Borsod‐Abaúj‐Zemplén Megyei Kormányhivatal 3530 Miskolc, Csizmadia köz. 1. A Borsod‐Abaúj‐Zemplén Megyei Kormányhivatal által 5734‐87/2015 ügyirat‐számon a Hejőcsabai Cement és Mészipari Kft. kérésére kibocsátott egységes környezethasználati enge‐ déllyel szemben ZÖLD KAPCSOLAT EGYESÜLET (3525 Miskolc Kossuth u. 13 sz.) fellebbezéssel élt 2015 december 14.‐én azzal, hogy az engedélyben foglalt adatok nagy mennyiségére és a határozat terjedelmére tekintettel 30 napot kértünk a f e l l e b b e z é s r é s z l e t e s i n d o k o l á s á r a, amit most tudunk a hatóság elé terjeszteni a következők szerint. Kérjük a t. Főfelügyelőséget, hogy a Borsod‐Abaúj‐Zemplén Megyei Kormányhivatal által 5734‐ 87/2015 ügyiratszámon kibocsátott egységes környezethasználati engedélyt megsemmisíteni szíveskedjen. Kérésünk indokolásaként előadjuk: Amikor Miskolc lakossága újságból arról értesült, hogy a cementgyárat újra akarják a tulajdono‐ sok indítani, hatalmas felháborodást okozott. Igen rövid idő alatt közel kétezer tiltakozó alá‐ írást gyűjtött össze Civil Munkacsoportunk, amit a város Önkormányzatának átadott. Jelen fellebbezésünk megalapozásához felkértük Steiner Ferenc okl. környezetvédelmi szak‐ mérnököt – környezetvédelmi szakértőt (SZKV‐1.1.‐1.4.mérn.kamarai nyilv. szám:01‐0885) a ki‐ bocsátott első fokú egységes környezethasználati engedély szakmai véleményezésére. (1. sz. melléklet: HCM 1890 Kft. Miskolcon lévő telephelyén indítani cementgyártásra vonatkozó EKHE előírások véleményezésére.) Miskolc város légszennyezettsége közismerten kedvezőtlen, az elmúlt években minden alka‐ lommal meghaladta az engedélyezett 35 napot, ami azt jelenti, hogy a levegő minősége nem fe‐ lel meg az előírásoknak. Mi több, 2015‐ már nyáron és ősszel is a füst‐köd riadó tájékoztatási fo‐ kozatát kellett elrendelni, amire ezekben az időszakokban ezelőtt nem volt példa (ez idáig csak január‐februárban). A hulladék együttégető cementgyártás különösen légszennyező. Ez Miskolcra különösen igaz, ahol a gyárat kifejezetten lakókörnyezetbe építették, védőtávolság nélkül. Ez a magas légszennyezettség tovább nem növelhető, amit jogszabály tilt. Ráadásul Szirma és Martin kertváros lakosai időközben újabb környezeti hatásokat (elsősorban zaj, zavarás) kénytelenek elszenvedni a 2016. január 13‐án elfogadott új iparterület kijelölését követően, hiszen a cementgyártás és az iparterületre betelepítendő vállalkozások kettős hatá‐ sa miatt ezen lakóterületeken az életminőség mindenképpen romlani fog (levegő, zaj, rezgés). Véleményünk szerint semmi sem cáfolja a jelenlegi adatok közül, hogy Kistokaj térségében ha‐ tárérték túllépés lehetséges, hiszen a Telephely és a település között PM10 tekintetben nem volt olyan év, amikor a napi határérték‐túllépések száma ne haladta volna meg az engedélye‐ zett 35 alkalmat. Ezen túl ózon tekintetében is voltak elfogadhatatlan túllépések. Ezért Kistokaj település ügyfélként való részvételének elutasítása véleményünk szerint nem volt megalapo‐ zott. „Az Európai Bizottság 2014 márciusában felszólította Magyarországot, hogy biztosítson vé‐ delmet a polgárok számára a szálló por okozta szennyezettség ellen. A 2005 után készített je‐ lentések alapján a legalább 2012‐ig terjedő időszakban Budapest térségében, továbbá a Sajó‐ völgyben (beleértve Miskolcot), valamint egyes kiemelt városok térségében (ideértve különö‐ 1
sen Nyíregyházát és Szegedet) a lakosságot évről évre érő szállópor‐terhelés szintje meghalad‐ ta az egészségügyi küszöbértéket.„ http://www.pannondoktor.hu/2014/03/felszolitotta‐brusszel‐magyarorszagot‐hogy‐lepjen‐fel‐a‐ levegoszennyezes‐ellen/ Az engedélyezési folyamatban pontosan kell ismerni a beavatkozás (technológia indítás) leve‐ gőminőségre gyakorolt hatását, valamint az alapállapotot, mert kizárólag így lehet megítélni a beavatkozás hatását. Ehhez képest a szakvélemény egyértelműen megállapítja, hogy az enge‐ délykérő kizárólag a 2014 évi levegőminősítési adatokat szerepelteti annak ellenére, hogy a megelőző 9 év légszennyezése határozottan kedvezőtlen. Ezt a szakvélemény részletesen a túllépések számával rögzít is (6 ‐13. oldalak). Kifogásoljuk, hogy az alapállapot vizsgálatnál egy éves adatokból indultak ki, miközben vannak többéves adatok is. De a 2014‐re bemutatott egyes szennyezőanyagok órás, illetve napi túllépésének száma sem megnyugtató: ‐ Az M5 ponton az NO2 órás határértékeinek túllépés‐száma 26 volt, miközben az elfogadható szint évente 18! ‐ Az M6 ponton történtek mérések PM10 vonatkozásában és ott a napi határérték túllépések száma jelentősen meghaladta az engedélyezett évenkénti 35 esetet. ‐ Az O3 esetében is történt 18 esetben túllépés a 8 órás mozgó átlagra vonatkoztatva. Az igazságügyi szakértő által OLM rendszerből kinyert 10 éves adatsor még kedvezőtlenebb képet mutat, valószínű, hogy ezért sem jelenítették meg az EKHE dokumentációban, de a kör‐ nyezetvédelmi hatóságtól elvárható lett volna ezeket bekérni a lakott területek közelsége és a múltbéli üzem működésében tapasztalható anomáliák miatt: ‐ A határértékek túllépésének számát tekintve látható, hogy PM10 tekintetében az utolsó 9 évben egy esetben sem fordult elő, hogy a levegőminőségi követelmények teljesültek volna! Az is látható, hogy addig, amíg az Alföldi úton is történtek PM10 mérések, a határérték túllépések száma meghaladta a Lavotta úti állomás adatait, vagyis nem zárható ki, hogy a PM10 tekintetében mindkét mérőállomás környezetére igaz az, hogy a túllépések száma meghaladja a jogszabályban előírt esetek számát. 9 évre visszamenőleg tapasztalható a nem kielégítő állapot. ‐ A PM10 tekintetésben a Lavotta úti állomás adatai azt mutatják, hogy 2007‐től 2011‐ig folyama‐ tosan emelkedett a koncentráció és 2011‐ben még az éves határértéket is meghaladta. Ez súlyos állapot volt! ‐ 2011‐től, amikor a cementgyártási technológia leállt, jelentős csökkenés mutatkozott! ‐ Az EKHE kérelem (kiegészítve a hiánypótlással) adatiból (2014‐es levegőminőségi adatok) hiányzott a túllépések számának megadása és az ehhez tartozó értékelés. ‐ A kontrolvizsgálatok értékeléséhez fontos lett volna ugyanazokon a pontokon végezni alapállapot méréseket, ahol majd üzem közben mérik a levegőterheltség változását is. A rendelkezésre álló információ nem elegendő az alapállapot megnyugtató ismeretéhez. Fentiek alapján kijelenthető, hogy az alapállapot nem ismert, figyelembe véve a környezetvéde‐ lem alapelveit, a megelőzést és az elővigyázatosság elvét a jelenlegi alapokon a tényállás nem tisztázott kellőképpen. Mindez indokolttá tette volna a hatóságnak, hogy az EKHE‐ben előírja az immisszió mérések le‐ folytatását is (ez minimális cél). ‐ Az engedélykérelemben felsorolt „vállalt” emissziós értékek rendkívül kedvezőek (különösen a PM10‐re és a nitrogén‐dioxidok): PM10 tekintetében a beruházó által vállalt kibocsátási határér‐ 2
ték akár kilencszer kisebb, mint a hazai határérték, ami nagyon kedvező (hulladékégetés nélküli viszonylatban). A nitrogén‐dioxid esetében is kedvező a beruházó által vállalt határérték, megfelel a BAT előírásoknak és mintegy fele a hazai normáknak. Azonban a kérelem nem részletezi, hogy a kedvező vállalt kibocsátási értékeket milyen mód‐ szerrel érik el, csupán a technológiákat (pl. porleválasztó rendszergyártó által garantált hatásfokát és ebből adódóan a garantált kibocsátás elérését). Nem történt meg az üzemzavarok előfordulásának várható gyakoriságának elemzése. Nincs ismertetve az a módszert, hogy üzemzavar (pl. zsákszakadás) esetén (havária esetén) mi történik, milyen intézkedéseket vezetnek be, és hogy a legkedvezőtlenebb esetben milyen hosszan, milyen emissziókra kell számítani. Az EKHE‐ben nem merült fel az a kérdés, hogy a beruházás által vállalt határértékek teljesítése milyen módon garantált. Ez a kérdés azért rendkívül fontos, mert ha a vállalt határértékek nem teljesülnek, akkor a levegőterheltség megállapítására szolgáló számítás alkalmatlan a helyzet tisztázása szempontjából. A telephely helyére való tekintettel a lehető legszigorúbb előírásokat kellene megkövetelni. Ehhez elegendő lenne az, ha a beruházó által vállalt határértékek betartása lenne kötelező. Megállapítható, hogy az EKHE nem tartalmaz semmiféle garanciát arra nézve, hogy a terve‐ zett/vállalt adatok a valóságban megvalósulnak. Szükséges tehát a tényállás tisztázása, mivel a levegőterheltségi állapotra vonatkozó megállapítások ilyen módon nem ellenőrizhetők, a megfelelő levegőminőség megtartása nem biztosított. ‐ Szükséges lenne nyilatkozni arról, hogy milyen textilszűrőket kívánnak alkalmazni. Az alkal‐ mazni kívánt zsákok dioxin‐ és furán‐megsemmisítő katalizátorral impregnált anyagokból ké‐ szülnek‐e. Amennyiben nem, akkor hogyan valósul meg a kemence utáni dioxin/furán újraszintézisének elkerülése. ‐ Szükséges lenne minimálisan nyilatkozni arról, hogy lesz‐e környezetet zavaró bűzkibocsátás, különös tekintettel a hulladékok égetésére. ‐ Nincs részletes leírás arra nézve, hogy a KIR követelményei hogyan épülnek be az EKHE‐be. ‐ A hatékonyan működő KIR kiemelkedően fontos eleme lehet a felelősségi körök tisztázása, hi‐ szen a környezet terhelésének szintje jelentős mértékben fog függni a technológia folyamatá‐ nak emberi tényezőitől. Összefoglalva a BAT előírások nem jelennek meg az EKHE‐ben meghatározott határértékek‐ ben és ezek a határértékek nem tükrözik a beruházó által vállalt kibocsátási értékeket. ‐ Elvárható az is, a hulladékok égetése a próbaüzem során mindig úgy történjen, hogy egy‐egy alkalommal adott összetételű anyagcsomag (tüzelőanyag, alapanyag, hulladék) kerüljön a rendszerbe és mellette rögzítve legyenek a folyamatparaméterek is annak érdekében, hogy a folyamatos üzemvitelben is csak ilyen feltételekkel történjen a termelés. ‐ Hiányosság, hogy nincsenek pontosan megadva a leválasztó berendezéssel szemben megkö‐ vetelt előírások, a leválasztó eszköz frakcióleválasztási hatásfokának görbéje, a hatásfok, a le‐ választandó por szemcseeloszlásának diagramja, csupán a vállalt kibocsátás érték: 5,6 mg/Nm3. A szakmai anyagokban többféle adat szerepel. Amennyiben az ígért határérték minden körülmények között teljesül, akkor a BAT előírás is teljesül, a leválasztási technológia megfelel. Ehhez azonban hiányoznak az erre vonatkozó ga‐ ranciák, amelyek előírása elkerülhetetlen. Maximális transzparencia (a legrészletesebb ismeret megszerzése) szükséges az előírások tel‐ jesülésének ellenőrizhetősége, a társadalom megítélése és a megfelelőség szempontjából a próbaüzem és az esetleges folyamatos működés során is, mely előírását kérjük a hatóságtól. 3
A szakértői vélemény több helyen kifogásolja, hogy a levegő minőségre vonatkozó hatás ala‐ pos vizsgálatához szükséges adatok hiányosak, vagy egyáltalán nem állnak rendelkezésre, a megalapozott döntés hozatalához ezek beszerzése és vizsgálata elkerülhetetlen. Összegezve: A bemutatott alap légszennyezettségi adatok alapján új, jelentős (por)kibocsátó üzemet (jelen esetben cementgyártás) véleményünk szerint a hatóság nem engedélyezhet. A Ket. 105.§ (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kérjük a t. Főfelügyelőséget, hogy a hiányzó adatokat a kérelmezőtől, vagy egyéb úton beszerezni és ezt követően a megtámadott határozatot megsemmisíteni szíveskedjen. Miskolc, 2016. január 14. ZÖLD KAPCSOLAT EGYESÜLET. 3525 Miskolc Kossuth utca 13 sz. ____________________ az egyesület elnöke Csatolva: 1. sz. melléklet: HCM 1890 Kft. Miskolcon lévő telephelyén indítani cementgyártásra vonatkozó EKHE előírások véleményezésére. Kapja: Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség 1016 B u d a p e s t, Mészáros u. 58/a.
4
Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség 1017 B u d a p e s t, Mészáros u. 58/a. A Borsod‐Abaúj‐Zemplén Megyei Kormányhivatal által 5734‐87/2015 ügyirat‐számon a Hejőcsabai Cement és Mészipari Kft. kérésére kibocsátott egységes környezethasználati enge‐ déllyel szemben ZÖLD KAPCSOLAT EGYESÜLET (3525 Miskolc Kossuth u. 13 sz.) fellebbezéssel élt 2015 december 14.‐én azzal, hogy az engedélyben foglalt adatok nagy mennyiségére és a határozat terjedelmére tekintettel 30 napot kértünk a f e l l e b b e z é s r é s z l e t e s i n d o k o l á s á r a, amit most tudunk a hatóság elé terjeszteni a következők szerint. Kérjük a t. Főfelügyelőséget, hogy a Borsod‐Abaúj‐Zemplén Megyei Kormányhivatal által 5734‐ 87/2015 ügyiratszámon kibocsátott egységes környezethasználati engedélyt megsemmisíteni szíveskedjen. Kérésünk indokolásaként előadjuk: Amikor Miskolc lakossága újságból arról értesült, hogy a cementgyárat újra akarják a tulajdono‐ sok indítani, hatalmas felháborodást okozott. Igen rövid idő alatt közel kétezer tiltakozó alá‐ írást gyűjtött össze Civil Munkacsoportunk, amit a város Önkormányzatának átadott. Jelen fellebbezésünk megalapozásához felkértük Steiner Ferenc okl. környezetvédelmi szak‐ mérnököt – környezetvédelmi szakértőt (SZKV‐1.1.‐1.4.mérn.kamarai nyilv. szám:01‐0885) a ki‐ bocsátott első fokú egységes környezethasználati engedély szakmai véleményezésére. (1. sz. melléklet: HCM 1890 Kft. Miskolcon lévő telephelyén indítani cementgyártásra vonatkozó EKHE előírások véleményezésére.) Miskolc város légszennyezettsége közismerten kedvezőtlen, az elmúlt években minden alka‐ lommal meghaladta az engedélyezett 35 napot, ami azt jelenti, hogy a levegő minősége nem fe‐ lel meg az előírásoknak. Mi több, 2015‐ már nyáron és ősszel is a füst‐köd riadó tájékoztatási fo‐ kozatát kellett elrendelni, amire ezekben az időszakokban ezelőtt nem volt példa (ez idáig csak január‐februárban). A hulladék együttégető cementgyártás különösen légszennyező. Ez Miskolcra különösen igaz, ahol a gyárat kifejezetten lakókörnyezetbe építették, védőtávolság nélkül. Ez a magas légszennyezettség tovább nem növelhető, amit jogszabály tilt. Ráadásul Szirma és Martin kertváros lakosai időközben újabb környezeti hatásokat (elsősorban zaj, zavarás) kénytelenek elszenvedni a 2016. január 13‐án elfogadott új iparterület kijelölését követően, hiszen a cementgyártás és az iparterületre betelepítendő vállalkozások kettős hatá‐ sa miatt ezen lakóterületeken az életminőség mindenképpen romlani fog (levegő, zaj, rezgés). Véleményünk szerint semmi sem cáfolja a jelenlegi adatok közül, hogy Kistokaj térségében ha‐ tárérték túllépés lehetséges, hiszen a Telephely és a település között PM10 tekintetben nem volt olyan év, amikor a napi határérték‐túllépések száma ne haladta volna meg az engedélye‐ zett 35 alkalmat. Ezen túl ózon tekintetében is voltak elfogadhatatlan túllépések. Ezért Kistokaj település ügyfélként való részvételének elutasítása véleményünk szerint nem volt megalapo‐ zott.
5
„Az Európai Bizottság 2014 márciusában felszólította Magyarországot, hogy biztosítson vé‐ delmet a polgárok számára a szálló por okozta szennyezettség ellen. A 2005 után készített je‐ lentések alapján a legalább 2012‐ig terjedő időszakban Budapest térségében, továbbá a Sajó‐ völgyben (beleértve Miskolcot), valamint egyes kiemelt városok térségében (ideértve különö‐ sen Nyíregyházát és Szegedet) a lakosságot évről évre érő szállópor‐terhelés szintje meghalad‐ ta az egészségügyi küszöbértéket.„ http://www.pannondoktor.hu/2014/03/felszolitotta‐brusszel‐magyarorszagot‐hogy‐lepjen‐fel‐a‐ levegoszennyezes‐ellen/ Az engedélyezési folyamatban pontosan kell ismerni a beavatkozás (technológia indítás) leve‐ gőminőségre gyakorolt hatását, valamint az alapállapotot, mert kizárólag így lehet megítélni a beavatkozás hatását. Ehhez képest a szakvélemény egyértelműen megállapítja, hogy az enge‐ délykérő kizárólag a 2014 évi levegőminősítési adatokat szerepelteti annak ellenére, hogy a megelőző 9 év légszennyezése határozottan kedvezőtlen. Ezt a szakvélemény részletesen a túllépések számával rögzít is (6 ‐13. oldalak). Kifogásoljuk, hogy az alapállapot vizsgálatnál egy éves adatokból indultak ki, miközben vannak többéves adatok is. De a 2014‐re bemutatott egyes szennyezőanyagok órás, illetve napi túllépésének száma sem megnyugtató: ‐ Az M5 ponton az NO2 órás határértékeinek túllépés‐száma 26 volt, miközben az elfogadható szint évente 18! ‐ Az M6 ponton történtek mérések PM10 vonatkozásában és ott a napi határérték túllépések száma jelentősen meghaladta az engedélyezett évenkénti 35 esetet. ‐ Az O3 esetében is történt 18 esetben túllépés a 8 órás mozgó átlagra vonatkoztatva. Az igazságügyi szakértő által OLM rendszerből kinyert 10 éves adatsor még kedvezőtlenebb képet mutat, valószínű, hogy ezért sem jelenítették meg az EKHE dokumentációban, de a kör‐ nyezetvédelmi hatóságtól elvárható lett volna ezeket bekérni a lakott területek közelsége és a múltbéli üzem működésében tapasztalható anomáliák miatt: ‐ A határértékek túllépésének számát tekintve látható, hogy PM10 tekintetében az utolsó 9 évben egy esetben sem fordult elő, hogy a levegőminőségi követelmények teljesültek volna! Az is látható, hogy addig, amíg az Alföldi úton is történtek PM10 mérések, a határérték túllépések száma meghaladta a Lavotta úti állomás adatait, vagyis nem zárható ki, hogy a PM10 tekintetében mindkét mérőállomás környezetére igaz az, hogy a túllépések száma meghaladja a jogszabályban előírt esetek számát. 9 évre visszamenőleg tapasztalható a nem kielégítő állapot. ‐ A PM10 tekintetésben a Lavotta úti állomás adatai azt mutatják, hogy 2007‐től 2011‐ig folyama‐ tosan emelkedett a koncentráció és 2011‐ben még az éves határértéket is meghaladta. Ez súlyos állapot volt! ‐ 2011‐től, amikor a cementgyártási technológia leállt, jelentős csökkenés mutatkozott! ‐ Az EKHE kérelem (kiegészítve a hiánypótlással) adatiból (2014‐es levegőminőségi adatok) hiányzott a túllépések számának megadása és az ehhez tartozó értékelés. ‐ A kontrolvizsgálatok értékeléséhez fontos lett volna ugyanazokon a pontokon végezni alapállapot méréseket, ahol majd üzem közben mérik a levegőterheltség változását is. A rendelkezésre álló információ nem elegendő az alapállapot megnyugtató ismeretéhez. Fentiek alapján kijelenthető, hogy az alapállapot nem ismert, figyelembe véve a környezetvéde‐ lem alapelveit, a megelőzést és az elővigyázatosság elvét a jelenlegi alapokon a tényállás nem tisztázott kellőképpen. 6
Mindez indokolttá tette volna a hatóságnak, hogy az EKHE‐ben előírja az immisszió mérések le‐ folytatását is (ez minimális cél). ‐ Az engedélykérelemben felsorolt „vállalt” emissziós értékek rendkívül kedvezőek (különösen a PM10‐re és a nitrogén‐dioxidok): PM10 tekintetében a beruházó által vállalt kibocsátási határér‐ ték akár kilencszer kisebb, mint a hazai határérték, ami nagyon kedvező (hulladékégetés nélküli viszonylatban). A nitrogén‐dioxid esetében is kedvező a beruházó által vállalt határérték, megfelel a BAT előírásoknak és mintegy fele a hazai normáknak. Azonban a kérelem nem részletezi, hogy a kedvező vállalt kibocsátási értékeket milyen mód‐ szerrel érik el, csupán a technológiákat (pl. porleválasztó rendszergyártó által garantált hatásfokát és ebből adódóan a garantált kibocsátás elérését). Nem történt meg az üzemzavarok előfordulásának várható gyakoriságának elemzése. Nincs ismertetve az a módszert, hogy üzemzavar (pl. zsákszakadás) esetén (havária esetén) mi történik, milyen intézkedéseket vezetnek be, és hogy a legkedvezőtlenebb esetben milyen hosszan, milyen emissziókra kell számítani. Az EKHE‐ben nem merült fel az a kérdés, hogy a beruházás által vállalt határértékek teljesítése milyen módon garantált. Ez a kérdés azért rendkívül fontos, mert ha a vállalt határértékek nem teljesülnek, akkor a levegőterheltség megállapítására szolgáló számítás alkalmatlan a helyzet tisztázása szempontjából. A telephely helyére való tekintettel a lehető legszigorúbb előírásokat kellene megkövetelni. Ehhez elegendő lenne az, ha a beruházó által vállalt határértékek betartása lenne kötelező. Megállapítható, hogy az EKHE nem tartalmaz semmiféle garanciát arra nézve, hogy a terve‐ zett/vállalt adatok a valóságban megvalósulnak. Szükséges tehát a tényállás tisztázása, mivel a levegőterheltségi állapotra vonatkozó megállapítások ilyen módon nem ellenőrizhetők, a megfelelő levegőminőség megtartása nem biztosított. ‐ Szükséges lenne nyilatkozni arról, hogy milyen textilszűrőket kívánnak alkalmazni. Az alkal‐ mazni kívánt zsákok dioxin‐ és furán‐megsemmisítő katalizátorral impregnált anyagokból ké‐ szülnek‐e. Amennyiben nem, akkor hogyan valósul meg a kemence utáni dioxin/furán újraszintézisének elkerülése. ‐ Szükséges lenne minimálisan nyilatkozni arról, hogy lesz‐e környezetet zavaró bűzkibocsátás, különös tekintettel a hulladékok égetésére. ‐ Nincs részletes leírás arra nézve, hogy a KIR követelményei hogyan épülnek be az EKHE‐be. ‐ A hatékonyan működő KIR kiemelkedően fontos eleme lehet a felelősségi körök tisztázása, hi‐ szen a környezet terhelésének szintje jelentős mértékben fog függni a technológia folyamatá‐ nak emberi tényezőitől. Összefoglalva a BAT előírások nem jelennek meg az EKHE‐ben meghatározott határértékek‐ ben és ezek a határértékek nem tükrözik a beruházó által vállalt kibocsátási értékeket. ‐ Elvárható az is, a hulladékok égetése a próbaüzem során mindig úgy történjen, hogy egy‐egy alkalommal adott összetételű anyagcsomag (tüzelőanyag, alapanyag, hulladék) kerüljön a rendszerbe és mellette rögzítve legyenek a folyamatparaméterek is annak érdekében, hogy a folyamatos üzemvitelben is csak ilyen feltételekkel történjen a termelés. ‐ Hiányosság, hogy nincsenek pontosan megadva a leválasztó berendezéssel szemben megkö‐ vetelt előírások, a leválasztó eszköz frakcióleválasztási hatásfokának görbéje, a hatásfok, a le‐ választandó por szemcseeloszlásának diagramja, csupán a vállalt kibocsátás érték: 5,6 mg/Nm3. A szakmai anyagokban többféle adat szerepel. Amennyiben az ígért határérték minden körülmények között teljesül, akkor a BAT előírás is
7
teljesül, a leválasztási technológia megfelel. Ehhez azonban hiányoznak az erre vonatkozó ga‐ ranciák, amelyek előírása elkerülhetetlen. Maximális transzparencia (a legrészletesebb ismeret megszerzése) szükséges az előírások tel‐ jesülésének ellenőrizhetősége, a társadalom megítélése és a megfelelőség szempontjából a próbaüzem és az esetleges folyamatos működés során is, mely előírását kérjük a hatóságtól. A szakértői vélemény több helyen kifogásolja, hogy a levegő minőségre vonatkozó hatás ala‐ pos vizsgálatához szükséges adatok hiányosak, vagy egyáltalán nem állnak rendelkezésre, a megalapozott döntés hozatalához ezek beszerzése és vizsgálata elkerülhetetlen. Összegezve: A bemutatott alap légszennyezettségi adatok alapján új, jelentős (por)kibocsátó üzemet (jelen esetben cementgyártás) véleményünk szerint a hatóság nem engedélyezhet. A Ket. 105.§ (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kérjük a t. Főfelügyelőséget, hogy a hiányzó adatokat a kérelmezőtől, vagy egyéb úton beszerezni és ezt követően a megtámadott határozatot megsemmisíteni szíveskedjen. Miskolc, 2016. január 14. ZÖLD KAPCSOLAT EGYESÜLET. 3525 Miskolc Kossuth utca 13 sz. ____________________ az egyesület elnöke Csatolva: 1. sz. melléklet: HCM 1890 Kft. Miskolcon lévő telephelyén indítani cementgyártásra vonatkozó EKHE előírások véleményezésére. Kapja: Borsod‐Abaúj‐Zemplén Megyei Kormányhivatal 3530 Miskolc, Csizmadia köz. 1.
8
