Elsivatagosodás
Makra László
Vázlat I. •
Arid tájak klímája
• Alapfogalmak (termőföld, a talaj degradációja, elsivatagosodás) • Történeti visszapillantás • Mi a probléma? • Tények a) fotók a világűrből b) felszíni felvételek • Miként megy végbe az elsivatagosodás?
Vázlat II. • Elsivatagosodás, éghajlatváltozás és fenntartható fejlődés • ENSZ egyezmény az elsivatagosodás elleni küzdelemről • Esettanulmányok a) Szahel-Afrika I. b) Szahel-Afrika II. c) Kína és az USA d) Izrael: mezőgazdasági tevékenység sivatagi környezetben • Arid tájak és a költészet
ARID TÁJAK KLÍMÁJA
Sivatagok 1. Alacsony és közepes szélességek sivatagjai 2. Alacsony és közepes szélességek sztyeppéi 3. Alkalmazás: Élet a Szahel-övezetben 4. Elsivatagosodás Joshua fa sivatagi rezervátum A Namib sivatag
Az egyedüli sivatagok a világon, melyeknek megbízható vízforrásuk van, azok, melyek hideg tengeráramlások part menti régiójában találhatók
Száraz területek B klímájú területek: ezek a legkiterjedtebb a szárazföldön (35 %)
Köppen: B: PE > P W: P < ½ PE h: MAT > 18 ºC K: MAT < 18 ºC
Figyeljük meg: a „h” sivatagok kaphatnak-e több csapadékot, mint a „k” sivatagok és lehetnek-e szárazabbak azoknál?
A BW klíma általános jellemzői 1. A 15º - 30º N/S szélességek között Æ Szubtrópusi „H” dominál 2. Nyugati part Æ erős „E” csökkenés
Kivételek az általános jellemzők alól 1. Nagy medence / Patagónia (40º) Æ Esőárnyék 2. Takla Makán / Turkesztán / Góbi Æ nedvességszállító légtömegek 3. Északkelet-Afrika és Szomália Æ Ázsia elzárja a tengeri légtömegeket
Nagy medence
Æ fennsíkok és a Dél-ázsiai monszun Takla Makán
H L gyenge (E) / erős (W) csökkenés
nyár
Alkalmazott Regionális Klimatológia: Élet a Szahel-övezetben Amikor 100.000 ember meghalt a Szahel-övezetben , a klímaváltozás emberi konzekvenciái realitássá váltak.
3. Alkalmazkodás, akklimatizáció
Az ember válasza a hőre 1. Humán termosztát 2. Dehidráció (a test nedvességtartalmának 15-20 %-a)
- alacsony testtömeg, - hosszú végtagok, - hosszú orr (a magasabb légnedvesség eléréséhez)
A Szahel-övezet átmeneti zóna (BSh)
Állatok alkalmazkodása, Thorny Ördög
Tuareg férfi laza öltözetben, Algéria
Elsivatagosodik-e a Szahel-övezet? A sivatagok terjeszkedése Az elsivatagosodás okai: - aszályok / az ITCZ dél felé húzódása - túllegeltetés ⇒ nő az albedó ⇒ < Es ⇒ < konvekció ⇒ < csapadék ⇒ elsivatagosodás - kevesebb evapotranszspiráció - a globális klíma ingadozásai - csapadék és a vegetáció megújulása - függés a tengerfelszín hőmérséklettől - Napfoltciklusok?? Nincs válasz.
alapzóna
anyagcsere tartalék
Elsivatagosodás – Éghajlati visszacsatolás
Elsivatagosodik-e a Szahel-övezet? Mezőgazdaság: földimogyoró termesztés – a föld elhagyása
Az elsivatagosodás antropogén okai Legeltetés – kecskék
Erdőirtás, tűzifa begyűjtés, Mali Talajvíz kitermelés
Forgócsapos öntözés, Líbia
Több kút = tovább terjedő sivatag, Niger
Meddő területek / legeltetés
Elsivatagosodik-e a Szahel-övezet? Forgócsapos öntözés
szélerózió
Páncélkemény talaj
Alkalmazott Regionális Klimatológia: Élet a Szahel-övezetben Az elsivatagosodás terjeszkedése és intenzitása mérséklődik
1984 – 1991 között a sivatag kiterjedése 690.000 km2-rel csökkent
Alapfogalmak
Termőföld „olyan szárazföldi bio-produktív rendszer, mely tartalmazza a talajt, a növénytakarót, egyéb biótákat, valamint azon ökológiai és hidrológiai folyamatokat, melyek a rendszeren belül működnek”
A talaj degradációja „A földhasználat változása, valamely fizikai folyamat, vagy a kettő kombinációja révén a talaj biológiai, vagy gazdasági produktivitásának csökkenése, illetve elveszítése.” Következményei: 1) talajerózió, 2) a talaj kicserepesedése, 3) szikesedés
Elsivatagosodás „A talaj degradációja arid, szemi-arid és száraz szub-humid területeken, melyet számos tényező eredményezhet, beleértve az éghajlatváltozást és az antropogén tevékenységeket” UNEP 1992
TÖRTÉNETI VISSZAPILLANTÁS
• Az elsivatagosodással szembeni küzdelemről szóló egyezményt 1992-ben fogalmazták meg. Ezt az egyezményt több mint 60 ország ratifikálta. Időközben azonban az „elsivatagosodás” kifejezést kritizálták, mivel az földrajzilag korlátozott.
• Napirenden az 1970-es évek óta • Megalapozva az 1977. évi ENSZ (UNCOD) konferencián • Cél: kiküszöbölni 2000-re!!! • A kezdetektől úgy tekintik, mint az emberiség egyik legsúlyosabb problémáját
MI A PROBLÉMA?
A talaj degradációja miért probléma? • Az 1980-as években az egy főre eső művelhető területek kiterjedése évi 1,9 %-kal csökkent • Azaz évente kb. 70.000 km2 művelhető mezőgazdasági területet hagynak el a talaj túlhasználata miatt, s mert az degradálódott a mezőgazdasági termesztéshez; további évi 200.000 km2 területnek lecsökkent a produktivitása • 1980-2000 között kb. 1,4 milliárd hektár területet vontak ki a mezőgazdasági művelésből a városok terjeszkedése miatt • Összességében a különböző talajok degradációja évi kb. 12 millió tonna gabona terméskiesést okoz
Az elsivatagosodás miért probléma? • bolygónk szárazföldi területeinek egyharmada arid vagy szemi-arid • kb. 600 millió ember él ezeken a területeken • Az elsivatagosodás napjainkban a Föld teljes területének több, mint 20%-át – 80 millió ember otthonát – közvetlenül veszélyezteti • Az elsivatagosodás veszélye kb. 100 országot érint.
TÉNYEK a) fotók a világűrből
(Atacama-sivatag)
Etosha Pan, kiszáradt sóstó, Namíbia Angola Namíbia
Feltárulnak az országhatárok az eltérő legeltetési módok miatt. Namíbiában a talaj albedója jóval nagyobb. Ennek oka a vegetáció pusztulása a túllegeltetés következtében. 44
Izrael Egyiptom Mexikó
USA
További országhatárok is jól láthatók az űrből… 45
1985
1992
Aral-tó (Kazahsztán és Üzbegisztán) (kb. 46 %-os vízszint csökkenés 1960 óta; a csökkenés tovább folytatódik)
A mezőgazdasági öntözési projektek megakadályozzák a vízszint normalizálódását. A csökkentett édesvíz pótlás és az állandó párolgás miatt a tó sósabbá vált és drasztikusan összezsugorodott. Ezenkívül peszticidekkel és műtrágyákkal súlyosan elszennyeződött.46
Aral-tó, kettéválva, 2002 47
Forgócsapos öntözés, Szaud Arábia: bia a talajvíz kimerül a mélyebben fekvő tározókban, ami további elsivatagosodáshoz vezet. A vízkészletek végesek. A központi forgócsapos öntözési rendszerek átmérője 1 km. 48
Mono-tó, Sierra Nevada, CA A tó vizét Los Angeles ellátására használják. Emiatt vízszintje csökkent, sósabbá vált, s ökoszisztémája veszélybe került.
Las Vegas, NV A gyors városiasodás a sivatagi településen a felszíni és talajvíz források túlhasználatához vezet. 49
A Powell-tó és a Colorado-folyó, Colorado Plató UT-AZ A Glen Canyon duzzasztógát megépítése környezeti változásokat idézett elő.
Glen Canyon gát 50
Megművelt mezőgazdasági terület, Üzbegisztán, 2002
51
ÉLET ÉS MUNKA AZ ÖNTÖZÖTT ALFÖLDEKEN A sztyepp-sivatag termőföldekké történő átalakítása, Sárga-folyó, ÉNy-Kína (lent)
A Mississippi, a Missouri és az Illinois folyók összefolyása az 1993. évi árvizet követően, St Louis terület, MO-IL (fent) 52
TÉNYEK a) felszíni felvételek
AZ ELSIVATAGOSODÁS FOLYAMATA
AZ ELSIVATAGOSODÁS FOLYAMATA
MIKÉNT MEGY VÉGBE AZ ELSIVATAGOSODÁS?
• Emberi tevékenység • Éghajlati feltételek • Biológiai diverzitás
OKOK ÉS TÉNYEZŐK • • • • • •
Éghajlati tényezők Technológiai tényezők Gazdasági tényezők Erdőirtás Népesség-növekedés A természeti erőforrások túlzott kihasználása
AZ ELSIVATAGOSODÁS ÖKOLÓGIAI ÉS TÁRSADALMIGAZDASÁGI HATÁSAI
AZ ELSIVATAGOSODÁS NEGATÍV HATÁSA KETTŐS:
Ökológiai Társadalmigazdasági
ÖKOLÓGIAI HATÁSOK A talaj erőforrásai Megváltoztathatják a talaj minőségét, károsíthatják a talajszerkezetet, s a talajban lévő tápanyagok elveszítéséhez vezethetnek Megváltoztathatják a talajfelszín jellemzőit Csökkenthetik a talaj mezőgazdasági produktivitását Az ökoszisztémák diverzitásának elveszítéséhez vezethetnek
A víz erőforrásai Megváltoztathatják a vízminőséget és -mennyiséget A vízi ökoszisztémák károsodásához, illetve produktivitásának elveszítéséhez vezethetnek
Állatok, növények és emberek A biodiverzitás csökkenéséhez vezethetnek Csökkenthetik a növények összetételét és egyedszámát
Éghajlat I. Befolyásolja a regionális és globális energiaegyensúlyt, csökkenti a szén megkötését és tározását, továbbá növeli a szén-dioxid emissziót, hozzájárulva az üvegházhatáshoz Aláássa az ökológiai rendszerek szerkezetét és funkcióit [pl. biogeokémiai ciklusok (nevezetesen: szén-, hidrológiai- és táplálék ciklusok)]
Éghajlat II. Befolyásolja a légáramlásokat és a csapadékmennyiséget Felerősítheti az általános éghajlati trendeket a nagyobb ariditás irányába, vagy helyi klímaváltozásokat indíthat el
TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSOK • Erősítheti a szegénység és a függés hatásait • Gyengítheti a lakosság ellenállóképességét és az intézményrendszert • Csökkentheti az élelmiszer-biztonságot • A fejlődéssel fokozódnak a társadalmigazdasági különbségek
AZ ELSIVATAGOSODÁS ELLENI KÜZDELEM LÉPÉSEI • • • • • • •
Teraszok kialakítása Körbeszántás Bakhátak és lejtők is művelésbe vonhatók A vízmosásokkal szemben gátak építhetők Vegyes kultúrák termesztése Sávpalántázás, körpalántázás helyett A meredek lejtőkön legeltetés és erdők telepítése
Körbeszántás
MÚLTBELI, JELEN ÉS JÖVŐBELI TERVEK AZ ELSIVATAGOSODÁS ELLENI KÜZDELEMBEN
JAVASLATOK • Új törvények és szabályozók bevezetése • Működő törvények és szabályozók kikényszerítése • Növekvő tudatosság a probléma iránt • Az oktatás révén a lakosság mozgósítása az elsivatagosodás elleni harcban • Hagyományos mezőgazdasági termelési módok ismételt alkalmazása és azok elősegítése • Fenntartható mezőgazdasági termelési módok kifejlesztése és alkalmazása
ELSIVATAGOSODÁS, ÉGHAJLATVÁLTOZÁS ÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS
Bevezetés • Az elsivatagosodás globális probléma. A szárazföldi felszín 30 %-át sivatagok borítják, s elsősorban a trópusi és a szubtrópusi térségek között találhatók mindkét féltekén. Annak eldöntése, hogy mely változások természetes eredetűek, illetve melyek vezethetők vissza az emberi tevékenységre, nehéz, mivel keveset tudunk az arid területek hosszú távú természetes dinamikájáról.
A vizsgálat tárgya • Az elsivatagosodás okai és következményei • Intézkedések a globális elsivatagosodással szembeni küzdelemben • Elsivatagosodás és globális éghajlatváltozás • Elsivatagosodás és fenntartható fejlődés • Orosz tapasztalatok az elsivatagosodás becslésében • Az elsivatagosodással szembeni küzdelem jogi szempontjai
Definíciók és osztályozások Sivatag • A sivatag olyan terület, mely éghajlatának és
talajának szárazsága miatt terméketlen és lakatlan. A sivatagok osztályozása az évi csapadékösszegek és az évi középhőmérsékletek alapján történik. Trópusi, mérsékelt övi és poláris sivatagokat különböztethetünk meg.
A havi középhőmérsékletek és a csapadékösszegek tipikus évi menete trópusi, mérséklet övi és poláris sivatagokban. Klímadiagramok
Az elsivatagosodás okai I. • A sérülékeny arid és szemiarid legelők túlhasználata • Erdőirtás erdők újratelepítése nélkül • Talajhasznosítás talajjavítás nélkül • Megnövekedett eróziót előidéző öntözési eljárások • Sórétegek kialakulása és vízzel átnedvesedett talaj • Földművelés nem megfelelő területen, vagy talajon • A talaj tömörödése a mezőgazdasági gépek és a marhák patái révén • Szél
Az elsivatagosodás okai II. • Törékeny, alacsony technikai színvonalú mezőgazdaság • Bizonytalan csapadékellátottság • A felszíni vizek elapadása • A talajvíz elapadása • A szárazföldi rendszerek egyensúlyának megbomlása • A települések terjeszkedése • Az éghajlat, illetve a szárazföldi rendszerek társadalmigazdasági határfeltételeinek megváltozása • A termőföld túlhasználatával kapcsolatos visszacsatolási folyamatok
Az elsivatagosodás következményei • Súlyosbodó aszály • Éhínség • Csökkenő életszínvonal • A környezeti menekültek növekvő száma
Az elsivatagosodással szembeni küzdelem leghatékonyabb módjai • A túllegeltetés drasztikus csökkentése • Az erdőirtás mértékének csökkentése és az erdők újratelepítésének a fokozása • A növénytermesztés, öntözés és talajkihasználás pusztító formáinak csökkentése • Ésszerű földhasználat • A talaj termékenységének helyreállítása fák és fű telepítésével, melyek megkötik a talajt és megtartják a vizet
Az elsivatagosodás és a globális éghajlatváltozás • Az éghajlatváltozás súlyosbíthatja az elsivatagosodás hatásait. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye [Framework Convention on Climate Change = FCCC] szerint, „azon országok, melyeknek arid, vagy szemiarid területeik vannak, továbbá olyan területeik, amelyek hajlamosak az árvízre, aszályra, vagy az elsivatagosodásra, ... Gyakorlatilag sebezhetők az éghajlatváltozás káros hatásaival szemben.
Elsivatagosodás és fenntartható fejlődés • A talaj degradációja befolyásolja az édesvízkészletek mennyiségét és minőségét. Az aszályhoz és az elsivatagosodáshoz a folyók, tavak és víztározók alacsony vízszintje kapcsolódik. Pl. a nem fenntartható öntözési eljárások kiszáríthatják a folyókat, melyek nagy tavakat táplálnak (lásd: Aral-tó, Csád-tó).
Orosz tapasztalatok az elsivatagosodás becslésében • Az Aral-tó és vízgyűjtő medencéjének haldoklása az antropogén eredetű környezetpusztítás egyik legsúlyosabb példája a 20. század végéről. Egy másik példa az Orosz Alföld déli része – a Kalmük Köztársaság.
Három hajóroncs, Aral-tó, Kazahsztán. Az egykori mély vízi kikötő helyén szárazulat van, a tó vize több kilométerrel visszahúzódott.
A száraz területek jellemzői • Magas sugárzási egyenleg • A hőmérséklet magas évszakos változékonysága • Alacsony légnedvesség • Erős szelek • Intenzív és szórványos csapadékok • Következésképp: kényes hidrológiai egyensúly
Kiterjedés • A következők által meghatározott: – csapadékrendszerek – talajszerkezet – növénytakaró – földhasználat
Víz • A legfontosabb korlátozó tényező • Az elsivatagosodás alapvető oka • Minden terület rendelkezik vízkinyerési potenciállal • Integrált vízgazdálkodási intézkedések hiánya
Kutatási területek • A probléma természetének és kiterjedésének megbecslése • A fizikai folyamatok azonosítása • A javasolt intézkedések meghatározása • További környezeti problémákkal való kapcsolat kutatása • Az emberi dimenzió
Az emberi dimenzió • A kutatókkal szembeni társadalmi fenntartások oka: 1) A társadalmi problémákhoz viszonyított kutatási sebesség 2) A tudományos megállapítások természete 3) Az a mód, ahogy a tudományos kutatás fejlődik
Tudomány és társadalom • Nincsenek azonnali megoldások • Idő • Az aszály és az elsivatagosodás közötti kapcsolat
A megállapítások természete • Az elsivatagosodás komplex és több oldalú • A száraz területek sokfélesége • A megoldások nem általános érvényűek (másutt nem biztos, hogy alkalmazhatók) • A kutatókra úgy tekintenek, mint akik nem csinálnak semmit
A kutatás természete • A megállapítások nem egyértelműek és nem véglegesek • Ismétlődő fejlődés • Új forrásadatok, új technológia, több kutatási eredmény a vizsgált objektumra
A kutatók szerepe • • • •
Világos megállapítások Monitoring Az arányok megértése A rendszer helyreálíltása
Megoldások • Mindenkit be kell vonni – farmerek, pásztorok, a nemzeti erőforrások felhasználói, nemzetközi aspektusok, kormányok, stb.
• A hagyományos tudomány nem ad eredményt • Szükség van a közösség munkájára és a vele született ismereteire
Európa • Harmadidőszak – éghajlati átmenet a nyári aszályba • A változó geológiai és éghajlati feltételek hatására alakult ki • Holocén – stabilizálódott száraz időszakok • Az N-S ariditási gradiens meredekebbé vált a legutóbbi 5.000 év során
ENSZ EGYEZMÉNY AZ ELSIVATAGOSODÁS ELLENI KÜZEDELEMRŐL (UNCCD)
Az ELSIVATAGOSODÁS világméretű jelenség, mely komoly fenyegetést jelent az emberiség számára 9 A talaj degradációja a szárazföldi felszínek egyharmadát fenyegeti, beleértve Európa egyes területeit; 9 Száznál több országban több mint egymilliárd embert közvetlenül érint az elsivatagosodás, illetve ki van téve a kockázatának 9 Afrika kétharmada sivatag, vagy száraz terület 9 Évi 42 milliárd USD bevétel kiesés (a talaj csökkenő termékenysége miatt beálló termésveszteség következtében)
9 135 millió ember a növekvő kockázat miatt elhagyta otthonát (= Franciaország, Olaszország, Svájc és Hollandia lakossága együtt)
UNCCD – globális gondok leküzdése A LEGFONTOSABB GONDOK ANTROPOGÉN EREDETŰ: • Túllegeltetés – a termőföld túlhasználata • Elsivatagosodás – bozót- és erdőtüzek • Nem megfelelő birtokviszonyok • Rossz, vagy hiányos öntözési módszerek • Népességrobbanás TERMÉSZETES EREDETŰ: • Aszály – a csapadék nagy változékonysága • Talajerózió (szél vagy víz által) • Éghajlatváltozás
Kicserepesedett talaj aszály alkalmával, Szenegál
Az állatállomány növekedése a vegetáció elveszítéséhez vezetett, Kenya
A víz eróziója, Spanyolország
A homok betemeti a várost, Mauritania
Homokvihar, Kína
Talajerózió Nepálban. Csak a fák gyökérzete által megtartott humusz maradt vissza a felszínen. A köztes területről a szél elhordta a fedőréteget.
KÖVETKEZMÉNYEK • Szegénység és az élelmiszer-biztonság hiánya • Kikényszerített migráció és szociális nyomás a városi közösségekre • Konfliktusok és háborúk • Csökkentett vízmennyiség és -minőség • Népegészségi problémák • A biodiverzitás csökkenése
GLOBÁLIS HATÁSOK • 50 FGYVERES KONFLIKTUS 1994-ben a száraz területek környezeti faktorainak változásai hatására • KÖRNYEZETI MENKEÜLTEK (létszámuk 2010-re várhatóan eléri az 50 millió főt, melynek fele a szub-szaharai Afrikából érkezik) • SPANYOLORSZÁG – ASZÁLY (a megművelt területek egyharmada sivataggá válhat) • BRAZÍLIA – MIGRÁCIÓ (Sertão-ból 12 millió fő vándorolhat São Paulo-ba az aszály miatt • KÍNA / MONGÓLIA - HOMOKVIHAROK (gyakoriságuk megnő, pusztítják a peremi településeket / termőföldeket • USA (területének 30 %-át fenyegeti az elsivatagosodás)
UNCCD • 1968-74: aszály a Szahel-övezetben: 200.000 halott • 1977: ENSZ konferencia az elsivatagosodásról: az elsivatagosodás világméretű probléma • 1992: Föld-Csúcs, Rio de Janeiro: Agenda 21, 12. fejezet • 1994: az UNCCD elfogadta • 1996: hatályba lépett • Csupán jogilag kötelező általános eszköz az elsivatagosodásról • 190 ország + EC
Az elsivatagosodás elleni küzdelem egy átfogóbb cél része: a fenntartható fejlődés 2. cikkely: Cél • Ezen egyezmény célja az elsivatagosodás elleni küzdelem, • valamint az aszály okozta károk mérséklése hatékony lépések megtételével • az átfogó keretegyezmény minden szintjén, mely • összhangban van az Agenda 21-el, különös tekintettel az • érintett területek fenntartható fejlődésének a biztosítására.
Gazdasági dimenzió • 4. cikkely: Általános kötelezettségek • Ezen egyezmény céljait követve a felek kötelezik magukat: • (b) megfelelő figyelemmel követik a fontos nemzetközi és regionális testületekben, az érintett fejlődő országok helyzetét, különös tekintettel a nemzetközi kereskedelemre, a marketing megállapodásokra és az adósságra, azon célból, hogy ténylegesen működő nemzetközi gazdasági-környezeti tevékenységgel segítsék elő a fenntartható fejlődést; • (c) integrált stratégia az elsivatagosodás elleni küzdelemben az aszálykárok enyhítéséért, s a szegénység megszűntetéséért;
Társadalmi dimenzió Bevezetés • Legyünk tekintettel arra, hogy az elsivatagosodás és az aszály befolyásolják a fenntartható fejlődést az olyan fontos társadalmi problémákkal való kapcsolatuk révén, mint • • • • •
a szegénység, a gyenge egészség és táplálkozás, a hiányos egészségügyi ellátó rendszer, az élelmiszer-biztonság hiánya, a migrációból és a népességrobbanásból eredő problémák
Környezeti dimenzió 4. cikkely A felek kötelezik magukat arra, hogy d) elősegítik az együttműködést az érintett országok között a környezetvédelem, valamint a szárazföldi és a vízi erőforrások terén, mivel azok kapcsolatban vannak az elsivatagosodással és az aszállyal; 2. cikkely: Cél • Olyan hosszú távú integrált stratégiák kidolgozása, melyek egyidejűleg a következőkre koncentrálnak az érintett területeken: • A termőföld produktivitásának javítása, a szárazföldi és vízi erőforrások rehabilitációja, megőrzése és fenntartható kezelése, mely az életfeltételek javulásához vezet, különösen közösségi szinten. 10.4. cikkely: …a természeti erőforrások fenntartható kezelése; fenntartható mezőgazdasági termelési módok;
Teendők az elsivatagosodással szembeni küzdelemben 1. Közvetlen teendők az elsivatagosodással szembeni küzdelemben, valamint a természeti erőforrások fenntartható kezelésének elősegítése a) b) c) d) e) f) g)
erózió felügyelet a föld erőforrásainak megőrzése és fenntartható használata a degradált földek rehabilitációja a földek, vizek és vízgyűjtő területek jobb kezelése fenntartható öntözési módok létrehozása annak érdekében, hogy megőrizzük a stabil vízutánpótlást fenntartható erdőgazdálkodás és hatékony újraerdősítési programok modern és biztonságos biotechnológiák használata az aszálynak ellenálló fajok elterjesztése érdekében
Homok megkötése élősövénnyel, Szenegál
Kőgátak a víz eróziójának megállítására, Lesotho
Vízválasztó felszínek integrált kezelése: élősövények, Venezuela
2. Közvetett teendők az elsivatagosodással szembeni küzdelemben, valamint a természeti erőforrások fenntartható kezelésének elősegítése a) a földhasználat tervezése és megfelelő birtokviszonyok kialakítása b) a kevés természeti erőforrás fenntartható használata, beleértve a megújuló energiákat is c) a biodiverzitás védelme d) megbirkózni a népességrobbanással
3. Kapacitás-bővítő intézkedések és know-how átadás a) b) c) d)
hagyományos és terület-specifikus technológiai ismeretek és módszerek kifejlesztése és alkalmazása képzés, környezeti nevelés és környezeti információk alkalmazott mezőgazdasági és biotechnológiai kutatások fejlesztése környezetbarát technológiák átvétele és alkalmazása
4. További teendők a)
A fejlett országok figyelmét felhívni: a külső adósságok mérséklése, a kamatlábak csökkentése, s a globális kereskedelmi környezet javítása
b)
Szorosabb együttműködés a helyi közösségekkel, a nem kormányzati és a közösség alapú intézményekkel, valamint a civil szférával, amelyek az alapvető segítő tevékenységeket végzik, valamint fontos szerepet játszanak az elsivatagosodás elleni küzdelemben
c)
Az olyan termelési és fogyasztási rendszerek elkerülése, melyek negatív hatást gyakorolnak a termőföldre
ESETTANULMÁNY Szahel-Afrika I.
Szahel: Szemi-arid térség Északközép-Afrikában, a Szaharától délre
Háttér információk a térségről • A szub-szaharai Afrika országai függenek a leginkább a gazdasági-társadalmi szükségleteiket megalapozó természeti erőforrásaiktól. • A szub-szaharai Afrika lakosságának kétharmada vidéken él, s jövedelmük a mezőgazdaságból és egyéb természeti erőforrások kiaknázásából származik. • Ugyanakkor a térség természeti erőforrásai gyorsuló ütemben szűkülnek. • A szub-szaharai Afrika környezeti problémái a levegőés vízszennyezés, az erdőirtás, a talajnak és a talaj termékenységének elveszítése, valamint a biodiverzitás drámai csökkenése az egész térségben. • Jóllehet Afrika környezeti problémái egyre súlyosbodnak, a legtöbb országot oly mértékben sújtja a szegénység, hogy csak kevés forrást tudnak mozgósítani a környezet védelmére.
A Szahel-országokra az elsivatagosodás a jellemző.
Elsivatagosodásról akkor beszélünk, amikor a sivatag fokozatosan kiterjed a környező félsivatagi területekre. Miért?......
Miért szenved a Szahel-térség az elsivatagosodástól? ELSIVATAGOSODÁS
a marhaállomány nő
a népesség növekszik Erdőirtás, tűzifa beszerzéséhez
a legelők fokozódó túlhasználata
a gyökerek már nem tartják össze a talajt
a gyökereket és a füvet lelegelik
a levelek már nem védik a talajt az időjárástól
kevesebb vegetáció ⇒ nagyobb időjárási kockázat
a széteső felső talajt kifújja a szél
a széteső felső talajt kifújja a szél
(talajerózió)
(talajerózió) =
ELSIVATAGOSODÁS
=
Az 1960-as évek óta a Szahel-térséget tartós és kiterjedt aszályok sújtják
A fenti ábra a Szahel-térség standardizált havi átlagos csapadékösszegeit mutatja júniustól októberig. Kiterjedt nedves időszak 1950-69 között, míg tartós száraz időszak 1970-1997 között jellemezte a térséget.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) arra hívta fel a figyelmet, hogy 27 szub-szaharai ország van veszélyben.
BBC News, 2006. január 31.
Afrika lakosságának több, mint a fele sürgős élelmiszersegélyre szorul.
BEVEZETÉS • A szub-szaharai országok több, mint fele, emberek tízmilliói sürgős élelmiszersegélyre szorulnak, azonban az okok gyakran összetettek, és különbözőek. Az élelmezési válságot elsődlegesen természeti katasztrófák (pl. aszály) váltották ki. • Azonban a FAO szerint egyre nagyobb mértékben antropogén okok is felelőssé tehetők. Ezek közé tartozik az ellentmondásos és gyenge kormányzati rendszer, valamint a HIV/AIDS. • A vidéki szegénység, a nemzetközi kereskedelmi korlátok, a túlnépesedés, az erdőirtás, a szegényes földhasználat és a környezeti problémák további súlyosbító tényezők.
ETIÓPIA
NIGER
• Becsült népesség: 77,43 millió fő • Az élelmiszersegélyre szorulók becsült száma: 1,7 millió fő
• Becsült népesség: 13,95 millió fő • Az élelmiszersegélyre szorulók becsült száma: 3 millió fő
Alapvető okok: • Aszály • Menekültek • Magas élelmiszer árak • Túlnépesedés
Alapvető okok: • A 2004. évi aszály és sáskajárások utóhatása
KONGÓI DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG
SZUDÁN
• Becsült népesség: 33,23 millió fő • Becsült népesség: 57,54 millió fő • Az élelmiszersegélyre szorulók becsült száma: 6,1 millió fő • Az élelmiszersegélyre szorulók becsült száma: 3 millió fő Alapvető okok: • A nyugat-darfuri térségben Alapvető okok: fennálló konfliktus következtében • Konfliktus 2 millió ember vált földönfutóvá • Menekültek • Dél-Szudánban lassan • Háború, alultápláltság és normalizálódik a helyzet a hosszú betegségek legalább 3,8 millió polgárháború befejeztével embert pusztítottak el a Kongói • Régiónkénti aszályok Demokratikus Köztársaságban • Ahol mezőgazdasági művelés 1990 és 2006 között. folyik, ott igen csekély a termelékenység; a legtöbben „maloda”-val művelik a földet.
Okok: 1. Szegénység
1. Szegénység A szegénység Afrika központi problémája. A kontinensnek a következő gazdasági kihívásokkal kell szembenéznie: •
A szub-szaharai Afrika országainak zöme a legalacsonyabb GDPvel rendelkezők közé tartozik (GDP < 765 USD/fő/év). Etiópia és Burundi az utolsó országok e tekintetben (GDP < 90 USD/fő/év).
•
Még a közepes GDP-vel rendelkező országokban is (pl. Gabon és Botswana) a lakosság jelentős része szegénységben él.
•
Észak-Afrika általában jobban teljesít, mint a szub-szaharai országok. Itt a gazdaságok stabilabbak, a kereskedelem és a turizmus viszonylag magas szintű, s az AIDS kevésbé jelentős.
•
A fejlődés pártiak szerint az adósság, a segélyek és a kereskedelem szabályait meg kell reformálni ahhoz, hogy mind több afrikai országot segítsünk kiemelni a szegénységből.
Okok: 2. Adósság
2. Adósság •
A súlyosan eladósodott szegény országok (HIPC) 1996-ban kezdeményezték, hogy csökkentsék a legszegényebb országok adósságát.
•
Azon országok vehetnének részt ebben a programban, melyeknek már kezelhetetlenek az adósságaik, s azok már kereskedelmi módszerekkel nem mérsékelhetők. Továbbá bele kell egyezniük abba, hogy a Világbank és az IMF által javasolt intézkedéseket megteszik.
•
Mihelyt ezek a feltételek teljesülnek, a „döntési helyzetbe kerülő" országok számára az adósság könnyítése megtörténhet.
•
A terv kritikusai szerint a kritériumok túl szigorúak, s több HIPC ország számára kellene lehetővé tenni az adósságkönnyítést.
•
A következő térkép azt mutatja, hogy a „döntési helyzetbe kerülő" HIPC országok mekkora összeget fordítanak adósságaik törlesztésére és a kamatok visszafizetésére.
•
14 afrikai HIPC ország az összes adósságát leírta a G-8 pénzügyminiszterei által kidolgozott terv (2005) alapján.
Okok: 3. Segítségre támaszkodás
3. Segítségre támaszkodás •
Afrika – a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet szerint – a világ kormányai által adományozott összes segély egyharmadából részesül.
•
Ezek nagy része feltételeket tartalmaz, melyek szerint az érintett kormányoknak végre kell hajtaniuk bizonyos intézkedéseket, ahhoz, hogy megkaphassák a segélyt, vagy a pénzt, melyet az adományozó országból származó termékekre és szolgáltatásokra kell fordítaniuk.
•
A Világbank – mely folyamatosan nyomon követi kondíciós politikáját – azzal érvel, hogy a segély jóval hatékonyabb és kevésbé sebezhetőbb a korrupció szempontjából, ha azt összekapcsolják a kormányzás színvonalának a javításával.
•
Az 1990-es években erős visszaesés állt be a gazdag országok relatív segélyezési programjában.
•
A „Tedd a szegénységet történelemmé” kampány arra késztette a G8at, hogy további 50 milliárd USD-vel emeljék az évi segélyek összegét, továbbá, hogy megerősítsék a fejlődő országok számára tett korábbi ígéretüket, miszerint évi GDP-jük 0,7 %-át segélyezésre fordítják.
Okok: 4. Kereskedelem
4. Kereskedelem •
Afrika gazdag olyan természeti erőforrásokban, mint pl. a rönkfa, olaj, de részvétele a világkereskedelemben gyakran nehézkes.
•
Ennek okai a gyenge infrastruktúra, a kormányzati instabilitás, a korrupció és az AIDS hatása a munkaképes korú népességre.
•
A szegényebb országok és néhány vállalat (pl. az Oxfam) azzal érvelnek, hogy a nemzetközi kereskedelem szabályai korrektek, s azok a fejlett világnak kedveznek.
•
Szerintük a gazdag országok dömpingáron küldik agyontámogatott termékeiket a fejlődő országokba, alávágva a helyi termelőknek.
•
Továbbá azzal vádolják a Világkereskedelmi Szervezetet (WTO), hogy a fejlődő országokat arra kényszerítik, nyissák meg piacaikat, viszont a WTO cserébe nem kéri a gazdag országokat arra, hogy csökkentsék áraikat.
•
Ugyanakkor a WTO szerint az alacsony jövedelmű országok különleges bánásmódban részesülnek, pl. nem vonatkoznak rájuk bizonyos szabályozók, melyeket a gazdag országokra érvényesítenek.
Változtassuk meg a gazdaságokat? • Számos szub-szaharai ország hatékonyabb gazdaságpolitikája az 1990-es évek közepétől nagyobb gazdasági fejlődéshez és nagyobb teljesítményhez vezetett. • 1995-1998 között a nettó GDP növekedés évente átlagosan 4,25 % volt, míg 1990-1994 között évente átlagosan mindössze 1,5 %. Ezt követően a nettó GDP növekedés stagnált, azonban 2004-2005 között évi 3,0-3,4 %-kal nőtt.
Afrika – állandó élelmiszer gondok • Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) szerint több, mint 30 millió ember éhezik szerte Afrikában. • A kevés csapadék hozzájárult a problémához, azonban annak gyökerei szerteágazóak és komplexek.
Mely országok vannak a legrosszabb helyzetben? •
Napjainkban Afrika szarvában a legrosszabb a helyzet, különösen Szomáliában, Északkelet-Kenyában és Etiópiában.
•
A WFP szerint kb. 11 millió ember szorul élelmiszersegélyre a kevés csapadék miatt.
•
Ennek a létszámnak a fele az éhhalál küszöbén tengeti életét és sürgős segítségre szorul.
•
Nyugat-Afrikában a WFP kb. 10 millió emberen kíván segíteni. Az elmúlt 10 év csapadék-ellátottsága, s ennek kapcsán a terméseredmény javult a térségben, azonban a program munkatársai szerint a belső szegénység és konfliktusok miatt még mindig sokan igénylik a segítséget.
•
A program munkatársai nem kívánják megismételni a Nigerben 2005-ben elkövetett hibát, amikor keveset tettek az éhezőkért, mígnem az éhező gyerekekről beszámoló TV-híradások sokkolták a világot.
•
Tovább haladva délnek, a WFP munkatársai szerint újabb kb. 12 millió embernek van szüksége élelmiszersegélyre olyan országokban, mint pl. Malawi és Zimbabwe.
Miért éheznek még napjainkban is olyan sokan Szahel-Afrikában? A szegénység alapvető problémája • • • • • • • •
A legtöbb afrikai vidéken él, ahol sokan létfenntartó gazdálkodást folytatnak, s élelmiszer-ellátásuk a jó terméstől függ. Nincsenek öntözési rendszerek, így az emberek az esőben bíznak. Ha elmarad az esős évszak – lévén kevés a megtakarításuk élelmiszerben és készpénzben – kevés marad a túléléshez. Még a jó években is van egy „éhes évszak", amikor az előző évi termés már elfogyott, de a következő évi még nem érett be. A 2005. évi éhínség idején Nigerben a főváros boltjai tele voltak élelmiszerrel, azonban sokaknak nem volt pénzük vásárolni. Mind Afrika szarván, mind Nigerben, a legsebezhetőbbek közé tartoznak a pásztorok, akiknek az állatai hamar elpusztulnak, ha kimerülnek a legelők. Amikor az állatok elpusztulnak, a gazdáiknak nincs más módjuk elegendő élelmiszerhez jutni. Egyesek szerint a pásztorok életmódja már nem tartható fenn.
Melyek az egyéb okok? • A földművelők szerint a csapadékhullás bizonytalansága az utóbbi években fokozódott, melynek lehetséges oka a globális felmelegedés. • A Szahara dél felé terjeszkedik, egyre nehezebbé téve a megélhetést a földművelők és a pásztorok számára olyan országokban, mint pl. Niger. • Továbbá az egyre növekvő népesség arra készteti az embereket, hogy a peremterületeket is megműveljék, s még többet kockáztassanak ott ahol még kevesebb a csapadék. • Dél-Afrika a világ legfertőzöttebb HIV/AIDS térsége, ami itt az élelmiszerválság alapvető tényezője. • Azok, akik a legproduktívabb gazdálkodók kellene, hogy legyenek – a fiatalok – vagy betegek, vagy már meghaltak, így földjeik elhanyagoltak, s gyermekeik éheznek.
A valódi ok??? • Különös és meglepő, hogy a FAO kiemelten kezeli a politikai problémákat, mint pl. a polgárháborúkat, a menekülteket és a visszatérteket, mely a 27-ből 15 országban sürgős beavatkozást igényel. Ezzel szemben az aszályt a 27-ből mindössze 12 országban említi. • A kapcsolat egyértelmű – a háborúk, puccsok, polgárháborúk jóval súlyosabb okai az éhségnek, mint Afrika természetes problémái.
Összességében, az afrikai éhezés számos tényező kölcsönhatásának az eredménye. Afrika hatalmas kontinens, és nincs olyan tényező, mely mindegyik országban egyformán hatna. A LEGKRITIKUSABB TÉNYEZŐK A KÖVETKEZŐK: A befektetések hiánya a vidéki területeken. Háborúk és politikai konfliktusok, melyek menekültekhez és instabilitáshoz vezettek. A HIV/AIDS megfosztja a családokat a legproduktívabb munkaerőiktől. Ellenőrizetlen népességnövekedés
Mi a kormányok szerepe? • Napjainkban kb. 3 millió ember éhezik Zimbabwében, amely korábban a térség kenyérkosara szokott lenni. Itt a kormány elkobozza a produktív, fehérek tulajdonában lévő farmokat, s a helyzetet még a gyakori aszály is súlyosbítja. • A zimbabwei kormány azzal is vádolható, hogy élelmiszersegélyt csak a saját támogatóinak nyújt, s megbünteti azokat a területeket, amelyek az ellenzékre szavaztak. • A konfliktus nyilvánvalóan megnehezíti a gazdálkodást, mivel az embereket elzavarják a földjeikről, akik túlságosan kockázatosnak tartják azt, hogy az otthonaiktól túl messzire gazdálkodjanak. A farmerek és a pásztorok egyes országokban (pl. Szomália és a Kongói Demokratikus Köztársaság) fegyveresek állandó zaklatásának vannak kitéve.
Mit lehet tenni? • Az azonnali élelmiszersegély nyilvánvalóan megszűnteti az éhezést, de ez nem hosszú távú megoldás. • A gazdasági szakemberek szerint a mezőgazdaság modernizálása [hatékonyabb technológiák = pl. öntözés) elterjesztése] a legjobb módja az előrelépésnek. • Mások szerint a kulcs az lenne, hogy ha a farmerek a földjeik terhére kölcsönt vehetnének föl, hogy befektethessenek. • Számos országban a vidéki földeket a törzsfőnökök bérművelésbe adják. • Azonban az említett új termelési módoknak azon távoli területeken való elterjedéséhez, ahol az emberek élete évszázadok óta alig változott, hosszú időre van szükség.
Milyen mértékben okolható a népesség-növekedés? • A szub-szaharai Afrika népesség-növekedése az egyik leggyorsabb ütemű a világon (kb. 2,2 % évente), s 2025-re várhatóan több mint egymilliárd ember otthona lesz. • A népesség-növekedési ráta az 1997. évi 2,4 %ról 2006-ra 2 %-ra csökkent.
Sűrűn lakott-e a Szahel-övezet? • A Szahel-övezet népsűrűsége alacsony: Gambia: 85 fő/km2 ←⎯→ Németország: 223 fő/km2; Szenegál: 38 fő/km2; Burkina Faso 34 fő/km2; a maradék négy ország: < 7 fő/km2. • Ugyanakkor a Szahel-övezet területének mindössze egy csekély része alkalmas mezőgazdasági művelésre. Így a a megművelhető területre jutó lakosságszám jóval sötétebb képet fest, mint azt az alacsony népsűrűség feltételezné. A megművelhető földterületre jutó legmagasabb népsűrűségek a következők: Mauritánia: 633 fő/km2; Mali: 293 fő/km2; Burkina Faso: 228 fő/km2; Szenegál: < 100 fő/km2
Népesedési elméletek… Malthus; Boserup; Római Klub;
Esettanulmány: Szahel-térség
ESETTANULMÁNY Szahel-Afrika II.
Az a folyamat, melynek révén a termőföld sivataggá válik.
A Szahel-övezet
• Szemi-arid terület. • Aszályos és csapadékos időszakok. • Ritka növényzet – kevés bokor és fa.
• Az 1950-es, 1960-as években átlag fölötti volt a csapadék-ellátottság ⇒ a pásztorok letelepedtek ⇒ a farmerek intenzív gazdálkodásba fogtak • Az 1970-es években átlag alatti volt a csapadékellátottság ⇒ kiterjedt aszályok
• Túllegeltetés: A pásztorok letelepednek. A lelegelt növényzet már nem védi a talajt. • A fák kivágása. A fák mérséklik a szél és a csapadék hatását, védelmet nyújtanak a talajerózióval szemben. • Intenzív mezőgazdálkodás. A piac orientált növénytermesztés kimeríti a talaj termékenységét. A talajszerkezet összeomlik.
A növényi gyökerek megkötik a talajt.
A Nap kiégeti a talajt, s az kicserepesedik.
A levelek már nem képesek a csapadék felfogására. A talaj kimosódik.
A talaj degradálódik, idővel elveszíti termékenységét és szerkezetét.
A szél kifújja a talajt.
A talaj fedetlen marad.
A vegetáció elpusztul.
• Talajerózió; • Nap-égette, kicserepesedett talaj; • A növény- és állatállomány elveszítése (csökkentett biodiverzitás); • Vízmosások; • Kiszáradt folyómedrek; • A sivatag terjeszkedése; • A homokviharok gyakoriságának és tartósságának fokozódása; • Hirtelen áradások;
• A termés és az állatállomány elpusztul ⇒ éhínség; • Elhalálozás; • Az emberek a városokba vándorolnak ⇒ az illegális települések száma és kiterjedése [összetákolt bódékkal (matchbox)] megnövekszik a már eddig is túlnépesedett városi településeken;
Faültetés • A gyökerek összetartják a talajt. A levelek árnyékolnak és visszatartják a vizet (intercepció); • Olcsó és tartós; • Tűzifát és építőanyagot szolgáltatnak;
Teraszok kialakítása • Megakadályozza, hogy a csapadék kimossa a felső talajréteget és a tápanyagokat;
• Kialakítása olcsó, kézi erővel megoldható;
Varázslatos kövek • A teraszok kialakításához hasonlóan, köveket raknak le koncentrikus ívek szerint; • A felső talajréteg nem mosódik ki a köveken túlra. A víz beszivárog a talajba, s nem fut végig a felszínen • Kialakítása olcsó, kézi erővel megoldható; • Hatékony – ily módon a hozamnövekedés elérheti az 50 %-ot is!
A szén visszatartása a talaj szerves anyagaiban (Sequestration of Carbon in Soil Organic Matter = SOCSOM) Szenegál A SOCSOM program célja: „…a talaj szerves anyagaiban történő szén visszatartás környezeti, ökológiai és gazdasági potenciáljának kvantitatív analízise a veszélyeztetett területeken, továbbá a program sikeres megvalósításához szükséges társadalmi-gazdasági feltételek megteremtése, illetve a megfelelő intézkedések végrehajtása”
A Szahel-övezet erősen sebezhető a klímaváltozásra mérséklés
kockázat
kitettség
SOCSOM
érzékenység (válasz) hatás alkalmazkodó képesség SOCSOM sebezhetőség kockázat károsodás veszteség
a klímaváltozás jellege, kiterjedése, mértéke
A sebezhetőség a klímaváltozás / klímaingadozás jellegének, kiterjedésének és mértékének a függvénye, amelynek a rendszer (annak érzékenysége és alkalmazkodó képessége) ki van téve.
mérséklés
kockázat
kitettség
A hőmérséklet terméshozamra gyakorolt hatásának egy elméleti példája
érzékenység (válasz) hatás alkalmazkodó képesség
terméshozam érzékenység
sebezhetőség
10
kitettség
15
20
25
hőmérséklet
30
35
40
ESETTANULMÁNY
Kína és az USA
Kína száraz félsivatagi, sivatagi területei fölött rendszeresen előfordulnak porviharok, mint amilyenek a „Dust Bowl”-ban (USA) is bekövetkeztek az 1930-as években.
Az elsivatagosodás észlelése Kína A gyakori homokviharok alapján arra jutottak, hogy az elsivatagosodás fontos környezeti probléma. Az elsivatagosodás elleni küzdelem évi átlagos költsége kb. 2-3 milliárd USD. Kb. 110 millió ember szenved közvetlenül az elsivatagosodás hatásaitól Évente 2.500 km2 terület válik sivataggá Pekingben gyakoribbá váltak a homokviharok. 1950-es évek: minden 7-8. év; 1970-es évek: minden 2-3. év; az 1990-es évek eleje: évente Kína is aláírta az ENSZ-egyezményt az elsivatagosodásról
USA Az elsivatagosodás ma már csak történelmi esemény („Dust Bowl”), semmint aktuális fenyegetés. A Dust Bowl idején a Kongresszus a talajeróziót „nemzeti fenyegetésnek” nyilvánította
Mint az elsivatagosodásról szóló ENSZ egyezmény aláírója, az USA segít más országoknak a globális elsivatagosodás mérséklésében.
Tartják a tétet Kína Farmerek A központi kormány A helyi kormányzat Északkelet-Kínában
Ennek a parasztnak a házát Langtougou faluban csaknem betemette a homok a terjeszkedő sivatag közelében.
USA Az USA-n belül: Farmerek Non-profit szervezetek Központi és helyi környezetvédelmi és mezőgazdasági szervezetek, DK-USA USDA, Bureau of Land Management (BLM), Soil Conservation Service (SCS) Nemzetközi szinten: US AID, USDA, BLM További fejlett és fejlődő országok, melyek szintén aláírói az ENSZ elsivatagosodásról szóló egyezményének Multilaterális fejlesztési bankok Nemzetközi és helyi non-profit szervezetek
Az elsivatagosodás mérséklésének módjai Kína
USA
Fenntartható állatállomány növelés és mezőgazdaság Száraz takarmányozás A homokos talajok átfogó kezelése A legelők bekerítése Háztáji ökofarmok Természetes erőforrás kezelés A természetes erőforrások és az integrált vízgazdálkodás megőrzése az arid, szemi-arid és a száraz szubhumid élőhelyeken
Fenntartható mezőgazdaság Hatékonyabb mezőgazdasági termelési módok Természetes erőforrás kezelés A természetes erőforrások és az integrált vízgazdálkodás megőrzése az arid, szemi-arid és a száraz szubhumid élőhelyeken Helyi kapacitás-építés és oktatás Legelőkörzetek meghatározása Talaj Megőrzési Szolgálat [Soil Conservation Service (SCS)] létrehozása 1934-ben azon célból, hogy fejlesszék az extenzív megőrzési programokat, s jutalmazzák azokat a farmereket, akik javítják a mezőgazdasági termelési módokat.
ESETTANULMÁNY
IZRAEL: MEZŐGAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG SIVATAGI KÖRNYEZETBEN
Küzdelem az elsivatagosodással szemben - Izrael 1. Az ország ökoszisztémái természetes potenciáljának tanulmányozása Izrael különböző típusú szárazföldi ökoszisztémákkal rendelkezik
↓
Ezeknek az elsivatagosodás iránti érzékenysége növeli a vizsgált terület ariditását 2. Kezdeti tapasztalatszerzés az elsivatagosodás elleni küzdelemben: kevésbé érzékeny területek létrehozása
40 km 700
száraz N szubhumid mediterrán bozótosok
32o
500 ázsiai sztyeppék 300 szemiarid 100 arid Szahara-Arab sivatag hiperarid
50
30o
22.145 km2
3. További tapasztalatszerzés: a mezőgazdaság vizsgálata, mely a gyenge minőségű és az előrejelezhetetlenül változékony mennyiségű helyi vízforrásoktól függ – a mezőgazdasági termőterületek fejlesztésének fenntarthatósága kiváló minőségű és stabil mennyiségű szállított vizet igényel. Izrael 30 %-ának ellátására a vizet egy víztározóként használt tóból szivattyúzzák –220 m-ről 150 m-re, majd azt kb. 300 km-re elszállítják; e nagy mennyiségű és kiváló minőségű víz a következőket biztosítja: legelő
termőföld
egész éves öntözés kilúgozás nincs szikesedés
egész éves növényborítás nincs talajerózió
4. A vízszállítás és vízmegőrzés összekapcsolása – a vízfelhasználás hatékonyságának javítása Öntözési módok felszíni 45 % öntözőfejes 75 % csepegtető 95 %
Csökkenti: • a párolgási veszteségeket • a műtrágya felhasználást • a növényvédő szer felhasználást • a só okozta károk kockázatát • a szennyvíz egészségi kockázatát
10000
m3/hektár/év
9000 8000
termelékenység növekedés x 20
7000 6000 5000 4000 1940
1950
1960
1970
1980
1990
2000
5. Küzdeni a sivatag átkaival ←⎯→ felderíteni és kihasználni
annak áldásait: versenyképes mezőgazdaságot a sivatagban
Átokból áldás: • napsugárzás – sok fény meleg telek • maradványvíz, enyhén sós
Előnyök: • csekély vízhasználat • csekély növényvédőszer használat • csekély földhasználat • CO2 trágyázás
Felhasználás: Piacra termelés gyümölcs + zöldség virágkertészet fűszerek
Vízkultúra halak algák rákok
A termelékenységhez hozzájárulnak: Agrotechnológia, gépesítés, Kutatás, fejlesztés …………….. 96 % Talaj és víz …………………… … 4 %
Védett mezőgazdálkodás sivatagi környezetben - üvegházgázok
6. A legelők újraerdősítése („szavannává alakítása”) több célú eszköz az elsivatagosodás elleni küzdelemben 200
150 mm
A lefolyó víz visszatartása – az évi csapadék további 35 %-a
Egy szemiarid klímájú terület újraerdősítése (telepítés)
7. A „szavannává alakítás” fellendíti a pásztorkodást és a turizmust Víz-visszatartó tájak
Ültetett fák
Talajmegőrzés, vízkontroll
Tűzifa kitermelés
Növekvő talajnedvesség Fejlettebb biodiverzitás
Üdülés és ökoturizmus
Minőségi takarmány Tűzbiztonság szabályozott legeltetéssel
8. Az újraerdősítés és a mezőgazdaság összhangja • Védett mezőgazdaság • Kombinált újraerdősítés • Víztakarékosság • Új vízforrások • Újraerdősítés • Öntözött mezőgazdaság a szemiarid területeken
csökkentett felszínalbedó A napi csapadék 10-25 %-os növekedése
9. A szennyvíz újrafelhasználása és küzdelem az elsivatagosodással szemben Száraz szubhumid területen • Népességnövekedés • Növekvő életszínvonal A lakások növekvő vízigénye Kevesebb víz
Szemiarid mezőgazdaság Gyümölcstermesztés
A városok terjeszkedése Kevesebb föld Száraz szubhumid mezőgazdaság Több szennyvíz 360Mm3
Kezelés 250Mm3 ? Iszap Szikesedési kockázat
110Mm3 Mediterrán szennyezés (Barcelonai Egyezmény)
10. Az iszap felhasználása – kísérleti alkalmazása a szemiarid búzaföldeken
• növekedés a hozamban: 34-38 % • növekedés a tápanyagok talajkoncentrációjában • növekedés a nehézfémek talajkoncentrációjában 11. Együttműködés a szomszédos országokkal a kezelt szennyvíz újrahasznosítása szabványainak meghatározásában, a szennyvíziszap alkalmazásában, s a száraz területek termékeinek nemzetközi kereskedelmében 2002 október: Izrael, Palesztína, Jordánia, Egyiptom, Tunézia és Granada (Spanyolország) ⎯→ („Regionális Együttműködés a száraz területek fejlesztéséről”)
ARID TÁJAK ÉS A KÖLTÉSZET
Bort öblébe váltig a kehelynek, Bort elémbe szakadatlanúl! Idenézzen a puszták homokja, És ha nem tud inni, megtanúl. Petőfi Sándor: Felköszöntés (részlet)
Bowling Green Bay Nemzeti Park, Townsville-től délre, Queensland, Ausztrália (19°28”S; 147°14”E)
Volnék bár a földöv homokja, hol A nyári nap tüzének Örök sugára égető pokol Csak tégedet ne ismernélek Petőfi Sándor: Volnék bár… (részlet)
Homokdűne a Fraser-sziget vegetációjának a szívében, Queensland, Ausztrália (25°15”S; 153°10”E)
Olyan, mint vén királynak Feje, a sivatag; Hajszálai, a füvek, Csak gyéren inganak. Petőfi Sándor: A sivatag koronája (részlet)
Napverte pusztán, lila ég alatt Lángol a vörhenyes homok. Egy óriás, tüzes kemence A puszta. És én loholok. Ady Endre: A rég-halottak pusztáján (részlet)
Ellobbant lángelmék halk muzsikája Füröszti fáradt, sáros lelkemet, S úgy fáj, hogy éltem mért fonnyadt sivárra, Mint holt mező, mit tar homok temet. Tóth Árpád: Régi dallamok (részlet)
Ó, vágyam, vágyam, sivatag hajója, Hová viszed fantasztikus batyúd? Holdbéli kincsed? hisz régen homokba Fúródott minden szép és boldog út... Tóth Árpád: Vízió a vonat ablakából (részlet)
Ó, lankadó bűbájú alkonyok, Fáradt természet méla esti csendje, Arany sugárral ázó langy homok, Oldalt hajló kalászok... rendje... Tóth Árpád: Ó, lankadó bűbájú alkonyok... (részlet)
A nagyvilág az életiskola; Verítékemből ott sok elfolya, Mert oly göröngyös, oly kemény az út, Az ember annyi sivatagra jut. Petőfi Sándor: Hazámban (részlet)
Hol déli napban vén márványromok Alusznak, s álmuk enyhe szenderű, Ragyognak, s fényük enyhe, szent derű, S aranylón felhőz a szelíd homok, Tóth Árpád: Ó, romok! (részlet )
Jöttem a Gangesz partjairól, Hol álmodoztam déli verőn, A szívem egy nagy harangvirág S finom remegések: az erőm. Ady Endre: A Tisza-parton (részlet)
Itt hát, hol országa van a szerelemnek, Az életen által én egyedül menjek? Amerre tekintek, azt mutassa minden, Hogy boldogság csak az én szivemben nincsen? Petőfi Sándor: János Vitéz (részlet )
A völgyben ott… nyílt egy kicsiny virág. Nem volt körűle semmi, semmi fény, Csak egy fagyott nagy harmat reszketett - Egy örökkévaló könny - levelén, Mint a gyémánt a vérző seb felett. Mert a virág piros volt... nem csoda, Egy összetépett szívből támada. Kevés vándor fordult meg itt e tájon, Kevés szem akadott meg e virágon, De aki látta őt, Hamarjában nem mehetett el, Ott állt csodálkozó szemekkel E bű-növény előtt, És nézte, nézte, s érzett kínokat. Miktől a lélek szerteszét szakad,… Petőfi Sándor: Adorján Boldizsárhoz (részlet)
Mára befejeztük, viszontlátásra!
