Iktatószám: HB/04-FVO/00087-0002/2016 Tárgy:
Elsőfokú bírságot és kötelezést kiszabó határozat
I. A Pulse-Wawe Kft.-t (székhely: 1089 Budapest, Kálvária tér 21. 5. em. 4. - a továbbiakban: Kft., illetve társaság) 500.000,- Ft azaz Ötszázezer forint fogyasztóvédelmi bírsággal sújtom. II. Kötelezem továbbá a társaságot, hogy a határozat jogerőre emelkedésének napjától tegyen eleget az alábbi kötelezettségeinek: - Ne folytasson a fogyasztók megtévesztésére alkalmas, a határozat indokolás részében megjelölt kereskedelmi gyakorlatot. - A fogyasztók szavatosság, illetve jótállás keretében érvényesített kifogásának intézése során minden esetben az előírt tartalommal vegyen fel a minőségi kifogásról jegyzőkönyvet és a jegyzőkönyv egy példányát a fogyasztó részére adja át. - Az írásbeli fogyasztói panaszokat harminc napon belül érdemben írásban válaszolja meg és még ezen időtartamon belül intézkedjen azok közlése iránt. SZEMÉLYES ADAT (a továbbiakban: kérelmező) Osztályunkhoz fordult kérelmével, melyben a Kft. elleni kifogásait adta elő. Kérelmező 2014. augusztus 18-án termékbemutatón vásárolt egy lézer terápiás készüléket 220.000 Ft értékben. A készülék egy hónap használat után meghibásodott, ezért személyesen kereste fel a Kft.-nek az adásvételi szerződésben feltüntetett székhelyét (1015 Budapest, Donáti u. 38. A lph. fszt.). A székhelyen lévő címen azt a tájékoztatást kapta, hogy a társaság valóban oda van bejegyezve, azonban ott ténylegesen tevékenységet nem folytat. Ugyanitt megadták számára az Oxford Medical telefonszámát (06-26/340-139), mely Budakalászon van. A kérelmező telefonon felvette a kapcsolatot Verebes Anikó műhelyvezetővel, aki közölte, hogy csak matracokkal foglalkoznak. Mivel a Kft. nem foglalkozott a minőségi kifogással és olyan vállalkozás felé irányította, amely nem végzi az általa megvásárolt készülék javítását, 2014. szeptember 29-én a szerződéstől való elállási igényét könyvelt levélpostai küldemény útján jelentette be a Kft. irányába. Kérelmező kérte ügyének vizsgálatát, mivel álláspontja szerint becsapták és megtévesztő módon adták el számára a készüléket. Kérelméhez mellékelte az áruvásárlási megrendelés Kft. által felülbélyegzett példányának másolatát, a DQ3SA 0658615 és B12EA 1591340 sorszámú, 2014. augusztus 18-án kelt készpénzfizetési számlák másolatát, a készülék jótállási jegyének másolatát, az ENC111409GZ78 sorszámú és 2014. július 23-án kiállított EC-Certification of Conformity elnevezésű megfelelőségi tanúsítványt, mely a készülék LVD és EMC direktíváknak történő megfelelését tanúsítja, továbbá a BLOOD-SPACE LÉZER magyar nyelvű kezelési útmutatóját és tájékoztatóját, illetve a kérelmező 2014. szeptember 29-én írt írásbeli panaszát is tartalmazó elállási nyilatkozatát a könyvelt küldemény feladóvevényének másolatával.
2 Osztályunk az eljárás rendelkezésre álló adatai alapján az alábbi megállapításokat tette: Hatóságunk az adatszolgáltatásra felhívásokban feltett kérdésekre a társaság részéről egyetlen alkalommal sem kapott választ, ezért az eljárás rendelkezésére álló egyéb adatait[1] fogadta el a hatóság bizonyítékként. A készülék egy hónap használat után meghibásodott, ezért kérelmező a minőségi kifogásának megtétele céljából személyesen kereste fel a Kft. adásvételi szerződésben feltüntetett székhelyét (1015 Budapest, Donáti u. 38. A lph. fszt.). A székhelyen lévő címen azt a tájékoztatást kapta, hogy a társaság valóban oda van bejegyezve, azonban ott ténylegesen tevékenységet nem folytat. Ugyanitt megadták számára az Oxford Medical telefonszámát (06-26/340-139), mely Budakalászon van. A kérelmező telefonon felvette a kapcsolatot Verebes Anikó műhelyvezetővel, aki közölte, hogy csak matracokkal foglalkoznak. Mivel a Kft. nem foglalkozott a minőségi kifogással és olyan vállalkozáshoz irányította, amely ténylegesen nem végzi az általa megvásárolt készülék javítását, 2014. szeptember 29-én írásbeli panaszát és a szerződéstől való elállási igényét könyvelt levélpostai küldemény útján jelentette be a Kft. irányába. A kérelmező írásbeli panaszára nem kapott választ. Jogsértésként állapítottam meg a társaság terhére az alábbiakat: - A kérelmező minőségi kifogását nem fogadta, arról nem vett fel jegyzőkönyvet. - A termék jótállásos javításával kapcsolatban megtévesztő tájékoztatást adott a kérelmezőnek. Az idézett tájékoztatás fogyasztó felé történő kommunikálásával a társaság jogsértést követett el és azért felelősséggel tarozik, mert olyan valótlan információt közölt, mely alkalmas volt arra, hogy a fogyasztó ügyleti döntését befolyásolja. - A kérelmező írásbeli panaszára nem adott választ.
[1] A Ket. 50. § (4) bekezdése értelmében a hatósági eljárásban olyan bizonyíték használható fel, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen: az ügyfél nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemlérl készült jegyzkönyv, a szakérti vélemény, a hatósági ellenrzésen készült jegyzkönyv és a tárgyi bizonyíték.
A határozat alapjául az alábbi jogszabályi hivatkozások szolgáltak: A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 3. §-a szerint: (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el, és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas.
3 (3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §). Az Fttv. 6. § (1) bekezdése értelmében megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: f) az áruhoz kapcsolódóan biztosított ügyfélszolgálat és panaszkezelés. Az Fttv. 2. § alapján e törvény alkalmazásában: c) áru: minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket -, az ingatlan, a szolgáltatás, továbbá a vagyoni értékű jog, d) kereskedelmi gyakorlat: a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladásösztönzésével közvetlen kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása, reklámja, marketingtevékenységek vagy egyéb kereskedelmi kommunikációja, e) kereskedelmi kommunikáció: a vállalkozás önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével közvetlenül összefüggésben történő információközlés, függetlenül annak megjelenési módjától, eszközétől, h) ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. Az Fttv. 4. § (1) bekezdése alapján a kereskedelmi gyakorlat megítélése során az olyan fogyasztó magatartását kell alapul venni, aki ésszerűen tájékozottan, az adott helyzetben általában elvárható figyelmességgel és körültekintéssel jár el, figyelembe véve az adott kereskedelmi gyakorlat, illetve áru nyelvi, kulturális és szociális vonatkozásait is. Ha a kereskedelmi gyakorlat a fogyasztók egy meghatározott csoportjára irányul, az adott csoport tagjaira általánosan jellemző magatartást kell figyelembe venni. Az Fttv. 4. § (2) bekezdése értelmében, ha a kereskedelmi gyakorlat csak a fogyasztóknak egy, az adott gyakorlat vagy az annak alapjául szolgáló áru vonatkozásában koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportja magatartásának torzítására alkalmas, és ez a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója által ésszerűen előre látható, a gyakorlatot az érintett csoport tagjaira általánosan jellemző magatartás szempontjából kell értékelni. Az Fttv. 9. § (1) bekezdése alapján a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértéséért felel az a vállalkozás, amelynek a kereskedelmi gyakorlattal érintett áru értékesítése, eladásának ösztönzése közvetlenül érdekében áll. Az Fttv. 9. § (2) bekezdése alapján az (1) bekezdés szerinti vállalkozás felel akkor is, ha a kereskedelmi gyakorlatot szerződés alapján más személy valósítja meg a vállalkozás érdekében vagy javára.
4
Az Fttv. 10. § (1) bekezdése szerint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt - a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. Megállapítottam, hogy a kifogásolt kereskedelmi gyakorlat a gazdasági verseny érdemi befolyásolására nem alkalmas, így az ügy a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik. Az Fttv. 19. § a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi hatóságnak a kereskedelmi gyakorlat tisztességtelenségének megállapítására irányuló eljárása tekintetében az e törvényben meghatározott eltérésekkel az Fgytv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Fttv. 21. § (1) bekezdése értelmében az Fttv. rendelkezései az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések. Az Fgytv. 17/A. § (2) bekezdése alapján a fogyasztó a vállalkozásnak, illetve a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő forgalmazásával, illetve értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban közölheti a vállalkozással. Az Fgytv. 17/A. § (6) bekezdése szerint az írásbeli panaszt a vállalkozás - ha az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik - a beérkezését követően harminc napon belül köteles írásban érdemben megválaszolni és intézkedni annak közlése iránt. Ennél rövidebb határidőt jogszabály, hosszabb határidőt törvény állapíthat meg. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles. A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) 4. § (1) bekezdése alapján a vállalkozás a fogyasztó nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben rögzíti a) a fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzőkönyvben rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez, b) a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott ingó dolog megnevezését, vételárát, c) a szerződés vállalkozás általi teljesítésének időpontját, d) a hiba bejelentésének időpontját, e) a hiba leírását, f) szavatossági vagy jótállási igénye alapján a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot, továbbá g) az (5) bekezdés szerinti eset kivételével a szavatossági vagy jótállási igény rendezésének módját vagy az igény, illetve az az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasításának indokát. Az NGM rendelet 8. § (1) bekezdése alapján a 4-6. §-ban, valamint a 7. § (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint.
5 Az NGM rendelet 8. § (2) bekezdése szerint az (1) bekezdésben megjelölt rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
Kelt: Debrecen, 2016.
Kapják: Erről értesülnek: 1. Pulse-Wawe Kft. 1089 Budapest, Kálvária tér 21. 5. em. 4. 2. Kérelmező Jogerő után: 3. Irattár
