, amelyek a török korszaktól egészen a XIX. század elejéig vonzottak és megtartottak egy, ha számban nem is nagy, de befolyásos és gazdag népcsoportot. Ezek az emberek görögül beszéltek, de ettől még lehettek szerbek vagy macedónok, vagy éppen bolgárok, és, hát persze, persze, görögök is. Az ELTE Központi Olvasótermében először mutatják be egy macedón kereskedő hatalmas könyvgyűjteményét, 2 000 darabról van szó, amely ennek a befolyásnak és művelődésnek nálunk páratlan példája. Zavirasz Györgyre (lásd még Verne Gyula) emlékeznek ezen a kiállításon. A könyvtár igazgatójával, Szögi Lászlóval beszélget Gócza Anita. Gócza Anita.: - Amikor görög kereskedőkről beszélünk, akkor egy kicsit félreérthető az elnevezés, mert hogy nem görög nemzetiségűekről van szó, hanem görög nyelven beszélőkről. A görög, az a balkáni kereskedők közvetítő nyelve volt, és itt igazából az egész Balkán többféle nemzetisége képviseltette magát. Szögi László, az ELTE Központi Olvasótermének igazgatója.: - Kétségtelen, a török hódoltság idején Magyarország lényegében a Balkán történeti tájába tagolódott be, legalábbis a hódoltsági terület, és a levantei kereskedelmet és ezen belül aztán innen kirajzva a balkánit is, különböző etnikumú, valóban részben görög nyelvet beszélő, részben más nyelvet beszélő kereskedők uralták. Na most a török kiűzése után vált a valódi görög etnikum a korábbinál jelentősebbé, ugyanis a Habsburg-birodalom déli irányú kereskedését ennek, ha úgy tetszik a privilégiumát, elsősorban a Magyarországon élő, de a Balkánnal családi és szoros kapcsolatot tartó görög kereskedők tartották a kezükben, úgy nagyjából a XIX. század elejéig. Gócza Anita.: - Ennek mi az oka? Szögi László, az ELTE Központi Olvasótermének igazgatója.: - A dolog lényege, hogy az egész Balkánon részben görög, részben macedón, albán és szláv nyelvű kereskedők, az ortodox vallásúaknak a központja lényegében Konstantinápolyban volt, a Fanarban. A Fanar az a görög negyedét jelenti Konstantinápolynak, de ugyanezek a görögök, a nagy népességű családok, kereskedelmi kirendeltségeket hoztak létre Magyarországon is, meg sok más közeli 3

országban, folyamatosan tartották a kapcsolatot a török birodalom és mondjuk Magyarország között. Na most az ideérkező görögök közül nagyon sokan letelepedtek, és Magyarországon kisebb görög kolóniák alakultak ki már a XVII. században, de döntően a XVIII.-ban. A Duna melletti útvonalat jelentette le, Győr, Komárom, Pest, Kecskemét, Baja és aztán le Belgrád felé. Egyrészt óriási tapasztalatuk volt a kereskedelemben. Magyarország, ahogy konszolidálódik a török kiűzése után, szükségessé válik az országon belüli kereskedelem megszervezése, és ehhez a magyar ember nem értett, a nemes nem is csinálta, a magyar paraszt pedig, ehhez nem értett. A görögöknek ebben óriási gyakorlatuk volt, tehát értelemszerűen bizonyos hálózatot ők építettek ki, és ezeknek a hálózatoknak pontjai voltak nagyvárosokban. Az egy későbbi és érdekes kérdés, hogy a XIX. század elején a hazai zsidóság veszi át a görögök szerepét, és kiszorítja a görögöket döntő többségében ebből a kereskedelemből. Gócza Anita.: - A fogadtatásuk az különböző volt. Debrecen, amikor királyi város lett, nem engedte betelepülni a görög kereskedőket, ugyanakkor máshol meg tárt kapukkal várták őket. Szögi László, az ELTE Központi Olvasótermének igazgatója.: - Debrecen az nem a Balkán felől jövő kereskedelem útvonala, hanem az Erdélyből a Felvidékre, illetve Nyugat-Európába vivő útvonalak, amelyek a középkor óta hagyományosan működtek, és kialakultak már azért magyar kereskedődinasztiák is, azoknak persze, hogy konkurenciát jelentett a görög, ezért könnyebben tudták kiszorítani őket például Debrecenből, de a Dél-Alföldről nem. Főleg az ország déli, délkeleti részeiben gyakorlatilag monopóliumra tettek szert. Gócza Anita.: - Ezt ugye segítették azok a vámkedvezmények is, amik a Habsburg-birodalom és a török porta között létrejövő szerződések eredményeképpen születtek. Szögi László, az ELTE Központi Olvasótermének igazgatója.: - Így van. Hát a két állam tulajdonképpen megegyezett abban, hogy kiket enged be a kereskedelembe, és számukra különböző kedvezményeket biztosított a török állam is. Gócza Anita.: - Mennyire vettek részt ezek a görögök, akinek hát a nagy része nyilván jómódú volt, a közéletben? Az, hogy saját iskolájuk, saját tanítóképzőjük volt, ez azért már jelent valamit. Szögi László, az ELTE Központi Olvasótermének igazgatója.: - Tudni kell, hogy a koraújkori vagy újkori magyar állam azért rendkívül toleráns. Ezt nem szoktuk eléggé hangsúlyozni, de autonómiák tömege volt Magyarországon a legkülönbözőbb nemzetiségeknek, és a legkülönbözőbb vallásoknak. Na most a görögökről azt nyilván tudni kell, hogy ez egy ortodox vallású közösség, és az ortodox vallás az előbb, mint például Erdélyben, Magyarországon bevett felekezetté vált. Ezek saját iskolát alapíthatnak, egyházi autonómiájuk van, erre áldoz is a közösség, hogy templomokat építsen és fönntartsa az iskoláit és a papjait. Az elkülönülés egyrészről természetes, mert ahhoz, hogy egyáltalán megmaradjanak, ahhoz el kell különülni és a saját kultúrájukat, vallásukat azt ápolni kell. A másik kérdés, ami arra vonatkozik, hogy milyen kapcsolatot tartottak a befogadó országgal, na erre kitűnő példa tulajdonképpen ez a kiállítás és a Zavirasz György személye, aki végeredményben kereskedő, de miközben kereskedő, azt lehet mondani, hogy egy polihisztor is, a kor, a XVIII. század értelmében polihisztor. Tehát a görögök között is kiemelkedik egy csoport, sokkal szorosabb kapcsolatba lépnek a magyar társadalommal, de ezek nincsenek 4

sokan. A görögség később azért szorul háttérbe, mert egyrészt a szakmából kiszorítják őket mások - erről beszéltem -, másrészt Görögország felszabadulása után a görögség egy jelentős csoportja kivonul Magyarországról, mert ugye független államuk lesz. Igazában itt nagy beolvadásról nincs szó, mert nem akkora létszámról beszélünk. Gócza Anita.: - Zavirasz György és a gyűjteményének a története, az külön is egy különlegesség. Szögi László, az ELTE Központi Olvasótermének igazgatója.: - Valóban, ugye Macedóniából származó görög kereskedőcsaládból, Thessalonikiben tanul, és aztán fiatalon érkezik Magyarországra. Tehát a példa is jó, hogy végeredményben a görögség terjeszkedik észak felé, mert tudja, hogy ebből a kereskedelemből jól meg lehet élni. És amikor Magyarországra kerül, és döntően Kecskeméten tevékenykedik, akkor mivel a műveltsége igen magas, tehát az alapműveltsége az iskoláin keresztül - de ezt már nemcsak Görögországban szerzi, hanem a kecskeméti piaristáknál is, tehát azért Kecskemét az egy magyar város. Tehát ő ott akarva, akaratlanul megismerkedik a magyar kultúrával, magyar iskolákat is látogat, és ráadásul tehetségénél fogva ugye legalább hat nyelvet beszél, ami kell a kereskedéshez, tehát ez mindig egy lényeges dolog, hogy minden olyan náció, amelyik kereskedéssel foglalkozik, az szinte minimum öt nyelvet tud. Az igazi értelmiségivé válásának a szép példája, az a könyvtár, amit összegyűjt, mert azért ez már nem tipikus, hogy egy kereskedőcsaládban egy olyan 5 000 kötetes könyvtár legyen, ahol a kor legérdekesebb munkái, és nemcsak görög nyelven, hanem latinul, magyarul és más nyelveken megvannak. Gócza Anita.: - Ugye ez a XIX. század eleje. Szögi László, az ELTE Központi Olvasótermének igazgatója.: - Hát, a XVIII. vége, a Zavirasz-gyűjtemény akkor jön létre. Természetesen jelentős nemesi könyvtárak vannak. A könyvtár, a magánkönyvtár alapjában véve azért nem ritkaság, de ritkaság az, hogy egy görög kereskedő, mondjuk egy tipikusan magyar arisztokrata könyvtárhoz hasonló gyűjteményt szedjen össze. Ez valóban ritkaság. A másik, hogy ez tartalmilag is ritkaság, mert hogy egyrészről táplálkozik az ortodox görög kultúrából, másik oldalról, mivel itt él, itt tanult és kapcsolódik a magyarsághoz, egy csomó olyan könyve van meg (és ez számomra is meglepetés volt), ami hát még Magyarországon is ritkaság. A nagyszombati Akadémiai Nyomdából a magyar történelemről szóló, egészen ritka kiadások is eljutnak Zavirasz Györgyhöz, és mivel érdeklődik a hely iránt, ahol él, például a magyar királyok történetét görögre fordítja. Gócza Anita.: - Vannak segítői, akik a kötetek kiválasztásában tanácsokat adnak? Vagy pedig ő teljesen egyedül válogat. Szögi László, az ELTE Központi Olvasótermének igazgatója.: - Pontos adataink arról nincsenek, hogy ő min keresztül szerzett be könyveket. Egyet tudni kell, hogy erre nagyjából van egy szabvány út a XVIII. században. A könyvkereskedés már akkor is szakma, legfeljebb nem Magyarországon, mert ott abból még nem biztos, hogy meg lehet élni, de Bécsben, a császárvárosban már profi könyvkereskedők működnek, akiknek már listáik vannak, és ahonnan rendelni lehet. Hozzáteszem, ezt a magyar nemesség vagy az egyházi arisztokrácia ugyanígy csinálta, legfeljebb nagyobb mennyiségben. Gócza Anita.: - A gyűjtemény nagyrészt egészben megmaradt, ami azért ezekre a főúri 5

gyűjteményekre kevéssé mondható el, vagy legalábbis nem sokra. Szögi László, az ELTE Központi Olvasótermének igazgatója.: - Ő ezt valóban a magyarországi görög közösségre hagyta, mert ugye a családja hamar kihalt. Részben Kecskeméten maradt, részben elhelyezték a budai ortodox templomban, tehát ez a mai Március 15-e téri templom egyik tornyában, darabjai kerültek a szerb ortodox egyház tulajdonába, elkerültek Nyíregyházára is, és darabjai még itt a mi egyetemi könyvtárunkban, sőt az OSZK-ban is találhatók. Ennek ellenére, tehát ugye amit most mondtam, az úgy néz ki, mintha szétszóródott volna, de ennek ellenére azt kell mondanom, hogy a döntő többsége mégis megvan. Mondjuk egy olyan 2 000 kötet összerakható, ami egy nagyon nagy szám egy XVIII. századi magángyűjteményből. Szénási Sándor.: - Görögök Magyarországon. Szögi Lászlóval, az ELTE könyvtárának igazgatójával beszélgetett Gócza Anita. 11:29:10

6

A nagy állami egyetemek az idei felvételik vesztesei RTL, Reggeli Híradó – 2008. április 9. Dátum : 2008.04.09. 0648

Adó : RTL-Klub

Műsor : RTL - reggeli híradó ()

REGGELI HÍRADÓ 06.48-06.48 Mv.: - A nagy állami egyetemek az idei felvételik vesztesei. Ezekre a helyekre ugyanis kevesebben felvételiztek. A tavalyinál 12 ezerrel kevesebben adták be a jelentkezési lapjukat egyetemre vagy főiskolára, összesen 96 ezren. Az edupress.hu vizsgálata szerint az ELTE és a Közgáz 10, a pécsi egyetem 25%-os jelentkezésvesztéssel számolhat. Az állami intézmények közül egyedül a Műegyetem őrzi a népszerűségét. Egyre sikeresebbek viszont a kisebb, fiatalabb intézmények. Ilyen például a Zsigmond Király Főiskola, ahová 50%-kal többen jelentkeztek idén. *** Dátum : 2008.04.09.

Adó :

Műsor :

Danubius Rádió – 2008. április 8. Dátum : 2008.04.08. 0000

Adó : *Danubius Rádió

Műsor : Danubius - hírek ()

Drasztikusan visszaeshet a nagy állami egyetemeken tanulók száma. A tavalyihoz képest ugyanis 12 ezerrel kevesebb jelentkezés futott be az Országos Felsőoktatási Információs Központba. Az ELTE és a Közgáz 10 százalék körüli, a Pécsi Tudományegyetem viszont 25%-os jelentkezés vesztést könyvelhet el. A nagyok közül egyedül a Műegyetem őrzi népszerűségét. Ezzel párhuzamosan viszont egyre népszerűbbek a kisebb és fiatalabb intézmények. A szociológus szerint ennek az az oka, hogy a magánintézmények könnyebben és gyorsabban reagálnak a piac változásaira.(10.00) Dátum : 2008.04.08.

Adó :

Műsor :

További cikkek a témában: Hír TV – 2008. április 7. http://www.hirtv.hu/kultura/oktatas/?article_hid=208409 Népszava – 2008. április 11. Hetek – 2008. április 15. http://www.hetek.hu/node/16866

7

Lehoczkyné Kollonay Csilla az ELTE Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense a BKV sztrájk munkajogi vonatkozásairól TV2, Tények Reggel – 2008. április 08. Dátum : 2008.04.08. 0634

Adó : TV2

Műsor : Tények reggel ()

Mv.: - Több budapesti iskolában elmaradt a tanítás a BKV és a MÁV sztrájkja miatt. Volt, ahol délután tartották meg az órákat. Ahol mégis volt tanítás, ott igazoltan hiányzott, aki a sztrájk miatt nem tudott iskolába menni. A tegnapi hiányzás a munkahelyeken is igazoltnak számít, de fizetés nem jár érte. R.: - Becsöngetés egy budapesti gimnáziumban, délután kettőkor. A gyerekek egyötöde vidékről jár be, ezért az igazgató úgy döntött, délutánra teszik át a tanítást. Oporné Fodor Mária igazgató, Veres Pálné Gimnázium: - A gyerekek elfogadták ezt a döntést, és jól jártak ezzel, mert csak három órát kell tanulniuk ma. Kovács Tibor igazgató, terézvárosi két tannyelvű iskola: - Ilyen rendkívüli helyzetekre föl kell készülni. R.: - Egy másik iskolában viszont rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el. Kovács Tibor igazgató, terézvárosi két tannyelvű iskola: - A kötelező órák szá..., vagy napok számát teljesíteni kell, ezt be fogjuk pótolni. Na, de az a kérdés, hogy az évben még hány ilyen várható? R.: - Akik mégis iskolába jöttek, ebben az egy teremben elfértek. Azoknak ugyanis, akiknek a szülei dolgoznak, az iskola köteles felügyeletet biztosítani. Sok cég fizette a benzint vagy a taxit azoknak, akik másképpen nem tudtak beérni. Bürger Gábor postai alkalmazott: - Saját gépkocsival jöttem be dolgozni és három kollegát hoztam még magammal. A posta kifizeti a benzinköltségünket. R.: - Az egyik postán például csak minden tizedik dolgozó maradt otthon. Pakó Mihályné postavezető: - Ők szabadságot kértek a mai napra. Ők voltak huszonheten és természetesen biztosítottuk részükre. R.: - Akik a sztrájk miatt nem tudtak beérni a munkahelyükre, azoknak ez igazolt hiányzásnak számít, de fizetés nem jár érte. Lehoczkyné Kollonay Csilla tanszékvezető, ELTE munkajogi tanszék: - A fizetés szempontjából az a döntő, hogy bejut a munkahelyre vagy nem jut be, de semmiképpen szankciót a munkáltató a távollét miatt nem alkalmazhat. R.: - A munkajogász azt mondta: a munkáltató megállapodhat abban, hogy a valaki később ledolgozza a kieső munkaórákat vagy szabadságot vesz ki.

8

Csepregi Márta, az ELTE Finnugor Tanszékének docense Finn Oroszlán érdemrendet kapott Szerepelt az ELTE 2008/6. Sajtóhírlevelében Híradó Online – 2008. április 13. 2008-04-13 07:13 A lelkész lánya finnugor nyelvtudós Az egyetemi tanítás mellett a finn-magyar egyházi kapcsolatok fejlesztéséért is dolgozik... Csepregi Márta, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Finnugor Tanszékének docense - aki a héten vette át a Finn Oroszlán érdemrendet a budapesti finn nagykövetségen - otthonról hozta a finn nyelv szeretetét, mert evangélikus lelkész édesapja Finnországban tanult teológiát, s ezzel együtt a finn nyelvet 1938-39-ben. Csepregi Márta elmondta az MTI-nek, hogy a családban az apa továbbörökítette a finnek szeretetét, mert nemcsak ő, hanem több testvére is megtanulta a nyelvet, közülük az egyik Sárszentlőrincen lelkész. Az egyetemi tanítás mellett a finn-magyar egyházi kapcsolatok fejlesztéséért is dolgozik. Az evangélikus egyházon belül a testvérgyülekezeti kapcsolatokat elősegíti például ösztöndíjas fiatalok cseréjének ösztönzésével. Ilyen csere már megvalósult Zirc és Nivala város között. A kiutazó magyar fiatalok - gimnazisták, szakmunkástanulók - így megismerik a finn kultúrát és megtanulják a finn nyelvet is. Csepregi Márta a szegedi egyetemen végzett finnugor szakon 1974-ben, majd három évre rá egy évet ösztöndíjasként Finnországban töltött. 1984-től 1990-ig a Helsinki Egyetem magyar nyelvi lektora, majd 2000-től 2002-ig az egyetem vendégprofesszora volt. Helsinkiben a finn hallgatóknak tette érdekessé Magyarországot, míg Budapesten a magyar fiatalokkal kedveltette meg a finnugor nyelvészetet. Nyelvkönyveket írt finneknek illetve magyaroknak. Büszke rá, hogy helsinki egyetemi lektorsága idején tanítványai közé sorolhatta Outi Hassit, aki ma az egyik legjobb műfordító, és Kertész Imre könyveit ülteti át finn nyelvre. A Finn Oroszlán érdemrendet a tanárnő ismeretterjesztő munkájáért is kapta. Mint elmondta, az 1990-es évektől rendszeresen jár Nyugat-Szibériába a hantik közé, hogy nyelvi anyagot és folklórt gyűjtsön. Természetesen ezekből az utakból tudományos publikációk születnek, de emellett az ismeretterjesztést sem hanyagolja el, mert elmegy mindenhová az országba, ahová hívják, így iskolákba, finn-magyar baráti társaságokhoz, hogy beszéljen Finnországról és a finnugor népekről, a magyar-finnugor rokonságról. Már a második kiadást érte meg 1998 óta a Finnugor kalauz című ismeretterjesztő gyűjteményes kötet, amelyet Csepregi Márta szerkesztetett és a Panoráma Kiadó gondozott. 2007-ben Normatas Paulins litván fotográfus 14 testvér - finnugor népek című albumához írt szöveget Csepregi Márta. A Kossuth Kiadó gondozta kötet a Szép magyar könyv versenyen első helyezést ért el, s a köztársasági elnök különdíját kapta meg. (MTI-Panoráma - Orbán Györgyi) A teljes cikk: http://www.hirado.hu/akadalymentes/index.php?t=2&hirID=272709 További cikkek a témában: 9

Metro.hu – 2008. április 7. http://www.metro.hu/cikk/227810 Hírextra.hu – 2008. április 7. http://www.hirextra.hu/hirek/article.php?menu_id=2&cat=7&article_id=62681 Magyar Nemzet – 2008. április 7. http://www.mno.hu/portal/553204 Magyar Nemzet – 2008. április 7. http://www.mno.hu/portal/553204

10

2008-as AEGON Művészeti Díj – több ELTE-s díjazott Budapest.hu – 2008. április 10. A 2008-as AEGON Művészeti Díj kitűntetettje: Térey János, az Asztalizene című darabjáért Térey János, az Asztalizene című, a Színház mellékleteként megjelent darabjáért veheti át pénteken a díjat. A zsűri nevében Radnóti Sándor rövid indoklása: A dráma közismerten a magyar irodalmi kultúra mostohagyermeke. Az AEGON Művészeti Díj bírálóbizottságának örömére szolgált tehát, hogy a kiírás szerint „az előző évben napvilágot látott, kiemelkedő magyar szépirodalmi teljesítmények" között találta Térey János művét, amely már színpadképességét is bebizonyította, továbbá elődeivel – a „Nibelung lakópark"-kal és a Papp Andrással együtt írt „Kazamaták"-kal – bízvást nevezhető a magyar dráma megújításának. Monumentális költői versbeszéde, érett és nagyszabású jellemformálása, leleményes, sokrétegű dramaturgiája mellett kitünteti ezt a művet az is, hogy minden publicisztikai jellegű kibeszélés nélkül, tárgya művészi megformálása révén tud hozzászólni a magyar élet aktuális kérdéseihez. Térey János életrajza: Író, költő, drámaíró, műfordító. 1970. szeptember 14-én született Debrecenben. 1989-től 1991-ig magyart és történelmet tanult a budapesti Tanárképző Főiskolán, majd az ELTE Bölcsészettudományi karán. Tíz éve szabadfoglalkozású író. Verseit 1990-től közli az Élet és Irodalom, a Holmi, a Jelenkor, az Alföld és a 2000. Nyolc verseskönyve és egy novelláskötete jelent meg. Legjelentősebb munkája a Paulus című verses regény, illetve drámatetralógiája, A Nibelunglakópark. A drámaciklus harmadik részét, a Hagen avagy a gyűlöletbeszéd címűt a Krétakör Színház mutatta be 2004 októberében a budavári Sziklakórházban. Az előadás vendégjátékként szerepelt Wiesbadenben, a Neue Stücke aus Europa nevű fesztiválon. Következő darabja a Papp András társaságában írott Kazamaták (Katona József Színház, 2006); a legutóbbi pedig az Asztalizene (Radnóti Színház, 2007, bemutató: a Budapesti Őszi Fesztivál keretében). Kötetben megjelent munkái: Szétszóratás (Cserépfalvi, 1991) A természetes arrogancia (JAK-Pesti Szalon, 1993) A valóságos Varsó (Seneca, 1995) Tulajdonosi szemlélet (Palatinus, 1997) Termann hagyományai (novellák, Seneca, 1997) Térerő (Palatinus, 1998) Drezda februárban (Palatinus, 2000) Paulus (verses regény, Palatinus. 2001, 2002, 2003. Magvető, 2007. 4. kiadás) Sonja útja a Saxonia mozitól a Pirnai térig (válogatott és új versek, Palatinus. 2003) A Nibelung-lakópark (drámai költemény, Magvető. 2004, 2005. 2. kiadás) Ultra (Magvető, 2006) Válogatott versei németül: KaltWasserKult (Akademie Schloss Solitude, Stuttgart. 2007. Kalász Orsolya, Monika Rinck és Gerhard Falkner fordításában) Színpadi bemutatói: Alekszandr Puskin: Borisz Godunov (fordítás. Madách Kamara, 2002. Rendezte: Kovalik Balázs) A Nibelung-lakópark (Budavári Sziklakórház, 2004. Előadta a Krétakör Színház. Rendezte: Mundruczó Kornél) Arnold Schönberg: Pierrot Lunaire (Albert Giraud-Erich Hartleben szövegkönyvének fordítása, előadta Ambrus Asma. MU Színház, 2005) Pedro Calderón de la Barca: Az élet álom (fordítás. Nemzeti Színház, 2005. Rendező: Valló Péter) Lope de Vega: A kertész kutyája (fordítás. Vígszínház, 2006. Rendező: Ács János) Kazamaták (Papp Andrással. Katona József Színház, 2006. Rendező: Gothár Péter) Szophoklész: Trakhiszi nők (fordítás. Kamra, 2007. Rendező: Gothár Péter) Asztalizene (Radnóti Színház, 2007. Rendező: Bagossy László) Filmforgatókönyv: Johanna (Tallér Zsófia zenéjével, rendezte Mundruczó Kornél. 2005)

11

Fontosabb díjak, ösztöndíjak: Soros-ösztöndíj (1994, 2000) Déry Tibor-jutalom (1995) Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1995) NKA ösztöndíj (1996, 2004) Alföld-díj (Debrecen, 2000) József Attila-díj (2001) Palladium-díj (2002) Palatinus-nívódíj (2002) Tiszatáj-díj (Szeged, 2002) A Független Művészeti Alapítvány drámaírói ösztöndíja (2002) Füst Milán-díj (2002) Örkény István-ösztöndíj (2003, 2007) Az évad legjobb magyar drámája (2003) Az NKÖM „Édes anyanyelvünk” pályázatán, vers kategóriában első díj (2004) A Szépírók Társaságának díja (2004) Szép Ernő-jutalom (2004) Az Év Könyve dráma kategóriában (2005) Színikritikusok díja (2005, 2006) Az Akademie Schloss Solitude ösztöndíja (Stuttgart, 2006) A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2006) Látó-díj (Marosvásárhely, 2007) – és most már AEGON Művészeti Díj, 2008 AEGON Művészeti Díj – 2008 Az AEGON Magyarország Zrt. 2006-ban alapította az AEGON Művészeti Díjat azzal a céllal, hogy elismerje a kiemelkedő irodalmi teljesítményeket, s a díjjal is felhívja a közvélemény figyelmét a jelentős művekre és alkotóikra. A díjat élő magyar író kaphatja az előző évben napvilágot látott, kiemelkedő magyar szépirodalmi művéért. Az alapító társaság vezetői immáron harmadjára kérték meg a magyar irodalmi lapok főszerkesztőit, hogy tegyenek javaslatot a díjazott személyére. Ezek után döntött a szakmai zsűri a díról, amelyet első ízben Spiró György vehetett át a Fogságcímű regényéért, tavaly pedig Rakovszky Zsuzsa kapta meg az elismerést Visszaút az időben című kötetéért. A díjhoz másik, egyedülálló elismerés is társul: az AEGON Művészeti Társdíj, erre már a díjazott író jelölhet más művészeti ágból kortárs magyar művészt. Az alapító társaság csak annyit kért, hogy a díjazott író tartson laudációt a jelöltjéről, azaz indokolja meg a döntését. Spiró György javaslatára az első AEGON Művészeti Társdíjat Jeney Zoltán zeneszerző vehette át Halotti szertartás című zeneművéért, tavaly pedig Rakovszky Zsuzsa Vojnich Erzsébet festőművészt jelölte a társdíjra. A 2008-as AEGON Művészeti Díjról döntő szakmai zsűri tagjai. Lévai Balázs a Magyar Televízió szerkesztője, rendező-műsorvezetője. Bestseller című sorozatában már közel 30 világhírű kortárs írót mutatott be a magyar nézőknek, a beszélgetések szerkesztett változata kötetben is megjelent az Európa Könyvkiadó gondozásában. Többszörös Kamera Hungária-díjas alkotó, legutóbbi ilyen elismerését Esterházy Péterrel készített interjújáért kapta 2006-ban.Legújabb kötete (A világ nyitott könyv) az áprilisi Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik meg. Margócsy István irodalomtörténész, kritikus, az ELTE BTK 18-19. századi magyar irodalomtörténeti tanszékén tanszékvezető egyetemi docens. 1977-80, 1983: Mozgó Világ, rovatvezető (vers, kritika). 1989-től máig: alapító szerkesztő a 2000-nél. Könyvei: Nagyon komoly játékok (1996), Petőfi Sándor (kismonográfia, 1999), Hajóvonták találkozása (2003), …Égi és földi virágzás tükre…(2007).

Radnóti Sándor Széchenyi-díjas esztéta, kritikus, egyetemi tanár (az ELTE esztétika tanszékén tanít), a Holmi társszerkesztője. Tíz könyv – köztük a Hamisítás (1995, amerikai kiadása: 1999), a Piknik (2000) és a Műhelymunka (2004) – szerzője. Széchenyi Ágnes irodalomtörténész, kritikus. Legutóbbi könyvei: Szegi Pál: Játék és lelkiismeret (Argumentum, 2002); Menedékház. Sárközi Márta emlékkönyv (Magvető, 2004, 2005, 2007); Trinontól trianonig. Kornfeld Móric hagyatéka (Corvina, 2006, 2007) Széchenyi Ágnes 2007 márciusában Pulitzer emlékdíjat kapott. Vojnich Erzsébet festőművész – ő 2008-ban vett részt először a zsűri munkájában. 1983-ban Derkovits nívódíjat kapott,ugyanebben az évben egy finnországi ösztöndíj során elnyerte a Yuho Rissanen-díjat. 1991-ben Cagnes-SurMerben megkapta a zsűri díját (23e Festival International de la Peinture), ugyanebben az esztendőben ösztöndíjjal egy

12

hónapot töltött Lisszabonban. 1998-ban Munkácsy-díjjal ismerték el, 2007-ben Rakovszky Zsuzsa javaslatára ő kapta meg az AEGON Művészeti Társdíjat. A következő művek jöttek szóba a zsűrizés utolsó körében: Bán Zsófia: Esi iskola: olvasókönyv felnőtteknek (Kalligram) Bán Zoltán András: Susánka és Selyempina (Scolar kiadó) Békés Pál: Semmi baj (Palatinus) Farkas Péter: Nyolc perc (Magvető Könyvkiadó) Háy János: A gyerek (Palatinus) Lator László: Az egyetlen lehetőség (Európa Könyvkiadó) Nádasdy Ádám: Az az íz (Magvető) Oravecz Imre: Ondrok gödre (Jelenkor) Solymosi Bálint: Életjáradék (Kalligram) Takács Zsuzsa: A megtévesztő külsejű vendég (Magvető) Tandori Dezső: Ördöglakat (Pro Die Kiadó) Térey János: Asztalizene (megjelent a Színház mellékleteként)

A teljes cikk: http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=news&artname=20080410-cikk-aegondij

13

Nem esélytelenek a bölcsész pályakezdők Origó – 2008. április 9. Nem esélytelenek a bölcsész pályakezdők 2008. április 9., szerda, 9:02 Nem könnyű bölcsészként a versenyszférában elhelyezkedni, ám jelentősen megkönnyíti az elhelyezkedést a magas szintű nyelvtudás. Most főként a multik üzleti szolgáltató központjaiba, tolmácsolásra és adminisztratív pozíciókra keresnek bölcsészeket. Esélyek nyílnak még a személyügyben és az értékesítésben is.

Péter spanyol-portugál szakos bölcsész. A fiatalember egy ideig egy üzleti szolgáltató központ idegen nyelvű ügyfélszolgálatosaként tevékenykedett. Ezt követően hitelközvetítőként próbált szerencsét a gazdasági szférában. Ám az üzleti életet nem igazán érezte testreszabottnak, így hamarosan váltott. Ma eredeti végzettségének megfelelően nyelvoktatásból él. Különböző céges tanfolyamokon, nyelviskolákban vállal munkát, időnként fordít és elégedett jelenlegi helyzetével. A tavaly végzett Ildikó már kevésbé szerencsés: magyar-történelem szakos tanárként először egy iskolában próbálkozott, de a próbaidő után nem kapott hosszabbítást. Egy darabig adatrögzítőként is dolgozott egy jó nevű multinál, innen már nem tudott továbblépni. A fiatal nő most egy középfokú végzettségűek számára is elérhető titkárnőképzésre jár, hátha ennek befejeztével jobban boldogul majd a munkaerőpiacon. Mindkettőjük példája tipikus. Humán tanári diplomákkal, esetleg szociológusi, politológusi, történészi és egyéb végzettségekkel rendelkezőként jelentős lépéshátrányban vannak a bölcsészek a munkaerőpiacon. Mit tehetnek, ha nem tudnak, vagy egyáltalán nincsen szándékukban tudományos vagy oktatási területen elhelyezkedni? Nem kell rögtön kétségbeesni. Nem árt másod- vagy harmadéves főiskolásként, egyetemistaként alaposan végiggondolni a továbblépési lehetőségeket. Nyelvtanulás a kulcs "A fiataloknak elsősorban arra kell keresniük a választ, szeretnének-e majd tanítani" - állítja Juhos Andrea, karriertanácsadó, a DBM Magyarország ügyvezető partnere. Ha mégsem a pedagóguspályát célozzák be, érdemes egy-két idegen nyelvet a diplomához szükségesnél jóval magasabb szinten elsajátítani és később akár gazdasági diplomával megfejelni. A nyelvismerettel ugyanis már jelentősen javíthatók az állásszerzés esélyei. A hazánkba települt multinacionális vállalatok üzleti szolgáltató központjai rendszeresen vadásszák a magabiztos angol/német nyelvtudás mellett valamilyen egzotikusnak számító nyelven is kiválóan beszélő pályázókat. Ezeknél a cégeknél ugyanis úgy tartják: nem a diploma típusa, hanem a nyelvtudás, a megfelelő attitűd és a személyiség a legfontosabb. A szükséges szakmai, gazdasági háttértudás bőven elsajátítható az új kollégák munkába állása előtt tartott tréningeken - ráadásul a multik többségénél további karrierutak is megnyílhatnak a fiatalok előtt.

14

Mindezt az ELTE múlt héten megrendezett állásbörzéje is alátámasztja. A lehetséges munkaadók között több multi keresett üzleti szolgáltató központjába az angol mellett holland/olasz/spanyol/francia/japán/portugál/arab/török nyelvtudással rendelkező fiatalokat ügyfélszolgálati és beszerzési specialista pozíciókba. HR-es és vállalati trénerek is lehetnek "Tolmácsolásra, fordításra, ügyfélszolgálati és ügyfél-kapcsolattartói pozíciókra kerestek a cégek pályakezdőket a múlt héten tartott bölcsész állásbörzén", mondta Reiber Gabriella, az ELTE Hallgatói Karrier- és Szolgáltató Központjának munkatársa. A másik jellemző toborzási terület az asszisztencia, az adminisztráció volt, ám itt is hangsúlyozottan az aktív, felsőfokúhoz közeli angol nyelvtudás volt a minimális elvárás. Jó választás lehet humán diplomásként a személyügy területe is: HR-specialista és asszisztensi pozícióra is vadásztak a cégek fiatalokra. Igaz, e területen is egyre inkább elvárás a szakirányú diploma, a pszichológus végzettség, számos szakember épp ezeknek köszönhetően tudott átnyergelni a versenyszférába. A humán diplomások emellett a vállalati tréneri képzésen való részvételt is megfontolhatják. A tanárok ugyanis jól kommunikálnak, könnyen teremtenek kapcsolatot és remek előadói, információrendszerezési képességekkel is rendelkeznek. Értékesítéssel is próbálkozhatnak a pályakezdők "Pályakezdő humán diplomásként akár értékesítési területen is el lehet kezdeni a karrierépítést", vélekedik Katona Izabella, a Human Matrix Személyzeti Tanácsadó Kft. Ügyvezetője. Náluk is egyre több hirdetésszervezéssel, értékesítéssel foglalkozó fiatal fordult meg az utóbbi időben. Tapasztalatai szerint a biztosítótársaságok, a hitelközvetítésre szakosodott cégek is örömmel veszik a diplomások jelentkezését ezekbe a pozíciókba. Igaz, ezeken a területeken nagy a fluktuáció, mivel sokan az őket munka közben érő gyakori elutasítás és a sávos-jutalékos fizetési rendszer miatt idegenkednek ezektől a munkáktól. A szakemberek ugyanakkor hozzáteszik: bölcsész diplomásként, az első esetleges álláskeresési kudarcokat követően sem tanácsos a munkakeresés helyett látszatmegoldásként belemenekülni újabb és újabb diplomák megszerzésébe. Takács Gabriella A teljes cikk: http://www.origo.hu/print/allas/palyakezdo/20080409-nem-eselytelenek-abolcsesz-palyakezdok.html

15

Hiller István elutasítja a vádakat, miszerint a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) a minisztérium befolyása alatt áll és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) számára sajátítja ki a tanárképzés lehetőségét Hiller: az ELTE nem sajátítja ki a tanárképzés lehetőségét

Edupress – 2008. április 09. Educatio Press 2008 április 09.18:12

Hiller István elutasítja a vádakat, miszerint a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) a minisztérium befolyása alatt áll és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) számára sajátítja ki a tanárképzés lehetőségét. A miniszter kijelentette, a "tanári szakok akkreditációja folyamatos". A Savaria Egyetemi Központból érkező hírek alapján úgy tűnik, elakadt a tanár szakok akkreditációja, nem fogadják el létesítendő modulterveiket - közölte a Nyugat-magyarországi Egyetem. A Vas Népe szombati számában megjelent, Hiller István oktatási és kulturális miniszterrel készített interjúban a cikk szerzője megfogalmazta aggályait: "Az a tapasztalata a Savaria Egyetemi Központnak, hogy az akkreditációs bizottságok sokszor akkor is nemmel szavaznak egy-egy szakindítási kérelemre, ha előtte a szakbizottságok igennel szavaztak". Hiller a jelenség okairól elmondta, "a Magyar Akkreditációs Bizottság független testület, saját követelményrendszere és a jogszabályok alapján működik. Döntéseire nincs befolyása a minisztériumnak. A szakbizottságok előkészítő munkát végeznek, de végül a MAB plénuma dönt a szakindítási javaslatokról, övé a felelősség." A MAB-nak jogában áll a szakbizottsági javaslattól eltérő döntést hoznia, kötelessége azonban azt írásban indokolni - tette hozzá Hiller. A minisztériumnak nincs tudomása az ELTE kisajátítási szándékairól, "miniszterként elkötelezett vagyok amellett, hogy az oktatás eredményessége társadalmunk, Magyarország sikerének záloga" fogalmazott a miniszter. (forrás: Vas Népe)

A teljes cikk: http://www.eduport.hu/cikk.php?id=18777&PHPSESSID=82f6475a627d6fbed6c736db3b9cbb a4

16

Nyílt nap az ELTE-n Hírextra – 2008. április 8.

ELTE nyílt nap a kockafejűeknek 2008. 04. 08. 09.43 Hírextra

A felvételi eljárás menetével, a pontszámítási módszerekkel, az alapszakokon választható szakirányokkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők az ELTE informatikai és természettudományi karán április 12-én, a Felvételizők Napján közölte az intézmény az MTI-vel.

A rendezvényen az egyetem tanácsadóinak tehetnek fel kérdéseket a diákok, akik próbaérettségin is részt vehetnek. A diákok emelt szinten biológia, fizika, földrajz, kémia és matematika tárgyakból tehetik próbára tudásukat. A feladatsorokat az ELTE TTK Hallgatói Alapítvány előkészítő tanfolyamának tanárai az érettségi követelményrendszerének és az emelt szintű vizsgaleírásban található szabályoknak megfelelően állítják össze. A részvétel ingyenes. Forrás: MTI A teljes cikk: http://www.hirextra.hu/hirek/article.php?menu_id=2&cat=1&article_id=62701

További cikkek a témában: Hírextra – 2008. április 8. http://portal.ghost.hu/gindex.php?pg=18699867&nid=3657445 Eduport – 2008. április 8. http://www.eduport.hu/cikk.php?id=18755&PHPSESSID=b4abefa459b4c84161dc8a0372465 315 Hír TV – 2008. április 8. http://www.hirtv.hu/kultura/oktatas/?article_hid=208328

17

BKV sztrájk – több budapesti iskolában is elmaradt a tanítás Több budapesti iskolában is elmaradt a tanítás

Stop.hu – 2008. április 7. 2008. április 07. 10:52 | Forrás: MTI nyomtat |

elküld

Üresek a padok, elmaradt a tanítás

Több budapesti iskolában is elmaradt a tanítás a mai BKV- és MÁV-sztrájk miatt - derül ki a távirati iroda körképéből.

Nincsen tanítás többek között a belvárosi ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnáziumban, ahol az igazgató a rendelkezésére álló öt tanításmentes napból az egyiket mára rendelte el. Szünetel az oktatás a ferencvárosi Leövey Klára Gimnáziumban is, ahol egy szombati napon fogják bepótolni a ma elmaradt tanítást. Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola igazgatója, Szörényi Zoltán az MTI-t arról tájékoztatta, reggel körülbelül a tanulók 30 százaléka volt az iskolában, ám délre már ennek a duplájára számít. Hozzátette: volt olyan diák, aki Budáról jött biciklivel a VIII. kerületben lévő iskolába. Aki a sztrájk miatt marad távol, annak a hiányzását igazoltnak tekintik. Szörényi Zoltán azt is elmondta, az összes pedagógusuk megérkezett a tanítás kezdetére. Vereckei Ágnes, a XXII. kerületi Budai Nagy Antal Gimnázium igazgatója az MTI érdeklődésére azt mondta, a diákok kétharmada jelent meg eddig, de vannak olyan osztályok, ahol 10-12-en jelentek meg. Mint mondta: a tanulók nagy részét a szülők autóval vitték az iskolába, de sokan voltak, akik tömegközlekedéssel jutottak el az intézménybe, mert Budafokon sok az alvállalkozók által működtetett járat. A reggeli órakezdésre minden tanár beérkezett. Rövidített tanórákat tartanak a terézvárosi Szinyei Merse Pál Gimnáziumban, ahol ma csak 13 óráig lesz tanítás, mert a gyerekeknek csak 30-40 százaléka ment be az intézménybe. Horváth Terézia, az I. kerületi Hunfalvy János Fővárosi Gyakorló, Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola igazgatóhelyettese elmondta, intézményükbe reggel 9 óráig a diákok 15 százaléka érkezett meg, de várhatóan ennél nagyobb lesz a létszám a késő délelőtti órákra. A közoktatásról szóló törvény alapján minden iskolaigazgató mérlegelheti, hogy az irányítása alatt lévő iskolában a sztrájk napján megtarthatók-e a tanítási órák. Az intézményvezetők a hiányzók és bejárók magas száma miatt rendkívüli tanítási szünetet rendelhetnek el, az iskoláknak azonban gondoskodniuk kell a tanulók felügyeletéről.

18

Ha nincs szükség tanítási szünet elrendelésére, a sztrájk miatt az iskolából távol maradó tanulók, illetve alkalmazottak hiányzását igazolt hiányzásként vagy távolmaradásként kell elfogadni. STOP

A teljes cikk: http://www.stop.hu/articles/article.php?id=304097 További cikkek a témában: VG.hu – 2008. április 7. http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=216798&fr=rss Nepszava.hu – 2008. április 7. http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=OnlineCikk.asp&ArticleID=1032494 Metro.hu – 2008. április 7. http://www.metro.hu/cikk/227506 MTV.hu – 2008. április 7. http://www.hirado.hu/cikk.php?id=271589 Hírextra.hu – 2008. április 7. http://www.hirextra.hu/hirek/article.php?menu_id=2&cat=1&article_id=62458 Klubrádió.hu – 2008. április 7. http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=16&cid=65811 Gondola.hu – 2008. április 7. http://www.gondola.hu/hirek/65856

19

Tudomány zárt ajtók mögött Népszabadság – 2008. április 10.

Tudomány zárt ajtók mögött Népszabadság • Hargitai Miklós • 2008. április 10. Bár a hazai tudományos szféra évente százmilliós összeget költ kommunikációs célokra, az adófizetők továbbra is keveset tudnak arról, hogy milyen munka folyik az akadémiai kulisszák mögött. A tudományos kommunikációt részlegesen privatizálták, ám ezzel csak a pénzmozgás iránya módosult, az eredmény (vagy inkább az eredménytelenség) változatlan. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján nem sok információ látható az egyes akadémiai kutatóintézetek vagy az akadémikusok új tudományos eredményeiről. Nem azért, mert nincs olyan hír, amely ekkora publicitást érdemelne - ennyire még nem reménytelen a helyzet -, hanem mert nincs rá hely: a honlap struktúrájának kialakításakor nem gondoltak rá, hogy - mondjuk a kutatóintézetek legfrissebb eredményei menüpontban - ez is érdekelheti a közönséget. (A hiány nem csak nekünk tűnt fel: a legismertebb magyar tudományos portálokat összehasonlító tavalyi ELTE-tanulmány ugyanerre a következtetésre jutott. "Az MTA honlapjának célja nem elsősorban az új tudományos eredmények publikálása, kutatások bemutatása, sokkal inkább a különböző eseményekről, konferenciákról szóló tudósítások; a tagok üléseiről, összejöveteleikről szóló információk közzététele, valamint a jeles tudósok munkásságának tárgyalása.") Az MTA kommunikációs titkársága vezetőjének közlése szerint az Akadémia évente mintegy százmillió forintot költ kommunikációs célokra (ebből a legnagyobb tétel a titkárság és a honlap működtetése). Fábri György szerint az összeg eltörpül az intézmény 32 milliárdos költségvetéséhez képest. A - részben a kommunikációs titkárság által végzett - vonatkozó kutatások szerint a tudósok televíziós szereplésének mértéke jóval szerényebb, mint az az ország fejlettsége alapján elvárható lenne, a nyomtatott sajtóban valamivel jobb a helyzet. A jelenlét mai szintjét maguk a tudósok is elégtelennek érzik. Pedig pénz és ember van (pontosabban volna) az új eredmények "kommunikálására". Az MTA saját kommunikációs titkársággal rendelkezik, élén a kommunikációs igazgatóval, Fábri Györggyel. A titkárság feladatai közé tartozik az akadémiai honlap szerkesztése, és feltehetően az MTA "arculatának" ápolása is. Hogy az akadémiai kutatók eredményeinek társadalmasítása kinek a feladata, az sehol sincs leírva, de jobb híján, logikai úton ennek felelősét is a kommunikációs titkárság háza táján keresnénk. Pléh Csaba, az MTA főtitkárhelyettese szerint az Akadémiának sokféle kommunikációs igényt kell(ene) egyszerre kielégítenie. Ezek egy része protokolláris jellegű - hová utaznak a vezetők, ki milyen díjat kapott stb. -, ami nyilvánvalóan befolyásolja a honlapszerkesztést is. Ugyanakkor égető szükség lenne a tudományos műhelyekben folyó munka, illetve a magyar kutatókhoz köthető tudományos áttörések bemutatására is - jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy ezeket a magyar közvélemény (mint például Domokos Gábor "gömböcének" esetében is) gyakran csak a külföldi szaklapok közvetítésével ismerheti meg. - Annak, hogy a társadalom vagy a politika olykor megkérdőjelezi az akadémiai rendszer és az alapkutatások létjogosultságát, ez az el- és bezárkózó hozzáállás is az oka lehet - fogalmazott Pléh.

20

A főtitkárhelyettes szerint a magyar tudományosság elkövette azt a hibát, hogy csak az intézményeken, illetve a vezetőkön keresztül van jelen a közéletben, de egyáltalán nem állít érdekes tudósszemélyiségeket az előtérbe. - A magyar tudós - ritka kivételektől eltekintve nem szerepel a médiában, nincs megformálva az arculata, így a közönség számára nem is létezik - hangsúlyozza Pléh Csaba. A fejlett világ ebben más úton jár: a nyugati tömegmédiumok neves tudósokat segítenek sztárrá válni, és eközben az érintettek (mint például Richard Dawkins vagy Noam Chomsky) a sok szerepléstől korántsem válnak "kisebb tudóssá". Erre nálunk alig akad példa (az etológus Csányi Vilmos a ritka kivételek egyike - de őt sem az Akadémia állította a közönség elé, hanem a média fedezte fel magának, mint ahogy Lukács Béla elméleti fizikust is). Pedig ahhoz, hogy a tudomány a külvilág számára "létezzen", rendszeres médiaszereplés kell, élő tudóssal ugyanis az átlagember nem találkozik. A legújabb információk szerint tévé helyett egyelőre "nettévéként", azaz internetes tartalomszolgáltatóként indul útjára a Tudásmédia. A tudasmedia.hu internetcímen elérhető tesztadás tudományos műsorokat, híradót, háttéranyagokat és a Mindentudás Egyeteme korábbi előadásait közvetíti. Az adó - a tervek szerint évi 5 millió euróból - azt a piaci rést kívánja betölteni, amelyet a kereskedelmi és a közszolgálati tévék az ismeretterjesztésben eddig üresen hagytak. - Kétségtelen, hogy a magyar tudósokban van egy régről hozott tartózkodás a médiaszerepléssel szemben - állítja Pléh Csaba. Ennek sok oka lehet, az újságírók hozzáállásától egészen addig, hogy a magyar oktatási rendszer nem tanítja meg az embert szerepelni. A Mindentudás Egyetemének talán éppen az volt a legfőbb újdonsága, hogy nemcsak "felfedezte", hanem egy profi stáb segítségével a kamera és a civil közönség előtti szereplésre is felkészítette a műsorban fellépő tudósokat. A projekt azonban - a dolgok mai állása alapján - elszigetelt kezdeményezés maradt, amely tartós hatást nem gyakorolt a hazai tudományos kommunikációra. Bár a tévéegyetem látványosan felébresztette (és a kétkedők számára is bebizonyította) a nagyközönség tudomány iránti érdeklődését, a programnak sem a nyomtatott, sem az elektronikus médiában nem lett hasonló fajsúlyú "utóélete". A Mindentudás Egyeteme értékeit továbbvivő tematikus tudományos csatorna, a Tudástévé indulását a 2007-es tudomány napjára harangozták be, ám a premier elmaradt. A Tudástévét egyébként az Akadémiai Tudásmédia Zrt. szervezi, amelynek honlapjáról megtudhatjuk például, hogy a céget "pénzügyi befektetők" és akadémiai kutatóintézetek alapították, az ötletgazda és projektmenedzser pedig Fábri György. Fábri a Mindentudás Egyetemét is egy olyan konstrukcióban üzemeltette, amelyben az Akadémiától származott a "goodwill", a Magyar Televíziótól és a Duna TV-től a tévés adásidő, a közvetítéshez kapcsolódó szakmunka, technika és know-how, az Origótól az internetes arculat, a T-Comtól (korábban Matáv) pedig a pénz. A munkát a Mindentudás Egyeteme Kht. koordinálta, ennek szakmai igazgatója (és a produkciók főszerkesztője) Fábri György volt, aki ezzel párhuzamosan az MTA kommunikációs igazgatói posztját is megtartotta). - A Tudástévé a Mindentudás Egyeteme bizonyos elemeit és stábját átvevő magánvállalkozásnak indult, nincs fölötte akadémiai kontroll - állította lapunk kérdésére Pléh Csaba. Szerinte az MTA központi költségvetéséből a csatornát elindító vállalkozás nem kapott pénzt, ugyanakkor bizonyos akadémiai intézetek megbízási díjat fizetnek (illetve fognak fizetni) azért, hogy érdekesebb projektjeik megjelenjenek a tévében. (Ebből eddig annyi valósult meg, hogy a Tudásmédia Zrt. időközben eljuttatott a köztévé képernyőjére egy 21

külsős műsorkészítők által összehozott műsort, melyben néhány akadémikust show-szerű közegben mutatnak fel a nagyérdeműnek, és az MTA Kémiai Kutatóintézetének AlbaNano programjáról is készítettek egy négyrészes népszerűsítő filmet.) Persze az országban jó néhány olyan intézet akad - a matematika, a kémia, a neurobiológia, a biotechnológia, az informatika területén -, amely megfelelő médiamunkával a nagyközönség számára is érdekessé tehető. A kérdés, hogy erre maga az Akadémia miért nem fordít nagyobb pénzt és energiát? Hogy ugyanakkor a tudományos kommunikációban bőven van még lehetőség, arra egy másik példát is említhetünk. Az Akadémia tavaly tudománykommunikációs képzést indított a Tudásmédia Zrt. és az ugyancsak Fábri György irányításával működő Tudástársadalom Alapítvány menedzselésével. A részvételt az akadémiai kutatók számára az MTA finanszírozta, a külsősök viszont fizettek a stúdiumért, fejenként 115 ezer forintot. A kurzust hatvanan végezték el, ami azt jelzi, hogy a tudományos kommunikációra és a tudásmenedzsmentre a piacon is lenne igény - a kérdés csupán az, hogy ki fogja majd aprópénzre váltani. A teljes cikk: http://www.nol.hu/cikk/488017/

22

ELTE Állásbörze Metro – 2008. április 8.

23

ELTE oktatók-kutatók, volt hallgatók nyilatkozatai, cikkei Raczky Pál, az ELTE Régészettudományi Intézetének vezetője Stonehengeről MR1 – 2008. április 11. Adó : MR1 Műsor : MR1 - Közelről () Dátum : 2008.04.11. 1613 Vízy Dorottya : Kettő perc múlva lesz 1/4 5, Elek László már várja Önöket a Hétköznapi tudomány legfrissebb híreivel. Csak egy kis ajánlat, csillagászati observatórium, kultikus ősi templom a gyógyulás helye esetleg mindez együtt. Negyven év után ismét ásatások folynak Stonehengeben, hogy felderítsék a világhírű hely keletkezésének idejét és okát. Nemsokára jönnek a részletek. ( Zene ) Vízy Dorottya : MR1 Kossuth Rádiót hallgatnak, ez a délutáni műsor a Közelről. Tudománnyal megyünk tovább. Hétköznapi tudomány Elek László : - Jó napot kívánok, Elek László vagyok. Stonehenge ma is a világ csudája. Az első kört mintegy ötezer évvel ezelőtt, a piramisok korában ásták ki a Selizbury-fennsíkon. Az akkori embereknek ehhez még csak állati csontok álltak rendelkezésre, szarvasok, agancsát használták csákányként, ökrök lapockája volt az ásó. A hajdani kört alkotó fáknak ma már csak a nyomát ismerik a kutatók. 500 évvel ezután, még mindig 4,5 ezer évvel ezelőtt, újjáépítették. Ekkor már ún. kék követ használtak. Az 5 tonnás darabokat 380 km távolságból tengeren és folyón át úszatták a helyszínre. Aztán pihentek úgy 200 évnyit, mielőtt a ma is álló 20-30 tonnás újabb köveket ekkor már csak, csak 32 km távolságból a helyszínre szállították és felállították. Na de mire szolgál ez az egész? Az évek során számtalan teória született. Volt aki szerint csillagászati observatóriumként szolgált a kultikus hely, mások szerint gyógyító hatást tulajdonítottak neki, erre utal a környéken található nagyszámú emberi csont. A csillagász Fred Hoyle úgy vélte, hogy az oszlopokat bizonyos sorrend szerint érintve, egyfajta kőkorszaki számológépet kapunk. Egy biztos, Stonehenge régóta izgatja a kutatókat, nem csoda, hogy most mindenki várakozva figyeli annak az ásatásnak az eredményeit, amit a BBC szponzorál és persze közvetít, hiszen négy évtizede nem kutathatott a helyszínen senki. Eddigi tudásunkról és a várakozásokról Lukácsi Béla, az ELTE Régészeti Intézetének vezetőjét, Raczky Pált kérdezte. Lukácsi Béla : - Sok-sok évvel ezelőtt emlékszem, hogy a televízióban láttam egy nagyon érdekes filmet, ez arról szólt, hogy Stonehenge tulajdonképpen egy observatórium, ennek a segítségével meg lehetett határozni azt, hogy mikor vannak a napfordulók. Persze tudom utólag, hogy ez csak egy magyarázat, kérdés, hogy mennyire hiteles magyarázat, a tudomány mennyire fogadja el, mennyire nem. De hát ezenkívül sok más is van. Mondhatjuk azt, hogy hát ez ilyen zsurnaliszta fordulat, vannak rejtélyek Stonehenge körül, tehát érvényes még mindig ez, hogy titokzatos, nem tudjuk, hogy kik miért építették, milyen funkciója volt? Raczky Pál ( az ELTE Régészeti Intézetének vezetője ) : - Ebből a szempontból nem titokzatos. égy hívjuk ezt a népet, hogy a veszekszi kultúra, azt is tudjuk, hogy mikor volt ez a 24

kultúra, azt is tudjuk, hogy milyen időszakban készült. Tulajdonképpen az a meglepő, hogy nem egy egyszeri fázis az építése, hanem gondoljuk meg, 1300 évig folyamatosan fejlesztették, építették, ez hihetetlen dolog, mert adott egy közösség, egy nép, amely folyamatosan mindig újabb, újabb elemeket tesz hozzá és emögött pedig egy ideológiai kontiniutás van. Lukácsi Béla : - Tényleg nagyon érdekes, mert hogyha hozzávesszük azt, hogy mondjuk Magyarországról úgy 1100 éve beszélünk és milyen hosszú időszak, ez meg még annál is több, tehát valami kultúrának, valami közösségnek a folyamatos hosszú jelenlétét jelenti. Raczky Pál : - Ez annyit jelent, hogy a kultúrán belül ugyan volt változás, divatváltozások, emberek jöttek és mentek, mégis, nevezzük így emlékmű. A közösség számára olyan meghatározó volt és nemcsak mint fizikális emlékmű, hanem a hozzá kötődő mindenfajta elképzelések, hozzákötődő mítoszok. Ez egy meghatározó, egyszerre emlékmű egy közösség számára és egyszerre hordozója mindenféle tudásnak. Az őskori ember számára ez egy, nevezzük így, mint a számítógépből kivett winchester, egy csomó információt hordozott. Tehát amikor valaki ránézett egy kultúrán belüli emberre, akkor pontosan tudta, hogy az ezekhez milyenféle történetek fűződnek. Lukácsi Béla : - Nem is kell akkor keresni semmiféle különlegességet benne? Mert ez egy nagyon meggyőző magyarázat, de azért eléggé tág. Az, hogy ennek az épületnek, építménynek ilyen a formája, hogy ilyen hatalmas kövekből van, hogy ha igaz ebben rendszer van, ez azért egy kicsit igzgalmasabb kérdéseket sejtet, vagy válaszokat. Raczky Pál : - Most egy furcsa párhuzamot fogok hozni, vegyünk egy keresztény templomot. Egy keresztény templom egy mikrokozmosz. A kupolája tetején a csillagos égbolt, a világuralkodó Krisztus ül a tetején, körben ott vannak azok a történetek, amik a kereszténységet meghatározzák. Ezt a párhuzamot én André Lora Lurentől veszem, aki azt mondja, hogy a mindenkori ember megpróbálja leképezni a világmindenséget, valami kicsiben, egy kis modellben. Most a kereszténység számára a templom ilyen. A paeleteikus ősember számára a Laszkaoi-barlang ilyen. Telerakja azokkal a képekkel, ami meghatározza az életét és ebben az értelmezésben a Stonehenge is ilyen. A Stonehenge egy közösségnek a tömörített világképe, ebben benne van minden. És az is igaz egyszerre, hogy ez kozmikusan meghatározott, tehát, hogy bizonyos oszlopok között kel fel a nap a nyári napforduló idején, egy másik oszlop között kel fel a nap a téli napforduló idején és a többi, és a többi. Lukácsi Béla : - Sok funkcióból persze az bizonyítható, ami anyagilag, esetleg matematikailag igazolható, az, hogy most mondjuk például az új ásatások azért folynak, hogyha a hírek igazak, mert van egy előfeltevés, hogy ez valamiféle zarándokhely volt, vagy gyógyításra szolgált, merthogy a környéken találtak sok olyan csontvázat, amelyek sérültek voltak, betegségre utalhattak. Ha beigazolódik, ez egy nagyon megfogható, materiálisan megfogható dolog. Elképzelhető, hogy tényleg? Raczky Pál : - Igen valóban, ez az ásatás most 44 év után azért kezdődött, mert nagyon sok olyan furcsa antropológiai anyagot találtak itt, amelyek azt bizonyították, hogy valóban komoly betegségben szenvedő emberek látogatták ezt a helyet. De hát ez nincs ellene a korábbi interpetációknak. Tehát éppen azt mondom, hogy a közösség számára egy olyan általános emlékmű volt, amelyhez az emberek elzarándokoltak. Időről-időre ott ünnepélyek voltak, olyan volt, mint egy templom. Manapság is az emberek ugye búcsújáró helyekre elmennek, ott vannak, közösen imádkoznak és a többi és a többi. Ebbe az is belefér, hogy a 25

betegek a betegségeiktől itt akartak megszabadulni, szent hely volt. Tulajdonképpen ez csak színesíti a történeti interpretációt, tulajdonképpen nem új, hogy őgy mondjam, csak hát ezt a média szereti felkapni, meg hát attól is van egy ilyen értéke az egésznek, mert az egész ásatást a BBC finanszírozza és akkor innentől kezdve (közbeszólás) Lukácsi Béla : - Megvan a médiapartner. Raczky Pál : - Igen, igen, de nekem ez a dolog tetszik, tehát azt tudnám mondani, hogy ilyen dolgokat érdemes támogatni. Elek László : Stonehenge rejtelmeiről az ELTE Régészeti Intézetének vezetőjét, Raczky Pált hallották. Dátum : 2008.04.11.

Adó :

Műsor :

26

Borhy László, az ELTE Ókori Régészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára a komáromi üvegműhelyről Sláger Rádió – 2008. április 10. Adó : *Sláger Rádió Műsor : Sláger Hírek () Dátum : 2008.04.10. 0000 Készül a dokkolásra a Szojuz. A két orosz kozmonautát és Dél-Korea első űrhajósát szállító űrhajó ma kapcsolódik a Nemzetközi Űrállomáshoz. A dél koreai szakember egy hetet tölt majd itt, különböző kísérleteket végezve. A két orosz űrhajós viszont a fedélzeten marad, ők váltják a már hat hónapja ott dolgozó amerikai parancsnokot és orosz repülésmérnököt. Elég nagy a forgalom egyébként. A 16-os expedíció legénysége múlt héten fogadta az Európai Űrügynökség első Automatizált Szállító Járművét, a Jules Verne-t. Egy héttel korábban pedig elbúcsúztak a NASA Endeavour űrsiklójának legénységétől, mely 12 nap alatt számos konstrukciós munkálatot hajtott végre a Nemzetközi Űrállomáson. (10.00 hirado.hu/Yahoo News) Római kori üvegműhelyt találtak Komáromban. Az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára azt mondja: a városnak 15-20-ezres lakossága lehetett: a katonaság létszáma 6-10 ezer főre tehető, a polgárvárosban pedig 5-6 ezren, de legfeljebb tízezren élhettek. Borhy László szerint nagyon sok lelet tanúskodik a fazekasságról, a fémmegmunkálásról, a fegyverkészítésről, a pékségről, az üvegművesség azonban egy egészen új színfolt ű írja a múlt-kor.hu. Nagyon jó állapotban maradt fenn egy üvegkészítő kemencepáros, és további 4-5 kemence maradványait is sikerült megfigyelni. (Múlt-kor-MTI) Dátum : 2008.04.10.

Adó :

Műsor

További cikkek a témában: Origó, Múlt-Kor – 2008. április 9. http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=20280 Hírextra – 2008. április 9. http://www.hirextra.hu/hirek/article.php?menu_id=2&cat=6&article_id=62620 Metro.hu – 2008. április 9. http://www.metro.hu/cikk/227759

27

Örkény Antal, az ELTE Társadalmi Kapcsolatok Intézetének intézetigazgató, tanszékvezető egyetemi tanára a rendőrségen belüli esélyegyenlőségről TV2, Tények – 2008. április 10. átum : 2008.04.10. 0636

Adó : TV2

Műsor : Tények reggel ()

Mv.: - Több cigány rendőr kell - ezt mondja az országos rendőrfőkapitány és a kisebbségi ombudsman is. Kállai Ernő vizsgálatot indít, hogy a rendőrök egyenlően bánnak-e a különböző származású emberekkel, azaz vannak-e előítéleteik. R.: - Itt, Nyírkátán vertek meg egy autóst és az utasát miután a kocsival elütöttek egy kisfiút. Súlyosan megsérült. Nyíregyházán van kórházban. Az autóban ülők könnyebben sérültek. A megyei rendőrség szóvivője szerint a baleset után a kisfiú rokonai támadtak rájuk. Fülöp Gergely megyei rendőrségi szóvivő: - Három személy ellen a mátészalkai rendőrkapitányság indított eljárást, csoportos garázdaság, súlyos testi sértés kísérlete miatt illetve garázdasá..., illetve rongálás miatt, mert betörték az autó szélvédőjét. R.: - Egy cigány önkormányzati képviselő lépett közbe. A rendőrfőkapitány úgy fogalmazott: ő akadályozta meg, hogy egy újabb Olaszliszka legyen. Ez a bizonyíték szerinte arra, hogy a rendőrségnek szorosabban együtt kell működni a helyi kisebbségi képviseletekkel. És több cigány rendőr kell. Bencze József országos rendőrfőkapitány: - Egy nagyon fontos kérdés, hiszen ők tudnak elsősorban szót érteni adott esetben azzal a kisebbségi csoporttal, aki a konfliktus valamelyik oldalán éppen szerepel. R.: - Éppen tegnap tárgyaltak a kisebbségi ombudsmannal, aki éppen azt fogja vizsgálni, hogy felkészítik-e a rendőröket az ilyen helyzetekre és hogy milyen a kommunikációjuk. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman: - Hogyha mondjuk három ember követ el jogsértést, akkor ne harminc emberes tömegmozgalomról beszéljünk, hanem, hanem akkor úgy kommunikálja ezt a rendőrség, hogy ez megfelelő legyen és ne csak valamilyen szenzációt próbáljunk ebben keresni. Örkény Antal tanszékvezető, ELTE kisebbségszociológiai tanszék: - Ezek nem etnikai jellegű ügyek... R.: - Örkény Antal kisebbségszociológus szerint is kulcsszerepe van a rendőrségnek, az etnikai feszültségek kezelésében. Örkény Antal tanszékvezető, ELTE kisebbségszociológiai tanszék: - Főleg azt kell erősíteni, hogy a rendőrség maga nehogy hozzájáruljon ahhoz a társadalmi folyamathoz, amikor valamit a társadalom egyre inkább egy etnikai nézőpontból, egy etnik, akár többségi vagy kisebbségi és a kettő konfliktusából való megmérettetésben szemlél. R.: - Az ombudsmani vizsgálat eredménye és a javaslatok őszre várhatóak. 28

29

Horváth Ferenc, az ELTE Földrajz-és Földtudományi Intézetének intézetvezető egyetemi tanára a Rákóczi téri épülő metróállomásra betörő vízről MR1 – 2008. április 9. Adó : MR1 Műsor : MR1 - Krónika () Dátum : 2008.04.09. 1210 Nem a vízcső tört el, hanem egy természetes tó vize tört be a Rákóczi téri épülő metróállomásra tegnap este. Budapesten nagyon sok földalatti vízi természeti jelenség van, így a szakembereket meg sem lepték a történtek. Diós Judit és Rovó Attila összeállítása. Most is dolgoznak a Rákóczi téren, abban az 1.500 m2-nyi, 25 méter mély gödörben, amely a 4-s metró egyik állomása lesz. A körút felőli oldalon, amelyben az alagutak indulnak, a résfaltól kicsit távolabb, egy körülbelül 50 m2-nyi lyuk tátong. A föld kedd éjjel omlott be. Egy földalatti óriási vízbuborékot ért el a 4-s metró Rákóczi téri állomásának építése. Ezt a 25 méter mélyen lévő zárványt, buborékot pukkasztották ki a gépek tegnap késő este. Ennek a tartalma 150 m3 salakos, saras víz ömlött a munkagödörbe. Senki nem sérült meg, a munkások betonfalakkal biztosították, stabilizálták az építkezést. - mondta a Krónikának Olti Ferenc, a BKV vezérigazgató-helyettese, a 4-es metró felelőse. A szakember azt mondta: az ilyen esetekre nem lehet felkészülni. "Ez egy vis major, ezt előre látni nem lehet, azt, hogy a föld alatt milyen zárványok vannak, nincs olyan sűrű kutatófúrás, amivel minden részletet előre lehetne látni, ez, ennek a szakmának ez a velejárója." Olti Ferenc kérdésünkre azt mondta: szerinte az állomás elkészül a tervezett időre, legfeljebb a munkafázisokat kell majd egymáshoz képest átütemezni. Hogy mennyibe került ez a vízbetörés, azt még nem tudni. Az ELTE Geofizikai Tanszékének professzora, Horváth Ferenc azt mondja, nem kellett volna, hogy a víz váratlanul érje az építőket. "Meglehetősen jó előre lehet jelezni ezeket a helyeket, csak tudni kell Budapest geológiáját, Budapest belterületéről 1785-ben készült egy felmérés, ezek a térképek rendelkezésre állna kés csak rá kell pillantani." A professzor szerint, a metróépítők, a kis Rákos-patak eltemetett medrébe fúrtak. Ez már a sokadik baleset volt a 4-es metró építkezésén, a Kálvin téri aluljárót például nemrég árasztotta el a víz, ugyanott gázvezeték is tört már el, és a Tétényi úti állomásnál is volt gázömlés, illetve omlott le egy munkagödör fala, tavaly szeptemberben.

30

Dávid János, az Európai Tanulmányok Tanszék tudományos munkatársa a Munkaerőkeresleti prognózis újszerű módszeréről Népszava Online – 2008. április 12. Munkaerőkeresleti prognózis - újszerű módszerrel

Újfajta kérdezési módszer

Esetleges és egymásnak ellentmondó információkat eredményez, ha a cégeket arról kérdezik meg, hogy bizonyos időtávban mennyivel több vagy kevesebb dolgozót kívánnak foglalkoztatni, ezért újfajta prognóziskészítési módszert dolgoztak ki - mondta Dávid János, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem oktató kutatója az MTI érdeklődésére.A módszer lényege, hogy adatfelvételkor nem azt kérdezik, hogy milyenek a cégek foglalkoztatási elképzelései, hanem az ágazatonként és méretenként különböző vállalkozásoknál alkalmazott technológiákból és munkaszervezési megoldásokból indulnak ki. Vizsgálják, hogy ezek működtetéséhez mennyi és milyen szakmaszerkezetű munkaerőre van szükség. A jövőbeli várható munkaerőkeresletet az így kiszámított tényleges létszámszükségletre vetítik és azt növelik vagy csökkentik a konjunktúrakutatásokból és a cégek technológiaváltási, fejlesztési terveiből kiszámított módosító tényezőkkel. Így a várható munkaerőkereslet mennyiségéről, annak szakmaszerkezetéről a korábbiaknál megbízhatóbb következtetéseket lehet levonni - hangsúlyozta Dávid János. Dávid János szerint minden esetben a választott technológia illetve munkaszervezési megoldás jelöli ki, hogy az adott cégnél milyen szakképesítésekkel mennyi dolgozóra van szükség. A dolgozóktól elvárt szaktudás tartama - kutatásaik szerint - a nagyobb és a kisebb vállalkozásoknál jelentős eltéréseket mutat. A nagyobb cégek általában azt igénylik a munkavállalóktól, hogy a munkafolyamat egy kis, speciális részét ismerjék, a kisebb cégeknél viszont az általános szaktudású, esetleg több szakmában is eredményesen elboldoguló szakembereket alkalmazzák szívesen. A keresleti számításoknál ezt is figyelembe veszik. A technológiaváltásra, technológiakorszerűsítésre általában a piaci kereslet, az elérhető munkaerő kínálat illetve a munkaerő kínálat hiányának hatására vagy ellensúlyozására vállalkoznak a cégek. Igaz, a technológiák, szakmák tartalma, az ehhez szükséges munkaerőigény állandóan változik, de ez a változás nem áttekinthetetlen. A feladatmegoldások technológiája a beruházások és szervezeti megoldások költségei miatt ugyanis lassabban változik. A munkaerőkereslet kutatói - a gördülő előrejelzés módszerét alkalmazva - képesek nyomon követni a változó technológiák változó szakmaszerkezeti követelményeit. A jelenlegi hazai tevékenységszerkezet működtetése például kétszerannyi úgynevezett kékgalléros szakembert és fele annyi humán- és társadalomtudományi diplomást igényelne, mint amennyit az iskolák kibocsátanak. Ezek az arányok - a számítások szerint - a következő tíz évben sem változnak lényegesen. Az a gazdaságfejlesztési vízió, hogy Magyarország jövedelmezőbb, magas tudástartalmú termékeket állítson elő, s ezzel a mainál jelentősen több diplomát igénylő munkahelyet mű növelésével valósítható meg - mutatott rá Dávid János. Akkor létesülhet egy új diplomás munkahely, ha közben két korszerű képzettségű szakmunkásnak is jut alkalmazási lehetőség. Így lehet csak fogadni az európai vállalatok magas munkabérköltségek miatt kitelepítésre tervezett termékeinek gyártását. A munkaerő kereslet és kínálat szakmaszerkezete ugyanakkor egyre távolabb kerül egymástól. Ezt a különbséget mérsékelni kellene. Az új módszerrel létrehozott szakmaszerkezeti előrejelzés térségi szinten is megmutatja a várható munkaerő keresletet. Ezért nemcsak az oktatás és foglalkoztatáspolitika alakítóinak, de a pályaválasztóknak is hasznos információkkal szolgálhat. A kutatás eredményeiről részletesebben a www.3kconsens.hu és a www.employmentpolicy.hu honlapokon lehet tájékozódni.

A teljes cikk: http://www.nepszava.hu/default.asp?cCenter=OnlineCikk.asp&ArticleID=1035432 További cikkek a témában: 31

Metro – 2008. április 12. http://www.metro.hu/cikk/230178

32

Bartholy Judit, az ELTE Meteorológiai Tanszékének vezetője a klímaváltozásól VG.hu – 2008. április 9. Innováció

2008-04-09 00:00:01

A környezeti terhelés csökkentését a fogyasztási szokások átalakítása is segíti

Szerényebb életmód Az európai vállalatok közel 40 százaléka úgy véli, a szélsőséges időjárás által okozott károk a következő tíz évben érinteni fogják őket, és a klímaváltozás kedvezőtlenül befolyásolja üzletmenetüket. Szakemberek szerint talán csak pár évtized választ el minket attól a kétfokos globális felmelegedéstől, amely akár visszafordíthatatlan változást hozhat. A klímaváltozás témakörében nemzeti stratégia készült, komoly kutatások zajlanak a hazai felsőoktatási intézményekben, tudósok vizsgálódnak, s ezeket a versenyszféra is figyeli. A különböző klímamodellek lényege, a klímaváltozás térbeli-időbeli következményei, az átlaghőmérséklet emelkedése, hazai és nemzetközi tendenciák, a tarlóégetések, homokviharok, erdőtüzek levegőkárosító hatásai, az ország felett átvonuló frontok – többek között ilyen témákban folyik kutatás az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékén. Bartholy Judit, a tanszék vezetője több szakmai fórumon, most a Világgazdaság szakoldalán is felhívja a figyelmet: bár a földtörténeti korok során mindig is változott a klíma, ennek hátterében többnyire csillagászati, geológiai okok álltak, s ezek időbeni lefolyása akár több tízezer vagy százezer év volt. Az újabb változások azonban a légkör felszín közeli rétegeinek melegedését okozzák. Mindezért a levegőbe juttatott sok extra üvegházhatású gáz okolható, amelyekért a fokozott ipari tevékenység, az egyre növekvő kereskedelem, illetve a lakosság pazarló energiafelhasználása, fogyasztási szokásai felelősek. Ezt a felmelegedést az ember indította, és csak az ember állíthatja meg úgy, hogy minimálisra csökkenti e gázok légkörbe jutását – hívja fel a figyelmet Bartholy Judit. Szerinte gyors és radikális változtatásra van szükség mind az alkalmazott technológiák, mind a felhasznált energia típusa és mennyisége területén. Ma az emberiség egy nap alatt annyi földgázt, kőolajat (fosszilis energiát) használ el, amennyi a földtörténeti korok során kétszázötven év alatt keletkezett. Ezek az aránytalanságok óhatatlanul éreztetik környezeti hatásukat. A tanszékvezető kutatásokra hivatkozva elmondta, hogy a jelenlegi fogyasztási szokásainkat megtartva belátható időn belül várhatóan jelentősen lecsökkennek a föld fosszilis energiakészletei, s az egész energiaszektornak át kell alakulnia. A jelenlegi

33

népességnövekedési trendek tovább nehezítik bolygónk környezeti terhelését. Néhány évtizedre előre kellene tekinteni, fenntartható fejlődési ütemre átállni, szerényebben élni, kevésbé rombolni a minket körülvevő természetet. A klímaváltozás kérdése világviszonylatban is az érdeklődés középpontjába került: sokan félnek az előre pontosan nem prognosztizálható jövőtől, mások ellenzik a határozott fellépést az emissziócsökkentés érdekében, megint mások itt is csak a politikai csatározást látják. „Az állítás, hogy csökkenteni kell az emissziót, akár politikamentes mondatnak is minősíthető, mégis abban a pillanatban, amikor egy nemzetközi tárgyaláson arról van szó, mely országnak miért ennyivel és a másiknak miért csak annyival kell csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását, akkor már politikáról, hatalomról és erőviszonyokról van szó. Pedig nagyon fontos lenne a mielőbbi megegyezés” – hangsúlyozta Bartholy Judit. Emlékeztetett arra is, hogy több mint tíz évig készült a kiotói egyezmény, és a megállapodás tárgya csupán öt-hat százalékos emissziócsökkentés volt, amelyet nevetségesnek tart, hiszen a légkör védelmében akár 80-85 százalékos csökkentésre lenne szükség. A nemzetközi összefogáson alapuló megállapodások nem halogathatók sokáig, hiszen talán csak néhány évtized választ el minket a szakemberek véleménye szerint nagy jelentőségű, kétfokos globális felmelegedéstől. Ez tűnik jelenlegi tudásunk szerint annak a határértéknek, amelynél nagyobb változás már akár visszafordíthatatlan is lehet. Modelleredmények szerint leginkább a magas földrajzi szélességeken várható a nagyobb felmelegedés, de a legújabb kutatási eredmények alapján Magyarország érzékenysége is közel másfélszeres a globális átlaghoz viszonyítva. A modellek a Kárpát-medence térségére egybehangzóan a nyári csapadék csökkenését és a téli növekedését jelzik. Nagy valószínűséggel nem is az átlagértékek eltolódásához lesz nehéz alkalmazkodni az embereknek, hanem az extrém jelenségekhez, mint például az árvizek, az aszályok, vagy a gyakoribb és intenzívebb viharok. A krioszféra (hó és jégtakaró) olvadása szintén jelentős hatással lehet a földi sugárzási egyensúlyra. Az Északi-sark és körzetének változó klímaviszonyairól most jelent meg egy jelentés, amely egy többéves kutatási projekt eredményeit öszszegzi. Sok közvetlen hatása lehet egy olvadásnak, vagy annak, hogy télen nincs hó egy régióban. Grönlandon most látott napvilágot egy elemzés – mondja a tanárnő –, miszerint harminc éven belül húszszázalékos csökkenés következik be, tehát a klímaváltozás igenis érinti a bioszférát és a sarki jégsapkákat is.

34

Vélemény Bartholy Judit „Remélem, egyre több ember érti meg a globális melegedés okát, s az e folyamatban rejlő veszélyeket. Másképp kell szervezni az életünket, jobban ügyelve környezetünkre, tudatosan kevesebbet fogyasztva. Csak ez az »alulról jövő« cselekvési szándék vezetheti a politikusokat is a tárgyalóasztalok mellé, s »kényszerítheti« őket a nemzetközi megállapodások irányába.”

A teljes cikk: http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=217131&fr=rss

35

Gereben Ágnes, az ELTE tudományos főmunkatársa orosz vállalatok külföldi expanziójáról Vg.hu – 2008. április 9.

Folytatódik az orosz vállalatok külföldi expanziója 2008-04-09

A moszkvai lapok elégedetten nyugtázzák, hogy a Gazpromnak néhány napja sikerült betörnie az észak-afrikai kőolaj- és földgázlelőhelyekre. Nagy siker ez, már csak azért is, mert Alekszej Miller energetikai birodalmának vezetői évekig mindhiába tárgyaltak az algériai Sonatrach képviselőivel az esetleges orosz tulajdonszerzésről. Tették ezt azzal a nem titkolt céllal, hogy végképp szertefoszlassák az egységes elveket hirdető, de valójában nagyon is széthúzó EU-tagországoknak az energetikai szállítások diverzifikálásához fűzött reményeit. Észak-Afrika az egyetlen komoly energetikai tartalékokkal rendelkező térség, ahol Millerék idáig nem voltak jelen. 2006-ban, amikor nyilvánosságra került a Sonatrachhal folyó alku híre, a világsajtó első rémületében már egy „földgáz OPEC” létrejöttét vizionálta. A szovjet korszak dezinformációs technikáival ma is előszeretettel élő Kreml ezt egyáltalán nem cáfolta. Sőt, előállt egy orosz–algériai–iráni árkartellnek a „földgáz OPEC”-nél reálisabb és éppen ezért félelmetes ötletével. Az algériai orosz jelenlét azután az árkartell gondolatával együtt észrevétlenül lekerült a napirendről. Ez azonban nem jelentette azt, hogy a Gazprom szívós vezetői feladták volna az Európa földgázellátása feletti ellenőrzés miatt stratégiai jelentőségű tervet: új megközelítést alkalmaztak. Gyorsan kiderült, hogy ha a Sonatrach nem is bizonyult készséges partnernek, az orosz elnöki rezidenciába bejáratos ENI-vezetők annál inkább. Az olasz vállalat első emberével, Paolo Scaronival március végén Moszkvában Alekszej Miller szinte órák alatt megegyezett, hogy az olasz mamutvállalat az újabb oroszországi lelőhelyek kitermelésében szerzett további lehetőségek fejében átadja a líbiai részvényeinek számottevő részét (a Financial Times szerint a felét). Az ügynek külön jelentőséget ad, hogy az ENI – a Moammer Kadhafi elnök birodalmában jelen lévő külföldi vállalatok közül a legnagyobb – nemrég megállapodást kötött Tripolival. Ennek értelmében kétszeresére bővítik a Líbiát Olaszországgal a Földközi-tenger mélyén összekötő földgázvezetéket. A néhány évtizede még koldusszegény, ám az 1960-as évek eleje óta kitermelt szénhidrogének révén Afrika leggazdagabb országává vált Líbia így már évi 8 milliárd köbmétert tud Európába juttatni kitűnő minőségű földgázából. Ha az ENI részvénycsomagjának a fele valóban a Gazpromhoz került, akkor az európai földgázszükségletnek idáig mintegy 25 százalékát biztosító Moszkva végleg kulcspozícióba kerül kontinensünkön. Észak-Afrikán kívül a fekete kontinens nyugati részén, Nigériában is folyik a küzdelem az ottani energetikai kincs 4000 kilométeres szállítási útvonalának építési jogáért a nyugati cégek és a Gazprom között. Hidegebb tájakról már nem is beszélve: az orosz sajtóban „nagyon hideg háborúnak”, a Daily Telegraphban viszont „sarki imperializmusnak” nevezett akció során tavaly augusztus 2-án az orosz Arktisz–2007 kutatóexpedíció tagjai egy titániumból készült zászlót helyeztek el 4200 méter mélyen. Így jelezték, hogy Moszkva igényt tart a világ kőolaj- és földgáztartalékának 25 százalékát, rengeteg aranyat, platinát, nikkelt, ónt rejtő sarkvidéki kincsekre. Azóta ennek az igénynek nyomatékot adott a Kreml közeli (vagyis „jó”) oligarchák tulajdonában álló Norilszk Nikkel vállalat, amely saját flottát épít a sarkvidéki munkára alkalmas

36

hajókból. A kőolaj- és földgázszállító hajók számának növelése a stratégiai célja az „olajbizniszben” idáig ismeretlen FLC West nevű orosz befektetési társaságnak is. A volt NDK-ban működő két nagy hajógyár norvég tulajdonosa a hét végén bejelentette, hogy a német üzemeket és a Baltikumban, illetve az ukrajnai Nyikolajev városában lévő három hajógyárának 70 százalékos részvénypakettjét is eladta az orosz cégnek. Ezek a gyárak rengeteg megrendelést kaptak, s 2006-ban még csaknem 146 millió euró nyereséget termeltek – igaz, a profit tavaly 11 millióra zuhant. A menedzsment így a kisbefektetők nyomására az eladás mellett döntött. De a hosszú távú orosz gazdasági offenzíva korántsem csak az energetikai szférában vált feltűnően élénkké – gyakran agresszívvá – az utóbbi időben. A tőzsdei bevezetés és az azzal összekötött elsődleges részvénykibocsátás az orosz vállalatok számára korábban egyet jelentett a londoni börzére vitellel. Tavaly a brit fővárosban negyvenmilliárd dolláros forgalmat bonyolítottak az orosz részvényekkel. A két ország kapcsolatának megromlása azonban – nyilvánvalóan a Kremlből érkezett sugallat nyomán – arra késztette a parkettre készülő orosz vállalatokat, hogy más irányt vegyenek. Néhány hete a moszkvai lapok címoldalára került, hogy a Mecsel nevű vaskohászati kombinát menedzsmentje Frankfurt vagy Toronto tőzsdéjén akarja a mintegy négymilliárd dolláros részvénykibocsátást lebonyolítani. A Ruszal, a világ legnagyobb alumíniumgyára pedig, amint azt már januárban kiszivárogtatták, Hongkongba készül. Oleg Deripaszka, a cég többségi tulajdonosa, a „jó oligarchák” legjobbika, Oroszország egyik leggazdagabb embere – miközben a Norilszk Nikkel 25 százalékát is szeretné megszerezni! – kilencmilliárd dollárra számít a hongkongi részvénykibocsátástól. Nem biztos, hogy vérmes reményei valóra válnak, mert a potenciális vevők már tudják, hogy Deripaszka élet-halál harcot vív a Kremlnek óriási politikai szívességek egész sorát tevő Aliser Uszmanovval a Norilszk Nikkelért. Ez pedig komoly bizonytalansági tényező a befektetők szemében, hiszen az Oroszországban javában dúló, egyre szövevényesebb gazdasági maffiaháborúk kimenetele a „jó oligarcháknak” a hatalommal való aktuális kapcsolatától függ. És minden jel arra mutat, hogy az orosz vállalkozókat egy nem régi, szokatlanul agresszív beszédében külföldi tulajdonszerzésre biztató Dmitrij Medvegyev megválasztott orosz elnök az „oszd meg és uralkodj!” elve mellé uralomra jutásakor már a magáénak tudhatja annak gyakorlatát is. A szerző az ELTE tudmányos főmunkatársa Gereben Ágnes

A teljes cikk: http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=217092&fr=rss

37

Fodor András, genetikus, az ELTE ny. egyetemi docense: Szabad-e hidat építeni a Kwai folyó felett? Gondola – 2008. április 8. Szabad-e hidat építeni a Kwai folyó felett? Alábbi soraimat Dr. Dávid Ibolya elnökasszony (MDF) szíves figyelmébe ajánlom, tisztelettel Neki dedikálom.

Gondolatok hidakról és más hosszú objektumokról, amelyeket meg kell, s olyanokról, amelyeket nem szabad megépíteni Furcsa dolog a pszichológia, furcsa dolgok a képzettársítások. Sokak figyelmét talán elkerülte a Népszavazás eufórikus napjaiban az alattomos hír: Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő annak a hétnek a csütörtökén Moszkvában aláírt „egy szerződést”. Partnere Vlagyimir Putyin; a korábbi Közép-európai érdekszférája felé csápját nyújtogató orosz birodalom első embere, napjaink egyik legkeményebb diktátora, Aláírtak egy elvben „gazdasági” szerződést, a Déli Áramlat nevű olajvezeték kölcsönös megépítéséről. A hírről a Fidesz honlapján lehetett értesülni, a Dr. Navracsics Tibor frakcióvezető sajtóértekezletét bemutató videofelvételéről, majd Orbán Viktor megdöbbent mondataiból, amelyek a TV2 riportban hangzottak el. Kiderült ezekből a hírekből, hogy az aláírt szerződés minden szempontból hátrányos Magyarország számára: gazdaságilag is, politikailag is. Kiderült, hogy noha az építés költségei közösek, teljes mértékben ki leszünk szolgáltatva az olajat szállító Oroszországnak. A szerződés olyan ördögi módon fogalmazódott meg, amely kizárja vita esetén a jogi orvoslat lehetőségét Magyarország számára. A szerződést olyan sebbel-lobbal írták alá, hogy az oroszból való fordítás nyelvi hibáit sem volt idő megmagyarítani, sem ahhoz hatástanulmányt készíteni. Annyira sürgős volt a szerződés aláírása, hogy nemcsak parlamenti, de még kormányjóváhagyásra sem volt idő. A Belgrádból hazafelé tartó orosz diplomaták, - akik azért jártak ott, hogy Koszovó ügyében támogatásukról biztosítsák az EU- döntéssel szembeszegülő szerbeket – megálltak Budapesten néhány órára. Elővettek a zsebükből egy cirill betűs szerződést, odadugták a kormány képviselőjének orra alá, az utolsó sorra ráböktek hüvelykujjukkal: „itt írják alá, elvtársak”. Azután továbbutaztak. Gyorsan lefordították úgy-ahogy, Gyurcsány Ferenc pedig lóhalálában Moszkvába rohant két nappal később aláírni a 30 (!) évre szóló szerződést a Kremlben. Mint a régi szép időkben, a rendszerváltozás előtt! Bár olyan vélemény is van, hogy volt erről szó a magyar sajtóban korábban is – nos, nekem nem tűnt fel... Mindenesetre bennem ez a hír megerősítette azt a meggyőződést, hogy a magyar nép és nemzet valamint az azt jelenleg kormányzó erők között áthidalhatatlan szakadék húzódik. Ez a szakadék nem új, hanem 61 éves, és soha nem ívelt át, mert nem is ívelhetett át felette híd. A Népszavazás eufórikus hangulata elfeledtette a dolgot, lekerült a Fidesz honlapjáról is. Csak az Európa Parlamentben szólt róla Gyürk András Fidesz delegátus. Illetve még valaki... Az MDF vezetősége fontosnak találta, hogy érthetetlenül kapkodva, az aláírást megelőző napon a gázvezeték mellett egy támogató nyilatkozatot adjon ki. Azaz támogatásáról biztosítsa az ország érdekeivel ellentétes, példátlan szerződést. Azzal indokolták, hogy „országunk energiaellátásának a biztonságosabbá tétele” szempontjából fontos. Mint biológus, szakmai meggyőződéssel kijelenthetem: ilyen nyilatkozatok

38

tipikusan nem az agykéregben, hanem a hypothalamusban fogalmazódnak meg. Vagyis az agynak azon területén, amely nem az értelem, hanem a zsigeri indulatok központja. Hogy a szóban forgó állásfoglalást semmi más nem diktálta, mint a zsigeri dac, hogy ellentmondjanak a Fidesznek, az nyilvánvaló, hiszen ilyen pozitív megállapítást nem lehet ép elmével látatlanban tenni egy olyan szerződésről, amelynek részleteit nem ismerjük, amelyhez háttér-tanulmány nem készült. Navracsics Tibortól tudjuk, hogy nomen-est-omen Veres pénzügyminiszter csupán betekintést engedélyezett egy rövidített szövegbe „öt magyar állampolgár”, azaz az 5 frakcióvezető számára, tehát lényegi információ nem állt a pártok rendelkezésére. Így az MDF rendelkezésére sem. Megint van olyan vélemény, hogy dehogyisnem lehetett erről tudni, nos, én inkább hiszek Navracsics Tibornak, mint egy bizonytalan és forrás nélküli dehogyisnemnek. A „most jól odasóztunk Orbánnak” mondanivalójú nyilatkozat megerősítette bennem azt a gondolatot, hogy az Orbán Viktor vezette szövetség és az MDF jelenlegi vezetése között mély szakadék tátong. De vajon tényleg áthidalhatatlan-e? Hogy az MDF közleményben megfogalmazott vélemény mennyire nem az MDF tagjainak és nem értelmes szimpatizánsainak a véleménye volt, azt bizonyítja, hogy az MDF szellemi értékeihez közel álló Deák Ferenc Közéleti Klub (amely nem azonos a Deák Ferencz Polgári Internetes Levelező Körrel, csupán “névrokon”), mintegy 150 fő részvételével külön klubestet szentelt a témának azon a napon, amelyen a Magyar Távirat Iroda a témával kapcsolatban elítélő nemzetközi hírügynökségi jelentéseket tett közzé. E rendezvényen a házigazdákon kívül jelen volt és azon felszólalt Kaderják Péter, a Magyar Energia Hivatal volt elnöke; Jeszenszky Géza, Antall József kormányának volt külügyminisztere; - valamennyien kivétel nélkül és egyértelműen a gázvezeték ellen foglaltak állást. Kaderják Péter élesen elutasító álláspontját a Heti Válasz 8. évf. 11. számában (2008. március 13) a Csőbe húzva c. kemény hangvételű, szakmai érvekkel alátámasztott írásában részletesebben is kifejtette. A Déli Áramlat melletti hivatalos MDF-es álláspontot egyetlen résztvevő képviselte: Katona Kálmán, az MDF korábbi fővárosi főpolgármester-áljelöltje, akinek főpolgármesteri meghosszabbítását Demszky Gábor köszönheti. Katona ma is magas beosztásban van a Dávid Ibolya vezette MDF-ben. Visszatérnék írásom bevezető mondatára, a képzet-társításokra. Az a kedves és korrekt levelezőpartrnerem, aki a Deák Klub rendezvényéről tájékoztatott, levelét az alábbi meglepő gondolatsorral zárta, kissé dorgálólag, amiért én igen felháborodottan fogadtam e hírt: Célszerűbb volna talán az MDF-et illetően egy kicsit árnyaltabb megközelítés. Magam a jobbközép politikai erők szövetségégének a híve vagyok, szerény eszközeimmel ezen dolgozom. A szakadék ma elég nagy. Szinte áthidalhatatlannak látszik. Hídépítőkre van tehát szükségünk. Szakadékok, folyók, hidak…. Eszembe jut a David Lean rendezte csodálatos film, amelyben William Holden, Alec Guinness, Jack Hawkins, Sessue Hayakawa, Geoffrey Horne, James Donald,

39

Andre Morell, és Ann Sears felejthetetlent alakítottak: a Híd a Kwai folyó felett. A film és a mai magyar valóság képei keverednek bennem, szeretném gondolataimat a Tisztelt Olvasóval megosztani. A történet szereplői közül élesen rajzolódik ki Nicholson ezredes személyisége, a mellette dolgozó becsületes orvosé, Clipton doktoré, aki az utolsó percig lojális volt főnökével, mert hitte, hogy mindazt, amit tesz, hazájáért teszi. Furcsa módon egyébként maga Nicholson ezredes is ebben a hitben élve, hazafiúi meggyőződéstől vezérelve támogatta legjobb tudásával a japán szoldateszkát a Kwai folyó felett ívelő gyönyörű híd megépítésével. Dicsőséget akart szerezni hazájának és csapatának, a japán fogságba esett angol katonáknak. A hivatalos propagandájuk szerint „Dél-Ázsia fellendítésén” fáradozó japán imperializmus ilyetén megsegítésével. Csak közben azt felejtette el, hogy ő és csapata egy gonosz hatalomnak, hazájuk ellenségének a foglyai… Hasonlóan ahhoz, ahogyan ma a függetlenségéért rettegő MDF foglya egy gonosz hatalomnak, hazájuk ellenségének, Putyin 5. magyarországi hadoszlopának, az MSZP-nek. A császári gazdájától rettegő, akarnok fegyőr, Saito ezredes visszataszító figurájában óhatatlanul Gyurcsány Ferenc személyiség-vonásait vélem felfedezni. És innen elszabadul a képzettársítás. Dávid Ibolyát látom Nicholson ezredesben; legközelebbi munkatársait, Herényi Károly és Hock Zoltán urakat pedig Hughes őrnagy és Reeves százados egyenruháiban látom lelki szemeim előtt, akik legjobb tudásukkal követik a méltóságát a megalázó körülmények között is megőrző parancsnokuknak. Az Elnökasszony azon a munkatársaiban viszont, akik magukat „a jobbközép politikai erők szövetségégének a hivei”-ként határozzák meg - az orvos Clipton doctor szimpatikus figuráját vélem felfedezni. S ha már így belemelegedtem, engedtessék meg továbbvinnem a gondolatot: vizsgáljuk meg, hogy vajon valóban aktualizálhatóak-e a Kwai folyó partján 1942-ben játszódó film eseményei és jellemfigurái napjaink magyar valóságára és politikai szereplőire? Két szakadék, két hosszú objektum – egy olajvezeték és egy híd – képe jelenik meg előttem. Az olajvezetéket tudom, biztosan tudom, hogy nem szabad megépíteni. De mi a helyzet a hidakkal? A film arról szól, hogy nem szabad a Kwai folyó feletti hídnak megépülnie, mert az rossz ügyet szolgál. A jó oldalon állóknak mindent meg kell tenniük, hogy az a híd ne épüljön fel soha, vagy ha felépült, akkor repüljön a levegőbe, mert azon a poklot szállítanák. Az én képzeletemben ilyen Kwai folyó húzódik a magyar nép és nemzet és a rajta kis megszakításokkal 61 éve uralkodó, ezernevű moszkovita állampárt között. Akik hidat akarnak rajta építeni, azok nem a megbékélésre, hanem a behódolásra mondanak igent. Igent jelente ez az ország gazdasági, morális, kulturális leépülésére, vasútjaink, iskoláink, postahivatalaink, kórházaink lerombolására, szégyenletes európai sereghajtó szerepünk fenntartására, az ország gazdasági függetlenségének orosz olajvezetékkel történő megbilincselésére, a lipótmezei világhírű intézmény és mellesleg az egész egészségügyi ellátásunk szétverésére, a nép elszegényedésére, az értelmiség és a középosztály marginalizálására, a határainkon túl élő honfitársaink iránti szolidaritás megtagadására. Ennek a Kwai hídnak a megépítésére nem mondhat igent sem

40

harcoló katona, sem a hadifogoly, azaz: sem a Polgári Szövetség sem, az MDF! A Híd a Kwai folyó felett c. regény és film elkészült, azon már változtatni nem lehet. A regény szerint negatív hősként fejezte be életét Nicholson ezredes, akit honfitársai, hazája titkosszolgálata likvidált. A film szerint viszont utolsó pillanatban ráeszmélt, hogy hol a helye és mi a kötelessége, s végül ő maga robbantotta fel a hidat- de élete feláldozásával. De a mi történetünk még nem ért véget, a mi Nicholson ezredesünknek, Dávid Ibolyának van esélye arra, hogy ne a rossz ügy mártírjaként, vagy ne utolsó percben megtért bűnösként fejezze be a saját politikai életét. Mi több: nem is kellene befejeznie. Hogy miért nem? Például azért, mert van itt egy másik híd is, amelyet viszont meg kellene építenünk. Közösen. Ez nem a Kwai folyó hídja, hanem egy másik, amely egy hatalmas, de nem áthidalhatatlan szakadék felett kellene, hogy átíveljen. Ez a híd egyszer már létezett, s joggal viselhetné a Nemzeti Egység Hídja, de akár a Nemzet Sikerének Hídja nevet is. Ennek a hídnak az egyik pillérje Orbán Viktor miniszterelnök volt, a másik pedig Dávid Ibolya igazságügyminiszter. Ez a híd Magyarország, a Szabad Magyarország sikeréhez vezetett. Amikor ez a híd létezett, akkor volt a legkevesebb a munkanélküli, akkor csökkent látványosan az államadósság és nőtt a GDP, akkor épült a legtöbb lakás. Akkor áldozott az ország legtöbbet tudományos kutatásra és fejlesztésre. Akkor volt a legtöbb diák Magyarországon, mert segítette őket az állam minden eszközzel. És akkor volt az is, amikor mertünk nagyok lenni. Az akkori siker záloga nemcsak az volt, hogy a nemzeti közepet legjobban megtestesítő két nagy politikai erő el tudta egymást fogadni, hanem az is, hogy a két nagyszerű vezető ugyanezt tette. Micsoda márkanevet is jelentett ez a két név együtt, 1998 és 2002 között: Orbán Viktor, és Dávid Ibolya ... Milyen fájó azt látni, hogy két ember egymással szembeni személyes averziója és rivalizálása tönkretesz egy egész országot... Ugyanis erről van szó, és semmik másról. Nem elvi különbségek tartják őket távol egymástól, hanem megideologizált személyes ellenérezések. Nagyon szomorú ez. Itt kellene hát a hidat újra megépíteni. A nyíltan harcoló Green ezredes és Shears katonái, azaz: a Szövetség, és a pillanatnyilag MSZP-fogságban lévő Nicholson ezredes és fogolytársai, azaz: MDF meg kell, hogy találják a közös nevezőt. Ki kell szabadítani az MDF-et a fogságból, az MSZP halálos ölelésével. Ha lehet, Dávid Ibolyával együtt. Ha nem, akkor nélküle. Hiszen a mi hazánk az Ő hazájuk is, közös. Saito ezredesünk hazája viszont valahol a Kreml árnyékában terül el. A jogtalanul bitorolt Apró villa csak ideiglenes állomásozási hely számára. Természetesen nem remélhetem sem azt, hogy a mi Nicholsson ezredesünk elolvassa ezt a kis írást a Gondolában, még kevésbé remélhetem, hogy esetleg megszívleli mondanivalómat, ha el is olvassa. De hátha, mégis… Dávid Ibolyát arra kérem: ne rám, a Fodor András nevű ismeretlenre hallgasson. Vannak viszont az ő csapatában és azon kívül, de elérhető távolságban Antall József régi és hiteles munkatársai között Clipton doktorok, okos, tisztességes, igaz emberek. Olyanok, akik úgy jellemzik magukat, és ezt a vágyukat fejezik ki: “Magam a jobbközép politikai erők szövetségégének a híve vagyok, szerény eszközeimmel ezen dolgozom. A szakadék ma elég nagy. Szinte áthidalhatatlannak látszik. Hídépítőkre van tehát szükségünk.”

41

Rájuk kellene hallgatnia, nem a rossz tanácsadókra. Nem mindig borban van az igazság. Dr. Habil. Fodor András, genetikus Az ELTE ny. egyetemi docense, Wooster OH USA

A teljes cikk: http://www.gondola.hu/cikkek/58913

42

Lehoczkyné Kollonay Csilla, az ELTE Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének vezetője a sztrájkról Info Rádió – 2008. április 7. Munkajogi tudnivalók közlekedési sztrájk idején 2008. április 7., hétfő 11:19 Meghallgatom

InfoRádió

Letöltöm

Kinyomtatom

Elküldöm

Betűméret + -

Csak indokolt esetben lehet hiányozni a hétfői BKV- és MÁV-sztrájkok miatt a munkahelyekről, de ezt idejében jelezni kell a munkáltatónak. Az ELTE Munkajogi Tanszékének vezetője az InfoRádióban azt mondta: aki a közlekedési helyzet miatt nem tud bemenni dolgozni, annak ez a nap fizetés nélküli igazolt hiányzásnak számít, később azonban valamilyen formában le lehet dolgozni ezt a napot is. Aki a közlekedési cégek sztrájkja miatt nem tud bemenni a munkahelyére, annak ez a nap fizetés nélküli, igazolt mulasztásnak számít - mondta az InfoRádiónak az ELTE Munkajogi Tanszékének vezetője. Lehoczkyné Kolonay Csilla hozzátette: a munkaadók és a munkavállalók megállapodhatnak abban, hogy a dolgozó kivesz egy nap szabadságot, ebben az esetben megkapja az ekkor járó díjazást, ha pedig csak később ér be, a munkaidőnek bent töltött részére kap fizetést. Ha a dolgozó gond nélkül el tudna jutni a munkahelyére, mert a közelben lakik vagy autóval megy be, hiányzása nem számít igazoltnak - közölte a szakértő. Az olyan munkahelyeken, ahol előre elrendelték a munkaszüneti napot, vagy megállapodtak azokkal, akik nem tudnak bemenni, egy más napon, vagy meghosszabbított munkaórával ledolgozzák ezt az időszakot - mondta az ELTE Munkajogi Tanszékének vezetője. A dolgozónak kötelessége értesíteni a munkáltatót a távolmaradásról - fűzte hozzá Lehoczkyné Kolonay Csilla. Hanganyag: Németh Zoltán

A teljes cikk: http://inforadio.hu/hir/belfold/hir-191883

43

Csaplár-Degovics Krisztián, az ELTE Kelet-Európa Története Tanszék oktatója az önkényuralmi jelképekről HVG – 2008. április 12.

Horogra akadnak Önkényuralmi jelképek Kelet- és Közép-Európában 9 hozzászólás 2008. április 10. 15:52 Szinte hungarikumszámba megy a régióban az önkényuralmi jelképeket tiltó, épp 15 éve hozott magyarországi törvény. Sorra elbuktak ugyanis a kommunista szimbólumokat a fasisztákkal egy kalap alá vevő javaslatok.

küldés nyomtatás betűméret

A Führer képmása még nem büntetendő Németországban 1|2 Téved, aki azt hiszi, hogy a második világháború utáni Európában a horogkereszt nem lehet része egy állam hivatalos szimbolikájának. Finnországban a jelkép stilizált változata az államfői zászló bal felső sarkában is helyet kapott, és a - finn jelképvilágban a jó szerencsét megtestesítő - szvasztika az egyik állami kitüntetés, a Szabadság-kereszt elemeként is feltűnik. Emellett a lettek egyik, a függetlenség 1991-es elnyerése után újra népszerűvé vált ősi vallási jelképe is hasonlít a horogkeresztre. Olyannyira, hogy csak az utolsó pillanatban visszakoztak attól, hogy a 2006-os NATO-csúcstalálkozó résztvevőinek e szimbólummal díszített gyapjúkesztyűket adjanak ajándékba. De Tádzsikisztánban is államilag támogatott a horogkereszt. Míg az egykori Szovjetunióban tiltották a fasiszta jelvények használatát, Imomali Rahmon államfő két év óta a tádzsik nép árja gyökereinek hangsúlyozásával igyekszik erősíteni a nemzettudatot, s 2006-ban, az "árja nemzetek tádzsikisztáni évében" a közép-ázsiai államban úton-útfélen megjelent a valóban ősi jelnek számító szvasztika. A második világháborús veteránok tiltakoztak ugyan Rahmon döntése ellen, ám az államfő válaszra sem méltatta őket. Szalonképtelennek számít viszont a horogkereszt a többi kelet-közép-európai államban, akárcsak a kontinens nyugati felén. Bulgáriában a világháború vége óta törvény tiltja a használatát, Oroszországban pedig 1995-ben, a világháborús győzelem 50. évfordulója alkalmából, látványosan meg is erősítették a régi tilalmat. Romániában 2002-ben, az uniós csatlakozás közeledtével, a szociáldemokrata kormány sürgősségi rendeletben tiltotta be a fasiszta, rasszista, xenofób jellegű szervezeteket, a fasiszta jelképeket, valamint az emberiség és a béke elleni bűntetteket elkövető személyek kultuszát, 2005 óta pedig törvény tiltja az önkényuralmi szimbólumok használatát, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetés terhe mellett. De a leghatékonyabb alighanem a diktatórikus logikájú belorusz megoldás: a kommunista államban csak bejegyzett szimbólumok használhatók, az egyesületeknek, szakszervezeteknek külön engedélyeztetniük kell az általuk emblémául szánt jelvényt.

44

A sokak által etalonnak gondolt német büntető törvénykönyv - ellentétben az e tekintetben unikumnak tűnő magyar jogszabállyal - ugyancsak eltekint a nemkívánatos alakzatok felsorolásától. Ehelyett kiköti, hogy betiltott pártok vagy egyesületek - például Hitler náci pártja - jelképei nem jelenhetnek meg a nyilvánosság előtt. Hiába tiltották be azonban a Kommunista Pártot 1956-ban Nyugat-Németországban, a büntető törvénykönyv elfogadott értelmezése szerint a vörös csillag vagy a sarló-kalapács páros mégsem tilalmas, mert nem egy bizonyos párt, hanem világszerte jó néhány legális szervezet jelképe. Kitér viszont a törvény a náci egyenruhák tartozékaira, sőt a köszöntésekre, jelszavakra is, beleértve mindazt, ami a megtévesztésig hasonlít minderre. A politikai rendőrségnek, az Alkotmányvédelemnek bőségesen illusztrált példatára van a szélsőjobbos szimbólumokról a horogkereszttől az SS emblémáján át a Harmadik Birodalom zászlajáig. Nem foglalkozik ugyanakkor a német jog azzal, ami nem idéz rossz emlékeket. Nem üldözi például a náci rohamosztagok, az SA egészségügyi szolgálatának rangjelzésében használatos életrúnát - ezt az ősi germán rovásírásos jelet manapság gyászjelentéseken is használják, de hasonló piktogram mutatja az antennabemenetet a rádiókon és tévéken. Inkább az számít, milyen hatást vált ki egy embléma vagy lobogó. A politikai rendőrség tájékoztatója szerint a 19-20. század fordulóján használatban volt birodalmi hadizászló például önmagában nem illegális, de ha egy tüntetés elfajulna, a rendőrség azt is elkobozhatja. A rend őrei akkor is közbelépnek, ha nem teljesen szabályos a horogkereszt, de az átlagos járókelő pár méterről horogkeresztnek látja azt a valamit. Nem zaklatják viszont egy horogkereszt vagy Hitler-képmás miatt a régi könyvekkel vagy bélyegekkel kereskedőket, kivéve, ha valamelyikük öncélúan használja azokat. A jogszabályok körüli zűrzavart mutatja, hogy a szvasztika használata miatt nem egy közép-európai országban kerültek már bajba lelkes antifasiszták is. Amikor néhány hete a szlovákiai Nyitrán - amely az utóbbi időben a szkinhedek és anarchisták rendszeres összecsapásainak színhelyévé vált - a helyi jobboldali szélsőségesek felvonulást szerveztek a második világháborús fasiszta bábállam megalakulásának emlékére, az antifasiszták "Nazi gay parade" feliratú, rózsaszínű szív közepén horogkeresztet ábrázoló plakátokat ragasztottak ki a városban. A rendőrség azonban nem mérlegelte a plakátragasztók szándékait: ismeretlen tettes ellen nyomozást indított fasizmus propagálása címén. De Németországban is megesett, hogy a túlbuzgó bíróságok olyan antifasisztákat ítéltek el, akik áthúzott vagy szemétkosárba szánt horogkereszt-ábrázolással hirdették a meggyőződésüket. Egy tavalyi ítéletével a legfelsőbb bíróság billentette helyre az egyensúlyt, kimondva, hogy a törvény nem tiltja a nyilvánvalóan a tiltakozást szolgáló önkényuralmi jelkép alkalmazását. Szinte hungarikumszámba megy a régióban az önkényuralmi jelképeket tiltó, épp 15 éve hozott magyarországi törvény. Sorra elbuktak ugyanis a kommunista szimbólumokat a fasisztákkal egy kalap alá vevő javaslatok.

2|2

Elnézőbbek a kommunista jelképekkel A kommunista jelképekkel az államok sokkal elnézőbben bánnak. A magyar tiltáshoz hasonlót egyedül Lettországban vezettek be, ahol 1991-ben ugyancsak megtiltották a vörös csillag, valamint a sarló és kalapács használatát. A másik két balti államban azonban a hasonló törvényjavaslatok nem mentek át a parlamenten. Ugyanígy elképzelés maradt a szélsőbal és -jobb jelképeivel való egyenlő bánásmód Ukrajnában (ahol Julija Timosenko kormányfő javaslatát a pártok és a képviselők többsége is ellenezte), Csehországban (ahol 2006-ban a harmadik legnagyobb parlamenti erő, a vörös csillagot jelképként használó Csehés Morvaország Kommunista Pártja szociáldemokrata támogatással vétózott), valamint Romániában Eltérő a vörös csillag megítélése (ahol a két liberális képviselő által benyújtott törvénytervezet © Stiller Ákos elbukott a parlament mindkét házában). De sikertelenül járt az a "keresztes háború" is, amelyet 2005-ben Brüsszelben indítottak a volt kommunista országok konzervatív

45

képviselői - a fideszes Szájer József és Vytautas Landsbergis litván exelnök vezetésével - azután, hogy a brit uralkodói család egy tagja, Harry herceg tréfából nácinak öltözött egy farsangi mulatságon. Az uniós jogszabály sosem született meg, mivel kiderült, hogy olyan problémákat is kezelnie kéne, mint a szvasztikát vallási jelképként használó hinduk érzékenysége. Oroszországban sem tilos a szovjet szimbólumok használata, ráadásul a hadsereg jelképei között egyre gyakrabban tűnik fel az ötágú csillag, amely mindennap ott virít a 2006 eleje óta sugárzó Zvezda (Csillag) tévécsatorna adásában, a képernyő jobb felső sarkában. Magáért beszél, hogy Szerbiában a Crvena Zvezda (Vörös Csillag) az egyik legnépszerűbb labdarúgó-, illetve kosárlabdacsapat. Másutt - Szófiától Tallinnig - a kommunista jelkép inkább csak alternatív klubok falán vagy a szovjet katonai emlékműveken jelenik meg. Lettországban a helyi orosz kisebbség nem tartja be a kommunista jelképekre vonatkozó szabályokat - az utóbbi években divatba jöttek a sarló-kalapácsos, CCCP feliratú trikók -, a hatóságok azonban elnézik a törvénysértést. Hasonló a helyzet Szlovákiában, ahol elvileg a kommunista szimbólumokra is vonatkozik a büntető törvénykönyv rendszerváltás után hozott paragrafusa, amely tiltja a szabadságjogokat elnyomó mozgalmak támogatását és propagálását. A kommunista szimbólumok használóit mégsem fenyegeti veszély, miközben a fasisztákkal kapcsolatban havonta gyakran több eljárás is indul. Annak ellenére, hogy - miképp a román Vasgárda utódszervezete, az Új Jobb (Noua Dreapta) - a Tiso-féle bábállamban működött Hlinka-gárda modernizált változata is vigyáz a törvényesség látszatára. Az Új Jobb egyébként a kelta, az utóbbi pedig az állami címerben is szereplő kettős keresztet használja. Bukarestben épp a napokban robbant ki újabb horogkeresztbotrány. A nacionalista Nagy Románia Párt lapjában a párt vezetője, Corneliu Vadim Tudor ugyanis sarlókkal, kalapácsokkal és horogkeresztekkel "üdvözölte" a román fővárosban a múlt héten tartott NATO-csúcstalálkozót, amiért máris bíróság elé citálták. Európa két muszlim többségű államában a legátláthatóbb a helyzet: ezekben a szimbólumok kérdése nincs napirenden, mert a mögöttük álló ideológiák is hiányoznak a politikai palettáról. Igaz, Albániában - állítja a HVGnek az ELTE Kelet-Európa-történeti tanszékén oktató Csaplár-Degovics Krisztián - ma is használják az úttörőnyakkendőket. Élelmes vállalkozók ugyanis rájöttek, hogy a vörös ruhakiegészítőre csak az államot jelképező fekete sast kell rányomtatni, és máris kész az albán zászlócska, amelyet nemcsak futtballmeccseken lobogtatnak előszeretettel, hanem csuklóra kötve is hordanak. A néhány éve önállósodott BoszniaHercegovinában nemigen találkozhatnak a járókelők önkényuralmi jelképekkel. Az egyik kivétel a Szarajevó belvárosában teljesen törvényesen működő - vörös csillaggal, jugoszlávnosztalgiával dekorált - Caffé Titó. BEDŐ IVÁN, IRHÁZI JÁNOS (BUKAREST), NÉMETH ANDRÁS, TUBA LAJOS (POZSONY), SCHWEITZER ANDRÁS

A teljes cikk: http://hvg.hu/hetilap/200815_oNKENYuRALMI_JELKEPEK_KELET_ES_KoZEPEuRoP AB/page2.aspx

46

Interjú Dessewffy Tiborral, a Szociálpszichológia Tanszék egyetemi docensével Heti Válasz – 2008. április 10. A médiafigyelést az OBSERVER Bp Kft. készítette Wed Apr 16 14:14:49 2008

2008.04.10.

Heti Válasz

3. oldal

OBSERVER KFT

Bal profil ~Putyinnak sem egyszerű megoldania, ~ogy valakit kinevezzen bábcárnak, pedig ott bővebb a politika eszköztára.~~ (Dessewffy Tibor) OBSERVER KFT Heti Válasz 15. oldal 2008.04.10.

BAL PROFIL "Ésszerűtlen lenne, ha a kormány épp most dobná be a törülközőt." Az Élet és Irodalom hasábjain nekirontott a baloldali értelmiségnek, amiért nem állt ki a gyurcsányi reformok mellett. A miniszterelnök főideológusának tartott Dessewffy Tibor, a Demos Alapítvány vezetője szerint az MSZP-nek a koalíciós szakadással javultak a 2010-es esélyei, ám állítja: a látszat ellenére nem ő tervezte a koalíciós válópert. - Ha - ahogy nemrég írta - Lengyel László sértett balerina, aki a ballib elittel való smúzolásból szerezte legitimációját, akkor ön kicsoda? - A cikknek, amelyben ezt szerzőtársammal megfogalmaztuk, nem a személyeskedés volt a célja. Csupán vázolni próbáltuk azt a három jellegzetes, szerintem helytelen értelmiségi viselkedésmódot, amely az utóbbi időben megmutatkozott, s hogy közérthető legyen, egy-egy személlyel illusztráltuk a típusokat. Arról meg, hogy én ki vagyok a baloldalon, határozott nézetem van, de mindenki mást lát a szerepembe. - Szerető hitves, mondjuk, aki ritkán látszik, de folyton duruzsol hites ura fülébe. Az pedig megvalósítja a hallottakat. - Gyakran állítanak be autoriter macsónak, úgyhogy köszönöm a hitveshasonlatot - inkább a feminin vonalat erősítsük. Örömmel vállalnám, hogy meghatározó szerepem van, de a miniszterelnök sokakkal beszél, nem csak velünk-velem. Másrészt, aki látott már közelről kormányzást, tudja, a szervezeten kívüli sutyorgásoknak kicsi a hatásfoka. Tudom persze: a kutya sem hiszi el, hogy nem én diktálom, amit a miniszterelnök tesz. - Nehéz is elhinni. A kormányválságot kiváltó Gyurcsánybeszédben hemzsegtek az ön által megfogalmazott gondolatok; az új tulajdonosi programról is a Demos írt tanulmányt, sőt, már az év elején publikáltak a kisebbségi kormányzás lehetőségéről. - Nem úgy van az, hogy megdörzsöltük a titkos kis talizmánt, aztán már láttuk is a jövőt. Csupán anynyi történt: amikor elkezdődött a hercehurca az egészségbiztosítási törvény körül, logikusnak tetszett, hogy megvizsgáljuk: van-e lehetősége a kisebbségi kormánynak. - A látszat mégiscsak az, hogy önök megtervezték a szakadást. - Szó sincs róla. Elemzők mindig elkövetik azt a hibát, hogy mindent ésszerű cselekvéssorozatként tételeznek. Nézzünk már szét! Magyarországon élünk! Mi működik itt tökéletesen? Miért gondoljuk, hogy a politika a svájci óra pontosságával és megtervezettségével képes működni? Rengeteg a személyes, esetleges elem. STUMPF ANDRÁS

47

2008.04.10.

Heti Válasz

16. oldal

OBSERVER KFT

BAL PROFIL "Orbán nem áll meg félúton: a halott indián a jó indián elve alapján teljesen fel akarja morzsolni az MSZP-t." - Még a hitvespéldánál maradva: szép dolog a korábbi szeretőkbe törölni a lábát, miközben a Miniszterelnöki Hivatalból folyamatosak a megrendelések? - Nem a Demos az egyetlen intézmény, amelynek szerződése van a MEH-hel. Nyugodt a lelkiismeretem: a szerződések mögött valós munka van. Visszatérve az ÉS-cikkhez: hiszek az értelmiségi szerep sokszínűségében. Nem gondolom, hogy a közügyekben való megszólalás minden értelmiségi számára kötelező. Látni kell viszont, hogy a balliberális véleményformálók fő témája nemzetközileg is a reform akarása volt az elmúlt két-három évtizedben. Aztán amikor jön egy népszavazás, amelynek három kérdése azt veti fel, hogy akarjuk e a reformot, akkor ugyanez az értelmiség vagy csöndben marad, vagy fanyalog. Ez tragikus. - Hogy nem tapsoltak Gyurcsánynak? Nem lehet, hogy ő a hibás, ha mindenki szembe megy vele? Mondjuk, mert hiteltelen. - A három kérdés nem a hitelességről és nem Gyurcsányról szólt. Ha már jelképes magasságokba emeljük a kérdéseket, inkább arról: akarunk e egy igazságosabb, egyéni felelősségen és áldozatvállaláson is nyugvó rendszert, vagy bedőlünk a populizmusnak. - Az eredmény megszületett. Ezek szerint tehát éretlen a társadalom, mert nem akarja e remek reformokat? - A társadalmat nem lehet hibáztatni. A véleményformáló értelmiségről beszélek, amelynek feladata lenne eligazítani a tömegeket. A jobboldalon is van egy sor értelmiségi, aki tisztában volt azzal, hogy az a három kérdés demagóg. De nem számított, ráfolyt az egészre egyfajta jelképes máz. Mint a felmérésnél, amelyet arról készítettek, kényelmesek e a Combinók ülései. Kiderült: a kormánypártiaknak kényelmesek, az ellenzékiek ülepét viszont furcsamód töri ugyanaz a szék. A jobboldati értelmiségi szempontja ugyanakkor legalább érthető. Ám a baloldali esetében érthetetlen, ha nem áll ki a reformok mellett, amelyekről tudja, hogy szükségesek. - Gyurcsány 2002-ben kiállt a polgári Magyarország ellen, s a több pénzt az embereknek poli tika mellett, most meg maga is polgári Magyarországot hirdet. Hogy ússza meg a ballib értelmiségi a tudathasadást, ha mindig követni akarja Gyurcsányt? - Azt a miniszterelnök is elismeri, hogy Meclgyessyvel hibáztak az osztogatások idején. Ám az nem köthető Gvurcsánvhoz. Szereplője volt az események nek, de nem igaz, hogy ő mozgatta a szálakat. Putyinnuk sem egyszerű megoldania, hogy valakit kinevezzen bábcárnak, pedig ott bővebb a politika "eszköztára". Fontosabb kérdés, hogy tudatosan, a következményeket belátva tette-e a koalició 2002-ben, amit tett. Hajlok arra, hogy nem. Nem voltak tisztában azzal, hogy a száznapos lépéssorozatnak milyen közgazdasági vonzatai lesznek. Ez, kétségtelen, elég meghökkentő. Az. Azt sem tudták, hogy a 2006-os választások előtt törvénybe iktatott ötéves adócsökkentési programot eszük ágában sincs megvalósítani? - Nem tudom. Ezek a döntések viszont nem légüres térben születnek. Kampányhelyzetben, amikor az ellenfél tizennegyedik havi nyugdíjat ígér, fel kell venni a kesztyűt. Kétségtelen, hogy később jobban el kellett volna magyarázni a reformokat, több szövetségest kellett volna gyűjteni. De a reformok mindenhol vihart aratnak, sehol sem tapsvihart. - Itthon különösen nem: a többség előre hozott választást szeretne. Nem lehetne a kedvükre tenni? - Ésszerűtlen lenne, ha a kormány épp most dobná be a törülközőt. Akkor, amikor a vetés után következne az aratás. Minden reformciklus úgy épül fel, hogy az első felében megteszik a népszerűtlen, de szüle séges lépéseket, hogy a második fele nyugalmasabb legyen. Ami nép DESSEWFFY TIBOR szociológus 19ó2-ben született Budapesten. ˇ 1989-ben az ELTE-a jogi, majd egy évvel később szociológiai diplomát szerez. ˇ 1996-ban az Universiteit van Amsterdamon szerez PhD-fokozatot. ˇ Az ELTE-ITHAKA kutatóközpont vezetője. ˇ 2005-ben alapítja meg a Demos Magyarország Alapítványt, melynek azóta is vezetője. 48

OBSERVER KFT Heti Válasz 17. oldal BAL PROFIL szerűséget is hozhat. Most félidőnél vagyunk. - A reformok eredménye: egyszázalékos növekedés. Hogy is lesz ebből felemelkedés? - Úgy, hogy ez egy kiigazítási folyamat része, s a konvergenciaprogramé, amely a tervek szerint halad. Azaz mostantól újraindul a növekedés. - A kiigazításra azért volt szük ség, mert a baloldal elszúrta. Mondhatnám, hogy a bajok Orbán utolsó évében kezdődtek, de jogos a közbevetés. 2010-ig viszont sok víz lefolyik még a Dunán. A kisebbségi kormányzás működőképes forma, a kérdés csak az, milyen programot fogalmaz meg a kormányfő. A baloldal szempontjából még ígéretes is lehet a koalíció felbomlása. Ma ugyanis Európa-szerte más a kihívás, mint amikor a Blairféle "harmadik út" létrejött. Annak az volt a feladata, hogy a baloldal számára emészthetővé tegye a liberalizmust: oly' erős volt a liberális világmagyarázat, hogy valamit kezdeni kellett vele. Ma a popuhzmus hódít: Lengyelországban egy időre kormányra is került, de ez hozza össze a német és a holland nagykoaliciót is. Ezzel kell kezdeni valamit, s itt a liberalizmus kevés segítséget adhat. Az új kihívás természetes módon választja le egymásról a baloldalt és a liberálisokat; valódi véleménykülönbségek vannak, ezért nem tragédia az MSZP és az SZDSZ válása. - A Gyurcsány-mentes koalíciónak tehát semmi esélye? - Nem sok. Tud olyan MSZP-pohtikust, aki közelebb áll az SZDSZ álláspontjához, mint ő? Mondjuk, ami az egészségügyet illeti? Ha az SZDSZ tényleg azért lépett ki a koalicióból, hogy következetesen képviselhesse a liberális álláspontot, akkor a kormányfőcsere értelmetlen. A kisebbségben kormányzó baloldal pedig lehetőséget kap, hogy megmutassa arcát, annak is bal profilját amelyen neoliberális kompromisszumok nem torzítják el a vonásokat. Így visszaszerezheti a népszerűséget is. - Ujabb 19 ezer forint, meg tizennyolcadik havi nyugdíj? Miből? - Ezek a megoldások most nem jöhetnek szóba, de az elmúlt hat évben is csökkentek a társadalmi különbségek. Ha a kormány ebbe az irányba megy, annak eredménye karakteres baloldati politika lehet. - Ha mindkét eddigi koalíciós partner karakteresedik, miért támogatnák egymást a törvényhozásban? Nem inkább két év veszteglés lesz ebből? - Azt nem látom, hogy az egészségbiztosítási törvény ügyében hogyan juthatna megegyezésre a hajdani koalíció. Ám ha ezen túllesznek, semmi akadálya az eseti együttműködésnek. S nem csupán az SZDSZszel: a száznapos programot Orbán Viktor is megszavazta. - Orbán mentené meg Gyurcsányt? Érdekes gondolat. - Ha a pálinkatanács ügyében meg tudtak egyezni, ki tudja. Ráadásul nem is feltétlenül támogatásról beszélünk: elég, ha tucat fideszes nem vesz részt a szavazáson, s az MSZP máris keresztül tudja vinni elképzeléseit. Ha tehát a Fidesz el akarja lehetetleníteni a kormányt, nagyon fegyelmezettnek kell lennie. Ez a kisebbségi kormányzás működőképessége mellett szól, ahogy az is: az ellenzéknek sem érdeke az előre hozott választás. - Miért ne lenne? Kétharmad fölötti eredményt érne el. - Csakhogy Orbán szerintem nem áll meg félúton: a halott indián a jó indián elve alapján teljesen fel akarja morzsolni az MSZP-t. - Tehát csökkenhet még tovább a baloldal támogatottsága? - Az esélye megvan. Azt sem zárom ki, hogy a kormányt elvi alapról támadó SZDSZ megerősödik. A történtek egyetlen vesztese Poclor Gábor, aki alól kicsúszni látszik az SZDSZ-elnöki szék. Csakhogy nem tudhatjuk, mi történne, ha a vezetésével új, zöld értékeket is valló, amolyan alternatív liberális párt jönne létre. Lehetséges, hogy négy-öt százalékot is képes lenne megszerezni. Így az SZDSZ-vezetésnek is csínján kell bánnia azzal, hogy egyetlen életcélja Fodor víz alá nyomása legyen. 2010 messze van, ám Orbán is tanult korábbi hibáiból: stratégiája, vagyis hogy eltökélten nem csinálnak semmit - legfeljebb kérnek egy kávét -, a jelenlegi helyzetben tökéletes. Kérdés persze, mit kezdenének az országgal; erre, noha sokakat érdekel, nincs válasz.

2008.04.10.

A szerzői jogi törvény értelmében a médiafigyelésből származó újságcikkek tartalma nem többszörözhető, illetve más személyek részére nem továbbítható

49

Szávay István elnök, ELTE BTK-HÖK, olvasói levele a Népszabadságban Népszabadság – 2008. április 9. Politika, hallgatói érdekképviselet Ónody-Molnár Dóra Mégiscsak radikálisak című cikkének (március 26.) második fele az ELTE BTK hallgatói önkormányzatát (a kb. 170 hök közül) egyetlen (negatív) példaként hozta fel azon állításának igazolására, miszerint a hazai egyetemeket a radikális jobboldal uralja. Írásában a nevem és a vezetésem alatt álló hallgatói önkormányzat úgy jelent meg meglehetősen negatívan, hogy a szerző egyáltalán nem keresett meg bennünket, a véleményünkre nem volt kíváncsi, holott etikai szempontból úgy vélem, ezt meg kellett volna tennie. Az ELTE BTK hallgatói önkormányzatának jelenlegi vezetői (beleértve magamat is) sem a Jobbik Magyarországért Mozgalommal, sem más párttal nem ápolnak "szoros kapcsolatot". A höknek, mint a hallgatók érdekeit képviselő, a hallgatók által demokratikusan választott (esetünkben kb. 270 fős) testületnek joga és kötelessége, hogy a hallgatókat érintő ügyekben, mint például a tandíj kérdése, határozottan állást foglaljon. Mivel a kérdést - és ezt számos fórumon hangoztattuk - kizárólag szakmai és nem politikai ügyként kezeltük, úgy vélem, hogy jogosan, érdek-képviseleti feladatunknak és kötelességünknek megfelelően jártunk el. Akkor is így tettünk, amikor a legtöbb hökhöz hasonlóan a HÖOK központi (a cikk állításával szemben tehát nem saját) plakátjait az intézményben kihelyeztük. A megszólaló hallgatók magukat hozták kényelmetlen helyzetbe, amikor egyoldalú cikkhez adták nevüket és nyilatkoztak valótlanságot gólyatáborunkról, a nem létező "tanévnyitó ünnepségről", vagy adtak a szerző által nem ellenőrzött mondatot a számba. Ők egyébként nem ismeretlenek számunkra, hiszen egyikük szerzője volt a Pesti Bölcsész Újságnak, akkor még nem zavarta annak állítólagosan antiszemita mivolta; másikuk a Hallgatói Hálózat nevű anarchista szervezet prominense (volt), amely másfél éve az egyetem elfoglalására buzdított (Rendkívüli szünet az Eötvösön, Népszabadság, 2006. szeptember 20.), többek között éppen a tandíj elleni tiltakozásul. Véleményükhöz természetesen joguk van, de ha a szerző elfogulatlan tájékoztatásra törekedett volna, biztosan meg tudott volna határozottan más álláspontot képviselő hallgató(ka)t is szólaltatni. Szávay István elnök, ELTE BTK-hök Szávay István állításával ellentétben a cikkben nem szerepelt, hogy "a hazai egyetemeket a radikális jobboldal uralja". Erre nincs semmilyen adat - és nem is gondolom így. Szávayt a Figyelőnet egyik írása említette a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének vezetőjeként. Ő a tudósítások szerint erre mindössze úgy reagált, hogy semmilyen vezető párttisztséggel nem rendelkezik. Szávayra a Demokrata egyik korábbi cikke a Jobbik képviselőjeként hivatkozott. Az Egyesült Magyar Ifjúság alapításakor a mozgalom krónikája így tudósít: "Szávay István elnökségi tag a Jobbik Magyarországért Mozgalom jókívánságait tolmácsolta". A sajtó lapunk is - sokszor és részletesen foglalkozott a hallgatói önkormányzatok (tandíjellenes) álláspontjával, de viszonylag kevés teret adott a különvéleményt megfogalmazó hallgatóknak, pedig a nyilatkozók szerint szép számmal vannak ilyenek. A Szávay által vitatott cikk 50

alapvetően az ő álláspontjukat mutatta be, miközben az általános helyzetet ugyanott szakértő értelmezte. Ónody-Molnár Dóra A teljes cikk: http://nol.hu/cikk/487879/

51

Színes témák Valósabb képet akar adni Amerikáról az ELTE Hallgatói Önkormányzata Danubius hírek – 2008. április 9. Adó : *Danubius Rádió Műsor : Danubius - hírek () Dátum : 2008.04.09. 0000 Valósabb képet akar adni Amerikáról az ELTE Hallgatói Ínkormányzata. Tapasztalatuk szerint ugyanis szinte kizárólag felszínes ismereteink vannak az Egyesült Államokról. A Gólyavárban mától péntekig várják az érdeklődőket - mondta el a Danubius Hírszolgálatnak az egyik házigazda, Zoltán Viktória. (8.00) HÍRREGGEL/04.07. Amerika 0 17 (8.00) Dátum : 2008.04.09.

Adó :

Műsor :

52

Kalandtúrák ékes kertjeinkben Népszabadság – 2008. április 14.

Kalandtúrák ékes kertjeinkben Füvészkertek, gondozott erdők, régi fagyűjtemények hívják tavasszal a látogatót Népszabadság • Tarnóczi László • 2008. április 14. Akár egész évet tölthet az általa választott botanikus kertben a látogató, aki a hazánk botanikus kertjeiből legalább húszat felkeresett már, és ezt pecséttel igazolja. A vértesbeli Agostyáni Arborétumtól a Zirci Arborétumig, a pécsi Egyetemi Botanikus Kerttől a fővárosi Füvészkerten át a Tiszakürti Arborétumig változatos helyeken kellemes órákat, napokat szerezhetünk magunknak így. Magyarország első botanikus kertjét 1771-ben Nagyszombatban (ma: Trnava) hozta létre a Pázmány Péter által 1635-ben alapított egyetem. A kert alapítójának, Winterl Jakabnak és tanítványának, valamint utódjának, a természettudós Kitaibel Pálnak köszönhetően a gyűjtemény hamar világhírűvé vált. Pest határába, pontosabban a pesti Józsefváros szívébe a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem jogelődje 160 éve telepítette a Füvészkertjét, amit ha máshonnan nem, de Molnár Ferenc A Pál utcai fiúkjából mindenki ismer. Itt ma is remek séták tehetők. Az eredetileg az orvosláshoz nélkülözhetetlen növényismeret biztosítására itt az Alpok, a Kárpátok, a Balkán és KözépÁzsia virágai egyaránt megtalálhatók, és több mint 400, hazánkban honos növényfaj, valamint a kertet ékesítő mintegy 800 fa és cserjeféle gondoskodik arról, hogy a város zajától elszakadhassunk. Orlóczi László, az ELTE botanikus kertjének igazgatója szerint az 1960 óta természetvédelmi területként, s két éve kulturális örökségünk részeként kezelt Füvészkert épületeiben ugyan felújításra szorul, ám egyre népszerűbb, mondhatni reneszánszát éli. Orvostanhallgatók ma is gyakorta keresik fel, hisz például valeriánát növény formában máshol nem láthatnának. A Füvészkert a hét minden napján látogatható, az itteni programokról pedig érdemes a fuveszkertesz.elte.hu vagy a fuveszkert.org oldalakon tájékozódnunk. A városi kertek, legyenek azok Pesten, Újszegeden vagy Miskolcon az Avas oldalában, természetesen már az aszfalttól és a betontól szabadulás miatt is kínálják magukat, ide program nélkül is betérnek az anyukák, ezzel együtt játszóházak szervezői fedezik fel a gyűjteményes kerteket, s szabadtéri koncertekkel is sokfelé találkozni az ilyen helyeken. Egy vidéki, többnyire valamely elszánt, s a környezete által gyakran hóbortosnak tartott nemesembernek köszönhetően létrejött arborétumban azonban igazi kihívás, hogy mivel is tudják utazásra késztetni a látogatókat. Tálas László, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Tiszakürti Arborétumának igazgatója, a Magyar Arborétumok Szövetségének főtitkára szerint a legjobb parknak is kell a jó program és a jó idő. Tiszakürt arborétumában másfél évszázad érleli a fákat. A hatvanhektárosra bővített terület néhány éve országos védettséget élvez, s éltető erőt ad a Tisza partján. Ám az itt található növényritkaságok önmagukban csak az elszánt turistákat vonzzák. Ezért az idei nyárra már több programot is 53

terveztek, egyebek közt a Múzeumok Éjszakájára, amikor is a nyári napfordulót tűzugrásokkal ünneplik majd az arborétum látogatói, akiket mind jobb szállásokkal várják a vidék vendéglátói. A teljes cikk: http://nol.hu/cikk/488376/

54

Megjelent Antalóczy Zoltán Írjátok meg az igazságot! című történelmi visszatekintésének harmadik kötete Magyar Nemzet – 2008. április 11. 2008.04.0.

Magyar Nemzet

15. oldal

OBSERVER KFT

Igazság harmadszor Megjelent Antalóczy Zoltán Írjátok meg az igazságot! című történelmi visszatekintésének harmadik kötete. A kardiológusprofesszor trilógiájának befejező részében a rendszerváltozástól napjainkig terjedő időszakot tárgyalja. A könyvbemutatót ma 16 órától tartják az ELTE egyetemi könyvtárában (1053 Budapest, Ferenciek tere 6.). (S. L. S.)

55

Vecsési Tavaszi fesztivál – az ELTE Néptánc Együttesével Gyáli Újság – 2008. április 10.

56

Négy felsőoktatási intézmény kommunikáció szakos hallgatói versenyeztek Zalai Hírlap – 2008. április 8.

További cikkek a témában: Fejér Megyei Hírlap, Dunaújvárosi Hírlap, Vas Népe, Napló – 2008. április 8.

57