Iktatószám: JN/MEFFO/00168-0005/2016 Tárgy:
Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat
HATÁROZAT
A fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti hatáskörben eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztálya az Islas Nueva Kft. (székhely: 5008 Szolnok, Fazekas M. u. 39., adószám: 25329490-2-16, a továbbiakban: Társaság) terhére
165.000 Ft, azaz százhatvanötezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
Ezen túlmenően a Társaságot
kötelezi
-
arra, hogy a 18. életévét be nem töltött fiatalkorú személyeket ne szolgáljon ki szeszesitallal.
- arra, hogy az értékesítés során a nyugta, számlaadásról minden esetben gondoskodjon.
A fenti kötelezettségének a Társaság a határozat jogerőre emelkedésének napjától köteles eleget tenni.
A bírságot a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett
2 10032000-01494879-00000000 számú számlájára a mellékelt csekken, vagy átutalással köteles befizetni, a bírságösszegnek a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a fenti számlára be kell érkeznie. Az átutalás során jelölni kell a határozat ügyiratszámát, a vállalkozás nevét, székhelyét, a határozaton szereplő modulszámot, továbbá a „Jász-Nagykun-Szolnok Megye” és „Fogyasztóvédelmi bírság” szöveget.
A jogerősen kiszabott bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmi pótlékot a teljesítési határidő utolsó napját követő naptól a teljesítés napjáig terjedő időszakra, részleges teljesítés esetén a hátralékra kell felszámítani.
Amennyiben a bírságösszeg a jelzett időpontig nem érkezik meg a fenti számlára, úgy annak behajtása iránt intézkedem. A bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás.
A jogerősen kiszabott kötelezés önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki, továbbá a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt.
Felhívom figyelmét, hogy amennyiben a jelen határozatban foglalt hiba, hiányosság, illetve a jogsértés megszüntetésére irányuló kötelezettségének nem tesz eleget, és a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban Fgytv.) 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések ismételt megsértését, úgy a hatóság az Fgytv. 47. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Ugyanakkor az Fgytv. 47/C. § (5) bekezdése, és a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Kkvtv.) 12/A. §-a értelmében, az ott meghatározott esetekben, a fogyasztóvédelmi hatóság minden esetben bírságot szab ki.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály eljárása során eljárási költség nem került megállapításra, így annak viseléséről rendelkezni nem volt szükséges.
3 E határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (1088 Budapest, József krt. 6.) címzett, de a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztályánál (5000 Szolnok, Indóház út 8.) benyújtandó, a végrehajtásra halasztó hatályú fellebbezésnek van helye. Az NFH a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, melynek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz.
A fogyasztóvédelmi hatóság döntése ellen fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. A fellebbezésben részletesen elő kell adni annak indokait. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt.
Az elkésett fellebbezést, a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést, valamint az előző bekezdésben rögzítetteknek nem megfelelő fellebbezést az első fokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A fellebbezés eljárási illetéke a vitatott összeg minden megkezdett 10 000 Ft-ja után 400 Ft, de legalább 5 000 Ft és legfeljebb 500 000 Ft. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5 000 Ft. Az illetéket a beadványon illetékbélyeggel kell leróni.
INDOKOLÁS
A fogyasztóvédelmi, illetve piacfelügyeleti hatáskörben eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztálya – társhatósággal végzett közös vizsgálatsorozat céljából – 2016. február 12. napján hatósági ellenőrzést végzett az Islas Nueva Kft. által az 5000 Szolnok, Szapáry u. 9. szám alatt üzemeltetett „Non- Stop Szapáry Vegyesbolt” elnevezésű üzletben.
A hatósági ellenőrzésről a helyszínen felvett jegyzőkönyv alapján az alábbi tényállást állapítottam
4 meg:
22 óra után a Kft. ügyvezetője Rideg András fiatalkorú személyek részére Arany Fácán 2 literes Sör elnevezésű terméket szolgált ki. Hatóságunk a Rendőrség közreműködésével, végezte az ellenőrzést. A felügyelő és rendőr kollégák az üzlet bejára előtt észrevették, hogy 18. évesnél fiatalabb személyek lépnek be az üzletbe és később alkohol tartalmú itallal távoznak. A fiatalkorúak igazoltatása a helyszínen megtörtént, a kiszolgált fiatalkorú személy 2001. szeptember 17.-én született. A Kft. ügyvezetője nyugtát, számlát nem adott a vásárlásról a fiatalkornak.
A jegyzőkönyvben rögzítésre került továbbá, hogy Rideg András a Kft. ügyvezetője nem volt hajlandó a jegyzőkönyv aláírására, másolati példányának átvételére.
Fentiek alapján Hatóságom az ügyben 2015. február 12. napján eljárást indított és az eljárás menetével kapcsolatosan tájékoztatta a vállalkozást, hogy ügyében nyilatkozat-tételi jog illeti meg. Illetve a 000622 sz. jegyzőkönyv másolati példánya is ezen értesítéssel egyidejűleg került megküldésre a vállalkozás részére.
A vállalkozás a határozathozatal napjáig nyilatkozattételi jogával nem élt, így a rendelkezésre álló adatok alapján döntöttem.
5
Az alábbi jogszabályhely(ek) figyelembe vételével hoztam meg döntésemet:
A Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (továbbiakban: Fgytv.) 16/A. § (1) bekezdése értelmében tilos tizennyolcadik életévét be nem töltött személy részére – a kizárólag orvosi rendelvényre kiadható gyógyszer kivételével – alkoholtartalmú italt értékesíteni, illetve kiszolgálni.
A Fgytv. 16/A. § (4) bekezdés alapján az e §-ban meghatározott korlátozás érvényesítése érdekében a vállalkozás vagy annak képviselője kétség esetén felhívja a fogyasztót életkorának hitelt érdemlő igazolására. Az életkor megfelelő igazolásának hiányában a termék értékesítését, illetve kiszolgálását meg kell tagadni.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 166. § (1) bekezdése szerint abban az esetben, ha az adóalany a 165. § (1) bekezdésének b) pontja szerint mentesül a számla-kibocsátási kötelezettség alól, köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugta kibocsátásáról gondoskodni.
A fenti jogszabályokra figyelemmel az alábbi indokok alapján hoztam meg döntésemet:
6
A kiszolgálást végző ügyvezető a fiatalkorú személy számára alkohol tartalmú italt értékesített, melyről számlát vagy nyugtát nem állított ki és nem adott át. A fentiekre tekintettel megállapítást nyert, hogy a Társaság a próbavásárlás során a számla- illetve nyugta kiállítási- és átadási kötelezettségének nem tett eleget, valamint alkohol tartalmú italt fokozott védelmet igénylő, különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztói rétegnek (fiatalkorúaknak) szolgált ki, illetve értékesített.
A döntésem meghozatala során az alábbi jogszabályhelyek alapján jártam el:
Az Fgytv. 47. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset lényeges körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny - figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg:
a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,
b) megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását,
c) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a vállalkozást,
d) a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti, vagy megtilthatja az áru forgalmazását,
illetve értékesítését,
7
g) a jogszerű állapot helyreállításáig terjedő időtartamra elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását, ha az a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges,
h) a 16/A. § (1)-(3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a jogsértés megállapításától számított legfeljebb egy évig megtilthatja az alkoholtartalmú ital, a dohánytermék, illetve a szexuális termék forgalmazását, e rendelkezések ismételt megsértése esetén pedig elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc nap időtartamra történő ideiglenes bezárását,
i) fogyasztóvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki.
Az Fgytv. 47. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazása esetén a fogyasztóvédelmi hatóság - amennyiben azt az eset körülményeire tekintettel szükségesnek tartja - határidő tűzésével kötelezheti a jogsértő vállalkozást, hogy a hibák, hiányosságok, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedésekről a hatóságot értesítse.
Az Fgytv. 47. § (4) bekezdése alapján az (1) és (3) bekezdés szerinti jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók.
Az Fgytv. 47/C. § (1) bekezdése értelmében a bírság összege 15 ezer forinttól
8
a) az Szt. hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb 2 milliárd forintig,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében 500 ezer forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 5 millió forintig terjedhet.
A Társaságnak a www.e-beszamolo.im.gov.hu oldalon nincs közzétett éves beszámolójából mivel 2015. július 17.-én jegyezték be a céget. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Kkvtv.) 3. § (1) bekezdésében meghatározott kritériumok figyelembevételével kis/középvállalkozásnak minősül.
A fentiekre tekintettel az Fgytv. 47. § (1) bekezdés b), i) pontja és a (2) bekezdése, valamint az Fgytv. 47/C. § (1) bek. a) / b) pontja, valamint a Kkvtv. 12/A. §-ában foglaltak alapján szabtam ki a szankciót.
Az Fgytv. 47/C. § (5) bekezdése szerint a fogyasztóvédelmi hatóság - ha a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik - minden esetben bírságot szab ki, ha
a) a fogyasztóvédelmi hatóságnak a jogsértést megállapító jogerős határozatában a vállalkozás számára előírt kötelezettség teljesítésére megállapított határnap elteltét, illetve határidő lejártát
9 követő hat hónapon belül a vállalkozás - amennyiben a jogsértést telephelyen követték el, ugyanazon telephelyen - ugyanazon jogszabályi rendelkezést ismételten megsértette,
b) a jogsértés a fogyasztók széles körét érinti,
c) a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor, továbbá
d) a 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezés megsértésére a fogyasztóknak koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó fogyasztóval szemben került sor,
e) a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló, a 29. § (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét. (nem KKV vállalkozás esetén a kötelező bírságkiszabási szempontok)
A Kkvtv. 12/A. § (1) bekezdése alapján a hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén - az adó- és vámhatósági eljárást és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárást kivéve - bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét.
A Kkvtv. 12/A. § (2) bekezdése szerint nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, ha
a) a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet,
10
b) a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával környezetkárosodás következett be,
c) a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor, vagy
d) a jogsértésre a személyeknek koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó személlyel szemben került sor,
e) a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 29. § (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét. (KKV vállalkozás esetén a kötelező bírságkiszabási szempontok)
Döntésem során az alábbi mérlegelési szempontokat vettem figyelembe:
Az Fgytv. 46. § (6) bekezdése szerint a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megvizsgálhatja a Ket. 94. § (1) bekezdés a) és b) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét e törvény 14. § (1) bekezdése és a 14. § (5) bekezdése esetében a termék eladási ára és egységára vonatkozásában, továbbá a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5. § (4) bekezdésének első mondata és a 6. § (2) bekezdés b) pontja esetében. Ezen esetek kivételével a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során nem vizsgálhatja a Ket. 94. §-ában szabályozott eljárások alkalmazásának lehetőségét, kivéve, ha a hatósági ellenőrzés alá vont ügyfél a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint kis- és középvállalkozásnak minősül.
11
A Társaság kis/középvállalkozásnak minősül, így az Fgytv. 46. § (6) bekezdésében rögzítettekre figyelemmel voltam a jogkövetkezmény meghatározása során az alábbiak szerint.
Az Fgytv. 47. § (5) bekezdés szerint az (1) bekezdés alkalmazásában a jogsértés súlyát különösen a jogsértéssel érintett fogyasztók száma, érdekeik sérelmének köre, a jogsértő magatartás kiterjedtsége, valamint a jogsértéssel érintett áruk értéke alapozhatja meg. (mérlegelést mindig ezzel szükséges bevezetni)
A jogsértés súlya tekintetében:
o A jogsértéssel érintett fogyasztók száma: A jogsértés bizonyíthatóan egy fogyasztót érintett, a Társaság fiatalkorú személy részére történt alkohollal való kiszolgálás és értékesítés révén a 18. év alatti személy egészséges testi, lelki, szellemi fejlődését, továbbá közvetlenül egészségét is veszélyeztette. Az alkohol fogyasztás a fiatalkorúak későbbi fejlődését súlyos mértékben káros irányba befolyásolhatja, ezáltal a vállalkozás olyan védeni kívánt értéket veszélyeztetett, amely fokozottan igényli a tudatos és nevelő célzatú védelmet.
A fogyasztók érdekei sérelmének köre: A fogyasztók érdekei sérelmének körében értékeltem, hogy a vállalkozás a nyugta kiállításának és átadásának elmulasztásával a fogyasztók vagyoni érdekeit súlyosan veszélyeztette, mivel az ellenérték megfizetését igazoló bizonylat a vásárló és a forgalmazó között létrejött szerződés megkötésének bizonyítására szolgáló eszköz.
Különös súllyal értékeltem a kötelezett terhére azt, hogy az alkohol tartalmú italt fokozott védelmet igénylő, különösen kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztói rétegnek (fiatalkorúaknak) szolgálták ki, illetve értékesítették. Mindezek alapján a
12 vállalkozó olyan jogszabályi előírásokat és szigorú áruforgalmazási rendelkezéseket sértett meg, mely betartása minden fogyasztónak elemi érdeke, mivel a fiatalkorúak egészségének és testi fejlődésének védelme össztársadalmi érdek, amely kiemelt cél eléréséért minden egészségkárosító hatású készítményt forgalmazó vállalkozás köteles a jogszabályokban foglaltak szerint forgalmazni az alkoholtartalmú termékeket.
A jogsértő magatartás kiterjedtsége: A jogsértés bizonyíthatóan nem egy próbavásárlás során valósult meg, amely a jogsértés alapesete, így enyhítő körülményként nem értékelhető. A jogsértéssel érintett áruk értéke: 770 Ft. A jogsértő állapot időtartama: E körben nem merült fel releváns adat, így ennek értékelése nem volt lehetséges. A jogsértő magatartás ismételt tanúsítása: Ezen túlmenően figyelembe vettem, hogy a Társaság ismételten sértette meg a fenti fogyasztóvédelmi tárgyú rendelkezést, azaz nyugta adás elmulasztását, mivel a hatóságomnál vezetet nyilvántartás szerint ugyanezen jogsértés miatt a 2015. november 26. napján jogerőre emelkedett, JNO/001/01024-0002/2015. számú határozattal korábban már szankció meghatározására került sor. A jogsértéssel elért előny tekintetében figyelembe vett mérlegelési szempontok: E körben nem merült fel releváns adat, így ennek értékelése nem volt lehetséges.
Jelen esetben tehát a rendelkező részben meghatározott összegű fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartottam indokoltnak a törvény által megfogalmazott cél, vagyis a fogyasztók vagyoni érdekeinek védelme érdekében. Mindemellett szükségesnek tartottam a vállalkozás számára a jogsértő magatartás folytatását megtiltani annak érdekében, hogy a jövőben jogkövető magatartást tanúsítson.
Fizetési kedvezményről tájékoztatás:
13 Az alkalmazott jogkövetkezmények tekintetében tájékoztatni kívánom a Társaságot arról, hogy a Ket. 74. § (1)-(3) bekezdései lehetővé teszik a kötelezés részletekben történő teljesítését a következők szerint:
Ha a kötelezés jellege megengedi, a hatóság részletekben történő teljesítést is megállapíthat. A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. A fizetési kedvezményre vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni meghatározott cselekmény teljesítésére és meghatározott ingóság kiadására irányuló kötelezettség esetén is.
A határidő lejárta után az ügyfél - feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg - a (2) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt. Ha a hatóság elutasítja az igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg dönt a végrehajtás megindításáról is.
Részletfizetési kérelem esetén az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 29. § (1) bekezdése szerint az első fokú közigazgatási hatósági eljárásért – ha e törvény melléklete másként nem rendelkezik – 3000 forint illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték).
Az Itv. 31. § (1) bekezdése szerint a közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás kezdeményezésekor az köteles megfizetni, aki az eljárás megindítását kéri
14
Záró rendelkezések:
A pénzfizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén irányadó késedelmi pótlékot és annak mértékét az Fgytv. 48. § (6) bekezdése, valamint a Ket. 132. § (1) bekezdés a) pontja és a (2)-(3) bekezdése alapján határoztam meg. (bírság esetén)
A meghatározott cselekmény végrehajtásának elmulasztása esetén jogkövetkezményeket a Ket. 61. §-a, 134-136. §-ai alapján határoztam meg.
irányadó
Döntésemet a hivatkozott jogszabályhelyek alapján, továbbá a Ket. 71. § (1) bekezdésben és a 72. § (2) bekezdésben meghatározottak szerint, az Fgytv. 45/A. § (1)-(3) bekezdéseiben, valamint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 7. § (1)-(2) bekezdésében és a 8. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörömben és a Ket. 21. § (1) bekezdés a) és d) pontja szerinti illetékességi ok alapján eljárva hoztam meg.
Az Fgytv. 51 § (1) a) pontja szerint, a fogyasztóvédelmi hatóság határozatát – jogorvoslatra tekintet nélkül – közzéteszi, ha a határozat fellebbezésre tekintet nélkül történő végrehajtását rendelte el a 49. § (2) bekezdése alapján.
15
Az e határozat elleni jogorvoslati lehetőséget az Fgytv. 48/A. §-a, a Ket. 96. §-a, 98. § (1) és (1a) bekezdése, valamint 99. § (1) bekezdése és 102. § (3) bekezdése szabályozza.
A határozat elleni fellebbezési illeték mértékéről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 29. § (2) bekezdése, megfizetésének módjáról a 73. §-a rendelkezik.
Kelt: Szolnok, 2016.
Kapják: 1.) Islas Nueva Kft. 5008 Szolnok, Fazekas M. u. 39. 2.) Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség 3.) Irattár
