A sarló, a kakas és a fehér rigó Francia népmese 1. rész
Élt egyszer egy nagyon szegény család. Olyan szegények voltak, hogy majdnem mindig éheztek. Amikor este lefeküdtek, sohasem tudták, kerül-e másnap ennivaló az asztalukra. Öten voltak. Az apa és az anya már öregek, a bőrük ráncos, a hajuk fehér. És három fiuk volt, éppen olyan szépek és erősek, amennyire törődöttek és elgyengültek a szüleik. Nagyon kínlódva és nagyon keservesen éltek, faluról falura vándoroltak, minden kapun bekopogtattak, és mindenütt megkérdezték: – Kést, bárdot, baltát nem köszörültetnek-e?… Kést, bárdot, baltát nem köszörültetnek-e? Mert nem mondtam még el: köszörűsök voltak. Egy szép napon azután a legidősebb fiú, aki szorgalmas, okos gyermek volt, és mindenáron ki akart törni ebből a szörnyű nyomorúságából, odaállt apja elé: – Apám! Olyan szépet álmodtam ma éjszaka! – Ugyan mit álmodtál, fiam? – Talán nem is álom volt. Mert nem aludtam… inkább álmodoztam. – És miről? – Bizonyára emlékszel rá, hogy nemrégiben egy szép könyvet kaptam kölcsön. Abban olvastam, hogy vannak országok, ahol parittyával aratnak. – Parittyával? Hát az hogy megy? – Nagyon egyszerűen. Ha megérett a gabona, leparittyázzák kalászt, és halomba gyűjtik. És ha már nagy a halom, felszedik és hazaviszik. Így megy a betakarítás. Ma éjszaka azután eszembe jutott, ha sarlókat vinnék ebbe az országba, olyan árat kérhetnék értük, amilyent csak akarok. Hamarosan gazdag lennék, nagyon gazdag! Azt sem tudnám, mit csináljak a pénzemmel. 1
– Hát ez nagyszerű gondolat! Menj csak, fiam! Bár olyan gazdagon térnél vissza, ahogyan mondod. Így is lett. Elindult a legidősebb fiú, és sokáig-sokáig ment, mindig csak előre. Egyszerre csak elérkezett abba a bizonyos országba. Éppen akkor kezdték ott az aratást. Hát reggel, amikor az aratók már mind kint parittyázták az érett kalászt, elámulva látják: egy fiú valamiféle ismeretlen, furcsa szerszámmal vágni kezdi a búzát. De olyan gyorsan vágja, olyan kápráztató sebesen dönti a földre, hogy egy óra sem tellett belé, és a fiú már elkészült akkora táblával, melyet ők legalább két hétig izzadva, fáradságosan parittyáztak volna. Még jó, hogy nem gyanúsították meg: az ördöggel cimborál. Amikor kissé magukhoz tértek a csodálkozástól, kíváncsian köréje sereglettek. – Te fiú! Miféle szerszám volt ez? – Sarló. Csak hümmögtek: – Sarló? – Az hát! Nem láttak még ilyet? – Mi bizony még nem! És mondd csak, nem adnád el nekünk ezt a sarlót? A fiú bátran rájuk nézett: – Eladom én! S akár többet is! Még sok sarlóm van, mindenkinek jut. Hanem aztán fizethetnek is, mert ez nagyon drága jószág! Boszorkányosan dolgozik, de meg is kell adni az árát! – Ne félj, nem fogunk alkudozni veled. Megmondod, mit kérsz, és megkapod. Még dél sem lett, s a szegény ember legidősebb fia már eladta minden sarlóját. Mindegyikért megadták az árát. S ő még aznap visszafordult, hogy minél hamarabb megölelhesse szegény öreg szüleit meg a két öccsét is. Annyi pénzt vitt magával, olyan halmot, hogy ok nélkül gondolta, hogy ezentúl gondtalanul, békességben telnek majd napjaik. 2
Keresd a választ a mesében! Kérdések és feladatok 1. Megpróbáltuk röviden összefoglalni a mesét. Mivel nem olvastuk el figyelmesen, néha olyan mondatokat, szavakat is leírtunk, amelyek nem szerepelnek a mesében. Ezek közé több hamis állítás is került. Olvasd el a mesét figyelmesen, majd húzd át piros
vonallal az összefoglalóban azokat az állításokat, mondatokat vagy szavakat, melyek nem igazak, illetve, amelyek nem illenek a meséhez! Az összefoglaló végét írd át saját szavaiddal, hogy feleljen meg a mesében leírt történetnek! Élt egy nagyon szegény köszörűs család. Faluról falura vándoroltak, és munkát kerestek. Megfenték a gazdák kicsorbult szerszámait, a fejszéket, baltákat, a mészárosok bárdjait és a gazdasszonyok életlen késeit. Öten voltak, a két idős szülő, az apa és az anya, illetve a három gyermekük: a fiúk és két leányuk. Az apa és az anya ereje már fogytán volt, hajuk fehér, bőrük ráncos lett az évek során, a gyermekek azonban szépek voltak, mind göndör hajúak, szőkék és kékszeműek, a lányok arca rózsás. Annyira szegények voltak, hogy sokszor nem került a tarisznyájukba étel. A fiú elhatározta, hogy segít a szülein. A könyvesboltban vett egy szakkönyvet, és elhatározta, hogy szerszámokkal fog kereskedni. Sarlókat vásárolt, és felkeresett egy olyan falut, ahol még nem ismerték a sarlót. Abban a faluban parittyával aratták le az érett gabonát. A fiú megmutatta, hogy a sarlóval könnyebb az aratás, és eladta az összes sarlót, amit magával vitt. Sok pénzt keresett, a pénzéből házat vett, és letelepedett a faluban. Boltot nyitott, és szerszámokat árult a környékbeli gazdáknak. A szüleiről lassan megfeledkezett. 3
2. A mesében pirossal szedett szavak helyett keress más odaillő szót. Írd le az eredetit és a helyettesítő szót a minta szerint:
törödött – elgyengült, fáradt, kimerült
3. Kik a mese szereplői? Sorold fel őket!
4. Milyenek az öreg emberek? Írj le néhány olyan tulajdonságot, mely általában ráillik az idős emberekre!
5. Milyenek a fiatalok általában? Írj le néhány olyan tulajdonságot, amely a fiatalokra illik!
6. Hány öccse volt a legnagyobb fiúnak, hány testvére a középsőnek, és hány bátya volt a legkisebbnek?
7. Miért indult el a legnagyobbik fiú? És mit tett, miután a terve sikerült? Írd le egy-egy mondatban!
4
8. Honnan tudta meg a legnagyobb fiú, hogy van, ahol nem ismerik a sarlót?
9. Mi a különbség az álmodás és az álmodozás között? Melyik történhet nyitott szemmel?
10. Kire mondjuk azt, hogy az ördöggel cimborál?
11. Neked van cimborád? Nevezd meg a legjobb cimborádat!
12. És mit értünk az alatt, hogy valami boszorkányos? Írd le röviden, hogy mit hittek a boszorkányokról az emberek!
13. Van-e különbség a gondtalanul szó és a hozzá nagyon hasonlító
gondatlanul szó jelentése között? Írj le egy példát a gondatlan szóval!
14. Milyen növények tartoznak a gabonafélék közé? Sorolj fel néhányat!
5
15. Milyen részeit használjuk a búzának? Melyiket mire?
16. Mit tesznek a gazdák, hogy a magból búza legyen? Sorold fel mindazt, amit tenni kell!
17. Mit kell tenni, hogy a búzából kenyér legyen? Írd le röviden! Segítségül ajánljuk, hogy olvasd el Kányádi Sándor A mindennapi
kenyér című történetét! Társaiddal játsszátok el a történetet!
18. Milyen más kézi aratószerszámot használhattak volna a sarló helyett az aratók?
19. Egészítsd ki a mondatokat! Az apa és az anya már nagyon _______ voltak, a hajuk _____, a bőrük _____, erejük pedig egyre _______ volt. A család nagy _________ élt, sokszor nem volt mit _________ . A legnagyobbik fiú egy __________ kölcsönzött a ________, abban azt olvasta, hogy van olyan ország, ahol parittyával ________ a búzát. Elhatározta, hogy ______ visz oda, eladja azokat, és a kapott _____ segíti a ______ és _________. Az arató gazdák csodálkoztak, hogy milyen _______ haladt az aratással a fiú, és _________ mindegyik sarlóját. A fiú a kapott pénzzel elindult _____, hogy _________ a szüleit és a testvéreit. 6
