Iktatószám: VE/O001/00857-0002/2016 Tárgy:
Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat
HATÁROZAT
A Veszprém Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Hatóság) a Fei Yue Da 99 Kereskedelmi Kft.-t (székhely: 1149 Budapest, Egressy út 23-25., adószám: 13958006-2-42; továbbiakban: Vállalkozás)
1. 200.000 Ft (azaz kétszázezer forint) bírsággal sújtja.
2. A Vállalkozás által forgalmazott H. Plenty márkajelű, ZF-1122 azonosító jelölésű gyermek szabadidő felső esetében elrendeli a termék forgalomból történő kivonását és visszahívását.
A Hatóság a 2. pontban foglalt rendelkezés azonnali végrehajtását rendeli el és a 2. pontban foglalt rendelkezést fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítja.
A Hatóság kötelezi továbbá a Vállalkozást, hogy a 2. pontban foglalt kötelezés teljesítéséről a Hatóságot a határozat közlésétől számított 15 napon belül értesítse.
Amennyiben a Vállalkozás a 2. pontban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, eljárási bírsággal sújtható. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege pedig egymillió forint. Az eljárási bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.
2 A bírságot a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Magyar Államkincstár 10032000-01494879 számú számlájára a mellékelt csekken, vagy átutalással köteles befizetni, a bírságösszegnek a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a fenti számlára be kell érkeznie. Az átutaláson jelölni kell a határozat ügyiratszámát, a vállalkozás nevét, székhelyét, a határozaton szereplő modulszámot, továbbá a „Veszprém Megye” és „Fogyasztóvédelmi bírság” szöveget. Amennyiben a bírságösszeg a jelzett időpontig nem érkezik meg a fenti számlára, úgy annak behajtása iránt a Hatóság intézkedik. A be nem fizetett bírság behajtása adók módjára és azokkal egy sorban történik. Ha pénzbefizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól a teljesítés napjáig terjedő időszakra, részleges teljesítés esetén a hátralékra kell megfizetni.
A Hatóság tájékoztatja az Ügyfelet, hogy a befizetésre vonatkozó teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében, annak igazolásával, kérheti a bírságfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. A fizetési kedvezmény illetékköteles, melynek mértéke 3.000 forint. Az illetéket a fizetési kedvezményre irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg, illetékbélyeggel kell megfizetni.
A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Főigazgatójához címzett, de a Hatósághoz benyújtandó fellebbezésnek van helye. Vállalkozás a döntés kézhezvételét követő 5 napon belül jogosult továbbá tárgyalás tartását kérni és a döntés felülvizsgálatát kezdeményezni a Hatóságtól. A fellebbezés illetéke a vitatott összeg minden megkezdett 10.000 Ft-ja után 400 Ft, de legalább 5.000 Ft és legfeljebb 500.000 Ft. Az illetéket az iraton, illetékbélyegen kell leróni, vagy az ügyszám megjelölésével, a Veszprém Megyei Kormányhivatal 10048005-00299516-30006009 számú számlájára a fellebbezés benyújtásáig kell megfizetni. A fellebbezést a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság bírálja el, amely a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, melynek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.
A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt.
INDOKOLÁS
3
A Hatóság 2016. november 29-én ellenőrzést végzett a Vállalkozás által a Sümeg, Flórián tér 1. szám alatt üzemeltetett „HONG-KONG ÜZLET” megnevezésű kereskedelmi egységben.
Az ellenőrzés megállapításait a Hatóság No. 02000. sorszámú ellenőrzési jegyzőkönyve tartalmazza, amelynek egy példányát a jelenlévő Kiss Péterné alkalmazott részére, annak aláírását követően átadták.
A felügyelők az alábbi megállapításokat tették:
Az üzletben eladásra kínáltak 1 db H. Plenty márkajelű, ZF-1122 azonosító jelölésű gyermek szabadidő felsőt, 4.500 Ft eladási áron. A termék a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszerben (a továbbiakban: KPIR) szereplő, letiltott, veszélyes termék, amelyről a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (a továbbiakban: NFH) 2016. január 26-án tette közzé a PIF-2859-2/2015. iktatószámú közleményét.
A közlemény szerint a termék rendeltetésszerű használatakor a kapucniban alkalmazott szabadvégződésű összehúzó-zsinór fojtást okozhat. A fojtási veszély szempontjából a termék súlyos kockázatot jelenthet a gyermekek részére.
A közlemény az www.nfh.hu internetes oldalon elérhető.
Az ellenőrzés során a vizsgált termék eredetét nem tudták igazolni, ezért a felügyelők felhívták a Vállalkozást, hogy az ellenőrzéstől számított 5 napon belül – lehetőleg elektronikus úton - juttassa el a Hatóság részére a szükséges dokumentumokat.
A döntés meghozatala napjáig ez nem történt meg.
A Hatóság a helyszíni hatósági ellenőrzés napjával, a VE/O001/00857/2016. ügyszámon hivatalból piacfelügyeleti eljárást indított a Vállalkozás ügyében, és az értesítést a Ket. 29. § (4) bekezdésének b) pontja alapján mellőzte, mert az ügyben nyolc napon belül érdemi döntést hozott.
4 A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.)
3. § (1) Csak biztonságos és az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban és a jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelő termék hozható forgalomba, forgalmazható, üzemeltethető, vagy bocsátható a fogyasztók és felhasználók rendelkezésére.
(3) Az importőr és a forgalmazó nem hozhat forgalomba és nem forgalmazhat olyan terméket, amelyről tudja vagy a rendelkezésére álló tájékoztatás vagy szakmai ismeret alapján tudnia kellene, hogy nem biztonságos.
Pftv. 2. § 6. forgalmazó: a 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 6. pontjában meghatározott természetes vagy jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, ideértve az értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára akár ingyenesen, akár ellenérték fejében rendelkezésre bocsátó természetes vagy jogi személyt, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot.
765/2008/EK r. 2. cikk 6. forgalmazó az a természetes vagy jogi személy az értékesítési láncban, a gyártón és az importőrön kívül, aki forgalmazza a terméket.
Pftv. 13. § (1) A forgalmazó a termék forgalmazása során a szakmai gondosság követelményeit betartva jár el.
(4) A forgalmazó a terméket addig nem forgalmazhatja, amíg meg nem győződött arról, hogy a termék megfelel az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusoknak, e törvény előírásainak és más jogszabályoknak.
A Hatóságnak a termék veszélyeztető jellegét nem kellett vizsgálnia, figyelemmel a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság által a KPIR-ben közzétett közleményre, valamint az vonatkozó kockázatértékelés tartalmára.
A Vállalkozás bizonyítottan jogsértést követett el azáltal, hogy az ellenőrzött egységben a KPIR-ben szereplő, a forgalomból letiltott, nem biztonságos H. Plenty márkajelű, ZF-1122 azonosító jelölésű gyermek szabadidő felső terméket forgalmazta.
A Vállalkozás a fentiek alapján megsértette a Pftv. 3. § (1) bekezdését, és a 13. § (1) bekezdését.
5
Pftv. 15. § (2) Ha a piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyeleti ellenőrzés során megállapítja, hogy a termék nem felel meg e törvényben, európai uniós jogi aktusokban vagy jogszabályokban foglalt követelményeknek, jogosult:
d) a már forgalomba hozott termék forgalomból való kivonását elrendelni, és előírni az erről való tájékoztatást a b) pontban meghatározott módon,
e) elrendelni a termék visszahívását, vagy – ha ez indokolt – a gazdasági szereplőkkel együttműködve megszervezni a termék fogyasztóktól vagy felhasználóktól történő visszahívását és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével történő megsemmisítését, valamint ellenőrizni ezek végrehajtását,
h) bírságot kiszabni.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatóak.
A Pftv. 2. § 8. forgalomból való kivonás: a 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 15. pontjában meghatározott intézkedés, azaz minden olyan intézkedés, amelynek célja a termék forgalmazásának megakadályozása az értékesítési láncban.
A Pftv. 2. § 9. forgalomból való visszahívás: a 765/2008/EK Rendelet 2. cikk 14. pontjában meghatározott intézkedés, azaz minden olyan intézkedés, amelynek célja a végfelhasználók számára forgalmazott termék visszaadása. (Visszahívásnak minősül pl. közlemény, tájékoztatás közzététele a termékek veszélyeiről az árusítóhelyen/ helyi lapban, felhívás a termékek visszavásárlására stb.)
Pftv. 16. § (1) A piacfelügyeleti hatóság által alkalmazott jogkövetkezményeknek hatékonynak, arányosnak és kellően visszatartó erejűnek kell lenniük. A bírság összegének meghatározásakor figyelembe kell venni, ha a gazdasági szereplő 3 éven belül megsértette e törvény, valamint más jogszabályok ugyanazon rendelkezéseit.
(2) A bírság összege 15 ezer forinttól
a) 500 millió forintig,
b) ha a jogsértés a fogyasztók vagy felhasználók életét, testi épségét, egészségét sérti vagy veszélyezteti, 2 milliárd forintig
6
terjedhet.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a piacfelügyeleti hatóság minden esetben bírságot szab ki, ha a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik.
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (KKVtv.) 12/A. § (1) A hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén – az adó- és vámhatósági eljárást és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárást kivéve – bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét.
(2) Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, ha
a) a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet,
A Vállalkozás a KKVtv. 3. § (1) bekezdése alapján kisvállalkozásnak minősül (e-cégnyilvántartás), azonban a KKVtv. 12/A. § (1) bekezdése szerinti figyelmeztetést nem lehetett alkalmazni, mert a Vállalkozás jogsértő tevékenysége az emberi életet, egészséget veszélyeztette.
A Hatóság a bírság mértékének megállapításakor a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94/A. § (1) bekezdésben foglalt szempontokat a következők szerint értékelte:
a) a jogsértéssel okozott hátrány, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségek, illetve a jogsértéssel elért előny mértéke: a fogyasztók biztonságos termékhez való joga sérült, amikor fogyasztói forgalomba veszélyes, nem biztonságos termék került, a felhasználók (gyermekek!) élete, egészsége kerül veszélybe a nem biztonságos termék használatával,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatósága: nem visszafordítható,
7
c) a jogsértéssel érintettek körének nagysága: az ellenőrzés időpontjában a Vállalkozás összesen 1 db kifogásolt ruhadarabot kínált eladásra,
d) a jogsértő állapot időtartama: a termék beszerzési bizonylatai a döntéshozatalkor még nem álltak rendelkezésre, a forgalmazói lánc feltárása folyamatban van,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakorisága: nem állapítható meg,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartása: nem volt értékelhető,
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlya: nem releváns szempont.
További értékelési szempont:
A jogsértéssel érintett termék értéke: 4.500 Ft volt.
Vállalkozás már követett el hasonló jogsértést. Hatóság a 2015. július 6-án kelt és 2015. július 24-én jogerőre emelkedett VEO/001/00642-0014/2015. számú határozatával marasztalta el a Vállalkozást, miután 2015. május 21-én ugyanezen sümegi üzletben tartott ellenőrzést. Vállalkozásnak tehát tudnia kellett, hogy egy termék forgalmazása során a bárki által hozzáférhető nyilvántartásokban le kell ellenőrizni, hogy a termék veszélyesnek minősül-e.
A Hatóság a kifogásolt termék forgalomból való kivonását a Pftv. 15. § (2) bekezdés d), visszahívását pedig a Pftv. 15. § (2) bekezdés e) pontja alapján rendelte el. Ez az intézkedés szükséges, és indokolt a törvényben meghatározott cél elérése, a jogkövető magatartás folytatása, és a fogyasztók érdekei védelmének tekintetében. Nem biztonságos termék nem kerülhet fogyasztói forgalomba.
A Hatóság a határozat rendelkező részében foglalt intézkedésének azonnali végrehajtását az egészség, a testi épség megóvása érdekében rendelte el, a határozat e pontja fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóságáról a Ket. 101. § (5) bekezdés a) pontja alapján rendelkezett.
8 A határozat nyilvánosságra hozataláról a Pftv. 17. § (1) bekezdése alapján történt az intézkedés.
A fizetési kedvezmény benyújtására vonatkozó tájékoztatás a Ket. 74. § (2)-(3) bekezdésén alapul.
A jogorvoslatról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) 98-99.§-ai továbbá a Pftv. 18.§ (3) bekezdése alapján, az illeték mértékéről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 29.§ (2) bekezdése alapján, megfizetésének módjáról az Itv. 73.§-a alapján történt rendelkezés.
A Hatóság hatáskörét az Fgytv. 45/A. § (2) bekezdése, az Fgytv. 46. § (4) bekezdése, a Pftv. 15. § (1) bekezdése, illetve a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet 7. § (1)-(2) bekezdése és a 8. § (1) bekezdése, valamint a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I.18.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés c) pontja alapozza meg.
A Hatóság illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III.30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapozza meg.
Kelt: Veszprém, 2016.
Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,
