Iktatószám: JN/MEFFO/00572-0002/2016 Tárgy:
Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat
HATÁROZAT
A fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti hatáskörben eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztálya a Palóc Nagykereskedelmi Kft. (székhely: 3104 Salgótarján, Ipari park, Park út 9. adószám: 10534485-2-12, a továbbiakban: Társaság) terhére
140.000 Ft, azaz száznegyvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
Ezen túlmenően a Társaságot
kötelezi
· arra, hogy a jogszabályban foglaltak szerint a termékek ténylegesen fizetendő eladási és egységárártól írásban, tisztán olvasható, beazonosítható módon tájékoztassa a fogyasztókat.
· arra, hogy tartózkodjon a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat folytatásától, különös tekintettel a többletszámolásra.
A fenti kötelezettségének a Társaság a határozat jogerőre emelkedésének napjától köteles eleget tenni.
2 Kötelezem továbbá a Társaságot arra, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során észlelt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedéséről a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztályát a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül értesítse.
A bírságot a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01494879-00000000 számú számlájára a mellékelt csekken, vagy átutalással köteles befizetni, a bírságösszegnek a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a fenti számlára be kell érkeznie. Az átutalás során jelölni kell a határozat ügyiratszámát, a vállalkozás nevét, székhelyét, a határozaton szereplő modulszámot, továbbá a „Jász-Nagykun-Szolnok Megye” és „Fogyasztóvédelmi bírság” szöveget.
A jogerősen kiszabott bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól a teljesítés napjáig terjedő időszakra, részleges teljesítés esetén a hátralékra kell felszámítani.
Amennyiben a bírságösszeg a jelzett időpontig nem érkezik meg a fenti számlára, úgy annak behajtása iránt intézkedem. A bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás.
A jogerősen kiszabott kötelezés önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki, továbbá a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt.
Felhívom figyelmét, hogy amennyiben a jelen határozatban foglalt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetésére irányuló kötelezettségének nem tesz eleget, és a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban Fgytv.) 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések ismételt megsértését, úgy a hatóság az Fgytv. 47. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Ugyanakkor az Fgytv. 47/C. § (5) bekezdése értelmében, az ott meghatározott esetekben, a fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben bírságot szab ki.
3
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztálya eljárása során eljárási költség nem került megállapításra, így annak viseléséről rendelkezni nem volt szükséges.
E határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (1088 Budapest, József krt. 6.) címzett, de a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztályánál (5000 Szolnok, Indóház út 8.) benyújtandó, a végrehajtásra halasztó hatályú fellebbezésnek van helye. Az NFH a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, melynek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.
A fogyasztóvédelmi hatóság döntése ellen fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezésben részletesen elő kell adni annak indokait. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt.
Az elkésett fellebbezést, a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést, valamint az előző bekezdésben rögzítetteknek nem megfelelő fellebbezést az első fokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A fellebbezés eljárási illetéke a vitatott összeg minden megkezdett 10 000 Ft-ja után 400 Ft, de legalább 5 000 Ft és legfeljebb 500 000 Ft. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5 000 Ft. Az illetéket a beadványon illetékbélyeggel kell leróni.
INDOKOLÁS
A fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti hatáskörben eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztálya 2016. július 19. napján helyszíni hatósági ellenőrzést végzett a Palóc Nagyker. Kft. által üzemeltetett 5241 Abádszalók, Füredi út 27/1. szám alatti „47. sz. CBA” elnevezésű egységében.
4 A hatósági ellenőrzésről a helyszínen felvett 000744 számú jegyzőkönyv alapján az alábbi tényállást állapítottam meg:
- A próbavásárolt 40x50 cm méretű szatyor eladási ára nem került feltüntetésre, a felszámított ára 119 Ft volt, készletmennyiség 32 db. Kifogásolt áruk értéke 3808 Ft.
- Az alábbi termékek esetében a csomagoló anyag bemérésre került azok súlyában:
o Kis linzer 1899 Ft/kg áron vásárolt 0,132 kg mennyiségért 251 Ft-ot számoltak fel. Visszamérve csomagoló anyag nélkül 0,128 Kg lett, melyért 243 Ft-ot kellett volna felszámolni. 8 Ft többletszámolás keletkezett a vásárlók kárára.
o Túros Fornetti 1099 Ft/kg áron vásárolt 0,195 kg mennyiségért 214 Ft-ot számoltak fel. Visszamérve csomagoló anyag nélkül 0,190 Kg lett, melyért 209 Ft-ot kellett volna felszámolni. 5 Ft többletszámolás keletkezett a vásárlók kárára
o TV Paprika 299 Ft/kg áron vásárolt 0,515 kg mennyiségért 154 Ft-ot számoltak fel. Visszamérve csomagoló anyag nélkül 0,510 Kg lett, melyért 152 Ft-ot kellett volna felszámolni. 2 Ft többletszámolás keletkezett a vásárlók kárára.
Fentiek alapján a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztálya az ügyben 2016. július 19. napján eljárást indított és az eljárás menetével kapcsolatosan a helyszínen hagyott jegyzőkönyvben tájékoztatta a vállalkozást, hogy ügyében nyilatkozat-tételi jog illeti meg.
A vállalkozás a határozathozatal napjáig nyilatkozattételi jogával nem élt.
Az alábbi jogszabályhely(ek) figyelembe vételével hoztam meg döntésemet:
(1) bekezdés szerint a fogyasztót – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásban tájékoztatni kell a fogyasztóknak megvételre kínált termék eladási áráról és egységáráról, illetve a szolgáltatás díjáról. Az Fgytv. 14. §
A (3) bekezdés szerint az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni
5
Az (5) bekezdés szerint a termék eladási áraként és egységáraként, illetve a szolgáltatás díjaként a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 6 § (1) bb) pontja szerint megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt – figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére – olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: az áru lényeges jellemzői, így különösen mennyisége.
A fentiek alapján az alábbi tényállást állapítottam meg:
Mindezek alapján megállapítást nyert, hogy a vállalkozás nem fordít kellő figyelmet a jogszabályok szerinti megfelelő árfeltüntetésre, árfelszámításra. A csomagoló anyag súlyát belemérte a termék súlyába, mely befolyásolja a fogyasztók üzleti döntését. A feltárt jogsértés a gazdasági verseny érdemi befolyásolására nem alkalmas.
A Társaság által megsértett jogszabályhelyek:
A feltárt tényállás alapján megállapítottam, hogy a Társaság megsértette
a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 14 § (1) (3) (5) pontjában, A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 6 § (1) bb) pontjában foglaltakat.
A döntésem meghozatala során a mérlegelési szempontokat az alábbi jogszabályhelyek alapján vettem figyelembe:
6 Az Fgytv. 47. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset lényeges körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny - figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg:
a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
b) megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását,
c) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást,
d) a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti, vagy megtilthatja az áru forgalmazását,
illetve értékesítését,
g) a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását, ha az a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges,
h) a 16/A. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a jogsértés megállapításától számított legfeljebb egy évig megtilthatja az alkoholtartalmú ital, a dohánytermék, illetve a szexuális termék forgalmazását, e rendelkezések ismételt megsértése esetén pedig elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc nap időtartamra történő ideiglenes bezárását,
i) fogyasztóvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki.
Az Fgytv. 47. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazása esetén a fogyasztóvédelmi hatóság - amennyiben azt az eset körülményeire tekintettel szükségesnek tartja - határidő tűzésével kötelezheti a jogsértő vállalkozást, hogy a hibák, hiányosságok, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedésekről a hatóságot értesítse.
Az Fgytv. 47. § (3) bekezdése szerint jogszabály az abban meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezés megsértése esetére további jogkövetkezményeket határozhat meg.
Az Fgytv. 47. § (4) bekezdése alapján az (1) és (3) bekezdés szerinti jogkövetkezmények
7 együttesen is megállapíthatók.
Az Fgytv. 47/C. § (1) bekezdése értelmében a bírság összege 15 ezer forinttól
a) az Szt. hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb 2 milliárd forintig,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében 500 ezer forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 5 millió forintig terjedhet.
A vállalkozásnak a www.e-beszamolo.im.gov.hu oldalon közzétett éves beszámolójából megállapítottam, hogy a Társaság összes foglalkoztatotti létszáma 1161 fő, éves nettó árbevétele 18.409.742.000. Ft. Ezen létszám- és gazdálkodási adatok értelmében a vállalkozás a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Kkvtv.) 3. § (1) bekezdésében meghatározott kritériumok figyelembevételével kis/középvállalkozásnak nem minősül.
A fentiekre tekintettel az Fgytv. 47. § (1) bekezdés b), i) pontja és a (2) bekezdése, valamint az Fgytv. 47/C. § (1) bek. a) / b) pontja alapján szabtam ki a szankciót, a Kkvtv. 12/A. §-ában foglaltakat nem vettem figyelembe.
Az Fgytv. 47/C. § (5) bekezdése szerint a fogyasztóvédelmi hatóság - ha a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik - minden esetben bírságot szab ki, ha
a) a fogyasztóvédelmi hatóságnak a jogsértést megállapító jogerős határozatában a vállalkozás számára előírt kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve határidő lejártát követő hat hónapon belül a vállalkozás - amennyiben a jogsértést telephelyen követték el, ugyanazon telephelyen - ugyanazon jogszabályi rendelkezést ismételten megsértette,
b) a jogsértés a fogyasztók széles körét érinti,
c) a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor, továbbá
8
d) a 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezés megsértésére a fogyasztóknak koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó fogyasztóval szemben került sor,
e) a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló, a 29. § (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét.
Döntésem során az alábbi mérlegelési szempontokat vettem figyelembe:
Az Fgytv. 46. § (6) bekezdése szerint a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megvizsgálhatja a Ket. 94. § (1) bekezdés a) és b) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét e törvény 14. § (1) bekezdése és a 14. § (5) bekezdése esetében a termék eladási ára és egységára vonatkozásában, továbbá a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5. § (4) bekezdésének első mondata és a 6. § (2) bekezdés b) pontja esetében. Ezen esetek kivételével a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során nem vizsgálhatja a Ket. 94. §-ában szabályozott eljárások alkalmazásának lehetőségét, kivéve, ha a hatósági ellenőrzés alá vont ügyfél a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint kis- és középvállalkozásnak minősül.
A Társaság nem az Fgytv. 46. § (6) bekezdésében rögzített jogszabályhelyeket sértette meg, erre figyelemmel jelen ügy vonatkozásában a Ket. 94. §-ában szabályozott eljárás nem alkalmazható.
Az Fgytv. 47. § (5) bekezdés szerint az (1) bekezdés alkalmazásában a jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége, valamint a jogsértéssel érintett áruk értéke alapozhatja meg.
- A jogsértés súlya tekintetében:
o A jogsértéssel érintett fogyasztók száma: A jogsértés bizonyíthatóan egy fogyasztót, a próbavásárló felügyelőket érintette, amely a jogsértés alapesete, így enyhítő körülményként nem értékelhető.
o A fogyasztók érdekei sérelmének köre: A tájékoztatáshoz való érdek sérelme állapítható meg, ugyanis a fogyasztók alapvető joga, hogy megismerhessék a fogyasztói döntés előtt a termékek pontos, érvényes eladási árát, amelynek mértéke mindenképpen befolyással van a fogyasztók ügyleti döntésére. A vállalkozás az eladási ár vagy egységár feltüntetésének elmulasztásával a termék forgalmazásával összefüggő alapvető
9
követelményt sértett meg, továbbá sértette a fogyasztók tájékoztatáshoz való alapvető érdekét, hiszen a termék eladási ára vagy egységára olyan lényeges információ, amely a fogyasztót vásárlási szándékának kialakításában döntően befolyásolja. Ezért fontos, hogy az eladási árról a vásárlókat írásban egyértelműen, olvashatóan és könnyen beazonosíthatóan tájékoztassák. Az egységár az áruválasztást könnyíti meg a fogyasztó számára a különböző gyártók azonos termékei, illetve az azonos gyártók különböző kiszerelési egységű termékeinél. Ennek ismeretében a fogyasztó eldöntheti, hogy anyagi helyzetének melyik árfekvésű termék a megfelelőbb. Mindez jelentős szempont a fogyasztó számára ügyleti döntése meghozatala során. Mindezekre tekintettel fontos, hogy az eladási- és egységárról a vásárlókat írásban egyértelműen, olvashatóan és könnyen beazonosíthatóan tájékoztassák. Emellett a megfelelő ártájékoztatásnak, azért is kiemelkedő jelentősége van, mert annak elmaradása a gazdaságilag kiszolgáltatott fogyasztók ügyleti akaratát torzíthatja, melynek következtében a fogyasztók vagyoni érdekei is tovább sérülhetnek
Különös súllyal értékeltem ezen túlmenően, hogy a Társaság a fogyasztók vagyoni érdekeit is súlyosan megsértette, azáltal, hogy a terméket súlyába a csomagolóanyag súlyát is belemérte. Ez a 15,- Ft-os többletszámolás a jelenlegi gazdasági helyzetben fokozza a fogyasztók kiszolgáltatottságát, mivel a termék eladási árának a jelenlegi viszonyok között még nagyobb jelentősége van a fogyasztó vásárlási szándékának kialakításában.
o A jogsértő magatartás kiterjedtsége: A jogsértés bizonyíthatóan egy próbavásárlás során valósult meg, amely a jogsértés alapesete, így enyhítő körülményként nem értékelhető.
o A jogsértéssel érintett áruk értéke: 4427 Ft.
- A jogsértő állapot időtartama: E körben nem merült fel releváns adat, így ennek értékelése nem volt lehetséges.
- A jogsértő magatartás ismételt tanúsítása: A jogsértő magatartás ismételt tanúsításának körében értékeltem, hogy a Kft.-t a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztálya és jogelődjei az alábbi számú határozatával már kötelezte „arra, hogy a jogszabályok szerint írásban tájékoztassa a fogyasztókat a megvételre kínált termékek ténylegesen fizetendő eladási és egységáráról” és „arra, hogy tartozódjon a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattól, különös tekintettel a többletszámolásra”. A határozatok a lent jelzett időpontban jogerőre emelkedtek. A határozatokban szerepelt, hogy a vállalkozás a kötelezésnek, annak jogerőre emelkedésének napjától köteles eleget tenni. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztálya ennek ellenére megállapította, hogy a Társaság nem tett eleget a kötelezésre szóló határozatnak, ezért megállapítható, hogy a kötelezésnek nem volt kellő visszatartó hatása egy újabb jogsértés elkövetésétől, emiatt a rendelkező részben rögzített bírságösszeg kiszabása mellett döntöttem. Továbbá célszerűnek tartottam a kötelezést továbbra is fenntartani.
o JNO/001/00730-0003/2013. – 2013. november 30.
o JNO/001/00466-0004/2014. – 2014. április 25.
o JNO/001/00762-0006/2014. – 2014. augusztus 1.
10
o JNO/001/01053-0004/2014. – 2014. október 11.
o JNO/001/00445-0003/2015. – 2015. május 2.
o JNO/001/00539-0004/2015. – 2015. június 24.
o JN/MEFFO/00236-0002/2016. – 2016. április 6.
- A jogsértéssel elért előny tekintetében figyelembe vett mérlegelési szempontok: A jogsértéssel elért előny tekintetében értékeltem, hogy a Társaság vélhetően forintban mérhető előnyhöz jutott, azáltal hogy a csomagoló anyag árat bele számolta a termék árába.
Jelen esetben tehát a rendelkező részben meghatározott összegű fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartottam indokoltnak a törvény által megfogalmazott cél, vagyis a fogyasztók vagyoni érdekeinek védelme érdekében. Mindemellett szükségesnek tartottam a vállalkozás számára a jogsértő magatartás folytatását megtiltani annak érdekében, hogy a jövőben jogkövető magatartást tanúsítson.
Fizetési kedvezményről tájékoztatás:
Az alkalmazott jogkövetkezmények tekintetében tájékoztatni kívánom a Társaságot arról, hogy a Ket. 74. § (1)-(3) bekezdései lehetővé teszik a kötelezés részletekben történő teljesítését a következők szerint:
Ha a kötelezés jellege megengedi, a hatóság részletekben történő teljesítést is megállapíthat. A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. A fizetési kedvezményre vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni meghatározott cselekmény teljesítésére és meghatározott ingóság kiadására irányuló kötelezettség esetén is.
A határidő lejárta után az ügyfél - feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg - a (2) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési
11 kedvezményt. Ha a hatóság elutasítja az igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg dönt a végrehajtás megindításáról is.
Záró rendelkezések:
A pénzfizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén irányadó késedelmi pótlékot és annak mértékét az Fgytv. 48. § (6) bekezdése, valamint a Ket. 132. § (1) bekezdés a) pontja és a (2)-(3) bekezdése alapján határoztam meg.
A meghatározott cselekmény végrehajtásának elmulasztása esetén jogkövetkezményeket a Ket. 61. §-a, 134-136. §-ai alapján határoztam meg.
irányadó
Döntésemet a hivatkozott jogszabályhelyek alapján, továbbá a Ket. 71. § (1) bekezdésben és a 72. § (2) bekezdésben meghatározottak szerint, az Fgytv. 45/A. § (1)-(3) bekezdéseiben, valamint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. § (1)-(2) bekezdésében és a 8. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörömben és a Ket. 21. § (1) bekezdés d) pontja szerinti illetékességi ok alapján eljárva hoztam meg.
Az e határozat elleni jogorvoslati lehetőséget az Fgytv. 48/A. §-a, a Ket. 96. §-a, 98. § (1) és (1a) bekezdése, valamint 99. § (1) bekezdése és 102. § (3) bekezdése szabályozza.
A határozat elleni fellebbezési illeték mértékéről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 29. § (2) bekezdése, megfizetésének módjáról a 73. §-a rendelkezik.
Kelt: Szolnok, 2016.
Kapják: 1. Palóc Nagykereskedelmi Kft. 3104 Salgótarján, Ipari Park, Park út 9. Jogerő után: 2. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség 3. Irattár